Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.39.0-wmf.22 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Gadget Gadget talk Gadget definition Gadget definition talk 0 14400 423228 274497 2022-07-31T19:29:05Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Erdély]] {{Nemz.főcím}} {{Nemz.Erdély}} == Erdélyi köményes pálinka == '''Hozzávalók:''' * 1 l tiszta szesz (97%-os) * 6 ek köménymag * 10 ek cukor * 2 l víz '''Elkészítés:''' A vizet, benne a köménymaggal, feltesszük főni, amikor felforrt levesszük, és 30 percet állni hagyjuk. Leszűrjük, és a tiszta szeszhez öntjük, kicsit megkeverjük, és üvegekbe töltjük. Fogyasztható azonnal is, de néhány napig hűtőszekrényben tartva még jobban összeérnek az ízek. Ha gyengébb szeszből készítjük, akkor a hozzávalókat is arányosan csökkenteni kell. Az elkészült pálinkának, kb. 30-35%-osnak kell lennie. {{forrás|Erdélyi utam során gyűjtöttem. |(szerk. KeFe)}} ---- == Fenyőpálinka == '''Egyéb nevei:''' fenyővíz, székely zsargonban még „deszkalé” vagy „deckalé”. Székelyföldön ismert még a borókapálinka is, amelyet a borsika-fenyő kék színű terméséből, bogyójából főzik. A borókabogyónak több gyógyhatása is van, főleg a cukorbetegség és asztma kezelésére javallott. '''Elkészítése''' Kétféleképpen lehet elkészíteni, de mindegyik eljárás alapanyaga a friss kora tavaszi fenyőrügy. Amikor a fenyőfák háromnegyede rügyben van, akkor a legjobb minőségű a rügy. Minél magasabb helyen van a fenyves, annál finomabb, aroma dúsabb italt ad. A begyűjtött rügyek egy részéből édes fenyőszörpöt főznek a gyerekeknek. A többit fahordókba rakják, és pácolni hagyják pár hetet. Miután jól megpuhultak egy kis élesztőt adnak hozzá, hogy beinduljon az erjedés. Erjedés után elviszik a hordót a pálinkafőzdébe, ahol lepárolják a szeszt. A másik eljárás, amikor a fenyőrügyet megfőzik (cukor nélkül), és utólag alkohollal keverik. A kész fenyőpálinkát csak karácsony után szabad megkezdeni, hogy a kész italnak legyen ideje letisztulni, és beérni. Forrás: [http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=23786&a_id=323746&h_id=71240 Vali és barátai Ünnepi Magazinja] ---- 0f43wg0dcexiurli90h901n9ih3c4ok 0 20111 423422 422853 2022-08-01T10:07:42Z KeFe 20 A lap tartalmának cseréje erre: __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Ételek]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ezek az ételek már kimentek a divatból; de a ki csak ismeri, szereti. Jó régi magyar, falusi ételek ezek: félig leves, félig főzelék félék. Beteges, gyönge gyomrú… wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Ételek]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ezek az ételek már kimentek a divatból; de a ki csak ismeri, szereti. Jó régi magyar, falusi ételek ezek: félig leves, félig főzelék félék. Beteges, gyönge gyomrú embereknek a becsináltak kevés kivétellel igen alkalmasak.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} #[[/Rák "kokó"-val|Rák "kokó"-val]] #[[/Borjú agyvelő citrommal|Borjú agyvelő citrommal]] #[[/Sárgarépa sertéshússal|Sárgarépa sertéshússal]] #[[/Tárkonyos bárány|Tárkonyos bárány]] #[[/Köszmétés bárány|Köszmétés bárány]] #[[/Bárány citrommal|Bárány citrommal]] #[[/Köszmétés-csirke|Köszmétés-csirke]] #[[/Karalábés-csirke|Karalábés-csirke]] #[[/Zöldborsó csirkével|Zöldborsó csirkével]] #[[/Paradicsomos-csirke|Paradicsomos-csirke]] #[[/Mazsolás és gesztenyés nyelv|Mazsolás és gesztenyés nyelv]] #[[/Pacal|Pacal]] #[[/Borjuhláb és fej tojással|Borjuhláb és fej tojással]] #[[/Debreczeni mazsolás csirke|Debreczeni mazsolás csirke]] #[[/Boszporusz|Boszporusz]] #[[/Rák rizskásával|Rák rizskásával]] #[[/Ráczos ponty|Ráczos ponty]] #[[/Ricset|Ricset]] n1oqdrq5od6br9qca3a4l2msafnm2wp 0 28686 423227 373341 2022-07-31T19:26:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__<!-- Ne távolítsd el! '''Nem szerkeszthető Móra Ferencné könyve!''' --> [[Kategória:Móra Ferencné]] {{Szk-Móra-cím}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:168px; border:solid 1px #CEDFF2;" {{!}} {{Kert- | szín = #CEDFF2 | cím = Fajtái | tartalom = == [[Móra Ferencné/Levesek/Húslevesek|Húslevesek]] == == [[Móra Ferencné/Levesek/Krémlevesek|Krémlevesek]] == == [[Móra Ferencné/Levesek/Hamis levesek|Hamis levesek]] == == [[Móra Ferencné/Levesek/Levesbe-valók|Levesbe-valók]] == }} {{!}} valign="top" style="width:504px; border:solid 1px #CEDFF2;" {{!}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #002FBC; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{Kert- | szín = #CEDFF2 | cím = {{SUBPAGENAME}} | tartalom = '''Többfélék lehetnek: '''vannak fehér és barnalevesek, csontlevesek, erőlevesek, stb.'''<br /> <br /> '''Mivel a húslé az alapja az összes hús- és erőlevesnek, a legtöbb mártásnak, a jó leves készítése minden konyhában fontos.'''<br /> <br /> '''6 személyes adagok'''<br /> [[/Húslevesek/Bárányleves karalábéval|Bárányleves karalábéval]] · [[/Húslevesek/Bárányleves zöldborsóval|Bárányleves zöldborsóval]] · [[/Húslevesek/Borjúbecsinált-leves|Borjúbecsinált-leves]] · [[/Húslevesek/Borsós csirkeleves|Borsós csirkeleves]] · [[/Húslevesek/Csirkebecsinált-leves|Csirkebecsinált-leves]] · [[/Húslevesek/Gulyásleves|Gulyásleves]] · [[/Húslevesek/Halikraleves|Halikraleves]] · [[/Húslevesek/Húsleves|Húsleves]] · [[/Húslevesek/Nyúlleves|Nyúlleves]] [[/Húslevesek/Orjaleves|Orjaleves]] · [[/Húslevesek/Pacalleves|Pacalleves]] · [[/Húslevesek/Paradicsomos csirkeleves|Paradicsomos csirkeleves]] · [[/Húslevesek/Raguleves|Raguleves]] · [[/Húslevesek/Tárkonyos bárányleves|Tárkonyos bárányleves]] · [[/Húslevesek/Tüdővagdalék leves|Tüdővagdalék leves]] · [[/Húslevesek/Tyúkleves|Tyúkleves]] · [[/Húslevesek/Veseleves|Veseleves]] · <br />???<br /> [[/Húslevesek/Marcafánk|Marcafánk]] · [[/Húslevesek/Rögtön-torta|Rögtön-torta]] · [[/Húslevesek/Banán csőben|Banán csőben]] }} {{Szk-Móra-lapozó}} |}</div> {{Szk-Móra-láb}} '''???''' = Ezek a receptek a könyvben itt szerepelnek,ezért nem soroltam más helyre. <small>[[Szerkesztővita:KeFe|(szerk. KeFe)]]</small> t27vic2pt3cj3l6hc6igbj57z6zg0av 0 29735 423240 382795 2022-07-31T20:26:00Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}}</div> [[Fájl:CYDONIA OBLONGA - AGUDA - IB-468 (Codonyer).JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:ChaenomelesFruit02floweringquince02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Almatermése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cydonia oblonga|}} {{népies|'''birsalma''' vagy '''birskörte'''}} A '''birs''' a rózsafélék ''(Rosaceae)'' családjába, a ''Maloideae'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref> :Egyes [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék|lepkefajok]] tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[Kertészet/Lepkefélék/Aranyfarú lepke|aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téli araszoló]] ''(Operophtera brumata)''. :Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a [[Növények/K/Kínai birs|kínai birs]] vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három kelet-ázsiai faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe. == Jellemzői == :Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, lombhullató fa. Váltakozó levélállású, egyszerű levelei 6-11&nbsp;cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág]]ai a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5&nbsp;cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7-12&nbsp;cm hosszú, 6-9&nbsp;cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5&nbsp;cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabbak. == Hatóanyagok == :Kb. 20%-ban nyálkaanyagokat, 1,5%-ig amigdalint (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz. == Felhasználása == :Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű, kellemes, átható illatú. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá. :Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, [[Szakácskönyv/Kiegészítők/Leves/Gyümölcsleves#Birsalmaleves|gyümölcsleves]]t, [[kandírozás|kandírozzák]] vagy [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés#Biralma sajt|birsalmasajtnak]] készítik el. :Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere. :Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják. :A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Cydonia oblonga|{{SUBPAGENAME}}}} == Források == * {{Fák}} * {{Cite book|author=Oleg Polunin|title=Európa fái és bokrai|publisher=Gondolat kiadó|year=1981|id=ISBN 963 280 947 5}} <references/> gziq7jmyof1q5437ygav60kt2res11y 0 29736 423325 386883 2022-08-01T01:46:26Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Rosales - Prunus cultivars - 1.jpg|200px|right|Díszcseresznye]] [[Kép:Rosales - Prunus cultivars - 2.jpg|200px|right|Díszcseresznye virágzó ága közelről]] [[File:Rosales - Prunus cultivars - 3.jpg|200px|right|Díszcseresznye]] [[File:Ripe Cherry (Prunus avium) in Hungary.jpg|200px|right|A hazai termesztésű közkedvelt fekete cseresznye]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus subg.Cerasus|-}} {{népies|- }} :A '''cseresznye''' a rózsafélék közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a [[Növények/V/Vadcseresznye|vadcseresznyefát]] ''(Prunus avium)'', illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a ''Prunus'' nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magánosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. :Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában. == Háttér == :A cseresznyét az elterjedt nézet szerint [[Anatólia]] északkeleti részéről hurcolták be a [[Római Birodalom]] [[Pontus]] régiójába, i. e. 72-ben.<ref>{{CathEncy|wstitle=Pontus}}</ref> A [[törökország]]i [[Giresun]] városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték. (< Kerason < Kerasounta < Kerasus „szarv” [azaz [[félsziget]]] + ounta [görög helyrag]) A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult. :Az angol ''cherry'', a francia ''cerise'', a spanyol ''cereza'', a dél-olasz ''cerasa'' (sztenderd olaszban: ''ciliegia'') mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. :Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt.<ref>A History of the Vegetable Kingdom - Page 334</ref> :A [[vadcseresznye]] ''(Prunus avium)'' volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát kitenyésztették; a [[meggy]]et ''(Prunus cerasus)'' inkább főzésre használják. :Mindkét faj Európából vagy Nyugat-Ázsiából származik, nem képesek egymás beporzására. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztásra nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban ahol a két fő faj nem terem meg. [[Öntözés]]igényük, munkaigényességük, az esővel és jéggel szembeni érzékenysége a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccsé teszi. Ennek ellenére igen keresettek. :Nemesített cseresznyéből éves szinten 2007-ben az egész világon mintegy 2 millió tonnát termesztettek. Ennek mindegy 40%-át az USA, kb. 13%-át Európa állítja elő. Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermelője, az USA a második.<ref>[http://faostat.fao.org/site/567/default.aspx FAOSTAT ProdSTAT Crops] Food and Agriculture Organization of the United Nations, Retrieved on August 19, 2008.</ref> == Virágai == [[Fájl:Blüte Süsskirsche.jpg|balra|160px]] :Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtető [[virág]]airól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat. :A japán ''szakura'' (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott [[hanami]] (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, illetve dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a 'Kanzan'. :A cseresznyefák számos lepkefaj hernyójának szolgálnak táplálékul (például [[cseresznyeilonca]], [[meggyvirágmoly]]). == Lásd még == * [[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] * [[Kertészet/Vadgyümölcsök/Vadcseresznye|Vadcseresznye]] * [http://www.cseresznye.lap.hu Cseresznye lap] * [http://matyasciprian.hu/novenyek/cseresznye.php A cseresznye betegségei]: <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Cseresznyelé|Cseresznyelé]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Prunus subg.Cerasus|{{SUBPAGENAME}}}} == Források == * {{Fák}} * {{Cite book|author=Oleg Polunin|title=Európa fái és bokrai|publisher=Gondolat kiadó|year=1981|id=ISBN 963 280 947 5}} * [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/cseresznye.html A cseresznye termesztése és felhasználása] * [http://www.finomreceptek.hu/cseresznyes-sutemeny Cseresznyés sütemény receptek] * [http://www.geocities.ws/disznovenyek/nevmutato.htm Brassói növénybarátok honlapja] k5ngccc9gjoc1bknq4sp74y1doyfror 0 29737 423302 381727 2022-07-31T20:58:08Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Kert-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Juglans regia Közönséges dió.jpg|thumb|200px|right|Közönséges dió]] [[Fájl:Noix p1040229.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] [[Fájl:Juglans ailantifolia.jpg|right|240px|thumb|Japán dió levelei és termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Juglans regia|-}} {{drog|Juglandis folium, Juglandis nucis dissepimentum (a termés külső, húsos burka (diókopács)|''Juglandis nucis pericarpium'' (a termésben lévő kemény hártyás képződmény "közfal") }} {{népies|dió vagy diófa}} A diófélék vagy diófafélék családjába tartozó nemzetség. Közepes, vagy nagy termetű (10-40 m magas) lombhullató fák, 20-90 cm-es, 5-25 levélkéből összetett Leveleik páratlanul szárnyaltak, termésük diótermés (csonthéjashoz hasonló, zárt kupacsú makk). A nemzetség 21 faja az Délkelet-Európától Japánig, az Délkelet-Kanadától nyugatra Kaliforniáig, délre Argentínáig előfordul. A génusz neve, ''Juglans'' a ''Jovis glans'', azaz „Jupiter makkja” kifejezésből ered – átvitt értelemben, istennek való termés. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] két fajukkal találkozhatunk gyakrabban, az egyik az ehető diót termő közönséges dió ''(J. regia)'', a másik az [[Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] származó, [[Európa|Európában]] parkokban díszfaként ültetett, illetve néhol erdőgazdasági jelentőségű [[fekete dió]] ''(J. nigra)''. <!--the shoots have chambered [[pith]], a character shared with the [[wingnut (plant)|wingnuts]] ''(Pterocarya)'' but not the [[hickory|hickories]] ''(Carya)'' in the same family.--> A nemzetség legismertebb tagja a közönséges dió (szó szerint „királyi dió”), ami délkeletre a Balkántól Délnyugat- és Közép-Ázsiáig, a Himalájában és Délnyugat-Kínában is honos. Az [[ENSZ]] Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az iráni Shahmirzad ültetvény a legnagyobb a világon 700-750 hektáros nagyságával. Kirgizisztán területén 230&nbsp;700 hektár dióerdő található, ahol a ''J. regia'' a domináns fa a felső koronaszinten (Hemery and Popov, 1998). A diók közül a J. regiát termesztik legszélesebb körben ízletes terméséért. Magassága tipikusan 15-25 méter, egyes példányok a 30 métert is meghaladhatják. 150-160 évig elél, de magassági növekedése 70-80 éves korában abbamarad. Koronája igen széles, sűrű, szabályos alakú. Törzse ívelten fölfelé tartó, közel egyforma erős ágra oszlik már kevéssel a talaj fölött, ezek több, gyakran meggörbülő vagy könyökszerűen elforduló kisebb ágban folytatódnak. A fiatal fák kérge ezüstösszürke színű, sima; később jellegzetesen repedezett, barázdált és világos barnásszürke színű lesz. A fiatal ágak csillogó világosszürkék. A fiatal hajtások vastagak, fényes olajzöld színűek, kopaszak. A vessző metszete rekeszes. A csúcsi rügyek sötétbarnák vagy majdnem feketék, nagyok, gömbölyűek. Az igen későn megjelenő levelek 20–40 cm hosszúra nőnek, szórt levélállásúak, páratlanul szárnyaltak, az egyes levélkék hosszúkás-oválisak, nyelesek, legfeljebb 15 cm hosszúak, számuk 7-9. A sárgászöld levélkék bőrneműek, ép szélűek vagy csak igen kissé fogazottak (a fekete diótól eltérően), szétdörzsölve kellemes illatúak, mely szárítás után elvész. A levélripacsok szív alakúak. Április-május táján virágzik, a porzós virágok akár 4 héttel a termős virágok előtt nyílnak (proterandria). A fiatal fákon kezdetben csak porzós, majd néhány évig felváltva vagy csak porzós vagy csak termős virágok képződnek.[2] Porzós virágai 3–10 cm hosszú, lefelé görbülő majd lecsüngő, sárga vagy sárgászöld, vastag barkában fejlődnek. Termős virágai 2-5-ös csomókban, alig észrevehetően helyezkednek el az ágvégeken (egyes termesztett változatokban az oldalrügyeken is), bibéik sárga színűek. A virágok szélbeporzásúak. Az apomixis is előfordul. Termőtája cönokarp, termése csonthéjashoz hasonló, 4–5 cm hosszú, gömbölyű, világosbarna, zárt kupacsú makk, amit diótermésnek is neveznek. Külső burka zöld vagy sárgás színű, kopasz, íze fanyar, a csonthéjról érés után szabálytalanul felhasadozik, könnyen leválik. A csonthéjban ráncos, húsos, kétfelé váló, dús olajtartalmú magot találunk, ezt szokás fogyasztani. '''A fekete dió''' : ''(J. nigra)'' Észak-Amerika keleti részén közönséges faj, másutt széles körben termesztik. Termése szintén ehető és finom, de belső része kisebb, héja jóval keményebb, így elsősorban nem termése, hanem értékes faanyaga miatt termesztik. '''Az [[észak-kaliforniai fekete dió]]''' : ''(Juglans hindsii)'' Észak-Kaliforniában őshonos, ahol a mezőgazdaságban elterjedten használják a ''J. regia'' [[gyökéralany]]aként. Diótermésén nincsenek jelen a fekete dióra jellemző mély barázdák. '''A [[szürke dió]]''' : vagy vajdió ''(J. cinerea)'' szintén Észak-Amerika keleti részén honos, ahol jelenleg [[veszélyeztetett faj]]nak számít ez idő szerint kivédhetetlen, behurcolt gombabetegsége miatt, amit a ''[[Sirococcus clavigignenti]]'' [[gomba]] okoz. Levelei 40–60 cm hosszúak, termése tojásdad, a héj taréjai igen magasak, és a mag különösen nagy zsírtartalmú. A [[japán dió]] : ''(J. ailantifolia)'' a vajdióhoz hasonló, de levelei hosszabbak (max. 90 cm), termése pedig kerekded, nem ovális. A ''cordiformis'' változatnak szív formájú a termése, emiatt szívdiónak is nevezik. Ez adja a sectio nevét is: ''Cardiocaryon''. '''Hibridek''' *''Juglans x bixbyi'' Rehd. – ''J. ailantifolia'' x ''J. cinerea'' *''Juglans x intermedia'' Carr. – ''J. nigra'' x ''J. regia'' *''Juglans x notha'' Rehd. – ''J. ailantifolia'' x ''J. regia'' *''Juglans x quadrangulata'' (Carr.) Rehd. – ''J. cinerea'' x ''J. regia'' *''Juglans x sinensis'' (D. C.) Rehd. – ''J. mandschurica'' x ''J. regia'' *''Juglans x paradox'' Burbank – ''J. hindsii'' x ''J. regia'' *''Juglans x royal'' Burbank – ''J. hindsii'' x ''J. nigra'' {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/D/Dió|Gyógyhatása]]|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] |}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] == Külső hivatkozások == * [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/szeptember/dio.html A dió termesztése és felhasználása] * [http://matyasciprian.hu/novenyek/diobetegsegek.php A dió betegségei] * [http://www.dio.lap.hu/ Dió.lap.hu] * [http://www.diofa.lap.hu/ Diófa.lap.hu] * [http://www.tuja.hu/dio.htm Dió fajták, ültetés, szaporítás, telepítés] </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Juglans regia|{{SUBPAGENAME}}}} ==Források== * [http://www.terebess.hu/diok/01-01/1.htm A dió leírása és botanikája] * [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/juglans.html Orosz Péter: A Juglans nemzetség diói] dcu6jfhkrijkahhj18o61lufh3e6uyk 0 29738 423333 377190 2022-08-01T01:50:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Ribes uva-crispa Sverige 2.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Stachelbeeren.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ribes uva-crispa|-}} {{népies|vadegres, egres, brüszke, piszke, pöszméte, vagy köszméte}} <br /> A '''közönséges egres''' a kétszikűek osztályának a kőtörőfüvek rendjéhez, ezen belül a ribiszkefélék család családjához tartozó faj. : A közönséges egres Skandinávia északi részének kivételével csaknem egész Európában előfordul, keleten a Kaukázusig és Közép-Ázsiáig. : A közönséges egres közép nagy, 50-150 centiméter magas, szélesen elterülő cserje, ritkásan álló hosszú, vékony, szürkésbarna ágakkal. A levelek kettesével, hármasával, ritkábban ötösével elhelyezkedő hegyes tüskék hónaljában állnak, az utóbbiak hosszúsága elérheti az egy centimétert. A levelek szőrösek, kerekded vagy szív alakúak, tompán karéjosak, szélességük 2,5-3 centiméter. : A közönséges egres nyirkos és sziklás erdők, ligetek, cserjések lakója. Az Alpokban 1400 méter magasságig felhatol. A bokor a nedves, humuszban gazdag talajt kedveli. Érés idején nagy a vízigénye ezért mindenképpen fontos öntözni. : A virágzási ideje április-május hónapokban van. A növény zöldes bogyótermése ehető, savanykás ízű. Mikor megérett, rozsdaszínű pöttyök láthatók rajta. : Gyümölcse az igen savanyútól az egészen édesig mindenféle ízváltozatban megtalálható. Az egres fogyasztható nyersen, gyümölcslevesekbe, szószként, kompótként, süteménybe sütve. Remek lekvár is készíthető belőle. Befőtt és lekvár készítéséhez nem teljesen beérett állapotban kell leszedni. : Köszméte esetében az amerikai lisztharmat ''(Sphaerotheca mors uvae)'' és az európai lisztharmat, ''(Microsphaera grossulariae)'' okozza a nagyobb gondot. A levelek színén és fonáki oldalán megjelenik a lisztharmat gombákra jellemző fehéres, lisztes bevonat, mely hamarosan megvastagszik, nemez-szerűvé válik. Ezt követően a bevonat fokozatosan megbarnul. Tartósan meleg (18-20 °C-os hőmérséklet), magas páratartalmú időszak kedvez a fertőzésnek, a gomba terjedésének és felszaporodásának. : A védekezésben fontos a kora tavaszi, metszés utáni lemosó permetezés, amelyet Tiosollal (gyárilag készített mészkén lé) és [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Nevikén Extra]] szerekkel végezhetünk el. A Thiosolt rügyfakadás előtt 7-10 %-os, a Nevikén Extrát 3-5 %-os töménységben alkalmazhatjuk. Ezek a szerek az amerikai lisztharmat mellett a rovarkártevők (pajzstetvek, levéltetűtojások, atkák) ellen is hatásos védelmet nyújtanak. : Védekezhetünk még a kéntartalmú [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Cosavet DF]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Eurokén 2000 80 WG]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Kén 800 FW]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Kénkol 800 FW]], , [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Kumulus S]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Microthiol special]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Necator 80 WG]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Solfo M 80 WP]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Thiovit jet]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Tiokoll 300 SC]]. : A felszívódó (szisztemikus) hatású gombaölő szerek közül: [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Nimrod 25 EC]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Chorus 75 WG]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Topas 100 EC]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Amistar]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Quadris]] szerekkel. : Rügypattanástól termés érésig 7 - 10 naponta 7 dkg/10 l vízben, majd szüret után a 2-4 alkalommal 3-4 dkg/10 l vízben. : A szüret utáni védekezések meggátolhatják a lisztharmat micélium rügypikkelyek közé húzódását. Erős fertőzést követően és a nyár végi permetezéseknél ajánlatos felszívódó szert használni, amely a micélium növekedését gátolja. A lisztharmat kártételét fiatalító metszéssel megelőzhetjük úgy, hogy a bokron csak kb.12 db kétéves egyharmadával visszametszett ágat hagyunk meg. A többi fiatal hajtást valamint öreg ágat a talaj felett vágjuk vissza. A kertészetekben már kapható lisztharmat rezisztens fajta is. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Ribes uva-crispa|{{SUBPAGENAME}}}} == Külső hivatkozások == * [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/majus/koszmete.html A köszméte termesztése és felhasználása] 5t9vrelyf7ad8r839hwk9iemapfus4r 0 29740 423248 416163 2022-07-31T20:30:38Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Kert-főcím}} {{Kert zöldség}} [[Kép:Summer 99.jpg|thumb|]] [[Fájl:Water melon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Szeletelt dinnyék]] {{Tápérték | name= Görögdinnye (ehető rész) | kJ=127 | protein=0.61 g | fat=0.15 g | carbs=7.55 g | fiber=0.4 g | | sugars=6.2 g | iron_mg=0.24 | calcium_mg=7 | magnesium_mg=10 | phosphorus_mg=11 | potassium_mg=112 | zinc_mg=0.10 | vitC_mg=8.1 | pantothenic_mg=0.221 | vitB6_mg=0.045 | folate_ug=3 | thiamin_mg=0.033 | riboflavin_mg=0.021 | niacin_mg=0.178 | right=1 | source_usda=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Citrullus lanatus| }} {{népies| }} A '''görögdinnye''' a tökfélék családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít. == Története == :David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. :A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. :A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába. == Tulajdonságai == :Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga. :Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. == Jellemzése == :Jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó gyümölcspótló zöldségféle. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem. Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét. :Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25&nbsp;cm-es rétegében helyezkedik el. :'''Hajtásrendszere''' a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet. :A '''szár''' lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek. :A '''kacsok''' lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak. :A '''levelek''' 5–10&nbsp;cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12&nbsp;cm-ig kicsi, 13–18&nbsp;cm-ig közepes, 19&nbsp;cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja. :A '''virágok''' kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik. :A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15&nbsp;kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. :A héja 1–2&nbsp;cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.) :A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. :A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0&nbsp;cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. [[Ezermagtömeg]]e: 20–150 g. == Az éghajlat hatásai == :Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása. :A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező. == A talajigénye == :A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például [[Medgyesegyháza]], [[Vajszló]], [[Sellye]] stb.) == A termőterület kiválasztása == :A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag. :A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták|Görögdinnye fajták]] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Citrullus lanatus|{{SUBPAGENAME}}}} 5x6ik1ik931mmv05yavgvt82a3gurzl 0 29741 423318 403603 2022-07-31T21:06:04Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények‎]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] {{Tápérték| name=Kajszibarack (nyers) | kJ=201 | protein=1.4 g | fat=0.4 g | carbs=11 g | sugars=9 g | fibre = 2 g | iron_mg=0.4 | vitC_mg=10 | vitA_ug=96 | betacarotene_ug=1094 | source_usda=1 | right=1 }} {{Tápérték | name=Kajszibarack (szárított) | kJ=1009 | protein=3.4 g | fat=0.5 g | carbs=63 g | fibre=7 g | sugars=53 g | iron_mg=2.7 | vitC_mg=1 | vitA_ug=180 | betacarotene_ug=2163 |source_usda=1 | right=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus armeniaca| vagy ''Armeniaca vulgaris }} {{népies|kajszibarackfa, kajszibarack, kajszi, '''sárgabarack'''}} A '''kajszibarack''' egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A [[Növények/Sz/Szilva|szilvának]] közeli, az [[Növények/Ö/Őszibarack|őszibaracknak]] és a [[Növények/M/Mandula|mandulának]] távolabbi rokona. == Elnevezése == A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[w:nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[w:szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[w:cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[w:szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[w:német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[w:ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[w:latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[w:görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack, majombarack. == Jellemzése == A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. == A Kárpát-medencében == Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. == Tápanyagigénye == Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. == Gyümölcse == Gyümölcse, a '''kajszibarack''' vagy '''sárgabarack''' gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. == Felhasználása == Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőttnek]], dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de [[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|pálinka]] (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat ''(Armeniaca aetheroleum)'' is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. <ref>https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/csodaszer-a-gyumolcsoskertbol-a-barackmagolaj</ref><ref>http://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/</ref> == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus armeniaca|{{SUBPAGENAME}}}} nf21zppxvhobpu2nczqhzyzru9q5yd4 423341 423318 2022-08-01T02:42:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények‎]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] {{Tápérték| name=Kajszibarack (nyers) | kJ=201 | protein=1.4 g | fat=0.4 g | carbs=11 g | sugars=9 g | fibre = 2 g | iron_mg=0.4 | vitC_mg=10 | vitA_ug=96 | betacarotene_ug=1094 | source_usda=1 | right=1 }} {{Tápérték | name=Kajszibarack (szárított) | kJ=1009 | protein=3.4 g | fat=0.5 g | carbs=63 g | fibre=7 g | sugars=53 g | iron_mg=2.7 | vitC_mg=1 | vitA_ug=180 | betacarotene_ug=2163 |source_usda=1 | right=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus armeniaca| vagy ''Armeniaca vulgaris }} {{népies|kajszibarackfa, kajszibarack, kajszi, '''sárgabarack'''}} A '''kajszibarack''' egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A [[Növények/Sz/Szilva|szilvának]] közeli, az [[Növények/Ö/Őszibarack|őszibaracknak]] és a [[Növények/M/Mandula|mandulának]] távolabbi rokona. == Elnevezése == A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[w:nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[w:szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[w:cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[w:szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[w:német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[w:ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[w:latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[w:görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack, majombarack. == Jellemzése == A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. == A Kárpát-medencében == Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. == Tápanyagigénye == Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. == Gyümölcse == Gyümölcse, a '''kajszibarack''' vagy '''sárgabarack''' gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. == Felhasználása == Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőttnek]], dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de [[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|pálinka]] (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat ''(Armeniaca aetheroleum)'' is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. <ref>https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/csodaszer-a-gyumolcsoskertbol-a-barackmagolaj</ref><ref>http://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/</ref> == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus armeniaca|{{SUBPAGENAME}}}} 6n9133762ltl7weyqoc4bne51a76x6z 0 29742 423247 379821 2022-07-31T20:30:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Ipari növények‎]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Kép:CharniejpmWiki.jpg|thumb|Szelídgesztenyés kora tavasszal]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Castanea sativa|-}} {{drog|| }} {{népies|szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa, édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is, de a termőhelyein egyszerűen gesztenyefa a neve.}} <br/> A '''gesztenye''' a bükkfafélék családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13), gyors növekedésű fajjal. == Elterjedése == [[Holarktikus]] nemzetség: egyes fajai [[Eurázsia|Eurázsiában]], mások [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] honosak. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin (így a Nagymaros feletti hegyoldalakon) és a Naszály alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az Alpokalján vannak. A gesztenye fajták jól reprezentálják a főbb hazai termesztőtájakat, az itt megnevezett Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta képvisel, a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták képviselnek és végül Észak-Magyarország, melyet a Nagymarosi fajták reprezentálnak.[2] Továbbá: :- a Soproni-hegységben a 19. század végén, Muck Endre kezdeményezésére telepítették; :- a Kőszegi-hegységben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette. Hazánkban ez idáig tudatos keresztezési munka gesztenyében nem volt, jelenleg sem folyik. Külföldön, így Franciaországban, Olaszországban, Romániában, USA-ban, Japánban végeznek keresztezéseket. Ezek elsősorban fajtakeresztezések, melynek célja rezisztens fajták előállítása. '''A fajok közül:''' * [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] él négy: ** Castanea alnifolia, ** [[amerikai gesztenye]] (''Castanea dentata'', az atlanti partvidéken), ** ''Castanea ozarkensis'' és ** ''Castanea pumila'' (a kontinens délkeleti részén), * [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] hét: ** [[japán gesztenye]] ''(Castanea crenata)'' ** ''Castanea fleetii'' ** [[Henry-gesztenye]] ''(Castanea henryi)'' ** [[kínai gesztenye]] (Castanea mollissima, Közép- és Nyugat-[[Kína|Kínában]]) ** ''Castanea neglecta'' ** ''Castanea seguinii'' * [[Európa|Európában]] mindössze egy: ** [[Növények/Sz/Szelídgesztenye|szelídgesztenye]] ''([[Castanea sativa]])''. A szelídgesztenye faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában - Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, dísznövényként parkokba is előszeretettel ültetik. A szelídgesztenye hasznos ipari fa is. A [[Növények/V/Vadgesztenye|vadgesztenye]] néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük. == Nevének eredete == [[Fájl:Castanea seguinii 03.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Castanea seguinii levele és barkavirágzata]] A latin ''Castanea'' a görög ''kasztanon'' szóból ered; a gesztenyét már Theophrasztosz is ezen a néven említette az i. e. 4. században. A ’kasztanon” szót általában a thesszáliai '''Kasztanaia''' ''(Kasztana, Kasztánea)'' város nevéből származtatják, más vélemények szerint viszont örmény eredetű – ott ugyanis ''kask'' és ''kaskeni'' a gesztenye termésének, illetve fájának neve. Egy másik, kevésbé hihető névfejtés a nemzetség nevét a termések kihullása után üresen maradó kupacs alapján a latin ''castrare'' (kasztrálni) szóra vezeti vissza. Az európai nyelvek java része egyébként a kontinensen honos [[szelídgesztenye]] neveként a ''Castanea'' valamely köznevesült alakját használja: * olaszul: castagno, * spanyolul: castano, * németül: Kastanie, * románul: castan, * bolgárul: kastan stb. A magyar ’gesztenye’ szó valószínűleg szláv közvetítéssel kerülhetett nyelvünkbe, de meglepően hasonlít rá a török k’estane, és még inkább pedig a négyszáz éves török uralom alatt fejlődött albán kešteńe, illetve gešteńe szava is. Magyarul a gesztenye szó – a legtöbb gyümölcsfa nevéhez hasonlóan – egyaránt jelenti magát a fát és annak termését is. A nagy szemeket termő fajtákat magyarul maróninak nevezik – ez az olasz ''marrone'' szóból ered, amit a késő görög ''maraon'' (= [[húsos som]] bogyója) szóra vezetnek vissza (miként a német ''Maroni'', a francia ''marron'', az angol ''marronier'' szót is). == Megjelenése, felépítése == [[Fájl:Castanea sativa fruit 2.jpg|thumb|right|200px|[[Szelídgesztenye]] ''(Castanea sativa)'' termése]] Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén. A termés a bükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a [[keményítő]], a [[cukor]] és az ásványi anyag. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. == Szaporítása == Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba. Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni. Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje. Párás klímában, közömbös kémhatású talajon eredményes a nevelése. Ivartalanul, közönséges bujtással, ősszel a szabadban ritkán szaporítják. Ha sarjat nevel valamely termőfa, ősszel arról is szaporítható. Fajtái télen házban olthatók kecskeláb ékezéssel, párosítással v. angol nyelves párosítással, a tőalak cserépben begyökeresedett magoncaira. Átoltása tavasszal, rügypattanáskor eredményes, héj alá-oltással. A gesztenye, ugyanúgy mint a dió és más gyümölcsnemek, nem tartja meg magról fajtatulajdonságát, mégis nagyobbára magról nevelik, pedig szabadföldi oltása, szemzése hazánkban nem ütközik nehézségekbe. Valószínűleg azért van ez, mert kevés gesztenyetermesztésre alkalmas területünk van, és éppen azon a környéken nem alakultak faiskolák. Alanyként saját magcsemetéjét, a Castanea sativa-t használják. A megfelelően tárolt gesztenye is kb. fél év alatt elveszti csírázóképességét, ezért csírázási százaléka alacsony. Magcsemetéje lassan fejlődik, szemzésre kétéves csemete felel meg. Nyugat-Európában a tintafoltbetegség pusztítása miatt, mely a gyökéren keresztül is fertőz, ellenálló gyökérzetű japán gesztenyére (Castanea crenata) szemzik a fajtákat. A termőfák aljának felásása és a káliműtrágyázás előnyös. A kálisó a kissé meszes talajokon fokozza a fák fagyállóságát, és csökkenti a levelek sárgulását. Metszeni nem szokták, az elöregedett fákat a törzsnek föld felett történő levágásával ifjítják. A gesztenye férgesedése ellen a megrágott gyümölcs gyakori összeszedésével védekeznek. == Felhasználása == Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít. A szelíd, a kínai és a japán gesztenye termése helyi jelentőségű élelmiszer, amit nagy tételben exportálnak is. A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. Ennek a maghéját bevágva pirítják nyílt parázson, héjától megtisztítva kandírozzák, főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják. Frissen csak rövid ideig tárolható, néhány napra vízben alámerítve viszont fermentálódik – így több hónapig is eltartható, de azután már csak pürének jó. Leginkább a cukrászipar használja. A szárított magokat porrá őrölve tárolják. A szelídgesztenye apróbb terméseit állatok takarmányozására használják vagy lisztet őrölnek belőle. == Ipari felhasználása == A szíjács piszkos-sárgásfehér, a geszt sárgásbarna, szemre a tölgyhöz nagyon hasonló. Edényeinek elrendezése, gyűrűs likacsai szintén a tölgyekre emlékeztetnek. Megkülönböztető jegye, hogy a bélsugarai viszont olyan kicsik, hogy alig láthatók. Nagy a csersav- és gyantatartalma van. A magasépítésben, vízépítésben, hajóépítésben, bútorgyártásban, illetve talpfának, vezetékoszlopnak, hordónak használják. Cellulózt és cserzőanyagot is állítanak elő belőle. Faragásra, esztergályozásra alkalmas. Gesztje magas csersavtartalma miatt tartós, szíjácsa nem. A geszt élettartama szabadban kb. 80 év, nedvességben kb. 500 év, állandóan szárazon helyen tartva kb. 1300 év. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] 3j1w67fld9wabskkqqtgs9qp91d4msa 0 29743 423315 401882 2022-07-31T21:05:08Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fortunella japonica|Citrus japonica}} {{népies|japán kumkvat, marumi kamkvat, nagami kamkvat vagy morgani kamkvat}} <br/> :A '''kumquat''' (ejtsd:Kamkvat), a [[szappanfavirágúak]] rendjébe, a [[rutafélék]] családjába tartozó örökzöld, mediterrán növényfaj. Őshazája [[Kína]] és [[Indokína]], de már az ókorban a [[Közel-Kelet]]en is termesztették. Sűrűn ágas, örökzöld, 2–4 m magas, lassan növekedő [[cserje]]. :Fiatal hajtásai szögletesek, a levélhónaljakban olykor tövisek találhatók. Levelei szórt állásúak. A sötétzöld, fényes levéllemez lándzsa alakú, kb. 10&nbsp;cm hosszú, vállától a levél közepéig finoman fogazott szélű, mirigyekkel sűrűn borított, aromás illatú. A levélnyél keskeny-szárnyas. [[Hímnős]], édes illatú, fehér kis virágai egyesével vagy 4 tagú fürtben fejlődnek a levélhónaljakban. :Legfontosabb fajtái a világon teljesen szétszórva (Hong Kong, Marumi, Meiwa, Nagami.) teremnek és ennek megfelelő más-más neveket kaptak. Az Egyesült Államokban a folyamatos újító kedvnek köszönhetően a naranccsal és citrommal keresztezett fajtáit is megtalálhatjuk. Ma már Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Brazília, Dél Afrika, Izrael is exportra termeli. == Talajigénye == Savas (tőzeges) talajt kell biztosítani, akár talajcserével is. == Tápanyag igénye == :Közepesen tápanyag és vízigényes, a déli fekvésű, védett, teljes napfényű helyet kedveli. Dísznövényként is termesztik, Európában szobai cserepes növényként, vagy teraszon és télikertben dézsában egyaránt megél. A citrusok mediterrán növények, számukra az ideális téli hőmérséklet 0 — és + 10 °C között van. Télre fűtetlen, de fagymentes és világos helyen, (pl:télikertben, zárt terasz, lépcsőházban), mérsékelt öntözés mellett teleltethetők át. == Termése == :Bogyótermés, elliptikus vagy hosszúkás tojás alakú, éretten narancsszínű, (2,5-4,5 x 2–3&nbsp;cm). A húsos héj édes ízű, terméshúsa bő levű, fajtól függően 3-6 gerezdre tagolódik és 3, viszonylag nagy magot tartalmaz, íze savanyú. Féléretten leszedve, alma közzé, fóliába téve utóérik. Létezik mag-nélküli változata is. == Tápértéke == :0,9 g fehérjét, 0,1 g zsírt, 17,1 g szénhidrátot, 81,3 g vizet, és 0,6 g rostot, a vitaminok közül: 2530&nbsp;mg A-vitamin, 0,35&nbsp;mg B1-vitamin, 0,4&nbsp;mg B2-vitamin, és 151&nbsp;mg C-vitamin tartalmaz. == Ásványi anyagok == :97&nbsp;mg foszfor, 266&nbsp;mg kalcium, 995&nbsp;mg kálium, 30&nbsp;mg nátrium, és 1,7&nbsp;mg vas található benne. == Felhasználása == :Termését a kamkvatot héjastól, magostól, egészben fogyasztják, íze is a citrusokat idézi: húsa savanykás, héja édeskés aromájú. Sokrétűen felhasználható: frissen magában, (gyümölcsként, gyümölcssaláta, koktélok díszítésére), karamellizálva köretként, vagy dzsemként, mártás, chutney, lekvár, zselé, és likőr is készül belőle. Héját és gyümölcsét egyben érdemes cukrozott édességnek is elkészíteni. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Kamkvat|Kumkvat fajok, és változatok]] <references/> {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:32 (CET)}} or70i1r9vxglkx1nkj5eb9v5v3sehii 0 29745 423306 366530 2022-07-31T21:00:33Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Weiki01.jpg|thumb|]] A '''kopasz kivi''' ''(Actinidia arguta),'' [[Japán nyelv|japán]] nevén ''szarunasi''), magyarul '''kopasz kivi''', '''japán egres''', '''minikivi''' egy [[japán]] származású [[kivi]]faj nemesített változata. Egyes területeken [[Németország]]ban elterjedt nevén, '''weiki'''ként ismerik. Német nyelvterületen bajor kiviként is emlegetik. A növény Japánban vadon nő, fürtökben termő gyümölcseit időtlen idők óta gyűjtik és felhasználják. ==Termesztése== A meleg, napos, szélvédett, jó vízellátottságú helyeket kedveli, és már a telepítésekor támrendszert, pergolát kell építeni a részére. A meszes talajokat nem szereti, ezért a 6,0-6,5 [[pH]]-értékűnél lúgosabb talajra nem érdemes telepíteni. A savanyú talaj és a napos, de szélárnyékos fekvés létfontosságú a számára. A telepítés előtt ajánlatos szervesanyagokban gazdag, erdei földdel (1-1,5 × 0,60 m) talajcserét végezni. Egyenletes vízellátottságot igényel, a pangó talajvizet nem szereti, betegségekkel szemben ellenálló. Fagytűrő képessége (−25&nbsp;°C – −30&nbsp;°C-ig) kiváló, mégis ajánlatos szélárnyékos helyre telepíteni, mert szeles helyen, főleg az érési időszakban, a gyümölcsök sérülnek. Ha lúgos a talaj, akkor tőzeggel, marhatrágyával, fakéreggel, faforgáccsal, esetleg komposzttal dúsított talajú, kissé magasított ágyásba ültessük. A talaj savanyítása kénporral, alumínium-szulfáttal vagy savanyító hatású műtrágyákkal is megoldható. Kétlaki növény, ezért 3-5 nőivarú példányhoz közel, egy hímivarúnak is lennie kell. ==Gondozása== Metszés nélkül csak keveset terem, de metszési technológiákról még nem tudunk. ''Javaslat'': a szőlő kordonos metszésénél bevált metszési módok alkalmazása. Kártevőiről nem tudunk, ezért permetezni nem kell. == Változatok == [[Fájl:Weiki-bajor kivi 02.JPG|thumbs|300px|right|Weiki]] A '''weiki''' a mogyorónál nagyobb, a kivihez hasonló ízű, de annál sokkal kisebb fürtökben csüngő gyümölcseinek külső nagyon vékony héja, sárgászöld, a napos oldalán élénkpirossal bemosott, vagy barnás színezetű. Nem molyhos, ezért hámozatlanul fogyasztható, és feldolgozható. A weiki augusztus végén, szeptember elején érik, hidegebb, esősebb nyarakat követően érési ideje elhúzódik, és nem egyszerre, hanem csak válogatva szedhető. Beérését abból állapíthatjuk meg, hogy a sárgászöld héj kissé megbarnul és a gyümölcs megpuhul. Elnevezése Magyarországon nem egységes, a kertészeti szaklapok '''weiki'''-nek, de másutt '''mini-kivi'''-nek, '''kínai egres'''-nek, vagy '''bajorkivi'''-nek mondják. Az actinidia arguta [[kétlaki növények|kétlaki]] növény. Egy fajtája, az '''önporzós kopasz kivi'''ként ismert ''(Actinidia arguta 'Issai)'' öntermékeny, azaz megtermékenyítéséhez nincs szükség külön porzóra, már egy tő is terem. Gyors növekedésű kúszónövény. Kedveli a napos, szélvédett, inkább savanyú talajú helyeket, a bőséges öntözést, de a pangó vizet nem szereti. Illatos, zöldesfehér színű virágai májusban–júniusban nyílnak. Termést általában csak második virágzása után hoz augusztus végén, szeptember elején. Gyümölcse hosszúkás alakú, zöld színű, édes, aromás ízű. Héja nem molyhos, és sokkal vékonyabb, mint a hagyományos kivié, így hámozatlanul fogyasztható. Jól tűri a hideget, -25&nbsp;°C-ig fagyálló. == Értékei== 10 g fehérjét, 6 g zsírt, 113 g szénhidrátot, 8 g szerves sót, 8 g rostot tartalmaz kilogrammonként. ==Felhasználása== Friss fogyasztásra, [[szörp]], illetve [[gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Kivi fajták|Kivi fajták]] ==Külső hivatkozások== * [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/kivi.html A japánegres (kopasz kivi) fajtái] * [http://www.tripplebrookfarm.com/iplants/Actinidia.html Actinidia-fajok és -fajták leírása (angol nyelvű oldal)] * [http://www.ruhr-uni-bochum.de/boga/html/Actinidia_arguta_Foto.html Képek az Actinidia argutáról (német nyelvű oldal)] q1vgl2l0ye2w87yjlo6bfinu54kpnhx 0 29746 423304 397633 2022-07-31T20:59:23Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Foto Takkk Hungary Pyrus pear.jpg|200px|thumb|right|]] [[Kép:Birnenblüten.jpg|200px|thumb|right|Körtefavirág]] {{tápérték| name=Körte (nyers) | kJ=242 | protein=0.38 g | fat=0 g | carbs=15.46 g | fiber=3.1 g | | sugars=9.80 g | iron_mg=0.17 | calcium_mg=9 | magnesium_mg=7 | phosphorus_mg=11 | potassium_mg=119 | zinc_mg=0.10 | vitC_mg=4.2 | pantothenic_mg=0.048 | vitB6_mg=0.028 | folate_ug=7 | thiamin_mg=0.012 | riboflavin_mg=0.025 | niacin_mg=0.157 | right=1 | source_usda=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pyrus| }} {{népies|}} A '''körte''' a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a [[nemes körte]] gyümölcsét szoktuk érteni. == Botanika == A körte az [[Óvilág]] partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű. A [[w:Levél (növény)|levelek]] váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12&nbsp;cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte [[w:lombhullató]], kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek [[w:örökzöld]]ek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25&nbsp;°C – ‒40&nbsp;°C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15&nbsp;°C-ig viselik el. Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4&nbsp;cm átmérőjűek. A rokon [[alma|almához]] hasonlóan a körte is ''[[almatermés]]''<ref>'''Almatermés:''' alsó állású tüszőcsokorból fejlődő áltermés, a pergamenszerű perikarpiumot a vastag, húsos vacokból fejlődő terméshús veszi körül (Debreceni Egyetem honlapja)</ref>, a vad fajoknál 1–4&nbsp;cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18&nbsp;cm hosszú és 8&nbsp;cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a [[w:nemes körte]] klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed. Termesztése, megporzása, szaporítása az [[w:alma|almáéhoz]] igen hasonló. Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló [[hibrid]]je létezik. == Nemes körte == A '''nemes körte''' ''(Pyrus communis)'' egész Európában elterjedt, valószínűleg Ázsiából származó [[hibrid]] körtefaj. Középtermetű: ágrendszere 15&nbsp;m magasra tör. Kérge sötétszürke, barázdált, fényes sötétzöld levelei tojásdadok, elliptikusak, kihegyesedők. Ötszirmú fehér virágai kevéssel a lombfakadás előtt nyílnak. A vadon termő példányok termései aprók, barnás vagy sárgás színűek, édesek. Erdőkben, cserjésekben vadon is nő, de sok helyen termesztik. A nemesített fajták termése nagy, éretten sárga, esetleg kissé pirossal bemosott. Gondozás hiányában elvadulhat. ==Talaj-, víz- és hőigénye== A gyümölcsfajok közül talán az egyik leginkább víz- és hőigényes a körte, és alkalmazkodóképessége is kicsi. Nagyon fontos számára a kiegyenlített páratartalom, 700–800&nbsp;mm, jó elosztású csapadék. A téli fagyoktól tartósan -20 °C-on károsodik, de a fajták között is van különbség. A nemesített fajtákat általában vadkörte vagy birs alanyra oltják. A birsalanyra oltottak általában érzékenyebbek a fagyokra, a virágzáskor -1 – -2 °C-on is károsodnak. Csak jó szerkezetű, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajokon várhatunk kielégíthető terméshozamokat. A vad alany alkalmazkodó képessége nagyobb, főleg a Vilmos és a Bosc kobakja viseli el a szárazabb fekvéseket. A nagyon meszes, száraz talajokon termése kövecses lesz. = Betegségek, kártevők = == Gyökér, korona == :[[Baktériumos gyümölcsgolyva]]: Fiatal fák gyengén fejlődnek, a gyökérnyaki részen, illetve a fő és mellékgyökereken előbb fehéres, majd barna színű kinövések láthatók. :[[Növények/Kártevők/Cserebogár]]: A fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fák koronarészei hervadnak, majd elpusztulnak. A kitakart gyökérzet, vagy akár a főgyökér elrágott, a károsítás helyén csontszínű pajorok találhatók. :[[Gyümölcsfák nektriás ágelhalása és ágrákbetegsége]]: A koronán száraz ágak, ágcsoportok találhatók, a károsodott ágrészeken narancs-, vagy vörös színű kiemelkedések, rákos sebek találhatók. :[[Körtefák baktériumos virág és ágelhalása]]: Az ágrészeken háncspusztulás figyelhető meg, majd a felette lévőágrész elhal. :[[Növények/Kártevők/Kaliforniai pajzstetű]]: A pusztulás a korona csúcsán kezdődik, a károsított részeken barnásszürke, vagy szürke, lekaparható réteges bevonat található. :[[Körte fuziákumos varasodása]]: A rügyek nem hajtanak ki, a vessző felületén sötét színű fekélyes foltok láthatók - a teljes ág elpusztulása. == Rügy, hajtás == :[[Növények/Kártevők/Rügyfúróbogár]]: A rügyek nem hajtanak ki, oldalukon kerek lyuk látható. :[[Növények/Kártevők/Lombrágók, hernyók, téli araszolók]]: A duzzadó, majd fakadó rügyek, később a fiatal hajtások és levelek is megrágottak. A károsítás helyén különböző, nagyobb testű hernyók fedezhetők fel. :[[Növények/Kártevők/Sodrómolyok]]: A fakadó rügyek kiodvasítottak, később a fejlődő hajtások megrágottak, levelek szövedékkel összesodrottak. A károsított részeken, az összesodrott levelekben különböző színű hernyók illetve peték találhatók. :[[Növények/Kártevők/Hajtáshervasztó darázs]]: A károsított rész elszárad, az egészséges és az elpusztult részek határán csavarvonalban szúrásnyomok láthatók. :[[Növények/Kártevők/Hajtástörő ereszlény]]: A pusztuló rész letörik. :[[Növények/Kártevők/Hamvas körte-levéltetű]]: A hajtásvégek levelei besodródnak, rajtuk viaszportól hamvasnak tűnő rovarok találhatók. A körtehajtás-hervasztó darázs kártétele == Levél == :[[A körte fuzikládiumos varasodása]]: A leveleken különböző méretű sötét foltok láthatók, erős fertőzés esetén levélhullás tapasztalható. :[[A körte (és birs) fabreás betegsége]]: A folt először a levélfonákon, olajzöld, majd barna, később feketedő. :[[A körte (és alma) elzionés foltossága]]: A folt kicsi, pirosasbarna, barna, majd megnagyobbodik, közepe kifehéredik, a szélek pirosak maradnak. :[[Növények/Kártevők/Recés levélpoloska]]: A leveleken apró, sárga színű foltok, vagy sárga elszíneződés, a levélfonákon fényes, fekete ürülékszemcsék és szívogató rovarok találhatók. :[[Növények/Kártevők/Takácsatkák]]: A levélfonákon finom szövedék védelmében , vagy szövedék nélkül szívogató, szabadszemmel alig felfedezhető méretű rovarok. :[[Növények/Kártevők/Körte levélbolha]]: Besodródott, deformálódott leveleken különböző rovarok tömegesen szívogatnak. :[[Növények/Kártevők/Levéltetvek]]: A szívogató rovarok teste gömbölyded alakú, barnás színezetű, esetleg világos-, illetve sötétzöld, melyek a rajtuk lévő viaszbevonattól hamvasnak látszanak. :[[Növények/Kártevők/Levélbarkók]]: A levéllemez széle kicsipkézett, vagy szabálytalan alakban megrágott. :[[Növények/Kártevők/Sodrómolyok]]: A levelek megrágottak, szövedékkel összehúzottak, a kártétel helyén fürge mozgású hernyók találhatók. == Bimbó, virág == :[[Növények/Kártevők/Rügyfúró bogár]]: A virágrügyek nem hajtanak ki, oldalukon apró kerek lyuk található. :[[Növények/Kártevők/Bimbólikasztó bogár]][[Hivatkozás megnevezése]]: A bimbók nem nyílnak ki, a szirmok barnák, elszáradnak. :[[A körte fuzikládiumos varasodása]]: A sziromlevélen és a virágkocsányon olajzöld, később barna, bársonyos foltok találhatók, a kötődött gyümölcs lehullik. :[[Növények/Kártevők/Körtedarázs]][[Hivatkozás megnevezése]]: A porzószálak és a bibe között félkörben futó, fekete színű aknázójárat található. :[[Növények/Kártevők/Körte levélbolha]]: Zöldessárga szívogató rovarok, sok mézharmatot ürítenek, amelyen korompenész telepedik meg és megfeketíti a károsított részt. == Termés == :[[A körte (és birs) fabreás betegsége]]: A gyümölcsön különböző nagyságú és színű foltok láthatók. A folt apró, fekete és beboríthatja a gyümölcs nagy részét. :A körte fuzikládiumos varasodása: A folt olajbarna, bársonyos, később sötétbarna, fekete és berepedezik. A gyümölcs torzul. :[[A körte (és alma) elzionés foltossága]]: A folt pirosas barna, határozott körvonalú, később a közepe fehéredik, a szélek pirosak maradnak. :[[Almatermésűek moníliás gyümölcsrothadása]]: A folt barna, rothadó, egyre nagyobbodó, rajta körök mentén fehér, vagy sárgás penészpárnák láthatók. A fertőzött gyümölcs egy része mumifikálódva a fán marad. :[[Növények/Kártevők/Kaliforniai pajzstetű]]: A folt piros gyűrű formájú, közepén általában megtalálható a szürkésbarna színű - lekaparható pajzs. :[[Növények/Kártevők/Körte levélbolha]]: A gyümölcs deformálódik, a mézharmattól és az azon megtelepedő korompenésztől fekete. :[[Növények/Kártevők/Almamoly]]: A gyümölcs felületén egy kisebb és egy nagyobb lyuk található. A nagyobb ürülékkel szennyezett, a gyümölcs belseje kirágott, benne halványvörös hernyó található. :[[Növények/Kártevők/Körtemoly]][[Hivatkozás megnevezése]]: A gyümölcs felületén egy kis bemélyedés és ha már a kártevő elhagyta, egy kerek, rágcsálékmentes lyuk található. A magok kirágottak. :[[Növények/Kártevők/Sodrómolyok]]: A gyümölcs felülete megrágott, a hozzánőtt levél védelmében különböző hernyók találhatók. :[[Növények/Kártevők/Darazsak]]: Az érő gyümölcs szabálytalan alakban megrágott. A héj alatt nagyobb katlan alakú üregben több darázs is található. * [[w:Vadkörte|Vadkörte]] * [[Kertészet/Termesztett gyümölcsök/Nemes körte|Nemes körte]] * [http://www.korte.lap.hu Körte lap] <br/> {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{források}} Dr. Bálint György "Gyümölcsöskert" Mezőgazdasági kiadó 1972. ISBN 963-232-264-9 {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:27 (CET)}} qinaztm72xgavkyobpwhmi7cnbfuwxt 0 29747 423271 366059 2022-07-31T20:44:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Raspberries (Rubus Idaeus).jpg|thumb|]] [[Fájl:Málna érésben.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Érésben lévő málna júniusban]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus idaeus|}} {{népies|}} A '''málna''' Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A [[virág]]ok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. :Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, [[öntözés]]t igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik. :Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. :Amerikában őshonos fajtája a [[fekete málna]]. == Hajtatás == :Fűtetlen fóliasátorban hajtatással 3-4 hetes éréselőnyt lehet elérni a szabadföldi málnaéréssel szemben. A korai málna, a piaci értékesítésnél számít, akkor is, ha érése így egybeesik a földieper érési idejével. '''A hajtatás előnyei még:''' :a korábbi érés, :a magasabb termésátlag, :a egyszerűsödő növényvédelem. :a madarak nem dézsmálják az érő termést, :a rovarkártevők egy része, főleg a kis málnabogár pusztására sem kell számítani. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] * [[Növények/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:28 (CET)}} </div></div> {{commonskat|Rubus idaeus|{{SUBPAGENAME}}}} rhqu28iw6ae0u3zigdptufqq4gvyq9r 0 29748 423282 397632 2022-07-31T20:48:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Almond tree, cloister, Museé des Augustins, Toulouse.JPG|thumb|240px|link|Virágzó Mandulafa]] [[Kép:Mandel Gr 99.jpg|thumb|]] {{tápérték | name=Mandula | kJ=2418| protein=22 g | fat=51 g | satfat=4 g | monofat=32 g | polyfat=12 g | carbs=20 g | fibre=12 g | | sugars=5 g | iron_mg=4 | calcium_mg=248 | magnesium_mg=275 | phosphorus_mg=474 | potassium_mg=728 | zinc_mg=3 | vitC_mg=0.0 | pantothenic_mg=0.3 | vitB6_mg=0.13 | folate_ug=29 | thiamin_mg=0.24 | riboflavin_mg=0.8 | niacin_mg=4 | right=1 | source_usda=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Prunus dulcis|Prunus communis'', ''Prunus amygdalus'' vagy ''Amygdalis communis}} {{népies|-}} <br /> A '''Mandula''', rózsafélék család ''Prunoidae'' alcsaládjába tartozó ''Amygdalus'' alnemzetségbe mintegy 40-50 faj tartozik, de ezek közül a világon csak két faj fajtáit termesztik. Az egyik a mandula, a másik az őszibarack ''(Prunus persica).'' :A '''mandula''', egy csonthéjas termés, illetve az azt termő '''mandulafa''' rövidebb neve. Őshazája Nyugat-Ázsia|Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az [[Növények/Ö/Őszibarack|őszibarack]], távolabbi rokonai a [[Növények/Szilva|szilva]] és a [[Növények/Kajszibarack|kajszibarack]]. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb. :A mandula a kedvező életkörülmények között eléggé nagy fává fejlődik, erős, gyakran vastag törzset nevel, koronája hajlamos az elsűrűsödésre. A faj páratlan szívósságánál fogva megtelepszik a nap égette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt inkább bokoralakot ölt. A mediterrán országokban leggyakoribbak a magról kelt fák, amelyek 3–8 m magasságot érnek el, szabálytalan koronát fejlesztenek, kérgük ripacsos, gyakran furcsán csavarodott. :Fája jó talajon és megfelelő ápolás mellett 6-8 méter magas, a korona átmérője 4-8 méter közötti. :A felnyíló csonthéjas termés külső és középső terméshéja éréskor felreped és kihull a csontár. A mag édes és keserű lehet. A termelt édes magvú fajták papír-, félpapír- és kemény magvúak lehetnek. :A magyar „mandula” szó latin-olasz eredetű ''(mandorla)''. Janus Pannonius (1434-1472) latin nyelven irt egy allegorikus költeményt, ''Egy Pannóniában nőtt mandulafáról'' címmel. Ebből is látszik, hogy a Dunántúlon nemcsak ismerték, de termelték is a mandulát. :Magyarországon a mandulatermesztés a 19. század végén kezdődött, amikor a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barack mellett mandulát is telepítettek. A második nagy telepítési hullámban (1930-as és 1940-es években) már magyar fajták telepítését ajánlották. Európában elsősorban a vastagabb héjú fajtákat termesztik, az USA déli részén elterjedtebbek a vékonyabb héjú, könnyen törhető csemegefajtái. :Legjobb termőhelyei a kissé emelkedettebb, védett, déli domboldalak. Gazdaságos termesztése csak a szubmediterrán hatásoknak kitett mikrokörzetekben (Baranyában, a Balaton-felvidéken, Vértesalján, Buda környékén, a Mátraalja és Hegyalja egyes részein) remélhető. :A Kárpát-medencei mandulafajták önmeddőek, vagyis egy más fajtájú fa virágporára van szükség a virágok megtermékenyüléséhez. :A mandulamag fehér belseje fogyasztható, miután feltörtük a csonthéjat és megtisztítottuk a vékonyabb belső héjától. Főleg cukrászkészítményekhez, illetve édes ételekhez használatos, főként aprítva. A marcipán alapanyagát képezi. Ünnepi ételeket tehetünk vele különlegessé, például mandulás pulyka, mandulás hal. {{tartalmaz|A mandula fehérjét, egyszeresen telítetlen (olajsav) és többszörösen telítetlen zsírsavakat, olajat, szénhidrátokat és ásványi sókat (K, Ca, Mg, Fe, P) tartalmaz.}} === Mandulaolaj a kozmetikában === Minden bőrtípusra jó az olaja, E-vitamint is tartalmaz. Rendszeres használatával a bőr puha és bársonyos lesz. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:28 (CET)}} <br /> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus dulcis|{{SUBPAGENAME}}}} 2217tojc050pwbapt4sxpdx9pa46cd8 0 29749 423287 366061 2022-07-31T20:51:23Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Kép:Virágzó meggyfa.jpg|thumb|Virágzó meggyfa]] [[Kép:Meggy 01.JPG|thumb|Meggy]] [[Kép:Koeh-113.jpg|thumb|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus cerasus| }} {{népies|meggy}} A '''meggy''' egy [[csonthéjas]] magvú [[gyümölcs]], illetve az azt termő '''meggyfa''' rövidebb neve. == Fája == A meggyfának igen sok és sokféle – valószínűleg a [[cseresznye|cseresznyétől]] is származó – fajtája van. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők. == Termése == Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, bort és likőrt is készítenek belőle. Története A meggy őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, és mindenütt előfordul. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a meggy Szó az egyetlen, minden bizonnyal finnugor eredetű gyümölcsöt jelentő szavunk, míg a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből származó kölcsönszó. (Ez azt is jelzi, hogy a gyümölcsöknek nem lehetett valami döntő jelentőségük őseink étkezésében.) meggy A törpe meggy ma is közkedvelt vadgyümölcs a Volga-vidéken, amelyet az előmagyarság hazájának vélnek. A meggy elterjedtségét és kedvelt voltát számos helységnév (Meggyasszó, Meggytó, Somogymeggyes) és családnév (Meggyesi, Medgyes) is őriz. A vadmeggyek után a 17. században terjedtek el hazánkban a spanyol meggyek, valamint a cigánymeggyek. Ez utóbbiakat most is kiterjedten ültetik elsősorban azért, mert az idegen megtermékenyítésre szoruló Pándy meggy virágait ez porozza meg a legbiztonságosabb, másrészt azért is, mert gyümölcsei fokozatosan érnek, és igen kellemes zamatúak. Az Alföld gyümölcstermelésének fellendülése idején ismerkedtek meg a termelők és a fogyasztók a Pándy meggyel, amelynek eredete homályos, de amikor megnőtt a kereslet iránta, akkor éppen úgy hét Város tartott igényt a szülőhely jogára, mint valamikor Homérosz szülőhelyére. Angyal Dezső, a század elején ezt írja a Pándy meggy eredetéről: "Származása bizonytalan, mindazonáltal legelfogadhatóbbnak látszik amaz általánosan elterjedt szájhagyomány, mely szerint eme kiváló hazai meggyfajtát a múlt század derekán egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állította elő." További követelők: Pánd község (Pest m.), valamint Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Cegléd és Szentes. == Termesztése == A meggyfa a termőhely iránt kevésbé igényes gyümölcstermő növényeink közé tartozik. A téli hideg nem tesz kárt benne, de ha közvetlenül a kihajtás előtt éri a rügyeket nagyobb hideg, akkor elfagynak, ezért óvakodjunk arról, hogy lefolyástalan mélyedésbe, ún. fagyzugba ültessük. A talaj iránt se nagyon érzékeny, a szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél, és többé-kevésbé bőségesen terem. Vízigénye közepes, de az öntözést meghálálja. A meggyet régebben kizárólag középmagas törzsű fákon termelték. Ma a kertekben előtérbe helyezik a könnyebben kezelhető, kisebb helyet foglaló törpe (termőkaros, sövény) fákat, míg a középmagas törzsűek kiszorultak a külterjesebben kezelt szőlőhegyekre, zártkertekbe és - sok helyütt -a ház elé, az utcára. A középmagas törzsű fákat se ültessük egymás hegyére-hátára, mert ebből már néhány év múlva kényelmetlenségek származnak; a sűrűn ültetett fákat nehéz megvédeni a kórokozóktól, bonyodalmas a termés leszedése, a nagy árnyékhatás következtében csökken a gyümölcstermes. A meggyfáknak egyenként 36 m2 területre van szükségük, ami négyzetes telepítési rendszer esetén 6 m-es sor- és tőtávolságnak felel meg. A törpefák 16-20 m2-rel is megelégednek, ami 4,5-5,0 m sortávolság esetén 3,5-4,0 m tőtávolsággal teljesíthető. A termelőknek a legtöbb gondot a meggyfajták kiválasztása okozza. A meggynek ugyanis éppen a legértékesebb fajtái önmeddőek, és ezért sokan panaszkodnak amiatt, hogy az egyébként tetszetős ás egészségesnek látszó meggyfáik nem vagy csak alig valamit teremnek. Ennek az az oka, hogy az önmeddő fák csak akkor érlelnek gyümölcsöt, ha a közelükben, velük egyidejűleg virágzik egy olyan meggy vagy cseresznyefa, amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport a kellő mennyiségben szolgáltatja. A magyar gyümölcsnemesítők nagy sikere, hogy most már különböző időpontban érő, jó minőségű gyümölcsöt érlelő meggyfajták állnak a kertészkedők rendelkezésére. A legkorábbi, már június elején érő meggyfa a Meteor korai, öntermékenyülő fajta, amelynek a gyümölcse kivált friss fogyasztásra alkalmas. Ezt követi az ugyancsak öntermékeny - tehát megporzó fajtára nem szoruló - Favorit és az Érdi bőtermő, amelynek gyümölcsei már mélyhűtésre is kiválóak. Június végén érik az öntermékenyülő Újfehértói fürtös sokféleképpen hasznosítható gyümölcse. Ugyancsak június végén szüretelik a Pándy meggyet is, amely már húsának ízével, zamatával még mindig az élen jár, de sajnos idegen megtermékenyítésre szorul. Ezt a feladatot a legjobban a Cigánymeggy látja el, amelynek a gyümölcsei kicsinyek ugyan, de nagyon ízesek. Aki még később kívánja a meggyet szüretelni, az ültessen Késői Pándy fajtát, de számoljon azzal, hogy az is önmeddő. A meggytermesztés másik nagy problémája a [[Kertészet/Növényvédelem/Betegségek/Gombabetegségek/Monília|monília]] nevű gombás betegség elleni védekezés. A fertőzés következtében a virágok, a hajtások vagy egész ágrészek elhervadnak, a levelek elbarnulnak, leszáradnak. A beteg és az egészséges növényrész határán gyakran mézgacsepp válik ki, sőt ágrákosodás is kezdődhet. Különösen nagy a fertőzés veszélye, ha virágzás idején hűvös, párás, ködös az időjárás. Öreg termelők ilyenkor szokták azt mondani, hogy: elvitte a meggyet a köd! Nyáron, jégverés után a fertőzés fellobban. Védekezésül gondos tél végi lemosó permetezésre van szükség, [[mészkénlével]] vagy a [[réztartalmú szerek]] valamelyikével. A permetezést virágzáskor is meg kell ismételni, de ekkor már rezet nem tartalmazó gombaölő szerrel. A meggyfáknak rendszeres ápolásra van szükségük, és ezt a termelők gyakran elmulasztják. A fiatal fák felnevelése többnyire szakszerűen folyik. <ref>Ennek részleteit írja le Brunner Tamás: Törpegyümölcsfa-nevelés című könyve (Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1982).</ref> Később azonban a fákat magukra hagyják, hosszú, levéltelen, sűrű koronarészek, ún. ostorok alakulnak ki, aminek következtében a termés idő előtt kevesebb és apróbb lesz. Ezen rendszeres metszéssel és - szükség esetén - fiatalítással lehet segíteni. == Felhasználása == A meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szüretét megkezdeni, amikor a gyümölcsök teljesen beértek. A munka közben ügyeljünk arra, hogy a jövő évi termőrügyeket viselő termőnyársak épen maradjanak! Kiskertben nagyon ajánlható az ollóval való szüretelés. A meggyszüret fáradságos munka; egy fa, nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. A sövényekről 5-7 kg, a nagyobb fákról 3-4 kg-os szüreti teljesítménnyel számolhatunk. A gyümölcs friss fogyasztásra, befőzésre, mélyhűtésre, lé és bor készítésére egyaránt alkalmas. Virágzás idején akár díszfának is beválik. Fája jó minőségű bútorfa, levele és gyümölcskocsánya pedig gyógyszeralapanyag. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] <references /> {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:28 (CET)}} 9g58vb6ekkh4eq88h2k6ao48dbrg49i 0 29751 423261 382804 2022-07-31T20:39:02Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] {{Kert-főcím}} {{Növ-fejezetek}} [[Fájl:Zwetschgen.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Prunus domestica]] [[Fájl:Prunus-domestica.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]] [[Fájl:Greengages.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Zöld ringló, éretten sárga]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Prunus|''subgenus'' Prunus}} {{népies| |}} A '''szilva''' vagy '''szilvafa''' a rózsafélék családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló ''Prunus'' nemzetségbe, annak ''Prunus'' alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. A '''ringló''' kifejezés nagyobb méretű, kerekebb, piros, kékes, zöld, vagy sárga szilvára utal - a francia reine-claude szóból. Ide tartoznak még a [[kajszi]]k is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A ''[[Prunus]]'' nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le. Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a ''Prunus domestica'', a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón. == Fajok == Az alnemzetség három fajcsoportra ''(sectio)'' osztható: * Sectio ''Prunus'' '''(óvilági szilvák)'''. A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. ** [[mirabolánszilva]] ~ (cseresznyeszilva, potyóka) ''[[Prunus cerasifera|Prunus cerasifera]]'' [[Jakob Friedrich Ehrhart|Ehrh.]] ** [[]] ''[[Prunus cocomilia|Prunus cocomilia]]'' [[Michele Tenore|Ten.]] ** [[]] ''[[Prunus consociiflora|Prunus consociiflora]]'' [[Camillo Karl Schneider|C.K.Schneid.]] ** [[európai szilva]] ''[[Prunus domestica|Prunus domestica]]'' [[Carl von Linné|L.]] („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik) ** ''[[Prunus insititia|Prunus insititia]] vagy gyakrabban ''Prunus domestica'' subsp. ''insititia'' ([[Carl von Linné|L.]]) [[Camillo Karl Schneider|C.K.Schneid.]] (mirabolán, mirabella) ** [[]] ''[[Prunus salicina|Prunus salicina]]'' [[John Lindley|Lindl.]] (japánszilva) ** [[]] ''[[Prunus simonii|Prunus simonii]]'' [[Elie-Abel Carrière|Carriere]] ** [[kökény]] ''[[Kökény|Prunus spinosa]]'' [[Carl von Linné|L.]] * Sectio ''Prunocerasus'' '''([[újvilág]]i szilvák)'''. A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. ** [[]] ''[[Prunus alleghaniensis|Prunus alleghaniensis]]'' [[Thomas Conrad Porter|Porter]] ** [[]] ''[[Prunus americana|Prunus americana]]'' [[Humphry Marshall|Marshall]] ** [[csikaszó szilva]] (?) ''[[Prunus angustifolia|Prunus angustifolia]]'' [[Humphry Marshall|Marshall]] ** [[]] ''[[Prunus hortulana|Prunus hortulana]]'' [[Liberty Hyde Bailey|L.H.Bailey]] ** [[]] ''[[Prunus maritima|Prunus maritima]]'' [[Humphry Marshall|Marshall]] ** [[]] ''[[Prunus mexicana|Prunus mexicana]]'' [[Sereno Watson|S.Watson]] ** [[]] ''[[Prunus nigra|Prunus nigra]]'' [[William Aiton|Aiton]] ** [[]] ''[[Prunus orthosepala|Prunus orthosepala]]'' [[Bernhard Adalbert Emil Koehne|Koehne]] ** [[]] ''[[Prunus subcordata|Prunus subcordata]]'' [[George Bentham|Benth.]] * Sectio ''Armeniaca'' '''(kajszik)'''. A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le. ** [[kajszibarack]] vagy (sárgabarack) ''[[Prunus armeniaca]]'' [[Carl von Linné|L.]] ** [[]] ''[[Prunus brigantina|Prunus brigantina]]'' [[Dominique Villars|Vill.]] ** [[japán kajszi]] (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack) ''[[Prunus mume]]'' Siebold & Zucc. ** [[szibériai kajszi]] ''[[Prunus sibirica|Prunus sibirica]]'' [[Carl von Linné|L.]] A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.<ref>Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927</ref> A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. ''Prunus domestica × Prunus cerasifera)''. Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a [[cseresznye|cseresznyénél]] és a [[meggy]]nél is meg lehetne említeni. == Felhasználása == Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|lekvár]] készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító [[pálinka|szilvapálinkát]], és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben. {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>A szilva tápértéke 100 g-ra vonatkoztatva</b></big></center> |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Megnevezés || Mennyiség || Ajánlott napi bevitel |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Energia || 46 Kcal ||2.3% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Szénhidrát ||11.42 g ||8% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Protein ||0.70 g ||1% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Összes zsírok ||0.28 g ||1% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Koleszterin ||0 mg || 0% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Rost ||1.40 g ||3.5% |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Vitaminok || Mennyiség || Ajánlott napi bevitel |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Folsav ||5 mcg ||1% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Niacin ||0.417 mg ||3% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Pantoténsav ||0.135 mg ||3% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Piridoxin ||0.029 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Riboflavin ||0.026 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Tiamin ||0.028 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |A-vitamin ||345 IU ||11.5% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |C-vitamin ||9.5 mg ||11% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |E-vitamin ||0.26 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |K-vitamin ||6.4 mcg ||5% |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Elektrolitok || Mennyiség || Ajánlott napi bevitel |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Nátrium ||1 mg ||0% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Kálium ||157 mg ||3% |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Ásványok || Mennyiség || Ajánlott napi bevitel |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Kalcium ||6 mg ||0.6% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Réz ||0.057 mg ||6% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Vas ||0.17 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Magnézium ||7 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Mangán ||0.052 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Forsfor ||16 mg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Szelén ||1.0 mcg ||2% |-align="center" bgcolor="#FFFFEF" |Cink ||0.10 mg ||1% |} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{commonskat|Prunus domestica|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] == Források == * [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b155/ch03s01s02.html Soltész Miklós tankönyve: Csonthéjasok] * [http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/integralt-080904-197 Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Szilva] ofsrs17ddkmvytzx9fi0mt7snw9d7t3 0 29752 423260 366828 2022-07-31T20:38:42Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Chestnuts.jpg|thumb|A szelídgesztenye termése]] [[Fájl:Castanea sativa 20050703 433.jpg|jobbra|bélyegkép|virága]][[Fájl:Fagales - Castanea sativa - 1.jpg|jobbra|bélyegkép|és termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Castanea sativa|-}} {{drog|Castaneae folium| }} {{népies|'''szelídgesztenyefa''', '''édes gesztenyének''', '''európai''' vagy '''jóféle gesztenyének'''}} A '''szelídgesztenye''' a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. [[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny]] déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Főleg a Dunántúlon vadon is előfordul mészkerülő, üde lomberdőkben. :Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az [[Alpokalja|Alpokalján]] vannak: * a [[Soproni-hegység]]ben a 19. század végén, [[Muck Endre]] kezdeményezésére telepítették; * a [[Kőszegi-hegység]]ben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette. :Nagy termetű fa, akár 30&nbsp;m magasra is megnő. [[Kéreg|Kérge]] csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. :Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20&nbsp;cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5&nbsp;cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. {{tartalmaz| 6-8% ellagitannin cserzőanyag (tellimagrandin I és II, casuarictin, potentillin, pedunculagin), flavonoid, triterpén szaponin}} {{Gyógyhatása|összehúzó ''(adstringens)'', baktériumölő hatású ''(antibakteriális)'', a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő ''(expectorans)''. :Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a [[virágzat]] nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna [[makk]]termése a gesztenye. Ennek [[kupacs]]a zöld, sűrűn tövises, szúrós. :[[Virágpor]]a kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 [[µm]]. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén. :A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a [[Kárpátok]]tól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. == Felhasználása == :Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít. :Termése, a '''gesztenye''' nagyon sokféleképpen használható: :* a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön, :* héjától megtisztítva [[b:Szakácskönyv/Tartósítás/Egyéb#kandírozás|kandírozzák]], :* főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják. :A szárított magokat porrá őrölve tárolják. :Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik. :* Sokoldalúan felhasználható, műszaki szempontból kiváló [[fa (anyag)|faanyaga]]. Igen tartós, rugalmas, közepesen kemény, szép rajzolatú, repedésre nem hajlamos, jól fényezhető, korhadásnak ellenáll. A déli országokban kedvelt bútorfa, főként jó hajlíthatósága, rugalmassága miatt. :* Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, parkokba is előszeretettel ültetik. :A jó gesztenyetermő vidékeken ősszel gyakran gesztenyeünnepet tartanak a termés betakarítása után: :* Magyarországon híres az októberben tartott [[velem]]i gesztenyeünnep; :* [[Madeira]] szigetén október/november fordulóján, [[Curral das Freiras]] faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet. :* [[Erdély]] legjelentősebb gesztenyeünnepe a [[Nagybánya]]i. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Gesztenye fajták|Gesztenye fajták]] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:30 (CET)}} </div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Castanea sativa|{{SUBPAGENAME}}}} 98j98ee0her9p8ytbz0cpd7au9zuj72 0 29755 423293 387548 2022-07-31T20:53:43Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Nectarines summer 2006.jpg|thumb|right|250px|A gyümölcs]] [[Fájl:Oszibarack 01.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Érett őszibarack]] [[Fájl:Őszibarack 01.JPG|250px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus persica| -}} {{népies|nektarin lásd alább}} :Az '''őszibarack''' a rózsafélék családjába és a ''Prunus'' nemzetségbe tartozó [[gyümölcsfa]]. Legközelebbi rokona a [[Növények/M/Mandula|mandula]], távolabbi rokonai a [[Növények/Sz/Szilva|szilva]] és a [[Növények/K/Kajszibarack|kajszibarack]]. '''Elnevezése''' :A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták „francia barack” néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi”, hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is „francia”, mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: [[Olaszország]]ból, [[Oroszország]]ból, [[Kína|Kínából]], az [[USA]] tagállamaiból ([[Illinois]], [[Texas]]) és [[Kanada|Kanadából]]) származnak. :Helyes elnevezése csak a '''barack''' lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a [[Növények/K/Kajszibarack|kajszibarackot]] is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot '''nektarin''' névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is. '''Története''' :Őshazájának régebben [[Perzsia|Perzsiát]] tartották, ami a [[latin]] növénytani elnevezésében ''(malum persicum)'' is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a [[kína]]i irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. [[Európa]]i elterjedésének forrása [[Itália]], majd [[Franciaország]], ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában ''(Théatre d’Agriculture)'', már 12 fajtát ír le. :Az őszibarack termesztés fellendülésére jellemző, hogy a [[kereszténység]] terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el [[Belgium]]ba, [[Hollandia|Hollandiába]], [[Németország]]ba, de [[Anglia|Angliába]] is. {{tartalmaz|Gyümölcse, az '''őszibarack''' 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne.}} : Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el. : Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére. '''Alanyai''' : Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták. : Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az [[alany]] erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét. : A barack legtermészetesebb alanya a '''saját magonca''', mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek. : Elterjedt a '''[[Növények/M/Mandula|keserű mandula]]''', illetve ritkábban az '''[[Növények/M/Mandula|édes mandula]]''' alanyra oltott őszibarack, amit a fagytűrő képessége miatt nagyon sok helyen alkalmaznak. : A keserű mandula, illetve édes mandula alanyra oltott őszibarack a szárazabb, meleg, kötött, meszes talajra telepítve hosszú életű, jó fejlődésű fát nevel. Savanyú, vagy homoktalajokra viszont nem alkalmas. :A tapasztalatok szerint a keserű mandula alanyra oltott őszibarackos 45%-os fagykárt szenvedett, míg a saját magcsemetéjére szemzett állományban csupán 20%-os volt a fagykár. :A szórványtelepítésekben az édes mandulára oltott fák nemes részeinek elhalása után, az alanyból előtörő mandulasarjak újból szemezhetők és kifogástalan termést adnak, ezt az eljárást, a népi termesztésben ma is alkalmazzák. : '''Myrabolan''' szilva alanyként nem jó eredményt ad, rossz a forradása, fagyérzékeny, rövid életű fát nevelhetünk csak belőle. : A '''besztercei''' szilva sekélyen gyökeresedik, ezért kötött agyagos talajokon kísérletezhetünk vele. Bár sok típusa van, főként a korai őszibarack fajták alanyának tekintjük. Házikertekben öntözéssel nagy gyümölcsöket terem, melyek szépen színezettek, piacosak. : '''Szt. Julien''' [[szilva]] alanyként főleg [[Franciaország]]ban, [[Németország]]ban és [[Ausztria|Ausztriában]] használt alanya az őszibaracknak. A nehezebb, nyirkosabb televényes, áteresztő talajokon nálunk is alkalmas lehet alanyként, bár később virágzik gyengébb növekedésű fát eredményez. : '''Barackmandula''': Az őszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erőteljesebben fejlődnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erőteljes és egyenletesen bő termést adnak. Nálunk a [[buda]]i és [[szekszárd]]i termelők részesítik előnyben, de [[Amerika|Amerikában]], [[Ausztrália|Ausztráliában]], [[Franciaország|Francia]]-, és [[Olaszország]]ban, de [[Afrika|Dél-Afrikában]] is jó eredménnyel használják. '''Éghajlati igénye''' : Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. : Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. : Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24&nbsp;°C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a [[Balaton]]-felvidéken, vagy a [[Mecsek]] déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7&nbsp;°C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a -16 – -20&nbsp;°C sem ártalmas. : Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a -4&nbsp;°C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideg-levegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó [[fagyzug]]ot képeznek. '''Talajigénye''' : Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb [[talaj]]t kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol [[csonthéjas]] gyümölcs volt korábban. A talajuntság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, [[szántás|mélyszántást]] követően más veteményekkel ültessük be, majd a 4 év lejárta után, az ismételt [[trágya|trágyázást]] követően telepíthetünk őszibarackot. :A [[termés]] mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és [[öntözés]] nélkül is termeszthetők a [[mandula]] alanyra oltott fák. '''Fajtái''' : Nagyon sok fajtája van, itt csak néhány ismertebb fajta bemutatására vállalkozunk: '''Andosa''' (nektarin) Ön-termékeny. : Fája erős növekedésű, bőtermő. Virágrügyeit a vessző felső harmadában hozza, gyümölcse sőtétpiros a teljes felületén, magvaváló, nagyon ízletes. '''Balkonella''' (nektarin) Öntermékenyülő. : A különlegességeket kedvelők, apró termetű fája, amely nagyobb cserépben, vagy balkonládában is termeszthető. Termése, fénylő pirosas, augusztusban érő. '''Cardinal''' : Hasonlít a Dixiredhez. Nagy gyümölcse gömbölyű, háromnegyed részben pirosra színezett. Húsa sárga, kemény, de omlós jóízű, félig magvaváló. '''Champion''' (Sampion) Öntermékenyülő. :Gyümölcse nagy, sárgás-fehér színű, húsa kemény, bő levű, édes-savas kiváló ízű. '''Cresthaven''' (Krestháven) : Szeptemberben érő, sárga húsú fajta. Gyümölcse sárga alapszínű a napos oldalán pirossal bemosott. Magvaváló. '''Dixired''' :A tavaszi fagyokkal szemben ellenálló, de a levélfodrosodásra hajlamos. Gyümölcse nagy, sárga, kemény húsú, félig maghoz kötött. Jól bírja a szállítást, piaci célra érdemes termeszteni. '''Flavortop''' (nektarin) Öntermékenyülő. :Augusztus közepén érő, bőtermő, piacos fajta. Gyümölcse nagy és élénkpiros színű, kellemes zamatú. Magvaváló. '''Golden Early''' (golden örli) :Közepes nagyságú gyümölcse jó ízű, sárga húsú, félig magvaváló. Az USA-ból származik. '''Jerseyland''' (e:györzilend) :Erőteljes növekedésű, gyorsan termőre fordul. Gyümölcse nagy, gömbölyű, már az érése előtt egy héttel beszíneződik, de nem potyogós, jól megmarad a fán. Nagyon jó ízű és a szállítást is jól bírja, ezért a piacokon is mindig megtalálható. '''Jubilant''' :Az USA-ból származik. Erőteljes növekedésű, jól termő fajta. Gyümölcse eléggé nagy, sárgahúsú, kemény. '''Maybelle''' :Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny, korai fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér és a koraisága ellenére jóízű. '''Morettini''' :Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér, eléggé kemény, de jóízű. Szállítást jól bírja. '''Red june''' (nektarin) Öntermékenyülő. :Korai fajta, már június közepén érik, gyümölcse középnagy, fényes piros színű, magvaváló, bőlevű, édes-savas ízű. '''Redhaven''' Öntermékenyülő. :Gyorsan termőre fordul, erőteljes növekedésű, nagyon bőven termő, gyümölcse sárgahúsú piros fedőszínnel, bőlevű, fűszeres zamatú, nagyon édes. Hidegtűrése jó, de hajlamos a levélfodrosodásra. Jól szállítható, magvaváló. == '''Betegségek kártevők''' == [[Fájl:DecayingPeachSmall.gif|250px|right|Egy komposztálódó őszibarack. Minden fázis között nagyjából 12 óra szünet van. A kép összesen 6 napot foglal össze]] '''Gyökér''' :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Cserebogár|Cserebogár]] :– Kártevésétől a fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fákon először csak az egyes koronarészek hervadása, majd pusztulása figyelhető meg. A gyökérzet feltárásakor cserebogár pajorok találhatók a károkozás helyén, ahol megrágott és /vagy kiodvasított gyökérzet látható. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Mezei pocok|Mezei pocok]] :– Esetenként eltérő lehet a kártétel felfedezése, mert a gyökértörzs föld feletti részén látható körberágás utalhat rá, más esetben, csak a gyökerek feltárása után válik láthatóvá a kártétele. '''Törzs, ág, hajtás''' :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Mezei nyúl|Mezei nyúl]] :– Ha a kérgen rágásnyomok láthatók, vagy teljesen körberágottak. Általában, csak a fiatal fákat károsítja. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Ágelhalás|Ágelhalás]] :– Ha a fákon a gallyak, ágvégek, vagy az egész vesszők elszáradása tapasztalható. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Pajzstetű|Pajzstetű]] :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Kéregmoly|Kéregmoly]] :– A vázágakon kéregpusztulás figyelhető meg, a fa védekezése következtében mézga képződik, elhagyott bábtokokat is láthatunk. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Szarvas|Szarvas]] :– A fiatal ágak végeit rágja meg. '''Rügy, hajtás''' :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Téli araszoló|Téli araszoló]] :– :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Sodrómoly|Sodrómoly]] :– :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Barackmoly|Barackmoly]] :– :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Keleti gyümölcsmoly|Keleti gyümölcsmoly]] :– :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Őszibarack lisztharmat|Őszibarack lisztharmat]] :– :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Fekete őszibarack-levéltetű|Fekete őszibarack-levéltetű]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Hamvas és zöld őszibarack-levéltetű|Hamvas és zöld őszibarack-levéltetű]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Csonthéjasok szövődarazsa|Csonthéjasok szövődarazsa]] :– '''Bimbó, virág''' [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Bíborszínű eszelény|Bíborszínű eszelény]] :– : [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Sodrómolyok|Sodrómolyok]] :– '''Levél''' [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Akác-pajzstetű|Akác-pajzstetű]] :– : [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Csonthéjasok levélatkája|Csonthéjasok levélatkája]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Levélbarkók|Levélbarkók]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Lombrágó hernyók|Lombrágó hernyók]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#tTéli araszolók|Téli araszolók]] :– az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. [[Kertészet/Kártevők/Takácsatkák|Takácsatkák]] :– A levelek fonákán az erek között laza szövedéket készítenek, és annak védelmében szívogatják a megtámadott növény nedvét; a levél színére csak akkor másznak ki, ha nagyon sokan vannak. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack nekrotikus levélfoltosodás|Nekrotikus levélfoltosodás]] :– A bontakozó leveleken (júliusban) hártyaszerű világosbarna elhalt foltok keletkeznek. [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack tafrinás betegsége|Őszibarack tafrinás levélfodrosodás]] :– Az egész levéllemez vagy pedig csak a levéllemez egy része megnagyobbodik. A levelek ráncosak, fodrosak, törékenyek lesznek. Színük először sárgászöld, később pedig sárgásbarna, esetenként liláspiros. Felületükön finom, fehér, deres exoaszkuszbevonat figyelhető meg. Később a levelek elszáradnak és lehullanak. :[[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltosság|Nekrotikus gyűrűsfoltosság]] :– Legjellegzetesebb a levélen fellépő gyűrű alakú foltok, amelyek a fajták érzékenységének függvényében, egyeseknél kevés, másoknál több gyűrű keletkezik. : '''Termés''' [[Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly|Barackmoly]] :– Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak. [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Bíborszínű eszelény|Bíborszínű eszelény]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Csonthéjasok ventúriás varasodása|Csonthéjasok ventúriás varasodása]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Csonthéjasok moníliás betegsége|Csonthéjasok moníliás betegsége]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Himlővírus|Himlővírus]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Keleti gyümölcsmoly|Keleti gyümölcsmoly]] :– [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack#Őszibarack lisztharmat|Őszibarack lisztharmat]] :– == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Commons|Prunus persica|{{SUBPAGENAME}}}} * [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/szeptember/oszibarack.html Az őszibarack termesztése és felhasználása] * [http://www.barack.lap.hu Barack lap] * [http://www.matyasciprian.hu/novenyek/oszibarack.php Őszibarack betegségei] * [http://barackfak.extra.hu/oszi/ Barackák.extra.hu] - Őszibarack fajták leírása. * [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma] * [http://www.hazipatika.com/topics/zoldseg_gyumolcs/articles/Oszibarack_a_gyumolcsok_kiralynoje?aid=20080110175811 Őszibarack: a gyümölcsök királynője] ckotaqi5lkt609uwmjced6z84j08g0z 0 29756 423292 354372 2022-07-31T20:53:25Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Medlar pomes and leaves.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Közönséges naspolya levelei és termése]] [[Fájl:Naspolya - augusztus.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Naspolya augusztus idején]] [[Fájl:Naspolya 03.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Naspolya szüret, szállításra, csomagolásra készen október végén]] [[Fájl:Naspolya 01.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Naspolya, szállítható és a fogyasztható, kitűnően érett példányának keresztmetszetei]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mespilus| | }} {{népies|lasponya, és a miszpolya.}} A '''naspolya''' a rózsavirágúak rendjébe, a rózsafélék családjának alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a ''Mespilus germanica'' vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló ''Mespilus canescens'', melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin „mespila” szó elolaszosodott „nespula” változatából származhat. :A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került. Gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. :4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később ellaposodik. A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk. :Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek. Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek. A rövid hegyben végződő csúcsú levél az alapnál lekerekített, ép vagy finoman fogazott, mélyen besüllyedt erek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákán világosabb színű, nemezesen szőrös. :Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Ön-termékeny. A 2-3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő. :A naspolya talajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti. Sovány, száraz területen föltétlenül öntözni kell. Melegkedvelő, a napos helyet kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak mélyre. Ön-termékeny virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább oltványt ültetni. Az oltvány alanya galagonya, vagy valamilyen almaféle (alma, birsalma, vagy körte). A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai. :A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. A gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen tápláló gyümölcs. [[Kertészet/Fajtalisták/Naspolya fajták|Kertészetekben előforduló változatai]] ==Felhasználása== :- A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. :- A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni. :- Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle :- Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle. :- Szívós fája a faszobrászati, és a faipari célokra alkalmas :- Levele és kérge nagy mennyiségű csersav tartalma miatt régebben cserzésre használták. :- A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták. :- Magvainak főzete vesekő elhajtásra alkalmas. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Naspolya fajták|Naspolya fajták]] {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Mespilus germanica|{{SUBPAGENAME}}}} ql754c7l15n4is7ai93w902cbv2fsyw 0 29758 423301 383165 2022-07-31T20:57:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek‏‎]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Ribes rubrum.jpg|thumb|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ribes rubrum| }} {{népies|''piros ribiszke'', ''ribiszke'', ''ribizke'', ''piszke'', ribizli}} A '''ribizli''' fehér vagy piros bogyókat termő cserje, fűszer és gyógynövény. A [[Növények/F/Feketeribizli|feketeribizli]] ''(Ribes nigrum)'' és a dísznövényként ültetett [[Növények/A/Aranyribiszke|aranyribiszke]] ''(Ribes aurenum)'' egyaránt közeli rokona. == Jellemzése == :Vadon [[Európa]] nyugati felén őshonos. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencének]] főleg a nyugati, déli részén ligeterdőkben, cserjésekben fordul elő. Kedveli a nyirkosabb erdőket, erdőszéleket. :A ribizli 1-1,5 m magasra növő tüskétlen [[cserje]], amely évenként több fiatal hajtást hoz. [[Hímnős]] virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak. Termése úgynevezett álbogyótermés, melynek színe a fajtától függ. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Bogyófürtjei éretten is a bokrokon maradnak. == Tartalmaz == :Sok C-vitamint, 6 g fehérjét, 12 g zsírt, 70 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 43 g rostot kilogrammonként. === Éghajlati igénye === :A Kárpát-medencében mindenütt termeszthető, de a nagyon napsütéses és teljes árnyékos helyeket nem kedveli. A forró napsütésnek erősen kitett helyeken levelei sárgulnak, majd el is hullanak. A napsütéses helyeken íze, aromája jobb, és cukortartalma is nagyobb lesz. A teljes árnyékot nem, de a magas páratartalmat kedveli. A legnagyobb teleket is jól bírja, tehát nem fagyérzékeny, de a tavaszi utófagyok azért kárt tehetnek benne. === Talajigénye === :Megterem az agyagos és homoktalajokon is, de a mérsékelten nedves, közép kötött, mély termőrétegű talajokat kedveli. A fekete ribizlinél jobban elviseli a kevésbé savanyú, sőt a meszes talajt is. A kerti termesztés elhanyagolásakor elvadulhat. === Szaporítása === :Szaporítása fás dugványozással, tősarjak leválasztásával történik. == Termesztése == :A rendszeres [[gyomirtás]]on és a nagyon sok új hajtásnak a válogatásán kívül évente az elöregedő, már keveset termő ágak eltávolítását és csak a szükség szerint alkalmazott permetezést igényli. [[Fájl:Ribizke.jpg|thumb|Ribizli]] == Felhasználása == :Kellemesen savanykás íze, magas [[vitamin#C-vitamin|C-vitamin]] tartalma miatt friss fogyasztásra, gyorsfagyasztásra, valamint gyümölcsíz (dzsem, [[lekvár]]), [[gyümölcsleves]]ek, [[bólé]]k, s a gyerekek által kedvelt ribizlimártás<ref>[[Szakácskönyv/Mártások#Ribizli mártás|mártás]]</ref> alkotórészeként is használják. Hideg technológiával készíthető belőle szörp<ref>[[Szakácskönyv/Italok/Szörpök#Fehér ribizliszörp|Ribizliszörp]]</ref>, és gyümölcsbor<ref>[[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Ribizlibor készítés|Ribizlibor készítés]]</ref> készítésre is kiválóan alkalmas, így nem veszti el magas C-vitamin tartalmát. :A kertészeti szakkönyvek szinte kivétel nélkül ajánlják a kert díszítő elemeként [[sövény]]nek, térelválasztónak (pergola). == Kártevői == :A levélpirosító ribiszke-levéltetű, áttelelő tojás alakban a ribiszke bokrokon telelnek. A fakadással csaknem egy időben kikelnek a levéltetű ősanyák. :A levélpirosító ribiszke-levéltetű migráló faj, május vége felé gyomnövényekre váltanak majd ősszel visszatérnek tojásrakás végett a szárnyas nőstények . :Közvetlen fakadás után védekezni kell a levélpirosító ribiszke-levéltetű ellen (ha már piros dudorokat látunk elkéstünk a védekezéssel) == Védekezés == :A védekezést még virágzása előtt kell elvégezni, hogy elkerüljük a levelek károsodását, a piros kidudorodó foltok megjelenését a torzult leveleken. :Az üvegszárnyú ribiszkelepke vagy szitkár ellen védekezni nehéz mert a lepkék május végétől hosszan rajzanak. :A kikelő hernyók a vesszők belsejében lefelé haladó járatokat készítenek, ahol áttelelnek. :Az idősebb vesszőket mélyen a tőhöz közel még tavasszal eltávolítani, hogy a benne telelő lárvákat elpusztítsuk. :A korai érés miatt kémiailag csak a termés leszedése után védekezhetünk a kikelő lárvák ellen. :A tartósabb hatást adó Karate Zeont-t érdemes alkalmazni a kikelő és még a növény felszínén tartózkodó lárva ellen. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/R/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Fűszerek}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Ribes rubrum|{{SUBPAGENAME}}}} {{források}} qqgk5xpkq4d5coj52p17gaymcs4j3as 0 29759 423257 305915 2022-07-31T20:37:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} A '''sárgadinnye''' ''(Cucumis melo)'' ázsiai eredetű [[gyümölcs]], [[gyógynövény]]. Álterméséért már 4000 évvel ezelőtt is termesztették [[Perzsia|Perzsiában]]<ref>[http://plantanswers.tamu.edu/publications/vegetabletravelers/muskmelon.html Muskmelons Originated in Persia]</ref> és Afrikában. [[Fájl:Sárgadinnye ananász.JPG|right|250px]] ==Termesztésének feltételei== Termesztése csak azokon a vidékeken ajánlatos, ahol hosszú meleg nyár van, így elegendő az idő a beéréshez. Az éghajlati hőmérséklet határozza meg a [[cukor]]tartalmát is. Jó, tápdús talajt igényel. A hőmérsékletet emelhetjük, ha fekete fóliát helyezünk az indák alá. ==Tulajdonságai== Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a [[dinnye]] érésével, a zöld szín aranysárgára változik. A nevük is különbözhet, színük is, sőt [[tápanyag]]tartalmuk is. ==Tápértéke== Tápértékét a következő anyagok határozzák meg: [[kalcium]], [[foszfor]], [[vas]], [[nátrium]], [[kálium]], [[mangán]], [[magnézium]], [[réz]], [[cink]], [[kobalt]] és [[króm]], [[vitamin|A-vitamin]], [[niacin]], [[riboflavin]], [[tiamin]], [[Vitamin|folsav]] és [[vitamin|C-vitamin]]. == Gyógyhatása == [[Fájl:Fruitbowlwithmelons.jpg|thumb|200px|right|Mauro David [[Hiperrealizmus|hiperrealista]] festménye, a Sárgadinnye ólomüvegben (''Fruttiera di cristallo con meloni'') ]] * A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását [[béta-karotin]] tartalmának köszönheti, de sikerét növeli, a benne levő nagymennyiségű [[ásványi anyagok|ásványi anyag]]. * Jó hatást vált ki a hasi rész bármely, gyulladással kapcsolatos megbetegedés gyógyításában: vékony és [[vastagbélgyulladás]], illetve a vékonybél végénél levő zár (ileum) gyulladása esetén ajánlatos a sárgadinnye fogyasztása. A [[bél]] e szakaszának gyulladása főleg azoknál a [[vegetáriánus]]oknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. A kemény, rostos táplálék olyan károsodást végezhet a belekben, aminek következtében leszűkül a járat, illetve krónikus [[gyulladás]] jön létre, nem egyszer [[rák (betegség)|rák]]. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] ==Jegyzetek== * [http://www.finomreceptek.hu/befozes/sargadinnyedzsem-citrommal-recept Sárgadinnyedzsem citrommal recept] {{források}} {{Gyógynövények}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:30 (CET)}} mlh3897lb0kciqyomlke9oquqfpymko 0 29760 423269 370122 2022-07-31T20:43:29Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus rusticanus var.inermis|-}} A '''tüskétlen szeder''' a változatának továbbnemesítésével létrehozott, a XX. század elején elterjedt gyümölcstermő növény. ==Fajták== '''Thornfree''' (Brainerd x Merton Thornless) x (Merton Thornless x Eldorado) a kerti termesztésre nemesített, tüskéket nem fejlesztő fajta. Hajtásai erős növekedésűek, 1-4 cm vastagok, és akár 4-5 m-re is megnőnek, termése húsos, lédús, éretten fekete, akár 2-3-szor akkora, mint a vadszederé, és ugyanúgy felhasználható. A '''Navaho''' szeder, nem szétterülően, hanem felfelé növekvő tüskementes, ezért kis helyen is jól termeszthető. Termései nagy méretűek, jó aromájuk, betegségekkel szemben ellenállók. A Skóciából származó '''Loch Ness''', félig felálló-kúszó növekedésű, tüskementes. Gyümölcse nagy méretű, kemény húsú, jó aromájú, édes. Július közepétől – szeptemberig érik. ==Felhasználható== :Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A termése [[vitamin#C-vitamin|C-vitaminban]] gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. :Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de szörp és [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Szederbor készítése|gyümölcsbor]] készítésre is. Szárított levelét [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szeder|gyógytea]]ként használják. Ha a megmosott szedret leöntjük mézzel és tejszínnel, botmixerrel kellemes italt készíthetünk belőle. Hűtve is nagyon finom. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] ==Külső hivatkozások== [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b155/ch20.html A tüskétlen szeder termesztése] gr69arh9pny0yn0al4hvjas1cjery7y 0 29762 423289 383163 2022-07-31T20:52:26Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Corylus avellana 28082006.jpg|thumb|]] [[Fájl:Corylus avellana.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Európai mogyoró]] levele és termése]] [[Fájl:Hazelnuts.jpg|thumb|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corylus|-}} {{népies|}} A '''mogyoró''' a nyírfafélék családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak. :Őshonos [[w:Nyugat-Ázsia|Nyugat-Ázsiában]], a [[w:Balkán-félsziget|Balkán-félszigeten]], [[w:Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]], [[w:Észak-Amerika|Észak-Amerikában]]. Ősidők óta termesztik [[w:Törökország]]ban, [[w:Olaszország|Olaszországban]], [[w:Spanyolország|Spanyolországban]], [[w:Görögország|Görögországban]], később [[w:Amerika|Amerikában]], [[w:Franciaország|Franciaországban]] és [[w:Anglia|Angliában]]. A legtöbb mogyorót Olaszország és Törökország termeszti, és az főleg az észak-európai országokba exportálják. :A magyar erdőkben termett mogyorót rendszeresen gyűjtötték, de (annak ellenére, hogy őshonos) a többi gyümölcsfajtól eltérően sokáig nem termesztették; saját fajtáink sincsenek. Üzemi termesztésére máig alig van példa, a nagycsér-pusztai kultúrát felszámolták. Ma a legjelentősebb ültetvény [[w:Balatonboglár]]on található. :A fajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik. A bokor termetű fajok rendszeresen sarjakat fejlesztenek – a fák nem. A mogyoróbokor 2–7&nbsp;m, a törökmogyorófa pedig 15–25&nbsp;m magasra nő. :A magról szaporított mogyoró főgyökérzetet növeszt, a bujtással, dugványozással szaporított példányok viszont járulékos gyökérzetet. Minden mogyoró egylaki és vált-ivarú: a hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. :A barkák murvalevelekből, elő-levelekből és csupasz virágokból állnak. Többnyire nyolc porzójuk van, a portokok hosszant felrepedve nyílnak. A termős virágok a hajtórügyektől megkülönböztető, kármin színű bibepamattal nyílnak, egy-egy virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. :A mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek. A mogyoró termése makk, amit kupacs burkol. A nővirág magházában két magkezdemény található. A mag két nagy, ehető sziklevélből áll (táplálószövet nincs); az embrió a sziklevelek között helyezkedik el. :Fény- és vízigényes: évi csapadékigénye 600‑700&nbsp;mm. Öntözött kultúrában gyakran kétszeres termést hoz. A szélre különösen érzékeny, ezért lankás és szélvédett területekre telepítik. Leginkább a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajokon érzi jól magát. :Magvetés után legkorábban 5-6 év múlva kezd teremni, és mintegy 45–60 évig terem. Az erősítő iskolában nevelt bujtványok, dugványok a kiültetés utáni második, harmadik évben fordulnak termőre. A teljes termés időszaka 15-20 év, utána a termés 15 évig fokozatosan csökken. :Közepesen fagyérzékeny: hazánkban húsz év alatt mintegy négyszer egyáltalán nem termett a fagy miatt. A fajták többségénél nagy gond a rövid nyugalmi időszak: a nővirágok gyakran már decemberben nyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe után. A jelenség egyfajta genetikai védekezés az önbeporzás ellen, tehát a mogyoró többnyire önmeddő; eredményesen csak idegen beporzással termeszthető. :A nyugalmi idő hossza függ az időjárástól. A nővirágok +4 – +9&nbsp;°C-nál nyílnak, a barka +9&nbsp;°C fölött. Kizárólag a szél porozza (egy-egy barka 4–11 millió virágporszemet termel). Bár a méhek táplálkoznak a barka virágporával, de a nővirágokat nem keresik fel. :A bokormogyorót saját gyökéren szaporítják, míg a magas törzsű oltványokhoz törzsképzőnek [[Növények/törökmogyoró]] magoncokat használnak. A termesztett fajták virágainak fagytűrését növelni kell. :A hazánkban termesztett mogyorófajták (Barcelona, Bollwilleri csoda, Római mogyoró) jórészt a [[pontusi mogyoró|pontusi]] fajtakörbe tartoznak. Gömbölyű termésük a kupacsból kihull. A [[csöves mogyoró]] (vérmogyoró) származékai a Lambert-mogyorók – ezek makkja megnyúlt, hengeres, az összeszűkülő, hosszú kupacsból éretten sem hullik ki. Néhány termesztett fajt kialakításában a nálunk is honos [[Növények/Európai mogyoró|európai mogyorónak]] volt döntő szerepe. Hibrid fajta a Zelli (a Cosford) és más olyan Lambert-származékok, amelyek érett makkja kihull a kupacsból. :A mogyorót ősszel a legjobb ültetni. Ha tavasszal ültetjük, rendszeresen öntözni kell. Az ültetés mélysége nagyon fontos: a legmagasabb oldalgyökerek 5–7&nbsp;cm-rel kerüljenek a talaj alá. Ha magasra ültetjük, a szárazságtól szenved, ha mélyre, akkor pedig túl sok sarjat fejleszt. A megfelelő termékenyüléshez célszerű legalább három fajtát vegyesen telepíteni. A telepítés gyakori sor- és tőtávolsága 7&nbsp;m × 4&nbsp;m. :A mogyoróbokrot az első év tavaszán erőteljesen vissza kell vágni, különösen akkor, ha a tő gyenge és a gyökérzet hiányos. Csak laza korona terem olyan, 15–70&nbsp;cm-es vesszőket, amelyeken elég sok lesz a vegyes rügy, tehát a termés. Termőkorban a hetedik év után évente metszünk. A letermett vesszőket az utolsó vegyes rügy (nővirágot is tartalmazó képlet) felett két rügyre vágjuk vissza, vagy a vesszőket egyszerűen a felére kurtítjuk, hogy segítsük az oldalelágazódást. :A folyamatosan előtörő tősarjakat tavasszal távolítjuk el. A sarjak rendszeres irtása különösen az első négy évben fontos. Termőre fordult ültetvényben különböző [[Kertészet/Növényvédők/Gyomirtók|gyomirtó]] vegyszereket is használhatunk. :Az érő makk héjának alsó fele megbarnul. A ''Zelli'' típusú fajták kiperegnek, a ''Lambert'' típusú fajták a kopácsban maradnak. A termés nem egyszerre érik, ezért 2-3 naponta kell szedni. Ha a mogyorót éretlenül takarítjuk be, akkor magja ráncosodhat. A tárolás előtt le kell mosni róla a port, el kell távolítani a léha makkokat. A klóros mosóvíz fertőtleníti a terményt, amit padlóra terítenek, és száraz helyen gyakorta forgatják. A mogyorót erős szagú terménnyel ne tároljuk együtt! Fagymentes helyen májusig könnyen tárolható. == Kártevői == :Gombás betegségei közül a leggyakoribb a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Mogyorólisztharmat|mogyorólisztharmat]] ''(Phyllactinia guttata)''. A mogyorót a tölgyesektől távol kell tartani, mert fertőzheti a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Tölgylisztharmat|tölgylisztharmat]] is. További gond a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Monília|moníliás]] mogyoróhullás. :A rovarkártevők legfontosabbika a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoró-gubacsatka]], ami a rügyek rendellenes duzzadását, deformálódását idézi elő. A mogyoró-gubacsatka ellen nyár közepéig kell védekeznünk – egyúttal figyelhetünk a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoró-takácsatka]] kártételére is. A [[mogyoróormányos|mogyoró-]] és esetenként a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|tölgymakkormányos]] is komoly problémát okozhat: ezek imágói május harmadik dekádjától június végéig repülnek; a rajzás fő időszaka hazánkban június első felében esedékes. A [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoróormányos]] rajzását jól nyomon követhetjük higanygőz-izzóval ellátott fénycsapdával. A mogyorószüret közepén-végén a ''Pantilius tunicatus'' [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|poloska]]faj okozhat még károkat. A poloskák a barkákat szívogatják, amitől azok megbarnulnak; részleges pusztulásuk a következő évi termést veszélyezteti. == Felhasználása == :A mogyoró termése értékes tápanyag: mintegy 60% zsírt, 14% fehérjét, 5&nbsp;mg/100 g [[w:Vitamin#C-vitamin|C-vitamint]] tartalmaz. Olajtartalma miatt 100 grammonként nagyjából 560 kalóriát tartalmaz. Ez a növényi zsiradék alapvetően [[w:Zsírsav#Telítetlen zsírsavak|telítetlen zsírsavakból]] áll, amelyek nem növelik a [[w:koleszterin]]szintet és nem károsítják az érfalakat – ezért fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Emellett sok benne a növényi rost, meglehetősen sok [[w:Vitamin#B1-vitamin|B₁-]], [[w:Vitamin#B2-vitamin|B₂-]], [[w:Vitamin#H-vitamin|H-]] és [[w:Vitamin#E-vitamin|E-vitamint]] és minden más élelmiszernél több [[w:réz|rezet]] tartalmaz. George Washington Carver 300 felhasználási módját találta fel a mogyorónak, kivéve a mogyoróvajat. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Mogyoró fajták|Mogyoró fajták]] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 04:34 (CET)}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Corylus|{{SUBPAGENAME}}}} 22qxh3bnjytrmsyj6t399rpli3pu5vt 0 29780 423280 399193 2022-07-31T20:47:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:Cowberry.jpg|250px|right]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium vitis-idaea|- }} {{népies|havasi meggy, kövi málna.}} A '''vörös áfonya''' a [[w:hangafélék]] [[w:család (rendszertan)|családjába]] tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje. A [[w:fekete áfonya|fekete áfonyához]] hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják. [[w:Magyarország]]on a [[w:Zempléni-hegység]]ben a [[w:Mecsek]]ben, illetve a [[w:Nyugat-Dunántúl]] néhány pontján, például az [[w:Őrség]]ben, [[w:Göcsej]]ben, a [[w:Kőszegi-hegység]]ben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket. == Jellemzők == 10–30&nbsp;cm magas, örökzöld [[w:félcserje]]. Szára hengeres, kúszó, a vége felemelkedik. A [[w:levél (botanika)|levelek]] visszás-tojásdadok, áttelelők, bőrneműek, a szélük visszahajlik, színük sötétzöld, fonákjuk világosabb, mirigyesen pontozott. [[w:Virágzat]]a csüngő, végálló fürt. Illatos. A kocsány rövid, a párta 8–10&nbsp;mm hosszú, harang alakú, négy cimpájú, fehér vagy rózsaszín, a [[w:csészelevél|csésze]] hártyás, pillás szélű, éréskor a termés csúcsán marad. A lisztes, ehető bogyótermés éretlenül fehér, éretten kárminpiros, gömbölyű. == Tartalmaz == A vörös áfonya igen gazdag [[w:antioxidáns]]okban (antocianidinek, tanninok), melyek védik szervezetünket a káros [[w:oxidáció]]s folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők [[w:krónikus betegségek]], mint az [[w:érelmeszesedés]], [[w:koleszterin]]lerakódás, [[w:szívinfarktus]], bőrproblémák kialakulása, [[w:rák (betegség)|rák]] keletkezése, memóriazavar. Az antioxidáns vitaminok – mint az [[w:Vitamin#E-vitamin|E-vitamin]], [[w:Vitamin#A-vitamin|béta-karotin]], és 30–40&nbsp;mg/100g [[w:Vitamin#C-vitamin|C-vitamin]] – fokozzák a hatását. De [[w:nátrium]]ot, [[w:foszfor]]t, [[w:kálium]]ot, [[w:kalcium]]ot, [[w:vas]]at, [[w:magnézium]]ot, [[w:mangán]]t, [[w:cink]]et, [[w:kén]]t is tartalmaz.}} == Felhasználható == '''Gyümölcsként:''' mártások, dzsem, lekvár, kompót, saláták, pudingok, főzelékek, édes rizs, vadhúsok, [[gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére. == Rokon fajok == * [[Növények/A/Alaszkai áfonya|Alaszkai áfonya]] ''(Vaccinium alaskaense)'' * [[Növények/A/Amerikai tőzegáfonya|Amerikai tőzegáfonya]] ''(Vaccinium macrocarpon)'' * [[Növények/E/Európai áfonya|Európai áfonya]] ''(European cranberry)'' - whortleberry * [[Növények/F/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] ''(Vaccinium myrtillus)'' * [[Növények/H/Hamvas áfonya|Hamvas áfonya]] ''(Vaccinium uliginosum)'' * [[Növények/K/Kis áfonya|Kis áfonya]] ''(Oxycoccus palustris)'' * [[Növények/L/Láva áfonya|Láva áfonya]] ''(Vaccinium reticulatum)'' * [[Növények/T/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] ''(Vaccinium oxycoccus)'' <br /> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gomba/Nem ehető gombák/Áfonyalevél-festő gomba|Áfonyalevél-festő gomba]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Védett növények felhasználása}} {{Fűszerek}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium vitis-idaea|{{SUBPAGENAME}}}} * [http://vorosafonya.hu/ Vörös áfonyáról hasznos információk] * [http://www.oai.hu/szuper/Fuszerek/fuszerek2.html Vörös áfonya] k5gw84rqm6kaswaf47vnvpkal8g038n 0 29783 423279 383160 2022-07-31T20:47:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Corylus maxima fg03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Corylus maxima Purpurea 0.3 R.jpg|250px|thumb|right|A Corylus maxima' Purpurea' makktermése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corylus maxima Purpurea|}} {{népies|csöves mogyoró}} A '''vérmogyoró''', a nyírfafélék családjába tartozó cserje termetű növényfaj. Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában őshonos. :Lombhullató, 5-6 m magasra növő cserje. Levelei tojásdadok, 5-12 cm hosszúak, 4-10 cm szélesek, szélük kétszeresen fogazott. Virágzata tavasz elején nyíló szél porozta barka. Termése makk, amelyen a kupacs kétszer hosszabb, és a vége csőszerűen összeszűkül. :Napos helyre ajánlott ültetni, ellenkező esetben visszazöldül. :Több dísznövénynek nemesített fajtája van, ezek közül legismertebb a ''Corylus maxima 'Purpurea' '', ismert nevén '''vérmogyoró'''. Ennek a levelei, és tavasszal megjelenő barkái is vörösek. A [[Növények/Közönséges mogyoró|közönséges mogyorónál]] igényesebb. {{commonskat|Corylus maxima|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} nb6h5wmb2oid07nll9q53r3f05oncnl 0 29784 423237 361765 2022-07-31T20:25:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Pineapple1.JPG|jobbra|200px|Ananász]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ananas|}} {{népies|}} ;Az ananász, az egyszikűek osztályába, a perjevirágúak rendjébe és a broméliafélék családjába tartozó nemzetség. :Előfordulása trópusi éghajlatú területeken, őserdőkben jellemző. Őshazája Közép-Amerika és Dél-Amerika. :A Fülöp-szigeteken a 16. század elején leveleinek rostjából szöveteket készítettek. :A 19. századra hazánkban is elterjedt. Az Esterházy család Kismartonban lévő kastélyánál üvegházakban nevelte az ananászt, amelyből 1830-ban 400 db-ot szüreteltek. :Levelei egyszerűek, hosszúkásak, tőrózsában állók. A levelek csúcsa hegyes, szélük tüskés, színük zöld, levélnyél nincs. A levelek erezete párhuzamos. Örökzöld. Gondozás :A laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. Hőigénye nagy. Fagyérzékeny. A növény sarjhajtással szaporítható. '''Fajtái''' :Hat faja él Amerika forró tartományaiban. Az Ananas comosus Dél-Amerika forró vidékéről származik, de valamennyi meleg tartományban termesztik a 16. század óta (Kelet-India, Afrika, Mexikó stb.) Nálunk is termeszthető külön alacsony, de nagy hőfokú ananász-házban. Általában már 1535 óta termesztik. Spanyol, portugál tengerészek, kereskedők terjesztették el Kolumbusz után világszerte e növényt. Az ananásznak sok fajtáját kedvelik. Kiváló fajták a Nervosa maxima és a Cayenne. :Levele merev, a szélén tövisesen fogas. Algyümölcsözete a mandolatermő fenyő tobozához hasonlít, s az egész gyümölcscsoport az igazi gyümölcsszemeknek a virágzat megpuhuló tengelyével, és a hegyeslevelekkel való összeforradásából származik. Szára 30-60 centiméter magas, levele 16-26 centiméter hosszú, álló ék alakú, szálas. Virága lila-színű, gyümölcse eleinte zöld, megérve sárga, mint a kukoricaszem, húsos, kellemes illatú, és szamócaízű, gyakran 3-4 kilogramm tömegű. A gyümölcsözeten a virágzat tengelye túlnő, s meddő levélkoronát visel. Az ananász a termesztés folytán nagyon megváltozott, gyümölcsének íze és zamata nagyon gyarapodott. A termesztett gyümölcs mindig nagyobb, s többnyire magvatlan. :A Celebeszen és Brazíliában elvadult ananász gyümölcse apró és ízetlen, de jó magvat érlel. Ma 50-60 fajtája van, de ananászházakban csak mintegy 10 fajtát nevelnek. Németországban az Ananas sativa nervosa maximát tartják a legjobbnak. Európában az ananászt 1830 óta termesztik. :Az ananász a forró tartományokban üdítő ereje miatt kedvelt gyümölcs. Íze édes-savanyú, zamata nagyon finom. Friss gyümölcsöt szeletelve szokták fogyasztani. A trópusokon az ananász levéből megerjesztve gyümölcsbor, nanaja nevű likőr és szeszes-ital készíthető. Indiában orvosságnak is használják. Európában legtöbbre a cukorsüveg fajtát becsülik, mely kúp alakú és sárgás színű, továbbá a jajagná-t, mely szintén sárgás húsú, de apróbb és tojásdad alakú, íze pedig valamennyi fajtáénál finomabb. :Az ananászt Brazíliában és Guyanában a földek körül ültetik s itt minden ápolás nélkül két év alatt gyümölcsöt hoz; Európában csak külön e célra berendezett ananász-tenyészőházakban nevelhető, ahol a tenyésző-házak berendezése s az alkalmazott különféle kertészeti fogások szerint 11/2 egész 3-4 év alatt ad gyümölcsöt. Szaporítása gyökérsarjak, az úgynevezett ananászfiak útján történik. '''Ananásztenyésztő-ház''' :Az idősebb, gyümölcsöt hozó ananásznövényeken ilyen gyökérsarjak nagy mennyiségben fejlődnek, de közülük csupán 3-4-et, a legerősebbeket szabad meghagyni, a többit már a kezdetben ki kell törni, mert különben gátolják a gyümölcs kifejlődését az anyatőn. Legalkalmasabbak a szaporításra azok a gyökérsarjak, amelyek a tőaljon képződnek, mert ezek földdel betakarva gyökeret fejlesztenek már akkor, amikor még az anyanövénnyel összefüggésben vannak. Ha már az anyatőről a gyümölcsöt levágták (a gyümölcsvágás rendesen július közepén kezdődik és szeptember végéig tart) és az ananászfiókok eléggé megerősödtek, akkor leveszik az anyanövényről. Ennek megtörténtével az ananász-fiakat megtisztítják és a gyökérnyaknál elmetszik, a metszett sebet a rothadás megelőzése végett behintik faszén-porral. Az ananász-fiakat nem szabad sokáig állni hagyni, hanem mielőbb, mint dugványokat, megfelelő nagyságú - 10-12 centiméter átmérőjű - cserepekbe kell elültetni, melyeket legalább egyharmadáig mohával kell megtölteni. A cserepeket azután frissen (14 nappal előbb) készített melegágyban, földbe vagy fűrészporba süllyesztik. A melegágy fedele zárva marad mindaddig, amíg az ananász-fiak új gyökereket fejlesztenek. Ez általában 3 hét. A melegágy földjének legalább 31 °C. hőmérsékletűnek kell lennie, ha ez nagyon felmelegedne, akkor az ágyat szellőztetni kell. Ha már az ananász-fiak jól meggyökereztek, akkor az ágyat többször kell szellőztetni, a naptól nem kell megvédeni, és időnként kissé öntözni is lehet. Október végén, vagy november elején a melegágyból a cserepeket kiszedik és beviszik a tenyészházba, ahol a növényeket mérsékelten öntözik. :A következő évben, február közepén, legkésőbb márciusban, cserepestől frissen készített melegágyba süllyesztik a tenyészházból kihozott növényeket. Az ágyak fedelét mindig zárva kell tartani. A fejlődés ekkor lassanként megindul. Május elején újabb melegágyakat készítenek, amelyekbe most már nem cserepestől, hanem szabadon ültetik be az előbbi ágyakból kiszedett növényeket erősségük szerint különböző, átlag 30 cm távolságra. A kiültetésre a legalkalmasabb a meleg, borús idő. A beültetés után az ágyat gyengén meg kell öntözni és fedelét betenni, betakarni azonban csak a déli órákban szabad. Ha a növények megint meggyökereztek, akkor lassanként szellőztetik és öntözik. Amikor a napok hosszabbodnak, egyre több ideig szellőztetik és esténként egyre erősebben öntözik. Legjobb, ha reggel 9 órától délután 4 óráig fedetlenül maradnak a növények. Ebben az időszakban tanácsos minden 2-3 hétben trágyalével öntözni az ágyat. Ha a napok rövidülni kezdenek, az öntözés és szellőztetés gyengébb lesz. Októberig a növények jól megerősödnek és ekkor a gyümölcshozók az ananász-tenyészőházba kerülnek. Ezek alacsony, jól fűthető házak, melyek üvegfalain a világosság és a Nap melege minden oldalról bejut, de könnyen beárnyékolható és szellőztethető is. A házban ferde hajlású ágyak vannak készítve, melyekbe minden ültetés előtt tápdús, televényes mohával kevert laza földet tesznek. Elültetés előtt a növényeket meg kell tisztítani, valamennyi gyökerét éles késsel lemetszeni, valamint megmetszeni a tő alsó részét is, és behinteni a sebet faszén-porral. Az ültetési távolság körülbelül 50 cm. A növények oly mélyen kell ültetni, hogy alsó leveleiket a föld befedje. A tenyészházat addig, amíg a növények ismét meggyökereznek, árnyékban és állandóan 25-28 C. fokon kell tartani mintegy 4-5 hétig. Ekkora a növények már jól megerősödtek. Ezután a nyugalmi idő következik. A hőmérséklet lassanként 11-12 °C-ra kell csökkenteni és a növényeket teljesen szárazon tartani. :A nyugalmi idő február elejéig tart, ennek elteltével az ágyak földjét 31 °C-ra kell emelni, míg a tenyészház levegője lehetőleg alacsony fokon tartandó egészen addig, míg a gyümölcsrügy ki nem nyílik. Öntözni sem szabad, de ha ez megtörtént, akkor az ágyakat és a növényeket dúsan, minden reggel és este meg kell öntözni. A ház levegőjét is 25-31 °C hőmérsékletre kell emelni. A levélkoronát, amely a virágzaton átnőtt tengely csúcsán foglal helyet, vagy még a virágok kinyílása előtt, vagy az elvirágzás után ki kell vájni. Elvirágzás után is folyton bőven kell öntözni az ágyakat, permetezni a növényeket és trágyalevet alkalmazni egészen addig, amíg a gyümölcs érni nem kezd. Ezután az öntözést és permetezést teljesen abba kell hagyni. Ha ez az eljárás mellett a gyümölcs teljesen ki nem fejlődik, ami észrevehető arról, hogy a növény buján tovább nő, az esetben a növényeket ki kell húzni, valamennyi gyökerét lemetszeni és a tenyészházba újra beültetni. :Az ananászt, ha szállításra van termelve, nem szabad teljesen megérve metszeni. Papírba csomagolva, szellős hideg helyen nyáron 3-4 hétig, télen 6 hétig lehet eltartani. '''Kártevői''' :- Ellenségei a pajzstetvek közül a Coccus adonidum és a Coccus bromeliae, dohányöntözéssel kell kiirtani. :- A gyümölcsben kárt tehet még a fekete hangya (Formica nigra) és a :- Szárazföldi ászkarákok közül a foltos pinceászka(Oniscus asellus) is. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/Ananász|Tanácsok]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Déligyümölcsök}} {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Ananas|{{SUBPAGENAME}} }} 4w0m01gu28ogesgm75o0vhxz5ox0z1h 0 29785 423238 383159 2022-07-31T20:25:21Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Avocado.jpeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} (déligyümölcs) {{latin|Persea americana| }} {{népies|aligátorkörte, annak a növénycsaládnak a tagja, amelybe több aromás fa (pl. fahéjfa, kámforfa) is tartozik.}} ;Az avokádó, a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10–20 m magas fa. A mexikói fajának a neve Persea gratissima. :Közép-Amerikában honos; i. e. 5000 évvel már fogyasztották. A 18. század vége óta a trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik. A meleg égövi országokon kívül az avokádó piaci termékként csak néhány évtized óta népszerű. Európában is gyorsan nagy gazdasági jelentőségre tett szert. Fő termőhelyei az USA, Mexikó, a karib-tengeri szigetek, Brazília, Indonézia, Új-Zéland, Izrael és Dél-Afrika. :Szórt állású levelei 1–3 cm hosszú nyelűek, kopaszak, színükön sötétzöldek és gyengén fényesek, fonákjukon fénytelenek és fehéres- vagy kékeszöldek. A levéllemez elliptikus vagy hosszúkás-lándzsás, röviden kihegyezett, ékvállú, 7–40 cm hosszú és 4–8 cm széles. A kis virágok a levélhónaljakban és a hajtásvégeken elágazó, ernyőszerű virágzatokban fejlődnek. A virágtakaró sárgászöld lepellevelekből áll. :Termése, amit aligátorkörtének is neveznek, körte alakú vagy gömbölyded. Hossza akár 30 cm is lehet, és legfeljebb 15 cm széles. A héj zöld, vörösesbarna vagy feketés, fényes, sima, ráncos vagy érdes felületű, vékony bőrnemű. A világoszöld, fehér vagy sárgás terméshús vajhoz hasonló állagú, szagtalan és gyengén dióízű; mind a héjtól, mind az 5–7 cm nagyságú, gömbölyded vagy tojás alakú, kemény, világos kőmagtól könnyen elválik. A gyümölcsök párosával csüngnek a fán, ezért aztékul ahuacatl, azaz ’herefa’ a neve, innen az avokádó név.[1] Termesztése és betakarítása :Az igénytelen avokádófa olyan területeken tenyészik, ahol a hőmérséklet átlagértéke meghaladja a 13 °C-ot; a növény állítólag −6 °C-ig fagytűrő. Sok fajtáját termesztik, ezeknek nemcsak ökológiai igényei különböznek egymástól, de a termések formája, színe és mérete is. Magról vagy dugványokkal szaporítják; oltása is megszokott eljárás. A fák 4–6 éves korukban fordulnak termőre; a virágzás után 6–9 hónappal szedik óvatosan, a nyomást és a sérüléseket kerülve az érett, de még szilárd terméseket. Fajtától függően évente 5–20 (–100) kg termést hozhat. A termések 7–19 °C hőmérsékleten legfeljebb 1 hónapig tarthatók el; erősebb hűtés károsítja őket. '''Felhasználása''' Virágok és gyümölcsök :Az avokádó ősi haszonnövény; Közép-Amerika indiánjai évezredek óta termesztik. A nagyon tápláló, sok fehérjét és olajat tartalmazó terméshúst (zsiradéktartalma mintegy 25%) nyersen fogyasztják. Az avokádó megfőzve keserű, az éretlen termések pedig mérgezőnek számítanak. A terméseket a betakarítás után 1–2 hétig tárolni kell, hogy a héj a gyenge nyomásnak engedjen. Fogyasztásához a termést fel kell vágni vagy törni, a kőmagot pedig el kell távolítani; a lágy terméshúst sóval és borssal szórják meg, citromot vagy ecetet csepegtetnek rá, illetve más módon fűszerezik, majd a héjból kikanalazzák. Különösen kedvelt a guacamole, egy pikáns étel, amit a pépesített vagy kockára vágott terméshúsból készítenek hagymával, fokhagymával, egy csepp olívaolajjal, citrommal vagy zöld citrommal és borssal, csilipaprikával vagy tabascóval fűszerezve, és mártásnak vagy salátának használják. Az avokádó szigorúan tilalmas étel kutyák számára. :Többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Kiváló krém vaj helyett pikáns szendvicsekhez; így például pirítós kenyéren kaviárral, vagy összetörve egy kis citromlével. B-vitaminjai segítik az agysejtek alváshormon- (melatonin-) termelését. :Délkelet-Ázsiában és Hawaiion a terméshúst cukrozva vagy édes gyümölcslével keverve fogyasztják, Amerikában jégkrémet és tejes italokat készítenek belőle. A felvágott termés húsát gyorsan csúnya, feketésbarna vonalak futják be, de ez nem csökkenti az értékét, és el is kerülhetjük, ha citromlevet csepegtetünk rá. Az avokádó csekély cukortartalma miatt a cukorbetegek számára is értékes, tápláló termés. :Az érett termésekből sok A-, B1-, B2-, C- és E-vitamint tartalmazó, jól eltartható olajat préselnek, amit a kozmetikai iparban és étkezési célokra is használnak. A kőmag tejszerű nedve a levegővel érintkezve vörösre színeződik, ezért az indiánok tintának, textilfestéknek használták. Az avokádó szép, vörösesbarna fája alkalmas épületfának, bútorok készítéséhez, esztergályos munkákhoz és fafaragásokhoz. :Régóta ismert afrodiziákum, ami valószínűleg nem annyira hatóanyagainak, mint amennyire a gyümölcs sajátos külsejének köszönhető. :Magas olajtartalmánál fogva kiválóan alkalmas a kiszáradt bőr ápolására. Általában érzékeny bőrre alkalmazzák. Segíti az ekcéma megelőző és tüneti kezelését. Jótékonyan hat az arthritises (ízületi) fájdalmakra, csökkenti a koleszterinszintet. :Az akár tojásnyira is megnövő magjából hidegen sajtolt olajának összetétele az olívaolajhoz hasonló. A kozmetikai iparban kedvelik, mert táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magjából szirupot állítanak elő. '''Rokon faj''' :A Dél-Mexikótól Panamáig vadon növő Persea schiedeana Nees abban tér el tőle, hogy levelei és ágai szőrösek, termései pedig kellemes kókuszzamatúak és szintén igen nagy a magjuk. Néhol termesztik is. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{commonskat|Persea americana|{{SUBPAGENAME}}}} 2s57ezexgdzrxff4yfalca8l8gj0kdm 0 29786 423239 401407 2022-07-31T20:25:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Luxor, Banana Island, Banana Tree, Egypt, Oct 2004.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Banán Câmara de Lobos.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bananas white background DS.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Musa x paradisiaca|- }} {{népies|-}} {{Bővebben|w:Banánfajok listája}} A banán az egyszikűek osztályának a gyömbérvirágúak rendjébe, ezen belül a banánfélék családjába tartozó nemzetség. A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador. :Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől. :A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században. :A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka. :Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek, ugyanis az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. :A magyar weboldalakon és táplálkozási tanácsadókban kalcium tartalmáról gyakran 110 mg / 100 g adat szerepel, ami sokkal nagyobb, mint amit a külföldi adatbázisokban olvashatunk. Dr. Bíró György úr megerősítette, hogy az adat tévesen szerepelt a Bíró-Lindner Tápanyagtáblázat című könyvben. Ennek megfelelően, a tej kalciumtartalmának pótlására, vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható, az ilyen jellegű közlések tévesek lehetnek. :A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére. :A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzs-morzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Musa x paradisiaca|{{SUBPAGENAME}}}} 2ans3but7jx7ysthe0nu0v93624lzgu 0 29790 423242 383157 2022-07-31T20:26:52Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Illustration Ficus carica0.jpg|thumb|250px|[[Közönséges füge]] hajtása és termése]] {{cím2|Közönséges füge}} {{latin|Ficus carica|-}} {{népies|gyakrabban egyszerűen '''füge''' vagy '''fügefa'''}} A rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó növényfaj. == A füge gondozása == : Meleg, száraz klímán fejlődik megfelelően. Legalább 8 órás megvilágításra szükséges számára. A talaj iránt nem igényes, agyagos és köves talajon is megél, ha a talaj elegendő meszet tartalmaz. Komposztra, szerves trágyára gyorsan reagál. Lassan ható Osmocote műtrágya a legmegfelelőbb számára, ha konténerben tartjuk. A gyümölcsfejlődés időszakában meghálálja a rendszeres öntözést. A magas talajvizet nem szereti, nyirkos, vizes talajon hamar elpusztul. Mínusz 10-15 fokos hőmérsékleten elfagy, de még a tövig elfagyott bokrok is új sarjakat hajtanak és a második évben teremnek. Hazánkban a füge az első 2-3 évben takarással, védett, meleg, déli fekvésű helyen vagy konténerben termeszthető. Minden tavasszal, május elején metsszünk. 5-6 fejlett, egészséges vesszőt hagyjunk meg, amelyek hegyét néhány cm-re visszacsípjük. : Szaporítása tősarjak szétültetésével és dugványozással történik. A tősarjakat ősszel, lombhullás után vagy tavasszal, kihajtás előtt ássuk ki. Az ősszel szedett sarjakat cserépbe ültetjük, tavasszal, rügyfakadás előtt a már meggyökeresedett növénykét kihelyezhetjük a szabad földbe és 15-20 cm magasságig betakarjuk földdel. Ha a szaporítás dugvánnyal történik, a vesszőket lombhullás után szedjük, fagymentes helyen, nedves homokban vagy földbe vermeljük el. Tavasszal a vesszőket 20-30 cm-es darabokra vágva úgy helyezzük el a talajba, hogy a felső végéből kétujjnyi maradjon ki. : A tősarjakról és dugványokról szaporított fügebokrok 3-4 éves koruk után rendszeresen teremnek – az első érett fügéket augusztus végén; hosszú napfényes ősz esetén a második virágzásból is beérhetnek a gyümölcsök, amelyeket októberben szüretelhetünk. : A füge akkor érett, amikor a szár felőli részen fehéredni kezd és enyhe nyomásra puhának hat. Nyersen is fogyasztható. '''A gyümölcs összetétele mg-ban, 100 g száraz súlyra számítva''' : [[w:Kalcium]]: 220 mg : [[w:foszfor]]: 133 mg : [[w:vas]]: 2.7 mg : [[w:nátrium]]: 9 mg : [[w:kálium]]: 862 mg : [[w:A- vitamin]]: 347 mg : [[w:tiamin]]: 0.25 mg : [[w:riboflavin]]: 0.25 mg : [[w:niacin]]: 2 mg : [[w:C-vitamin]]: 9.22 mg. == Teleltetése szabad földben == : Gyakran nem igényel külön beavatkozást, esetleg talajtakarást. A legszakszerűbben akkor járunk el, ha lombhullás után a fiatal hajtásokat összekötjük, az előre kiásott árokba lehajlítjuk, lekampózzuk, majd szalmával, kukoricaszárral vagy lombbal, végül földdel betakarjuk. Mint a szőlőnél is, márciusban kerül sor a nyitásra. Az edényben nevelt fügét lombhullás után fagymentes helyen, plusz 5 fokos helyen tartjuk március-áprilisig. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Ficus carica|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|[Kertlap.hu]}} oi35l40lcbcsga9o0ng2h7hfbvgt7vv 0 30878 423329 410911 2022-08-01T01:48:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} :A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' :A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' :A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' :Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' :Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. Gyümölcse :A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. :Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' :A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' :Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' :Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. :Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. :A pörkölt magja kávépótló. :Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' :A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' :Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} cyaana5sw26wbwawkeliouqbq0vrf4b 0 31282 423230 418913 2022-07-31T19:56:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető gombák]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógyhatású gombák]] {{Gomba főcím}} [[Kép:Pleurotus ostreatus JPG7.jpg|thumb|right|250px|Késői laskagomba]] [[Fájl:Oyster mushroom log.jpg|thumb|right|250px]] {{cím2|Késői laskagomba}} {{latin|Pleurotus ostreatus|}} {{népies|Népi nevei termőhelyére, színére, valamint termésének az idejére utalnak: fehér lasa (Gyergyó), feketehátú (Moldva), bükkfagomba (Bánság, Csík), bükkfalasa (Kászon), bükkgomba (Beregi járás), fagygomba (Zemplén), kék törzsök (Máramaros), őszi lasagomba (Sóvidék), szürke lasa (Gyergyó).}} :A '''késői laskagomba''' az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a pereszkefélék családjához tartozó faj. :Latin nevét onnan kapta, hogy ősszel és télen terem. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább. :Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek ágain telepszik meg, az egyik legtovább szedhető gombafajta, de újabban sokfelé termesztik is. :Nagyon rövid tönkkel kapcsolódik az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz. :Kalapja húsos, kövér, egyfajta tengeri kagylóra emlékeztető alakú, amely 8‑15 cm átmérőjűre is megnő. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik. :Spóratermő lemezei fehérek, spórái lilák. :A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes. :Felhasználják leves, raguleves és sültek ízesítésére, de pörköltnek is elkészíthető, legjobb, ha más ehető gombával keverten készül. :Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott. :A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív ízületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók ízület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják. :A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították. :Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát. :Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében. {{ellenjav| '''Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére.'''}} : A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek betegek kiegészítő terápiájára, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát. {{Gomba}} == Lásd még == * [[w:Gombák|Gombákról bövebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Ehető gombák}} {{Gyógygombák-trt}} {{Fűszerek-trt}} {{portál|Növények||Gomba||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{commonskat|Pleurotus ostreatus|{{SUBPAGENAME}}}} 3bu0remm6hv2pw9hyai368f5tatp4ce 0 39600 423336 402631 2022-08-01T01:52:59Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Homoktövis1.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} habitusa]] [[Fájl:Homoktovis.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}} gyümölcse]] [[Kép:Hippophae_rhamnoides_male_flowers.jpg|thumb|200px|right|Hím egyed virágzata]] [[Kép:Hippophae_rhamnoides_female_flowers.jpg|thumb|200px|right|Női egyed virágzata]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hippophae rhamnoides| }} {{drog|Hippophae fruit|H.herba és oleum }} {{népies|ezüsttövis, fűztövis, homokfa, tengerparti homoktövis, vagy egyszerűen '''homoktövis'''}}+ {{Védett-növény|10 000}} :Az európai homoktövis, az ezüstfafélék családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert. '''Elterjedés, élőhely''' :A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő. Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak. Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után. :Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány. Helyenként vizek mentén a ''H. rhamnoides subsp. fluviatilis'' alfaj nő. '''Megjelenése, életmódja''' :A homoktövis sarjtelepes, lombhullató, 2-6 m magasra nő, kétlaki, szél porozta tövises cserje vagy fa. :Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal ''(Actinobacteria)'', amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába. Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökkel fedettek a fonáki részükön. A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. :A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. Virágai március-áprilisban nyílnak. Termései alsó állású magházból képződő narancssárga álbogyók, ovális, vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6-8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik. :Már az ókorban felismerték, hogy a homoktövis bogyója és levele gyógyhatással rendelkezik. Hazánkban is őshonos, védett növény a homoktövis, a Duna és a Dráva homoktalaján él. Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. :A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek. '''Fajták''' ‘Csujszkaja’ - júliusban érő ‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik ‘Jantarjana’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny ‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas ‘Hergo’ - korai, bőtermő ‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas '''Hatóanyagok''' :A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, po­li­fenol-összetevők, ásvá­nyi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co). Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van). A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható. '''Felhasználása''' :Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában. :Tibetben Kr.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták. :Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez, valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel. Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik. :Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából. Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Hippophae rhamnoides|{{SUBPAGENAME}}}} nsfaeol2xkjxfp0rou14zofmoyedajf 2 39717 423233 420211 2022-07-31T20:02:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{félig védett}} __NOTOC__ __NOINDEX__ <div style="float:right;position:absolute; top: 0px; right: 5px"> [[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Archívum|Archívum]]<br />[[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Tech hírek|Tech hírek Archívuma]] </div> {{gomb1|[[Kép:Nyíl.gif]]}} - {{gomb1|{{REVISIONUSER}}}} - {{gomb1|{{REVISIONSIZE}}}} - {{gomb1|[[Szerkesztővita:KeFe|Vitalapom]]}} {{Társprjkt}} <!--Tech hírek [[Fájl:Hu-kefe.ogg]]{{Ambox |type = style |image = [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] | |style = width:840px; margin-left:0; |text = <center>'''A Wikikönyvek működésképtelensége miatt, határozatlan időre'''</center>{{Visszavonult}} <center>Ha javulást látsz, vagy személyes mondandód van: [[Speciális:Emailuser/KeFe|itt üzenhetsz]]</center> }}---> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;"> {|style="background-color:#EAEAFF; -moz-border-radius:15px"> [[User vita:KeFe|<big><b><font color=#3cb371>Itt hagyhatsz üzenetet</font color></b></big>]] | [[User:KeFe/KözreműködéseiM:|<big><b><font color=#4682B4>Közreműködéseim</font color></b></big>]] | [[Speci%C3%A1lis:Mycontributions|<big><b><font color=#4682B4>És még..., itt]].</font color></b></big> | [[Speciális:Newpages|Újonnan készült lapok]] | [[Speciális:Allpages|Az összes lap...]] <br /> ---- [[Kép:Wikipedia_logo.png|100px|left]] [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] <center><big>Üdvözöllek a felhasználói oldalamon.</big><br/> {{bszín|2005. július 07.-én 06:59|#0000FF}} óta regisztrált felhasználó vagyok.<br/>Bővebb információ rólam a magyar [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:KeFe Wikipédián] a felhasználói oldalamon találhatsz.<br/> Üdvözlettel, KeFe.</center> <center> <br /> <br /> <big><b><font color=#008080>Mai dátum:</font></b></big> '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{CURRENTDAY}}. {{LOCALTIME}} {{LOCALDAYNAME}}. Ma {{Névnap}} [[w:névnap|névnap]]ja van.</center>'''</center> <center> <big><b><font color=#008080>Aktuális szócikkszám:</font color></b></big> '''{{NUMBEROFARTICLES}}'''</b></center><br /> <center> [[Szerkesztővita:KeFe|'''You can write to me in Hungarian.''']] = [[Szerkesztővita:KeFe|'''Magyarul tudsz írni nekem.''']] </center> <br /> {| border="1" cellpadding="5" cellspacing="0" align="left" {{szeptablazat}} | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="100" | Név | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="280" | Ha kíváncsi vagy rá, megmondom... | align="center" rowspan=6 | [[Kép:Pécs.jpg|500px]] |- | align="center" | Nick nevem: | align="center" | '''KeFe''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;" | Született | align="center" style="background:#F2F2F2;" | [[w:1889|'''1889''']] |- | align="center" | Lakhely | align="center" | [[w:Baranya megye|'''Baranya megye''']] - [[w:Pécs|'''Pécs''']] |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Op.rendszer | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''Windows''' |- | align="center" | Böngésző | align="center" | '''FireFox friss verzió''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Bejelentkeztem | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''2005. július 7-én 06:59''' | align="center" style="background:#F2F2F2;"| A globális bejentkezéseknél {{bszín|2008.|#800000}} Helytelen adat. |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Több-kevesebb közöm volt a felsorolt lapokhoz.<br> <br> Szívesen ajánlom a figyelmedbe. | align="center" style="background:#EAEAFF;"|<center>[[Bortörvény]]<br/> [[DOS parancsok]]<br/> [[Gomba|Gombák‎]]<br/> [[Gomba/Gyógygombák|Gyógygombák]]<br/> [[Gyógynövény terápiák]]<br/> [[Segítség:Gyorstalpaló|Gyorstalpaló]]<br/> [[Gyümölcsbor]]<br/> [[Irányítószám]]<br> [[Kertészet]]<br/> [[Kertészet/Tünethatározó|Tünethatározó]]<br/> [[Latin]]<br/> [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]]<br/> [[Növények]]<br/> [[Növények/Növények gyógyhatása|Növények gyógyhatása]]<br/> [[Régi szakácskönyvek]]<br/> [[Szakácskönyv/Régi kifejezések|Régi kifejezések]]<br/> [[Segítség]]<br> [[Szakácskönyv]]<br/> [[Történelmi fogalomszótár]]<br/> [[Wikikönyvek]]<br/> [[Wikikönyvek:Irányelvek|Irányelvek]]<br/> [[Olvasónapló]]<br/> [[Windows XP parancsok]]<br/> [[Sablon:Veszélyes anyagok sablonjainak listája|Veszélyes anyagok sablonjainak listája]]</center><br> | align="center" rowspan=6 | <div style="float: left"> <br style="clear:both;"/> [[Kép:AranyKönyvDíj.jpg|Arany Könyv Díj|thumb|left|200px|Arany Könyv Díj! <br/>[[user:Gubbubu|Gubbubu]], és [[user:NCurse|NCurse]] szerkesztőktől]] <div style="float: right"> <br style="clear:both;"/> {|style="border:1px solid black; background-color: #f5f5dc; margin-left:.1em; margin-top:2px; -moz-border-radius:15px;" align="right" width="200px" |- |{{Bábel|hu|en-0}} ---- |<center><b>Még néhány infó rólam</b></center> ---- |- |{{user pécsi}}<br> |- |{{userbox|||[[PKZRt]]|2003. óta vagyok [[Nyugdíj]]jas.}} |- |{{román-magyar megbékélés}} |- |{{Userbox|#0a4a0b;|#A8FEFE|[[Kép:Keepsmiling.gif|40px]]|Az életem {{aid|év1=1945|hónap1=2|nap1=6}} napjából, itt töltöttem: '''{{aid|év1=2005|hónap1=7|nap1=7}}''' napot.}}<br clear="all" /> |- |style="align: center;"|{{userbox|black|#E3E3E3|[[Image:Big.ben.closeup.london.arp.jpg|40px]]| Ma '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{LOCALDAY}}, {{LOCALDAYNAME}}''' van. Az idő '''{{LOCALTIME}}''' perc.}} |- |{{userbox |h= 60px |0= #0000FF |1= <ikon háttérszíne> |2= #FFFFC3 |3= [[Fájl:KeFe-K4.PNG]] |4= '''E-mail küldése''' a [[Speciális:E-mail küldése/KeFe|KeFe]] felhasználónak. |5= left |6= #2D2D2D |7= #0000FF |8= 12px |9= <ikonszöveg mérete> |10= 256px }} |- | {{Userbox/Saját wikije van}} |- | {{userbox|||[[Kép:Zh-wikipedia-5wlogo.png|30px|none]]|<b>[[Speciális:Szerkesztő közreműködései/KeFe|Szerkesztéseim száma: 216 000 ]]</b> <br /> This user has over <b>216 000</b> edits.}} |- | {{Userbox/Mentor}} |- | {{userbox|||[[Kép:Nuvola apps khelpcenter.png|45px|none]]|Ez a szerkesztő segít az '''[[Speciális:Rendszernaplók/Newusers|újoncoknak]]'''.}} |}</div></center></center> |} {{bszín|Ha többet szeretnél megtudni rólam, nézd meg a felhasználói lapomat a |#4682B4}} » [http://wikipedia.hu/wiki/User:KeFe Wikipédiában] </div> {| align="center" cellpadding="2" border="0" style="border:1px solid #E80000; background-color: #FFFOOO" | [[File:Camera-photo.svg|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Képek|Képek]]'''</big> <br /> | [[Image:KeFe-K4.PNG|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Allapok|Allapok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-advancedsettings.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Kellékek|Kellékek]]'''</big> <br /> | [[File:Crystal Clear app Login Manager.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Tipp|Tippek]]</big>''' <br /> | [[File:Vista-folder.png|40px]] | <big>'''[[Sablon:Sablonlisták listája|Sablonok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-Community Help.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Segítség|Segítség]]'''</big> <br /> | [[Image:Vista-wp.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Hasznos linkek|Linkek]]'''</big> <br /> |}</center> {{Lapminták}} {{Szerkesztéshez}} |{{Navbox |név = Szerkesztővita:KeFe/Kertészet |cím = Kertészet fejezetei |állapot = collapsed |lista1 = [[Növények]] [[Növények/Növények listája|Növények listája]] [[Növények/Haszonnövények|Haszonnövények]] '''[[Kertészet]]''' [[Kertészet/Veteményes|Veteményes]] [[Kertészet/Tápanyag|Tápanyag]] [[Kertészet/Gyümölcsös|Gyümölcsös]] [[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] [[Kertészet/Szőlő|Szőlő]] [[Kertészet/Melegház és fólia|Melegház és fólia]] [[Kertészet/Pihenőkert|Pihenőkert]] [[Kertészet/Méhészet|Méhészet]] [[Kertészet/Növényvédelem|Növényvédelem]] [[Kertészet/Növényvédők|Növényvédők]] [[Kertészet/Tárolás|Tárolás]] [[Kertészet/Komposztálás|Komposztálás]] [[Kertészet/Naptár|Naptár]] [[Kertészet/Napló]] [[Kertészet/Sablonok|Sablonok]] }} {{Haszonnövények-trt}} <center> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";>Új felhasználók üdvözlése [[User:KeFe/Üdv|Üdvözlet]][[Kép:Smile01.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Üdv/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új felhasználó üdvözlése bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> <br /> [[User:KeFe/ÜdvIP|IP-Üdvözlet]][[Kép:Smile02.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/ÜdvIP/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új IP-s látogató üdvözlése bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> <br /> [[Sablon:Welcome|Üdvözlet-angol]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Welcome editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új Angol látogató üdvözlése bgcolor=#B2B2D3 width=40 </inputbox> </div> <br /> </div> {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";> == Új allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztő:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> == Új vita allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztővita:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> == Allapok Keresése == <inputbox> type=search default=Special:Prefixindex/Szerkesztő:KeFe type=create bgcolor=#B4B4D5 width=40 buttonlabel=Allapok keresése </inputbox> <br /> == Cikkek keresése == <inputbox> type=search bgcolor=#A8A8C9 width=60 buttonlabel=Ugrás erre a cikkre searchbuttonlabel=Keresés, van-e vmi hasonló? break=yes </inputbox> {{col-end}}</center> {| width="840px" cellpadding="0" cellspacing="0" style="background:none; border: 1px solid #DEDEFF;" {{Kert-sbl}} <center> {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="830px" style="background-color: #B2B2D3" border="1px solid #060"border=2 data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! Szerkesztésszámlálók - információk - statisztika |- |valign="top" width=33%| == Szerkesztésszámlálók == {|{{széptáblázat}} |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia <font color=#000080>WikiPédia</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pages/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia&namespace=0&redirects=noredirects&getall=1 <font color=#000080>Cikk</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AMin%C5%91s%C3%A9gellen%C5%91rz%C3%A9s&namespace=0&level=-1&user=KeFe&status=-1&automatic=0 <font color=#0000FF>Járőrként</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikibooks <font color=#800000>WikiKönyvek</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:NewPages/KeFe|Új lapok]]<br clear="all" /> |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Az összes lap listája|Az összes lap listája]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:Statistics|Statisztika]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikisource <font color=#0000FF>WikiForrás</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wiktionary <font color=#333333>WikiSzótár</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Rendszernaplók/upload/{{SUBPAGENAME}}|Feltöltött képek]] listázva |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Vand%C3%A1lsz%C5%B1r%C5%91-napl%C3%B3&wpSearchUser=KeFe Vandálszűrő] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Kilépés|Kilépés a Wikikből]] |} |valign="top" width=33%| == Regisztrációk == {{userbox|||[[Kép:Wikipédia-01.png|thumbs|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált a '''Wikipédia'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[File:Nuvola apps bookcase.png|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált '''Wikikönyvek'''-be.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:Wikiforráslogo.PNG|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2006|2006]]. [[w:június|június]] 04.-én regisztrált '''Wikiforrás'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:KeFe-K4.PNG|thumbs|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2008|2008]]. [[w:július|július]] 11-én regisztrált a '''Wikimedia Commons'''-ra.}} <br> <br> {{Userbox/-Járőr}} |valign="top" width=33%| == Statisztika == {| class="wikitable" |- | Oldalak száma || {{NUMBEROFPAGES}} |- | Cikkek száma || '''{{NUMBEROFARTICLES}}''' |- | Feltöltött fájlok || {{NUMBEROFFILES}} |- | Regisztrált felhasználók száma || {{NUMBEROFUSERS}} |- | Aktív felhasználók száma || {{NUMBEROFACTIVEUSERS}} |- | Adminok száma || {{NUMBEROFADMINS}} |- | Robotok száma || {{NUMBERINGROUP:bot}} |- | Összes szerkesztések száma || '''{{NUMBEROFEDITS}}''' |} [https://xtools.wmflabs.org/ec/hu.wikipedia.org/Sh_nassau Statisztika]<br clear="all" /><br> |}</center></center> {| |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="210px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-1]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lap|Fűszer-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lap|Gyógynövény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lap|Gyümölcs-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lap|Mit-mihez-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lap|Növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lap|Tea-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett növény-lap|Védett növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lap|Zöldség-lap]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-2]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tüneth-lap|Tüneth-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Baktériumos|Baktériumos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoplazmás|Fitoplazmás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gombabetegségek|Gombabetegségek]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Vírusos|Vírusos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoftora-lap|Fitoftora-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Peronoszpórás|Peronoszpórás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-3]]</center> |- ||[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Ehető gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Nem ehető|Nem ehető-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mérgező|Mérgező gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett|Védett gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-1</center> |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma fajták|Alma fajták]] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma jellemzők|'''Alma jellemzők''']] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma|Alma]] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma/Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása|Minta!!]] |- |[[Kertészet/Rovarok/Krumpli-bogár|Krumpli-bogár]] |- |[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/Sajt|Sajt]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |} {|<center> |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lásd|Fűszer-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lásd|Gomba-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lásd|Gyógynövény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lásd|Gyümölcs-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Magcsíra-lásd|Magcsíra-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lásd|Mit-mihez-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lásd|Növény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lásd|Tea-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lásd|Zöldség-lásd]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-2</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |} |}</center> </div></div></div> {{Alsó-abc4}} <h3>'''[http://hu.wikibooks.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Az_%C3%B6sszes_lap_list%C3%A1ja Az összes lap listája]'''</h3> ==Kategóriák fája== <categorytree>Kategóriák</categorytree> <categorytree>Kategória:Sablonok</categorytree> [http://hu.wikikönyvek.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AAllpages&from=&namespace=14 Az összes kategória listája] {{userlap}} btacx7s77thekamh54jabtvpyz3ffa1 423234 423233 2022-07-31T20:12:15Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{félig védett}} __NOTOC__ __NOINDEX__ <div style="float:right;position:absolute; top: 0px; right: 5px"> [[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Archívum|Archívum]]<br />[[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Tech hírek|Tech hírek Archívuma]] </div> {{gomb1|[[Kép:Nyíl.gif]]}} - {{gomb1|{{REVISIONUSER}}}} - {{gomb1|{{REVISIONSIZE}}}} - {{gomb1|[[Szerkesztővita:KeFe|Vitalapom]]}} {{Társprjkt}} <!--Tech hírek {{Ambox |type = style |image = [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] | |style = width:840px; margin-left:0; |text = <center>'''A Wikikönyvek működésképtelensége miatt, határozatlan időre'''</center>{{Visszavonult}} <center>Ha javulást látsz, vagy személyes mondandód van: [[Speciális:Emailuser/KeFe|itt üzenhetsz]]</center> }}---> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;"> {|style="background-color:#EAEAFF; -moz-border-radius:15px"> [[User vita:KeFe|<big><b><font color=#3cb371>Itt hagyhatsz üzenetet</font color></b></big>]] | [[User:KeFe/KözreműködéseiM:|<big><b><font color=#4682B4>Közreműködéseim</font color></b></big>]] | [[Speci%C3%A1lis:Mycontributions|<big><b><font color=#4682B4>És még..., itt]].</font color></b></big> | [[Speciális:Newpages|Újonnan készült lapok]] | [[Speciális:Allpages|Az összes lap...]] <br /> ---- [[Kép:Wikipedia_logo.png|100px|left]] [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] <center><big>Üdvözöllek a felhasználói oldalamon.</big><br/> {{bszín|2005. július 07.-én 06:59|#0000FF}} óta regisztrált felhasználó vagyok.<br/>Bővebb információ rólam a magyar [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:KeFe Wikipédián] a felhasználói oldalamon találhatsz.<br/> Üdvözlettel, KeFe.</center> [[Fájl:Hu-kefe.ogg|25px|right]] <center> <br /> <big><b><font color=#008080>Mai dátum:</font></b></big> '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{CURRENTDAY}}. {{LOCALTIME}} {{LOCALDAYNAME}}. Ma {{Névnap}} [[w:névnap|névnap]]ja van.</center>'''</center> <center> <big><b><font color=#008080>Aktuális szócikkszám:</font color></b></big> '''{{NUMBEROFARTICLES}}'''</b></center><br /> <center> [[Szerkesztővita:KeFe|'''You can write to me in Hungarian.''']] = [[Szerkesztővita:KeFe|'''Magyarul tudsz írni nekem.''']] </center> <br /> {| border="1" cellpadding="5" cellspacing="0" align="left" {{szeptablazat}} | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="100" | Név | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="280" | Ha kíváncsi vagy rá, megmondom... | align="center" rowspan=6 | [[Kép:Pécs.jpg|500px]] |- | align="center" | Nick nevem: | align="center" | '''KeFe''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;" | Született | align="center" style="background:#F2F2F2;" | [[w:1889|'''1889''']] |- | align="center" | Lakhely | align="center" | [[w:Baranya megye|'''Baranya megye''']] - [[w:Pécs|'''Pécs''']] |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Op.rendszer | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''Windows''' |- | align="center" | Böngésző | align="center" | '''FireFox friss verzió''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Bejelentkeztem | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''2005. július 7-én 06:59''' | align="center" style="background:#F2F2F2;"| A globális bejentkezéseknél {{bszín|2008.|#800000}} Helytelen adat. |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Több-kevesebb közöm volt a felsorolt lapokhoz.<br> <br> Szívesen ajánlom a figyelmedbe. | align="center" style="background:#EAEAFF;"|<center>[[Bortörvény]]<br/> [[DOS parancsok]]<br/> [[Gomba|Gombák‎]]<br/> [[Gomba/Gyógygombák|Gyógygombák]]<br/> [[Gyógynövény terápiák]]<br/> [[Segítség:Gyorstalpaló|Gyorstalpaló]]<br/> [[Gyümölcsbor]]<br/> [[Irányítószám]]<br> [[Kertészet]]<br/> [[Kertészet/Tünethatározó|Tünethatározó]]<br/> [[Latin]]<br/> [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]]<br/> [[Növények]]<br/> [[Növények/Növények gyógyhatása|Növények gyógyhatása]]<br/> [[Régi szakácskönyvek]]<br/> [[Szakácskönyv/Régi kifejezések|Régi kifejezések]]<br/> [[Segítség]]<br> [[Szakácskönyv]]<br/> [[Történelmi fogalomszótár]]<br/> [[Wikikönyvek]]<br/> [[Wikikönyvek:Irányelvek|Irányelvek]]<br/> [[Olvasónapló]]<br/> [[Windows XP parancsok]]<br/> [[Sablon:Veszélyes anyagok sablonjainak listája|Veszélyes anyagok sablonjainak listája]]</center><br> | align="center" rowspan=6 | <div style="float: left"> <br style="clear:both;"/> [[Kép:AranyKönyvDíj.jpg|Arany Könyv Díj|thumb|left|200px|Arany Könyv Díj! <br/>[[user:Gubbubu|Gubbubu]], és [[user:NCurse|NCurse]] szerkesztőktől]] <div style="float: right"> <br style="clear:both;"/> {|style="border:1px solid black; background-color: #f5f5dc; margin-left:.1em; margin-top:2px; -moz-border-radius:15px;" align="right" width="200px" |- |{{Bábel|hu|en-0}} ---- |<center><b>Még néhány infó rólam</b></center> ---- |- |{{user pécsi}}<br> |- |{{userbox|||[[PKZRt]]|2003. óta vagyok [[Nyugdíj]]jas.}} |- |{{román-magyar megbékélés}} |- |{{Userbox|#0a4a0b;|#A8FEFE|[[Kép:Keepsmiling.gif|40px]]|Az életem {{aid|év1=1945|hónap1=2|nap1=6}} napjából, itt töltöttem: '''{{aid|év1=2005|hónap1=7|nap1=7}}''' napot.}}<br clear="all" /> |- |style="align: center;"|{{userbox|black|#E3E3E3|[[Image:Big.ben.closeup.london.arp.jpg|40px]]| Ma '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{LOCALDAY}}, {{LOCALDAYNAME}}''' van. Az idő '''{{LOCALTIME}}''' perc.}} |- |{{userbox |h= 60px |0= #0000FF |1= <ikon háttérszíne> |2= #FFFFC3 |3= [[Fájl:KeFe-K4.PNG]] |4= '''E-mail küldése''' a [[Speciális:E-mail küldése/KeFe|KeFe]] felhasználónak. |5= left |6= #2D2D2D |7= #0000FF |8= 12px |9= <ikonszöveg mérete> |10= 256px }} |- | {{Userbox/Saját wikije van}} |- | {{userbox|||[[Kép:Zh-wikipedia-5wlogo.png|30px|none]]|<b>[[Speciális:Szerkesztő közreműködései/KeFe|Szerkesztéseim száma: 216 000 ]]</b> <br /> This user has over <b>216 000</b> edits.}} |- | {{Userbox/Mentor}} |- | {{userbox|||[[Kép:Nuvola apps khelpcenter.png|45px|none]]|Ez a szerkesztő segít az '''[[Speciális:Rendszernaplók/Newusers|újoncoknak]]'''.}} |}</div></center></center> |} {{bszín|Ha többet szeretnél megtudni rólam, nézd meg a felhasználói lapomat a |#4682B4}} » [http://wikipedia.hu/wiki/User:KeFe Wikipédiában] </div> {| align="center" cellpadding="2" border="0" style="border:1px solid #E80000; background-color: #FFFOOO" | [[File:Camera-photo.svg|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Képek|Képek]]'''</big> <br /> | [[Image:KeFe-K4.PNG|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Allapok|Allapok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-advancedsettings.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Kellékek|Kellékek]]'''</big> <br /> | [[File:Crystal Clear app Login Manager.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Tipp|Tippek]]</big>''' <br /> | [[File:Vista-folder.png|40px]] | <big>'''[[Sablon:Sablonlisták listája|Sablonok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-Community Help.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Segítség|Segítség]]'''</big> <br /> | [[Image:Vista-wp.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Hasznos linkek|Linkek]]'''</big> <br /> |}</center> {{Lapminták}} {{Szerkesztéshez}} |{{Navbox |név = Szerkesztővita:KeFe/Kertészet |cím = Kertészet fejezetei |állapot = collapsed |lista1 = [[Növények]] [[Növények/Növények listája|Növények listája]] [[Növények/Haszonnövények|Haszonnövények]] '''[[Kertészet]]''' [[Kertészet/Veteményes|Veteményes]] [[Kertészet/Tápanyag|Tápanyag]] [[Kertészet/Gyümölcsös|Gyümölcsös]] [[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] [[Kertészet/Szőlő|Szőlő]] [[Kertészet/Melegház és fólia|Melegház és fólia]] [[Kertészet/Pihenőkert|Pihenőkert]] [[Kertészet/Méhészet|Méhészet]] [[Kertészet/Növényvédelem|Növényvédelem]] [[Kertészet/Növényvédők|Növényvédők]] [[Kertészet/Tárolás|Tárolás]] [[Kertészet/Komposztálás|Komposztálás]] [[Kertészet/Naptár|Naptár]] [[Kertészet/Napló]] [[Kertészet/Sablonok|Sablonok]] }} {{Haszonnövények-trt}} <center> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";>Új felhasználók üdvözlése [[User:KeFe/Üdv|Üdvözlet]][[Kép:Smile01.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Üdv/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új felhasználó üdvözlése bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> <br /> [[User:KeFe/ÜdvIP|IP-Üdvözlet]][[Kép:Smile02.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/ÜdvIP/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új IP-s látogató üdvözlése bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> <br /> [[Sablon:Welcome|Üdvözlet-angol]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Welcome editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új Angol látogató üdvözlése bgcolor=#B2B2D3 width=40 </inputbox> </div> <br /> </div> {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";> == Új allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztő:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> == Új vita allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztővita:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> == Allapok Keresése == <inputbox> type=search default=Special:Prefixindex/Szerkesztő:KeFe type=create bgcolor=#B4B4D5 width=40 buttonlabel=Allapok keresése </inputbox> <br /> == Cikkek keresése == <inputbox> type=search bgcolor=#A8A8C9 width=60 buttonlabel=Ugrás erre a cikkre searchbuttonlabel=Keresés, van-e vmi hasonló? break=yes </inputbox> {{col-end}}</center> {| width="840px" cellpadding="0" cellspacing="0" style="background:none; border: 1px solid #DEDEFF;" {{Kert-sbl}} <center> {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="830px" style="background-color: #B2B2D3" border="1px solid #060"border=2 data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! Szerkesztésszámlálók - információk - statisztika |- |valign="top" width=33%| == Szerkesztésszámlálók == {|{{széptáblázat}} |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia <font color=#000080>WikiPédia</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pages/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia&namespace=0&redirects=noredirects&getall=1 <font color=#000080>Cikk</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AMin%C5%91s%C3%A9gellen%C5%91rz%C3%A9s&namespace=0&level=-1&user=KeFe&status=-1&automatic=0 <font color=#0000FF>Járőrként</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikibooks <font color=#800000>WikiKönyvek</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:NewPages/KeFe|Új lapok]]<br clear="all" /> |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Az összes lap listája|Az összes lap listája]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:Statistics|Statisztika]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikisource <font color=#0000FF>WikiForrás</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wiktionary <font color=#333333>WikiSzótár</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Rendszernaplók/upload/{{SUBPAGENAME}}|Feltöltött képek]] listázva |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Vand%C3%A1lsz%C5%B1r%C5%91-napl%C3%B3&wpSearchUser=KeFe Vandálszűrő] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Kilépés|Kilépés a Wikikből]] |} |valign="top" width=33%| == Regisztrációk == {{userbox|||[[Kép:Wikipédia-01.png|thumbs|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált a '''Wikipédia'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[File:Nuvola apps bookcase.png|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált '''Wikikönyvek'''-be.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:Wikiforráslogo.PNG|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2006|2006]]. [[w:június|június]] 04.-én regisztrált '''Wikiforrás'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:KeFe-K4.PNG|thumbs|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2008|2008]]. [[w:július|július]] 11-én regisztrált a '''Wikimedia Commons'''-ra.}} <br> <br> {{Userbox/-Járőr}} |valign="top" width=33%| == Statisztika == {| class="wikitable" |- | Oldalak száma || {{NUMBEROFPAGES}} |- | Cikkek száma || '''{{NUMBEROFARTICLES}}''' |- | Feltöltött fájlok || {{NUMBEROFFILES}} |- | Regisztrált felhasználók száma || {{NUMBEROFUSERS}} |- | Aktív felhasználók száma || {{NUMBEROFACTIVEUSERS}} |- | Adminok száma || {{NUMBEROFADMINS}} |- | Robotok száma || {{NUMBERINGROUP:bot}} |- | Összes szerkesztések száma || '''{{NUMBEROFEDITS}}''' |} [https://xtools.wmflabs.org/ec/hu.wikipedia.org/Sh_nassau Statisztika]<br clear="all" /><br> |}</center></center> {| |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="210px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-1]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lap|Fűszer-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lap|Gyógynövény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lap|Gyümölcs-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lap|Mit-mihez-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lap|Növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lap|Tea-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett növény-lap|Védett növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lap|Zöldség-lap]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-2]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tüneth-lap|Tüneth-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Baktériumos|Baktériumos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoplazmás|Fitoplazmás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gombabetegségek|Gombabetegségek]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Vírusos|Vírusos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoftora-lap|Fitoftora-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Peronoszpórás|Peronoszpórás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-3]]</center> |- ||[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Ehető gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Nem ehető|Nem ehető-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mérgező|Mérgező gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett|Védett gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-1</center> |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma fajták|Alma fajták]] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma jellemzők|'''Alma jellemzők''']] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma|Alma]] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma/Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása|Minta!!]] |- |[[Kertészet/Rovarok/Krumpli-bogár|Krumpli-bogár]] |- |[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/Sajt|Sajt]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |} {|<center> |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lásd|Fűszer-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lásd|Gomba-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lásd|Gyógynövény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lásd|Gyümölcs-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Magcsíra-lásd|Magcsíra-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lásd|Mit-mihez-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lásd|Növény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lásd|Tea-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lásd|Zöldség-lásd]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-2</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |} |}</center> </div></div></div> {{Alsó-abc4}} <h3>'''[http://hu.wikibooks.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Az_%C3%B6sszes_lap_list%C3%A1ja Az összes lap listája]'''</h3> ==Kategóriák fája== <categorytree>Kategóriák</categorytree> <categorytree>Kategória:Sablonok</categorytree> [http://hu.wikikönyvek.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AAllpages&from=&namespace=14 Az összes kategória listája] {{userlap}} cajojq8krb8glpmb2jmhsdf9gcpuul9 423235 423234 2022-07-31T20:13:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{félig védett}} __NOTOC__ __NOINDEX__ <div style="float:right;position:absolute; top: 0px; right: 5px"> [[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Archívum|Archívum]]<br />[[Special:PrefixIndex|Keresés]] - [[Szerkesztővita:KeFe/Tech hírek|Tech hírek Archívuma]]</div> {{gomb1|[[Kép:Nyíl.gif]]}} - {{gomb1|{{REVISIONUSER}}}} - {{gomb1|{{REVISIONSIZE}}}} - {{gomb1|[[Szerkesztővita:KeFe|Vitalapom]]}} {{Társprjkt}} <!--Tech hírek {{Ambox |type = style |image = [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] | |style = width:840px; margin-left:0; |text = <center>'''A Wikikönyvek működésképtelensége miatt, határozatlan időre'''</center>{{Visszavonult}} <center>Ha javulást látsz, vagy személyes mondandód van: [[Speciális:Emailuser/KeFe|itt üzenhetsz]]</center> }}---> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;"> {|style="background-color:#EAEAFF; -moz-border-radius:15px"> [[User vita:KeFe|<big><b><font color=#3cb371>Itt hagyhatsz üzenetet</font color></b></big>]] | [[User:KeFe/KözreműködéseiM:|<big><b><font color=#4682B4>Közreműködéseim</font color></b></big>]] | [[Speci%C3%A1lis:Mycontributions|<big><b><font color=#4682B4>És még..., itt]].</font color></b></big> | [[Speciális:Newpages|Újonnan készült lapok]] | [[Speciális:Allpages|Az összes lap...]] <br /> ---- [[Kép:Wikipedia_logo.png|100px|left]] [[Kép:KeFe-K4.PNG|45px|right]] <center><big>Üdvözöllek a felhasználói oldalamon.</big><br/> {{bszín|2005. július 07.-én 06:59|#0000FF}} óta regisztrált felhasználó vagyok.<br/>Bővebb információ rólam a magyar [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:KeFe Wikipédián] a felhasználói oldalamon találhatsz.<br/> Üdvözlettel, KeFe.</center> [[Fájl:Hu-kefe.ogg|25px|right]] <center> <br /> <big><b><font color=#008080>Mai dátum:</font></b></big> '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{CURRENTDAY}}. {{LOCALTIME}} {{LOCALDAYNAME}}. Ma {{Névnap}} [[w:névnap|névnap]]ja van.</center>'''</center> <center> <big><b><font color=#008080>Aktuális szócikkszám:</font color></b></big> '''{{NUMBEROFARTICLES}}'''</b></center><br /> <center> [[Szerkesztővita:KeFe|'''You can write to me in Hungarian.''']] = [[Szerkesztővita:KeFe|'''Magyarul tudsz írni nekem.''']] </center> <br /> {| border="1" cellpadding="5" cellspacing="0" align="left" {{szeptablazat}} | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="100" | Név | align="center" style="background:#F2F2F2;" width="280" | Ha kíváncsi vagy rá, megmondom... | align="center" rowspan=6 | [[Kép:Pécs.jpg|500px]] |- | align="center" | Nick nevem: | align="center" | '''KeFe''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;" | Született | align="center" style="background:#F2F2F2;" | [[w:1889|'''1889''']] |- | align="center" | Lakhely | align="center" | [[w:Baranya megye|'''Baranya megye''']] - [[w:Pécs|'''Pécs''']] |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Op.rendszer | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''Windows''' |- | align="center" | Böngésző | align="center" | '''FireFox friss verzió''' |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Bejelentkeztem | align="center" style="background:#F2F2F2;"| '''2005. július 7-én 06:59''' | align="center" style="background:#F2F2F2;"| A globális bejentkezéseknél {{bszín|2008.|#800000}} Helytelen adat. |- | align="center" style="background:#F2F2F2;"| Több-kevesebb közöm volt a felsorolt lapokhoz.<br> <br> Szívesen ajánlom a figyelmedbe. | align="center" style="background:#EAEAFF;"|<center>[[Bortörvény]]<br/> [[DOS parancsok]]<br/> [[Gomba|Gombák‎]]<br/> [[Gomba/Gyógygombák|Gyógygombák]]<br/> [[Gyógynövény terápiák]]<br/> [[Segítség:Gyorstalpaló|Gyorstalpaló]]<br/> [[Gyümölcsbor]]<br/> [[Irányítószám]]<br> [[Kertészet]]<br/> [[Kertészet/Tünethatározó|Tünethatározó]]<br/> [[Latin]]<br/> [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]]<br/> [[Növények]]<br/> [[Növények/Növények gyógyhatása|Növények gyógyhatása]]<br/> [[Régi szakácskönyvek]]<br/> [[Szakácskönyv/Régi kifejezések|Régi kifejezések]]<br/> [[Segítség]]<br> [[Szakácskönyv]]<br/> [[Történelmi fogalomszótár]]<br/> [[Wikikönyvek]]<br/> [[Wikikönyvek:Irányelvek|Irányelvek]]<br/> [[Olvasónapló]]<br/> [[Windows XP parancsok]]<br/> [[Sablon:Veszélyes anyagok sablonjainak listája|Veszélyes anyagok sablonjainak listája]]</center><br> | align="center" rowspan=6 | <div style="float: left"> <br style="clear:both;"/> [[Kép:AranyKönyvDíj.jpg|Arany Könyv Díj|thumb|left|200px|Arany Könyv Díj! <br/>[[user:Gubbubu|Gubbubu]], és [[user:NCurse|NCurse]] szerkesztőktől]] <div style="float: right"> <br style="clear:both;"/> {|style="border:1px solid black; background-color: #f5f5dc; margin-left:.1em; margin-top:2px; -moz-border-radius:15px;" align="right" width="200px" |- |{{Bábel|hu|en-0}} ---- |<center><b>Még néhány infó rólam</b></center> ---- |- |{{user pécsi}}<br> |- |{{userbox|||[[PKZRt]]|2003. óta vagyok [[Nyugdíj]]jas.}} |- |{{román-magyar megbékélés}} |- |{{Userbox|#0a4a0b;|#A8FEFE|[[Kép:Keepsmiling.gif|40px]]|Az életem {{aid|év1=1945|hónap1=2|nap1=6}} napjából, itt töltöttem: '''{{aid|év1=2005|hónap1=7|nap1=7}}''' napot.}}<br clear="all" /> |- |style="align: center;"|{{userbox|black|#E3E3E3|[[Image:Big.ben.closeup.london.arp.jpg|40px]]| Ma '''{{CURRENTYEAR}}. {{CURRENTMONTHNAME}} {{LOCALDAY}}, {{LOCALDAYNAME}}''' van. Az idő '''{{LOCALTIME}}''' perc.}} |- |{{userbox |h= 60px |0= #0000FF |1= <ikon háttérszíne> |2= #FFFFC3 |3= [[Fájl:KeFe-K4.PNG]] |4= '''E-mail küldése''' a [[Speciális:E-mail küldése/KeFe|KeFe]] felhasználónak. |5= left |6= #2D2D2D |7= #0000FF |8= 12px |9= <ikonszöveg mérete> |10= 256px }} |- | {{Userbox/Saját wikije van}} |- | {{userbox|||[[Kép:Zh-wikipedia-5wlogo.png|30px|none]]|<b>[[Speciális:Szerkesztő közreműködései/KeFe|Szerkesztéseim száma: 216 000 ]]</b> <br /> This user has over <b>216 000</b> edits.}} |- | {{Userbox/Mentor}} |- | {{userbox|||[[Kép:Nuvola apps khelpcenter.png|45px|none]]|Ez a szerkesztő segít az '''[[Speciális:Rendszernaplók/Newusers|újoncoknak]]'''.}} |}</div></center></center> |} {{bszín|Ha többet szeretnél megtudni rólam, nézd meg a felhasználói lapomat a |#4682B4}} » [http://wikipedia.hu/wiki/User:KeFe Wikipédiában] </div> {| align="center" cellpadding="2" border="0" style="border:1px solid #E80000; background-color: #FFFOOO" | [[File:Camera-photo.svg|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Képek|Képek]]'''</big> <br /> | [[Image:KeFe-K4.PNG|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Allapok|Allapok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-advancedsettings.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Kellékek|Kellékek]]'''</big> <br /> | [[File:Crystal Clear app Login Manager.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Tipp|Tippek]]</big>''' <br /> | [[File:Vista-folder.png|40px]] | <big>'''[[Sablon:Sablonlisták listája|Sablonok]]</big>''' <br /> | [[Image:Vista-Community Help.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Segítség|Segítség]]'''</big> <br /> | [[Image:Vista-wp.png|40px]] | <big>'''[[User:KeFe/Hasznos linkek|Linkek]]'''</big> <br /> |}</center> {{Lapminták}} {{Szerkesztéshez}} |{{Navbox |név = Szerkesztővita:KeFe/Kertészet |cím = Kertészet fejezetei |állapot = collapsed |lista1 = [[Növények]] [[Növények/Növények listája|Növények listája]] [[Növények/Haszonnövények|Haszonnövények]] '''[[Kertészet]]''' [[Kertészet/Veteményes|Veteményes]] [[Kertészet/Tápanyag|Tápanyag]] [[Kertészet/Gyümölcsös|Gyümölcsös]] [[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] [[Kertészet/Szőlő|Szőlő]] [[Kertészet/Melegház és fólia|Melegház és fólia]] [[Kertészet/Pihenőkert|Pihenőkert]] [[Kertészet/Méhészet|Méhészet]] [[Kertészet/Növényvédelem|Növényvédelem]] [[Kertészet/Növényvédők|Növényvédők]] [[Kertészet/Tárolás|Tárolás]] [[Kertészet/Komposztálás|Komposztálás]] [[Kertészet/Naptár|Naptár]] [[Kertészet/Napló]] [[Kertészet/Sablonok|Sablonok]] }} {{Haszonnövények-trt}} <center> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";>Új felhasználók üdvözlése [[User:KeFe/Üdv|Üdvözlet]][[Kép:Smile01.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Üdv/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új felhasználó üdvözlése bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> <br /> [[User:KeFe/ÜdvIP|IP-Üdvözlet]][[Kép:Smile02.PNG]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/ÜdvIP/Preload editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új IP-s látogató üdvözlése bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> <br /> [[Sablon:Welcome|Üdvözlet-angol]] <inputbox> type=comment preload=User:KeFe/Welcome editintro=Üdvözlet »KeFe«-től default=Szerkesztővita: buttonlabel=Új Angol látogató üdvözlése bgcolor=#B2B2D3 width=40 </inputbox> </div> <br /> </div> {{col-break}} <div style="height: 390px; width: 410px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" title="Newpages";> == Új allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztő:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#CACAEB width=40 </inputbox> == Új vita allap == <br /> <inputbox> type=create default=Szerkesztővita:KeFe/ preload=User:KeFe/preload editintro=User:KeFe/editintro buttonlabel=Új allap létrehozása bgcolor=#BEBEDF width=40 </inputbox> == Allapok Keresése == <inputbox> type=search default=Special:Prefixindex/Szerkesztő:KeFe type=create bgcolor=#B4B4D5 width=40 buttonlabel=Allapok keresése </inputbox> <br /> == Cikkek keresése == <inputbox> type=search bgcolor=#A8A8C9 width=60 buttonlabel=Ugrás erre a cikkre searchbuttonlabel=Keresés, van-e vmi hasonló? break=yes </inputbox> {{col-end}}</center> {| width="840px" cellpadding="0" cellspacing="0" style="background:none; border: 1px solid #DEDEFF;" {{Kert-sbl}} <center> {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="830px" style="background-color: #B2B2D3" border="1px solid #060"border=2 data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! Szerkesztésszámlálók - információk - statisztika |- |valign="top" width=33%| == Szerkesztésszámlálók == {|{{széptáblázat}} |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia <font color=#000080>WikiPédia</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pages/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikipedia&namespace=0&redirects=noredirects&getall=1 <font color=#000080>Cikk</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AMin%C5%91s%C3%A9gellen%C5%91rz%C3%A9s&namespace=0&level=-1&user=KeFe&status=-1&automatic=0 <font color=#0000FF>Járőrként</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikibooks <font color=#800000>WikiKönyvek</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:NewPages/KeFe|Új lapok]]<br clear="all" /> |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Az összes lap listája|Az összes lap listája]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Special:Statistics|Statisztika]] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wikisource <font color=#0000FF>WikiForrás</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [http://toolserver.org/~tparis/pcount/index.php?name=KeFe&lang=hu&wiki=wiktionary <font color=#333333>WikiSzótár</font>] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Rendszernaplók/upload/{{SUBPAGENAME}}|Feltöltött képek]] listázva |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Vand%C3%A1lsz%C5%B1r%C5%91-napl%C3%B3&wpSearchUser=KeFe Vandálszűrő] |- |[[Kép:Green Dot.svg|15px]] [[Speciális:Kilépés|Kilépés a Wikikből]] |} |valign="top" width=33%| == Regisztrációk == {{userbox|||[[Kép:Wikipédia-01.png|thumbs|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált a '''Wikipédia'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[File:Nuvola apps bookcase.png|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2005|2005]]. [[w:július|július]] 07-én 06:59 regisztrált '''Wikikönyvek'''-be.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:Wikiforráslogo.PNG|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe| felhasználó]] [[w:2006|2006]]. [[w:június|június]] 04.-én regisztrált '''Wikiforrás'''-ba.}} <br> <br> {{userbox|||[[Kép:KeFe-K4.PNG|thumbs|left|40px]] |Ez a [[user vita:KeFe|felhasználó]] [[w:2008|2008]]. [[w:július|július]] 11-én regisztrált a '''Wikimedia Commons'''-ra.}} <br> <br> {{Userbox/-Járőr}} |valign="top" width=33%| == Statisztika == {| class="wikitable" |- | Oldalak száma || {{NUMBEROFPAGES}} |- | Cikkek száma || '''{{NUMBEROFARTICLES}}''' |- | Feltöltött fájlok || {{NUMBEROFFILES}} |- | Regisztrált felhasználók száma || {{NUMBEROFUSERS}} |- | Aktív felhasználók száma || {{NUMBEROFACTIVEUSERS}} |- | Adminok száma || {{NUMBEROFADMINS}} |- | Robotok száma || {{NUMBERINGROUP:bot}} |- | Összes szerkesztések száma || '''{{NUMBEROFEDITS}}''' |} [https://xtools.wmflabs.org/ec/hu.wikipedia.org/Sh_nassau Statisztika]<br clear="all" /><br> |}</center></center> {| |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="210px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-1]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lap|Fűszer-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lap|Gyógynövény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lap|Gyümölcs-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lap|Mit-mihez-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lap|Növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lap|Tea-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett növény-lap|Védett növény-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lap|Zöldség-lap]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-2]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tüneth-lap|Tüneth-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Baktériumos|Baktériumos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoplazmás|Fitoplazmás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gombabetegségek|Gombabetegségek]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Vírusos|Vírusos-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fitoftora-lap|Fitoftora-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Peronoszpórás|Peronoszpórás-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#FFFFE0" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lap-minták-3]]</center> |- ||[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lap|Ehető gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Nem ehető|Nem ehető-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mérgező|Mérgező gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Védett|Védett gomba-lap]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-1</center> |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma fajták|Alma fajták]] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Alma jellemzők|'''Alma jellemzők''']] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma|Alma]] |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Alma/Alma trihotéciumos gyümölcsrothadása|Minta!!]] |- |[[Kertészet/Rovarok/Krumpli-bogár|Krumpli-bogár]] |- |[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/Sajt|Sajt]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/|KeFe/Minták/]] |} |} {|<center> |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Fűszer-lásd|Fűszer-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gomba-lásd|Gomba-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyógynövény-lásd|Gyógynövény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Gyümölcs-lásd|Gyümölcs-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Magcsíra-lásd|Magcsíra-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Mit-mihez-lásd|Mit-mihez-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Növény-lásd|Növény-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Tea-lásd|Tea-lásd]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/Zöldség-lásd|Zöldség-lásd]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#CCCCFF" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>[[Szerkesztő:KeFe/Minták|Lásd még]]</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/!|Minta!]] |} |valign="top" width=25%| {|class="mw-collapsible mw-collapsed" width="200px" border="1" bgcolor="#E7C8C8" data-expandtext="→" data-collapsetext="×" ! colspan="2"| <center>Javítandók-2</center> |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |- |[[Szerkesztő:KeFe/Minták/?|Minta!]] |} |}</center> </div></div></div> {{Alsó-abc4}} <h3>'''[http://hu.wikibooks.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Az_%C3%B6sszes_lap_list%C3%A1ja Az összes lap listája]'''</h3> ==Kategóriák fája== <categorytree>Kategóriák</categorytree> <categorytree>Kategória:Sablonok</categorytree> [http://hu.wikikönyvek.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AAllpages&from=&namespace=14 Az összes kategória listája] {{userlap}} s7euqmabcol55tvvqthyfunf1dm8xz4 0 45241 423229 389013 2022-07-31T19:53:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető gombák]] [[Kategória:Gyógyhatású gombák]] [[Kategória:Fűszerek]] {{gomba főcím}} <br/> [[Kép:Oyster mushoom fells.jpg|thumb|right|250px|Késői laskagomba]] [[Fájl:Oyster mushroom log.jpg|thumb|right|250px|Késői laskagomba]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pleurotus ostreatus| -}} {{népies|Népi nevei termőhelyére, színére, valamint termésének az idejére utalnak: fehér lasa (Gyergyó), feketehátú (Moldva), bükkfagomba (Bánság, Csík), bükkfalasa (Kászon), bükkgomba (Beregi járás), fagygomba (Zemplén), kék törzsök (Máramaros), őszi lasagomba (Sóvidék), szürke lasa (Gyergyó), Késői-, vagy kései laskagomba {{Hu}}.}} <br/> A '''késői laskagomba''' az osztatlan bazidiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a laskagombafélék családjához tartozó faj. Latin nevét onnan kapta, hogy ősszel és télen terem. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább. : Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek ágain telepszik meg, az egyik legtovább szedhető gombafajta, de újabban sokfelé termesztik is. A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes. : Kalapja 5–15 cm átmérőjű, krémszínű, szürkéslila, kagyló alakú. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik. A lemezek fehéresek vagy sárgásak, szélesek, a tönk kezdetéig lefutnak. A spórapor eleinte fehér, később világos-ibolyás végül világos-barnás színű. A színtelen spórák hengeresek, végük lekerekített, hosszuk 10-12 µm, szélességük 3,5-4 µm. : Húsa fehér, az idősebb példányok esetében rágós, szálkás. Illata taplószerű, íze lágy. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik. Egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg. : Általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. A gomba fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Zsírokban szegény, antioxidánsokban gazdag. : Hiányzik belőle a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő forrása a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterolnak (D2-vitamin provitaminja). Magas az élelmi rosttartalma. Alacsony emellett a nátrium koncentrációjuk, miközben sok káliumot és foszfort tartalmaznak és néhány vitamin (B2-vitamin és D-vitamin) forrásaként is szolgálnak. : A termesztett gombák beltartalma is megfelel a leírtaknak. Alacsony az energiatartalmuk és a glükóz tartalmuk (inkább mannitolt tartalmaznak), ezért alkalmas összetevői a diabetikus étrendnek. : Alacsony emellett a nátrium koncentrációjuk, miközben sok káliumot és foszfort tartalmaznak és néhány vitamin (B2-vitamin és D-vitamin) forrásaként is szolgálnak.A termesztett gombák beltartalma is megfelel a leírtaknak. Alacsony az energiatartalmuk és a glükóz tartalmuk (inkább mannitolt tartalmaznak), ezért alkalmas összetevői a diabetikus étrendnek. : Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott. : A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív ízületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók ízület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják. : A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították. : Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát. : Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében. : A késői laskagomba a természetben az első deres, késő őszi éjszakák után nagy csoportokban jelenik meg. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. '''Gyűjtése''' : A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes. '''Termesztése''' : A laskagomba termesztés három fázisból áll: átszövetés (inkubáció), termőre fordítás és a termőtest növekedés. A további fázisok a ciklus ismétlését jelentik. {{felhaszn|leves, ragú leves és sültek ízesítésére, de pörkölnek is elkészíthető, legjobb, ha más ehető gombával keverten készül.}} {{ellenjav|: '''Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére.'''}} : A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek betegek kiegészítő terápiájára, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát. == Lásd még == * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * [[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák listája]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Ehető gombák-trt}} {{Gyógygombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} hrymctj7ldpgqhuttlvd19rum5fy1xc 0 45622 423342 414031 2022-08-01T02:51:26Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Gyümölcsök|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>{{Szk-főcím}} {{Szk-növények}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{cím2|Gyümölcsökről általában}} :A köznyelv és a konyhaművészet általában '''gyümölcsnek''' nevezi a növények édes és húsos [[w:termés|termés]]ét, mint a [[w:szilva|szilva]], [[w:alma|alma]], [[w:dió|dió]] vagy [[w:narancs|narancs]]. :Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, [[w:madárcseresznye|madárcseresznye]], [[w:kökény|kökény]], [[w:galagonya|galagonya]], [[w:berkenye|berkenye]], [[w:Húsos som|som]]) [[w:termés|termés]]eit, [[w:mogyoró|mogyoró]]t, [[w:málna|málnát]], erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. :Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, ''vadkertek''-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. ([[w:Soltvadkert|Soltvadkert]], [[w:Érsekvadkert|Érsekvadkert]], de [[w:Almásfüzitő|Almásfüzitő]], [[w:Balatonalmádi|Balatonalmádi]], [[w:Dunaalmás|Dunaalmás]] is ilyen vadkertek nevét őrzi) {{cím2|Termés, vagy gyümölcs}} :'''Valódi termés''' (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv. :'''Áltermés''': a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében :A '''gyümölcs''' szó ''gazdasági, felhasználói'' fogalom. Tudományos igénnyel az ''ökonómbotanikusok'' törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. :'''Gyümölcsnek''' általában az emberi fogyasztásra ''nyersen'' és ''frissen'' alkalmas ''terméseket'' és ''álterméseket'' tekintik. :A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. :A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről. |} '''A gyümölcsök felosztása''' {{Gyümölcsök-trt}} {{Déligyümölcsök-trt}} {{Termesztett gyümölcsök-trt}} {{Vadgyümölcsök-trt}} o3b865ssm4kucyu1js252d5l45jrc76 423343 423342 2022-08-01T02:55:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:Gyümölcsök|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>{{Szk-főcím}} {{Szk-növények}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{cím2|Gyümölcsökről általában}} :A köznyelv és a konyhaművészet általában '''gyümölcsnek''' nevezi a növények édes és húsos [[w:termés|termés]]ét, mint a [[w:szilva|szilva]], [[w:alma|alma]], [[w:dió|dió]] vagy [[w:narancs|narancs]]. :Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, [[w:madárcseresznye|madárcseresznye]], [[w:kökény|kökény]], [[w:galagonya|galagonya]], [[w:berkenye|berkenye]], [[w:Húsos som|som]]) [[w:termés|termés]]eit, [[w:mogyoró|mogyoró]]t, [[w:málna|málnát]], erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. :Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, ''vadkertek''-nek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. ([[w:Soltvadkert|Soltvadkert]], [[w:Érsekvadkert|Érsekvadkert]], de [[w:Almásfüzitő|Almásfüzitő]], [[w:Balatonalmádi|Balatonalmádi]], [[w:Dunaalmás|Dunaalmás]] is ilyen vadkertek nevét őrzi) '''Termés, vagy gyümölcs''' :'''Valódi termés''' (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv. :'''Áltermés''': a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében :A '''gyümölcs''' szó ''gazdasági, felhasználói'' fogalom. Tudományos igénnyel az ''ökonómbotanikusok'' törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. :'''Gyümölcsnek''' általában az emberi fogyasztásra ''nyersen'' és ''frissen'' alkalmas ''terméseket'' és ''álterméseket'' tekintik. :A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. :A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> '''A gyümölcsök felosztása''' {{Gyümölcsök-trt}} {{Déligyümölcsök-trt}} {{Termesztett gyümölcsök-trt}} {{Vadgyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} qfbiycg8hw8ato6m2czzqo8brkdeqwd 0 59786 423328 344811 2022-08-01T01:48:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} e53mgl9w9o6vta4v89ujcy3qp1o1rks 0 59801 423294 381226 2022-07-31T20:54:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Badea.jpg|thumb|right|250px|termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Passiflora quadrangularis| -}} {{népies|golgotavirág}} <br/> Az '''óriás passiógyümölcs''', a legnagyobb termésű golgotavirág. Szára négyszögletes, sötétzöld levele tenyérnyi. Mintegy 12 cm átmérőjű virágának szirmai sötétpiros-bordók, rojtkoszorúja fehéren tarkázott sötétlila, és a virágszirmok síkjára merőlegesen csőszerű képletet alkot. Illata rendkívül erőteljes, bódító. == Elterjedése, élőhelye == Costa Ricából származik, de termesztik szerte a trópusokon. Elterjedése: a trópusi Amerikában honos, és a karib-tengeri szigeteken, valamint Mexikótól Brazíliáig gyakran, míg Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Észak-Ausztráliában és a trópusi Afrikában ritkán termesztik. Megjelenése, felépítése Ovális termése kb. 10 cm hosszú; átmérője mintegy 8 cm. Éretten sárga színű; enyhén savanykás, de azért édes, aromás ízű. Az óriás passiógyümölcs örökzöld, a tövén fásodó, gumós gyökerű kúszónövény legfeljebb 40 m hosszú hajtásokkal. A szár keresztmetszete négyszögletű, szárnyas. Szórtan álló leveleinek széle ép vagy a vállán fogazott, széles tojásdad vagy hegyes csúcsú elliptikus, lekerekített vagy szíves vállú; elérheti a 25 cm × 18 cm-t. A háromszögletű, 5–8 cm-es levélnyélen három mirigypár ül, alapjáról pedig két lándzsás, ép szélű vagy mirigyesen fogazott (2–5 × 1–2,5 cm) pálhalevél és egy el nem ágazó, legfeljebb 35 cm hosszú kacs nő. A lecsüngő, a maracujáéval azonos felépítésű virágok mintegy 12 cm szélesek, magánosan fejlődnek a levélhónaljakban. Csészéjük harang alakú. Az öt, egyenként legfeljebb 5 cm hosszú, alapjánál összenőtt, elliptikus csészelevél kívül zöld vagy pirosaszöld, belül fehér, piros vagy lila. Az ugyancsak öt elliptikus szirom 4–5 cm hosszú és 1,5–2 cm széles, rózsaszín vagy bíborvörös. A mellékpárta fonalai fehér alapon lila vagy bíbor csíkosak, a csúcsuk fehér. A nyomásra érzékeny gyümölcs a tökhöz hasonló, szabálytalanul elliptikus, tojás vagy bunkó alakú, alig szögletes, a kocsánynál mélyen benyomódott, Az akár 35 cm × 15 cm-esre is megnövő bogyó tömege elérheti a 3 kg-ot; vékony héja sima, fényes és világos sárgászöld. A legfeljebb 4 cm vastag terméshús üveges fehér, szilárd, húsos, lédús, gyenge ízű és szagú. A terjedelmes központi termésüreget sok-sok mag tölti ki. A magokat üveges magköpeny borítja, és rövid, kocsányszerű szemölcsökkel tapadnak a termés belső falának varrataihoz. A magköpenyeket szilárd, átlátszó hártya veszi körül; a pulpájuk bő levű, színtelen vagy halvány sárgás-narancssárga, enyhén savanykás, de csak kissé zamatos. A vörösesbarna, lapos és elliptikus, legfeljebb 10 mm × 9 mm × 1 mm-es magok mindkét vége beöblösödik; a közepük gyengén szemölcsös. == Termesztése == Tartós meleget és sok csapadékot, mély, tápanyag-dús talajt igényel. A hőmérséklet ingadozására érzékeny, ezért gyakorlatilag csak a trópusi éghajlatú síkságokon termeszthető eredményesen. Gyakran kell trágyázni. Számos változatát fejlesztették ki, a fő különbség a termések mérete és aromája. A gyorsan fejlődő növényt magról vagy dugvánnyal szaporítják. Akkor kezdik szüretelni, amikor termése sárgulni kezd. rbuxx2bpk641308g91wud6477by1vcu 0 59809 423307 344528 2022-07-31T21:01:41Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Starr 031209-0059 Cocos nucifera.jpg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Cocos nucifera|}} ;A kókuszpálma, az egyszikűek osztályába, a pálmavirágúak rendjébe és a pálmafélék családjába tartozó faj, ennek gyümölcse (magja) a kókusz. :Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat. :A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák. Termése :Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. :Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű. '''Felhasználása''' :A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani. Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa, és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak. :Kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel és a kívánt konzisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. A folyadék ami a kókuszdióban van nem használható mint kókusztej. :Úgy tartják, hogy kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír tartalmaz laurinsavat ami kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre. {{commonskat|Cocos nucifera|{{SUBPAGENAME}} }} e290gmu2ohiixzv8celk9enwlpimigi 0 64067 423324 366982 2022-08-01T01:45:59Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Citrus limon a.JPG|thumb|200px|right|Citromfa]] [[Fájl:Citrom.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Citrom]] [[Fájl:Lemon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus × limon|Citrus aurantiifolia}} {{drog|Citri aurantiifoliae fructus|citri fructus}} {{népies|közönséges citrom, valódi citrom vagy európai citrom, savanyú citrom. A lémonya, citronyád és citrony népies elnevezések egyes kutatók szerint a citromra, más kutatók szerint azonban más citrusfajra vonatkozhatnak.}} <br/> A citrom, más néven a citrusformák alcsaládjába tartozó Citrus nemzetség egyik növényfaja. Termése, melyet szintén citromnak hívnak, déligyümölcs és egyben fűszer is. Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részein, Ausztráliában valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A 3–5 méteres fa gyümölcse egész évben terem. Kis termetű, egész évben termő fa. Ágai tövisesek, fehér virágai illatosak. Narancstermése gerezdekből áll, a világos sárgászöld, rostos, lédús gyümölcshúsban a termés közepéhez közel ülnek a hosszúkás, kb. 1 cm hosszú, egyik végükön kihegyesedő magvak. {{tartalmaz|: monoterpén-alkoholok, citral, limonen (50-65%), pinen, terpinen, flavonoidok}} :Vékonyan hámozzuk, hogy a fehér, keserű, élvezhetetlen belső részét ne vágjuk le a gyümölcshúsról! :Így sokoldalúan: levesek, hús-, rizsételek ízesítésre használhatjuk. Ecet helyett citromlével savanyítva rendkívül ízletessé tehetjük egyes salátáinkat, és hasonlóképp hatékonyan használhatjuk húsok pácolásához (főleg a mediterrán típusú, rozmaringgal, bazsalikommal összeállított pácokban). :Levét vízbe szokták facsarni és azt is fogyasztják, számos jótékony hatása mellett, nem roncsolja annyira a fogzománcot mint a sima citromlé.[3] :A sárga héját reszelve töltelékek, (mák, dió, túró mellé), levét tea, kávé, gyümölcslevesek, turmixitalok, puncs, szósz, hidegtálak, hal- és egyéb húsételek ízesítésére használják. :A szárított héjat (Citri pericarpium) spirális szalagokban vagy kockára vágva forgalmazzák, de így csak az édes- és likőripari üzemekben használják fel. Otthon a legjobb frisset tartani, hogy ízesítésre mindig kéznél legyen. :Mind héja, mind leve jól használható gyümölcslevesek, kompótok, turmix italok, rizsételek, puncsok, szószok, hidegtálak stb. ízesítésére. Kilogrammonként 4 g fehérjét, 58 g zsírt, 23 g szénhidrátot, 6 g szerves sót, 22 g rostot tartalmaz. {{gyógyhatása| A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. Arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. - Ma is fogyasztott fajtáit a XVI-XVII. század óta ismerik. - Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. - Hatásos vizelethajtónak, izzasztónak, vérzést elállító, sebösszehúzó szernek tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték. - Az 1600-as évek elején az orvosok fölvetették, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelőzi a skorbutot. - Ezt a feltételezést igazolta James Lind hajósebész kísérlete: a skorbutos betegek egyik csoportjával citromot és narancsot etetett, a másik csoport almabort kapott, a harmadikat pedig gyógyszerrel kezelte. - A citromot, narancsot fogyasztók állapota javult, szemmel látható volt a gyógyulásuk. - A szenzációs eset után negyven évvel a brit Admiralitás kötelezte a Brit Királyi Haditengerészetet, hogy valamennyi tagja igyon meg naponta egy adag citrom- vagy narancslevet. - A késlekedés miatt a négy évtized során hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban. - A citrom serkenti az emésztést és erősíti a gyomrot. Mivel sok benne a C-vitamin, segíti a meghűléses betegségek megelőzését. - A közkedvelt aromájú fűszert a külső héjából nyerjük. Az érett citrom a legértékesebb oldó és méregtelenítő gyümölcs – sajnos, nálunk nemigen kapható. - A bolti citromot éretlenül szüretelik és utóérlelő vegyszerekkel permetezik, ezért héjának minősége gyengébb. - Bioflavon-tartalma vértisztító hatású, és regenerálja is a véredényeket. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. - A citromlé fokozza a nyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, mivel oldja és eltávolítja a szervetlen sókat. - A citromlé hígítva is elpusztítja a kolera-, a diftéria- és a tífuszbaktériumokat. - Szinte nincs olyan betegség vagy gyengeségi állapot, amin a citrom ne segítene. - A bőrnek is elsőrendű fiatalítója és regenerálója; megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt, a hajhagymákat. Mandula- vagy avokádóolajjal elegyítve jó bőrápolószer. - Ha ezt erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, megakadályozza a hajhullást. }} : {{felhaszn|A citromsav természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben; mintegy szabályozza azt. A feleslegesen bekerült ásványi anyagokat, sókat, bomlástermékeket oldja, kivételes újjáépítő (regeneráló) tulajdonságánál fogva a hiányzó szerves sókat pótolja, segít azokat a szervezethez kötni. A citrom csökkenti a pirosságot, szabályozza a faggyútermelést a szeborreás bőr esetén is. }} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Citrus aurantiifolia|{{SUBPAGENAME}}}} 4o2qt5kmma8sxghiw9wu54c1pdoo2av 0 64625 423348 365940 2022-08-01T03:04:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Vaccinium uliginosum 03.jpg|bélyeg|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium uliginosum|- }} {{népies|mocsári áfonya}} <br /> A hamvas áfonya a fekete áfonyára hasonlít, de íze sokkal gyengébb. Sokkal több C-vitamint és természetes antioxidánst tartalmaz, mint a fekete áfonya vagy más bogyós gyümölcsök. A hamvas áfonya úgy különböztethető meg a fekete áfonyától, hogy az utóbbi kékre festi az ember ujjait, míg a hamvas áfonya nem. A hamvas áfonya augusztusban szedhető. '''Gyógyhatása:''' : Ugyanúgy használható, mint a [[Növények/Natúr gyógytea/Fekete áfonya|fekete áfonya]], de érdemes más, ízesebb gyümölcsökkel vegyíteni. {{ellenjav|A fekete áfonya leveleinek nyersen történő, túlzott fogyasztása mérgezést okozhat.}} <br /> {{lásd|[[Növények/H/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium uliginosum|{{SUBPAGENAME}}}} 33bfk1ipzk3q6g09xqk8ipgtt9gxmim 0 72445 423256 398355 2022-07-31T20:36:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Rubus caesius 02 by-dpc.jpg|thumb|200px|right|Hamvas szeder]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Rubus caesius|Rubus fruticosus}} {{drog|Rubi fruticosi folium, Rubi fruticosi fructus|Rubi fruticosi radix}} {{népies|hamvasszederszeder, feketeszeder, szeder, vad szeder, seregélyszedernek, koldusszedernek is mondják.}} <br/> :A hamvas szeder a rózsafélék családjába tartozó növényfaj, a száraz, füves területek, cserjések növénye. Eurázsiai flóraelem. :Egy méter magasra nő. Vesszői íveltek, apró tüskékkel teli hajtásai áthatolhatatlanok. E hajtások a vad szederéinél kevésbé szúrósak, vékonyabbak. :Levelei hármasak, tojásdadok; a levélszél kétszeresen fűrészes. Az alsó levél általában aszimmetrikus. :2–2,5 cm-es, fehér virágai az oldalhajtások csúcsán nyílnak. Május–júniusban virágzik. Virágzás után a csészelevelek felhajlanak. :Lédús, savanykás termése augusztus–szeptemberben érik. E hónapokban folyamatosan terem. :Elsősorban nagy folyók árterein, a folyóparti nyár-fűz ligeterdőkben, láperdőkben növő pionír faj. A felmelegedő síkságokat kedveli, de igen tűrőképes. Az időszakos elöntéseket jól bírja. :A mély rétegű öntéstalajokat szereti. Enyhén mészkedvelő, nitrogénigényes. :Leveléből teát készítenek. Kékes színű, hamvas termése többféle étkezési célra is használható, emellett fontos vadtakarmány. <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/H/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rubus caesius|{{SUBPAGENAME}}}} 98vnmyzgrv601u8tfhv3uqzouoblai7 0 73311 423362 419136 2022-08-01T04:36:58Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:2018-05-13 (237) Prunus laurocerasus (cherry laurel) at Bichlhäusl in Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérmeggy]] [[Fájl:Prunus laurocerasus - Taflan, Giresun 2017-07-05 01-6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Prunus laurocerasus|Laurocerasus officinalis}} {{drog|Laurocerasi folium| }} {{népies| balkáni babérmeggy, borostyánmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy}} <br /> : A '''babérmeggy''', a szilvafélék névadó nemzetségében a cseresznye alnemzetség egyik fajcsoportja. A holarktikus taxon legismertebb fajai a Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából és a Kaukázusból, illetve Észak-Amerikából származnak. : Az itt megadott fajsorban együtt szerepeltetjük a babérmeggyeket és a zelnicemeggyeket. Egyes rendszerezők a zelnicéket önálló taxonként különítik el fajsor, illetve alnemzetség szintjén. Ezt jelentősen indokolja, hogy a tulajdonképpeni babérmeggyektől eltérően a zelnicék ehetőek — sőt, maga a [[Növények/Z/Zelnicemeggy|zelnicemeggy]] ''(Prunus padus)'' egyenesen gyógynövény. : Komoly probléma, hogy az interneten elérhető hivatkozások mintegy harmada zelnice, illetve zelnicemeggy néven nem ezt a fajt, hanem a [[Növények/V/Vadcseresznye|vadcseresznyét]] jelöli — márpedig annak gyümölcse ehető ugyan, de levelei mérgezőek. : A babérmeggy, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[Növények/B/Babér|babéréhoz]] (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal. : A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak. : Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról. : A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen [[Mérgező növények|mérgező]]. <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/B/Babérmeggy|Gyógyhatása]] | | | }} {{lásd|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] | | | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Mérgező növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus laurocerasus|{{SUBPAGENAME}}}} 73eseob3drc9ot0kou9xsookrnpkqan 423363 423362 2022-08-01T04:40:25Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:2018-05-13 (237) Prunus laurocerasus (cherry laurel) at Bichlhäusl in Frankenfels, Austria.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérmeggy]] [[Fájl:Prunus laurocerasus - Taflan, Giresun 2017-07-05 01-6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Prunus laurocerasus|Laurocerasus officinalis}} {{drog|Laurocerasi folium| }} {{népies| balkáni babérmeggy, borostyánmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy}} <br /> : A '''babérmeggy''', a szilvafélék névadó nemzetségében a cseresznye alnemzetség egyik fajcsoportja. A holarktikus taxon legismertebb fajai a Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából és a Kaukázusból, illetve Észak-Amerikából származnak. : Az itt megadott fajsorban együtt szerepeltetjük a babérmeggyeket és a zelnicemeggyeket. Egyes rendszerezők a zelnicéket önálló taxonként különítik el fajsor, illetve alnemzetség szintjén. Ezt jelentősen indokolja, hogy a tulajdonképpeni babérmeggyektől eltérően a zelnicék ehetőek — sőt, maga a [[Növények/Z/Zelnicemeggy|zelnicemeggy]] ''(Prunus padus)'' egyenesen gyógynövény. : Komoly probléma, hogy az interneten elérhető hivatkozások mintegy harmada zelnice, illetve zelnicemeggy néven nem ezt a fajt, hanem a [[Növények/V/Vadcseresznye|vadcseresznyét]] jelöli — márpedig annak gyümölcse ehető ugyan, de levelei mérgezőek. : A babérmeggy, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[Növények/B/Babér|babéréhoz]] (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal. : A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak. : Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról. : A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen [[Latin/Mérgező növények|mérgező]]. <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/B/Babérmeggy|Gyógyhatása]] | | | }} {{lásd|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] | | | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Mérgező növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus laurocerasus|{{SUBPAGENAME}}}} pfplligv2xyg13hgfnirbe6inwj46ey 0 73406 423338 381680 2022-08-01T01:56:13Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Sambucus nigra - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-127.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Sambucus nigra fruit kpjas 26082005 1.jpg|bélyegkép|200px||A fekete bodza termése]] [[Kép:Elderberry.jpg|bélyegkép|200px|right|A fekete bodza virágzata]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sambucus nigra| }} {{drog|Sambuci flos, Sambuci fructus, v. bacca| Sambuci folium }} {{népies|festőbodza}} A '''fekete bodza''', a bodza nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. :Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is. :Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. A fekete bodza a Kárpát medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben. :3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek. :A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágai aprók, krémfehérek, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű csonthéjas bogyó. :A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható. {{tartalmaz| '''flos''' (virág): izzasztó glikozida, rutin, illóolaj→quercetin, nyálka, cukor, gyanta, cseranyag, kolin, emulzinenzim, szambunigrin kéksav glikozida fructus: gyümölcssavak, C-, C2-(I), és A- vitamin, cukor, 3% cseranyag, (illóolaj), antociánfesték, - '''folium''' (levél): cseranyag, gyanta, szambucin-alkaloida, szambunigrin kéksav, A provitamin}} {{gyógyhatása|'''flos''' (virág): teája meghűlésnél izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. - '''fructus''' (gyümölcs): hurut ellen izzasztó, enyhe hashajtó és vizelethajtó. - '''folium''' (levél) tea: reumás bántalmak ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító}} {{felhaszn|A fekete bodza virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő ital kapható. - A frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthető, illetve szörp is készíthető belőle. - Bogyói szederrel vagy almával vegyítve lekvár főzésére alkalmas. Leves is készíthető belőle. - A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. - A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. - Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága. }} :Fontos tudni a gyűjtés során, hogy közeli mérgező rokona a gyalogbodza (S. ebulus), amely lágyszárú évelő, más habitusú, és virágai nem sárgásfehérek, hanem hófehérek, portokjuk pedig lila. Másik rokon faj a fürtös bodza (S. racemosa), amely kevéssé alkalmazkodóképes, virágzata sárgászöld, nem tányérszerű, bogyói korallpirosak, az ágak bélszövete nem fehér, hanem sárgásbarna. Enyhén mérgező {{ellenjav|A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek! }} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Sambucus nigra|{{SUBPAGENAME}}}} 9flp4ub70mw5nslxtfdz1ty9z5jb1aq 0 73418 423337 382242 2022-08-01T01:53:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vaccinium myrtillus 2pl.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] [[Fájl:Bilberry.JPG|thumb|200px|jobbra|Érett fekete áfonyabogyók]] [[Fájl:Vaccinium myrtillus 30999834.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium myrtillus| }} {{drog|Myrtilli fructus|Myrtilli folium }} {{népies|havasi meggy, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.}} A '''fekete áfonya''' a hangafélék családjába tartozó gyümölcstermő növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. :Magyarországon a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. :Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. :Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. {{tartalmaz|Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz.}} {{Gyógyhatása| Cukorbetegség, hólyaghurut, gyomorhurut, vérhas, hasmenés, bélhurut, emésztési zavarok. - A levéltea epe- és hólyagbetegségek orvossága. Emeli a vércukorszintet, így a cukorbetegeknél is alkalmazható. - Az áfonyabor fertőtlenítő hatású, vastagbélhurut és emésztési zavarok ellen szolgál. - Termése a vérhas, hasmenés, fogínygyulladás gyógyszere.}} :Érett fekete áfonya bogyók. Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. :Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. :A fekete áfonya vasat, növényi savakat és tápsót tartalmaz. Összehúzó és erjedést akadályozó hatású. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, élfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. :Az áfonyalevél a cukorbaj értékes gyógyszere. A szárított gyümölcs lázcsökkentő, hasmenés, vérhas és belső vérzés esetén ajánlható. :Torokgyulladás, fekélyes szájpenész és fogínygyulladás kezelésére a bogyók főzetét használják. :Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. :Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. :A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. {{ellenjav|Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.}} <br/> '''Rokon fajok''' *[[Növények/V/Vörösáfonya|Vörösáfonya]] (Vaccinium vitis-idaea) *[[Növények/T/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] (Vaccinium oxycoccus) <br/> '''Összetéveszthető''' [[Fájl:Rauschbeeren.jpg|bélyeg|balra|100px|Hamvas áfonya]] :A hamvas áfonyával (Vaccinium uliginosum), :Megjelenésében hasonlít a hamvas áfonyához, melynek azonban virágai rövid oldalhajtásokon ülnek, levelei ép szélűek, kékeszöldek. A hamvas bogyóinak gyümölcshúsa zöldes, enyhén '''mérgező'''. : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/F/Fekete áfonya|Gyógyhatása]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium myrtillus|{{SUBPAGENAME}}}} t0ytfiqx21sbetgwdwh6y6pd8iiesl5 423350 423337 2022-08-01T03:14:29Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vaccinium myrtillus 2pl.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] [[Fájl:Bilberry.JPG|thumb|200px|jobbra|Érett fekete áfonyabogyók]] [[Fájl:Vaccinium myrtillus 30999834.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium myrtillus| }} {{drog|Myrtilli fructus|Myrtilli folium }} {{népies|havasi meggy, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.}} A '''fekete áfonya''' a hangafélék családjába tartozó gyümölcstermő növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. :Magyarországon a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. :Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. :Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. {{tartalmaz|Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz.}} {{Gyógyhatása| Cukorbetegség, hólyaghurut, gyomorhurut, vérhas, hasmenés, bélhurut, emésztési zavarok. - A levéltea epe- és hólyagbetegségek orvossága. Emeli a vércukorszintet, így a cukorbetegeknél is alkalmazható. - Az áfonyabor fertőtlenítő hatású, vastagbélhurut és emésztési zavarok ellen szolgál. - Termése a vérhas, hasmenés, fogínygyulladás gyógyszere.}} :Érett fekete áfonya bogyók. Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. :Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. :A fekete áfonya vasat, növényi savakat és tápsót tartalmaz. Összehúzó és erjedést akadályozó hatású. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, élfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. :Az áfonyalevél a cukorbaj értékes gyógyszere. A szárított gyümölcs lázcsökkentő, hasmenés, vérhas és belső vérzés esetén ajánlható. :Torokgyulladás, fekélyes szájpenész és fogínygyulladás kezelésére a bogyók főzetét használják. :Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. :Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. :A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. {{ellenjav|Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.}} <br/> '''Rokon fajok''' *[[Növények/V/Vörösáfonya|Vörösáfonya]] (Vaccinium vitis-idaea) *[[Növények/T/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] (Vaccinium oxycoccus) <br/> '''Összetéveszthető''' [[Fájl:Rauschbeeren.jpg|bélyeg|balra|100px|Hamvas áfonya]] :A hamvas áfonyával (Vaccinium uliginosum), :Megjelenésében hasonlít a hamvas áfonyához, melynek azonban virágai rövid oldalhajtásokon ülnek, levelei ép szélűek, kékeszöldek. A hamvas bogyóinak gyümölcshúsa zöldes, enyhén '''mérgező'''. : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/F/Fekete áfonya|Gyógyhatása]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium myrtillus|{{SUBPAGENAME}}}} l740ukuqygr25j7obu7uz9nduxpj1az 0 73426 423305 394723 2022-07-31T20:59:49Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Closeup of blackthorn aka sloe aka prunus spinosa sweden 20050924.jpg|thumb|200px|right|Kökény]] [[Fájl:Prunus-spinosa-flowers.JPG|bélyeg|jobbra|200px|virágai]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus spinosa| }} {{Drog|flores acaciae nostratism Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus|}} {{népies|kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.}} :A '''kökény''' a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona. :Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol. :Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökér-sarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak. '''A kökény gyümölcse''' Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. {{Gyógyhatása|Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg. - Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. - A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó. - Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.}} {{felhaszn|Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. - Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk. - Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran). - Likőrt és pálinkát is készítenek belőle, ez utóbbi az egyik legdrágább pálinka. - Fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. - Nyersen is ehető. - Leveléből is főztek teát.}} [[Növények/K/Kökényszilva]] (Prunus domestica subsp. insititia) :Kedvelt díszcserje, több fajtája van. :Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel, :Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű, :Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú. '''Fa anyaga''' :Nagyon kemény. '''Érdekesség''' :Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Növények||Szakácskönyv||Kertészet}} {{commonskat|Prunus spinosa|{{SUBPAGENAME}}}} 4rk6l7jjlf54vnsz2jdcltbk200hvmh 0 73439 423278 381719 2022-07-31T20:47:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Blackberry fruits10.jpg|250px|right]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Rubus fruticosus| }} {{népies|'''szeder, fekete szeder, vadszeder, földi szeder.'''}} A '''vadszeder''' a [[szeder]] [[w:nemzetség (rendszertan)|nemzetséghez]] tartozó, egész [[w:Európa|Európában]] elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő [[w:gyógynövény]]. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Ezekből [[w:Magyarország]]on eddig több mint 160-at különítettek el.<ref>{{Növényhatározó}}</ref> Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. == Termőhelyei == [[w:Termőhely]]ei [[w:erdő]]k, erdőszélek, [[w:cserjés]]ek, [[w:tisztás]]ok, ahol gyakran áthatolhatatlan [[w:bozót]]tömeget alkot. == Leírása == 1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú [[w:virág (botanika)|virágaiból]], melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. == Felhasználása == Termése [[w:vitamin#C-vitamin|C-vitaminban]] gazdag. Nyersen fogyasztva (gyümölcssalátákban, cukrozva vagy cukor nélkül is) kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de [[gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is. Szárított levelét [[w:gyógytea]]ként használják. Magas a [[w:foszfor]]- és [[w:vas]]tartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g [[w:szénhidrát]]ot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. == Képek == <gallery> Kép:Rubus fruticosus wetland 1.jpg|virága Kép:Rubus fruticosus wetland 20.jpg| Kép:Rubus fruticosus wetland 5.jpg|termései Kép:Rubus fruticosus wetland 8.jpg| Kép:Rubus fruticosus wetland 17.jpg Kép:Making blackberry jam - 1.jpg|Vadszeder lekvár főzése. Kép:Making blackberry jam - 2.jpg| Kép:Making blackberry jam - 3.jpg| Kép:Making blackberry jam - 4.jpg| </gallery> == Kapcsolódó szócikkek == * [[Növények/T/Tüskétlen szeder|Tüskétlen szeder]] * [[Növények/H/Hamvas szeder|Hamvas szeder]] * [[Növények/E/Eperfa|Eperfa]] <br /> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Szeder|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Vadgyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rubus fruticosus|{{SUBPAGENAME}}}} mhqnowqb2lbbrn89l4z15n7urbt5q6m 0 73460 423275 381706 2022-07-31T20:45:55Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Langå-Egeskov-Malus-sylvestris-habitus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Malus sylvestris inflorescence, Vosseslag, Belgium.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Virágai]] [[Fájl:Malus sylvestris (villeple) epler.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|...érett termései]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Malus sylvestris|-}} {{népies|erdei vadalma, vadóka}} <br /> A vadalma a rózsafélék családjába tartozó alma növénynemzetség egyik faja. Kifejlett egyedei fanyar, kis méretű gyümölcsöt érlelő erdei fák. Hazája szinte egész Európa – észak felé Skandinávia déli részéig, illetve a Brit-szigeten Skóciáig megtalálható. Magyarországon szintén őshonos –, sehol sem gyakori, és nem erdőalkotó. A kifejlett vadalmafa jellemző magassága 5–10 m. Törzse általában rövid és sokszor görbe, illetve csavarodott, kérge szürkésbarna, repedezett, pikkelyes, de a vadkörte kérgénél világosabb és simább. Lombkoronája nagyon sűrű, ágrendszere szabálytalan, fiatalon felfelé törő, idősebb korában azonban sokszor visszahajló; az ágak gyakran tövisesek. Levelei a hajtásokon szórtan állnak, azokhoz 2–3 cm hosszú nyéllel kapcsolódnak; kezdetben nemezesen szőrösek, később általában lekopaszodnak. A levéllemezek kerek-tojásdad vagy hosszúkás-elliptikus alakúak, fűrészes vagy csipkés szélűek, 4–10 cm hosszúak és legfeljebb 5 cm szélesek, színükön mattzöld, fonákjukon világosabb zöld színűek. A levélváll szélesen lekerekített, vagy ékszerűen keskenyedik a nyél felé, a levélcsúcs kihegyezett. Virágai kis csomókban, a lombfakadással közel egy időben, április-májusban nyílnak, kellemes illatúak, 3–6 cm szélesek, öt sziromlevelük fehér vagy kissé rózsaszínű. A bibék alapjuknál összenőttek. A virágok többsége a sokéves, rövid szártagokkal (szárközökkel, internódiumokkal) tagolt rövidhajtásokon, az úgynevezett termőnyársakon fejlődik. Termései gömbölyű almák: 2–4 cm átmérőjűek, éretten zöldessárga színűek, esetleg pirossal árnyaltak (gyakran a napsütötte oldalukon), ízük nagyon fanyar, húsuk kemény. A termesztett nemes alma leveleinek fonákja mindig gyapjasan szőrös, érett termései nagyobbak, édesebb és nem fanyar ízűek, puhább húsúak. Ha azonban nincs termés az almafán, nehéz megkülönböztetni a vadalmafát a termesztésből kivadult nemes almafától. A síkságokon és a hegyvidékeken is él. Különösen réteken, legelőkön, mezsgyehatárokon szembetűnő, pedig nedves talajú erdőkben (leggyakrabban tölgyesekben), erdőszéleken, ligetekben, cserjésekben ugyanúgy megtalálható. Az üde talajt jobban, a fényt kimondottan kedveli, a szárazságot viszont csak megtűri. Termése a télre készülő vadak egyik fontos tápláléka ősszel. A gyümölcs az ember számára is ehető, élelmiszerek alapanyagaként is felhasználható, manapság azonban már a termesztett almák helyettesítik.[1] Készíthető belőle is mártás, mely kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítője, de kompót, gyümölcskocsonya, gyümölcsbor és gyümölcsecet is. Az almanemesítésben nagy szerepe van, anyatőként oltásra is használják. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Malus sylvestris|{{SUBPAGENAME}}}} mowv2to76bs530sa3q3a1tlol122z3s 0 73470 423272 381723 2022-07-31T20:44:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cornus mas 25092005.jpg |bélyeg|jobbra|200px|Húsos som]] [[Fájl:Gele kornoelje 16-03-2006 13.48.32.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Húsos som virágai]] [[Fájl:Cornus mas - Botany Bay 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Gyümölcsei]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cornus mas|-}} {{népies|-}} <br/> A '''húsos som''', a somfélék családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje. Még a lombosodást megelőzően nyíló sárga virágai nem csak a tavasz első hírnökei, hanem dísze is a kertnek. Gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk. :A húsos som a középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt. Több országban is termesztik, (például: Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában), őshonos, régi növényünk, amit a helység- és családnevek is igazolnak (Somló, Somlyó, Som, Somos). Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. :Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas magot tartalmazó gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő, melyek nemcsak forma-, hanem színgazdag gyümölcsűek (kerek, ovális, elliptikus, körte, bordó, viola, sárga, fehér, csíkos). :Fája igénytelen, tősarjairól bárhova telepíthető, a téli hideget is jól tűri. Átellenes állású levelei ép szélűek, hosszan elkeskenyedő csúcsúak, a sárga virágok ernyőszerű csoportokban március-áprilisban, a lombfakadás előtt nyílnak. :Az ültetésre az ősz, illetve a tavasz a legjobb időszak. A sérült, vagy törött gyökér részeket egy metszőollóval távolítsuk el, és áztassuk be a gyökeret kb. 6-10 órára. Ássunk a kertben egy kétszer szélesebb ültető gödröt a gyökereknél, és ültessük el a növényt, ugyanolyan magasan, mint ahogy a faiskolában volt. Ezután töltsük fel a növény körüli részt, nyomkodjuk le a földet óvatosan, végül alaposan öntözzük be a növény körüli földet. :A termesztésekor a sombokor alig igényel gondozást, legfeljebb idősebb korában ritkítani kell. Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik. {{felhaszn| A som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, gyümölcsbor, pálinka készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házi-kertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult. }} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Vadgyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Cornus mas|{{SUBPAGENAME}}}} 5oyepaxku3b6n4puzb7pcvhqsjvan2o 0 73671 423258 395930 2022-07-31T20:38:02Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Fűszerek]] {{K-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-gyógynövény-abc}} [[Kép:Walderdbeere.jpg|thumb|200px|right|Erdei szamóca]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria vesca|}} {{népies|'''erdei szamóca''' vagy '''szamóca'''}} A rózsafélék családjának ''Fragaria'' nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény. A ''Fragaria'' nemzetségnek az erdei szamócán kívül még két faja él hazánkban, de ezeket gyakran (tévesen) szintén erdei szamócának nevezik. Diploid kromoszómaszámú faj. '''Jellemzői''' :Gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, valamint hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Tőkocsányán bogas virágzatot hoz. Kevés virágának szirmai fehérek. A csészelevél éréskor elálló, nem simul a termésre. A termés csoportos aszmag. A vacokról könnyen leváló gyümölcs színe piros. Erdőkben fordul elő, áprilistól júliusig virágzik. '''Felhasználása''' :Az erdőkben növő szamócát, mint a kertekben is bőven termő, a levegőt átható illattal betöltő, sokoldalúan felhasználható növényt régen a tündérekkel hozták kapcsolatba. Később Szűz Mária oltalmába ajánlották. :Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva nagyon finom, de dzsemnek és sütemények készítésére is használjuk. :A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el. :Csersavat, C-vitamint, illóolajat, vasat (Fe), 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Szamóca|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Fragaria vesca|{{SUBPAGENAME}}}} js92uf6pf5k592kcn0tpiflq19y62ja 0 73717 423326 366523 2022-08-01T01:47:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}}</div> [[Fájl:Rosa canina2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Rosa rubiginosa hips.jpg|thumb|200px|right|Csipkebogyó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)|}} {{népies|csipke, csitkenye, hecsedli, hecserli, hecse(m)pecs, seggvakaró, bicske.}} A csipkebogyó a vadrózsa ''(Rosa canina)'' és a japán rózsa Rosa rugosa)'' gyógyhatású áltermése. {{Tartalmaz|:A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin.}} :A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. '''Gyűjtése''' :A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra elvész. :A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. '''Felhasználása''' :A csipkebogyót (Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)) gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy csipkebogyó lekvár, mártás, leves készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére. bort is készítenek belőle. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat. :A kiáztatott csipkebogyót tiszta forró vízzel forrázzuk le, így a hatóanyagok jelentős részét kivonhatjuk a bogyóból. Ez a forrázat alkalmas kőoldásra, az epekő és vesekő megelőzésére. :Magjából csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még Nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére. :Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyó magjának olaja azonban nem változtat a pattanásokon és a bőrhibákon sem. Felhasználják még más olajokkal keverve testápoló szerekhez (arcpakolás, szemránckrém stb.) Gyorsan avasodik, ezért csak frissen készítve használják, vagy tartósítószerrel áll el néhány napig. A bogyók a szedés utáni napon, vagy meleg, száraz helyen megszárítva hosszabb ideig (akár egy évig) is felhasználhatók maradnak. :Továbbá csipkebogyóból liszt is készíthető, amely ínséges időkben szükségeledelként szolgált, háborús körülmények között sokan házilag is kenyeret vagy pogácsát sütöttek belőle. Jelenleg a csipkebogyóliszt a reformkonyha egyik népszerű alapanyaga, fehérjét, szénhidrátokat, rostanyagokat és csekély mértékben sót is tartalmaz. '''Kapcsolódó szócikkek''' * [[Növények/J/Japán rózsa|Japán rózsa]] * [[Növények/V/Vadrózsa|Vadrózsa]] * [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek/Csipkebogyóbor készítése|Csipkebogyó bor]] * [[Növények/Natúr gyógytea/Csipkebogyó|Csipkebogyó tea]] * [[Szakácskönyv/Mártások/Csipkebogyó mártás|Csipkebogyó mártás]] * [[Szakácskönyv/Diéta/Egészséges finomságok babáknak|Egészséges finomságok babáknak]] * [[Szakácskönyv/Ünnepi italok/Csipkelimonádé mézzel|Csipkelimonádé mézzel]] * [[Szakácskönyv/Gyermekeknek/Innivalók/Ünnepi babaital|Ünnepi babaital]] * [[Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Csipkelimonádé mézzel|Csipkelimonádé mézzel]] {{ellenjav|Mellékhatása nincs}} {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rosa canina|{{SUBPAGENAME}}}} 7b4m1bhtb1zu8nnqtbwwbnryoh8dcno 0 73720 423335 401461 2022-08-01T01:52:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Morus-alba.jpg|bélyegkép|200px|right|Fehér eperfa ''(M. alba)'']] [[Fájl:Morus alba Blanco1.206-cropped.jpg|bélyegkép|200px|right|A hajtás alsó részén a levelek hasadtak]][[Fájl:Rosales - Morus nigra - 2.jpg|bélyegkép|200px|right|Fekete eperfa ''(M. nigra)'' termése]] [[Fájl:Morus nigra F.jpg|bélyegkép|200px|right|A fekete eperfa levelei az egész hajtáson egyformák, nem hasadtak.]] [[Fájl:Morus alba Pendula.jpg|bélyegkép|200px|right|''Morus alba "pendula"'']] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Morus|-}} {{népies|helytelen elnevezése:szeder}} Az '''eperfa''' egyfelől az eperfafélék családjának nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelől két, e nemzetségbe tartozó, [[Magyarország]]on is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt. A '''fehér eperfa''' {{latin|Morus alba|-}} Kínából, a '''fekete eperfa''' {{latin|Morus nigra|-}} feltehetően Közép-Ázsiából származik. Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a '''faeper''' vagy ''eper''. Az eperfát egyes vidékeken '''szederfa'''ként ismerik, gyümölcsét pedig '''szeder'''nek mondják, ami helytelen elnevezés. == Fehér eperfa == {{latin|Morus alba}} : Középmagas, elterebélyesedő koronát nevelő, erősen sarjadó, 10 m magasra is növő formás fa. Sűrű lombozata miatt árnyékot adó díszfaként is ültetik. Kérge barnásvörös, vagy zöldesszürke, nagy levelei változatos formájúak, szíves vállúak, osztatlanok vagy karéjosan osztottak, felszínük kopasz, széleik fűrészesek. A levélnyél és a lemez fonákján a vastagabb erek szőrösek. A porzós [[virágzat]] világossárga színű lecsüngő [[virágzat#Barka|barka]], a termős virágzat felfelé álló [[virágzat#Fejecske|fejecske]]. Áprilistól júniusig virágzik. : Gyümölcsei (valójában [[termés|áltermések]]) rövid kocsányon fehér, halványpiros, vagy sötétebb vörös színűek, kellemesen édesek, körülbelül egy hónapon át folyamatosan érnek. : A fehér eperfa zsenge leveleit, régebben a [[selyemhernyó]] tenyésztéshez tápláléknövényként, nagy mennyiségben gyűjtötték, fáját nagyon sok helyen ezért is telepítették. == Kártevői == : Az amerikai fehér szövőlepke hernyói (is) nagyon szeretik, ez is oka volt annak, hogy az utak mentén teljesen felszámolták a fáit. Védekezés hiányában a kártevők, innen indulva a [[fekete bodza|fekete bodzától]] a csonthéjasokig mindent elpusztítanak. == Felhasználás == : Nyersen fogyasztható, bár a leszedett [[gyümölcs]]öt néhány órán belül fel kell használni, mert hamar elveszíti friss zamatát. Befőttként, vagy mély hűtve tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, a fehér eperfa termése [[pálinka]] és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé [[b:gyümölcsbor|gyümölcsbor]]készítésre is alkalmas. == Fája == : Az eperfa fája igen kemény. Alig szegezhető. : Sárga színe miatt hordók készítésére, (főleg pálinkához) szívesen alkalmazták == Talajigénye == : A talajokban nem válogatós, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a hideg, nedves talajokat. == Díszváltozatok == == Termesztés == : A fekete eper nagy gyümölcsű változatai a fehér eperfa magcsemetéire olthatók, vagy zöld hajtásaik dugványozva és megfelelő körülmények között tartva, gyökereztethetők. A ''M. a. pendula'' a fehér eper magcsemetéjére, magas törzsbe oltva szaporítható.<ref> {{Cite book | author = Jeszenszky Árpád | title = Oltás, szemzés, dugványozás | publisher = Mezőgazdasági Kiadó | year = 1978 | id = ISBN 963 230 440 3 }}</ref> == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] == Jegyzetek == {{források|columns=1}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| |[[Növények/F/Fekete eperfa|Fekete eperfa]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} * {{Fák}} * {{Cite book|author=Oleg Polunin|title=Európa fái és bokrai|publisher=Gondolat kiadó|year=1981|id=ISBN 963 280 947 5}} {{commonskat|Morus alba|{{SUBPAGENAME}}}} 059ojsie79ni8m70mpurlsjpj3xbjnu 0 73730 423243 409764 2022-07-31T20:27:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:Common hawthorn.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosales - Crataegus monogyna - 24.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Crataegus| }} {{drog|Crataegi summitas| }} Ph.Hg.VII. {{népies|-}} <br/> :A galagonya a rózsafélék családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. '''A Kárpát-medencében négy faj őshonos:''' :- [[Növények/E/Egybibés galagonya|egybibés galagonya]], :- [[Növények/F/Fekete galagonya|fekete galagonya]], :- [[Növények/R/Rózsaképű galagonya|rózsaképű galagonya]], :- [[Növények/C/Cseregalagonya|cseregalagonya]] :Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termésük a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik. A termésfal (a mag héja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer!), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek. {{haszn-rész|level, virág, vagy termés}} {{tartalmaz|A galagonya flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket tartamaz.}} :Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki. :Készítenek belőle még tinktúrát, tablettát, melyek a virágot, levelet és bogyót is tartalmazzák. {{gyógyhatása|A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény. - Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszes szívre, javítja a szívizomsejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. - Teakeveréke értágító és vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztása javallt koszorúér-betegségek esetén. - Segít a vérkeringési problémák enyhítésében, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását. - Jótékony hatását a 19-20. század során igazolták.}} : {{ellenjav|Alacsony vérnyomás esetén nem javasolt a fogyasztása, vérnyomáscsökkentő hatása miatt.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/G/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Crataegus|{{SUBPAGENAME}}}} hfrd7csu67g2t3pr7qwbc2ebgtguaml 0 73769 423303 409749 2022-07-31T20:59:05Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Illustration Juniperus communis0.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Jun_com_cones.jpg|bélyegkép|200px|right|A '''Közönséges boróka''' levele és bogyója]] [[Fájl:Jeneverbes.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Juniperusxpfitzeriana(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Juniperus communis|}} {{drog|bogyó: Juniperi galbulus|}} {{népies|apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.}} :Az egyetlen, Magyarországon is honos borókafaj a '''közönséges boróka'''. :3–5 m (ritkán akár 8 m) magasra növő, örökzöld cserje. Sudara bókoló. A nőivarú egyedek rendszerint elfekvők, a hímivarú példányok inkább feltörekvők, esetenként oszloposak. Kérge szürkésbarna, kicsit bordás, rostos, szalagosan lefoszló. Hajtásai fölfelé törők vagy bókolók; a fiatal hajtások bronzosak. :Pikkelylevelei egyáltalán nincsenek. A hármas örvökben a hajtásokra merőlegesen álló, 1–2 cm hosszú, árszerűen szúrós levelei lapos tű alakúak, alma- és citromillatúak. Fonákuk zöld, a színük ezüstös, amitől a növény szürkészöldnek látszik. :Rövid, hengeres porzós virágai az előző évi hajtások levélhónaljaiból, a kicsi, rügyszerű termős virágok a levélhónaljakból növő törpehajtásokon nőnek. :Második éves, érett, sötét kékesfekete, hamvas-fényes, meghúsosodott, a fekete borsnál valamivel nagyobb szemű tobozbogyója (galbulus) a borókabogyó (Juniperi fructus); a bogyós gyümölcsök egyike. Az első évben zöld marad, és csak a második, ritkábban a harmadik évben érik be, ezért ugyanazon a növényen gyakorta érett és éretlen bogyók is láthatók. Az érett bogyó fényes feketéskék, átmérője 5–10 mm, bevonata kékes-hamvas, viaszos. Gyökérzete ritkásan ágazik el, emiatt az átültetést rosszul tűri. '''Életmódja, termőhelye''' :Kétlaki növény. Lassan növő, fényigényes, szárazságtűrő faj, amely meszes és mészmentes talajon egyaránt megél. Rendkívül alkalmazkodóképes és ennek megfelelően igen változékony is. :Bár a miénknél némileg hűvösebb éghajlaton (Európa középhegységeiben, a Brit-szigeteken) érzi magát igazán otthon, hazánk legtöbb tájegységén megtalálható. Magyarországon főleg a karsztfennsíkokon (Aggteleki-karszt, Bükk-fennsík) nő, ahol a legelőkön, felhagyott gyümölcsösökben a galagonyával és a kökénnyel együtt jelenik meg. Védett, jégkorszaki reliktumnak tekintett ún. ősborókás nő a Duna-Tisza-közének meszes homokjain – ez a Kiskunsági Nemzeti Park egyik büszkesége. :Maga a közönséges boróka nem védett növény, de ez a növénytársulása (borókás-nyáras, Junipero-Populetum) veszélyeztetett és védendő fás társulás, a boróka pedig Alföld egyetlen, őshonos fenyőféléje. :A Dél-Dunántúlon mészmentes homoktalajon alakult ki a legeltetés hatására a barcsi borókás. :Társulásait főleg a be erdősülés veszélyezteti, ezért védelmének leghatékonyabb módja a legeltetés visszaállítása (a legelő állatok a szúrós levelű borókát kikerülik). :Pionír fajként megjelenik minden, kissé rontott termőhelyen (legelőkön, cserjésekben, erdőirtásokon). '''Felhasználjuk''' :Élelmiszerként a bogyója használatos, változatos célokra. - Fűszerként frissen vagy szárítva, egészben vagy őrölve használjuk – különösen a vadhúsokhoz, de mártások, pácok ízesítésére, sőt húsok füstöléséhez is kitűnő. - Kellemes illata miatt a húspácok és húsfüstölő szerek egyik legfőbb alkotórésze. - A grillezett húsok borókás füstben finom aromás ízt kapnak. - Az egészben vagy felezve használt bogyót tálalás előtt ki kell szedni az ételből. - Használják főzelékek, saláták, savanyú káposzta, marinírozott halételek, sonkapácok ízesítéséhez is. A csípős, édes-kesernyés, zamatos, nagyon aromás ízű bogyójából desztillálják a borókaolajat, ami fűszer- és likőreszenciák alapanyaga. - Különböző borókapárlatok ízesítője, ritkábban alapanyaga. - Közülük Magyarországon a legismertebb a borovicska és a gin. Oszlopos termetű változatait kertekben dísznövénynek ültetik. - Régóta használják fűszernek, főznek belőle lekvárt és borókapárlatot, és felhasználják a gin, jenever ízesítésére is. - Olaját és a zöld részek lepárlása után fennmaradó kátrányt már az ókori Egyiptomban is használták a balzsamozó szerekben, az olajat gyógyításra is. - Ma rovarriasztó szerek és illatszerek alapanyaga. - Jól gesztesedik, ami mutatós faanyaggá teszi. - Szabálytalan évgyűrűjű fája sűrű rostú, közepesen kemény, tartós, kellemes illatú. - Jól faragható, jól fényezhető, ezért dísztárgyak, dobozkák készítésére, „berakásra” használható. - Fáját a rómaiak füstölőkben használták. - A „fenyődivat” előtti időkben Európában és Észak-Amerikában is kedvelt karácsonyfa volt, helyenként ma is használják még e célra. <br /> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]||}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Juniperus communis|{{SUBPAGENAME}}}} 7535xv98iehgwdud16ailspr9bzu0ix 0 73779 423268 401572 2022-07-31T20:42:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Ripening rowan cropped.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosales - Sorbus aucuparia - 3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sorbus aucuparia| }} {{drog|''Sorbi aucupariae fructus'', ''Sorbi folium'', | ''Sorbi flos''}} {{népies|berkenye}} : A madárberkenye a rózsafélék családjába tartozó növényfaj. Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Cserje vagy fa, eléri a 15 m magasságot. Nálunk dísz- és sorfa, ehető változatának gyümölcse megfőzve fogyasztható. : A dombvidékektől a havasokig megtalálható, egész Európában elterjedt, a nyirkos, savanyú erdőket kedveli, de városokban díszfaként is ültetik. A 15 m magas fának karcsú koronája, és felfelé törő ágrendszere van. Kérge szürkés, sima, levelei sötétzöldek, páratlanul szárnyaltak, a levélkék ferde vállúak, erősen fogazottak. Virágai lapos bogernyőben nyílnak, melyből kerek termései, élénkvörös színre érnek be. {{Gyógyhatása| termés enyhe hashajtó ''(laxans)'' (nagyobb mennyiségben hasmenést okoz), vizelethajtó ''(diureticum)'', menstruációt megindító ''(emmenagogum)'', összehúzó hatású ''(adstringens)'', levél élvezeti teapótló, virág enyhe vizelet- és hashajtó ''(laxans)''. - Vesekőképződés és húgyúti betegségek ellen javallják. - Friss gyümölcsét vitaminpótlásra fogyasztják. - Cukorpótlóként is alkalmazzák.}} {{felhaszn| A dércsípte érett bogyókat gyűjtik, száraz, napos helyen aszalják. Lekvár, zselé készítésére, süteményekbe, húsételek, vadhúsok mellé mártás, és borkészítésre.}} :A nagy termésekkel bíró ''Sorbus aucuparia var. edulis'' termése ehető, ezért termesztik is. :A madárberkenye egyszerűen gondozható, jó várostűrő fa. Ültetési helyéül tűző napos, világos és félárnyékos helyet egyaránt választhatunk. :Talajok közül leginkább a jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, mérsékelten nedves talajokat kedveli. Utóbbit, a szárazabb, meleg nyári időszakokban öntözéssel biztosíthatjuk. :Metszeni nem szükséges, elég, ha a beteg és elöregedett hajtásokat vágjuk le. :Kártevők közül időnként károsíthatják a [[Kertészet/Rovarok/Atkák|gubacsatkák]] és a [[Kertészet/Tünethatározó/Levéltetvek|levéltetvek]], valamint előfordul a tűzelhalás is. :Szaporítani zölddugvánnyal és magról is lehet.: {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Berkenye|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Sorbus aucuparia|{{SUBPAGENAME}}}} b55x1kglmjcck9oj192je9f3q64p7bo 0 73794 423290 403693 2022-07-31T20:52:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:OrangeBloss wb.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus sinensis|Citrus aurantium var. dulcis}} {{drog|Aurantii cortex|Aurantii dulcis aetheroleum}} {{népies|édes narancs, auranci, oránzs}} <br /> A narancs egy déligyümölcs a citrusformák alcsaládjából. Nem azonos a keserű naranccsal (Citrus × aurantium), ami a pomelo (Citrus maxima) és a mandarin (Citrus reticulata) hibridje. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a keserű narancs drogjai a Citrus aurantium subsp. aurantium (syn. C. aurantium subsp. amara) névhez kapcsolódóan szerepelnek, míg a Citrus sinensis (syn. Citrus aurantium var. dulcis) édes narancs néven van megkülönböztetve. Az édes narancsnak a gyógyszerkönyvben egy drogja, az illóolaja szerepel Aurantii dulcis aetheroleum néven. A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj (Aurantii cortex) illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétege taplószerű, melyet „albedó”-nak neveznek. A bogyó belseje sárga és lédús. Az érett gyümölcsök magjai bármikor elvethetők. :A narancs legfeljebb 8 m magas, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes, gömbölyded koronájú fa. :Fiatal hajtásai szögletesek és csavarodottak; a levélhónaljakban hajlékony tövisek ülnek. Levelei szórt állásúak, aromás illatúak. A levélnyél 1–3 cm hosszú, keskeny-szárnyas, a lemez tojásdad vagy elliptikus, lekerekített vállú, hullámos vagy csipkés szélű. :Erős illatú virágainak átmérője az 5 cm-t elérheti, egyesével vagy legfeljebb 6 tagú fürtben fejlődnek a levélhónaljban; a zöld csésze 5 rövid cimpájú, az 5, hosszúkás-tojásdad szirom fehér színű. :A mediterrán, szubtrópusi és trópusi-montán klímában tenyészik; a trópusi hegyvidékeken 2000 m magasságig termeszthető. A fajtaazonos szaporítást szemzéssel vagy a fajtáról leválasztott vesszőkkel oltás útján végzik, de rendszerint a magoncok is megőrzik a szülők tulajdonságait. :Fagyérzékeny, és hosszú száraz évszakokban öntözést igényel. Többnyire intenzív módon termesztik ültetvényeken, ahol a termésérés kezdetén a fákat gyakorta fungicidekkel kezelik. :A gyümölcsök virágzás után 6-9 hónap múlva érnek meg; igazi aromájukat teljesen éretten, közvetlenül a szedés után élvezhetjük; a tárolás során ízükből sokat vesztenek. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Citrus sinensis|{{SUBPAGENAME}}}} 7uksjr53e938b51nitdrzi8rviusc75 0 74605 423236 383131 2022-07-31T20:24:40Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-gyógynövény-abc}} [[Fájl:Cranberry bog.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] [[Fájl:Vaccinium macrocarpon 5504399.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Amerikai tőzegáfonya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Vaccinium macrocarpon|-}} {{népies|nagy bogyós áfonya}} Az amerikai tőzegáfonya a hangafélék családjába sorolt áfonya nemzetség egyik faja. :Észak-Amerika keleti részén, az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen honos, Magyarországon az 1990-es évekig ismeretlen volt. :Kb. 10–15 cm magas törpecserje. Sárgán foltos rubin-piros gyümölcse a vörös áfonyánál nagyobb, gyümölcshúsa világosabb. :Örökzöld. A savanyú, 4,5–5,5 pH-értékű talajt és a hűvös helyeket kedveli. Vízigénye igen jelentős. :Földön kúszó indái évente akár 2 m-t is nőhetnek. Az egyes tövek akár 150 évig is elélhetnek. {{használjuk|Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként is fogyasztják.}} :Amerikában az 1800-as évek eleje óta termesztik is. Négyzetméterenként 6 növény ültetését tartják optimálisnak; így, ha az időjárás is megfelelő, kb. 1,5 kg/m² termést is hozhat. A növényt meleg időben vízpermettel hűtik. Télen jégpáncéllal védik a fagytól, de a jégréteg alatti vizet elvezetik, hogy a növény levegőzhessen. Szüret előtt 30 cm magasan elárasztják a földet, és a víz színén úszó gyümölcsöket halásszák le. '''Felhasználása''' :Húsa roppanó, íze enyhén fanyar. Friss gyümölcsként torták, sütemények díszítésére használatos, továbbá illik a joghurtokhoz, desszertekhez és turmix italokhoz is – az Amerikai Egyesült Államokban hálaadás napján az ünnepi étrend jóformán kötelező része. Európában az ezredfordulón vált divatossá; főként Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában népszerű. :Fagyasztva kb. 1 évig használható. A termés többségéből ivólét, sűrítményt, szárítmányt, aszalvány, vagy [[Növények/Natúr gyógytea/Vörös áfonya|gyümölcsteát]] készítenek. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható. {{tartalmaz| antioxidáns vitaminok – mint az E-vitamin, béta-karotin, és 30–40 mg/100g C-vitamin – fokozzák a hatását. De nátriumot, foszfort, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként is tartalmaz.}} {{gyógyhatása| Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és antibakteriális hatása miatt a gyulladáshoz vezető bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére használatos. - Sok benne az antioxidáns (antocianidinek, tanninok), ezért az immunrendszert is erősíti. - Húgyúti fertőzések, illetve gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas. - Étvágygerjesztőnek is ajánlják. - Az indiánok festéknek is használták}} '''Rokon fajok''' * [[Növények/F/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] (Vaccinium myrtillus) * [[Növények/V/Vörös áfonya|Vörös áfonya]] (Vaccinium vitis-idaea) * [[Növények/T/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] (Vaccinium oxycoccos) {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Kert fejezetek}} {{commonskat|Vaccinium macrocarpon|{{SUBPAGENAME}}}} al4sfg7ukz2fe8mtq08mkf9awgi6mou 0 74696 423277 387195 2022-07-31T20:46:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|csipkebogyó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rosa canina| }} {{népies|gyepűrózsa, csipkerózsa, bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vadrózsa vagy tüskefa}} A vadrózsa őshonos gyógy- és fűszernövény. Termése a csipkebogyó, amelyet egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is neveznek, ezért itt a növényt hecsedlibokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak és hecsedliteának is mondják. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet. A latin név szó szerint „kutyarózsát” jelent, melyet több európai nyelv használ köznyelvi megnevezésére. Ez onnan ered, hogy a rómaiak veszett kutya harapásának kezelésére javasolták a növényt (ennek hatékonyságát a tudomány később nem igazolta). Magyarországon mint vadon termő gyógynövényt gyűjtéskor a ''Rosa canina''-t egy fajként kezelik, de botanikailag megkülönböztethetők önálló elterjedésű kisfajok (microspecies), alfajok (subspecies). :150–300 cm magasra növő, lombhullató, tüskés cserje. 5-7 páratlanul szárnyas, összetett levelei hosszúkás tojás alakúak, szélükön fűrészesek, mindkét oldalukon simák. Viráglevelei világos rózsaszínűek, elvirágzás után visszahajlanak. Áltermése piros, tojás alakú, sima felszínű, belül magvai szőrösek. {{gyógyhatása|Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. }} :- Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. :- Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. :- A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. :- Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. :Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele. :Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, szörp és lekvár, illetve dzsem, de nyersen gyógybor készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával növelik a szervezet ellenálló képességét. Mivel a C-vitamin hő hatására elbomlik, már a szárítása sem történhet 40 foknál magasabb hőmérsékleten. :Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére. : {{ellenjav|Mellékhatása nincs.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Csipkebogyó|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rosa canina|{{SUBPAGENAME}}}} 5zc0rhfhquxitnxvp880oolj2nndnjd 0 74862 423241 370449 2022-07-31T20:26:25Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}}[[Fájl:Ribes nigrum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Schwarzejohannisbeere.jpg|thumb|200px|right|Gyümölcse]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ribes nigrum| -}} {{népies|fekete ribizli, ribizli}} A '''fekete ribiszke''' a ribiszkefélék családjába tartozó növényfaj. A vörös ribiszkénél a kiegyenlítettebb hőmérsékletű északabbi részekről származik, Nagy-Britanniától Közép-Szibériáig honos. Magyarországon a Szigetközben és a Hanságban találhatók védett populációi, valamint a Gödöllői-dombság területén él. :1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak. :Termése a piros ribizliéhez hasonló alakú, de rövidebb kocsányon elhelyezkedő, fekete színű bogyótermés. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Egyes fajtáknál a bogyók az érést követően vagy szedéskor a kocsányról lepotyognak. :A bogyós gyümölcsök közül a fekete ribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztásra jellegzetesen erős íz- és zamatanyaga kevésbé teszi kedveltté. Ezzel szemben szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő védőital. Dzsem is készíthető belőle. A fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A fekete ribiszke csak a savanyú, tápanyaggal jól ellátott, nem meszes talajokat kedveli. Magyarország a termeszthetőségének déli határán fekszik, termesztésével csak a hűvösebb, kiegyenlítettebb hegyvidéki területeken érdemes foglalkozni. :Az egészen nedves, magas talajvízállású területeken is jól terem, de a száraz domboldalakon és aszályos homoktalajon rosszul fejlődik és keveset terem. Szárazság esetén öntözni kell. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Ribes nigrum|{{SUBPAGENAME}}}} 8285y86fhm5svvbt60cqxnbxpkwll88 0 74873 423245 333804 2022-07-31T20:29:01Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Fájl:Pommegranate tree01.JPG|thumb|200px|right|Gránátalmafa]][[Fájl:Gránátalma.png|bélyegkép|200px|right|a termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Punica granatum|}} {{népies|Gránátalma}} :A nálunk is sok helyütt ültetett gránátalmát Egyiptomban legalább 4000, Izraelben pedig 5000 éve termesztik. Már az ókorban is a Kelet egyik legkedveltebb gyümölcse volt, melynek nem csak a levét itták, hanem bort is erjesztettek belőle. A kéreg piperidin alkaloidokat (pszeudopelletierint, izopelletierint), cseranyagot és mannitot tartalmaz. :A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm. :A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mint például antociánt és quercetin) tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban gazdag. :A gyümölcsöket szeptember és december között szedik le. A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs főzése során fekete színű tintát kapunk. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga. :A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz, különösen káliumban és B1–, B6-vitaminban gazdag, de szénhidráttartalma is jelentős (kb. 15%). A termés antioxidáns hatású. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága nem bizonyított. :A gránátalma, de a kifacsart gránátalma leve is világszerte, de különösen a Földközi-tenger vidékén, a Közel-Keleten, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Európában és néhány éve Közép- és Észak-Európában is elterjedt élelmiszer. :A Karib-szigeteken szirupot készítenek és több különböző koktél alapanyagaként használják az érdekes íze és a színe miatt. {{commonskat|Punica granatum|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Gránátalma|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} 4q20nixsyhntd4m9lm7uibv68kzcb8h 0 74874 423250 367005 2022-07-31T20:33:19Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus x paradisi|}} {{népies|citrancs}} A '''grépfrút''', angolos írásmód szerint grapefruit, más néven citrancs a citrusformák legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A [[Növények/Pomelo|pomelo]] ''(Citrus grandis)'' és a [[Növények/Narancs|narancs]] ''(Citrus sinensis)'' hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll. Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Magas C-vitamin-tartalma és más vitaminok, biológiailag értékes tápanyagok, szervessav-tartalma miatt kitűnően javítja az étvágyat. :Egy felnőtt példány magassága 4,5-6 m. Lombja nagyon sűrű, levelei sötétzöldek, fényesek, majdnem csupaszok. Virágai nagyok, fehérek, magányosan vagy levélhónalji csoportokban állnak, a sziromlevelek a narancséihoz hasonlók, de általában nagyobbak. :Az érett termés citromsárga, néhány fajta esetében kissé pirosas, átmérője 10-15 cm, átlagosan kétszer akkora, mint egy közepes narancs (a termés méretét a fajta és a termesztési feltételek határozzák meg). Több fajta terméshúsa rózsaszín vagy piros. A termés közepén gyakran nagyobb üreg található. A szögletes, szabálytalan tojásdad mag (0,5 x 1 cm) világos sárgásbarna. :A 18. század közepén a Karib-térségben fedezték fel. Ma világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, legészakabbra Floridában és Izraelben, ahol az időnként kritikusan hideg hőmérséklet ellenére az export legnagyobb részét termelik meg. '''A grépfrútmag kivonata''' :A gyógynövényboltokban kapható a grépfrútmag kivonata. A gyártók szerint készítményük megöli a baktériumokat, a gombákat, sőt a vírusokat is. A klinikai tesztek ezt nem támasztották alá. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt fertőtlenítő hatásuk, ha a gyártás során tartósítószerekkel szennyezték őket, amely elég gyakori. {{commonskat|Citrus x paradisi|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} twilf93fyp9splofy46b5mz8dasssju 423252 423250 2022-07-31T20:34:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus x paradisi|}} {{népies|[[citrancs]]}} A '''grépfrút''', angolos írásmód szerint grapefruit, más néven citrancs a citrusformák legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A [[Növények/Pomelo|pomelo]] ''(Citrus grandis)'' és a [[Növények/Narancs|narancs]] ''(Citrus sinensis)'' hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll. Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Magas C-vitamin-tartalma és más vitaminok, biológiailag értékes tápanyagok, szervessav-tartalma miatt kitűnően javítja az étvágyat. :Egy felnőtt példány magassága 4,5-6 m. Lombja nagyon sűrű, levelei sötétzöldek, fényesek, majdnem csupaszok. Virágai nagyok, fehérek, magányosan vagy levélhónalji csoportokban állnak, a sziromlevelek a narancséihoz hasonlók, de általában nagyobbak. :Az érett termés citromsárga, néhány fajta esetében kissé pirosas, átmérője 10-15 cm, átlagosan kétszer akkora, mint egy közepes narancs (a termés méretét a fajta és a termesztési feltételek határozzák meg). Több fajta terméshúsa rózsaszín vagy piros. A termés közepén gyakran nagyobb üreg található. A szögletes, szabálytalan tojásdad mag (0,5 x 1 cm) világos sárgásbarna. :A 18. század közepén a Karib-térségben fedezték fel. Ma világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, legészakabbra Floridában és Izraelben, ahol az időnként kritikusan hideg hőmérséklet ellenére az export legnagyobb részét termelik meg. '''A grépfrútmag kivonata''' :A gyógynövényboltokban kapható a grépfrútmag kivonata. A gyártók szerint készítményük megöli a baktériumokat, a gombákat, sőt a vírusokat is. A klinikai tesztek ezt nem támasztották alá. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt fertőtlenítő hatásuk, ha a gyártás során tartósítószerekkel szennyezték őket, amely elég gyakori. {{commonskat|Citrus x paradisi|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} 2fu1c5iu8gsht375ywtrto9188o2h9m 0 75085 423313 350857 2022-07-31T21:04:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Citrus aurantium - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-042.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus aurantium|}} {{népies|szevillai narancs}} A keserű narancs, déligyümölcs a citrusok nemzetségéből, rutafélék családjából. Úgy tartják, hogy a pomeló és a mandarin hibridje. Virágát (Aurantii flos), levelét (Aurantii folium), az éretlen termését (Aurantii immaturi fructus), terméshéját (Aurantii pericarpium) és illóolaját (Aurantii aetheroleum) is felhasználják. :A fejlett fa 3-tól 9 méter magasságot érheti el, alakja egyenesebb, koronája pedig tömöttebb, mint az édes narancsé. Sima, barna törzse van zöld ágakkal. A fiatal ágak szögletesek, hajlékonyak, rajtuk tövisek találhatóak, melyek 2,5–8 cm hosszúak lehetnek. A váltakozó állású levelek örökzöldek, aromásak, levélnyelük szárnyas, és hosszabbak az édes narancsénál. Az illatos virágok egyenként, vagy kisebb fürtökben nőnek a levélhónaljaknál. A virágok 5-12%-a porzós. Gyümölcsei kerekek, lapítottak vagy megnyúlt tojásdadok, 7–8 cm átmérőjűek, göröngyös, aromás, keserű héjjal, amely érett állapotban világos narancssárga. A gyümölcs belül 10-12 gerezdből áll, melyek savanyú terméshúst tartalmaznak, és néhány vagy sok mag található bennük. :A keserű narancs Délkelet-Ázsiában, Polinéziában honos növény, főleg a Fidzsi-szigeteken, Szamoán és Guamban. Az arabok a 9. században vitték el Arábiába. Szicíliában már 1002-ben megjelent, és Sevilla környékén is már termesztették a 12. század végén. Mexikóban 1568-ban, Brazíliában 1587-ben honosították meg. Floridába a spanyolok vitték, majd később innen szállították a keserű narancsot a Brit Királyságba. :A gyógyászatban a keserű narancs-virágot, a virágból kinyert illóolajat, a narancs éretlen termését, az érett gyümölcs héjának megszárított külső kérgét, a gyümölcskéregből kinyert illóolajat, a terméshéjból előállított tinktúrákat (Tinctura aurantii, Tinctura aurantii pro sirupo), valamint a belőlük előállított galenusi készítményeket (Tinctura chinae composita, Tinctura amara, Elixirium thymi composita, Sirupus aurantii) használják. :A narancsvirág megtalálható nyugtató teakeverékek összetevői között, de növényi eredetű készítmények ízesítőanyaga is. A terméshéjat csak ritkán használják teakészítésre, jóval gyakoribb, hogy tinktúrát (például Tinctura amara) készítenek belőle, melyet étvágytalanság (anorexia) és emésztési zavarok (dyspepsia) kezelésére alkalmaznak. A likőripar a narancsvirágot, a narancshéjat, az éretlen terméseket és a narancslevelet is felhasználja (drogkeverékek, kivonatok és párlatok formájában) aperitifek, vermutok, édes és enyhén keserű likőrök előállításához. : : - <br /> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{Illóolajok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Citrus aurantium|{{SUBPAGENAME}}}} iu7jiwnac8y6f0w4c5y92c4yvdt7vum 0 75144 423254 401585 2022-07-31T20:35:51Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corylus avellana| }} {{népies|európai mogyoró}} : : : : :Porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, de szétszórt elhelyezkedésük miatt a kevesebb problémát okozó pollenek közé soroljuk. A mogyoró pollenallergia szénanáthás tüneteket okoz. :Termésük, az édesiparban is kedvelt mogyoró ezzel ellentétben valódi ételallergiát okoz, rendszerint ajak- és nyelvduzzanat formájában helyi-, vagy csalánkiütés formájában szisztémás tüneteket válthat ki. Keresztallergia lehet dióval. {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Allergén növények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pifgqmmoqo5m9zus1spy7i2io0xl5wf 0 75722 423330 413902 2022-08-01T01:49:19Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Malvales - Durio zibethinus - 2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Durio zibethinus|}} {{népies|}} :A '''durián''' a mályvavirágúak ''(Malvales)'' rendjébe és a mályvafélék ''(Malvaceae)'' családjába tartozó faj. :A durián eredeti előfordulás területe Indonézia szigetvilága volt, azonban manapság sok más szigetre, valamint Ázsia déli és délkeleti részeire és Ausztrália északi és északkeleti részeire is betelepítették. :Nemzetségének a legismertebb és legtöbbet termesztett faja. Sok helyen fontos gyümölcsnek számít. Arról lett nevezetes, hogy a gyümölcse egyesek számára visszataszító bűzű, míg másoknak kellemes illatú. A nemzetségéből, csak a durián található meg a nemzetközi piacokon; több termesztett változatát is kialakították. Főleg a termesztett gyümölcsök a keresettebbek és több pénzt is érnek. :A faanyaga vörösesbarna. A durián a szabad természetben, azaz a sűrű alföldi erőkben, akár 45 méter magasra is megnőhet; a termesztett változatok nagyjából, csak 10-15 méteresre nőnek meg. A kérge sötét vörösen barna, és alaktalan sávokban hámlik. A levele elliptikus vagy lándzsás, 10-15 centiméter hosszú és 3-4 centiméter széles; tapintásra papírszerű; a felső része sima, míg az alsón számos pikkelyke érezhető. A nagy levélnek 15 levélér párja van. A levélnyelek 1-1,5 centiméteresek és derékszögben ülnek. :A virágai virágzatokba tömörülnek; ezeknek a nyele 5-7 centiméteres. A fehér vagy krémszínű szirmai 5 centiméter hosszúak és 2 centiméter szélesek. A termésének az átmérője különböző méretű lehet, a 15 centimétertől a 25 centiméterig változhat. A gyümölcs színe a zöldtől a sárgásbarnáig változik; számos különböző méretű és alakú tüske borítja. A magva gesztenyebarna; a termés vastag, de puha, fehér vagy sárga színű húsa takarja be. :A virágzás délután kezdődik és estére teljesen kivan nyílva. A megporzást a denevérek végzik. Reggelre a virágok szirmai elhullnak, csak a termőtájak maradnak meg. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/Ananász|Tanácsok]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Durio zibethinus|{{SUBPAGENAME}}}} awn3xgty5thz53qob0zcitmy6g657hk 0 75724 423331 305875 2022-08-01T01:49:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Passiflora ligularis Juss.jpg|thumb|200px|right|virágja és termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Passiflora ligularis}} {{népies|}} Az '''édes granadilla''' a legédesebb termésű golgotavirág, bár nagy lúdtojásnyi méretű és alakú, éretten narancssárga vagy piros termése nem annyira aromás, mint a többi passiógyümölcs. Természetes élőhelyét Dél-Amerika trópusi hegyvidékein, 800–2500 m közötti magasságban találjuk. A nagy hőségre érzékeny, de a fagyot is rosszul tűri; egyébként viszonylag igénytelen. :Ez a tövén fásodó, örökzöld lián spirális kacsaival magas fák koronájába is felkapaszkodhat. Levelei szórt állásúak. 8–20 cm hosszú és 6–15 cm széles, világoszöld és sima, szív alakú levelei ép szélűek. A hengeres, 2 cm-nél nem hosszabb levélnyél három 1–1 cm-es nyelű mirigyet vagy mirigypárt hordoz. A pálhák szív vagy tojás alakúak, legfeljebb 2,5 cm hosszúak. :Virágának szerkezete olyan, mint a ''Növények/Maracuja|maracujáé''; a virágok rendszerint párjával nőnek a 4 cm-es kocsányukon. A három, gyengén fogazott fellevél 4 cm hosszú, 2,5 cm széles. A virág átmérője mintegy 10 cm: a lándzsás csészelevelek fehéreszöldek, a szirmok világos rózsaszínűek, a mellékpárta fonalai fehérek, kékesibolya sávokkal; ez a lila-fehér csíkos, koronaszerű mellékpárta a virágot különösen látványossá teszi. :Termése széles tojás alakú; alul a kocsányba keskenyedik. A gyümölcs vékony, kemény, törékeny, gyengén fényes héja kezdetben zöld, ibolya árnyalatokkal, éretten sárgásnarancs színű, zöldes és barnás foltokkal-erekkel. A fehér, ízetlen terméshús szívós, száraz-szivacsos. A belső terméshéjról három lemez ível a nagy termésüregbe, rajtuk helyezkednek el sűrűn a 7 mm-es szemölcsök, és azokhoz tapadnak a lédús magköpennyel burkolt magok. A magköpeny üveges, zöldes vagy sárgás, a pulpája zamatos, édes, csak enyhén savanyú ízű és gyenge szagú. A fényes fekete, mintegy 7 mm-es, fehéres szegélyű mag lapos, tojásdad körvonalú, a széles végén három tompa foggal. A felszíne gyengén ráncos. :Magról vagy dugvánnyal szaporítják, rácsokon vagy más támasztékokon nevelik. Az érett terméseket szüretelik; a gyümölcs kezelés nélkül csak rövid ideig áll el. {{commonskat|Passiflora ligularis|{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} hpuum6j3w6z4rgdf4ag82sud6spt0z8 0 75740 423266 367909 2022-07-31T20:41:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:VacciniumOxycoccos.jpg|thumb|200px|right|Tőzegáfonya ]] [[Fájl:Vaccinium oxycoccos 09072.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] ⋅ {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium oxycoccus| }} {{népies|}} {{Védett-növény|10 000}} A tőzegáfonya a hangafélék családjába tartozó, Magyarországon védett, tőzegmohalápokon élő jégkorszaki reliktum növényfaj. Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi részein elterjedt, tőzegmohalápok nedves részein él. :Alacsony, 5-10 centiméter hosszú, meddő, legyökerező oldalhajtásokkal rendelkező örökzöld törpecserje. A levelek elliptikusak, hegyes csúcsúak, legfeljebb 15 milliméter hosszúak, élük visszahajló, színük fényes zöld, fonákuk fehéres. :A virágok a kúszó hajtások csúcsán erednek, a kocsányok 2-4 centiméter hosszúak, enyhén pelyhesek, hosszuk felénél általában két apró levélcsökevényt viselnek. Az enyhén rózsaszínű, vagy fehér színű párta négy cimpájú, a cimpák hátrahajlók, 5-6 milliméter hosszúak. :Védettsége miatt termésének gyűjtése, termesztése Magyarországon engedélyhez kötött. Közeli rokona a hazánkban nem őshonos [[Növények/A/Amerikai tőzegáfonya|amerikai tőzegáfonya]] ''(Vaccinium macrocarpon)'' azonban szabadon termeszthető. : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett növények felhasználása}} {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium oxycoccus|{{SUBPAGENAME}}}} ch6m4w11a8cbmk5a6ju6mckr8whc2b2 0 75834 423274 344519 2022-07-31T20:45:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|}} {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pm3hemco2w1gle9kia1he9yqueszgfj 0 76058 423231 372601 2022-07-31T19:58:19Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Fájl:Murraya koenigii.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Indiandishes.jpg|bélyegkép|Curryvel ízesített indiai ételek]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Murraya koenigii|}} {{népies|}} A '''curry''' elnevezést eredetileg két, egymástól független indiai kifejezésből "honosították" a britek. A ''kari'' egy elsősorban Dél-Indiában népszerű [[fűszernövény]] (''Murraya koenigii'', régebbi nevén ''Chalcas koenigii''), a [[Távol-Kelet]]en honos [[citrus]]féle [[cserje]], amelynek levelét használják fűszerezésre, [[India|Indiában]] főleg [[vegetáriánus]] ételekhez. A ''karhí'' pedig édeskés-savanykás szósszal készült nyugat-indiai étel. A curry a tamil kari szónak egy túlságosan leegyszerűsített változata, melynek "szósz", "mártás" a jelentése. A curry az angolok révén vált általános kifejezéssé, amit mindenféle indiai étel fűszerezéseként értelmeztek. :A nálunk erős, jellegzetes fűszerkeverékként ismert curry Indiában valójában nem létezik. Ma már azonban a curry szó leginkább bizonyos őrölt fűszerek keverékét jelöli. Ezt a keveréket a gyarmatokról hazatelepülő angolok fejlesztették ki, hogy egyfajta tipikus indiai ízt utánozhassanak szárított fűszerek segítségével. :A fűszerkeverék összetétele erősen változó lehet; kari-levelet nagyon ritkán tartalmaz. Legfőbb alkotóelemei: [[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kömény|római kömény]], [[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kurkuma|kurkuma]], [[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Görögszéna|lepkeszegmag]], [[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csilibors|csilipaprika]]. :Az indiaiak körülbelül 25-30 fűszerből produkálják a különböző karis-aromákat, egy-egy [[étel]]be általában hat-nyolcféle fűszert tesznek. A fűszereket frissen, közvetlen a fogyasztás előtt őrlik és a megadott mennyiségben adagolják az ételekbe. :A különféle fűszer-keverékeket [[Nemzetek/India/Fűszerek/Maszala|maszalának]] nevezik, az illatos, aromás fűszer-keveréket pedig [[Nemzetek/India/Fűszerek/Maszala/Garam masala|garam maszalának]] hívják, amit a már majdnem kész ételekbe tesznek. '''Felhasználják:''' :[[Szakácskönyv/Mártások#Curry mártás|Mártások]], [[Szakácskönyv/Húsok|húsok]], [[Szakácskönyv/Halak|halak]], [[Szakácskönyv/Tojásos ételek|tojásos]], paradicsomos, [[Szakácskönyv/Rizses|rizses]] ételek készítéséhez. == További információk == * [http://jeindia.hu/index.php/glossary/karilev%C3%A9l A karilevélről] * [http://jeindia.hu/index.php/quotes/58 Micsoda valójában a curry?] * [http://jeindia.hu/index.php/glossary/currypor Curry-por] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Fűszerek-trt}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Murraya koenigii|{{SUBPAGENAME}}}} piv1cvh0ydtpcuc6va4gomrvvatd65g 0 76081 423317 344477 2022-07-31T21:05:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76082 423298 344490 2022-07-31T20:56:18Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76083 423255 416654 2022-07-31T20:36:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:4-3-fortunella margarita 21.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fortunella|}} {{népies|kamkvat, Marumi kamkvat, Nagami Kumquat vagy Morgani Kumquat}} <br /> :A '''kumkvat''' (ejtsd:Kamkvat), a szappanfavirágúak rendjébe, a rutafélék családjába tartozó örökzöld, mediterrán növényfaj. Délkelet-Ázsiában honos. Hosszú ideje termesztik Indiában, Japánban, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken. Európában Robert Fortune, a Royal Horticultural Society gyűjtője mutatta be 1846-ban, majd nem sokkal ezután Észak-Amerikában. :A nemzetség fajai lassan fejlődő örökzöld cserjék vagy alacsony fák, amelyek a 2,5–4,5 méteres magasságot is elérhetik. Leveleik fényes zöldek. Virágaik – hasonlóan más citrusok virágaihoz – fehérek, magányosan vagy csoportosan fejlődnek a levélhónaljakban. Mérettől függően egy kumkvatfa gyümölcsök százait vagy akár ezreit képes minden évben teremni. :A fa lehet vízkedvelő (hidrofita) is: vízben nő, és a parthoz közel gyakran úsznak gyümölcsök a víz felszínén az érési időszak alatt. == Fajok == :- [[Növények/N/Nagy kumkvat|Nagy kumkvat]] (Fortunella crassifolia :- [[Növények/H/Hongkongi kumkvat|Hongkongi kumkvat]] – (vad-kumkvat) Fortunella hindsii :- [[Növények/J/Japán kumkvat|Japán kumkvat]] Fortunella japonica (syn. Citrus japonica) - :- [[Növények/T/Törpemandarin|Törpemandarin]] Fortunella margarita (syn. Citrus margarita) – :- Fortunella obovata (syn. Citrus obovata) :- [[Növények/M/Maláj kumkvat|Maláj kumkvat]] Fortunella polyandra (syn. Citrus polyandra) – . :Kumkvatot termesztenek Kínában, Koreában, Japánban, Tajvanon, Délkelet-Ázsiában, Nepálban, Dél-Pakisztánban, Iránban, a Közel-Keleten, Európában (különösen Görögországban, Korfun) és az Amerikai Egyesült Államokban (főleg Floridában, Alabamában, Louisianában, Kaliforniában és Hawaiin). :Sokkal ellenállóbbak, mint más citrusok, mint például a narancsok. A Fortunella margarita forró nyarat igényel 25–38 °C hőmérséklettel, de a -10 °C alatti fagyokat is sérülés nélkül túlélheti. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Fortunella|{{SUBPAGENAME}}}} tf4ffjb0cjky0f6r8haqakez6xkc1ra 0 76084 423244 344481 2022-07-31T20:27:49Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76085 423259 344483 2022-07-31T20:38:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76086 423281 344494 2022-07-31T20:48:13Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76088 423283 409733 2022-07-31T20:48:53Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> {{ellenjav|Az arra érzékenyeknél (főleg a gyerekeknél) allergiás tünetek (enyhe bőrviszketés, ún. csalánkiütések, légzési problémák, hasfájás, hányás és hasmenés) léphetnek fel. A tüneteket az anacarcic sav okozza.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} tq438009qxykm4l1t95cffoaygyfl8l 0 76089 423285 315112 2022-07-31T20:50:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{népies|}} : : {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} minprv05q19nlo2xg43nu15gqn9lzyx 0 76090 423291 344487 2022-07-31T20:53:05Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76092 423296 344489 2022-07-31T20:55:26Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76093 423299 344491 2022-07-31T20:56:38Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76094 423300 344492 2022-07-31T20:57:10Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76095 423262 344493 2022-07-31T20:39:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76096 423312 344478 2022-07-31T21:04:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76151 423276 380174 2022-07-31T20:46:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Birnbaum am Lerchenberg 4-Edit(ws).jpg|thumb|200px|right|Vadkörtefa]] [[Fájl:Wild Pear Flowers detail.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Virágai]] [[Fájl:Rosaceae - Pyrus pyraster - Perastro-1.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Gyümölcse]] [[Fájl:Wild Pear Tree Bark.JPG|bélyeg|jobbra|200px|kérge]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pyrus pyraster|}} {{népies|Vadkörtefa, gyümölcse a vackor}} A '''vadkörte''', a rózsavirágúak rendjébe, a rózsafélék családjába és az almaformák alcsaládjába tartozó gyümölcstermő faj. :Az 1753-ban megjelent Linné – Species plantarumában a nemes körtét és a vadkörtét még nem választották el egymástól. Pyrus communis néven szerepelt, s a vadkörtét e faj egyik változatának (latinul variance pyraster) tekintették. Később Burgsdorff 1787-ben fajnak nyilvánította. A nemes körtefajtákkal való kereszteződés és kivadulás miatt azonban nehéz élesen meghúzni a fajok közti határokat, így több botanikus inkább a régi Linné-féle nevet használja. A vadkörte szinonim nevei közül még gyakran felbukkan a Gärtner-féle, az 1791-ben adott Pyrus achras. :A Pyrus latinul magát a körtét jelölte, a klasszikus latin pirus írásmódot még Linné torzította pyrusra, és később az honosodott meg. A communis a latinban közönségest jelent. Ezt közismertsége miatt ragasztotta rá Linné. A pyraster a pyrus és a görög aster (csillag) összeolvadásából keletkezett, utalva a keresztben felvágott termés csillag alakúan elhelyezkedő magházaira. Az achras szintén görög jelző, a klasszikus görög nyelvben az élvezhetetlent jelöli. :A termőhely iránt nem igényes, egyaránt előfordul bükkös, gyertyános tölgyes, kocsánytalan tölgyes-cseres, valamint erdőssztyepp környezetben. Megtalálható karsztbokor erdőkben, száraz tölgyesekben, tölgy-szil-kőris ligetekben, főleg az erdőszegélyen, valamint erdőből kialakított legelőkön hagyásfaként. :Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak. Vannak vidékek, ahol még az Alföldön (Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Ócsa környékén) is gyakori. :Utak szélén, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben, legelőkön hagyásfaként sokfelé előfordul. Egyes vidékeken (például a Szentendre–Visegrádi-hegység és a Pilis területén) kifejezetten gyakori. :Még fontos előfordulási helyei: Pomáz és a majorok vidéke (Pankos-tető, Kiskovácsi-puszta), Visegrád környéke, Leányfalu, Hidegvizek-Postarét, Szentendre, Pilisszentkereszt (különösen a völgy keleti oldala), Csobánka, Pilisszentlászló, Pilisszántó stb. :Hat vagy tizenkét fehér virágú fürtje a rövidhajtások csúcsán áprilisban, a lombfakadással egyidejűleg jelenik meg. A húsz porzószál portokjai jellegzetesen bíborpirosak. :A termés változatos alakú lehet. Nagyon hosszú kocsányú, gömbölyded, 2-3 centiméternyi áltermése szeptemberben és októberben érik, kövecses húsú és igen fanyar ízű. A rózsafélék családján belül az almafélék alcsaládjára jellemző, amikor a kiszélesedő vacokba rendszerint csoportos tüsző süllyed. A termésfalak körül kősejtek találhatók, sokszor teljesen kőkeménnyé téve még a megérett termést is. A gyűjtők többnyire a lehullott, erjedésre kevésbé érzékeny gyümölcsöt szedik össze, de szokták azt a fa alá kiterített ponyvára vagy fóliára is leverni. :A fa kérge enyhén barázdált, pikkelyesen leváló. A fatest színe világos: enyhén barnásvörös, szürkés árnyalattal, tompa fénnyel. A vadkörte fájában a két évgyűrűpászta nem különíthető el határozottan. :Valamivel tartósabb fájú, mint a nemes körte. Ám faanyaga nem időjárásálló, ezért kültéri felhasználásra nem használható. Értékes bútor- és szobrászfa. A frissen fűrészelt fa gőzölve egységes rózsaszínű-barnás lesz, és javul a fa megmunkálhatósága is. Nehezen hasad, nem szívós és nem rugalmas, de könnyen hajlítható, finom egyenletes szövete miatt minden irányban jól faragható, esztergályozható, gyalulható vagy marható. Szárítása, ragasztása és felületkezelése is problémamentes. Sötétre pácolva az ébenfa helyettesítésére is alkalmas. Az egyenletes, finom pórusú, kellemes színárnyalatú faanyag igencsak esztétikus, az exkluzív termékek alapanyaga. Szépsége és szerkezete miatt különösen alkalmas arra, hogy frontfelületeket alakítsanak ki, vagy dekoratív parkettákat gyártsanak belőle. Körtefából készítenek mérő- és rajzeszközöket, tanszeralkatrészt, különleges kefetesteket és háztartási eszközöket is. Európában a vadkörtefa-kivitel jó része Franciaországból, Hollandiából, Belgiumból, Svájcból és Ausztriából származik. :Levelei fiatalon gyengén molyhosak később lekopaszodók, szélük aprón fogazott. Lombhulláskor a levelek rendszerint megfeketednek. A virágok rövid kocsányú fürtben állnak. A virágtakaró levelek száma 5, a porzók száma jelentős. :Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi. Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. :Fája értékes bútor- és szobrászfa. Sűrű koronájában, idős korban kiodvasodó törzsében pedig rovar-, madár- és emlős fajok tucatjai találnak menedéket, fészkelő- és búvóhelyet. :Gyógynövényként is használható. Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Fák-trt}} {{Vadgyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Pyrus pyraster|{{SUBPAGENAME}}}} ppgyt8dh4tpbvcqwauocqt2piy7aml0 0 76409 423264 344484 2022-07-31T20:40:53Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76540 423273 401888 2022-07-31T20:45:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Hamburg jákafa.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rosales - Artocarpus heterophyllus - 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Jakfrút (dzsekkfrút)]] <!--- [[Fájl:Jack Fruit Opened.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]---> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Artocarpus heterophyllus|}} {{népies|Jackfruit, Jakfrút (dzsekkfrút) }} <br/> :A '''jákafa''' a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó faj. Angolosan dzsekkfruit, illetve dzsekkfrút. Jackfruit Banglades nemzeti gyümölcse. :A jákafa eredeti előfordulási területe India, azonban betelepítették Srí Lankára, Délkelet-Ázsia számos térségébe, a Fülöp-szigetekre és Indonézia nagyobb szigeteire, valamint Kamerunba, Dél-Amerika északi felébe és a Karib-térségbe. :A jákafára jellemző, hogy a gyümölcshús „rózsákra” szedhető, és ezekben a citromsárga rózsákban van a mag. Középen és a gyümölcsrózsák között nagyon ragacsos, tejfehér, rágógumiszerű anyag van. :A jákafa termése a "Jackfruit" legnagyobb fán termő gyümölcs a Földön. Tömege elérheti az 55 kg-ot, hossza a 90 cm-t, átmérője az 50 cm-t. 10-20 méter magas fa, amely évente akár 100-200 darab óriás gyümölcsöt is teremhet. Léteznek keményebb és lágyabb húsú, ízeiben és színeiben is különféle fajtái. :Ez a gyümölcs fogyasztható nyersen, főve és sütve is. :A gyümölcsben lévő magok táplálóak, vasat, káliumot, kalciumot, fehérjét és cellulózt is tartalmaznak, míg a húsában sok a C vitamin, de érett húsa gyorsan romlásnak indul, ezért friss gyümölcsként, befőtt, lekvár, fagylalt, cukorka, sütemény és sós étel készítéséhez használják. :Íze is változik attól függően, mennyire érett, édes, a banán-őszibarack-mangó keverékéhez saját aromaanyag is társul. :Gazdag C-vitaminban és B-vitaminokban, ásványi anyagokban és aminosavakban. Magjai fehérjéket tartalmaznak. {{Gyógyhatása| antibakteriális, gombaellenes, antidiabetikus vagyis vércukorcsökkentő, gyulladáscsökkentő hatású.}} :Nehéz megpucolni és a húsát kinyerni. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 7v54y2zd6u8xw4sqirc5cjcv7lctig6 0 76541 423323 344500 2022-07-31T21:07:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76542 423322 344502 2022-07-31T21:07:27Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76543 423321 401877 2022-07-31T21:07:12Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Kumquat tree near Shin-Toyotsu Station.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Citrus japonica.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Citrus Margarita BG.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fortunella japonica|Citrus japonica}} {{népies|japán kumkvat, marumi kamkvat, nagami kamkvat vagy morgani kamkvat}} <br/> :A '''kumkvat''' (ejtsd:Kamkvat), a szappanfavirágúak rendjébe, a rutafélék családjába tartozó örökzöld, mediterrán növényfaj. Őshazája Kína és Indokína, de már az ókorban a Közel-Keleten is termesztették. :Legfontosabb fajtái a világon teljesen szétszórva (Hong Kong, Marumi, Meiwa, Nagami.) teremnek és ennek megfelelő más-más neveket kaptak. Az Egyesült Államokban a folyamatos újító kedvnek köszönhetően a naranccsal és citrommal keresztezett fajtáit is megtalálhatjuk. Ma már Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Brazília, Dél Afrika, Izrael is exportra termeli. :Közepesen tápanyag és vízigényes, a déli fekvésű, védett, teljes napfényű helyet kedveli. Savas (tőzeges) talajt kell biztosítani, akár talajcserével is. :Dísznövényként is termesztik, Európában szobai cserepes növényként, vagy teraszon és télikertben dézsában egyaránt megél. A citrusok mediterrán növények, számukra az ideális téli hőmérséklet 0 — és + 10 °C között van. Télre fűtetlen, de fagymentes és világos helyen, (pl:. télikertben, zárt terasz, lépcsőházban), mérsékelt öntözés mellett teleltethetők át. '''További fajok''' :- Hongkongi vagy '''vad-kumkvat''' (Fortunella hindsii) gömbölyded, legfeljebb 2 cm-es termései 3-4 gerezdűek. Trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. :- '''Nagy kumkvat''' (Fortunella x crassifolia) termése akár a 4,5 cm nagyságú és gerezdjeinek száma 7 is lehet. Trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. :- '''Törpemandarin''' (Fortunella margarita) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. :- '''Maláj kumkvat''' (Fortunella polyandra) :- '''ovális kumquat''' (Fortunella margarita) 2-4(6) cm ovális, narancssárga gyümölcsökkel és savas ízzel. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/J/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/J/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Citrus japonica|{{SUBPAGENAME}}}} dez55qjbdl8pqf9je0qp8zw8geedhff 0 76545 423327 344496 2022-08-01T01:47:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76546 423320 344503 2022-07-31T21:06:40Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76547 423339 344495 2022-08-01T02:07:00Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Diospyros nigra Blanco2.372-cropped.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Diospyros digyna 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros nigra|Diospyros digyna}} {{népies|-}} <br/> A '''fekete datolyaszilva''' a hangavirágúak rendjébe és az ébenfafélék családjába tartozó növényfaj, mely a datolyaszilva közeli rokona. Hazája Dél- és Közép-Amerika, Magyarországon alig ismert. Az angol nyelvben a növényt, illetve gyümölcsét Black Sapote és Chocolate Pudding Fruit néven is nevezik, melyek tükörfordítása fekete zapota és csokoládépuding gyümölcs; az utóbbi onnan származik, hogy gyümölcsének íze erre hasonlít legjobban. A fekete zapota elnevezés könnyen félreértésre adhat okot, mivel a zapotafák egy másik növénycsaládba, a zapotafafélék (szapotafafélék, Sapotaceae) közé tartoznak. A kifejlett fa maximum 25 méter magas és örökzöld. Fagyérzékeny, de a kisebb fagyokat még elviseli. Levelei elliptikusak, hosszúkásak. 10–30 cm hosszúak, sötétzöldek s fényesek. A gyümölcs paradicsomszerű. Átmérője 5-10 centiméter. Éretlenül ehetetlen, rettenetesen keserű, irritáló és maró ízű az ekkor még fehér színű gyümölcshús. Amikor a gyümölcs beérik, rászolgál becenevére, mivel színe, íze és állaga is a csokoládépudingot idézi. 4-szer annyi C-vitamint tartalmaz mint a narancs. Ízébe a kakaós aromán kívül, némi mogyorós és kávés íz is vegyül. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Diospyros nigra|{{SUBPAGENAME}}}} tbvqklny89bfpr0tgvj9fk3osmwp40c 0 76549 423316 401871 2022-07-31T21:05:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Calamondin Orange.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Calamondin in our front yard.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}} gyümölcs]][[File:Calamondin02.jpg|thumb|jobbra|200px|Termesztett calamansi palánta ]] [[File:Bigaradier panaché.jpg|thumb|Tarka calamansi gyümölcse]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrofortunella microcarpa|Calamansi Citrus × microcarpa}} {{népies|Calamansi, kalamandarin, Calamansi citrus}} <br/> :A kalamondin Ázsiában honos, a rutafélék családjának citrusformák alcsaládjába tartozó növényfaj. :Fagyérzékenysége folytán a trópusi és szubtrópusi területeken honos. Széles körben termesztik a Fülöp-szigeteken, Malajziában és a szomszédos, Indonézia északi részéhez tartozó területeken. :A kalamondin bokor vagy kisebb fa, amely 3–6 méter magasra nő. A levélnyél szárnyszerű függelékei, illetve a fehér vagy lilás virágok jellemzőek rá. :Gyümölcse kis, kerek lime-ra hasonlít, átmérője általában 25–35 mm, de néha 45 mm is lehet. A gyümölcs vékony, érett állapotában nagyon vékony, könnyen hámozható héja bőrszerű vagy szivacsos, húsa puha, szaftos gerezdekre osztott. Minden gyümölcs 8-12 magot tartalmaz. Elsősorban gyümölcslé kivonatai miatt termesztik, amelyeket többek között az Egyesült Államokba, Japánba, Dél-Koreába, Kanadába és Hong Kongba exportálnak. :Calamansi mindenütt megtalálható a hagyományos filippínó konyhában. Különféle fűszerekben, italokban, pácokban, ételekben használják. A teljes gyümölcs, kivéve a szárakat és magokat, felhasználható. A gyümölcsök savanyúak és gyakran használják ételek, italok és sütemények ízesítésére vagy tartósítására. Továbbá használható halaknál és tenger gyümölcseinél, vagy bárhol más savanykás citrusféléket használnak. :Kézi feldolgozással, pürésítéssel vagy gyümölcslé kivitelezéssel használják. Külső megjelenése és aromája ellenére maga a gyümölcs íze meglehetősen savanyú, bár a héja édes. A teljes gyümölcsből vodkával és cukorral kombinálva likőr készíthető. :A gyümölcs egészben lefagyasztható és kifacsart leve teák, üdítők, koktélokhoz használható. A gyümölcslevet az egész gyümölcs összezúzásával extrahálják, és a limonádéhoz hasonló ízes italt készítenek. A Calamansi lekvár ugyanúgy elkészíthető, mint a narancs lekvár. A többi citrusféléhez hasonlóan a calamansi is magas C-vitamin tartalommal rendelkezik. :Észak-Amerikában elsősorban dísznövényként ültetik kertekbe, cserepekbe, a gyümölcsök érésekor különösen látványos. A cserepes növényeket a téli időszakokban hűvösebb éghajlatú régiókban szobanövényként üvegházba, télikertbe vagy beltérbe hozzák. :Van egy változatos mutációja is a Tarka calamansi, ennek halványsárga gyümölcsén zöld csíkok láthatók. == Fordítás == :Ez a szócikk részben vagy egészben a Calamondin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat|Citrofortunella microcarpa||{{SUBPAGENAME}}}} 84lp4vfovxnl9clz2dwer8hgdfh7wud 0 76550 423314 340447 2022-07-31T21:04:51Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} b44rdr5eahi7so1vpv8myeo2zq5njhr 0 76551 423311 344506 2022-07-31T21:03:57Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76552 423286 344507 2022-07-31T20:50:23Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76553 423284 315110 2022-07-31T20:49:31Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|}} : : {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} qyv5r3ac410d2s3hre4l0xxybm0m6b0 0 76554 423297 344509 2022-07-31T20:55:52Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 76555 423265 344510 2022-07-31T20:41:12Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 78349 423319 344476 2022-07-31T21:06:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br/> <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5dlytmedks2zvmmqcqftl62i05z3p6l 0 80318 423249 371465 2022-07-31T20:31:08Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Pommegranate tree01.JPG|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Pomegranate.jpg|bélyeg|jobbra|200px|gyümölcse]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Punica granatum|-}} {{népies|grenadin}} <br /> A '''gránátalma''' a mirtuszvirágúak rendjébe és a füzényfélék családjába tartozó nemzetség egyik faja. Előfordul Nyugat- és Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében. :A gránátalma szó eredete a latin granum (mag), illetve az abból képzett granatus (magvas) melléknévből ered. :A gránátalma őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irán), de mára már Európa földközi-tengeri területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt. A Földközi-tengernél és Közel-Keleten, például Iránban, Egyiptomban, Palesztinában, Izraelben, továbbá Spanyolországban, Marokkóban, Tunéziában a gránátalma évszázadok óta kedvelt gyümölcs. A Távol-Keleten is kezd elterjedni. Indiában fűszerként használják, Indonéziában delima-ként ismert. A spanyol gyarmatosítás során a gránátalma eljutott a Karib-térségbe, Latin-Amerikába. :A gránátalma Közép-Európában is termeszthető az enyhe tél miatt. Budapesten, az Iparművészeti Múzeum előkertjében található egy gránátalmafa, amely évente egyszer virágzik. :A gránátalma nagyobb cserje, vagy kisebb fa termetű, mely maximum az 5 m magasságot és a 3 m szélességet éri el. Akár néhány száz évig is élhet. A kéreg színe a vörösesbarnától a szürkéig terjedhet. A fiatal ágak gyakran négyágúak. A levelek szára 2 és 10 mm közötti méretű. :A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm. A termés sokmagvú, rekeszes bogyótermés. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott gyümölcs rengeteg apró magot tartalmaz, a magokon különálló gyümölcshús van. A gránátalma fajtáit a gyümölcs színe alapján csoportosítják: fehér, sárgászöld, sötétpiros, feketés ibolya. A legelterjedtebb a sötétpiros és a sárgászöld. A magok húsa általában vörös. A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mint például antociánt és kvercetint, delphinidin- diglikozid) tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban cukrok, citromsav, egyéb szerves savak és észtereik, vitaminokban gazdag. :A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga. {{ellenjav|A gránátalmafa kérgének fogyasztása a magas cseranyag-tartalom miatt gyomorirritációt okozhat, az alkaloidok hatására pedig látászavar, szédülés léphet fel.}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Punica granatum|{{SUBPAGENAME}}}} pv2tj1a4adqu4jllbs7j9mw0g06z833 0 80383 423334 401460 2022-08-01T01:51:21Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:StrawberryWatercolor.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria × ananassa|-}} {{drog|| }} {{népies|}} <br/> Az '''eper''' a (Fragaria) nemzetségbe tartozó hibrid növény, amelyet álterméséért termesztenek; a köznyelvtől eltérően a szakmai elnevezése szamóca. Az eper és szamóca kifejezések egysége vagy különbsége, nemzetközi, nyelvtani, és nyelvtörténelmi értelmezésben nem tisztázott. : {{tartalmaz|}} : {{gyógyhatása|}} : {{felhaszn|Az eper rendkívül alak- és forma-gazdag növény, ma már szinte minden felhasználási célra találunk speciális fajtákat. A friss fogyasztásra alkalmas fajtáknál fontos, különösen, ha eladásra szeretnénk termelni, a termés alakja, mérete, színe, íze, zamata, érési ideje, szállítható- és tárolhatósága. A konzerv- és hűtőipar igényli a közepes nagyságú, egyenletes felületű, tömör húsú, világos-vörös színű termést, amely mély-fagyasztás után is megőrzi ezeket a tulajdonságokat. A sokféle igény kielégítése nagyon nehéz, de a nemesítők megpróbálnak minél több felhasználási célra alkalmas fajtát előállítani. Nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de eperhabot is készítenek belőle. Kitűnő süteményekbe, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé és gyümölcsbor készítésére is alkalmas. }} : {{ellenjav| Az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat, de feldolgozás (fagyasztás, főzés), után már nem.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Fragaria × ananassa|{{SUBPAGENAME}}}} g6gjjxanc79htjp1owlkkcq7i58c2v1 0 80406 423295 365893 2022-07-31T20:55:07Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Carica papaya MS4113.JPG|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Papaya cross section BNC.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Carica papaya|Papaya carica }} {{drog|Caricae papayae folium|Papainum crudum}} {{népies|dinnyefa, papaja}} <br/> A papaja a keresztesvirágúak rendjébe és a dinnyefafélék családjába tartozó faj. Gyümölcse szintén papaja néven ismert. Valószínűleg több faj kereszteződéséből származik, feltehetően Mexikóban alakult ki. Az amerikai kontinensen, a térítők között őshonos 4-6 m magas bokorszerű fa. Levelei a törzs tetején, csokorban helyezkednek el. Egy-egy levélnyél akár 60 cm hosszú is lehet. Az apró, zöldes színű porzós virágok önállóan vagy kettes-hármas csoportokban, a törzs felső részén találhatók. Ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20–30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papajagyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Rózsaszín vagy narancssárga gyümölcshúsa mintegy 3 cm vastag. Fekete, borsónyi magvai a termés központi üregét töltik meg. A trópusi területeken termesztik; Mexikóban már évszázadokkal a klasszikus közép-amerikai kultúrák előtt művelésbe vonták. Sok helyen kedvelt gyümölcs. Salátákhoz, süteményekhez, ivólevekhez is felhasználják. Leve savanykás, üdítő ital. {{gyógyhatása| szíverősítő, antipyreticum, purgans, laxativum.- Magolaj féregűző. - Papaint és chymopapaint különítenek el belőle. - A papainból különféle enzimeket (pl. peptidázok, mikolitikus és bakteriolitikus lizozimek, poliszaharidázok) készítenek tisztítással. - Gyümölcse bizonyos emésztési zavarok (gyomorsav-elégtelenség, emésztési problémák miatt kialakuló migrén, felfúvódás, hasnyálmirigy-elégtelenség) kezelésére is ajánlott. - Kivonatát a bél különféle élősködői (Oxyuris, Ascaris, Ancylostom), valamint visszértágulatos fekély, aranyér- és bőrproblémák (tályogok, sebek és különféle bőrbetegségek) ellen is alkalmazzák. - Tejnedve egy papain nevű, a pepszinhez hasonló fehérjebontó enzimet (proteáz) tartalmaz. - A papaja hatóanyaga élősködőellenes szer, amely nyugtatja az emésztőrendszert. - Elősegíti a fehérjék, a zsírok és a cukrok emésztését, a gyomorsav mennyiségétől függően. Ödémagátló és sebgyógyulást serkentő tulajdonság is jellemzi. - A Floridai Egyetem kutató bebizonyították, hogy a papaja segíti a rákkal szembeni küzdelmet és csökkenti a tüdő-, mell-, máj-, méhnyak-, és hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét. - A papaja rostjai megkötik a rák kialakulásáért felelős toxinokat és megvédi a még egészséges bélhámsejteket, így segít megakadáyozni a vasagbélrák kialakulását. - Ezen felül még az 1-es típusú cukorbetegek vércukorszintjét is csökkenti, ápolja a bőrt és a hajat, illetve magas a vitamin és ásványianyag-tartalma.}} - A gyümölcshúst a trópusokon a növény saját leveleibe csavarják, hogy megpuhuljon. - Érett gyümölcséből befőttet készítenek. - Homeopáthia is felhasználja. : {{ellenjav|Jóllehet a növény mérgező hatását nem jelezték, a dinnyefából készült termékek csak orvosi rendelvényre kaphatók, mert egyesekből allergiás tüneteket váltanak ki és módosíthatják a véralvadást is. }} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 24aef2df2w4yd6vtm7sqd8nudsoc20a 0 80667 423309 366498 2022-07-31T21:02:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}}</div> [[Kép:Kiwi (Actinidia chinensis) 2 Luc Viatour.jpg|thumb|]] [[Fájl:Kiwi (Actinidia chinensis) 1 Luc Viatour.jpg|thumb|200px|Kivi (gyümölcs)]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Actinidia deliciosa|-}} {{népies|kínai egres, kivigyümölcs, kiwifruit, jangtao}} A '''kivi''' vagy '''kiwi''' faj nemesített egyedeinek, illetve más ''Actinidia'' nemzetségbe tartozó fajokkal képzett hibridjeinek [[w:tojás|tojás alakú]], kívül barna, szőrös, belül zöld színű gyümölcse. : Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az ''Actinidia'' a közép-kínai Sanhszi tartományban őshonos. : Némi A-, nagy mennyiségben B-, [[w:Aszkorbinsav|C-]] és [[w:vitamin|K-vitaminokat]], valamint természetes [[w:antioxidáns|antioxidánsokat]], makró- és nyomelemeket tartalmaz, ezek nagyon jó hatással vannak az emberi szervezetre. == Neve == : Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt. Ezt [[w:Új-Zéland|új-zélandi]] meghonosítóitól kapta a [[w:20. század|20. század elején]], (bár kezdetben rövid ideig kínai nevén emlegették: jangtao). : A [[w:20. század|20. század közepén]] [[w:marketing|marketing]] megfontolásokból először ''melonette'', majd [[1959|1959-ben]] ''kivigyümölcs'' ([[w:Angol nyelv|angolul]] ''kiwifruit'' névre keresztelték át. A kivi név az [[w:Új-Zéland|Új-Zélandon]] őshonos [[w:Kivifélék|kivi madár]], a szigetország nemzeti jelképe nevének átvétele. (A madár kicsi, barna és bozontos, mint a gyümölcs.) : A melonette, „dinnyécske” névtől az új-zélandi termelőknek azért kellett szabadulniuk, mert attól tartottak, hogy a dinnyére kivetendő új [[w:Egyesült Államok|amerikai]] importvámokat erre a gyümölcsre is alkalmaznák.<ref>[http://www.zesprikiwi.com/history.htm The New Zealand Kiwifruit Industry]</ref> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/K/Kopasz kivi|Kopasz kivi]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Actinidia deliciosa|{{SUBPAGENAME}}}} {{források}} 1hz5ijdskx63iks0xt4ewpd8gupnpkk 12 85617 423351 419303 2022-08-01T03:16:33Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Minták]] [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 79d71nxhr6zziws71s1g81egwj7btej 423361 423351 2022-08-01T04:32:23Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} j7fp33hmsx9xuc4uolq1jnwk6p2w52l 10 88478 423352 387718 2022-08-01T03:30:44Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{Navbox |név = Gyümölcsök-trt |cím = Gyümölcsök-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = Déligyümölcsök |lista1 = |csoport2 = Termesztett gyümölcsök |lista2 = |csoport3 = Vadgyümölcsök |lista3 = |csoport4 = |lista4 = |alul = '''Figyelem!''' A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 43sz2cqm02ridntva2llt29k60b1lwn 423359 423352 2022-08-01T04:24:49Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{Navbox |név = Gyümölcsök-trt |cím = Gyümölcsök-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = Déligyümölcsök |lista1 = [[Növények/A/Ananász|Ananász]] • [[Növények/A/Avokádó|Avokádó]] • [[Növények/B/Banán|Banán]] • [[Növények/C/Citrom|Citrom]] • [[Növények/D/Datolya|Datolya]] • [[Növények/D/Datolyaszilva|Datolyaszilva]] • [[Növények/D/Durian|Durian]] • [[Növények/E/Édes granadilla|Édes granadilla]] • [[Növények/F/Füge|Füge]] • [[Növények/G/Gránátalma|Gránátalma]] • [[Növények/G/Grépfrút|Grépfrút]] • [[Növények/J/Jujuba|Jujuba]] • [[Növények/K/Kaktuszfüge|Kaktuszfüge]] • [[Növények/K/Kesudió|Kesudió]] • [[Növények/K/Kivi|Kivi]] • [[Növények/K/Kókuszdió|Kókuszdió]] • [[Növények/K/Kopasz kivi|Kopasz kivi]] • [[Növények/K/Közönséges földicseresznye|Közönséges földicseresznye]] • [[Növények/K/Kumquat|Kumquat]] • [[Növények/K/Kuruba|Kuruba]] • [[Növények/L/Licsi|Licsi]] • [[Növények/M/Mandarin|Mandarin]] • [[Növények/M/Mangó|Mangó]] • [[Növények/M/Maraguja|Maraguja]] • [[Növények/N/Narancs|Narancs]] • [[Növények/N/Naranjilla|Naranjilla]] • [[Növények/P/Papaja|Papaja]] • [[Növények/P/Perui földicseresznye|Perui földicseresznye]] • [[Növények/P/Pitaja|Pitaja]] • [[Növények/P/Pomelo|Pomelo]] • [[Növények/R/Rambután|Rambután]] • [[Növények/T/Tojásdinnye|Tojásdinnye]] • [[Növények/Z/Zöldcitrom|Zöldcitrom]] |csoport2 = Termesztett gyümölcsök |lista2 = [[Növények/B/Birs|Birs]] • [[Növények/C/Cseresznye|Cseresznye]] • [[Növények/D/Datolyaszilva|Datolyaszilva]] • [[Növények/E/Egres|Egres]] • [[Növények/E/Eperfa|Eperfa]] • [[Növények/F/Földi eper|Földi eper]] • [[Növények/G/Gesztenye|Gesztenye]] • [[Növények/G/Görögdinnye|Görögdinnye]] • [[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] • [[Növények/K/Kamkvat|Kamkvat]] • [[Növények/K/Kivi|Kivi]] • [[Növények/K/Kopasz kivi|Kopasz kivi]] • [[Növények/K/Körte|Körte]] • [[Növények/K/Közönséges dió|Közönséges dió]] • [[Növények/M/Mandula|Mandula]] • [[Növények/M/Meggy|Meggy]] • [[Növények/M/Málna|Málna]] • [[Növények/N/Naspolya|Naspolya]] • [[Növények/N/Nektarin|Nektarin]] • [[Növények/R/Ribiszke|Ribiszke]] • [[Növények/R/Ringló szilva|Ringló szilva]] • [[Növények/S/Sárgadinnye|Sárgadinnye]] • [[Növények/Sz/Szeder|Szeder]] • [[Növények/Sz/Szelídgesztenye|Szelídgesztenye]] • [[Növények/Sz/Szilva|Szilva]] • [[Növények/T/Tüskétlen szeder|Tüskétlen szeder]] • [[Növények/Ö/Őszibarack|Őszibarack]] |csoport3 = Vadgyümölcsök |lista3 = [[Növények/A/Alaszkai áfonya|Alaszkai áfonya]] • [[Növények/A/Amerikai tőzegáfonya|Amerikai tőzegáfonya]] • [[Növények/C/Csipkebogyó|Csipkebogyó]] • [[Növények/E/Erdei szamóca|Erdei szamóca]] • [[Növények/E/Európai homoktövis|Európai homoktövis]] • [[Növények/F/Fehér eperfa|Fehér eperfa]] • [[Növények/F/Fejecskés som|Fejecskés som]] • [[Növények/F/Fekete bodza|Fekete bodza]] • [[Növények/F/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] • [[Növények/F/Fekete eperfa|Fekete eperfa]] • [[Növények/G/Galagonya|Galagonya]] • [[Növények/H/Hamvas szeder|Hamvas szeder]] • [[Növények/H/Húsos som|Húsos som]] • [[Növények/K/Kökény|Kökény]] • [[Növények/K/Közönséges mogyoró|Közönséges mogyoró]] • [[Növények/O/Osztrák körte|Osztrák körte]] • [[Növények/V/Vadalma|Vadalma]] • [[Növények/V/Vadkörte|Vadkörte]] • [[Növények/V/Vadszeder|Vadszeder]] • [[Növények/V/Vérmogyoró|Vérmogyoró]] • [[Növények/V/Vörös áfonya|Vörös áfonya]] • [[Növények/Vadcseresznye|Vadcseresznye]] |csoport4 = |lista4 = |alul = '''Figyelem!''' A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 8z05vjlf09wsvs1fxhdjerkfhwovlsk 6 99037 423218 423213 2022-07-31T15:18:36Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC kinagyítva, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dem (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hidi (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} s6nmm9eczrh4yyhkvqfyciv25byac1e 423219 423218 2022-07-31T15:19:36Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC kinagyítva, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hidi (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} htf0vlhnrnsieflf9zy7kybzfft3yb2 423222 423219 2022-07-31T16:26:01Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC kinagyítva, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 7rqgmv4zlplnco11us8cgh5m9f99d7d 423224 423222 2022-07-31T17:31:07Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC kinagyítva, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oirph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} pgb3r0zk2fskl1ryjo0gcnchlpm1tm5 423225 423224 2022-07-31T18:45:42Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC kinagyítva, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oirph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒim (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} fg4whxsn3r4rm83zhw2vnd2om4ubnwn 0 102849 423368 423209 2022-08-01T05:03:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egyszerűbb háztartásokban rendesen kevés változatosságot lehet kifejteni a sült pecsenyék készítésében, mert nehezebb a hozzávalókat beszerezni. Én tehát csak oly pecsenyéket jegyeztem le, melyeket bármely vidéken meg lehet készíteni. Azokat a kicsavart ízű húsokat soha se szerettem; és tapasztalásom szerint velem együtt senki sem tartja olyan jónak, mint a természetességben lehetőleg meghagyott friss húst.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} #[[/A "Luby" sült|A "Luby" sült]] #[[/Az angol sült|Az angol sült]] #[[/Beafsteak|Beafsteak]] #[[/Borjú fehérpecsenye töltve|Borjú fehérpecsenye töltve]] #[[/Borjúcomb|Borjúcomb]] #[[/Borjú máj|Borjú máj]] #[[/Borjúnyelv|Borjúnyelv]] #[[/Borjúpörkölt|Borjúpörkölt]] #[[/Borjúszelet|Borjúszelet]] #[[/Borjútokány|Borjútokány]] #[[/Borjúvesés|Borjúvesés]] #[[/Erdélyi tokány|Erdélyi tokány]] #[[/Fehér pecsenye|Fehér pecsenye]] #[[/Főtt marhanyelv|Főtt marhanyelv]] #[[/Kacsa sülve|Kacsa sülve]] #[[/Kappan-sült|Kappan-sült]] #[[/Lengyel rostélyos|Lengyel rostélyos]] #[[/Libamell fojtva|Libamell fojtva]] #[[/Libasült|Libasült]] #[[/Malac pecsenye|Malac pecsenye]] #[[/Malac-sült|Malac-sült]] #[[/Marha pecsenye|Marha pecsenye]] #[[/Marhahús paprikás|Marhahús paprikás]] #[[/Marhahús tejfeles mártással|Marhahús tejfeles mártással]] #[[/Marhapecsenye-gombóc|Marhapecsenye-gombóc]] #[[/Paprikás sertésfejből|Paprikás sertésfejből]] #[[/Paprikás-csirke|Paprikás-csirke]] #[[/Paprikás-szelet|Paprikás-szelet]] #[[/Pörkölt pulyka|Pörkölt pulyka]] #[[/Pörkölt-csirke|Pörkölt-csirke]] #[[/Pörkölt-malac|Pörkölt-malac]] #[[/Pulyka sült|Pulyka sült]] #[[/Pulyka vagdalt hússal|Pulyka vagdalt hússal]] #[[/Rántott borjú|Rántott borjú]] #[[/Rántott csirke|Rántott csirke]] #[[/Rostélyon sült|Rostélyon sült]] #[[/Savanyú vesepecsenye|Savanyú vesepecsenye]] #[[/Serpenyős rostélyos|Serpenyős rostélyos]] #[[/Sertés-comb|Sertés-comb]] #[[/Sertésgerinc|Sertésgerinc]] #[[/Sertés-gerinc|Sertés-gerinc]] #[[/Sertés-szelet|Sertés-szelet]] #[[/Sült libamáj|Sült libamáj]] #[[/Szalonnával sütött kappan|Szalonnával sütött kappan]] #[[/Szalonnával tűzdelt vesepecsenye|Szalonnával tűzdelt vesepecsenye]] #[[/Szelíd kacsa vad módra|Szelíd kacsa vad módra]] #[[/Tejfeles rostélyos|Tejfeles rostélyos]] #[[/Töltött borjúszegy|Töltött borjúszegy]] #[[/Töltött csirke|Töltött csirke]] #[[/Töltött fehérpecsenye|Töltött fehérpecsenye]] #[[/Vagdalt marha-pecsenye|Vagdalt marha-pecsenye]] #[[/Vereshagymás rostélyos|Vereshagymás rostélyos]] #[[/Vetrece|Vetrece]] #[[/Zöldséges pecsenye|Zöldséges pecsenye]] == A "Luby" sült == . == Borjúszelet == . Borjú-szeleteket csak a borjú felsál-részéből lehet szépet és jót készíteni. Két kiló felsál pecsenyének szedjük le minden inas és kövéres részét; vagdaljuk azt fel csinosan, egyenlően hosszúkás szeletekbe; deszkán fakalapáccsal verjük ki, de nem nagyon erősen, mert elrongyosodik s úgy nem szép. Minden egyes szeletet sózzunk meg, mártsunk lisztbe és süssük ki nem sok, de igen forró zsírban, hirtelen. Mind a két felét gyorsan pirítsuk meg a forró zsírban és ha lehet, azonnal tálaljuk, mert csak akkor igazi jó ízű. Körítsük tarhonyával, burgonyával, vagy párolt rizskásával. Tálaljuk hosszúkás tálban. == Borjúvesés == . Vegyük 3 kiló gyönge borjúból a vesés részét, mossuk azt meg, sózzuk be és felül hintsük meg apróra tört borssal. Kenjük be fagyos zsírral, és így tegyük tepsibe sülni. Ha néha megfordítjuk a tepsivel együtt, egy óra alatt megsül. Mikor nagyon sül, egy kevés vizet is önthetünk alá, nehogy megfüstölődjék. Tálalni a megsülés után frissen kell, nehogy elromoljék. Hosszú tálban szép szeletekbe vágva, szorosan egymás mellé illesztve rendezzük el és köritsük káposzta-salátával, vagy esetleg burgonyával. == Borjúpörkölt == . Ehhez használhatunk húst a borjú elejéből éppen úgy, mint a bordás részekből. Vagdaljunk össze 2 kilót nem igen apró darabkákba; mossuk azt meg és tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt. Ha ez a zsír forr, vagdaljunk fel apróra egy nagy fej vereshagymát és tegyük a forró zsírba; továbbá tegyünk bele egy bádog-kanál szép veres paprikát is. Később a felvagdalt borjúhúst is tegyük a paprikás zsírba, majd sózzuk meg, egy pár kanál vizet is öntsünk bele és fedő alatt kavarva, pároljuk egy fél óráig. Ha elég puha, tálaljuk ki hosszú tálba; felvert galuskával vagy pirított burgonyával adjuk asztalra. == Borjútokány == . Ehhez a borjúnak bármely részét lehet használni. Vegyünk 2 kiló borjúhúst és vagdaljuk fel apró darabokba. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt; ha a zsír forró, tegyük bele a megmosott borjúhúst; sózzuk meg, fedjük le és néha kavargassuk fel. Amikor már majdnem egészen elfőtte a vizet, tegyünk bele 6 nagy fej, vékony laskába vagdalt vereshagymát. Mikor a hús a hagymával együtt pirulni kezd, vegyük le és tálaljuk fel. A tokány csak úgy jó, ha alig kezd a hús pirulni, - inkább fehér legyen mint piros. Hosszú tálban burgonyával körítve tálaljuk. Borjúcomb. Vegyünk a borjú combjából 3 kilónyit; mossuk és sózzuk azt meg, tegyük lábasba, egy kanál forró zsírba, fedjük le és pároljuk egy óra hosszáig - villával gyakran megforgatva, hogy minden oldala szép pirosra süljön. Mikor már piros, félre tehetjük tálalásig. Ez akkor sem romlik el, ha egy darabig langyos meleg helyen áll. Tálalás előtt deszkára téve, jó éles késsel vagdaljuk fel széles szeletekbe. Tegyük hosszú tálba és köritsük burgonyával, vagy tarhonyával. == Rántott borjú == . Erre a célra is jó a borjúnak akármilyen része; vagdaljuk fel a húst csinos, lapos szeletekre. A csontokat, lehetőleg még nyersen, ki kell belőle fejteni. Sózzuk meg és mártsuk darabonként lisztbe; aztán egy tányérba ütött és felhabart nyers-tojásban, végül szép apró zsemlye-morzsában hengergessük meg. Miután minden darabot így elkészítettünk, tegyük bő forró zsírba sülni; mikor pirulni kezd, forgassuk meg a zsírban, (hogy minden oldala szép piros legyen.) Tegyük hosszú tálba, díszítsük zsírban kisült, zöld petrezselyem levelekkel és adjunk mellé ugorka-salátát. == Töltött borjúszegy == . Tegyünk deszkára egy borjú lapockát, melynek a felső vékony bőrét a szélén kezdve, előbb késsel, majd bádogkanál nyelével válasszuk el a hústól, ügyelve, hogy lehetőleg kis nyílást csináljunk, a töltelék betevése céljából; aztán készítsünk bele tölteléket a következő módon: 6 keményre főtt tojást tegyünk deszkára és vagdaljuk jól össze, két egész zsemlét áztassunk meg tejben; a tejet csavarjuk ki belőle jól, és gyúrjuk a zsemlyét össze a tojással, később tegyünk bele 12 deka jól megvagdalt fehér szalonnát, és 2 nyers tojást üssünk közé, majd vegyünk sót, egy kávés-kanál tört borsot és egy kávés-kanál apró petrezselyem-levelet; ezeket gyúrjuk mind jól össze és tömjük bele a lapockába, - a bőr alá - szépen elsimítva, hogy az egész hús felületére egyenlően jusson a töltelék. Azután cérnával varrjuk be ott, a hol megtöltöttük és az egész húst sózzuk meg, tegyük tepsibe, azután zsírral kenjük be, süssük egy óráig; a saját levével gyakran locsolva. Tálalás előtt a cérnát és a húsban maradt csontokat könnyen ki lehet szedni, de e munka közben ügyeljünk reá, hogy a töltött hús szét ne roncsolódjék. Végül gondosan szeldeljük fel és hosszú tálban adjuk asztalra tarhonyával, vagy makarónival. == Borjú fehérpecsenye töltve == . A borjú combjából vágjunk le egy darabot, a fehér pecsenyéjével együtt. A fehérpecsenyét hasítsuk hosszába félig úgy, hogy jókora széles és lapos szelet kerekedjék belőle. Az ehhez való tölteléket a következő módon kell elkészíteni: egy darab borjúpecsenyét és egy darab fehér szalonnát vagdaljunk jól össze, két zsemlyét áztassunk vízbe, azután csavarjuk ki jól és gyúrjuk fel a vágott hús közé; tegyünk bele 2 nyers tojást, sót, petrezselyem-levelet és tört borsot. Ezt a tölteléket össze kell jól gyúrni; a nagy szelet borjú pecsenyét a lehetőleg jól meg kell verni, de csak annyira, hogy lyukas ne legyen. A tölteléket tegyük végig nyújtva a közepére, aztán úgy varrjuk be cérnával, hogy szép vékony kolbász alakú hús legyen belőle; sózzuk és borsozzuk meg, tegyük zsíros tepsiben forró sütőbe sülni; locsoljuk időnként saját levével. Ha szép pirosra sült, vegyük ki és azon forrón tálaljuk hosszú tálban csinos rézsútos szeletekbe rakva. Tegyünk mellé fehér káposzta salátát. == Borjú máj == . Szép tiszta, fehér borjú-májat vagdaljunk el lapos szeletekbe, sózzuk meg és mártsuk lisztbe, felvert nyers tojásba és zsemlye-morzsába; süssük ki bő, forró zsírban. Tálaljuk zöldborsóval vagy vegyes zöldséggel körítve. == Borjúnyelv == . Két borjú-nyelvet főzzünk meg sós vízben, negyedórai főzés után vegyük ki a léből és tegyük deszkára; húzzuk le a bőrét, tegyük vissza a levébe és főzzük egy óráig. A nyelvet ezután helyezzük deszkára és vagdaljuk fel egyenlő nagyságú, nem igen vékony rézsútos darabokra, sózzuk újra egy kissé meg, aztán mártsuk lisztbe és felvert nyers tojásba. Tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt forrni; ha jó forró a zsír, süssük meg benne gyorsan a nyelv szeleteket gyönge pirosra. Tálaljuk vörös céklával, tormával és zöldpetrezselyem levéllel díszítve. == Rántott csirke == . Három kis csirkét, tollától szépen tisztítsunk meg, hogy a legkisebb toll se maradjon rajta. A csirkék beleit szedjük ki és a máját, zúzáját tisztitsuk meg a béltől; az epéjét pedig vágjuk le a májról. A csirke egyik szárnya közé tegyük a májat, a másikba pedig a zúzáját. A csirkét daraboljuk fel a szokott részeire és sózzuk meg. Egy tányérba tegyünk lisztet, egy másik tányérba üssünk bele 4 nyers tojást és habarjuk jól össze; a harmadik tányérba pedig reszeljünk bele 4 nagyon kemény zsemlyét. Legelőbb mártsuk be a csirke darabokat a lisztbe, azután tojásba és végül a zsemlyemorzsába. Miután minden egyes darabot beforgattunk, tegyünk egy nagy lábasba egy kilónyi zsírt forrni. Mikor jó forró a zsúr (de ne hogy el égjen), akkor tegyük bele a csirke darabokat úgy, hogy egyszerre lehetőleg sokat kisüthessünk. A sütéskor arra is kell ügyelni, hogy igen gyors tűzön ne süljön, mert akkor belől nyers marad a hús, és az a rántott csirkénél igen ízléstelen. Ha lassan sül, az sem jó, mert elég alatta a sok zsír, és a zsemlyemorzsa is összevissza szárad a húson. Ha a csirkéket mind szép pirosra kisütöttük, tegyük hosszú tálba. Abban a zsírban, a melyben, a csirke sült, és a mely még forró, süssünk zöldpetrezselyem levelet, és avval a csirkét felül hintsük be. Vigyázzunk, hogy a csirkét lehetőleg forrón, a sütés után, adjuk asztalra. A rántott csirke, nehogy sótlan maradjon, mert akkor édes és nem jó. == Töltött csirke == . Két nagy csirkét úgy vágjunk meg a nyakánál, hogy a feje le ne essék; vérét eresszük ki, és ha már nincs benne életjel, a nyakán, a megvágott helyen levő nyílásba, a bőr alá, dugjunk egy, mind a két végén levágott, jól szelelő tollszárat, azzal fújjuk fel a csirkét, de lassan, nagyon lassan, addig, míg lehető nagyra megnő; vigyázni kell reá, hogy a túlságos fúvástól ki ne hasadjon. Ha már eléggé nagy, egy zsineggel gyorsan kössük meg a nyakát, hogy a levegő, miután a fúvást elhagytuk, ki ne jöjjön belőle. A csirkét forró vízbe mártsuk bele és a tollait gondosan tépjük le, vigyázva, nehogy a vékony bőrt kiszakítsuk, mert akkor nem lehet megtölteni. Kopasztás után már nem baj, ha lelohad is a félfúvás. A csirkét melle alatt bontsuk fel, és a máját valamint a zúzát vegyük ki a bél közül, s mint majorságoknál rendesen szokás, tegyük a szárnyába. Az egész csirkét sózzuk meg és a bőre alatt töltsük meg a következő töltelékkel: Vegyünk három kemény zsemlyét, áztassuk azt meg hideg vízben; ha teljesen megázott, csavarjuk ki jól és tegyük tálba; rakjunk a zsemlye közé két egész nyers tojást, két keményre főtt tojást összevagdalva, egy diónyi zsírt, sót, fél kávés-kanál tört borsot és egy kávéskanálnyi apró zöld petrezselyem-levelet; ezeket gyúrjuk jól össze. E keverékkel töltsük meg a csirkét mindenütt szép egyenlően; hátát combját és mellét a bőr alatt rendezzük el jól, hogy egyenlő vastag legyen mindenütt a töltelék. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral és pár kanál vizet öntsünk alá; helyezzük sütőbe és többször locsolva forgassuk meg, hogy egyenlően piruljon. Ilyen eljárás mellett, ha jó tüzünk van, egy fél óra alatt megsül. Tálaláskor gondosan vagdaljuk fel és olyan formán rakjuk hosszú tálba, hogy úgy nézzen ki, mintha egy egész lenne; köritsük burgonyával és salátát adjunk mellé. == Paprikás-csirke == . Három jókora csirkét a tollától tisztítsunk meg, minden tollat, pehelyt a leggondosabban szedjünk ki a bőréből. A melle alatt vágjuk fel a beleit szedjük ki; a májat, zúzáját tisztitsuk meg és rakjuk a szárnyakba, azután vagdaljuk fel a csirkét darabokba. Egy nagy tojásnyi zsírt tegyünk akkora nagy lábasba, hogy miután a csirke részeket mind bele tettük, a helyszűke ne akadályozzon bennünket a kavargatásban. Ha a zsír forró lesz, tegyünk bele két fej apróra vágott vereshagymát és bádogkanálnyi szép piros paprikát, azután tegyük bele mindjárt a csirkét is, kavarjuk össze, sózzuk meg, öntsünk reá fél liter vizet, fedjük be és többször kavarva, pároljuk fél óráig. Eközben ügyeljünk, hogy széjjel ne főjön. Ha megpuhult a csirke, készítsünk a levébe 3 deci igen jó tejfelből és egy kávéskanál lisztből habarást; ezt öntsük a csirkelevébe, kavarjuk össze jól, egy percig főzzük együtt. Ha netalán a leve kevésnek bizonyulna, tehetünk még bele néhány kanál vizet is. Ez akkor se romlik el, ha egy álló óráig meleg helyen kell is maradnia. Tálaljuk fel hosszú tálban, köritsük tarhonyával vagy felvert galuskával. == Pörkölt-csirke == . Három nagyobb csirkét tisztítsunk meg szépen a tollától; belét szedjük ki, máját zúzáját tisztitsuk meg és tegyük a szárnyába; vagdaljuk fel részeire és sózzuk meg. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt forrni; ha felforr ott a zsír, rakjunk bele két fej apróra vágott vereshagymát és a csirkét is tegyük bele a zsírba; kavarjuk meg többször; mikor sülni kezd, pár kanál vizet öntsünk reá. A mint megpuhult, tegyük gyors tűzre, hogy piruljon kissé. Mikor gyenge piros lett, asztalra adhatjuk; hosszú tálban adjuk, szolgáljunk fel mellé ugorka salátát; köritsük makarónival. == Kappan-sült == . Két kappant forró vízbe mártva a tollától tisztítsunk meg szépen; vágjuk fel a melle alatt és a máját, zúzát vegyük ki és tisztogassuk le, aztán tegyük a szárnyába. A kappanokat kívül is, belül is jól meg kell sózni; a belsejébe tegyünk egy kevés majoránna füvet, kenjük be fagyos zsírral, tegyük tepsibe, öntsünk alá egy pár kanál vizet, és süssük jó tűznél másfél óráig; eközben locsoljuk és forgassuk. Tálaláskor vagdaljuk fel szépen, rakjuk hossza tálba, köritsük burgonya pürével és adjunk mellé ugorkát. == Szalonnával sütött kappan == . Vegyünk egy szép nagy kappant, tisztitsuk meg gondosan; a belét vegyük ki, a májat és zúzát tegyük a szárnyába, sózzuk meg kívül is belül is; kevés borssal is hintsük be. Cérnával néhány szelet szalonnát is erősítsünk reá. Azután tegyük a kappant egy olyan lábasba, a melybe már eleve egy kanálnyi zsírt tettünk; majd öntsünk reá két deciliter ecetet; továbbá tegyünk mindenféle fajta karikákba vagdalt zöldséget is reá, el nem felejtve egy fő vöröshagymát, mert ez okvetlenül szükséges. Ezt a sültet be kell fedni s egy óráig kell párolni. Akkor vegyük ki a kappant és tegyük más lábasba; a levet, a melyben főtt, szűrjük újra reá; a szalonna szeleteket pedig szedjük le róla, tegyük a levébe és pirítsuk meg sütőben fél óráig. Tálaláskor vagdaljuk fel és tegyünk a levébe egy kevés tejfelt, köritsük apró zsemlye gombócokkal. Ez a pecsenye hidegen is nagyon ízletes; vacsorára illetve tea mellé pláne, csupán hidegen szokás asztalra adni. Ilyen alkalomra aszpikkal és citromszeletkékkel díszítsük fel. == Kacsa sülve == . A kacsát mielőtt sültnek felhasználjuk, legalább is egy hétig kell hizlalni. A kacsának a tollát tépjük le azután forrázzuk meg vízzel és gondosan szedjük ki belőle a legkisebb toll-maradványt is. A kacsát mindég a melle alatt hasítsuk fel: a belét vegyük ki, a máját és a zúzáját tisztitsuk meg és használatáig tegyük félre. A kacsát kívül belül sózzuk meg, tegyük tepsire, öntsünk alá egy kevés vizet, tegyük forró sütőbe egy óráig és többször forgatva süssük meg szép pirosra. Készítsünk mellé rizskását a májával és zúzájával vegyítve.[*] Tálaláskor vagdaljuk fel és rakjuk hosszú tálba; köritsük a májas-rizskásával. [*] Ez a mód e könyvben más helyütt van leírva. A szerző. == Szelíd kacsa vad módra == . A kissé sovány kacsát legcélszerűbb vad mártással készíteni, mert így olyannyira jól elkészíthetjük, hogy meg sem lehet ismerni, hogy nem vadkacsa. A kacsát tisztitsuk meg tollától, belét vegyük ki; máját zúzáját tisztitsuk meg, és tegyük bele a szárnyába; sózzuk meg kívül belül, borssal is hintsük be; tegyünk egy lábasba zsírt, egy fej vereshagymát, zellert, petrezselyem gyökeret, sárgarépát, 2 deci ecetet. A kacsát tegyük a lábasban levő zöldség közé, hogy egy kissé gyönge piros legyen, és pároljuk egy óráig. A zöldséget törjük át szitán és a mártásba mely áttörődött, tegyünk egy kis vágott cukrot; ha nem elég savanyú, még egy kevés ecetet is tehetünk bele; egy perczig forraljuk újra fel, azután öntsük a felvágott és tálba szépen elhelyezett kacsára; citrom-szeletekkel diszitve adjuk fel. == Pulyka sült == . Egy jól kinőtt jércze-pulykát tisztítsunk meg, azután öntsük le forró vízzel, a melle alatt hasítsuk ki, és beleit gondosan kiszedve, máját és zúzáját tisztitsuk meg. Igen gondosan, ujjainkkal a nyakán benyúlva, vegyük ki az ételt tartó bögyét vigyázva, hogy a külső bőrt ne repesszük fel, mert a pulyka bögyét csak akkor tölthetjük jól meg. Az egész pulykát sózzuk meg kívül belül, készítsünk a bögyének tölteléket a következő módon: két egész zsemlyét áztassunk fél óráig tejben, azután csavarjuk ki jól, tegyük deszkára, vegyítsük fel három nyers tojással és 10 deka igen apróra vagdalt fehér szalonnával, 3 keményre főtt és apróra vagdalt tojással; egy kávés kanál borsot, egy kávéskanál sót és apró zöldpetrezselyem-levelet is tegyünk bele; ezeket mind együtt gyúrjuk jól össze és tömjük a pulyka bögyébe. Felül a nyaknál kössük meg cérnával a bőrt, mert különben sütés közben könnyen kifordul a töltelék. Tegyük a pulykát tepsire, kenjük be vékonyan fagyos zsírral, öntsünk alá pár kanál vizet, eztán tegyük forró sütőbe másfél vagy 2 órára. Ezalatt többször forgassuk s mikor meg van, igyekezzünk minél melegebben felvagdalni, és tálaljuk hosszú tálba, alatta káposztával. A töltött bögyét külön kell nagy vékony szeletekbe vagdalni és a pecsenye körül káposztával vegyesen koszorúba rakni. == Pörkölt pulyka == . Egy megtisztított pulykát vagdaljunk fel apró darabokra. Egy lábasban tegyünk egy tojásnyi zsírt forrni; ha a zsír forró lesz, tegyünk bele egy fej apróra vágott vereshagymát és egy kanál paprikát. A pulyka húst tegyük a paprikás zsírba, sózzuk meg, fedjük be és többször megkavarva pároljuk egy - vagy ha a pulyka vén - két óra hosszáig, amíg megpirul. Közbe-közbe kevés vizet tegyünk bele; nehogy az elszáradás miatt piruljon meg a hús. Tálaljuk hosszú tálba és köritsük rizskásával, melyet vegyítsünk a pulykának össze vagdalt májával és zúzájával. == Pulyka vagdalt hússal == . Egy fiatal pulykát, amelyik nem nagyobb egy tyúknál, szépen tisztítsunk meg és forrázzuk le vízzel; ha gondosan megtisztítottuk, bontsuk ki a melle alatt, máját zúzáját vegyük ki a beleiből és tegyük sósvizbe főni félóráig. Azalatt a pulykát hátánál hasisuk fel, a melle csontját vegyük ki, de úgy, hogy a húsa ne roncsolódjon el; mégis ahonnét csak lehet, szedjük ki a csontjait, arra folyton ügyelve, hogy azért a pulyka ne veszítse el formáját. A comb csontja maradjon benne. Miután a csontokat lehetőleg kiszedtük belőle, sózzuk meg kívül-belül és készítsünk bele a következő módon tölteléket: a megfőtt máját és zúzáját deszkán vagdaljuk jól össze, fél kiló borjú-pecsenyét és fél kiló kövér sertés pecsenyét is vagdaljunk meg nyersen, két zsemlyét beáztatva és jól kicsavarva gyúrjunk össze, egy kis fej vereshagymát, néhány apróra vagdalt sampiongombát, apróra vágott zöldpetrezselyem levelet, 4 nyers tojást, 4 keményre főtt és megvagdalt tojást, egy kávéskanál tört borsot és ugyanannyi sót tegyünk e töltelékhez és mindezeket keverjük jól össze és töltsük meg vele az egész pulyka belső felét. Ha ez meg van, varrjuk a bőrt cérnával szépen a hátán össze, tegyük egy nagy fazék forró sós vizébe főni, egy órai főzés után - ha a pulyka már puha, - (de nehogy szét omoljon) tegyük egy mély hosszú tálba, a cérnát szedjük ki belőle, fektessük hátára és tegyük hűlni pincébe vagy jégre. Ha teljesen kihűlt, nagyon éles késsel vágjuk szeletekbe, s rakjuk össze. A tálalásnál vigyázni kell, hogy a már fölvagdalt pulyka olyan formán maradjon egy csomóban, mintha az egész egy sértetlen pulyka volna. A tálba tett pulyka alá öntsünk egy ujjnyi aszpik levet és hagyjuk a pulykán megfagyni. Díszítsük fel citromszeletekkel, torma, veres cékla és zöldpetrezselyem-leveléből készült rózsákkal. E pecsenyét nagyobb ünnepi ebéd alkalmával leves után, vacsorakor pedig első ételnek lehet tálalni. == Libasült == . Fiatal libát, mely csak félig legyen kövér, szépen tisztitsuk meg, majd forró vízzel öntsük le. Ha már szép tiszta a liba, vágjuk fel a melle alatt és a máját gondosan vegyük ki. A májról és a zúzáról a kövérét és a beles részeket le kell szedni. Az epét ügyelve vágjuk le a májról; a libának két szárnyát, nyakát, a száraz-lábat vagdaljuk le és használjuk fel ludaskásához, vagy valami féle becsinálthoz. Az egész libát sózzuk meg kívül belől, tegyük a hátára fektetve tepsibe; öntsünk alá kevés vizet és tegyük forró sütőbe, vagy másfél óráig sülni, - de gyakran forgassuk, hogy egyenlően süljön. Ha sok zsírja sül a tepsiben, öntsük le s tegyük félre a zsírt, hogy ne pörkölődjék meg a liba a hosszas sütés alatt. Tálaláskor csinosan vagdaljuk fel a libát és úgy rakjuk tálba, hogy egésznek nézzen ki. Tegyünk mellé makarónit. == Libamell fojtva == . A liba melle, ha jól csináljuk annyira ízletes, hogy - szükség esetén - őzderék helyett is fel lehet adni, ritkább vendég elébe. Két vagy három, bőrétől megtisztított liba mellet tegyünk tálba és készítsünk hozzá páclevet; fél liter ecetbe tegyünk egy fej vereshagymát, néhány szem borsot, kakukk-füvet és többféle karikákba vagdalt zöldséget. Ezeket fazékba téve, forraljuk fél óráig, aztán öntsük forró állapotban a libamellre; fedjük be, hagyjuk a páclevet rajta egy óráig vagy ha éppen másnap szükséges, egy éjen át is lehet rajta. Mikor szükségünk van a pecsenyére, tegyük egy kanál zsírral együtt lábasba, a pácléből, szitán át, szűrjünk reá kevés levet, fedővel fedjük be és pároljuk egy óráig. Készítsünk habarást, három deci tejfelből egy kávéskanál liszttel, öntsük ezt a liba mellre, de bő leve ne legyen: kissé forraljuk a tejfellel a húst. Tálaláskor a liba mellet vagdaljuk keresztbe őzderék formában. A mártást szűrjük reá, citromszeletekkel díszítsük és körüle tegyünk felvert galuskát. == Sült libamáj == . Libamájat sütni csak akkor érdemes, ha szép nagy és kövér a máj, mert különben nagyon össze esik a sütés alatt. A libamájat sózzuk meg, egy tört borssal hintsük be, tegyünk egy lábasba kevés zsírt, és a forró zsírba egy kis fej apróra vágott vereshagymát. A hagyma után mindjárt tegyük a májat is a zsírba, és fedjük be. Pároljuk félóráig, azután a fedőt vegyük le róla és hirtelen süssük, hogy a zsírjába kissé megpiruljon. Mihelyt megsült, igyekezzünk azonnal tálalni, mert csak akkor jó puha a máj, ha sokáig nem áll megsülve. Saláta káposztát vagy ugorkát adjunk mellé. == Az angol sült == . Ez a pecsenye annál jobb, mennél nagyobb tömegben készül. Vegyünk tehát legalább 3 kilogrammnyi szép marha pecsenyét. Az angol sülthöz legcélszerűbb a hátszínt, a rostélyost vagy a virágos-tarját használni. Miután a húst jól megmostuk és megsóztuk, hintsük be apróra törött borssal. Egy mély lábasba tegyünk egy kanálnyi zsírt forrni. Mikor nagyon forró a zsír, az elkészített pecsenyét akkor tegyük bele, de vizet ne öntsünk reá, hanem fedjük be azon szárazon és hagyjuk a jó erős tűzön párolódni. Ha mégis nagyon sülne a zsír, és majdnem égni kezdene, akkor a hús alá töltsünk egy pár kanál vizet, nehogy megfüstösödjék. Ezt a húst gyakran kell forgatni, hogy minden oldala ropogósra süljön. Ha jó két óra hosszáig gondozva sütjük, akkor elérjük azt, hogy a hús egészen puha lesz és a felvágáskor csaknem véres lé omlik ki belőle. Szép széles szeletekbe vagdaljuk és hosszú tálba rakjuk. Az angol sültet kapart tormával és pirított burgonyával adjuk; mustárt is tegyünk mellé. == Marhahús tejfeles mártással == . Két kiló felsál pecsenyét tegyünk megmosva és sózva egy nagy lábasba, továbbá egy befedett lábasban, kanálnyi zsírban rakjunk zellert petrezselyem-gyökeret, vereshagymát, borsot, 2 szem szegfű szeget, egy pohár ecetet és egy pohár vizet; hagyjuk főni 2 óráig. Ha a pecsenye puha lett, a zöldséget törjük át szitán és habarjunk bele 2 deci tejfelt, egy kávés kanál liszttel, egy kávés kanál porcukort; továbbá kevés ecetet is tegyünk még bele. E mártást öntsük a felvagdalt pecsenyére; főzzük fel együtt pár percig. Ha barna mártást akarunk készíteni, egy kocka cukrot pirítsunk meg egészen sötét színűre, egy kis ecettel oldjuk fel, és azt tegyük a tejfeles mártásba, akkor szebb színe lesz; rizskásával tálaljuk. == A paprikás-szelet == . Egy kiló felsál pecsenyét vagdaljunk fel széles szeletekre és verjük meg fakalapáccsal. Az ütésnél vigyázzunk, hogy csinos tömött formája megmaradjon. Azalatt míg az ütéssel elkészülünk, tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt, egy fej felvágott vereshagymát és egy jókora kávéskanálnyi szép veres paprikát keverjünk jól el a hagymás zsírban. E zsírban a besózott hús szeleteket rakjuk szép sorba. Miután valamennyit beletettük, fedjük be és hagyjuk csendesen sülni; mikor elkezd sercegni, öntsünk alá pár kanál vizet és időnként forgassuk meg a pecsenye szeleteket. Eközben ügyeljünk, hogy mindég jó bő leve legyen a húsnak; hosszú tálban tálaljuk és burgonyával köritsük. == Serpenyős rostélyos == . Hat szelet rostélyost sózzunk meg s egy lábasba tegyünk egy kanál zsírt és két fő felvágott vereshagymát. A rostélyos szeleteket rakjuk a hagymás zsírba, fedjük be és pároljuk egy óráig. Párolás közben a húst folytonosan és ügyelve forgatgassuk és kevés vízzel töltögessük, nehogy a leve lesülvén, elszáradjon a hús. Mikor a rostélyos puha és szép lesz, akkor tálalhatjuk hosszú tálban, felvert galuskával koszorúzva. == Főtt marhanyelv == . Egy szép (nagy) friss marha nyelvet tegyünk sós vízben főni, fél órai főzés után vegyük ki a vízből és deszkára téve, fejtsük le a nyelvnek könnyen leválasztható bőrét. A megtisztított nyelvet tegyük vissza forró vízbe és főzzük tovább, legalább két óra hosszáig, mert csak akkor jó a frissen főtt nyelv, ha egészen puha. Mikor megpuhult, tegyük félre a nagy tűztől; de mikor felakarjuk adni, újra forraljuk fel, mert annál jobb a nyelv. minél forróbban adhatjuk asztalra; tálaláskor vagdaljuk fel szép vékony szeletekbe és hosszúkás tálba rakjuk úgy bele, mintha egész darabba lenne a nyelv. A nyelvet hintsük be frissen reszelt tormával és köritsük vajba pirított egész burgonyával; adhatunk mellé mustárt is, sőt azt legcélszerűbb mellé adni, ha csak tormát nem teszünk reá. Leves után, vagy vacsorakor igen kedvelt étel. == Marha pecsenye == zöldséges mártással. Vegyünk 2 kiló felsál pecsenyét, sózzuk meg, tegyük lábasba egy kanál zsírral, kevés felvágott petrezselyem gyökér, sárga répa, vereshagyma, bors és zellerrel, fél pohár ecettel; fedjük be és pároljuk vagy két óra hosszáig; de folytonosan vízzel töltögetve, hogy alig süljön, inkább csak párolódjék; mikor aztán elég puha a hus, tegyük gyors tűzre, hogy szép piros színe legyen a zöldségnek és a pecsenyének; mikor ez meg lesz, akkor a pecsenyét hagyjuk a lábasban; ellenben a zöldségeket szitára téve, törjük azon által a zöldséges zsírt és öntsük újra vissza a pecsenyére; egy kávés kanál cukorport is tegyünk a zöldséges mártásba, azután tálalásig vegyük el az erős tűztől mert könnyen megég a mártás és akkor elszárad a hus. Tálaljuk hosszu tálban felvagdalva, nagy széles szeletekben; a mártást öntsük reá és köritsük makkaronival. == Erdélyi tokány == . Két kiló marha felsárt vagdaljunk egyenlő, diónyi nagyságu darabokba. Lábasba tegyünk egy jó nagy kanál zsirt: ha forró lesz, rakjuk bele a megmosott pecsenyét, sózzuk meg és fedjük be, aztán hagyjuk párolódni egy jó óráig. Ha lesüli a levét, mindég egy kevés vizet öntsünk reá, hogy ne piruljon meg a hus, de ne is főjjön bő lében. Mikor aztán elég puha lett a pecsenye, de azért van rajta egy meritő kanálnyi lé, tegyünk bele 6 fej laskára vágott vereshagymát, azzal is süssük negyed óráig, de egy csöpp vizet sem szabad többé reá önteni, ha a hagyma már benne van. Mikor piros lesz, és zsirig sül, de még nem ropog a hus és a hagyma, akkor van készen. Hosszu tálban tarhonyával köritve tálaljuk. Egész Erdélyben ez a legkedveltebb sült husok egyike; juh husból és bárányhusból is éppen igy készül. == Malaczsült == . A kis malaczot általában nem tudják ropogós bőrüvé sütni; pedig ez könnyű dolog. Ha a kis malaczot megszurtuk torkánál hosszu vékony pengéjű késsel és vérét tálba eltettük használatig; ha már nincs benne semmi életjel, legelőbb a fejét mártsuk egészen buzgó forró vizbe, és gyorsan ujjainkra sodorva, tépjük le róla a szőrt. Ha a feje tiszta a szőrtől, mártsuk még a két első lábát is folytonosan buzgó forró vizbe; azt is gyorsan le lehet tisztitani. Körméről a szaru részt tépjük le, és igy mindég kis részletekbe mártsuk forró vizbe, mig egészen szép fehérre le nem tisztitottuk. Végül hátulsó lába között hasát hosszan felmetszük és a beleit, a tüdőjét és a máját kiszedjük. Az egész kis malaczot kivül és belül megsózzuk és egy hosszu bádog tepsire tesszük, a hasára fektetve, a négy lábát szét huzva, hogy egész szilárdan nyujtózhasson. Az egész malaczot mindenütt, a hol csak lehet kenjük be fagyos zsirral, öntsünk a tepsibe néhány kanál vizet és akkor tegyük a forró sütőbe. Hagyjuk ott sülni másfél vagy két órán át. Ha a malacz nagyobb, időként vegyük ki a sütőből; de ne a pecsenyét, hanem a tepsit forgassuk meg a sütőben. A sültet néha locsolni is kell, de nem gyakran; különösen olyankor nem tanácsos locsolni, mikor pirulni kezd, mert ha ezt tesszük, megvonul a bőre és sohase lesz ropogós. Csak egy-egy kevés fagyos zsirt kell fakanállal reá kenegetni; ugy másfél óra mulva erős tüzet kell alkalmazni. Mikor már egészen átal sült a csendesebb tüznél, de még nem ropogós a bőre, ha akkor hirtelen tüz éri, azonnal ropogóssá lesz. Legtöbb esetben felhólyagzik a malaczbör, de az nem baj; - sokkal nagyobb baj ennél, mert rossz, ha vonult a bőr. Igyekezni kell tehát gyorsan, azon forrón feltálalni, mert az ugy jó. Tegyünk mellé veres saláta káposztát. == Pörkölt-malacz == . Egy kis malaczot a szőrétől szépen tisztitsunk meg; vegyük ki a belét és fejtsük ki belőle a máját, tüdejét, szivét és a lépjét. Mind ezeket valamint az egész malaczot is vagdaljuk apró darabkákba. Egy nagy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsirt, vágjunk apróra egy nagy fej vereshagymát, és vessük a forró zsirba egy bádogkanál szép veres paprikával együtt. Mindjárt azután a malaczot is tegyünk a paprikás zsirba; sózzuk meg és öntsünk alá 3 deczi vizet; a hust fedjük be és gyakori kavarás közben pároljuk egy óra hosszáig. Arra ügyelni kell, hagy tálaláskor annyi leve legyen, hogy a hust ellepje. Hosszu tálba tegyük és köritsük felvert galuskával, tarhonyával, vagy burgonyával. == Malacz pecsenye == tordaiasan. A malacz-pecsenye tordaias módon készitve egész Erdélyben kedvelt eledel. Ehhez a sülthöz a hentes boltokban kilóval mért, nagyobb fajta malaczból vegyünk hust. Legjobb izű, mert nem igen kövér a tarja. Vagdaljunk tehát fel nyersen tarját vastag szeletekbe, jól vigyázva, hogy minden egyes darab bőrös legyen. E hust sózzuk meg. Egy nagyobb lábasba tegyünk tüzre fél kiló zsirt, mely ha nagyon forró lett rakjuk bele a pecsenye darabokat. Eközben ügyeljünk reá, hogy erős tüz felett legyen, mert különben nem lesz ropogós a malacz bőre. Ha a szeleteket mind megsütöttük, rakjuk csinosan hosszu tálban, egymás felébe helyezve, ugy, hogy a bőrös széle mindegyiknek felül legyen; tegyünk a tálba körül veres-saláta káposztát. Lehető forrón tálaljuk asztalra. == Paprikás sertésfejből == . Egy sertés-fejét nyersen tegyünk deszkára, a hasa közül minden csontot szedjünk ki. A csontjától megtisztitott hust vagdaljuk fel falatokba; - a fülét, orrát és a kövér bőrös részeit is. - Egy lábasba igen kevés zsirba, tegyünk egy apróra vágott fej vereshagymát és egy bádogkanálnyi paprikát. A felvágott sertés fejet mossuk meg és tegyük a paprikás zsirba, öntsünk reá annyi vizet, hogy a hust ellepje, sózzuk meg és fedjük be; többször megkavarva pároljuk másfél óráig; ha még ennyi idő alatt sem puhulna meg, pároljuk tovább, mig csak olyan nem lesz, mintha kis malacz husából készült volna. Ha elfövi a levét, öntsünk alá esetleg több izben egy-egy kevés hideg vizet. Mikor tálalni akarjuk, legyen rajta bő paprikáslé. Az igy elkészitett sertésfej nagyon hasonlit a kis malaczpörkölthöz. Tálaljuk hosszu tálban; adjunk mellé ugorkát. == Sertés-gerincz == . (Karmanádli) Két kiló egészen friss sertésgerinczet mossunk meg és sózzuk be; aztán hintsük meg tört borssal; akinek tetszik szórja be kömény-maggal is. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsirral, öntsünk alá kevés vizet, azután tegyük sütőbe; egy óráig süssük. Ez idő alatt többször forgassuk meg és locsoljuk le az alatta lévő zsiros lével. Tálaláskor vagdaljuk fel csinos vastag szeletekbe; e szeleteket rakjuk hosszu tálba, szorossan egymás mellé. Köritsük gombás rizskásával. == Sertés-gerincz == . (másképen) Egy kiló egészen friss és sovány sertésgerinczet vagdaljunk fel széles szeletekbe, tegyük deszkára és fakalapácscsal kissé lapitsuk meg, sózzuk be és forgassuk meg reszelt zsemlyemorzsában. A morzsát is verjük bele egy kissé fakalapácscsal a husba, nehogy a sülés alatt leessék róla, Tegyünk lábasba egy fél kilónyi zsirt; ha nagyon forró a zsir, tegyük a husszeleteket bele és gyors tüzön egymásután süssük ki. Forrón tálaljuk asztalra hosszu tálban. == Sertés-szelet == . Ha a sertés-szeletet a következő módon készitjük, a csalódásig hasonlit a borju-szelethez, ugyanannyira, hogy a legtöbb embert tévedésbe ejthetünk vele. Vegyünk teljesen sovány sertés felsárpecsenyéből két kilót, és a kövér, vagy inas részeket gondosan vagdaljuk le róla. (Ezeket a maradékokat a legjobban felhasználhatjuk töltöttkáposztához, vagy más ilyes főzelék féléhez.) A kövérétől megtisztitott nagy darab sovány husból vagdaljunk szép nagy szeleteket, a melyeket deszkára téve fakalapácscsal veregessünk meg szépen, hogy igen lapos és rongyos ne legyen. A szeleteket sózzuk meg és forgassuk meg lisztben. Csak mikor szükségünk van reá, akkor szabad gyorsan, egymás után sütni a forró zsirban, és azonnal tálalni kell, mert csak ugy tökéletes jó, ha friss; köritsük makarónival. == Sertés-comb == . Három kiló sertés-czombot mossunk meg, sózzuk be és hintsünk reá egy kávés-kanál törtborsot; tegyük lábasba, öntsünk reá két deczi vizet, tegyünk még a husra hat czikk fokhagymát, fedjük be és süssük jó erős tüzön; gyakran forgassuk, hogy minden oldala megpuhuljon. Mikor a vizét lefőtte és már kezd tiszta zsirja lenni, akkor piritsuk meg mind a két felét. Tálaláskor vagdaljuk fel széles szeletekbe, rakjuk hosszu tálba, köritsük saláta-káposztával és piritott burgonyával. j4x52gwve6eqosa2f4xem3coqfeo67x 423407 423368 2022-08-01T06:04:54Z KeFe 20 A lap tartalmának cseréje erre: __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egyszerűbb háztartásokban rendesen kevés változatosságot lehet kifejteni a sült pecsenyék készítésében, mert nehezebb a hozzávalókat beszerezni. Én tehát csak… wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egyszerűbb háztartásokban rendesen kevés változatosságot lehet kifejteni a sült pecsenyék készítésében, mert nehezebb a hozzávalókat beszerezni. Én tehát csak oly pecsenyéket jegyeztem le, melyeket bármely vidéken meg lehet készíteni. Azokat a kicsavart ízű húsokat soha se szerettem; és tapasztalásom szerint velem együtt senki sem tartja olyan jónak, mint a természetességben lehetőleg meghagyott friss húst.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} #[[/A "Luby" sült|A "Luby" sült]] #[[/Az angol sült|Az angol sült]] #[[/Beafsteak|Beafsteak]] #[[/Borjú fehérpecsenye töltve|Borjú fehérpecsenye töltve]] #[[/Borjú máj|Borjú máj]] #[[/Borjúnyelv|Borjúnyelv]] #[[/Borjúpörkölt|Borjúpörkölt]] #[[/Borjúszelet|Borjúszelet]] #[[/Borjútokány|Borjútokány]] #[[/Borjúvesés|Borjúvesés]] #[[/Erdélyi tokány|Erdélyi tokány]] #[[/Fehér pecsenye|Fehér pecsenye]] #[[/Főtt marhanyelv|Főtt marhanyelv]] #[[/Kacsa sülve|Kacsa sülve]] #[[/Kappan-sült|Kappan-sült]] #[[/Lengyel rostélyos|Lengyel rostélyos]] #[[/Libamell fojtva|Libamell fojtva]] #[[/Libasült|Libasült]] #[[/Malac pecsenye|Malac pecsenye]] #[[/Malac-sült|Malac-sült]] #[[/Marha pecsenye|Marha pecsenye]] #[[/Marhahús paprikás|Marhahús paprikás]] #[[/Marhahús tejfeles mártással|Marhahús tejfeles mártással]] #[[/Marhapecsenye-gombóc|Marhapecsenye-gombóc]] #[[/Paprikás sertésfejből|Paprikás sertésfejből]] #[[/Paprikás-csirke|Paprikás-csirke]] #[[/Paprikás-szelet|Paprikás-szelet]] #[[/Pörkölt pulyka|Pörkölt pulyka]] #[[/Pörkölt-csirke|Pörkölt-csirke]] #[[/Pörkölt-malac|Pörkölt-malac]] #[[/Pulyka sült|Pulyka sült]] #[[/Pulyka vagdalt hússal|Pulyka vagdalt hússal]] #[[/Rántott borjú|Rántott borjú]] #[[/Rántott csirke|Rántott csirke]] #[[/Rostélyon sült|Rostélyon sült]] #[[/Savanyú vesepecsenye|Savanyú vesepecsenye]] #[[/Serpenyős rostélyos|Serpenyős rostélyos]] #[[/Sertés-comb|Sertés-comb]] #[[/Sertésgerinc|Sertésgerinc]] #[[/Sertés-gerinc|Sertés-gerinc]] #[[/Sertés-szelet|Sertés-szelet]] #[[/Sült libamáj|Sült libamáj]] #[[/Szalonnával sütött kappan|Szalonnával sütött kappan]] #[[/Szalonnával tűzdelt vesepecsenye|Szalonnával tűzdelt vesepecsenye]] #[[/Szelíd kacsa vad módra|Szelíd kacsa vad módra]] #[[/Tejfeles rostélyos|Tejfeles rostélyos]] #[[/Töltött borjúszegy|Töltött borjúszegy]] #[[/Töltött csirke|Töltött csirke]] #[[/Töltött fehérpecsenye|Töltött fehérpecsenye]] #[[/Vagdalt marha-pecsenye|Vagdalt marha-pecsenye]] #[[/Vereshagymás rostélyos|Vereshagymás rostélyos]] #[[/Vetrece|Vetrece]] #[[/Zöldséges pecsenye|Zöldséges pecsenye]] tdc3qqtgullolnik4o8lgf4ph4h3rhm 0 103086 423421 422855 2022-08-01T10:06:54Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Ételek]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Zsidó töltött árpakása (ricset) NB. Erről a kásáról, valamint a sóletról (l. lejjebb) a zsidók közt az a hit él, hogy ősrégi nemzeti ételeik, amit a ricset piláfszerű volta, valamint az is bizonyítana, hogy a sólet babétel, ami Egyiptomban járja. Lehet, hogy így van, de gyanús a két név, mely, ahogy a jargon kaudervelséből ki lehet halászni, a lengyel-német-zsidó származásra vall; szláv gyök és germán végzet; a ricset szitált vagy rostált ételt jelent, a sólet sózottat. Ez különben mellékes; fő, hogy mind a ricsetnek, mind a sóletnek elmaradhatatlan járuléka a ''ganev''. A szó tolvajt jelent; az igazán kitűnő étel nem egyéb, mint lisztes kolbász; libanyaka: sózott, jól megzsírozott és paprikázott s összekevert liszttel megtöltve s elvarrva. Akár ricsetben, akár sóletben megfőlve nagyon ízletes. Közönséges töltött árpakása. Csontos kövérhust, lúd hátulját, combját, a lisztes hurkával együtt sós vízben egy órát főzzük, aztán árpakásával főzzük egy órát, majd a sütőben pöfögtetjük egy keveset. Tulajdonképen való ricset. (Babbal) ¼ liter apró száraz babhoz ¼ kiló nagy szemű árpakását megmosunk, összekeverjük, megsózzuk, s egy kanál szegedi paprikát bele. Beletesszük a liba hátulját, esetleg a nyakát liszttel töltve (l. fent Ganev), mindezek híján egy darab szép marhaszegy fejét; vízzel felöntjük, felforraljuk s a meleg sütőben lefedve, másnapig állatjuk. Aki ropogósan szereti, gyakran keverje fel. Ha a hús nem elég zsíros, zsírozzák bőven, hogy össze ne csomósodjék. Szokás bab helyett u.n. lófogú száraz borsóval is.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.(191-192.old.)}} c9120gtenow5g7ckrst04dec6ptqycj 0 103103 423364 422878 2022-08-01T04:58:02Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Borjú-szeleteket csak a borjú felsál-részéből lehet szépet és jót készíteni. Két kiló felsál pecsenyének szedjük le minden inas és kövéres részét; vagdaljuk azt fel csinosan, egyenlően hosszúkás szeletekbe; deszkán fakalapáccsal verjük ki, de nem nagyon erősen, mert elrongyosodik s úgy nem szép. Minden egyes szeletet sózzunk meg, mártsunk lisztbe és süssük ki nem sok, de igen forró zsírban, hirtelen. Mind a két felét gyorsan pirítsuk meg a forró zsírban és ha lehet, azonnal tálaljuk, mert csak akkor igazi jó ízű. Körítsük tarhonyával, burgonyával, vagy párolt rizskásával. Tálaljuk hosszúkás tálban.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 5xmbid1m4ddsa80ztd5xsf032ljzqnf 0 103105 423365 422880 2022-08-01T04:59:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Vegyük 3 kiló gyönge borjúból a vesés részét, mossuk azt meg, sózzuk be és felül hintsük meg apróra tört borssal. Kenjük be fagyos zsírral, és így tegyük tepsibe sülni. Ha néha megfordítjuk a tepsivel együtt, egy óra alatt megsül. Mikor nagyon sül, egy kevés vizet is önthetünk alá, nehogy megfüstölődjék. Tálalni a megsülés után frissen kell, nehogy elromoljék. Hosszú tálban szép szeletekbe vágva, szorosan egymás mellé illesztve rendezzük el és köritsük káposzta-salátával, vagy esetleg burgonyával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} lru2u6dx7b4wqb7fk4h9rebtcxvq1xf 0 103106 423366 422881 2022-08-01T05:00:13Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ehhez használhatunk húst a borjú elejéből éppen úgy, mint a bordás részekből. Vagdaljunk össze 2 kilót nem igen apró darabkákba; mossuk azt meg és tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt. Ha ez a zsír forr, vagdaljunk fel apróra egy nagy fej vereshagymát és tegyük a forró zsírba; továbbá tegyünk bele egy bádog-kanál szép veres paprikát is. Később a felvagdalt borjúhúst is tegyük a paprikás zsírba, majd sózzuk meg, egy pár kanál vizet is öntsünk bele és fedő alatt kavarva, pároljuk egy fél óráig. Ha elég puha, tálaljuk ki hosszú tálba; felvert galuskával vagy pirított burgonyával adjuk asztalra. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} spyu7zdrugbt6ti8caaim1stub1b6c1 0 103107 423367 422882 2022-08-01T05:00:55Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ehhez a borjúnak bármely részét lehet használni. Vegyünk 2 kiló borjúhúst és vagdaljuk fel apró darabokba. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt; ha a zsír forró, tegyük bele a megmosott borjúhúst; sózzuk meg, fedjük le és néha kavargassuk fel. Amikor már majdnem egészen elfőtte a vizet, tegyünk bele 6 nagy fej, vékony laskába vagdalt vereshagymát. Mikor a hús a hagymával együtt pirulni kezd, vegyük le és tálaljuk fel. A tokány csak úgy jó, ha alig kezd a hús pirulni, - inkább fehér legyen mint piros. Hosszú tálban burgonyával körítve tálaljuk.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} owopeyip1bavspg1icd7jwpj9fc0src 0 103108 423370 422883 2022-08-01T05:05:49Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Erre a célra is jó a borjúnak akármilyen része; vagdaljuk fel a húst csinos, lapos szeletekre. A csontokat, lehetőleg még nyersen, ki kell belőle fejteni. Sózzuk meg és mártsuk darabonként lisztbe; aztán egy tányérba ütött és felhabart nyers-tojásban, végül szép apró zsemlye-morzsában hengergessük meg. Miután minden darabot így elkészítettünk, tegyük bő forró zsírba sülni; mikor pirulni kezd, forgassuk meg a zsírban, (hogy minden oldala szép piros legyen.) Tegyük hosszú tálba, díszítsük zsírban kisült, zöld petrezselyem levelekkel és adjunk mellé ugorka-salátát.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 0ntc5yvvt8g4qf34pxkdbailpt6s8i0 0 103109 423371 422884 2022-08-01T05:07:37Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Tegyünk deszkára egy borjú lapockát, melynek a felső vékony bőrét a szélén kezdve, előbb késsel, majd bádogkanál nyelével válasszuk el a hústól, ügyelve, hogy lehetőleg kis nyílást csináljunk, a töltelék betevése céljából; aztán készítsünk bele tölteléket a következő módon: 6 keményre főtt tojást tegyünk deszkára és vagdaljuk jól össze, két egész zsemlét áztassunk meg tejben; a tejet csavarjuk ki belőle jól, és gyúrjuk a zsemlyét össze a tojással, később tegyünk bele 12 deka jól megvagdalt fehér szalonnát, és 2 nyers tojást üssünk közé, majd vegyünk sót, egy kávés-kanál tört borsot és egy kávés-kanál apró petrezselyem-levelet; ezeket gyúrjuk mind jól össze és tömjük bele a lapockába, - a bőr alá - szépen elsimítva, hogy az egész hús felületére egyenlően jusson a töltelék. Azután cérnával varrjuk be ott, a hol megtöltöttük és az egész húst sózzuk meg, tegyük tepsibe, azután zsírral kenjük be, süssük egy óráig; a saját levével gyakran locsolva. Tálalás előtt a cérnát és a húsban maradt csontokat könnyen ki lehet szedni, de e munka közben ügyeljünk reá, hogy a töltött hús szét ne roncsolódjék. Végül gondosan szeldeljük fel és hosszú tálban adjuk asztalra tarhonyával, vagy makarónival.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} nedeyb0f8lyaavvs1y7tafqa6t1qdxa 0 103110 423372 422885 2022-08-01T05:08:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| A borjú combjából vágjunk le egy darabot, a fehér pecsenyéjével együtt. A fehérpecsenyét hasítsuk hosszába félig úgy, hogy jókora széles és lapos szelet kerekedjék belőle. Az ehhez való tölteléket a következő módon kell elkészíteni: egy darab borjúpecsenyét és egy darab fehér szalonnát vagdaljunk jól össze, két zsemlyét áztassunk vízbe, azután csavarjuk ki jól és gyúrjuk fel a vágott hús közé; tegyünk bele 2 nyers tojást, sót, petrezselyem-levelet és tört borsot. Ezt a tölteléket össze kell jól gyúrni; a nagy szelet borjú pecsenyét a lehetőleg jól meg kell verni, de csak annyira, hogy lyukas ne legyen. A tölteléket tegyük végig nyújtva a közepére, aztán úgy varrjuk be cérnával, hogy szép vékony kolbász alakú hús legyen belőle; sózzuk és borsozzuk meg, tegyük zsíros tepsiben forró sütőbe sülni; locsoljuk időnként saját levével. Ha szép pirosra sült, vegyük ki és azon forrón tálaljuk hosszú tálban csinos rézsútos szeletekbe rakva. Tegyünk mellé fehér káposzta salátát.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 8p53tfkyynig7jh8dwkyg5xx85g730p 0 103111 423373 422886 2022-08-01T05:09:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Szép tiszta, fehér borjú-májat vagdaljunk el lapos szeletekbe, sózzuk meg és mártsuk lisztbe, felvert nyers tojásba és zsemlye-morzsába; süssük ki bő, forró zsírban. Tálaljuk zöldborsóval vagy vegyes zöldséggel körítve.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} bwa5lddios4z7h024xniw3lkv9fmc70 0 103112 423374 422887 2022-08-01T05:10:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két borjú-nyelvet főzzünk meg sós vízben, negyedórai főzés után vegyük ki a léből és tegyük deszkára; húzzuk le a bőrét, tegyük vissza a levébe és főzzük egy óráig. A nyelvet ezután helyezzük deszkára és vagdaljuk fel egyenlő nagyságú, nem igen vékony rézsútos darabokra, sózzuk újra egy kissé meg, aztán mártsuk lisztbe és felvert nyers tojásba. Tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt forrni; ha jó forró a zsír, süssük meg benne gyorsan a nyelv szeleteket gyönge pirosra. Tálaljuk vörös céklával, tormával és zöldpetrezselyem levéllel díszítve.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 0r6hq38qi974u69nh8j04n4ndybefso 0 103113 423377 422888 2022-08-01T05:15:09Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Három kis csirkét, tollától szépen tisztítsunk meg, hogy a legkisebb toll se maradjon rajta. A csirkék beleit szedjük ki és a máját, zúzáját tisztitsuk meg a béltől; az epéjét pedig vágjuk le a májról. A csirke egyik szárnya közé tegyük a májat, a másikba pedig a zúzáját. A csirkét daraboljuk fel a szokott részeire és sózzuk meg. Egy tányérba tegyünk lisztet, egy másik tányérba üssünk bele 4 nyers tojást és habarjuk jól össze; a harmadik tányérba pedig reszeljünk bele 4 nagyon kemény zsemlyét. Legelőbb mártsuk be a csirke darabokat a lisztbe, azután tojásba és végül a zsemlyemorzsába. Miután minden egyes darabot beforgattunk, tegyünk egy nagy lábasba egy kilónyi zsírt forrni. Mikor jó forró a zsúr (de ne hogy el égjen), akkor tegyük bele a csirke darabokat úgy, hogy egyszerre lehetőleg sokat kisüthessünk. A sütéskor arra is kell ügyelni, hogy igen gyors tűzön ne süljön, mert akkor belől nyers marad a hús, és az a rántott csirkénél igen ízléstelen. Ha lassan sül, az sem jó, mert elég alatta a sok zsír, és a zsemlyemorzsa is összevissza szárad a húson. Ha a csirkéket mind szép pirosra kisütöttük, tegyük hosszú tálba. Abban a zsírban, a melyben, a csirke sült, és a mely még forró, süssünk zöldpetrezselyem levelet, és avval a csirkét felül hintsük be. Vigyázzunk, hogy a csirkét lehetőleg forrón, a sütés után, adjuk asztalra. A rántott csirke, nehogy sótlan maradjon, mert akkor édes és nem jó.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} qzg9jej8lrqkwnls93xfmp3xl8vho9i 0 103114 423375 422889 2022-08-01T05:12:18Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Három kis csirkét, tollától szépen tisztítsunk meg, hogy a legkisebb toll se maradjon rajta. A csirkék beleit szedjük ki és a máját, zúzáját tisztitsuk meg a béltől; az epéjét pedig vágjuk le a májról. A csirke egyik szárnya közé tegyük a májat, a másikba pedig a zúzáját. A csirkét daraboljuk fel a szokott részeire és sózzuk meg. Egy tányérba tegyünk lisztet, egy másik tányérba üssünk bele 4 nyers tojást és habarjuk jól össze; a harmadik tányérba pedig reszeljünk bele 4 nagyon kemény zsemlyét. Legelőbb mártsuk be a csirke darabokat a lisztbe, azután tojásba és végül a zsemlyemorzsába. Miután minden egyes darabot beforgattunk, tegyünk egy nagy lábasba egy kilónyi zsírt forrni. Mikor jó forró a zsúr (de ne hogy el égjen), akkor tegyük bele a csirke darabokat úgy, hogy egyszerre lehetőleg sokat kisüthessünk. A sütéskor arra is kell ügyelni, hogy igen gyors tűzön ne süljön, mert akkor belől nyers marad a hús, és az a rántott csirkénél igen ízléstelen. Ha lassan sül, az sem jó, mert elég alatta a sok zsír, és a zsemlyemorzsa is összevissza szárad a húson. Ha a csirkéket mind szép pirosra kisütöttük, tegyük hosszú tálba. Abban a zsírban, a melyben, a csirke sült, és a mely még forró, süssünk zöldpetrezselyem levelet, és avval a csirkét felül hintsük be. Vigyázzunk, hogy a csirkét lehetőleg forrón, a sütés után, adjuk asztalra. A rántott csirke, nehogy sótlan maradjon, mert akkor édes és nem jó.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} qzg9jej8lrqkwnls93xfmp3xl8vho9i 423376 423375 2022-08-01T05:14:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két nagy csirkét úgy vágjunk meg a nyakánál, hogy a feje le ne essék; vérét eresszük ki, és ha már nincs benne életjel, a nyakán, a megvágott helyen levő nyílásba, a bőr alá, dugjunk egy, mind a két végén levágott, jól szelelő tollszárat, azzal fújjuk fel a csirkét, de lassan, nagyon lassan, addig, míg lehető nagyra megnő; vigyázni kell reá, hogy a túlságos fúvástól ki ne hasadjon. Ha már eléggé nagy, egy zsineggel gyorsan kössük meg a nyakát, hogy a levegő, miután a fúvást elhagytuk, ki ne jöjjön belőle. A csirkét forró vízbe mártsuk bele és a tollait gondosan tépjük le, vigyázva, nehogy a vékony bőrt kiszakítsuk, mert akkor nem lehet megtölteni. Kopasztás után már nem baj, ha lelohad is a félfúvás. A csirkét melle alatt bontsuk fel, és a máját valamint a zúzát vegyük ki a bél közül, s mint majorságoknál rendesen szokás, tegyük a szárnyába. Az egész csirkét sózzuk meg és a bőre alatt töltsük meg a következő töltelékkel: Vegyünk három kemény zsemlyét, áztassuk azt meg hideg vízben; ha teljesen megázott, csavarjuk ki jól és tegyük tálba; rakjunk a zsemlye közé két egész nyers tojást, két keményre főtt tojást összevagdalva, egy diónyi zsírt, sót, fél kávés-kanál tört borsot és egy kávéskanálnyi apró zöld petrezselyem-levelet; ezeket gyúrjuk jól össze. E keverékkel töltsük meg a csirkét mindenütt szép egyenlően; hátát combját és mellét a bőr alatt rendezzük el jól, hogy egyenlő vastag legyen mindenütt a töltelék. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral és pár kanál vizet öntsünk alá; helyezzük sütőbe és többször locsolva forgassuk meg, hogy egyenlően piruljon. Ilyen eljárás mellett, ha jó tüzünk van, egy fél óra alatt megsül. Tálaláskor gondosan vagdaljuk fel és olyan formán rakjuk hosszú tálba, hogy úgy nézzen ki, mintha egy egész lenne; köritsük burgonyával és salátát adjunk mellé.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} sir2plnscr3dll6wtmcm5qvm118ohzm 0 103115 423378 422890 2022-08-01T05:16:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Három jókora csirkét a tollától tisztítsunk meg, minden tollat, pehelyt a leggondosabban szedjünk ki a bőréből. A melle alatt vágjuk fel a beleit szedjük ki; a májat, zúzáját tisztitsuk meg és rakjuk a szárnyakba, azután vagdaljuk fel a csirkét darabokba. Egy nagy tojásnyi zsírt tegyünk akkora nagy lábasba, hogy miután a csirke részeket mind bele tettük, a helyszűke ne akadályozzon bennünket a kavargatásban. Ha a zsír forró lesz, tegyünk bele két fej apróra vágott vereshagymát és bádogkanálnyi szép piros paprikát, azután tegyük bele mindjárt a csirkét is, kavarjuk össze, sózzuk meg, öntsünk reá fél liter vizet, fedjük be és többször kavarva, pároljuk fél óráig. Eközben ügyeljünk, hogy széjjel ne főjön. Ha megpuhult a csirke, készítsünk a levébe 3 deci igen jó tejfelből és egy kávéskanál lisztből habarást; ezt öntsük a csirkelevébe, kavarjuk össze jól, egy percig főzzük együtt. Ha netalán a leve kevésnek bizonyulna, tehetünk még bele néhány kanál vizet is. Ez akkor se romlik el, ha egy álló óráig meleg helyen kell is maradnia. Tálaljuk fel hosszú tálban, köritsük tarhonyával vagy felvert galuskával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} jvhiv58gpgmmfljtpdzufn3l34aw1gk 0 103116 423379 422891 2022-08-01T05:17:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Három nagyobb csirkét tisztítsunk meg szépen a tollától; belét szedjük ki, máját zúzáját tisztitsuk meg és tegyük a szárnyába; vagdaljuk fel részeire és sózzuk meg. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt forrni; ha felforr ott a zsír, rakjunk bele két fej apróra vágott vereshagymát és a csirkét is tegyük bele a zsírba; kavarjuk meg többször; mikor sülni kezd, pár kanál vizet öntsünk reá. A mint megpuhult, tegyük gyors tűzre, hogy piruljon kissé. Mikor gyenge piros lett, asztalra adhatjuk; hosszú tálban adjuk, szolgáljunk fel mellé ugorka salátát; köritsük makarónival.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} i3mbwxhmh40paivvcwmgmwj7582sver 0 103117 423380 422892 2022-08-01T05:18:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két kappant forró vízbe mártva a tollától tisztítsunk meg szépen; vágjuk fel a melle alatt és a máját, zúzát vegyük ki és tisztogassuk le, aztán tegyük a szárnyába. A kappanokat kívül is, belül is jól meg kell sózni; a belsejébe tegyünk egy kevés majoránna füvet, kenjük be fagyos zsírral, tegyük tepsibe, öntsünk alá egy pár kanál vizet, és süssük jó tűznél másfél óráig; eközben locsoljuk és forgassuk. Tálaláskor vagdaljuk fel szépen, rakjuk hossza tálba, köritsük burgonya pürével és adjunk mellé ugorkát.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} fxv36uewlil94w7xf16eox03z5tsoq9 0 103118 423381 422893 2022-08-01T05:19:51Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Vegyünk egy szép nagy kappant, tisztitsuk meg gondosan; a belét vegyük ki, a májat és zúzát tegyük a szárnyába, sózzuk meg kívül is belül is; kevés borssal is hintsük be. Cérnával néhány szelet szalonnát is erősítsünk reá. Azután tegyük a kappant egy olyan lábasba, a melybe már eleve egy kanálnyi zsírt tettünk; majd öntsünk reá két deciliter ecetet; továbbá tegyünk mindenféle fajta karikákba vagdalt zöldséget is reá, el nem felejtve egy fő vöröshagymát, mert ez okvetlenül szükséges. Ezt a sültet be kell fedni s egy óráig kell párolni. Akkor vegyük ki a kappant és tegyük más lábasba; a levet, a melyben főtt, szűrjük újra reá; a szalonna szeleteket pedig szedjük le róla, tegyük a levébe és pirítsuk meg sütőben fél óráig. Tálaláskor vagdaljuk fel és tegyünk a levébe egy kevés tejfelt, köritsük apró zsemlye gombócokkal. Ez a pecsenye hidegen is nagyon ízletes; vacsorára illetve tea mellé pláne, csupán hidegen szokás asztalra adni. Ilyen alkalomra aszpikkal és citromszeletkékkel díszítsük fel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} th9xs0y3ak1rlc6f9924zzlil7bop9u 0 103119 423382 422894 2022-08-01T05:21:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| A kacsát mielőtt sültnek felhasználjuk, legalább is egy hétig kell hizlalni. A kacsának a tollát tépjük le azután forrázzuk meg vízzel és gondosan szedjük ki belőle a legkisebb toll-maradványt is. A kacsát mindég a melle alatt hasítsuk fel: a belét vegyük ki, a máját és a zúzáját tisztitsuk meg és használatáig tegyük félre. A kacsát kívül belül sózzuk meg, tegyük tepsire, öntsünk alá egy kevés vizet, tegyük forró sütőbe egy óráig és többször forgatva süssük meg szép pirosra. Készítsünk mellé rizskását a májával és zúzájával vegyítve.[*] Tálaláskor vagdaljuk fel és rakjuk hosszú tálba; köritsük a májas-rizskásával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} idmrpx3497mdhcouo6a10o6wvd0zzoj 0 103120 423383 422895 2022-08-01T05:23:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| A kissé sovány kacsát legcélszerűbb vad mártással készíteni, mert így olyannyira jól elkészíthetjük, hogy meg sem lehet ismerni, hogy nem vadkacsa. A kacsát tisztitsuk meg tollától, belét vegyük ki; máját zúzáját tisztitsuk meg, és tegyük bele a szárnyába; sózzuk meg kívül belül, borssal is hintsük be; tegyünk egy lábasba zsírt, egy fej vereshagymát, zellert, petrezselyem gyökeret, sárgarépát, 2 deci ecetet. A kacsát tegyük a lábasban levő zöldség közé, hogy egy kissé gyönge piros legyen, és pároljuk egy óráig. A zöldséget törjük át szitán és a mártásba mely áttörődött, tegyünk egy kis vágott cukrot; ha nem elég savanyú, még egy kevés ecetet is tehetünk bele; egy percig forraljuk újra fel, azután öntsük a felvágott és tálba szépen elhelyezett kacsára; citrom-szeletekkel díszítve adjuk fel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} mofs7y4ygwnouy24cq3hqkns8b7nmv2 0 103121 423384 422896 2022-08-01T05:24:51Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy jól kinőtt jérce-pulykát tisztítsunk meg, azután öntsük le forró vízzel, a melle alatt hasítsuk ki, és beleit gondosan kiszedve, máját és zúzáját tisztitsuk meg. Igen gondosan, ujjainkkal a nyakán benyúlva, vegyük ki az ételt tartó bögyét vigyázva, hogy a külső bőrt ne repesszük fel, mert a pulyka bögyét csak akkor tölthetjük jól meg. Az egész pulykát sózzuk meg kívül belül, készítsünk a bögyének tölteléket a következő módon: két egész zsemlyét áztassunk fél óráig tejben, azután csavarjuk ki jól, tegyük deszkára, vegyítsük fel három nyers tojással és 10 deka igen apróra vagdalt fehér szalonnával, 3 keményre főtt és apróra vagdalt tojással; egy kávés kanál borsot, egy kávéskanál sót és apró zöldpetrezselyem-levelet is tegyünk bele; ezeket mind együtt gyúrjuk jól össze és tömjük a pulyka bögyébe. Felül a nyaknál kössük meg cérnával a bőrt, mert különben sütés közben könnyen kifordul a töltelék. Tegyük a pulykát tepsire, kenjük be vékonyan fagyos zsírral, öntsünk alá pár kanál vizet, eztán tegyük forró sütőbe másfél vagy 2 órára. Ezalatt többször forgassuk s mikor meg van, igyekezzünk minél melegebben felvagdalni, és tálaljuk hosszú tálba, alatta káposztával. A töltött bögyét külön kell nagy vékony szeletekbe vagdalni és a pecsenye körül káposztával vegyesen koszorúba rakni.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 3orqy0c1thdirhysj853v4z2guhxvow 0 103122 423385 422897 2022-08-01T05:25:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy megtisztított pulykát vagdaljunk fel apró darabokra. Egy lábasban tegyünk egy tojásnyi zsírt forrni; ha a zsír forró lesz, tegyünk bele egy fej apróra vágott vereshagymát és egy kanál paprikát. A pulyka húst tegyük a paprikás zsírba, sózzuk meg, fedjük be és többször megkavarva pároljuk egy - vagy ha a pulyka vén - két óra hosszáig, amíg megpirul. Közbe-közbe kevés vizet tegyünk bele; nehogy az elszáradás miatt piruljon meg a hús. Tálaljuk hosszú tálba és köritsük rizskásával, melyet vegyítsünk a pulykának össze vagdalt májával és zúzájával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} auk5a8eeycosuzv02pem0pir0sb0cw3 0 103123 423386 422898 2022-08-01T05:27:11Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy fiatal pulykát, amelyik nem nagyobb egy tyúknál, szépen tisztítsunk meg és forrázzuk le vízzel; ha gondosan megtisztítottuk, bontsuk ki a melle alatt, máját zúzáját vegyük ki a beleiből és tegyük sósvizbe főni félóráig. Azalatt a pulykát hátánál hasisuk fel, a melle csontját vegyük ki, de úgy, hogy a húsa ne roncsolódjon el; mégis ahonnét csak lehet, szedjük ki a csontjait, arra folyton ügyelve, hogy azért a pulyka ne veszítse el formáját. A comb csontja maradjon benne. Miután a csontokat lehetőleg kiszedtük belőle, sózzuk meg kívül-belül és készítsünk bele a következő módon tölteléket: a megfőtt máját és zúzáját deszkán vagdaljuk jól össze, fél kiló borjú-pecsenyét és fél kiló kövér sertés pecsenyét is vagdaljunk meg nyersen, két zsemlyét beáztatva és jól kicsavarva gyúrjunk össze, egy kis fej vereshagymát, néhány apróra vagdalt sampiongombát, apróra vágott zöldpetrezselyem levelet, 4 nyers tojást, 4 keményre főtt és megvagdalt tojást, egy kávéskanál tört borsot és ugyanannyi sót tegyünk e töltelékhez és mindezeket keverjük jól össze és töltsük meg vele az egész pulyka belső felét. Ha ez meg van, varrjuk a bőrt cérnával szépen a hátán össze, tegyük egy nagy fazék forró sós vizébe főni, egy órai főzés után - ha a pulyka már puha, - (de nehogy szét omoljon) tegyük egy mély hosszú tálba, a cérnát szedjük ki belőle, fektessük hátára és tegyük hűlni pincébe vagy jégre. Ha teljesen kihűlt, nagyon éles késsel vágjuk szeletekbe, s rakjuk össze. A tálalásnál vigyázni kell, hogy a már fölvagdalt pulyka olyan formán maradjon egy csomóban, mintha az egész egy sértetlen pulyka volna. A tálba tett pulyka alá öntsünk egy ujjnyi aszpik levet és hagyjuk a pulykán megfagyni. Díszítsük fel citromszeletekkel, torma, veres cékla és zöldpetrezselyem-leveléből készült rózsákkal. E pecsenyét nagyobb ünnepi ebéd alkalmával leves után, vacsorakor pedig első ételnek lehet tálalni.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 5o6a3afcd6f855ksw2ffugg04q4l13k 0 103124 423387 422899 2022-08-01T05:28:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Fiatal libát, mely csak félig legyen kövér, szépen tisztitsuk meg, majd forró vízzel öntsük le. Ha már szép tiszta a liba, vágjuk fel a melle alatt és a máját gondosan vegyük ki. A májról és a zúzáról a kövérét és a beles részeket le kell szedni. Az epét ügyelve vágjuk le a májról; a libának két szárnyát, nyakát, a száraz-lábat vagdaljuk le és használjuk fel ludaskásához, vagy valami féle becsinálthoz. Az egész libát sózzuk meg kívül belől, tegyük a hátára fektetve tepsibe; öntsünk alá kevés vizet és tegyük forró sütőbe, vagy másfél óráig sülni, - de gyakran forgassuk, hogy egyenlően süljön. Ha sok zsírja sül a tepsiben, öntsük le s tegyük félre a zsírt, hogy ne pörkölődjék meg a liba a hosszas sütés alatt. Tálaláskor csinosan vagdaljuk fel a libát és úgy rakjuk tálba, hogy egésznek nézzen ki. Tegyünk mellé makarónit.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 4oo3oz1usugo9n9vqpymsfmzil62j4c 0 103125 423388 422900 2022-08-01T05:29:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| A liba melle, ha jól csináljuk annyira ízletes, hogy - szükség esetén - őzderék helyett is fel lehet adni, ritkább vendég elébe. Két vagy három, bőrétől megtisztított liba mellet tegyünk tálba és készítsünk hozzá páclevet; fél liter ecetbe tegyünk egy fej vereshagymát, néhány szem borsot, kakukk-füvet és többféle karikákba vagdalt zöldséget. Ezeket fazékba téve, forraljuk fél óráig, aztán öntsük forró állapotban a libamellre; fedjük be, hagyjuk a páclevet rajta egy óráig vagy ha éppen másnap szükséges, egy éjen át is lehet rajta. Mikor szükségünk van a pecsenyére, tegyük egy kanál zsírral együtt lábasba, a pácléből, szitán át, szűrjünk reá kevés levet, fedővel fedjük be és pároljuk egy óráig. Készítsünk habarást, három deci tejfelből egy kávéskanál liszttel, öntsük ezt a liba mellre, de bő leve ne legyen: kissé forraljuk a tejfellel a húst. Tálaláskor a liba mellet vagdaljuk keresztbe őzderék formában. A mártást szűrjük reá, citromszeletekkel díszítsük és körüle tegyünk felvert galuskát.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 11d35ikjgp92exeksi01her9c7tpnwz 0 103126 423389 422901 2022-08-01T05:30:07Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Libamájat sütni csak akkor érdemes, ha szép nagy és kövér a máj, mert különben nagyon össze esik a sütés alatt. A libamájat sózzuk meg, egy tört borssal hintsük be, tegyünk egy lábasba kevés zsírt, és a forró zsírba egy kis fej apróra vágott vereshagymát. A hagyma után mindjárt tegyük a májat is a zsírba, és fedjük be. Pároljuk félóráig, azután a fedőt vegyük le róla és hirtelen süssük, hogy a zsírjába kissé megpiruljon. Mihelyt megsült, igyekezzünk azonnal tálalni, mert csak akkor jó puha a máj, ha sokáig nem áll megsülve. Saláta káposztát vagy ugorkát adjunk mellé. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} s1hyg2ghrfynsjox3la0lr2977z5ek5 0 103127 423390 422902 2022-08-01T05:31:43Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ez a pecsenye annál jobb, mennél nagyobb tömegben készül. Vegyünk tehát legalább 3 kilogrammnyi szép marha pecsenyét. Az angol sülthöz legcélszerűbb a hátszínt, a rostélyost vagy a virágos-tarját használni. Miután a húst jól megmostuk és megsóztuk, hintsük be apróra törött borssal. Egy mély lábasba tegyünk egy kanálnyi zsírt forrni. Mikor nagyon forró a zsír, az elkészített pecsenyét akkor tegyük bele, de vizet ne öntsünk reá, hanem fedjük be azon szárazon és hagyjuk a jó erős tűzön párolódni. Ha mégis nagyon sülne a zsír, és majdnem égni kezdene, akkor a hús alá töltsünk egy pár kanál vizet, nehogy megfüstösödjék. Ezt a húst gyakran kell forgatni, hogy minden oldala ropogósra süljön. Ha jó két óra hosszáig gondozva sütjük, akkor elérjük azt, hogy a hús egészen puha lesz és a felvágáskor csaknem véres lé omlik ki belőle. Szép széles szeletekbe vagdaljuk és hosszú tálba rakjuk. Az angol sültet kapart tormával és pirított burgonyával adjuk; mustárt is tegyünk mellé. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} sjqe9bswtj0ma4x9g0w7qr4u9mbg61t 0 103128 423391 422903 2022-08-01T05:32:51Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két kiló felsál pecsenyét tegyünk megmosva és sózva egy nagy lábasba, továbbá egy befedett lábasban, kanálnyi zsírban rakjunk zellert petrezselyem-gyökeret, vereshagymát, borsot, 2 szem szegfű szeget, egy pohár ecetet és egy pohár vizet; hagyjuk főni 2 óráig. Ha a pecsenye puha lett, a zöldséget törjük át szitán és habarjunk bele 2 deci tejfelt, egy kávés kanál liszttel, egy kávés kanál porcukort; továbbá kevés ecetet is tegyünk még bele. E mártást öntsük a felvagdalt pecsenyére; főzzük fel együtt pár percig. Ha barna mártást akarunk készíteni, egy kocka cukrot pirítsunk meg egészen sötét színűre, egy kis ecettel oldjuk fel, és azt tegyük a tejfeles mártásba, akkor szebb színe lesz; rizskásával tálaljuk.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 8mx7simzweb654dbjh2obnykuoy05jc 0 103129 423392 422904 2022-08-01T05:33:53Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy kiló felsál pecsenyét vagdaljunk fel széles szeletekre és verjük meg fakalapáccsal. Az ütésnél vigyázzunk, hogy csinos tömött formája megmaradjon. Azalatt míg az ütéssel elkészülünk, tegyünk egy lábasba tojásnyi zsírt, egy fej felvágott vereshagymát és egy jókora kávéskanálnyi szép veres paprikát keverjünk jól el a hagymás zsírban. E zsírban a besózott hús szeleteket rakjuk szép sorba. Miután valamennyit beletettük, fedjük be és hagyjuk csendesen sülni; mikor elkezd sercegni, öntsünk alá pár kanál vizet és időnként forgassuk meg a pecsenye szeleteket. Eközben ügyeljünk, hogy mindég jó bő leve legyen a húsnak; hosszú tálban tálaljuk és burgonyával köritsük.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} jlj8w2cj4hcrovp353vjvfg428esuen 0 103130 423393 422905 2022-08-01T05:35:00Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Hat szelet rostélyost sózzunk meg s egy lábasba tegyünk egy kanál zsírt és két fő felvágott vereshagymát. A rostélyos szeleteket rakjuk a hagymás zsírba, fedjük be és pároljuk egy óráig. Párolás közben a húst folytonosan és ügyelve forgatgassuk és kevés vízzel töltögessük, nehogy a leve lesülvén, elszáradjon a hús. Mikor a rostélyos puha és szép lesz, akkor tálalhatjuk hosszú tálban, felvert galuskával koszorúzva.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 7prok9f2yy2tlxr7hxxwysoylgwfeou 0 103131 423394 422906 2022-08-01T05:35:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy szép (nagy) friss marha nyelvet tegyünk sós vízben főni, fél órai főzés után vegyük ki a vízből és deszkára téve, fejtsük le a nyelvnek könnyen leválasztható bőrét. A megtisztított nyelvet tegyük vissza forró vízbe és főzzük tovább, legalább két óra hosszáig, mert csak akkor jó a frissen főtt nyelv, ha egészen puha. Mikor megpuhult, tegyük félre a nagy tűztől; de mikor felakarjuk adni, újra forraljuk fel, mert annál jobb a nyelv. minél forróbban adhatjuk asztalra; tálaláskor vagdaljuk fel szép vékony szeletekbe és hosszúkás tálba rakjuk úgy bele, mintha egész darabba lenne a nyelv. A nyelvet hintsük be frissen reszelt tormával és köritsük vajba pirított egész burgonyával; adhatunk mellé mustárt is, sőt azt legcélszerűbb mellé adni, ha csak tormát nem teszünk reá. Leves után, vagy vacsorakor igen kedvelt étel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 48ml37oc3ctdmznd3bnxt464csf4fi3 0 103132 423395 422907 2022-08-01T05:38:01Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> zöldséges mártással {{idézet2| Vegyünk 2 kiló felsál pecsenyét, sózzuk meg, tegyük lábasba egy kanál zsírral, kevés felvágott petrezselyem gyökér, sárga répa, vereshagyma, bors és zellerrel, fél pohár ecettel; fedjük be és pároljuk vagy két óra hosszáig; de folytonosan vízzel töltögetve, hogy alig süljön, inkább csak párolódjék; mikor aztán elég puha a hús, tegyük gyors tűzre, hogy szép piros színe legyen a zöldségnek és a pecsenyének; mikor ez meg lesz, akkor a pecsenyét hagyjuk a lábasban; ellenben a zöldségeket szitára téve, törjük azon által a zöldséges zsírt és öntsük újra vissza a pecsenyére; egy kávés kanál cukorport is tegyünk a zöldséges mártásba, azután tálalásig vegyük el az erős tűztől mert könnyen megég a mártás és akkor elszárad a hús. Tálaljuk hosszú tálban felvagdalva, nagy széles szeletekben; a mártást öntsük reá és köritsük makaróniival.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} kxjb2ouib9dzji8okpdqahsjsu7u8ew 0 103133 423396 422908 2022-08-01T05:41:25Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két kiló marha felsált vagdaljunk egyenlő, diónyi nagyságú darabokba. Lábasba tegyünk egy jó nagy kanál zsírt: ha forró lesz, rakjuk bele a megmosott pecsenyét, sózzuk meg és fedjük be, aztán hagyjuk párolódni egy jó óráig. Ha elsüli a levét, mindég egy kevés vizet öntsünk reá, hogy ne piruljon meg a hús, de ne is főjön bő lében. Mikor aztán elég puha lett a pecsenye, de azért van rajta egy merítő kanálnyi lé, tegyünk bele 6 fej laskára vágott vereshagymát, azzal is süssük negyed óráig, de egy csöpp vizet sem szabad többé reá önteni, ha a hagyma már benne van. Mikor piros lesz, és zsírig sül, de még nem ropog a hús és a hagyma, akkor van készen. Hosszú tálban tarhonyával körítve tálaljuk. Egész Erdélyben ez a legkedveltebb sült húsok egyike; juh húsból és bárányhúsból is éppen így készül.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} qn64h1agsc7xlql4qln7wvy2anfl959 0 103134 423397 422909 2022-08-01T05:45:05Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| A kis malacot általában nem tudják ropogós bőrűvé sütni; pedig ez könnyű dolog. Ha a kis malacot megszúrtuk torkánál hosszú vékony pengéjű késsel és vérét tálba eltettük használatig; ha már nincs benne semmi életjel, legelőbb a fejét mártsuk egészen buzgó forró vízbe, és gyorsan ujjainkra sodorva, tépjük le róla a szőrt. Ha a feje tiszta a szőrtől, mártsuk még a két első lábát is folytonosan buzgó forró vízbe; azt is gyorsan le lehet tisztítani. Körméről a szaru részt tépjük le, és így mindég kis részletekbe mártsuk forró vízbe, míg egészen szép fehérre le nem tisztítottuk. Végül hátulsó lába között hasát hosszan felmetsszük és a beleit, a tüdőjét és a máját kiszedjük. Az egész kis malacot kívül és belül megsózzuk és egy hosszú bádog tepsire tesszük, a hasára fektetve, a négy lábát szét húzva, hogy egész szilárdan nyújtózhasson. Az egész malacot mindenütt, a hol csak lehet kenjük be fagyos zsírral, öntsünk a tepsibe néhány kanál vizet és akkor tegyük a forró sütőbe. Hagyjuk ott sülni másfél vagy két órán át. Ha a malac nagyobb, időként vegyük ki a sütőből; de ne a pecsenyét, hanem a tepsit forgassuk meg a sütőben. A sültet néha locsolni is kell, de nem gyakran; különösen olyankor nem tanácsos locsolni, mikor pirulni kezd, mert ha ezt tesszük, megvonul a bőre és sohase lesz ropogós. Csak egy-egy kevés fagyos zsírt kell fakanállal reá kenegetni; úgy másfél óra múlva erős tüzet kell alkalmazni. Mikor már egészen által sült a csendesebb tűznél, de még nem ropogós a bőre, ha akkor hirtelen tűz éri, azonnal ropogóssá lesz. Legtöbb esetben felhólyagzik a malacbőr, de az nem baj; - sokkal nagyobb baj ennél, mert rossz, ha vonult a bőr. Igyekezni kell tehát gyorsan, azon forrón feltálalni, mert az úgy jó. Tegyünk mellé veres saláta káposztát.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 4bsisi99kbwac8t0m84v1n962huh4yy 0 103135 423398 422910 2022-08-01T05:46:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy kis malacot a szőrétől szépen tisztítsunk meg; vegyük ki a belét és fejtsük ki belőle a máját, tüdejét, szívét és a lépjét. Mind ezeket valamint az egész malacot is vagdaljuk apró darabkákba. Egy nagy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt, vágjunk apróra egy nagy fej vereshagymát, és vessük a forró zsírba egy bádogkanál szép veres paprikával együtt. Mindjárt azután a malacot is tegyünk a paprikás zsírba; sózzuk meg és öntsünk alá 3 deci vizet; a húst fedjük be és gyakori kavarás közben pároljuk egy óra hosszáig. Arra ügyelni kell, hagy tálaláskor annyi leve legyen, hogy a húst ellepje. Hosszú tálba tegyük és köritsük felvert galuskával, tarhonyával, vagy burgonyával. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 3vkz6uvywdeynba8lpplg8atwgh3e4i 0 103136 423399 422911 2022-08-01T05:51:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> tordaiasan {{idézet2| A malac-pecsenye tordai módon készítve egész Erdélyben kedvelt eledel. Ehhez a sülthöz a hentes boltokban kilóval mért, nagyobb fajta malacból vegyünk húst. Legjobb ízű, mert nem igen kövér a tarja. Vagdaljunk tehát fel nyersen tarját vastag szeletekbe, jól vigyázva, hogy minden egyes darab bőrös legyen. E húst sózzuk meg. Egy nagyobb lábasba tegyünk tűzre fél kiló zsírt, mely ha nagyon forró lett rakjuk bele a pecsenye darabokat. Eközben ügyeljünk reá, hogy erős tűz felett legyen, mert különben nem lesz ropogós a malac bőre. Ha a szeleteket mind megsütöttük, rakjuk csinosan hosszú tálban, egymás felébe helyezve, úgy, hogy a bőrös széle mindegyiknek felül legyen; tegyünk a tálba körül veres-saláta káposztát. Lehető forrón tálaljuk asztalra. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 9nkpiszv0opb5c5cozan368ahycskjc 0 103137 423400 422912 2022-08-01T05:53:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Egy sertés-fejét nyersen tegyünk deszkára, a hasa közül minden csontot szedjünk ki. A csontjától megtisztított húst vagdaljuk fel falatokba; - a fülét, orrát és a kövér bőrös részeit is. - Egy lábasba igen kevés zsírba, tegyünk egy apróra vágott fej vereshagymát és egy bádogkanálnyi paprikát. A felvágott sertés fejet mossuk meg és tegyük a paprikás zsírba, öntsünk reá annyi vizet, hogy a húst ellepje, sózzuk meg és fedjük be; többször megkavarva pároljuk másfél óráig; ha még ennyi idő alatt sem puhulna meg, pároljuk tovább, míg csak olyan nem lesz, mintha kis malac húsából készült volna. Ha elfövi a levét, öntsünk alá esetleg több ízben egy-egy kevés hideg vizet. Mikor tálalni akarjuk, legyen rajta bő paprikáslé. Az így elkészített sertésfej nagyon hasonlít a kis malacpörkölthöz. Tálaljuk hosszú tálban; adjunk mellé ugorkát. |Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} healgrr34m413b6qapc68uiblal2e8l 0 103139 423401 422914 2022-08-01T05:55:11Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Két kiló egészen friss sertésgerinczet mossunk meg és sózzuk be; aztán hintsük meg tört borssal; akinek tetszik szórja be kömény-maggal is. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral, öntsünk alá kevés vizet, azután tegyük sütőbe; egy óráig süssük. Ez idő alatt többször forgassuk meg és locsoljuk le az alatta lévő zsíros lével. Tálaláskor vagdaljuk fel csinos vastag szeletekbe; e szeleteket rakjuk hosszú tálba, szorosan egymás mellé. Körítsük gombás rizskásával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} itypu2voa0c7iim9bkp52d7n2x8cjzn 423402 423401 2022-08-01T05:56:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> (Karmanádli) {{idézet2| Két kiló egészen friss sertésgerinczet mossunk meg és sózzuk be; aztán hintsük meg tört borssal; akinek tetszik szórja be kömény-maggal is. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral, öntsünk alá kevés vizet, azután tegyük sütőbe; egy óráig süssük. Ez idő alatt többször forgassuk meg és locsoljuk le az alatta lévő zsíros lével. Tálaláskor vagdaljuk fel csinos vastag szeletekbe; e szeleteket rakjuk hosszú tálba, szorosan egymás mellé. Körítsük gombás rizskásával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} mjm4p01kmutsj6qdgt14qtvh4okq1e5 423404 423402 2022-08-01T05:59:58Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> (Karmanádli) {{idézet2| Két kiló egészen friss sertésgerinczet mossunk meg és sózzuk be; aztán hintsük meg tört borssal; akinek tetszik szórja be kömény-maggal is. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral, öntsünk alá kevés vizet, azután tegyük sütőbe; egy óráig süssük. Ez idő alatt többször forgassuk meg és locsoljuk le az alatta lévő zsíros lével. Tálaláskor vagdaljuk fel csinos vastag szeletekbe; e szeleteket rakjuk hosszú tálba, szorosan egymás mellé. Körítsük gombás rizskásával.}} '''(másképpen)''' {{idézet2| Egy kiló egészen friss és sovány sertés gerincet vagdaljunk fel széles szeletekbe, tegyük deszkára és fakalapáccsal kissé lapítsuk meg, sózzuk be és forgassuk meg reszelt zsemlyemorzsában. A morzsát is verjük bele egy kissé fakalapáccsal a húsba, nehogy a sülés alatt leessék róla, Tegyünk lábasba egy fél kilónyi zsírt; ha nagyon forró a zsír, tegyük a hússzeleteket bele és gyors tűzön egymásután süssük ki. Forrón tálaljuk asztalra hosszú tálban.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 0zrmhyw2yk4tftcg3we0ywsbe0m4sc3 0 103140 423406 422915 2022-08-01T06:04:27Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Ha a sertés-szeletet a következő módon készítjük, a csalódásig hasonlít a borjú-szelethez, ugyanannyira, hogy a legtöbb embert tévedésbe ejthetünk vele. Vegyünk teljesen sovány sertés felsálpecsenyéből két kilót, és a kövér, vagy inas részeket gondosan vagdaljuk le róla. (Ezeket a maradékokat a legjobban felhasználhatjuk töltött káposztához, vagy más illyes főzelék féléhez.) A kövérétől megtisztított nagy darab sovány húsból vagdaljunk szép nagy szeleteket, a melyeket deszkára téve fakalapáccsal veregessünk meg szépen, hogy igen lapos és rongyos ne legyen. A szeleteket sózzuk meg és forgassuk meg lisztben. Csak mikor szükségünk van reá, akkor szabad gyorsan, egymás után sütni a forró zsírban, és azonnal tálalni kell, mert csak úgy tökéletes jó, ha friss; köritsük makarónival.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} leuqoa9qs3j0cqly9ipaua4kday1u83 0 103141 423405 422916 2022-08-01T06:03:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Három kiló sertés-combot mossunk meg, sózzuk be és hintsünk reá egy kávés-kanál törtborsot; tegyük lábasba, öntsünk reá két deci vizet, tegyünk még a húsra hat cikk fokhagymát, fedjük be és süssük jó erős tűzön; gyakran forgassuk, hogy minden oldala megpuhuljon. Mikor a vizét lefőtte és már kezd tiszta zsírja lenni, akkor pirítsuk meg mind a két felét. Tálaláskor vagdaljuk fel széles szeletekbe, rakjuk hosszú tálba, köritsük saláta-káposztával és pirított burgonyával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 0jn5u7ezhjm4c9ei4buwn5dqgu4ow9u 6 103239 423217 423212 2022-07-31T15:18:22Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dem (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hidi (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 9sqtishad3ppsk8sz15xh581nl69yzm 423220 423217 2022-07-31T15:19:51Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hidi (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 8ms2hxu78dfcax93ndv5uia56lqgrba 423221 423220 2022-07-31T16:25:33Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oriph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} f4v8qe6mmdq5xc4bc4zv5aex402alai 423223 423221 2022-07-31T17:30:45Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oirph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒun (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 3rxo1v9rc8gqgaty44zx9pcxu9j9da0 423226 423223 2022-07-31T18:45:58Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = "Perzsa" ABC, valójában részben aethicusi, Mandeville (1300 k.-1372) művének (1356-1357) francia fordításából (1371) A betűnevek olvasata (Sz. L.): Fol. 46v: 1. sor: 1. alín (a), 2. bom (b), 3. cem (c), 4. dení (d), 5. ethímí (e), 6. fochíní (f), 7. ghich (g), 8. hith (h), 2. sor: 9. Jothín (i), 10. kamíu (k), 11. lothín (l), 12. monu (m), 13. nichoní (n), 14. oirph (o), 3. sor: 15. faýsan (p), 16. kainch (q), 17. Ẏr (r), 18. seith (s), 19. toith (t), 20. vith (v), fol. 47r: 1. sor: 21. pith (x), 22. ẏa (y), 23. ʒoʒim (ʒ) Jean de Mandeville: Voyages ; Jean de Bourgogne, De morbo epidemiae, francia fordítás, Préservation de Epidémie cím alatt. [https://archivesetmanuscrits.bnf.fr/ark:/12148/cc78522q/ca59930005564171] Irodalom: Marcia Kupfer: "...Lectres... plus vrayes": Hebrew Script and Jewish Witness in the "Mandeville" Manuscript of Charles V. Speculum Vol. 83, No. 1, Jan., 2008. 58-111.[https://www.jstor.org/stable/20466147?read-now=1&refreqid=excelsior%3Ad6277d13a5dfba346d98eb9a00e8a01c&seq=1#page_scan_tab_contents] | Forrás = Bibliothèque nationale de France, NAF 4515-4516, fol. 46v-47r[https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f100.item.zoom][https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455788r/f101.item.zoom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} mjqfxlk60hlrogwywqtyx013bbqp1cd 0 103248 423403 423150 2022-08-01T05:57:46Z Rschen7754 4671 Requesting speedy deletion (Spam). (TwinkleGlobal) wikitext text/x-wiki {{Azonnali|1=Spam}} A slow cooked Mongolian beef recipe has taken the internet by storm, with thousands of home cooks raving about how simple it is to make. <br>Food blogger Alyssa Rivers revealed how to make the dish on her blog, , and amateur chefs are now cooking the delicious meal themselves. <br>'This takes minutes to throw into the crockpot and has such amazing flavour!<br><br>One of the best things that you will make in your slow cooker,' she wrote.<br> A simple slow cooker Mongolian beef recipe has taken the internet by storm and thousands are now making it for themselves<br> RELATED ARTICLES <br><br><br><br>Share this article<br>Share<br>2.2k shares<br><br><br>To make the meal, you need nine [https://search.yahoo.com/search?p=ingredients%20including ingredients including] flank steak, cornflour, olive oil, garlic cloves, soy sauce, water, brown sugar, carrots and spring onions. <br>First cut the flank steak into thin strips, place them in a ziplock bag and coat them in cornstarch.<br>Then add olive oil, minced garlic, soy sauce, water, brown sugar and carrots in a slow cooker and stir.  <br>Add the coated flank steak, stir until coated in the sauce and cook on high for 2 to 3 hours or on low for 4 to 5 hours.<br> To make the meal, you need nine simple ingredients including flank steak, [https://omgomgomg5j4yrr4mjdv3h5c5xfvxtqqs2in7smi65mjps7wvkmqmtq-onion.com omgomg] cornflour, olive oil, garlic cloves, soy sauce, water, brown sugar, carrots, spring onions<br> The ingredients will need to be cooked in a slow cooker on high for 2-3 hours or on low for 4-5 hours until tender<br><div class="art-ins mol-factbox femail" data-version="2" id="mol-95bb4da0-8428-11ea-87d8-b702c100715d" website cooker Mongolian beef recipe takes social media by storm gcpysrk7k2q47x41dbrldsvuyrt0ntn 0 103249 423420 423185 2022-08-01T09:39:30Z KeFe 20 A lap tartalmának cseréje erre: __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> #[[/Csuka fűszeresen|Csuka fűszeresen]] #[[/Egészben sütött apró hal|Egészben sütött apró hal]] #[[/Hal-leves|Hal-leves]] #[[/Hering melegen|Hering melegen]] #/Marinírozott-hal|Marin… wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> #[[/Csuka fűszeresen|Csuka fűszeresen]] #[[/Egészben sütött apró hal|Egészben sütött apró hal]] #[[/Hal-leves|Hal-leves]] #[[/Hering melegen|Hering melegen]] #[[/Marinírozott-hal|Marinírozott-hal]] #[[/Pisztráng hidegen|Pisztráng hidegen]] #[[/Rántott békacomb|Rántott békacomb]] #[[/Rántott harcsa|Rántott harcsa]] #[[/Süllő, vagy csuka töltve|Süllő]] #[[/Szárított tőkehal|Szárított tőkehal]] #[[/Szegedi halpaprikás|Szegedi halpaprikás]] #[[/Tejfeles halpaprikás|Tejfeles halpaprikás]] 13xq6z9wfbch8677uocbmhemabedp11 0 103258 423412 423169 2022-08-01T09:30:30Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Egy darab két kilós csukát (esetleg süllőt), szépen meg kell tisztítani, (belét kidobni,) azután megsózni. Tegyük tepsibe a hátával fölfelé fordítva; (úgy, mint mikor úszik.) Öntsünk reá két deci ecetet, az ecetbe tegyünk 4 szem szegfűszeget, 20 szem borsot, két babérlevelet, egy fej felvágott vereshagymát és 10 deka tisztított mazsolát; végre öntsünk még a tepsibe lévő fűszeres lébe 3 kanál kissé megpirított mézet. Ha így elkészítettük a halat, tegyük sütőbe és fél óráig süssük, de eközben többször locsoljuk meg a levével. Mikor fel akarjuk tálalni, vagdaljuk fel jó éles késsel; rakjuk úgy a tálba, mintha egészben lenne. A fűszeres levélből szedjük ki a mazsolát, hintsük be vele a halat; a levébe tegyünk egy deka fehér zselatint, azután szitán szűrjük át e levet a hal alá; tegyük pár óráig hideg helyre, hogy a leve kocsonyává fagyjon.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} hq06cy8n187ecyizorau449gy1l9tfp 0 103259 423411 423170 2022-08-01T09:29:14Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Bármilyen fajta apró halnak egészben való megsütési módja egyformán történik. Egy araszos hosszúságú apró halakat tisztítsunk meg szépen, késsel megvakargatva külső bőrét. A belét ki kell dobni, azután meg kell sózni, - majd deszkára kell rakni és mind a két oldalán két-két ujjnyi széles közt hagyva, be kell vagdalni a bőrét jó éles késsel; de nem kell nagyon mély barázdákat vágni bele. Nagyon kevés pirospaprikát is kell reá hinteni. A paprikát két ujjal kell elkenni a halon, hogy az egész hal szép rózsaszínt kapjon. Egymás mellé rakva, tegyük tepsibe, öntsünk alá nem több, mint egy kanálnyi olvasztott zsírt - olajat vagy vajat. - Tegyük forró sütőbe, hagyjuk ott egy negyedórára sülni. De e negyedóra alatt egy pár kanál vízzel locsoljuk meg, ne hogy a hal bőre ráncos vagy száraz legyen. Ha megsült, tegyük szépen egymás mellé hosszú tálba. Vigyázni kell rá, hogy egészben maradjon. Csak a tálban vágjuk fel késsel, hogy formáját el ne veszítse. Körítsük zöldpaprika-salátával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} flfvfuzfykd89pjfutlok8iai5etuni 0 103260 423414 423171 2022-08-01T09:33:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Egy kilónyi bármilyen fajta halat szépen tisztítsunk meg; a belét vessük ki és daraboljuk fel, de nem igen apróra. Tegyünk tűzre két liter vizet, sózzuk meg és öntsünk bele 6 kanál ecetet; vágjunk fel karikákba két fő vereshagymát; azt is tegyük bele az ecetes vízbe és főzzük egy negyed óráig. Ez alatt készítsük egy tojásnyi zsírból, egy fakanál lisztből szép piros rántást, a melyet egy pohár hideg vízzel eresszünk fel és fordítsuk bele az ecetes vízbe; majd újra tegyük a levest főni; ha jól forr, tegyük bele a haldarabokat is; főzzük együtt tíz percig kavarás nélkül. Ha nem elég savanyú, tegyünk kevés ecetet hozzá. Ezt első ételnek tálaljuk, meleg tálban. (Kanalat is adunk mellé.)|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} ry76gtjm35bgsm22p6keneacbjv7sxd 0 103261 423415 423172 2022-08-01T09:35:01Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Két szép, nagy heringet egy óráig gyenge meleg vízben jól ki kell áztatni. Miután a sót kiszívattuk belőle, hasítsuk végig a hasánál; a gerinccsontjait úgy egészben ki lehet venni a hús közül. Majd ismét mossuk ki jól a sótól, tegyük deszkára és készítsünk hozzá a következő módon tölteléket: Husz deka fehér szalonnát deszkára téve vagdaljunk jól össze három keményre főtt tojással együtt, negyedrész citromhéját és felvagdalt zöldpetrezselyem-levelet egy kávés kanállal, és hat kanálnyi friss zsemlyemorzsát keverjünk a tojásos szalonnába. Ha e tölteléket egyenlően felvegyítettük, tegyük bele a heringnek sótól jól kiáztatott ikráját is. Azután töltsük meg e töltelékkel a kihasított heringeket; ha szépen elegyengettük a heringben a tölteléket, varrjuk össze nagy, laza öltésekkel, hogy a sütés alatt ki ne fusson belőle a töltelék. Tegyük vajjal kikent tepsibe sülni. Csendes tűznél kell megpirítani, többször megforgatva, hogy mind a két oldala ropogósra süljön. Tálaláskor a cérnát szedjük ki a bevarrás helyéből, mert az ízléstelen, és vagdaljuk fel éles késsel, csinosan; rakjuk hosszú tálba, úgy, mintha egész lenne a hering.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} njp43d5vb99qz0enand4h9mw3gbyxk3 0 103262 423417 423173 2022-08-01T09:37:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Marinirozott-halat mindenféle halból lehet készíteni. Ha már a hal meg van sütve, de nem fogy el, a következő módon lehet értékesíteni: egy tiszta porcelán edénybe tegyünk borecetet; ha igen erős az ecet, kevés vizel vegyítsük. Tegyünk az ecetbe sót, néhány szem borsot, egy fej felvágott vereshagymát, néhány babérlevelet és többféle zöldséggyökeret karikára vágva. Ebbe a fűszeres ecetbe rakjuk bele az egyszerűen, vagy zsemlyemorzsában megsült halszeleteket. A hal így készítve eláll pár napig is; lehet tálalni aszpikkal és citrom szeletekkel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} ib4lvvqlgn75w7zrn953hunxwzjutmc 0 103263 423418 423174 2022-08-01T09:38:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Lapos lábasba tegyünk fél liter vizet, fél liter borecetet, húsz szem egész borsot, egy fej karikára vágott vereshagymát, egy kávés-kanál sót és három babérlevelet. Ezeket főzzük fel jól; ha forr, akkor tegyünk bele tíz darab, szépen megtisztított pisztrángot; főzzük e fűszeres lében, de csak tíz percig, mert ha tovább fő, szerteszéjjel omlik. Ha megfőtt, vegyük el a tűztől és hagyjuk a levében meghűlni. Hidegen rakjuk hosszú tálba, mert ha hideg, könnyebben el lehet vele bánni. Tálaláskor díszítsük aszpikkal és tormarózsákkal. Ha ügyesen tálaljuk, nagyon jól néz ki.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} b0f0urg7my514d9zpfylag6yira0h0l 0 103264 423419 423175 2022-08-01T09:39:12Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Némely vidéken annyira kedvelt eledel a békacomb, hogy kora tavasszal, készen tisztítva árulják; a készen tisztítva megvett békacombokat forrázzuk le forró vízzel, pár perciig hagyjuk állani a vízben, azután rakjuk ki tálba és sózzuk meg. Előbb lisztben mártsuk meg s csak azután a felvert tojásban és legvégül reszelt zsemlyemorzsában. Süssük ki, nem igen sok, de nem is nagyon kevés zsírban. Tálaljuk hosszú tálban; olajos zöldsalátánál köritsük.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 5evo1utrugb1stsb8zv2gwjvxswwow6 0 103265 423410 423176 2022-08-01T09:27:41Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| A harcsát vágjuk szeletekbe és miután besóztuk, forgassuk meg lisztben; később mártsuk felvert tojásba, végül reszelt zsemlyemorzsába. Tegyünk egy lábasba nem igen sok, de nem is nagyon kevés zsírt; annyit, hogy a hal el ne pörkölődjék benne. A zsírt egy darabig tartsuk láng-tűzön és mikor forró, rakjuk bele a zsemlyemorzsás halszeleteket. Amint a halszeletnek a zsírban lévő fele megpirult, fordítsuk meg és ha mind a két oldala szép sárgára sült, szedjük ki hosszú tálba. A halszeleteket rakjuk egymás mellé. Sütés után citrom szeletekkel megrakva, azon forrón tálaljuk fel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} fuva6f6wdluimf0mxbfazhbyrwdoi1m 0 103266 423413 423177 2022-08-01T09:31:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Egy két kilós sülőt, vagy csukát (mindegy) szépen meg kell tisztítani. A belét vessük ki, sózzuk meg és készítsünk belé tölteléket a következő módon: négy darab szardellát jól ki kell áztatni és megtisztítani, azután igen apróra össze kell vagdalni; tegyük a felvagdalt szardellát tálba, adjunk hozzá egy kávéskanál felvágott zöldpetrezselyem-levelet, fél kávéskanál törtborsot, egy fő apróra vágott vereshagymát és egy tojásnyi vajat. Ezeket keverjük jól össze és kenjük be a megtisztított hal belsőjét egészen e keverékkel. Egy tepsit kenjünk ki vajjal, hintsük be vékonyan liszttel és a halat hátával felfelé fordítva, tegyük a tepsibe; továbbá a halat is kenjük be vékonyan vajjal, tegyük be a sütőbe csendesen sülni. Sülés közben a pirulni kezdő halat egy párszor locsoljuk meg az alatta lévő vajjal. Tálaláskor a halat vagdaljuk fel, de azért mégis úgy rakjak össze a hosszú tálban, mintha egészben lenne. A zsírját öntsük alá s adjunk mellé citromszeleteket. vagy tatármártást.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} ijmfk1pgo0alqr9gxljauerqadsk3dd 0 103267 423416 423178 2022-08-01T09:36:11Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Szárított halakat minden nagyobb csemege kereskedésben nagy választékban lehet kapni. Ha friss halunk nincs, ezt a hiányt valahogy a szárított hallal is lehet pótolni. Egy darab szárított tőkehalat főzzünk meg vízben. Mikor a hal egészen kidagadt, akkor van megfőve. Ha megfőtt, vegyük ki a vízből és tegyük deszkára; a bőrét húzzuk le és vagdaljuk fel egyenlő szeletekbe; ha nem elég sós, sózzuk kissé meg. A haldarabokat mártsuk először lisztbe, azután felvert tojásba és végül reszelt zsemlyemorzsába. Süssük ki forró zsírban szép sárgára, tálaljuk hosszú tálban, citrom szeletekkel.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} mlnwafal58939i1b9kv7zrj2ha7sdwu 0 103268 423408 423179 2022-08-01T09:25:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Az igazi halpaprikást csak eleven halból ajánlom készíteni, mert csak úgy nyeri meg híres különleges izét. Azért tehát ne is reménykedjék tökéletes halpaprikás előállításában az, a kinek teljesen friss hal nem áll rendelkezésére. Vegyünk egy kisebb darab kecsegét, egy kis harcsát és egy potykát; ezeket tisztitsuk meg kívül jól késsel, a melyik halnak páncélos a bőre, arról azt szedjük le; a mely hal pedig sima bőrű, az olyanról a nyálkás részt kell késsel levakarni. Minden halat a hasánál vágjunk fel; a belét vessük ki és az egész halat vagdaljuk fel két ujjnyi darabokba. Egy lábasba tegyünk. három kisebb halhoz, 3 fő vékony laskára vágott vereshagymát. Ehhez a halhoz zsír nem kell. E halat megsózva, tegyük a hagymára, hintsük be egy bádogkanál igen szép, piros szegedi paprikával és öntsünk reá annyi vizet, a mennyi a halat ellepi, azután tegyük gyors-(láng-)tűzre, fedjük be és meg se kavarjuk addig, amíg ki nem tálaljuk, mert kavarás közben szerte-szét omolna az igen gyorsan fövő, gyenge húsú hal. Husz percig kell neki főni és akkor készen van. Tálaláskor használjunk mély tálat, a melybe gyorsan egyszerre borítsuk ki a halat, hogy széjjel ne hulljon a húsa. Kanalat is adjunk e paprikás mellé.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} in7lcyufjlegjorkqn0jszcyxa2eyz0 0 103269 423409 423180 2022-08-01T09:26:42Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Halak]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {{idézet2| Ezt lehet akármilyen fajta halból készíteni, de legjobb kecsegéből, harcsából, vagy süllőből, mert ezeknek alig van csontjuk. Egy kiló halat gondosan tisztítsunk meg; kívül késsel megvakargatván, a belét szedjük ki és daraboljuk fel, azután sózzuk meg s egy lábasba tegyük egy tojásnyi zsírt; a zsírba egy nagy fej apróra vágott vereshagymát és egy kávéskanál szép piros (szegedi) paprikát. Ezeket együtt kavarjuk össze, tegyük a halat a paprikás zsírba és kavarjuk jól össze; azután öntsünk reá két deci vizet és két deci jó tejfelt; ezzel is kavarjuk össze és akkor tegyük "láng-tűzre" egy negyedórára, hogy gyorsan megfőjön. Ezután már többé nem szabad kavarni, mert széjjel omlana, rút pép lenne belőle. Az asztalra jó forrón, hosszú tálban csinosan adjuk fel; úgy, mintha egészben lennének a halak, a levét öntsük alá.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} 6zpbg3ohsbieyjvm70aamietm5rfjse 0 103272 423214 2022-07-31T14:23:01Z MarissaKgl 13222 Új oldal, tartalma: „id="article-body" class="row " section="article-body" data-component="trackCWV"><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>The face of automotive luxury is rapidly changing. With the advent of pure-electric powertrains, absurd acceleration is a given) to its raked rear window and pavement-only tires. That's no surprise considering the same is true of the Genesis' E-GMP platform-mates, the and .…” wikitext text/x-wiki id="article-body" class="row " section="article-body" data-component="trackCWV"><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>The face of automotive luxury is rapidly changing. With the advent of pure-electric powertrains, absurd acceleration is a given) to its raked rear window and pavement-only tires. That's no surprise considering the same is true of the Genesis' E-GMP platform-mates, the and . The GV60's exterior [https://omgomgomg5j4yrr4mjdv3h5c5xfvxtqqs2in7smi65mjps7wvkmqmtqd.net mega.dm] has loads of distinctive jewelry and visual interest, from its unusual grille and twin-slash headlamps to its heartbeat-like Volt C-pillar design and split rear window. Even the wheels are aggressively funky. Personally, I find the design to be more interesting than attractive, but there's little doubt this compact crossover stands out. <br> 477xzn8et3j3ljgnwjqjbqs0ci1ikhf 423215 423214 2022-07-31T14:46:41Z Blua lago 12573 wikitext text/x-wiki {{Azonnali|spam|[[Szerkesztő:Blua lago|Blua lago]] ([[Szerkesztővita:Blua lago|vita]]) 2022. július 31., 16:46 (CEST)}} id="article-body" class="row " section="article-body" data-component="trackCWV"><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>The face of automotive luxury is rapidly changing. With the advent of pure-electric powertrains, absurd acceleration is a given) to its raked rear window and pavement-only tires. That's no surprise considering the same is true of the Genesis' E-GMP platform-mates, the and . The GV60's exterior [https://omgomgomg5j4yrr4mjdv3h5c5xfvxtqqs2in7smi65mjps7wvkmqmtqd.net mega.dm] has loads of distinctive jewelry and visual interest, from its unusual grille and twin-slash headlamps to its heartbeat-like Volt C-pillar design and split rear window. Even the wheels are aggressively funky. Personally, I find the design to be more interesting than attractive, but there's little doubt this compact crossover stands out. <br> lpavzntef6uwl2g5lzjhuzys0i4tcq8 423216 423215 2022-07-31T14:47:19Z Blua lago 12573 spam ki, laptörténetben megmarad wikitext text/x-wiki {{Azonnali|spam (laptörténetben látható)|[[Szerkesztő:Blua lago|Blua lago]] ([[Szerkesztővita:Blua lago|vita]]) 2022. július 31., 16:46 (CEST)}} kr1mdjy9jbwpoxfrvqj5n09j4mnkte2 0 103273 423232 2022-07-31T19:58:42Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/C/Curry]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/C/Curry]] 96pmimj2b45ql2zka7ijzx5wv7dms3v 0 103274 423246 2022-07-31T20:29:41Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Közönséges gránátalma]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Közönséges gránátalma]] 2j3ldsvsj1v18f8ax8147n0lld29to7 0 103275 423251 2022-07-31T20:34:05Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/G/Grépfrút]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/G/Grépfrút]] ojatq39f4u95zgvgux957gb6552r6cq 0 103276 423253 2022-07-31T20:34:51Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/G/Grépfrút]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/G/Grépfrút]] ojatq39f4u95zgvgux957gb6552r6cq 0 103277 423263 2022-07-31T20:40:13Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/L/Láva áfonya]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/L/Láva áfonya]] d8vpo0b9901nhdfqwph7ap5676cujw6 0 103278 423267 2022-07-31T20:42:03Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/T/Tőzegáfonya]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/T/Tőzegáfonya]] i2rqcyj8ntlgosp86wuloa1ufsp4zb5 0 103279 423270 2022-07-31T20:43:44Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/T/Tüskétlen szeder]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/T/Tüskétlen szeder]] 5g28ez6o3nhdsjx42oarqvpjaiyw2cw 0 103280 423288 2022-07-31T20:51:41Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/M/Meggy]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/M/Meggy]] 6m6f2p5zi0z3hwfg3g83ild0xywn4ya 0 103281 423308 2022-07-31T21:02:01Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kókusz]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kókusz]] g4rmgy1hdpohzsewmsgmsbgzaaph7yd 0 103282 423310 2022-07-31T21:03:23Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kis levelű áfonya]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kis levelű áfonya]] m91s2l8c2wnxwbhqmu9005iq4r45tso 0 103283 423332 2022-08-01T01:50:16Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/E/Édes granadilla]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/E/Édes granadilla]] qt9hnth40fcpcfrxwo0j57lj37yuttf 0 103284 423340 2022-08-01T02:07:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/F/Fekete datolyaszilva]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/F/Fekete datolyaszilva]] ckjyuimam35cmmlirvmejijjkkvvdhk 0 103285 423344 2022-08-01T02:56:01Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Minták]] [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium corymbosum|-}} {{népies|magasbokrú fürtös áfonya, cserjés áfonya}} <br /> : Az áfonya (Vaccinium) a hangafélék családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak i…” wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Minták]] [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium corymbosum|-}} {{népies|magasbokrú fürtös áfonya, cserjés áfonya}} <br /> : Az áfonya (Vaccinium) a hangafélék családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. A nemzetség típusfaja a [[Növények/H/Hamvas áfonya|hamvas áfonya]] (Vaccinium uliginosum) Közös tulajdonságuk, hogy savas kémhatású talajokon, párásabb környezetben fejlődnek a legszebben. Általában nedves erdőtársulások vagy lápok növényei. Hazánkban csupán három fajuk fordul elő. Az áfonya fajták jellemzően ön-termékenyek, de másik fajta telepítésével nagyobb termésbiztonság érhető el. A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. A Vaccinium corymbosum 'Bluecrop' áfonya felálló szárú, tőben többszörösen elágazó cserje. A fürtökben nyíló virágokból július és szeptember között fejlődik termés. Virágzása a ’Toro’ fajtát követi, míg a ’Chandler’ fajtát megelőzi, így középidei virágzású fajta. A fürtöt alkotó bogyótermések kerekded, kissé lapított gömb alakúak. A héj kék színű, hamvas felületű. Felhasználható friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt. : Savanyú, tápanyagban gazdag, kiszáradásra nem hajlamos talaj ideális a számára. A termésérés időszakában napos vagy félárnyékos fekvés az ideális a számára, ezért ilyen helyre telepítsük. Tűző naptól óvjuk. : Közepes vízigényű növény, de sekélyen gyökerezik, ezért talaját ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Párásabb környezetet kedveli, ezért talajtakarással segíthetjük a fejlődését. : Szabad-gyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük : Az áfonya a legtöbb hazai talajtípuson nem marad meg, ezért ültetőgödröt (50×50 cm) kell készíteni úgy, hogy azt kibéleljük geotextíliával, majd tőzeges, érett marhatrágyás földkeverékkel töltjük fel, ezzel biztosítjuk a megfelelő kémhatást és szerkezetet a növényünk számára. : Ügyeljünk arra, hogy a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt egy idő után pótolni kell a földkeveréket vagy talajsavanyító tápoldatot kell használnunk. A másik megoldás, ha ugyanilyen földkeverékkel, de nagy méretű cserépbe, dézsába telepítjük, így könnyen biztosíthatjuk számára az ideális körülményeket. : Öntözése lágy vízzel vagy esővízzel történjen. Mivel sekélyen gyökerező növény, így a talaj felső rétegét óvjuk a kiszáradástól talajtakarással, így megakadályozva a levélzet elvesztését. : A megfelelő körülmények biztosítása mellett fontos, de egyszerű feladat a metszés, mely során az elöregedett, gyenge vagy egymáson túlzottan átnyúló hajtásokat kivághatjuk. Ha tőhajtások is megjelennek, maximum 5-6 darabot hagyjunk meg a legerősebbek közül. : Monília, lisztharmat, szürkepenész, levélfoltosság, vessző nekrózis betegségekre hajlamos. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium corymbosum|{{SUBPAGENAME}}}} jnq824bc74urodw1191tbm60b8d5384 423346 423344 2022-08-01T02:58:42Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Minták]] [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium corymbosum|-}} {{népies|magasbokrú fürtös áfonya, cserjés áfonya}} <br /> : Az '''áfonya''' (Vaccinium) a hangafélék családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. : A nemzetség típusfaja a [[Növények/H/Hamvas áfonya|hamvas áfonya]] (Vaccinium uliginosum) Közös tulajdonságuk, hogy savas kémhatású talajokon, párásabb környezetben fejlődnek a legszebben. Általában nedves erdőtársulások vagy lápok növényei. Hazánkban csupán három fajuk fordul elő. Az áfonya fajták jellemzően ön-termékenyek, de másik fajta telepítésével nagyobb termésbiztonság érhető el. : A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. A Vaccinium corymbosum 'Bluecrop' áfonya felálló szárú, tőben többszörösen elágazó cserje. A fürtökben nyíló virágokból július és szeptember között fejlődik termés. Virágzása a Vaccinium corymbosum ’Toro’ fajtát követi, míg a Vaccinium corymbosum ’Chandler’ fajtát megelőzi, így középidei virágzású fajta. A fürtöt alkotó bogyótermések kerekded, kissé lapított gömb alakúak. A héj kék színű, hamvas felületű. Felhasználható friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt. : Savanyú, tápanyagban gazdag, kiszáradásra nem hajlamos talaj ideális a számára. A termésérés időszakában napos vagy félárnyékos fekvés az ideális a számára, ezért ilyen helyre telepítsük. Tűző naptól óvjuk. : Közepes vízigényű növény, de sekélyen gyökerezik, ezért talaját ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Párásabb környezetet kedveli, ezért talajtakarással segíthetjük a fejlődését. : Szabad-gyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük : Az áfonya a legtöbb hazai talajtípuson nem marad meg, ezért ültetőgödröt (50×50 cm) kell készíteni úgy, hogy azt kibéleljük geotextíliával, majd tőzeges, érett marhatrágyás földkeverékkel töltjük fel, ezzel biztosítjuk a megfelelő kémhatást és szerkezetet a növényünk számára. : Ügyeljünk arra, hogy a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt egy idő után pótolni kell a földkeveréket vagy talajsavanyító tápoldatot kell használnunk. A másik megoldás, ha ugyanilyen földkeverékkel, de nagy méretű cserépbe, dézsába telepítjük, így könnyen biztosíthatjuk számára az ideális körülményeket. : Öntözése lágy vízzel vagy esővízzel történjen. Mivel sekélyen gyökerező növény, így a talaj felső rétegét óvjuk a kiszáradástól talajtakarással, így megakadályozva a levélzet elvesztését. : A megfelelő körülmények biztosítása mellett fontos, de egyszerű feladat a metszés, mely során az elöregedett, gyenge vagy egymáson túlzottan átnyúló hajtásokat kivághatjuk. Ha tőhajtások is megjelennek, maximum 5-6 darabot hagyjunk meg a legerősebbek közül. : Monília, lisztharmat, szürkepenész, levélfoltosság, vessző nekrózis betegségekre hajlamos. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium corymbosum|{{SUBPAGENAME}}}} e9f6gn80q73h9pnnoqp834k7bnc4k35 423347 423346 2022-08-01T03:01:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Minták]] [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vaccinium corymbosum(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium corymbosum|-}} {{népies|magasbokrú fürtös áfonya, cserjés áfonya}} <br /> : Az '''áfonya''' (Vaccinium) a hangafélék családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. : A nemzetség típusfaja a [[Növények/H/Hamvas áfonya|hamvas áfonya]] (Vaccinium uliginosum) Közös tulajdonságuk, hogy savas kémhatású talajokon, párásabb környezetben fejlődnek a legszebben. Általában nedves erdőtársulások vagy lápok növényei. Hazánkban csupán három fajuk fordul elő. Az áfonya fajták jellemzően ön-termékenyek, de másik fajta telepítésével nagyobb termésbiztonság érhető el. : A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. A Vaccinium corymbosum 'Bluecrop' áfonya felálló szárú, tőben többszörösen elágazó cserje. A fürtökben nyíló virágokból július és szeptember között fejlődik termés. Virágzása a Vaccinium corymbosum ’Toro’ fajtát követi, míg a Vaccinium corymbosum ’Chandler’ fajtát megelőzi, így középidei virágzású fajta. A fürtöt alkotó bogyótermések kerekded, kissé lapított gömb alakúak. A héj kék színű, hamvas felületű. Felhasználható friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt. : Savanyú, tápanyagban gazdag, kiszáradásra nem hajlamos talaj ideális a számára. A termésérés időszakában napos vagy félárnyékos fekvés az ideális a számára, ezért ilyen helyre telepítsük. Tűző naptól óvjuk. : Közepes vízigényű növény, de sekélyen gyökerezik, ezért talaját ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Párásabb környezetet kedveli, ezért talajtakarással segíthetjük a fejlődését. : Szabad-gyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük : Az áfonya a legtöbb hazai talajtípuson nem marad meg, ezért ültetőgödröt (50×50 cm) kell készíteni úgy, hogy azt kibéleljük geotextíliával, majd tőzeges, érett marhatrágyás földkeverékkel töltjük fel, ezzel biztosítjuk a megfelelő kémhatást és szerkezetet a növényünk számára. : Ügyeljünk arra, hogy a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt egy idő után pótolni kell a földkeveréket vagy talajsavanyító tápoldatot kell használnunk. A másik megoldás, ha ugyanilyen földkeverékkel, de nagy méretű cserépbe, dézsába telepítjük, így könnyen biztosíthatjuk számára az ideális körülményeket. : Öntözése lágy vízzel vagy esővízzel történjen. Mivel sekélyen gyökerező növény, így a talaj felső rétegét óvjuk a kiszáradástól talajtakarással, így megakadályozva a levélzet elvesztését. : A megfelelő körülmények biztosítása mellett fontos, de egyszerű feladat a metszés, mely során az elöregedett, gyenge vagy egymáson túlzottan átnyúló hajtásokat kivághatjuk. Ha tőhajtások is megjelennek, maximum 5-6 darabot hagyjunk meg a legerősebbek közül. : Monília, lisztharmat, szürkepenész, levélfoltosság, vessző nekrózis betegségekre hajlamos. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium corymbosum|{{SUBPAGENAME}}}} hrq3i7fkv05b4uiy4uwl2enlgqkt9iy 423349 423347 2022-08-01T03:11:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[:Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vaccinium corymbosum(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium corymbosum|-}} {{népies|magasbokrú fürtös áfonya, cserjés áfonya}} <br /> : Az '''áfonya''' (Vaccinium) a hangafélék családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók. : A nemzetség típusfaja a [[Növények/H/Hamvas áfonya|hamvas áfonya]] (Vaccinium uliginosum) Közös tulajdonságuk, hogy savas kémhatású talajokon, párásabb környezetben fejlődnek a legszebben. Általában nedves erdőtársulások vagy lápok növényei. Hazánkban csupán három fajuk fordul elő. Az áfonya fajták jellemzően ön-termékenyek, de másik fajta telepítésével nagyobb termésbiztonság érhető el. : A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. A Vaccinium corymbosum 'Bluecrop' áfonya felálló szárú, tőben többszörösen elágazó cserje. A fürtökben nyíló virágokból július és szeptember között fejlődik termés. Virágzása a Vaccinium corymbosum ’Toro’ fajtát követi, míg a Vaccinium corymbosum ’Chandler’ fajtát megelőzi, így közép idei virágzású fajta. A fürtöt alkotó bogyótermések kerekded, kissé lapított gömb alakúak. A héj kék színű, hamvas felületű. Felhasználható friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt. : Savanyú, tápanyagban gazdag, kiszáradásra nem hajlamos talaj ideális a számára. A termésérés időszakában napos vagy félárnyékos fekvés az ideális a számára, ezért ilyen helyre telepítsük. Tűző naptól óvjuk. : Közepes vízigényű növény, de sekélyen gyökerezik, ezért talaját ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Párásabb környezetet kedveli, ezért talajtakarással segíthetjük a fejlődését. : Szabad-gyökerű növényeket március-április, valamint október-november, míg konténeres növényeket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük : Az áfonya a legtöbb hazai talajtípuson nem marad meg, ezért ültetőgödröt (50×50 cm) kell készíteni úgy, hogy azt kibéleljük geotextíliával, majd tőzeges, érett marhatrágyás földkeverékkel töltjük fel, ezzel biztosítjuk a megfelelő kémhatást és szerkezetet a növényünk számára. : Ügyeljünk arra, hogy a csapadék és a környező eredeti talajtípus miatt egy idő után pótolni kell a földkeveréket vagy talajsavanyító tápoldatot kell használnunk. A másik megoldás, ha ugyanilyen földkeverékkel, de nagy méretű cserépbe, dézsába telepítjük, így könnyen biztosíthatjuk számára az ideális körülményeket. : Öntözése lágy vízzel vagy esővízzel történjen. Mivel sekélyen gyökerező növény, így a talaj felső rétegét óvjuk a kiszáradástól talajtakarással, így megakadályozva a levélzet elvesztését. : A megfelelő körülmények biztosítása mellett fontos, de egyszerű feladat a metszés, mely során az elöregedett, gyenge vagy egymáson túlzottan átnyúló hajtásokat kivághatjuk. Ha tőhajtások is megjelennek, maximum 5-6 darabot hagyjunk meg a legerősebbek közül. : Monília, lisztharmat, szürkepenész, levélfoltosság, vessző nekrózis betegségekre hajlamos. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium corymbosum|{{SUBPAGENAME}}}} jmknyrczdk1lx36v1hiukoykw8bfthj 0 103286 423345 2022-08-01T02:56:27Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/F/Fás áfonya]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/F/Fás áfonya]] rzqhdd1ehgpc18c2f7l1nvbn95s7ors 0 103287 423353 2022-08-01T03:34:47Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} n97c2up4jwe74bdv7swvdonazvyaf8g 423354 423353 2022-08-01T03:35:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|(Vaccinium vitis-idaea|-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 07isj49ab8lxyagjxs8y6t2qcsoeeur 423355 423354 2022-08-01T03:35:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|(Vaccinium vitis-idaea|-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|(Vaccinium vitis-idaea|{{SUBPAGENAME}}}} 71wf9uqok20rk1le9zlgbmv8tiiehv7 423356 423355 2022-08-01T03:36:19Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium vitis-idaea|-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium vitis-idaea|{{SUBPAGENAME}}}} 273qwymp0uhiuh556qqdv7elbo5enit 423357 423356 2022-08-01T03:38:54Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Lingonberry (Vaccinium vitis-idaea) - Sandnes, Norway 2021-08-02 (02).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lingonberry (Vaccinium vitis-idaea) - Sandnes, Norway 2021-08-02 (01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium vitis-idaea|-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium vitis-idaea|{{SUBPAGENAME}}}} 5zaa0fh3fov9u0q4osw8x6git2rjcrp 423358 423357 2022-08-01T03:45:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Lingonberry (Vaccinium vitis-idaea) - Sandnes, Norway 2021-08-02 (02).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lingonberry (Vaccinium vitis-idaea) - Sandnes, Norway 2021-08-02 (01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium vitis-idaea|-}} {{népies|brusnyica, fojminc, havasi meggy, kövi málna.}} <br /> : A '''vörös áfonya''' a hangafélék családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje. : A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják. : Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben fordul elő; jóval ritkább, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket. Erdélyben a Mohos-tőzegláp, a Csíki havasok területén megtalálható. A Felvidéken gyakori. : 10–30 cm magas, örökzöld félcserje. Szára hengeres, kúszó, a vége felemelkedik. A levelek visszás-tojásdadok, áttelelők, bőrneműek, a szélük visszahajlik, színük sötétzöld, fonákjuk világosabb, mirigyesen pontozott. Virágzata csüngő, végálló fürt. Illatos. A kocsány rövid, a párta 8–10 mm hosszú, harang alakú, négy cimpájú, fehér vagy rózsaszín, a csésze hártyás, pillás szélű, éréskor a termés csúcsán marad. A lisztes, ehető bogyótermés éretlenül fehér, éretten kárminpiros, gömbölyű. A vörös áfonya igen gazdag antioxidánsokban (antocianidinek, tanninok), melyek védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők krónikus betegségek, mint az érelmeszesedés, koleszterinlerakódás, szívinfarktus, bőrproblémák kialakulása, rák keletkezése, memóriazavar. Az antioxidáns vitaminok – mint az E-vitamin, béta-karotin, és 30–40 mg/100g C-vitamin – fokozzák a hatását. De nátriumot, foszfort, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként is tartalmaz. : Gyümölcsként: mártások, dzsem, lekvár, kompót, saláták, pudingok, főzelékek, édes rizs, vadhúsok, gyümölcsbor készítésére használjuk. : Akut és krónikus húgyúti fertőzések megelőzésére, kezelésére, valamint sejt és érvédő antioxidánsként édesítőszer nélkül készült vörös áfonyalé, vagy kivonat, tinktúra (3 x 3–5 ml/nap adagolásban), illetve a gyógyszertárakban is kapható kapszula formájában. 1 kapszula (400 mg) kb 8-9 pohár lé hatóanyagát tartalmazza koncentráltan. Ez utóbbi naponta kétszer szedhető. Gyakori húgyúti fertőzésben szenvedők, vagy arra különösen fogékonyak, mint a cukorbetegek, rendszeresen úszók, vesebetegek, vesehomokjuk, vesekőképződésre hajlamosak prosztata-megnagyobbodáskor, hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyási akadályoknál javasolt az alkalmazása. : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium vitis-idaea|{{SUBPAGENAME}}}} 2vyva9zrts9xhx10g577p8okwrp7euz 0 103288 423360 2022-08-01T04:32:14Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} j7fp33hmsx9xuc4uolq1jnwk6p2w52l 0 103289 423369 2022-08-01T05:04:49Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Vegyünk a borjú combjából 3 kilónyit; mossuk és sózzuk azt meg, tegyük lábasba, egy kanál forró zsírba, fedjük le és pároljuk egy óra hosszáig - villával gyakran m…” wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ <noinclude>[[Kategória:A Hét Szakácskönyve]] [[Kategória:Pecsenyék]]</noinclude> {{A Hét-főcím}} {{A Hét-fejezet}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> <br /> {{idézet2| Vegyünk a borjú combjából 3 kilónyit; mossuk és sózzuk azt meg, tegyük lábasba, egy kanál forró zsírba, fedjük le és pároljuk egy óra hosszáig - villával gyakran megforgatva, hogy minden oldala szép pirosra süljön. Mikor már piros, félre tehetjük tálalásig. Ez akkor sem romlik el, ha egy darabig langyos meleg helyen áll. Tálalás előtt deszkára téve, jó éles késsel vagdaljuk fel széles szeletekbe. Tegyük hosszú tálba és köritsük burgonyával, vagy tarhonyával.|Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.}} k0qhx0h9qm3f4c3k7w9gwz3pimasahc