Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.10 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 1573 550955 546968 2026-07-11T01:18:57Z KeFe 20 550955 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOINDEX__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Gyógynövények]] <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#C8FFC8;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <big> {{PAGENAME}} Portál</big> </h2> <div style="float:left;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"><br> [[Kép:Urtica dioica Nagy csalán.jpg||100px|left]] <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> '''Mindazon növényeket, melyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógycélokra használunk, - gyógynövénynek nevezzük.''' Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az [[w:Egyiptom|egyiptomi]] Ebers-papirusz i.e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le. :[[w:Magyarország|Magyarország]]on 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a '''Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ''' szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését. <br><center> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Bővítheted szakmai ismeretekkel </h2> </big> </h2></center> A Wikikönyvek célja szakmai szintű, ellenőrizhető ismeretek gyűjtése és szabad megosztása. [[Segítség:Gyorstalpaló|Részletek]] <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> A gyógynövény és „drog” szakkifejezés kapcsolata </h2> </big> </h2></center> :A gyógynövények tartós tárolásra alkalmas (többnyire szárított) hatóanyagban gazdag részét amely medikális alkalmazásra kerül '''drognak''' nevezzük. A '''drog''' szakkifejezés a [[w:gyógyszerészet|gyógyszerészetben]] – és ebből következően az orvosi gyakorlatban – a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi részeket jelent (aprított levelek, gyökerek, kérgek, virágrészek). A drogokat gyakran – megfelelő előkészítés után – további hatóanyag extrakciónak (kivonásnak) vetik alá és kivonatukat, főzetüket vagy forrázatukat használják terápiás célokra. :A gyógyszerészet '''drog''' szakkifejezése nem keverendő össze a közbeszédben szabadon és pontos értelmezés nélkül a [[A kábítószer-fogyasztás bizonyítása|kábítószerekre]] használt „drog” szóval.<ref>Erdey-Grúz Tibor: ''Természettudományi lexikon''. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 2. kötet, 169. oldal.</ref><ref>Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: ''Integrated Pharmacology''. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. 7–9. oldal. 0 7234 3221 X</ref> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Tartalom </h2> </big> </h2></center> [[Fájl:Rod of asclepius.png|bélyeg|jobbra|200px|]] #[[Növények|Növények]] #[[Gyógynövény/Gyógyító növények|Gyógyító növények]] #[[Gyógynövény/Népi gyógyászat|Népi gyógyászat]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható gyógynövények|Forgalomba hozható gyógynövények]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható zsírosolajok|Forgalomba hozható zsírosolajok]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények gyűjtése|Gyógynövények gyűjtése]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények hatóanyagai|Gyógynövények hatóanyagai]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények felhasználása|Gyógynövények felhasználása]] #[[Gyógynövény/Gyógynövény‐gyógyszer interakciók|Gyógynövény‐gyógyszer interakciók]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények Interakciós hatásai|Gyógynövények Interakciós hatásai]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható illóolajok|Forgalomba hozható illóolajok]] #[[Gyógynövények/Gyógynövény lista]] #[[Gyógynövény/Gyógynövény lista|Gyógynövény lista]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények adagolása|Gyógynövények adagolása]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények hatása|Gyógynövények hatása]] #[[Növények/Növényi drogok listája|Növényi drogok listája]] #[[Növények/Mérgező növények|Mérgező növények]] #[[Szótárak/Orvosi kifejezések|Orvosi kifejezések - értelmező]] #[[Gyógynövény/Gyógyhatása|Növények gyógyhatása]] #[[Gyógynövény/Betegségek|'''Betegségek''']] #[[Gyógynövény/Terápia|'''Terápiák''']] #[[Gyógynövény/Gyógytea készítés|Gyógyteák készítése]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] #[[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea keverékek]] #[[Gyógynövény/Gyógyborok|Gyógyborok]] #[[Gyógynövény/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] #[[Gyógynövény/Szirupok|Szirupok és balzsamok]] #[[Gyógynövény/Kivonatok|Kivonatok]] #[[Olajok|Olajok]] #[[Gyógynövény/Pakolások|Pakolások]] #[[Gyógynövény/Pilula|Pilula]] #[[Gyógynövény/Tinktúrák|Tinktúrák]] #[[Gyógynövény/Vízhajtó gyógynövények|Vízhajtó gyógynövények]] #[[Szakácskönyv/Mit-mihez|Mit-mihez használjunk]] #[[Gyógynövény/Mihez-mit|Mihez-mit használjunk]] <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Lásd még </h2> </big> </h2></center> * [[w:Gyógyszertár|Gyógyszertár]] * [[w:Házipatika|Házipatika]], * [[w:Tea|Tea]], * [[w:Balneológia|Balneológia]], * [[w:Vízgyógyászat|Vízgyógyászat]], * [[w:Gyógyvíz|Gyógyvíz]], * [[w:Víz#ivóvíz|Ivóvíz]], * [[w:Fűszer|Fűszer]], </big></div> ---- <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás|Rudi Beiser: '''Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből'''. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013. ISBN 978-615-5178-07-8|Jetro Kloss: '''Heatrful herbs from Back to Eden'''. - Gyógyító növények Ford.: Búsné Pap Judit |GABO könyvkiadó ISBN 978 963 689 351 4}} 8s84ryxto6hy4m4wabd2wawqogqeunc 0 47946 550920 339082 2026-07-11T00:43:17Z KeFe 20 550920 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Trifolium pratense wetland 2.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Trifolium pratense - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} <br/> {{cím2|Vöröhere}} Latin neve: ''()'' Népies nevei: :A hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. :Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai. :Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérje-gazdag here-faj. :Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. :Virága tisztító teakeverékek tartozéka. <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} schm7wd3remmzf1oy5uvyp7ku5pmc5q 550921 550920 2026-07-11T00:45:36Z KeFe 20 550921 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Trifolium pratense wetland 2.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Trifolium pratense - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} <br/> :A [[hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[pillangósvirágúak]] (Fabaceae) családjába tartozó faj. :Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai. :Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérje-gazdag here-faj. :Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. :Virága tisztító teakeverékek tartozéka. <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} jykocylgqdb1x20i1wltqtk1np21h4c 550954 550921 2026-07-11T01:15:30Z KeFe 20 550954 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Trifolium pratense wetland 2.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Trifolium pratense - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} <br/> :A vöröshere [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. :Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai. :Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérje-gazdag here-faj. :Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. :Virága tisztító teakeverékek tartozéka. <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} j166bntng1t6ss3xjicams3y1deh5cx 550957 550954 2026-07-11T01:25:54Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vöröshere]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vöröshere]] 550954 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Trifolium pratense wetland 2.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Trifolium pratense - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} <br/> :A vöröshere [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. :Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai. :Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérje-gazdag here-faj. :Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. :Virága tisztító teakeverékek tartozéka. <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} j166bntng1t6ss3xjicams3y1deh5cx 0 48001 550897 544516 2026-07-10T13:42:31Z KeFe 20 550897 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria sp.|-}} {{népies|folyton érő eper, kerti eper, termesztett eper, ananászeper, földieper}} <br/> :Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de az eperhabot is készítenek belőle. :Kitűnő sütemények, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé, és [[Gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. '''Gyógyhatása''' :Az erdei szamóca friss hajtásait megszárítva, [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szamóca|natúr teaként]], vagy teakeverékekbe használhatjuk. :A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható. {{Ellenjav|Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.}} {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria|{{SUBPAGENAME}}}} c1o3uefysz7vfls3hh2cebeb0szbkph 550898 550897 2026-07-10T13:44:07Z KeFe 20 550898 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria sp.|-}} {{népies|folyton érő eper, kerti eper, termesztett eper, ananászeper, földieper}} <br/> :Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de az eperhabot is készítenek belőle. :Kitűnő sütemények, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé, és [[Gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. '''Gyógyhatása''' :Az erdei szamóca friss hajtásait megszárítva, [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szamóca|natúr teaként]], vagy teakeverékekbe használhatjuk. :A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható. {{Ellenjav|Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.}} {{ellenjav|Az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat.}} {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria|{{SUBPAGENAME}}}} 1gaprsje3qliwijo7aaq48cpqof7q1r 550899 550898 2026-07-10T13:44:33Z KeFe 20 550899 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria sp.|-}} {{népies|folyton érő eper, kerti eper, termesztett eper, ananászeper, földieper}} <br/> :Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de az eperhabot is készítenek belőle. :Kitűnő sütemények, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé, és [[Gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. '''Gyógyhatása''' :Az erdei szamóca friss hajtásait megszárítva, [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szamóca|natúr teaként]], vagy teakeverékekbe használhatjuk. :A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható. {{Ellenjav|Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.}} {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria|{{SUBPAGENAME}}}} e3okxlukjplwrrgcwkwnmo9qkytw0jz 550900 550899 2026-07-10T13:45:01Z KeFe 20 550900 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria sp.|-}} {{népies|folyton érő eper, kerti eper, termesztett eper, ananászeper, földieper}} <br/> :Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de az eperhabot is készítenek belőle. :Kitűnő sütemények, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé, és [[Gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. '''Gyógyhatása''' :Az erdei szamóca friss hajtásait megszárítva, [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szamóca|natúr teaként]], vagy teakeverékekbe használhatjuk. :A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható. {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} {{Ellenjav|Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria|{{SUBPAGENAME}}}} j3tclkit9xfd72no65gxvhrwaow88k7 550905 550900 2026-07-10T14:01:11Z KeFe 20 550905 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria sp.|-}} {{népies|folyton érő eper, kerti eper, termesztett eper, ananászeper, földieper}} <br/> :Gyümölcsét nyersen, cukrozva, vagy tejszínhabbal tálalva a gyerekek kedvence, de az eperhabot is készítenek belőle. :Kitűnő sütemények, főleg gyümölcstortákhoz, szörpnek, dzsemnek, bólé, és [[Gyümölcsbor|gyümölcsbor]] készítésére is alkalmas. '''Gyógyhatása''' :Az erdei szamóca friss hajtásait megszárítva, [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Szamóca|natúr teaként]], vagy teakeverékekbe használhatjuk. :A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható. {{Ellenjav|Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.}} {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria|{{SUBPAGENAME}}}} e3okxlukjplwrrgcwkwnmo9qkytw0jz 0 48796 550882 529249 2026-07-10T13:15:37Z KeFe 20 550882 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|100px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria × ananassa|Fragaria virginiana}} {{népies|'''Eper''', kerti eper, termesztett eper}} <br/> :Az eper és szamóca kifejezések egysége vagy különbsége, nemzetközi, nyelvtani, és nyelvtörténelmi értelmezésben nem tisztázott! A termesztett fajokat általában epernek, vagy földiepernek, míg a vadon (erdőben) élőket szamócának nevezik. :Mivel az '''eperfa''' ''(Morus)'' növénynemzetség fajainak (pl. a Morus alba – fehér eperfa és a Morus nigra – fekete eperfa) termését is epernek nevezik, ezért elterjedt az eperfajok (Fragaria spp.) termésére a megkülönböztető földi eper szóhasználat annak ellenére, hogy az eper szó ugor eredetű, s eredetileg a Fragaria-fajokra és terméseikre volt használatos. {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria × ananassa|{{SUBPAGENAME}}}} jkomnhinoze4qc8vgpqc9rjcgvs3bc0 550883 550882 2026-07-10T13:16:42Z KeFe 20 550883 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|100px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria × ananassa|Fragaria virginiana}} {{népies|'''Eper''', kerti eper, termesztett eper}} <br/> :Az eper és szamóca kifejezések egysége vagy különbsége, nemzetközi, nyelvtani, és nyelvtörténelmi értelmezésben nem tisztázott! A termesztett fajokat általában epernek, vagy földiepernek, míg a vadon (erdőben) élőket szamócának nevezik. :Mivel az '''eperfa''' ''(Morus)'' növénynemzetség fajainak (pl. a Morus alba – fehér eperfa és a Morus nigra – fekete eperfa) termését is epernek nevezik, ezért elterjedt az eperfajok (Fragaria spp.) termésére a megkülönböztető földi eper szóhasználat annak ellenére, hogy az eper szó ugor eredetű, s eredetileg a Fragaria-fajokra és terméseikre volt használatos. {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria × ananassa|{{SUBPAGENAME}}}} qdnkbe0rzu1wtnzhwedslaod6llmu7u 550884 550883 2026-07-10T13:18:51Z KeFe 20 550884 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Fragaria × ananassa.JPG|thumb|100px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Fragaria × ananassa|Fragaria virginiana}} {{népies|'''Eper''', kerti eper, termesztett eper}} <br/> :Az eper és szamóca kifejezések egysége vagy különbsége, nemzetközi, nyelvtani, és nyelvtörténelmi értelmezésben nem tisztázott! A termesztett fajokat általában epernek, vagy földiepernek, míg a vadon (erdőben) élőket szamócának nevezik. :Mivel az '''eperfa''' ''(Morus)'' növénynemzetség fajainak (pl. a Morus alba – fehér eperfa és a Morus nigra – fekete eperfa) termését is epernek nevezik, ezért elterjedt az eperfajok (Fragaria spp.) termésére a megkülönböztető földi eper szóhasználat annak ellenére, hogy az eper szó ugor eredetű, s eredetileg a Fragaria-fajokra és terméseikre volt használatos. {{lásd|[[Mit-mihez/E/Eper|eper]]|[[Mit-mihez/E/Eperfa|eperfa]]|[[Mit-mihez/Sz/Szamóca|Szamóca]] | }} {{ellenjav|Az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat, de feldolgozás (fagyasztás, főzés), után már nem.}} {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Fragaria × ananassa|{{SUBPAGENAME}}}} 6i3i738o7x6gmia5m9um2hiurm5z7hb 0 52553 550865 218175 2026-07-10T12:43:29Z KeFe 20 550865 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Ezerjófű.png|right]] [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Centaurium erythraea|Centaurium minus}} {{népies|epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, lázfű, ördögcsíptefű.}} <br/> :Európában honos, erdős, bokros helyeken, nedves réteken található 1-2 éves növény, nedves réteken és ritka erdőségekben, domboldalakon, általában félárnyékos helyeken, (bokrok tövében) nő. :Szekoiridoidok: centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin, 0,4% flavonoid, xantonok, ferulasav, kávésav, triterpének, nyomokban alkaloidokat tartalmaz. A drog szagtalan, és rendkívül keserű ízű. :Az ezerjófüvek föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét. '''Gyógyhatása''' :Gyomorbajokban, étvágytalanság ellen, bélzavarokban, vértisztításra, sárgaságban, vesebajokban, gyomorsavhiány leküzdésére. Gyakorta alkalmazzák májbántalmak ellen és vértisztítóként. :A kis ezerjófű ''(Centaurii herba)'' bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő hatású. Hatékony étvágyfokozó, és teáját fogyasztják puffadás enyhítésére. :[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ezerjófű|'''Teája''']] önmagában vagy teakeverékekben étvágyjavító, emésztést serkentő, epeműködést elősegítő, vértisztító. :Használatos bélrenyheség és májbántalmak ellen is. :A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze. Keserű likőrök, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. :Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. :A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja. <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Centaurium erythraea|{{SUBPAGENAME}}}} rgzb6nuki77expy8dasvgx9nlr39tw6 550866 550865 2026-07-10T12:43:43Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kis ezerjófű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/K/Kis ezerjófű]] 550865 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Ezerjófű.png|right]] [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Centaurium erythraea|Centaurium minus}} {{népies|epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, lázfű, ördögcsíptefű.}} <br/> :Európában honos, erdős, bokros helyeken, nedves réteken található 1-2 éves növény, nedves réteken és ritka erdőségekben, domboldalakon, általában félárnyékos helyeken, (bokrok tövében) nő. :Szekoiridoidok: centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin, 0,4% flavonoid, xantonok, ferulasav, kávésav, triterpének, nyomokban alkaloidokat tartalmaz. A drog szagtalan, és rendkívül keserű ízű. :Az ezerjófüvek föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét. '''Gyógyhatása''' :Gyomorbajokban, étvágytalanság ellen, bélzavarokban, vértisztításra, sárgaságban, vesebajokban, gyomorsavhiány leküzdésére. Gyakorta alkalmazzák májbántalmak ellen és vértisztítóként. :A kis ezerjófű ''(Centaurii herba)'' bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő hatású. Hatékony étvágyfokozó, és teáját fogyasztják puffadás enyhítésére. :[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ezerjófű|'''Teája''']] önmagában vagy teakeverékekben étvágyjavító, emésztést serkentő, epeműködést elősegítő, vértisztító. :Használatos bélrenyheség és májbántalmak ellen is. :A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze. Keserű likőrök, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. :Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. :A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja. <br/> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Centaurium erythraea|{{SUBPAGENAME}}}} rgzb6nuki77expy8dasvgx9nlr39tw6 0 64431 550956 550836 2026-07-11T01:23:13Z KeFe 20 550956 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Gemeiner Beinwell01.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Symphytum officinale|-}} {{népies|forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér}} <br/> '''Gyógyhatása:''' :A gyógyászatban sokféle célra használják, külsőleg kitűnő hatása van a fekélyekre és a csonttörésekre, égési és más sérülésekre, duzzanatok borogatására. Hatásos szer még a reuma, ízületi gyulladás, megerőltetés, csontfájdalmak, sebek, vérömlenyek, zúzódások, ficam, rándulás, bénult végtagok fájdalmainak enyhítésére, de tüdőbetegségek kezelésére is. - Levél forrázata: fürdőbe, arclemosóba téve bőrlágyító hatású. Egyes készítmények a gyógyszertárakban is beszerezhetők. :Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez; gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak; tinktúra, esszencia, vagy kenőcs is készülhet belőle Borogatásként segíti az eltört csontok összeforradását. {{ellenjav| Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz. - A borogatás nyílt sebre nem használható. - Alkalmazása terhesség alatt ellenjavallt. Gyógyszermennyiségben csak orvossal történt megbeszélés után alkalmazható.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Symphytum officinale|{{SUBPAGENAME}}}} tmsx8abf1qk0q6y5t4he3sva6badqlg 0 64683 550888 470451 2026-07-10T13:26:09Z KeFe 20 550888 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Actaea racemosa 005.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Fürtös poloskavész]] [[Kép:Cimicifuga racemosa 002.jpg|thumb|200px|right|Kígyógyökér ''(Cimicifuga racemosa)'']] {{cím2|Fürtös poloskavész}} {{latin|Actaea racemosa|Cimicifuga racemosa }} {{népies|Kígyógyökér, rövid-ágú poloskavész}} {{tartalmaz|Számos, biológiai hatású összetevőt tartalmaz, egyebek közt triterpén glükozidokat (pl. acetint és 27-deoxiacetint), izoflavonokat (pl. formononetin), aromás savakat, tanninokat, gyantákat, zsírsavakat, keményítőket és cukrokat. }} {{gyógyhatása| Forrázata vagy tinktúrája menstruációs zavarok kezelésére, klimaxos kellemetlenségek enyhítésére javallt. - Ösztrogén hatása miatt javasolható prosztatarák esetén. - Értágító hatása miatt magas vérnyomás kezelésére is alkalmas. - Görcsoldó. - Jellemző területe a női görcsök: erős menstruációs görcsöknél, illetve elakadt vajúdásnál használják, amikor a méh nem tágul, viszont a fájások nagyon erősek. - Vegetatív idegrendszerre hat, oxitocinszerű hatása is van, az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum), fájdalomcsillapító és neuralgia elleni (antirheumaticum). - Antiklimakteriális gyógynövény-termék is készül belőle.}} :'''{{SUBPAGENAME}}-tea''' : [[Gyógynövény/Gyógyteák készítése|'''Készítése''']] {{ellenjav| Ösztrogén hatása miatt májrendellenességet, abnormális véralvadást, melldaganatot okozhat! - Túladagolása szédülést, hányingert, hasmenést, hasi fájdalmat, hányást, látáscsökkenést, remegést, szívkárosodást okozhat. - Csak orvosi felügyelet mellett, legfeljebb 6 hónapig alkalmazható!}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Actaea racemosa|{{SUBPAGENAME}}}} bw7y1dffphy24m3ffr73j2xpjrg6dnp 550890 550888 2026-07-10T13:34:49Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fürtös poloskavész]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/F/Fürtös poloskavész]] 550888 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Actaea racemosa 005.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Fürtös poloskavész]] [[Kép:Cimicifuga racemosa 002.jpg|thumb|200px|right|Kígyógyökér ''(Cimicifuga racemosa)'']] {{cím2|Fürtös poloskavész}} {{latin|Actaea racemosa|Cimicifuga racemosa }} {{népies|Kígyógyökér, rövid-ágú poloskavész}} {{tartalmaz|Számos, biológiai hatású összetevőt tartalmaz, egyebek közt triterpén glükozidokat (pl. acetint és 27-deoxiacetint), izoflavonokat (pl. formononetin), aromás savakat, tanninokat, gyantákat, zsírsavakat, keményítőket és cukrokat. }} {{gyógyhatása| Forrázata vagy tinktúrája menstruációs zavarok kezelésére, klimaxos kellemetlenségek enyhítésére javallt. - Ösztrogén hatása miatt javasolható prosztatarák esetén. - Értágító hatása miatt magas vérnyomás kezelésére is alkalmas. - Görcsoldó. - Jellemző területe a női görcsök: erős menstruációs görcsöknél, illetve elakadt vajúdásnál használják, amikor a méh nem tágul, viszont a fájások nagyon erősek. - Vegetatív idegrendszerre hat, oxitocinszerű hatása is van, az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum), fájdalomcsillapító és neuralgia elleni (antirheumaticum). - Antiklimakteriális gyógynövény-termék is készül belőle.}} :'''{{SUBPAGENAME}}-tea''' : [[Gyógynövény/Gyógyteák készítése|'''Készítése''']] {{ellenjav| Ösztrogén hatása miatt májrendellenességet, abnormális véralvadást, melldaganatot okozhat! - Túladagolása szédülést, hányingert, hasmenést, hasi fájdalmat, hányást, látáscsökkenést, remegést, szívkárosodást okozhat. - Csak orvosi felügyelet mellett, legfeljebb 6 hónapig alkalmazható!}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Actaea racemosa|{{SUBPAGENAME}}}} bw7y1dffphy24m3ffr73j2xpjrg6dnp 0 64747 550960 527911 2026-07-11T01:27:11Z KeFe 20 550960 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Red clover closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} A '''vörös lóhere''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. :A réti here réteken, legelőkön, szántókon, világos erdőkben, üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajokon nő. {{gyógyhatása|Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. - A legfontosabb, fehérjegazdag here-faj. - Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. - Fekélyek borogatására is használták. - Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák.}} :A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} 5xbc3gowkswwk5rg9xtxaeyitgeqb7x 550961 550960 2026-07-11T01:27:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vörös lóhere]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vörös lóhere]] 550960 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Red clover closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{népies|réti here}} A '''vörös lóhere''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. :A réti here réteken, legelőkön, szántókon, világos erdőkben, üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajokon nő. {{gyógyhatása|Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. - A legfontosabb, fehérjegazdag here-faj. - Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. - Fekélyek borogatására is használták. - Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák.}} :A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} 5xbc3gowkswwk5rg9xtxaeyitgeqb7x 0 73310 550932 460059 2026-07-11T00:59:15Z KeFe 20 550932 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növénynemzetségek]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:Laburnum anagyroides2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Aranyeső]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin2|Laburnum alpinum|Laburnum anagyroides}} {{népies|havasi aranyeső, Közönséges aranyeső}} <br/> :Az '''aranyeső''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjához tartozó nemzetség. Magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. :Két faj tartozik ide, a havasi aranyeső ''(Laburnum alpinum)'' és a [[Növények/K/Közönséges aranyeső|közönséges aranyeső]] ''(Laburnum anagyroides)''. Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt ''(Laburnum × watereri)'' ültetik, amely gyakran meddő. Ez utóbbi leggyakoribb fatája a 'Vossii', virágzata az 50 cm-t is meghaladja. :Európa déli területein őshonosak, hazánkban teljesen fagytűrő, lombhullató cserje, Franciaországtól a Balkán-félszigetig. Egyes botanikusok ide sorolnak egy harmadik fajt, a Laburnum caramanicum-ot, de ezt a Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában élő növényt általában a zanótokhoz ''(Cytisus)'' közelebb álló Podocytisus nemzetségbe sorolják. :Általában 6–8 m magas cserje vagy kisebb fák, hármasan összetett levelekkel, hosszú lecsüngő sárga fürtvirágzatokkal, napos helyet kedvel, kissé meszes, szárazabb, de tápanyagban gazdag termöhelyen érzi jól magát. Terméseik hüvelytermések. :Az aranyeső fajok minden része mérgező, de különösen a termésük erősen mérgező alkaloidokat (citizin, spartein, lupalin) tartalmaz! Fő mérge a citizin, melynek hatása hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Laburnum alpinum|{{SUBPAGENAME}}}} 81oaix46bf91kpddq4lsxt2rap6exvz 0 73405 550879 524854 2026-07-10T13:10:17Z KeFe 20 550879 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Bombus cryptarum - Solidago virgaurea - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Solidago altissima2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solidago virgaurea|Solidago virga-aurea}} {{drog|Solidaginis herba| }} {{népies|aranyistáp, aranyos istáp, aranyos istápfű, aranyos ritkaréj, erdei aranyvessző, forrasztófű, gyűrűfű, mezei aranyosvessző, mezei veres gyűrűfű, veres gyűrűfű, ritkaréj, Szent Péter botja.}} A közönséges aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény. :A nemzetség mindössze négy európai fajának egyike; az egyetlen olyan aranyvessző, amely a Kárpát-medence belső területein is honos. A legjobban hegyvidéken vagy homokos talajon terem erdőszéleken és vágásokban, tisztásokon, bokros helyeken. Enyhén mészkerülő. A Mátrában megtalálhatóak állományai. :60–100 cm magasra növő, felálló, rendszerint el nem ágazó, lágy szárú, gyökértörzses növény. Levelei a szár alsó részén tojásdadok, a felső részén keskenyebbek, lándzsásak. A gyengén aromás illatú, 0,5–1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában nőnek, júniustól szeptemberig virágzik; a termése kaszat. :Ókori felhasználásáról kevés biztos adatunk van. Hieronymus Bocktól (1592) tudjuk, hogy Hieronimus Brunswieg szerint a régi germánok afféle csodanövénynek tartották. Termeszteni a gyógyhatásait felismerő arabok kezdték. Európában a középkortól használják a vese- és hólyagbántalmakra; a 15-16. században sebek kezelésére is. A magyar népi gyógyászatban nem kapott komolyabb szerepet, az olasz népi gyógyítók viszont több célra is alkalmazták főzetét. :Gyógyszerkönyvekben szereplő drogja a virágos hajtás ''(Solidaginis virgaureae herba)''. Magyarországon a magas aranyvessző gyakoribb, ezt is gyűjtik, valamint a kanadai aranyvesszőt, e kettőnek virágos hajtását összefoglalva Solidaginis herba néven jegyzik a gyógyszerkönyvek. :Hatóanyagai különféle flavonoidok, szaponinok, illóolaj, mely utóbbiból a gyökér tartalmaz a legtöbbet; továbbá cseranyagok, keserűanyagok, inulin. Az ország különböző területeiről gyűjtött drogok beltartalmi jellemzői igen különbözőek. :Németországban a drog nagy része termesztett állományból származik. {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Aranyvessző|Natúr gyógytea]]|[[Növények/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]]|[[Növények/M/Magas aranyvessző|Magas aranyvessző]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solidago virga-aurea|{{SUBPAGENAME}}}} 00abv63kkdccujwv3h2v6yrorhtmp7o 0 73415 550906 520798 2026-07-10T23:40:55Z KeFe 20 550906 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Magyarország növényei]] [[Kategória:Ipari növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Salix x sepulcralis (aka).jpg|thumb|200px|right|''Salix x sepulcralis'' hibrid fűzfa]] [[Fájl:Willow.jpg|right|thumb|200px|Szomorúfűz]] [[Fájl:Európai szomorúfűz.jpg|right|thumb|200px|Európai szomorúfűz]] [[Fájl:Salix pentandra(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérfűz]] [[Fájl:Salix foetida Stink- Weide.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Nehézszagú fűz]] [[Fájl:Salix elaeagnos2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Parti fűz]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog|Fűzfakéreg [[Salicis cortex]]|Fűzfalevél [[Salicis flos]]|}} {{népies|-}} :A '''fűzfa''', a fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy négyszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. :Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos. :A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. :Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. :Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses-zöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. :Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröses-zöldek, gyakran lecsüngők. A porzós füzérek néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek, hosszúságuk általában nem haladja meg az 5 cm-t. A mindössze két porzóból álló porzós virágok a füzérben rövid, kanalas murvalevelek tövében ülnek. A termős füzérek a porzósakhoz hasonló hosszúságúak, a termős virágok mindössze egy hosszú, kúpos termőből állnak, melynek csúcsán jól látható a két karéjú bibe. A virágok murvalevelei zöldes fehérek, csak a tövükön szőrösek, a porzós és a termős virágban egyaránt vannak nektármirigyek. A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel. :Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak. :Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. Bár a köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik, virágzatuk felálló, ezért helyesen füzér, megporzásukat pedig nem a szél, hanem a rovarok végzik. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós füzérek sárgák, esetleg pirosak. :Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. :Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki. :A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A fűzfák vesszői nedves közegben könnyen gyökeresednek. Vízparton, ahol gyakoriak az áradások még az idősebb törzsek is gyakran fejlesztenek szakállszerű járulékos gyökérkötegeket. Ez a nedves környezethez való alkalmazkodásra vezethető vissza. A fűzfák továbbá jól tűrik az erős metszést. :A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek; az ilyen erdőtársulásokban: : ártéri puhafaligetekben (Salicion albae), : bokorfüzesekben (Salicion triandrae), : gyakran állományalkotók. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek. : Magyarországon február–márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május–júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő. '''Felhasználása''' : A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. : Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. : A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek. : A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} :Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja. : A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| |}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Allergén növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}}} 7e253u71j7rq86ttx33vvid508xfo6n 550907 550906 2026-07-10T23:41:39Z KeFe 20 550907 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Magyarország növényei]] [[Kategória:Ipari növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Salix x sepulcralis (aka).jpg|thumb|200px|right|''Salix x sepulcralis'' hibrid fűzfa]] [[Fájl:Willow.jpg|right|thumb|200px|Szomorúfűz]] [[Fájl:Európai szomorúfűz.jpg|right|thumb|200px|Európai szomorúfűz]] [[Fájl:Salix pentandra(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérfűz]] [[Fájl:Salix foetida Stink- Weide.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Nehézszagú fűz]] [[Fájl:Salix elaeagnos2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Parti fűz]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg [[Salicis cortex]]|Fűzfalevél [[Salicis flos]]|}} {{népies|-}} :A '''fűzfa''', a fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy négyszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. :Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos. :A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. :Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. :Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses-zöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. :Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröses-zöldek, gyakran lecsüngők. A porzós füzérek néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek, hosszúságuk általában nem haladja meg az 5 cm-t. A mindössze két porzóból álló porzós virágok a füzérben rövid, kanalas murvalevelek tövében ülnek. A termős füzérek a porzósakhoz hasonló hosszúságúak, a termős virágok mindössze egy hosszú, kúpos termőből állnak, melynek csúcsán jól látható a két karéjú bibe. A virágok murvalevelei zöldes fehérek, csak a tövükön szőrösek, a porzós és a termős virágban egyaránt vannak nektármirigyek. A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel. :Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak. :Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. Bár a köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik, virágzatuk felálló, ezért helyesen füzér, megporzásukat pedig nem a szél, hanem a rovarok végzik. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós füzérek sárgák, esetleg pirosak. :Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. :Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki. :A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A fűzfák vesszői nedves közegben könnyen gyökeresednek. Vízparton, ahol gyakoriak az áradások még az idősebb törzsek is gyakran fejlesztenek szakállszerű járulékos gyökérkötegeket. Ez a nedves környezethez való alkalmazkodásra vezethető vissza. A fűzfák továbbá jól tűrik az erős metszést. :A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek; az ilyen erdőtársulásokban: : ártéri puhafaligetekben (Salicion albae), : bokorfüzesekben (Salicion triandrae), : gyakran állományalkotók. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek. : Magyarországon február–márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május–júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő. '''Felhasználása''' : A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. : Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. : A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek. : A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} :Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja. : A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| |}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Allergén növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}}} abpxpe0gbfpxq9l51ux52rwx21c4oik 550908 550907 2026-07-10T23:43:12Z KeFe 20 550908 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Magyarország növényei]] [[Kategória:Ipari növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Salix x sepulcralis (aka).jpg|thumb|200px|right|''Salix x sepulcralis'' hibrid fűzfa]] [[Fájl:Willow.jpg|right|thumb|200px|Szomorúfűz]] [[Fájl:Európai szomorúfűz.jpg|right|thumb|200px|Európai szomorúfűz]] [[Fájl:Salix pentandra(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérfűz]] [[Fájl:Salix foetida Stink- Weide.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Nehézszagú fűz]] [[Fájl:Salix elaeagnos2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Parti fűz]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg [[Salicis cortex]]|Fűzfalevél [[Salicis flos]]|}} {{népies|-}} :A '''fűzfa''', a fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy négyszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. :Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos. :A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. :Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. :Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses-zöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. :Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröses-zöldek, gyakran lecsüngők. A porzós füzérek néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek, hosszúságuk általában nem haladja meg az 5 cm-t. A mindössze két porzóból álló porzós virágok a füzérben rövid, kanalas murvalevelek tövében ülnek. A termős füzérek a porzósakhoz hasonló hosszúságúak, a termős virágok mindössze egy hosszú, kúpos termőből állnak, melynek csúcsán jól látható a két karéjú bibe. A virágok murvalevelei zöldes fehérek, csak a tövükön szőrösek, a porzós és a termős virágban egyaránt vannak nektármirigyek. A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel. :Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak. :Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. Bár a köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik, virágzatuk felálló, ezért helyesen füzér, megporzásukat pedig nem a szél, hanem a rovarok végzik. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós füzérek sárgák, esetleg pirosak. :Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. :Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki. :A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A fűzfák vesszői nedves közegben könnyen gyökeresednek. Vízparton, ahol gyakoriak az áradások még az idősebb törzsek is gyakran fejlesztenek szakállszerű járulékos gyökérkötegeket. Ez a nedves környezethez való alkalmazkodásra vezethető vissza. A fűzfák továbbá jól tűrik az erős metszést. :A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek; az ilyen erdőtársulásokban: : ártéri puhafaligetekben (Salicion albae), : bokorfüzesekben (Salicion triandrae), : gyakran állományalkotók. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek. : Magyarországon február–márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május–júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő. '''Felhasználása''' : A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. : Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. : A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek. : A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} :Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja. : A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Allergén növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}}} 4mi80hg9iwvty6nil60g7opl0yolc4s 550953 550908 2026-07-11T01:13:58Z KeFe 20 550953 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Festőnövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Magyarország növényei]] [[Kategória:Ipari növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Salix x sepulcralis (aka).jpg|thumb|200px|right|''Salix x sepulcralis'' hibrid fűzfa]] [[Fájl:Willow.jpg|right|thumb|200px|Szomorúfűz]] [[Fájl:Európai szomorúfűz.jpg|right|thumb|200px|Európai szomorúfűz]] [[Fájl:Salix pentandra(01).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babérfűz]] [[Fájl:Salix foetida Stink- Weide.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Nehézszagú fűz]] [[Fájl:Salix elaeagnos2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Parti fűz]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos|}} {{népies|-}} :A '''fűzfa''', a fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy négyszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. :Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos. :A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. :Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. :Kérge eleinte sima zöld vagy vöröses-zöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. :Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröses-zöldek, gyakran lecsüngők. A porzós füzérek néhány kisebb lomblevél felett a rövid oldalhajtások csúcsán fejlődnek, hosszúságuk általában nem haladja meg az 5 cm-t. A mindössze két porzóból álló porzós virágok a füzérben rövid, kanalas murvalevelek tövében ülnek. A termős füzérek a porzósakhoz hasonló hosszúságúak, a termős virágok mindössze egy hosszú, kúpos termőből állnak, melynek csúcsán jól látható a két karéjú bibe. A virágok murvalevelei zöldes fehérek, csak a tövükön szőrösek, a porzós és a termős virágban egyaránt vannak nektármirigyek. A fűzfák termése két kopáccsal nyíló tok, melyből a repítő szőrös magvak nyár elején messzire szállnak a széllel. :Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak. :Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. Bár a köznyelvben a fűzfák virágzatát barkának nevezik, virágzatuk felálló, ezért helyesen füzér, megporzásukat pedig nem a szél, hanem a rovarok végzik. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós füzérek sárgák, esetleg pirosak. :Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. :Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki. :A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A fűzfák vesszői nedves közegben könnyen gyökeresednek. Vízparton, ahol gyakoriak az áradások még az idősebb törzsek is gyakran fejlesztenek szakállszerű járulékos gyökérkötegeket. Ez a nedves környezethez való alkalmazkodásra vezethető vissza. A fűzfák továbbá jól tűrik az erős metszést. :A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek; az ilyen erdőtársulásokban: : ártéri puhafaligetekben (Salicion albae), : bokorfüzesekben (Salicion triandrae), : gyakran állományalkotók. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek. : Magyarországon február–márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május–júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő. '''Felhasználása''' : A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. : Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. : A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek. : A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} :Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja. : A tavasszal virágzó fűz pollenje ragacsos és nehéz, a szél helyett ezért a rovarok szállítják szaporítóanyagát. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Allergén növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}}} 2qjpyw470d2o7s4xzp3cib61pnsklo5 0 73523 550929 524732 2026-07-11T00:56:58Z KeFe 20 550929 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:TrifoliumRepensFlowers2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium repens| }} {{népies|lóhere }} :A fehér here a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Négylevelű változata az európai kultúrkörben a szerencse egyik szimbólumának tekintett négylevelű lóhere, de viszonylag ritkán előfordul akár 5-7 levelű változat is. '''Tulajdonságai''' :Négy–hat évig élő, évelő növény. A természetes gyep egyik legelterjedtebb növénye. Kaszáló típusú réteken, nedves és üde fekvésű legelőkön mindenütt megtalálható. Szertekanyargó indáiról egy évben öt növedéket is ad. '''Változatai''' :Fő változatai a '''hollandi here''' ''(Trifolium repens var. hollandicum)'' és a '''nagylevelű fehérhere''' vagy '''lódihere''' ''(Trifolium repens var. giganteum)'' Óriáslevelű változata, a lódihere a réti csenkesszel és olasz perjével társítva vagy öntözéses legelőkön kitűnő takarmányt ad. '''Gazdasági jelentősége, termesztése''' :Öntözés nélkül és öntözve is igen eredményesen termeszthető. Jól alkalmazkodik a környezethez, még a száraz fekvésű területeken is eredményesen telepíthető. Bár az öntözést meghálálja, az öntözött gyepekben mégis inkább a lódiherének van jelentősége. Telepítéskor a keverékbe 10–15%-ot ajánlatos tenni, mert túladagolva elszaporodik, a többi növényt elnyomja. Zölden és szénának szárítva is jó takarmányt ad, de még szilázsnak is megfelel, ha perjefélékkel társítjuk. A lódihere öntözéses viszonyok közé való; így nemesített fajtája akár 40–60 t/ha zöld termést is adhat. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Gomba/Nem ehető gombák/Gumós hererontógomba|Gumós hererontógomba]]| }} <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium repens|{{SUBPAGENAME}}}} d4nuiw2xopttcalvntmbmg524f6dzut 0 73560 550936 398353 2026-07-11T01:02:55Z KeFe 20 550936 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}}</div> [[Kép:Flowering kudzu.jpg|thumb|200px|right|A virágzata]] [[Fájl:Kudzu seedpods 6580.JPG|bélyeg|jobbra|200px|levelei]] [[Fájl:Fabales - Pueraria montana roots - 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|gyökere]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pueraria montana var. chinensis|Pueraria thomsonii}} :Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában. {{latin|Pueraria montana var.lobata|Pueraria lobata}} :Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában. {{népies| kudzu nyílgyökér, gegen}} :A fojtóbabok a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó nemzetség. :A fojtóbabfajok előfordulási területe Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia déli fele. Pakisztántól Japánig és Új-Guineáig sokfelé megtalálhatóak. Az ausztráliai Északi területen is őshonos ez a növénynemzetség. Ausztrália keleti felébe, Ázsia más térségeibe, Ukrajnába, Afrika nagy részére, valamint elszórtan az Amerikákba betelepítették eme növények némelyikét. :Ott ahol fák, sziklák vagy falak vannak a kudzu nyílgyökér magasra felkúszhat. Ha nem található efféle tárgy, akkor a talajon szélesen szétterül. Évelő növény gyökérzettel, indákkal és kötélszerű sötétbarna szárakkal, amelyek akár 20 méter hosszúra is megnőhetnek. Igen gyorsan nő, egy év alatt elérheti a 20 méteres hosszúságát; 30 méteres példányok is ismertek. :A heréhez (Trifolium) hasonlóan Levelei tőállásúak, hármasan összetettek. A levélkék oválisak és három nyúlványuk van. Úgy a szár, mint a levél alsó fele szőrözött. A leveleinek nitrogén megkötő tulajdonságai vannak, és a nitrogénben szegény talajokban a levelek biztosítják ennek az anyagnak a 95%-át. A fölös táplálékát nagy tárológyökerekbe raktározza el; ezek a gyökerek a növény tömegének akár a 40%-át is alkothatják. :A virágainak színezete vöröses-lila sárga foltozással. Édeskék borsóra (Pisum sativum) emlékeztető illatot áraszt. A virágai 20-25 milliméter szélesek és 20 centiméteres virágzatokba tömörülnek. Júliustól októberig virágzik. A hüvelytermése szőrös és 8 centiméter hosszú, benne 3 mag található. Habár magok által is szaporodhat, a kudzu nyílgyökér főleg mellékhajtások segítségével szaporodik. :Ez a növény a szubtrópusi és mérsékelt övi területeket, illetve éghajlatokat kedveli. Egyaránt megél az erős napfényben, és az árnyékban is. A szárazsághoz alkalmazkodott és fagyot is jól tűri. Habár a fagy elpusztítja a növény felső részét, az akár 1 méter hosszú tárológyökérből újból ki tud hajtani. Azokból a száraiból melyek a talajra érnek, újabb évelő gyökérrendszerek fejlődnek ki. A magvait az emlősök és a madarak terjesztik. {{haszn-rész|gyökér}} ''(Puerariae radix)'' '''Hatóanyag''' : kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C) {{Gyógyhatása|vérnyomáscsökkentő ''(antihypertensiv)'', [[w:cardialis arrythmia]] és [[w:angina pectoris]] esetén, izomrelaxans, gyulladásgátló ''(antipyreticum)'', ''(antidysentericum)''.}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Pueraria montana|{{SUBPAGENAME}}}} qo4honvamjb7efhkduwn569chtbs11s 0 73567 550886 443114 2026-07-10T13:23:12Z KeFe 20 550886 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Aralia racemosa1.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aralia racemosa| -}} {{drog|Araliae racemosae rhizoma|et radix||}} {{népies|-}} <br/> : Honos É-Amerikában. {{tartalmaz|illóolaj, gyanta, keményítő, pektin, triterpén-szaponin, diterpének}} {{gyógyhatása| köptető (expectorans), szélhajtó, puffadást csökkentő (carminativum), vizelethajtó (diureticum), köszvény- és reumás panaszok esetén. Minden bőrbetegségre, pattanásra vagy kiütésre jó, de köhögésre, megfázás és mellkasi fertőzés esetén is jó hatású. Homeopathia is felhasználja.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/G/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Aralia racemosa|{{SUBPAGENAME}}}} skv9wo5xalsb0rfk66kp75q0u8ltgfx 0 73721 550937 451866 2026-07-11T01:03:33Z KeFe 20 550937 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Élvezeti növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Glycyrrhiza glabra - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-207.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Glycyrrhiza glabra Y03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Igazi édesgyökér]] [[Fájl:Baton de reglisse.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édesgyökér bot]] [[Fájl:Atlas roslin pl Lukrecja gładka 571 7092.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Glycyrrhiza glabra|-}} {{drog|Liquiritiae radix|rhizoma|lásd alább}} {{népies|Valódi édesgyőkér, édesfa vagy cukorkóró}} <br /> : Az '''igazi édesgyökér''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : Szántók legelők, parlagok évelő növénye. Ánizsra emlékeztető ízű és illatú gyökérrel rendelkező gyógynövény, melyet termesztenek és kivadulhat. : Európában a Földközi-tenger mellékén honos, Olaszországtól egészen Törökországig. Magyarországon rokon faja, a [[Növények/K/Keserű édesgyökér|keserű édesgyökér]] ([[Glycyrrhiza echinata]]) őshonos, mely kevésbé édes ízű. Ezen a kontinensen még megtalálható Ukrajnától az európai Dél-Oroszországig. Ázsia nyugati felén is nagy területet nő be; a növénynek határt szab a Himalája és India. : 1-2 méter magasra növő gyöktörzses évelő. Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak. Virágzatuk levélhónaljakból fejlődő fürt, virágai liláskékek. Május-júniusban virágzik. Termése 3-5 magvat tartalmazó hüvely. : A növény gyöktörzsét használják gyógyászati célokra, amelynek gyűjtési ideje: október-április. A begyűjtését követően a gyökeret alaposan meg kell tisztítani. : Drogja gyöktörzse, gyökerei és tarackja. : A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő drogféleségei: * igazi édesgyökér száraz kivonat, ízjavítás céljára (Liquiritiae extractum siccum ad saporandum), * igazi édesgyökér (Liquiritiae rhizoma et radix) használják a gyógyászatban, mely nemcsak a hazai, az európai gyógyszerkönyvek többségében is hivatalos drog. * édesgyökér folyékony kivonat, standardizált, etanolos (Liquiritiae extractum fluidum ethanolicum normatum). {{tartalmaz| 10% poliszacharid (glucidok), glycyrrhizin, kumarin, fitoszterol (ösztriol), cukor, aspargin, almasav, csersav és keményítő, nyálka, kevés illóolaj, zsír, gyanta, glikozida, flavonoidok (0,5-2%) – liquiritin -, szaponozidok (2-15%). Glicirrizinből hidrolízissel készül a glicirretinsav. }} {{gyógyhatása| Kitűnő köptető, hörgőirritáció ellen, diétás italok és keserű gyógyszerek édesítője, enyhén hashajtó hatással rendelkezik. - Köhögés ellen már a Kr.e. III. században is használták. - A gyökérnek és a rizómának magas a nyáktartalma, vízzel elkeverve nagyon kellemes illatú és ízű. - Irritált nyálkahártyákra megnyugtatására ideális (hurutoldó hatás). Gyomor- és bélfekély, gyomorhurut, székrekedés, gyomorégés gyógyítására is ajánlják. - Nyelőcső- és gyomorfekélyt gyógyító képessége orvosilag is igazoltan vetekszik a gyógyszerekkel. - Segíti az epetermelést, csökkenti a koleszterinszintet. - Egyes hashajtó gyógyszerek egyik alapanyaga, hatóanyaga csökkentheti a szomjúságérzetet. - Köptető és köhögéscsillapító ereje ismert, erősíti az immunrendszert, hatásos a fogkő és a fogszuvasodás megelőzésében. - Enyhe ösztrogén tartalma miatt védi a májsejteket (méregteleníti) és ellensúlyozza a szabad gyököket, ösztrogéntartalma miatt a változó kori panaszokat is enyhítheti. - Fájdalomcsillapítóként és görcsoldóként is használatos. - Az orbáncfűhöz hasonlóan jó antidepresszánsnak tartják. - Emésztési zavarok, mint felfúvódás, renyhe emésztés, bélgázképződés és böfögés, esetében is alkalmazták. - Enyhítheti a száraz köhögést. - Hasnyálmirigy-gyulladás esetében igen ajánlott (gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt), erősíti a hasnyálmirigy szöveteik, megkönnyíti, hatékonyabbá teszi ürülését. - Két héttel a menstruáció előtt fogyasztva jól hat a premenstruációs tünetek ellen. }} {{felhaszn|Az édesgyökér a medvecukor vagy bocskorszíj néven ismert édesség ízesítőanyaga. Felhasználják még a barna sör színezésére, különböző likőrök (például a pastis) ízesítésére, illetve az emésztést serkentő gyógytea készítésére is. Dohány túlzott kiszáradásának megakadályozására, valamint vizes kivonatait italok készítésénél állományjavítóként is felhasználják. Az édesgyökér édes íze a glicirrhizintől származik, az élelmiszer- és gyógyszeripar ízjavítóként hasznosítja.}} {{ellenjav|Általában a hosszan tartó, illetve nagy dózisban való használatkor a vérnyomás emelkedéséről számolnak be, ezért alkalmazása nem javasolt magas vérnyomás, veseelégtelenség, májbetegség, káliumhiány esetén és terhesség alatt. A szteroidhatás miatt, '''orvosi ellenőrzés mellett is csak maximálisan 6 hétig megengedett a használata'''. A glycyrrhizin magas vérnyomást és vízvisszatartást (ödémásodást) okozhat! A glycyrrhizin kb. ötvenszer egyesek szerint 150-szer édesebb, mint a cukor és kortizon-szerű hatása van, túl lehet adagolni és mérgezési tünetekhez vezethet.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| |}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Glycyrrhiza glabra|{{SUBPAGENAME}}}} 53vyj3q2wbx1o4q50k25i6paub2q10s 0 73778 550934 527900 2026-07-11T01:01:38Z KeFe 20 550934 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Medicago sativa - harilik lutsern Keilas.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Medicago sativa| }} {{népies|termesztett lucerna, kék lucerna, lucerna, alfalfa}} : A '''lucerna''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó nemzetség 83 fajjal. A legismertebb ezek közül a takarmánylucerna. Legtöbbjük évelő lágyszárú, a (Medicago arborea) cserje. : A lucernák fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, de takarmánynövényként való hasznosításukból eredően mindenhol elterjedtek. : Fontos takarmánynövény. Évelő növény, 3-12 évig élhet a fajtától és a klímaviszonyoktól függően. Apró lila virágokból álló fürtvirágzata van. Akár egy méter magasra is megnőhet, mélyre nyúló gyökérrendszere akár 4,5 méterig lenyúlhat – ez igen ellenállóvá teszi, különösen a szárazsággal szemben. Tetraploid génállománya van. Autotoxikus, ezért magvai nehezen csíráznak már meglévő lucernaültetvényeken. Ezért javasolt vetésforgóban vetni más fajokkal (búza, kukorica). A gyökerein élő Sinorhizobium meliloti baktériumok segítségével képes megkötni a légköri nitrogént. : A lucerna 20–50 cm magas évelő növény. A szára felálló, felegyenesedő. Páratlanul szárnyaltan összetett levelei 3 levélkéből állnak. Hosszúkás-ovális levélkéi csupaszok vagy gyéren szőrözöttek. Fürtvirágzatát 5-10 pillangós virág alkotja. A virágszirmok kékesibolya színűek, a cső felső oldalán 10 porzószál található. {{gyógyhatása|A lucerna erősítő, roboráló hatású. Mivel C-vitaminban igen gazdag, a skorbut ellen jótékonyan hat. A benne lévő növényi ösztrogéneknek köszönhetően kedvező hatású a tejelválasztásra, továbbá szabályozza a menstruációt. Vízhajtó tulajdonsága is ismert. A lucernakivonat UV-sugárzást szűrő hatású, véd a napszúrás ellen. A kozmetikai iparban bőrtáplálásra és a bőr öregedésének megakadályozására használják. }} : Kevés adat igazolja a lucerna klinikai hatékonyságát. Ugyanakkor a különböző gyógykészítményekben hagyományosan alkalmazzák a fáradtság és a kimerültség kezelésére, a lábadozás meggyorsítására, továbbá a vesekő okozta húgyúti problémákra, ideggyengeségre, valamint a gyermekkori soványságnál. Használják a menstruációs rendellenességek kezelésénél és kedvező hatással van a tejelválasztásra. {{ellenjav|A lucerna magja, hasonlón sok más pillangósvirágú növényhez, kanavanint tartalmaz. Ez fehérjét nem alkotó aminosav, amely mérgező hatású, a növény rovarok elleni természetes védekező anyaga. A magasabb rendű élőlényekre, így az emberre is veszélyes lehet. }} <br/> {{lásd|[[Gomba/Nem ehető gombák/Gumós hererontógomba|Gumós hererontógomba]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Medicago sativa|{{SUBPAGENAME}}}} 32r692sdmhli0lfhp7cse5c0o2bogoh 0 74552 550877 457119 2026-07-10T13:07:44Z KeFe 20 550877 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Veronica beccabunga plant2.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Beekpunge planten Veronica beccabunga.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Veronica beccabunga.jpeg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Veronica beccabunga|-}} {{népies|-}} <br /> : A deréce veronika az ajakosvirágúak rendjén belül, az útifűfélék családjának egyik faja. A nemzetségbe mintegy 250 faj tartozik, amelyek közül a legismertebb az [[Növények/O/Orvosi veronika|orvosi veronika]] ([[Veronica officinalis]]). A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával. {{tartalmaz|A növény iridoidokat (katalpolt, veronikozidot, verprozidot), flavonoidokat, triterpén szaponinokat, fahéjsavszármazékokat tartalmaz.}} : Oxigén-dús patakok vizében, patak menti növényzetben, májustól augusztusig gyűjthető. {{gyógyhatása| Étvágyjavító hatású, régebben köszvény ellen használták, erős főzete, a belekre erősítő, vértisztító hatású.}} {{felhaszn| Nyersen is nagyon ízletes, a vízitormához hasonló ízű fűszer. A sós, kesernyés íze miatt akár salátaként használhatjuk. A friss növényhajtásokat lecsipdesve egész télen át fogyasztható.}} {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} <br /> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Veronica beccabunga|{{SUBPAGENAME}}}} ansfkmbkqhtkflphui565y6ix52ryme 0 74558 550935 443106 2026-07-11T01:02:18Z KeFe 20 550935 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]]__NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Arachis hypogaea2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A levele]] [[Fájl:Arachis hypogaea3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|és a virága]] [[Fájl:Peanutjar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pörkölt földimogyorómagvak]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea|-}} {{drog|Arachidis semen|Arachidis oleum hydrogenatum|Arachidis oleum raffinatum|(Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)}} {{népies|amerikaimogyoró}} :A '''földimogyoró''' a kétszikűek osztályába a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Dél-Amerikából származik. :Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a [[Növények/B/Borsó|borsóval]] vagy a [[Növények/B/Bab|babbal]], mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. :Melegigényes növény, kedveli a napfényt. Már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. :Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. :A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat. Többször töltögetni kell, mint a burgonyát. :Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek. :Vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül, a Föld második legfontosabb olajnövénye (az [[Növények/O/Olajpálma|olajpálma]] után). A magban 40–50% olaj található, melynek minősége az olívaolajjal majdnem egyenértékű, de Omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. :Felhasználása igen sokoldalú, akár liszt formájában, egészben pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. Zsíros olajat az élelmiszeripar mellett a gyógyszerészetben is használják. :A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül. Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} fp7saw37tcoptuo94cz65ydpkzxr40g 0 75247 550930 460932 2026-07-11T00:58:00Z KeFe 20 550930 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Acacia dealbata-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Acacia dealbata|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ezüst akácia''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : A Délkelet-Ausztráliához tartozó Új-Dél-Wales, Victoria és Tasmania államok, hegyvidéki vízmosásai, patakpartjai mentén fordul elő. : Terebélyes, kúpos, 20 méter magasra megnövő örökzöld fa. Kérge sima, zöld vagy kékeszöld, az idős példányoké csaknem fekete. A levelei kétszeresen szárnyaltak, 12 centiméter hosszúak. A levélkék keskenyek, ép szélűek, kékeszöldek és 5 milliméteresek finoman molyhosak. A virágok aprók, illatosak, sárga szirmúak, számos feltűnő porzóval. Gömbszerű fejecskékbe tömörülnek, melyek hajtásvégi bugákba állnak. Tél végén tavasz elején nyílnak. : A termése lapos, 7,5 centiméter hosszú, zöld, kékeszöld, éretten barna hüvely. <gallery> Fájl:Acacia dealbata2.jpg|Kérge Fájl:Acacia dealbata tree 2.jpg|Fiatal fa virágzáskor Fájl:Acacia dealbata leaves.JPG|Levele Fájl:Acacia dealbata.jpg|Virágzata Fájl:Acacia dealbata Garden 060407w.jpg|Virágai közelről Fájl:Acacia dealbata fruto.jpg|Termése </gallery> : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Acacia dealbata|{{SUBPAGENAME}}}} 59c76rtb5dyjj81861ks5b1xlsfdw8x 0 75323 550941 549840 2026-07-11T01:06:58Z KeFe 20 550941 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cercis siliquastrum MHNT.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Cercis siliquastrum Ecorse.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Kérge]] [[Fájl:Cercis siliquastrum leafes.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Levelei]] [[Fájl:Cercis siliquastrum JPG1a.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virágai]] [[Fájl:Cercis siliquastrum hojas.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cercis siliquastrum|-}} {{népies|-}} <br/> : A közönséges júdásfa a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó [[Növények/L/Lepényfaformák|lepényfaformák]] alcsaládjának a [[júdásfa]] nemzetségébe tartozó típusfaja. : Dél-Franciaországban eredetére utalva júdeai fának nevezték, így ragadhatott rá a júdásfa elnevezés – a néphiedelem szerint Iskarióti Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. E szerint az elképzelés szerint virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a Jézus beárulásáért kapott ezüstpénzeket. Valójában a fa az Arbor Judae (júdeai fa) név eltorzulásából válhatott júdásfává, ez a fa elterjedt volt Jeruzsálem környékén. : Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában, a keleti mediterrán területeken honos, de már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a Földközi-tenger nyugati partvidékén is. Betelepítették az Atlanti-óceán több szigetére is: Madeirán a sziget déli oldalán, a 300–600 m magasságtartományban kialakított kertekben, egyebek között a Palheiro Gardens botanikus kertben nő. : Legfeljebb 10-12 méter magas, kis termetű fa vagy nagyobb cserje. Koronája laposan ívelt, szabálytalan, többnyire szélesen (10 méterre) szétterjedő. Nem túl erős ágai kifelé állnak vagy ívesen felfelé terjeszkednek. A fiatal vesszők kérge vörösesbarna, az ágak és a törzs színe sötétebb, csaknem fekete. A törzs kérge repedezik. A néha paraszemölcsös hajtások színe antociánoktól sötét barnásvörös. A vöröses színű, keskeny, csúcsos rügyek mintegy 4 mm hosszúak. : Az ép szélű vagy enyhén karéjos, kopasz levelek hosszú nyélen ülnek. Szórt állásúak, a csúcsnál lekerekített, néha kicsípett szív alakúak. Kb. 10 cm hosszúak, csaknem ugyanilyen szélesek, nagyobb levélerei tenyeresen tagoltak. A levelek színe fénylő közép- vagy sötétzöld, fonákuk világosabb, néha szinte kékeszöld. Ősszel megsárgulnak. : Tavasszal könnyen felismerhető látványos, mélyrózsaszín, hímnős virágairól. Ezek csészéje ötfogú, öt ragyogó bíbor rózsaszínű, 1–2 cm hosszú, szabad szirmú pártával, tíz szabadon álló (össze nem nőtt) porzószállal. A virág pillangós jellegű, a felső három sziromlevél keskenyebb a két alsónál. A virágok 3-8-asával ülnek közvetlenül az ágakon vagy akár a törzsön (kauliflória). Méhek porozzák be. : A termés 5–9 cm hosszú, vékony csúcsban végződő lapos hüvely, éretten bíborbarna vagy kárminvörös. A következő tavaszig a fán marad, majd a szél terjeszti. : Lombhullató növény, melynek virágai jóval rügyfakadás előtt nyílnak: eredeti termőhelyén március-áprilisban, Madeirán például május–júliusban. : Magyarországon kedvelt dísznövény: sövénynek, bokornak, fának is ültetik. Létezik fehér virágú változata is. A Mediterráneumban a parlagon hagyott területeken, vasutak mentén is megtelepszik. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Fák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cercis siliquastrum|{{SUBPAGENAME}}}} a2sgfkanjj3swhpbcc11ix24ifn8wyi 0 76757 550916 344830 2026-07-11T00:38:17Z KeFe 20 550916 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pcxtqqqvo1nhqcqeg9uiv6kxe995hut 550917 550916 2026-07-11T00:38:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fűzfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/F/Fűzfa]] 550916 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pcxtqqqvo1nhqcqeg9uiv6kxe995hut 0 77013 550933 456594 2026-07-11T00:59:43Z KeFe 20 550933 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Kép:Glycyrrhiza glabra (DITSL).JPG|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Glycyrrhiza glabra (Zoethout) 2.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Glycyrrhiza glabra (chip of Spanish wood).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Glycyrrhiza glabra|-}} {{népies|Valódi édesgyökér, édes-fa vagy cukorkóró}} Az '''igazi édesgyökér''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : Európában a Földközi-tenger mellékén honos, Olaszországtól egészen Törökországig. Magyarországon rokon faja, a [[Növények/K/Keserű édesgyökér|keserű édesgyökér]] (Glycyrrhiza echinata) őshonos, mely kevésbé édes ízű. Ezen a kontinensen még megtalálható Ukrajnától az európai Dél-Oroszországig. Ázsia nyugati felén is nagy területet nő be; a növénynek határt szab a Himalája és India. {{haszn-rész|gyökér}} {{tartalmaz| 2-15% triterpénszaponin glycyrrhizin (glycyrrhizinsav K- és Ca-sói), az aglikon glycyrrhetinsav, továbbá kb. 20 szaponin. 0,6-2% flavonoid: chalkon izoliquiritigenin, glükózzal alkotott glikozidja az izoliquiritin, flavanon liquiritigenin és glikozidja a liquiritin, prenil-flavanon (glabron), prenil-flavanonol (glabrol), izoflavon (formononetin), izoflavan (glabridin, licoricidin), továbbá kumarinok (licopyranokumarin, glycykumarin, umbelliferon, herniarin), 0,04-0,06% aromaanyag (pl. anetol, geraniol, estragol), kb. 10% poliszaharid (glycyrrhizan GA), immunmoduláns savas poliszaharid GPI és GPII}} : A glicirrhizin farmakológiailag aktív vegyület, a kortizol lebontását végző enzim, a 11-béta-hidroxiszteroid-dehidrogenáz (11-β-HSD) gátlója. A 11-β-HSD az aldoszteron (Aldo) hormon célszerveiben lebontja a mineralokortikoid receptorhoz (MR) is kötődő, az aldoszteronnál jóval magasabb koncentrációban jelen lévő kortizolt, így teszi lehetővé, hogy ezekben a szervekben a mineralokortikoid receptor funkcióját az aldoszteron szabályozza. {{gyógyhatása| A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. - Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. - Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják. }} {{felhaszn| Az édesgyökér a medvecukor vagy bocskorszíj néven ismert édesség ízesítőanyaga. - Felhasználják még a barna sör színezésére, különböző likőrök (például a pastis) ízesítésére, illetve az emésztést serkentő gyógytea készítésére is. - Dohány túlzott kiszáradásának megakadályozására, valamint vizes kivonatait italok készítésénél állományjavítóként is felhasználják. - Hatóanyagai miatt rendkívül kíméletes bőrtisztító termékekben és gyulladáscsökkentő antibakteriális és antivirális hatása miatt alkalmazzák. - Az édesgyökér édes íze a glicirrhizintől származik, az élelmiszer- és gyógyszeripar ízjavítóként hasznosítja. }} {{ellenjav| Általában a hosszan tartó, illetve nagy dózisban való használatkor a vérnyomás emelkedéséről számolnak be, ezért alkalmazása nem javasolt magas vérnyomás, veseelégtelenség, májbetegség, káliumhiány esetén és terhesség alatt. - A szteroidhatás miatt, '''orvosi ellenőrzés mellett is csak maximálisan 6 hétig megengedett a használata'''.}} <br/> {{lásd|[[Növények/E/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Édesgyökér|Natúr gyógytea]]||}} </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Glycyrrhiza glabra|{{SUBPAGENAME}}}} acwes1aga3zdcu15rxen2r7v60031sl 0 77039 550910 456697 2026-07-11T00:18:31Z KeFe 20 550910 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Kép:Salix x sepulcralis (aka).jpg |thumb|200px|right|Fűzfa]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} A fűzfafélék család névadó nemzetsége. Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. '''Ismertebbek:''' == Fehér fűz == {{latin|Salix alba| }} {{drog|Salicis folium| Salicis cortex}} == Boroszlánlevelű fűz == {{latin|Salix daphnoides| }} == Csörege-fűz == {{latin|Salix fragilis| }} == Csigolyafűz == {{latin|Salix purpurea| }} == Kosárfonó fűz, kenderfűz == {{latin|Salix viminalis| }} : {{tartalmaz| cortex →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimek}} : {{gyógyhatása| A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. '''főzete:''' belső vérzések, bélhurut, reuma, izületi bántalmak, gyomorhurut, hólyaggyulladás és láz ellen. - '''külsőleg:''' fagyott testrészek, és aranyeres bántalmak kezelésére szolgál}} : {{felhaszn|A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok, ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. A legjobb minőségű krikettütők szintén fűzfából készülnek.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}}} a1qjgvhpfkspfjom2vbndvklrnorlal 0 77125 550942 458998 2026-07-11T01:07:29Z KeFe 20 550942 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Anthyllis vulneraria 002.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Nyúlszapuka]] [[Fájl:Anthyllis vulneraria 003.JPG |bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthyllis vulneraria|Anthyllis communis}} {{drog|Anthyllidis vulnerariae flos| }} {{népies|réti nyúlhere}} <br /> :A '''nyúlszapuka''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Honos É-Afrikában, Elő-Ázsiában, Európában. Takarmánynövényként termesztik, kaszálókon, hegyi réteken szórványos. A nyúlszapuka száraz, napos lejtők és rétek, homokpuszták lakója. Meleg, meszes talajokon nő. A virágzási ideje május-július között van. : {{tartalmaz| szaponin, cserzőanyag, xanthofill, vörös anthocyanin}} : {{gyógyhatása| népgyógyászatban vértisztító, továbbá hánytatószer ''(antiemeticum)''.}} : {{felhaszn|Sárga virága jó takarmánynövény, különösen a juhok kedvelik, viszont szőrös felülete, zölden kesernyés íze miatt az állatfajok többsége nem szívesen fogyasztja. - Szénaként ízletes tömegtakarmány, de alkalmazásánál az állatok fokozatos hozzászoktatására van szükség. - A talajerózió és a defláció ellen is hatásos fejlett gyökérzete révén, zöldtrágyaként is hasznos. - A szabad levegő nitrogénjét megköti, ezzel javítja a talaj minőségét, a benne lévő tápanyagok felszaporodását.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/N/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthyllis vulneraria|{{SUBPAGENAME}}}} 3wmev9c4l3r6t5aa4lx7fe2uvgh9k0u 0 77167 550922 546365 2026-07-11T00:52:15Z KeFe 20 550922 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Senna alexandrina Prague 2017 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Szenna]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cassia acutifolia|-}} {{drog|Sennae folium| }} {{népies|-}} A Szenna (Senna) a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. : {{tartalmaz| oximetil-antrachinon, szennozid A, B, C, D; (katartinsav, rein, alveomadin, izorhamnetin és gyanták keveréke)}} : {{gyógyhatása| Az antranol-glikozidok ún. prodrugok, az aktív hatóanyag, az emodin a colonban a bélbaktériumok hatására keletkezik, így a hatása a vastagbélre korlátozódik. - Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. }} : {{felhaszn| hashajtó}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/Sz/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cassia acutifolia|{{SUBPAGENAME}}}} 3s06ye1fcli7jg09dn2qylr09dzzsod 0 77204 550951 459564 2026-07-11T01:11:40Z KeFe 20 550951 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Red clover closeup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{drog|| }} {{népies|réti here}} <br /> :A '''vörös lóhere''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : {{tartalmaz|nyomelemekben, ásványi anyagokban, kalciumban, L-borostyánkősavban, fitoösztrogénben, flavonoidokban, proteinekben gazdag.}} : {{gyógyhatása|Hurutos betegség esetén oldja a nyálkát, csillapítja a köhögést, vértisztító és köhögéscsillapító hatása van. - Fekélyek borogatására is használták. A benne lévő izoflavonoidok antioxidáns hatásúak, csökkentik a vér és máj zsírszintjét, védik az ereket. - Idegrendszeri rendellenességek, hangulatzavarok (pl. depresszió) esetén is hasznos. - Manapság a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. - A vörös here segít a változó korban lévő nők ösztrogénszintjét helyreállítani, enyhíti a menopauza kellemetlen tüneteit. - Egyes, hormonhiány miatt kialakuló, időskori betegségek (pl. csontritkulás) megelőzésére is ajánlott. - Meggátolja a melldaganat kialakulását. - A férfiklimax tüneteit szintén enyhíti, a potenciaváltozás korában fellépő problémákban kiváló segítség (pl. prosztata megnagyobbodásra).}} {{felhaszn|A népi gyógyászatban már évszázadok óta komoly szerepe volt, pl. légúti fertőzések, köhögés, szamárköhögés, gombás fertőzés, gyomornyálkahártya gyulladás, depresszió ellen használták, külsőleg pedig pikkelysömör és ekcéma kezelésére ajánlották. A XIX. századi orvosi könyvekben torok- és gyomorrák gyógyszerként ismerték, mert azt gondolták róla, hogy megakadályozza a rákos daganatok növekedését.}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} liiprgzyj8x4y715hd7r8qg06pd80nw 0 80388 550939 460837 2026-07-11T01:05:49Z KeFe 20 550939 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ezq3axo1x4v13281ef3syepv0jwcsh 0 80728 550861 445927 2026-07-10T12:37:37Z KeFe 20 550861 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek‏‎]] [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Petroselinum crispum 002.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Petroselinum crispum var. crispum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fodros metélőpetrezselyem''' egy fűszer- és dísznövény, amely a Petroselinum crispum növényfajnak két változatát foglalja össze. Mindkettőt kizárólag lombjáért termesztik, amely a gyökérpetrezselyeménél dúsabb, dekoratívabb. : Az utóbbi években a kertekben gyorsan terjed. Gyökerei elágazóak, tömegük jelentéktelen, és legtöbbször összegabalyodott, ezért azt nem érdemes felhasználni. Annál értékesebb viszont a lombja, amit folyamatos szedés mellett is állandóan fejleszt a növény. A kertben áttelelve kora tavasszal friss, jóízű leveleket hajt, ezeket addig lehet szedni, amíg az új vetés megerősödik. Íze azonban nem olyan intenzív, mint a gyökérpetrezselyemé. : A fodros metélőpetrezselyem illóolaj-tartalma kisebb mint a simalevelűé, ezért lehetőleg nyers állapotban fogyasztják vagy csak a főzés, sütés végén teszik az ételbe. : Használhatjuk levesek, szendvicsek, hidegtálak, de bármely étel ízesítésére, díszítésére. : Júniusban a tavalyi vetésű növények magszárba mennek. Zöldségágyak, sőt virágágyak szegélyezésére is lehet ültetni, így egyidejűleg díszít és hasznot is hoz. Legismertebb fajtája a mohafodrozatú metélőpetrezselyem, amelynek a neve nagyon találó: levelei fodrozottak, csipkés szélűek, halványzöldek. : Cserépbe ültetve nemcsak díszíti a lakást, hanem hasznos is a téli vitaminszegény hónapokban. Szabadföldbe már február végétől ültethető, az ilyen korai vetést május végétől szedhetjük. Egy-egy bokor kétharmadát tőből kitörve gyűjtsük! <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Zöldségfélék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Petroselinum crispum var. crispum|{{SUBPAGENAME}}}} 8yms97ylybdew3azx6lhyoisanpen9u 0 82489 550925 460840 2026-07-11T00:54:01Z KeFe 20 550925 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 54cflz0uelgcvow2cnwov33tfvm6g64 0 83130 550885 546059 2026-07-10T13:22:13Z KeFe 20 550885 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Arachis hypogaea - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-163.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Arachis hypogaea 004.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea| -}} {{népies|[[földimogyoró]]}} <br /> : Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek. : Több, mint 50%-a zsír, ami – a többi diófélékhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze.[1] Fehérjetartalma 26%, ezen kívül B-és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentősebb mennyiségben. : A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül. : Vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül, a Föld második legfontosabb olajnövénye (az olajpálma után). A magban 40–50% olaj található, mely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. : Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is felhasználja, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. : Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. {{ellenjav|Az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} my5dhr42j7ssbgw65d7alius8okgijc 550901 550885 2026-07-10T13:45:30Z KeFe 20 550901 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Arachis hypogaea - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-163.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Arachis hypogaea 004.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea| -}} {{népies|[[földimogyoró]]}} <br /> : Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek. : Több, mint 50%-a zsír, ami – a többi diófélékhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze.[1] Fehérjetartalma 26%, ezen kívül B-és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentősebb mennyiségben. : A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül. : Vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül, a Föld második legfontosabb olajnövénye (az olajpálma után). A magban 40–50% olaj található, mely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. : Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is felhasználja, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. : Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. {{ellenjav|Az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket okozhat.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} gh8zmf7wsymz5bz9n9kctpstizrixt1 0 84751 550974 537454 2026-07-11T05:19:35Z KeFe 20 550974 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOINDEX__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Gombák]] <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <big> {{PAGENAME}} Portál</big> </h2> <div style="float:left;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"> [[Kép:Boletus edulis 2 2008.JPG||100px|left]] {| <br> <br> <br> [[Fájl:Hu-gomba.ogg|right]] |- |A táblázat színeit megváltoztathatod az alábbi színkódokat használval! <!-- Ez a link csak segítségül van itt a színek kódjainak eléréséhez, töröld, ha kész a portál--> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F09C;-moz-border-radius:15px;"> * '''[[Segítség:WEB-HTML színkódok|WEB-HTML színkódok kiválasztása]] * [[Segítség:Színek|Színek]]''' (angol neveikkel) |- |A szükségtelen részek törölhetők, vagy újak hozhatók létre. |- |Ha ettől eltérő címlapot készítesz - bővítsd vele a [[Szerkesztő:KeFe/Minták|minták választékát]]! |} </div> </div><!-- Ezeket a divek közötti sorokat töröld, ha kész a portál--> <div style="display:block;width:99%;float:left"> <div style="width:100%;display:block;float:left;"> <!-- Ez egy új alcim --> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Ide írd le néhány sorban miről is szól a könyved </h2> <!-- Kedvcsináló az olvasáshoz = Előszó vagy Bevezető féle --> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> : Jelenleg a [[Növények]] és a [[Kertészet]] - is tartalmaz leírások a [[Gomba|gombákról]]. Ezeket a lapokat szeretném ebben a portálban elhelyezni. A lehető legegyszerűbb módon, vagyis taxaboxok nélkül és csak a "legfontosabb" (amit egy mezei felhasználó elvár) információkkal. Telekszomszédaimat nem érdeklik a taxaboxok, a rendszertan, a latin nevek stb, stb. A probléma ott kezdődik hogy a latin és egyéb idegen neveket nem szeretik, de ezek nélkül nem képzelhető el a növények és gombák leírása, azonosítása. A gaz - az gaz, nem kell tudálékoskodni... mondják. Azért hoztam létre ezt a portált hogy könnyebben kereshetők, (linkelhetők) legyenek az egyszerűbb leírások, bár már előre tudom hogy befejezni egyiket sem tudom, azt remélem - valaki majd folytatja. </h2></div> <center>Jelenleg a Gombák [[:Kategória:Gombák|'''kategóriában 1370 lap''']] található. </center> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Tartalomjegyzék </h2> {| |valign="top" width=33%| #[[Gomba/Gombák|Gombák]] #[[Gomba/Mikológia|Mikológia]] #[[Gomba/Gombacsaládok]] #[[Gomba/Gombalista (HU-La)|Gombák magyar latin neveikkel]] #[[Gomba/Gombalista (HU-La)|Gombalista (HU-La)]] #[[Gomba/Gombanaptár|Gombanaptár]] #[[Gomba/Gombavizsgálat|Gombavizsgálat]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák tápanyagtartalma|Gombák tápanyagtartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák ásványianyagtartalma|Gombák ásványi-anyag tartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák vitamintartalma|Gombák vitamintartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Szarvasgomba árusítás|Szarvasgomba árusítás]] #[[Szótárak/Gomba szótár|Gomba szótár]] |valign="top" width=33%| #[[Gomba/Mi a gomba?|Mi a gomba?]] #[[Fajtalisták/Gomba fajták|Gomba fajták]] #[[Gomba/Gombavizsgálati helyek|Gombavizsgálati helyek]] #[[Gomba/Gombanevek változásai|Gombanevek változásai]] #[[Gomba/Ehető gombák listája|Ehető gombák listája]] #[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] #[[Gomba/Gyógygombák/A gombák gyógyhatása|A gombák gyógyhatása]] #[[Gomba/Gyógygombák|Gyógygombák]] #[[Gomba/Nem ehető gombák|Nem ehető gombák]] #[[Gomba/Mérgező gombák|Mérgező gombák]] #[[Gomba/Gombamérgezések|Gombamérgezések]] #[[Gomba/Védett gombák|Magyarország védett gombáinak listája]] |valign="top" width=33%| #[[Kertészet/Tünethatározó/Gombabetegségek|Gombabetegségek]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Peronoszpórafélék|Peronoszpórafélék]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Fitoftorás betegségek|Fitoftorás betegségek]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Pythium nemzetség|Pythium nemzetség]] |} <br /></div> <br /> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2> <!-- Ez egy 2 oszlopos táblázat a témához tartozó alfejezetek címeinek --> {{col-begin}} {{col-break}} #[[Gomba]] Portál #[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Nem ehető gombák|Nem ehető gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Mérgező gombák|Mérgező gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Védett gombák|Védett gombák]] Hu-Lat {{col-break}} * [[5.cím]] * [[6.cím]] * [[7.cím]] * [[n.cím]] {{col-end}} <br /> <!-- Ez egy felsorolás lehet a felhasznált irodalom, vagy az ajánlott könyvek jegyzéke --> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Ajánlott könyvek</h2> <nowiki>{{Sablon:ajánlom/Fontos könyvek}}</nowiki> </div> <br /> <!-- Ide írd a WEB-en fellelhető hivatkozásokat --> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Külső hivatkozások</h2> <nowiki>{{Sablon:témanet/Interneten elérhetők}}</nowiki> </div> <br /> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> És a többi</h2> <nowiki>{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}</nowiki> </div> </div> <br /> </div> <!--Ez a portál, vagy a könyved vitalapjára mutató hivatkozás, a könyvvel kapcsolatos üzenetek részére--> <div style="display:block;float:left;width:100%;"> {| align="center" border="0" cellpadding="4" cellspacing="4" style="border: 1px solid #CCCC99; background-color: #f0e68c" |- |'''[http://hu.wikibooks.org/w/wiki.phtml?title=vita:{{PAGENAME}}&action=edit&section=new Üzenet hagyásához, kattints ide]'''</div><br> |} <br /> <br /> </div> </div> <br> {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} 54clnohrnmme2ub4movaddid33wthoc 550975 550974 2026-07-11T05:23:16Z KeFe 20 550975 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOINDEX__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Gombák]] <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <big> {{PAGENAME}} Portál</big> </h2> <div style="float:left;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"> [[Kép:Boletus edulis 2 2008.JPG||100px|left]] {| <br> <br> <br> [[Fájl:Hu-gomba.ogg|right]] |- |A táblázat színeit megváltoztathatod az alábbi színkódokat használval! <!-- Ez a link csak segítségül van itt a színek kódjainak eléréséhez, töröld, ha kész a portál--> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#F0F09C;-moz-border-radius:15px;"> * '''[[Segítség:WEB-HTML színkódok|WEB-HTML színkódok kiválasztása]] * [[Segítség:Színek|Színek]]''' (angol neveikkel) |- |A szükségtelen részek törölhetők, vagy újak hozhatók létre. |- |Ha ettől eltérő címlapot készítesz - bővítsd vele a [[Szerkesztő:KeFe/Minták|minták választékát]]! |} </div> </div><!-- Ezeket a divek közötti sorokat töröld, ha kész a portál--> <div style="display:block;width:99%;float:left"> <div style="width:100%;display:block;float:left;"> <!-- Ez egy új alcim --> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Ide írd le néhány sorban miről is szól a könyved </h2> <!-- Kedvcsináló az olvasáshoz = Előszó vagy Bevezető féle --> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> : Jelenleg a [[Növények]] és a [[Kertészet]] - is tartalmaz leírások a [[Gomba|gombákról]]. Ezeket a lapokat szeretném ebben a portálban elhelyezni. A lehető legegyszerűbb módon, vagyis taxaboxok nélkül és csak a "legfontosabb" (amit egy mezei felhasználó elvár) információkkal. Telekszomszédaimat nem érdeklik a taxaboxok, a rendszertan, a latin nevek stb, stb. A probléma ott kezdődik hogy a latin és egyéb idegen neveket nem szeretik, de ezek nélkül nem képzelhető el a növények és gombák leírása, azonosítása. A gaz - az gaz, nem kell tudálékoskodni... mondják. Azért hoztam létre ezt a portált hogy könnyebben kereshetők, (linkelhetők) legyenek az egyszerűbb leírások, bár már előre tudom hogy befejezni egyiket sem tudom, azt remélem - valaki majd folytatja. </h2></div> <center>Jelenleg a Gombák [[:Kategória:Gombák|'''kategóriában 1370 lap''']] található. </center> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Tartalomjegyzék </h2> {| |valign="top" width=33%| #[[Gomba/Gombák|Gombák]] #[[Gomba/Mikológia|Mikológia]] #[[Gomba/Gombacsaládok]] #[[Gomba/Gombalista (HU-La)|Gombák magyar latin neveikkel]] #[[Gomba/Gombalista (HU-La)|Gombalista (HU-La)]] #[[Gomba/Gombanaptár|Gombanaptár]] #[[Gomba/Gombavizsgálat|Gombavizsgálat]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák tápanyagtartalma|Gombák tápanyagtartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák ásványianyagtartalma|Gombák ásványi-anyag tartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Gombák vitamintartalma|Gombák vitamintartalma]] #[[Gomba/Ehető gombák/Szarvasgomba árusítás|Szarvasgomba árusítás]] #[[Szótárak/Gomba szótár|Gomba szótár]] |valign="top" width=33%| #[[Gomba/Mi a gomba?|Mi a gomba?]] #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták|Gomba fajták]] #[[Gomba/Gombavizsgálati helyek|Gombavizsgálati helyek]] #[[Gomba/Gombanevek változásai|Gombanevek változásai]] #[[Gomba/Ehető gombák listája|Ehető gombák listája]] #[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] #[[Gomba/Gyógygombák/A gombák gyógyhatása|A gombák gyógyhatása]] #[[Gomba/Gyógygombák|Gyógygombák]] #[[Gomba/Nem ehető gombák|Nem ehető gombák]] #[[Gomba/Mérgező gombák|Mérgező gombák]] #[[Gomba/Gombamérgezések|Gombamérgezések]] #[[Gomba/Védett gombák|Magyarország védett gombáinak listája]] |valign="top" width=33%| #[[Kertészet/Tünethatározó/Gombabetegségek|Gombabetegségek]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Peronoszpórafélék|Peronoszpórafélék]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Fitoftorás betegségek|Fitoftorás betegségek]] ##[[Kertészet/Tünethatározó/Pythium nemzetség|Pythium nemzetség]] |} <br /></div> <br /> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2> <!-- Ez egy 2 oszlopos táblázat a témához tartozó alfejezetek címeinek --> {{col-begin}} {{col-break}} #[[Gomba]] Portál #[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Nem ehető gombák|Nem ehető gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Mérgező gombák|Mérgező gombák]] Hu-Lat #[[Gomba/Védett gombák|Védett gombák]] Hu-Lat {{col-break}} * [[5.cím]] * [[6.cím]] * [[7.cím]] * [[n.cím]] {{col-end}} <br /> <!-- Ez egy felsorolás lehet a felhasznált irodalom, vagy az ajánlott könyvek jegyzéke --> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Ajánlott könyvek</h2> <nowiki>{{Sablon:ajánlom/Fontos könyvek}}</nowiki> </div> <br /> <!-- Ide írd a WEB-en fellelhető hivatkozásokat --> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Külső hivatkozások</h2> <nowiki>{{Sablon:témanet/Interneten elérhetők}}</nowiki> </div> <br /> <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFFFB6;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#80802C; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> És a többi</h2> <nowiki>{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}</nowiki> </div> </div> <br /> </div> <!--Ez a portál, vagy a könyved vitalapjára mutató hivatkozás, a könyvvel kapcsolatos üzenetek részére--> <div style="display:block;float:left;width:100%;"> {| align="center" border="0" cellpadding="4" cellspacing="4" style="border: 1px solid #CCCC99; background-color: #f0e68c" |- |'''[http://hu.wikibooks.org/w/wiki.phtml?title=vita:{{PAGENAME}}&action=edit&section=new Üzenet hagyásához, kattints ide]'''</div><br> |} <br /> <br /> </div> </div> <br> {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} bzxu5bnqdnx7uyl9rfvs0p81ul5djqk 0 85759 550938 422409 2026-07-11T01:04:16Z KeFe 20 550938 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colutea arborescens|- }} {{népies|-}} <br/> : A '''pukkanó dudafürt''' a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növényfaj. Díszcserjeként is ültetik. : Nemzetségének a típusfaja. : Őshazája Nyugat-, Dél- és Közép-Európa. Az ember betelepítette sok más térségbe is. : Magyarországon, ahol őshonos szubmediterrán jellegű faj, mészkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, löszpusztagyepekben fordul elő. Érdekes állománya van a pomázi Kőhegyen olyan szempontból, hogy ott a magyar boglárka (Iolana iolas) nevű, legnagyobb termetű hazai előfordulású boglárkalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. : Ezért sem szabad a magházakat pukkantgatni, mert ezzel elpusztíthatjuk a termésben fejlődő ritka pillangó hernyóját. Magyarországon többek közt a Cserhátban fordul elő, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai. : <br/> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/P/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Colutea arborescens|{{SUBPAGENAME}}}} rh859yy8izf2ke9xbvchoziw5j71m2u 0 85875 550969 450234 2026-07-11T01:41:56Z KeFe 20 550969 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 0y1dde4jxgxwhziq35r4jlnmbkx2ona 0 85947 550893 386483 2026-07-10T13:37:34Z KeFe 20 550893 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Polyganatum multiflorum 24.jpg|thumb|200px|right|Fürtös salamonpecsét]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Polygonatum multiflorum|}} {{népies|Fürtös pecsét-gyökér}} {{haszn-rész|gyökere és fiatal hajtásai is ehetők, ez utóbbiak íze a spárgáéra hasonlít.}} {{gyógyhatása| Kiváló szer minden női bajra tonizáló, köptető, összehúzó, vérzéscsillapító, nyálkahártya nyugtató. - Használják mérges szömörce csípésre, orbáncra, és egyéb bőrelváltozásra. - Aranyér esetén gyógyít és csillapítja a fájdalmat. }} : {{ellenjav|A növény minden része, de különösen a termés enyhén mérgező, szteroid-szaponinokat tartalmaz.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Polygonatum multiflorum|{{SUBPAGENAME}}}} m6or2g6murt5dovdusq2nxn80d6vg56 550894 550893 2026-07-10T13:37:46Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fürtös salamonpecsét]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/F/Fürtös salamonpecsét]] 550893 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:Polyganatum multiflorum 24.jpg|thumb|200px|right|Fürtös salamonpecsét]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Polygonatum multiflorum|}} {{népies|Fürtös pecsét-gyökér}} {{haszn-rész|gyökere és fiatal hajtásai is ehetők, ez utóbbiak íze a spárgáéra hasonlít.}} {{gyógyhatása| Kiváló szer minden női bajra tonizáló, köptető, összehúzó, vérzéscsillapító, nyálkahártya nyugtató. - Használják mérges szömörce csípésre, orbáncra, és egyéb bőrelváltozásra. - Aranyér esetén gyógyít és csillapítja a fájdalmat. }} : {{ellenjav|A növény minden része, de különösen a termés enyhén mérgező, szteroid-szaponinokat tartalmaz.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Polygonatum multiflorum|{{SUBPAGENAME}}}} m6or2g6murt5dovdusq2nxn80d6vg56 0 85978 550968 348142 2026-07-11T01:40:49Z KeFe 20 550968 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : {{használjuk|}} : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1y8pkm7a1hcqo6pqq13d37rd0892u62 0 86065 550931 527961 2026-07-11T00:58:40Z KeFe 20 550931 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Trifolium pratense and Trifolium repens, red and white clover within meadow.JPG|thumb|200px|right|Vörös here]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium pratense|-}} {{drog||}} {{népies|réti here}} A [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai. '''Változatai''' :- Trifolium pratense var. americanum Harz :- Trifolium pratense var. maritimum Zabel :- Trifolium pratense var. perenne Host :- Trifolium pratense var. pratense :- Trifolium pratense var. sativum Schreb. :- Trifolium pratense var. villosum DC. A réti here alak gazdag évelő növény. Szára 15-30, néha 70 centiméter magas, felemelkedő vagy felálló, többnyire szőrös. Levelei hármasak, a levélkék tojásdadok vagy hosszúkás lándzsa alakúak, ép szélűek, foltos rajzolattal. A kellemes illatú virágok bíborpirosak, gömb vagy tojás alakú fejecskékben nyílnak, általában kettesével állnak a szárakon. A csésze szőrös, 10 erű és fele olyan hosszú, mint a párta. A réteken, legelőkön, szántókon, világos erdőkben, üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajokon nő. A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérjegazdag here-faj. Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Gomba/Nem ehető gombák/Gumós hererontógomba|Gumós hererontógomba]]|||}} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Trifolium pratense|{{SUBPAGENAME}}}} 5wqcymyd5nw31stas9z297j1xpwtmk5 0 86571 550943 456690 2026-07-11T01:07:53Z KeFe 20 550943 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Kép:Arachis hypogaea - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-163.jpg|thumb|200px|right|Földimogyoró]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea| -}} {{drog|Arachidis semen|Arachidis oleum hydrogenatum, Arachidis oleum raffinatum }} (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) {{népies|amerikaimogyoró }} <br /> A kétszikűek osztályába a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. Honos D-Amerikában, őse nem ismert. Indiában, Kínában, Afrikában, Amerikában és D-Európában sokfelé termesztik. : {{tartalmaz| zsíros olajat szolgáltat a mag (40-50%)}} : {{gyógyhatása| magból étkezési csemegéket készítenek. Olajkinyerés után visszamaradt fehérje értékes takarmány. Zsíros olajat az élelmiszeripar mellett a gyógyszerészetben is használják.}} : {{felhaszn|Felhasználása igen sokoldalú, akár liszt formájában, egészben pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. }} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} cocklz6zj788k51z9t50q17b5houkc2 0 87710 550940 460849 2026-07-11T01:06:21Z KeFe 20 550940 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} cpef5idq0575urxv1l03n7q5d5s4odz 0 88811 550924 457039 2026-07-11T00:53:30Z KeFe 20 550924 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br/> [[Kép:Vicia faba 02.jpg|thumb|200px|right|Lóbab]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vicia faba| -}} {{drog|Viciae fabae semen| }} {{népies|-}} <br /> A lóbab [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. Az eredeti előfordulási területe már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak-Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei - talán Irán és Afganisztán - lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik. Európába kerülése előtt táplálék volt, ma újra teret hódít. Egyéves lágyszárú. : {{tartalmaz| fehérjék (legumin, vicilin, legumelin stb.), 3,4-dioxi-fenilalanin (dopa), cyanoalanin, pirimidin-származék vicin, convicin, fitin}} : {{gyógyhatása| nyersen – hajlamos egyéneknél – mérgező lehet (favismus, lathyrismus), de zölden vagy éretten, hántoltan salátának, főzeléknek elkészítve kedvelt. Az L-dopa kivonható.}} : {{felhaszn| Kávépótszer. Homeopátia is felhasználja.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/L/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Vicia faba|{{SUBPAGENAME}}}} 02od1khmgg75xmgex8psqodqwl0ikic 0 89138 550927 458554 2026-07-11T00:55:32Z KeFe 20 550927 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Ceratonia siliqua Habitus 26-10-2010 ArboretoParqueElPilarCiudadReal.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Szentjánoskenyérfa]] [[Fájl:Carobs.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése ]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ceratonia siliquaCeratonia siliqua|-}} {{drog|Ceratoniae fructus|Ceratoniae semen }} {{népies|-}} <br/> A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény. Honos Európa déli részein, É-Afrikában, Ny-Ázsiában. Az egész Földön sokfelé termesztik sorfának vagy szegélyként az 5-10 m magasra megnövő fát. {{tartalmaz| hüvelyfalban 30-70% szaharóz, 1-2% pektin, 2-3% nyálka-poliszaharid. Magban kb. 90% galaktomannan carubin, a hüvely jellegzetes szagát izovajsav okozza.}} {{gyógyhatása| pylorus-spasmus, dyspepsia, gastroenteritis esetén. Textil- és papíriparban, régebben élelmiszer- és gyógyszertechnológiában.}} : {{felhaszn|A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják. }} : {{ellenjav|A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mind ezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Ceratonia siliqua|{{SUBPAGENAME}}}} i0lza5bdeio0e7bhr4p39mpbldo3igx 0 89150 550928 459607 2026-07-11T00:56:08Z KeFe 20 550928 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br/> [[Fájl:Tamarindus indica 2.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Tamarindusz]] [[Fájl:Tamarindus indica pods.JPG|bélyeg|jobbra|200px|termése ]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Tamarindus indica|-}} {{drog|Tamarindi fructus Tamarindi semen|Tamarindorum pulpa}} {{népies|tamarind, tamarindusz, tamarinduszfa, tamarin}} <br/> A '''tamarindusz''' ''(Tamarindus)'' a kétszikűek osztályában a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjának egyik monotipikus nemzetsége; egyetlen faja a többnyire egyszerűen csak tamarindnak nevezett indiai tamarindusz (Tamarindus indica). Neve az arab-indiai tamar (gyümölcs) és hindi (hindu, indiai) szavakból ered. Honos Afrikában, sokfelé termesztik. Kb. 25 m-es fa. {{tartalmaz| termésben 25-40 % invert cukor, 2-3% pektin és szerves savak (10-12%-a borkősav), magban tannin, zsíros olaj, lektin}} {{gyógyhatása|A növény termésében lévő borkősavnak, ásványi sóknak és a pektinnek köszönhetően a termésfal enyhén hashajtó hatású. Mind felnőtteknek, mind gyermekeknek heveny vagy idült székrekedés kezelésére ajánlják. Az emésztést is segíti. A skorbut ellen is hatásos. sokféleképpen elkészíthető laxativum.}} : {{felhaszn|A savanyú terméshúst a feltört, érett hüvelyből frissen kivéve gyümölcsként is eszik, de főleg italokhoz és fűszerkeverékekhez használják. Emellett fogyasztják szárítva, édesítve vagy vajjal keverve is. Cukor és víz hozzáadásával vagy rövid ideig főzve a terméshúsból üdítő, ízletes lé készíthető. Frissen vagy sziruppá főzve kedvelt fűszer ételek és sütemények savanyításához és ízesítéséhez. Az érett termésből nyert és megtisztított, sötétbarna, majdnem fekete gyümölcspüré a pulpa tamarindorum. Ezt a trópusokon frissítő italok készítéséhez is használják, de Magyarországon szinte teljesen feledésbe merült. }} : {{ellenjav|Káros mellékhatása nem ismert, de alkalmazásánál célszerű betartani az előírást.}} <br/> {{lásd|[[Növények/T/Tamarindusz|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Tamarindus indica|{{SUBPAGENAME}}}} 1rawynbvob5yi958uu19m7qq6k4px9u 0 89494 550923 456662 2026-07-11T00:52:57Z KeFe 20 550923 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Kép:Genista tinctoria 002.JPG|thumb|200px|right|Festő rekettye]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Genista tinctoria|-}} {{drog|Genistae herba, Genistae herba cum floribus|}} {{népies|-}} A festő rekettye a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó gyógynövényfaj. Honos Európában, Közép- és Ny-Ázsiában, Szibériában. 0,3-0,6 m magas félcserje. Főleg hegyi réteken, kaszálókon fordul elő. : {{tartalmaz| kb. 0,3% kinolizidin alkaloid (anagyrin, cytisin, lupanin, spartein, tinctorin), flavonoid (luteolin, genistein, genistin), 0,03% illóolaj, cserzőanyag}} : {{gyógyhatása| Teája a népgyógyászatban vese- és epeműködést serkenti, vizelethajtó ''(diureticum)'',, hashajtó ''(laxans)'', reuma, köszvény kezelésében, vesekőhajtó. Óvatosan használjuk, mert erős hatású! }} : {{felhaszn|Nevét onnan kapta, hogy korábban sárga kelmefestékként használták. }} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Genista tinctoria|{{SUBPAGENAME}}}} q0gy7qxqv1bmalxa5z5s5xc8y2pdpmx 0 89530 550926 458618 2026-07-11T00:54:54Z KeFe 20 550926 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Cytisus scoparius2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Seprűzanót]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Cytisus scoparius|Sarothamnus scoparius}} {{drog|Scoparii herba ~ Spartii scoparii herba, Spartii flos ~ Cytisi scoparii flos|Spartii radix, Spartii semen}} {{népies|seprőzanót}} <br/> :A seprűzanót a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjának Faboideae alcsaládjába tartozó évelő cserje. Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. :Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált. Sokszor cserjéseket alkot. {{tartalmaz| 0,5-1,5% kinolizidin alkaloid (spartein, oxospartein, lupanin, hidroxi-lupanin), piridin alkaloid (ammodendrin), flavonoid-glikozid (spireosid, scoparosid, scoparin), izoflavon-glikozid (genistosid), fenetilaminok (epinin, dopa, metiloxityramin stb.)}} {{gyógyhatása|A virágban található flavonoidoknak vizelethajtó hatásuk van, amelyek elősegítik a kloridok kiürülését. A szpartein nyugtató hatást gyakorol az idegrendszerre és szabályozza a szívritmust. A tiramin érösszehúzó tulajdonságú; így a zanót alapú gyógykészítmények kedvezően hatnak a vérkeringésre. Alkaloidtartalmán alapuló hatása miatt szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésére használható, bizonytalan szparteintartalma miatt felhasználása inkább csak késztermékekben ajánlott. (izolált spartein antiarrythmiás szer (orvosi ellenőrzéssel).}} : {{felhaszn|A homeopátiában szívritmuszavar, szívgyengeség, bőrbetegségek kezelésére használatos. }} : {{ellenjav|A seprűzanót mérgező hatását a szpartein okozta (ennek mértéke a növény különböző részeiben változó): túladagoláskor előfordulhat hányás, szédülés, szívdobogásérzet, ezért csak az orvos által javasolt gyógykészítményeket használja! A seprűzanót használata nem ajánlott terhesség idején vagy magas vérnyomásban szenvedőknél. Ezenkívül a tiramin egyes antidepresszáns gyógyszerek szedése mellett veszélyes vérnyomásemelkedést okozhat. }} <br/> {{lásd|[[Növények/S/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|| | }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cytisus scoparius|{{SUBPAGENAME}}}} n7l6q0ui0y3usikocidy1fpd2lzta96 0 89538 550952 456600 2026-07-11T01:13:00Z KeFe 20 550952 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Senna alexandrina Mill.-Cassia angustifolia L. (Senna Plant).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egyiptomi szenna]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Senna alexandrina|-}} és más Senna fajok {{drog|Sennae folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)|Sennae fructus)}} (Ph. Hg. VII. {{népies|szenna, alexandriai szenna, indiai szenna, anyalevél }} <br/> A szenna a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. 1-1,5 m-es cserje. Különösen D-Indiában, de más trópusi országokban is termesztik. A hozzátartozó fajok drogjai: * Sennae acutifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – alexandriai) * Sennae angustifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – tinnevelly-i) * Sennae acutifoliae folium (– alexandriai) * Sennae angustifoliae folium (– tinnevelly-i) {{tartalmaz| levélben kb. 3% diantronglikozid (sennosid A, A1, B-F), kevés antrakinonglikozid (pl.rhein-8-gükozid), 2-3% nyálka-poliszaharid, flavonoid, naphtalinglikozid (tinnevellinglükozid, hidroximusicinglikozid), kb. 0,05% illóolaj (mono- és szeszkviterpének, fenilpropánok), poliol alexandriai szenna termésében 3,4% hidroxiantracén-származékok, tennevelly-iben 2,2% (diantronglikozidok: sennosid A, B, C, D), még kevesebb antrakinonglikozid, mint levélben}} {{gyógyhatása|A növénynemzetség tagjai diantron glikozidokat tartalmazó, a bélfalat izgató hatású, a vastagbélre ható, hashajtó ''(laxativum)'', gyógynövényekként is ismertek. A termés kevésbé erős hatású. Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. Számos kivonat és gyógyszer készül belőlük.}} : {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Senna alexandrina|{{SUBPAGENAME}}}} 4ft4br2740hcwnhqbsj42a5l7ktz9c3 550964 550952 2026-07-11T01:31:54Z KeFe 20 550964 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br /> [[Fájl:Senna alexandrina Mill.-Cassia angustifolia L. (Senna Plant).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egyiptomi szenna]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Senna alexandrina|-}} és más Senna fajok {{drog|Sennae folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)|Sennae fructus)}} (Ph. Hg. VII. {{népies|szenna, alexandriai szenna, indiai szenna, anyalevél }} <br/> A szenna a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. 1-1,5 m-es cserje. Különösen D-Indiában, de más trópusi országokban is termesztik. A hozzátartozó fajok drogjai: * Sennae acutifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – alexandriai) * Sennae angustifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – tinnevelly-i) * Sennae acutifoliae folium (– alexandriai) * Sennae angustifoliae folium (– tinnevelly-i) {{tartalmaz| levélben kb. 3% diantronglikozid (sennosid A, A1, B-F), kevés antrakinonglikozid (pl.rhein-8-gükozid), 2-3% nyálka-poliszaharid, flavonoid, naphtalinglikozid (tinnevellinglükozid, hidroximusicinglikozid), kb. 0,05% illóolaj (mono- és szeszkviterpének, fenilpropánok), poliol alexandriai szenna termésében 3,4% hidroxiantracén-származékok, tennevelly-iben 2,2% (diantronglikozidok: sennosid A, B, C, D), még kevesebb antrakinonglikozid, mint levélben}} {{gyógyhatása|A növénynemzetség tagjai diantron glikozidokat tartalmazó, a bélfalat izgató hatású, a vastagbélre ható, hashajtó ''(laxativum)'', gyógynövényekként is ismertek. A termés kevésbé erős hatású. Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. Számos kivonat és gyógyszer készül belőlük.}} : {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/E/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|| | }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Senna alexandrina|{{SUBPAGENAME}}}} ryu6c6uqfc2c06n6g3u5fk7mb912u39 550965 550964 2026-07-11T01:33:14Z KeFe 20 550965 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Fájl:Senna alexandrina Mill.-Cassia angustifolia L. (Senna Plant).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egyiptomi szenna]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Senna alexandrina|-}} és más Senna fajok {{drog|Sennae folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)|Sennae fructus)}} (Ph. Hg. VII. {{népies|szenna, alexandriai szenna, indiai szenna, anyalevél }} <br/> A szenna a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. 1-1,5 m-es cserje. Különösen D-Indiában, de más trópusi országokban is termesztik. A hozzátartozó fajok drogjai: * Sennae acutifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – alexandriai) * Sennae angustifoliae fructus (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII. – tinnevelly-i) * Sennae acutifoliae folium (– alexandriai) * Sennae angustifoliae folium (– tinnevelly-i) {{tartalmaz| levélben kb. 3% diantronglikozid (sennosid A, A1, B-F), kevés antrakinonglikozid (pl.rhein-8-gükozid), 2-3% nyálka-poliszaharid, flavonoid, naphtalinglikozid (tinnevellinglükozid, hidroximusicinglikozid), kb. 0,05% illóolaj (mono- és szeszkviterpének, fenilpropánok), poliol alexandriai szenna termésében 3,4% hidroxiantracén-származékok, tennevelly-iben 2,2% (diantronglikozidok: sennosid A, B, C, D), még kevesebb antrakinonglikozid, mint levélben}} {{gyógyhatása|A növénynemzetség tagjai diantron glikozidokat tartalmazó, a bélfalat izgató hatású, a vastagbélre ható, hashajtó ''(laxativum)'', gyógynövényekként is ismertek. A termés kevésbé erős hatású. Ezek a vegyületek gátolják a víz és az elektrolitok felszívódását, fokozzák a nyálkahártya permeabilitását és a bélmozgást. A nátrium és vízvisszaszívás csökkenése a bélrendszer Na+-K+-ATP-áz gátlásának a következménye. Számos kivonat és gyógyszer készül belőlük.}} : {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/E/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|| | }} <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Senna alexandrina|{{SUBPAGENAME}}}} ijm7c79z7hf7tjpbfiihd45q5j04wex 0 90384 550862 367745 2026-07-10T12:39:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fodros levélpetrezselyem]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/F/Fodros levélpetrezselyem]] 367745 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : <br /> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} og3spaepl6dp0oujaw3trw0tkvu82xs 0 90971 550976 550482 2026-07-11T05:32:27Z KeFe 20 550976 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Gombák]] {{gomba főcím}} A felsorolás nem teljes... {| |valign="top" width=50%| '''Magyar - latin''' #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Agancsgombák|Agancsgombafélék]] - Xylariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álgerebengombák|Álgerebenfélék]] - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álkígyógombák|Álkígyógombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álszarvasgombák|Álszarvasgombafélék]] - Elaphomycetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Áltriflák|Áltriflafélék]] - Sclerodermataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Badargombák|Badargombák]] - Deconica #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Békagombák|Békagombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Bocskorosgombák|Bocskorosgombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Bunkósgombák|Bunkósgombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Cölöpgombák|Cölöpgombafélék]] - Paxillaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csengetyűgombák|Csengettyűgombafélék]] - Pluteaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csészegombák|Csészegombafélék]] - Pezizaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csigagombák|Csigagombafélék]] - Hygrophoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csillaggombák|Csillaggombafélék]] - Geastraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csiperkék|Csiperkefélék]] - Agaricaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülgombák|Fülgombafélék]] - Gomphaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Döggombák|Döggombafélék]] - Entolomataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Dücskőgombák|Dücskőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Egyrétűtaplók|Egyrétűtaplófélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fakógombák|Fakógombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fásgereben|Fásgerebenfélék]] - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fészekgombák|Fészekgombafélék]] - Nidulariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fokhagymagombák|Fokhagymagombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Foltgombák|Foltgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülgombák|Fülgombafélék]] - Auriculariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülőkék|Fülőkék]] - Physalacriaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Galambgombák|Galambgombafélék]] - Russulaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Galócák|Galócák]] - Amanitaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gerebengombák|Gerebenfélék]] - Hydnaceae - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gévagombák|Gévagombafélék]] - Laetiporaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gümőgombák|Gümőgombafélék]] - Dacrymycetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gyűrűstinóruk|Gyűrűstinórufélék]] - Suillaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Haranggombák|Haranggombafélék]] - Bolbitiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Harmatgombák|Harmatgombafélék]] - Strophariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kacskagombák|Kacskagombafélék]] - Crepidotaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Káposztagombák|Káposztagombafélék]] - Sparassidaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kehelygombák|Kehelygombafélék]] - Pyronemataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kénvirággombák|Kénvirággombafélék]] - Strophariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kéreggombák|Kéreggombafélék]] - Meruliaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kérészgombák|Kérészgombafélék]] - Bolbitiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Keserűgombák|Keserűgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kígyógombák|Kígyógombafélék]] - Mycenaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Korallgombák|Korallgombafélék]] - Ramariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Koronggombák|Koronggombafélék]] - Orbilia #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Köldökös gombák|Köldökös gombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kucsmagombák|Kucsmagombafélék]] - Morchellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kupakgombák|Kupakgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Lánggombák|Lánggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Lápgombák|Lápgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Laskagombák|Laskagombafélék]] - Pleurotaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Likacsgombák|Likacsgombafélék]] - Polyporaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Maggombák|Maggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Májgombák|Májgombafélék]] - Fistulinaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mirigygombák|Mirigygombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mohagombák|Mohagombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mozaikgombák|Mozaikgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nedűgombák|Nedűgombafélék]] - Hygrophoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nyálkásgombák|Nyálkásgombafélék]] - Gomphidiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nyelvgombák|Nyelvgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Olajgombácskák|Olajgombácskafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Őzlábgombák|Őzlábgombafélék]] - Agaricaceae- #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pajzsgombák|Pajzsgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Palánkagombák|Palánkagombafélék]] - Clavariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Papsapkagombák|Papsapkagombafélék]] - Helvellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pecsétviaszgombák|Pecsétviaszfélék]] - Ganodermataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pereszke gombák|Pereszkefélék]] - Tricholomataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pitykegombák|Pitykegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pohárgombák|Pohárgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pókhálósgombák|Pókhálósgombafélék]] - Cortinariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Porhanyósgombák|Porhanyósgombafélék]] - Psathyrellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pöfeteg gombák|Pöfetegfélék]] - Lycoperdaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Ráncosgombák|Ráncosgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Redőgombák|Redőgombafélék]] - Amylocorticiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Réteggombák|Réteggombafélék]] - Stereaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rétgombák|Rétgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rezgőgombák|Rezgőgombafélék]]] - Tremellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Ripacsgombák|Ripacsgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rizikegombák|Rizikegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rókagombák|Rókagombafélék]] - Cantharellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rozsdagombák|Rozsdagombák]] - Uredinales #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Serleggombák|Serleggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Sisakgombák|Sisakgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Susulykák|Susulykafélék]] - Inocybaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szarvasgombák|Szarvasgombafélék]] - Tuberaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szegfűgombák|Szegfűgombafélék]] - Marasmiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemcsés gombák|Szemcsésgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemétgombák|Szemétgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemölcsös gombák|Szemölcsösgombafélék]] - Thelephoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szömörcsög|Szömörcsögfélék]] - Phallaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szőrgombák|Szőrgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Taplógombák|Taplógombafélék]] - Hymenochaetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tejelőgombák|Tejelőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Terülőgombák|Terülőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinóru gombák|Tinórufélék]] - Boletaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinóru gombák|Érdestinórufélék]] - Leccinum #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinta gombák|Tinta gombafélék]] - Coprinaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gerebengombák|Tobozgerebenfélék]] - Auriscalpiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tőkegombák|Tőkegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tölcsérgombák|Tölcsérgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Trágyagombák|Trágyagombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tuskógombák|Tuskógombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Üszöggombák|Üszöggombafélék]] - Ustilaginaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Vargányák|Vargányafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Vargombák|Vargombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Zsemlegombák|Zsemlegombafélék]] - Albatrellaceae |} mtpxwb9talfgvak1oi7wmtjkx0uk5av 550981 550976 2026-07-11T05:53:37Z KeFe 20 550981 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Gombák]] {{gomba főcím}} A felsorolás nem teljes... {| |valign="top" width=50%| '''Magyar - latin''' #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Agancsgombák|Agancsgombafélék]] - Xylariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álgerebengombák|Álgerebenfélék]] - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álkígyógombák|Álkígyógombák]] - Hemimycena #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Álszarvasgombák|Álszarvasgombafélék]] - Elaphomycetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Áltriflák|Áltriflafélék]] - Sclerodermataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Badargombák|Badargombák]] - Deconica #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Békagombák|Békagombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Bocskorosgombák|Bocskorosgombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Bunkósgombák|Bunkósgombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Cölöpgombák|Cölöpgombafélék]] - Paxillaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csengetyűgombák|Csengettyűgombafélék]] - Pluteaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csészegombák|Csészegombafélék]] - Pezizaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csigagombák|Csigagombafélék]] - Hygrophoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csillaggombák|Csillaggombafélék]] - Geastraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Csiperkék|Csiperkefélék]] - Agaricaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülgombák|Fülgombafélék]] - Gomphaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Döggombák|Döggombafélék]] - Entolomataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Dücskőgombák|Dücskőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Egyrétűtaplók|Egyrétűtaplófélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fakógombák|Fakógombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fásgereben|Fásgerebenfélék]] - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fészekgombák|Fészekgombafélék]] - Nidulariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fokhagymagombák|Fokhagymagombák]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Foltgombák|Foltgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülgombák|Fülgombafélék]] - Auriculariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Fülőkék|Fülőkék]] - Physalacriaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Galambgombák|Galambgombafélék]] - Russulaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Galócák|Galócák]] - Amanitaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gerebengombák|Gerebenfélék]] - Hydnaceae - Bankeraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gévagombák|Gévagombafélék]] - Laetiporaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gümőgombák|Gümőgombafélék]] - Dacrymycetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gyűrűstinóruk|Gyűrűstinórufélék]] - Suillaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Haranggombák|Haranggombafélék]] - Bolbitiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Harmatgombák|Harmatgombafélék]] - Strophariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kacskagombák|Kacskagombafélék]] - Crepidotaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Káposztagombák|Káposztagombafélék]] - Sparassidaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kehelygombák|Kehelygombafélék]] - Pyronemataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kénvirággombák|Kénvirággombafélék]] - Strophariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kéreggombák|Kéreggombafélék]] - Meruliaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kérészgombák|Kérészgombafélék]] - Bolbitiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Keserűgombák|Keserűgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kígyógombák|Kígyógombafélék]] - Mycenaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Korallgombák|Korallgombafélék]] - Ramariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Koronggombák|Koronggombafélék]] - Orbilia #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Köldökös gombák|Köldökös gombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kucsmagombák|Kucsmagombafélék]] - Morchellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Kupakgombák|Kupakgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Lánggombák|Lánggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Lápgombák|Lápgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Laskagombák|Laskagombafélék]] - Pleurotaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Likacsgombák|Likacsgombafélék]] - Polyporaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Maggombák|Maggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Májgombák|Májgombafélék]] - Fistulinaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mirigygombák|Mirigygombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mohagombák|Mohagombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Mozaikgombák|Mozaikgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nedűgombák|Nedűgombafélék]] - Hygrophoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nyálkásgombák|Nyálkásgombafélék]] - Gomphidiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Nyelvgombák|Nyelvgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Olajgombácskák|Olajgombácskafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Őzlábgombák|Őzlábgombafélék]] - Agaricaceae- #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pajzsgombák|Pajzsgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Palánkagombák|Palánkagombafélék]] - Clavariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Papsapkagombák|Papsapkagombafélék]] - Helvellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pecsétviaszgombák|Pecsétviaszfélék]] - Ganodermataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pereszke gombák|Pereszkefélék]] - Tricholomataceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pitykegombák|Pitykegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pohárgombák|Pohárgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pókhálósgombák|Pókhálósgombafélék]] - Cortinariaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Porhanyósgombák|Porhanyósgombafélék]] - Psathyrellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Pöfeteg gombák|Pöfetegfélék]] - Lycoperdaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Ráncosgombák|Ráncosgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Redőgombák|Redőgombafélék]] - Amylocorticiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Réteggombák|Réteggombafélék]] - Stereaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rétgombák|Rétgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rezgőgombák|Rezgőgombafélék]]] - Tremellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Ripacsgombák|Ripacsgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rizikegombák|Rizikegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rókagombák|Rókagombafélék]] - Cantharellaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Rozsdagombák|Rozsdagombák]] - Uredinales #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Serleggombák|Serleggombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Sisakgombák|Sisakgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Susulykák|Susulykafélék]] - Inocybaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szarvasgombák|Szarvasgombafélék]] - Tuberaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szegfűgombák|Szegfűgombafélék]] - Marasmiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemcsés gombák|Szemcsésgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemétgombák|Szemétgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szemölcsös gombák|Szemölcsösgombafélék]] - Thelephoraceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szömörcsög|Szömörcsögfélék]] - Phallaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Szőrgombák|Szőrgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Taplógombák|Taplógombafélék]] - Hymenochaetaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tejelőgombák|Tejelőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Terülőgombák|Terülőgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinóru gombák|Tinórufélék]] - Boletaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinóru gombák|Érdestinórufélék]] - Leccinum #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tinta gombák|Tinta gombafélék]] - Coprinaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Gerebengombák|Tobozgerebenfélék]] - Auriscalpiaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tőkegombák|Tőkegombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tölcsérgombák|Tölcsérgombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Trágyagombák|Trágyagombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Tuskógombák|Tuskógombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Üszöggombák|Üszöggombafélék]] - Ustilaginaceae #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Vargányák|Vargányafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Vargombák|Vargombafélék]] - #[[Fajtalisták/Zöldség/Gomba fajták/Zsemlegombák|Zsemlegombafélék]] - Albatrellaceae |} qyne4kldg9ql4936uhirmksz6jwgui1 0 95431 550972 440200 2026-07-11T05:15:48Z KeFe 20 550972 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kígyógombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Collybia spec. - Lindsey 1.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Hemimycena candida|Marasmiellus candidus}} {{népies|[[hófehér szegfűgombácska]]}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : Ez a kis méretű hófehér gomba kifejezetten fekete nadálytő gyökerén él. Nagyon ritka, fokozottan veszélyeztetett faj <br /> '''Megjegyzés''' : A faj a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26) Marasmiellus candidus (hófehér szegfűgombácska) néven szerepel. A MycoBank a Hemimycena candida nevet tünteti fel elsődleges névként, a Marasmiellus candidus ott a szinonimák között szerepel. 2019.09.17. <br /> == Hasonló fajok == :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ''[[Hemimycena cucullata]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ''[[Hemimycena lactea]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]] ''[[Hemimycena mairei]]'' <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Hemimycena candida|{{SUBPAGENAME}}}} cinoazwqknj976jwiko4m99rdg7ho1g 550973 550972 2026-07-11T05:17:26Z KeFe 20 550973 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kígyógombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Collybia spec. - Lindsey 1.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Hemimycena candida|Marasmiellus candidus}} {{népies|[[hófehér szegfűgombácska]]}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : Ez a kis méretű hófehér gomba kifejezetten fekete nadálytő gyökerén él. Nagyon ritka, fokozottan veszélyeztetett faj <br /> '''Megjegyzés''' : A faj a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26) Marasmiellus candidus (hófehér szegfűgombácska) néven szerepel. A MycoBank a Hemimycena candida nevet tünteti fel elsődleges névként, a Marasmiellus candidus ott a szinonimák között szerepel. 2019.09.17. <br /> == Hasonló fajok == :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ''[[Hemimycena cucullata]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ''[[Hemimycena lactea]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]] ''[[Hemimycena mairei]]'' <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Hemimycena candida|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} daq4rx9v99e539u933i4e077pefgh8c 0 95460 550986 440201 2026-07-11T06:27:32Z KeFe 20 /* Hasonló fajok */ 550986 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Hemimycena mairei|-}} {{népies|-}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : <br /> '''Kalap''' : 5-20 mm átmérőjű, domború, vékony széle egyenesen felfelé fordul, kissé hullámos, higrofán, hamvas, matt, piszkos szürkés, olykor szinte fehér, sötét közép nélkül. '''Lemezek''' : ívesen mélyen lefutók, meglehetősen vastagok, néha elágazók vagy eresek, távol állók; fehéresek, halványszürkék, a kalap széle felé halványabbak. '''Tönk''' : 10-25 x 1,5-3 mm; teljes hosszában hamvas, fehér, áttetsző halványszürke; szaga enyhe. '''Spóra''' : 6-8 (-9,5) x 3-5 µm, citrom alakú, amyloid, kiemelkedő apikulussal, keilocisztidium kevés, vagy hiányzik. '''Előfordulás''' : talajlakó szaprotróf; kifejezetten gazdag, agyagos, gyakran bolygatott talajú gyepekben és utak mentén, sokszor Conocybe fajokkal azonos helyen, júniustól októberig terem. Gyakorisága kevéssé ismert, gyakran észrevétlen marad. Közép-Európában helyenként nem ritka, északabbra hiányzik. Hazánkban VL2 besorolású. <br /> == Hasonló fajok == :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]] ''[[Hemimycena candida]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér álkígyógomba]] ''[[Hemimycena lactea]]'' :- [[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-álkígyógomba|Gipszfehér-álkígyógomba]] ''[[Hemimycena cucullata]]'' :- [[Hemimycena sordida]], :- [[Hemimycena juncinum]]. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Hemimycena mairei|{{SUBPAGENAME}}}} p1ibnt8kkspy4np3g6efyef3u186z0b 0 96397 550970 395367 2026-07-11T05:04:12Z KeFe 20 /* Hasonló fajok */ 550970 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Marasmiellus ramealis (Bull.) Singer 237156.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Aestchen-Zwergschwind (1).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Marasmiellus ramealis|-}} {{népies|Fántermő szegfűgomba}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}}: apró mérete miatt étkezési szempontból jelentéktelen gombafaj.</big> <br /> : <br /> '''Kalap''' : 0,5-1 cm széles, fehéres, idősen halvány hús barnás, széle sugarasan ráncos. '''Tönk''' : hús barnás, felülete finoman pelyhes. '''Előfordulás''' : májustól - októberig, lombosfa-ágakon gyakran tömegesen, ritkán fenyőkorhadékon is nő. Hazánkban nem ritka gombafaj. <br /> == Hasonló fajok == A fántermő szegfűgombácskát sereges előfordulása és kalapjához mérten rövidebb tönkje jól megkülönbözteti a legtöbb rokon gombától. Néhány közeli rokonságban álló faj külsejében mégis hasonlíthat a M. ramealisra. :- Azonos nemzetség tagja a Magyarországon is előforduló [[hófehér szegfűgombácska]] ''(M. candidus)'', amely inkább tűlevelű erdőkben nő és csak ritkán jelennek meg rajta halvány barnás árnyalatok. :- A gyakori [[apró szegfűgomba]] ''(Marasmius epiphyllus)'' méretei hasonlóak ugyan, de ez a faj nem gallyakon, hanem lehullott leveleken vagy lágyszárú növények szármaradványain él. Lemezei még a fántermő szegfűgombácskáénál is ritkábban állnak, sokszor csak néhány érszerű redő jelzi a termőrétegtartó elhelyezkedését. :- Hasonló élőhelyen – mohos tuskókon, ágdarabokon – található a [[Ráncoslemezű kígyógombácska|gyérlemezű kígyógombácska]] ''(Delicatula integrella)''; eres termőrétege mellett mindig egyöntetűen fehér színe is megkülönbözteti e gombát. Más gombáktól elkülöníthető kis termete, finoman szemcsés kalapfelszíne és fehéresen korpás-szálas tönkje miatt.<ref name="Határozó">{{cite web|url=http://milyengomba.hu/Leiras/HATAROZO/gombavilag/gomba_hatarozo/szegfu_gomba/fantermoszegfu_gomba.html|title=Fántermő szegfűgombácska Marasmiellus ramealis|language=magyar|publisher=milyengomba.hu|accessdate=2012-10-13}} <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Marasmiellus ramealis|{{SUBPAGENAME}}}} 2ndkbwsgs7jsgp28srbvpi2e22y0lbs 550971 550970 2026-07-11T05:13:04Z KeFe 20 550971 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Marasmiellus ramealis (Bull.) Singer 237156.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Aestchen-Zwergschwind (1).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Marasmiellus ramealis|-}} {{népies|Fántermő szegfűgomba}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}}: apró mérete miatt étkezési szempontból jelentéktelen gombafaj.</big> <br /> : <br /> '''Kalap''' : 0,5-1 cm széles, fehéres, idősen halvány hús barnás, széle sugarasan ráncos. '''Tönk''' : hús barnás, felülete finoman pelyhes. '''Előfordulás''' : májustól - októberig, lombosfa-ágakon gyakran tömegesen, ritkán fenyőkorhadékon is nő. Hazánkban nem ritka gombafaj. <br /> == Hasonló fajok == A fán termő szegfűgombácskát sereges előfordulása és kalapjához mérten rövidebb tönkje jól megkülönbözteti a legtöbb rokon gombától. Néhány közeli rokonságban álló faj külsejében mégis hasonlíthat a [[Marasmiellus ramealisra]]. :- Azonos nemzetség tagja a Magyarországon is előforduló [[Gomba/Nem ehető gombák/Állkígyógomba|hófehér szegfűgombácska]] ''([[Marasmiellus candidus]])'', amely inkább tűlevelű erdőkben nő és csak ritkán jelennek meg rajta halvány barnás árnyalatok. :- A gyakori [[Gomba/Nem ehető gombák/Apró szegfűgomba|apró szegfűgomba]] ''([[Marasmius epiphyllus]])'' méretei hasonlóak ugyan, de ez a faj nem gallyakon, hanem lehullott leveleken vagy lágyszárú növények szármaradványain él. Lemezei még a fántermő szegfűgombácskáénál is ritkábban állnak, sokszor csak néhány érszerű redő jelzi a termőrétegtartó elhelyezkedését. :- Hasonló élőhelyen – mohos tuskókon, ágdarabokon – található a [[Gomba/Nem ehető gombák/Ráncoslemezű kígyógombácska|gyérlemezű kígyógombácska]] ''([[Delicatula integrella]])''; eres termőrétege mellett mindig egyöntetűen fehér színe is megkülönbözteti e gombát. Más gombáktól elkülöníthető kis termete, finoman szemcsés kalapfelszíne és fehéresen korpás-szálas tönkje miatt.<ref name="Határozó">{{cite web|url=http://milyengomba.hu/Leiras/HATAROZO/gombavilag/gomba_hatarozo/szegfu_gomba/fantermoszegfu_gomba.html|title=Fántermő szegfűgombácska Marasmiellus ramealis|language=magyar|publisher=milyengomba.hu|accessdate=2012-10-13}} <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Marasmiellus ramealis|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} 8zmki0m6aeyj1srvq9iejkcenskdin0 0 102965 550982 422012 2026-07-11T06:19:55Z KeFe 20 550982 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gombamérgezések]] {{gomba főcím}} {{Gomba}} <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} Orellanus-szindróma '''Jellemzők:''' :- Nagyon hosszú lappangási idő (2-17 nap). :- Többszöri gombafogyasztás folyamán felhalmozódó méreganyagok. :- Súlyos vesekárosodás. :- Főleg a mérges pókhálósgomba okozza. :- Halálos kimenetelű is lehet, szerencsére ritka. '''Tünetek:''' :- Általános tünetek: étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúság, láz. :- Esetenként gasztrointesztinális (emésztőrendszeri) tünetek is. (hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, székrekedés, hányinger és gyomorégés) :- Ízületi és izomfájdalmak, fokozott vizelés. :- Veseelégtelenség. '''Hatóanyag''': :- Orellanin '''Hatásmechanizmus:''' :- A vesetubulusokat (vesecsatornácska) károsítja. '''Terápia:''' :- a vese tüneti kezelése. :- súlyos esetben veseátültetés. '''előidéző fajok:''' #[[Gomba/Mérgező gombák/Mérges pókhálósgomba|mérges pókhálósgomba]] ([[Cortinarius orellanus]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Csúcsos pókhálósgomba|Csúcsos pókhálósgomba]] [[Cortinarius rubellus]] #[[Gomba/Mérgező gombák/Kénsárga pókhálósgomba|Kénsárga pókhálósgomba]] [[Cortinarius splendens]] :- Esetleg a közel álló ritka, alig ismert [[Cortinarius]] fajok. <br /> </div></div> {{Mérgező gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás|Jakucs E. (1999): A mikológia alapjai. Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Bresinsky A., Besl H. (1985): Giftpilze mit einer Einführung in die Pilzbestimmen. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart.|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány]}} f39qu01gz51g0wa6h2tqt89jjt42y09 0 102967 550983 422015 2026-07-11T06:21:56Z KeFe 20 550983 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gombamérgezések]] {{gomba főcím}} {{Gomba}} <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} Muszkarin-szindróma '''Jellemzők:''' :- A légyölő galóca muszkarin anyagáról kapta a nevét. :- Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra). :- Főleg susulykák és tölcsérgombák okozzák. :- Ritkán halálos lehet. '''Tünetek:''' :- Paraszimpatikus tünetek: izzadás, remegés, nyáladzás. :- Pulzus lassul, pupilla szűkül, vérnyomás csökken. :- Kialakulhat légszomj és látászavar . '''Hatóanyag''' :- Muszkarin '''Hatásmechanizmus''': :- A kolinerg receptorokon gátol, acetilkolin észterázt gátolja. '''Terápia:''' :- Ellenszere a szimpatikus túlsúlyt kiváltó atropin, ami önmagában szintén méreg. '''Előidéző fajok:''' #[[Gomba/Mérgező gombák/Téglavörös susulyka|téglavörös susulyka]] ([[Inocybe erubescens]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Kerti susulyka|kerti susulyka]] ([[Inocybe rimosa]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Olajsárga susulyka|olajsárga susulyka]] ([[Inocybe dulcamara]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Selymes susulyka|selymes susulyka]] ([[Inocybe geophylla]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Mezei tölcsérgomba|mezei tölcsérgomba]] ([[Clitocybe rivulosa]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Retekszagú kígyógomba|retekszagú kígyógomba]] ([[Mycena pura]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Rózsás kígyógomba|rózsás kígyógomba]] ([[Mycena rosea]]) #[[Gomba/Mérgező gombák/Feketeszegélyű kígyógomba|feketeszegélyű kígyógomba]] ([[Mycena pelianthina]]) Más susulyka fajok és fehér tölcsérgombák <br /> </div></div> {{Mérgező gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás|Jakucs E. (1999): A mikológia alapjai. Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Bresinsky A., Besl H. (1985): Giftpilze mit einer Einführung in die Pilzbestimmen. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart.|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány]}} nev1s4anp8vi625jyoxxjjfl7fpdts4 0 107565 550902 482839 2026-07-10T13:55:56Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Rovarok/Poloskák/Fakó feketefejű-poloska]] lapot a következő névre: [[Állatok/Poloskák/Fakó feketefejű-poloska]] 442371 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Eysarcoris ventralis (Westwood, 1837).png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eysarcoris ventralis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''''' a rovarok osztályának '''félfedelesszárnyúak''' rendjébe, ezen belül a '''címeres poloskák''' családjába tartozó faj. : : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{Forrás||}} {{commonscat|Eysarcoris ventralis|{{SUBPAGENAME}} }} 0ejkrxzgqr6tuno8iqij0iikyo8wzbz 0 112958 550946 460839 2026-07-11T01:09:08Z KeFe 20 550946 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/H/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/H/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 4w14k79qzhd6i843u6mmtl9bi0d0w7z 0 112959 550948 460841 2026-07-11T01:10:00Z KeFe 20 550948 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jrl0npp3ep4i9eltt0b6asljvewytt3 0 112960 550944 460844 2026-07-11T01:08:20Z KeFe 20 550944 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/P/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1nvmrgagf9loz9vba25gvnt4k7xioax 0 112961 550949 460845 2026-07-11T01:10:21Z KeFe 20 550949 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} mg1wfbclmvilqc24y4s11iqlimw9kqa 0 112962 550950 460846 2026-07-11T01:10:55Z KeFe 20 550950 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} mg1wfbclmvilqc24y4s11iqlimw9kqa 0 112963 550947 460847 2026-07-11T01:09:36Z KeFe 20 550947 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5xnxrkghza3p3cctsassx4vaejosfxh 0 112964 550945 460851 2026-07-11T01:08:42Z KeFe 20 550945 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} <br /> : A {{SUBPAGENAME}} a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó faj. : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} sjo0lxwlq83y9380nm4jdr97ghi5o8c 0 132720 550966 536872 2026-07-11T01:37:00Z KeFe 20 550966 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Senna alexandrina Mill.-Cassia angustifolia L. (Senna Plant).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egyiptomi szenna]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Senna alexandrina|-}} és más Senna fajok {{drog2|Sennae folium (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)|Sennae fructus)}} (Ph. Hg. VII. {{népies|szenna, alexandriai szenna, indiai szenna, anyalevél }} <br/> A szenna a [[Növények/H/Hüvelyesek|hüvelyesek]] rendjébe, ezen belül a [[Növények/P/Pillangósvirágúak|pillangósvirágúak]] családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 250 fajt sorolnak ide. Honos Afrikában, Arab-félszigeten, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. 1-1,5 m-es cserje. Különösen D-Indiában, de más trópusi országokban is termesztik. : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} nrmj97s8qcc6al7fnd9hq88c435lqxf 0 134218 550909 548971 2026-07-10T23:48:19Z KeFe 20 550909 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {{figyelj!}} {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {| |valign="top" width=33%| #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Acsalapu|Acsalapu]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai buzérrepkény|Amerikai buzérrepkény]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai csombormenta|Amerikai csombormenta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai csúzgyökér|Amerikai csúzgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai hárs|Amerikai hárs]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai keresztlapu|Amerikai keresztlapu]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai lázgyökér|Amerikai lázgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Afrikai mályva|Afrikai mályva]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai mogyoró|Amerikai mogyoró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai rezgőnyár|Amerikai rezgőnyár]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai szenna|Amerikai szenna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai tojásbogyó|Amerikai tojásbogyó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Amerikai tőzegáfonya|Amerikai tőzegáfonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Angyalgyökér|Angyalgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ánizs|Ánizs]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Apróbojtorján|Apróbojtorján]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Aprócsalán|Aprócsalán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Aranyvessző|Aranyvessző]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Aranyzab|Aranyzab]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Árpa|Árpa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Articsóka|Articsóka]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Árvácska|Árvácska]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bazsalikom|Bazsalikom]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Benedekfű|Benedekfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Berkenye|Berkenye]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Betyárkóró|Betyárkóró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bíborkasvirág|Bíborkasvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bodorrózsa|Bodorrózsa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bodza|Bodza]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bojtorján|Bojtorján]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Borágó|Borágó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Borbolya|Borbolya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Boróka|Boróka]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Borostyán|Borostyán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Borsikafű|Borsikafű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Borsmenta|Borsmenta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Cickafark|Cickafark]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Citromfű|Citromfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Citromverbéna|Citromverbéna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Csalán|Csalán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Csarab|Csarab]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Cseregalagonya|Cseregalagonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Cserszömörce|Cserszömörce]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Csipkebogyó|Csipkebogyó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Diófa levél|Diófa levél]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Édesgyökér|Édesgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Édeskömény|Édeskömény]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Egybibés galagonya|Egybibés galagonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Egyszarvú gyökér|Egyszarvú gyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Enyves aszat|Enyves aszat]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Eperfalevél|Eperfalevél]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Erdei angyalgyökér|Erdei angyalgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Erdei aranyvessző|Erdei aranyvessző]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Erdei deréce|Erdei deréce]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Erdei mályva|Erdei mályva]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Eukaliptusz|Eukaliptusz]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ezerjófű|Ezerjófű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ezüstös hölgymál|Ezüstös hölgymál]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fagyöngy|Fagyöngy]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fahéj|Fahéj]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér akác|Fehér akác]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér árvacsalán|Fehér árvacsalán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér babhéj|Fehér babhéj]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér fűz|Fehér fűz]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér mustármag|Fehér mustármag]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér táskavirág|Fehér táskavirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér tölgy|Fehér tölgy]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehér üröm|Fehér üröm]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fehérmályva|Fehérmályva]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete áfonya 2.|Fekete áfonya 2.]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete bodza|Fekete bodza]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete nadálytő|Fekete nadálytő]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete ribiszke|Fekete ribiszke]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fekete üröm tea|Fekete üröm tea]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Festő rekettye|Festő rekettye]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fodor menta|Fodor menta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fodros lórom|Fodros lórom]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Foltos árvacsalán|Foltos árvacsalán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Foltos gólyaorr|Foltos gólyaorr]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Foltos keserűfű|Foltos keserűfű]] |valign="top" width=33%| #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Földitömjén|Földi tömjén]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fürtös arália|Fürtös arália]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fürtös salamonpecsét|Fürtös salamonpecsét]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Fűzfa|Fűzfa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Füzike|Füzike]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Galagonya|Galagonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Gomba|Gomba]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Görcsös görvélyfű|Görcsös görvélyfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Görögdinnye|Görögdinnye]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Görögszéna|Görögszéna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Gumós selyemkóró|Gumós selyemkóró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Gyömbér|Gyömbér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Hamvas szeder|Hamvas szeder]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Hárs|Hárs]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Hólyagmoszat|Hólyagmoszat]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Homoktövis levél|Homoktövis levél tea]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Homoktövis|Homoktövis]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ideggyökér|Ideggyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Illatos ibolya|Illatos ibolya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Illatos macskamenta|Illatos macskamenta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Illatos ruta|Illatos ruta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Indás ínfű|Indás ínfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Istenfa|Istenfa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Izsóp|Izsóp]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kakukkfű|Kakukkfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kálmosgyökér|Kálmosgyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kamilla|Kamilla]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kanadai aranygyökér|Kanadai aranygyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kanadai napvirág|Kanadai napvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kanadai szívvirág|Kanadai szívvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kankalin|Kankalin]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kapor-mag|Kapor-mag]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kasvirág|Kasvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kaszkarabokor|Kaszkarabokor]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kék indiángyökér|Kék indiángyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kék iringó|Kék iringó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kerti mahónia|Kerti mahónia]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kerti ruta|Kerti ruta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Keserű pacsirtafű|Keserű pacsirtafű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Keskenylevelű ezerjófű|Keskenylevelű ezerjófű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kis ezerjófű|Kis ezerjófű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kislevelű jaborándi|Kislevelű jaborándi]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kombucha tea|Kombucha tea]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Komló|Komló]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kopasz gerlefej|Kopasz gerlefej]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Koriander-mag|Koriander-mag]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Korpafű|Korpafű tea]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kökényvirág|Kökényvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Körömvirág|Körömvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Közönséges ernyőskörtike|Közönséges ernyőskörtike]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Közönséges galaj|Közönséges galaj]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Közönséges gyíkfű|Közönséges gyíkfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Közönséges orbáncfű|Közönséges orbáncfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Közönséges vasfű|Közönséges vasfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kukorica|Kukorica]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Kurkuma|Kurkuma]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Lándzsás útifű|Lándzsás útifű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Lenmag|Lenmag]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Levendula|Levendula]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Libapimpó|Libapimpó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ligetszépe|Ligetszépe]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Lóhere|Lóhere]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Macskagyökér|Macskagyökér]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Madárkeserűfű|Madárkeserűfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Madársóska|Madársóska]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Majoránna|Majoránna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Málna|Málna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Máriatövis|Máriatövis]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Martilapu|Martilapu]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mecsekifű|Mecsekifű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Medvehagyma|Medvehagyma]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Medveszőlő|Medveszőlő]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Menta|Menta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mezei iringó|Mezei iringó]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mezei katáng|Mezei katáng]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mezei pipacs|Mezei pipacs]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mezei sóska|Mezei sóska]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mezei zsurló|Mezei zsurló]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Mogyoró|Mogyoró]] |valign="top" width=33%| #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Moldvai sárkányfőfű|Moldvai sárkányfőfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Nagy csalán|Nagy csalán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Nagy ezerjófű|Nagy ezerjófű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Nagy útifű|Nagy útifű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Nőszirom|Nőszirom]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Nyírfa|Nyírfa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orbáncfű|Orbáncfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi acsalapu|Orvosi acsalapu]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi füstike|Orvosi füstike]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi lestyán|Orvosi lestyán]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi székfű|Orvosi székfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi tisztesfű|Orvosi tisztesfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi veronika|Orvosi veronika]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Orvosi ziliz|Orvosi ziliz]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ökörfarkkóró|Ökörfarkkóró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Őszi csodamogyoró|Őszi csodamogyoró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Őszi margitvirág|Őszi margitvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Őszi vérfű|Őszi vérfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Palástfű|Palástfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Papsajtmályva|Papsajtmályva]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Pásztortáska|Pásztortáska]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Pemetefű|Pemetefű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Petrezselyem|Petrezselyem]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Pókhálós bojtorján|Pókhálós bojtorján]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Porcikafű|Porcikafű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ragadós galaj|Ragadós galaj]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Rebarbara|Rebarbara]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Réti legyezőfű|Réti legyezőfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ribiszke|Ribiszke]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Római kamilla|Római kamilla]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Rozmaring|Rozmaring]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Sárga tárnics|Sárga tárnics]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Sármányvirág|Sármányvirág]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Sárgarépa|Sárgarépa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Sédkender|Sédkender]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Sóskaborbolya|Sóskaborbolya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szagosmüge|Szagosmüge]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szamóca|Szamóca]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szappanfű|Szappanfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Százszorszép|Százszorszép]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szeder|Szeder]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szegfűbors|Szegfűbors]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szegfűszeg|Szegfűszeg]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szekliceimola|Szekliceimola]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Széleslevelű teafa|Széleslevelű teafa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szenna|Szenna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szöszös ökörfarkkóró|Szöszös ökörfarkkóró]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szurokfű|Szurokfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Szúrós gyöngyajakfű|Szúrós gyöngyajakfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tarackbúza|Tarackbúza]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tárkony|Tárkony]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tavaszi kankalin|Tavaszi kankalin]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tejoltó galaj|Tejoltó galaj]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Télizöld meténg|Télizöld meténg]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tökmag tea|Tökmag tea]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tölgyfa|Tölgyfa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tövises iglice|Tövises iglice]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Turbolya|Turbolya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Tyúkhúr|Tyúkhúr]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Ürömfű|Ürömfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vadgesztenye|Vadgesztenye]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vadmálna|Vadmálna]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vasfű|Vasfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vérehulló fecskefű|Vérehulló fecskefű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vérfű|Vérfű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Veronikafű|Veronikafű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vérontófű|Vérontófű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vetési kender|Vetési kender]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vidrafű|Vidrafű]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Virginiai iszalag|Virginiai iszalag]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Virginiai peszérce|Virginiai peszérce]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Virginiai veronika|Virginiai veronika]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vízi menta|Vízi menta]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vízitorma|Vízitorma]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vörös acsalapu|Vörös acsalapu]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vörös áfonya|Vörös áfonya]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vörös lóhere|Vörös lóhere]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vörös szilfa|Vörös szilfa]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Vöröshagyma|Vöröshagyma]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Zeller|Zeller]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Zsálya|Zsálya]] |} {{betűszín|Lásd még:|008000}} * [[Szakácskönyv/Italok/Teák|Teák]] * [[Növények/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] * [[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea keverékek]] * [[Gyógynövény/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] * [[Gyógynövény/Gyógyborok|Gyógyborok]] * [[Gyógynövény/Szirupok|Szirupok és balzsamok]] * [[Gyógynövény/Kivonatok|Kivonatok]] * [[Gyógynövény/Pakolások|Pakolások]] * [[Gyógynövény/Tinktúrák|Tinktúrák]] * [[Gyógynövény/Vízhajtó gyógynövények|Vízhajtó gyógynövények]] * [[Mit-mihez|Mit-mihez használjunk]] * [[Gyógynövény/Mihez-mit|Mihez-mit használjunk]] </big> <br/><br/> <center> <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9ny/Nat%C3%BAr_gy%C3%B3gyte%C3%A1k&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} <br /> <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:GailiojiDilgele001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Apró csalán]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{drog|| }} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|}} {{gyógyhatása|}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' : {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Tanácsok/K/Kerti sarkantyúka|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}} --> oyz3yb2412mudkphkpdyrp0cnx6jg54 0 135193 550874 546473 2026-07-10T12:58:04Z KeFe 20 550874 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:02014 Cucurbita pepo subsp. pepo convar. giromontiina.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Cukkini]] [[Fájl:Cucurbitales - Cucurbita pepo zucchini 2 - 2011.07.17.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Cucurbita pepo var cylindrica, Yellow Zucchini Squash.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sárga változat]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cucurbita pepo var. giromontia| -}} {{népies|-}} <br /> * A tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó zöldségnövény faj. * Rendszerint egészen zsengén szedik, mert ilyenkor a legjobb az íze. Sokoldalúan felhasználható. * Nyersen salátákban és savanyítva, hőkezelve héjastul vagy hámozva, magjaival, ill. kikaparva, grillezve, pirítva, rántva, főzeléknek és levesben is. * Beltartalmi értéke a többi spárgatökhöz hasonló (mivel ezek közé tartozik). * Színe a sötétzöldtől a csíkozott szürkészöldig sokféle lehet. * Rendszerint 20–25&nbsp;cm-es korban, tehát egészen zsengén szedik, mert ilyenkor a legjobb az íze. * Felhasználható főzeléknek, rántva, de levesnek és savanyítva is. * Főzési ideje kuktában (forrásától, azaz a sípolástól számítva): szeletelve 3 perc. == Tápérték == 100 g-ban'''<br /> Kalória=16 (kcal)<br /> Lipidek 0,3 g<br /> Nátrium 8 mg<br /> Kálium 261 mg<br /> Szénhidrát 3,1 g<br /> Rost 1 g<br /> Cukor 2,5 g Fehérje 1,2 g<br /> A-vitamin 200 IU<br /> Kalcium 16 mg<br /> Vas 0,4 mg<br /> B6-vitamin 0,2 mg<br /> Magnézium 18 mg<br /> <br /> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|||}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cucurbita pepo var. zucchini|{{SUBPAGENAME}}}} 6lqiwd6a4y8khgsmt4l75sbln8k4ja6 0 135198 550876 546478 2026-07-10T13:04:06Z KeFe 20 550876 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Beekpunge planten Veronica beccabunga.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Veronica beccabunga.jpeg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Veronica beccabunga|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''deréce veronika''' az [[Növények/A/Ajakosvirágúak|ajakosvirágúak]] rendjén belül, az útifűfélék családjának egyik faja. A nemzetségbe mintegy 250 faj tartozik, amelyek közül a legismertebb az orvosi veronika (Veronica officinalis). A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával. {{tartalmaz|}} : Oxigén-dús patakok vizében, patak menti növényzetben, májustól augusztusig gyűjthető. {{gyógyhatása| Étvágyjavító hatású, régebben köszvény ellen használták, erős főzete, a belekre erősítő, vértisztító hatású.}} {{felhaszn| Nyersen is nagyon ízletes, a vízitormához hasonló ízű fűszer. A sós, kesernyés íze miatt akár salátaként használhatjuk. A friss növényhajtásokat lecsipdesve egész télen át fogyasztható.}} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/D/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Tanácsok/D/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Veronica beccabunga|{{SUBPAGENAME}}}} okdjl8tta6nmwc5hkvhthjzkvytghto 0 135202 550857 546482 2026-07-10T12:32:37Z KeFe 20 550857 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Clementine Israel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édes mandarin]] [[Fájl:Clementines whole, peeled, half and sectioned.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édes mandarin]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus x clementine|(Citrus tangerina, Citrus satsuma}} {{népies|Édes mandarin, mandarin, klementin, clementine}} <br /> {{tartalmaz| A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 30-40 mg/100g C-vitamint tartalmaz. A mezokarpiumban (''flavedo'' részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok ''(limonin)''. A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.}} {{gyógyhatása|A gyümölcs C-vitamin tartalma jelentős, étvágyjavító és emésztést serkentő hatásai miatt, és gyomorhurut ellen is ajánlják. Sok rostot tartalmazó gyümölcs, ezért az emésztést is kedvezően befolyásolja. A mandarin héjában lévő illóolajat (Mandarinae aetheroleum)'' depresszió, idegesség, szellemi fáradtság, emésztési zavarok, izomgörcs esetén, de megtalálhatjuk sokféle kozmetikai készítményben, s ezt az olajat aromaterápiához, álmatlanság kezelésére, valamint bőr- és emésztési problémák orvoslására is használják.}} : {{ellenjav| Fototoxikus tulajdonságai miatt az érzékeny bőrűeknek óvatosan kell bánniuk az olaj külsődleges használatával. - Az olaj nem kerülhet olyan érzékeny részekre, mint a szemek vagy a nemi szervek.}} <br /> {{lásd|[[Növények/E/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]| | | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Citrus clementine|{{SUBPAGENAME}}}} c7g3e1lnj933ankl21ivvu57utc5sf9 550858 550857 2026-07-10T12:34:10Z KeFe 20 550858 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Clementine Israel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édes mandarin]] [[Fájl:Clementines whole, peeled, half and sectioned.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édes mandarin]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Citrus clementine|Citrus tangerina, Citrus satsuma}} {{népies|Édes mandarin, mandarin, klementin, clementine}} <br /> {{tartalmaz| A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 30-40 mg/100g C-vitamint tartalmaz. A mezokarpiumban (''flavedo'' részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok ''(limonin)''. A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.}} {{gyógyhatása|A gyümölcs C-vitamin tartalma jelentős, étvágyjavító és emésztést serkentő hatásai miatt, és gyomorhurut ellen is ajánlják. Sok rostot tartalmazó gyümölcs, ezért az emésztést is kedvezően befolyásolja. A mandarin héjában lévő illóolajat (Mandarinae aetheroleum)'' depresszió, idegesség, szellemi fáradtság, emésztési zavarok, izomgörcs esetén, de megtalálhatjuk sokféle kozmetikai készítményben, s ezt az olajat aromaterápiához, álmatlanság kezelésére, valamint bőr- és emésztési problémák orvoslására is használják.}} : {{ellenjav| Fototoxikus tulajdonságai miatt az érzékeny bőrűeknek óvatosan kell bánniuk az olaj külsődleges használatával. - Az olaj nem kerülhet olyan érzékeny részekre, mint a szemek vagy a nemi szervek.}} <br /> {{lásd|[[Növények/E/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]| | | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Citrus clementine|{{SUBPAGENAME}}}} bp14xup3h3bkq83z0wrf2bxvbq5q1gh 0 136233 550889 2026-07-10T13:33:28Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/F/Fürtös poloskavész]] 550889 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/F/Fürtös poloskavész]] 5gj0ddh57v8c21zhl3p7a06tn4hnd0k 0 136237 550911 2026-07-11T00:29:25Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:GailiojiDilgele001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Apró csalán]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma,…” 550911 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:GailiojiDilgele001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Apró csalán]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' :A fehér fűz (Salix alba) levél (Salicis flos) főzet (decoctum) gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Erősebb teát a kosárfonó fűz, más néven kenderfűz (Salix viminalis) kéreg (Salicis cortex) [[Gyógynövény/Gyógytea készítés#Főzet|főzetéből]] nyerhetünk. Ez utóbbi →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimeket tartalmaz. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Mit-mihez/F/Fűzfa|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix|{{SUBPAGENAME}}} a7cg4vsiqw3oiawuk8qkpsgjqg2cxv9 550912 550911 2026-07-11T00:31:14Z KeFe 20 550912 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:GailiojiDilgele001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Apró csalán]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' :A fehér fűz (Salix alba) levél (Salicis flos) főzet (decoctum) gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Erősebb teát a kosárfonó fűz, más néven kenderfűz (Salix viminalis) kéreg (Salicis cortex) [[Gyógynövény/Gyógytea készítés#Főzet|főzetéből]] nyerhetünk. Ez utóbbi →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimeket tartalmaz. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Mit-mihez/F/Fűzfa|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix alba|{{SUBPAGENAME}}} hukalq7emni224d5nt8r4c86zlh8c11 550913 550912 2026-07-11T00:31:49Z KeFe 20 550913 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:GailiojiDilgele001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Apró csalán]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' :A fehér fűz (Salix alba) levél (Salicis flos) főzet (decoctum) gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Erősebb teát a kosárfonó fűz, más néven kenderfűz (Salix viminalis) kéreg (Salicis cortex) [[Gyógynövény/Gyógytea készítés#Főzet|főzetéből]] nyerhetünk. Ez utóbbi →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimeket tartalmaz. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Mit-mihez/F/Fűzfa|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix alba|{{SUBPAGENAME}}}} mr7nhb9e69zvzx9w0qtty4xf2tpoh2d 550914 550913 2026-07-11T00:33:23Z KeFe 20 550914 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:Salix alba an der Isar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|fehér fűz]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfakéreg Salicis cortex|Fűzfalevél Salicis flos}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' :A fehér fűz (Salix alba) levél (Salicis flos) főzet (decoctum) gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Erősebb teát a kosárfonó fűz, más néven kenderfűz (Salix viminalis) kéreg (Salicis cortex) [[Gyógynövény/Gyógytea készítés#Főzet|főzetéből]] nyerhetünk. Ez utóbbi →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimeket tartalmaz. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Mit-mihez/F/Fűzfa|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix viminalis|{{SUBPAGENAME}}}} bhzkgizq98lw2gs4he21ecldr91oi7k 550915 550914 2026-07-11T00:36:33Z KeFe 20 550915 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:Salix alba an der Isar.jpg|bélyeg|jobbra|200px|fehér fűz]] [[Fájl:Salix viminalis M2 (2).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix| -}} {{drog2|Fűzfalevél Salicis flos|Fűzfakéreg Salicis cortex}} {{népies|-}} <br/> {{tartalmaz|szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát.}} {{gyógyhatása| belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére.}} : '''{{SUBPAGENAME}}-tea''' :A fehér fűz (Salix alba) levél (Salicis flos) főzet (decoctum) gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Erősebb teát a kosárfonó fűz, más néven kenderfűz (Salix viminalis) kéreg (Salicis cortex) [[Gyógynövény/Gyógytea készítés#Főzet|főzetéből]] nyerhetünk. Ez utóbbi →0,6% szalicin, és más glikozidák, 5-10% katechin csersav, gyanta, oxalát, enzimeket tartalmaz. {{ellenjav|Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát is eredményezhetnek.}} <br/> <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/E/Ehető virágok|Ehető virágok]]|[[Mit-mihez/F/Fűzfa|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Gyógynövény||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Salix viminalis|{{SUBPAGENAME}}}} fmsk5mv9x3508d3ei2dvfbf4hrw7aug 0 136238 550918 2026-07-11T00:38:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fűzfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/F/Fűzfa]] 550918 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/F/Fűzfa]] 44iwa6h1kto8f2ptf204n5v77spo9k4 550919 550918 2026-07-11T00:38:50Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550919 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136239 550958 2026-07-11T01:25:54Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vöröshere]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vöröshere]] 550958 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vöröshere]] iycvd0q9rkguz1ktho58g8dowbk8uti 550959 550958 2026-07-11T01:26:08Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550959 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136240 550962 2026-07-11T01:27:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vörös lóhere]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/V/Vörös lóhere]] 550962 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/V/Vörös lóhere]] hxjekpmat9c0v8iqoujo3yr669pr0xi 550963 550962 2026-07-11T01:27:48Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 550963 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 136241 550967 2026-07-11T01:37:29Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/E/Egyiptomi szenna]] 550967 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/E/Egyiptomi szenna]] aolhrh9vhwcwo63u2q44e735tr5ttoi 0 136242 550977 2026-07-11T05:48:42Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||Hemimycena…” 550977 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]|| ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ]]||[[''[[Hemimycena cucullata]]'']]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ||[[''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} nokujehi4nof2cc2ghbycrauc94yi3l 550978 550977 2026-07-11T05:50:32Z KeFe 20 550978 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]|| ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ||[[''[[Hemimycena cucullata]]''|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ||[[''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} jkxiqra227vjqaqg3vy60f1pc4cdanb 550979 550978 2026-07-11T05:51:17Z KeFe 20 550979 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]||[[hófehér szegfűgombácska]] ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ||[[''[[Hemimycena cucullata]]''|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ||[[''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} 1gx3igxnpb4e95720jmaf2e5rnijd3c 550980 550979 2026-07-11T05:52:22Z KeFe 20 550980 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]||[[hófehér szegfűgombácska]] ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ||''[[Hemimycena cucullata]]''|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ||''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} e1qcufvh2hrjlgq2jqvee9vgb39sa2a 550984 550980 2026-07-11T06:25:35Z KeFe 20 550984 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]||[[hófehér szegfűgombácska]] ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-állkígyógomba]] ||''[[Hemimycena cucullata]]''||[[Gipszfehér kígyógomba]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai állkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér állkígyógomba]] ||''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} t9f6ly596w1v65rboj9bqr80e5zc642 550985 550984 2026-07-11T06:26:37Z KeFe 20 550985 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Gomba fajták]] [[Kategória:Káposztagombák]] [[Kategória:Táblázatok]] {{gomba főcím}} {| align="center" border=2 |+<big><b>Magyarországon ismert Álkígyógombák </b></big> |-align="center" border=2 |-align="center" bgcolor="#D9D9A6" !Magyar név || Latin név || Előző Magyar név || Előző Latin |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Álkígyógomba|Álkígyógomba]]||[[Hemimycena candida]]||[[hófehér szegfűgombácska]] ||Marasmiellus candidus |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Gipszfehér-állkígyógomba|Gipszfehér-álkígyógomba]] ||''[[Hemimycena cucullata]]''||[[Gipszfehér kígyógomba]]|| |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai állkígyógomba|Pusztai álkígyógomba]]||[[Hemimycena mairei]]|| || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gomba/Nem ehető gombák/Tejfehér álkígyógomba|Tejfehér álkígyógomba]] ||''[[Hemimycena lactea]]''|| || |} 9c2bg5pnnhexzibvvwk31hrqg9op4b7