Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.1 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 5201 543819 543745 2026-05-10T12:15:54Z Szegedi László 136 /* Szb... - Szh...zs */ 543819 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ {{Címerhat.fej}} {{Címerhat.abc}} ==Sz== {| |valign="top" width=25%| ==Sz - Sza...zs== * {{Ch|Szabady címer}} * {{Ch|Szabary címer}} * {{Ch|Szabó címer}} * {{Ch|szabócéhek címere}} * {{Ch|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere}} * {{Ch|Szaday címer}} * {{Ch|Bukkari címere|Szádrév címere}} * {{Ch|Szádvárborsa címere}} * {{Ch|Szakács címer}} * {{Ch|Szakácsi címere}} * {{Ch|Szakál címer}} * {{Ch|Szakállasfalva címere}} * {{Ch|Szakmáry címer}} * {{Ch|Szakolca címere}} * {{Ch|Szakonyi címer}} * {{Ch|Szalacsy címer}} * {{Ch|Szalánczy címer}} * {{Ch|Szalánkeméni címer}} * {{Ch|Szalárd címere}} * {{Ch|Szalavszky címer}} * {{Ch|Szalay címer}} * {{Ch|Szalkay címer}} * {{Ch|Szalkszentmárton címere}} * {{Ch|Szaller címer}} * {{Ch|Szalmássy címer}} * {{Ch|Szalók nemzetség címere}} * {{Ch|Szalóka címere}} * {{Ch|Szalóky címer}} * {{Ch|Szály címer}} * {{Ch|Szamosangyalos címere}} * {{Ch|Szamosújvár címere}} * {{Ch|Szandomir címere}} * {{Ch|Szaniszló címer}} * {{Ch|Szánthay címer}} * {{Ch|Szántó címer}} * {{Ch|Szántódy címer}} * {{Ch|Szapáry címer}} * {{Ch|Szaplonczay címer}} * {{Ch|Szapolyai címer}} * {{Ch|Szappanos címer}} * {{Ch|Szárász címere}} * {{Ch|Száraz címer}} * {{Ch|Szárcsádi címer}} * {{Ch|Szárics címer}} * {{Ch|Szarnowczay címer}} * {{Ch|Szarvadi címer}} * {{Ch|Szász címer}} * {{Ch|Szászhermány címere}} * {{Ch|Szászok címere}} * {{Ch|Szászrégen címere}} * {{Ch|Szászsebes címere}} * {{Ch|Szászsebesi címer}} * {{Ch|Szászváros címere}} * {{Ch|Szászveresmart címere}} * {{Ch|Szászvolkány címere}} * {{Ch|Szathmáry címer}} * {{Ch|Szatmár vármegye címere}} * {{Ch|Szatmári egyházmegye címere}} * {{Ch|Szauer címer}} * {{Ch|Száva címer}} |valign="top" width=25%| ==Szb... - Szh...zs== * {{Ch|Sebastiány címer|Szebasztiány címer}} * {{Ch|Nagyszeben címere|Szeben címere}} * {{Ch|Szebeni címer}} * {{Ch|Szeben vármegye címere}} * {{Ch|Széchényi címer|Szécsényi címer}} * {{Ch|Széchényi címer}} * {{Ch|Szécsi címer|Széchy címer}} * {{Ch|Szécsi címer}} * {{Ch|Szecsődy címer}} * {{Ch|Szedmáky címer}} * {{Ch|Szeged címere}} * {{Ch|Szegedi Tudományegyetem címere}} * {{Ch|Szegedy címer}} * {{Ch|Maszák címer|Szegedy-Maszák címer}} * {{Ch|Szeghalom címere}} * {{Ch|Szék címere}} * {{Ch|Székely címer}} * {{Ch|Székelyek címere}} * {{Ch|Székelyhid címere}} * {{Ch|Székelykeresztúr címere}} * {{Ch|Székelykeve címere}} * {{Ch|Székelyudvarhely címere}} * {{Ch|Szekér címer}} * {{Ch|Szekeres címer}} * {{Ch|Szekeressy címer}} * {{Ch|Székesfehérvár címere}} * {{Ch|Székesfehérvári Egyházmegye címere}} * {{Ch|Szekfű címer}} * {{Ch|Székkutas címere}} * {{Ch|Szekrényessy címer}} * {{Ch|Szekszárd címere}} * {{Ch|Szele címer}} * {{Ch|Szelepcsényi címer}} * {{Ch|Szelestey címer}} * {{Ch|Szeley címer}} * {{Ch|Szelisevics címer}} * {{Ch|Széll címer}} * {{Ch|Szemenyey címer}} * {{Ch|Szemere címer}} * {{Ch|Szemes címer}} * {{Ch|Szemlak címere}} * {{Ch|Szempczey címer}} * {{Ch|Szemző címer}} * {{Ch|Szénás címer}} * {{Ch|Szénásy címer}} * {{Ch|Szenczy címer}} * {{Ch|Szendey címer}} * {{Ch|Szendrey címer}} * {{Ch|Szendy címer}} * {{Ch|Szenessy címer}} * {{Ch|Szenice címere}} * {{Ch|Szentandrássy címer}} * {{Ch|Szentantalfa címere}} * {{Ch|Szentbenedeky címer}} * {{Ch|Szentdomonkos címere}} * {{Ch|Szente-Mágocs nemzetség címere}} * {{Ch|Szentes címere}} * {{Ch|Szentgotthárdi konvent pecsétje}} * {{Ch|Szentgyörgyi címer}} * {{Ch|Szentgyörgyi és Bazini címer}} * {{Ch|Szent György Lovagrend címere}} * {{Ch|Szenthe címer}} * {{Ch|Szenthei címer}} * {{Ch|Szentimrey címer}} * {{Ch|Szentiványi címer}} * {{Ch|Szentjakabfa címere}} * {{Ch|Szentkereszty címer}} * {{Ch|Szentkirályi címer}} * {{Ch|Szentkirályszabadja címere}} * {{Ch|Szentléleki címer}} * {{Ch|Szentmártoni címer}} * {{Ch|Szentmártonrédei címer}} * {{Ch|Szentmihályúri címer}} * {{Ch|Szentmiklóssy címer}} * {{Ch|Szentpéterszeg címere}} * {{Ch|Szentpétery címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer|Szentsimoni címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer}} * {{Ch|Szenczy címer|Szentzy címer}} * {{Ch|Szőke címer|Szeőke címer}} * {{Ch|Szeöreös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szeőts címer}} * {{Ch|Szép címer}} * {{Ch|Szepes vármegye címere}} * {{Ch|Szepesbéla címere}} * {{Ch|Szepesházy címer}} * {{Ch|Szepeshely címere}} * {{Ch|Szepesi szászok címere}} * {{Ch|Szepesi városok címere}} * {{Ch|Szepesófalu címere}} * {{Ch|Szepesolaszi címere}} * {{Ch|Szepesszombat címere}} * {{Ch|Szepestamásfalva címere}} * {{Ch|Szepesváralja címere}} * {{Ch|Szepesy címer}} * {{Ch|Szepetnek címere}} * {{Ch|Szepsy címer}} * {{Ch|Szerbia címere}} * {{Ch|Szerbszentmárton címere}} * {{Ch|Szerdahelyi címer}} * {{Ch|Szerecseny címer}} * {{Ch|Szereday címer}} * {{Ch|Szeredy címer}} * {{Ch|Szeremlei címer}} * {{Ch|Szerém vármegye címere}} * {{Ch|Szerémi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szerényi címer}} * {{Ch|Szerviczky címer}} * {{Ch|Szerviczky címer|Szervüszky címer}} * {{Ch|Szeverin vármegye címere}} |valign="top" width=25%| ==Szi... - Szp...zs== * {{Ch|Szicília címere}} * {{Ch|Szigethalom címere}} * {{Ch|Szigethy címer}} * {{Ch|Szigethy címer|Szigethy-Gyula címer}} * {{Ch|Szigethy Literatus címer}} * {{Ch|Szigetmonostor címere}} * {{Ch|Szigetszentmárton címere}} * {{Ch|Szigetújfalu címere}} * {{Ch|Szigetvár címere}} * {{Ch|Szíjgyártó címer}} * {{Ch|Szíjgyártósegesdy címer}} * {{Ch|Sziklay címer}} * {{Ch|Szikszay címer}} * {{Ch|Szikszóy címer}} * {{Ch|Szilágyi címer}} * {{Ch|Szilágysomlyó címere}} * {{Ch|Szilágy vármegye címere}} * {{Ch|Szilárdy címer}} * {{Ch|Szilassy címer}} * {{Ch|Szilézia címere}} * {{Ch|Szilvássy címer}} * {{Ch|Szily címer}} * {{Ch|Szinérváralja címere}} * {{Ch|Szin címere}} * {{Ch|Szindy címer}} * {{Ch|Szini címer}} * {{Ch|Simkovics címer|Szinkoviz címer}} * {{Ch|Szintay címer}} * {{Ch|Szirányi címer}} * {{Ch|Miskolc címere|Szirma címere}} * {{Ch|Szirmay címer}} * {{Ch|Szita címer}} * {{Ch|Sixti címer|Szixti címer}} * {{Ch|Szlaniczky címer}} * {{Ch|Szlanikfürdő címere}} * {{Ch|Szlavónia címere}} * {{Ch|Vend őrgrófság címere|Szláv őrgrófság címere}} * {{Ch|Szlawinchith címer}} * {{Ch|Szlopnay címer}} * {{Ch|Szlovákia címere}} * {{Ch|Szluha címer}} * {{Ch|Szmercsányi címer}} * {{Ch|Kovács címer#Szmit másképpen Kovács|Szmit címer}} * {{Ch|Szobi címer}} * {{Ch|Szobonya címer}} * {{Ch|Szódos címer}} * {{Ch|Kolleisz címer|Szoika-Kolleisz címer}} * {{Ch|Szojka címer}} * {{Ch|Szokács címer}} * {{Ch|Szokoli címer}} * {{Ch|Szóláthy címer}} * {{Ch|Szoldán címer}} * {{Ch|Szolga címer}} * {{Ch|Szolnok címere}} * {{Ch|Szolnok-Doboka vármegye címere}} * {{Ch|Zombath címer|Szombat címer}} * {{Ch|Szombathely címere}} * {{Ch|Szombathelyi címer}} * {{Ch|Szombathelyi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szombathy címer}} * {{Ch|Szomolnok címere}} * {{Ch|Szomolyai címer}} * {{Ch|Szomor címer}} * {{Ch|Szondy címer}} * {{Ch|Szontagh címer}} * {{Ch|Szorosad címere}} * {{Ch|Szotyori címer}} * {{Ch|Szopory címer}} * {{Ch|Szöcs címer}} * {{Ch|Szőgyén címer}} * {{Ch|Szőke címer}} * {{Ch|Szölcsényi címer}} * {{Ch|Szőlőskislak címere}} * {{Ch|Szőlősy címer}} * {{Ch|Szörényi bánság címere}} * {{Ch|Szörényi címer}} * {{Ch|Szeöreös címer|Szörös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szőts címer}} |valign="top" width=25%| ==Szr... - == * {{Ch|Sztankai címer}} * {{Ch|Sztankovits címer}} * {{Ch|Sztáray címer}} * {{Ch|Sztepán címer}} * {{Ch|Sztoján címer}} * {{Ch|Sztojanovics címer}} * {{Ch|Sztojka címer}} * {{Ch|Sztojkafalva címere}} * {{Ch|Sztrányay címer}} * {{Ch|Sztriha címer}} * {{Ch|Sztupovszky címer}} * {{Ch|Szunyogh címer}} * {{Ch|Szuba címer}} * {{Ch|Szucsáki címer}} * {{Ch|Szuha címere}} * {{Ch|Szuhányi címer}} * {{Ch|Szuhay címer}} * {{Ch|Zuhodoli címer|Szuhodoli címer}} * {{Ch|Szurdokkápolnok címere}} * {{Ch|Szutsits címer}} * {{Ch|Szüchy címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szűcs címer}} * {{Ch|Szüllő címer}} * {{Ch|szabócéhek címere|szűrszabócéhek címere}} * {{Ch|Szürtey címer}} * {{Ch|Szveteney címer|Szvetenay címer}} * {{Ch|Szveteney címer}} * {{Ch|Szvetics címer}} * {{Ch|Szvetkovics címer}} |} ---- {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]] 7bk5nitltquw9adxud1uzlohxk6ee6z 0 52830 543865 535227 2026-05-11T01:36:41Z KeFe 20 543865 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kacúros véreslapu|Kacúros véreslapu]] #[[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] #[[Növények/K/Kakaó|Kakaó]] #[[Növények/K/Kakukkfű|Kakukkfű]] #[[Növények/K/Kalabárbab|Kalabárbab]] #[[Növények/K/Kalabas-kuráre|Kalabas-kuráre]] #[[Növények/K/Kaliforniai babér|Kaliforniai babér]] #[[Növények/K/Kaliforniai kakukkmák|Kaliforniai kakukkmák]] #[[Növények/K/Kalincaínfű|Kalincaínfű]] #[[Növények/K/Kálmos|Kálmos]] #[[Növények/K/Kamala teafa|Kamala teafa]] #[[Növények/K/Kámforfa|Kámforfa]] #[[Növények/K/Kamilla|Kamilla]] #[[Növények/K/Kanadai aranygyökér|Kanadai aranygyökér]] #[[Növények/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]] #[[Növények/K/Kanadai fűz|Kanadai fűz]] #[[Növények/K/Kanadai ginszeng|Kanadai ginszeng]] #[[Növények/K/Kanadai homlokfenyő|Kanadai homlokfenyő]] #[[Növények/K/Kanadai kapotnyak|Kanadai kapotnyak]] #[[Növények/K/Kanadai menta|Kanadai menta]] #[[Növények/K/Kanadai napvirág|Kanadai napvirág]] #[[Növények/K/Kanadai szömörce|Kanadai szömörce]] #[[Növények/K/Kananga|Kananga|]] #[[Növények/K/Kanárifa|Kanárifa]] #[[Növények/K/Kanárifű|Kanárifű]] #[[Növények/K/Kanári kutyatej|Kanári kutyatej]] #[[Növények/K/Kandilla gólyaorr|Kandilla gólyaorr]] #[[Növények/K/Kanella|Kanella]] (fa) #[[Növények/K/Kankalin|Kankalin]] #[[Növények/K/Kánya bangita|Kánya bangita]] #[[Növények/K/Kányaharangvirág|Kányaharangvirág]] ([[Campanula rapunculoides]]), #[[Növények/K/Kányazsombor|Kányazsombor]] #[[Növények/K/Kapcsos korpafű|Kapcsos korpafű]] #[[Növények/K/Karalábé|Karalábé]] #[[Növények/K/Karcsú sisakvirág|Karcsú sisakvirág]] ([[Aconitum variegatum]] subsp. gracile), #[[Növények/K/Kardamom|Kardamom]] #[[Növények/K/Kardbab|Kardbab]] #[[Növények/K/Karéjos vesepáfrány|Karéjos vesepáfrány]] ([[Polystichum aculeatum]]), #[[Növények/K/Karfiol|Karfiol]] #[[Növények/K/Karmazsin tölgy|Karmazsin tölgy]] #[[Növények/K/Karnauba pálma|Karnauba pálma]] #[[Növények/K/Kárpáti aggófű|Kárpáti aggófű]] #[[Növények/K/Kárpáti sáfrány|Kárpáti sáfrány]] #[[Növények/K/Kasmíri ciprus|Kasmíri ciprus]] #[[Növények/K/Kaszkarabokor|Kaszkarabokor]] #[[Növények/K/Kaszkarilla|Kaszkarilla]] #[[Növények/K/Katáng|Katáng]] #[[Növények/K/Katcserje|Kat cserje]] #[[Növények/K/Katechu akácia|Katechu akácia]] #[[Növények/K/Katicavirág|Katicavirág]] #[[Növények/K/Kaukázusi jegenyefenyő|Kaukázusi jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kava|Kava]] #[[Növények/K/Kecskeruta|Kecskeruta]] #[[Növények/K/Kék búzavirág|Kék búzavirág]] #[[Növények/K/Kék csatavirág|Kék csatavirág]] #[[Növények/K/Kék iringó|Kék iringó]] #[[Növények/K/Kék lucerna|Kék lucerna]] #[[Növények/K/Kék nőszirom|Kék nőszirom]] #[[Növények/K/Kék sisakvirág|Kék sisakvirág]] #[[Növények/K/Keleti ámbrafa|Keleti ámbrafa]] #[[Növények/K/Keleti békaorsó|Keleti békaorsó]] #[[Növények/K/Keleti luc|Keleti luc]] #[[Növények/K/Keleti platán|Keleti platán]] (fa) #[[Növények/K/Keleti szarkaláb|Keleti szarkaláb]] #[[Növények/K/Keleti zergevirág|Keleti zergevirág]] ([[Doronicum orientale]]), #[[Növények/K/Kelet-indiai kinofa|Kelet-indiai kinofa]] #[[Növények/K/Kelkáposzta|Kelkáposzta]] #[[Növények/K/Kenderkefű|Kenderkefű]] #[[Növények/K/Kendermeténg|Kendermeténg]] #[[Növények/K/Kenyérbél cickafark|Kenyérbél cickafark]] #[[Növények/K/Kenyérfa|Kenyérfa]] #[[Növények/K/Kerek repkény|Kerek repkény]] #[[Növények/K/Kereklevelű mályva|Kereklevelű mályva]] #[[Növények/K/Keresztes erika|Keresztes erika]] #[[Növények/K/Kerti bazsalikom|Kerti bazsalikom]] #[[Növények/K/Kerti berkenye|Kerti berkenye]] #[[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] #[[Növények/K/Kerti holdviola|Kerti holdviola]] #[[Növények/K/Kerti hortenzia|Kerti hortenzia]] #[[Növények/K/Kerti izsóp|Kerti izsóp]] #[[Növények/K/Kerti jukka|Kerti jukka]] #[[Növények/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] #[[Növények/K/Kerti kapor|Kerti kapor]] #[[Növények/K/Kerti katicavirág|Kerti katicavirág]] #[[Növények/K/Kerti körömvirág|Kerti körömvirág]] #[[Növények/K/Kerti labdarózsa|Kerti labdarózsa]] #[[Növények/K/Kerti laboda|Kerti laboda]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kerti majoránna|Kerti majoránna]] #[[Növények/K/Kerti ruta|Kerti ruta]] #[[Növények/K/Kerti saláta|Kerti saláta]] #[[Növények/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] #[[Növények/K/Kerti szegfű|Kerti szegfű]] #[[Növények/K/Kerti tatárvirág|Kerti tatárvirág]] #[[Növények/K/Kerti zsázsa|Kerti zsázsa]] #[[Növények/K/Kései zelnice meggy|Kései zelnice meggy]] #[[Növények/K/Keserű állgyömbér|Keserű állgyömbér]] #[[Növények/K/Keserű csucsor|Keserű csucsor]] ([[Solanum dulcamara]]) #[[Növények/K/Keserű fa|Keserű fa]] #[[Növények/K/Keserű kakukktorma|Keserű kakukktorma]] #[[Növények/K/Keserű kéreg|Keserű kéreg]] #[[Növények/K/Keserű kvasszia|Keserű kvasszia]] (fa) #[[Növények/K/Keserű narancs|Keserű narancs]] #[[Növények/K/Keserű pacsirtafű|Keserű pacsirtafű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű ezerjófű|Keskenylevelű ezerjófű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kakukkfű|Keskenylevelű kakukkfű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kasvirág|Keskenylevelű kasvirág]] #[[Növények/K/Keskenylevelű keserűfű|Keskenylevelű keserűfű]] #[[Növények/K/Kesu|Kesu]] (fa) ~ [[Növények/A/Akazsu|Akazsu]] #[[Növények/K/Kétsoros árpa|Kétsoros árpa]] #[[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] #[[Növények/K/Kígyószisz|Kígyószisz]] #[[Növények/K/Kikeleti hóvirág|Kikeleti hóvirág]] ([[Galanthus nivalis]]) #[[Növények/K/Kikirics|Kikirics]] #[[Növények/K/Kínafa|Kínafa]] #[[Növények/K/Kínagyökér|Kínagyökér]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] ([[Tilia cordata]]), #[[Növények/K/Kínai angyalgyökér|Kínai angyalgyökér]] #[[Növények/K/Kínai aranyfonál|Kínai aranyfonál]] #[[Növények/K/Kínai boróka|Kínai boróka]] #[[Növények/K/Kínai brokkoli|Kínai brokkoli]] #[[Növények/K/Kínai csillagánizs|Kínai csillagánizs]] #[[Növények/K/Kínai csüdfű|Kínai csüdfű]] #[[Növények/K/Kínai fahéjfa|Kínai fahéjfa]] #[[Növények/K/Kínai kassziafa|Kínai kassziafa]] #[[Növények/K/Kínai krizantém|Kínai krizantém]] #[[Növények/K/Kínai kúszómagnólia|Kínai kúszómagnólia]] #[[Növények/K/Kínai mamutfenyő|Kínai mamutfenyő]] #[[Növények/K/Kínai menta|Kínai menta]] #[[Növények/K/Kínai metélőhagyma|Kínai metélőhagyma]] #[[Növények/K/Kínai ördögcérna|Kínai ördögcérna]] #[[Növények/K/Kínai rebarbara|Kínai rebarbara]] #[[Növények/K/Kínai szúrós fenyő|Kínai szúrós fenyő]] #[[Növények/K/Kínai tulipánfa|Kínai tulipánfa]] #[[Növények/K/Királydinnye|Királydinnye]] #[[Növények/K/Királykömény|Királykömény]] #[[Növények/K/Kis aranka|Kis aranka]] #[[Növények/K/Kis békaorsó|Kis békaorsó]] #[[Növények/K/Kis bojtorján|Kis bojtorján]] ([[Arctium minus]]), #[[Növények/K/Kis ezerjófű|Kis ezerjófű]] #[[Növények/K/Kis meténg|Kis meténg]] #[[Növények/K/Kis vérfű|Kis vérfű]] #[[Növények/K/Kis-ázsiai szulák|Kis-ázsiai szulák]] #[[Növények/K/Kisfészkű bojtocska|Kisfészkű bojtocska]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] #[[Növények/K/Kisvirágú füzike|Kisvirágú füzike]] #[[Növények/K/Kisvirágú hunyor|Kisvirágú hunyor]] #[[Növények/K/Kisvirágú kakukkfű|Kisvirágú kakukkfű]] #[[Növények/K/Kisvirágú nyálkafa|Kisvirágú nyálkafa]] #[[Növények/K/Kisvirágú pacsirtafű|Kisvirágú pacsirtafű]] #[[Növények/K/Klárisfácska|Klárisfácska]] #[[Növények/K/Kocsányos tölgy|Kocsányos tölgy]] #[[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|Kocsánytalan tölgy]] #[[Növények/K/Kokacserje|Kokacserje]] #[[Növények/K/Kókuszdió|Kókuszdió]] #[[Növények/K/Kóladió|Kóladió]] #[[Növények/K/Kolombógyökér|Kolombógyökér]] #[[Növények/K/Koloncos legyezőfű|Koloncos legyezőfű]] #[[Növények/K/Kolorádó jegenyefenyő|Kolorádó jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kolorádói jegenyefenyő|Kolorádói jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kombé|Kombé]] #[[Növények/K/Komló|Komló]] #[[Növények/K/Kompasznövény|Kompasznövény]] #[[Növények/K/Kondurángó|Kondurángó]] #[[Növények/K/Kongói kávé|Kongói kávé]] #[[Növények/K/Kónya habszegfű|Kónya habszegfű]] #[[Növények/K/Kónya vicsorgó|Kónya vicsorgó]] ([[Lathraea squamaria]]), #[[Növények/K/Konyhakömény|Konyhakömény]] #[[Növények/K/Kopasz gerlefej|Kopasz gerlefej]] #[[Növények/K/Kopasz porcika|Kopasz porcika]] #[[Növények/K/Korai juhar|Korai juhar]] #[[Növények/K/Korallmag|Korallmag]] #[[Növények/K/Koreai ginszeng|Koreai ginszeng]] #[[Növények/K/Koreai jegenyefenyő|Koreai jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Koriander|Koriander]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Korpa|Korpa]] #[[Növények/K/Korpafű|Korpafű]] #[[Növények/K/Kosárfonó fűz|Kosárfonó fűz]] #[[Növények/K/Koszó fa|Koszó fa]] #[[Növények/K/Koto|Koto]] #[[Növények/K/Kökény|Kökény]] #[[Növények/K/Kökörcsin|Kökörcsin]] #[[Növények/K/Köles|Köles]] #[[Növények/K/Kőmagvú gyöngyköles|Kőmagvú gyöngyköles]] #[[Növények/K/Kömény|Kömény]] #[[Növények/K/Könnyezőpálma|Könnyezőpálma]] #[[Növények/K/Körömvirág|Körömvirág]] #[[Növények/K/Körtefa|Körtefa]] #[[Növények/K/Kőszegfű|Kőszegfű]] #[[Növények/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Növények/K/Kövi fodorka|Kövi fodorka]] #[[Növények/K/Kövi szeder|Kövi szeder]] ([[Rubus saxatilis]]), #[[Növények/K/Közönséges acsalapu|Közönséges acsalapu]] #[[Növények/K/Közönséges aggófű|Közönséges aggófű]] #[[Növények/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] #[[Növények/K/Közönséges babér|Közönséges babér]] #[[Növények/K/Közönséges bojtorján|Közönséges bojtorján]] #[[Növények/K/Közönséges borbolya|Közönséges borbolya]] #[[Növények/K/Közönséges boróka|Közönséges boróka]] #[[Növények/K/Közönséges borostyán|Közönséges borostyán]] #[[Növények/K/Közönséges bükk|Közönséges bükk]] #[[Növények/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] #[[Növények/K/Közönséges csikófark|Közönséges csikófark]] #[[Növények/K/Közönséges datolyapálma|Közönséges datolyapálma]] #[[Növények/K/Közönséges dió|Közönséges dió]] #[[Növények/K/Közönséges dohány|Közönséges dohány]] #[[Növények/K/Közönséges duglászfenyő|Közönséges duglászfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges ebnyelvűfű|Közönséges ebnyelvűfű]] #[[Növények/K/Közönséges falgyom|Közönséges falgyom]] #[[Növények/K/Közönséges fagyal|Közönséges fagyal]] ([[Ligustrum vulgare]]) #[[Növények/K/Közönséges farkasalma|Közönséges farkasalma]] #[[Növények/K/Közönséges füstike|Közönséges füstike]] #[[Növények/K/Közönséges galaj|Közönséges galaj]] #[[Növények/K/Közönséges gyertyán|Közönséges gyertyán]] ([[Carpinus betulus]]) #[[Növények/K/Közönséges gyíkfű|Közönséges gyíkfű]] #[[Növények/K/Közönséges gyömbér|Közönséges gyömbér]] #[[Növények/K/Közönséges gyújtoványfű|Közönséges gyújtoványfű]] #[[Növények/K/Közönséges hernyópázsit|Közönséges hernyópázsit]] #[[Növények/K/Közönséges ínfű|Közönséges ínfű]] #[[Növények/K/Közönséges jegenyefenyő|Közönséges jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Közönséges jezsámen|Közönséges jezsámen]] #[[Növények/K/Közönséges kecskerágó|Közönséges kecskerágó]] #[[Növények/K/Közönséges lizinka|Közönséges lizinka]] #[[Növények/K/Közönséges lucfenyő|Közönséges lucfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges mahónia|Közönséges mahónia]] #[[Növények/K/Közönséges mirtusz|Közönséges mirtusz]] #[[Növények/K/Közönséges mogyoró|Közönséges mogyoró]] #[[Növények/K/Közönséges nád|Közönséges nád]] #[[Növények/K/Közönséges nyír|Közönséges nyír]] #[[Növények/K/Közönséges olajfa|Közönséges olajfa]] #[[Növények/K/Közönséges orbáncfű|Közönséges orbáncfű]] #[[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] #[[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] #[[Növények/K/Közönséges platán|Közönséges platán]] #[[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] #[[Növények/K/Közönséges rebarbara|Közönséges rebarbara]] #[[Növények/K/Közönséges szemvidító|Közönséges szemvidító]] #[[Növények/K/Közönséges szurokfű|Közönséges szurokfű]] #[[Növények/K/Közönséges ternye|Közönséges ternye]] #[[Növények/K/Közönséges tiszafa|Közönséges tiszafa]] #[[Növények/K/Közönséges vasfű|Közönséges vasfű]] #[[Növények/K/Közönséges vörösfenyő|Közönséges vörösfenyő]] #[[Növények/K/Krétai szurokfű|Krétai szurokfű]] #[[Növények/K/Kubébabors|Kubébabors]] #[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] #[[Növények/K/Kumkvat|Kumkvat]] #[[Növények/K/Kurdisztáni tölgy|Kurdisztáni tölgy]] #[[Növények/K/Kurkuma citvor|Kurkuma citvor]] #[[Növények/K/Kurkuma|Kurkuma]] #[[Növények/K/Kúszó boglárka|Kúszó boglárka]] ([[Ranunculus repens]]), #[[Növények/K/Kúszó fafojtó|Kúszó fafojtó]] #[[Növények/K/Kúszó fajdbogyó|Kúszó fajdbogyó]] #[[Növények/K/Kutyabenge|Kutyabenge]] |} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/K&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész| }} {{gyógyhatása| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> qwxwd0rm3ullj18izi6fbpwcukt23op 543866 543865 2026-05-11T01:38:05Z KeFe 20 543866 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kacúros véreslapu|Kacúros véreslapu]] #[[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] #[[Növények/K/Kakaó|Kakaó]] #[[Növények/K/Kakukkfű|Kakukkfű]] #[[Növények/K/Kalabárbab|Kalabárbab]] #[[Növények/K/Kalabas-kuráre|Kalabas-kuráre]] #[[Növények/K/Kaliforniai babér|Kaliforniai babér]] #[[Növények/K/Kaliforniai kakukkmák|Kaliforniai kakukkmák]] #[[Növények/K/Kalincaínfű|Kalincaínfű]] #[[Növények/K/Kálmos|Kálmos]] #[[Növények/K/Kamala teafa|Kamala teafa]] #[[Növények/K/Kámforfa|Kámforfa]] #[[Növények/K/Kamilla|Kamilla]] #[[Növények/K/Kanadai aranygyökér|Kanadai aranygyökér]] #[[Növények/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]] #[[Növények/K/Kanadai fűz|Kanadai fűz]] #[[Növények/K/Kanadai ginszeng|Kanadai ginszeng]] #[[Növények/K/Kanadai homlokfenyő|Kanadai homlokfenyő]] #[[Növények/K/Kanadai kapotnyak|Kanadai kapotnyak]] #[[Növények/K/Kanadai menta|Kanadai menta]] #[[Növények/K/Kanadai napvirág|Kanadai napvirág]] #[[Növények/K/Kanadai szömörce|Kanadai szömörce]] #[[Növények/K/Kananga|Kananga|]] #[[Növények/K/Kanárifa|Kanárifa]] #[[Növények/K/Kanárifű|Kanárifű]] #[[Növények/K/Kanári kutyatej|Kanári kutyatej]] #[[Növények/K/Kandilla gólyaorr|Kandilla gólyaorr]] #[[Növények/K/Kanella|Kanella]] (fa) #[[Növények/K/Kankalin|Kankalin]] #[[Növények/K/Kánya bangita|Kánya bangita]] #[[Növények/K/Kányaharangvirág|Kányaharangvirág]] ([[Campanula rapunculoides]]), #[[Növények/K/Kányazsombor|Kányazsombor]] #[[Növények/K/Kapcsos korpafű|Kapcsos korpafű]] #[[Növények/K/Karalábé|Karalábé]] #[[Növények/K/Karcsú sisakvirág|Karcsú sisakvirág]] ([[Aconitum variegatum]] subsp. gracile), #[[Növények/K/Kardamom|Kardamom]] #[[Növények/K/Kardbab|Kardbab]] #[[Növények/K/Karéjos vesepáfrány|Karéjos vesepáfrány]] #[[Növények/K/Karfiol|Karfiol]] #[[Növények/K/Karmazsin tölgy|Karmazsin tölgy]] #[[Növények/K/Karnauba pálma|Karnauba pálma]] #[[Növények/K/Kárpáti aggófű|Kárpáti aggófű]] #[[Növények/K/Kárpáti sáfrány|Kárpáti sáfrány]] #[[Növények/K/Kasmíri ciprus|Kasmíri ciprus]] #[[Növények/K/Kaszkarabokor|Kaszkarabokor]] #[[Növények/K/Kaszkarilla|Kaszkarilla]] #[[Növények/K/Katáng|Katáng]] #[[Növények/K/Katcserje|Kat cserje]] #[[Növények/K/Katechu akácia|Katechu akácia]] #[[Növények/K/Katicavirág|Katicavirág]] #[[Növények/K/Kaukázusi jegenyefenyő|Kaukázusi jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kava|Kava]] #[[Növények/K/Kecskeruta|Kecskeruta]] #[[Növények/K/Kék búzavirág|Kék búzavirág]] #[[Növények/K/Kék csatavirág|Kék csatavirág]] #[[Növények/K/Kék iringó|Kék iringó]] #[[Növények/K/Kék lucerna|Kék lucerna]] #[[Növények/K/Kék nőszirom|Kék nőszirom]] #[[Növények/K/Kék sisakvirág|Kék sisakvirág]] #[[Növények/K/Keleti ámbrafa|Keleti ámbrafa]] #[[Növények/K/Keleti békaorsó|Keleti békaorsó]] #[[Növények/K/Keleti luc|Keleti luc]] #[[Növények/K/Keleti platán|Keleti platán]] (fa) #[[Növények/K/Keleti szarkaláb|Keleti szarkaláb]] #[[Növények/K/Keleti zergevirág|Keleti zergevirág]] ([[Doronicum orientale]]), #[[Növények/K/Kelet-indiai kinofa|Kelet-indiai kinofa]] #[[Növények/K/Kelkáposzta|Kelkáposzta]] #[[Növények/K/Kenderkefű|Kenderkefű]] #[[Növények/K/Kendermeténg|Kendermeténg]] #[[Növények/K/Kenyérbél cickafark|Kenyérbél cickafark]] #[[Növények/K/Kenyérfa|Kenyérfa]] #[[Növények/K/Kerek repkény|Kerek repkény]] #[[Növények/K/Kereklevelű mályva|Kereklevelű mályva]] #[[Növények/K/Keresztes erika|Keresztes erika]] #[[Növények/K/Kerti bazsalikom|Kerti bazsalikom]] #[[Növények/K/Kerti berkenye|Kerti berkenye]] #[[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] #[[Növények/K/Kerti holdviola|Kerti holdviola]] #[[Növények/K/Kerti hortenzia|Kerti hortenzia]] #[[Növények/K/Kerti izsóp|Kerti izsóp]] #[[Növények/K/Kerti jukka|Kerti jukka]] #[[Növények/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] #[[Növények/K/Kerti kapor|Kerti kapor]] #[[Növények/K/Kerti katicavirág|Kerti katicavirág]] #[[Növények/K/Kerti körömvirág|Kerti körömvirág]] #[[Növények/K/Kerti labdarózsa|Kerti labdarózsa]] #[[Növények/K/Kerti laboda|Kerti laboda]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kerti majoránna|Kerti majoránna]] #[[Növények/K/Kerti ruta|Kerti ruta]] #[[Növények/K/Kerti saláta|Kerti saláta]] #[[Növények/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] #[[Növények/K/Kerti szegfű|Kerti szegfű]] #[[Növények/K/Kerti tatárvirág|Kerti tatárvirág]] #[[Növények/K/Kerti zsázsa|Kerti zsázsa]] #[[Növények/K/Kései zelnice meggy|Kései zelnice meggy]] #[[Növények/K/Keserű állgyömbér|Keserű állgyömbér]] #[[Növények/K/Keserű csucsor|Keserű csucsor]] ([[Solanum dulcamara]]) #[[Növények/K/Keserű fa|Keserű fa]] #[[Növények/K/Keserű kakukktorma|Keserű kakukktorma]] #[[Növények/K/Keserű kéreg|Keserű kéreg]] #[[Növények/K/Keserű kvasszia|Keserű kvasszia]] (fa) #[[Növények/K/Keserű narancs|Keserű narancs]] #[[Növények/K/Keserű pacsirtafű|Keserű pacsirtafű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű ezerjófű|Keskenylevelű ezerjófű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kakukkfű|Keskenylevelű kakukkfű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kasvirág|Keskenylevelű kasvirág]] #[[Növények/K/Keskenylevelű keserűfű|Keskenylevelű keserűfű]] #[[Növények/K/Kesu|Kesu]] (fa) ~ [[Növények/A/Akazsu|Akazsu]] #[[Növények/K/Kétsoros árpa|Kétsoros árpa]] #[[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] #[[Növények/K/Kígyószisz|Kígyószisz]] #[[Növények/K/Kikeleti hóvirág|Kikeleti hóvirág]] ([[Galanthus nivalis]]) #[[Növények/K/Kikirics|Kikirics]] #[[Növények/K/Kínafa|Kínafa]] #[[Növények/K/Kínagyökér|Kínagyökér]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] ([[Tilia cordata]]), #[[Növények/K/Kínai angyalgyökér|Kínai angyalgyökér]] #[[Növények/K/Kínai aranyfonál|Kínai aranyfonál]] #[[Növények/K/Kínai boróka|Kínai boróka]] #[[Növények/K/Kínai brokkoli|Kínai brokkoli]] #[[Növények/K/Kínai csillagánizs|Kínai csillagánizs]] #[[Növények/K/Kínai csüdfű|Kínai csüdfű]] #[[Növények/K/Kínai fahéjfa|Kínai fahéjfa]] #[[Növények/K/Kínai kassziafa|Kínai kassziafa]] #[[Növények/K/Kínai krizantém|Kínai krizantém]] #[[Növények/K/Kínai kúszómagnólia|Kínai kúszómagnólia]] #[[Növények/K/Kínai mamutfenyő|Kínai mamutfenyő]] #[[Növények/K/Kínai menta|Kínai menta]] #[[Növények/K/Kínai metélőhagyma|Kínai metélőhagyma]] #[[Növények/K/Kínai ördögcérna|Kínai ördögcérna]] #[[Növények/K/Kínai rebarbara|Kínai rebarbara]] #[[Növények/K/Kínai szúrós fenyő|Kínai szúrós fenyő]] #[[Növények/K/Kínai tulipánfa|Kínai tulipánfa]] #[[Növények/K/Királydinnye|Királydinnye]] #[[Növények/K/Királykömény|Királykömény]] #[[Növények/K/Kis aranka|Kis aranka]] #[[Növények/K/Kis békaorsó|Kis békaorsó]] #[[Növények/K/Kis bojtorján|Kis bojtorján]] ([[Arctium minus]]), #[[Növények/K/Kis ezerjófű|Kis ezerjófű]] #[[Növények/K/Kis meténg|Kis meténg]] #[[Növények/K/Kis vérfű|Kis vérfű]] #[[Növények/K/Kis-ázsiai szulák|Kis-ázsiai szulák]] #[[Növények/K/Kisfészkű bojtocska|Kisfészkű bojtocska]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] #[[Növények/K/Kisvirágú füzike|Kisvirágú füzike]] #[[Növények/K/Kisvirágú hunyor|Kisvirágú hunyor]] #[[Növények/K/Kisvirágú kakukkfű|Kisvirágú kakukkfű]] #[[Növények/K/Kisvirágú nyálkafa|Kisvirágú nyálkafa]] #[[Növények/K/Kisvirágú pacsirtafű|Kisvirágú pacsirtafű]] #[[Növények/K/Klárisfácska|Klárisfácska]] #[[Növények/K/Kocsányos tölgy|Kocsányos tölgy]] #[[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|Kocsánytalan tölgy]] #[[Növények/K/Kokacserje|Kokacserje]] #[[Növények/K/Kókuszdió|Kókuszdió]] #[[Növények/K/Kóladió|Kóladió]] #[[Növények/K/Kolombógyökér|Kolombógyökér]] #[[Növények/K/Koloncos legyezőfű|Koloncos legyezőfű]] #[[Növények/K/Kolorádó jegenyefenyő|Kolorádó jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kolorádói jegenyefenyő|Kolorádói jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kombé|Kombé]] #[[Növények/K/Komló|Komló]] #[[Növények/K/Kompasznövény|Kompasznövény]] #[[Növények/K/Kondurángó|Kondurángó]] #[[Növények/K/Kongói kávé|Kongói kávé]] #[[Növények/K/Kónya habszegfű|Kónya habszegfű]] #[[Növények/K/Kónya vicsorgó|Kónya vicsorgó]] ([[Lathraea squamaria]]), #[[Növények/K/Konyhakömény|Konyhakömény]] #[[Növények/K/Kopasz gerlefej|Kopasz gerlefej]] #[[Növények/K/Kopasz porcika|Kopasz porcika]] #[[Növények/K/Korai juhar|Korai juhar]] #[[Növények/K/Korallmag|Korallmag]] #[[Növények/K/Koreai ginszeng|Koreai ginszeng]] #[[Növények/K/Koreai jegenyefenyő|Koreai jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Koriander|Koriander]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Korpa|Korpa]] #[[Növények/K/Korpafű|Korpafű]] #[[Növények/K/Kosárfonó fűz|Kosárfonó fűz]] #[[Növények/K/Koszó fa|Koszó fa]] #[[Növények/K/Koto|Koto]] #[[Növények/K/Kökény|Kökény]] #[[Növények/K/Kökörcsin|Kökörcsin]] #[[Növények/K/Köles|Köles]] #[[Növények/K/Kőmagvú gyöngyköles|Kőmagvú gyöngyköles]] #[[Növények/K/Kömény|Kömény]] #[[Növények/K/Könnyezőpálma|Könnyezőpálma]] #[[Növények/K/Körömvirág|Körömvirág]] #[[Növények/K/Körtefa|Körtefa]] #[[Növények/K/Kőszegfű|Kőszegfű]] #[[Növények/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Növények/K/Kövi fodorka|Kövi fodorka]] #[[Növények/K/Kövi szeder|Kövi szeder]] ([[Rubus saxatilis]]), #[[Növények/K/Közönséges acsalapu|Közönséges acsalapu]] #[[Növények/K/Közönséges aggófű|Közönséges aggófű]] #[[Növények/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] #[[Növények/K/Közönséges babér|Közönséges babér]] #[[Növények/K/Közönséges bojtorján|Közönséges bojtorján]] #[[Növények/K/Közönséges borbolya|Közönséges borbolya]] #[[Növények/K/Közönséges boróka|Közönséges boróka]] #[[Növények/K/Közönséges borostyán|Közönséges borostyán]] #[[Növények/K/Közönséges bükk|Közönséges bükk]] #[[Növények/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] #[[Növények/K/Közönséges csikófark|Közönséges csikófark]] #[[Növények/K/Közönséges datolyapálma|Közönséges datolyapálma]] #[[Növények/K/Közönséges dió|Közönséges dió]] #[[Növények/K/Közönséges dohány|Közönséges dohány]] #[[Növények/K/Közönséges duglászfenyő|Közönséges duglászfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges ebnyelvűfű|Közönséges ebnyelvűfű]] #[[Növények/K/Közönséges falgyom|Közönséges falgyom]] #[[Növények/K/Közönséges fagyal|Közönséges fagyal]] ([[Ligustrum vulgare]]) #[[Növények/K/Közönséges farkasalma|Közönséges farkasalma]] #[[Növények/K/Közönséges füstike|Közönséges füstike]] #[[Növények/K/Közönséges galaj|Közönséges galaj]] #[[Növények/K/Közönséges gyertyán|Közönséges gyertyán]] ([[Carpinus betulus]]) #[[Növények/K/Közönséges gyíkfű|Közönséges gyíkfű]] #[[Növények/K/Közönséges gyömbér|Közönséges gyömbér]] #[[Növények/K/Közönséges gyújtoványfű|Közönséges gyújtoványfű]] #[[Növények/K/Közönséges hernyópázsit|Közönséges hernyópázsit]] #[[Növények/K/Közönséges ínfű|Közönséges ínfű]] #[[Növények/K/Közönséges jegenyefenyő|Közönséges jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Közönséges jezsámen|Közönséges jezsámen]] #[[Növények/K/Közönséges kecskerágó|Közönséges kecskerágó]] #[[Növények/K/Közönséges lizinka|Közönséges lizinka]] #[[Növények/K/Közönséges lucfenyő|Közönséges lucfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges mahónia|Közönséges mahónia]] #[[Növények/K/Közönséges mirtusz|Közönséges mirtusz]] #[[Növények/K/Közönséges mogyoró|Közönséges mogyoró]] #[[Növények/K/Közönséges nád|Közönséges nád]] #[[Növények/K/Közönséges nyír|Közönséges nyír]] #[[Növények/K/Közönséges olajfa|Közönséges olajfa]] #[[Növények/K/Közönséges orbáncfű|Közönséges orbáncfű]] #[[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] #[[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] #[[Növények/K/Közönséges platán|Közönséges platán]] #[[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] #[[Növények/K/Közönséges rebarbara|Közönséges rebarbara]] #[[Növények/K/Közönséges szemvidító|Közönséges szemvidító]] #[[Növények/K/Közönséges szurokfű|Közönséges szurokfű]] #[[Növények/K/Közönséges ternye|Közönséges ternye]] #[[Növények/K/Közönséges tiszafa|Közönséges tiszafa]] #[[Növények/K/Közönséges vasfű|Közönséges vasfű]] #[[Növények/K/Közönséges vörösfenyő|Közönséges vörösfenyő]] #[[Növények/K/Krétai szurokfű|Krétai szurokfű]] #[[Növények/K/Kubébabors|Kubébabors]] #[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] #[[Növények/K/Kumkvat|Kumkvat]] #[[Növények/K/Kurdisztáni tölgy|Kurdisztáni tölgy]] #[[Növények/K/Kurkuma citvor|Kurkuma citvor]] #[[Növények/K/Kurkuma|Kurkuma]] #[[Növények/K/Kúszó boglárka|Kúszó boglárka]] ([[Ranunculus repens]]), #[[Növények/K/Kúszó fafojtó|Kúszó fafojtó]] #[[Növények/K/Kúszó fajdbogyó|Kúszó fajdbogyó]] #[[Növények/K/Kutyabenge|Kutyabenge]] |} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/K&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész| }} {{gyógyhatása| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> bjl7x5t75978a4nx9h0wxec2l5x2gi3 543868 543866 2026-05-11T01:40:31Z KeFe 20 543868 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kacúros véreslapu|Kacúros véreslapu]] #[[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] #[[Növények/K/Kakaó|Kakaó]] #[[Növények/K/Kakukkfű|Kakukkfű]] #[[Növények/K/Kalabárbab|Kalabárbab]] #[[Növények/K/Kalabas-kuráre|Kalabas-kuráre]] #[[Növények/K/Kaliforniai babér|Kaliforniai babér]] #[[Növények/K/Kaliforniai kakukkmák|Kaliforniai kakukkmák]] #[[Növények/K/Kalincaínfű|Kalincaínfű]] #[[Növények/K/Kálmos|Kálmos]] #[[Növények/K/Kamala teafa|Kamala teafa]] #[[Növények/K/Kámforfa|Kámforfa]] #[[Növények/K/Kamilla|Kamilla]] #[[Növények/K/Kanadai aranygyökér|Kanadai aranygyökér]] #[[Növények/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]] #[[Növények/K/Kanadai fűz|Kanadai fűz]] #[[Növények/K/Kanadai ginszeng|Kanadai ginszeng]] #[[Növények/K/Kanadai homlokfenyő|Kanadai homlokfenyő]] #[[Növények/K/Kanadai kapotnyak|Kanadai kapotnyak]] #[[Növények/K/Kanadai menta|Kanadai menta]] #[[Növények/K/Kanadai napvirág|Kanadai napvirág]] #[[Növények/K/Kanadai szömörce|Kanadai szömörce]] #[[Növények/K/Kananga|Kananga|]] #[[Növények/K/Kanárifa|Kanárifa]] #[[Növények/K/Kanárifű|Kanárifű]] #[[Növények/K/Kanári kutyatej|Kanári kutyatej]] #[[Növények/K/Kandilla gólyaorr|Kandilla gólyaorr]] #[[Növények/K/Kanella|Kanella]] (fa) #[[Növények/K/Kankalin|Kankalin]] #[[Növények/K/Kánya bangita|Kánya bangita]] #[[Növények/K/Kányaharangvirág|Kányaharangvirág]] ([[Campanula rapunculoides]]), #[[Növények/K/Kányazsombor|Kányazsombor]] #[[Növények/K/Kapcsos korpafű|Kapcsos korpafű]] #[[Növények/K/Karalábé|Karalábé]] #[[Növények/K/Karcsú sisakvirág|Karcsú sisakvirág]] ([[Aconitum variegatum]] subsp. gracile), #[[Növények/K/Kardamom|Kardamom]] #[[Növények/K/Kardbab|Kardbab]] #[[Növények/K/Karéjos vesepáfrány|Karéjos vesepáfrány]] #[[Növények/K/Karfiol|Karfiol]] #[[Növények/K/Karmazsin tölgy|Karmazsin tölgy]] #[[Növények/K/Karnauba pálma|Karnauba pálma]] #[[Növények/K/Kárpáti aggófű|Kárpáti aggófű]] #[[Növények/K/Kárpáti sáfrány|Kárpáti sáfrány]] #[[Növények/K/Kasmíri ciprus|Kasmíri ciprus]] #[[Növények/K/Kaszkarabokor|Kaszkarabokor]] #[[Növények/K/Kaszkarilla|Kaszkarilla]] #[[Növények/K/Katáng|Katáng]] #[[Növények/K/Katcserje|Kat cserje]] #[[Növények/K/Katechu akácia|Katechu akácia]] #[[Növények/K/Katicavirág|Katicavirág]] #[[Növények/K/Kaukázusi jegenyefenyő|Kaukázusi jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kava|Kava]] #[[Növények/K/Kecskeruta|Kecskeruta]] #[[Növények/K/Kék búzavirág|Kék búzavirág]] #[[Növények/K/Kék csatavirág|Kék csatavirág]] #[[Növények/K/Kék iringó|Kék iringó]] #[[Növények/K/Kék lucerna|Kék lucerna]] #[[Növények/K/Kék nőszirom|Kék nőszirom]] #[[Növények/K/Kék sisakvirág|Kék sisakvirág]] #[[Növények/K/Keleti ámbrafa|Keleti ámbrafa]] #[[Növények/K/Keleti békaorsó|Keleti békaorsó]] #[[Növények/K/Keleti luc|Keleti luc]] #[[Növények/K/Keleti platán|Keleti platán]] (fa) #[[Növények/K/Keleti szarkaláb|Keleti szarkaláb]] #[[Növények/K/Keleti zergevirág|Keleti zergevirág]] ([[Doronicum orientale]]), #[[Növények/K/Kelet-indiai kinofa|Kelet-indiai kinofa]] #[[Növények/K/Kelkáposzta|Kelkáposzta]] #[[Növények/K/Kenderkefű|Kenderkefű]] #[[Növények/K/Kendermeténg|Kendermeténg]] #[[Növények/K/Kenyérbél cickafark|Kenyérbél cickafark]] #[[Növények/K/Kenyérfa|Kenyérfa]] #[[Növények/K/Kerek repkény|Kerek repkény]] #[[Növények/K/Kereklevelű mályva|Kereklevelű mályva]] #[[Növények/K/Keresztes erika|Keresztes erika]] #[[Növények/K/Kerti bazsalikom|Kerti bazsalikom]] #[[Növények/K/Kerti berkenye|Kerti berkenye]] #[[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] #[[Növények/K/Kerti holdviola|Kerti holdviola]] #[[Növények/K/Kerti hortenzia|Kerti hortenzia]] #[[Növények/K/Kerti izsóp|Kerti izsóp]] #[[Növények/K/Kerti jukka|Kerti jukka]] #[[Növények/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] #[[Növények/K/Kerti kapor|Kerti kapor]] #[[Növények/K/Kerti katicavirág|Kerti katicavirág]] #[[Növények/K/Kerti körömvirág|Kerti körömvirág]] #[[Növények/K/Kerti labdarózsa|Kerti labdarózsa]] #[[Növények/K/Kerti laboda|Kerti laboda]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kerti majoránna|Kerti majoránna]] #[[Növények/K/Kerti ruta|Kerti ruta]] #[[Növények/K/Kerti saláta|Kerti saláta]] #[[Növények/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] #[[Növények/K/Kerti szegfű|Kerti szegfű]] #[[Növények/K/Kerti tatárvirág|Kerti tatárvirág]] #[[Növények/K/Kerti zsázsa|Kerti zsázsa]] #[[Növények/K/Kései zelnice meggy|Kései zelnice meggy]] #[[Növények/K/Keserű állgyömbér|Keserű állgyömbér]] #[[Növények/K/Keserű csucsor|Keserű csucsor]] ([[Solanum dulcamara]]) #[[Növények/K/Keserű fa|Keserű fa]] #[[Növények/K/Keserű kakukktorma|Keserű kakukktorma]] #[[Növények/K/Keserű kéreg|Keserű kéreg]] #[[Növények/K/Keserű kvasszia|Keserű kvasszia]] (fa) #[[Növények/K/Keserű narancs|Keserű narancs]] #[[Növények/K/Keserű pacsirtafű|Keserű pacsirtafű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű ezerjófű|Keskenylevelű ezerjófű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kakukkfű|Keskenylevelű kakukkfű]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kasvirág|Keskenylevelű kasvirág]] #[[Növények/K/Keskenylevelű keserűfű|Keskenylevelű keserűfű]] #[[Növények/K/Kesu|Kesu]] (fa) ~ [[Növények/A/Akazsu|Akazsu]] #[[Növények/K/Kétsoros árpa|Kétsoros árpa]] #[[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] #[[Növények/K/Kígyószisz|Kígyószisz]] #[[Növények/K/Kikeleti hóvirág|Kikeleti hóvirág]] ([[Galanthus nivalis]]) #[[Növények/K/Kikirics|Kikirics]] #[[Növények/K/Kínafa|Kínafa]] #[[Növények/K/Kínagyökér|Kínagyökér]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] ([[Tilia cordata]]), #[[Növények/K/Kínai angyalgyökér|Kínai angyalgyökér]] #[[Növények/K/Kínai aranyfonál|Kínai aranyfonál]] #[[Növények/K/Kínai boróka|Kínai boróka]] #[[Növények/K/Kínai brokkoli|Kínai brokkoli]] #[[Növények/K/Kínai csillagánizs|Kínai csillagánizs]] #[[Növények/K/Kínai csüdfű|Kínai csüdfű]] #[[Növények/K/Kínai fahéjfa|Kínai fahéjfa]] #[[Növények/K/Kínai kassziafa|Kínai kassziafa]] #[[Növények/K/Kínai krizantém|Kínai krizantém]] #[[Növények/K/Kínai kúszómagnólia|Kínai kúszómagnólia]] #[[Növények/K/Kínai mamutfenyő|Kínai mamutfenyő]] #[[Növények/K/Kínai menta|Kínai menta]] #[[Növények/K/Kínai metélőhagyma|Kínai metélőhagyma]] #[[Növények/K/Kínai ördögcérna|Kínai ördögcérna]] #[[Növények/K/Kínai rebarbara|Kínai rebarbara]] #[[Növények/K/Kínai szúrós fenyő|Kínai szúrós fenyő]] #[[Növények/K/Kínai tulipánfa|Kínai tulipánfa]] #[[Növények/K/Királydinnye|Királydinnye]] #[[Növények/K/Királykömény|Királykömény]] #[[Növények/K/Kis aranka|Kis aranka]] #[[Növények/K/Kis békaorsó|Kis békaorsó]] #[[Növények/K/Kis bojtorján|Kis bojtorján]] ([[Arctium minus]]), #[[Növények/K/Kis ezerjófű|Kis ezerjófű]] #[[Növények/K/Kis meténg|Kis meténg]] #[[Növények/K/Kis vérfű|Kis vérfű]] #[[Növények/K/Kis-ázsiai szulák|Kis-ázsiai szulák]] #[[Növények/K/Kisfészkű bojtocska|Kisfészkű bojtocska]] #[[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] #[[Növények/K/Kisvirágú füzike|Kisvirágú füzike]] #[[Növények/K/Kisvirágú hunyor|Kisvirágú hunyor]] #[[Növények/K/Kisvirágú kakukkfű|Kisvirágú kakukkfű]] #[[Növények/K/Kisvirágú nyálkafa|Kisvirágú nyálkafa]] #[[Növények/K/Kisvirágú pacsirtafű|Kisvirágú pacsirtafű]] #[[Növények/K/Klárisfácska|Klárisfácska]] #[[Növények/K/Kocsányos tölgy|Kocsányos tölgy]] #[[Növények/K/Kocsánytalan tölgy|Kocsánytalan tölgy]] #[[Növények/K/Kokacserje|Kokacserje]] #[[Növények/K/Kókuszdió|Kókuszdió]] #[[Növények/K/Kóladió|Kóladió]] #[[Növények/K/Kolombógyökér|Kolombógyökér]] #[[Növények/K/Koloncos legyezőfű|Koloncos legyezőfű]] #[[Növények/K/Kolorádó jegenyefenyő|Kolorádó jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kolorádói jegenyefenyő|Kolorádói jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Kombé|Kombé]] #[[Növények/K/Komló|Komló]] #[[Növények/K/Kompasznövény|Kompasznövény]] #[[Növények/K/Kondurángó|Kondurángó]] #[[Növények/K/Kongói kávé|Kongói kávé]] #[[Növények/K/Kónya habszegfű|Kónya habszegfű]] #[[Növények/K/Kónya vicsorgó|Kónya vicsorgó]] ([[Lathraea squamaria]]), #[[Növények/K/Konyhakömény|Konyhakömény]] #[[Növények/K/Kopasz gerlefej|Kopasz gerlefej]] #[[Növények/K/Kopasz porcika|Kopasz porcika]] #[[Növények/K/Korai juhar|Korai juhar]] #[[Növények/K/Korallmag|Korallmag]] #[[Növények/K/Koreai ginszeng|Koreai ginszeng]] #[[Növények/K/Koreai jegenyefenyő|Koreai jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Koriander|Koriander]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Korpa|Korpa]] #[[Növények/K/Korpafű|Korpafű]] #[[Növények/K/Kosárfonó fűz|Kosárfonó fűz]] #[[Növények/K/Koszó fa|Koszó fa]] #[[Növények/K/Koto|Koto]] #[[Növények/K/Kökény|Kökény]] #[[Növények/K/Kökörcsin|Kökörcsin]] #[[Növények/K/Köles|Köles]] #[[Növények/K/Kőmagvú gyöngyköles|Kőmagvú gyöngyköles]] #[[Növények/K/Kömény|Kömény]] #[[Növények/K/Könnyezőpálma|Könnyezőpálma]] #[[Növények/K/Körömvirág|Körömvirág]] #[[Növények/K/Körtefa|Körtefa]] #[[Növények/K/Kőszegfű|Kőszegfű]] #[[Növények/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Növények/K/Kövi fodorka|Kövi fodorka]] #[[Növények/K/Kövi szeder|Kövi szeder]] #[[Növények/K/Közönséges acsalapu|Közönséges acsalapu]] #[[Növények/K/Közönséges aggófű|Közönséges aggófű]] #[[Növények/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] #[[Növények/K/Közönséges babér|Közönséges babér]] #[[Növények/K/Közönséges bojtorján|Közönséges bojtorján]] #[[Növények/K/Közönséges borbolya|Közönséges borbolya]] #[[Növények/K/Közönséges boróka|Közönséges boróka]] #[[Növények/K/Közönséges borostyán|Közönséges borostyán]] #[[Növények/K/Közönséges bükk|Közönséges bükk]] #[[Növények/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] #[[Növények/K/Közönséges csikófark|Közönséges csikófark]] #[[Növények/K/Közönséges datolyapálma|Közönséges datolyapálma]] #[[Növények/K/Közönséges dió|Közönséges dió]] #[[Növények/K/Közönséges dohány|Közönséges dohány]] #[[Növények/K/Közönséges duglászfenyő|Közönséges duglászfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges ebnyelvűfű|Közönséges ebnyelvűfű]] #[[Növények/K/Közönséges falgyom|Közönséges falgyom]] #[[Növények/K/Közönséges fagyal|Közönséges fagyal]] ([[Ligustrum vulgare]]) #[[Növények/K/Közönséges farkasalma|Közönséges farkasalma]] #[[Növények/K/Közönséges füstike|Közönséges füstike]] #[[Növények/K/Közönséges galaj|Közönséges galaj]] #[[Növények/K/Közönséges gyertyán|Közönséges gyertyán]] ([[Carpinus betulus]]) #[[Növények/K/Közönséges gyíkfű|Közönséges gyíkfű]] #[[Növények/K/Közönséges gyömbér|Közönséges gyömbér]] #[[Növények/K/Közönséges gyújtoványfű|Közönséges gyújtoványfű]] #[[Növények/K/Közönséges hernyópázsit|Közönséges hernyópázsit]] #[[Növények/K/Közönséges ínfű|Közönséges ínfű]] #[[Növények/K/Közönséges jegenyefenyő|Közönséges jegenyefenyő]] #[[Növények/K/Közönséges jezsámen|Közönséges jezsámen]] #[[Növények/K/Közönséges kecskerágó|Közönséges kecskerágó]] #[[Növények/K/Közönséges lizinka|Közönséges lizinka]] #[[Növények/K/Közönséges lucfenyő|Közönséges lucfenyő]] #[[Növények/K/Közönséges mahónia|Közönséges mahónia]] #[[Növények/K/Közönséges mirtusz|Közönséges mirtusz]] #[[Növények/K/Közönséges mogyoró|Közönséges mogyoró]] #[[Növények/K/Közönséges nád|Közönséges nád]] #[[Növények/K/Közönséges nyír|Közönséges nyír]] #[[Növények/K/Közönséges olajfa|Közönséges olajfa]] #[[Növények/K/Közönséges orbáncfű|Közönséges orbáncfű]] #[[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] #[[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] #[[Növények/K/Közönséges platán|Közönséges platán]] #[[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] #[[Növények/K/Közönséges rebarbara|Közönséges rebarbara]] #[[Növények/K/Közönséges szemvidító|Közönséges szemvidító]] #[[Növények/K/Közönséges szurokfű|Közönséges szurokfű]] #[[Növények/K/Közönséges ternye|Közönséges ternye]] #[[Növények/K/Közönséges tiszafa|Közönséges tiszafa]] #[[Növények/K/Közönséges vasfű|Közönséges vasfű]] #[[Növények/K/Közönséges vörösfenyő|Közönséges vörösfenyő]] #[[Növények/K/Krétai szurokfű|Krétai szurokfű]] #[[Növények/K/Kubébabors|Kubébabors]] #[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] #[[Növények/K/Kumkvat|Kumkvat]] #[[Növények/K/Kurdisztáni tölgy|Kurdisztáni tölgy]] #[[Növények/K/Kurkuma citvor|Kurkuma citvor]] #[[Növények/K/Kurkuma|Kurkuma]] #[[Növények/K/Kúszó boglárka|Kúszó boglárka]] ([[Ranunculus repens]]), #[[Növények/K/Kúszó fafojtó|Kúszó fafojtó]] #[[Növények/K/Kúszó fajdbogyó|Kúszó fajdbogyó]] #[[Növények/K/Kutyabenge|Kutyabenge]] |} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/K&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész| }} {{gyógyhatása| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> epa2rsl9tcyil9jrp2j38e9kxh5ttkb 0 65709 543826 432712 2026-05-10T15:27:48Z Szegedi László 136 543826 wikitext text/x-wiki <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] 2kztiymaa49qpi6gae3u38486iyb2uq 543827 543826 2026-05-10T15:28:49Z Szegedi László 136 543827 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] 5u9zarcdvmilhru930fc9vcrv6kq10q 543830 543827 2026-05-10T15:45:41Z Szegedi László 136 543830 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] ayzu9r7nzkn1nvr5a96a0fhq4knueeh 543834 543830 2026-05-10T16:26:23Z Szegedi László 136 543834 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: | 1715 | PRESPURG | OPTIIARI [optimari] | CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl)]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] qbv1mte7if65q2iadcyco9ecs9n4rrm 543835 543834 2026-05-10T16:30:06Z Szegedi László 136 543835 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl)]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] 5yuzs4dhlg9vsnjm9ld52chmfr9izky 543836 543835 2026-05-10T16:30:33Z Szegedi László 136 543836 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl)]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] jvtsody33qmn0oqho5oit18thl2508h 543837 543836 2026-05-10T16:37:42Z Szegedi László 136 543837 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 6 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] mr2m4581wf1nsgbhwm47oajgj9ojcrl 543840 543837 2026-05-10T16:49:29Z Szegedi László 136 543840 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami 6 araszra osztja az ölt.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] b2q7eio6oq4jf9st1xi4b882al83wpb 543842 543840 2026-05-10T16:51:20Z Szegedi László 136 543842 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] gdcn94k2ztk55p8h3ezero005bxr36i 543844 543842 2026-05-10T16:52:59Z Szegedi László 136 543844 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] m5oqbop6ptqtnqc4ywvrr6bo1lydiyb 543845 543844 2026-05-10T16:53:30Z Szegedi László 136 543845 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIIARI [optimari] CLAFTER (1715, a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] r291zpbytxkh1uissa0baxls4su74ii 543847 543845 2026-05-10T16:56:35Z Szegedi László 136 543847 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] qvilvy5trevj7q89vii50z1qwwzefgs 543848 543847 2026-05-10T17:09:56Z Szegedi László 136 543848 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19/189,6 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,6 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] 7uu6tospnnyyqdrihc31skv6jrckbdg 543849 543848 2026-05-10T17:13:25Z Szegedi László 136 543849 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,6 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] p93li71wzhzkfbfmtdfz421dfhs43f3 543850 543849 2026-05-10T17:21:47Z Szegedi László 136 543850 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 kisaraszra (13,06 cm) osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,6 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] btzp9huhvwcfrazde6w3mhhx9hwlyzr 543852 543850 2026-05-10T17:30:14Z Szegedi László 136 543852 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy késpenge (35,2 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 kisaraszra (13,06 cm) osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,6 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] cgqa5pcamwgm3tip3xx1h76of0p1uhe 543854 543852 2026-05-10T17:36:04Z Szegedi László 136 543854 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy tőr (35,2 cm: a penge hossza a markolat nélkül 26 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 kisaraszra (13,06 cm) osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,6 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] k6ijyxolq79xq4czgcqcpfs2y20to73 543856 543854 2026-05-10T17:38:48Z Szegedi László 136 543856 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Poklostelki Ács címer.svg|thumb|]] [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg|thumb|Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (190,19 cm), bal oldalon a pozsonyi rőf (78,4 cm); mellette egy tőr (35,2 cm: a penge hossza a markolat nélkül 26 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett.]] [[Fájl:Pozsonyi tőr és rőf mértékegység, 1715, régi városháza kapuja.png|thumb|Pozsonyi tőr és rőf, 1715. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 kisaraszra (13,06 cm) osztja.]] [[Fájl:Pozsonyi öl, 1715.png|thumb|Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (1715, a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 pozsonyi lábra (31,69 cm) tagolja az ölt.]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:40%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: nehéz tőr [mucro] (Jakab-Szádeczky 1901. 340.), dögönyeg 'botba rejtett nyársforma szúró eszköz (Stilet)' (Czuczor–Fogarasi szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/d-5AC9E/dogonyeg-5B379/]), stilét 'keskeny pengéjű rövid tőr, gyilok' (Ért. szótár [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/stilet-49ECE/]) machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300. A '''tőr''' a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.] A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.<ref>Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]</ref> Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra. ==Jegyzetek== <references/> [https://www.youtube.com/watch?v=NxN6G2sVDdM&list=PL3078A9E84C018DCD&index=23] 6xrpagzrvidsgn6e2nx8n3xm9b2qgp5 0 74261 543887 543788 2026-05-11T03:35:06Z KeFe 20 543887 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Légtisztító növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum x aphrodite1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum x aphrodite]] [[Fájl:Fields of white daisies (Chrysanthemum cinerariaefolium ).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum cinerariaefolium]] [[Fájl:Chrysanthemum coronarium May 2008.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum coronarium]] [[Fájl:Chrysanthemum nangkingense.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum indicum]] [[Fájl:Leucanthemum spec 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum maximum]] [[Fájl:Chrysanthemum_morifolium.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] [[Fájl:Chrysanthemum morifolium cvs1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies|margitvirág, krizantén}} :A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. :Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. :Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat. :Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. '''Termesztése''' :A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség. :Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. :Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől. :A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. '''A Magyarországon leginkább termesztett fajok:''' :Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny. :Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti; Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával. :A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít. :A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt. :A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3] '''Felhasználása''' :Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele. :A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. :Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?] :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele. :Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik. A krizantém a kultúrában, művészetekben :Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken. :A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt. :A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”. :Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig. :A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem. :Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém. :2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott. :Krizantém a kegyelet virága :Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. : Kártevők és betegségek Penész [[Erwinia chrysanthemi]] Bakteriális [[Corynebacterium fascians]] [[Agrobacterium tumeifasciens]] Bakteriális levélfoltok [[Pseudomonas cichorii]] Lisztharmat [[Erysiphe cichoracearum]] Levélfoltok [[Alternaria chrysantemi]] [[Cercospora chrysanthemi]] [[Cylindrosporium chrysanthemi]] [[Phyllosticta chrysanthemi]] [[Septoria chrysanthemella]] [[Septoria chrysanthemi]] Szürkepenész [[Botrytis cinerea]] [[Mycosphaerella ligulicol]]a (szinonimája: Ascochyta chrysanthemi) [[Alternaria]] [[Stemphylium]] Szárrothadások [[Fuzárium]] [[Pellicularia filamentosa]] Hervadások [[Fusarium oxysporum var. tracheiphilum]] [[Pythium aphanidermatum]] [[Verticillium albo-atrum]] Rozsda [[Puccinia chrysanthemi]] Vírusok Virágtorzulás: Krizantém virágtorzulás vírus Hervadás: Paradicsomfoltos hervadásvírus Aspermia: Paradicsom Aspermia vírus Mozaik vírus Rozetta vírus [[Klorotikus foltosság]] Fitoplazma [[Aster Yellows]] Fonálférgek :- Lombfonál: [[Aphelenchoides ritzemabosi]] :- Gyökércsomó: [[Meliodgyne hapla]] Gyökércsomó: [[Meliodgyne incognita]] :- Krizantém levéltetű: [[Macrosiphoniella sanborni]] :- Gyűszűvirág-levéltetű: [[Acyrthosiphon solani]] :- Zöld őszibarack levéltetű: [[Myzus persicae]] :- Levélfodros szilva levéltetű: [[Brachycaudus helichrysi]] :- Dinnye-levéltetű: [[Aphis gossypii]] :- Bogáncs-levéltetű: [[Anuraphis cardui]] Félgömb alakú pikkely: [[Saissetia coffae]] Bogarak :- Négysoros növényi poloska: [[Poecilocapsus lineatus]] :- Harlequin bogár: [[Murgantia histrionica]] Dél-USA :- Elszíneződött növényi poloska: [[Lygus lineolaris]] :- Krizantém csipkebogár: [[Corythucha marmorata]] Lisztes poloskák :- Mexikói lisztbogár: [[Phenacoccus gossypii]] :- Citrusfélék: [[Planococcus citri]] :- Földi lisztbogár: [[Rhizocecus falcifer]] Fehérlegyek :- Üvegházi fehérlegyek: [[Trialeurodes vaporariorum]] :- Ezüstlevelű fehérlegyek: [[Bemisia argentifolii]] Fülbemászók Tripszek Nyugati virágtripsz: [[Frankliniella occidantalis]] Sávos üvegházi tripszek: [[Hercinothrips femoralis]] Üvegházi tripszek: [[Heliothrips haemorrhoidalis]] Legyek Chrysanthemum Gall Midge: [[Diarthronomyia chrysanthemi]] Krizantémlevél-aknázómoly: [[Phytomyza syngenesiae]] (szinonima: Chromatomyia syngenesiae): Serpentine Leaf Miner: [[Liriomyza brassicae]] ([[Amauromyza maculosa]]): :- Ázsiai kerti bogár: [[Maladerma castanea]] :- Hólyagosbogár: [[Epicauta]] spp.: :- Japán bogár: [[Popillia japonica]] :- Teljesebb rózsabogár: [[Pantomorus cervinus]] :- Rózsaszín cserebogár: [[Macrodactylus subspinosus]] :- Foltos uborkabogár: [[Diabrotica undecimipunctata]] BeetesJapánormányos: [[Callirhopalus bifasciatus]] (Pseudoneorhinus bifasciatus) Sárga gyapjasmedve hernyó: [[Diacrisia virginica]] Európai kukoricafúró: [[Ostrinia nubilalis]] Szárfúró: [[Papaipema nebris]] Tarka bagolylepke: [[Peridroma saucia]] Üvegházi levélréteg: [[Udea rubigalis]] Káposztahurkoló: [[Trichoplusia ni]] Kukoricafülféreg: [[Helicoverpa zea]] Cukorrépa seregféreg: [[Spodoptera exigua]] Sakkfoltos lepke hernyó: [[Euphydryas chalcedona]] Mindenevő Leafroller: [[Platymota stultana]] Plantain Looper: [[Autographa precationis]] Szójababhurok: [[Pseudoplusia includens]] Dohányrügyféreg: [[Heliothis virescens]] Zebra hernyó: [[Ceramica picta]] Keleti földalatti termesz: [[Reticulitermes flavipes]] Széles atka: [[Polyphagotarsonemus latus]] Ciklámen atka: [[Steneotarsonemus pallidus]] Kétpettyes takácsatka: [[Tetranychus urticae ]] <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Légtisztító növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} 6d3k8pszwvnkdh1n5o3u65a41tfq4ry 543888 543887 2026-05-11T03:39:14Z KeFe 20 543888 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Légtisztító növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum x aphrodite1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum x aphrodite]] [[Fájl:Fields of white daisies (Chrysanthemum cinerariaefolium ).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum cinerariaefolium]] [[Fájl:Chrysanthemum coronarium May 2008.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum coronarium]] [[Fájl:Chrysanthemum nangkingense.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum indicum]] [[Fájl:Leucanthemum spec 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum maximum]] [[Fájl:Chrysanthemum_morifolium.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] [[Fájl:Chrysanthemum morifolium cvs1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies|margitvirág, krizantén}} :A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. :Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. :Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat. :Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. '''Termesztése''' :A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség. :Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. :Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől. :A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. '''A Magyarországon leginkább termesztett fajok:''' :Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny. :Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti; Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával. :A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít. :A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt. :A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3] '''Felhasználása''' :Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele. :A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. :Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?] :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele. :Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik. A krizantém a kultúrában, művészetekben :Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken. :A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt. :A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”. :Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig. :A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem. :Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém. :2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott. :Krizantém a kegyelet virága :Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. : Kártevők és betegségek Penész [[Erwinia chrysanthemi]] Bakteriális [[Corynebacterium fascians]] [[Agrobacterium tumeifasciens]] Bakteriális levélfoltok [[Pseudomonas cichorii]] Lisztharmat [[Erysiphe cichoracearum]] Levélfoltok [[Alternaria chrysantemi]] [[Cercospora chrysanthemi]] [[Cylindrosporium chrysanthemi]] [[Phyllosticta chrysanthemi]] [[Septoria chrysanthemella]] [[Septoria chrysanthemi]] Szürkepenész [[Botrytis cinerea]] [[Mycosphaerella ligulicol]]a (szinonimája: Ascochyta chrysanthemi) [[Alternaria]] [[Stemphylium]] Szárrothadások [[Fuzárium]] [[Pellicularia filamentosa]] Hervadások [[Fusarium oxysporum var. tracheiphilum]] [[Pythium aphanidermatum]] [[Kertészet/Tünethatározó/Verticilliumos hervadás]] [[Verticillium albo-atrum]] Rozsda [[Puccinia chrysanthemi]] Vírusok Virágtorzulás: Krizantém virágtorzulás vírus Hervadás: Paradicsomfoltos hervadásvírus Aspermia: Paradicsom Aspermia vírus Mozaik vírus Rozetta vírus [[Klorotikus foltosság]] Fitoplazma [[Aster Yellows]] Fonálférgek :- Lombfonál: [[Aphelenchoides ritzemabosi]] :- Gyökércsomó: [[Meliodgyne hapla]] Gyökércsomó: [[Meliodgyne incognita]] :- Krizantém levéltetű: [[Macrosiphoniella sanborni]] :- Gyűszűvirág-levéltetű: [[Acyrthosiphon solani]] :- Zöld őszibarack levéltetű: [[Myzus persicae]] :- Levélfodros szilva levéltetű: [[Brachycaudus helichrysi]] :- Dinnye-levéltetű: [[Aphis gossypii]] :- Bogáncs-levéltetű: [[Anuraphis cardui]] Félgömb alakú pikkely: [[Saissetia coffae]] Bogarak :- Négysoros növényi poloska: [[Poecilocapsus lineatus]] :- Harlequin bogár: [[Murgantia histrionica]] Dél-USA :- Elszíneződött növényi poloska: [[Lygus lineolaris]] :- Krizantém csipkebogár: [[Corythucha marmorata]] Lisztes poloskák :- Mexikói lisztbogár: [[Phenacoccus gossypii]] :- Citrusfélék: [[Planococcus citri]] :- Földi lisztbogár: [[Rhizocecus falcifer]] Fehérlegyek :- Üvegházi fehérlegyek: [[Trialeurodes vaporariorum]] :- Ezüstlevelű fehérlegyek: [[Bemisia argentifolii]] Fülbemászók Tripszek Nyugati virágtripsz: [[Frankliniella occidantalis]] Sávos üvegházi tripszek: [[Hercinothrips femoralis]] Üvegházi tripszek: [[Heliothrips haemorrhoidalis]] Legyek Chrysanthemum Gall Midge: [[Diarthronomyia chrysanthemi]] Krizantémlevél-aknázómoly: [[Phytomyza syngenesiae]] (szinonima: Chromatomyia syngenesiae): Serpentine Leaf Miner: [[Liriomyza brassicae]] ([[Amauromyza maculosa]]): :- Ázsiai kerti bogár: [[Maladerma castanea]] :- Hólyagosbogár: [[Epicauta]] spp.: :- Japán bogár: [[Popillia japonica]] :- Teljesebb rózsabogár: [[Pantomorus cervinus]] :- Rózsaszín cserebogár: [[Macrodactylus subspinosus]] :- Foltos uborkabogár: [[Diabrotica undecimipunctata]] BeetesJapánormányos: [[Callirhopalus bifasciatus]] (Pseudoneorhinus bifasciatus) Sárga gyapjasmedve hernyó: [[Diacrisia virginica]] Európai kukoricafúró: [[Ostrinia nubilalis]] Szárfúró: [[Papaipema nebris]] Tarka bagolylepke: [[Peridroma saucia]] Üvegházi levélréteg: [[Udea rubigalis]] Káposztahurkoló: [[Trichoplusia ni]] Kukoricafülféreg: [[Helicoverpa zea]] Cukorrépa seregféreg: [[Spodoptera exigua]] Sakkfoltos lepke hernyó: [[Euphydryas chalcedona]] Mindenevő Leafroller: [[Platymota stultana]] Plantain Looper: [[Autographa precationis]] Szójababhurok: [[Pseudoplusia includens]] Dohányrügyféreg: [[Heliothis virescens]] Zebra hernyó: [[Ceramica picta]] Keleti földalatti termesz: [[Reticulitermes flavipes]] Széles atka: [[Polyphagotarsonemus latus]] Ciklámen atka: [[Steneotarsonemus pallidus]] Kétpettyes takácsatka: [[Tetranychus urticae ]] <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Légtisztító növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} aj0h87wlp31u0feag0di8eyruvb0mu0 543889 543888 2026-05-11T03:40:38Z KeFe 20 543889 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Légtisztító növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum x aphrodite1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum x aphrodite]] [[Fájl:Fields of white daisies (Chrysanthemum cinerariaefolium ).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum cinerariaefolium]] [[Fájl:Chrysanthemum coronarium May 2008.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum coronarium]] [[Fájl:Chrysanthemum nangkingense.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum indicum]] [[Fájl:Leucanthemum spec 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum maximum]] [[Fájl:Chrysanthemum_morifolium.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] [[Fájl:Chrysanthemum morifolium cvs1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies|margitvirág, krizantén}} :A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. :Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. :Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat. :Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. '''Termesztése''' :A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség. :Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. :Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől. :A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. '''A Magyarországon leginkább termesztett fajok:''' :Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny. :Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti; Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával. :A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít. :A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt. :A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3] '''Felhasználása''' :Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele. :A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. :Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?] :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele. :Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik. A krizantém a kultúrában, művészetekben :Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken. :A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt. :A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”. :Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig. :A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem. :Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém. :2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott. :Krizantém a kegyelet virága :Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. : Kártevők és betegségek Penész [[Erwinia chrysanthemi]] Bakteriális [[Corynebacterium fascians]] [[Agrobacterium tumeifasciens]] Bakteriális levélfoltok [[Pseudomonas cichorii]] Lisztharmat [[Erysiphe cichoracearum]] Levélfoltok [[Alternaria chrysantemi]] [[Cercospora chrysanthemi]] [[Cylindrosporium chrysanthemi]] [[Phyllosticta chrysanthemi]] [[Septoria chrysanthemella]] [[Septoria chrysanthemi]] Szürkepenész [[Botrytis cinerea]] [[Mycosphaerella ligulicol]]a (szinonimája: Ascochyta chrysanthemi) [[Alternaria]] [[Stemphylium]] Szárrothadások [[Fuzárium]] [[Pellicularia filamentosa]] Hervadások [[Fusarium oxysporum var. tracheiphilum]] [[Pythium aphanidermatum]] [[Kertészet/Tünethatározó/Verticilliumos hervadás]] [[Verticillium albo-atrum]] Rozsda [[Puccinia chrysanthemi]] Vírusok Virágtorzulás: Krizantém virágtorzulás vírus Hervadás: Paradicsomfoltos hervadásvírus Aspermia: Paradicsom Aspermia vírus Mozaik vírus Rozetta vírus [[Klorotikus foltosság]] Fitoplazma [[Aster Yellows]] Fonálférgek [[Állatok/Férgek/Krizantém-fonálféreg]] [[Aphelenchoides ritzemabosi]] :- Gyökércsomó: [[Meliodgyne hapla]] Gyökércsomó: [[Meliodgyne incognita]] :- Krizantém levéltetű: [[Macrosiphoniella sanborni]] :- Gyűszűvirág-levéltetű: [[Acyrthosiphon solani]] :- Zöld őszibarack levéltetű: [[Myzus persicae]] :- Levélfodros szilva levéltetű: [[Brachycaudus helichrysi]] :- Dinnye-levéltetű: [[Aphis gossypii]] :- Bogáncs-levéltetű: [[Anuraphis cardui]] Félgömb alakú pikkely: [[Saissetia coffae]] Bogarak :- Négysoros növényi poloska: [[Poecilocapsus lineatus]] :- Harlequin bogár: [[Murgantia histrionica]] Dél-USA :- Elszíneződött növényi poloska: [[Lygus lineolaris]] :- Krizantém csipkebogár: [[Corythucha marmorata]] Lisztes poloskák :- Mexikói lisztbogár: [[Phenacoccus gossypii]] :- Citrusfélék: [[Planococcus citri]] :- Földi lisztbogár: [[Rhizocecus falcifer]] Fehérlegyek :- Üvegházi fehérlegyek: [[Trialeurodes vaporariorum]] :- Ezüstlevelű fehérlegyek: [[Bemisia argentifolii]] Fülbemászók Tripszek Nyugati virágtripsz: [[Frankliniella occidantalis]] Sávos üvegházi tripszek: [[Hercinothrips femoralis]] Üvegházi tripszek: [[Heliothrips haemorrhoidalis]] Legyek Chrysanthemum Gall Midge: [[Diarthronomyia chrysanthemi]] Krizantémlevél-aknázómoly: [[Phytomyza syngenesiae]] (szinonima: Chromatomyia syngenesiae): Serpentine Leaf Miner: [[Liriomyza brassicae]] ([[Amauromyza maculosa]]): :- Ázsiai kerti bogár: [[Maladerma castanea]] :- Hólyagosbogár: [[Epicauta]] spp.: :- Japán bogár: [[Popillia japonica]] :- Teljesebb rózsabogár: [[Pantomorus cervinus]] :- Rózsaszín cserebogár: [[Macrodactylus subspinosus]] :- Foltos uborkabogár: [[Diabrotica undecimipunctata]] BeetesJapánormányos: [[Callirhopalus bifasciatus]] (Pseudoneorhinus bifasciatus) Sárga gyapjasmedve hernyó: [[Diacrisia virginica]] Európai kukoricafúró: [[Ostrinia nubilalis]] Szárfúró: [[Papaipema nebris]] Tarka bagolylepke: [[Peridroma saucia]] Üvegházi levélréteg: [[Udea rubigalis]] Káposztahurkoló: [[Trichoplusia ni]] Kukoricafülféreg: [[Helicoverpa zea]] Cukorrépa seregféreg: [[Spodoptera exigua]] Sakkfoltos lepke hernyó: [[Euphydryas chalcedona]] Mindenevő Leafroller: [[Platymota stultana]] Plantain Looper: [[Autographa precationis]] Szójababhurok: [[Pseudoplusia includens]] Dohányrügyféreg: [[Heliothis virescens]] Zebra hernyó: [[Ceramica picta]] Keleti földalatti termesz: [[Reticulitermes flavipes]] Széles atka: [[Polyphagotarsonemus latus]] Ciklámen atka: [[Steneotarsonemus pallidus]] Kétpettyes takácsatka: [[Tetranychus urticae ]] <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Légtisztító növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} bod3jt9rhseoifccnyqwi3c1hvxupuq 543890 543889 2026-05-11T03:49:42Z KeFe 20 543890 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Légtisztító növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum x aphrodite1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum x aphrodite]] [[Fájl:Fields of white daisies (Chrysanthemum cinerariaefolium ).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum cinerariaefolium]] [[Fájl:Chrysanthemum coronarium May 2008.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum coronarium]] [[Fájl:Chrysanthemum nangkingense.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum indicum]] [[Fájl:Leucanthemum spec 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum maximum]] [[Fájl:Chrysanthemum_morifolium.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] [[Fájl:Chrysanthemum morifolium cvs1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies|margitvirág, krizantén}} :A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. :Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. :Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat. :Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. '''Termesztése''' :A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség. :Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. :Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől. :A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. '''A Magyarországon leginkább termesztett fajok:''' :Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny. :Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti; Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával. :A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít. :A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt. :A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3] '''Felhasználása''' :Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele. :A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. :Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?] :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele. :Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik. A krizantém a kultúrában, művészetekben :Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken. :A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt. :A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”. :Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig. :A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem. :Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém. :2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott. :Krizantém a kegyelet virága :Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. : Kártevők és betegségek Penész [[Erwinia chrysanthemi]] Bakteriális [[Corynebacterium fascians]] [[Agrobacterium tumeifasciens]] Bakteriális levélfoltok [[Pseudomonas cichorii]] Lisztharmat [[Erysiphe cichoracearum]] Levélfoltok [[Alternaria chrysantemi]] [[Cercospora chrysanthemi]] [[Cylindrosporium chrysanthemi]] [[Phyllosticta chrysanthemi]] [[Septoria chrysanthemella]] [[Septoria chrysanthemi]] Szürkepenész [[Botrytis cinerea]] [[Mycosphaerella ligulicol]]a (szinonimája: Ascochyta chrysanthemi) [[Alternaria]] [[Stemphylium]] Szárrothadások [[Fuzárium]] [[Pellicularia filamentosa]] Hervadások [[Fusarium oxysporum var. tracheiphilum]] [[Pythium aphanidermatum]] [[Kertészet/Tünethatározó/Verticilliumos hervadás]] [[Verticillium albo-atrum]] Rozsda [[Puccinia chrysanthemi]] Vírusok Virágtorzulás: Krizantém virágtorzulás vírus Hervadás: Paradicsomfoltos hervadásvírus Aspermia: Paradicsom Aspermia vírus Mozaik vírus Rozetta vírus [[Klorotikus foltosság]] Fitoplazma [[Aster Yellows]] Fonálférgek [[Állatok/Férgek/Krizantém-fonálféreg]] [[Aphelenchoides ritzemabosi]] :- Gyökércsomó: [[Meliodgyne hapla]] Gyökércsomó: [[Meliodgyne incognita]] :- Krizantém levéltetű: [[Macrosiphoniella sanborni]] :- Gyűszűvirág-levéltetű: [[Acyrthosiphon solani]] :- Zöld őszibarack levéltetű: [[Myzus persicae]] [[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű]] [[Brachycaudus helichrysi]] :- Dinnye-levéltetű: [[Aphis gossypii]] :- Bogáncs-levéltetű: [[Anuraphis cardui]] Félgömb alakú pikkely: [[Saissetia coffae]] Bogarak :- Négysoros növényi poloska: [[Poecilocapsus lineatus]] :- Harlequin bogár: [[Murgantia histrionica]] Dél-USA :- Elszíneződött növényi poloska: [[Lygus lineolaris]] :- Krizantém csipkebogár: [[Corythucha marmorata]] Lisztes poloskák :- Mexikói lisztbogár: [[Phenacoccus gossypii]] [[Állatok/Rovarok/Pajzstetvek/Gyapjastetű]] [[Planococcus citri]] :- Földi lisztbogár: [[Rhizocecus falcifer]] Fehérlegyek :- Üvegházi fehérlegyek: [[Trialeurodes vaporariorum]] :- Ezüstlevelű fehérlegyek: [[Bemisia argentifolii]] Fülbemászók Tripszek Nyugati virágtripsz: [[Frankliniella occidantalis]] Sávos üvegházi tripszek: [[Hercinothrips femoralis]] Üvegházi tripszek: [[Heliothrips haemorrhoidalis]] Legyek Chrysanthemum Gall Midge: [[Diarthronomyia chrysanthemi]] Krizantémlevél-aknázómoly: [[Phytomyza syngenesiae]] (szinonima: Chromatomyia syngenesiae): Serpentine Leaf Miner: [[Liriomyza brassicae]] ([[Amauromyza maculosa]]): :- Ázsiai kerti bogár: [[Maladerma castanea]] :- Hólyagosbogár: [[Epicauta]] spp.: :- Japán bogár: [[Popillia japonica]] :- Teljesebb rózsabogár: [[Pantomorus cervinus]] :- Rózsaszín cserebogár: [[Macrodactylus subspinosus]] :- Foltos uborkabogár: [[Diabrotica undecimipunctata]] BeetesJapánormányos: [[Callirhopalus bifasciatus]] (Pseudoneorhinus bifasciatus) Sárga gyapjasmedve hernyó: [[Diacrisia virginica]] Európai kukoricafúró: [[Ostrinia nubilalis]] Szárfúró: [[Papaipema nebris]] Tarka bagolylepke: [[Peridroma saucia]] Üvegházi levélréteg: [[Udea rubigalis]] Káposztahurkoló: [[Trichoplusia ni]] [[Állatok/Molylepkék/Kukoricamoly]] [[Helicoverpa zea]] Cukorrépa seregféreg: [[Spodoptera exigua]] Sakkfoltos lepke hernyó: [[Euphydryas chalcedona]] Mindenevő Leafroller: [[Platymota stultana]] Plantain Looper: [[Autographa precationis]] Szójababhurok: [[Pseudoplusia includens]] Dohányrügyféreg: [[Heliothis virescens]] Zebra hernyó: [[Ceramica picta]] Keleti földalatti termesz: [[Reticulitermes flavipes]] [[Állatok/Atkák/Szélesatka]] [[Polyphagotarsonemus latus]] Ciklámen atka: [[Steneotarsonemus pallidus]] Kétpettyes takácsatka: [[Tetranychus urticae ]] <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Légtisztító növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} 031i615ovxxpwn5de207kawvx0l86p4 543891 543890 2026-05-11T03:51:51Z KeFe 20 543891 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Légtisztító növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum x aphrodite1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum x aphrodite]] [[Fájl:Fields of white daisies (Chrysanthemum cinerariaefolium ).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum cinerariaefolium]] [[Fájl:Chrysanthemum coronarium May 2008.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum coronarium]] [[Fájl:Chrysanthemum nangkingense.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum indicum]] [[Fájl:Leucanthemum spec 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum maximum]] [[Fájl:Chrysanthemum_morifolium.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] [[Fájl:Chrysanthemum morifolium cvs1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Chrysanthemum morifolium]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies|margitvirág, krizantén}} :A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a Leucanthemum nemzetséggel rokon, az őszirózsafélék (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó növénynemzetség. :Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. A krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. :Gyakran találkozhatunk a név krizantén alakjával, ez egy kissé népiesen módosult változat. :Ősei ÉK-Európától Kelet-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. '''Termesztése''' :A túlzott meleget nem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. „rövid nappalos” növények, azaz virágzásukhoz napi 13–14 óra sötétre van szükség. :Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. :Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván; ennek fő munkái a fejtrágyázás, a talajlazítás, a növény visszacsípése, az oldalhajtások eltávolítása és a növény védelme – a fagytól és a kártevőktől. :A krizantém jellemzően „vírusgyűjtő”: mintegy húsz vírus károsíthatja. Az utóbbi években rettegett betegsége a fehér rozsda. Baktériumos és gombás betegségei réztartalmú szerekkel kezelhetők. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. '''A Magyarországon leginkább termesztett fajok:''' :Chrysanthemum coccineum 50–80 cm magasra növő, 30–40 cm átmérőjű, nyúlánk, egyszerű szárú évelő; levele kétszeresen szárnyasan osztott. A Kaukázus, Örményország, Irán hegyi rétjeiről származik. Jó vízáteresztő, tápdús talajon május-júniusban dúsan virágzik. A pangó víz télen károsítja; kissé lisztharmatérzékeny. :Chrysanthemum maximum (óriás vagy réti margitvirág) 80–100 cm magasra növő, 45 cm átmérőjű évelő. :Fényes sötétzöld, durván fogazott szélű, húsos levelei hosszúkás-lándzsás alakúak. Virága június-júliusban nyílik – a legtöbb változaté fehér, néhányé sárga. Őse a Pireneusokban honos hegyi margitvirág. A tápdús, rendszeresen öntözött, de jó vízáteresztő talajt kedveli; se a laza homokot, se a kötött agyagtalajokat nem szereti; Chrysanthemum x grandiflorum – kerti krizantém sok fajtával. :A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékéről származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsi: ezermagtömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít. :A Chrysanthemum indicum Európában főleg kegyeleti virágként kedvelt. :A dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium syn. Tanacetum cinerariifolium) gyógynövény; drogját rovarirtóként forgalmazzák.[3] '''Felhasználása''' :Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele. :A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. :Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.[forrás?] :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele. :Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik. A krizantém a kultúrában, művészetekben :Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is. Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedvelik. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken. :A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmának, szépségének képviselője volt. :A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”. :Ruth Benedict: Krizantém és kard című műve a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa. Olvasmányosan ismerteti Japán politikai, vallási és gazdasági életét a feudalizmus korától a modern iparosodáson át a második világháborúig. :A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem. :Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém. :2006-ban Zhang Yimou készített filmet Az aranyszirmok átka címmel, melynek történetében a krizantémjelkép fontos szerepet kapott. :Krizantém a kegyelet virága :Mindenszentek ünnepén és a halottak napján sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Mivel a krizantém számos fehér és színes változata november 1-je tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert. : Kártevők és betegségek Penész [[Erwinia chrysanthemi]] Bakteriális [[Corynebacterium fascians]] [[Agrobacterium tumeifasciens]] Bakteriális levélfoltok [[Pseudomonas cichorii]] Lisztharmat [[Erysiphe cichoracearum]] Levélfoltok [[Alternaria chrysantemi]] [[Cercospora chrysanthemi]] [[Cylindrosporium chrysanthemi]] [[Phyllosticta chrysanthemi]] [[Septoria chrysanthemella]] [[Septoria chrysanthemi]] Szürkepenész [[Botrytis cinerea]] [[Mycosphaerella ligulicol]]a (szinonimája: Ascochyta chrysanthemi) [[Alternaria]] [[Stemphylium]] Szárrothadások [[Fuzárium]] [[Pellicularia filamentosa]] Hervadások [[Fusarium oxysporum var. tracheiphilum]] [[Pythium aphanidermatum]] [[Kertészet/Tünethatározó/Verticilliumos hervadás]] [[Verticillium albo-atrum]] Rozsda [[Puccinia chrysanthemi]] Vírusok Virágtorzulás: Krizantém virágtorzulás vírus Hervadás: Paradicsomfoltos hervadásvírus Aspermia: Paradicsom Aspermia vírus Mozaik vírus Rozetta vírus [[Klorotikus foltosság]] Fitoplazma [[Aster Yellows]] Fonálférgek [[Állatok/Férgek/Krizantém-fonálféreg]] [[Aphelenchoides ritzemabosi]] :- Gyökércsomó: [[Meliodgyne hapla]] Gyökércsomó: [[Meliodgyne incognita]] :- Krizantém levéltetű: [[Macrosiphoniella sanborni]] :- Gyűszűvirág-levéltetű: [[Acyrthosiphon solani]] :- Zöld őszibarack levéltetű: [[Myzus persicae]] [[Állatok/Levéltetvek/Fekete répalevéltetű]] [[Brachycaudus helichrysi]] :- Dinnye-levéltetű: [[Aphis gossypii]] :- Bogáncs-levéltetű: [[Anuraphis cardui]] Félgömb alakú pikkely: [[Saissetia coffae]] Bogarak :- Négysoros növényi poloska: [[Poecilocapsus lineatus]] :- Harlequin bogár: [[Murgantia histrionica]] Dél-USA :- Elszíneződött növényi poloska: [[Lygus lineolaris]] :- Krizantém csipkebogár: [[Corythucha marmorata]] Lisztes poloskák :- Mexikói lisztbogár: [[Phenacoccus gossypii]] [[Állatok/Rovarok/Pajzstetvek/Gyapjastetű]] [[Planococcus citri]] :- Földi lisztbogár: [[Rhizocecus falcifer]] Fehérlegyek :- Üvegházi fehérlegyek: [[Trialeurodes vaporariorum]] :- Ezüstlevelű fehérlegyek: [[Bemisia argentifolii]] Fülbemászók Tripszek Nyugati virágtripsz: [[Frankliniella occidantalis]] Sávos üvegházi tripszek: [[Hercinothrips femoralis]] Üvegházi tripszek: [[Heliothrips haemorrhoidalis]] Legyek Chrysanthemum Gall Midge: [[Diarthronomyia chrysanthemi]] Krizantémlevél-aknázómoly: [[Phytomyza syngenesiae]] (szinonima: Chromatomyia syngenesiae): Serpentine Leaf Miner: [[Liriomyza brassicae]] ([[Amauromyza maculosa]]): :- Ázsiai kerti bogár: [[Maladerma castanea]] :- Hólyagosbogár: [[Epicauta]] spp.: :- Japán bogár: [[Popillia japonica]] :- Teljesebb rózsabogár: [[Pantomorus cervinus]] :- Rózsaszín cserebogár: [[Macrodactylus subspinosus]] :- Foltos uborkabogár: [[Diabrotica undecimipunctata]] BeetesJapánormányos: [[Callirhopalus bifasciatus]] (Pseudoneorhinus bifasciatus) Sárga gyapjasmedve hernyó: [[Diacrisia virginica]] [[Állatok/Molylepkék/Kukoricamoly]] [[Ostrinia nubilalis]] Szárfúró: [[Papaipema nebris]] Tarka bagolylepke: [[Peridroma saucia]] Üvegházi levélréteg: [[Udea rubigalis]] Káposztahurkoló: [[Trichoplusia ni]] [[]] [[Helicoverpa zea]] Cukorrépa seregféreg: [[Spodoptera exigua]] Sakkfoltos lepke hernyó: [[Euphydryas chalcedona]] Mindenevő Leafroller: [[Platymota stultana]] Plantain Looper: [[Autographa precationis]] Szójababhurok: [[Pseudoplusia includens]] Dohányrügyféreg: [[Heliothis virescens]] Zebra hernyó: [[Ceramica picta]] Keleti földalatti termesz: [[Reticulitermes flavipes]] [[Állatok/Atkák/Szélesatka]] [[Polyphagotarsonemus latus]] Ciklámen atka: [[Steneotarsonemus pallidus]] Kétpettyes takácsatka: [[Tetranychus urticae ]] <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Légtisztító növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} hy6jrvd2ap0irstqaw04yfu4jf6rzmc 0 75202 543886 543792 2026-05-11T02:42:39Z KeFe 20 543886 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Ehető virágok]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Chrysanthemum 'Dance'.JPG|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Chrysanthemum 'Enbee Wedding Golden' and 'Feeling Green'.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chrysanthemum|}} {{népies| margitvirág, krizantén}} :A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. :A '''kínai ehető krizantém'''nak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek, díszítenek vele. :A krizantém virága gazdag C-vitaminban, nátriumban, kalciumban, magnéziumban, káliumban, vasban és béta-karotinban is. :Teaként fogyasztható a krizantém nemzetség típusfajának, az [[indiai krizantémnak]] ([[Chrysanthemum indicum]]) és az ehető [[kínai krizantémnak]] ([[Chrysanthemum x morifolium]]) a virága, húsok mellé, salátának pedig a [[nankingi krizantém]] ([[Chrisanthemum nankingense]]) és a [[dalmát virág]] ([[Chrysanthemum coronarium]]) leveleit fogyasztják. '''Gyógyhatása''' :A krizantém virágának teája gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. :Lázas állapot, meghűlés, emésztési problémák, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. :Segíti a szervezet természetes regenerálását, nyugtató, altató, méregtelenítő és lázcsillapító hatású. :Folyamatos fogyasztásával csökkenthető a szívroham, stroke és érelmeszesedés kialakulásának kockázata is. :A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg szemöblítőként alkalmazva pedig a kötőhártya-gyulladás gyógyítására, sőt látászavar kezelésére. '''Ellenjavallat''' : - <br /> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Chrysanthemum|{{SUBPAGENAME}}}} 30nz568zygrlcvic2ltd8mddqvffdgp 0 79449 543872 449261 2026-05-11T01:47:31Z KeFe 20 543872 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|(Doronicum orientale|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-növény|}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|(Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} 4z6zcs5bbjxgj231o7faw0xc269d0kz 543873 543872 2026-05-11T01:47:52Z KeFe 20 543873 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-növény|}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} oqc25nvob3ulrfefqcc113gmj9tpx8x 543874 543873 2026-05-11T01:48:24Z KeFe 20 543874 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:Doronicum orientale.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-növény|}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} 4zpoul9dn96e344zuhnip2a4v6upgq0 0 79500 543867 494434 2026-05-11T01:39:29Z KeFe 20 543867 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:20230724 Rubus saxatilis - 5455.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Rubus saxatilis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-növény|}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Rubus saxatilis|{{SUBPAGENAME}}}} b8h8h01aml5trlw6ry88dugd4a7626r 12 82228 543877 541390 2026-05-11T01:56:25Z KeFe 20 543877 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} dp271yy7m89x02xxb6purkfhp9usvht 0 82483 543869 459817 2026-05-11T01:42:38Z KeFe 20 543869 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Arctium minus|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arctium minus|{{SUBPAGENAME}}}} 5srzijgcj80nshedl8z1r3t2afnudrb 543870 543869 2026-05-11T01:43:12Z KeFe 20 543870 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Arctium minus corimbo.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Arctium minus|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arctium minus|{{SUBPAGENAME}}}} p8fggtp0o1h75kah1540l9kcx30n4zm 543871 543870 2026-05-11T01:45:53Z KeFe 20 543871 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Arctium minus|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arctium minus|{{SUBPAGENAME}}}} ssjh5kz73y9dazykpdd0xgdnlk93hj1 0 86105 543878 435731 2026-05-11T02:02:27Z KeFe 20 543878 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Xanthium italicum|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/O/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/O/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xanthium italicum|{{SUBPAGENAME}}}} jx9o6nysi8ot8vx5oj47gbm37u6zqtg 543879 543878 2026-05-11T02:03:09Z KeFe 20 543879 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Xanthium italicum|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/O/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/O/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xanthium orientale subsp. italicum|{{SUBPAGENAME}}}} fjsmv5d088gkq9a0hqb2143wql7ve0f 543880 543879 2026-05-11T02:04:26Z KeFe 20 543880 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Xanthium italicum ENBLA01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Xanthium italicum|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/O/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/O/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xanthium orientale subsp. italicum|{{SUBPAGENAME}}}} pffdn25vt18sb4lfh7wp8tjbff62n37 0 104809 543881 433712 2026-05-11T02:13:52Z KeFe 20 543881 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Növények gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} 69sxo7wep93o3mvurmalrjkfaozdlmm 543882 543881 2026-05-11T02:14:45Z KeFe 20 543882 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Növények gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} g8ewjgwe88jwynhblruosqagd9z72j5 543883 543882 2026-05-11T02:16:36Z KeFe 20 543883 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Doronicum orientalis 'Little Leo'.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Növények gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} bpkc9svik9v8euyfe5bqoyqv6ijd70e 543884 543883 2026-05-11T02:39:05Z KeFe 20 543884 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Doronicum orientalis 'Little Leo'.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|}} <br/> {{Védett-növény|50 000}} <br/> : A '''keleti zergevirág''', amelyet a Mecsekben való gyakori előfordulása miatt gyakran mecseki zergevirágként is emlegetnek, a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, tavaszi virágzású védett növény. : 20–60 cm magas évelő, kerekded, szíves vállú, csipkés szélű tőlevelekkel. : Április-májusban nyíló, nagy méretű, élénksárga "margarétaszerű" fészekvirágzat, amely általában magányosan fejlődik a szár végén. Elsősorban bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és hűvösebb szurdokerdőkben fordul elő. A Mecsek botanikai szempontból különleges helyszín, mert itt él a világon egyedülálló hibrid faj, a pécsi zergevirág (Doronicum × sopianae), amely a két, fentebb ismertetett zergevirág tulajdonságait vegyesen hordozza. Ez a keleti zergevirág és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) természetes kereszteződése, amelyet először Nendtvich Tamás fedezett fel az 1820-as években Pécs felett. Összehasonlítás a magyar zergevirággal: {| !Jellemző ||Keleti (Mecseki) zergevirág ||Magyar zergevirág |- |Tőlevél alakja ||Kerekded, szíves vállú ||Hosszúkás, tojásdad |- |Szárlevelek ||Szárölelők ||Tagoltak, lándzsásak |- |Virágok száma ||Legtöbbször csak 1 ||Gyakran 1-3 |} <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Növények gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} bje6jp5gnoa3rp13d3hib50uq5mlop5 543885 543884 2026-05-11T02:41:25Z KeFe 20 543885 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Doronicum orientalis 'Little Leo'.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|}} <br/> {{Védett-növény|50 000}} <br/> : A '''keleti zergevirág''', amelyet a Mecsekben való gyakori előfordulása miatt gyakran mecseki zergevirágként is emlegetnek, a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, tavaszi virágzású védett növény. : 20–60 cm magas évelő, kerekded, szíves vállú, csipkés szélű tőlevelekkel. : Április-májusban nyíló, nagy méretű, élénksárga "margarétaszerű" fészekvirágzat, amely általában magányosan fejlődik a szár végén. Elsősorban bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és hűvösebb szurdokerdőkben fordul elő. A Mecsek botanikai szempontból különleges helyszín, mert itt él a világon egyedülálló hibrid faj, a pécsi zergevirág (Doronicum × sopianae), amely a két, fentebb ismertetett zergevirág tulajdonságait vegyesen hordozza. Ez a keleti zergevirág és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) természetes kereszteződése, amelyet először Nendtvich Tamás fedezett fel az 1820-as években Pécs felett. '''Összehasonlítás a magyar zergevirággal:''' {|{{széptáblázat}} !Jellemző ||Keleti (Mecseki) zergevirág ||Magyar zergevirág |- |Tőlevél alakja ||Kerekded, szíves vállú ||Hosszúkás, tojásdad |- |Szárlevelek ||Szárölelők ||Tagoltak, lándzsásak |- |Virágok száma ||Legtöbbször csak 1 ||Gyakran 1-3 |} <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Növények gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} evhtjxktktgegrh73obg8wmfj48vg75 0 108096 543875 443831 2026-05-11T01:53:01Z KeFe 20 543875 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|-}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} 94rz68zyta5zwfk955b252fiehzsdop 543876 543875 2026-05-11T01:54:05Z KeFe 20 543876 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Doronicum orientale.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Doronicum orientale|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Doronicum orientale|{{SUBPAGENAME}}}} gf5lpjazvbrizdn27nt7hq0je0jctg6 0 134206 543859 542518 2026-05-10T19:47:53Z Rodrigo 4709 /* Dialektika */ 543859 wikitext text/x-wiki A '''vitakultúra''', emberi készség, a [[Emb-társ-ért/Demokrácia technikák|demokrácia technikák]] egy alapeleme, lényeges a [[Emb-társ-ért/Közösségfejlesztés|közösségfejlesztés]] területén. Definíció: A vitakultúra a megalapozott és átgondolt érvelés, a megegyezési folyamat értékelésének, és rugalmas helyzetértelmezés és alkalmazkodás képessége. [[Fájl:University Park MMB «I5 Students' Union Elections 2013 Question Time - Education.jpg|bélyegkép|A közéleti vita egy esete hogy egy jelölt nyilvánosan érvel a választási fórumon.]] <small> Gyorslink az oldalhoz: https://hu.wikibooks.org/wiki/vitakultura</small> == A vita == [[Fájl:Ethics Bowl competition about to begin.jpg|bélyegkép|Formális vita verseny, csapatok között, bírák előtt.]] A '''[[w:Vita|vita]]''' érvek ütköztetése egy adott témában, célja a vitapartner vagy a hallgatóság meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy általánosabb igazság közös keresése. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis|A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis]] === A racionális vita szakaszai === 1. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita konfrontációs szakasza|Konfrontációs szakasz]]: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. 2. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita nyitó szakasza|Nyitó szakasz]]: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, meghatározások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását. 3. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita érvelési szakasza|Érvelési szakasz]]: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. 4. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita záró szakasza|Záró szakasz]]: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül). == Retorika == A [[w:Szónoklattan|szónoklattan]] a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is. Retorika, szép beszéd témájú szócikkek gyűjteménye a Wikipédián: [[w:Kategória:Retorika]] == Dialektika == A '''[[w:Dialektika|dialektika]]''' helyzet megértésének folyamata, amely eredetileg a vitákon keresztül történt, a viták előrehaladását, álláspontok változását kutatta, de napjainkra a belső fejlődés is szerves részét képezi. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/Bármi megteszi elv - Feyerabend]] == Pragmatika == === Pragratizmus === A '''pragmatikus vita''' a gyakorlatiasságra, a célszerűségre és az eredményorientált gondolkodásmódra épít, ahol a megoldások hasznossága és működőképessége a fő szempont. Nem elvont elméleteken vagy ideológiákon alapul, hanem konkrét, alkalmazható válaszokat keres a felmerülő problémákra. A cél a leghatékonyabb beavatkozás kiválasztása, amely a valóságban is bizonyítható eredményeket hoz. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban|A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban]] === Beszédaktus elmélet === Fontos minden közlés, érv szituációba helyezése. Nem csak maga a közlés számít, de az is hogy eközben a beszélő milyen szerepet vállal, és mit szeretne elérni. Sokszor az előzmények, előítéletek, szokások, ismeretek alapvetően befolyásolják a közölt ismeret értelmezését és felhasználását a fogadó részéről. == Magyar vitakultúra közösségek == * https://www.vitakultura.hu * https://www.facebook.com/groups/onlinevita == Források, külső hivatkozások == * Az oldal szerzői a [[Segítség:Laptörténet|Laptörténet]]ben tekinthetőek meg. {{Wikipédia|vita}} {{Commonscat|debating|Vitakultúra}} * [https://www.vitakultura.hu/ Vitakultúra Egyesület] * [https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/vitakultura-magyar Új Pedagógiai Szemle 2002 október Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás II.] kerettanterv elemzés * [https://alternativgazdasag.fandom.com/wiki/Vitakult%C3%BAra Vitakultúra ismeretterjesztő szöveggyűjtemény] [[Kategória:Vitakultúra]] [[Kategória:Emberi és társadalmi értékek gyűjteménye]] 9vxz9m537wv9e3op26eaj749ylywuum 6 134630 543820 2026-05-10T12:20:18Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Szepestamásfalva pecsétje, 1703, Csodatevő Szűz Mária pecsétképpel. | Forrás = Szepesi Múzeum [https://www.spisskemuzeum.com/barokove-zazraky/] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 543820 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Szepestamásfalva pecsétje, 1703, Csodatevő Szűz Mária pecsétképpel. | Forrás = Szepesi Múzeum [https://www.spisskemuzeum.com/barokove-zazraky/] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} ob9e3bw5cllltnawpw484gxieqgp70g 543824 543820 2026-05-10T12:28:51Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543824 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Szepestamásfalva pecsétje, 1703, Csodatevő Szűz Mária pecsétképpel. | Forrás = Szepesi Múzeum, SNM – Spišské múzeum/Spišský hrad [https://www.spisskemuzeum.com/barokove-zazraky/] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} esrz8yer89p9p8vh8lxijq72gjfdgg3 0 134631 543821 2026-05-10T12:20:49Z Szegedi László 136 Új oldal, tartalma: „{{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Szepestamásfalva ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703.jpg|thumb|Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703]] *Irodalom: *Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]” 543821 wikitext text/x-wiki {{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Szepestamásfalva ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703.jpg|thumb|Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703]] *Irodalom: *Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] lo6yf8c51wo6beddn8h1sossc8rnk9c 543823 543821 2026-05-10T12:26:32Z Szegedi László 136 543823 wikitext text/x-wiki {{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Szepestamásfalva ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Szepestamásfalva címere.jpg|thumb|]] [[Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703.jpg|thumb|Fájl:Szepestamásfalva pecsétje, 1703]] *Irodalom: *Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] 95cgv0q6ja5vhyvptvtz6cjobpuya8a 6 134632 543822 2026-05-10T12:25:56Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Szepestamásfalva címere | Forrás = Facebook [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=156063960031472&set=pb.100068836075738.-2207520000&type=3&locale=sk_SK] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 543822 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Szepestamásfalva címere | Forrás = Facebook [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=156063960031472&set=pb.100068836075738.-2207520000&type=3&locale=sk_SK] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} ep7c52xkf4zmf01jh5y7g86sblu0728 6 134633 543825 2026-05-10T15:26:20Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző =… 543825 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} kl4mp5hy42ehk6dlecqdhlqe8vcm0d2 543828 543825 2026-05-10T15:32:19Z Szegedi László 136 Szegedi László [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, öl (1,9 m), rőf (78 cm), tőr (35 cm).jpeg]] új verzióját töltötte fel 543825 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} kl4mp5hy42ehk6dlecqdhlqe8vcm0d2 543851 543828 2026-05-10T17:29:41Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543851 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35,2 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 1xqmox5frbtqmn2tga16mk6bszh7bco 543853 543851 2026-05-10T17:30:25Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543853 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (35,2 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} foow72lczj0d27dns73tdekyc7j110w 543855 543853 2026-05-10T17:37:01Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543855 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy tőr (35,2 cm: a penge hossza a markolat nélkül 26 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 1x14268almnyg6xasvgbibau0xziek0 6 134634 543829 2026-05-10T15:44:49Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr és rőf Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín… 543829 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr és rőf Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} clfkuctyb6hdie4olrcucblp5e4i1gm 543841 543829 2026-05-10T16:50:35Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543841 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr és rőf. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 3k64bd7898ogm7muhtcf4gqhllpwlt3 543858 543841 2026-05-10T17:50:09Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543858 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr és rőf. A rőföt 5 függőleges vonal tagolja, ami azt 6 araszra osztja. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} [[Fájl:Pozsonyi mértékegységek a régi városháza kapuján, 1715, tőr (35,2 cm).jpeg|thumb|]] == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} j1ctlpakutd588696br19u9o1dzgqjx 6 134635 543831 2026-05-10T16:21:56Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: | 1715 | PRESPURG | OPTIIARI [optimari] | CLAFTER | (a legmegfelelőbb pozsonyi öl) Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Mak… 543831 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: | 1715 | PRESPURG | OPTIIARI [optimari] | CLAFTER | (a legmegfelelőbb pozsonyi öl) Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 448nh06zrspc2l00sbcuuplubu7rn18 543832 543831 2026-05-10T16:24:48Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543832 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER | (a legmegfelelőbb pozsonyi öl) Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} baotne8zz21p2iqn5c8xmmk9h51wkwq 543833 543832 2026-05-10T16:26:14Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543833 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl) Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} nsstdsifos6kmcw3p7copg6zmefoom8 543838 543833 2026-05-10T16:38:00Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543838 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 6 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 lábra tagolja az ölt. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} mg30m146p18xtebj9rcjxx1lhg27utj 543839 543838 2026-05-10T16:39:51Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543839 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIARI [optimari] CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 lábra tagolja az ölt. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 84d5u0bwd5zyagc2ndof6ldcylpli55 543843 543839 2026-05-10T16:52:25Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543843 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG OPTIIIARI [optimari] CLAFTER (a legmegfelelőbb pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 lábra tagolja az ölt. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} a94srh5ncd3p7aqz84zhthdb83vpzv2 543846 543843 2026-05-10T16:55:52Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 543846 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi öl; felirata: 1715 PRESPURG ORTINARI CLAFTER (a rendes pozsonyi öl). A szavakat 5 függőleges vonal választja el egymástól, ami 6 lábra tagolja az ölt. Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy késpenge (kb. 35 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 5rzmdmg6ouerm9l6yxgvybbfp1k6lr5 6 134636 543857 2026-05-10T17:49:21Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy tőr (35,2 cm: a penge hossza a markolat nélkül 26 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. |… 543857 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Pozsonyi tőr Régi mértékegységek a pozsonyi régi városháza kapuján, 1715. Jobb oldalon a pozsonyi öl (1,9 m), bal oldalon a pozsonyi rőf (78 cm); mellette egy tőr (35,2 cm: a penge hossza a markolat nélkül 26 cm), mely azt jelezte a pozsonyi polgároknak, hogy maximum milyen hosszú késük vagy tőrük lehetett. Az ennél hosszabb penge már kardnak számított, amit csak nemes ember viselhetett. | Forrás = Maksi Dávid és apja, János felvétele Szegedi László részére. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} alf5cohn3y1t74pmplzeaoq0obhtuus 0 134637 543860 2026-05-10T19:53:52Z Rodrigo 4709 + 543860 wikitext text/x-wiki '''[[w:Paul Feyerabend|Paul Feyerabend]]''' jelszószerűvé vált fő tézise az '''„anything goes”''' vagyis '''„bármi megteszi”''' === Kifejtve === A módszeresség legalább olyan veszélyes a valódi tudományra és a társadalomra, mint a rendszertelenség. A tudományoknak sem mint kategóriának, sem mint időben létező dolognak, nincs egységes struktúrája (ezért egy egzakt tudományelmélet lehetetlen); sem állandónak tekinthető normái, a módszerességre épülő tudományos objektivitás pusztán a tudománytörténet elfogult, tényekkel cáfolható szemléletéből megalkotott mítosz, amely könnyen rossz értelemben vett ideológiává fajulhat. Sem az indukció, sem a deduktív módszerek, sem az elméletek konzisztenciájának megkövetelése, sem más szilárdnak hitt és magabiztosan hirdetett tudományos alapelvek, nem kivétel nélküliek, és nem is feltétlenül indokoltak: „egyetlen gondolat sem lehet olyan régi vagy olyan abszurd, hogy ne segítene tökéletesíteni tudásunkat … soha egyetlen elmélet nem állt összhangban tárgyának összes tényével … a tényeket a régebbi ideológiák konstruálják, és a tények és elméletek összeütközése akár a haladás jele is lehet.” A tudománynak, ha a társadalmat akarja szolgálni, leginkább pluralizmusra és a belső előírásoktól való szabadságra van szüksége.<ref>Feyerabend, K.: ''A módszer ellen''. [[Atlantisz Könyvkiadó]], 2002.</ref> == Források == b1wcp41fwsjikgvfdjzkn3ivgz4bgxl 543861 543860 2026-05-10T19:55:51Z Rodrigo 4709 + 543861 wikitext text/x-wiki '''[[w:Paul Feyerabend|Paul Feyerabend]]''' jelszószerűvé vált fő tézise az '''„anything goes”''' vagyis '''„bármi megteszi”''' === Kifejtve === A módszeresség legalább olyan veszélyes a valódi tudományra és a társadalomra, mint a rendszertelenség. A tudományoknak sem mint kategóriának, sem mint időben létező dolognak, nincs egységes struktúrája (ezért egy egzakt tudományelmélet lehetetlen); sem állandónak tekinthető normái, a módszerességre épülő tudományos objektivitás pusztán a tudománytörténet elfogult, tényekkel cáfolható szemléletéből megalkotott mítosz, amely könnyen rossz értelemben vett ideológiává fajulhat. Sem az indukció, sem a deduktív módszerek, sem az elméletek konzisztenciájának megkövetelése, sem más szilárdnak hitt és magabiztosan hirdetett tudományos alapelvek, nem kivétel nélküliek, és nem is feltétlenül indokoltak: „egyetlen gondolat sem lehet olyan régi vagy olyan abszurd, hogy ne segítene tökéletesíteni tudásunkat … soha egyetlen elmélet nem állt összhangban tárgyának összes tényével … a tényeket a régebbi ideológiák konstruálják, és a tények és elméletek összeütközése akár a haladás jele is lehet.” === Konklúzió === A tudománynak, ha a társadalmat akarja szolgálni, leginkább pluralizmusra és a belső előírásoktól való szabadságra van szüksége.<ref>Feyerabend, K.: ''A módszer ellen''. [[Atlantisz Könyvkiadó]], 2002.</ref> == Források == [[Kategória:Vitakultúra]] emxct7c9hzxktbn0shg1m4af0uyddn0 0 134638 543862 2026-05-11T01:31:35Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Chrysanthemum morifolium|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kínai krizantém''', az őszirózsafélék családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó, kül…” 543862 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Chrysanthemum morifolium|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kínai krizantém''', az őszirózsafélék családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó, különleges, margarétaszerű virágokkal díszítő, ehető növény. : A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék, de ehető és mérgező fajok is előfordulnak. : A kínai krizantém egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Május közepén végleges helyére vetjük 1-2 cm mélyen, 40 x 50-es tenyészterületre, 6-8 maggal fészkenként. A talajápoláson kívül más gondozást nem igényel. Szárazon termeszthető, zsengeségének megóvására azonban szükség szerint 5-10 mm-es permetező öntözést alkalmazhatunk. : Salátának, körítésnek, húsok fűszerezésére zsenge leveleit virágszirmát használják fel úgy, mint az ismert salátát vagy fűszernövényeink nyers levelét. Japánban az ehető krizantém levelet nyersen is fogyasztják, de leforrázva, mert hosszasabb főzésnél megkeseredik. : Teaként elkészítve a virágok különlegesen szép látványt nyújtanak. Távol-Keleten olyan népszerű, mint nálunk a kamilla virág, felhasználási területük is hasonló. Külsőleg szemöblítőként is alkalmazzák. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum morifolium|{{SUBPAGENAME}}}} op148hvkpm6qhh5l4nmx5enlz1zqsno 543863 543862 2026-05-11T01:32:32Z KeFe 20 543863 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Chrysanthemum morifolium 08NOV.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Chrysanthemum morifolium|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kínai krizantém''', az őszirózsafélék családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló, többnyire Kelet-Ázsiából származó, különleges, margarétaszerű virágokkal díszítő, ehető növény. : A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék, de ehető és mérgező fajok is előfordulnak. : A kínai krizantém egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Május közepén végleges helyére vetjük 1-2 cm mélyen, 40 x 50-es tenyészterületre, 6-8 maggal fészkenként. A talajápoláson kívül más gondozást nem igényel. Szárazon termeszthető, zsengeségének megóvására azonban szükség szerint 5-10 mm-es permetező öntözést alkalmazhatunk. : Salátának, körítésnek, húsok fűszerezésére zsenge leveleit virágszirmát használják fel úgy, mint az ismert salátát vagy fűszernövényeink nyers levelét. Japánban az ehető krizantém levelet nyersen is fogyasztják, de leforrázva, mert hosszasabb főzésnél megkeseredik. : Teaként elkészítve a virágok különlegesen szép látványt nyújtanak. Távol-Keleten olyan népszerű, mint nálunk a kamilla virág, felhasználási területük is hasonló. Külsőleg szemöblítőként is alkalmazzák. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Chrysanthemum morifolium|{{SUBPAGENAME}}}} 35vbdzqcmdbpyf9zvvg6xcmwu6oi206 0 134639 543864 2026-05-11T01:33:51Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kínai krizantém]] 543864 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kínai krizantém]] 6raqwc267wf9600liqajgs4phnkrkih