Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.11 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 61528 551532 527060 2026-07-20T01:17:16Z KeFe 20 551532 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GERINCESEK ||VERTABRATA </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>INGOLÁK ||CEPHALASPIDOMORPHI </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>INGOLAALAKÚAK ||PETROMYZONTIFORMES </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ingolafélék ||Petromyzontidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tiszai ingola ||Eudontomyzon danfordi || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Dunai ingola || Eudontomyzon mariae|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vladykov-ingola ||Eudontomyzon vladykovi|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CSONTOS HALAK || OSTEICHTHYES </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ACTINOPTERYGII ||SUGARASÚSZÓJÚ HALAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ACIPENSERIFORMES ||TOKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Acipenseridae ||Tokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Huso huso || viza 6 || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acipenser gueldenstaedti || Vágó tok<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acipenser nudiventris || Sima tok || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acipenser stellatus || Sőregtok || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CLUPEIFORMES ||HERINGALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Clupeidae ||Heringfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alosa immaculata || Dunai nagyhering || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CYPRINIFORMES ||PONTYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cyprinidae ||Pontyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rutilus pigus || Leánykoncér<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus virgo)'' néven önálló fajként is ismert ''(Rutilus pigus virgo)'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rutilus frisii || Gyöngyös koncér<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''(Rutilus frisii meidingeri)'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Leuciscus leuciscus || Nyúldomolykó || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Leuciscus souffia (Telestes souffia) || Vaskos csabak || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoxinus phoxinus || Fürge cselle || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Leucaspius delineatus || Kurta baing || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alburnoides bipunctatus || Sujtásos küsz || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbus meridionalis || Petényi-márna (magyar márna)<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''kárpáti márna''' ''(Barbus carpathicus)'', '''Balkáni márna''' ''(Barbus balcanicus)'' és '''Petényi-márna''' ''(Barbus petenyi)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gobio gobio || Fenékjáró küllő<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''tiszai küllő''' ''(Gobio carpathicus)'' és '''dunai küllő''' ''(Gobio obtusirostris)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gobio albipinnatus (Romanogobio albipinnatus) || Halványfoltú küllő<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Romanogobio vladykovi)'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii) || Homoki küllő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gobio uranoscopus (Romanogobio uranoscopus) || Felpillantó küllő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhodeus sericeus || Szivárványos ökle<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rhodeus amarus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Rhodeus sericeus amarus)'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cobitidae ||Csíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Misgurnus fossilis || Réti csík || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cobitis taenia || Vágó csík<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Cobitis elongatoides)'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sabanejewia aurata || Törpecsík <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''balkáni csík''' ''(Sabanejewia balcanica)'' és '''bolgár csík''' ''(Sabanejewia bulgarica)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Balitoridae ||Kövicsíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbatula barbatula || Kövicsík || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SALMONIFORMES ||PISZTRÁNGALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Umbridae ||Pócfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Umbra krameri || Lápi póc || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salmonidae ||Pisztrángfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Thymallus thymallus || Pénzes pér || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hucho hucho || Dunai galóca || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SCORPAENIFORMES ||SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cottidae ||Kölöntefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cottus gobio || Botos kölönte || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cottus poecilopus || Cifra kölönte || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PERCIFORMES ||SÜGÉRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Percidae ||Sügérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus baloni || Széles durbincs || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus schraetser || Selymes durbincs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel zingel || Magyar bucó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel streber || Német bucó || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AMPHIBIA ||KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAUDATA ||FARKOS KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salamandridae ||Szalamandrafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Salamandra salamandra || Foltos szalamandra || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus alpestris || Alpesi gőte || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus carnifex || Alpesi tarajosgőte || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus cristatus || Közönséges tarajosgőte || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus dobrogicus || Dunai tarajosgőte || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus vulgaris || Pettyes gőte || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANURA ||BÉKÁK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Discoglossidae ||Korongnyelvűbéka-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina bombina || Vöröshasú unka || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina variegata || Sárgahasú unka || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelobatidae ||Ásóbékafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelobates fuscus || Barna ásóbéka || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Bufonidae ||Varangyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bufo bufo || Barna varangy || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bufo viridis || Zöld varangy || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Hylidae ||Levelibéka-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hyla arborea || Zöld levelibéka || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ranidae ||Valódibéka-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana arvalis || Mocsári béka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana dalmatina || Erdei béka || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana temporaria || gyepi béka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana lessonae (Pelophylax lessonae) || Kis tavibéka || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana esculenta (Pelophylax esculentus) || Kecskebéka || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rana ridibunda (Pelophylax ridibundus) || Kacagó béka (tavibéka) || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>REPTILIA ||HÜLLŐK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>TESTUDINES ||TEKNŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Emydidae ||Mocsáriteknős-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emys orbicularis || mocsári teknős || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SQUAMATA ||PIKKELYES HÜLLŐK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Lacertidae ||nyakörvösgyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta agilis || fürge gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta viridis || zöld gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis muralis || fali gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis taurica || homoki gyík || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zootoca vivipara (Lacerta vivipara) || elevenszülő gyík || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scincidae ||szkinkfélék (vakondokgyíkfélék) </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ablepharus kitaibelii || pannon gyík (magyar gyík) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anguidae ||lábatlangyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anguis fragilis || lábatlangyík<ref>Nagyfaj: Beleértve az '''kékpettyes lábatlangyík''' ''(Anguis colchicus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Anguis fragilis colchicus)'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Colubridae ||siklófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elaphe longissima (Zamenis longissimus) || erdei sikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coluber caspius (Dolichophis caspius) || haragos sikló || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coronella austriaca || rézsikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix natrix || vízisikló || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix tessellata || kockás sikló || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Viperidae ||Viperafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera berus || keresztes vipera || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera ursinii || parlagi vipera <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''rákosi vipera''' ''(Vipera ursinii rakosiensis)'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''(Vipera ursinii renardi)'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AVES ||MADARAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANSERIFORMES ||LÚDALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anatidae ||récefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus columbianus || kis hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus cygnus || énekes hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser brachyrhynchus || rövidcsőrű lúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser erythropus || kis lilik || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta leucopsis || apácalúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta bernicla || örvös lúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta ruficollis || vörösnyakú lúd || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna ferruginea || vörös ásólúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna tadorna || bütykös ásólúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas penelope || fütyülő réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas strepera || kendermagos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas crecca || csörgő réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''zöldszárnyú réce''' ''(Anas carolinensis)'' néven önálló fajként is ismert ''(Anas crecca carolinensis)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas acuta || nyílfarkú réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas querquedula || böjti réce || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas clypeata || kanalas réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Marmaronetta angustirostris || márványos réce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Netta rufina || üstökös réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya ferina || barátréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya nyroca || cigányréce || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya fuligula || kontyos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya marila || hegyi réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria mollissima || pehelyréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria spectabilis || cifra pehelyréce || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Polysticta stelleri || Steller-pehelyréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clangula hyemalis || jegesréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta nigra || fekete réce <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''nyerges réce''' ''(Melanitta americana)'' néven önálló fajként is ismert '''fekete nyerges réce''' ''(Melanitta nigra americana)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta fusca || füstös réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''tükrös réce''' ''(Melanitta deglandi)'' néven önálló fajként is ismert ''(Melanitta fusca deglandi)'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bucephala clangula || kerceréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus albellus || kis bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus serrator || örvös bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus merganser || nagy bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oxyura leucocephala || kékcsőrű réce || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GALLIFORMES ||TYÚKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tetraonidae ||fajdfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrastes bonasia (Bonasa bonasia) || császármadár || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao tetrix (Lyrurus tetrix) || nyírfajd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao urogallus || siketfajd || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phasianidae ||fácánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coturnix coturnix || fürj || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GAVIIFORMES ||BÚVÁRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gaviidae ||búvárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia stellata || északi búvár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia arctica || sarki búvár<ref>Nagyfaj. Beleértve az '''alaszkai búvár''' ''(Gavia pacifica)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gavia arctica pacifica)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia immer || jeges búvár || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PODICIPEDIFORMES ||VÖCSÖKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Podicipedidae ||vöcsökfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tachybaptus ruficollis || kis vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps cristatus || búbos vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps grisegena || vörösnyakú vöcsök || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps auritus || füles vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps nigricollis || feketenyakú vöcsök || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PELECANIFORMES ||GÖDÉNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelecanidae ||gödényfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus onocrotalus || rózsás gödény || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus crispus || borzas gödény || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phalacrocoracidae ||kárókatonafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalacrocorax pygmeus || kis kárókatona || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CICONIIFORMES ||GÓLYAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ardeidae ||gémfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Botaurus stellaris || bölömbika || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ixobrychus minutus || törpegém || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nycticorax nycticorax || bakcsó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardeola ralloides || üstökösgém || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubulcus ibis || pásztorgém || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta garzetta || kis kócsag || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta alba (Ardea alba, Casmerodius albus) || nagy kócsag || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea cinerea || szürke gém || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea purpurea || vörös gém || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ciconiidae ||gólyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia nigra || fekete gólya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia ciconia || fehér gólya || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Threskiornithidae ||íbiszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plegadis falcinellus || batla || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Platalea leucorodia || kanalasgém || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phoenicopteridae ||flamingófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicopterus ruber || rózsás flamingó <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Phoenicopterus roseus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Phoenicopterus ruber roseus)'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>FALCONIFORMES ||SÓLYOMALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Accipitridae ||vágómadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pernis apivorus || darázsölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elanus caeruleus || kuhi || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus migrans || barna kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus milvus || vörös kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haliaeetus albicilla || rétisas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neophron percnopterus || dögkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gyps fulvus || fakó keselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegypius monachus || barátkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circaetus gallicus || kígyászölyv || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus aeruginosus || barna rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus cyaneus || kékes rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus macrourus || fakó rétihéja || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus pygargus || hamvas rétihéja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter gentilis || héja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter nisus || karvaly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter brevipes || kis héja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo buteo || egerészölyv || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo rufinus || pusztai ölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo lagopus || gatyás ölyv || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila pomarina || békászó sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila clanga || fekete sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila nipalensis || pusztai sas || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila heliaca || parlagi sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila chrysaetos || szirti sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus pennatus (Aquila pennata) || törpesas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus fasciatus (Aquila fasciata) || héjasas || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pandionidae ||halászsasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pandion haliaetus || halászsas || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Falconidae ||sólyomfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco naumanni || fehérkarmú vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco tinnunculus || vörös vércse || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco vespertinus || kék vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco columbarius || kis sólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco subbuteo || kabasólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco eleonorae || Eleonóra-sólyom || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco biarmicus || Feldegg-sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco cherrug || kerecsensólyom || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco rusticolus || északi sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco peregrinus || vándorsólyom || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GRUIFORMES ||DARUALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rallidae ||guvatfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rallus aquaticus || guvat || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana porzana || pettyes vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana parva || kis vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana pusilla || törpevízicsibe || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crex crex || haris || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinula chloropus || vízityúk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porphyrio porphyrio || kék fú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gruidae ||darufélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Grus grus || daru || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthropoides virgo (Grus virgo) || pártás daru || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Otididae ||túzokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrax tetrax || reznek || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otis tarda || túzok || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CHARADRIIFORMES ||LILEALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Haematopodidae ||csigaforgató-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haematopus ostralegus || csigaforgató || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Recurvirostridae ||gulipánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Himantopus himantopus || gólyatöcs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Recurvirostra avosetta || gulipán || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Burhinidae ||ugartyúkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Burhinus oedicnemus || ugartyúk || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Glareolidae ||székicsérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola pratincola || székicsér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola nordmanni || feketeszárnyú székicsér || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Charadriidae ||lilefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius dubius || kis lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius hiaticula || parti lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius alexandrinus || széki lile || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius leschenaultii || sivatagi lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius morinellus || havasi lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis apricaria || aranylile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis squatarola || ezüstlile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus spinosus (Hoplopterus spinosus) || tüskés bíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus gregarius (Chettusia gregaria) || lilebíbic || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus leucurus (Chettusia leucura) || fehérfarkú lilebíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus vanellus || bíbic || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scolopacidae ||Szalonkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris canutus || sarki partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alba || fenyérfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris minuta || apró partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris temminckii || Temminck-partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris melanotos || vándorpartfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris ferruginea || sarlós partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris maritima || tengeri partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alpina || havasi partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limicola falcinellus || sárjáró || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tryngites subruficollis || cankópartfutó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Philomachus pugnax || pajzsoscankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lymnocryptes minimus || kis sárszalonka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago gallinago || sárszalonka<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''amerikai sárszalonka''' ''(Gallinago delicata)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gallinago gallinago delicata)'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago media || nagy sárszalonka || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa limosa || nagy goda || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa lapponica || kis goda || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius phaeopus || kis póling || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius tenuirostris || vékonycsőrű póling || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius arquata || nagy póling || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa erythropus || füstös cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa totanus || piroslábú cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa stagnatilis|| tavi cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa nebularia || szürke cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa ochropus || erdei cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa glareola || réti cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xenus cinereus || terekcankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Actitis hypoleucos || billegetőcankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Arenaria interpres || kőforgató || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus lobatus || vékonycsőrű víztaposó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus fulicarius || laposcsőrű víztaposó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Stercorariida ||halfarkasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius pomarinus || szélesfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius parasiticus || ékfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius longicaudus || nyílfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius skua || nagy halfarkas || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laridae ||sirályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ichthyaetus (Ichthyaetus ichthyaetus) || halászsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ridibundus (Chroicocephalus ridibundus) || dankasirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus genei (Chroicocephalus genei) || vékonycsőrű sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus melanocephalus || szerecsensirály || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus canus || viharsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus audouinii || korallsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus fuscus || heringsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus argentatus || ezüstsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus glaucoides || sarki sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus hyperboreus || jeges sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus marinus || dolmányos sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus minutus (Hydrocoloeus minutus) || kis sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xema sabini || fecskesirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rissa tridactyla || csüllő || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sternidae ||csérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gelochelidon nilotica || kacagócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna caspia (Hydroprogne caspia) || lócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna sandvicensis || kenti csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna hirundo || küszvágó csér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna paradisaea || sarki csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna albifrons (Sternula albifrons) || kis csér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias hybrida || fattyúszerkő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias niger || kormos szerkő || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias leucopterus || fehérszárnyú szerkő || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcidae ||Alkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alca torda || alka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fratercula arctica || lunda || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>COLUMBIFORMES ||GALAMBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Columbidae ||Galambfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Columba oenas || kék galamb || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Streptopelia turtur || vadgerle || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CUCULIFORMES ||KAKUKKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cuculidae ||kakukkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clamator glandarius || pettyes kakukk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cuculus canorus || kakukk || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>STRIGIFORMES ||BAGOLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tytonidae ||gyöngybagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tyto alba || gyöngybagoly || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Strigidae ||bagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otus scops || füleskuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo bubo || uhu<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''bengáli uhu''' ''(Bubo bengalensis)'' és '''koreai uhu''' ''(Bubo tenuipes)'' néven önálló fajként is ismert ''(Bubo bubo bengalensis)'' és ''(Bubo bubo tenuipes)'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo scandiacus (Nyctea scandiaca) || hóbagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Surnia ulula || karvalybagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glaucidium passerinum || törpekuvik || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Athene noctua || kuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix aluco || macskabagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix uralensis || uráli bagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio otus || erdei fülesbagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio flammeus || réti fülesbagoly || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegolius funereus || gatyáskuvik || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAPRIMULGIFORMES ||LAPPANTYÚALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Caprimulgidae ||lappantyúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Caprimulgus europaeus || lappantyú || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>APODIFORMES ||SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b> Apodidae||sarlósfecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus apus || sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus pallidus || halvány sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus melba || havasi sarlósfecske || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CORACIIFORMES ||SZALAKÓTAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcedinidae ||jégmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alcedo atthis || jégmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Meropidae ||gyurgyalagfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Merops apiaster || gyurgyalag || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Coraciidae ||szalakótafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coracias garrulus || szalakóta || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Upupidae ||búbosbankafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Upupa epops || búbosbanka || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PICIFORMES ||HARKÁLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Picidae ||Harkályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Jynx torquilla || nyaktekercs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus canus || hamvas küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus viridis || zöld küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dryocopus martius || fekete harkály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos major || nagy fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos syriacus || balkáni fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos medius || középfakopáncs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos leucotos || fehérhátú fakopáncs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos minor || kis fakopáncs || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PASSERIFORMES ||VERÉBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alaudidae ||Pacsirtafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Melanocorypha calandra || kalandrapacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Calandrella brachydactyla || szikipacsirta || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Galerida cristata || búbos pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Lullula arborea || erdei pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Alauda arvensis || mezei pacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Eremophila alpestris || havasi fülespacsirta || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Hirundinidae ||Fecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Riparia riparia || partifecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo rustica || füsti fecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo daurica (Cecropis daurica) || vörhenyes fecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Delichon urbicum || molnárfecske || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Motacillidae ||Billegetőfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus campestris || parlagi pityer || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus trivialis || erdei pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus pratensis || réti pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus cervinus || rozsdástorkú pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus spinoletta || havasi pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla flava || sárga billegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla citreola || citrombillegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla cinerea || hegyi billegető || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla alba || barázdabillegető || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Bombycillidae ||Csonttollúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombycilla garrulus || csonttollú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cinclidae ||vízirigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cinclus cinclus || vízirigó || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Troglodytidae ||ökörszemfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Troglodytes troglodytes || ökörszem || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Prunellidae ||szürkebegyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella modularis || erdei szürkebegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella collaris || havasi szürkebegy || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Turdidae ||rigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erithacus rubecula || vörösbegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia luscinia || nagy fülemüle || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia megarhynchos || fülemüle || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia svecica || kékbegy || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tarsiger cyanurus || kékfarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus ochruros || házi rozsdafarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus phoenicurus || kerti rozsdafarkú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola rubetra || rozsdás csuk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus || cigánycsuk<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''európai cigánycsuk''' ''(Saxicola rubicola)'' és '''szibériai csuk''' ''(Saxicola maurus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Saxicola torquatus rubicola)'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe isabellina || pusztai hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe oenanthe || hantmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe pleschanka || apácahantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe hispanica || déli hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola saxatilis || kövirigó || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola solitarius || kék kövirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus torquatus || örvös rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus merula || fekete rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus pilaris || fenyőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus philomelos || énekes rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus iliacus || szőlőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus viscivorus || léprigó || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sylviidae ||poszátafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cettia cetti || berki poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cisticola juncidis || szuharbújó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella naevia || réti tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella fluviatilis || berki tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella luscinioides || nádi tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus melanopogon || fülemülesitke || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus paludicola || csíkosfejű nádiposzáta || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus schoenobaenus || foltos nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus agricola || rozsdás nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus palustris || énekes nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus scirpaceus || cserregő nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus arundinaceus || nádirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais pallida (Iduna pallida) || halvány geze || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais icterina || kerti geze || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia cantillans || bajszos poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia melanocephala || kucsmás poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia nisoria || karvalyposzáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia curruca || kis poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia communis || mezei poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia borin || kerti poszáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia atricapilla || barátposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus proregulus || királyfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus inornatus || vándorfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus bonelli || Bonelli-füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus sibilatrix || sisegő füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus collybita || csilpcsalpfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus trochilus || fitiszfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus regulus || sárgafejű királyka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus ignicapilla || tüzesfejű királyka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muscicapidae ||légykapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscicapa striata || szürke légykapó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula parva || kis légykapó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula albicollis || örvös légykapó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula hypoleuca || kormos légykapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Timaliidae ||timáliafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Panurus biarmicus || barkóscinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Aegithalidae ||őszapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegithalos caudatus || őszapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Paridae ||cinegefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus palustris (Poecile palustris) || barátcinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus montanus (Poecile montanus) || kormosfejű cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus cristatus (Lophophanes cristatus) || búbos cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus ater (Periparus ater) || fenyvescinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus caeruleus (Cyanistes caeruleus) || kék cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus major || széncinege || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sittidae ||csuszkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sitta europaea || csuszka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tichodromadidae ||hajnalmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tichodroma muraria || hajnalmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Certhiidae ||fakuszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia familiaris || hegyi fakusz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia brachydactyla || rövidkarmú fakusz || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Remizidae ||függőcinege-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Remiz pendulinus || függőcinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Oriolidae ||sárgarigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oriolus oriolus || sárgarigó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laniidae ||gébicsfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius collurio || tövisszúró gébics || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius minor || kis őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius excubitor || nagy őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius senator || vörösfejű gébics || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Corvidae ||varjúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nucifraga caryocatactes || fenyőszajkó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax graculus || havasi csóka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax pyrrhocorax || havasi varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus monedula || csóka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus frugilegus || vetési varjú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corone corone || kormos varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corax || holló || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sturnidae ||seregélyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sturnus roseus (Pastor roseus) || pásztormadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Passeridae ||verébfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Passer montanus || mezei veréb || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Montifringilla nivalis || havasipinty || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Fringillidae ||pintyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla coelebs || erdei pinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla montifringilla || fenyőpinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Serinus serinus || csicsörke || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis chloris || zöldike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis carduelis || tengelic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis spinus || csíz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis cannabina || kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flavirostris || sárgacsőrű kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flammea || zsezse<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''barna zsezse''' ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis hornemanni || szürke zsezse || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia leucoptera || szalagos keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia curvirostra || keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carpodacus erythrinus || karmazsinpirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pinicola enucleator || nagy pirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhula pyrrhula || süvöltő || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coccothraustes coccothraustes || meggyvágó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Emberizidae ||sármányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calcarius lapponicus || sarkantyús sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plectrophenax nivalis || hósármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza leucocephalos || fenyősármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza citrinella || citromsármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cirlus || sövénysármány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cia || bajszos sármány || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza hortulana || kerti sármány || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza rustica || erdei sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza pusilla || törpesármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza schoeniclus || nádi sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza melanocephala || kucsmás sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza calandra (Miliaria calandra) || sordély || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MAMMALIA ||EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PLACENTALIA ||MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceomorpha ||SÜNALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceidae ||sünfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erinaceus concolor || keleti sün || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SORICOMORPHA ||CICKÁNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Soricidae ||cickányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura leucodon || mezei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura suaveolens || keleti cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys anomalus || Miller-vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys fodiens || közönséges vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex alpinus || havasi cickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex araneus || erdei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex minutus || törpecickány || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Talpidae ||vakondfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Talpa europaea || vakond || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MICROCHIROPTERA ||KISDENEVÉREK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rhinolophidae ||patkósdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus euryale || kereknyergű patkósdenevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus ferrumequinum || nagy patkósdenevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus hipposideros || kis patkósdenevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Vespertilionidae ||simaorrúdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbastella barbastellus || nyugati piszedenevér (piszedenevér) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus nilssonii || északi késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus serotinus || közönséges késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hypsugo savii || alpesi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Miniopterus schreibersii || hosszúszárnyú denevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis alcathoe || nimfadenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis bechsteinii || nagyfülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis blythii || hegyesorrú denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis brandtii || Brandt-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis dasycneme || tavi denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis daubentonii || vízi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis emarginatus || csonkafülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis myotis || közönséges denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis mystacinus || bajuszos denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis nattereri || horgasszőrű denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus lasiopterus || óriás-koraidenevér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus leisleri || szőröskarú koraidenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus noctula || rőt koraidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus kuhlii || fehérszélű törpedenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus nathusii || durvavitorlájú törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pipistrellus || közönséges törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pygmaeus || szoprán törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus auritus || barna hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus austriacus || szürke hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vespertilio murinus || fehértorkú denevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>RODENTIA ||RÁGCSÁLÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sciuridae ||mókusfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sciurus vulgaris || mókus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Spermophilus citellus || ürge || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Castoridae ||hódfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Castor fiber || eurázsiai hód || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Microtidae ||pocokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus agrestis || csalitjáró pocok || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus oeconomus || északi pocok || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gliridae ||pelefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Dryomys nitedula || erdei pele || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glis glis (Myoxus glis) || nagy pele || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscardinus avellanarius || mogyorós pele || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muridae ||egérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Micromys minutus || törpeegér || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Zapodidae ||szöcskeegérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sicista subtilis || csíkos szöcskeegér || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Spalacidae ||földikutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nannospalax leucodon || nyugati földikutya<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''erdélyi földikutya''' ''(Nannospalax transsylvanicus)'', '''magyar földikutya''' ''(Nannospalax hungaricus)'', '''délvidéki földikutya''' (Nannospalax montanosyrmiensis) és '''szerémségi földikutya''' ''(Nannospalax syrmiensis)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CARNIVORA ||RAGADOZÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Canidae ||kutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Canis lupus || farkas<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ursidae ||medvefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ursus arctos || barna medve || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Mustelidae ||menyétfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela erminea || hermelin || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela nivalis || menyét || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela eversmanii || molnárgörény || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Martes martes || nyuszt || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lutra lutra || vidra || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Felidae ||macskafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Felis silvestris 28 || vadmacska<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lynx lynx || hiúz || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} ggari3habhkg2a9b4uwjqwskvsyhiom 551535 551532 2026-07-20T09:28:15Z KeFe 20 551535 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Tiszai ingola]] ||Eudontomyzon danfordi || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai ingola]] || Eudontomyzon mariae|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vladykov-ingola ||Eudontomyzon vladykovi|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tokfélék ||Acipenseridae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PONTYALAKÚAK]] ||CYPRINIFORMES</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rutilus frisii || Gyöngyös koncér<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Petényi-márna]] (magyar márna) || [[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[kárpáti márna]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Halványfoltú küllő]] ||Gobio albipinnatus (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Homoki küllő]] ||Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sabanejewia aurata || Törpecsík <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Umbridae ||[[Pócfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Umbra krameri || [[Lápi póc]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salmonidae ||Pisztrángfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Thymallus thymallus || [[Pénzes pér]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hucho hucho || [[Dunai galóca]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SCORPAENIFORMES ||SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cottidae ||[[Kölöntefélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cottus gobio || [[Botos kölönte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cottus poecilopus || [[Cifra kölönte]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PERCIFORMES ||SÜGÉRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Percidae ||[[Sügérfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus baloni || [[Széles durbincs]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus schraetser || [[Selymes durbincs]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel zingel || [[Magyar bucó]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel streber || [[Német bucó]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AMPHIBIA ||KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAUDATA ||FARKOS KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salamandridae ||[[Szalamandrafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Salamandra salamandra || [[Foltos szalamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus alpestris || [[Alpesi gőte]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus carnifex || [[Alpesi tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus cristatus || [[Közönséges tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus dobrogicus || [[Dunai tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus vulgaris || [[Pettyes gőte]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANURA ||BÉKÁK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék]] || Discoglossidae</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina bombina || [[Vöröshasú unka]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina variegata || [[Sárgahasú unka]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelobatidae ||Ásóbékafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelobates fuscus || [[Barna ásóbéka]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék]] ||Bufonidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna varangy]] || Bufo bufo|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld varangy]] ||Bufo viridis || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék]] || Hylidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Valódibéka-félék||Ranidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kis tavibéka ||Rana lessonae (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kecskebéka ||Rana esculenta (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kacagó béka (tavibéka) ||Rana ridibunda (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emys orbicularis || Mocsári teknős || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SQUAMATA ||PIKKELYES HÜLLŐK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Lacertidae ||nyakörvösgyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta agilis || fürge gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta viridis || zöld gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis muralis || fali gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis taurica || homoki gyík || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zootoca vivipara (Lacerta vivipara) || elevenszülő gyík || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scincidae ||szkinkfélék (vakondokgyíkfélék) </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ablepharus kitaibelii || pannon gyík (magyar gyík) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anguidae ||lábatlangyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anguis fragilis || lábatlangyík<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elaphe longissima (Zamenis longissimus) || erdei sikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coluber caspius (Dolichophis caspius) || haragos sikló || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coronella austriaca || rézsikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix natrix || vízisikló || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix tessellata || kockás sikló || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Viperidae ||Viperafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera berus || keresztes vipera || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera ursinii || parlagi vipera <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''rákosi vipera''' ''(Vipera ursinii rakosiensis)'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''(Vipera ursinii renardi)'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AVES ||MADARAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANSERIFORMES ||LÚDALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anatidae ||récefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus columbianus || kis hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus cygnus || énekes hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser brachyrhynchus || rövidcsőrű lúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser erythropus || kis lilik || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta leucopsis || apácalúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta bernicla || örvös lúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta ruficollis || vörösnyakú lúd || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna ferruginea || vörös ásólúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna tadorna || bütykös ásólúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas penelope || fütyülő réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas strepera || kendermagos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas crecca || csörgő réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''zöldszárnyú réce''' ''(Anas carolinensis)'' néven önálló fajként is ismert ''(Anas crecca carolinensis)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas acuta || nyílfarkú réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas querquedula || böjti réce || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas clypeata || kanalas réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Marmaronetta angustirostris || márványos réce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Netta rufina || üstökös réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya ferina || barátréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya nyroca || cigányréce || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya fuligula || kontyos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya marila || hegyi réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria mollissima || pehelyréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria spectabilis || cifra pehelyréce || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Polysticta stelleri || Steller-pehelyréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clangula hyemalis || jegesréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta nigra || fekete réce <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''nyerges réce''' ''(Melanitta americana)'' néven önálló fajként is ismert '''fekete nyerges réce''' ''(Melanitta nigra americana)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta fusca || füstös réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''tükrös réce''' ''(Melanitta deglandi)'' néven önálló fajként is ismert ''(Melanitta fusca deglandi)'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bucephala clangula || kerceréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus albellus || kis bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus serrator || örvös bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus merganser || nagy bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oxyura leucocephala || kékcsőrű réce || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GALLIFORMES ||TYÚKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tetraonidae ||fajdfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrastes bonasia (Bonasa bonasia) || császármadár || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao tetrix (Lyrurus tetrix) || nyírfajd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao urogallus || siketfajd || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phasianidae ||fácánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coturnix coturnix || fürj || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GAVIIFORMES ||BÚVÁRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gaviidae ||búvárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia stellata || északi búvár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia arctica || sarki búvár<ref>Nagyfaj. Beleértve az '''alaszkai búvár''' ''(Gavia pacifica)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gavia arctica pacifica)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia immer || jeges búvár || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PODICIPEDIFORMES ||VÖCSÖKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Podicipedidae ||vöcsökfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tachybaptus ruficollis || kis vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps cristatus || búbos vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps grisegena || vörösnyakú vöcsök || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps auritus || füles vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps nigricollis || feketenyakú vöcsök || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PELECANIFORMES ||GÖDÉNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelecanidae ||gödényfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus onocrotalus || rózsás gödény || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus crispus || borzas gödény || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phalacrocoracidae ||kárókatonafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalacrocorax pygmeus || kis kárókatona || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CICONIIFORMES ||GÓLYAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ardeidae ||gémfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Botaurus stellaris || bölömbika || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ixobrychus minutus || törpegém || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nycticorax nycticorax || bakcsó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardeola ralloides || üstökösgém || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubulcus ibis || pásztorgém || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta garzetta || kis kócsag || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta alba (Ardea alba, Casmerodius albus) || nagy kócsag || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea cinerea || szürke gém || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea purpurea || vörös gém || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ciconiidae ||gólyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia nigra || fekete gólya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia ciconia || fehér gólya || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Threskiornithidae ||íbiszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plegadis falcinellus || batla || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Platalea leucorodia || kanalasgém || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phoenicopteridae ||flamingófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicopterus ruber || rózsás flamingó <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Phoenicopterus roseus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Phoenicopterus ruber roseus)'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>FALCONIFORMES ||SÓLYOMALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Accipitridae ||vágómadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pernis apivorus || darázsölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elanus caeruleus || kuhi || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus migrans || barna kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus milvus || vörös kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haliaeetus albicilla || rétisas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neophron percnopterus || dögkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gyps fulvus || fakó keselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegypius monachus || barátkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circaetus gallicus || kígyászölyv || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus aeruginosus || barna rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus cyaneus || kékes rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus macrourus || fakó rétihéja || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus pygargus || hamvas rétihéja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter gentilis || héja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter nisus || karvaly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter brevipes || kis héja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo buteo || egerészölyv || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo rufinus || pusztai ölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo lagopus || gatyás ölyv || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila pomarina || békászó sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila clanga || fekete sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila nipalensis || pusztai sas || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila heliaca || parlagi sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila chrysaetos || szirti sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus pennatus (Aquila pennata) || törpesas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus fasciatus (Aquila fasciata) || héjasas || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pandionidae ||halászsasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pandion haliaetus || halászsas || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Falconidae ||sólyomfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco naumanni || fehérkarmú vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco tinnunculus || vörös vércse || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco vespertinus || kék vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco columbarius || kis sólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco subbuteo || kabasólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco eleonorae || Eleonóra-sólyom || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco biarmicus || Feldegg-sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco cherrug || kerecsensólyom || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco rusticolus || északi sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco peregrinus || vándorsólyom || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GRUIFORMES ||DARUALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rallidae ||guvatfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rallus aquaticus || guvat || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana porzana || pettyes vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana parva || kis vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana pusilla || törpevízicsibe || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crex crex || haris || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinula chloropus || vízityúk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porphyrio porphyrio || kék fú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gruidae ||darufélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Grus grus || daru || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthropoides virgo (Grus virgo) || pártás daru || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Otididae ||túzokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrax tetrax || reznek || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otis tarda || túzok || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CHARADRIIFORMES ||LILEALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Haematopodidae ||csigaforgató-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haematopus ostralegus || csigaforgató || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Recurvirostridae ||gulipánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Himantopus himantopus || gólyatöcs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Recurvirostra avosetta || gulipán || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Burhinidae ||ugartyúkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Burhinus oedicnemus || ugartyúk || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Glareolidae ||székicsérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola pratincola || székicsér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola nordmanni || feketeszárnyú székicsér || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Charadriidae ||lilefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius dubius || kis lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius hiaticula || parti lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius alexandrinus || széki lile || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius leschenaultii || sivatagi lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius morinellus || havasi lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis apricaria || aranylile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis squatarola || ezüstlile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus spinosus (Hoplopterus spinosus) || tüskés bíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus gregarius (Chettusia gregaria) || lilebíbic || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus leucurus (Chettusia leucura) || fehérfarkú lilebíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus vanellus || bíbic || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scolopacidae ||Szalonkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris canutus || sarki partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alba || fenyérfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris minuta || apró partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris temminckii || Temminck-partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris melanotos || vándorpartfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris ferruginea || sarlós partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris maritima || tengeri partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alpina || havasi partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limicola falcinellus || sárjáró || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tryngites subruficollis || cankópartfutó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Philomachus pugnax || pajzsoscankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lymnocryptes minimus || kis sárszalonka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago gallinago || sárszalonka<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''amerikai sárszalonka''' ''(Gallinago delicata)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gallinago gallinago delicata)'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago media || nagy sárszalonka || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa limosa || nagy goda || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa lapponica || kis goda || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius phaeopus || kis póling || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius tenuirostris || vékonycsőrű póling || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius arquata || nagy póling || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa erythropus || füstös cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa totanus || piroslábú cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa stagnatilis|| tavi cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa nebularia || szürke cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa ochropus || erdei cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa glareola || réti cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xenus cinereus || terekcankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Actitis hypoleucos || billegetőcankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Arenaria interpres || kőforgató || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus lobatus || vékonycsőrű víztaposó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus fulicarius || laposcsőrű víztaposó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Stercorariida ||halfarkasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius pomarinus || szélesfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius parasiticus || ékfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius longicaudus || nyílfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius skua || nagy halfarkas || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laridae ||sirályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ichthyaetus (Ichthyaetus ichthyaetus) || halászsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ridibundus (Chroicocephalus ridibundus) || dankasirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus genei (Chroicocephalus genei) || vékonycsőrű sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus melanocephalus || szerecsensirály || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus canus || viharsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus audouinii || korallsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus fuscus || heringsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus argentatus || ezüstsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus glaucoides || sarki sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus hyperboreus || jeges sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus marinus || dolmányos sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus minutus (Hydrocoloeus minutus) || kis sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xema sabini || fecskesirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rissa tridactyla || csüllő || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sternidae ||csérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gelochelidon nilotica || kacagócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna caspia (Hydroprogne caspia) || lócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna sandvicensis || kenti csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna hirundo || küszvágó csér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna paradisaea || sarki csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna albifrons (Sternula albifrons) || kis csér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias hybrida || fattyúszerkő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias niger || kormos szerkő || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias leucopterus || fehérszárnyú szerkő || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcidae ||Alkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alca torda || alka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fratercula arctica || lunda || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>COLUMBIFORMES ||GALAMBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Columbidae ||Galambfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Columba oenas || kék galamb || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Streptopelia turtur || vadgerle || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CUCULIFORMES ||KAKUKKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cuculidae ||kakukkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clamator glandarius || pettyes kakukk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cuculus canorus || kakukk || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>STRIGIFORMES ||BAGOLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tytonidae ||gyöngybagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tyto alba || gyöngybagoly || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Strigidae ||bagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otus scops || füleskuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo bubo || uhu<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''bengáli uhu''' ''(Bubo bengalensis)'' és '''koreai uhu''' ''(Bubo tenuipes)'' néven önálló fajként is ismert ''(Bubo bubo bengalensis)'' és ''(Bubo bubo tenuipes)'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo scandiacus (Nyctea scandiaca) || hóbagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Surnia ulula || karvalybagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glaucidium passerinum || törpekuvik || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Athene noctua || kuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix aluco || macskabagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix uralensis || uráli bagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio otus || erdei fülesbagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio flammeus || réti fülesbagoly || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegolius funereus || gatyáskuvik || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAPRIMULGIFORMES ||LAPPANTYÚALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Caprimulgidae ||lappantyúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Caprimulgus europaeus || lappantyú || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>APODIFORMES ||SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b> Apodidae||sarlósfecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus apus || sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus pallidus || halvány sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus melba || havasi sarlósfecske || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CORACIIFORMES ||SZALAKÓTAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcedinidae ||jégmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alcedo atthis || jégmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Meropidae ||gyurgyalagfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Merops apiaster || gyurgyalag || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Coraciidae ||szalakótafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coracias garrulus || szalakóta || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Upupidae ||búbosbankafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Upupa epops || búbosbanka || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PICIFORMES ||HARKÁLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Picidae ||Harkályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Jynx torquilla || nyaktekercs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus canus || hamvas küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus viridis || zöld küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dryocopus martius || fekete harkály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos major || nagy fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos syriacus || balkáni fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos medius || középfakopáncs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos leucotos || fehérhátú fakopáncs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos minor || kis fakopáncs || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PASSERIFORMES ||VERÉBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alaudidae ||Pacsirtafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Melanocorypha calandra || kalandrapacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Calandrella brachydactyla || szikipacsirta || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Galerida cristata || búbos pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Lullula arborea || erdei pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Alauda arvensis || mezei pacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Eremophila alpestris || havasi fülespacsirta || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Hirundinidae ||Fecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Riparia riparia || partifecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo rustica || füsti fecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo daurica (Cecropis daurica) || vörhenyes fecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Delichon urbicum || molnárfecske || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Motacillidae ||Billegetőfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus campestris || parlagi pityer || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus trivialis || erdei pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus pratensis || réti pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus cervinus || rozsdástorkú pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus spinoletta || havasi pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla flava || sárga billegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla citreola || citrombillegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla cinerea || hegyi billegető || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla alba || barázdabillegető || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Bombycillidae ||Csonttollúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombycilla garrulus || csonttollú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cinclidae ||vízirigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cinclus cinclus || vízirigó || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Troglodytidae ||ökörszemfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Troglodytes troglodytes || ökörszem || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Prunellidae ||szürkebegyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella modularis || erdei szürkebegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella collaris || havasi szürkebegy || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Turdidae ||rigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erithacus rubecula || vörösbegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia luscinia || nagy fülemüle || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia megarhynchos || fülemüle || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia svecica || kékbegy || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tarsiger cyanurus || kékfarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus ochruros || házi rozsdafarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus phoenicurus || kerti rozsdafarkú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola rubetra || rozsdás csuk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus || cigánycsuk<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''európai cigánycsuk''' ''(Saxicola rubicola)'' és '''szibériai csuk''' ''(Saxicola maurus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Saxicola torquatus rubicola)'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe isabellina || pusztai hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe oenanthe || hantmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe pleschanka || apácahantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe hispanica || déli hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola saxatilis || kövirigó || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola solitarius || kék kövirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus torquatus || örvös rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus merula || fekete rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus pilaris || fenyőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus philomelos || énekes rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus iliacus || szőlőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus viscivorus || léprigó || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sylviidae ||poszátafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cettia cetti || berki poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cisticola juncidis || szuharbújó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella naevia || réti tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella fluviatilis || berki tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella luscinioides || nádi tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus melanopogon || fülemülesitke || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus paludicola || csíkosfejű nádiposzáta || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus schoenobaenus || foltos nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus agricola || rozsdás nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus palustris || énekes nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus scirpaceus || cserregő nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus arundinaceus || nádirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais pallida (Iduna pallida) || halvány geze || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais icterina || kerti geze || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia cantillans || bajszos poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia melanocephala || kucsmás poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia nisoria || karvalyposzáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia curruca || kis poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia communis || mezei poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia borin || kerti poszáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia atricapilla || barátposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus proregulus || királyfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus inornatus || vándorfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus bonelli || Bonelli-füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus sibilatrix || sisegő füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus collybita || csilpcsalpfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus trochilus || fitiszfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus regulus || sárgafejű királyka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus ignicapilla || tüzesfejű királyka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muscicapidae ||légykapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscicapa striata || szürke légykapó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula parva || kis légykapó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula albicollis || örvös légykapó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula hypoleuca || kormos légykapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Timaliidae ||timáliafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Panurus biarmicus || barkóscinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Aegithalidae ||őszapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegithalos caudatus || őszapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Paridae ||cinegefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus palustris (Poecile palustris) || barátcinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus montanus (Poecile montanus) || kormosfejű cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus cristatus (Lophophanes cristatus) || búbos cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus ater (Periparus ater) || fenyvescinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus caeruleus (Cyanistes caeruleus) || kék cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus major || széncinege || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sittidae ||csuszkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sitta europaea || csuszka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tichodromadidae ||hajnalmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tichodroma muraria || hajnalmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Certhiidae ||fakuszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia familiaris || hegyi fakusz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia brachydactyla || rövidkarmú fakusz || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Remizidae ||függőcinege-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Remiz pendulinus || függőcinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Oriolidae ||sárgarigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oriolus oriolus || sárgarigó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laniidae ||gébicsfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius collurio || tövisszúró gébics || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius minor || kis őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius excubitor || nagy őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius senator || vörösfejű gébics || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Corvidae ||varjúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nucifraga caryocatactes || fenyőszajkó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax graculus || havasi csóka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax pyrrhocorax || havasi varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus monedula || csóka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus frugilegus || vetési varjú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corone corone || kormos varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corax || holló || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sturnidae ||seregélyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sturnus roseus (Pastor roseus) || pásztormadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Passeridae ||verébfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Passer montanus || mezei veréb || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Montifringilla nivalis || havasipinty || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Fringillidae ||pintyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla coelebs || erdei pinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla montifringilla || fenyőpinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Serinus serinus || csicsörke || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis chloris || zöldike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis carduelis || tengelic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis spinus || csíz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis cannabina || kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flavirostris || sárgacsőrű kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flammea || zsezse<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''barna zsezse''' ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis hornemanni || szürke zsezse || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia leucoptera || szalagos keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia curvirostra || keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carpodacus erythrinus || karmazsinpirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pinicola enucleator || nagy pirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhula pyrrhula || süvöltő || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coccothraustes coccothraustes || meggyvágó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Emberizidae ||sármányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calcarius lapponicus || sarkantyús sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plectrophenax nivalis || hósármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza leucocephalos || fenyősármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza citrinella || citromsármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cirlus || sövénysármány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cia || bajszos sármány || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza hortulana || kerti sármány || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza rustica || erdei sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza pusilla || törpesármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza schoeniclus || nádi sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza melanocephala || kucsmás sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza calandra (Miliaria calandra) || sordély || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MAMMALIA ||EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PLACENTALIA ||MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceomorpha ||SÜNALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceidae ||sünfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erinaceus concolor || keleti sün || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SORICOMORPHA ||CICKÁNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Soricidae ||cickányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura leucodon || mezei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura suaveolens || keleti cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys anomalus || Miller-vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys fodiens || közönséges vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex alpinus || havasi cickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex araneus || erdei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex minutus || törpecickány || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Talpidae ||vakondfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Talpa europaea || vakond || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MICROCHIROPTERA ||KISDENEVÉREK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rhinolophidae ||patkósdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus euryale || kereknyergű patkósdenevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus ferrumequinum || nagy patkósdenevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus hipposideros || kis patkósdenevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Vespertilionidae ||simaorrúdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbastella barbastellus || nyugati piszedenevér (piszedenevér) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus nilssonii || északi késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus serotinus || közönséges késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hypsugo savii || alpesi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Miniopterus schreibersii || hosszúszárnyú denevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis alcathoe || nimfadenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis bechsteinii || nagyfülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis blythii || hegyesorrú denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis brandtii || Brandt-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis dasycneme || tavi denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis daubentonii || vízi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis emarginatus || csonkafülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis myotis || közönséges denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis mystacinus || bajuszos denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis nattereri || horgasszőrű denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus lasiopterus || óriás-koraidenevér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus leisleri || szőröskarú koraidenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus noctula || rőt koraidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus kuhlii || fehérszélű törpedenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus nathusii || durvavitorlájú törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pipistrellus || közönséges törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pygmaeus || szoprán törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus auritus || barna hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus austriacus || szürke hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vespertilio murinus || fehértorkú denevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>RODENTIA ||RÁGCSÁLÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sciuridae ||mókusfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sciurus vulgaris || mókus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Spermophilus citellus || ürge || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Castoridae ||hódfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Castor fiber || eurázsiai hód || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Microtidae ||pocokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus agrestis || csalitjáró pocok || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus oeconomus || északi pocok || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gliridae ||pelefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Dryomys nitedula || erdei pele || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glis glis (Myoxus glis) || nagy pele || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscardinus avellanarius || mogyorós pele || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muridae ||egérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Micromys minutus || törpeegér || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Zapodidae ||szöcskeegérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sicista subtilis || csíkos szöcskeegér || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Spalacidae ||földikutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nannospalax leucodon || nyugati földikutya<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''erdélyi földikutya''' ''(Nannospalax transsylvanicus)'', '''magyar földikutya''' ''(Nannospalax hungaricus)'', '''délvidéki földikutya''' (Nannospalax montanosyrmiensis) és '''szerémségi földikutya''' ''(Nannospalax syrmiensis)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CARNIVORA ||RAGADOZÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Canidae ||kutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Canis lupus || farkas<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ursidae ||medvefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ursus arctos || barna medve || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Mustelidae ||menyétfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela erminea || hermelin || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela nivalis || menyét || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela eversmanii || molnárgörény || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Martes martes || nyuszt || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lutra lutra || vidra || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Felidae ||macskafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Felis silvestris 28 || vadmacska<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lynx lynx || hiúz || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} fo4y18j8187p7192a87o5o8jutzscme 551536 551535 2026-07-20T09:34:18Z KeFe 20 551536 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Tiszai ingola]] ||Eudontomyzon danfordi || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai ingola]] || Eudontomyzon mariae|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vladykov-ingola ||Eudontomyzon vladykovi|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tokfélék ||Acipenseridae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PONTYALAKÚAK]] ||CYPRINIFORMES</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rutilus frisii || Gyöngyös koncér<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Petényi-márna]] (magyar márna) || [[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[kárpáti márna]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Halványfoltú küllő]] ||Gobio albipinnatus (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Homoki küllő]] ||Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sabanejewia aurata || Törpecsík <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Thymallus thymallus || [[Pénzes pér]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||SCORPAENIFORMES </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus baloni || [[Széles durbincs]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus schraetser || [[Selymes durbincs]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel zingel || [[Magyar bucó]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel streber || [[Német bucó]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AMPHIBIA ||KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAUDATA ||FARKOS KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salamandridae ||[[Szalamandrafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Salamandra salamandra || [[Foltos szalamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus alpestris || [[Alpesi gőte]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus carnifex || [[Alpesi tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus cristatus || [[Közönséges tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus dobrogicus || [[Dunai tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus vulgaris || [[Pettyes gőte]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANURA ||BÉKÁK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék]] || Discoglossidae</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina bombina || [[Vöröshasú unka]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina variegata || [[Sárgahasú unka]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelobatidae ||Ásóbékafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelobates fuscus || [[Barna ásóbéka]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék]] ||Bufonidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna varangy]] || Bufo bufo|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld varangy]] ||Bufo viridis || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék]] || Hylidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Valódibéka-félék||Ranidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kis tavibéka ||Rana lessonae (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kecskebéka ||Rana esculenta (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kacagó béka (tavibéka) ||Rana ridibunda (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emys orbicularis || Mocsári teknős || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SQUAMATA ||PIKKELYES HÜLLŐK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Lacertidae ||nyakörvösgyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta agilis || fürge gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta viridis || zöld gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis muralis || fali gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis taurica || homoki gyík || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zootoca vivipara (Lacerta vivipara) || elevenszülő gyík || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scincidae ||szkinkfélék (vakondokgyíkfélék) </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ablepharus kitaibelii || pannon gyík (magyar gyík) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anguidae ||lábatlangyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anguis fragilis || lábatlangyík<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elaphe longissima (Zamenis longissimus) || erdei sikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coluber caspius (Dolichophis caspius) || haragos sikló || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coronella austriaca || rézsikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix natrix || vízisikló || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix tessellata || kockás sikló || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Viperidae ||Viperafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera berus || keresztes vipera || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera ursinii || parlagi vipera <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''rákosi vipera''' ''(Vipera ursinii rakosiensis)'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''(Vipera ursinii renardi)'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AVES ||MADARAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANSERIFORMES ||LÚDALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anatidae ||récefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus columbianus || kis hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus cygnus || énekes hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser brachyrhynchus || rövidcsőrű lúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser erythropus || kis lilik || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta leucopsis || apácalúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta bernicla || örvös lúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta ruficollis || vörösnyakú lúd || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna ferruginea || vörös ásólúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna tadorna || bütykös ásólúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas penelope || fütyülő réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas strepera || kendermagos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas crecca || csörgő réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''zöldszárnyú réce''' ''(Anas carolinensis)'' néven önálló fajként is ismert ''(Anas crecca carolinensis)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas acuta || nyílfarkú réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas querquedula || böjti réce || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas clypeata || kanalas réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Marmaronetta angustirostris || márványos réce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Netta rufina || üstökös réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya ferina || barátréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya nyroca || cigányréce || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya fuligula || kontyos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya marila || hegyi réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria mollissima || pehelyréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria spectabilis || cifra pehelyréce || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Polysticta stelleri || Steller-pehelyréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clangula hyemalis || jegesréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta nigra || fekete réce <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''nyerges réce''' ''(Melanitta americana)'' néven önálló fajként is ismert '''fekete nyerges réce''' ''(Melanitta nigra americana)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta fusca || füstös réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''tükrös réce''' ''(Melanitta deglandi)'' néven önálló fajként is ismert ''(Melanitta fusca deglandi)'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bucephala clangula || kerceréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus albellus || kis bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus serrator || örvös bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus merganser || nagy bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oxyura leucocephala || kékcsőrű réce || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GALLIFORMES ||TYÚKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tetraonidae ||fajdfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrastes bonasia (Bonasa bonasia) || császármadár || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao tetrix (Lyrurus tetrix) || nyírfajd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao urogallus || siketfajd || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phasianidae ||fácánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coturnix coturnix || fürj || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GAVIIFORMES ||BÚVÁRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gaviidae ||búvárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia stellata || északi búvár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia arctica || sarki búvár<ref>Nagyfaj. Beleértve az '''alaszkai búvár''' ''(Gavia pacifica)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gavia arctica pacifica)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia immer || jeges búvár || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PODICIPEDIFORMES ||VÖCSÖKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Podicipedidae ||vöcsökfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tachybaptus ruficollis || kis vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps cristatus || búbos vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps grisegena || vörösnyakú vöcsök || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps auritus || füles vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps nigricollis || feketenyakú vöcsök || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PELECANIFORMES ||GÖDÉNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelecanidae ||gödényfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus onocrotalus || rózsás gödény || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus crispus || borzas gödény || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phalacrocoracidae ||kárókatonafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalacrocorax pygmeus || kis kárókatona || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CICONIIFORMES ||GÓLYAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ardeidae ||gémfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Botaurus stellaris || bölömbika || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ixobrychus minutus || törpegém || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nycticorax nycticorax || bakcsó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardeola ralloides || üstökösgém || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubulcus ibis || pásztorgém || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta garzetta || kis kócsag || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta alba (Ardea alba, Casmerodius albus) || nagy kócsag || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea cinerea || szürke gém || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea purpurea || vörös gém || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ciconiidae ||gólyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia nigra || fekete gólya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia ciconia || fehér gólya || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Threskiornithidae ||íbiszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plegadis falcinellus || batla || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Platalea leucorodia || kanalasgém || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phoenicopteridae ||flamingófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicopterus ruber || rózsás flamingó <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Phoenicopterus roseus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Phoenicopterus ruber roseus)'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>FALCONIFORMES ||SÓLYOMALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Accipitridae ||vágómadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pernis apivorus || darázsölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elanus caeruleus || kuhi || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus migrans || barna kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus milvus || vörös kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haliaeetus albicilla || rétisas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neophron percnopterus || dögkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gyps fulvus || fakó keselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegypius monachus || barátkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circaetus gallicus || kígyászölyv || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus aeruginosus || barna rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus cyaneus || kékes rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus macrourus || fakó rétihéja || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus pygargus || hamvas rétihéja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter gentilis || héja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter nisus || karvaly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter brevipes || kis héja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo buteo || egerészölyv || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo rufinus || pusztai ölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo lagopus || gatyás ölyv || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila pomarina || békászó sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila clanga || fekete sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila nipalensis || pusztai sas || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila heliaca || parlagi sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila chrysaetos || szirti sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus pennatus (Aquila pennata) || törpesas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus fasciatus (Aquila fasciata) || héjasas || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pandionidae ||halászsasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pandion haliaetus || halászsas || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Falconidae ||sólyomfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco naumanni || fehérkarmú vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco tinnunculus || vörös vércse || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco vespertinus || kék vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco columbarius || kis sólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco subbuteo || kabasólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco eleonorae || Eleonóra-sólyom || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco biarmicus || Feldegg-sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco cherrug || kerecsensólyom || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco rusticolus || északi sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco peregrinus || vándorsólyom || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GRUIFORMES ||DARUALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rallidae ||guvatfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rallus aquaticus || guvat || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana porzana || pettyes vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana parva || kis vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana pusilla || törpevízicsibe || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crex crex || haris || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinula chloropus || vízityúk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porphyrio porphyrio || kék fú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gruidae ||darufélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Grus grus || daru || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthropoides virgo (Grus virgo) || pártás daru || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Otididae ||túzokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrax tetrax || reznek || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otis tarda || túzok || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CHARADRIIFORMES ||LILEALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Haematopodidae ||csigaforgató-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haematopus ostralegus || csigaforgató || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Recurvirostridae ||gulipánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Himantopus himantopus || gólyatöcs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Recurvirostra avosetta || gulipán || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Burhinidae ||ugartyúkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Burhinus oedicnemus || ugartyúk || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Glareolidae ||székicsérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola pratincola || székicsér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola nordmanni || feketeszárnyú székicsér || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Charadriidae ||lilefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius dubius || kis lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius hiaticula || parti lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius alexandrinus || széki lile || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius leschenaultii || sivatagi lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius morinellus || havasi lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis apricaria || aranylile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis squatarola || ezüstlile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus spinosus (Hoplopterus spinosus) || tüskés bíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus gregarius (Chettusia gregaria) || lilebíbic || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus leucurus (Chettusia leucura) || fehérfarkú lilebíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus vanellus || bíbic || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scolopacidae ||Szalonkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris canutus || sarki partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alba || fenyérfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris minuta || apró partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris temminckii || Temminck-partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris melanotos || vándorpartfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris ferruginea || sarlós partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris maritima || tengeri partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alpina || havasi partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limicola falcinellus || sárjáró || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tryngites subruficollis || cankópartfutó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Philomachus pugnax || pajzsoscankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lymnocryptes minimus || kis sárszalonka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago gallinago || sárszalonka<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''amerikai sárszalonka''' ''(Gallinago delicata)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gallinago gallinago delicata)'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago media || nagy sárszalonka || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa limosa || nagy goda || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa lapponica || kis goda || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius phaeopus || kis póling || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius tenuirostris || vékonycsőrű póling || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius arquata || nagy póling || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa erythropus || füstös cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa totanus || piroslábú cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa stagnatilis|| tavi cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa nebularia || szürke cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa ochropus || erdei cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa glareola || réti cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xenus cinereus || terekcankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Actitis hypoleucos || billegetőcankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Arenaria interpres || kőforgató || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus lobatus || vékonycsőrű víztaposó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus fulicarius || laposcsőrű víztaposó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Stercorariida ||halfarkasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius pomarinus || szélesfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius parasiticus || ékfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius longicaudus || nyílfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius skua || nagy halfarkas || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laridae ||sirályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ichthyaetus (Ichthyaetus ichthyaetus) || halászsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ridibundus (Chroicocephalus ridibundus) || dankasirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus genei (Chroicocephalus genei) || vékonycsőrű sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus melanocephalus || szerecsensirály || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus canus || viharsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus audouinii || korallsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus fuscus || heringsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus argentatus || ezüstsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus glaucoides || sarki sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus hyperboreus || jeges sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus marinus || dolmányos sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus minutus (Hydrocoloeus minutus) || kis sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xema sabini || fecskesirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rissa tridactyla || csüllő || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sternidae ||csérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gelochelidon nilotica || kacagócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna caspia (Hydroprogne caspia) || lócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna sandvicensis || kenti csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna hirundo || küszvágó csér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna paradisaea || sarki csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna albifrons (Sternula albifrons) || kis csér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias hybrida || fattyúszerkő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias niger || kormos szerkő || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias leucopterus || fehérszárnyú szerkő || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcidae ||Alkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alca torda || alka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fratercula arctica || lunda || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>COLUMBIFORMES ||GALAMBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Columbidae ||Galambfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Columba oenas || kék galamb || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Streptopelia turtur || vadgerle || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CUCULIFORMES ||KAKUKKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cuculidae ||kakukkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clamator glandarius || pettyes kakukk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cuculus canorus || kakukk || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>STRIGIFORMES ||BAGOLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tytonidae ||gyöngybagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tyto alba || gyöngybagoly || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Strigidae ||bagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otus scops || füleskuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo bubo || uhu<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''bengáli uhu''' ''(Bubo bengalensis)'' és '''koreai uhu''' ''(Bubo tenuipes)'' néven önálló fajként is ismert ''(Bubo bubo bengalensis)'' és ''(Bubo bubo tenuipes)'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo scandiacus (Nyctea scandiaca) || hóbagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Surnia ulula || karvalybagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glaucidium passerinum || törpekuvik || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Athene noctua || kuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix aluco || macskabagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix uralensis || uráli bagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio otus || erdei fülesbagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio flammeus || réti fülesbagoly || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegolius funereus || gatyáskuvik || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAPRIMULGIFORMES ||LAPPANTYÚALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Caprimulgidae ||lappantyúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Caprimulgus europaeus || lappantyú || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>APODIFORMES ||SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b> Apodidae||sarlósfecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus apus || sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus pallidus || halvány sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus melba || havasi sarlósfecske || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CORACIIFORMES ||SZALAKÓTAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcedinidae ||jégmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alcedo atthis || jégmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Meropidae ||gyurgyalagfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Merops apiaster || gyurgyalag || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Coraciidae ||szalakótafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coracias garrulus || szalakóta || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Upupidae ||búbosbankafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Upupa epops || búbosbanka || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PICIFORMES ||HARKÁLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Picidae ||Harkályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Jynx torquilla || nyaktekercs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus canus || hamvas küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus viridis || zöld küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dryocopus martius || fekete harkály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos major || nagy fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos syriacus || balkáni fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos medius || középfakopáncs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos leucotos || fehérhátú fakopáncs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos minor || kis fakopáncs || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PASSERIFORMES ||VERÉBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alaudidae ||Pacsirtafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Melanocorypha calandra || kalandrapacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Calandrella brachydactyla || szikipacsirta || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Galerida cristata || búbos pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Lullula arborea || erdei pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Alauda arvensis || mezei pacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Eremophila alpestris || havasi fülespacsirta || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Hirundinidae ||Fecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Riparia riparia || partifecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo rustica || füsti fecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo daurica (Cecropis daurica) || vörhenyes fecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Delichon urbicum || molnárfecske || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Motacillidae ||Billegetőfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus campestris || parlagi pityer || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus trivialis || erdei pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus pratensis || réti pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus cervinus || rozsdástorkú pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus spinoletta || havasi pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla flava || sárga billegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla citreola || citrombillegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla cinerea || hegyi billegető || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla alba || barázdabillegető || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Bombycillidae ||Csonttollúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombycilla garrulus || csonttollú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cinclidae ||vízirigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cinclus cinclus || vízirigó || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Troglodytidae ||ökörszemfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Troglodytes troglodytes || ökörszem || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Prunellidae ||szürkebegyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella modularis || erdei szürkebegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella collaris || havasi szürkebegy || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Turdidae ||rigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erithacus rubecula || vörösbegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia luscinia || nagy fülemüle || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia megarhynchos || fülemüle || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia svecica || kékbegy || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tarsiger cyanurus || kékfarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus ochruros || házi rozsdafarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus phoenicurus || kerti rozsdafarkú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola rubetra || rozsdás csuk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus || cigánycsuk<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''európai cigánycsuk''' ''(Saxicola rubicola)'' és '''szibériai csuk''' ''(Saxicola maurus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Saxicola torquatus rubicola)'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe isabellina || pusztai hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe oenanthe || hantmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe pleschanka || apácahantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe hispanica || déli hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola saxatilis || kövirigó || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola solitarius || kék kövirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus torquatus || örvös rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus merula || fekete rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus pilaris || fenyőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus philomelos || énekes rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus iliacus || szőlőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus viscivorus || léprigó || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sylviidae ||poszátafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cettia cetti || berki poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cisticola juncidis || szuharbújó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella naevia || réti tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella fluviatilis || berki tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella luscinioides || nádi tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus melanopogon || fülemülesitke || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus paludicola || csíkosfejű nádiposzáta || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus schoenobaenus || foltos nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus agricola || rozsdás nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus palustris || énekes nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus scirpaceus || cserregő nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus arundinaceus || nádirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais pallida (Iduna pallida) || halvány geze || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais icterina || kerti geze || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia cantillans || bajszos poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia melanocephala || kucsmás poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia nisoria || karvalyposzáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia curruca || kis poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia communis || mezei poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia borin || kerti poszáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia atricapilla || barátposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus proregulus || királyfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus inornatus || vándorfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus bonelli || Bonelli-füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus sibilatrix || sisegő füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus collybita || csilpcsalpfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus trochilus || fitiszfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus regulus || sárgafejű királyka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus ignicapilla || tüzesfejű királyka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muscicapidae ||légykapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscicapa striata || szürke légykapó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula parva || kis légykapó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula albicollis || örvös légykapó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula hypoleuca || kormos légykapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Timaliidae ||timáliafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Panurus biarmicus || barkóscinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Aegithalidae ||őszapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegithalos caudatus || őszapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Paridae ||cinegefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus palustris (Poecile palustris) || barátcinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus montanus (Poecile montanus) || kormosfejű cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus cristatus (Lophophanes cristatus) || búbos cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus ater (Periparus ater) || fenyvescinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus caeruleus (Cyanistes caeruleus) || kék cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus major || széncinege || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sittidae ||csuszkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sitta europaea || csuszka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tichodromadidae ||hajnalmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tichodroma muraria || hajnalmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Certhiidae ||fakuszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia familiaris || hegyi fakusz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia brachydactyla || rövidkarmú fakusz || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Remizidae ||függőcinege-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Remiz pendulinus || függőcinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Oriolidae ||sárgarigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oriolus oriolus || sárgarigó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laniidae ||gébicsfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius collurio || tövisszúró gébics || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius minor || kis őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius excubitor || nagy őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius senator || vörösfejű gébics || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Corvidae ||varjúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nucifraga caryocatactes || fenyőszajkó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax graculus || havasi csóka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax pyrrhocorax || havasi varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus monedula || csóka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus frugilegus || vetési varjú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corone corone || kormos varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corax || holló || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sturnidae ||seregélyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sturnus roseus (Pastor roseus) || pásztormadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Passeridae ||verébfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Passer montanus || mezei veréb || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Montifringilla nivalis || havasipinty || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Fringillidae ||pintyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla coelebs || erdei pinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla montifringilla || fenyőpinty || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Serinus serinus || csicsörke || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis chloris || zöldike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis carduelis || tengelic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis spinus || csíz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis cannabina || kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flavirostris || sárgacsőrű kenderike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flammea || zsezse<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''barna zsezse''' ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis hornemanni || szürke zsezse || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia leucoptera || szalagos keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia curvirostra || keresztcsőrű || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carpodacus erythrinus || karmazsinpirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pinicola enucleator || nagy pirók || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhula pyrrhula || süvöltő || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coccothraustes coccothraustes || meggyvágó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Emberizidae ||sármányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calcarius lapponicus || sarkantyús sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plectrophenax nivalis || hósármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza leucocephalos || fenyősármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza citrinella || citromsármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cirlus || sövénysármány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cia || bajszos sármány || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza hortulana || kerti sármány || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza rustica || erdei sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza pusilla || törpesármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza schoeniclus || nádi sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza melanocephala || kucsmás sármány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza calandra (Miliaria calandra) || sordély || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MAMMALIA ||EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PLACENTALIA ||MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceomorpha ||SÜNALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceidae ||sünfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erinaceus concolor || keleti sün || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SORICOMORPHA ||CICKÁNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Soricidae ||cickányfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura leucodon || mezei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura suaveolens || keleti cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys anomalus || Miller-vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys fodiens || közönséges vízicickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex alpinus || havasi cickány || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex araneus || erdei cickány || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex minutus || törpecickány || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Talpidae ||vakondfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Talpa europaea || vakond || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MICROCHIROPTERA ||KISDENEVÉREK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rhinolophidae ||patkósdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus euryale || kereknyergű patkósdenevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus ferrumequinum || nagy patkósdenevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus hipposideros || kis patkósdenevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Vespertilionidae ||simaorrúdenevér-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbastella barbastellus || nyugati piszedenevér (piszedenevér) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus nilssonii || északi késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus serotinus || közönséges késeidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hypsugo savii || alpesi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Miniopterus schreibersii || hosszúszárnyú denevér || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis alcathoe || nimfadenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis bechsteinii || nagyfülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis blythii || hegyesorrú denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis brandtii || Brandt-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis dasycneme || tavi denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis daubentonii || vízi denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis emarginatus || csonkafülű denevér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis myotis || közönséges denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis mystacinus || bajuszos denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis nattereri || horgasszőrű denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus lasiopterus || óriás-koraidenevér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus leisleri || szőröskarú koraidenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus noctula || rőt koraidenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus kuhlii || fehérszélű törpedenevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus nathusii || durvavitorlájú törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pipistrellus || közönséges törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pygmaeus || szoprán törpedenevér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus auritus || barna hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus austriacus || szürke hosszúfülű-denevér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vespertilio murinus || fehértorkú denevér || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>RODENTIA ||RÁGCSÁLÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sciuridae ||mókusfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sciurus vulgaris || mókus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Spermophilus citellus || ürge || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Castoridae ||hódfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Castor fiber || eurázsiai hód || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Microtidae ||pocokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus agrestis || csalitjáró pocok || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus oeconomus || északi pocok || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gliridae ||pelefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Dryomys nitedula || erdei pele || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glis glis (Myoxus glis) || nagy pele || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscardinus avellanarius || mogyorós pele || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muridae ||egérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Micromys minutus || törpeegér || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Zapodidae ||szöcskeegérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sicista subtilis || csíkos szöcskeegér || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Spalacidae ||földikutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nannospalax leucodon || nyugati földikutya<ref>Nagyfaj. Beleértve a '''erdélyi földikutya''' ''(Nannospalax transsylvanicus)'', '''magyar földikutya''' ''(Nannospalax hungaricus)'', '''délvidéki földikutya''' (Nannospalax montanosyrmiensis) és '''szerémségi földikutya''' ''(Nannospalax syrmiensis)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CARNIVORA ||RAGADOZÓK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Canidae ||kutyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Canis lupus || farkas<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ursidae ||medvefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ursus arctos || barna medve || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Mustelidae ||menyétfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela erminea || hermelin || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela nivalis || menyét || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela eversmanii || molnárgörény || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Martes martes || nyuszt || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lutra lutra || vidra || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Felidae ||macskafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Felis silvestris 28 || vadmacska<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lynx lynx || hiúz || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} 3j234va4t1ybwz1jvfqtfnafwej0ydp 551537 551536 2026-07-20T11:27:28Z KeFe 20 551537 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Tiszai ingola]] ||Eudontomyzon danfordi || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai ingola]] || Eudontomyzon mariae|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vladykov-ingola ||Eudontomyzon vladykovi|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tokfélék ||Acipenseridae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PONTYALAKÚAK]] ||CYPRINIFORMES</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rutilus frisii || Gyöngyös koncér<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Petényi-márna]] (magyar márna) || [[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[kárpáti márna]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Halványfoltú küllő]] ||Gobio albipinnatus (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Homoki küllő]] ||Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sabanejewia aurata || Törpecsík <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Thymallus thymallus || [[Pénzes pér]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||SCORPAENIFORMES </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus baloni || [[Széles durbincs]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gymnocephalus schraetser || [[Selymes durbincs]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel zingel || [[Magyar bucó]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zingel streber || [[Német bucó]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AMPHIBIA ||KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAUDATA ||FARKOS KÉTÉLTŰEK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Salamandridae ||[[Szalamandrafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Salamandra salamandra || [[Foltos szalamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus alpestris || [[Alpesi gőte]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus carnifex || [[Alpesi tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus cristatus || [[Közönséges tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus dobrogicus || [[Dunai tarajosgőte]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Triturus vulgaris || [[Pettyes gőte]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANURA ||BÉKÁK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék]] || Discoglossidae</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina bombina || [[Vöröshasú unka]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombina variegata || [[Sárgahasú unka]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelobatidae ||Ásóbékafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelobates fuscus || [[Barna ásóbéka]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék]] ||Bufonidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Valódibéka-félék||Ranidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kis tavibéka ||Rana lessonae (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Kecskebéka ||Rana esculenta (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emys orbicularis || [[Mocsári teknős]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SQUAMATA ||[[PIKKELYES HÜLLŐK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Lacertidae ||[[Nyakörvös gyíkfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta agilis ||Fürge gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lacerta viridis ||Zöld gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis muralis ||Fali gyík || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podarcis taurica ||Homoki gyík || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Zootoca vivipara (Lacerta vivipara) ||Elevenszülő gyík || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scincidae ||Szkinkfélék (vakondokgyíkfélék) </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ablepharus kitaibelii ||Pannon gyík (magyar gyík) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anguidae ||Lábatlangyíkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anguis fragilis ||Lábatlangyík<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elaphe longissima (Zamenis longissimus) ||Erdei sikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coluber caspius (Dolichophis caspius) ||Haragos sikló || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coronella austriaca ||Rézsikló || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix natrix ||Vízisikló || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Natrix tessellata ||Kockás sikló || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Viperidae ||Viperafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera berus ||Keresztes vipera || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vipera ursinii ||Parlagi vipera <ref>Nagyfaj. Beleértve a Rákosi vipera ''(Vipera ursinii rakosiensis)'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''(Vipera ursinii renardi)'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>AVES ||MADARAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>ANSERIFORMES ||LÚDALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Anatidae ||Récefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus columbianus ||Kis hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cygnus cygnus ||Énekes hattyú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser brachyrhynchus ||Rövidcsőrű lúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anser erythropus ||Kis lilik || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta leucopsis ||Apácalúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta bernicla ||Örvös lúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Branta ruficollis ||Vörösnyakú lúd || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna ferruginea ||Vörös ásólúd || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tadorna tadorna ||Bütykös ásólúd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas penelope ||Fütyülő réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas strepera ||Kendermagos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas crecca ||Csörgő réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a Zöldszárnyú réce ''(Anas carolinensis)'' néven önálló fajként is ismert ''(Anas crecca carolinensis)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas acuta ||Nyílfarkú réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas querquedula ||Böjti réce || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anas clypeata ||Kanalas réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Marmaronetta angustirostris ||Márványos réce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Netta rufina ||Östökös réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya ferina ||Barátréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya nyroca ||Cigányréce || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya fuligula ||Kontyos réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aythya marila ||Hegyi réce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria mollissima ||Pehelyréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Somateria spectabilis ||Cifra pehelyréce || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Polysticta stelleri || Steller-pehelyréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clangula hyemalis ||Jegesréce || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta nigra ||Fekete réce <ref>Nagyfaj. Beleértve a Nyerges réce ''(Melanitta americana)'' néven önálló fajként is ismert Fekete nyerges réce ''(Melanitta nigra americana)'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Melanitta fusca ||Füstös réce<ref>Nagyfaj. Beleértve a Tükrös réce ''(Melanitta deglandi)'' néven önálló fajként is ismert ''(Melanitta fusca deglandi)'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bucephala clangula ||Kerceréce || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus albellus ||Kis bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus serrator ||Örvös bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mergus merganser ||Nagy bukó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oxyura leucocephala ||Kékcsőrű réce || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GALLIFORMES ||TYÚKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tetraonidae ||Fajdfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrastes bonasia (Bonasa bonasia) ||Császármadár || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao tetrix (Lyrurus tetrix) ||Nyírfajd || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrao urogallus ||Siketfajd || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phasianidae ||Fácánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coturnix coturnix ||Fürj || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GAVIIFORMES ||BÚVÁRALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gaviidae ||Búvárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia stellata ||Északi búvár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia arctica ||Sarki búvár<ref>Nagyfaj. Beleértve az Alaszkai búvár ''(Gavia pacifica)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gavia arctica pacifica)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gavia immer ||Jeges búvár || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PODICIPEDIFORMES ||VÖCSÖKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Podicipedidae ||Vöcsökfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tachybaptus ruficollis ||Kis vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps cristatus ||Búbos vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps grisegena ||Vörösnyakú vöcsök || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps auritus ||Füles vöcsök || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Podiceps nigricollis ||Feketenyakú vöcsök || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PELECANIFORMES ||GÖDÉNYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pelecanidae ||Gödényfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus onocrotalus ||Rózsás gödény || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pelecanus crispus ||Borzas gödény || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phalacrocoracidae ||Kárókatonafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalacrocorax pygmeus ||Kis kárókatona || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CICONIIFORMES ||GÓLYAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ardeidae ||Gémfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Botaurus stellaris ||Bölömbika || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ixobrychus minutus ||Törpegém || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nycticorax nycticorax ||Bakcsó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardeola ralloides ||Üstökösgém || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubulcus ibis ||Pásztorgém || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta garzetta ||Kis kócsag || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Egretta alba (Ardea alba, Casmerodius albus) || Nagy kócsag || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea cinerea ||Szürke gém || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ardea purpurea ||Vörös gém || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ciconiidae ||Gólyafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia nigra ||Fekete gólya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ciconia ciconia ||Fehér gólya || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Threskiornithidae ||Ibiszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plegadis falcinellus ||Batla || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Platalea leucorodia ||Kanalasgém || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Phoenicopteridae ||Flamingófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicopterus ruber ||Rózsás flamingó <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Phoenicopterus roseus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Phoenicopterus ruber roseus)'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>FALCONIFORMES ||SÓLYOMALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Accipitridae ||Vágómadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pernis apivorus ||Darázsölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Elanus caeruleus ||Kuhi || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus migrans ||Barna kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Milvus milvus ||Vörös kánya || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haliaeetus albicilla ||Rétisas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neophron percnopterus ||Dögkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gyps fulvus ||Fakó keselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegypius monachus ||Barátkeselyű || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circaetus gallicus ||Kígyászölyv || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus aeruginosus ||Barna rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus cyaneus ||Kékes rétihéja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus macrourus ||Fakó rétihéja || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Circus pygargus ||Hamvas rétihéja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter gentilis ||Héja || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter nisus ||Karvaly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Accipiter brevipes ||Kis héja || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo buteo ||Egerészölyv || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo rufinus ||Pusztai ölyv || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Buteo lagopus ||Gatyás ölyv || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila pomarina ||Békászó sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila clanga ||Fekete sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila nipalensis ||Pusztai sas || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila heliaca ||Parlagi sas || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aquila chrysaetos ||Szirti sas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus pennatus (Aquila pennata) ||Törpesas || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hieraaetus fasciatus (Aquila fasciata) ||Héjasas || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Pandionidae ||Halászsasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pandion haliaetus ||Halászsas || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Falconidae ||Sólyomfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco naumanni ||Fehérkarmú vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco tinnunculus ||Vörös vércse || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco vespertinus ||Kék vércse || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco columbarius ||Kis sólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco subbuteo ||Kabasólyom || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco eleonorae || Eleonóra-sólyom || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco biarmicus || Feldegg-sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco cherrug ||Kerecsensólyom || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco rusticolus ||Északi sólyom || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Falco peregrinus ||Vándorsólyom || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>GRUIFORMES ||DARUALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rallidae ||Guvatfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rallus aquaticus ||Guvat || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana porzana ||Pettyes vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana parva ||Kis vízicsibe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porzana pusilla ||Törpevízicsibe || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crex crex ||Haris || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinula chloropus ||Vízityúk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Porphyrio porphyrio ||Kék fú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gruidae ||Darufélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Grus grus ||Daru || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthropoides virgo (Grus virgo) ||Pártás daru || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Otididae ||Túzokfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tetrax tetrax ||Reznek || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otis tarda ||Túzok || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CHARADRIIFORMES ||LILEALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Haematopodidae ||Csigaforgató-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Haematopus ostralegus ||Csigaforgató || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Recurvirostridae ||Gulipánfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Himantopus himantopus ||Gólyatöcs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Recurvirostra avosetta ||Gulipán || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Burhinidae ||Ugartyúkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Burhinus oedicnemus ||Ugartyúk || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Glareolidae ||Székicsérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola pratincola ||Székicsér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glareola nordmanni ||Feketeszárnyú székicsér || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Charadriidae ||Lilefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius dubius ||Kis lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius hiaticula ||Parti lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius alexandrinus ||Széki lile || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius leschenaultii ||Sivatagi lile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Charadrius morinellus ||Havasi lile || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis apricaria ||Aranylile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pluvialis squatarola ||Ezüstlile || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus spinosus (Hoplopterus spinosus) ||Tüskés bíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus gregarius (Chettusia gregaria) ||Lilebíbic || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus leucurus (Chettusia leucura) ||Fehérfarkú lilebíbic || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vanellus vanellus ||Bíbic || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Scolopacidae ||Szalonkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris canutus ||Sarki partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alba ||Fenyérfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris minuta ||Apró partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris temminckii || Temminck-partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris melanotos ||Vándorpartfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris ferruginea ||Sarlós partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris maritima ||Tengeri partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calidris alpina ||Havasi partfutó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limicola falcinellus ||Sárjáró || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tryngites subruficollis ||Cankópartfutó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Philomachus pugnax ||Pajzsoscankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lymnocryptes minimus ||Kis sárszalonka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago gallinago ||Sárszalonka<ref>Nagyfaj. Beleértve a Amerikai sárszalonka ''(Gallinago delicata)'' néven önálló fajként is ismert ''(Gallinago gallinago delicata)'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gallinago media ||Nagy sárszalonka || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa limosa ||Nagy goda || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Limosa lapponica ||Kis goda || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius phaeopus ||Kis póling || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius tenuirostris ||Vékonycsőrű póling || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Numenius arquata ||Nagy póling || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa erythropus ||Füstös cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa totanus ||Piroslábú cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa stagnatilis||Tavi cankó || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa nebularia ||Szürke cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa ochropus ||Erdei cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tringa glareola ||Réti cankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xenus cinereus ||Terekcankó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Actitis hypoleucos ||Billegetőcankó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Arenaria interpres ||Kőforgató || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus lobatus ||Vékonycsőrű víztaposó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phalaropus fulicarius ||Laposcsőrű víztaposó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Stercorariida ||Halfarkasfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius pomarinus ||Szélesfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius parasiticus ||Ékfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius longicaudus ||Nyílfarkú halfarkas || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Stercorarius skua ||Nagy halfarkas || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laridae ||Sirályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ichthyaetus (Ichthyaetus ichthyaetus) ||Halászsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus ridibundus (Chroicocephalus ridibundus) ||Dankasirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus genei (Chroicocephalus genei) ||Vékonycsőrű sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus melanocephalus ||Szerecsensirály || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus canus ||Viharsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus audouinii ||Korallsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus fuscus ||Heringsirály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus argentatus ||Ezüstsirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus glaucoides ||Sarki sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus hyperboreus ||Jeges sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus marinus ||Dolmányos sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus minutus (Hydrocoloeus minutus) ||Kis sirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Xema sabini ||Fecskesirály || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rissa tridactyla ||Csüllő || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sternidae ||Csérfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Gelochelidon nilotica ||Kacagócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna caspia (Hydroprogne caspia) ||Lócsér || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna sandvicensis ||Kenti csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna hirundo ||Küszvágó csér || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna paradisaea ||Sarki csér || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sterna albifrons (Sternula albifrons) ||Kis csér || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias hybrida ||Fattyúszerkő || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias niger ||Kormos szerkő || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Chlidonias leucopterus ||Fehérszárnyú szerkő || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcidae ||Alkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alca torda ||Alka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fratercula arctica ||Lunda || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>COLUMBIFORMES ||GALAMBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Columbidae ||Galambfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Columba oenas ||Kék galamb || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Streptopelia turtur ||Vadgerle || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CUCULIFORMES ||KAKUKKALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cuculidae ||Kakukkfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Clamator glandarius ||Pettyes kakukk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cuculus canorus ||Kakukk || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>STRIGIFORMES ||BAGOLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tytonidae ||Gyöngybagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tyto alba ||Gyöngybagoly || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Strigidae ||Bagolyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Otus scops ||Füleskuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo bubo ||Uhu<ref>Nagyfaj. Beleértve a Bengáli uhu ''(Bubo bengalensis)'' és Koreai uhu ''(Bubo tenuipes)'' néven önálló fajként is ismert ''(Bubo bubo bengalensis)'' és ''(Bubo bubo tenuipes)'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo scandiacus (Nyctea scandiaca) ||Hóbagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Surnia ulula ||Karvalybagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glaucidium passerinum ||Törpekuvik || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Athene noctua ||Kuvik || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix aluco ||Macskabagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Strix uralensis ||Uráli bagoly || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio otus ||Erdei fülesbagoly || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Asio flammeus ||Réti fülesbagoly || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegolius funereus ||Gatyáskuvik || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CAPRIMULGIFORMES ||LAPPANTYÚALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Caprimulgidae ||Lappantyúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Caprimulgus europaeus ||Lappantyú || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>APODIFORMES ||SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b> Apodidae||Sarlósfecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus apus ||Sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus pallidus ||Halvány sarlósfecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Apus melba ||Havasi sarlósfecske || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CORACIIFORMES ||SZALAKÓTAALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alcedinidae ||Jégmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Alcedo atthis ||Jégmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Meropidae ||Gyurgyalagfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Merops apiaster ||Gyurgyalag || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Coraciidae ||Szalakótafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coracias garrulus ||Szalakóta || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Upupidae ||Búbosbankafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Upupa epops ||Búbosbanka || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PICIFORMES ||HARKÁLYALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Picidae ||Harkályfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Jynx torquilla ||Nyaktekercs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus canus ||Hamvas küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Picus viridis ||Zöld küllő || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dryocopus martius ||Fekete harkály || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos major ||Nagy fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos syriacus ||Balkáni fakopáncs || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos medius ||Középfakopáncs || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos leucotos ||Fehérhátú fakopáncs || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Dendrocopos minor ||Kis fakopáncs || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PASSERIFORMES ||VERÉBALAKÚAK </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Alaudidae ||Pacsirtafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Melanocorypha calandra ||Kalandrapacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Calandrella brachydactyla ||Szikipacsirta || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Galerida cristata ||Búbos pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Lullula arborea ||Erdei pacsirta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Alauda arvensis ||Mezei pacsirta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Eremophila alpestris ||Havasi fülespacsirta || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Hirundinidae ||Fecskefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Riparia riparia ||Partifecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo rustica ||Füsti fecske || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Hirundo daurica (Cecropis daurica) ||Vörhenyes fecske || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |Delichon urbicum ||Molnárfecske || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Motacillidae ||Billegetőfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus campestris ||Parlagi pityer || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus trivialis ||Erdei pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus pratensis ||Réti pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus cervinus ||Rozsdástorkú pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Anthus spinoletta ||Havasi pityer || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla flava ||Sárga billegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla citreola ||Citrombillegető || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla cinerea ||Hegyi billegető || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Motacilla alba ||Barázdabillegető || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Bombycillidae ||Csonttollúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bombycilla garrulus ||Csonttollú || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Cinclidae ||Vízirigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cinclus cinclus ||Vízirigó || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Troglodytidae ||Ökörszemfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Troglodytes troglodytes ||Ökörszem || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Prunellidae ||Szürkebegyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella modularis ||Erdei szürkebegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Prunella collaris ||Havasi szürkebegy || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Turdidae ||Rigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erithacus rubecula ||Vörösbegy || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia luscinia ||Nagy fülemüle || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia megarhynchos ||Fülemüle || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Luscinia svecica ||Kékbegy || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tarsiger cyanurus ||Kékfarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus ochruros ||Házi rozsdafarkú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phoenicurus phoenicurus ||Kerti rozsdafarkú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola rubetra ||Rozsdás csuk || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus ||Cigánycsuk<ref>Nagyfaj. Beleértve a Európai cigánycsuk' ''(Saxicola rubicola)'' és Szibériai csuk ''(Saxicola maurus)'' néven önálló fajként is ismert ''(Saxicola torquatus rubicola)'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe isabellina ||Pusztai hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe oenanthe ||Hantmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe pleschanka ||Apácahantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oenanthe hispanica ||Déli hantmadár || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola saxatilis ||Kövirigó || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Monticola solitarius ||Kék kövirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus torquatus ||Örvös rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus merula ||Fekete rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus pilaris ||Fenyőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus philomelos ||Énekes rigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus iliacus ||Szőlőrigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Turdus viscivorus ||Léprigó || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sylviidae ||Poszátafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cettia cetti ||Berki poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Cisticola juncidis ||Szuharbújó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella naevia ||Réti tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella fluviatilis ||Berki tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Locustella luscinioides ||Nádi tücsökmadár || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus melanopogon ||Fülemülesitke || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus paludicola ||Csíkosfejű nádiposzáta || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus schoenobaenus ||Foltos nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus agricola ||Rozsdás nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus palustris ||Énekes nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus scirpaceus ||Cserregő nádiposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Acrocephalus arundinaceus ||Nádirigó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais pallida (Iduna pallida) ||Halvány geze || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hippolais icterina ||Kerti geze || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia cantillans ||Bajszos poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia melanocephala ||Kucsmás poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia nisoria ||Karvalyposzáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia curruca ||Kis poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia communis ||Mezei poszáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia borin ||Kerti poszáta || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia atricapilla ||Barátposzáta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus proregulus ||Királyfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus inornatus ||Vándorfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus bonelli || Bonelli-füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus sibilatrix ||Sisegő füzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus collybita ||Csilpcsalpfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Phylloscopus trochilus ||Fitiszfüzike || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus regulus ||Sárgafejű királyka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Regulus ignicapilla ||Tüzesfejű királyka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muscicapidae ||Légykapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscicapa striata ||Szürke légykapó || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula parva ||Kis légykapó || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula albicollis ||Örvös légykapó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ficedula hypoleuca ||Kormos légykapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Timaliidae ||Timáliafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Panurus biarmicus ||Barkóscinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Aegithalidae ||Őszapófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Aegithalos caudatus ||Őszapó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Paridae ||Cinegefélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus palustris (Poecile palustris) ||Barátcinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus montanus (Poecile montanus) ||Kormosfejű cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus cristatus (Lophophanes cristatus) ||Búbos cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus ater (Periparus ater) ||Fenyvescinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus caeruleus (Cyanistes caeruleus) ||Kék cinege || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Parus major ||Széncinege || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sittidae ||Csuszkafélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sitta europaea ||Csuszka || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Tichodromadidae ||Hajnalmadárfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Tichodroma muraria ||Hajnalmadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Certhiidae ||Fakuszfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia familiaris ||Hegyi fakusz || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Certhia brachydactyla ||Rövidkarmú fakusz || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Remizidae ||Függőcinege-félék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Remiz pendulinus ||Függőcinege || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Oriolidae ||Sárgarigófélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Oriolus oriolus ||Sárgarigó || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Laniidae ||Gébicsfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius collurio ||Tövisszúró gébics || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius minor ||Kis őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius excubitor ||Nagy őrgébics || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lanius senator ||Vörösfejű gébics || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Corvidae ||Varjúfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nucifraga caryocatactes ||Fenyőszajkó || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax graculus ||Havasi csóka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhocorax pyrrhocorax ||Havasi varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus monedula ||Csóka || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus frugilegus ||Vetési varjú || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corone corone ||Kormos varjú || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Corvus corax ||Holló || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sturnidae ||Seregélyfélék </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sturnus roseus (Pastor roseus) ||Pásztormadár || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Passeridae ||[[Verébfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Passer montanus ||[[Mezei veréb]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Montifringilla nivalis ||[[Havasipinty]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Fringillidae ||[[Pintyfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla coelebs ||[[Erdei pinty]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Fringilla montifringilla ||[[Fenyőpinty]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Serinus serinus ||[[Csicsörke]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis chloris ||[[Zöldike]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis carduelis ||[[Tengelic]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis spinus ||[[Csíz]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis cannabina ||[[Kenderike]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flavirostris ||[[Sárgacsőrű kenderike]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis flammea ||Zsezse<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carduelis hornemanni ||[[Szürke zsezse]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia leucoptera ||[[Szalagos keresztcsőrű]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Loxia curvirostra ||[[Keresztcsőrű]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Carpodacus erythrinus ||[[Karmazsinpirók]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pinicola enucleator ||[[Nagy pirók]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pyrrhula pyrrhula ||[[Süvöltő]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Coccothraustes coccothraustes ||[[Meggyvágó]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Emberizidae ||[[Sármányfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Calcarius lapponicus ||[[Sarkantyús sármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plectrophenax nivalis ||[[Hósármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza leucocephalos ||[[Fenyősármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza citrinella ||[[Citromsármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cirlus ||[[Sövénysármány]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza cia ||[[Bajszos sármány]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza hortulana ||[[Kerti sármány]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza rustica ||[[Erdei sármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza pusilla ||[[Törpesármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza schoeniclus ||[[Nádi sármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza melanocephala ||[[Kucsmás sármány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Emberiza calandra (Miliaria calandra) ||[[Sordély]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MAMMALIA ||[[EMLŐSÖK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>PLACENTALIA ||[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceomorpha ||[[SÜNALAKÚAK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Erinaceidae ||[[Sünfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Erinaceus concolor ||[[Keleti sün]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>SORICOMORPHA ||[[CICKÁNYALAKÚAK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Soricidae ||[[Cickányfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura leucodon ||[[Mezei cickány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Crocidura suaveolens ||[[Keleti cickány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys anomalus || [[Miller-vízicickány]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Neomys fodiens ||[[Közönséges vízicickány]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex alpinus ||[[Havasi cickány]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex araneus ||[[Erdei cickány]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sorex minutus ||[[Törpecickány]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Talpidae ||[[Vakondfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Talpa europaea ||[[Vakond]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>MICROCHIROPTERA ||[[KISDENEVÉREK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Rhinolophidae ||[[Patkósdenevér-félék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus euryale ||[[Kereknyergű patkósdenevér]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus ferrumequinum ||[[Nagy patkósdenevér]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Rhinolophus hipposideros ||[[Kis patkósdenevér]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Vespertilionidae ||[[Simaorrúdenevér-félék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Barbastella barbastellus ||[[Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus nilssonii ||[[Északi késeidenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Eptesicus serotinus ||[[Közönséges késeidenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Hypsugo savii ||[[Alpesi denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Miniopterus schreibersii ||[[Hosszúszárnyú denevér]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis alcathoe ||[[Nimfadenevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis bechsteinii ||[[Nagyfülű denevér]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis blythii ||[[Hegyesorrú denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis brandtii || [[Brandt-denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis dasycneme ||[[Tavi denevér]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis daubentonii ||[[Vízi denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis emarginatus ||[[Csonkafülű denevér]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis myotis ||[[Közönséges denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis mystacinus ||[[Bajuszos denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Myotis nattereri ||[[Horgasszőrű denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus lasiopterus ||[[Óriás-koraidenevér]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus leisleri ||[[Szőröskarú koraidenevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nyctalus noctula ||[[Rőt koraidenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus kuhlii ||[[Fehérszélű törpedenevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus nathusii ||[[Durvavitorlájú törpedenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pipistrellus ||[[Közönséges törpedenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Pipistrellus pygmaeus ||[[Szoprán törpedenevér]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus auritus ||[[Barna hosszúfülű-denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Plecotus austriacus ||[[Szürke hosszúfülű-denevér]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Vespertilio murinus ||[[Fehértorkú denevér]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>RODENTIA ||[[RÁGCSÁLÓK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Sciuridae ||[[Mókusfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sciurus vulgaris ||[[Mókus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Spermophilus citellus ||[[Ürge]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Castoridae ||[[Hódfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Castor fiber ||[[Eurázsiai hód]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Microtidae ||[[Pocokfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus agrestis ||[[Csalitjáró pocok]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Microtus oeconomus ||[[Északi pocok]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Gliridae ||[[Pelefélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Dryomys nitedula ||[[Erdei pele]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Glis glis (Myoxus glis) ||[[Nagy pele]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Muscardinus avellanarius ||[[Mogyorós pele]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Muridae ||[[Egérfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Micromys minutus ||[[Törpeegér]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Zapodidae ||[[Szöcskeegérfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sicista subtilis ||[[Csíkos szöcskeegér]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Spalacidae ||[[Földikutyafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Nannospalax leucodon ||Nyugati földikutya<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya]] ''(Nannospalax hungaricus)'', [[Délvidéki földikutya]] (Nannospalax montanosyrmiensis) és Szerémségi földikutya ''(Nannospalax syrmiensis)'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>CARNIVORA ||[[RAGADOZÓK]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Canidae ||[[Kutyafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Canis lupus ||[[Farkas]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Ursidae ||[[Medvefélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Ursus arctos ||[[Barna medve]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Mustelidae ||[[Menyétfélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela erminea ||[[Hermelin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela nivalis ||[[Menyét]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Mustela eversmanii ||[[Molnárgörény]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Martes martes ||[[Nyuszt]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lutra lutra ||[[Vidra]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>Felidae ||[[Macskafélék]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Felis silvestris 28 ||[[Vadmacska]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Lynx lynx ||[[Hiúz]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} ozl7lp7teoqlq0khjvsmgeln1uyv6l0 0 70160 551504 501713 2026-07-20T00:01:53Z KeFe 20 551504 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias alfacariensis - Hufeisenklee-Gelbling 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím déli kéneslepke]] [[Fájl:Colias alfacariensis - Hufeisenklee-Gelbling 05.jpg|thumb|jobbra|200px|Nőstény déli kéneslepke]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias alfacariensis|Colias sareptensis}} {{népies|-}} <br/> : A '''déli kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehér lepkék]] családjában a [[Állatok/Fehérlepkék/Kéneslepke|kéneslepke]] nemzetség egyik faja. : Főleg Dél- és Közép-Európára jellemző, kelet felé Közép-Ázsiáig. : A hím alapszíne általában élénksárga, a tojóé zöldes-fehér; rajzolatuk hasonló. Szárnyának fesztávolsága 29–50 mm. : Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonáka pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak. : Kékeszöld hernyóját sárga vonalak és fekete foltok tarkítják. Az első vedlés után zöld, a második után sötétzöld (oldala kékeszöld, a légzőnyílások körül fekete pontokkal), a harmadik vedlés után a hátán is megjelenik szelvényenként négy fekete foltocska, a negyedik vedlés után e foltok nagyobbakká válnak. '''Hasonló fajok''' : A '''déli kéneslepkéhez''' hasonló faj a [[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) és a [[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) — előbbitől hímjének élénkebb alapszínével és szárnycsúcsának kisebb sárga foltjaival különböztethető meg. : Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, a nap sütötte lejtőkön röpül. : Májustól szeptemberig 2-3 nemzedéke van (május–június, július–augusztus, illetve szeptember–október). : Hernyói nyáron rágnak; tápnövényük a [[Növények/T/Tarka koronafürt|tarka koronafürt]] ([[Coronilla varia]]). <br/> </div></div> {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}|} {{commonskat|Colias alfacariensis|{{SUBPAGENAME}}}} 587taesn5ypc7c5gzs0xym556aj7mau 0 70161 551479 495644 2026-07-19T15:45:36Z KeFe 20 551479 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias croceus plate.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] [[Fájl:0 Souci (♂) - Colias croceus - Boussu-lez-Walcourt (1a).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias croceus|-}} {{népies|sáfrányszínű kéneslepke}} <br/> : A '''sáfránylepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : Igazi hazája Dél-Európa, de onnan nyaranta északabbra, így a Kárpát-medencébe és az Alpoktól északra is fölvándorol. : Szárnyát fekete csík szegélyezi. A hímek színe fakó narancssárga; fesztávolsága nagyjából 2,5 cm. A nőstények világosabbak; egyesek szárnyának alapszíne zöldesfehér. A nőstény szárnyán a fekete szegélyt világos pöttyök tarkázzák. : A [[Állatok/Fehérlepkék/Fakó kéneslepke|fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) szárnya szélén a fekete csík keskenyebb. A [[Állatok/Fehérlepkék/Dolomit kéneslepke|dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) szárnyának alapszíne élénkebb. : Áprilistól októberig repül a nyílt területeken; röpte gyors. Pihenéskor ritkán tárja szét szárnyait. : Tápnövényei a lucerna, a fehérhere, a bükköny (Vicia sp.) és egyéb pillangósvirágúak. Egy évben 2–3 nemzedéke kel ki. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}} {{commonskat|Colias croceus|{{SUBPAGENAME}}}} hawcxxg21glw6n7zb6ix03jrx8ts718 551493 551479 2026-07-19T23:51:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Sáfránylepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke]] 551479 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias croceus plate.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] [[Fájl:0 Souci (♂) - Colias croceus - Boussu-lez-Walcourt (1a).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias croceus|-}} {{népies|sáfrányszínű kéneslepke}} <br/> : A '''sáfránylepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : Igazi hazája Dél-Európa, de onnan nyaranta északabbra, így a Kárpát-medencébe és az Alpoktól északra is fölvándorol. : Szárnyát fekete csík szegélyezi. A hímek színe fakó narancssárga; fesztávolsága nagyjából 2,5 cm. A nőstények világosabbak; egyesek szárnyának alapszíne zöldesfehér. A nőstény szárnyán a fekete szegélyt világos pöttyök tarkázzák. : A [[Állatok/Fehérlepkék/Fakó kéneslepke|fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) szárnya szélén a fekete csík keskenyebb. A [[Állatok/Fehérlepkék/Dolomit kéneslepke|dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) szárnyának alapszíne élénkebb. : Áprilistól októberig repül a nyílt területeken; röpte gyors. Pihenéskor ritkán tárja szét szárnyait. : Tápnövényei a lucerna, a fehérhere, a bükköny (Vicia sp.) és egyéb pillangósvirágúak. Egy évben 2–3 nemzedéke kel ki. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}} {{commonskat|Colias croceus|{{SUBPAGENAME}}}} hawcxxg21glw6n7zb6ix03jrx8ts718 551515 551493 2026-07-20T00:09:48Z KeFe 20 551515 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias croceus plate.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] [[Fájl:0 Souci (♂) - Colias croceus - Boussu-lez-Walcourt (1a).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias croceus|-}} {{népies|sáfrányszínű kéneslepke}} <br/> : A '''sáfránylepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : Igazi hazája Dél-Európa, de onnan nyaranta északabbra, így a Kárpát-medencébe és az Alpoktól északra is fölvándorol. : Szárnyát fekete csík szegélyezi. A hímek színe fakó narancssárga; fesztávolsága nagyjából 2,5 cm. A nőstények világosabbak; egyesek szárnyának alapszíne zöldesfehér. A nőstény szárnyán a fekete szegélyt világos pöttyök tarkázzák. : A [[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) szárnya szélén a fekete csík keskenyebb. A [[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) szárnyának alapszíne élénkebb. : Áprilistól októberig repül a nyílt területeken; röpte gyors. Pihenéskor ritkán tárja szét szárnyait. : Tápnövényei a lucerna, a fehérhere, a bükköny (Vicia sp.) és egyéb pillangósvirágúak. Egy évben 2–3 nemzedéke kel ki. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás||Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}} {{commonskat|Colias croceus|{{SUBPAGENAME}}}} cq1mh562q0uz1m3unbgawztjx5lmj1b 0 94025 551510 493259 2026-07-20T00:06:04Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Sáfránylepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke]] 551510 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke]] 6kfm07074ap9jxxgn3884vx42gcub7q 0 108849 551482 501731 2026-07-19T15:47:50Z KeFe 20 551482 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias myrmidone (in copula) - Danube clouded yellow (mating) - Ракитниковая желтушка (спаривание) (39366519050).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colias myrmidone ♂ - Danube clouded yellow (male) - Ракитниковая желтушка (самец) (39366518840).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Him]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias myrmidone|-}} {{népies|narancslepke}} <br/> {{Védett-rovar|100 000}} <br/> : A '''Narancsszínű kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A szárnyfesztávolsága 3,6-4,8 cm. Csápbunkója fokozatosan kiszélesedő. Tora erőteljes, szőrös, potrohszőrzete simább. Elülső szárnya magas, háromszögletes, a hátulsó szárny kerek. Szárnyainak alapszíne tűzvörösbe hajló mély narancsvörös. A szárnyak szegélyén fekete sáv húzódik; a hátulsó szárnyakon ez keskenyebb, finoman ívelt. A hímek fekete sávjában nincsenek sárga foltok, az erek is feketék. Az elülső szárny közepén (a sejt végén) fekete petty látható. A hátsó szárnyon erős szürke behintés látható, közepén (a sejt végén) elmosódott narancsszínű folttal. A szárnyak fonákja élénk, sötét tojássárga színű. Az elülső szárny közepén kis fekete petty, a hátsón nyolcas alakú, ezüstszínű folt látszik. : A nőstény szárnyszéli fekete sávjában sárga foltok sorakoznak; a hátulsó szárnyakon ezek teljes sort alkotnak, egyes foltok szögletesek. A hátsó szárny középső narancssárga foltja nagy, élesebb szélű. : Egyes nőstények elülső szárnya krémszínű, hátulsó szárnya szürkés, fonákja olyan, mint a hímé. : Színezete kissé változékony, ritkán egyes nőstény egyedek kékes- vagy zöldesfehér színűek (f. alba). : Petéje eleinte fehér, majd néhány napon belül vörösbarnára sötétedik; orsó alakú, hosszában bordázott. : Hernyója sötétzöld, vékony oldalvonala fehér, benne narancs foltokkal. : Elterjedése Németországtól a Balkánon és Ukrajnán keresztül Északnyugat-Kazahsztánig tart. Az utóbbi évtizedekben létszáma jelentősen lecsökkent, Németországból, Csehországból, Ausztriából, Szlovéniából, Bulgáriából kipusztult. : Magyarországon régebben az Északi-középhegységben, a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Nyírség keleti peremén fordult elő, de 2004-re utolsó hazai élőhelyéről, az Őrségből is eltűnt. A Kárpát-medencében csak Erdélyben vannak számottevő, hosszabb távon is életképes populációi. : Meleg, száraz pusztafüves lejtősztyeppeken és erdőssztyeppréteken él 800 méteres magasságig. : Évente két nemzedéke repül májustól júniusig, illetve augusztustól szeptemberig; a rajzás csúcsa május végére és augusztus elejére esik. A nőstény a petéket egyesével rakja a tápnövényre. Hernyója csüdfű-fajok (Astragalus spp.) és zanót-fajok (Cytisus spp.), elsősorban a selymes zanót (Cytisus ratisbonensis) és gombos zanót (Cytisus supinus) leveleivel táplálkozik. A hernyó L3 stádiumban áttelel és a következő év tavaszának végén bebábozódik. Fejlődéséhez igen fontos a megfelelő mikroklíma; élőhelyének túl erős vagy túl kevés legeltetése egyaránt káros számára. : A [[Kertészet/Lepkefélék/Dolomit kéneslepke|dolomit-kéneslepke]] és a [[Kertészet/Lepkefélék/Sáfránylepke|sáfrányszínű kéneslepke]] hasonlít hozzá. : Magyarországon 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. <gallery> Colias myrmidone ♂ - Danube clouded yellow (male) - Ракитниковая желтушка (самец) (26304428787).jpg Colias mymidone - Nature Conservation-001-073-g012.jpg Colias myrmidone (larva) - Danube clouded yellow (caterpillar) - Ракитниковая желтушка (гусеница) (39366518560).jpg </gallery> <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias myrmidone|{{SUBPAGENAME}}}} 132pe54q8yhji36ncv5bwodxjwvxl5r 551506 551482 2026-07-20T00:03:23Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Narancsszínű kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke]] 551482 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias myrmidone (in copula) - Danube clouded yellow (mating) - Ракитниковая желтушка (спаривание) (39366519050).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colias myrmidone ♂ - Danube clouded yellow (male) - Ракитниковая желтушка (самец) (39366518840).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Him]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias myrmidone|-}} {{népies|narancslepke}} <br/> {{Védett-rovar|100 000}} <br/> : A '''Narancsszínű kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A szárnyfesztávolsága 3,6-4,8 cm. Csápbunkója fokozatosan kiszélesedő. Tora erőteljes, szőrös, potrohszőrzete simább. Elülső szárnya magas, háromszögletes, a hátulsó szárny kerek. Szárnyainak alapszíne tűzvörösbe hajló mély narancsvörös. A szárnyak szegélyén fekete sáv húzódik; a hátulsó szárnyakon ez keskenyebb, finoman ívelt. A hímek fekete sávjában nincsenek sárga foltok, az erek is feketék. Az elülső szárny közepén (a sejt végén) fekete petty látható. A hátsó szárnyon erős szürke behintés látható, közepén (a sejt végén) elmosódott narancsszínű folttal. A szárnyak fonákja élénk, sötét tojássárga színű. Az elülső szárny közepén kis fekete petty, a hátsón nyolcas alakú, ezüstszínű folt látszik. : A nőstény szárnyszéli fekete sávjában sárga foltok sorakoznak; a hátulsó szárnyakon ezek teljes sort alkotnak, egyes foltok szögletesek. A hátsó szárny középső narancssárga foltja nagy, élesebb szélű. : Egyes nőstények elülső szárnya krémszínű, hátulsó szárnya szürkés, fonákja olyan, mint a hímé. : Színezete kissé változékony, ritkán egyes nőstény egyedek kékes- vagy zöldesfehér színűek (f. alba). : Petéje eleinte fehér, majd néhány napon belül vörösbarnára sötétedik; orsó alakú, hosszában bordázott. : Hernyója sötétzöld, vékony oldalvonala fehér, benne narancs foltokkal. : Elterjedése Németországtól a Balkánon és Ukrajnán keresztül Északnyugat-Kazahsztánig tart. Az utóbbi évtizedekben létszáma jelentősen lecsökkent, Németországból, Csehországból, Ausztriából, Szlovéniából, Bulgáriából kipusztult. : Magyarországon régebben az Északi-középhegységben, a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Nyírség keleti peremén fordult elő, de 2004-re utolsó hazai élőhelyéről, az Őrségből is eltűnt. A Kárpát-medencében csak Erdélyben vannak számottevő, hosszabb távon is életképes populációi. : Meleg, száraz pusztafüves lejtősztyeppeken és erdőssztyeppréteken él 800 méteres magasságig. : Évente két nemzedéke repül májustól júniusig, illetve augusztustól szeptemberig; a rajzás csúcsa május végére és augusztus elejére esik. A nőstény a petéket egyesével rakja a tápnövényre. Hernyója csüdfű-fajok (Astragalus spp.) és zanót-fajok (Cytisus spp.), elsősorban a selymes zanót (Cytisus ratisbonensis) és gombos zanót (Cytisus supinus) leveleivel táplálkozik. A hernyó L3 stádiumban áttelel és a következő év tavaszának végén bebábozódik. Fejlődéséhez igen fontos a megfelelő mikroklíma; élőhelyének túl erős vagy túl kevés legeltetése egyaránt káros számára. : A [[Kertészet/Lepkefélék/Dolomit kéneslepke|dolomit-kéneslepke]] és a [[Kertészet/Lepkefélék/Sáfránylepke|sáfrányszínű kéneslepke]] hasonlít hozzá. : Magyarországon 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. <gallery> Colias myrmidone ♂ - Danube clouded yellow (male) - Ракитниковая желтушка (самец) (26304428787).jpg Colias mymidone - Nature Conservation-001-073-g012.jpg Colias myrmidone (larva) - Danube clouded yellow (caterpillar) - Ракитниковая желтушка (гусеница) (39366518560).jpg </gallery> <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias myrmidone|{{SUBPAGENAME}}}} 132pe54q8yhji36ncv5bwodxjwvxl5r 0 114225 551514 501735 2026-07-20T00:07:28Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Mocsári kéneslepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke]] 551514 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke]] nn4fjni6w6vdv4jhjbvfy8i8dn38n4f 0 114228 551477 495635 2026-07-19T15:43:54Z KeFe 20 551477 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias chrysotheme|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''dolomit kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Kertészet/Kéneslepke|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : : <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias chrysotheme|{{SUBPAGENAME}}}} hw00zgch2et1ttq0y20hek7hzqal83y 551478 551477 2026-07-19T15:44:40Z KeFe 20 551478 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias chrysotheme|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''dolomit kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : : <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias chrysotheme|{{SUBPAGENAME}}}} 4fwjocs4zfvwbk6uqsjhdlkkn42yf60 551489 551478 2026-07-19T23:49:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Dolomit kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke]] 551478 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias chrysotheme|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''dolomit kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : : <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias chrysotheme|{{SUBPAGENAME}}}} 4fwjocs4zfvwbk6uqsjhdlkkn42yf60 0 114229 551480 495641 2026-07-19T15:46:25Z KeFe 20 551480 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eastern Pale Clouded Yellow Butterfly モンキチョウ (230766029).jpeg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colias erate erate male 01 dorsal side MNHU.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Colias erate erate male 01 ventral side MNHU.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Colias erate poliographus sep01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias erate|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''keleti kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja, egész Eurázsiában és Észak-Afrikában elterjedt lepkefaj. : A keleti kéneslepke szárnyfesztávolsága 4,0-5,0 cm. Az elülső szárny keskeny. A hím elülső szárnyainak felszíne élénk citromsárga, széles fekete szegéllyel; a csúcsán az erek sárgán kirajzolódnak. Az elülső szárnyakon középtájt (a sejt végén) kerek fekete, míg a hátsó szárnyakon narancsszínű folt látható. Az elülső szárnyak fonákján a szegélyen fekete foltok sorakoznak. A középső folt az elülső szárnyon itt is fekete, míg a hátsó szárnyon fehér, vékony barna udvarral. : A nőstény szárnyainak mintázata hasonló, felszíne zöldessárga, elülső szárnyának fekete szegélyében nagy, sárga foltok vannak, hátulsó szárnyain erős a szürke behintés, a szegélytér világosabb. : Színezete és rajzolata is igen változékony; lehet narancsos árnyalatú (f. edusoides, a sáfrányszínű kéneslepkére hasonlít) vagy halványsárga (f. pallides, fakó kéneslepke-szerű). : Petéje sárgásfehér majd vörösbarna, orsó alakú, hosszában bordázott. : Hernyója sötétzöld, oldalán vékony sárga vonallal, amit szelvényenként narancssárga vonal díszít. : Eurázsiában (Japántól Közép-Európáig) és Észak-Afrikában (egészen Etiópiáig) fordul elő. Délkelet-Európából terjeszkedve meghonosodott a Kárpát-medencében és a 2000-es évektől megjelent Ausztriában és Németországban is (itt azonban még nem jeleztek sikeres áttelelést). Magyarországon mindenütt megtalálható. : Meleg száraz réteken, sztyeppréteken, parlagokon, lucernásokban él. : Áprilistól novemberig három nemzedéke fejlődik. Hernyója különféle pillangósvirágúak, baltacim-fajok (Onobrychis spp.), kerep-fajok (Lotus spp.), lucerna-fajok (Medicago spp.), somkóró-fajok (Melilotus spp.), here-fajok (Trifolium spp.) leveleivel táplálkozik. Igen gyorsan fejlődik, kedvező körülmények között a peterakástól a bábból való kibújásig 21-25 nap is elegendő. Hernyó alakban telel át. : : <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias erate|{{SUBPAGENAME}}}} 1pjs5j5mn2q9ztfr290emubv9x29tgf 551500 551480 2026-07-19T23:56:06Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Keleti kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke]] 551480 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eastern Pale Clouded Yellow Butterfly モンキチョウ (230766029).jpeg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Colias erate erate male 01 dorsal side MNHU.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Colias erate erate male 01 ventral side MNHU.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Colias erate poliographus sep01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias erate|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''keleti kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja, egész Eurázsiában és Észak-Afrikában elterjedt lepkefaj. : A keleti kéneslepke szárnyfesztávolsága 4,0-5,0 cm. Az elülső szárny keskeny. A hím elülső szárnyainak felszíne élénk citromsárga, széles fekete szegéllyel; a csúcsán az erek sárgán kirajzolódnak. Az elülső szárnyakon középtájt (a sejt végén) kerek fekete, míg a hátsó szárnyakon narancsszínű folt látható. Az elülső szárnyak fonákján a szegélyen fekete foltok sorakoznak. A középső folt az elülső szárnyon itt is fekete, míg a hátsó szárnyon fehér, vékony barna udvarral. : A nőstény szárnyainak mintázata hasonló, felszíne zöldessárga, elülső szárnyának fekete szegélyében nagy, sárga foltok vannak, hátulsó szárnyain erős a szürke behintés, a szegélytér világosabb. : Színezete és rajzolata is igen változékony; lehet narancsos árnyalatú (f. edusoides, a sáfrányszínű kéneslepkére hasonlít) vagy halványsárga (f. pallides, fakó kéneslepke-szerű). : Petéje sárgásfehér majd vörösbarna, orsó alakú, hosszában bordázott. : Hernyója sötétzöld, oldalán vékony sárga vonallal, amit szelvényenként narancssárga vonal díszít. : Eurázsiában (Japántól Közép-Európáig) és Észak-Afrikában (egészen Etiópiáig) fordul elő. Délkelet-Európából terjeszkedve meghonosodott a Kárpát-medencében és a 2000-es évektől megjelent Ausztriában és Németországban is (itt azonban még nem jeleztek sikeres áttelelést). Magyarországon mindenütt megtalálható. : Meleg száraz réteken, sztyeppréteken, parlagokon, lucernásokban él. : Áprilistól novemberig három nemzedéke fejlődik. Hernyója különféle pillangósvirágúak, baltacim-fajok (Onobrychis spp.), kerep-fajok (Lotus spp.), lucerna-fajok (Medicago spp.), somkóró-fajok (Melilotus spp.), here-fajok (Trifolium spp.) leveleivel táplálkozik. Igen gyorsan fejlődik, kedvező körülmények között a peterakástól a bábból való kibújásig 21-25 nap is elegendő. Hernyó alakban telel át. : : <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias erate|{{SUBPAGENAME}}}} 1pjs5j5mn2q9ztfr290emubv9x29tgf 0 114230 551481 495646 2026-07-19T15:47:22Z KeFe 20 551481 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias hyale|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fakó kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. A kéneslepkék nemének típusfaja. : Eurázsiai faj; de főleg Dél- és Közép-Európára jellemző. Magyarországon mindenhol megtalálható. 2–3 nemzedéke április és október között lucernásokon, száraz legelőkön röpül. : A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér; rajzolatuk hasonló. Csápjai pirosak. A hátsó szárnyon sárgás-narancssárgás nyolcas látható. Hernyója zöld. Szárnyfesztávolsága 45–50 mm. : Akár a többi kéneslepke, ez a faj is gyakran, szinte folyamatosan vándorol. Gyorsan repül, de ha virágra száll, hosszú ideig szívogat, ilyenkor szárnyait összecsukva tartja. : Virágos réteken 2-3 nemzedéke repül áprilistól októberig. : Petéit lucernára, lóherére, baltacimra rakja. Mindkét oldalukon sárga sávval díszített zöld hernyói májustól szeptemberig rágnak. : A fakó kéneslepkéhez hasonló fajok a [[Állatok/Fehérlepkék/Déli kéneslepke|déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) és a [[Állatok/Fehérlepkék/Keleti kéneslepke|keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]). Előbbitől hímje világosabb alapszínével és szárnycsúcsának nagyobb sárga foltjaival különböztethető meg. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias hyale|{{SUBPAGENAME}}}} n1cheubxedyf40p8wlq5o73a46ihy5v 551496 551481 2026-07-19T23:53:10Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Fakó kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke]] 551481 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias hyale|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fakó kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. A kéneslepkék nemének típusfaja. : Eurázsiai faj; de főleg Dél- és Közép-Európára jellemző. Magyarországon mindenhol megtalálható. 2–3 nemzedéke április és október között lucernásokon, száraz legelőkön röpül. : A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér; rajzolatuk hasonló. Csápjai pirosak. A hátsó szárnyon sárgás-narancssárgás nyolcas látható. Hernyója zöld. Szárnyfesztávolsága 45–50 mm. : Akár a többi kéneslepke, ez a faj is gyakran, szinte folyamatosan vándorol. Gyorsan repül, de ha virágra száll, hosszú ideig szívogat, ilyenkor szárnyait összecsukva tartja. : Virágos réteken 2-3 nemzedéke repül áprilistól októberig. : Petéit lucernára, lóherére, baltacimra rakja. Mindkét oldalukon sárga sávval díszített zöld hernyói májustól szeptemberig rágnak. : A fakó kéneslepkéhez hasonló fajok a [[Állatok/Fehérlepkék/Déli kéneslepke|déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) és a [[Állatok/Fehérlepkék/Keleti kéneslepke|keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]). Előbbitől hímje világosabb alapszínével és szárnycsúcsának nagyobb sárga foltjaival különböztethető meg. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Colias hyale|{{SUBPAGENAME}}}} n1cheubxedyf40p8wlq5o73a46ihy5v 551499 551496 2026-07-19T23:55:19Z KeFe 20 551499 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias hyale|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fakó kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. A kéneslepkék nemének típusfaja. : Eurázsiai faj; de főleg Dél- és Közép-Európára jellemző. Magyarországon mindenhol megtalálható. 2–3 nemzedéke április és október között lucernásokon, száraz legelőkön röpül. : A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér; rajzolatuk hasonló. Csápjai pirosak. A hátsó szárnyon sárgás-narancssárgás nyolcas látható. Hernyója zöld. Szárnyfesztávolsága 45–50 mm. : Akár a többi kéneslepke, ez a faj is gyakran, szinte folyamatosan vándorol. Gyorsan repül, de ha virágra száll, hosszú ideig szívogat, ilyenkor szárnyait összecsukva tartja. : Virágos réteken 2-3 nemzedéke repül áprilistól októberig. : Petéit lucernára, lóherére, baltacimra rakja. Mindkét oldalukon sárga sávval díszített zöld hernyói májustól szeptemberig rágnak. : A fakó kéneslepkéhez hasonló fajok a [[Állatok/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) és a [[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]). Előbbitől hímje világosabb alapszínével és szárnycsúcsának nagyobb sárga foltjaival különböztethető meg. <br/> </div></div> {{Lepkefélék-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Colias hyale|{{SUBPAGENAME}}}} 9ey9bgw0m0adu0ajgspvnzyy5p5fyeh 0 114231 551517 493264 2026-07-20T00:12:02Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Fakó kéneslepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke]] 551517 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke]] ndgdg7y59616xq59uadr73rwx3fxhzv 0 114232 551509 489661 2026-07-20T00:04:41Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Narancsszínű kéneslepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke]] 551509 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke]] aaga4uw3l67iusm99euwfyai7szuz0f 0 114233 551516 493255 2026-07-20T00:10:28Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Dolomit kéneslepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke]] 551516 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke]] it8yh8glzg883qly4kfwin7mxvz7wg6 0 114234 551505 493263 2026-07-20T00:02:31Z KeFe 20 Az átirányítás célja módosítva: [[Állatok/Fehérlepkék/Keleti kéneslepke]]→[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke]] 551505 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke]] 6w7wzgdebyui3p45vis25leul1wsl1v 0 123147 551475 495565 2026-07-19T15:40:31Z KeFe 20 551475 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó nem. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Kertészet/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Kertészet/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Kertészet/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[?]] [[Colias adelaidae]] #[[?]] [[Colias alexandra]] #[[?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} olyjnmg2d4udhwyotzeufr70g17r20k 551476 551475 2026-07-19T15:42:57Z KeFe 20 551476 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Kertészet/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Kertészet/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Kertészet/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Kertészet/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[?]] [[Colias adelaidae]] #[[?]] [[Colias alexandra]] #[[?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} avvngqqpc9j4tpxy0swbopq99hrm4b6 551485 551476 2026-07-19T15:50:47Z KeFe 20 551485 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[?]] [[Colias adelaidae]] #[[?]] [[Colias alexandra]] #[[?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} holkk489filotdb9ekli3lgvqgbqa64 551518 551485 2026-07-20T00:15:13Z KeFe 20 551518 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[/?]] [[Colias adelaidae]] #[[?]] [[Colias alexandra]] #[[?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} 1pnfgt0oofpcxwx3ixjcgnxrlm281ak 551522 551518 2026-07-20T00:18:42Z KeFe 20 551522 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[/?|?]] [[Colias adelaidae]] #[[/?|?]] [[Colias alexandra]] #[[/?|?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} 250p0j6eqbtb1ol4qgtlejq40fy51tz 551523 551522 2026-07-20T00:22:01Z KeFe 20 551523 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Kéneslepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacarensis]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[/?|?]] [[Colias adelaidae]] #[[/?|?]] [[Colias alexandra]] #[[/?|?]] [[Colias amanonis]] #[[/?|?]] [[Colias arida]] #[[/?|?]] [[Colias berylla]] #[[/?|?]] [[Colias dubia]] #[[/?|?]] [[Colias eogene]] #[[/?|?]] [[Colias eurydice]] #[[/?|?]] [[Colias eurytheme]] #[[/?|?]] [[Colias felderi]] #[[/?|?]] [[Colias flaveola]] #[[/?|?]] [[Colias harfordii]] #[[/?|?]] [[Colias interior]] #[[/?|?]] [[Colias ladakensis]] #[[/?|?]] [[Colias meadii]] #[[/?|?]] [[Colias muratai]] #[[/?|?]] [[Colias nastes]] #[[/?|?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[/?|?]] [[Colias nina]] #[[/?|?]] [[Colias occidentalis]] #[[/?|?]] [[Colias philodice]] #[[/?|?]] [[Colias stoliczkana]] #[[/?|?]] [[Colias thisoa]] #[[/?|?]] [[Colias thrasibulus]] #[[/?|?]] [[Colias tycha]] #[[/?|?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} j5w6jbqjypcd9jlq0d7u6bkobwrfxo7 551524 551523 2026-07-20T00:25:01Z KeFe 20 551524 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Valódi lepkék|valódi lepkék]] rendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó kéneslepkék neme. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Kéneslepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Kéneslepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Kéneslepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) ? = Nincs magyar neve #[[/?|?]] [[Colias adelaidae]] #[[/?|?]] [[Colias alexandra]] #[[/?|?]] [[Colias amanonis]] #[[/?|?]] [[Colias arida]] #[[/?|?]] [[Colias berylla]] #[[/?|?]] [[Colias dubia]] #[[/?|?]] [[Colias eogene]] #[[/?|?]] [[Colias eurydice]] #[[/?|?]] [[Colias eurytheme]] #[[/?|?]] [[Colias felderi]] #[[/?|?]] [[Colias flaveola]] #[[/?|?]] [[Colias harfordii]] #[[/?|?]] [[Colias interior]] #[[/?|?]] [[Colias ladakensis]] #[[/?|?]] [[Colias meadii]] #[[/?|?]] [[Colias muratai]] #[[/?|?]] [[Colias nastes]] #[[/?|?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[/?|?]] [[Colias nina]] #[[/?|?]] [[Colias occidentalis]] #[[/?|?]] [[Colias philodice]] #[[/?|?]] [[Colias stoliczkana]] #[[/?|?]] [[Colias thisoa]] #[[/?|?]] [[Colias thrasibulus]] #[[/?|?]] [[Colias tycha]] #[[/?|?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina heldreichi]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kéneslepkék-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Colias|{{SUBPAGENAME}} }} rkboi52wor1mq62ulztyc93mbpi9vqw 0 123158 551484 529970 2026-07-19T15:48:54Z KeFe 20 551484 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias phicomone - Alpen-Gelbling 01 (HS).JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male ventral.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias phicomone'' ♂ ]] [[Fájl:(MHNT) Colias Phicomone - Sestriere Italia - female dorsal.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias phicomone'' ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias phicomone|-}} {{népies|[[alpesi kéneslepke]]}} <br/> : A '''hegyi kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A elterjedési területe az Alpok, az Északi-Kárpátok, a Pireneusok és a Kantábriai-hegység. : Az elülső szárnya 20–25 milliméter hosszú. A hím szárnyának felső oldala fakó szürkéssárga, sötétszürke-fekete pikkelyekkel erősen hintett. A nőstény szárnya zöldes-fehér, nem annyira szürkés. Az elülső és a hátulsó szárny barna külső részén sárgás szegélyfoltok helyezkednek el. A nőstény zöldes-fehér, és szárnyain sötétszürke befuttatás alig érzékelhető. : A hegyi kéneslepke havasi réteken él, 900 métertől mintegy 3000 méter magasságig. : Az első nemzedéke június végétől augusztusig repül; olykor augusztus-szeptemberben megjelenik egy második, nem teljes nemzedéke is. : Hernyóidőszaka május–június. Hernyója sötétzöld, sárga foltokkal és fehér oldalcsíkkal. A hernyó különféle pillangósvirágúakok, főleg bükkönyfajokon él. Áttelelve a következő év tavaszán bábozódik. : A hegyi kéneslepke rokona a Colias nastes, amely kizárólag Északnyugat-Skandináviában található meg. <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} t5fqorx27uybz982qc68pl08xjxjppd 551519 551484 2026-07-20T00:16:08Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Hegyi kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Hegyi kéneslepke]] 551484 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias phicomone - Alpen-Gelbling 01 (HS).JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male ventral.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias phicomone'' ♂ ]] [[Fájl:(MHNT) Colias Phicomone - Sestriere Italia - female dorsal.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias phicomone'' ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias phicomone|-}} {{népies|[[alpesi kéneslepke]]}} <br/> : A '''hegyi kéneslepke''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A elterjedési területe az Alpok, az Északi-Kárpátok, a Pireneusok és a Kantábriai-hegység. : Az elülső szárnya 20–25 milliméter hosszú. A hím szárnyának felső oldala fakó szürkéssárga, sötétszürke-fekete pikkelyekkel erősen hintett. A nőstény szárnya zöldes-fehér, nem annyira szürkés. Az elülső és a hátulsó szárny barna külső részén sárgás szegélyfoltok helyezkednek el. A nőstény zöldes-fehér, és szárnyain sötétszürke befuttatás alig érzékelhető. : A hegyi kéneslepke havasi réteken él, 900 métertől mintegy 3000 méter magasságig. : Az első nemzedéke június végétől augusztusig repül; olykor augusztus-szeptemberben megjelenik egy második, nem teljes nemzedéke is. : Hernyóidőszaka május–június. Hernyója sötétzöld, sárga foltokkal és fehér oldalcsíkkal. A hernyó különféle pillangósvirágúakok, főleg bükkönyfajokon él. Áttelelve a következő év tavaszán bábozódik. : A hegyi kéneslepke rokona a Colias nastes, amely kizárólag Északnyugat-Skandináviában található meg. <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} t5fqorx27uybz982qc68pl08xjxjppd 0 123161 551503 501736 2026-07-19T23:59:42Z KeFe 20 551503 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias hyale2009transilvania.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias alfacariensis - Novy Jicin, Moravie Tchéquie - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Déli kéneslepke, ♀]] [[Fájl:(MHNT) Colias chrysotheme chrysotheme - Érd Hongrie - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Dolomit kéneslepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus - Durfort Tarn France - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias croceus f. helice - Wyzyna, Okolice Polska - female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sáfránylepke, ♀]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kénes lepke''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjába tartozó nem. '''A nembe az alábbi fajok tartoznak:''' #[[Állatok/Fehérlepkék/Déli kéneslepke|Déli kéneslepke]] ([[Colias alfacariensis]]) #[[Állatok/Fehérlepkék/Dolomit kéneslepke|Dolomit kéneslepke]] ([[Colias chrysotheme]]) #[[Állatok/Fehérlepkék/Fakó kéneslepke|Fakó kéneslepke]] ([[Colias hyale]]) típusfaj #[[Állatok/Fehérlepkék/Hegyi kéneslepke|Hegyi kéneslepke]] ([[Colias phicomone]]) #[[Állatok/Fehérlepkék/Keleti kéneslepke|Keleti kéneslepke]] ([[Colias erate]]) #[[Állatok/Fehérlepkék/Mocsári kéneslepke|Mocsári kéneslepke]] ([[Colias palaeno]]) #[[Állatok/Fehérlepkék/Narancsszínű kéneslepke|Narancsszínű kéneslepke]] [[Colias myrmidone]] #[[Állatok/Fehérlepkék/Sáfránylepke|Sáfránylepke]] ([[Colias croceus]]) #[[?]] [[Colias adelaidae]] #[[?]] [[Colias alexandra]] #[[?]] [[Colias amanonis]] #[[?]] [[Colias arida]] #[[?]] [[Colias berylla]] #[[?]] [[Colias dubia]] #[[?]] [[Colias eogene]] #[[?]] [[Colias eurydice]] #[[?]] [[Colias eurytheme]] #[[?]] [[Colias felderi]] #[[?]] [[Colias flaveola]] #[[?]] [[Colias harfordii]] #[[?]] [[Colias interior]] #[[?]] [[Colias ladakensis]] #[[?]] [[Colias meadii]] #[[?]] [[Colias muratai]] #[[?]] [[Colias nastes]] #[[?]] [[Colias nilgiriensis]] #[[?]] [[Colias nina]] #[[?]] [[Colias occidentalis]] #[[?]] [[Colias philodice]] #[[?]] [[Colias stoliczkana]] #[[?]] [[Colias thisoa]] #[[?]] [[Colias thrasibulus]] #[[?]] [[Colias tycha]] #[[?]] [[Colias vautieri]] : <gallery> Colias.aurorina.heldreichi.mounted.jpg| ''[[Colias aurorina]]'', ♂ (MHNT) Colias christophi - Tadjikistan Russie - male.jpg |''[[Colias christophi]]'', ♂ (MHNT) Colias myrmidone myrmidone - Stará Turá Slovaquie - male.jpg| ''[[Colias myrmidone]]'', ♂ Male Orange Sulphur Megan McCarty18.jpg| ''[[Colias eurytheme]]'', ♂ Fájl:Female Clouded Sulphur Megan McCarty42.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ Fájl:Colias philodice white form.jpg| ''[[Colias philodice]]'' ♀ ''f.alba'' Fájl:Male Clouded Sulphur Megan McCarty40.jpg| ''[[Colias philodice]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - male.jpg|''[[Fakó kéneslepke]]'', ♂ (MHNT) Colias hyale - Novy Jicin Moravie Czech Republic - female.jpg| ''[[Fakó kéneslepke]]'', ♀ (MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♂ Fájl:Colias palaeno.female.jpg| ''[[Colias palaeno]]'', ♀ (MHNT) Colias Phicomone - Pic d'Aneto Espagne - male.jpg| ''[[Colias phicomone]]'', ♂ </gallery> <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás|A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} {{commonskat|Colias|{{SUBPAGENAME}}}} tuj3rlseb3pd19lpmc57u5f264cmbj3 0 123163 551483 495649 2026-07-19T15:48:25Z KeFe 20 551483 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias palaeno.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male dorsal.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias palaeno'' ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male ventral.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias palaeno'' ♂ ]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias palaeno|-}} {{népies|-}} <br/> : A ''' ''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A mocsári kéneslepke Közép-Európában szigetszerű foltokban fordul elő, Skandináviában és Finnországban azonban nagyobb felületeken megtalálható. : Régebben széles körben elterjedt volt. Megritkulását a tőzegmohalápok számának és kiterjedésének csökkenése okozta. : A mocsári kéneslepke elülső szárnya 3 centiméter hosszú, kénsárga, olykor halvány, szegélyén narancsszínű, finom rojtokkal. : A mocsári kéneslepke kizárólag tőzegmohalápokon és más, igen nedves területeken él. Tápnövénye a [[Növények/H/Hamvas áfonya|Hamvas áfonya]] (mocsári áfonya) ''([[Vaccinium uliginosum]])''. : A lepke június-július között repül. Évente egy nemzedéke van. Hernyóidőszaka augusztustól májusig tart, a hernyó áttelel. '''Alfajai ''' *''Colias palaeno aias'' *''Colias palaeno europomene'' *''Colias palaeno europome'' *''Colias palaeno orientalis'' *''Colias palaeno palaeno'' *''Colias palaeno poktusani'' *''Colias palaeno sachalinensis'' *''Colias palaeno synonyma'' <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} {{commonskat|Colias palaeno|{{SUBPAGENAME}}}} 63eybidzirb49n0kfmoew0wv265zmk9 551511 551483 2026-07-20T00:06:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Fehérlepkék/Mocsári kéneslepke]] lapot a következő névre: [[Állatok/Kéneslepkék/Mocsári kéneslepke]] 551483 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fehérlepkék]] [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Colias palaeno.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:(MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male dorsal.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias palaeno'' ♂]] [[Fájl:(MHNT) Colias palaeno - Majdan Kasztelański Pologne - male ventral.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''Colias palaeno'' ♂ ]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias palaeno|-}} {{népies|-}} <br/> : A ''' ''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : A mocsári kéneslepke Közép-Európában szigetszerű foltokban fordul elő, Skandináviában és Finnországban azonban nagyobb felületeken megtalálható. : Régebben széles körben elterjedt volt. Megritkulását a tőzegmohalápok számának és kiterjedésének csökkenése okozta. : A mocsári kéneslepke elülső szárnya 3 centiméter hosszú, kénsárga, olykor halvány, szegélyén narancsszínű, finom rojtokkal. : A mocsári kéneslepke kizárólag tőzegmohalápokon és más, igen nedves területeken él. Tápnövénye a [[Növények/H/Hamvas áfonya|Hamvas áfonya]] (mocsári áfonya) ''([[Vaccinium uliginosum]])''. : A lepke június-július között repül. Évente egy nemzedéke van. Hernyóidőszaka augusztustól májusig tart, a hernyó áttelel. '''Alfajai ''' *''Colias palaeno aias'' *''Colias palaeno europomene'' *''Colias palaeno europome'' *''Colias palaeno orientalis'' *''Colias palaeno palaeno'' *''Colias palaeno poktusani'' *''Colias palaeno sachalinensis'' *''Colias palaeno synonyma'' <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} {{commonskat|Colias palaeno|{{SUBPAGENAME}}}} 63eybidzirb49n0kfmoew0wv265zmk9 0 128142 551533 551212 2026-07-20T08:26:21Z Rodrigo 4709 /* Berendezések, gépek */ PCM 551533 wikitext text/x-wiki <big>'''[[Perma|Permakultúra]], Eszközök és technológiák témakör'''</big>[[Kategória:Permakultúra]] [[en:Perma/TECH]] [[es:Perma/TECH]] [[fr:Perma/TECH]] [[de:Perma/TECH]] [[nl:Perma/TECH]] == Egyszerű eszközök, gépek, erőátvitel == === Kötél, zsinór, csomó === * Kötél készítése ** [https://www.youtube.com/watch?v=QZrAGgG8Xx0 Az egyik utolsó kötélgyártó - A csanádpalotai Nagy Péter] Tandi Barbara, SZÓ-TÉR 2021, 11 perces. * Csomózás, csomó ** Ponyva sarok feszítő csomó rendszer: [https://www.youtube.com/watch?v=c0xYfObWrsg Bemutató videó] 5 perces, angol magyarázattal ** https://www.youtube.com/watch?v=WI0caluPRx0 Magasan feszítés, amit kézzel nem lehet felérni (bottal lehet feltolni) == Szerszámok, kéziszerszámok == * Talajművelő kéziszerszámok ** Talajlazító villa == Berendezések, gépek == === Energiaellátás === * '''[[Perma/TECH/Napelemes rendszer|Napelemes rendszer]]''': :: Fotovoltanikus panelek, amelyek a napfényt villamos energiává alakítják. * '''[[Perma/TECH/Szélkerekes generator|Szélkerekes generator]]''': :: Szélenergiát villamos energiává alakító eszköz. * '''[[Perma/TECH/Mikrohidro erőmű|Mikrohidro erőmű]]''': :: Kisebb folyóvizek energiájának kihasználására szolgáló rendszer. * '''[[Perma/TECH/Biogáz reaktor|Biogáz reaktor]]''': :: Szerves hulladékból gázt termelő, energiatermelésre használt berendezés. *'''[[Perma/TECH/Napkollektor|Napkollektoros rendszer]]''': Napfényt hőenergiává alakító berendezés, amelyet jellemzően melegvíz-előállításra és fűtésrásegítésre használnak. *'''[[Perma/TECH/Hőszivattyú|Hőszivattyú]]''': Környezeti hőenergiát (levegőből, talajból vagy vízből) von ki, és azt kompressziós elven magasabb hőmérsékleten juttatja be az épületbe fűtésre vagy hűtésre. *'''[[Perma/TECH/Biomassza|Biomassza kazán]]''': Szilárd szerves anyag (pl. fa, pellet, fabrikett) elégetésével termel hőenergiát fűtéshez és használati melegvízhez. *'''[[Perma/TECH/Hővisszanyerő|Hővisszanyerős szellőztető]]''': A kiáramló elhasznált levegő hőjét hasznosítja a beáramló friss levegő előfűtésére, minimalizálva a szellőzésből adódó hőveszteséget. * *'''[[Perma/TECH/Fázisváltó hőtárolás|Fázisváltó hőtárolás]]''': olyan anyagok alkalmazása, amik a víznél 10-15-ször több energiát tudnak eltárolni és adott hőmérsékleten átadni / elvonni. === Vízmozgató rendszerek === * '''[[Perma/TECH/Csepegtető öntözőrendszer|Csepegtető öntözőrendszer]]''': :: Hatékony öntözési technika, amely lassan adagolja a vizet. * '''[[Perma/TECH/Vízgyűjtő rendszer|Vízgyűjtő rendszer]]''': :: Esővíz gyűjtésére és tárolására szolgáló berendezés. 4mzoo9397c728lea3cmm0g3ffnmbh62 551534 551533 2026-07-20T08:29:19Z Rodrigo 4709 /* Energiaellátás */ 551534 wikitext text/x-wiki <big>'''[[Perma|Permakultúra]], Eszközök és technológiák témakör'''</big>[[Kategória:Permakultúra]] [[en:Perma/TECH]] [[es:Perma/TECH]] [[fr:Perma/TECH]] [[de:Perma/TECH]] [[nl:Perma/TECH]] == Egyszerű eszközök, gépek, erőátvitel == === Kötél, zsinór, csomó === * Kötél készítése ** [https://www.youtube.com/watch?v=QZrAGgG8Xx0 Az egyik utolsó kötélgyártó - A csanádpalotai Nagy Péter] Tandi Barbara, SZÓ-TÉR 2021, 11 perces. * Csomózás, csomó ** Ponyva sarok feszítő csomó rendszer: [https://www.youtube.com/watch?v=c0xYfObWrsg Bemutató videó] 5 perces, angol magyarázattal ** https://www.youtube.com/watch?v=WI0caluPRx0 Magasan feszítés, amit kézzel nem lehet felérni (bottal lehet feltolni) == Szerszámok, kéziszerszámok == * Talajművelő kéziszerszámok ** Talajlazító villa == Berendezések, gépek == === Energiaellátás === * '''[[Perma/TECH/Napelemes rendszer|Napelemes rendszer]]''': :: Fotovoltanikus panelek, amelyek a napfényt villamos energiává alakítják. * '''[[Perma/TECH/Szélkerekes generator|Szélkerekes generator]]''': :: Szélenergiát villamos energiává alakító eszköz. * '''[[Perma/TECH/Mikrohidro erőmű|Mikrohidro erőmű]]''': :: Kisebb folyóvizek energiájának kihasználására szolgáló rendszer. * '''[[Perma/TECH/Biogáz reaktor|Biogáz reaktor]]''': :: Szerves hulladékból gázt termelő, energiatermelésre használt berendezés. *'''[[Perma/TECH/Napkollektor|Napkollektoros rendszer]]''': Napfényt hőenergiává alakító berendezés, amelyet jellemzően melegvíz-előállításra és fűtésrásegítésre használnak. *'''[[Perma/TECH/Hőszivattyú|Hőszivattyú]]''': Környezeti hőenergiát (levegőből, talajból vagy vízből) von ki, és azt kompressziós elven magasabb hőmérsékleten juttatja be az épületbe fűtésre vagy hűtésre. *'''[[Perma/TECH/Biomassza|Biomassza kazán]]''': Szilárd szerves anyag (pl. fa, pellet, fabrikett) elégetésével termel hőenergiát fűtéshez és használati melegvízhez. *'''[[Perma/TECH/Hővisszanyerő|Hővisszanyerős szellőztető]]''': A kiáramló elhasznált levegő hőjét hasznosítja a beáramló friss levegő előfűtésére, minimalizálva a szellőzésből adódó hőveszteséget. *'''[[Perma/TECH/Fázisváltó hőtárolás|Fázisváltó hőtárolás]]''': olyan anyagok alkalmazása, amik a víznél 10-15-ször több energiát tudnak eltárolni és adott hőmérsékleten átadni / elvonni. === Vízmozgató rendszerek === * '''[[Perma/TECH/Csepegtető öntözőrendszer|Csepegtető öntözőrendszer]]''': :: Hatékony öntözési technika, amely lassan adagolja a vizet. * '''[[Perma/TECH/Vízgyűjtő rendszer|Vízgyűjtő rendszer]]''': :: Esővíz gyűjtésére és tárolására szolgáló berendezés. 81fb0vw1tyffd2lbnu1vwd8t64i9ug5 0 128547 551472 519661 2026-07-19T15:35:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok/Henkel-laposfarkúgekkó]] lapot a következő névre: [[Állatok/Hüllők/Henkel-laposfarkúgekkó]] 519661 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Gyíkok]] [[Kategória:Gekkófélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Uroplatus henkeli.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Henkel's leaf-tailed gecko (Uroplatus henkeli) Lokobe.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Uroplatus henkeli 26452236.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Uroplatus henkeli 26933213.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Uroplatus henkeli|-}} {{népies|-}} <br /> : A Henkel-laposfarkúgekkó a [[Állatok/Hüllők|hüllők]] osztályába, a [[Állatok/Gyíkok|gyíkok]] alrendjébe és a [[Állatok/Gekkófélék|gekkófélék]] családjába tartozó faj. : A faj Madagaszkár endemikus faja. A Madagaszkár közelében fekvő Nosy Bé sziget primér esőerdőiben, valamint Madagaszkár szárazföldi részén, a Boeny régióban fekvő Ankaranafantsika Nemzeti Parkban honos. : Az Uroplatus nem neve két görög szó latinosított változatából jött létre: „ourá” jelentése „farok”, „platys” jelentése „lapos”. A henkeli fajnév a német Friedrich-Wilhelm Henkel herpetológus vezetéknevéből alkotott szó. : Viszonylag nagy méretű, éjszakai életmódot folytató, fán élő gekkó, a nem harmadik legnagyobb faja. Maximális hossza elérheti a 30 cm-t, ebből közel 10 cm a farok, amely zömök, hosszúkás, lapát alakú. Feje masszív, krokodilszerű. Testének és fejének kerületén egy szabálytalan bőrszegély található, amely a környezetében lévő felülethez tapad, elmosva testének széleit és megnehezítve észlelését. : Alapszíne többé-kevésbé világos szürke, bézs vagy akár világosbarna lehet. Ehhez még sötétebb, szabálytalan csíkok – vagy akár foltok – is társulnak. A színek bizonyos mértékben változhatnak a környezet vagy a hőmérséklet függvényében. Általánosságban elmondható, hogy színeik lehetővé teszik a fatörzseken való álcázást, ahol a legtöbb időt töltik (többnyire zuzmó vagy kéreg megjelenésűek). : Nappal, amikor pihennek, színük fehér-bézs. Szemük is bézs színű, és mélyen ülnek a szemgödrében. Éjszaka szemük vörös erezetű lesz, testük színei pedig sokkal kontrasztosabbak. : Az ivarérett hímeket a farok tövében található két oldalsó tasakról lehet felismerni, amelyek a hemipéniszt tartalmazzák. A hímek és a nőstények mintázata is eltérő (éjszaka látható): a hímek általában fekete, szabálytalan foltokkal rendelkeznek, amelyek néha összekapcsolódnak, míg a nőstényeken általában apró sötét pontok láthatók. : Ezek a gekkók főként rovarevők. Az ágakon elkapják a közeledő rovarokat, vagy alacsony ágakról leugranak a zsákmányukra. Gyors ugrásokra is képesek, amelyekkel zsákmányukat elkapják, illetve ragadozóik elől menekülnek. : Mivel jelentős méretű, opportunista húsevők, alkalmanként kis gerinceseket (jellemzően kis gyíkokat) is fogyasztanak. Csigákat is esznek, bár ez főleg a nőstényekre jellemző – valószínűleg a héjukban található kalcium miatt, amely a vemhesség során szükséges számukra. : A Henkel-laposfarkúgekkó egyedei egyéves korukra érik el az ivarérettséget. A szaporodás tavasszal, a tél végén történik. : A párzás nem erőszakos (a legtöbb gekkóéhoz képest), a hím nem harapja meg a nőstény nyakát, hogy mozgásképtelenné tegye. A fészekalj két tojásból áll (a tojások mérete kicsit kevesebb, mint 2 cm), egy nőstény egy szezonban akár 5-ször is tojhat, 3-4 hetes időközönként. A tojásokat a földre rakják, kissé elásva. Úgy tűnik, hogy a tojások néha a felületekhez tapadhatnak (jellemzően az ágak tövéhez), de ezek ritkán termékenyek. A nőstények a még nyálkás tojásokat a földön görgetik, hogy azok színe megegyezzen a talajéval. Az inkubációs idő átlagosan három hónap, ez az átlagos hőmérséklettől is függ. : A fiatalok születéskor körülbelül 6 centiméter hosszúak. Első vedlésükig, amely néhány nappal a születés után következik be, nem táplálkoznak. Ezután ugyanazt a táplálékot fogyasztják, mint a felnőttek. Nagyon falánkok és gyorsan növekednek. A vörös lista a sebezhető fajok között tartja nyilván. A faj jövőjére nézve az élőhelyek pusztulása és az erdőirtás jelenti a legnagyobb veszélyt, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme. A Természetvédelmi Világalap (WWF) az összes Uroplatus fajt felvette az illegális vadon élő állatok kereskedelmével fenyegetett állatok „tíz legkeresettebb fajának listájára”, mivel „riasztó mértékben fogják be és értékesítik őket a nemzetközi állatkereskedelemben”. A fajt a CITES 2. listája is védi. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) aktívan részt vesz a faj megmentésének programjában. Az európai projektet az EAZA Egyesült Királyságbeli tagintézménye a Chesteri Állatkert kezeli. <br /> </div></div> {{Hüllők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Uroplatus henkeli|{{SUBPAGENAME}}}} dg9ht6u20n8n18de7m1ntt19q2fz5e3 0 128549 551407 519665 2026-07-19T14:16:51Z KeFe 20 551407 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Magyarország hüllői| ]] [[Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák]] A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben. Az alábbi lista azt a 15, Magyarországon őshonos hüllőfajt tartalmazza, amelyekkel vadon találkozhatunk. A hobbiállatok (óriáskígyók, leguánok, gekkók, varánuszok stb.) nem szerepelnek benne. Közülük egyedül a vörösfülű ékszerteknősökkel (Trachemys scripta elegans) találkozhatunk nagy számban a természetben, ugyanis szabadon engedett példányai több helyen életképes populációkat alkotnak. '''Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett!''' [[Kép:Emys orbicularis Tajba.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Mocsári teknős]] [[Kép:Jaszczurka zwinka.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Fürge gyík]] [[Kép:Natrix tessellata.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Kockás sikló]] [[Kép:Vipera u rakosiensis.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Rákosi vipera]] *Rend: [[Állatok/|teknősök]] ''(Testudines)'' – 1 faj **Család: [[Állatok/|mocsáriteknős-félék]] ''(Emydidae)'' ***[[Állatok/|mocsári teknős]] ''(Emys orbicularis)'' {| |} *Rend: [[Állatok/Pikkelyes hüllők|pikkelyes hüllők]] ''(Squamata)'' – 14 faj **Alrend: [[Állatok/Gyíkok|gyíkok]] ''([[Sauria]])'' ***Család: [[Állatok/Nyakörvösgyík-félék|nyakörvösgyík-félék]] ''(Lacertidae)'' ****[[Állatok/Elevenszülő gyík|elevenszülő gyík]] ''([[Zootoca vivipara]])'' ****[[Állatok/Fali gyík|fali gyík]] ''([[Podarcis muralis]])'' ****[[Állatok/Fürge gyík|fürge gyík]] ''([[Lacerta agilis]])'' ****[[Állatok/Homoki gyík|homoki gyík]] ''([[Podarcis taurica]])'' ****[[Állatok/Zöld gyík|zöld gyík]] ''([[Lacerta viridis]])'' *Rend: [[Állatok/Gekkóalakúak|gekkóalakúak]] ''(Gekkota)'' **Alrend: [[Állatok/Gekkófélék|gekkófélék]] ''([[Gekkonidae]])'' ***Család: [[Állatok/Valódi gekkók|valódi gekkók]] – 74 nem és 990 faj tartozik az alcsaládba. ***Család: [[Állatok/Vakondgyíkfélék|vakondgyíkfélék]] ''(Scincidae)'' ****[[Állatok/P|pannon gyík]] ''(Ablepharus kitaibelii fitzingeri)'' – alfaj ***Család: [[Állatok/Lábatlangyíkfélék|lábatlangyíkfélék]] ''([[Anguidae]])'' ****[[Állatok/Közönséges lábatlangyík|közönséges lábatlangyík]] ''([[Anguis fragilis]])'' ****[[Állatok/Kékpettyes lábatlangyík|kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchica]])'' **Alrend: [[Állatok/Kígyók|kígyók]] ''([[Serpentes]])'' ***Család: [[Állatok/Siklófélék|siklófélék]] ''([[Colubridae]])'' ****[[Állatok/Erdei sikló|erdei sikló]] ''([[Elaphe longissima]])'' ****[[Állatok/Haragos sikló|haragos sikló]] ''([[Coluber caspius]])'' ****[[Állatok/K|kockás sikló]] ''([[Natrix tessellata]])'' ****[[Állatok/Rézsikló|rézsikló]] ''([[Coronella austriaca]])'' ****[[Állatok/Vízisikló|vízisikló]] ''([[Natrix natrix]])'' ***Család: [[Állatok/Viperafélék|viperafélék]] ''([[Viperidae]])'' ****[[Állatok/Keresztes vipera|keresztes vipera]] ''([[Vipera berus]])'' ****[[Állatok/Rákosi vipera|rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' == Források == * [https://web.archive.org/web/20070311161036/http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] == Külső hivatkozások == * [https://www.inaturalist.org/observations?place_id=7399&subview=map&taxon_id=26036&view=species Magyarországi hüllőfajok az iNaturaliston] * [https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2018/06/23/ne-ijedjunk-meg-ha-kigyot-latunk-lehet-hogy-csak-siklo/ Ne ijedjünk meg, ha kígyót látunk, lehet, hogy csak sikló] – 24.hu, 2018. június 23. <br /> </div></div> {{Hüllők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amphibia|{{SUBPAGENAME}}}} lcf0ep8zpxom9x6i64c5o0yi93qg843 551410 551407 2026-07-19T14:30:35Z KeFe 20 551410 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Magyarország hüllői| ]] [[Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák]] [[Kép:Emys orbicularis Tajba.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Mocsári teknős]] [[Kép:Jaszczurka zwinka.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Fürge gyík]] [[Kép:Natrix tessellata.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Kockás sikló]] [[Kép:Vipera u rakosiensis.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Rákosi vipera]] A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben. Az alábbi lista azt a 15, Magyarországon őshonos hüllőfajt tartalmazza, amelyekkel vadon találkozhatunk. A hobbiállatok (óriáskígyók, leguánok, gekkók, varánuszok stb.) nem szerepelnek benne. Közülük egyedül a vörösfülű ékszerteknősökkel ([[Trachemys scripta elegans]]) találkozhatunk nagy számban a természetben, ugyanis szabadon engedett példányai több helyen életképes populációkat alkotnak. '''Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett!''' *Rend: [[Állatok/Teknősök|Teknősök]] ''(Testudines)'' – 1 faj **Család: [[Állatok/Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ''(Emydidae)'' ***[[Állatok/Mocsári teknős|Mocsári teknős]] ''(Emys orbicularis)'' {| |} *Rend: [[Állatok/Pikkelyes hüllők|Pikkelyes hüllők]] ''(Squamata)'' – 14 faj **Alrend: [[Állatok/Gyíkok|Gyíkok]] ''([[Sauria]])'' ***Család: [[Állatok/Nyakörvösgyík-félék|Nyakörvösgyík-félék]] ''(Lacertidae)'' ****[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ''([[Zootoca vivipara]])'' ****[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ''([[Podarcis muralis]])'' ****[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ''([[Lacerta agilis]])'' ****[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ''([[Podarcis taurica]])'' ****[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ''([[Lacerta viridis]])'' *Rend: [[Állatok/Gekkóalakúak|Gekkóalakúak]] ''(Gekkota)'' **Alrend: [[Állatok/Gekkófélék|Gekkófélék]] ''([[Gekkonidae]])'' ***Család: [[Állatok/Valódi gekkók|Valódi gekkók]] – 74 nem és 990 faj tartozik az alcsaládba. ***Család: [[Állatok/Vakondgyíkfélék|Vakondgyíkfélék]] ''(Scincidae)'' ****[[Állatok/P|pannon gyík]] ''(Ablepharus kitaibelii fitzingeri)'' – alfaj ***Család: [[Állatok/Lábatlangyíkfélék|lábatlangyíkfélék]] ''([[Anguidae]])'' ****[[Állatok/Közönséges lábatlangyík|közönséges lábatlangyík]] ''([[Anguis fragilis]])'' ****[[Állatok/Kékpettyes lábatlangyík|kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchica]])'' **Alrend: [[Állatok/Kígyók|Kígyók]] ''([[Serpentes]])'' ***Család: [[Állatok/Siklófélék|Siklófélék]] ''([[Colubridae]])'' ****[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ''([[Elaphe longissima]])'' ****[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ''([[Coluber caspius]])'' ****[[Állatok/K|kockás sikló]] ''([[Natrix tessellata]])'' ****[[Állatok/Rézsikló|Réz-sikló]] ''([[Coronella austriaca]])'' ****[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ''([[Natrix natrix]])'' ***Család: [[Állatok/Viperafélék|viperafélék]] ''([[Viperidae]])'' ****[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ''([[Vipera berus]])'' ****[[Állatok/Rákosi vipera|Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' == Források == * [https://web.archive.org/web/20070311161036/http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] == Külső hivatkozások == * [https://www.inaturalist.org/observations?place_id=7399&subview=map&taxon_id=26036&view=species Magyarországi hüllőfajok az iNaturaliston] * [https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2018/06/23/ne-ijedjunk-meg-ha-kigyot-latunk-lehet-hogy-csak-siklo/ Ne ijedjünk meg, ha kígyót látunk, lehet, hogy csak sikló] – 24.hu, 2018. június 23. <br /> </div></div> {{Hüllők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amphibia|{{SUBPAGENAME}}}} ai1k01iyy2c35awsznfpt07ermn01i3 551436 551410 2026-07-19T14:38:30Z KeFe 20 551436 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Magyarország hüllői| ]] [[Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák]] [[Kép:Emys orbicularis Tajba.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Mocsári teknős]] [[Kép:Jaszczurka zwinka.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Fürge gyík]] [[Kép:Natrix tessellata.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Kockás sikló]] [[Kép:Vipera u rakosiensis.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Rákosi vipera]] A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben. Az alábbi lista azt a 15, Magyarországon őshonos hüllőfajt tartalmazza, amelyekkel vadon találkozhatunk. A hobbiállatok (óriáskígyók, leguánok, gekkók, varánuszok stb.) nem szerepelnek benne. Közülük egyedül a vörösfülű ékszerteknősökkel ([[Trachemys scripta elegans]]) találkozhatunk nagy számban a természetben, ugyanis szabadon engedett példányai több helyen életképes populációkat alkotnak. '''Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett!''' *Rend: [[Állatok/Teknősök|Teknősök]] ''(Testudines)'' – 1 faj **Család: [[Állatok/Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ''(Emydidae)'' ***[[Állatok/Mocsári teknős|Mocsári teknős]] ''(Emys orbicularis)'' {| |} *Rend: [[Állatok/Pikkelyes hüllők|Pikkelyes hüllők]] ''(Squamata)'' – 14 faj **Alrend: [[Állatok/Gyíkok|Gyíkok]] ''([[Sauria]])'' ***Család: [[Állatok/Nyakörvösgyík-félék|Nyakörvösgyík-félék]] ''(Lacertidae)'' ****[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ''([[Zootoca vivipara]])'' ****[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ''([[Podarcis muralis]])'' ****[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ''([[Lacerta agilis]])'' ****[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ''([[Podarcis taurica]])'' ****[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ''([[Lacerta viridis]])'' *Rend: [[Állatok/Gekkóalakúak|Gekkóalakúak]] ''(Gekkota)'' **Alrend: [[Állatok/Gekkófélék|Gekkófélék]] ''([[Gekkonidae]])'' ***Család: [[Állatok/Valódi gekkók|Valódi gekkók]] – 74 nem és 990 faj tartozik az alcsaládba. ***Család: [[Állatok/Vakondgyíkfélék|Vakondgyíkfélék]] ''(Scincidae)'' ****[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] ''(Ablepharus kitaibelii fitzingeri)'' – alfaj ***Család: [[Állatok/Lábatlangyíkfélék|lábatlangyíkfélék]] ''([[Anguidae]])'' ****[[Állatok/Közönséges lábatlangyík|Közönséges lábatlangyík]] ''([[Anguis fragilis]])'' ****[[Állatok/Kékpettyes lábatlangyík|Kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchica]])'' **Alrend: [[Állatok/Kígyók|Kígyók]] ''([[Serpentes]])'' ***Család: [[Állatok/Siklófélék|Siklófélék]] ''([[Colubridae]])'' ****[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ''([[Elaphe longissima]])'' ****[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ''([[Coluber caspius]])'' ****[[Állatok/Kockás sikló|kockás sikló]] ''([[Natrix tessellata]])'' ****[[Állatok/Rézsikló|Réz-sikló]] ''([[Coronella austriaca]])'' ****[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ''([[Natrix natrix]])'' ***Család: [[Állatok/Viperafélék|Viperafélék]] ''([[Viperidae]])'' ****[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ''([[Vipera berus]])'' ****[[Állatok/Rákosi vipera|Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' == Források == * [https://web.archive.org/web/20070311161036/http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] == Külső hivatkozások == * [https://www.inaturalist.org/observations?place_id=7399&subview=map&taxon_id=26036&view=species Magyarországi hüllőfajok az iNaturaliston] * [https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2018/06/23/ne-ijedjunk-meg-ha-kigyot-latunk-lehet-hogy-csak-siklo/ Ne ijedjünk meg, ha kígyót látunk, lehet, hogy csak sikló] – 24.hu, 2018. június 23. <br /> </div></div> {{Hüllők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amphibia|{{SUBPAGENAME}}}} 4rywc54evl14qcb11lvngovripd3m1x 551439 551436 2026-07-19T15:08:22Z KeFe 20 551439 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Magyarország hüllői| ]] [[Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák]] [[Kép:Emys orbicularis Tajba.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Mocsári teknős]] [[Kép:Jaszczurka zwinka.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Fürge gyík]] [[Kép:Natrix tessellata.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Kockás sikló]] [[Kép:Vipera u rakosiensis.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|Rákosi vipera]] A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben. Az alábbi lista azt a 16, Magyarországon őshonos hüllőfajt tartalmazza, amelyekkel vadon találkozhatunk. A hobbiállatok (óriáskígyók, leguánok, gekkók, varánuszok stb.) nem szerepelnek benne. Közülük egyedül a [[Állatok/Hüllők/Vörösfülű ékszerteknős|vörösfülű ékszerteknősökkel]] ([[Trachemys scripta elegans]]) találkozhatunk nagy számban a természetben, ugyanis szabadon engedett példányai több helyen életképes populációkat alkotnak. '''Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett!''' *Rend: [[Állatok/Hüllők/Teknősök|Teknősök]] ''(Testudines)'' – 1 faj **Család: [[Állatok/Hüllők/Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ''(Emydidae)'' ***[[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős|Mocsári teknős]] ''(Emys orbicularis)'' {| |} *Rend: [[Állatok/Hüllők/Pikkelyes hüllők|Pikkelyes hüllők]] ''(Squamata)'' – 14 faj **Alrend: [[Állatok/Hüllők/Gyíkok|Gyíkok]] ''([[Sauria]])'' ***Család: [[Állatok/Hüllők/Nyakörvösgyík-félék|Nyakörvösgyík-félék]] ''(Lacertidae)'' ****[[Állatok/Hüllők/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ''([[Zootoca vivipara]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Fali gyík|Fali gyík]] ''([[Podarcis muralis]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Fürge gyík|Fürge gyík]] ''([[Lacerta agilis]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Homoki gyík|Homoki gyík]] ''([[Podarcis taurica]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Zöld gyík|Zöld gyík]] ''([[Lacerta viridis]])'' *Rend: [[Állatok/Hüllők/Gekkóalakúak|Gekkóalakúak]] ''(Gekkota)'' **Alrend: [[Állatok/Hüllők/Gekkófélék|Gekkófélék]] ''([[Gekkonidae]])'' ***Család: [[Állatok/Hüllők/Valódi gekkók|Valódi gekkók]] – 74 nem és 990 faj tartozik az alcsaládba. ***Család: [[Állatok/Hüllők/Vakondgyíkfélék|Vakondgyíkfélék]] ''(Scincidae)'' ****[[Állatok/Hüllők/Pannon gyík|Pannon gyík]] ''(Ablepharus kitaibelii fitzingeri)'' – alfaj ***Család: [[Állatok/Hüllők/Lábatlangyíkfélék|lábatlangyíkfélék]] ''([[Anguidae]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Közönséges lábatlangyík|Közönséges lábatlangyík]] ''([[Anguis fragilis]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Kékpettyes lábatlangyík|Kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchica]])'' **Alrend: [[Állatok/Hüllők/Kígyók|Kígyók]] ''([[Serpentes]])'' ***Család: [[Állatok/Hüllők/Siklófélék|Siklófélék]] ''([[Colubridae]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Erdei sikló|Erdei sikló]] ''([[Elaphe longissima]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Haragos sikló|Haragos sikló]] ''([[Coluber caspius]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Kockás sikló|Kockás sikló]] ''([[Natrix tessellata]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Rézsikló|Réz-sikló]] ''([[Coronella austriaca]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Vízisikló|Vízisikló]] ''([[Natrix natrix]])'' ***Család: [[Állatok/Hüllők/Viperafélék|Viperafélék]] ''([[Viperidae]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ''([[Vipera berus]])'' ****[[Állatok/Hüllők/Rákosi vipera|Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' == Források == * [https://web.archive.org/web/20070311161036/http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] == Külső hivatkozások == * [https://www.inaturalist.org/observations?place_id=7399&subview=map&taxon_id=26036&view=species Magyarországi hüllőfajok az iNaturaliston] * [https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2018/06/23/ne-ijedjunk-meg-ha-kigyot-latunk-lehet-hogy-csak-siklo/ Ne ijedjünk meg, ha kígyót látunk, lehet, hogy csak sikló] – 24.hu, 2018. június 23. <br /> </div></div> {{Hüllők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Amphibia|{{SUBPAGENAME}}}} e9ce5wcpsgftdka6a2pali6enc2u2jn 10 128553 551440 519677 2026-07-19T15:10:14Z KeFe 20 551440 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Hüllők-trt |cím = Hüllők-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = |lista1 = |csoport2 = |lista2 = |csoport3 = |lista3 = |csoport4 = |lista4 = |csoport5 = |lista5 = |csoport6 = |lista6 = |csoport7 = |lista7 = |csoport8 = |lista8 = |csoport9 = |lista9 = |csoport10 = |lista10 = |csoport11 = |lista11 = |csoport12 = |lista12 = |csoport13 = |lista13 = |csoport14 = |lista14 = |csoport15 = |lista15 = |csoport16 = |lista16 = |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Állatok sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> rydsphkh8oaah89wn5s708ibqzhmck2 0 132538 551529 535667 2026-07-20T00:52:43Z KeFe 20 551529 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:European pond turtle.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Emys orbicularis Tajba nest.jpg|bélyegkép|200px|Tojást rakó teknős]] [[Fájl:Emys orbicularis Tajba eggshell.jpg|bélyegkép|200px|A teknősfészkeket gyakran kiássák és tartalmukat elfogyasztják különféle ragadozók, elsősorban a [[vörös róka|rókák]]]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Emys orbicularis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-állatok| 50 000}} <br/> : A '''mocsári teknős''', a [[Állatok/Hüllők/Teknősök|teknősök]] rendjébe és a [[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős-félék|mocsáriteknős-félék]] családjába tartozó faj. : Elterjedési területe Eurázsia, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely mára viszonylag komoly veszélynek van kitéve a betelepített vörösfülű ékszerteknős agresszív szaporodása következtében. Emiatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. : A Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Európában ez a legészakibb, nagy területen elterjedt teknősfaj; a teknősök egyetlen, a Kárpát-medencében is honos faja. : Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg. : A faj ovális, hátrafelé szélesedő, 12-38 centiméter hosszú hátpáncélja és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják – a hímeké homorú, a nőstényeké lapos. A pajzsoknak szegélye olykor fekete. Hátpáncélján (a fiatalabb egyedeket kivéve) nincs taraj. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárgás. : Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigént, szája és garatja nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein szívja fel. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiválódik. : A fiatalok szeptember elején, vagy (ha a nyár nem volt elég meleg) a következő tavasszal kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé. : Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nagyon jól úszik. : Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel. : A mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítja a gyorsan terjeszkedő vetélytársa, a vörösfülű ékszerteknős. Állományát csökkenti a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is. A kifejlett példányokat páncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor felfalják a ragadozók. : A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke Ft. <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Emys orbicularis|{{SUBPAGENAME}}}} d5k3ocrxns5umna50zdzxfd1uv4lx3l 551530 551529 2026-07-20T00:54:12Z KeFe 20 551530 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:European pond turtle.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Emys orbicularis Tajba nest.jpg|bélyegkép|200px|Tojást rakó teknős]] [[Fájl:Emys orbicularis Tajba eggshell.jpg|bélyegkép|200px|A teknősfészkeket gyakran kiássák és tartalmukat elfogyasztják különféle ragadozók, elsősorban a [[Állatok/Vörös róka|rókák]]]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Emys orbicularis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-állatok| 50 000}} <br/> : A '''mocsári teknős''', a [[Állatok/Hüllők/Teknősök|teknősök]] rendjébe és a [[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős-félék|mocsáriteknős-félék]] családjába tartozó faj. : Elterjedési területe Eurázsia, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely mára viszonylag komoly veszélynek van kitéve a betelepített vörösfülű ékszerteknős agresszív szaporodása következtében. Emiatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. : A Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket. Európában ez a legészakibb, nagy területen elterjedt teknősfaj; a teknősök egyetlen, a Kárpát-medencében is honos faja. : Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg. : A faj ovális, hátrafelé szélesedő, 12-38 centiméter hosszú hátpáncélja és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják – a hímeké homorú, a nőstényeké lapos. A pajzsoknak szegélye olykor fekete. Hátpáncélján (a fiatalabb egyedeket kivéve) nincs taraj. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, a nőstényeké fehér vagy sárgás. : Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigént, szája és garatja nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein szívja fel. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiválódik. : A fiatalok szeptember elején, vagy (ha a nyár nem volt elég meleg) a következő tavasszal kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé. : Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nagyon jól úszik. : Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel. : A mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítja a gyorsan terjeszkedő vetélytársa, a vörösfülű ékszerteknős. Állományát csökkenti a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is. A kifejlett példányokat páncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor felfalják a ragadozók. : A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke Ft. <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Emys orbicularis|{{SUBPAGENAME}}}} 18tvx9df9bxbvuj39ks9hnjmbbel5jt 0 132539 551525 535668 2026-07-20T00:35:58Z KeFe 20 551525 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Teknősök]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Emydidae|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-állatok|}} <br/> : A '''mocsáriteknős-félék''', a [[Állatok/Hüllők|hüllők]] osztályába és a [[Állatok/Hüllők/Teknősök|teknősök]] rendjébe tartozó család. : '''A két alcsalád 12 nemébe 41 faj tartozik''' ''[[Emydinae]]'' alcsalád 6 nemmel: *'''''[[Emys]]''''' – 2 faj **[[mocsári teknős]] ''(Emys orbicularis)'' **[[szicíliai mocsáriteknős]] ''(Emys trinacris)'' {| |} *'''''Emydoidea''''' – 1 faj **[[amerikai mocsáriteknős]] ''(Emydoidea blandingii)'' {| |} *'''''Actinemys''''' – 1 faj **[[márványos víziteknős]] ''(Actinemys marmorata)'' {| |} *'''''Clemmys''''' – 1 faj **[[pettyes víziteknős]] ''(Clemmys guttata)'' {| |} *'''''Glyptemys''''' – 2 faj **[[északi víziteknős]] ''(Glyptemys insculpta)'' **[[Muhlenberg-víziteknős]] ''(Glyptemys muhlenbergii)'' {| |} *'''''[[Terrapene]]''''' – 4 élő faj és 2 fosszilis faj <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Emydidae|{{SUBPAGENAME}}}} 2maqinfa3enq4g90azc3qh2cgqh3bx8 551527 551525 2026-07-20T00:40:46Z KeFe 20 551527 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Teknősök]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Emydidae|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-állatok|}} <br/> : A '''mocsáriteknős-félék''', a [[Állatok/Hüllők|hüllők]] osztályába és a [[Állatok/Hüllők/Teknősök|teknősök]] rendjébe tartozó család. : '''A két alcsalád 12 nemébe 41 faj tartozik''' ''[[Emydinae]]'' alcsalád 6 nemmel: *'''''[[Emys]]''''' – 2 faj **[[Mocsári teknős|Mocsári teknős]] ''([[Emys orbicularis]])'' **[[Szicíliai mocsáriteknős|Szicíliai mocsáriteknős]] ''([[Emys trinacris]])'' {| |} *'''''Emydoidea''''' – 1 faj **[[Amerikai mocsáriteknős|Amerikai mocsáriteknős]] ''([[Emydoidea blandingii]])'' {| |} *'''''Actinemys''''' – 1 faj **[[Márványos víziteknős|Márványos víziteknős]] ''([[Actinemys marmorata]])'' {| |} *'''''Clemmys''''' – 1 faj **[[Pettyes víziteknős|Pettyes víziteknős]] ''([[Clemmys guttata]])'' {| |} *'''''Glyptemys''''' – 2 faj **[[Északi víziteknős|Északi víziteknős]] ''([[Glyptemys insculpta]])'' **[[Muhlenberg-víziteknős|Muhlenberg-víziteknős]] ''([[Glyptemys muhlenbergii]])'' {| |} *'''''[[Terrapene]]''''' – 4 élő faj és 2 fosszilis faj <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Emydidae|{{SUBPAGENAME}}}} 1iu44q09mq3hluraif92o1q37i8qgud 551528 551527 2026-07-20T00:42:18Z KeFe 20 551528 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Hüllők]] [[Kategória:Teknősök]] [[Kategória:Védett-állatok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Emydidae|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-állatok|}} <br/> : A '''mocsáriteknős-félék''', a [[Állatok/Hüllők|hüllők]] osztályába és a [[Állatok/Hüllők/Teknősök|teknősök]] rendjébe tartozó család. : '''A két alcsalád 12 nemébe 41 faj tartozik''' ''[[Emydinae]]'' alcsalád 6 nemmel: *'''''[[Emys]]''''' – 2 faj **[[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős|Mocsári teknős]] ''([[Emys orbicularis]])'' **[[Állatok/Hüllők/Szicíliai mocsáriteknős|Szicíliai mocsáriteknős]] ''([[Emys trinacris]])'' {| |} *'''''Emydoidea''''' – 1 faj **[[Állatok/Hüllők/Amerikai mocsáriteknős|Amerikai mocsáriteknős]] ''([[Emydoidea blandingii]])'' {| |} *'''''Actinemys''''' – 1 faj **[[Állatok/Hüllők/Márványos víziteknős|Márványos víziteknős]] ''([[Actinemys marmorata]])'' {| |} *'''''Clemmys''''' – 1 faj **[[Állatok/Hüllők/Pettyes víziteknős|Pettyes víziteknős]] ''([[Clemmys guttata]])'' {| |} *'''''Glyptemys''''' – 2 faj **[[Állatok/Hüllők/Északi víziteknős|Északi víziteknős]] ''([[Glyptemys insculpta]])'' **[[Állatok/Hüllők/Muhlenberg-víziteknős|Muhlenberg-víziteknős]] ''([[Glyptemys muhlenbergii]])'' {| |} *'''''[[Terrapene]]''''' – 4 élő faj és 2 fosszilis faj <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett állatok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Emydidae|{{SUBPAGENAME}}}} ew5hzrrzolmil51gsgre1cagzeurch9 0 136340 551486 2026-07-19T23:45:45Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias alfacarensis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|SUBPAGENAME}} ''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] ne…” 551486 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias alfacarensis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|SUBPAGENAME}} ''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Colias alfacarensis|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás||A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} pi9hhw9xqpvm5e0t7gn8bw4arpc2040 551487 551486 2026-07-19T23:46:36Z KeFe 20 551487 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:NW17797 Colias alfacarensis (14435228985).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias alfacarensis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|SUBPAGENAME}} ''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Colias alfacarensis|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás||A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} qvgky41rlrzxpvxzqrs36uj1amq12cx 551488 551487 2026-07-19T23:47:47Z KeFe 20 551488 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kéneslepkék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:NW17797 Colias alfacarensis (14435228985).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Colias alfacarensis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Lepkék|lepkék]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Fehérlepkék|fehérlepkék]] családjában a [[Állatok/Kéneslepkék|kéneslepkék]] nemzetség egyik faja. : : : : <br/> </div></div> {{Kert-sbl}} {{Fehérlepkék-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Colias alfacarensis|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás||A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }} {{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }} f1ijmsr7z8tyzj55za230z4yzluwc54 0 136342 551492 2026-07-19T23:50:55Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Kéneslepkék]] 551492 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Kéneslepkék]] 862r3m7n82dvbxpy6gg30icwz2cz9bj 0 136349 551526 2026-07-20T00:36:19Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Hüllők/Mocsáriteknős-félék]] 551526 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Hüllők/Mocsáriteknős-félék]] riwr5dcb00ve305wregqrbemptjl2sj 0 136350 551531 2026-07-20T00:54:32Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős]] 551531 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős]] sx79hwp5rg407y2h2r0mebznus5rh76