Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.9 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 26957 550584 548980 2026-07-06T01:20:30Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550584 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 39586 550534 543114 2026-07-05T12:14:15Z KeFe 20 550534 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/A/Árpa|Árpa]] #[[Növények/A/Ártéri japánkeserűfű|Ártéri japánkeserűfű]] #[[Növények/A/Aszat|Aszat]] #[[Növények/A/Azukibab|Azukibab]] #[[Növények/B/Bakszakáll|Bakszakáll]] #[[Növények/B/Ballagófű|Ballagófű]] #[[Növények/B/Bojtorján|Bojtorján]] #[[Növények/B/Bojtorjánsaláta|Bojtorjánsaláta]] #[[Növények/B/Borbálafű|Borbálafű]] #[[Növények/B/Búza|Búza]] #[[Növények/C/Citromfű|Citromfű]] #[[Növények/C/Cirok|Cirok]] #[[Növények/C/Csabaire|Csabaire]] #[[Növények/C/Csalán|Csalán]] #[[Növények/C/Csorbóka|Csorbóka]] #[[Növények/D/Deréce veronika|Deréce veronika]] #[[Növények/E/Édeskömény|Édeskömény]] #[[Növények/E/Egybibés galagonya|Egybibés galagonya]] #[[Növények/E/Enyves aszat|Enyves aszat]] #[[Növények/E/Európai sziksófű|Európai sziksófű]] #[[Növények/E/Erdei deréce|Erdei deréce]] #[[Növények/E/Erdei mályva|Erdei mályva]] #[[Növények/F/Fehér libatop|Fehér libatop]] #[[Növények/F/Fehér here|Fehér here]] #[[Növények/F/Feketefenyő|Feketefenyő]] #[[Növények/F/Fekete nadálytő|Fekete nadálytő]] #[[Növények/F/Földimogyoró|Földimogyoró]] #[[Növények/G/Galambbegysaláta|Galambbegysaláta]] #[[Növények/H/Habszegfű|Habszegfű]] #[[Növények/K/Kakaó|Kakaó]] #[[Növények/K/Kányabangita|Kányabangita]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/K/Kányazsombor|Kányazsombor]] #[[Növények/K/Kávécserje |Kávécserje]](kávébab) #[[Növények/K/Kerek repkény|Kerek repkény]] #[[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] #[[Növények/K/Kerti laboda|Kerti laboda]] #[[Növények/K/Kerti zeller|Kerti zeller]] #[[Növények/K/Kerti zsálya|Kerti zsálya]] #[[Növények/K/Keskenylevelű kakukkfű|Keskenylevelű kakukkfű]] #[[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] #[[Növények/K/Kóladió|Kóladió]] #[[Növények/K/Köles|Köles]] #[[Növények/K/Közönséges aszat|Közönséges aszat]] #[[Növények/K/Közönséges borbálafű|Közönséges borbálafű]] #[[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] #[[Növények/K/Közönséges répa|Közönséges répa]] #[[Növények/K/Közönséges szurokfű|Közönséges szurokfű]] #[[Növények/K/Közönséges torma|Közönséges torma]] #[[Növények/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] #[[Növények/M/Mák|Mák]] #[[Növények/M/Martilapu|Martilapu]] #[[Növények/M/Medvehagyma|Medvehagyma]] #[[Növények/M/Metélőhagyma|Metélőhagyma]] #[[Növények/M/Mezei katáng|Mezei katáng]] #[[Növények/M/Mezei sóska|Mezei sóska]] #[[Növények/N/Nagy zsázsa|Nagy zsázsa]] #[[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] #[[Növények/O/Olajfa|Olajfa]] (olajbogyó) #[[Növények/O/Orvosi angyalgyökér|Orvosi angyalgyökér]] #[[Növények/O/Orvosi vízitorma|Orvosi vízitorma]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/Ö/Őzsaláta|Őzsaláta]] #[[Növények/P/Parajlibatop|Parajlibatop]] #[[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]] #[[Növények/P/Pásztortáska|Pásztortáska]] #[[Növények/P/Petrezselyem|Petrezselyem]] #[[Növények/P/Podagrafű|Podagrafű]] #[[Növények/P/Pongyola pitypang|Pongyola pitypang]] #[[Növények/P/Porcsin|Porcsin]] #[[Növények/R/Ragadós galaj|Ragadós galaj]] #[[Növények/R/Repcsényretek|Repcsényretek]] #[[Növények/R/Réti bakszakáll|Réti bakszakáll]] #[[Növények/R/Rizs|Rizs]] #[[Növények/R/Rozmaring|Rozmaring]] #[[Növények/R/Rozs|Rozs]] #[[Növények/S/Salátagalambbegy|Salátagalambbegy]] #[[Növények/Sz/Széleslevelű gyékény|Széleslevelű gyékény]] #[[Növények/Sz/Szelíd csorbóka|Szelíd csorbóka]] #[[Növények/Sz/Sziksófű|Sziksófű]] #[[Növények/T/Tarlórépa|Tarlórépa]] #[[Növények/T/Tengeri kömény|Tengeri kömény]] #[[Növények/T/Terebélyes laboda|Terebélyes laboda]] #[[Növények/T/Tyúkhúr|Tyúkhúr]] #[[Növények/V/Vadkáposzta|Vadkáposzta]] #[[Növények/V/Vadpasztinák|Vadpasztinák]] #[[Növények/V/Vadrepce|Vadrepce]] #[[Növények/V/Vérfű|Vérfű]] #[[Növények/V/Vízi menta|Vízi menta]] #[[Növények/V/Vörös-here|Vörös-here]] #[[Növények/Z/Zab|Zab]] #[[Növények/Zs/Zsázsa|Zsázsa]] |} <br /> <div style="height:18px; width:580px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/Ehet%C5%91_n%C3%B6v%C3%A9nyek&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Pamela Forey és Cecilia Fitzsimons: ''Edible Plants'' 1991.Atlantis Publicatioms Ltd.}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{népies|}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> oz3fmgv85sukrzl9ssa6wnyvuo2pa9a 0 47937 550599 364078 2026-07-06T08:08:50Z KeFe 20 550599 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Malus sylvestris (villeple) epler.jpg|thumb|200px|right|...érett termései]] {{cím2|{{ALLAPNEVE}}}} {{latin|Malus sylvestris|- }} {{népies|erdei vadalma, vadóka, vackor}} <br /> :A belőle készített mártás kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítője, de kompótot, gyümölcskocsonyát és bort is készíthetünk belőle. == Almaecetes fürdő == : Az ecetvizes fürdő feszessé varázsolja a bőrt, hámlasztó hatású, valamint tisztítja és illatosítja a bőrt. : Nem kell egész testet vízbe áztatni a lábfürdő vagy az ülőfürdő gyors, egyszerű megoldást nyújthat a láz, orrdugulás, fejfájás, lábizzadás, reumás fájdalmak enyhítésére, vagy az aranyér kezeléséig számos problémára. : Egy kád vízhez 200 ml almaecetet adjunk, valamint egy pohár tejszínt is, hogy bőrünk bársonyos legyen. : Ülőfürdőként naponta 20-30 percig áztassuk be reumás végtagjainkat, majd fürdőlepedőbe csomagolva feküdjünk ágyba. : Lábfürdőként láz, orrdugulás, fejfájás, reumás fájdalmak enyhítésére, a meleg vízhez 10-20 ml almaecetet adjunk egy csipetnyi mustárporral. Ez serkenti a vérkeringést, és a lábfejbe vonja a vért. <br /> {{lásd|[[Növények/V/Vadalma|A növényről]]|[[Mit-mihez/A/Almaecet|Almaecet]]|[[Tanácsok/A/Alma|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Malus sylvestris|{{SUBPAGENAME}}}} 05ce5mbnsh9n4898lb55kge3j790zes 550600 550599 2026-07-06T08:09:11Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadalma]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadalma]] 550599 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Malus sylvestris (villeple) epler.jpg|thumb|200px|right|...érett termései]] {{cím2|{{ALLAPNEVE}}}} {{latin|Malus sylvestris|- }} {{népies|erdei vadalma, vadóka, vackor}} <br /> :A belőle készített mártás kitűnő kísérője a húsételeknek, savanyú íze miatt a zsírosabb és vadhúsok ízesítője, de kompótot, gyümölcskocsonyát és bort is készíthetünk belőle. == Almaecetes fürdő == : Az ecetvizes fürdő feszessé varázsolja a bőrt, hámlasztó hatású, valamint tisztítja és illatosítja a bőrt. : Nem kell egész testet vízbe áztatni a lábfürdő vagy az ülőfürdő gyors, egyszerű megoldást nyújthat a láz, orrdugulás, fejfájás, lábizzadás, reumás fájdalmak enyhítésére, vagy az aranyér kezeléséig számos problémára. : Egy kád vízhez 200 ml almaecetet adjunk, valamint egy pohár tejszínt is, hogy bőrünk bársonyos legyen. : Ülőfürdőként naponta 20-30 percig áztassuk be reumás végtagjainkat, majd fürdőlepedőbe csomagolva feküdjünk ágyba. : Lábfürdőként láz, orrdugulás, fejfájás, reumás fájdalmak enyhítésére, a meleg vízhez 10-20 ml almaecetet adjunk egy csipetnyi mustárporral. Ez serkenti a vérkeringést, és a lábfejbe vonja a vért. <br /> {{lásd|[[Növények/V/Vadalma|A növényről]]|[[Mit-mihez/A/Almaecet|Almaecet]]|[[Tanácsok/A/Alma|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Malus sylvestris|{{SUBPAGENAME}}}} 05ce5mbnsh9n4898lb55kge3j790zes 0 47938 550607 348145 2026-07-06T08:19:11Z KeFe 20 550607 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Prunus avium fruit.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus avium| }} {{népies|madárcseresznye''' vagy egyszerűen '''cseresznyefa}} <br /> : {{használjuk|Cukrozva nyersen is fogyasztható, de süteményekbe, tortákba, mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de bort is készíthetünk belőle.}} :A termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek. {{gyógyhatása|}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Prunus avium|{{SUBPAGENAME}}}} 4p2ndu2be5ul6cmlzg3oede493snd4j 550608 550607 2026-07-06T08:19:24Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadcseresznye]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadcseresznye]] 550607 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Prunus avium fruit.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus avium| }} {{népies|madárcseresznye''' vagy egyszerűen '''cseresznyefa}} <br /> : {{használjuk|Cukrozva nyersen is fogyasztható, de süteményekbe, tortákba, mandulával keverve a sherry brandy alapanyaga, de bort is készíthetünk belőle.}} :A termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek. {{gyógyhatása|}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Prunus avium|{{SUBPAGENAME}}}} 4p2ndu2be5ul6cmlzg3oede493snd4j 0 47939 550611 348146 2026-07-06T08:39:31Z KeFe 20 550611 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Rosaceae - Pyrus pyraster - Perastro-1.JPG|thumb|200px|right|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pyrus pyraster| }} {{népies|vackor}} <br/> {{használjuk|Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi. }} :Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. '''Gyógynövényként is használható.''' :Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. {{gyógyhatása|A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak.}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pyrus pyraster|{{SUBPAGENAME}}}} 5lvojrbdy50t4dpv55hef3ue23dk3pb 550612 550611 2026-07-06T08:39:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadkörte]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadkörte]] 550611 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Rosaceae - Pyrus pyraster - Perastro-1.JPG|thumb|200px|right|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pyrus pyraster| }} {{népies|vackor}} <br/> {{használjuk|Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi. }} :Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. '''Gyógynövényként is használható.''' :Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. {{gyógyhatása|A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak.}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pyrus pyraster|{{SUBPAGENAME}}}} 5lvojrbdy50t4dpv55hef3ue23dk3pb 0 47941 550625 255797 2026-07-06T08:54:47Z KeFe 20 550625 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Blackberry fruits10.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus fruticosus|-}} {{népies|szeder, fekete szeder, vadszeder, földi szeder.}} <br/> :Gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el. Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. :8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Szederbor készítése|gyümölcsbor]], készítésre is. :Szárított levelét [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szeder|'''gyógytea''']]ként használják. Magas a foszfor- és a vastartalma. '''Gyógyhatása''' :Hasmenés, sebek, szájbetegségek, torokfájás, aranyér. Hasmenés és torokfájás kezelésére forrázatot (napi max. 3 csésze), főzetet ( napi max. 1 csésze) vagy tinktúrát (napi max.2 teáskanálnyi) alkalmazha-tunk. :A megadott mennyiséget pontosan tartsuk be. Sebek és aranyér kezelésére tinktúrába vagy erős forrázatba áztatott tiszta rongydarabot alkalmazzunk. {{ellenjav|Csersavat tartalmaz, ezért krónikus emésztőszervi panaszok esetén ne használjuk. Gyógyszermennyiségben csak orvossal megbeszélve alkalmazzuk!}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} bsa3jgbae3yqvzpo5dqarspppjjq1nw 550626 550625 2026-07-06T08:55:01Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadszeder]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadszeder]] 550625 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Blackberry fruits10.jpg|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus fruticosus|-}} {{népies|szeder, fekete szeder, vadszeder, földi szeder.}} <br/> :Gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el. Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. :8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. :A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Szederbor készítése|gyümölcsbor]], készítésre is. :Szárított levelét [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szeder|'''gyógytea''']]ként használják. Magas a foszfor- és a vastartalma. '''Gyógyhatása''' :Hasmenés, sebek, szájbetegségek, torokfájás, aranyér. Hasmenés és torokfájás kezelésére forrázatot (napi max. 3 csésze), főzetet ( napi max. 1 csésze) vagy tinktúrát (napi max.2 teáskanálnyi) alkalmazha-tunk. :A megadott mennyiséget pontosan tartsuk be. Sebek és aranyér kezelésére tinktúrába vagy erős forrázatba áztatott tiszta rongydarabot alkalmazzunk. {{ellenjav|Csersavat tartalmaz, ezért krónikus emésztőszervi panaszok esetén ne használjuk. Gyógyszermennyiségben csak orvossal megbeszélve alkalmazzuk!}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} bsa3jgbae3yqvzpo5dqarspppjjq1nw 0 47942 550631 302312 2026-07-06T09:01:00Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550631 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 52545 550585 549058 2026-07-06T01:21:24Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/Ü/Üröm]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/Ü/Üröm]] 549058 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Artemisia_vulgaris_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-016.jpg|thumb|100px|right|]] [[Kép:Wormwood bush.jpg|thumb|100px|right|Fehér üröm]] [[Kép:Detail of mugwort mature leaf.jpg|jobbra|thumbnail|100px|Fekete üröm]] {{cím2|Üröm}} {{latin|Artemisia sp.|- }} {{népies| }} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bárányüröm|Bárányüröm]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/Egynyári üröm|Egynyári üröm]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fehér üröm|Fehér üröm]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fekete üröm|Fekete üröm]]}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Artemisia sp.|{{SUBPAGENAME}}}} ovfeamdttpiuea3xc6nr96h44di5wt0 0 52910 550588 550461 2026-07-06T01:22:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Uborka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Uborka]] 550461 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:ARS_cucumber.jpg|thumb|200px|right|]]<br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Cucumis sativus|-}} {{drog||-}} {{népies|-}} <br/> :Szénhidrátok 3,63 g :- Cukrok 1,67 g :- Rost 0,5 g :Zsír 0,11 g :Fehérje 0,65 g :C-vitamin tartalma 10-20 mg/100 g, viszont sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz. :Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy kálium tartalma vizelethajtó hatású. :Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. :Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/A/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/U/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/U/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cucumis sativus|{{SUBPAGENAME}}}} rg9pogaiwu3fv7yjqhhd9jokr4vpgdk 550591 550588 2026-07-06T01:23:31Z KeFe 20 550591 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:ARS_cucumber.jpg|thumb|200px|right|]]<br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Cucumis sativus|-}} {{drog||-}} {{népies|-}} <br/> :Szénhidrátok 3,63 g :- Cukrok 1,67 g :- Rost 0,5 g :Zsír 0,11 g :Fehérje 0,65 g :C-vitamin tartalma 10-20 mg/100 g, viszont sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz. :Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy kálium tartalma vizelethajtó hatású. :Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. :Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/A/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Tanácsok/U/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cucumis sativus|{{SUBPAGENAME}}}} hporsnfyqtc3ewvdr8dxbu66c3lunfj 0 52911 550592 550462 2026-07-06T01:24:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Uborkasaláta]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Uborkasaláta]] 550462 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:|thumb|right|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> :Főként nyersen [[Szakácskönyv/Saláta/Uborka saláta|salátaként]], vagy [[Szakácskönyv/Tartósítás/Savanyítás#Uborkasaláta|savanyúságnak]] eltéve, illetve „kovászos” (erjesztett) [[Szakácskönyv/Régi/Régi receptek/Tartósít#Kovászos uborka|uborkaként]] fogyasztják. '''Tálalása:''' :Sokféle ételünkhöz tálalhatjuk fel. Így sertés-, liba-, kacsasülthöz, pörkölt vagy paprikás ételekhez. :Mindig jéghidegen, előhűtött tálra tesszük. Egy darabka jeget tehetünk mellé, és kevés saját levével megöntözzük. '''Ellenjavallat:''' {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/U/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/U/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} l36o8m2b5fnegkgw2c9zldsxqtg1hc4 0 52912 550595 267467 2026-07-06T01:24:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Útifű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Útifű]] 267467 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ <noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude> {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} [[Kép:Misumena vatia on Plantago lanceolata (Maglód).jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|Útifű}} Latin neve: ''(Plantago)'' Népies nevei: ~ útilapu, keskenylevelű útilapu, kígyónyelvűfű, nagy útilapu, kereklevelű útifű, :'''Útifüvek''' – lándzsás útifű, magas útifű, nagy útifű, is gyűjtött és hasonló hatású faj. Vadon gyűjtik. :'''lándzsás útifű''', vagy '''keskeny levelű útifű''' (''Plantago lanceolata'') :'''magas útifű''', vagy '''óriás útifű''' ''(Plantago maxima)'' :'''nagy útifű''', vagy '''széles levelű útifű''' ''(Plantago major)'' :'''réti útifű''' ''(Plantago media)'' :Hazánkban igen gyakorta előforduló, a legtöbb talajon megterem, nem igényes gyógynövény. Réteken, legelőkön, füves helyeken, parlagterületeken, utakon, árkokban mindenhol megtalálhatóak az útifüvek. :A népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott, jól ismert gyógynövény. Gyógyászati szempontból a legértékesebb a lándzsás útifű, de többi felsorolt fajtája is gyógyító hatású, bár hatóanyag-tartalmuk gyengébb. Ismert és világszerte keresett cikk az útifűből készült, köhögés elleni gyógycukorka. '''Fő hatásai:''' :Nyálkaanyaga, C-vitamin, cserzőanyag, citromsav, valamint iridoid glikozidák (aukubin, katapol), (bajkalein, szkularein), flavonoidok, szaponin, kovasav, kalcium, kálium tartalma adja a fő hatásait. '''Belsőleg:''' :Az útifüvek levelének présnedve vagy hideg vízzel készült kivonatai egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolják. Gyulladáscsökkentő, antibiotikus hatású. Sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása már a népgyógyászati tapasztalatokból is ismert, és ezt a tudományos kutatások eredményei alátámasztották. Nyákoldó hatású, ezért a felső légutak gyulladásainak gyógyításában, valamint hörghurut (bronchitis), makacs köhögés, hurutoldás esetére is bevált szer. :Javítja az étvágytalanságot. A gyomornyálkahártya, valamint a bélnyálkahártya gyulladásaiban is segít. :Támogatja a szervezet regenerációs folyamatait, ezzel erősíti az immunrendszert. Belső vérzés esetén is javasolt a használata. Magjának főzete gyermekek enyhe, hatásos hashajtó szere. '''Külsőleg:''' :Gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva zúzódás, felületi horzsolás, véraláfutás, rándulás, ficam, sportsérülés kezelésére borogatásként a nyers letisztított levelet (annak nedvét) vagy kivonatait krémekbe keverve használják. Nehezen gyógyuló seb esetén is segít, hatásosan megszünteti a gyulladást, egyben fertőtleníti a sebet. Szájüregi fertőzés és szájüregi gyulladás, rekedtség ellen a belőle készített tea, szirup nyugtatja és csökkenti a fájdalmat, valamint a gyulladást. Aranyeres panaszok esetén ülőfürdőként erős főzetét felhasználhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, az esetleges vérzést megállítja. Hatóanyagai miatt aranyér elleni kúpok nélkülözhetetlen alapanyaga. Alkoholos kivonatát szúnyogcsípés ellen, valamint a csípés felületét bedörzsölve csillapítóként eredményesen használhatjuk. '''Leveleinek''' friss nedve baktériumölő, sebgyógyító hatású. Aranyér elleni készítmények alapanyaga. '''Teáját''' Szájüreggyulladás, köhögés és rekedtség esetén használják. A keverékekben a következő növényekkel együtt: :Hurutos köhögés csillapítására, a hurut oldására: fodormenta, kakukkfű, jó minőségű házi mézzel készített szirup formájában. |} speldfoy4qgbdvp6533xoflbkx1aq0s 0 52913 550603 366814 2026-07-06T08:13:28Z KeFe 20 550603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Aesculus hippocastanum fruit.jpg|bélyegkép|Termései és magjai]] {{cím2|Vadgesztenye}} {{latin|Aesculus hippocastanum|}} {{népies|bokrétafa, lógesztenye,}} <br /> DK-Európában, kelet-mediterrán, szubmediterrán, montán faj. Park- és sorfának ültetik. Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben vannak. Áprilisban, májusban virágzik. :A gyógyászatban felhasznált része a kéreg, levél, mag. :- A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), :- a leveleket virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), :- a magvakat a termés felnyílásakor (beszáradás 2:1). {{tartalmaz| - kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok, kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. - Kéregben főleg kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. - Levélben és virágban flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin)}} '''Alkalmazás''' : fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. Kenőcsök, napolajok alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. {{Gyógyhatása| A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál. - Escin tartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. - Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére. - A közönséges vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/Nagylevelű csodamogyoró|nagy levelű csodamogyoró]], a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kanadai aranygyökér|kanadai aranygyökér]] és a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szilvalevelű bangita|szilvalevelű bangita]].}} :A mag nagy keményítőtartalma miatt vadtakarmánynak is használható. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|| }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aesculus hippocastanum|{{SUBPAGENAME}}}} dn4d9bh1qvwlh5i1bqanthlrqa4eq1w 550604 550603 2026-07-06T08:13:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadgesztenye]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadgesztenye]] 550603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Aesculus hippocastanum fruit.jpg|bélyegkép|Termései és magjai]] {{cím2|Vadgesztenye}} {{latin|Aesculus hippocastanum|}} {{népies|bokrétafa, lógesztenye,}} <br /> DK-Európában, kelet-mediterrán, szubmediterrán, montán faj. Park- és sorfának ültetik. Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben vannak. Áprilisban, májusban virágzik. :A gyógyászatban felhasznált része a kéreg, levél, mag. :- A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), :- a leveleket virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), :- a magvakat a termés felnyílásakor (beszáradás 2:1). {{tartalmaz| - kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok, kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. - Kéregben főleg kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. - Levélben és virágban flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin)}} '''Alkalmazás''' : fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. Kenőcsök, napolajok alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. {{Gyógyhatása| A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál. - Escin tartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. - Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére. - A közönséges vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/Nagylevelű csodamogyoró|nagy levelű csodamogyoró]], a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kanadai aranygyökér|kanadai aranygyökér]] és a [[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szilvalevelű bangita|szilvalevelű bangita]].}} :A mag nagy keményítőtartalma miatt vadtakarmánynak is használható. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|| }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Aesculus hippocastanum|{{SUBPAGENAME}}}} dn4d9bh1qvwlh5i1bqanthlrqa4eq1w 0 52915 550616 367722 2026-07-06T08:40:59Z KeFe 20 550616 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 52916 550617 367721 2026-07-06T08:41:19Z KeFe 20 550617 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 52917 550623 544773 2026-07-06T08:46:58Z KeFe 20 550623 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Boletus edulis EtgHollande 041031 091.jpg|thumb|right|250px|Ízletes vargánya]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Boletus edulis|}} {{népies|[[Gomba/Ehető gombák/Ízletes tinóru|Ízletes tinóru]], [[Gomba/Ehető gombák/Jóféle vargánya|Jóféle vargánya]], [[Gomba/Ehető gombák/Medveorrú gomba|Medveorrú gomba]], [[Gomba/Ehető gombák/Úrigomba|Úrigomba]]}} <br/> : Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: : '''Nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva — köretnek, rántva és pörkölnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerként is nagyon sok ételhez használják.''' : A vargányafélék családjában is van néhány kékülő gomba, amely csak alaposan megfőzve ehető, aki nem ért hozzá, annak ajánlatos szakértővel ellenőriztetni. Ez utóbbit azonban még a gombákat ismerőknek is illik megtenni. '''Ehető rokonai''' * [[Gomba/Ehető gombák/Bronzos vargánya|bronzos vargánya]] * [[Gomba/Ehető gombák/Nyári vargánya|nyári vargánya]] * [[Gomba/Ehető gombák/Vörösbarna vargánya|vörösbarna vargánya]] * [[Gomba/Ehető gombák/Királyvargánya|királyvargánya]] <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Boletus edulis|{{SUBPAGENAME}}}} cs4g7glkgx3kmk4gptfi70dmkhiviq8 0 64677 550576 252712 2026-07-06T01:09:10Z KeFe 20 550576 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 0 64742 550644 433515 2026-07-06T09:25:25Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550644 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 67879 550535 549760 2026-07-05T12:18:36Z KeFe 20 550535 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Babfajták fajták]] [[Kategória:Zöldség]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Babfajták fajták == <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Paszulybabok|Paszulybabok]] #[[#Békahátú bab|Békahátú bab]] #[[#Bergold|Bergold]] #[[#Bokorbab|Bokorbab]] #[[#Bokros gyöngybab|Bokros gyöngybab]] #[[#Borkotto lingua nank|Borkotto lingua nank]] #[[#Budai piaci|Budai piaci]] #[[#Cannekkino|Cannekkino]] #[[#Carson|Carson]] #[[#Ceruzabab|Ceruzabab]] #[[#Cherokee|Cherokee]] #[[#Cifra tarkabab|Cifra tarkabab]] #[[#Coco|Coco]] #[[#Cseresznyebab|Cseresznyebab]] #[[#Díszbab|Díszbab]] #[[#Dolichos|Dolichos]] #[[#Egyéb|Egyéb]] #[[#Etna|Etna]] #[[#Fehér bab|Fehér bab]] #[[#Fehér karós bab|Fehér karós bab]] #[[#Géber bab|Géber bab]] #[[#Golden goal|Golden goal]] #[[#Jégbab|Jégbab]] #[[#Juliska bab|Juliska bab]] #[[#Kapitány|Kapitány]] #[[#Karós tarkabab|Karós tarkabab]] #[[#Karós, zöld hüvelyű|Karós]] #[[#Lapos karós bab|Lapos karós bab]] #[[#Lapos karósbab|Lapos karósbab]] #[[#Linera|Linera]] #[[#Lóbab|Lóbab]] #[[#Lóbabok|Lóbabok]] #[[#Magnum|Magnum]] #[[#Maxidor|Maxidor]] #[[#Minidor|Minidor]] #[[#Navajo|Navajo]] #[[#Odir|Odir]] #[[#Óriás virágbab|Óriás virágbab]] #[[#Orinoko|Orinoko]] #[[#Öles bab|Öles bab]] #[[#Rocco|Rocco]] #[[#Sárga-barna futóbab|Sárga-barna futóbab]] #[[#Sárga-barna keverék|Sárga-barna keverék]] #[[#Scuba|Scuba]] #[[#Sonesta|Sonesta]] #[[#Spárgabab|Spárgabab]] #[[#Stanley|Stanley]] #[[#Stromboli|Stromboli]] #[[#Szójabab|Szójabab]] #[[#Tambora|Tambora]] #[[#Tarkabab|Tarkabab]] #[[#Tehénbabok|Tehénbabok]] #[[#Vajbab|Vajbab]] #[[#Vesebab|Vesebab]] #[[#Virágbab|Virágbab]] #[[#Vörös bab|Vörös bab]] #[[#Zöld öles bab|Zöld öles bab]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | [[Fájl:Phaseolus vulgaris white beans, witte boon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseoulus lunatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:DarkRedKidney.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de paimpol grain.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Crimson cranberrybeans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Painted Pony Bean.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de Paimpol (4044122852).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Frijoles-negros-guatemala.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosecoco beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kidney beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris seed.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phaseolus vulgaris|}} {{népies|A sokféle babot még többféleképpen nevezik, akár egy településen belül is.}} : A magyar nyelvben használatos, babbal kapcsolatos növénynemzetség- és fajnevek gazdagsága önmagában is elgondolkodtató: : A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani. <ref>Korunk - Szabó T. Attila cikke nyomán</ref> <ref>[http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2010&honap=1&cikk=11495 A magyar babok és babonás jelentésük]</ref> A teljesség igénye nélkül... == '''Paszulybabok''' == (Phaseolus fajok): * Közönséges paszulybab ([[Phaseolus vulgaris]]), * Bokor paszulybab ([[Phaseolus vulgaris nanus]]), * Hegyeslevelű paszulybab ([[Phaseolus acutifolius]]), * Lima paszulybab ([[Phaseolus lunatus]]), * Karós paszulybab ([[Phaseolus vulgaris vulgaris]]), * Mungó paszulybab ([[Phaseolus mungo]]), * Ősi paszulybab ([[Phaseolus aborigineus]]), * Óriás paszulybab ([[Phaseolus sesquipedalis]]), * Török paszulybab, tűzbab ([[Phaseolus coccineus]]); == '''Tehénbabok''' == (Vigna fajok): * [[Növények/A/Adzukibab|Adzuki tehénbab]] ([[Vigna angularis]]), * [[Növények/M/Mungóbab]] ([[Vigna radiata]]), * Csiga tehénbab ([[Vigna caracalla]]), * Gumós tehénbab ([[Vigna vexillata]]), * Kajtán tehénbab ([[Vigna ungiculata cylindrica]]), * Rizs tehénbab ([[Vigna umbellata]]), * Sisakvirág-levelű tehénbab ([[Vigna aconitifolia]]), * Homoki tehénbab ([[Vigna unguiculata]] typ.). == '''Egyéb''' == , „bab” nevet is viselő, nemzetségszintű nevek: * Bársonybabok (egyes [[Mucuna]] fajok), * Csomósbabok ([[Cyamopsis]]), * Fojtóbabok ([[Pueraria]]), * Galambbabok ([[Cajanus]]), * Herebabok ([[Thermopsis]]), * Ignácbabok ([[Strychnos]]), * Kalabárbabok ([[Physostigma]]), * Jamszbabok ([[Pachyrhizus]]), * Kandelababok ([[Macrotyloma]]), * Kardbabok ([[Canavalia]]), * Tengeri kardbab ([[Canavalia maritima]]), * Tőrös kardbab ([[Canavalia gladiata]]), * Korallbabok ([[Erythrinia]]), == '''Lóbabok''' == vagy babóbabok ([[Vicia sect. Faba]]), * Mariskababok ([[Merremia]]), * Nikkelbabok ([[Paersonia]]), * Sisakbabok ([[Lablab]]), * Szárnyasbabok ([[Psophocarpus]]), * Szárnyasbabfák ([[Luetzenburgia]]), * Szójababok ([[Glycine]]), * Tarajbabok (!) ([[Clianthus]]), * Taréjosbabok (!) ([[Kennedia]]), * Tonkababok ([[Dipterix]]), * Ugrálóbabok ([[Sebastiania palmeri]]), * Viszketőbabok (más [[Mucuna]] fajok). ---- == '''Békahátú bab''' == : Nevét tarka barna színéről kapta. : Karóra, kukorica szárára futtatva termesztik. : Főleg levesnek - tejfölösen és babgulyásban is ízletes. == '''Bergold''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középkorai érésű, bőtermő házi-kerti fajta. A bokor 45 cm magas, erős lombozatú. Hüvelye 13 cm hosszú, szálkamentes, aranysárga színű, egyenes, kerek keresztmetszetű. Többszöri szedésre alkalmas fajta. == '''Bokros gyöngybab''' == : Fehér szemek, zöld- és szárazbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. == '''Bokorbab''' == , vajbab : Jellemző színei sárga hüvely, fekete szemek. Növény magassága 60-70 cm, hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után feketék. Főleg zöldbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. : Van barna magvú változata is. : Évről évre vethető. Korai, bő-termésű, szálkamentes. Fejtet, száraz babnak is bevált. Íze, illata kitűnő. Alkalmas másodvetésnek is. == '''Borkotto lingua nank''' == : Bőtermő tarkabab! : Középkorai, bőtermő kifejtőbab. A hüvelyek 13-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú magot tartalmaznak. Jóízű babsaláta, fejtett babfőzelék és leves is készíthető belőle. : Szárazbabként is jól fő. == '''Budai piaci''' == : Korai, bőtermő! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. Hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga színű, széles, lapos, szálkamentes. == '''Cannekkino''' == : Fehér szárazbab! : Középkorai bokorbab szárazbab termesztésre. Hüvelye középhosszú, zöld színű, 5-6 szemet tartalmaz. A szemek hosszúkásak, fehér színűek. '''Carmen''' : Piros salátabab! : Közepes érésű, tetszetős bordó magszínű kifejtő és szárazbab. : A bokor 40-45 cm magas, felálló, indásodásra nem hajlamos. : A 15-20 cm hosszú hüvelyeiben 6-7 bordó színű mag fejlődik. : Babfenésedéssel szemben ellenálló. : Csilis-babnak, salátababnak kiváló. == '''Carson''' == : Korai, bőtermő ceruzabab! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. : Hüvelye 12-14 cm hosszú, egyenes, szép élénksárga színű, kerek keresztmetszetű. : Betegség ellenálló képessége kiváló. : Magja fehér. == '''Ceruzabab''' == : Több változat ismert, legkorábbi érésű, szálkamentes vajbab. általában kerek sárga-hüvelyű. : A hüvelye (vékony 7-8 mm átmérőjű „ceruzabab”) kerek, vastag húsú, ovális, lapos, sárga színű. : Biztonságosan és bőven terem. Másodvetésre is alkalmas. : Meleg, víz, és tápanyagigényes növény. Vetése akkor ideális, ha a tavaszi fagyok elmúltak, és a talaj hőmérséklete 12-14°C-ot eléri. Sortávolsága általában 50 cm, vetésmélysége pedig 5-6 cm. == '''Cherokee''' == : Bőtermő ceruzabab! : Középérésű, 45-50 cm magas, nagy levelű bokorbab. Virágzás idő 40-45 nap, virágok lila színűek, a lomb szint alatt képződnek. A sötét sárga színű hüvelyek 13-15 cm hosszúak == '''Cifra tarkabab''' == : Régi magyar bokorbab fajta. : A szemek színe barna, sötétbarna mintázattal. : Viszonylag széles sárga hüvelyű, lilás cirmos mintázattal. : Főleg zöldbabként használják mivel nem szálkásodik. == '''Coco''' == : Korai, nagy szemű bokorbab! : Korai érésű, tenyészideje 80 nap. : A bokor 50 cm magas. Halványzöld színű, 12 cm hosszú hüvelye lapos, benne 5-6 db nagy szemű, fehér színű, gömbölyű mag van. : Fejtett babnak és szárazbabnak is kiváló. == '''Cseresznyebab''' == (v. tűzbab) : Három változatát ismerjük: barna sötét, tarka világosabb piros és sötétebb. : Kényes fajta, az ültetéskor nem bírja a nedves talajt. : Nagyon bőtermő és hamar megfő, babos-káposztába, babgulyásba, tejfölösen szokás elkészíteni, színes levet ereszt. (Az első forrás után levét leönteni, és forró vízzel újra feltölteni). : Cakumpakk bablevest is lehet főzni belőle (tésztával vagy rizzsel készült leves). == '''Díszbab''' == : Fogyasztása nem ajánlott, szép lila levele és élénkpiros, v. rózsaszín virága miatt szokás ültetni. : Termése jellegzetes: fekete szem, fehér csíkkal. : Balkonon is vethetünk dézsába 2-3 szem tűzbabot, így árnyékoló és takaró szerepe mellett élénkpiros virágaival egész nyáron díszít. == '''Dolichos''' == : Spárgabab! : Zöld hüvelyű bokorbabhoz hasonló zöldségféle. Szálkamentes, 15-16 cm hosszú, nagyon vékony hüvelyei krémszínű, fekete köldökű szemeket tartalmaznak. == '''Etna''' == : Nagyméretű kifejtő- és szárazbab! : Középérésű, betegségekkel szemben ellenálló. Házi mélyhűtésre kiváló. Növénymagasság: 45-50 cm. : Hüvelyhossz: 16 cm. Egy hüvelyben 6-8 db nagyméretű, érett állapotban bordó, cirmos magja van. : Zsengén kifejtőbabként, a teljes érés állapotában szárazbabként hasznosítható. : A megtisztított babot helyezzük 2 napra mélyhűtőbe, hogy zsizsiktelenítsük. == '''Fehér bab''' == : Futóbab, termése nagyobb szemű, mint a jégbab, nehezen fő. : Gesztenyés íze miatt püré formájában, mézzel keverve desszertként fogyasztható. : Levesnek, gulyásnak is, zöldséges levesbe. == '''Fehér karós bab''' == : Korai, gyors és erőteljes növekedésű, bő termésű. : Vetés áprilisban, 1-2 cm mélységre 3-4 szem csoportban, 10 cm távolság csoportok között. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot. Virágja fehér, hüvelyek hossza 8-10 cm. == '''Géber bab''' == (négerbab, csótánybab) : Termése sötét színe miatt emlékeztet a csótányra, azaz géberre, innen kapta nevét. : Színes, piros és sárga virággal nyílik. : Karóra, vagy kukoricaszárra futtatva termesztik. : A cukrászok gesztenyepüré helyett használják, de zsengén szedve, fejtett bablevesbe is főzhető. == '''Golden goal''' == : Korai ceruzabab! : Korai, rövid tenyészidejű. A Sonesta után 2 nappal érő vajbab. Hüvelye 14 cm hosszú, aranysárga színű, kerek keresztmetszetű. == '''Jégbab''' == (gyöngybab) : Guggosbab más néven bokorbab. : Nagyüzemi termelésre is alkalmas, sok helyen termesztik, nem őrségi tájfajta. : Apró szeme miatt áztatás nélkül is gyorsan megfő. : Finom sóletnek, levesnek és édes tejes babnak. == '''Juliska bab''' == : Régi magyar fajta amit kezdünk elfelejteni, pedig a régmúlt falusi porták jellegzetes növénye volt, szép fehér, vajszínű virágaival. : Sárga hüvelyű, szálkamentes karós-bab, ami akár két méterre is felkúszik. : Bőtermő, és azon ritka babfajták közé tartozik, melyet zöldbabként hüvelyestül is meg lehet enni. : Betakarítás: a csörgőre száradt hüvelyeket kifejtjük. : A szemeket egy napra, fagyasztóba tesszük, majd a párától jól leszárítva zárható befőttes üvegekbe helyezzük. Így kerülhetjük el, hogy a babunk zsizsikes legyen. Ettől még csíraképes marad és tavasszal: áprilisban, bokrokba 4-5 szemenként, mélység 2-3 cm nyugodtan vethető, és ahogy megjelenik a növény karózni kell. Kerítés mellett is nevelhető. : Júniusban másodvetésre is alkalmas. : Hüvelyestül zöldbabfőzelékbe vagy levesbe, friss fűszernövényekkel, zöld-köretnek is finom. : Szárazbabként, a [[Szakácskönyv/Főzelékek/Sólet|sóleten]]át a [[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök/Csülkös bableves|csülkös bablevesig]] egész télen élvezhetjük zamatát. == '''Kapitány''' == : Széles, lapos hüvelyű! : A régi Budai piaci fajtához hasonló típusú bab. : Korai érésű (60 nap a vetéstől), bőtermő, kiváló minőségű házi-kerti és piaci fajta. : A bokor 50 cm magas, hüvelye lapos, 15 cm hosszú és 2 cm széles, élénksárga színű, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Karós tarkabab''' == : Magasra megnő, nagyobb szemű, ritka mintázatú termése van. : Ugyanez a fajta egy kicsit kisebb, tarkább változatban is megtalálható, gesztenye íze van. : Finom habarva, tökmagolajos babsalátának és babgulyásban is. == '''Lapos karósbab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Karós, zöld hüvelyű''' == : Évről évre vethető. : Folyton termő, bő-termésű támasztékot igénylő futóbab. : Hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után sötétbarnák-tarkák. : Zöldbabnak és fejtet száraz babnak egyaránt hasznosítható. : Zöldbabként az íze és illata csodálatos. == '''Lapos karós bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik, piros cirkás a hüvely és a mag is. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Lóbab''' == : A lóbab (takarmánybab) értékes, régi kultúrnövény. Termesztésére főleg a mérsékeltebb klímájú területek alkalmasak. Egyéves, tavaszi vetésű növény. A magnagyság szerint létezik: nagy, közepes és kis magvú, az óriás lóbab Lengyelországból származik. A kisebb magvúak igénytelenebbek. : Nagyon fontos a korai vetés; március elején el kell vetni (4-6 C-on már csírázik). A vetés mélysége a talaj állapotától függően 4 - 7 cm. Sortávolság 24 cm. : Gyökérzete fejlett, mélyre hatoló sok oldalgyökérrel. Szára merev, felálló és csupasz, fajtától függően 60-160 cm magas. A levelek és az egész növény szürkés-zöld színű. : Fürtvirágzata 2-10 virágból áll. A virágszíne fehér és az evezőkön fekete, barna vagy liláspiros folt van. A virágok mézelők és nagyobbrészt öntermékenyülők. : A hüvelyek felállók és 2-5 mag fejlődik ki bennük. Éréskor sötét barnák vagy feketék lesznek. : A mag nagysága, színe fajtánként változó (zöldes, sárgás vagy világos barna). A lóbab vízigényes növény, ezért csak nyirkos, páratelt, jó csapadékeloszlású vidéken termeszthető sikeresen. : Vízigénye a virágzás és a magkötés idején a legnagyobb. : Meleg igénye nem nagy, fényigénye közepes, így a mérsékelt és hűvösebb klímájú területeken is termeszthető. A rövidebb tavaszi fagyokat is eltűri. Meghálálja az istállótrágya utóhatását, de a nitrogén túlsúlyra vigyázni kell, mert rosszul köt magot. '''Betegségei:''' : A fuzáriumos gyökérrothadás, a levél és hüvelyfoltosság, a rozsda és a mozaikvírus kártevői, a fekete levéltetű és a zsizsik. A lóbab július végén, augusztus közepén érik. Akkor aratható, amikor a felső hüvelyek is feketék, a magvak kemények és a levelek nagy része már lehullott. Mivel a magvak nedvességtartalma 13-16 % körül van aratáskor, ezért nincs szükség szárításra. Szellős helyen zsákokban is tárolható, de tárolás előtt zsizsikteleníteni kell a lóbabot. : Magja fehérjében gazdag, nyersfehérjetartalma 26-28 %. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. : Emberi táplálkozásra is felhasználható. A cukrász és a sütőiparban kezd elterjedni. Zöldfőzelékként vagy konzervként is használják. : Termesztése hazánkban azért is figyelmet érdemel, mert a jövőben vetőmagexportja is számításba jöhet. : A talaj termékenységére gyakorolt hatása is jelentős; mivel elég sok légköri nitrogént köt meg és nagyon jó elővetemény. == '''Linera''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Magnum''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Minidor''' == : Vékony, finom ceruzabab! : Középkorai, vékony, finom hüvelyű bokorbab. : A növény 35-40 cm magas. A hüvelyek 12-13 cm hosszúak és kerek keresztmetszetűek, sárga színűek, : Magja színe fehér. == '''Maxidor''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Közepes levélméretű, 35-40 cm magas bokorbab. Virágzás idő 40-47 nap, virágjai fehérek. : A sárga színű hüvelyek 11-12 cm hosszúak == '''Navajo''' == : Romano típusú, egyenes, lapos, széles hüvelyű bokorbab. == '''Odir''' == : Lapos hüvelyű vajbab! : Középkorai érésű, bőtermő, kiváló minőségű házikerti és piaci fajta. : Fólia alatti termesztésre is alkalmas. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga, széles, lapos, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Orinoko''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középérésű, 40-45 cm magas. : Kiváló minőségű hüvelye aranysárga, 12-13 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. : Betegségekkel szemben ellenálló fajta. == '''Öles bab''' == (Phaseolus vulgaris| ) : Lila virágú, gyors növekedésű futó öles bab. : Hüvelye kerek, zöld színű, nagy a vízigénye, de öntözéssel 80-100 cm-re is megnő. : Mindenképp tegyünk mellé karót, amire felfuthat, ugyanis ha hagyjuk, hogy a földön elterüljön, akkor nem hoz hüvelyt. : Nitrogénre szüksége van, és bár termel is, de mire ő a földbe leadja a nitrogént, addigra már késő. == '''Zöld öles bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, amely 1,5 méternél is hosszabbra nőhet, hüvelye zöld-színű, nem szálkásodó. : Egyenletes vízellátás mellett bármilyen talajon bőven terem. : A nem szálkásodó zöld hüvelyeket frissen levesnek, főzeléknek, salátákba használjuk. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, zöldbabfőzelék, leves, és nagyon jó rakott, csőben sült, vagy saláta (célszerű előfőzni) ételeket készíthetünk belőle, télire balanszírozás után lefagyasztva, vagy dunsztolva kitűnően tárolható!. == '''Óriás virágbab''' == (karós) : Vetés: április - május, egy karó mellé három szem, 4-5 centi mélyen. : Nem igényes, de akkor terem szépen ha öntözzük. A 4-5 hétig tartó folyamatos virágzásukkal és gyönyörű vegyes színeikkel (fehér és piros virágok) feldobják a kertünk egyhangúságát. : Akár 2,5 méter magasra fel tud kúszni, ezért lugasra is lehet futtatni. Erőteljes növekedésű, bőtermő, hatalmas hüvelyeibe három-négy szemet érlel és egészen szeptemberig folyamatosan terem. : Kifejtőbabnak és szárazbabnak egyaránt kiváló. A kifejtőbab nagysága megfőzve majdnem akkora mint egy gyufás skatulya. : Finom gesztenye íze miatt régen a gesztenyepürét pótolták vele. : Fagyasztva is tárolható. == '''Rocco''' == : Korai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú, fürj típusú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 10-12 cm hosszú, 4-7 db szemet tartalmaz. : A hüvely és a mag is drapp alapon bordó foltos. == '''Sárga-barna futóbab''' == : Apró, bőtermő. Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. == '''Sárga-barna keverék''' == : Keverékbab : Apró, bőtermő. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. : Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. == '''Scuba''' == : Zöld ceruzabab! : Korai, igen bőtermő, 40-45 cm magas bokorbab. : Sötétzöld hüvelyei húsosak, nem szálkásodnak, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Sonesta''' == : Korai ceruzabab! : Korai, jó termőképességű bokorbab. A növény 40-45 cm magas. : Hüvelyei aranysárgák, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Spárgabab''' == : Zsengén, metélve fogyasztható. : Szokás zöldbablevest és rakott zöldbabot is készíteni belőle. : Szlovéniában ecetesen savanyúságnak is elteszik télire. : Érett termése tiszta fekete szemű, áztatás után főzeléknek is el lehet készíteni, hamar megfő. == '''Stanley''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Stromboli''' == : Középkorai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. A bokor 40-50 cm magas. : A hüvelyek 12-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú maggal. == '''Szójabab''' == : Igen nagy hozamú növény: 1 szem = 1 növény = 100-120 betakarított szem. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot, elnyomja a gyomokat, nem zsizsisedik, ellenáll minden betegségnek és feljavítja nitrogénnel a talajt. : A bokorbabra emlékeztető megjelenésű, fajtától függően 20–200 cm magasra növő, dudvás szárú, egynyári növény. Szára az alsó harmadban erősen elágazik. : Karógyökere 1.5–2 m mélyre hatol le a talajba, de az oldalelágazások és a hajszálgyökerek zöme a talaj felső, 20–30 cm-es rétegében található. : Önbeporzó, laza fürtvirágzata a levelek hónaljában foglal helyet, amelynek színe, lila, rózsaszín vagy fehér. A szára, levele, és termése finom, barna szőrrel borított : Magja a veteménybabhoz hasonlóan lapított, 2-5 szem fejlődik egy 3-8 cm-es hüvelyben. : A maghéj kemény, sérülésre igen érzékeny, a sérült mag nem csírázik ki. : A szalmáját hasznosítják mint: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag és ipari rostanyag. : A szója proteinben gazdag élelmiszerek helyettesítője és növényi olaj forrás. A szójabab 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag állattenyésztés használja fel takarmányozási célra, főleg az iparszerű haltenyésztésben. : Elsősorban húspótlékként terjedt el. A szójabab azon kevés növények egyike, amely nemcsak gazdag fehérjében, de megtalálhatók benne azok az esszenciális aminosavak, amik a húsban is. : A szójabab-feldolgozás legalapvetőbb terméke a szójasajt (tofu), ami úgy készül hogy a szójatejben levő szárazanyagot csomósítják, majd ezt préselik lágy sajttá. == '''Tambora''' == : Korai ceruzabab, jó termőképességű bokorbab. : Hüvelye 12-13 cm hosszú, világossága színű, kerek keresztmetszetű. == '''Tarkabab''' == ''(Phaseolus vulgaris|)'' : Tarka hüvelyű, tarka szemű, szálkamentes bokorbab. : Hüvelye széles ovális, zsenge korában inkább zöld színű. Nagyon finom ízű bab. : Fejthető is, de nem szárazbab. : Zsírszegény, ásványi anyagokban gazdag. Vitamintartalma magas (B1,B2,B6,C,E). : Fogyasztásával megelőzhető a székrekedés. == '''Vajbab''' == : Guggos bab, más néven bokorbab. : Korán beérik és rendkívül sokat terem. : Kifejtve fogyasztják, olajosan (salátának), gulyásnak vagy főzeléknek. == '''Vesebab''' == : Ezt a fajtát boltban is megvehetik, hiszen sok helyen termesztik, nem tájfajta. : Mindenféle babos étel készíthető belőle. == '''Virágbab''' == : Egyéves. : Szára támasztékot igényel, kúszónövény. 2-5 méter magasságba is felkúszik ideális körülmények között. : Főgyökerén mellékgyökereket találunk, melyeken rhizobium-gömbök gyűjtik a nitrogént. : Hajtásrendszere ostoros, indás típusú, hossza 10-50 cm nagyságú, és az óramutató járásával megegyezően csavarodnak fel a támasztékra. == '''Vörös bab''' == [[w:Azukibab|Azukibab]] ''(Vigna angularis)'' : Nem futó fajta. : A nedvesebb időjárást nem kedveli. : Levesnek a legjobb és főzeléknek. : Vigyázat, vörös levet ereszt! Ajánlott az első forrás után a levét leönteni és forróvízzel felöntve tovább főzni. |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Phaseolus vulgaris}} aqwxz4xqiqhgw3d7jc87pqzkbvzdcd5 550541 550535 2026-07-05T12:50:59Z KeFe 20 550541 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Babfajták fajták]] [[Kategória:Zöldség]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Babfajták fajták == <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Paszulybabok|Paszulybabok]] #[[#Békahátú bab|Békahátú bab]] #[[#Bergold|Bergold]] #[[#Bokorbab|Bokorbab]] #[[#Bokros gyöngybab|Bokros gyöngybab]] #[[#Borkotto lingua nank|Borkotto lingua nank]] #[[#Budai piaci|Budai piaci]] #[[#Cannekkino|Cannekkino]] #[[#Carson|Carson]] #[[#Ceruzabab|Ceruzabab]] #[[#Cherokee|Cherokee]] #[[#Cifra tarkabab|Cifra tarkabab]] #[[#Coco|Coco]] #[[#Cseresznyebab|Cseresznyebab]] #[[#Díszbab|Díszbab]] #[[#Dolichos|Dolichos]] #[[#Egyéb|Egyéb]] #[[#Etna|Etna]] #[[#Fehér bab|Fehér bab]] #[[#Fehér karós bab|Fehér karós bab]] #[[#Géber bab|Géber bab]] #[[#Golden goal|Golden goal]] #[[#Jégbab|Jégbab]] #[[#Juliska bab|Juliska bab]] #[[#Kapitány|Kapitány]] #[[#Karós tarkabab|Karós tarkabab]] #[[#Karós, zöld hüvelyű|Karós]] #[[#Lapos karós bab|Lapos karós bab]] #[[#Lapos karósbab|Lapos karósbab]] #[[#Linera|Linera]] #[[#Lóbab|Lóbab]] #[[#Lóbabok|Lóbabok]] #[[#Magnum|Magnum]] #[[#Maxidor|Maxidor]] #[[#Minidor|Minidor]] #[[#Navajo|Navajo]] #[[#Odir|Odir]] #[[#Óriás virágbab|Óriás virágbab]] #[[#Orinoko|Orinoko]] #[[#Öles bab|Öles bab]] #[[#Rocco|Rocco]] #[[#Sárga-barna futóbab|Sárga-barna futóbab]] #[[#Sárga-barna keverék|Sárga-barna keverék]] #[[#Scuba|Scuba]] #[[#Sonesta|Sonesta]] #[[#Spárgabab|Spárgabab]] #[[#Stanley|Stanley]] #[[#Stromboli|Stromboli]] #[[#Szójabab|Szójabab]] #[[#Tambora|Tambora]] #[[#Tarkabab|Tarkabab]] #[[#Tehénbabok|Tehénbabok]] #[[#Vajbab|Vajbab]] #[[#Vesebab|Vesebab]] #[[#Virágbab|Virágbab]] #[[#Vörös bab|Vörös bab]] #[[#Zöld öles bab|Zöld öles bab]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | [[Fájl:Phaseolus vulgaris white beans, witte boon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseoulus lunatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:DarkRedKidney.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de paimpol grain.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Crimson cranberrybeans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Painted Pony Bean.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de Paimpol (4044122852).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Frijoles-negros-guatemala.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosecoco beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kidney beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris seed.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phaseolus vulgaris|}} {{népies|A sokféle babot még többféleképpen nevezik, akár egy településen belül is.}} : A magyar nyelvben használatos, babbal kapcsolatos növénynemzetség- és fajnevek gazdagsága önmagában is elgondolkodtató: : A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani. <ref>Korunk - Szabó T. Attila cikke nyomán</ref> <ref>[http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2010&honap=1&cikk=11495 A magyar babok és babonás jelentésük]</ref> A teljesség igénye nélkül... == '''Paszulybabok''' == (Phaseolus fajok): * Közönséges paszulybab ([[Phaseolus vulgaris]]), * Bokor paszulybab ([[Phaseolus vulgaris nanus]]), * Hegyeslevelű paszulybab ([[Phaseolus acutifolius]]), * Lima paszulybab ([[Phaseolus lunatus]]), * Karós paszulybab ([[Phaseolus vulgaris vulgaris]]), * Mungó paszulybab ([[Phaseolus mungo]]), * Ősi paszulybab ([[Phaseolus aborigineus]]), * Óriás paszulybab ([[Phaseolus sesquipedalis]]), * [[Növények/T/Tűzbab|Török paszulybab]], tűzbab ([[Phaseolus coccineus]]); == '''Tehénbabok''' == (Vigna fajok): * [[Növények/A/Adzukibab|Adzuki tehénbab]] ([[Vigna angularis]]), * [[Növények/M/Mungóbab]] ([[Vigna radiata]]), * Csiga tehénbab ([[Vigna caracalla]]), * Gumós tehénbab ([[Vigna vexillata]]), * Kajtán tehénbab ([[Vigna ungiculata cylindrica]]), * Rizs tehénbab ([[Vigna umbellata]]), * Sisakvirág-levelű tehénbab ([[Vigna aconitifolia]]), * Homoki tehénbab ([[Vigna unguiculata]] typ.). == '''Egyéb''' == , „bab” nevet is viselő, nemzetségszintű nevek: * Bársonybabok (egyes [[Mucuna]] fajok), * Csomósbabok ([[Cyamopsis]]), * Fojtóbabok ([[Pueraria]]), * Galambbabok ([[Cajanus]]), * Herebabok ([[Thermopsis]]), * Ignácbabok ([[Strychnos]]), * Kalabárbabok ([[Physostigma]]), * Jamszbabok ([[Pachyrhizus]]), * Kandelababok ([[Macrotyloma]]), * Kardbabok ([[Canavalia]]), * Tengeri kardbab ([[Canavalia maritima]]), * Tőrös kardbab ([[Canavalia gladiata]]), * Korallbabok ([[Erythrinia]]), == '''Lóbabok''' == vagy babóbabok ([[Vicia sect. Faba]]), * Mariskababok ([[Merremia]]), * Nikkelbabok ([[Paersonia]]), * Sisakbabok ([[Lablab]]), * Szárnyasbabok ([[Psophocarpus]]), * Szárnyasbabfák ([[Luetzenburgia]]), * Szójababok ([[Glycine]]), * Tarajbabok (!) ([[Clianthus]]), * Taréjosbabok (!) ([[Kennedia]]), * Tonkababok ([[Dipterix]]), * Ugrálóbabok ([[Sebastiania palmeri]]), * Viszketőbabok (más [[Mucuna]] fajok). ---- == '''Békahátú bab''' == : Nevét tarka barna színéről kapta. : Karóra, kukorica szárára futtatva termesztik. : Főleg levesnek - tejfölösen és babgulyásban is ízletes. == '''Bergold''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középkorai érésű, bőtermő házi-kerti fajta. A bokor 45 cm magas, erős lombozatú. Hüvelye 13 cm hosszú, szálkamentes, aranysárga színű, egyenes, kerek keresztmetszetű. Többszöri szedésre alkalmas fajta. == '''Bokros gyöngybab''' == : Fehér szemek, zöld- és szárazbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. == '''Bokorbab''' == , vajbab : Jellemző színei sárga hüvely, fekete szemek. Növény magassága 60-70 cm, hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után feketék. Főleg zöldbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. : Van barna magvú változata is. : Évről évre vethető. Korai, bő-termésű, szálkamentes. Fejtet, száraz babnak is bevált. Íze, illata kitűnő. Alkalmas másodvetésnek is. == '''Borkotto lingua nank''' == : Bőtermő tarkabab! : Középkorai, bőtermő kifejtőbab. A hüvelyek 13-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú magot tartalmaznak. Jóízű babsaláta, fejtett babfőzelék és leves is készíthető belőle. : Szárazbabként is jól fő. == '''Budai piaci''' == : Korai, bőtermő! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. Hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga színű, széles, lapos, szálkamentes. == '''Cannekkino''' == : Fehér szárazbab! : Középkorai bokorbab szárazbab termesztésre. Hüvelye középhosszú, zöld színű, 5-6 szemet tartalmaz. A szemek hosszúkásak, fehér színűek. '''Carmen''' : Piros salátabab! : Közepes érésű, tetszetős bordó magszínű kifejtő és szárazbab. : A bokor 40-45 cm magas, felálló, indásodásra nem hajlamos. : A 15-20 cm hosszú hüvelyeiben 6-7 bordó színű mag fejlődik. : Babfenésedéssel szemben ellenálló. : Csilis-babnak, salátababnak kiváló. == '''Carson''' == : Korai, bőtermő ceruzabab! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. : Hüvelye 12-14 cm hosszú, egyenes, szép élénksárga színű, kerek keresztmetszetű. : Betegség ellenálló képessége kiváló. : Magja fehér. == '''Ceruzabab''' == : Több változat ismert, legkorábbi érésű, szálkamentes vajbab. általában kerek sárga-hüvelyű. : A hüvelye (vékony 7-8 mm átmérőjű „ceruzabab”) kerek, vastag húsú, ovális, lapos, sárga színű. : Biztonságosan és bőven terem. Másodvetésre is alkalmas. : Meleg, víz, és tápanyagigényes növény. Vetése akkor ideális, ha a tavaszi fagyok elmúltak, és a talaj hőmérséklete 12-14°C-ot eléri. Sortávolsága általában 50 cm, vetésmélysége pedig 5-6 cm. == '''Cherokee''' == : Bőtermő ceruzabab! : Középérésű, 45-50 cm magas, nagy levelű bokorbab. Virágzás idő 40-45 nap, virágok lila színűek, a lomb szint alatt képződnek. A sötét sárga színű hüvelyek 13-15 cm hosszúak == '''Cifra tarkabab''' == : Régi magyar bokorbab fajta. : A szemek színe barna, sötétbarna mintázattal. : Viszonylag széles sárga hüvelyű, lilás cirmos mintázattal. : Főleg zöldbabként használják mivel nem szálkásodik. == '''Coco''' == : Korai, nagy szemű bokorbab! : Korai érésű, tenyészideje 80 nap. : A bokor 50 cm magas. Halványzöld színű, 12 cm hosszú hüvelye lapos, benne 5-6 db nagy szemű, fehér színű, gömbölyű mag van. : Fejtett babnak és szárazbabnak is kiváló. == '''Cseresznyebab''' == (v. tűzbab) : Három változatát ismerjük: barna sötét, tarka világosabb piros és sötétebb. : Kényes fajta, az ültetéskor nem bírja a nedves talajt. : Nagyon bőtermő és hamar megfő, babos-káposztába, babgulyásba, tejfölösen szokás elkészíteni, színes levet ereszt. (Az első forrás után levét leönteni, és forró vízzel újra feltölteni). : Cakumpakk bablevest is lehet főzni belőle (tésztával vagy rizzsel készült leves). == '''Díszbab''' == : Fogyasztása nem ajánlott, szép lila levele és élénkpiros, v. rózsaszín virága miatt szokás ültetni. : Termése jellegzetes: fekete szem, fehér csíkkal. : Balkonon is vethetünk dézsába 2-3 szem tűzbabot, így árnyékoló és takaró szerepe mellett élénkpiros virágaival egész nyáron díszít. == '''Dolichos''' == : Spárgabab! : Zöld hüvelyű bokorbabhoz hasonló zöldségféle. Szálkamentes, 15-16 cm hosszú, nagyon vékony hüvelyei krémszínű, fekete köldökű szemeket tartalmaznak. == '''Etna''' == : Nagyméretű kifejtő- és szárazbab! : Középérésű, betegségekkel szemben ellenálló. Házi mélyhűtésre kiváló. Növénymagasság: 45-50 cm. : Hüvelyhossz: 16 cm. Egy hüvelyben 6-8 db nagyméretű, érett állapotban bordó, cirmos magja van. : Zsengén kifejtőbabként, a teljes érés állapotában szárazbabként hasznosítható. : A megtisztított babot helyezzük 2 napra mélyhűtőbe, hogy zsizsiktelenítsük. == '''Fehér bab''' == : Futóbab, termése nagyobb szemű, mint a jégbab, nehezen fő. : Gesztenyés íze miatt püré formájában, mézzel keverve desszertként fogyasztható. : Levesnek, gulyásnak is, zöldséges levesbe. == '''Fehér karós bab''' == : Korai, gyors és erőteljes növekedésű, bő termésű. : Vetés áprilisban, 1-2 cm mélységre 3-4 szem csoportban, 10 cm távolság csoportok között. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot. Virágja fehér, hüvelyek hossza 8-10 cm. == '''Géber bab''' == (négerbab, csótánybab) : Termése sötét színe miatt emlékeztet a csótányra, azaz géberre, innen kapta nevét. : Színes, piros és sárga virággal nyílik. : Karóra, vagy kukoricaszárra futtatva termesztik. : A cukrászok gesztenyepüré helyett használják, de zsengén szedve, fejtett bablevesbe is főzhető. == '''Golden goal''' == : Korai ceruzabab! : Korai, rövid tenyészidejű. A Sonesta után 2 nappal érő vajbab. Hüvelye 14 cm hosszú, aranysárga színű, kerek keresztmetszetű. == '''Jégbab''' == (gyöngybab) : Guggosbab más néven bokorbab. : Nagyüzemi termelésre is alkalmas, sok helyen termesztik, nem őrségi tájfajta. : Apró szeme miatt áztatás nélkül is gyorsan megfő. : Finom sóletnek, levesnek és édes tejes babnak. == '''Juliska bab''' == : Régi magyar fajta amit kezdünk elfelejteni, pedig a régmúlt falusi porták jellegzetes növénye volt, szép fehér, vajszínű virágaival. : Sárga hüvelyű, szálkamentes karós-bab, ami akár két méterre is felkúszik. : Bőtermő, és azon ritka babfajták közé tartozik, melyet zöldbabként hüvelyestül is meg lehet enni. : Betakarítás: a csörgőre száradt hüvelyeket kifejtjük. : A szemeket egy napra, fagyasztóba tesszük, majd a párától jól leszárítva zárható befőttes üvegekbe helyezzük. Így kerülhetjük el, hogy a babunk zsizsikes legyen. Ettől még csíraképes marad és tavasszal: áprilisban, bokrokba 4-5 szemenként, mélység 2-3 cm nyugodtan vethető, és ahogy megjelenik a növény karózni kell. Kerítés mellett is nevelhető. : Júniusban másodvetésre is alkalmas. : Hüvelyestül zöldbabfőzelékbe vagy levesbe, friss fűszernövényekkel, zöld-köretnek is finom. : Szárazbabként, a [[Szakácskönyv/Főzelékek/Sólet|sóleten]]át a [[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök/Csülkös bableves|csülkös bablevesig]] egész télen élvezhetjük zamatát. == '''Kapitány''' == : Széles, lapos hüvelyű! : A régi Budai piaci fajtához hasonló típusú bab. : Korai érésű (60 nap a vetéstől), bőtermő, kiváló minőségű házi-kerti és piaci fajta. : A bokor 50 cm magas, hüvelye lapos, 15 cm hosszú és 2 cm széles, élénksárga színű, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Karós tarkabab''' == : Magasra megnő, nagyobb szemű, ritka mintázatú termése van. : Ugyanez a fajta egy kicsit kisebb, tarkább változatban is megtalálható, gesztenye íze van. : Finom habarva, tökmagolajos babsalátának és babgulyásban is. == '''Lapos karósbab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Karós, zöld hüvelyű''' == : Évről évre vethető. : Folyton termő, bő-termésű támasztékot igénylő futóbab. : Hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után sötétbarnák-tarkák. : Zöldbabnak és fejtet száraz babnak egyaránt hasznosítható. : Zöldbabként az íze és illata csodálatos. == '''Lapos karós bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik, piros cirkás a hüvely és a mag is. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Lóbab''' == : A lóbab (takarmánybab) értékes, régi kultúrnövény. Termesztésére főleg a mérsékeltebb klímájú területek alkalmasak. Egyéves, tavaszi vetésű növény. A magnagyság szerint létezik: nagy, közepes és kis magvú, az óriás lóbab Lengyelországból származik. A kisebb magvúak igénytelenebbek. : Nagyon fontos a korai vetés; március elején el kell vetni (4-6 C-on már csírázik). A vetés mélysége a talaj állapotától függően 4 - 7 cm. Sortávolság 24 cm. : Gyökérzete fejlett, mélyre hatoló sok oldalgyökérrel. Szára merev, felálló és csupasz, fajtától függően 60-160 cm magas. A levelek és az egész növény szürkés-zöld színű. : Fürtvirágzata 2-10 virágból áll. A virágszíne fehér és az evezőkön fekete, barna vagy liláspiros folt van. A virágok mézelők és nagyobbrészt öntermékenyülők. : A hüvelyek felállók és 2-5 mag fejlődik ki bennük. Éréskor sötét barnák vagy feketék lesznek. : A mag nagysága, színe fajtánként változó (zöldes, sárgás vagy világos barna). A lóbab vízigényes növény, ezért csak nyirkos, páratelt, jó csapadékeloszlású vidéken termeszthető sikeresen. : Vízigénye a virágzás és a magkötés idején a legnagyobb. : Meleg igénye nem nagy, fényigénye közepes, így a mérsékelt és hűvösebb klímájú területeken is termeszthető. A rövidebb tavaszi fagyokat is eltűri. Meghálálja az istállótrágya utóhatását, de a nitrogén túlsúlyra vigyázni kell, mert rosszul köt magot. '''Betegségei:''' : A fuzáriumos gyökérrothadás, a levél és hüvelyfoltosság, a rozsda és a mozaikvírus kártevői, a fekete levéltetű és a zsizsik. A lóbab július végén, augusztus közepén érik. Akkor aratható, amikor a felső hüvelyek is feketék, a magvak kemények és a levelek nagy része már lehullott. Mivel a magvak nedvességtartalma 13-16 % körül van aratáskor, ezért nincs szükség szárításra. Szellős helyen zsákokban is tárolható, de tárolás előtt zsizsikteleníteni kell a lóbabot. : Magja fehérjében gazdag, nyersfehérjetartalma 26-28 %. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. : Emberi táplálkozásra is felhasználható. A cukrász és a sütőiparban kezd elterjedni. Zöldfőzelékként vagy konzervként is használják. : Termesztése hazánkban azért is figyelmet érdemel, mert a jövőben vetőmagexportja is számításba jöhet. : A talaj termékenységére gyakorolt hatása is jelentős; mivel elég sok légköri nitrogént köt meg és nagyon jó elővetemény. == '''Linera''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Magnum''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Minidor''' == : Vékony, finom ceruzabab! : Középkorai, vékony, finom hüvelyű bokorbab. : A növény 35-40 cm magas. A hüvelyek 12-13 cm hosszúak és kerek keresztmetszetűek, sárga színűek, : Magja színe fehér. == '''Maxidor''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Közepes levélméretű, 35-40 cm magas bokorbab. Virágzás idő 40-47 nap, virágjai fehérek. : A sárga színű hüvelyek 11-12 cm hosszúak == '''Navajo''' == : Romano típusú, egyenes, lapos, széles hüvelyű bokorbab. == '''Odir''' == : Lapos hüvelyű vajbab! : Középkorai érésű, bőtermő, kiváló minőségű házikerti és piaci fajta. : Fólia alatti termesztésre is alkalmas. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga, széles, lapos, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Orinoko''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középérésű, 40-45 cm magas. : Kiváló minőségű hüvelye aranysárga, 12-13 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. : Betegségekkel szemben ellenálló fajta. == '''Öles bab''' == (Phaseolus vulgaris| ) : Lila virágú, gyors növekedésű futó öles bab. : Hüvelye kerek, zöld színű, nagy a vízigénye, de öntözéssel 80-100 cm-re is megnő. : Mindenképp tegyünk mellé karót, amire felfuthat, ugyanis ha hagyjuk, hogy a földön elterüljön, akkor nem hoz hüvelyt. : Nitrogénre szüksége van, és bár termel is, de mire ő a földbe leadja a nitrogént, addigra már késő. == '''Zöld öles bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, amely 1,5 méternél is hosszabbra nőhet, hüvelye zöld-színű, nem szálkásodó. : Egyenletes vízellátás mellett bármilyen talajon bőven terem. : A nem szálkásodó zöld hüvelyeket frissen levesnek, főzeléknek, salátákba használjuk. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, zöldbabfőzelék, leves, és nagyon jó rakott, csőben sült, vagy saláta (célszerű előfőzni) ételeket készíthetünk belőle, télire balanszírozás után lefagyasztva, vagy dunsztolva kitűnően tárolható!. == '''Óriás virágbab''' == (karós) : Vetés: április - május, egy karó mellé három szem, 4-5 centi mélyen. : Nem igényes, de akkor terem szépen ha öntözzük. A 4-5 hétig tartó folyamatos virágzásukkal és gyönyörű vegyes színeikkel (fehér és piros virágok) feldobják a kertünk egyhangúságát. : Akár 2,5 méter magasra fel tud kúszni, ezért lugasra is lehet futtatni. Erőteljes növekedésű, bőtermő, hatalmas hüvelyeibe három-négy szemet érlel és egészen szeptemberig folyamatosan terem. : Kifejtőbabnak és szárazbabnak egyaránt kiváló. A kifejtőbab nagysága megfőzve majdnem akkora mint egy gyufás skatulya. : Finom gesztenye íze miatt régen a gesztenyepürét pótolták vele. : Fagyasztva is tárolható. == '''Rocco''' == : Korai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú, fürj típusú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 10-12 cm hosszú, 4-7 db szemet tartalmaz. : A hüvely és a mag is drapp alapon bordó foltos. == '''Sárga-barna futóbab''' == : Apró, bőtermő. Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. == '''Sárga-barna keverék''' == : Keverékbab : Apró, bőtermő. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. : Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. == '''Scuba''' == : Zöld ceruzabab! : Korai, igen bőtermő, 40-45 cm magas bokorbab. : Sötétzöld hüvelyei húsosak, nem szálkásodnak, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Sonesta''' == : Korai ceruzabab! : Korai, jó termőképességű bokorbab. A növény 40-45 cm magas. : Hüvelyei aranysárgák, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Spárgabab''' == : Zsengén, metélve fogyasztható. : Szokás zöldbablevest és rakott zöldbabot is készíteni belőle. : Szlovéniában ecetesen savanyúságnak is elteszik télire. : Érett termése tiszta fekete szemű, áztatás után főzeléknek is el lehet készíteni, hamar megfő. == '''Stanley''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Stromboli''' == : Középkorai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. A bokor 40-50 cm magas. : A hüvelyek 12-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú maggal. == '''Szójabab''' == : Igen nagy hozamú növény: 1 szem = 1 növény = 100-120 betakarított szem. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot, elnyomja a gyomokat, nem zsizsisedik, ellenáll minden betegségnek és feljavítja nitrogénnel a talajt. : A bokorbabra emlékeztető megjelenésű, fajtától függően 20–200 cm magasra növő, dudvás szárú, egynyári növény. Szára az alsó harmadban erősen elágazik. : Karógyökere 1.5–2 m mélyre hatol le a talajba, de az oldalelágazások és a hajszálgyökerek zöme a talaj felső, 20–30 cm-es rétegében található. : Önbeporzó, laza fürtvirágzata a levelek hónaljában foglal helyet, amelynek színe, lila, rózsaszín vagy fehér. A szára, levele, és termése finom, barna szőrrel borított : Magja a veteménybabhoz hasonlóan lapított, 2-5 szem fejlődik egy 3-8 cm-es hüvelyben. : A maghéj kemény, sérülésre igen érzékeny, a sérült mag nem csírázik ki. : A szalmáját hasznosítják mint: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag és ipari rostanyag. : A szója proteinben gazdag élelmiszerek helyettesítője és növényi olaj forrás. A szójabab 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag állattenyésztés használja fel takarmányozási célra, főleg az iparszerű haltenyésztésben. : Elsősorban húspótlékként terjedt el. A szójabab azon kevés növények egyike, amely nemcsak gazdag fehérjében, de megtalálhatók benne azok az esszenciális aminosavak, amik a húsban is. : A szójabab-feldolgozás legalapvetőbb terméke a szójasajt (tofu), ami úgy készül hogy a szójatejben levő szárazanyagot csomósítják, majd ezt préselik lágy sajttá. == '''Tambora''' == : Korai ceruzabab, jó termőképességű bokorbab. : Hüvelye 12-13 cm hosszú, világossága színű, kerek keresztmetszetű. == '''Tarkabab''' == ''(Phaseolus vulgaris|)'' : Tarka hüvelyű, tarka szemű, szálkamentes bokorbab. : Hüvelye széles ovális, zsenge korában inkább zöld színű. Nagyon finom ízű bab. : Fejthető is, de nem szárazbab. : Zsírszegény, ásványi anyagokban gazdag. Vitamintartalma magas (B1,B2,B6,C,E). : Fogyasztásával megelőzhető a székrekedés. == '''Vajbab''' == : Guggos bab, más néven bokorbab. : Korán beérik és rendkívül sokat terem. : Kifejtve fogyasztják, olajosan (salátának), gulyásnak vagy főzeléknek. == '''Vesebab''' == : Ezt a fajtát boltban is megvehetik, hiszen sok helyen termesztik, nem tájfajta. : Mindenféle babos étel készíthető belőle. == '''Virágbab''' == : Egyéves. : Szára támasztékot igényel, kúszónövény. 2-5 méter magasságba is felkúszik ideális körülmények között. : Főgyökerén mellékgyökereket találunk, melyeken rhizobium-gömbök gyűjtik a nitrogént. : Hajtásrendszere ostoros, indás típusú, hossza 10-50 cm nagyságú, és az óramutató járásával megegyezően csavarodnak fel a támasztékra. == '''Vörös bab''' == [[w:Azukibab|Azukibab]] ''(Vigna angularis)'' : Nem futó fajta. : A nedvesebb időjárást nem kedveli. : Levesnek a legjobb és főzeléknek. : Vigyázat, vörös levet ereszt! Ajánlott az első forrás után a levét leönteni és forróvízzel felöntve tovább főzni. |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Phaseolus vulgaris}} n49u71bo4nnsqaj46bej6xyz9i1majj 550542 550541 2026-07-05T12:54:59Z KeFe 20 550542 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Babfajták fajták]] [[Kategória:Zöldség]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Babfajták fajták == <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Paszulybabok|Paszulybabok]] #[[#Békahátú bab|Békahátú bab]] #[[#Bergold|Bergold]] #[[#Bokorbab|Bokorbab]] #[[#Bokros gyöngybab|Bokros gyöngybab]] #[[#Borkotto lingua nank|Borkotto lingua nank]] #[[#Budai piaci|Budai piaci]] #[[#Cannekkino|Cannekkino]] #[[#Carson|Carson]] #[[#Ceruzabab|Ceruzabab]] #[[#Cherokee|Cherokee]] #[[#Cifra tarkabab|Cifra tarkabab]] #[[#Coco|Coco]] #[[#Cseresznyebab|Cseresznyebab]] #[[#Díszbab|Díszbab]] #[[#Dolichos|Dolichos]] #[[#Egyéb|Egyéb]] #[[#Etna|Etna]] #[[#Fehér bab|Fehér bab]] #[[#Fehér karós bab|Fehér karós bab]] #[[#Géber bab|Géber bab]] #[[#Golden goal|Golden goal]] #[[#Jégbab|Jégbab]] #[[#Juliska bab|Juliska bab]] #[[#Kapitány|Kapitány]] #[[#Karós tarkabab|Karós tarkabab]] #[[#Karós, zöld hüvelyű|Karós]] #[[#Lapos karós bab|Lapos karós bab]] #[[#Lapos karósbab|Lapos karósbab]] #[[#Linera|Linera]] #[[#Lóbab|Lóbab]] #[[#Lóbabok|Lóbabok]] #[[#Magnum|Magnum]] #[[#Maxidor|Maxidor]] #[[#Minidor|Minidor]] #[[#Navajo|Navajo]] #[[#Odir|Odir]] #[[#Óriás virágbab|Óriás virágbab]] #[[#Orinoko|Orinoko]] #[[#Öles bab|Öles bab]] #[[#Rocco|Rocco]] #[[#Sárga-barna futóbab|Sárga-barna futóbab]] #[[#Sárga-barna keverék|Sárga-barna keverék]] #[[#Scuba|Scuba]] #[[#Sonesta|Sonesta]] #[[#Spárgabab|Spárgabab]] #[[#Stanley|Stanley]] #[[#Stromboli|Stromboli]] #[[#Szójabab|Szójabab]] #[[#Tambora|Tambora]] #[[#Tarkabab|Tarkabab]] #[[#Tehénbabok|Tehénbabok]] #[[#Vajbab|Vajbab]] #[[#Vesebab|Vesebab]] #[[#Virágbab|Virágbab]] #[[#Vörös bab|Vörös bab]] #[[#Zöld öles bab|Zöld öles bab]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | [[Fájl:Phaseolus vulgaris white beans, witte boon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseoulus lunatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:DarkRedKidney.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de paimpol grain.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Crimson cranberrybeans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Painted Pony Bean.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Coco de Paimpol (4044122852).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Frijoles-negros-guatemala.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosecoco beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kidney beans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris seed.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phaseolus vulgaris - 1002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phaseolus vulgaris|}} {{népies|A sokféle babot még többféleképpen nevezik, akár egy településen belül is.}} : A magyar nyelvben használatos, babbal kapcsolatos növénynemzetség- és fajnevek gazdagsága önmagában is elgondolkodtató: : A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani. <ref>Korunk - Szabó T. Attila cikke nyomán</ref> <ref>[http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2010&honap=1&cikk=11495 A magyar babok és babonás jelentésük]</ref> A teljesség igénye nélkül... == '''Paszulybabok''' == (Phaseolus fajok): * [[Növények/B/Bab|Közönséges paszulybab]] ([[Phaseolus vulgaris]]), * Bokor paszulybab ([[Phaseolus vulgaris nanus]]), * Hegyeslevelű paszulybab ([[Phaseolus acutifolius]]), * Lima paszulybab ([[Phaseolus lunatus]]), * Karós paszulybab ([[Phaseolus vulgaris vulgaris]]), * Mungó paszulybab ([[Phaseolus mungo]]), * Ősi paszulybab ([[Phaseolus aborigineus]]), * Óriás paszulybab ([[Phaseolus sesquipedalis]]), * Török paszulybab, tűzbab ([[Phaseolus coccineus]]); == '''Tehénbabok''' == (Vigna fajok): * [[Növények/A/Adzukibab|Adzuki tehénbab]] ([[Vigna angularis]]), * [[Növények/M/Mungóbab]] ([[Vigna radiata]]), * Csiga tehénbab ([[Vigna caracalla]]), * Gumós tehénbab ([[Vigna vexillata]]), * Kajtán tehénbab ([[Vigna ungiculata cylindrica]]), * Rizs tehénbab ([[Vigna umbellata]]), * Sisakvirág-levelű tehénbab ([[Vigna aconitifolia]]), * Homoki tehénbab ([[Vigna unguiculata]] typ.). == '''Egyéb''' == , „bab” nevet is viselő, nemzetségszintű nevek: * Bársonybabok (egyes [[Mucuna]] fajok), * Csomósbabok ([[Cyamopsis]]), * Fojtóbabok ([[Pueraria]]), * Galambbabok ([[Cajanus]]), * Herebabok ([[Thermopsis]]), * Ignácbabok ([[Strychnos]]), * Kalabárbabok ([[Physostigma]]), * Jamszbabok ([[Pachyrhizus]]), * Kandelababok ([[Macrotyloma]]), * Kardbabok ([[Canavalia]]), * Tengeri kardbab ([[Canavalia maritima]]), * Tőrös kardbab ([[Canavalia gladiata]]), * Korallbabok ([[Erythrinia]]), == '''Lóbabok''' == vagy babóbabok ([[Vicia sect. Faba]]), * Mariskababok ([[Merremia]]), * Nikkelbabok ([[Paersonia]]), * Sisakbabok ([[Lablab]]), * Szárnyasbabok ([[Psophocarpus]]), * Szárnyasbabfák ([[Luetzenburgia]]), * Szójababok ([[Glycine]]), * Tarajbabok (!) ([[Clianthus]]), * Taréjosbabok (!) ([[Kennedia]]), * Tonkababok ([[Dipterix]]), * Ugrálóbabok ([[Sebastiania palmeri]]), * Viszketőbabok (más [[Mucuna]] fajok). ---- == '''Békahátú bab''' == : Nevét tarka barna színéről kapta. : Karóra, kukorica szárára futtatva termesztik. : Főleg levesnek - tejfölösen és babgulyásban is ízletes. == '''Bergold''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középkorai érésű, bőtermő házi-kerti fajta. A bokor 45 cm magas, erős lombozatú. Hüvelye 13 cm hosszú, szálkamentes, aranysárga színű, egyenes, kerek keresztmetszetű. Többszöri szedésre alkalmas fajta. == '''Bokros gyöngybab''' == : Fehér szemek, zöld- és szárazbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. == '''Bokorbab''' == , vajbab : Jellemző színei sárga hüvely, fekete szemek. Növény magassága 60-70 cm, hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után feketék. Főleg zöldbabként levesnek, főzeléknek, saláták alkotórészeként használjuk. : Van barna magvú változata is. : Évről évre vethető. Korai, bő-termésű, szálkamentes. Fejtet, száraz babnak is bevált. Íze, illata kitűnő. Alkalmas másodvetésnek is. == '''Borkotto lingua nank''' == : Bőtermő tarkabab! : Középkorai, bőtermő kifejtőbab. A hüvelyek 13-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú magot tartalmaznak. Jóízű babsaláta, fejtett babfőzelék és leves is készíthető belőle. : Szárazbabként is jól fő. == '''Budai piaci''' == : Korai, bőtermő! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. Hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga színű, széles, lapos, szálkamentes. == '''Cannekkino''' == : Fehér szárazbab! : Középkorai bokorbab szárazbab termesztésre. Hüvelye középhosszú, zöld színű, 5-6 szemet tartalmaz. A szemek hosszúkásak, fehér színűek. '''Carmen''' : Piros salátabab! : Közepes érésű, tetszetős bordó magszínű kifejtő és szárazbab. : A bokor 40-45 cm magas, felálló, indásodásra nem hajlamos. : A 15-20 cm hosszú hüvelyeiben 6-7 bordó színű mag fejlődik. : Babfenésedéssel szemben ellenálló. : Csilis-babnak, salátababnak kiváló. == '''Carson''' == : Korai, bőtermő ceruzabab! : Igen korai, szálkamentes, bőtermő fajta. : Hüvelye 12-14 cm hosszú, egyenes, szép élénksárga színű, kerek keresztmetszetű. : Betegség ellenálló képessége kiváló. : Magja fehér. == '''Ceruzabab''' == : Több változat ismert, legkorábbi érésű, szálkamentes vajbab. általában kerek sárga-hüvelyű. : A hüvelye (vékony 7-8 mm átmérőjű „ceruzabab”) kerek, vastag húsú, ovális, lapos, sárga színű. : Biztonságosan és bőven terem. Másodvetésre is alkalmas. : Meleg, víz, és tápanyagigényes növény. Vetése akkor ideális, ha a tavaszi fagyok elmúltak, és a talaj hőmérséklete 12-14°C-ot eléri. Sortávolsága általában 50 cm, vetésmélysége pedig 5-6 cm. == '''Cherokee''' == : Bőtermő ceruzabab! : Középérésű, 45-50 cm magas, nagy levelű bokorbab. Virágzás idő 40-45 nap, virágok lila színűek, a lomb szint alatt képződnek. A sötét sárga színű hüvelyek 13-15 cm hosszúak == '''Cifra tarkabab''' == : Régi magyar bokorbab fajta. : A szemek színe barna, sötétbarna mintázattal. : Viszonylag széles sárga hüvelyű, lilás cirmos mintázattal. : Főleg zöldbabként használják mivel nem szálkásodik. == '''Coco''' == : Korai, nagy szemű bokorbab! : Korai érésű, tenyészideje 80 nap. : A bokor 50 cm magas. Halványzöld színű, 12 cm hosszú hüvelye lapos, benne 5-6 db nagy szemű, fehér színű, gömbölyű mag van. : Fejtett babnak és szárazbabnak is kiváló. == '''Cseresznyebab''' == (v. tűzbab) : Három változatát ismerjük: barna sötét, tarka világosabb piros és sötétebb. : Kényes fajta, az ültetéskor nem bírja a nedves talajt. : Nagyon bőtermő és hamar megfő, babos-káposztába, babgulyásba, tejfölösen szokás elkészíteni, színes levet ereszt. (Az első forrás után levét leönteni, és forró vízzel újra feltölteni). : Cakumpakk bablevest is lehet főzni belőle (tésztával vagy rizzsel készült leves). == '''Díszbab''' == : Fogyasztása nem ajánlott, szép lila levele és élénkpiros, v. rózsaszín virága miatt szokás ültetni. : Termése jellegzetes: fekete szem, fehér csíkkal. : Balkonon is vethetünk dézsába 2-3 szem tűzbabot, így árnyékoló és takaró szerepe mellett élénkpiros virágaival egész nyáron díszít. == '''Dolichos''' == : Spárgabab! : Zöld hüvelyű bokorbabhoz hasonló zöldségféle. Szálkamentes, 15-16 cm hosszú, nagyon vékony hüvelyei krémszínű, fekete köldökű szemeket tartalmaznak. == '''Etna''' == : Nagyméretű kifejtő- és szárazbab! : Középérésű, betegségekkel szemben ellenálló. Házi mélyhűtésre kiváló. Növénymagasság: 45-50 cm. : Hüvelyhossz: 16 cm. Egy hüvelyben 6-8 db nagyméretű, érett állapotban bordó, cirmos magja van. : Zsengén kifejtőbabként, a teljes érés állapotában szárazbabként hasznosítható. : A megtisztított babot helyezzük 2 napra mélyhűtőbe, hogy zsizsiktelenítsük. == '''Fehér bab''' == : Futóbab, termése nagyobb szemű, mint a jégbab, nehezen fő. : Gesztenyés íze miatt püré formájában, mézzel keverve desszertként fogyasztható. : Levesnek, gulyásnak is, zöldséges levesbe. == '''Fehér karós bab''' == : Korai, gyors és erőteljes növekedésű, bő termésű. : Vetés áprilisban, 1-2 cm mélységre 3-4 szem csoportban, 10 cm távolság csoportok között. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot. Virágja fehér, hüvelyek hossza 8-10 cm. == '''Géber bab''' == (négerbab, csótánybab) : Termése sötét színe miatt emlékeztet a csótányra, azaz géberre, innen kapta nevét. : Színes, piros és sárga virággal nyílik. : Karóra, vagy kukoricaszárra futtatva termesztik. : A cukrászok gesztenyepüré helyett használják, de zsengén szedve, fejtett bablevesbe is főzhető. == '''Golden goal''' == : Korai ceruzabab! : Korai, rövid tenyészidejű. A Sonesta után 2 nappal érő vajbab. Hüvelye 14 cm hosszú, aranysárga színű, kerek keresztmetszetű. == '''Jégbab''' == (gyöngybab) : Guggosbab más néven bokorbab. : Nagyüzemi termelésre is alkalmas, sok helyen termesztik, nem őrségi tájfajta. : Apró szeme miatt áztatás nélkül is gyorsan megfő. : Finom sóletnek, levesnek és édes tejes babnak. == '''Juliska bab''' == : Régi magyar fajta amit kezdünk elfelejteni, pedig a régmúlt falusi porták jellegzetes növénye volt, szép fehér, vajszínű virágaival. : Sárga hüvelyű, szálkamentes karós-bab, ami akár két méterre is felkúszik. : Bőtermő, és azon ritka babfajták közé tartozik, melyet zöldbabként hüvelyestül is meg lehet enni. : Betakarítás: a csörgőre száradt hüvelyeket kifejtjük. : A szemeket egy napra, fagyasztóba tesszük, majd a párától jól leszárítva zárható befőttes üvegekbe helyezzük. Így kerülhetjük el, hogy a babunk zsizsikes legyen. Ettől még csíraképes marad és tavasszal: áprilisban, bokrokba 4-5 szemenként, mélység 2-3 cm nyugodtan vethető, és ahogy megjelenik a növény karózni kell. Kerítés mellett is nevelhető. : Júniusban másodvetésre is alkalmas. : Hüvelyestül zöldbabfőzelékbe vagy levesbe, friss fűszernövényekkel, zöld-köretnek is finom. : Szárazbabként, a [[Szakácskönyv/Főzelékek/Sólet|sóleten]]át a [[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök/Csülkös bableves|csülkös bablevesig]] egész télen élvezhetjük zamatát. == '''Kapitány''' == : Széles, lapos hüvelyű! : A régi Budai piaci fajtához hasonló típusú bab. : Korai érésű (60 nap a vetéstől), bőtermő, kiváló minőségű házi-kerti és piaci fajta. : A bokor 50 cm magas, hüvelye lapos, 15 cm hosszú és 2 cm széles, élénksárga színű, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Karós tarkabab''' == : Magasra megnő, nagyobb szemű, ritka mintázatú termése van. : Ugyanez a fajta egy kicsit kisebb, tarkább változatban is megtalálható, gesztenye íze van. : Finom habarva, tökmagolajos babsalátának és babgulyásban is. == '''Lapos karósbab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Karós, zöld hüvelyű''' == : Évről évre vethető. : Folyton termő, bő-termésű támasztékot igénylő futóbab. : Hüvelyek hossza 16-20 cm. A szemek érés után sötétbarnák-tarkák. : Zöldbabnak és fejtet száraz babnak egyaránt hasznosítható. : Zöldbabként az íze és illata csodálatos. == '''Lapos karós bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, mely gyönyörű virággal nyílik, piros cirkás a hüvely és a mag is. : Nagy szemű, lapos termésű, későn érő fajta. : Levesnek ajánlott elkészíteni. == '''Lóbab''' == : A lóbab (takarmánybab) értékes, régi kultúrnövény. Termesztésére főleg a mérsékeltebb klímájú területek alkalmasak. Egyéves, tavaszi vetésű növény. A magnagyság szerint létezik: nagy, közepes és kis magvú, az óriás lóbab Lengyelországból származik. A kisebb magvúak igénytelenebbek. : Nagyon fontos a korai vetés; március elején el kell vetni (4-6 C-on már csírázik). A vetés mélysége a talaj állapotától függően 4 - 7 cm. Sortávolság 24 cm. : Gyökérzete fejlett, mélyre hatoló sok oldalgyökérrel. Szára merev, felálló és csupasz, fajtától függően 60-160 cm magas. A levelek és az egész növény szürkés-zöld színű. : Fürtvirágzata 2-10 virágból áll. A virágszíne fehér és az evezőkön fekete, barna vagy liláspiros folt van. A virágok mézelők és nagyobbrészt öntermékenyülők. : A hüvelyek felállók és 2-5 mag fejlődik ki bennük. Éréskor sötét barnák vagy feketék lesznek. : A mag nagysága, színe fajtánként változó (zöldes, sárgás vagy világos barna). A lóbab vízigényes növény, ezért csak nyirkos, páratelt, jó csapadékeloszlású vidéken termeszthető sikeresen. : Vízigénye a virágzás és a magkötés idején a legnagyobb. : Meleg igénye nem nagy, fényigénye közepes, így a mérsékelt és hűvösebb klímájú területeken is termeszthető. A rövidebb tavaszi fagyokat is eltűri. Meghálálja az istállótrágya utóhatását, de a nitrogén túlsúlyra vigyázni kell, mert rosszul köt magot. '''Betegségei:''' : A fuzáriumos gyökérrothadás, a levél és hüvelyfoltosság, a rozsda és a mozaikvírus kártevői, a fekete levéltetű és a zsizsik. A lóbab július végén, augusztus közepén érik. Akkor aratható, amikor a felső hüvelyek is feketék, a magvak kemények és a levelek nagy része már lehullott. Mivel a magvak nedvességtartalma 13-16 % körül van aratáskor, ezért nincs szükség szárításra. Szellős helyen zsákokban is tárolható, de tárolás előtt zsizsikteleníteni kell a lóbabot. : Magja fehérjében gazdag, nyersfehérjetartalma 26-28 %. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. : Emberi táplálkozásra is felhasználható. A cukrász és a sütőiparban kezd elterjedni. Zöldfőzelékként vagy konzervként is használják. : Termesztése hazánkban azért is figyelmet érdemel, mert a jövőben vetőmagexportja is számításba jöhet. : A talaj termékenységére gyakorolt hatása is jelentős; mivel elég sok légköri nitrogént köt meg és nagyon jó elővetemény. == '''Linera''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Magnum''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Minidor''' == : Vékony, finom ceruzabab! : Középkorai, vékony, finom hüvelyű bokorbab. : A növény 35-40 cm magas. A hüvelyek 12-13 cm hosszúak és kerek keresztmetszetűek, sárga színűek, : Magja színe fehér. == '''Maxidor''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Közepes levélméretű, 35-40 cm magas bokorbab. Virágzás idő 40-47 nap, virágjai fehérek. : A sárga színű hüvelyek 11-12 cm hosszúak == '''Navajo''' == : Romano típusú, egyenes, lapos, széles hüvelyű bokorbab. == '''Odir''' == : Lapos hüvelyű vajbab! : Középkorai érésű, bőtermő, kiváló minőségű házikerti és piaci fajta. : Fólia alatti termesztésre is alkalmas. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 12-16 cm hosszú, világossárga, széles, lapos, szálkamentes. : Magja fehér. == '''Orinoko''' == : Aranysárga ceruzabab! : Középérésű, 40-45 cm magas. : Kiváló minőségű hüvelye aranysárga, 12-13 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. : Betegségekkel szemben ellenálló fajta. == '''Öles bab''' == (Phaseolus vulgaris| ) : Lila virágú, gyors növekedésű futó öles bab. : Hüvelye kerek, zöld színű, nagy a vízigénye, de öntözéssel 80-100 cm-re is megnő. : Mindenképp tegyünk mellé karót, amire felfuthat, ugyanis ha hagyjuk, hogy a földön elterüljön, akkor nem hoz hüvelyt. : Nitrogénre szüksége van, és bár termel is, de mire ő a földbe leadja a nitrogént, addigra már késő. == '''Zöld öles bab''' == : Magasra növő futó bab fajta, amely 1,5 méternél is hosszabbra nőhet, hüvelye zöld-színű, nem szálkásodó. : Egyenletes vízellátás mellett bármilyen talajon bőven terem. : A nem szálkásodó zöld hüvelyeket frissen levesnek, főzeléknek, salátákba használjuk. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, zöldbabfőzelék, leves, és nagyon jó rakott, csőben sült, vagy saláta (célszerű előfőzni) ételeket készíthetünk belőle, télire balanszírozás után lefagyasztva, vagy dunsztolva kitűnően tárolható!. == '''Óriás virágbab''' == (karós) : Vetés: április - május, egy karó mellé három szem, 4-5 centi mélyen. : Nem igényes, de akkor terem szépen ha öntözzük. A 4-5 hétig tartó folyamatos virágzásukkal és gyönyörű vegyes színeikkel (fehér és piros virágok) feldobják a kertünk egyhangúságát. : Akár 2,5 méter magasra fel tud kúszni, ezért lugasra is lehet futtatni. Erőteljes növekedésű, bőtermő, hatalmas hüvelyeibe három-négy szemet érlel és egészen szeptemberig folyamatosan terem. : Kifejtőbabnak és szárazbabnak egyaránt kiváló. A kifejtőbab nagysága megfőzve majdnem akkora mint egy gyufás skatulya. : Finom gesztenye íze miatt régen a gesztenyepürét pótolták vele. : Fagyasztva is tárolható. == '''Rocco''' == : Korai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú, fürj típusú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. : A bokor 40-50 cm magas, hüvelye 10-12 cm hosszú, 4-7 db szemet tartalmaz. : A hüvely és a mag is drapp alapon bordó foltos. == '''Sárga-barna futóbab''' == : Apró, bőtermő. Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. == '''Sárga-barna keverék''' == : Keverékbab : Apró, bőtermő. : Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó. : Főzés előtt ajánlott beáztatni. : Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. == '''Scuba''' == : Zöld ceruzabab! : Korai, igen bőtermő, 40-45 cm magas bokorbab. : Sötétzöld hüvelyei húsosak, nem szálkásodnak, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Sonesta''' == : Korai ceruzabab! : Korai, jó termőképességű bokorbab. A növény 40-45 cm magas. : Hüvelyei aranysárgák, 13-14 cm hosszúak, keresztmetszetük kerek. : Magja fehér. == '''Spárgabab''' == : Zsengén, metélve fogyasztható. : Szokás zöldbablevest és rakott zöldbabot is készíteni belőle. : Szlovéniában ecetesen savanyúságnak is elteszik télire. : Érett termése tiszta fekete szemű, áztatás után főzeléknek is el lehet készíteni, hamar megfő. == '''Stanley''' == : Szálkamentes ceruzabab! : Késői, nagy termőképességű fajta. 35-40 cm magas. : Hüvelye sötétzöld, 10-12 cm hosszú, kerek keresztmetszetű. : Magja fehér. == '''Stromboli''' == : Középkorai kifejtőbab, bőtermő, nagy magvú tarkabab. : Kifejtő- és szárazbabnak is kiváló. A bokor 40-50 cm magas. : A hüvelyek 12-14 cm hosszúak, cirmosak, 5-6 db nagyméretű, szép piros-barnás rajzolatú maggal. == '''Szójabab''' == : Igen nagy hozamú növény: 1 szem = 1 növény = 100-120 betakarított szem. : Igénytelen, jól tűri a szárazságot, elnyomja a gyomokat, nem zsizsisedik, ellenáll minden betegségnek és feljavítja nitrogénnel a talajt. : A bokorbabra emlékeztető megjelenésű, fajtától függően 20–200 cm magasra növő, dudvás szárú, egynyári növény. Szára az alsó harmadban erősen elágazik. : Karógyökere 1.5–2 m mélyre hatol le a talajba, de az oldalelágazások és a hajszálgyökerek zöme a talaj felső, 20–30 cm-es rétegében található. : Önbeporzó, laza fürtvirágzata a levelek hónaljában foglal helyet, amelynek színe, lila, rózsaszín vagy fehér. A szára, levele, és termése finom, barna szőrrel borított : Magja a veteménybabhoz hasonlóan lapított, 2-5 szem fejlődik egy 3-8 cm-es hüvelyben. : A maghéj kemény, sérülésre igen érzékeny, a sérült mag nem csírázik ki. : A szalmáját hasznosítják mint: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag és ipari rostanyag. : A szója proteinben gazdag élelmiszerek helyettesítője és növényi olaj forrás. A szójabab 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag állattenyésztés használja fel takarmányozási célra, főleg az iparszerű haltenyésztésben. : Elsősorban húspótlékként terjedt el. A szójabab azon kevés növények egyike, amely nemcsak gazdag fehérjében, de megtalálhatók benne azok az esszenciális aminosavak, amik a húsban is. : A szójabab-feldolgozás legalapvetőbb terméke a szójasajt (tofu), ami úgy készül hogy a szójatejben levő szárazanyagot csomósítják, majd ezt préselik lágy sajttá. == '''Tambora''' == : Korai ceruzabab, jó termőképességű bokorbab. : Hüvelye 12-13 cm hosszú, világossága színű, kerek keresztmetszetű. == '''Tarkabab''' == ''(Phaseolus vulgaris|)'' : Tarka hüvelyű, tarka szemű, szálkamentes bokorbab. : Hüvelye széles ovális, zsenge korában inkább zöld színű. Nagyon finom ízű bab. : Fejthető is, de nem szárazbab. : Zsírszegény, ásványi anyagokban gazdag. Vitamintartalma magas (B1,B2,B6,C,E). : Fogyasztásával megelőzhető a székrekedés. == '''Vajbab''' == : Guggos bab, más néven bokorbab. : Korán beérik és rendkívül sokat terem. : Kifejtve fogyasztják, olajosan (salátának), gulyásnak vagy főzeléknek. == '''Vesebab''' == : Ezt a fajtát boltban is megvehetik, hiszen sok helyen termesztik, nem tájfajta. : Mindenféle babos étel készíthető belőle. == '''Virágbab''' == : Egyéves. : Szára támasztékot igényel, kúszónövény. 2-5 méter magasságba is felkúszik ideális körülmények között. : Főgyökerén mellékgyökereket találunk, melyeken rhizobium-gömbök gyűjtik a nitrogént. : Hajtásrendszere ostoros, indás típusú, hossza 10-50 cm nagyságú, és az óramutató járásával megegyezően csavarodnak fel a támasztékra. == '''Vörös bab''' == [[w:Azukibab|Azukibab]] ''(Vigna angularis)'' : Nem futó fajta. : A nedvesebb időjárást nem kedveli. : Levesnek a legjobb és főzeléknek. : Vigyázat, vörös levet ereszt! Ajánlott az első forrás után a levét leönteni és forróvízzel felöntve tovább főzni. |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Phaseolus vulgaris}} b19ne1bav68p77e982386jx4phs0o96 0 73296 550638 348131 2026-07-06T09:13:31Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550638 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 74541 550545 546648 2026-07-05T23:43:35Z KeFe 20 550545 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{védett növény-abc}} [[Fájl:Purple Salsify - Stierch.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bakszakáll ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Tragopogon| }} {{népies|kecskedísz vagy zabgyökér}} <br/> :A bakszakáll az őszirózsafélék egyik növénynemzetsége. :Fajaik egyéves vagy évelő lágyszárúak, Európában, Ázsiában és Afrikában őshonosak. Tejnedvvel rendelkeznek (tejelő növények). :Leveleik a száron váltakozó állásban helyezkednek el. A levelek alakja a pázsitfüvekéhez hasonló, keskeny-szálas, ép szélű, gyakran bodrosak, hosszan elhegyesedők, szárölelőek (levélhüvelyt képeznek). Fészekvirágzatuk magános, viszonylag nagy méretű virágaik közös kelyhét 8–12 fészekpikkely alkotja, ezek egy sorban helyezkednek el, s a nyelves virágokon gyakran túlnyúlnak. :Fészkük virágai mind nyelves virágok (csöves virágaik nincsenek) és többnyire sárgák, ritkábban lilák. Termésük kaszat, mely barázdás, apró fogacskás, csőrös; a hosszú csőr tetejét nagy, sugaras szőrbóbita díszíti, melynek szőrei összefonódnak. :A magyarországi fajok réten, mezőn, füves helyen gyakoriak, másodrendű takarmánynövényként hasznosítják őket, gyökerük, levelük ehető: *[[Növények/K/Közönséges bakszakáll|közönséges bakszakáll]] ''([[Tragopogon orientalis]])'', *[[Növények/N/Nagy bakszakáll|nagy bakszakáll]] ''([[Tragopogon dubius]])'', *[[Növények/H/Homoki bakszakáll|homoki bakszakáll]] ''([[Tragopogon floccosus]])'' – Védett! -2 000 Ft. *A [[Növények/R/Réti bakszakáll|réti bakszakáll]] ([[Tragopogon pratensis]]) Magyarországról hiányzik. :Azonban több kutató a [[Növények/K/Közönséges bakszakáll|közönséges bakszakállt]] ''([[Tragopogon orientalis]])'' a [[Növények/R/Réti bakszakáll|réti bakszakáll]] alfajának tartja ''([[Tragopogon pratensis subsp. orientalis]])'' néven, vagyis ebben az értelemben Magyarországon is előfordul. :Magyarországon nem őshonos, de ismert kultúrfaj a [[Növények/S/Salátabakszakáll|salátabakszakáll]] ''([[Tragopogon porrifolius]])'', melyet szalszifinek, ártifinek is neveznek. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Tragopogon|{{SUBPAGENAME}}}} o9gpiv018nuafhey885ssyqz6u9vw91 0 74548 550546 386182 2026-07-05T23:49:20Z KeFe 20 550546 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies| }} <br/> : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} s1rgnoj4zd4yhi7f429xx7ksoboine6 0 74852 550566 449086 2026-07-06T00:44:03Z KeFe 20 550566 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Turnera diffusa var. aphrodisiaca 001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Turnera diffusa var. aphrodisiaca 002.JPG|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Цветущая Дамиана Turnera diffusa flower.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turnera diffusa var. aphrodisiaca|Turnera aphrodisiaca damiána}} {{drog|Damiánae folium|Turnerae diffusae herba }} {{népies|Damiana}} : A damiána a golgotavirág-félék családjába tartozó növényfaj. Cserje. Honos Mexikóban, Közép-USA déli részén, Karib-tengeri szigeteken, Közép-Amerikában. : Illatos, kis termetű cserje, ami akár a 2 m-es magasságot is elérheti, de rendszerint ennél sokkal alacsonyabb. Levelei egyszerűek, a száron váltakozó állásúak vagy csomókban csoportosulnak; a levéllemezek alakja hosszúkás-elliptikus vagy elliptikus-visszás lándzsás, a levélszél durván fogas. A levéllemez a színén kopasz és világos olajzöld színű, a fonákán apró szőröktől molyhos és fehéres árnyalatú. A trópusokon és a szubtrópusokon egész évben virágzik; virágai sárgák. Termése kis méretű, háromrekeszű toktermés, magvai íveltek. '''Hatóanyag''' : 0,5-0,9% illóolaj (1,8-cineol, pinenek, p-cymol, timol, copaen, cadinen, calamenen), kb. 3,5% cserzőanyag, gumianyag, gyanta, keményítő, különösen levélben arbutin (0,7%) {{Gyógyhatása|Vizelethajtásra ''(diuretikum)'', húgyutak fertőtlenítésére ''(dezinficiens)'', élénkítő szerként ''(stimuláns)'', emésztést segítő szerként ''(tonikum)'', enyhe hashajtóként ''(purgativum)'' és afrodiziákumként használják. A homeopátiában is alkalmazzák.}} '''Használat''' : A cserje illatos levele 2 evőkanálnyit fél liter vízben kis lángon melegítenek. A tea fogyasztásával egyidőben egy pipányi levelet is elszívnak. '''Hatás''' : Enyhe afrodiziákus és marihuánaszerű eufória 1-1,5 óra hosszán át. Az alkaloidáknak a tesztoszteronhoz hasonló hatásuk lehet. Hasznos antidepresszáns. A rendszeres, mértékletes használat a nemi szervekre tonikus hatással van. : Ugyancsak szárított levelét és leveles szárát használják fel mexikói likőrök, mint a közel 150 éves Agavero, és az újabb Guaycura Liqueur de Damiana ízesítéséhez. {{Ellenjavallat| A füst erős a tüdőnek, legjobb vízipipában. A teának enyhén keserű íze van; néha mézet tesznek bele. Néhányan azt állítják, hogy a hosszú távú mértéktelen használata káros a májra.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Turnera diffusa|{{SUBPAGENAME}}}} icqq340d6urqjudmyyewkeq3r63w3x7 550567 550566 2026-07-06T00:47:29Z KeFe 20 550567 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Turnera diffusa var. aphrodisiaca 001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Turnera diffusa var. aphrodisiaca 002.JPG|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Цветущая Дамиана Turnera diffusa flower.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turnera diffusa var. aphrodisiaca|Turnera aphrodisiaca damiána}} {{drog|Damiánae folium|Turnerae diffusae herba }} {{népies|Damiana}} : A damiána a golgotavirág-félék családjába tartozó növényfaj. Cserje. : Honos Mexikóban, Közép-USA déli részén, Karib-tengeri szigeteken, Közép-Amerikában. : Illatos, kis termetű cserje, ami akár a 2 m-es magasságot is elérheti, de rendszerint ennél sokkal alacsonyabb. Levelei egyszerűek, a száron váltakozó állásúak vagy csomókban csoportosulnak; a levéllemezek alakja hosszúkás-elliptikus vagy elliptikus-visszás lándzsás, a levélszél durván fogas. A levéllemez a színén kopasz és világos olajzöld színű, a fonákán apró szőröktől molyhos és fehéres árnyalatú. A trópusokon és a szubtrópusokon egész évben virágzik; virágai sárgák. Termése kis méretű, háromrekeszű toktermés, magvai íveltek. '''Hatóanyag''' : 0,5-0,9% illóolaj (1,8-cineol, pinenek, p-cymol, timol, copaen, cadinen, calamenen), kb. 3,5% cserzőanyag, gumianyag, gyanta, keményítő, különösen levélben arbutin (0,7%) {{Gyógyhatása|Vizelethajtásra ''(diuretikum)'', húgyutak fertőtlenítésére ''(dezinficiens)'', élénkítő szerként ''(stimuláns)'', emésztést segítő szerként ''(tonikum)'', enyhe hashajtóként ''(purgativum)'' és afrodiziákumként használják. A homeopátiában is alkalmazzák.}} '''Használat''' : A cserje illatos levele 2 evőkanálnyit fél liter vízben kis lángon melegítenek. A tea fogyasztásával egyidőben egy pipányi levelet is elszívnak. '''Hatás''' : Enyhe afrodiziákus és marihuánaszerű eufória 1-1,5 óra hosszán át. Az alkaloidáknak a tesztoszteronhoz hasonló hatásuk lehet. Hasznos antidepresszáns. A rendszeres, mértékletes használat a nemi szervekre tonikus hatással van. : Ugyancsak szárított levelét és leveles szárát használják fel mexikói likőrök, mint a közel 150 éves Agavero, és az újabb Guaycura Liqueur de Damiana ízesítéséhez. {{Ellenjavallat| A füst erős a tüdőnek, legjobb vízipipában. A teának enyhén keserű íze van; néha mézet tesznek bele. Néhányan azt állítják, hogy a hosszú távú mértéktelen használata káros a májra.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Turnera diffusa|{{SUBPAGENAME}}}} bs3ehfq5ktugd4ic0u66li48vrh9sbm 0 75028 550552 411083 2026-07-06T00:04:11Z KeFe 20 550552 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Illustration Anethum graveolens0.jpg|thumb|200px|right|Kerti kapor]] [[Fájl:Dill in plastic tunnel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Apiales - Anethum graveolens - 6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Dille.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anetheum graveolens|}} {{drog|Anethi fructus, Anethi herba|Anethi aetheroleum seminis}} {{népies|fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű}} A kapor közismert gyógy- és fűszernövény, az Anethum növénynemzetség egyetlen faja. Honos Mediterráneumban, Kaukázusban, DK-Ázsiában. Sokfelé termesztik. Nálunk júniustól októberig virágzik. A tőleveles, virágzó hajtást általában 40-500 C-os műszárítóba helyezik, a szárított herbából morzsolt drogot állítanak elő. A herbából vagy termésből a betakarítást követően illóolajat nyernek. Az érett terméseket műszárítón szárítják. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett. Pannóniába és Európába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. Elterjedt fűszer- és gyógyszeralapanyag. A zellerfélék családja Anethum nemzetségének két faja közül a graveolens az ismert és általánosan elterjedt. A növény őshazájáról megoszlanak a vélemények, egyesek a Közel-Keletre, mások a Földközi-tenger vidékére helyezik, ahol vadon is előfordul. Innen terjedt el egész Ázsiában, Amerikában, Európában. Kontinensünkön már az ókorban is ismert volt, a görög-római civilizációban kiterjedten fogyasztották. Magyarország és a Kárpát-medence gasztronómiájában jelentős szerepet betöltő fűszernövény. A magyar konyhában előszeretettel használják a kaprot. Egyéves, kissé fásodó szárú növény. Karógyökere 40–60 cm mélyre hatol a talajba, a felső 20–30 cm-es részen egyenletes eloszlásban, de nem túl sűrűn indulnak ki belőle az oldalgyökerek. Gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Hengeres, mereven felálló szára finoman barázdált, a gyökérnyaktól kezdve bármelyik szakaszán elágazhat. Szárának hosszát (60–140 cm) a környezeti tényezők erősen befolyásolják. A száron végig található szórt állású levelek közül az alsók könnyen elszáradnak. A tő- és a szárlevelek többszörösen szárnyasan szeldeltek, a levélhüvely csúcsa kicsípett. Az ép szélű keskeny levélsallangok fonalasak. A szár és valamennyi oldalhajtás ernyős virágzatban végződik. A virágzat alatti 1-2 gallérlevél korán lehullik. Az ernyős virágzaton belül az egyes virágok négykörösek, mert a belső porzókör hiányzik, egy-egy körön belül öt virágtag foglal helyet. A csésze erősen leegyszerűsödött, karimája is jellegtelen. Az öt sárga sziromlevél szabadon áll, az ugyancsak öt porzó kissé kiemelkedik a sziromlevélszintből. A két termőlevélből összenőtt alsó állású magház mindkét rekeszében egy-egy magkezdemény található. A kétágú bibe vastag bibevánkoson foglal helyet. Az alsó állású magház két termőlevélből nőtt össze. A magház és a termés kopasz, esetleg igen apró pelyhek találhatók rajta. Az ikerkaszat termés az érés folyamán két egymagvú résztermésre esik szét. A termés lencseszerűen összenyomott, széle szárnyas. A barna résztermések háti, domború oldalán 4, míg a hasi részen csak, 2 illóolajjárat húzódik a mezokarpiumban. A magban a fejlett táplálószövettel szemben kis embrió található. Számos helyi változat, közte tájfajta („Szentesi aroma”) van a kiskerti termesztésben. Minősített hazai fajta a „Budakalászi”, amely a leírt faj populációs anyaga. Az „Aneto” (Zorzi) magasabb (1,5 m), dús lombozatú, bőtermő, kissé későbbi. Zöld kapornak alkalmas a „Chrestensen”, ami dús levélzetű, nyirkosabb talajokon is bőven terem. A „Mammuth 4553” erőteljesen növekszik, jó magtermő. Közepesen melegigényes. Fejlődése során hőigénye változik: kezdetben az alacsony hőmérséklet előnyösebb számára, míg bimbós állapotban a magas. Magjai 4-5 °C-on már csírázásnak indulnak, de az optimális csírázási hőmérsékleten, 12-15 °C körül, sok levelet és jó gyökérzetet fejleszt. Fejlődésének abban a szakaszában, amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye 10 °C-kal nő, csak 20 °C felett biztos a terméskötése és gyors az érés lefutása. A hidegre kevésbé érzékeny. Korai vetéssel az esetleg előforduló késő tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne. Fényszükséglete hasonlít a hőigényéhez. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik, ilyenkor nem szükséges a folyamatos megvilágítás. Virágzásakor azonban sok napfényt kíván. E periódusban, ha tartósan borús az idő, akkor lényegesen kevesebb mag kötődik. Öntözés nélkül is termeszthető. Tavasszal a talajnedvesség általában elegendő magjai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez. Az ernyők megjelenése előtti felgyorsult fejlődéskor sok vízre van szükség, e magas vízigénye az egész virágzás idején tart, majd terméséréskor ismét csökken. Másodnövényként biztonságosan csak öntözéssel termeszthető, különösen fontos a kelesztő öntözés. A talaj iránt kevésbé érzékeny. Szélsőséges talajtípusok (futóhomok, szik) kivételével mindenütt termeszthető. Sovány talajokon is megél, igaz jóval kevesebb maghozamot produkál, és a szára is lényegesen rövidebb lesz. A könnyen melegedő, jó vízgazdálkodású középkötött vályogtalaj az ideális számára. Agyagos talajokon is megél, de a tenyészideje meghosszabbodik. Közepes tápanyagigényű. Sovány talajokon ajánlatos 10 m²-enként 20–30 kg szerves trágyát adni alá, míg közepes tápanyagszintű területeken elegendő a műtrágyázás is. Fokozottabb foszfor- és káliumadagolásra nagyobb maghozammal válaszol. Ugyanakkor ha a nitrogén van bőségben, több leveles hajtás takarítható be, de kevesebb magot köt. 10 m²-es területre 20-25 dkg pétisót, 40-45 dkg szuperfoszfátot és 15-20 dkg kálisót szórjunk ki, ha nagyobb maghozamot várunk. Fokozottabb zöldtömeg eléréséhez a foszfor és a kálium arányát csökkenthetjük, akár a felére is, míg a nitrogénét a másfél-kétszeresére növelhetjük. Rövid, 3-4 hónapos tenyészideje, gyors növekedése miatt elő- és utónövényként is termeszthető. Ritkán vetik főnövénynek, pedig nemcsak nagy zöld tömeget ad (6–8 kg/10 m²), hanem jó maghozó is (1-1,5 kg mag/10 m²). Bár hazánkban természetes úton nem fordul elő, termesztésből kivadulva, elhagyott kertekben, útszéleken az elszórt magokból évekig fenntartja magát. Egynyári növény. Ősszel a betakarítás után távolítsuk el a területről a fertőzött növényi maradványokat, majd szórjuk ki a szerves és műtrágyákat. Az utóbbiak közül a foszfor- és káliumtartalmúak egész mennyisége mellett a nitrogénnek 1/4-ét is ekkor juttathatjuk ki. Egyenletesen terítsük szét a trágyát, ne maradjanak nagyobb csomók vagy rögök. Ezután mélyszántással vagy ásással dolgozzuk a talajba, majd hagyjuk rögösen, hogy a téli csapadék könnyen lejusson. Tavaszra a hantok nagy része elmállik. Mihelyt rá lehet menni a talajra, kapával, gereblyével egyengessük el a felszínt. Apró-morzsalékos, kissé tömörített magágyat készítsünk. Tavasszal, március elejétől vessük. Hagyományos jellegű házi kertekbe, utcakertbe is ültethetjük. Helye lehet bemutató-, iskola- és más típusú kertekben is csoportosan. Útszegélynek is megfelelő. Erkélyládákban, cserepekben, városi lakások balkonjain is megél. Magtermesztéshez legkésőbb május közepéig vessük el, mert később már bizonytalan a beérése. Másodnövényként július-augusztusban vethetjük, ekkor azonban magra már ne számítsunk. 12–20 cm között húzzuk ki a sorokat, úgy, hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. Vetés után alaposan takarjuk be és feltétlenül tömörítsük enyhe taposással a talajfelszínt, ellenkező esetben hiányos a kelés. Ebben az időszakban igen érzékeny a kiszáradásra, ezért különösen nyári vetésekor csak öntözéssel kel kifogástalanul. Vethető köztesként is, nem túl magasra növő növények, gyökérzöldségek, burgonya, bab közé. Rövid tenyészideje alatt két-háromszori kapálással gyommentesen tarthatjuk az ágyását. Szárazságban néhány öntözést, különösen a virágzás időszakában szépen meghálál. Öntözés nélkül gyorsan száradnak a levelei, és kisebb a maghoza Levélfűszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük, ez még a szárba indulás előtti szakasz. Ekkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek. A levágott leveles hajtásokat igen vékonyan kiterítve, száraz, fedett helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. A magokat folyamatosan szedjük, mert az elvirágzás sorrendje szerint szakaszosan érik. Különösen az első szedésre vigyázzunk, nehogy a középső főhajtás legértékesebb magjai elhulljanak. A megbarnult, de még nem pergő ernyőket metszőollóval vágjuk le és a levélhez hasonlóan mesterségesen szárítsuk tovább. A gombás betegségek közül a fuzikládiumos varasodás okozza a legtöbb gondot, ami könnyen összetéveszthető a lisztharmattal. Bimbós állapottól kezdődően lép fel, a leghatásosabb védekezési mód ellene a fertőzött növények eltávolítása és megsemmisítése. A kártevők közül a levéltetvek és különböző lepkék lárvái veszélyeztethetik a töveket. {{gyógyhatása|Fűszer, konzervipar, a termésből nyert illóolaj antiszeptikus, kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató. - A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. - Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású. - Magjából teát főzve a csuklás gyors és kellemes ellenszere. - A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. - Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén.[forrás?] Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. - Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. - Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található. - A termés szélhajtó, puffadást csökkentő ''(carminativum)'', a herba vizes kivonata egyeseknél enyhe nyugtató.}} : {{ellenjav| Érzékeny embereknél esetleg bőrkiütést okozhat!}} {{lásd|[[Növények/Natúr gyógytea/Kapor-mag|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Pszichoaktív növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anethum graveolens|{{SUBPAGENAME}}}} mkeul7z9cvuj11audvxmjv3v2v9ganl 0 76075 550645 542367 2026-07-06T09:29:03Z KeFe 20 550645 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Brassica rapa var. rapa (04).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tarlórépa]] [[Fájl:Brassica rapa var. rapa (07).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tarlórépa]] [[Fájl:Brassica rapa ja02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|virágzó növény]] [[Kép:Turnip 2622027.jpg|thumb|200px|right|Tarlórépa]] [[Fájl:Turnip-5743 - Hans Braxmeier.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vajrépa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin2|Brassica rapa var. rapa|Brassica rapa var. majalis }} {{népies|Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa, [[vajrépa]], májusi répa}} A tarlórépa egy, a káposztafélék családjába tartozó kétéves lágyszárú gyökérzöldség. Fő jellemzője a gyökérből és a gyökértőből képződő gumó. A formája lapos-gömb, vagy hosszú kúpos, a színe lehet fekete, szürke, fehér, vagy sárga, a gumó föld feletti felső része zöld vagy lila. A húsa fehér vagy sárgás. A tarlórépa származási területe Kelet-Afganisztán, illetve Nyugat-Pakisztán lehet, de a Földközi-tenger vidéke is szóba jöhet. Az ókorban már elterjedt volt kis-Ázsiában. A rómaiak és a görögök már a kereszténység előtti időkben ismerték, szövegeik említik. A középkor- és reneszánsz gyógyfüves könyveiben is megtalálható. A régészeti bizonyítást bonyolítja, hogy nagyon hasonló a vad réparepce (Brassica rapa ssp. campestris) magja, amely szántóföldi gyomként nagyon elterjedt. Szintén régóta termesztik Indiában és Kínában. A karórépához hasonlóan a burgonya elterjedése előtt fontos termény volt. Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették. A régi magyar szakácskönyvek [[Szakácskönyv/Régi kifejezések/F#Fehér répa|"fehér répa"]] néven említik. Az újkortól főként takarmányként jelentős és igazán gyakran csak éhínségek idején került az asztalra. A 21. században a modern konyha az egészséges táplálkozásra való igény miatt újra felfedezte, ezért kulináris jelentősége ismét növekszik. Felhasználható nyersen retek helyett, és salátának, savanyítva, főzeléknek, és kirántva is. Zsenge levelei és fiatal gumója nyersen is fogyasztható. Fejlett gumója főzve, illetve savanyítva a legjobb. A tarlórépa elsősorban téli gyökérzöldségként használatos, de felhasználása állati takarmányként is jelentős. A tarlórépa magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 cm-re egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is. A gumó gyorsan nő, így a tarlórépa alkalmas gabonafélék utáni másodvetésre. Egyes fajták már 50 nap után betakaríthatók, míg az áttelelőknek akár 100 napra is szükségük lehet. '''Vajrépa''' :A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas. :A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt. Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. :A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni. :A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a [[Növények/S/Spárga|spárgához]] hasonló módon készítik el. '''Felhasználható''' : Nyersen retek helyett, turmixolva [[Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa‎‎ lé|répalé]], [[Szakácskönyv/Saláta/Tarlórépa-saláta|salátaként]], főzve [[Szakácskönyv/Főzelékek/Tarlórépa főzelék|főzelékként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa savanyítás|savanyúságként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa rántva|rántva]] is fogyaszthatjuk. :'''Ápolása''': egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor. :'''Szedése''': szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki. :'''Tisztítjuk''', 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük. :'''Tárolása''' fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik. Keresés… A Brassica rapa faj rendkívül változatos, számos fontos alfaja és fajtacsoportja van, amelyeket világszerte termesztenek. '''A legfontosabb alfajok és változatai:''' : ~ subsp. rapa : Ide tartozik a klasszikus tarlórépa és a korábban említett vajrépa (var. majalis). Főleg megvastagodott gyökeréért termesztik. : ~ subsp. pekinensis : A jól ismert kínai kel. : ~ subsp. chinensis : A bordáskel (más néven bok-choy vagy pak-choi), amelynek húsos levélnyelét fogyasztják. : ~ subsp. oleifera : A réparepce, amelyet elsősorban olajtartalmú magjáért termesztenek. : ~ subsp. nipposinica : A japán kel vagy mizuna, amely egy kedvelt salátanövény. : ~ subsp. campestris : A vad-réparepce vagy mezőgazdasági gyomként ismert vad változat. : ~ var. perviridis : A japán mustárspenót (komatsuna), amelynek leveleit fogyasztják. : Ezek a növények bár külsőre eltérőek (némelyiknek a gyökere, másnak a levele vagy a magja a hasznos része), genetikailag ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Brassica rapa var. rapa|{{SUBPAGENAME}}}} k194ykk9xtew9vph1d7dufzcf30iuux 0 76745 550618 348147 2026-07-06T08:43:41Z KeFe 20 550618 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Wild rye.jpg|thumb|200px|right|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Secale| }} {{népies|-}} <br /> : : {{használjuk|}} : {{gyógyhatása|Megegyezik a [[Mit-mihez/R/Rozs|rozsnál]] leírtakkal.}} : {{ellenjav|Allergén növény! Az arra érzékenyek a virágzás főszezonjában, májustól - augusztusig számoljanak a pollenek megjelenésével, de a virágzás utószezonja akár szeptemberig is elhúzódhat. |} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Secale|{{SUBPAGENAME}}}} r9mps88g5i0swbmhb69xysnk5woj1as 550619 550618 2026-07-06T08:44:32Z KeFe 20 550619 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Wild rye.jpg|thumb|200px|right|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Secale| }} {{népies|-}} <br /> : : {{használjuk|}} : {{gyógyhatása|Megegyezik a [[Mit-mihez/R/Rozs|rozsnál]] leírtakkal.}} : {{ellenjav|Allergén növény! Az arra érzékenyek a virágzás főszezonjában, májustól - augusztusig számoljanak a pollenek megjelenésével, de a virágzás utószezonja akár szeptemberig is elhúzódhat.}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Secale|{{SUBPAGENAME}}}} npjgg9ivhhdx7dvfbh5teimq73p2xey 550620 550619 2026-07-06T08:45:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadrozs]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadrozs]] 550619 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Wild rye.jpg|thumb|200px|right|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Secale| }} {{népies|-}} <br /> : : {{használjuk|}} : {{gyógyhatása|Megegyezik a [[Mit-mihez/R/Rozs|rozsnál]] leírtakkal.}} : {{ellenjav|Allergén növény! Az arra érzékenyek a virágzás főszezonjában, májustól - augusztusig számoljanak a pollenek megjelenésével, de a virágzás utószezonja akár szeptemberig is elhúzódhat.}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Secale|{{SUBPAGENAME}}}} npjgg9ivhhdx7dvfbh5teimq73p2xey 0 77034 550549 456682 2026-07-05T23:57:03Z KeFe 20 550549 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Mentha viridis - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-096.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fodor menta]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mentha spicata var. crispata|-}} {{drog|Menthae crispae folium|Menthae crispae herba|Menthae crispae aetheroleum }} {{népies|köményes menta, zöld menta, vagy kerti menta.}} <br/> :A fodormenta, az árvacsalánfélék családjába tartozó gyógynövény faj. Nemzetségének a típusfaja. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A drogot a leveléből (Menthae crispae folium) vonják ki. '''Gyűjtése''' :Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje június-augusztus. :Gyűjtési ideje június-augusztus. <br /> :Európa nagy részén, valamint Ázsia déli térségeiben őshonos növényfaj. '''Alfajai''' * Mentha spicata subsp. condensata * Mentha spicata subsp. spicata {{gyógyhatása|Hatóanyagainak köszönhetően jó székhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású, epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású.}} '''Felhasználása''' :Fűszerként: Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormentaszósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. :Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik) íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb. 100 tonna körüli kristályos anyag. Ismert, a fiatalok körében kedvelt ital még a menta felhasználásával készülő mojito koktél is. : {{ellenjav| Káros mellékhatása nem ismert.}} <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/F/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|| | | }} <br /> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Mentha spicata|{{SUBPAGENAME}}}} 6hghs1i29540g21rrx3t5219mc4g1rc 550550 550549 2026-07-05T23:58:38Z KeFe 20 550550 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Mentha viridis - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-096.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fodor menta]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mentha spicata var. crispata|-}} {{drog|Menthae crispae folium|Menthae crispae herba|Menthae crispae aetheroleum }} {{népies|köményes menta, zöld menta, vagy kerti menta.}} <br/> :A fodormenta, az árvacsalánfélék családjába tartozó gyógynövény faj. Nemzetségének a típusfaja. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A drogot a leveléből (Menthae crispae folium) vonják ki. '''Gyűjtése''' :Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje június-augusztus. :Gyűjtési ideje június-augusztus. <br /> :Európa nagy részén, valamint Ázsia déli térségeiben őshonos növényfaj. '''Alfajai''' * Mentha spicata subsp. condensata * Mentha spicata subsp. spicata {{gyógyhatása|Hatóanyagainak köszönhetően jó székhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású, epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású.}} '''Felhasználása''' :Fűszerként: Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormentaszósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. :Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik) íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb. 100 tonna körüli kristályos anyag. Ismert, a fiatalok körében kedvelt ital még a menta felhasználásával készülő mojito koktél is. : {{ellenjav| Káros mellékhatása nem ismert.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|| | | }} <br /> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Mentha spicata|{{SUBPAGENAME}}}} msr0l1dwurywv6jj979onf73w4jl1wi 0 85731 550570 409942 2026-07-06T00:55:21Z KeFe 20 550570 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5odrwo8qh6ymqbnc3cikfzy3mxp23pk 0 85977 550615 348127 2026-07-06T08:40:32Z KeFe 20 550615 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 86795 550639 346308 2026-07-06T09:13:55Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550639 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 86874 550569 346925 2026-07-06T00:52:05Z KeFe 20 550569 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/I/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} to4nvil9ajtjzvnrtvp55gn9cm6czor 0 86875 550559 346926 2026-07-06T00:12:38Z KeFe 20 550559 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} sc8631lsmd3dx3r40u67qxlxev019n5 550561 550559 2026-07-06T00:22:18Z KeFe 20 550561 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:California poppy.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eschscholzia californica| }} {{népies|kaliforniai kakukkmák, kaliforniai pipacs, kakukkmák}} <br/> :A kaliforniai mák a [[boglárkavirágúak]] (Ranunculales) rendjébe és a [[mákfélék]] (Papaveraceae) családjába tartozó faj. :Őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban egynyári, Európában pedig egynyári vagy kétnyári, 40–50 cm magasra növő növény. Fekvő, majd felegyenesedő szárait finoman szeldelt, kékeszöld színű levelek borítják. Száranként egy hosszú, megnyúlt virága van. Sziromlevelei sárgák vagy narancssárgák, csészelevelei süvegszerűen összenőttek. Toktermése sokmagvú. :A növény alkaloidjai (kalifornidin, eszkolzin, protopin, allokriptopin) görcsoldó és enyhe fájdalomcsillapító hatásúak; a szárított virágos hajtásrészekből előállított gyógykészítmény segíti a gyorsabb elalvást és nyugodt alvást biztosít. :Belsőleg alkalmazva az alvászavarokat, különösen az elalvási nehézségeket enyhíti, és a túlterheltség okozta feszültség oldását segíti. Önmagában vagy macskagyökérrel, golgotavirággal és citromfűvel együtt használják. Nyugtató hatása mellett a gyermekek ágybavizelése ellen is hatásos. :Az előírt adagolás betartása esetén mindeddig nem jelentkeztek nem várt, káros mellékhatások. {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:Kaliforniai kakukkmák|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Eschscholzia californica|{{SUBPAGENAME}}}} d3njdq2e6huvxv8cml1vdy731xgdl2r 550562 550561 2026-07-06T00:25:10Z KeFe 20 550562 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:California poppy.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eschscholzia californica 0.6 R.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fehér virágú változat]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eschscholzia californica| }} {{népies|kaliforniai kakukkmák, kaliforniai pipacs, kakukkmák}} <br/> :A kaliforniai mák a [[boglárkavirágúak]] (Ranunculales) rendjébe és a [[mákfélék]] (Papaveraceae) családjába tartozó faj. :Őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban egynyári, Európában pedig egynyári vagy kétnyári, 40–50 cm magasra növő növény. Fekvő, majd felegyenesedő szárait finoman szeldelt, kékeszöld színű levelek borítják. Száranként egy hosszú, megnyúlt virága van. Sziromlevelei sárgák vagy narancssárgák, csészelevelei süvegszerűen összenőttek. Toktermése sokmagvú. :A növény alkaloidjai (kalifornidin, eszkolzin, protopin, allokriptopin) görcsoldó és enyhe fájdalomcsillapító hatásúak; a szárított virágos hajtásrészekből előállított gyógykészítmény segíti a gyorsabb elalvást és nyugodt alvást biztosít. :Belsőleg alkalmazva az alvászavarokat, különösen az elalvási nehézségeket enyhíti, és a túlterheltség okozta feszültség oldását segíti. Önmagában vagy macskagyökérrel, golgotavirággal és citromfűvel együtt használják. Nyugtató hatása mellett a gyermekek ágybavizelése ellen is hatásos. :Az előírt adagolás betartása esetén mindeddig nem jelentkeztek nem várt, káros mellékhatások. {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:Kaliforniai kakukkmák|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Eschscholzia californica|{{SUBPAGENAME}}}} pni3zrveg8usqpzn937dazjhpk0v3g0 0 86879 550557 346930 2026-07-06T00:11:10Z KeFe 20 550557 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3mnfao0nyibxy8h7lx5d5krjkgqi9d1 0 86880 550558 346931 2026-07-06T00:11:42Z KeFe 20 550558 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3mnfao0nyibxy8h7lx5d5krjkgqi9d1 0 86881 550553 346932 2026-07-06T00:06:36Z KeFe 20 550553 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gzu2cnec8nutvyrohi9ksu0twh9f3vu 550554 550553 2026-07-06T00:07:06Z KeFe 20 550554 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} gd24b5kw5m8cpprkciz0138fxrq8rbh 0 86882 550555 346933 2026-07-06T00:09:03Z KeFe 20 550555 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} t4mff6hctc47jh82cuhgf2pth603anw 550556 550555 2026-07-06T00:10:00Z KeFe 20 550556 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3mnfao0nyibxy8h7lx5d5krjkgqi9d1 0 86888 550568 347180 2026-07-06T00:48:23Z KeFe 20 550568 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Banisteriopsis caapi (DITSL).jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Banisteriopsis-caapi-cooking.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Banisteriopsis caapi| }} {{népies|-}} A Banisteriopsis caapi Dél-Amerika őserdeiben őshonos indás növény. A következő országokban található meg: Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela. Bolívia kivételével a többi ország termeszti is ezt a növényt. Ayahuasca egy lián szárának alacsonyabb részei, amelyet hallucinogén hatása miatt gyakran használnak néhány dél-amerikai őshonos rituálékban. Az elkészített tea erősen csersavas, rozsdabarna színű, illatát tekintve a zöld teára emlékeztet, sárhoz hasonló elegy, nem túl kellemes zamattal. '''Használat''' : A szárat mozsárban összetörik általában más helyi pszichoaktív növényekkel (főleg solanaceous növényekkel) együtt, éppen elégséges vízzel főzik 2-24 órán át, leszűrik, 1/10-ére csökkentik és kb. egy dl-t megisznak a bennszülöttek. Másoknak ennek a mennyiségnek az ½-¼-e ajánlott kezdetben. '''Hatóanyagok''' : Harmin, harmalin, harmalol és tetrahidroharmin. Kb. 500 mg alkaloida per 1 dl folyadék a fent említett módon elkészítve. '''Hatás''' : Pár percen belül remegés, amit keringési és fizikai stimuláció követ 10-15 percig, utána csendes, homályos mentális állapot következik hallucinációkkal, erősödő színekkel, kék-ibolyaszínű árnyalattal, méretváltozá-sokkal és megerősödött éjszakai látással. A harmala alkaloidák rövid távú MAO-bénítók és gátolják a szerotonin felvételét. {{Ellenjav| A harmin egy rövid ideig ható MAO bénító. Alkohollal és bizonyos ételekkel és drogokkal nem szabad együtt használni. Orron át felszívva a harmin enyhén irritáló lehet az orrüregre. Nagy mennyiség elnyomhatja a központi idegrendszert. Mivel az egyéni érzékenység változik, ez 250-750 mg között történhet meg.}} {{lásd|| | }} <br/> </div></div> {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Banisteriopsis caapi|{{SUBPAGENAME}}}} lfe1rrny9332bzs8ob7o16yxui9ve6j 0 86889 550563 403591 2026-07-06T00:28:54Z KeFe 20 550563 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Calliandra angustifolia or Calliandra sodiroi.JPG|thumb|200px|right|Calliandra angustifolia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calliandra anomala| }} {{népies|-}} : A Dél-Mexikó és Guatemala sík és hegyes vidékein és patakok mentén található tollszerű, karmazsin színű virágú bokor gyantája; elvétve dísznövényként is termesztik Kaliforniában. '''Használat''' : Régebben az aztékok használták. Bevágást ejtettek a kérgen, több nap után összegyűjtötték, megszárították, porrá törték, hamuval keverték és az orrba felszívták. '''Hatóanyagok''' : nincs adat. '''Hatás''' : Hipnotikus, alvást okoz. : Orvosilag is használt a dizentériára, daganatokra, lázra és maláriára. {{Ellenjavallat| Nem ismert.}} {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Calliandra anomala|{{SUBPAGENAME}}}} eh6ffjnmihf98wy4mld9aioo1ltf4eg 550564 550563 2026-07-06T00:40:39Z KeFe 20 550564 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Puderquastenstrauch.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Calliandra anomala]] [[Kép:Calliandra angustifolia or Calliandra sodiroi.JPG|thumb|200px|right|Calliandra angustifolia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calliandra anomala| }} {{népies|-}} <br/> : A Dél-Mexikó és Guatemala sík és hegyes vidékein és patakok mentén található tollszerű, karmazsin színű virágú bokor gyantája; elvétve dísznövényként is termesztik Kaliforniában. '''Használat''' : Régebben az aztékok használták. Bevágást ejtettek a kérgen, több nap után összegyűjtötték, megszárították, porrá törték, hamuval keverték és az orrba felszívták. '''Hatóanyagok''' : nincs adat. '''Hatás''' : Hipnotikus, alvást okoz. : Orvosilag is használt a dizentériára, daganatokra, lázra és maláriára. {{Ellenjavallat| Nem ismert.}} {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Calliandra anomala|{{SUBPAGENAME}}}} 9y817yy0ykt8pjoz532avxjc0frsuz2 550565 550564 2026-07-06T00:41:46Z KeFe 20 550565 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Puderquastenstrauch.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Calliandra anomala]] [[Kép:Calliandra angustifolia or Calliandra sodiroi.JPG|thumb|200px|right|Calliandra angustifolia]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calliandra anomala| }} {{népies|-}} <br/> : A Dél-Mexikó és Guatemala sík és hegyes vidékein és patakok mentén található tollszerű, karmazsin színű virágú bokor gyantája; elvétve dísznövényként is termesztik Kaliforniában. '''Használat''' : Régebben az aztékok használták. Bevágást ejtettek a kérgen, több nap után összegyűjtötték, megszárították, porrá törték, hamuval keverték és az orrba felszívták. '''Hatóanyagok''' : nincs adat. '''Hatás''' : Hipnotikus, alvást okoz. : Orvosilag is használt a dizentériára, daganatokra, lázra és maláriára. {{Ellenjavallat| Nem ismert.}} {{lásd|[[Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Calliandra anomala|{{SUBPAGENAME}}}} hyernlmczrta7x46lcnp5tv82k7dblr 0 86901 550560 346959 2026-07-06T00:13:03Z KeFe 20 550560 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Pszichoaktív növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br/> : : : : {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Pszichoaktív növények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} sc8631lsmd3dx3r40u67qxlxev019n5 0 87171 550577 348587 2026-07-06T01:09:31Z KeFe 20 550577 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 0 87172 550578 348588 2026-07-06T01:09:48Z KeFe 20 550578 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 0 87175 550575 367741 2026-07-06T01:08:42Z KeFe 20 550575 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 0 87179 550579 348595 2026-07-06T01:10:06Z KeFe 20 550579 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 0 90385 550547 549030 2026-07-05T23:51:06Z KeFe 20 550547 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : <br /> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|||}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} dt8q69hfxc5hgdzomo0oxttnn4x595k 550548 550547 2026-07-05T23:52:14Z KeFe 20 550548 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} e2smodnp7uxvbgovgb1yf3hea4ja0dx 0 91028 550551 532954 2026-07-06T00:00:56Z KeFe 20 550551 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Tanácsok]] {{Szk-főcím}} {{abc-tanácsok}} [[Fájl:Mentha viridis - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-096.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fodor menta]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mentha spicata var. crispata|-}} {{drog|Menthae crispae folium| }} {{népies|köményes menta, zöld menta, vagy kerti menta.}} <br/> * Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik) íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb. 100 tonna körüli kristályos anyag. * Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje június-augusztus. * Kellemesen hűsítő aromája miatt üdítőkben, hideg teának, koktélokhoz mindenképpen érdemes kipróbálni. * Cserépben tartva kellemesen illatosítja a konyhát. (Tőosztással szaporítható, de nagyon szívós és szapora: kertben, erkélyládában elég nehéz kordában tartani.) * Központi fűtéses helyiségekben forrázatának gőze frissíti a levegőt, könnyíti a légzést inhaláláskor is enyhíti a gőz fullasztó hatását. * Szélhajtó, étvágyjavító, görcsoldó teakeverékek alkotóeleme. A fog- és szájápoló szerek fontos alapanyaga. * * <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| [[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fodor menta|Natúr gyógytea]]||}} <br /> </div></div> {{Tanács-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Mentha crispa|{{SUBPAGENAME}}}} 6jq8i2ydqf0hn6job2n3bmelxzjzu6n 0 103548 550583 425233 2026-07-06T01:19:23Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550583 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 104355 550531 550530 2026-07-05T12:04:54Z KeFe 20 550531 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Mung bean (Vigna radiata) Dired open Pod in Hong Kong.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mungóbab csíra.png|bélyegkép|200px|jobbra|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Vigna radiata|-}} {{népies|Arany tehénbab }} <br/> : A '''mungóbab''' a hüvelyesek rendjébe tartozó növény, melyet például babcsíra formájában emberi fogyasztásra, valamint takarmánynövényként és zöldtrágyázáshoz is hasznosítanak. : Délkelet-Ázsiában honos, de elterjedt Európában és Amerikában is. Magyarországon kevéssé ismerik, leginkább a zöld színű változatot termesztik néhány hektáron az 1980-as évek óta. Egynyári, fény- és melegigényes, szárazságtűrő növény. Talajra, tápanyagra igénytelen. : Egynyári, lágy szárú, melegigényes növény. A terméshüvely hossza 10-15 centiméter. Levélzete összetett, kissé molyhos. Virágzata kisebb, érdekesen zöld színű. Egy-egy örvben 2-4 vékony, 10-20 cm hosszú, zöldes, majd feketére érő hüvely fejlődik. Benne 6-10 kicsiny, fehéres köldökkel zöldre érő mag van. Ezermagtömege 50-60 g. Csírázóképessége 80-90%-os, magja 3-4 évig jó, a vetés után 7-10 napra kel. Tenyészideje 80-100 nap. Kicsi, zöld mag sárgásfehér belsővel, enyhén édeskés, lágy, diós aromájú, főzve krémes, csírázva roppanós, Indiában, Kínában népszerű alapélelmiszer : 24 g fehérje / 100 g (száraz magban) – vegetáriánus étrendhez ideális, rostban gazdag: Támogatja az emésztést, csökkenti a koleszterinszintet, lassú felszívódású szénhidrát – segíti a vércukorszint egyensúlyát. : B-vitamin (főleg folsav), C-vitamin (csíráztatva!), ásványi anyagok: Kálium, magnézium, vas, cink. : Felhasználási módok: levesek, főzelék: (hasonlóan készíthető, mint lencsefőzelék), de curryk, egytálételek készülhetnek belőle. Jól illik rizshez, zöldségekhez, kókusztejhez. Lisztjéből (mungó lisztből) készülhet palacsinta, lepény. Ázsiában mungóbabpürét használnak édességekben is. <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna radiata|{{SUBPAGENAME}}}} r437zvrrs8kn1k7yyyhha9uhnqajhh9 550532 550531 2026-07-05T12:05:51Z KeFe 20 550532 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Mung bean (Vigna radiata) Dired open Pod in Hong Kong.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mungóbab csíra.png|bélyegkép|200px|jobbra|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Vigna radiata|-}} {{népies|Arany tehénbab }} <br/> : A '''mungóbab''' a hüvelyesek rendjébe tartozó növény, melyet például babcsíra formájában emberi fogyasztásra, valamint takarmánynövényként és zöldtrágyázáshoz is hasznosítanak. : Délkelet-Ázsiában honos, de elterjedt Európában és Amerikában is. Magyarországon kevéssé ismerik, leginkább a zöld színű változatot termesztik néhány hektáron az 1980-as évek óta. Egynyári, fény- és melegigényes, szárazságtűrő növény. Talajra, tápanyagra igénytelen. : Egynyári, lágy szárú, melegigényes növény. A terméshüvely hossza 10-15 centiméter. Levélzete összetett, kissé molyhos. Virágzata kisebb, érdekesen zöld színű. Egy-egy örvben 2-4 vékony, 10-20 cm hosszú, zöldes, majd feketére érő hüvely fejlődik. Benne 6-10 kicsiny, fehéres köldökkel zöldre érő mag van. Ezermagtömege 50-60 g. Csírázóképessége 80-90%-os, magja 3-4 évig jó, a vetés után 7-10 napra kel. Tenyészideje 80-100 nap. Kicsi, zöld mag sárgásfehér belsővel, enyhén édeskés, lágy, diós aromájú, főzve krémes, csírázva roppanós, Indiában, Kínában népszerű alapélelmiszer : 24 g fehérje / 100 g (száraz magban) – vegetáriánus étrendhez ideális, rostban gazdag: Támogatja az emésztést, csökkenti a koleszterinszintet, lassú felszívódású szénhidrát – segíti a vércukorszint egyensúlyát. : B-vitamin (főleg folsav), C-vitamin (csíráztatva!), ásványi anyagok: Kálium, magnézium, vas, cink. : Felhasználási módok: leves, főzelék: (hasonlóan készíthető, mint lencsefőzelék), de curryk, egytálételek készülhetnek belőle. Jól illik rizshez, zöldségekhez, kókusztejhez. Lisztjéből (mungó liszt) készülhet palacsinta, lepény. Ázsiában mungóbabpürét használnak édességekben is. <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna radiata|{{SUBPAGENAME}}}} 7i160u5gzrg1kwv2rgyen8y4eh3d6uy 550533 550532 2026-07-05T12:07:21Z KeFe 20 550533 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Mung bean (Vigna radiata) Dired open Pod in Hong Kong.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mungóbab csíra.png|bélyegkép|200px|jobbra|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Vigna radiata|-}} {{népies|Arany tehénbab }} <br/> : A '''mungóbab''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe tartozó növény, melyet például babcsíra formájában emberi fogyasztásra, valamint takarmánynövényként és zöldtrágyázáshoz is hasznosítanak. : Délkelet-Ázsiában honos, de elterjedt Európában és Amerikában is. Magyarországon kevéssé ismerik, leginkább a zöld színű változatot termesztik néhány hektáron az 1980-as évek óta. Egynyári, fény- és melegigényes, szárazságtűrő növény. Talajra, tápanyagra igénytelen. : Egynyári, lágy szárú, melegigényes növény. A terméshüvely hossza 10-15 centiméter. Levélzete összetett, kissé molyhos. Virágzata kisebb, érdekesen zöld színű. Egy-egy örvben 2-4 vékony, 10-20 cm hosszú, zöldes, majd feketére érő hüvely fejlődik. Benne 6-10 kicsiny, fehéres köldökkel zöldre érő mag van. Ezermagtömege 50-60 g. Csírázóképessége 80-90%-os, magja 3-4 évig jó, a vetés után 7-10 napra kel. Tenyészideje 80-100 nap. Kicsi, zöld mag sárgásfehér belsővel, enyhén édeskés, lágy, diós aromájú, főzve krémes, csírázva roppanós, Indiában, Kínában népszerű alapélelmiszer : 24 g fehérje / 100 g (száraz magban) – vegetáriánus étrendhez ideális, rostban gazdag: Támogatja az emésztést, csökkenti a koleszterinszintet, lassú felszívódású szénhidrát – segíti a vércukorszint egyensúlyát. : B-vitamin (főleg folsav), C-vitamin (csíráztatva!), ásványi anyagok: Kálium, magnézium, vas, cink. : Felhasználási módok: leves, főzelék: (hasonlóan készíthető, mint lencsefőzelék), de curryk, egytálételek készülhetnek belőle. Jól illik rizshez, zöldségekhez, kókusztejhez. Lisztjéből (mungó liszt) készülhet palacsinta, lepény. Ázsiában mungóbabpürét használnak édességekben is. <br/> {{lásd|[[Gyógynövény/Gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna radiata|{{SUBPAGENAME}}}} powq9rz8363j3dm5lcbke1iwas55h2u 0 110122 550536 450546 2026-07-05T12:31:04Z KeFe 20 550536 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Azuki Beans.jpg |bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{drog||}} {{népies|azuki tehénbab}} <br/> : Az azukibab Kelet-Ázsiában elsősorban Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában termesztik. Az azukibab Koreában és Japánban a szója mellett a második legfontosabb hüvelyes növény. Az azukibab vad formája (Vigna angularis ssp. nipponensis) Kelet-Ázsiában egészen a Tibeti-fennsíkig elterjedt. : A mindössze 5 mm-es magok többnyire vörösek, de léteznek fehér, fekete és szürkés színben is. A termesztett forma (Vigna angularis ssp. angularis) magjai nagyobbak, mint a vad formáé, és a hüvely nem nyílik fel magától (ami a magok szétszórását szolgálná). Az azukibab bokros, álló vagy kúszó lágyszárú hüvelyes, ami 25–90 cm magasra nőhet. Levelei hármasával helyezkednek el a száron. Virágai élénk sárgák. A termései 6–12,5 cm hosszú, hengeres hüvelyek, amelyben 6–14 mag található. : A növény magjait vagy magát a hüvelytermést élelmiszerként fogyasztják.[8] A többi hüvelyeshez hasonlóan fontos fehérje- és rostforrás. Leggyakrabban ragukhoz, salátákhoz, salsa alapjaként, szendvicsekhez és pástétomokhoz használják. azuki paszta : A kelet-ázsiai konyhában az azukibabot édesen szokás fogyasztani. Általában cukorral főzik össze és így jön létre az a bizonyos bab paszta (anko), ami az egyik legfontosabb összetevője a kelet-ázsiai ételeknek. Gyakran ízesítik is, ugyanúgy, mint a gesztenyemasszát. Az ankót számos kínai ételhez, japán édességekben is felhasználják. Ezen kívül forró italként, tea formájában is fogyasztják. Néhány ázsiai kultúrában még feltétként vagy töltelékként is felhasználják például süteményekben, kekszekben, esetleg gofrira rakják. Japánban különleges alkalmakkor azukibabos rizst esznek. : Magyarországon leginkább vörös színű azukit lehet vásárolni bioboltokban. : Jelentős mennyiségben tartalmaz proteineket, B1- és B2-vitamint, kiemelhető vas-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma. Élettani hatásai közt említik inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonságát. Az azukibab magjának csíráztatásakor a fehérjék értékes esszenciális aminosavakká bomlanak. A csíráztatott azukibab – más babokkal ellentétben – nem okoz bélgázképződést. : Az azukit felhasználják bőrápolásra pakolásként és lemosóként is. Meleg vízzel összekevert babport, vagy pépesített főtt babot használnak pakolásként heti egyszer, lemosóként heti háromszor. {{ellenjav|Gyakori alkalmazása bőrirritációt okozhat.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} kkg2063bhqadwfpga6yh6jbagqlc11o 550537 550536 2026-07-05T12:32:30Z KeFe 20 550537 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Azuki Beans.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eggs of Callosobruchus maculatus on cowpea and azuki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{drog||}} {{népies|azuki tehénbab}} <br/> : Az azukibab Kelet-Ázsiában elsősorban Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában termesztik. Az azukibab Koreában és Japánban a szója mellett a második legfontosabb hüvelyes növény. Az azukibab vad formája (Vigna angularis ssp. nipponensis) Kelet-Ázsiában egészen a Tibeti-fennsíkig elterjedt. : A mindössze 5 mm-es magok többnyire vörösek, de léteznek fehér, fekete és szürkés színben is. A termesztett forma (Vigna angularis ssp. angularis) magjai nagyobbak, mint a vad formáé, és a hüvely nem nyílik fel magától (ami a magok szétszórását szolgálná). Az azukibab bokros, álló vagy kúszó lágyszárú hüvelyes, ami 25–90 cm magasra nőhet. Levelei hármasával helyezkednek el a száron. Virágai élénk sárgák. A termései 6–12,5 cm hosszú, hengeres hüvelyek, amelyben 6–14 mag található. : A növény magjait vagy magát a hüvelytermést élelmiszerként fogyasztják.[8] A többi hüvelyeshez hasonlóan fontos fehérje- és rostforrás. Leggyakrabban ragukhoz, salátákhoz, salsa alapjaként, szendvicsekhez és pástétomokhoz használják. azuki paszta : A kelet-ázsiai konyhában az azukibabot édesen szokás fogyasztani. Általában cukorral főzik össze és így jön létre az a bizonyos bab paszta (anko), ami az egyik legfontosabb összetevője a kelet-ázsiai ételeknek. Gyakran ízesítik is, ugyanúgy, mint a gesztenyemasszát. Az ankót számos kínai ételhez, japán édességekben is felhasználják. Ezen kívül forró italként, tea formájában is fogyasztják. Néhány ázsiai kultúrában még feltétként vagy töltelékként is felhasználják például süteményekben, kekszekben, esetleg gofrira rakják. Japánban különleges alkalmakkor azukibabos rizst esznek. : Magyarországon leginkább vörös színű azukit lehet vásárolni bioboltokban. : Jelentős mennyiségben tartalmaz proteineket, B1- és B2-vitamint, kiemelhető vas-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma. Élettani hatásai közt említik inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonságát. Az azukibab magjának csíráztatásakor a fehérjék értékes esszenciális aminosavakká bomlanak. A csíráztatott azukibab – más babokkal ellentétben – nem okoz bélgázképződést. : Az azukit felhasználják bőrápolásra pakolásként és lemosóként is. Meleg vízzel összekevert babport, vagy pépesített főtt babot használnak pakolásként heti egyszer, lemosóként heti háromszor. {{ellenjav|Gyakori alkalmazása bőrirritációt okozhat.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} 9tf8uztll3j38wpailhrtgr2a2nmjns 550538 550537 2026-07-05T12:34:13Z KeFe 20 550538 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vigna angularis fruit.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Azuki Beans.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eggs of Callosobruchus maculatus on cowpea and azuki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{drog||}} {{népies|azuki tehénbab}} <br/> : Az azukibab Kelet-Ázsiában elsősorban Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában termesztik. Az azukibab Koreában és Japánban a szója mellett a második legfontosabb hüvelyes növény. Az azukibab vad formája (Vigna angularis ssp. nipponensis) Kelet-Ázsiában egészen a Tibeti-fennsíkig elterjedt. : A mindössze 5 mm-es magok többnyire vörösek, de léteznek fehér, fekete és szürkés színben is. A termesztett forma (Vigna angularis ssp. angularis) magjai nagyobbak, mint a vad formáé, és a hüvely nem nyílik fel magától (ami a magok szétszórását szolgálná). Az azukibab bokros, álló vagy kúszó lágyszárú hüvelyes, ami 25–90 cm magasra nőhet. Levelei hármasával helyezkednek el a száron. Virágai élénk sárgák. A termései 6–12,5 cm hosszú, hengeres hüvelyek, amelyben 6–14 mag található. : A növény magjait vagy magát a hüvelytermést élelmiszerként fogyasztják.[8] A többi hüvelyeshez hasonlóan fontos fehérje- és rostforrás. Leggyakrabban ragukhoz, salátákhoz, salsa alapjaként, szendvicsekhez és pástétomokhoz használják. azuki paszta : A kelet-ázsiai konyhában az azukibabot édesen szokás fogyasztani. Általában cukorral főzik össze és így jön létre az a bizonyos bab paszta (anko), ami az egyik legfontosabb összetevője a kelet-ázsiai ételeknek. Gyakran ízesítik is, ugyanúgy, mint a gesztenyemasszát. Az ankót számos kínai ételhez, japán édességekben is felhasználják. Ezen kívül forró italként, tea formájában is fogyasztják. Néhány ázsiai kultúrában még feltétként vagy töltelékként is felhasználják például süteményekben, kekszekben, esetleg gofrira rakják. Japánban különleges alkalmakkor azukibabos rizst esznek. : Magyarországon leginkább vörös színű azukit lehet vásárolni bioboltokban. : Jelentős mennyiségben tartalmaz proteineket, B1- és B2-vitamint, kiemelhető vas-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma. Élettani hatásai közt említik inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonságát. Az azukibab magjának csíráztatásakor a fehérjék értékes esszenciális aminosavakká bomlanak. A csíráztatott azukibab – más babokkal ellentétben – nem okoz bélgázképződést. : Az azukit felhasználják bőrápolásra pakolásként és lemosóként is. Meleg vízzel összekevert babport, vagy pépesített főtt babot használnak pakolásként heti egyszer, lemosóként heti háromszor. {{ellenjav|Gyakori alkalmazása bőrirritációt okozhat.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} o2sfgxmk7lmuz27dd2iq8f9ojeert95 550539 550538 2026-07-05T12:35:15Z KeFe 20 550539 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vigna angularis fruit.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Azuki Beans.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eggs of Callosobruchus maculatus on cowpea and azuki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{drog||}} {{népies|azuki tehénbab}} <br/> : Az azukibab Kelet-Ázsiában elsősorban Japánban, Kínában, Tajvanon és Dél-Koreában termesztik. Az azukibab Koreában és Japánban a szója mellett a második legfontosabb hüvelyes növény. Az azukibab vad formája (Vigna angularis ssp. nipponensis) Kelet-Ázsiában egészen a Tibeti-fennsíkig elterjedt. : A mindössze 5 mm-es magok többnyire vörösek, de léteznek fehér, fekete és szürkés színben is. A termesztett forma (Vigna angularis ssp. angularis) magjai nagyobbak, mint a vad formáé, és a hüvely nem nyílik fel magától (ami a magok szétszórását szolgálná). Az azukibab bokros, álló vagy kúszó lágyszárú hüvelyes, ami 25–90 cm magasra nőhet. Levelei hármasával helyezkednek el a száron. Virágai élénk sárgák. A termései 6–12,5 cm hosszú, hengeres hüvelyek, amelyben 6–14 mag található. : A növény magjait vagy magát a hüvelytermést élelmiszerként fogyasztják.[8] A többi hüvelyeshez hasonlóan fontos fehérje- és rostforrás. Leggyakrabban ragukhoz, salátákhoz, salsa alapjaként, szendvicsekhez és pástétomokhoz használják. : A kelet-ázsiai konyhában az azukibabot édesen szokás fogyasztani. Általában cukorral főzik össze és így jön létre az a bizonyos bab paszta (anko), ami az egyik legfontosabb összetevője a kelet-ázsiai ételeknek. Gyakran ízesítik is, ugyanúgy, mint a gesztenyemasszát. Az ankót számos kínai ételhez, japán édességekben is felhasználják. Ezen kívül forró italként, tea formájában is fogyasztják. Néhány ázsiai kultúrában még feltétként vagy töltelékként is felhasználják például süteményekben, kekszekben, esetleg gofrira rakják. Japánban különleges alkalmakkor azukibabos rizst esznek. : Magyarországon leginkább vörös színű azukit lehet vásárolni bioboltokban. : Jelentős mennyiségben tartalmaz proteineket, B1- és B2-vitamint, kiemelhető vas-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalma. Élettani hatásai közt említik inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonságát. Az azukibab magjának csíráztatásakor a fehérjék értékes esszenciális aminosavakká bomlanak. A csíráztatott azukibab – más babokkal ellentétben – nem okoz bélgázképződést. : Az azukit felhasználják bőrápolásra pakolásként és lemosóként is. Meleg vízzel összekevert babport, vagy pépesített főtt babot használnak pakolásként heti egyszer, lemosóként heti háromszor. {{ellenjav|Gyakori alkalmazása bőrirritációt okozhat.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} g67qt3wt91ooukduji8977egctkgdsy 0 127402 550544 514588 2026-07-05T23:35:12Z KeFe 20 550544 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Malus spectabilis kz01.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Malus × spectabilis|-}} {{népies|-}} <br/> : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Malus spectabilis|{{SUBPAGENAME}} }} qod676ov0ega3exz59i6bb6zhazro76 12 127862 550598 547688 2026-07-06T01:26:50Z KeFe 20 550598 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1vde9g7rlik25wqgc6strwykr9hbkkl 550646 550598 2026-07-06T09:29:16Z KeFe 20 550646 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 134281 550580 547117 2026-07-06T01:14:46Z KeFe 20 550580 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {| |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/K/Kajeputfa|Kajeputfa]] #[[Mit-mihez/K/Kajeputolaj|Kajeputolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kajszibarack olaj|Kajszibarack olaj]] #[[Mit-mihez/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] #[[Mit-mihez/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] #[[Mit-mihez/K/Kakaó|Kakaó]] #[[Mit-mihez/K/Kakaóvaj|Kakaóvaj]] #[[Mit-mihez/K/Kaktuszfüge|Kaktuszfüge]] #[[Mit-mihez/K/Kakukkfű|Kakukkfű]] #[[Mit-mihez/K/Kalamondin|Kalamondin]] #[[Mit-mihez/K/Kaliforniai mák|Kaliforniai mák]] #[[Mit-mihez/K/Kálmos|Kálmos]] #[[Mit-mihez/K/Kálmosgyökér|Kálmosgyökér]] #[[Mit-mihez/K/Kámforolaj|Kámforolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kámforszagú tejelőgomba|Kámforszagú tejelőgomba]] #[[Mit-mihez/K/Kamillaolaj|Kamillaolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kamut|Kamut]] #[[Mit-mihez/K/Kanadai aranygyökér|Kanadai aranygyökér]] #[[Mit-mihez/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]] #[[Mit-mihez/K/Kanadai napvirág|Kanadai napvirág]] #[[Mit-mihez/K/Kanadai szívvirág|Kanadai szívvirág]] #[[Mit-mihez/K/Kankalin|Kankalin]] #[[Mit-mihez/K/Kapor|Kapor]] #[[Mit-mihez/K/Kapor-mag|Kapor-mag]] #[[Mit-mihez/K/Kapormagolaj|Kapormagolaj]] #[[Mit-mihez/K/Káposzta csíra|Káposzta csíra]] #[[Mit-mihez/K/Káposzta|Káposzta]] #[[Mit-mihez/K/Káposztagomba|Káposztagomba]] #[[Mit-mihez/K/Káposztarepce csíra|Káposztarepce csíra]] #[[Mit-mihez/K/Kapotnyak|Kapotnyak]] #[[Mit-mihez/K/Kapri|Kapri]] #[[Mit-mihez/K/Karalábé|Karalábé]] #[[Mit-mihez/K/Karamell|Karamell]] #[[Mit-mihez/K/Kardamom(um) olaj|Kardamom(um) olaj]] #[[Mit-mihez/K/Kardamomi mag|Kardamomi mag]] #[[Mit-mihez/K/Kardamomum|Kardamomum]] #[[Mit-mihez/K/Karfiol|Karfiol]] #[[Mit-mihez/K/Kari|Kari]] #[[Mit-mihez/K/Kártevőriasztó növények|Kártevőriasztó növények]] #[[Mit-mihez/K/Kasvirág|Kasvirág]] #[[Mit-mihez/K/Kaszkarilla olaj|Kaszkarilla olaj]] #[[Mit-mihez/K/Kaszkarilla|Kaszkarilla]] #[[Mit-mihez/K/Kassziaolaj|Kassziaolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kávé|Kávé]] #[[Mit-mihez/K/Kecskeruta|Kecskeruta]] #[[Mit-mihez/K/Kefir|Kefir]] #[[Mit-mihez/K/Kék búzavirág|Kék búzavirág]] #[[Mit-mihez/K/Kék indiángyökér|Kék indiángyökér]] #[[Mit-mihez/K/Kék iringó|Kék iringó]] #[[Mit-mihez/K/Kékhátú galambgomba|Kékhátú galambgomba]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/K/Keleti platán|Keleti platán]] #[[Mit-mihez/K/Kelkáposzta|Kelkáposzta]] #[[Mit-mihez/K/Kender|Kender]] #[[Mit-mihez/K/Kenderkefű|Kenderkefű]] #[[Mit-mihez/K/Kerekrepkény|Kerek repkény]] #[[Mit-mihez/K/Kerti bazsalikom|Kerti bazsalikom]] #[[Mit-mihez/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] #[[Mit-mihez/K/Kerti kakukkfűolaj|Kerti kakukkfűolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kerti katicavirág|Kerti katicavirág]] #[[Mit-mihez/K/Kerti mahónia|Kerti mahónia]] #[[Mit-mihez/K/Kerti ruta|Kerti ruta]] #[[Mit-mihez/K/Kerti saláta|Kerti saláta]] #[[Mit-mihez/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] #[[Mit-mihez/K/Kerti tintagomba|Kerti tintagomba]] #[[Mit-mihez/K/Kerti zsázsa csíra|Kerti zsázsa csíra]] #[[Mit-mihez/K/Kerti zsázsa|Kerti zsázsa]] #[[Mit-mihez/K/Kései laskagomba|Kései laskagomba]] #[[Mit-mihez/K/Kései meggy|Kései meggy]] #[[Mit-mihez/K/Keserű narancsolaj|Keserű narancsolaj]] #[[Mit-mihez/K/Keserű pacsirtafű|Keserű pacsirtafű]] #[[Mit-mihez/K/Keserű pacsirtafű|Kisvirágú pacsirtafű]] #[[Mit-mihez/K/Keskenylevelű kasvirág|Keskenylevelű kasvirág]] #[[Mit-mihez/K/Kesudió|Kesudió]] #[[Mit-mihez/K/Kígyógyökér|Kígyógyökér]] #[[Mit-mihez/K/Kígyószisz|Kígyószisz]] #[[Mit-mihez/K/Kínai fahéjfa|Kínai fahéjfa]] #[[Mit-mihez/K/Kínai fahéjolaj|Kínai fahéjolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kínai gesztenye|Kínai gesztenye]] #[[Mit-mihez/K/Kínai kel|Kínai kel]] #[[Mit-mihez/K/Királykömény|Királykömény]] #[[Mit-mihez/K/Kis bortorján|Kis bortorján]] #[[Mit-mihez/K/Kis meténg|Kis meténg]] #[[Mit-mihez/K/Kis vérfű|Kis vérfű]] #[[Mit-mihez/K/Kislevelű jaborándi|Kislevelű jaborándi]] #[[Mit-mihez/K/Kivi|Kivi]] #[[Mit-mihez/K/Kivi|Kivi]] #[[Mit-mihez/K/Kocsányos tölgy|Kocsányos tölgy]] #[[Mit-mihez/K/Kocsánytalan tölgy|Kocsánytalan tölgy]] #[[Mit-mihez/K/Kókusz|Kókusz]] #[[Mit-mihez/K/Kókuszolaj|Kókuszolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kóladió|Kóladió]] #[[Mit-mihez/K/Kombucha tea|Kombucha tea]] #[[Mit-mihez/K/Komló olaj|Komló olaj]] #[[Mit-mihez/K/Komló|Komló]] #[[Mit-mihez/K/Komócsin|Komócsin]] #[[Mit-mihez/K/Kopasz gerlefej|Kopasz gerlefej]] #[[Mit-mihez/K/Koriander|Koriander]] #[[Mit-mihez/K/Koriander-mag|Koriander-mag]] #[[Mit-mihez/K/Korianderolaj|Korianderolaj]] #[[Mit-mihez/K/Korpafű|Korpafű]] #[[Mit-mihez/K/Kökény|Kökény]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/K/Kökényvirág|Kökényvirág]] #[[Mit-mihez/K/Kölescsíra|Kölescsíra]] #[[Mit-mihez/K/Kömény|Kömény]] #[[Mit-mihez/K/Köményolaj|Köményolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kőrisfa|Kőrisfa]] #[[Mit-mihez/K/Kőrisfa|Kőrisfa]] #[[Mit-mihez/K/Kőrontó fű|Kőrontó fű]] #[[Mit-mihez/K/Körömvirág|Körömvirág]] #[[Mit-mihez/K/Körömvirágolaj|Körömvirágolaj]] #[[Mit-mihez/K/Körte|Körte]] #[[Mit-mihez/K/Kötözősaláta|Kötözősaláta]] #[[Mit-mihez/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Mit-mihez/K/Kövér porcsin|Kövér porcsin]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges acsalapu|Közönséges acsalapu]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges aggófű|Közönséges aggófű]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges aszat|Közönséges aszat]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges bakszakáll|Közönséges bakszakáll]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges bakszakáll|Közönséges bakszakáll]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges bojtorján|Közönséges bojtorján]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges bojtorján|Közönséges bojtorján]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges boróka|Közönséges boróka]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges boróka|Közönséges boróka]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges ernyőskörtike|Közönséges ernyőskörtike]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges farkasalma|Közönséges farkasalma]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges gránátalma|Közönséges gránátalma]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges gyíkfű|Közönséges gyíkfű]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges gyömbér|Közönséges gyömbér]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges levendula|Közönséges levendula]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges mirtusz|Közönséges mirtusz]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges orbáncfű|Közönséges orbáncfű]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges oroszlánfog|Közönséges oroszlánfog]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges papaja|Közönséges papaja]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges spárga|Közönséges spárga]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges szurokfű|Közönséges szurokfű]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges tarackbúza|Közönséges tarackbúza]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges tyúkhúr|Közönséges tyúkhúr]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges vasfű|Közönséges vasfű]] #[[Mit-mihez/K/Közönséges verbéna|Közönséges verbéna]] #[[Mit-mihez/K/Krizantém|Krizantém]] #[[Mit-mihez/K/Kucsmagomba|Kucsmagomba]] #[[Mit-mihez/K/Kukorica|Kukorica]] #[[Mit-mihez/K/Kukoricaolaj|Kukoricaolaj]] #[[Mit-mihez/K/Kumkvat|Kumkvat]] #[[Mit-mihez/K/Kurkuma|Kurkuma]] #[[Mit-mihez/K/Kuruba|Kuruba]] #[[Mit-mihez/K/Kúszó fajdbogyó olaj|Kúszó fajdbogyó olaj]] #[[Mit-mihez/K/Kúszó fajdbogyó|Kúszó fajdbogyó]] #[[Mit-mihez/K/Kutyabenge|Kutyabenge]] |} e9g8x8rjolt40uq3we2kdyqgtwwsfa2 0 135225 550581 546505 2026-07-06T01:16:23Z KeFe 20 550581 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Echinacea angustifolia.jpg|thumb|200px|right|Keskenylevelű kasvirág]] [[Fájl:Blassfarbender Sonnenhut - Echinacea pallida.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Halvány kasvirág]] [[Fájl:Echinacea angustifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keskenylevelű kasvirág]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin3|Echinacea purpurea|Echinacea angustifolia|Echinacea pallida}} {{drog| Echinacea purpurea Echinacea pallida, Echinaceae angustifoliae /purpureae /pallidae herba |Echinaceae angustifoliae /purpureae /purpureae /pallidae radix}} {{népies|Bíborkasvirág, halvány kasvirág, lángvörös kasvirág, kansasi kígyó­gyökér, piros kasvirág, kúpvirág vagy bíbor kúpvirág. }} :A kasvirágok három gyógyászati célokra használt fajának egyike, a másik kettő a [[Növények/L/Lángvörös kasvirág|lángvörös kasvirág]] ([[Echinacea purpurea]]) és a [[Növények/H/Halvány kasvirág|halvány kasvirág]] ([[Echinacea pallida]]). A lángvörös kasvirághoz (Bíborkasvirághoz) hasonló gyógyhatással rendelkezik. :Több vizsgálat kimutatta a kivonatok hatékonyságát gyenge immunrendszer esetében is (például kemoterápiával legyengített immunrendszer). :Így alkalmazható baktériumok, vírusok vagy gombák okozta fertőzések esetén megelőzésre és kezelésre, a fertőzések okozta megbetegedés lefutásának enyhítésére, szövődmények kialakulásának csökkentésére, a betegség időtartamának és súlyosságának csökkentésére (herpesz, afta, influenza, gyomor és emésztőrendszer vírusos fertőzése, légúti és húgyúti fertőzések, mandula-, középfül- és arcüreggyulladás, bórsérülés, hörghurut, torokfájás). :Külsőleg a növényből készült folyadékot vagy az ezt tartalmazó krémet alkalmazhatjuk például az alábbi esetekben: égési és fagyási sérülések, elfertőződött sebek, fertőzések, tályog, felfekvés, szájfekély, ekcéma, torokgyulladás. :Leggyakoribb használata a nátha és az influenza megelőzése és kezelése. Akkor a leghatékonyabb, ha már a betegség első tüneteinél alkalmazzák. {{ellenjav|Az Echinacea-nak nincs ismert mellékhatása, még terhes vagy szoptató nőknél sem. Ha a beteg a fészkesvirágzatúak bármely tagjára allergiás, akkor nagyon fontos az elővigyázatosság, mert nagy az esélye annak, hogy Echinacea-ra is allergiás reakciót mutat! }} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Bíborkasvirág|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Echinacea purpurea|{{SUBPAGENAME}}}} 5x46gs7bqi9dem13mjflina08t15wx4 550582 550581 2026-07-06T01:18:23Z KeFe 20 550582 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Echinacea angustifolia.jpg|thumb|200px|right|Keskenylevelű kasvirág]] [[Fájl:Blassfarbender Sonnenhut - Echinacea pallida.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Halvány kasvirág]] [[Fájl:Echinacea angustifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Keskenylevelű kasvirág]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin3|Echinacea purpurea|Echinacea angustifolia|Echinacea pallida}} {{drog3|Echinacea purpurea Echinacea pallida|Echinaceae angustifoliae /purpureae /pallidae herba|Echinaceae angustifoliae /purpureae /purpureae /pallidae radix}} {{népies|Bíborkasvirág, halvány kasvirág, lángvörös kasvirág, kansasi kígyó­gyökér, piros kasvirág, kúpvirág vagy bíbor kúpvirág. }} :A kasvirágok három gyógyászati célokra használt fajának egyike, a másik kettő a [[Növények/L/Lángvörös kasvirág|lángvörös kasvirág]] ([[Echinacea purpurea]]) és a [[Növények/H/Halvány kasvirág|halvány kasvirág]] ([[Echinacea pallida]]). A lángvörös kasvirághoz (Bíborkasvirághoz) hasonló gyógyhatással rendelkezik. :Több vizsgálat kimutatta a kivonatok hatékonyságát gyenge immunrendszer esetében is (például kemoterápiával legyengített immunrendszer). :Így alkalmazható baktériumok, vírusok vagy gombák okozta fertőzések esetén megelőzésre és kezelésre, a fertőzések okozta megbetegedés lefutásának enyhítésére, szövődmények kialakulásának csökkentésére, a betegség időtartamának és súlyosságának csökkentésére (herpesz, afta, influenza, gyomor és emésztőrendszer vírusos fertőzése, légúti és húgyúti fertőzések, mandula-, középfül- és arcüreggyulladás, bórsérülés, hörghurut, torokfájás). :Külsőleg a növényből készült folyadékot vagy az ezt tartalmazó krémet alkalmazhatjuk például az alábbi esetekben: égési és fagyási sérülések, elfertőződött sebek, fertőzések, tályog, felfekvés, szájfekély, ekcéma, torokgyulladás. :Leggyakoribb használata a nátha és az influenza megelőzése és kezelése. Akkor a leghatékonyabb, ha már a betegség első tüneteinél alkalmazzák. {{ellenjav|Az Echinacea-nak nincs ismert mellékhatása, még terhes vagy szoptató nőknél sem. Ha a beteg a fészkesvirágzatúak bármely tagjára allergiás, akkor nagyon fontos az elővigyázatosság, mert nagy az esélye annak, hogy Echinacea-ra is allergiás reakciót mutat! }} <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Bíborkasvirág|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Echinacea purpurea|{{SUBPAGENAME}}}} aeob0v2wovtneg1g84gis7mglb8pzl0 0 136148 550540 2026-07-05T12:48:00Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}}” 550540 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} 6ht9o54a01te1in6l8ygx45bjm1g6pi 550543 550540 2026-07-05T12:55:17Z KeFe 20 550543 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vigna angularis fruit.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vigna angularis|{{SUBPAGENAME}}}} 1ogl128hdgg0zgzwwi3xaanjg5vmq7a 0 136149 550571 2026-07-06T00:57:36Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 550571 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 920s0qkik5yeibqo0qhd7dkgrcglw51 550572 550571 2026-07-06T00:58:55Z KeFe 20 550572 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunella laciniata |-}} {{népies|-}} <br /> : : : : <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Prunella laciniata |{{SUBPAGENAME}}}} exm5c1bwwbw13lka4wfzuemor4g8rrw 550573 550572 2026-07-06T00:59:51Z KeFe 20 550573 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cut-leaf Self-heal, Prunella laciniata (11961114405).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunella laciniata |-}} {{népies|-}} <br /> : : : : <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Prunella laciniata |{{SUBPAGENAME}}}} ms9kitw56rju9hx0u6d8amw8aihhdlz 550574 550573 2026-07-06T01:01:34Z KeFe 20 550574 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cut-leaf Self-heal, Prunella laciniata (11961114405).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunella laciniata|Prunella hyssopifolia}} {{népies|-}} <br /> : : : : <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Prunella laciniata |{{SUBPAGENAME}}}} rpygh5cbn389sybdhu6mort33zvulj7 0 136150 550586 2026-07-06T01:21:24Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/Ü/Üröm]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/Ü/Üröm]] 550586 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/Ü/Üröm]] npz8xof7oyl61bry39l326wcc37oklq 550587 550586 2026-07-06T01:21:43Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550587 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136151 550589 2026-07-06T01:22:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Uborka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Uborka]] 550589 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/U/Uborka]] t9nfxfs5tgnx34yoy6sr41cvnw1iviv 550590 550589 2026-07-06T01:22:51Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550590 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136152 550593 2026-07-06T01:24:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Uborkasaláta]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Uborkasaláta]] 550593 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/U/Uborkasaláta]] 1op6zppxs8qjlqyjhw1nvxgl64ssxhz 550594 550593 2026-07-06T01:24:18Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550594 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136153 550596 2026-07-06T01:24:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/U/Útifű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/U/Útifű]] 550596 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/U/Útifű]] rf5gdszsja4slsirtez5udpxbak9gc3 550597 550596 2026-07-06T01:24:56Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550597 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136154 550601 2026-07-06T08:09:11Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadalma]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadalma]] 550601 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadalma]] kg4uaj9k4orvsm39yd054y9n8wjrxkc 550602 550601 2026-07-06T08:09:24Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550602 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136155 550605 2026-07-06T08:13:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadgesztenye]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadgesztenye]] 550605 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadgesztenye]] 675hw9jfnwaffvb0un22slb001dq5rp 550606 550605 2026-07-06T08:13:55Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550606 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136156 550609 2026-07-06T08:19:25Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadcseresznye]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadcseresznye]] 550609 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadcseresznye]] eh4r3u9g4o6u4x9hzw49xs0f7uxya53 550610 550609 2026-07-06T08:19:36Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550610 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136157 550613 2026-07-06T08:39:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadkörte]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadkörte]] 550613 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadkörte]] hx75l8dcuu60kx2j6y2lvad6wkl28le 550614 550613 2026-07-06T08:39:57Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550614 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136158 550621 2026-07-06T08:45:05Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadrozs]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadrozs]] 550621 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadrozs]] byygx43k6olzht27asgrj927j33ssz1 550622 550621 2026-07-06T08:45:17Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550622 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136159 550624 2026-07-06T08:47:56Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550624 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 136160 550627 2026-07-06T08:55:01Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vadszeder]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vadszeder]] 550627 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vadszeder]] f4onrdfjyc2f4um0yiweufuaauhlsfa 550628 550627 2026-07-06T08:55:14Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550628 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136161 550629 2026-07-06T08:56:02Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550629 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 550630 550629 2026-07-06T08:59:43Z KeFe 20 550630 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vanilla planifolia|-}} {{drog|Vanillae fructus|-}} {{népies|-}} <br/> :A fűszer (Vanillae fructus) 10-20 cm hosszú és 3-10 mm vastag toktermés. Fénylő felületű, hosszanti irányban ráncos, gyakran fehér vanília kristályok kiütnek rajta. :A vanília minőségét aromája, színe és hajlékonysága szabja meg. Nedves helyen könnyen dohosodik, ha törékeny, az a kiszáradás jele. A házilag készített vaníliás cukorhoz, a porcukorhoz tegyünk egy szál vaníliát, hamarosan „összeérnek”. :Sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, [[Szakácskönyv/Mártások|mártások]] ízesítésére. Az étellel együtt főzzük, és csak tálalás előtt vesszük ki, teljesen ártalmatlan fűszer, ezért gyomor-, epe-, és veseproblémákkal küszködők is nyugodtan használhatják. {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vanilla planifolia|{{SUBPAGENAME}}}} fiz6suqo5j0kog31hpruexxt8zj4llh 550632 550630 2026-07-06T09:01:28Z KeFe 20 550632 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Vanilla planifolia 1.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vanilla planifolia|-}} {{drog|Vanillae fructus|-}} {{népies|-}} <br/> :A fűszer (Vanillae fructus) 10-20 cm hosszú és 3-10 mm vastag toktermés. Fénylő felületű, hosszanti irányban ráncos, gyakran fehér vanília kristályok kiütnek rajta. :A vanília minőségét aromája, színe és hajlékonysága szabja meg. Nedves helyen könnyen dohosodik, ha törékeny, az a kiszáradás jele. A házilag készített vaníliás cukorhoz, a porcukorhoz tegyünk egy szál vaníliát, hamarosan „összeérnek”. :Sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, [[Szakácskönyv/Mártások|mártások]] ízesítésére. Az étellel együtt főzzük, és csak tálalás előtt vesszük ki, teljesen ártalmatlan fűszer, ezért gyomor-, epe-, és veseproblémákkal küszködők is nyugodtan használhatják. {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Vanilla planifolia|{{SUBPAGENAME}}}} iuhv3za54v6ojlzcnhalzgf4suf0fco 0 136162 550633 2026-07-06T09:01:45Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550633 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 550637 550633 2026-07-06T09:11:35Z KeFe 20 550637 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|Guggos bab, más néven bokorbab.}} <br/> : Több változat ismert, legkorábbi érésű, szálkamentes vajbab, általában kerek sárga-hüvelyű. : A hüvelye (vékony 7-8 mm átmérőjű „ceruzabab”) kerek, vastag húsú, ovális, lapos, sárga színű. : Biztonságosan és bőven terem. Másodvetésre is alkalmas. : Meleg-, víz-, és tápanyagigényes növény. : Vetése akkor ideális, ha a tavaszi fagyok elmúltak, és a talaj hőmérséklete 12-14°C-ot eléri. Sortávolsága általában 50 cm, vetésmélysége pedig 5-6 cm. : Korán beérik és rendkívül sokat terem. : Kifejtve fogyasztják, olajosan (salátának), gulyásnak vagy főzeléknek. {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} t3juhas334w9fkufg3si6y4kal0sxqo 0 136163 550634 2026-07-06T09:01:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550634 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 550640 550634 2026-07-06T09:18:14Z KeFe 20 550640 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Brassica rapa var. majalis|-}} {{népies|-}} <br/> : '''Vajrépa''' :A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas. :A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt. Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. :A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni. :A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a [[Növények/S/Spárga|spárgához]] hasonló módon készítik el. '''Felhasználható''' : Nyersen retek helyett, turmixolva [[Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa‎‎ lé|répalé]], [[Szakácskönyv/Saláta/Tarlórépa-saláta|salátaként]], főzve [[Szakácskönyv/Főzelékek/Tarlórépa főzelék|főzelékként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa savanyítás|savanyúságként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa rántva|rántva]] is fogyaszthatjuk. :'''Ápolása''': egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor. :'''Szedése''': szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki. :'''Tisztítjuk''', 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük. :'''Tárolása''' fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Brassica rapa var. majalis|{{SUBPAGENAME}}}} kqmzjrbfv6xo7ohv3fkmwe7j1hjqyum 550641 550640 2026-07-06T09:19:09Z KeFe 20 550641 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Brassica rapa subsp. rapa var. majalis|-}} {{népies|-}} <br/> : '''Vajrépa''' :A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas. :A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt. Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. :A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni. :A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a [[Növények/S/Spárga|spárgához]] hasonló módon készítik el. '''Felhasználható''' : Nyersen retek helyett, turmixolva [[Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa‎‎ lé|répalé]], [[Szakácskönyv/Saláta/Tarlórépa-saláta|salátaként]], főzve [[Szakácskönyv/Főzelékek/Tarlórépa főzelék|főzelékként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa savanyítás|savanyúságként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa rántva|rántva]] is fogyaszthatjuk. :'''Ápolása''': egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor. :'''Szedése''': szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki. :'''Tisztítjuk''', 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük. :'''Tárolása''' fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Brassica rapa var. majalis|{{SUBPAGENAME}}}} la5fqqnkdhqo6xy3tbks19lvsakehv6 550642 550641 2026-07-06T09:22:29Z KeFe 20 550642 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Mairüben.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Brassica rapa subsp. rapa var. majalis|-}} {{népies|-}} <br/> : '''Vajrépa''' :A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas. :A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt. Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. :A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni. :A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a [[Növények/S/Spárga|spárgához]] hasonló módon készítik el. '''Felhasználható''' : Nyersen retek helyett, turmixolva [[Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa‎‎ lé|répalé]], [[Szakácskönyv/Saláta/Tarlórépa-saláta|salátaként]], főzve [[Szakácskönyv/Főzelékek/Tarlórépa főzelék|főzelékként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa savanyítás|savanyúságként]], [[Szakácskönyv/Zöldséges/Tarlórépa rántva|rántva]] is fogyaszthatjuk. :'''Ápolása''': egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor. :'''Szedése''': szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki. :'''Tisztítjuk''', 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük. :'''Tárolása''' fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Brassica rapa var. majalis|{{SUBPAGENAME}}}} 9dksrtdf1dbj4jufab9d26wcevm1ezp 0 136164 550635 2026-07-06T09:02:09Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550635 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 0 136165 550636 2026-07-06T09:02:20Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növén…” 550636 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : {{haszn-rész|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3b94hg81zl39ua0u7mhpyy74wby3vtg 550643 550636 2026-07-06T09:25:10Z KeFe 20 550643 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Eisenkraut, Passau.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Közönséges vasfű ]] [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Verbena officinalis|-}} {{drog|Verbenae summitas|Verbenae herba }} (Ph. Eur., Ph. Hg. VIII.) {{népies|Közönséges verbéna, kakascímer, keserűfű, lakatfű, uborkafű, orvosi vasfű, vasfű, verbéna. }} <br /> :Utak, árkok mentén, parlagokon, réteken, szántóföldek szélén országszerte gyakori. Júliustól szeptemberig virágzik. Ekkor gyűjtik a 40 cm-es csúcsi hajtásokat. Árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve vagy műszárítón (40-500C-on) szárítják (beszáradás 4-5:1). <br/> {{használjuk|leveles szára, virágos hajtása (herba)}} {{tartalmaz|: 0,2-0,5% iridoid-glikozid (verbenalin ~ cornin, hastatosid), fenolkarbonsavak (kávésavszármazékok, pl. verbascosid, martynosid), flavonoid, szitoszterol, ursolsav, lupeol, nyomokban illóolaj}} {{gyógyhatása| Fájdalom- és gyulladáscsillapítás, hashajtó, sárgaságban, vese-, epe-, gyomorbántalmak ellen használhatjuk. - Megfázás esetén a vasfű képes kitisztítani az orrüregeket és a légutakat. - Javítja az általános közérzetet, segít csökkenteni a magas vérnyomást. Hatékony étvágygerjesztő. - A népgyógyászatban vizelethajtó - a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó ''(diureticum)'', a tejelválasztást fokozó ''(galactagogum)'', menstruációt megindító ''(emmenagogum)'', kivonatai enyhe gyulladás és fájdalomcsökkentők főleg reumás betegségekben. - '''Külsőleg''' használhatjuk öblögetésre a szájüreg és a garat gyulladásainál, borogatásként sebek, kelések, bőrfertőzések és a körömágygyulladás kezelésére alkalmazhatjuk. }} {{felhaszn| Felhasználják menstruációs zavarokat enyhítő, tejelválasztást serkentő teakeverékekben. Külsőleg bőrbántalmak kezelésére is javasolt. - Továbbá nyálkaoldó, immunerősítő, köhögést csillapító hatású, felső légúti hurutok kezelésére használják. - A népi gyógyászatban a légző- és emésztőrendszeri panaszok enyhítésére használták, máj- és epebántalmak esetén is. - Jó erősítő, étvágyfokozó hatású. - A homeopátia is felhasználja.}} {{ellenjav| Mivel lelassítja a szívverést, azok, akiknek korábban pangásos szívelégtelenségük vagy más szívbetegségük volt, ne használják e növényt!}} <br/> {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Verbena officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} tj91dry3ny6s8fdb029o34efml1fjl3