Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.8 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 48794 550205 255793 2026-06-30T01:12:16Z KeFe 20 550205 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Cultivated Blackberry, Rubus fruticosus - geograph.org.uk - 1426305.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus rusticanus var. inermis|-}} {{népies|'''Thornfree''' ''(Brainerd x Merton Thornless) x (Merton Thornless x Eldorado)'', '''Navaho''', '''Loch Ness'''}} <br/> :A szeder termelése csak a tüskétlen fajták megjelenésével került előtérbe. Magyarországon jelentősebb árutermelő szederültetvények létesítésére az 1980-as években került sor, de a kiskertekben is kedvelt gyümölcs. :A tüskétlen szeder fagyérzékenyebb, mint a tüskés fajták, olyan területeken ahol a hőmérséklet gyakran esik -20 °C alá, a szeder nem termeszthető igazán sikeresen, -23 °C-os hidegben már erősen károsodhat. :Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de szörp és gyümölcsbor készítésére is. :Szárított levelét [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szeder|gyógyteaként]] használják. :Ha a megmosott szedret leöntjük mézzel és tejszínnel, botmixerrel kellemes italt készíthetünk belőle. :Hűtve is finom, fagyasztva tartósítható. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Rubus rusticanus var. inermis|{{SUBPAGENAME}}}} hg03nmxkhkg7slg026jrp1pxis5cy6i 550206 550205 2026-06-30T01:12:34Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tüskétlen szeder]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tüskétlen szeder]] 550205 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Cultivated Blackberry, Rubus fruticosus - geograph.org.uk - 1426305.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus rusticanus var. inermis|-}} {{népies|'''Thornfree''' ''(Brainerd x Merton Thornless) x (Merton Thornless x Eldorado)'', '''Navaho''', '''Loch Ness'''}} <br/> :A szeder termelése csak a tüskétlen fajták megjelenésével került előtérbe. Magyarországon jelentősebb árutermelő szederültetvények létesítésére az 1980-as években került sor, de a kiskertekben is kedvelt gyümölcs. :A tüskétlen szeder fagyérzékenyebb, mint a tüskés fajták, olyan területeken ahol a hőmérséklet gyakran esik -20 °C alá, a szeder nem termeszthető igazán sikeresen, -23 °C-os hidegben már erősen károsodhat. :Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de szörp és gyümölcsbor készítésére is. :Szárított levelét [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szeder|gyógyteaként]] használják. :Ha a megmosott szedret leöntjük mézzel és tejszínnel, botmixerrel kellemes italt készíthetünk belőle. :Hűtve is finom, fagyasztva tartósítható. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Rubus rusticanus var. inermis|{{SUBPAGENAME}}}} hg03nmxkhkg7slg026jrp1pxis5cy6i 0 52836 550217 453782 2026-06-30T01:44:11Z KeFe 20 550217 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pacsirtafű|Pacsirtafű]] #[[Növények/P/Pacsuli|Pacsuli]] #[[Növények/P/Páfrányfenyő|Páfrányfenyő]], ''(Ginkgo biloba)'' #[[Növények/P/Páfránylevelű cickafark|Páfránylevelű cickafark]] #[[Növények/P/Palástfű|Palástfű]] ~ [[Növények/K/Közönséges palástfű|Közönséges palástfű]] ''(Alchemilla vulgaris)'' #[[Növények/P/Pálmaliliom|Pálmaliliom]] #[[Növények/P/Panamakéreg|Panamakéreg]], ''(Quillaja saponaria)'' #[[Növények/P/Papau|Papau]], ''(Asimina triloba)'' #[[Növények/P/Paprika|Paprika]], ''(Capsicum annuum)'' #[[Növények/P/Papsajtmályva|Papsajtmályva]] ~ [[Növények/P/Papsajt|Papsajt]] ''(Malva neglecta)'' #[[Növények/P/Papucskosbor|Papucskosbor]] ~ [[Növények/V/Vénusz sarucska|Vénusz sarucska]] [[Növények/B/Boldogasszony papucsa|Boldogasszony papucsa]] ''(Cypripedium calceolus)'' #[[Növények/P/Paradicsom|Paradicsom]], ''(Lycopersicon esculentum)'' #[[Növények/P/Paradicsommag|Paradicsommag]] ~ [[Növények/M/Malagétabors|Malagétabors]] ''(Aframomum melegueta)'' #[[Növények/P/Pareira|Pareira]] ~ [[Növények/T/Tubokuráre|Tubokuráre]] ''(Chondrodendron tomentosum)'' #[[Növények/P/Parlagfű|Parlagfű]] #[[Növények/P/Parlagi atracél|Parlagi atracél]] #[[Növények/P/Parlagi bolhafű|Parlagi bolhafű]], ''([[Pulicaria vulgaris]])'' #[[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]], ''([[Oenothera biennis]])'' #[[Növények/P/Parlagi madársóska|Parlagi madársóska]] #[[Növények/P/Parlagi nefelejcs|Parlagi nefelejcs]], ''([[Myosotis arvensis]])'' #[[Növények/P/Parlagi rózsa|Parlagi rózsa]] ~ [[Növények/B/Bársonyrózsa|Bársonyrózsa]] ''([[Rosa gallica]])'' #[[Növények/P/Parlagi rézgyom|Parlagi rézgyom]] ''([[Iva xanthiifolia]])'' #[[Növények/P/Párlófű|Párlófű]] ~ [[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] ~ [[Növények/P/Patika párlófű|Patika párlófű]] ''([[Agrimonia eupatoria]])'' #[[Növények/P/Párlópimpó|Párlópimpó]] ''([[Aremonia agrimonoides]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pasztinák|Pasztinák]] ~ [[Növények/P/Paszternák|Paszternák]] ''([[Pastinaca sativa]])'' #[[Növények/P/Pásztortáska|Pásztortáska]] ~ [[Növények/K/Közönséges pásztortáska|Közönséges pásztortáska]] ''([[Capsella bursa-pastoris]])'' #[[Növények/P/Pázsitos nőszirom|Pázsitos nőszirom]] ''(Iris graminea)'' #[[Növények/P/Pávafarkú salamonpecsét|Pávafarkú salamonpecsét]] ''([[Polygonatum verticillatum]])'' #[[Növények/P/Pejotl|Pejotl]] ~ [[Növények/M/Meszkalin kaktusz|Meszkalin kaktusz]] ''([[Lophophora williamsii]])'' #[[Növények/P/Pelyvás pajzsika|Pelyvás pajzsika]] ''([[Dryopteris affinis]])'' #[[Növények/P/Pénzlevelű lizinka|Pénzlevelű lizinka]] ''([[Lysimachia nummularia]])'' #[[Növények/P/Peremizs|Peremizs]] #[[Növények/P/Perubalzsam|Perubalzsam]], ''([[Myroxylon balsamum]])'' #[[Növények/P/Perui bors|Perui bors]], #[[Növények/P/Perui gyapot|Perui gyapot]], ''([[Gossypium barbadense]])'' #[[Növények/P/Perzsa veronika|Perzsa veronika]] ([[Veronica persica]]) #[[Növények/P/Petrezselyem|Petrezselyem]], ''([[Petroselinum crispum]])'' #[[Növények/P/Pettyegetett tüdőfű|Pettyegetett tüdőfű]] ~ [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] ~ ''([[Pulmonaria officinalis]])'' #[[Növények/P/Pettyes méhbalzsam|Pettyes méhbalzsam]] ~ [[Növények/A/Amerikai lómenta|Amerikai lómenta]] ''([[Monarda punctata]])'' #[[Növények/P/Pettyes orbáncfű|Pettyes orbáncfű]] ([[Hypericum maculatum]]), #[[Növények/P/Pipacs|Pipacs]] ~ [[Növények/V/Vetési pipacs|Vetési pipacs]] ~ [[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] ''([[Papaver rhoeas]])'' #[[Növények/P/Pireneusi berkenye|Pireneusi berkenye]] #[[Növények/P/Piretrum|Piretrum]] ~ #[[Növények/P/Pirítógyökér|Pirítógyökér]], ''([[Tamus communis]])'' #[[Növények/P/Piros amaránt|Piros amaránt]], ''([[Amaranthus hypochondriacus]])'' #[[Növények/P/Piros budavirág|Piros budavirág]], ''([[Spergularia rubra]])'' #[[Növények/P/Piros gólyaorr|Piros gólyaorr]], ''([[Geranium sanguineum]])'' #[[Növények/P/Piros gönye|Piros gönye]], ''([[Bryonia dioica]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Piros gyűszűvirág|Piros gyűszűvirág]] ~ [[Növények/G/Gyűszűvirág|Gyűszűvirág]] ''([[Digitalis purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros kasvirág|Piros kasvirág]], ''([[Echinacea purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros mécsvirág|Piros mécsvirág]], ([[Silene dioica]]), #[[Növények/P/Piros ribiszke|Piros ribiszke]], ''([[Ribes rubrum]])'' #[[Növények/P/Piros sarkantyúvirág|Piros sarkantyúvirág]], ''([[Centranthus ruber]])'' #[[Növények/P/Pirosló hunyor|Pirosló hunyor]], ''([[Helleborus purpurascens]])'' #[[Növények/P/Pisztácia|Pisztácia]], ''([[Pistacia vera]])'' #[[Növények/P/Podagrafű|Podagrafű]], ''([[Aegopodium podagraria]])'' #[[Növények/P/Pohánka|Pohánka]] ~ [[Növények/H/Hajdina|Hajdina]], ''([[Fagopyrum esculentum]] #[[Növények/P/Pompás jezsámen|Pompás jezsámen]], ''([[Philadelphus coronarius]])'' #[[Növények/P/Pompás klárika|Pompás klárika]] #[[Növények/P/Pompás kurkuma|Pompás kurkuma]] #[[Növények/P/Pontusi havasszépe|Pontusi havasszépe]] #[[Növények/P/Pongyola pitypang|Pongyola pitypang]] ~ [[Növények/G/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] ''([[Taraxacum officinale]])'' #[[Növények/P/Porcikafű|Porcikafű]], ''(''Herniaria hirsula'')'' #[[Növények/P/Porcsinfű|Porcsinfű]], ''([[Polygonum aviculare]])'' #[[Növények/P/Posvány kakastaréj|Posvány kakastaréj]], ''([[Pedicularis palustris]])'' #[[Növények/P/Pukkanó dudafürt|Pukkanó dudafürt]], ''([[Colutea arborescens]])'' #[[Növények/P/Puszpáng|Puszpáng]] ~ [[Növények/Ö/Örökzöld puszpáng|Örökzöld puszpáng]] ''([[Buxus sempervirens]])'' #[[Növények/P/Porphyra umbilicalis|Porphyra umbilicalis]] (magyar neve nincs) #[[Növények/P/Pireneusi pacsirtafű|Pireneusi pacsirtafű]] ([[Polygala vayredae]]) #[[Növények/P/Pusztai kreozot|Pusztai kreozot]], (cserje) ''([[Larrea divaricata]] Cav.)'' #[[Növények/P/Pusztai meténg|Pusztai meténg]] #[[Növények/P/Pünkösdi rózsa|Pünkösdi rózsa]], |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/P&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> j48xtel7d50rklhs391ziijiis9p9p0 550220 550217 2026-06-30T02:27:04Z KeFe 20 550220 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pacsirtafű|Pacsirtafű]] #[[Növények/P/Pacsuli|Pacsuli]] #[[Növények/P/Padlizsán]] ([[Solanum melongena]]) #[[Növények/P/Páfrányfenyő|Páfrányfenyő]], ''([[Ginkgo biloba]])'' #[[Növények/P/Páfránylevelű cickafark|Páfránylevelű cickafark]] #[[Növények/P/Palástfű|Palástfű]] ~ [[Növények/K/Közönséges palástfű|Közönséges palástfű]] ''([[Alchemilla vulgaris]])'' #[[Növények/P/Pálmaliliom|Pálmaliliom]] #[[Növények/P/Panamakéreg|Panamakéreg]], ''([[Quillaja saponaria]])'' #[[Növények/P/Pántlikafű|Pántlikafű]] ([[Phalaroides arundinacea]]) , (Typhoides arundinacea) #[[Növények/P/Papau|Papau]], ''([[Asimina triloba]])'' #[[Növények/P/Paprika|Paprika]], ''([[Capsicum annuum]])'' #[[Növények/P/Papsajtmályva|Papsajtmályva]] ~ [[Növények/P/Papsajt|Papsajt]] ''([[Malva neglecta]])'' #[[Növények/P/Papucskosbor|Papucskosbor]] ~ [[Növények/V/Vénusz sarucska|Vénusz sarucska]] [[Növények/B/Boldogasszony papucsa|Boldogasszony papucsa]] ''([[Cypripedium calceolus]])'' #[[Növények/P/Paradicsom|Paradicsom]], ''([[Lycopersicon esculentum]])'' #[[Növények/P/Paradicsommag|Paradicsommag]] ~ [[Növények/M/Malagétabors|Malagétabors]] ''([[Aframomum melegueta]])'' #[[Növények/P/Pareira|Pareira]] ~ [[Növények/T/Tubokuráre|Tubokuráre]] ''([[Chondrodendron tomentosum]])'' #[[Növények/P/Parlagfű|Parlagfű]] #[[Növények/P/Parlagi atracél|Parlagi atracél]] #[[Növények/P/Parlagi bolhafű|Parlagi bolhafű]], ''([[Pulicaria vulgaris]])'' #[[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]], ''([[Oenothera biennis]])'' #[[Növények/P/Parlagi madármályva|Parlagi madármályva]] ([[Lavatera thuringiaca]]) #[[Növények/P/Parlagi madársóska|Parlagi madársóska]] #[[Növények/P/Parlagi nefelejcs|Parlagi nefelejcs]], ''([[Myosotis arvensis]])'' #[[Növények/P/Parlagi rézgyom|Parlagi rézgyom]] ''([[Iva xanthiifolia]])'' #[[Növények/P/Parlagi rózsa|Parlagi rózsa]] ~ [[Növények/B/Bársonyrózsa|Bársonyrózsa]] ''([[Rosa gallica]])'' #[[Növények/P/Párlófű|Párlófű]] ~ [[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] ~ [[Növények/P/Patika párlófű|Patika párlófű]] ''([[Agrimonia eupatoria]])'' #[[Növények/P/Párlópimpó|Párlópimpó]] ''([[Aremonia agrimonoides]])'' #[[Növények/P/Parti sás|Parti sás]] ([[Carex riparia]]) #[[Növények/P/Pasztinák|Pasztinák]] ~ [[Növények/P/Paszternák|Paszternák]] ''([[Pastinaca sativa]])'' #[[Növények/P/Pásztortáska|Pásztortáska]] ~ [[Növények/K/Közönséges pásztortáska|Közönséges pásztortáska]] ''([[Capsella bursa-pastoris]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pávafarkú salamonpecsét|Pávafarkú salamonpecsét]] ''([[Polygonatum verticillatum]])'' #[[Növények/P/Pázsitos nőszirom|Pázsitos nőszirom]] ''(Iris graminea)'' #[[Növények/P/Pejotl|Pejotl]] ~ [[Növények/M/Meszkalin kaktusz|Meszkalin kaktusz]] ''([[Lophophora williamsii]])'' #[[Növények/P/Pelyhes selyemperje|Pelyhes selyemperje]] ([[Holcus lanatus]]) #[[Növények/P/Pelyhes zabfű|Pelyhes zabfű]] ([[Helictotrichon pubescens]]) #[[Növények/P/Pelyvás pajzsika|Pelyvás pajzsika]] ''([[Dryopteris affinis]])'' #[[Növények/P/Pénzlevelű lizinka|Pénzlevelű lizinka]] ''([[Lysimachia nummularia]])'' #[[Növények/P/Peremizs|Peremizs]] #[[Növények/P/Perubalzsam|Perubalzsam]], ''([[Myroxylon balsamum]])'' #[[Növények/P/Perui bors|Perui bors]], #[[Növények/P/Perui gyapot|Perui gyapot]], ''([[Gossypium barbadense]])'' #[[Növények/P/Perzsa veronika|Perzsa veronika]] ([[Veronica persica]]) #[[Növények/P/Petrezselyem|Petrezselyem]], ''([[Petroselinum crispum]])'' #[[Növények/P/Pettyegetett lizinka|Pettyegetett lizinka]] ([[Lysimachia punctata]]) #[[Növények/P/Pettyegetett tüdőfű|Pettyegetett tüdőfű]] ~ [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] ~ ''([[Pulmonaria officinalis]])'' #[[Növények/P/Pettyes méhbalzsam|Pettyes méhbalzsam]] ~ [[Növények/A/Amerikai lómenta|Amerikai lómenta]] ''([[Monarda punctata]])'' #[[Növények/P/Pettyes orbáncfű|Pettyes orbáncfű]] ([[Hypericum maculatum]]), #[[Növények/P/Pilisi bükköny|Pilisi bükköny]] ([[Vicia sparsiflora]]) #[[Növények/P/Pipacs|Pipacs]] ~ [[Növények/V/Vetési pipacs|Vetési pipacs]] ~ [[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] ''([[Papaver rhoeas]])'' #[[Növények/P/Pipacslevelű zörgőfű|Pipacslevelű zörgőfű]] ([[Crepis rhoaedifolia]]) #[[Növények/P/Pireneusi berkenye|Pireneusi berkenye]] #[[Növények/P/Pireneusi pacsirtafű|Pireneusi pacsirtafű]] ([[Polygala vayredae]]) #[[Növények/P/Piretrum|Piretrum]] ~ #[[Növények/P/Pirítógyökér|Pirítógyökér]] ([[Tamus communis]]) #[[Növények/P/Pirítógyökér|Pirítógyökér]], ''([[Tamus communis]])'' #[[Növények/P/Pirók ujjas muhar|Pirók ujjas muhar]] ([[Digitaria sanguinalis]]) #[[Növények/P/Pirók ujjasmuhar|Pirók ujjasmuhar]] ([[Digitaria sanguinalis]]) #[[Növények/P/Piros amaránt|Piros amaránt]], ''([[Amaranthus hypochondriacus]])'' #[[Növények/P/Piros budavirág|Piros budavirág]], ''([[Spergularia rubra]])'' #[[Növények/P/Piros gólyaorr|Piros gólyaorr]], ''([[Geranium sanguineum]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Piros gönye|Piros gönye]], ''([[Bryonia dioica]])'' #[[Növények/P/Piros gyűszűvirág|Piros gyűszűvirág]] ~ [[Növények/G/Gyűszűvirág|Gyűszűvirág]] ''([[Digitalis purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros kasvirág|Piros kasvirág]], ''([[Echinacea purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros mécsvirág|Piros mécsvirág]], ([[Silene dioica]]), #[[Növények/P/Piros pozdor|Piros pozdor]] ([[Scorzonera purpurea]]) #[[Növények/P/Piros ribiszke|Piros ribiszke]], ''([[Ribes rubrum]])'' #[[Növények/P/Piros sarkantyúvirág|Piros sarkantyúvirág]], ''([[Centranthus ruber]])'' #[[Növények/P/Pirosló hunyor|Pirosló hunyor]], ''([[Helleborus purpurascens]])'' #[[Növények/P/Pisztácia|Pisztácia]], ''([[Pistacia vera]])'' #[[Növények/P/Podagrafű|Podagrafű]], ''([[Aegopodium podagraria]])'' #[[Növények/P/Pohánka|Pohánka]] ~ [[Növények/H/Hajdina|Hajdina]], ''([[Fagopyrum esculentum]] #[[Növények/P/Pokolvarlibatop|Pokolvarlibatop]] ([[Chenopodium hybridum]]) #[[Növények/P/Póléveronika|Póléveronika]] ([[Veronica anagallis-aquatica]]) #[[Növények/P/Poloskavész|Poloskavész]] ([[Cimicifuga europaea]]) #[[Növények/P/Pompás jezsámen|Pompás jezsámen]], ''([[Philadelphus coronarius]])'' #[[Növények/P/Pompás klárika|Pompás klárika]] #[[Növények/P/Pompás kurkuma|Pompás kurkuma]] #[[Növények/P/Pongyola pitypang|Pongyola pitypang]] ~ [[Növények/G/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] ''([[Taraxacum officinale]])'' #[[Növények/P/Pontusi havasszépe|Pontusi havasszépe]] #[[Növények/P/Porcikafű|Porcikafű]], ''(''Herniaria hirsula'')'' #[[Növények/P/Porcsinfű|Porcsinfű]], ''([[Polygonum aviculare]])'' #[[Növények/P/Porphyra umbilicalis|Porphyra umbilicalis]] (magyar neve nincs) #[[Növények/P/Posvány kakastaréj|Posvány kakastaréj]], ''([[Pedicularis palustris]])'' #[[Növények/P/Posványkakastaréj|Posványkakastaréj]], ([[Pedicularis palustris]]) #[[Növények/P/Puha rozsnok|Puha rozsnok]], ([[Bromus hordaceus]]) #[[Növények/P/Pukkanó dudafürt|Pukkanó dudafürt]], ''([[Colutea arborescens]])'' #[[Növények/P/Puszpáng|Puszpáng]] ~ [[Növények/Ö/Örökzöld puszpáng|Örökzöld puszpáng]] ''([[Buxus sempervirens]])'' #[[Növények/P/Pusztai kreozot|Pusztai kreozot]], (cserje) ''([[Larrea divaricata]] Cav.)'' #[[Növények/P/Pusztai meténg|Pusztai meténg]] #[[Növények/P/Pünkösdi rózsa|Pünkösdi rózsa]], |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/P&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 6vx98sry9z25pk2wtfcg6j68tlr098w 550223 550220 2026-06-30T02:41:05Z KeFe 20 550223 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pacsirtafű|Pacsirtafű]] #[[Növények/P/Pacsuli|Pacsuli]] #[[Növények/P/Padlizsán]] ([[Solanum melongena]]) #[[Növények/P/Páfrányfenyő|Páfrányfenyő]], ''([[Ginkgo biloba]])'' #[[Növények/P/Páfránylevelű cickafark|Páfránylevelű cickafark]] #[[Növények/P/Palástfű|Palástfű]] ~ [[Növények/K/Közönséges palástfű|Közönséges palástfű]] ''([[Alchemilla vulgaris]])'' #[[Növények/P/Pálmaliliom|Pálmaliliom]] #[[Növények/P/Panamakéreg|Panamakéreg]], ''([[Quillaja saponaria]])'' #[[Növények/P/Pántlikafű|Pántlikafű]] ([[Phalaroides arundinacea]]) , (Typhoides arundinacea) #[[Növények/P/Papau|Papau]], ''([[Asimina triloba]])'' #[[Növények/P/Paprika|Paprika]], ''([[Capsicum annuum]])'' #[[Növények/P/Papsajtmályva|Papsajtmályva]] ~ [[Növények/P/Papsajt|Papsajt]] ''([[Malva neglecta]])'' #[[Növények/P/Papucskosbor|Papucskosbor]] ~ [[Növények/V/Vénusz sarucska|Vénusz sarucska]] [[Növények/B/Boldogasszony papucsa|Boldogasszony papucsa]] ''([[Cypripedium calceolus]])'' #[[Növények/P/Paradicsom|Paradicsom]], ''([[Lycopersicon esculentum]])'' #[[Növények/P/Paradicsommag|Paradicsommag]] ~ [[Növények/M/Malagétabors|Malagétabors]] ''([[Aframomum melegueta]])'' #[[Növények/P/Pareira|Pareira]] ~ [[Növények/T/Tubokuráre|Tubokuráre]] ''([[Chondrodendron tomentosum]])'' #[[Növények/P/Parlagfű|Parlagfű]] #[[Növények/P/Parlagi atracél|Parlagi atracél]] #[[Növények/P/Parlagi bolhafű|Parlagi bolhafű]], ''([[Pulicaria vulgaris]])'' #[[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]], ''([[Oenothera biennis]])'' #[[Növények/P/Parlagi madármályva|Parlagi madármályva]] ([[Lavatera thuringiaca]]) #[[Növények/P/Parlagi madársóska|Parlagi madársóska]] #[[Növények/P/Parlagi nefelejcs|Parlagi nefelejcs]], ''([[Myosotis arvensis]])'' #[[Növények/P/Parlagi rézgyom|Parlagi rézgyom]] ''([[Iva xanthiifolia]])'' #[[Növények/P/Parlagi rózsa|Parlagi rózsa]] ~ [[Növények/B/Bársonyrózsa|Bársonyrózsa]] ''([[Rosa gallica]])'' #[[Növények/P/Párlófű|Párlófű]] ~ [[Növények/K/Közönséges párlófű|Közönséges párlófű]] ~ [[Növények/P/Patika párlófű|Patika párlófű]] ''([[Agrimonia eupatoria]])'' #[[Növények/P/Párlópimpó|Párlópimpó]] ''([[Aremonia agrimonoides]])'' #[[Növények/P/Parti sás|Parti sás]] ([[Carex riparia]]) #[[Növények/P/Pasztinák|Pasztinák]] ~ [[Növények/P/Paszternák|Paszternák]] ''([[Pastinaca sativa]])'' #[[Növények/P/Pásztortáska|Pásztortáska]] ~ [[Növények/K/Közönséges pásztortáska|Közönséges pásztortáska]] ''([[Capsella bursa-pastoris]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Pávafarkú salamonpecsét|Pávafarkú salamonpecsét]] ''([[Polygonatum verticillatum]])'' #[[Növények/P/Pázsitos nőszirom|Pázsitos nőszirom]] ''(Iris graminea)'' #[[Növények/P/Pejotl|Pejotl]] ~ [[Növények/M/Meszkalin kaktusz|Meszkalin kaktusz]] ''([[Lophophora williamsii]])'' #[[Növények/P/Pelyhes selyemperje|Pelyhes selyemperje]] ([[Holcus lanatus]]) #[[Növények/P/Pelyhes zabfű|Pelyhes zabfű]] ([[Helictotrichon pubescens]]) #[[Növények/P/Pelyvás pajzsika|Pelyvás pajzsika]] ''([[Dryopteris affinis]])'' #[[Növények/P/Pénzlevelű lizinka|Pénzlevelű lizinka]] ''([[Lysimachia nummularia]])'' #[[Növények/P/Peremizs|Peremizs]] #[[Növények/P/Perubalzsam|Perubalzsam]], ''([[Myroxylon balsamum]])'' #[[Növények/P/Perui bors|Perui bors]], #[[Növények/P/Perui gyapot|Perui gyapot]], ''([[Gossypium barbadense]])'' #[[Növények/P/Perzsa veronika|Perzsa veronika]] ([[Veronica persica]]) #[[Növények/P/Petrezselyem|Petrezselyem]], ''([[Petroselinum crispum]])'' #[[Növények/P/Pettyegetett lizinka|Pettyegetett lizinka]] ([[Lysimachia punctata]]) #[[Növények/P/Pettyegetett tüdőfű|Pettyegetett tüdőfű]] ~ [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] ~ ''([[Pulmonaria officinalis]])'' #[[Növények/P/Pettyes méhbalzsam|Pettyes méhbalzsam]] ~ [[Növények/A/Amerikai lómenta|Amerikai lómenta]] ''([[Monarda punctata]])'' #[[Növények/P/Pettyes orbáncfű|Pettyes orbáncfű]] ([[Hypericum maculatum]]), #[[Növények/P/Pilisi bükköny|Pilisi bükköny]] ([[Vicia sparsiflora]]) #[[Növények/P/Pipacs|Pipacs]] ~ [[Növények/V/Vetési pipacs|Vetési pipacs]] ~ [[Növények/K/Közönséges pipacs|Közönséges pipacs]] ''([[Papaver rhoeas]])'' #[[Növények/P/Pipacslevelű zörgőfű|Pipacslevelű zörgőfű]] ([[Crepis rhoaedifolia]]) #[[Növények/P/Pireneusi berkenye|Pireneusi berkenye]] #[[Növények/P/Pireneusi pacsirtafű|Pireneusi pacsirtafű]] ([[Polygala vayredae]]) #[[Növények/P/Piretrum|Piretrum]] ~ #[[Növények/P/Pirítógyökér|Pirítógyökér]] ([[Tamus communis]]) #[[Növények/P/Pirítógyökér|Pirítógyökér]], ''([[Tamus communis]])'' #[[Növények/P/Pirók ujjas muhar|Pirók ujjas muhar]] ([[Digitaria sanguinalis]]) #[[Növények/P/Pirók ujjasmuhar|Pirók ujjasmuhar]] ([[Digitaria sanguinalis]]) #[[Növények/P/Piros amaránt|Piros amaránt]], ''([[Amaranthus hypochondriacus]])'' #[[Növények/P/Piros budavirág|Piros budavirág]], ''([[Spergularia rubra]])'' #[[Növények/P/Piros gólyaorr|Piros gólyaorr]], ''([[Geranium sanguineum]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/P/Piros gönye|Piros gönye]], ''([[Bryonia dioica]])'' #[[Növények/P/Piros gyűszűvirág|Piros gyűszűvirág]] ~ [[Növények/G/Gyűszűvirág|Gyűszűvirág]] ''([[Digitalis purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros kasvirág|Piros kasvirág]], ''([[Echinacea purpurea]])'' #[[Növények/P/Piros mécsvirág|Piros mécsvirág]], ([[Silene dioica]]), #[[Növények/P/Piros pozdor|Piros pozdor]] ([[Scorzonera purpurea]]) #[[Növények/P/Piros ribiszke|Piros ribiszke]], ''([[Ribes rubrum]])'' #[[Növények/P/Piros sarkantyúvirág|Piros sarkantyúvirág]], ''([[Centranthus ruber]])'' #[[Növények/P/Pirosló hunyor|Pirosló hunyor]], ''([[Helleborus purpurascens]])'' #[[Növények/P/Pisztácia|Pisztácia]], ''([[Pistacia vera]])'' #[[Növények/P/Podagrafű|Podagrafű]], ''([[Aegopodium podagraria]])'' #[[Növények/P/Pohánka|Pohánka]] ~ [[Növények/H/Hajdina|Hajdina]], ''([[Fagopyrum esculentum]] #[[Növények/P/Pokolvarlibatop|Pokolvarlibatop]] ([[Chenopodium hybridum]]) #[[Növények/P/Póléveronika|Póléveronika]] ([[Veronica anagallis-aquatica]]) #[[Növények/P/Poloskavész|Poloskavész]] ([[Cimicifuga europaea]]) #[[Növények/P/Pompás jezsámen|Pompás jezsámen]], ''([[Philadelphus coronarius]])'' #[[Növények/P/Pompás klárika|Pompás klárika]] #[[Növények/P/Pompás kurkuma|Pompás kurkuma]] #[[Növények/P/Pongyola pitypang|Pongyola pitypang]] ~ [[Növények/G/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] ''([[Taraxacum officinale]])'' #[[Növények/P/Pontusi havasszépe|Pontusi havasszépe]] #[[Növények/P/Porcikafű|Porcikafű]], ''(''Herniaria hirsula'')'' #[[Növények/P/Porcsinfű|Porcsinfű]], ''([[Polygonum aviculare]])'' #[[Növények/P/Porphyra umbilicalis|Porphyra umbilicalis]] (magyar neve nincs) #[[Növények/P/Posvány kakastaréj|Posvány kakastaréj]], ''([[Pedicularis palustris]])'' #[[Növények/P/Posványkakastaréj|Posványkakastaréj]], ([[Pedicularis palustris]]) #[[Növények/P/Puha rozsnok|Puha rozsnok]], ([[Bromus hordaceus]]) #[[Növények/P/Pukkanó dudafürt|Pukkanó dudafürt]], ''([[Colutea arborescens]])'' #[[Növények/P/Puszpáng|Puszpáng]] ~ [[Növények/Ö/Örökzöld puszpáng|Örökzöld puszpáng]] ''([[Buxus sempervirens]])'' #[[Növények/P/Pusztai kreozot|Pusztai kreozot]], (cserje) ''([[Larrea divaricata]] Cav.)'' #[[Növények/P/Pusztai meténg|Pusztai meténg]] #[[Növények/P/Pünkösdi rózsa|Pünkösdi rózsa]], |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/P&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> j7l07rtf7dxdwc1jpi4gw95hm1zdyda 0 52884 550186 309429 2026-06-30T00:31:03Z KeFe 20 550186 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Quercus cortex et folium}} {{népies|}} {{haszn-rész|levél}} {{gyógyhatása|hasmenések, vérhas, aranyeres bántalmak ellen, lábfürdőkre ajánlják.}} '''Ellenjavallat''' <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Quercus cortex|{{SUBPAGENAME}}}} tapolsoavjnm6xythc88l1cgcardp2k 550187 550186 2026-06-30T00:31:42Z KeFe 20 550187 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Quercus cortex et folium|-}} {{népies|-}} {{haszn-rész|levél}} {{gyógyhatása|hasmenések, vérhas, aranyeres bántalmak ellen, lábfürdőkre ajánlják.}} '''Ellenjavallat''' <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Quercus cortex|{{SUBPAGENAME}}}} se94cvn2djpbsdsb0pkept3le3mcvv7 550188 550187 2026-06-30T00:31:57Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tölgy kéreg-levél]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tölgy kéreg-levél]] 550187 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Quercus cortex et folium|-}} {{népies|-}} {{haszn-rész|levél}} {{gyógyhatása|hasmenések, vérhas, aranyeres bántalmak ellen, lábfürdőkre ajánlják.}} '''Ellenjavallat''' <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Quercus cortex|{{SUBPAGENAME}}}} se94cvn2djpbsdsb0pkept3le3mcvv7 0 52885 550183 220177 2026-06-30T00:27:22Z KeFe 20 550183 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Evernia_prunastri1.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|Tölgyfazuzmó}} {{latin|Evernia prunastri|-}} {{drog|Lichen quercus|-}} {{népies|-}} <br/> :Hűvös páradús erdőkben, lombos fák törzsén és ágain, esetleg cserjéken, de leginkább tölgyfákon élő zuzmó. :Drogja (Lichen quercus) lichenol everniasav-metilészter tartalmú illóolajat, orcint és szénhidrátot tartalmaz. '''Teaként''' :légzőszervi megbetegedések ellen használják. :Klorofillmentes kivonatát szappankészítéshez, illatanyagként, illatrögzítéshez használják. <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Evernia prunastri|{{SUBPAGENAME}}}} pq78caqt9cydr5tghmu1ygcfrwoz4s3 550184 550183 2026-06-30T00:27:40Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tölgyfazuzmó]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tölgyfazuzmó]] 550183 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Evernia_prunastri1.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|Tölgyfazuzmó}} {{latin|Evernia prunastri|-}} {{drog|Lichen quercus|-}} {{népies|-}} <br/> :Hűvös páradús erdőkben, lombos fák törzsén és ágain, esetleg cserjéken, de leginkább tölgyfákon élő zuzmó. :Drogja (Lichen quercus) lichenol everniasav-metilészter tartalmú illóolajat, orcint és szénhidrátot tartalmaz. '''Teaként''' :légzőszervi megbetegedések ellen használják. :Klorofillmentes kivonatát szappankészítéshez, illatanyagként, illatrögzítéshez használják. <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Evernia prunastri|{{SUBPAGENAME}}}} pq78caqt9cydr5tghmu1ygcfrwoz4s3 0 52887 550195 302321 2026-06-30T00:43:07Z KeFe 20 550195 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Anthriscus_sylvestris_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-162.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthriscus cerefolium|-}} {{népies|Illatos turbolya, zamatos turbolya, olasz saláta, zamatos articsóka}} <br/> :A [[w:zellerfélék]] [[w:család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[w:nemzetség (rendszertan)|növénynemzetség]]13 [[faj]]jal rendelkezik, melyek közül 4 [[w:Magyarország]]on. [[w:Évelő növény|Évelők]] vagy [[w:egyéves növény|egynyáriak]]. * [[Borzas turbolya]] ''(Anthriscus caucalis)'' * [[Erdei turbolya]] ''(Anthriscus sylvestris)'' * [[Havasi turbolya]] ''(Anthriscus nitidus)'' * [[Mit-mihez/I/Illatos turbolya|Zamatos turbolya]] ''(Anthriscus cerefolium)'' :Áprilistól júliusig erdőkben, akácosokban és gyomtársulásokban gyakran megtalálható. :Illóolaj tartalma a hajtásnak 0,03%, a termésnek 0,9%; az illóolaj fő összetevője metilkavikol. A hajtás tartalmaz továbbá flavon-glikozidot, keserű anyagot, ásványi anyagokat és A, C vitaminokat. A termés zsíros-olajat is tartalmaz. Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édes-petrezselyemnek is nevezik. A francia konyha által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike. '''Gyógyhatása:''' :gyomorerősítésre, vértisztításra '''Teáját''' :vese, hólyag, légző- és emésztőszervi megbetegedések esetében használták. :Különleges zamatú fűszernövény. Csak frissen használjuk, és csak tálalás előtt tesszük az ételbe, mert főzéskor (és szárításakor is), elveszti aromáját. :Friss leveleit zöldségleves, tyúk- és báránysült ízesítésére használták, valamint salátát készítettek belőle. A nyers mandulaízű gyökerét szintén salátaként fogyasztották, vagy nyersen ették, mint a retket. Sok országában még manapság is előszeretettel fogyasztják. :Zöldség-, és csontleves, baromfi, báránysültekhez, de salátákat, salátaönteteket, szószokat, fűszervajakat [[Szakácskönyv/Mártások|mártásokat]] ízesíthetünk vele. :Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek. <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthriscus cerefolium|{{SUBPAGENAME}}}} |} bkrk4oyatt1j4apt7jn565f47css5oq 550197 550195 2026-06-30T00:52:06Z KeFe 20 550197 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Anthriscus_sylvestris_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-162.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthriscus cerefolium|-}} {{népies|Illatos turbolya, zamatos turbolya, olasz saláta, zamatos articsóka}} <br/> :A [[Növények/Z/Zellerfélék|zellerfélék]] családjába tartozó növénynemzetség 13 [[faj]]jal rendelkezik, melyek közül 4 [[w:Magyarország]]on. [[w:Évelő növény|Évelők]] vagy [[w:egyéves növény|egynyáriak]]. #[[Növények/B/Borzas turbolya|Növények/B/Borzas turbolya]] ''([[Anthriscus caucalis]])'' #[[Növények/E/Erdei turbolya|Növények/E/Erdei turbolya]] ''([[Anthriscus sylvestris]])'' #[[Növények/H/Havasi turbolya|Növények/H/Havasi turbolya]] ''([[Anthriscus nitidus]])'' #[[Növények/I/Illatos turbolya|Zamatos turbolya]] ''([[Anthriscus cerefolium]])'' :Áprilistól júliusig erdőkben, akácosokban és gyomtársulásokban gyakran megtalálható. :Illóolaj tartalma a hajtásnak 0,03%, a termésnek 0,9%; az illóolaj fő összetevője metilkavikol. A hajtás tartalmaz továbbá flavon-glikozidot, keserű anyagot, ásványi anyagokat és A, C vitaminokat. A termés zsíros-olajat is tartalmaz. Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édes-petrezselyemnek is nevezik. A francia konyha által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike. '''Gyógyhatása:''' :gyomorerősítésre, vértisztításra '''Teáját''' :vese, hólyag, légző- és emésztőszervi megbetegedések esetében használták. :Különleges zamatú fűszernövény. Csak frissen használjuk, és csak tálalás előtt tesszük az ételbe, mert főzéskor (és szárításakor is), elveszti aromáját. :Friss leveleit zöldségleves, tyúk- és báránysült ízesítésére használták, valamint salátát készítettek belőle. A nyers mandulaízű gyökerét szintén salátaként fogyasztották, vagy nyersen ették, mint a retket. Sok országában még manapság is előszeretettel fogyasztják. :Zöldség-, és csontleves, baromfi, báránysültekhez, de salátákat, salátaönteteket, szószokat, fűszervajakat [[Szakácskönyv/Mártások|mártásokat]] ízesíthetünk vele. :Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek. <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthriscus cerefolium|{{SUBPAGENAME}}}} |} fy3kxjo74wm62htgginw5hufcq216k0 550198 550197 2026-06-30T00:54:31Z KeFe 20 550198 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Anthriscus_sylvestris_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-162.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthriscus cerefolium|-}} {{népies|Illatos turbolya, zamatos turbolya, olasz saláta, zamatos articsóka}} <br/> :A [[Növények/Z/Zellerfélék|zellerfélék]] családjába tartozó növénynemzetség 13 [[faj]]jal rendelkezik, melyek közül 4 [[w:Magyarország]]on. [[w:Évelő növény|Évelők]] vagy [[w:egyéves növény|egynyáriak]]. #[[Növények/B/Borzas turbolya|Borzas turbolya]] ''([[Anthriscus caucalis]])'' #[[Növények/E/Erdei turbolya|Erdei turbolya]] ''([[Anthriscus sylvestris]])'' #[[Növények/H/Havasi turbolya|Havasi turbolya]] ''([[Anthriscus nitidus]])'' #[[Növények/I/Illatos turbolya|Zamatos turbolya]] ''([[Anthriscus cerefolium]])'' :Áprilistól júliusig erdőkben, akácosokban és gyomtársulásokban gyakran megtalálható. :Illóolaj tartalma a hajtásnak 0,03%, a termésnek 0,9%; az illóolaj fő összetevője metilkavikol. A hajtás tartalmaz továbbá flavon-glikozidot, keserű anyagot, ásványi anyagokat és A, C vitaminokat. A termés zsíros-olajat is tartalmaz. :Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édes-petrezselyemnek is nevezik. A francia konyha által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike. '''Gyógyhatása:''' :gyomorerősítésre, vértisztításra '''Teáját''' :vese, hólyag, légző- és emésztőszervi megbetegedések esetében használták. :Különleges zamatú fűszernövény. Csak frissen használjuk, és csak tálalás előtt tesszük az ételbe, mert főzéskor (és szárításakor is), elveszti aromáját. :Friss leveleit zöldségleves, tyúk- és báránysült ízesítésére használták, valamint salátát készítettek belőle. A nyers mandulaízű gyökerét szintén salátaként fogyasztották, vagy nyersen ették, mint a retket. Sok országában még manapság is előszeretettel fogyasztják. :Zöldség-, és csontleves, baromfi, báránysültekhez, de salátákat, salátaönteteket, szószokat, fűszervajakat [[Szakácskönyv/Mártások|mártásokat]] ízesíthetünk vele. :Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek. <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthriscus cerefolium|{{SUBPAGENAME}}}} |} oe7jhfu822gg6b27lslna3xf30o7h3g 550199 550198 2026-06-30T00:55:59Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Turbolya]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Turbolya]] 550198 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Anthriscus_sylvestris_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-162.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthriscus cerefolium|-}} {{népies|Illatos turbolya, zamatos turbolya, olasz saláta, zamatos articsóka}} <br/> :A [[Növények/Z/Zellerfélék|zellerfélék]] családjába tartozó növénynemzetség 13 [[faj]]jal rendelkezik, melyek közül 4 [[w:Magyarország]]on. [[w:Évelő növény|Évelők]] vagy [[w:egyéves növény|egynyáriak]]. #[[Növények/B/Borzas turbolya|Borzas turbolya]] ''([[Anthriscus caucalis]])'' #[[Növények/E/Erdei turbolya|Erdei turbolya]] ''([[Anthriscus sylvestris]])'' #[[Növények/H/Havasi turbolya|Havasi turbolya]] ''([[Anthriscus nitidus]])'' #[[Növények/I/Illatos turbolya|Zamatos turbolya]] ''([[Anthriscus cerefolium]])'' :Áprilistól júliusig erdőkben, akácosokban és gyomtársulásokban gyakran megtalálható. :Illóolaj tartalma a hajtásnak 0,03%, a termésnek 0,9%; az illóolaj fő összetevője metilkavikol. A hajtás tartalmaz továbbá flavon-glikozidot, keserű anyagot, ásványi anyagokat és A, C vitaminokat. A termés zsíros-olajat is tartalmaz. :Íze erősen eltér a petrezselyemétől, mivel gyenge, zamatos levelei édeskések és ánizsillatúak – ezért édes-petrezselyemnek is nevezik. A francia konyha által használt „fines herbes”, azaz finom fűszernövények egyike. '''Gyógyhatása:''' :gyomorerősítésre, vértisztításra '''Teáját''' :vese, hólyag, légző- és emésztőszervi megbetegedések esetében használták. :Különleges zamatú fűszernövény. Csak frissen használjuk, és csak tálalás előtt tesszük az ételbe, mert főzéskor (és szárításakor is), elveszti aromáját. :Friss leveleit zöldségleves, tyúk- és báránysült ízesítésére használták, valamint salátát készítettek belőle. A nyers mandulaízű gyökerét szintén salátaként fogyasztották, vagy nyersen ették, mint a retket. Sok országában még manapság is előszeretettel fogyasztják. :Zöldség-, és csontleves, baromfi, báránysültekhez, de salátákat, salátaönteteket, szószokat, fűszervajakat [[Szakácskönyv/Mártások|mártásokat]] ízesíthetünk vele. :Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére is. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek. <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthriscus cerefolium|{{SUBPAGENAME}}}} |} oe7jhfu822gg6b27lslna3xf30o7h3g 0 52895 550201 236017 2026-06-30T01:03:16Z KeFe 20 550201 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Pulmonaria officinalis 800.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pulmonaria officinalis|-}} {{népies|tüdőfű, pettyegetett tüdőfű, petyegetett tüdőlevél, illetve dongófűnek is.}} <br/> :Hatóanyagai: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai. :Köptető, köhögéscsillapító hatású. :A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként légcsőhurut és tüdőasztma ellen használják. :Régen TBC ellen használták. <br/> {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pulmonaria officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} 9uiz3vvoy9vba7795gtzvomvhn47f11 550202 550201 2026-06-30T01:07:01Z KeFe 20 550202 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Pulmonaria officinalis 800.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pulmonaria officinalis|-}} {{népies|Orvosi tüdőfű, tüdőfű, pettyegetett tüdőfű, petyegetett tüdőlevél, illetve dongófűnek is.}} <br/> :Hatóanyagai: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai. :Köptető, köhögéscsillapító hatású. :A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként légcsőhurut és tüdőasztma ellen használják. :Régen TBC ellen használták. <br/> {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pulmonaria officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} nt4lnvjbclvqz9rmuqbconunboyn23f 550203 550202 2026-06-30T01:07:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tüdőfűlevél]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tüdőfűlevél]] 550202 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Pulmonaria officinalis 800.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pulmonaria officinalis|-}} {{népies|Orvosi tüdőfű, tüdőfű, pettyegetett tüdőfű, petyegetett tüdőlevél, illetve dongófűnek is.}} <br/> :Hatóanyagai: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai. :Köptető, köhögéscsillapító hatású. :A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként légcsőhurut és tüdőasztma ellen használják. :Régen TBC ellen használták. <br/> {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pulmonaria officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} nt4lnvjbclvqz9rmuqbconunboyn23f 0 53487 550210 547087 2026-06-30T01:18:37Z KeFe 20 550210 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} glyagcekhx2g3g5c48l7omknx11mjiv 550211 550210 2026-06-30T01:18:51Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/Palástfű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/P/Palástfű]] 550210 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} glyagcekhx2g3g5c48l7omknx11mjiv 550214 550211 2026-06-30T01:19:38Z KeFe 20 550214 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/P/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} c6kl8md9weha3bskx0q9atmnmul4vbl 0 73260 550229 381238 2026-06-30T02:53:09Z KeFe 20 550229 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Kert-főcím}} {{Kert zöldség}} [[Fájl:Bright red tomato and cross section02.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Tomato je.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Tomate 252.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Solanum lycopersicum|Lycopersicon esculentum }} {{népies|paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).}} A burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. :Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik. :A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, eszperantó és angol tomato, orosz томат (tomat). :Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon: :- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi), :- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól), :- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől). :Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével. :Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettős-bogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó. Termesztése :A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel. :Nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folyton növő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő. :Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be. :A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. :Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják. :Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C°Fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Vízigénye közepes. Közép kötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy. '''Termesztett fajták típusai''' :Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és fél determinált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat. A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér. '''Különleges fajták''' :- Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.) :- Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum) :- Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme) :- Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme) :- Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum) '''Zöldség vagy gyümölcs?''' :Botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak. :Botanikailag a paradicsom növény termése bogyótermés. Termesztéstechnológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség. :A gyümölcsök termesztése a legtöbb esetben évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától). A zöldségféléket - így a paradicsomot is - jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni. === A paradicsom betegségeinek jelölése === [[Fájl:Flétrissure bactéreinne Clavibacter michiganensis ssp sepedonicus 5357042.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Paradicsom klavibakteres betegsége]] [[Fájl:Tomato with Tomato Spotted Wilt Virus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Paradicsom bronzfoltosság vírus]] [[Fájl:Ralstonia solanacearum symptoms.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ralsztóniás hervadás ]] {|{{széptáblázat}} ! Megnevezése || Betegség || Latin neve |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Dohánymozaik vírus|dohánymozaik vírus]] ||vírus||''Tobaco mosaic virus'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Verticilliumos hervadás|verticilliumos hervadás]] ||Gomba||''Verticillium albo-atrum'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Fuzáriumos hervadás|fuzáriumos hervadás]] ||Gomba|| ''Fusarium oxysporum'' 1 rassz)'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Fuzáriumos hervadás|fuzáriumos hervadás]] ||Gomba|| ''Fusarium oxysporum'' 1-2 rassz)'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Fuzáriumos gyökérnyakrothadás|fuzáriumos gyökérnyakrothadás]] ||Gomba|| ''Fusarium radicis'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Cladospóriumos betegség|cladospóriumos betegség]] ||Gomba|| ''Cladosporium fulvum'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Szürke levélfoltosság|szürke levélfoltosság]] ||Gomba|| ''Stemphylium botryosum'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Ezüstlevelűség|ezüstlevelűség]] || Wi || ''([[Silvering]])'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom klavibakteres betegsége|klavibakteres betegség]] ||baktérium|| ''Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Foltosodást okozó baktériumok|Foltosodást okozó baktériumok]] ||baktérium ||''Pseudomonas syringae és Xanthomonas campestris'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom sztolburja|Paradicsom sztolburja]] ||fitoplasma ||''Stolbus phytoplasma'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya- paradicsom fitoftóra|paradicsom fitoftóra]] ||fitoftóra ||''Phytophthora infestans'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom bronzfoltosság vírus|Paradicsom bronzfoltosság]] ||vírus ||''Tomato spotted wilt virus'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom foltos hervadása|Paradicsom foltos hervadása]] ||vírus || |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása|Paradicsom nekrotikus elhalása]] ||vírus || |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége|Paradicsom páfránylevelűsége]] ||vírus || |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsommozaik|Paradicsommozaik]] ||vírus ||''Potato mosaic virus'' |- |[[Kertészet/Tünethatározó/Ralsztóniás hervadás|Ralsztóniás hervadás]] ||baktérium||''Ralstonia solanacearum'' |} :Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül. :Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik. '''Tápanyagok''' :Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br /> </div></div> {{portál|Kertészet||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum lycopersicum|{{SUBPAGENAME}}}} 0276dt06rz8mpsi5deg5ne5ygbruo60 0 74187 550180 351571 2026-06-30T00:19:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tűzbab]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tűzbab]] 351571 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" [[Kép:Phaseolus coccineus by Danny S. - 001.JPG|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phaseolus coccineus|Phaseoli pericarpium fructus}} {{népies| török bab}} Honos Mexikóban, Közép-Amerikában. Egyéves, kúszó lágyszárú. Nálunk is sokfelé termesztik, főleg kertekben. {{haszn-rész|termése - Phaseoli pericarpium fructus}} '''Hatóanyag''' betain trigonellin, kolin, aminosavak (pl. viszonylag sok arginin), monoamino-zsírsavak, pterocarpan phaseolin, ösztrogén izoflavon genisztein, daidzein, nyomokban cianogen glikozid, inozit, emicellulózok, kovasav, króm. {{gyógyhatása|enyhe antidiabeticum (idős korban), enyhe vizelethajtó - a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó szer ''(diureticum)'', különösen vese- és szívbetegségekben, köszvényben vagy reumában.}} {{ellenjav| A nyers és csírázó babszem mérgező és az is csak nagy mennyiségben. - Nyersen hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz. - Ha megfőzzük, teljesen ártalmatlan.}} <br/> : : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Phaseolus coccineus |{{SUBPAGENAME}}}} 5ooaqbd4pab08wqhe1sjk9m873s5zrr 550182 550180 2026-06-30T00:20:53Z KeFe 20 550182 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" [[Kép:Phaseolus coccineus by Danny S. - 001.JPG|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phaseolus coccineus|Phaseoli pericarpium fructus}} {{népies| török bab}} Honos Mexikóban, Közép-Amerikában. Egyéves, kúszó lágyszárú. Nálunk is sokfelé termesztik, főleg kertekben. {{haszn-rész|termése - Phaseoli pericarpium fructus}} '''Hatóanyag''' betain trigonellin, kolin, aminosavak (pl. viszonylag sok arginin), monoamino-zsírsavak, pterocarpan phaseolin, ösztrogén izoflavon genisztein, daidzein, nyomokban cianogen glikozid, inozit, emicellulózok, kovasav, króm. {{gyógyhatása|enyhe antidiabeticum (idős korban), enyhe vizelethajtó - a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó szer ''(diureticum)'', különösen vese- és szívbetegségekben, köszvényben vagy reumában.}} {{ellenjav| A nyers és csírázó babszem mérgező és az is csak nagy mennyiségben. - Nyersen hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz. - Ha megfőzzük, teljesen ártalmatlan.}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Phaseolus coccineus |{{SUBPAGENAME}}}} tts9b5c4vka8diy67y3l6vode56xdkm 0 76778 550190 303929 2026-06-30T00:37:03Z KeFe 20 550190 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> :A mai magyar piacon forgalmazott trappista sajt jócskán eltér az eredetitől, mivel nincs kérge, más a formája, nem olyan kezelést kap és lényegesen gyengébb minőségű tejből készítik. :Csak a nevében trappista. {{forrás|URL: [http://www.hazisajtkeszites.hu házisajtkészítés.hu|(e-mail):[panni@hazisajtkeszites.hu]}} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |} b9z9sn2qozq81tlafrhh8w35f9gk01s 550191 550190 2026-06-30T00:37:28Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Trappista sajt]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Trappista sajt]] 550190 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> :A mai magyar piacon forgalmazott trappista sajt jócskán eltér az eredetitől, mivel nincs kérge, más a formája, nem olyan kezelést kap és lényegesen gyengébb minőségű tejből készítik. :Csak a nevében trappista. {{forrás|URL: [http://www.hazisajtkeszites.hu házisajtkészítés.hu|(e-mail):[panni@hazisajtkeszites.hu]}} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |} b9z9sn2qozq81tlafrhh8w35f9gk01s 0 82588 550215 472290 2026-06-30T01:31:24Z KeFe 20 550215 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetség]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Alchemilla monticola|-}} {{népies|}} <br/> {{Védett-növény| 5 000}} <br/> : A közönséges palástfű az Alchemilla nemzetség típusfaja. A rózsafélék családjába tartozó növény. A nemzetség számos nehezen elkülöníthető apomiktikus kis fajra oszlik. Magyarországon az összes palástfű faj védett. : 700 méter magasságig előfordul hegyekben, mezőkön, leggyakrabban hegyi réteken. Magyarországon különösen elterjedt a Bükk hegységben, de a Mátrában is megtalálhatóak állományai. : Évelő növény, amely könnyen felismerhető nagy, kerek, ujjasan karéjos leveleiről. Sima, zöld szára 10–40 cm magasra nő. Apró, zöldessárga virágai sátorvirágzatot alkotnak. Száraz, kerek, sárgás, a kehelyben elhelyezkedő termésében egyetlen magot találunk. : A palástfüvet gyakran alkalmazzák hasmenés és vastagbélgyulladás kezelésére. A menstruációs ciklus rendellenességeinek, valamint vénás keringési elégtelenség kezelésére is javasolt. Külsőleg hatásos narancsbőr, szövetgyulladás, bőrön lévő csíkok, a bőr öregedése és fogínygyulladás esetén, valamint csillapítja a rovarcsípés okozta fájdalmat. Fürdőkúrával a hüvely ápolása, a fehérfolyás kezelése ajánlott. : A benne lévő tanninoknak (cseranyagoknak) köszönhetően összehúzó hatású növény, ezért segíti a szövetek feszessé válását, a hegesedést; vérzéscsillapító hatása is ismert. A flavonoidok miatt jó vérkeringést biztosít. A levelek sok C-vitamint, kalciumot, magnéziumot és foszfort tartalmaznak. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Alchemilla monticola|{{SUBPAGENAME}}}} jvpt7em8viyxilobz1dsxwyzxudxaf2 550216 550215 2026-06-30T01:41:18Z KeFe 20 550216 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetség]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Védett növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Lady's Mantle Alchemilla vulgaris 2816px.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Alchemilla monticola|-}} {{népies|}} <br/> {{Védett-növény| 5 000}} <br/> : A közönséges palástfű az Alchemilla nemzetség típusfaja. A rózsafélék családjába tartozó növény. A nemzetség számos nehezen elkülöníthető apomiktikus kis fajra oszlik. Magyarországon az összes palástfű faj védett. : 700 méter magasságig előfordul hegyekben, mezőkön, leggyakrabban hegyi réteken. Magyarországon különösen elterjedt a Bükk hegységben, de a Mátrában is megtalálhatóak állományai. : Évelő növény, amely könnyen felismerhető nagy, kerek, ujjasan karéjos leveleiről. Sima, zöld szára 10–40 cm magasra nő. Apró, zöldessárga virágai sátorvirágzatot alkotnak. Száraz, kerek, sárgás, a kehelyben elhelyezkedő termésében egyetlen magot találunk. : A palástfüvet gyakran alkalmazzák hasmenés és vastagbélgyulladás kezelésére. A menstruációs ciklus rendellenességeinek, valamint vénás keringési elégtelenség kezelésére is javasolt. Külsőleg hatásos narancsbőr, szövetgyulladás, bőrön lévő csíkok, a bőr öregedése és fogínygyulladás esetén, valamint csillapítja a rovarcsípés okozta fájdalmat. Fürdőkúrával a hüvely ápolása, a fehérfolyás kezelése ajánlott. : A benne lévő tanninoknak (cseranyagoknak) köszönhetően összehúzó hatású növény, ezért segíti a szövetek feszessé válását, a hegesedést; vérzéscsillapító hatása is ismert. A flavonoidok miatt jó vérkeringést biztosít. A levelek sok C-vitamint, kalciumot, magnéziumot és foszfort tartalmaznak. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Védett növények-trt}} {{Védett növények felhasználása}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Alchemilla monticola|{{SUBPAGENAME}}}} 0c4tv3hn6hhp8ceswmsh0kjiwytiitb 0 85756 550222 422405 2026-06-30T02:31:45Z KeFe 20 550222 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:növénynemzetség]] [[Kategória:növénynemzetség]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Spergularia salina W.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Spergularia rubra|Spergularia salina}} {{népies|-}} <br/> :A budavirág a szegfűfélék családjába tartozó növénynemzetség. :Mintegy 25 fajából 17 Európában is előfordul. Egyes fajaik tengerparti, illetve szikes-sós területeken élnek. :Egyéves, vagy évelő növények tartoznak ide. A levelek a családra jellemzően átellenes állásúak. A virágokat rovarok porozzák vagy önporzóak (autogámia). A termés háromrekeszű toktermés. A magok kétfélék lehetnek, szél terjesztette szárnyas, vagy tüskés-ragadós felszínűek, ekkor állatok terjeszthetik. '''Legismertebbek Közép-Európában.''' :- [[Növények/P/Piros budavirág]] :- [[Növények/Sz/Szárnyasmagvú budavirág|szárnyasmagvú budavirág]] :- [[Növények/Sz/Sziki budavirág|sziki budavirág]] <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/P/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Spergularia salina|{{SUBPAGENAME}}}} iw3wpdf9yiqru0be1fjdiqhq2dowwwz 0 86108 550218 435747 2026-06-30T01:46:49Z KeFe 20 550218 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Iva xanthiifolium.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Iva xanthiifolia|-}} {{népies|}} <br/> : A '''parlagi rézgyom''' az őszirózsafélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű gyomnövény. : A 120-150 (néha akár 250-300) cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Főgyökeréből nagyszámú oldalgyökér ágazik szét, amelyek tovább ágazva méretes gyökérrendszert alkotnak. Dúsan elágazó, sűrűn leveles szára egyenesen felálló, alul szőrtelen, feljebb elszórtan szőrözött. : Idősebb korában elfásodik. Levelei átellenes, a növény csúcsa felé inkább váltakozó állásúak. Alsó levelei hosszú, a felsőbb rövidebb nyelűek; alakjuk kihegyesedő tojásdad; szélük egyenlőtlenül, durván fogazott; felső oldaluk kissé érdes, fonákjuk szőrös. : Július-augusztusban virágzik. A virágzat a hajtások végén álló 5–6 mm-es fészkekből álló füzér vagy buga. A virágok aprók, nem feltűnőek, színük zöldessárga. : Termése 2,3–2,5 mm-es, ovális, tövén ék alakú, csúcsán lekerekített kaszat. Színe éretlenül lehet zöld, szürkészöld, szürke, esetleg lisztes bevonatú fekete. Egy fészekben általában öt kaszat található. : Észak-Amerika középső részén őshonos. Innen elterjedt Kanadába, Észak-Mexikóba; a kontinensen kívül pedig Eurázsiába, Dél-Amerikába, Ausztráliába és Japánba is. Európában Franciaországtól egészen Nyugat-Szibériáig előfordul, de leginkább Kelet-Európában gyakori. Eleinte botanikus kertekbe telepítették, 1842-ben innen vadult ki Kijevben. Legnagyobb összefüggő állományai a Volga és a Don alsó folyásánál találhatóak. : Magyarországon először 1951-ben észlelték Mezőhegyesen. Csongrádból és Békésből tovább terjedt Hajdú–Bihar, Szabolcs–Szatmár–Bereg, Bács–Kiskun, Pest és Komárom–Esztergom megyékbe. Várhatóan másutt is fel fog bukkanni. : Magja már március első felében (száraz időjárás esetén áprilisban) csírázik. Május során intenzíven növekszik, júniusban szára már többszörösen elágazik. A virágzatok július elején jelennek meg az ágvégeken. Augusztus közepéig virágzik, bőséges virágpora allergiás tüneteket is okozhat. Magvai szeptember végén kezdenek beérni és a növény a fagyok beálltával elpusztul. : Főleg árokpartokon, utak mentén, gyomtársulásokban, néha szántóföldeken lehet vele találkozni. Fényigényes. A csírázáshoz sok nedvességet igényel, később jól elviseli a szárazságot is. A hőmérsékletet és a talajt illetően igénytelen, de főleg a nirogéngazdag talajt kedveli. : Gyomnövény. Gyors növekedésével, nagy termetével beárnyékolja a haszonnövényeket. Főleg a magvai csírázásával egy időben vetett napraforgóföldeken jellemző. Allergizáló pollenjén kívül hajtásának érintése is kontakt dermatitiszt okozhat. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Iva xanthiifolia|{{SUBPAGENAME}}}} 8h8xcc8uicqhf7tf3e9md3dnsz7c3i6 550219 550218 2026-06-30T01:47:28Z KeFe 20 550219 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Iva xanthiifolium.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Iva xanthiifolia|-}} {{népies|}} <br/> : A '''parlagi rézgyom''' az őszirózsafélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű gyomnövény. : A 120-150 (néha akár 250-300) cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Főgyökeréből nagyszámú oldalgyökér ágazik szét, amelyek tovább ágazva méretes gyökérrendszert alkotnak. Dúsan elágazó, sűrűn leveles szára egyenesen felálló, alul szőrtelen, feljebb elszórtan szőrözött. : Idősebb korában elfásodik. Levelei átellenes, a növény csúcsa felé inkább váltakozó állásúak. Alsó levelei hosszú, a felsőbb rövidebb nyelűek; alakjuk kihegyesedő tojásdad; szélük egyenlőtlenül, durván fogazott; felső oldaluk kissé érdes, fonákjuk szőrös. : Július-augusztusban virágzik. A virágzat a hajtások végén álló 5–6 mm-es fészkekből álló füzér vagy buga. A virágok aprók, nem feltűnőek, színük zöldessárga. : Termése 2,3–2,5 mm-es, ovális, tövén ék alakú, csúcsán lekerekített kaszat. Színe éretlenül lehet zöld, szürkészöld, szürke, esetleg lisztes bevonatú fekete. Egy fészekben általában öt kaszat található. : Észak-Amerika középső részén őshonos. Innen elterjedt Kanadába, Észak-Mexikóba; a kontinensen kívül pedig Eurázsiába, Dél-Amerikába, Ausztráliába és Japánba is. Európában Franciaországtól egészen Nyugat-Szibériáig előfordul, de leginkább Kelet-Európában gyakori. Eleinte botanikus kertekbe telepítették, 1842-ben innen vadult ki Kijevben. Legnagyobb összefüggő állományai a Volga és a Don alsó folyásánál találhatóak. : Magyarországon először 1951-ben észlelték Mezőhegyesen. Csongrádból és Békésből tovább terjedt Hajdú–Bihar, Szabolcs–Szatmár–Bereg, Bács–Kiskun, Pest és Komárom–Esztergom megyékbe. Várhatóan másutt is fel fog bukkanni. : Magja már március első felében (száraz időjárás esetén áprilisban) csírázik. Május során intenzíven növekszik, júniusban szára már többszörösen elágazik. A virágzatok július elején jelennek meg az ágvégeken. Augusztus közepéig virágzik, bőséges virágpora allergiás tüneteket is okozhat. Magvai szeptember végén kezdenek beérni és a növény a fagyok beálltával elpusztul. : Főleg árokpartokon, utak mentén, gyomtársulásokban, néha szántóföldeken lehet vele találkozni. Fényigényes. A csírázáshoz sok nedvességet igényel, később jól elviseli a szárazságot is. A hőmérsékletet és a talajt illetően igénytelen, de főleg a nirogéngazdag talajt kedveli. : Gyomnövény. Gyors növekedésével, nagy termetével beárnyékolja a haszonnövényeket. Főleg a magvai csírázásával egy időben vetett napraforgóföldeken jellemző. Allergizáló pollenjén kívül hajtásának érintése is kontakt dermatitiszt okozhat. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Iva xanthiifolia|{{SUBPAGENAME}}}} m5o1a183u3qluflunk4pigeio35rxdj 0 98817 550176 403233 2026-06-30T00:16:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Trombitagomba]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Trombitagomba]] 403233 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Fájl:Krause Kraterelle, Pseudocraterellus undulatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fodros trombitagomba]] [[Fájl:Craterellus cornucopioides 03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sötét trombitagomba]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :A szeletelt vagy porított gombával sokféle étel fűszerezhető, a húsnak kiváló aromát kölcsönöz. :Frissen ízletes leves készíthető belőle. :Gyűjtésénél azonban ügyeljünk arra, hogy csak a fiatal, törékeny példányokat szedjük fel, mert az idősebb, szívós termőtestek sokszor már nem jóízűek, penészesek vagy baktériumokkal szennyezettek lehetnek. :A földes alsó részt már a szedés után érdemes levágni, így a gombák a kosárban nem fogják egymást beszennyezni. A begyűjtött sötét trombitagomba vékony húsa miatt könnyen és gyorsan szárítható. :Ne mossuk meg a gombát, csak szárazon tisztítsuk meg. Szárítása történhet egészben is, de jobb, ha a gombát hosszirányban kettévágjuk vagy széttépjük. :Egyenletesen, egy rétegben terítsük szét a gombát, és napon szárítsuk egészen addig, amíg megmozgatva nem ad jellegzetes csörgő hangot. :Az így megszárított gombát papírzacskóban vagy lezárt befőttesüvegben akár egy-két évig is eltarthatjuk. <br /> :[[Gomba/Ehető gombák/Fodros trombitagomba|Fodros trombitagomba]] {{latin|Pseudocraterellus undulatus| -}} :Lomberdőben, főleg bükkösben, savanyú preferenciával, júniustól októberig, nem gyakori. : <br /> :[[Gomba/Ehető gombák/Sötét trombitagomba|Sötét trombitagomba]] {{latin|Craterellus cornucopioides| -}} :Lomberdőben, főleg bükkösben, tölgyesekben viszonylag gyakori ehető gomba. :Hú­­sa vékony, ezért önmagában kevésbé alkalmas fogyasztásra, szárítva azonban kellemesen markáns ízű és illatú, ezért kiváló fűszergomba. :- sültekhez, levesekbe adhatjuk, ha tömegesen találjuk párolva köretként is adható. :- Szárítás és őrlés után fűszerként használjuk. {{ellenjav| -}} <br /> : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} 8r5x57esq1rjcznitu6ms30p5cjzpzi 550178 550176 2026-06-30T00:17:30Z KeFe 20 550178 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Fájl:Krause Kraterelle, Pseudocraterellus undulatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fodros trombitagomba]] [[Fájl:Craterellus cornucopioides 03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sötét trombitagomba]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} :A szeletelt vagy porított gombával sokféle étel fűszerezhető, a húsnak kiváló aromát kölcsönöz. :Frissen ízletes leves készíthető belőle. :Gyűjtésénél azonban ügyeljünk arra, hogy csak a fiatal, törékeny példányokat szedjük fel, mert az idősebb, szívós termőtestek sokszor már nem jóízűek, penészesek vagy baktériumokkal szennyezettek lehetnek. :A földes alsó részt már a szedés után érdemes levágni, így a gombák a kosárban nem fogják egymást beszennyezni. A begyűjtött sötét trombitagomba vékony húsa miatt könnyen és gyorsan szárítható. :Ne mossuk meg a gombát, csak szárazon tisztítsuk meg. Szárítása történhet egészben is, de jobb, ha a gombát hosszirányban kettévágjuk vagy széttépjük. :Egyenletesen, egy rétegben terítsük szét a gombát, és napon szárítsuk egészen addig, amíg megmozgatva nem ad jellegzetes csörgő hangot. :Az így megszárított gombát papírzacskóban vagy lezárt befőttesüvegben akár egy-két évig is eltarthatjuk. <br /> :[[Gomba/Ehető gombák/Fodros trombitagomba|Fodros trombitagomba]] {{latin|Pseudocraterellus undulatus| -}} :Lomberdőben, főleg bükkösben, savanyú preferenciával, júniustól októberig, nem gyakori. : <br /> :[[Gomba/Ehető gombák/Sötét trombitagomba|Sötét trombitagomba]] {{latin|Craterellus cornucopioides| -}} :Lomberdőben, főleg bükkösben, tölgyesekben viszonylag gyakori ehető gomba. :Hú­­sa vékony, ezért önmagában kevésbé alkalmas fogyasztásra, szárítva azonban kellemesen markáns ízű és illatú, ezért kiváló fűszergomba. :- sültekhez, levesekbe adhatjuk, ha tömegesen találjuk párolva köretként is adható. :- Szárítás és őrlés után fűszerként használjuk. {{ellenjav|-}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] 8zxzk9veui3fcsxrc5gzysxbps452xn 0 136128 550177 2026-06-30T00:16:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Trombitagomba]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Trombitagomba]] 550177 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/T/Trombitagomba]] exnhesa7o52afcyddje2vx3qto579mx 0 136129 550181 2026-06-30T00:19:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/Tűzbab]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/T/Tűzbab]] 550181 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/T/Tűzbab]] 9g3b36r2gz1vqedmjtsywh8shmln157 0 136137 550221 2026-06-30T02:28:57Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/P/Piros budavirág]] 550221 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/P/Piros budavirág]] aq1narv61flqq38twanoksm3ikgkirn