Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.48.0-wmf.3 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 1573 567006 550955 2026-11-05T13:36:35Z Jcb 16255 567006 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOINDEX__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Gyógynövények]] <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#C8FFC8;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <big> {{PAGENAME}} Portál</big> </h2> <div style="float:left;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"><br> [[Kép:Urtica dioica Nagy csalán.jpg||100px|left]] <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> '''Mindazon növényeket, melyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógycélokra használunk, - gyógynövénynek nevezzük.''' Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az [[w:Egyiptom|egyiptomi]] Ebers-papirusz i.e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le. :[[w:Magyarország|Magyarország]]on 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a '''Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ''' szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését. <br><center> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Bővítheted szakmai ismeretekkel </h2> </big> </h2></center> A Wikikönyvek célja szakmai szintű, ellenőrizhető ismeretek gyűjtése és szabad megosztása. [[Segítség:Gyorstalpaló|Részletek]] <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> A gyógynövény és „drog” szakkifejezés kapcsolata </h2> </big> </h2></center> :A gyógynövények tartós tárolásra alkalmas (többnyire szárított) hatóanyagban gazdag részét amely medikális alkalmazásra kerül '''drognak''' nevezzük. A '''drog''' szakkifejezés a [[w:gyógyszerészet|gyógyszerészetben]] – és ebből következően az orvosi gyakorlatban – a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi részeket jelent (aprított levelek, gyökerek, kérgek, virágrészek). A drogokat gyakran – megfelelő előkészítés után – további hatóanyag extrakciónak (kivonásnak) vetik alá és kivonatukat, főzetüket vagy forrázatukat használják terápiás célokra. :A gyógyszerészet '''drog''' szakkifejezése nem keverendő össze a közbeszédben szabadon és pontos értelmezés nélkül a [[A kábítószer-fogyasztás bizonyítása|kábítószerekre]] használt „drog” szóval.<ref>Erdey-Grúz Tibor: ''Természettudományi lexikon''. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 2. kötet, 169. oldal.</ref><ref>Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: ''Integrated Pharmacology''. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. 7–9. oldal. 0 7234 3221 X</ref> <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Tartalom </h2> </big> </h2></center> [[Fájl:Rod of asclepius.png|bélyeg|jobbra|200px|]] #[[Növények|Növények]] #[[Gyógynövény/Gyógyító növények|Gyógyító növények]] #[[Gyógynövény/Népi gyógyászat|Népi gyógyászat]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható gyógynövények|Forgalomba hozható gyógynövények]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható zsírosolajok|Forgalomba hozható zsírosolajok]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények gyűjtése|Gyógynövények gyűjtése]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények hatóanyagai|Gyógynövények hatóanyagai]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények felhasználása|Gyógynövények felhasználása]] #[[Gyógynövény/Gyógynövény‐gyógyszer interakciók|Gyógynövény‐gyógyszer interakciók]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények Interakciós hatásai|Gyógynövények Interakciós hatásai]] #[[Gyógynövény/Forgalomba hozható illóolajok|Forgalomba hozható illóolajok]] #[[Gyógynövények/Gyógynövény lista]] #[[Gyógynövény/Gyógynövény lista|Gyógynövény lista]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények adagolása|Gyógynövények adagolása]] #[[Gyógynövény/Gyógynövények hatása|Gyógynövények hatása]] #[[Növények/Növényi drogok listája|Növényi drogok listája]] #[[Növények/Mérgező növények|Mérgező növények]] #[[Szótárak/Orvosi kifejezések|Orvosi kifejezések - értelmező]] #[[Gyógynövény/Gyógyhatása|Növények gyógyhatása]] #[[Gyógynövény/Betegségek|'''Betegségek''']] #[[Gyógynövény/Terápia|'''Terápiák''']] #[[Gyógynövény/Gyógytea készítés|Gyógyteák készítése]] #[[Gyógynövény/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] #[[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea keverékek]] #[[Gyógynövény/Gyógyborok|Gyógyborok]] #[[Gyógynövény/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] #[[Gyógynövény/Szirupok|Szirupok és balzsamok]] #[[Gyógynövény/Kivonatok|Kivonatok]] #[[Olajok|Olajok]] #[[Gyógynövény/Pakolások|Pakolások]] #[[Gyógynövény/Pilula|Pilula]] #[[Gyógynövény/Tinktúrák|Tinktúrák]] #[[Gyógynövény/Vízhajtó gyógynövények|Vízhajtó gyógynövények]] #[[Szakácskönyv/Mit-mihez|Mit-mihez használjunk]] #[[Gyógynövény/Mihez-mit|Mihez-mit használjunk]] <h2 style="padding:3px; background:#008000; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Lásd még </h2> </big> </h2></center> * [[w:Gyógyszertár|Gyógyszertár]] * [[w:Házipatika|Házipatika]], * [[w:Tea|Tea]], * [[w:Balneológia|Balneológia]], * [[w:Vízgyógyászat|Vízgyógyászat]], * [[w:Gyógyvíz|Gyógyvíz]], * [[w:Víz#ivóvíz|Ivóvíz]], * [[w:Fűszer|Fűszer]], </big></div> ---- <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás|Rudi Beiser: '''Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből'''. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013. {{ISBN|978-615-5178-07-8}}|Jetro Kloss: '''Heatrful herbs from Back to Eden'''. - Gyógyító növények Ford.: Búsné Pap Judit |GABO könyvkiadó {{ISBN|978 963 689 351 4}}}} gjp0mttvw8xajx53mmkx9ikou4pe3d5 2 7034 567003 190345 2026-11-05T13:35:36Z Jcb 16255 567003 wikitext text/x-wiki <div style="display:block;border:2px solid #aaa; vertical-align: top; width: 99%; background-color: #ffffff; margin-bottom: 8px; margin-top: 5px; padding-left: 5px; padding-right: 4px;"> <div style="padding:6px; background: #d0d0ef; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:0px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <div style="float:right;margin-left:0.0em;margin-right:0.0em"> [[Kép:Wikibooks-logo.svg|100px|left|A ''Wikipédia'' logó.]]</div> <p style="margin-left:20%">Halmazelmélet</p> </div> <div style="padding: 4px; background: #f5f5ff; color:#000; text-align: center; font-size: 120%; margin-bottom: 5px; margin-top: 0; margin-left: -5px; margin-right: -4px;"> <p style="margin-left: 20%">''Senkinek sincs joga kiűzni minket abból a paradicsomból, amelyet Cantor teremtett számunkra.''&nbsp;<ref>[[w:hu:David Hilbert|David Hilbert]], az [[1900]]-as nemzetközi matematikai kongresszuson</ref> </p></div> {| align=center |- ||__TOC__ |} <h2 style="padding:3px; background:#e0e0ff; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Mi a halmazelmélet?</h2> A '''halmazelmélet''' a [[w:hu:matematika|matematika]] egyik legújabb [[w:hu:tudomány|tudományága]], s első közelítésben úgy határozható meg, mint a halmazoknak vagy osztályoknak – azaz tárgyak, dolgok sokaságainak – általános, matematikai tulajdonságainak vizsgálata. Bővebben ld. a ''[[Halmazelmélet/Bevezetés|Bevezetőt]]''. <h2 style="padding:3px; background:#e0e0ff; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">A könyv didaktikai jellegéről</h2> Munkánkban a halmazelmélet szokásos (axiomatikus szemléletű, viszont nem teljesen formalizált) „öszvér”-felépítését választjuk, mert szem előtt tartjuk a precizitás mellett a közérthetőség követelményét is. Egy matematikai elmélet precíz kifejtéséhez elengedhetetlen annak igen körültekintő tisztába tétele, hogy mit fogadunk el bizonyítás nélkül - vagyis a megfontolt axiomatizálás, ami a modern követelmények szerint egyúttal formalizálást is jelent; - ugyanilyen fontos viszont annak tisztázása, hogy amit elfogadunk, azt miért fogadjuk el, és hogy milyen alternatíváknak milyen következményei vannak. Az utóbbi fajta vizsgálatok viszont, kevés kivétellel, kívül esnek a puszta matematikai eszközökkel megtárgyalható anyag körén, pláne nem férnek hát a formalista keretek közé. === Axiomatikus jelleg és fél-formalizmus === Mindezek miatt egy „axiomatikus” jellegű halmazelméletet építünk fel; mert ez biztosítja a precizitást, a lehető legszilárdabb alapokat és ezek áttekintését, viszont axiómáink kezdetben informális, filozófiai axiómák vagy posztulátumok lesznek, és ahogy eszközeink bővülnek, egyre inkább át tudunk térni a formális nyelvre. Röviden: a halmazelméletet jelentéssel bíró elméletnek, vagyis a valóság egy darabja leírásának tekintjük és ilyen felépítését adjuk &ndash; legyen bár e valóság szubjektív, akár interszubjektív, akár objektív &ndash; nem pedig egy jelentés nélküli formális rendszernek. Bizonyításainkat sem formalizáljuk teljes mértékben. Az axiómáinkat is megpróbáljuk úgy beállítani, mint motivált és „a józan észre” hagyatkozó állításokat, s ahol úgy érezzük, ez nem lehetséges, hangsúlyozzuk az illető követelmény megállapodás- vagy posztulátum-jellegét és rövidebb (de még inkább: hosszabb) megjegyzések keretében vázoljuk az ismert alternatívákat. Egyszóval a halmazelmélet fogalmait és szemléletét próbáljuk átadni és nem csak azt, hogyan kell egy &ndash; hogy, hogy nem &ndash; „halmazelméletnek” mondott formális programnyelvet technikailag kezelni. Az axiomatizálás azért jó, mert a jelenlegi tudásunk szerint elképzelhető legegzaktabb és legvitathatatlanabb módja annak, hogy eldöntsük, mi „igaz” és mi „nem igaz” egy elméletben (maguk az axiómák természetesen vitathatóak, de ha már le vannak fektetve, akkor a továbbiakban nem lehet szubjektív megítélés tárgya, hogy egy adott tudományos kijelentés érvényesnek tekinthető-e az axiómarendszer szerint vagy sem. Még akkor sem, ha egy tudományos kijelentés esetleg függetlennek bizonyulna az axiómarendszertől (mint a halmazelméletben az ún. [[Halmazelmélet/Bevezetés#A híres függetlenségi eredmények|kiválasztási axióma vagy a kontinuum-hipotézis]]), ez esetben is csak az lehet szubjektív megítélés tárgya, hogy a kérdéses kijelentést felvegyék-e az axiómák közé, vagy utasítsák el, tehát a kijelentés „abszolút, objektív igazságáról” kialakított vélemény lehet egyéni vélemény dolga, de a „relatív igazsága”, hogy ''az adott axiómarendszer szerint'' igaz-e vagy sem, még ekkor sem egyéni vélemény kérdése. Ilyenkor pláne értelmetlen azon ''vitázni'', a kijelentés érvényes-e vagy sem az eredeti axiómarendszer szerint, hiszen erre a kérdésre az objektív válasz az, hogy nem lehet eldönteni [Ezt lehet olvasni például Totik Vilmostól is itt: http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k983/totik3.html. Vitázni rajta nem azért értelmetlen, mert a kérdés eldönthetetlen, hanem azért mert szabadon választható mindkét válasz. Ahogy a síkgeometriák esetében is egy ponton szabadon választhatunk 3-féle távolságmérés és 3-féle szögmérés között és így 9-féle síkgeometriából választhatunk. Egy közös alap felett. A közös alap esetében a szög és távolság mérése még nem eldöntött. Nem azért mert eldönthetetlen, hanem azért mert axiomatizálásra vár. A 9 eset között szabadon lehet választani, éppen melyik a hasznos. R esetében is szabadon lehet bővíteni a kontinuum hipotézissel vagy annak tagadásával. Szó sincs itt eldönthetetlenségről, csak az adott kérdés az adott ponton még nincs axiomatizálva. Az axiomatizálást pedig szabadon megtehetjük. Lásd a geometriai példát itt: I.M.Jaglom: Galilei relativitási elve és egy nemeuklideszi geometria, Gondolat, 1985) Az, hogy egy kérdés független az axiómáktól nem azt jelenti, hogy eldönthetetlen, hanem azt hogy még nincs axiomatizálva, de szabadon megtehető. Mindkettő felépíthető, mint a 9 síkgeometria, s mindkettő használható a maga helyén. Bocs az ismétlésekért. Szabadon szerkeszthető, törölhető.]). Az axiomatizálás egyik fő célja tehát a kijelentések igazságáról kialakított vélemények tudományos összehangolása, az igazság (vagy az arról kialakított vélemény) bizonyos interszubjektivizálása (interszubjektív := egy nagyobb közösség által elfogadott, igaznak tartott dolog) . Mire jó ezzel szemben a formalizálás? Sok mindenre jó (noha sok hátránya is van)<ref>A formalizálás szerepéről tömör, de az itteninél bővebb eszmefuttatás: Hao Wang: ''A formalizálásról''. Magyarul megjelent: M. Copi, J. A. Gould: ''Kortárs-tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről''; Gondolat, Bp., 1985; 29.-48. o.</ref>, de e munkában legfontosabb szerepe a halmazelméletről szóló kijelentések értelmességének biztosítása lesz. Tehát: amíg az axiomatizálás egy (igaz, elégtelen, de a leghasználhatóbbnak bizonyuló) eszköz arra, hogy elválasszuk az „igazat” a „hamistól”, addig a formalizálás célja, hogy elválasszuk az értelmest, a használhatót az értelmetlentől. === Egyetemi szint === Igaz, hogy ha már ezt a törekvést megfogalmaztuk, akkor munkánk joggal kritizálható a való élettől való nagyfokú elvonatkoztatás, például a szemléltető példák tömkelegének elmaradása miatt. A halmazelmélet ilyen értelemben vett elemi szintű felépítését is fontos feladatnak érezzük, de nem itt és nem most; hanem egy másik munka, illetve a ''Wikijunior'' kezdeményezés hatókörébe utaljuk. Amíg ezek el nem készülnek, kénytelenek vagyunk a nyomtatott [[#Irodalom|irodalomra]] hivatkozni s hagyatkozni (s ennek létezése némileg menti is a teljesen elemi dolgok elmaradását). A halmazelméletbe való elemibb szintű (szemléletes és nem-axiomatikus), de szakmailag korrekt bevezetés jó példáinak érezzük N. J. Vilenkin: ''A végtelen kutatása'' és Pr. Dr. Lilly Görke: ''Halmazok, relációk, függvények'' (''Mengen, relationen, funktionen'') c. könyveit. Ontológiáját (a halmazok létezésével kapcsolatos filozófiai álláspontját) tekintve, az itt tárgyalt elmélet elemi kifejtésének a Lilly Görke-féle könyv tekinthető, ennek felfogása hasonlít legjobban az NBGU elméletre az elemi stílusú munkák közül; Vilenkin ambíciózus és élvezetes munkáját, amely jóval több, mint tankönyv vagy szakköri füzet, emellett a nem-matematikusok számára is érdekes olvasmánynak tartjuk és ajánljuk mindenki figyelmébe. === Előismeretek? === Igyekszünk minél kevesebb előismeretre építeni, azonban - mivel nem mehetünk bele részletesen a matematikai logika felépítésébe - előnyös lehet, ha 1). az Olvasó ismeri ennek alapelemeit (a logikai alapműveleteket, és néhány alapvető következtetési módszert), meg legalább egy formális nyelvet (lehet ez akár számítógép-programozási nyelv is), és 2). ha rendelkezik némi gyakorlattal a formális mondatok dekódolásában, értelmezésében, illetve gondolataink formalizálásában. === Osztály-és egyedrealizmus === Közismert, hogy a halmazelméletnek igen fontos, mély és problémákban bővelkedő filozófiai, többek közt létfilozófiai (ontológiai) vonatkozásai vannak. Ezzel, illetve más, sokkal gyakorlatiasabb okokkal is összefüggésben, tulajdonképp többféle halmazelmélet létezik, ezek bizonyos részletekben ugyanúgy eltérnek egymástól, ahogyan az euklideszi, a projektív és a nemeuklideszi geometriák. A két legismertebb axiómarendszer, a Zermelo-Fraenkel-féle (ZFC-) és a Neumann-Gödel-Bernays-féle (NBG-) mellett számtalan alternatív axiómarendszer is létezik. Az itt tárgyalt felépítés valahol a valószínűleg legismertebb két felépítés, a ZFC- és a NGB-axiómarendszerek között helyezkedik el, az alapfogalmak bevezetésekor az ún. NBGU-elmélet ''osztályelmélet''i jellegű szemléletére alapozunk. Az ezen választások mögött rejlő motivációinkról a [[Halmazelmélet/Bevezetés#Néhány megjegyzés az egyed- és osztályrealizmusról|Bevezetőben]] részletesebben is írunk. <h2 style="padding:3px; background:#e0e0ff; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Tartalom</h2> === Bevezetés === <small> * [[Halmazelmélet/Bevezetés|Halmazelmélet - Bevezetés]] </small> === Alapok === <small> # &nbsp; ## [[Halmazelmélet/Alapfogalmak|Alapok I. - Alapfogalmak]] - osztály, elem, egyenlőség ## [[Halmazelmélet/Az üres osztály|Alapok II.]] - üres osztály, minimálelemek. ## [[Halmazelmélet/Russell tételei|Alapok III.]] - a Russell-paradoxon és következményei ## [[Halmazelmélet/Részhalmazok|Alapok IV.]] - részhalmazok, ## [[Halmazelmélet/Párok|Alapok V.]] - párok ## [[Halmazelmélet/Konnekció, operáció|Alapok VI.]] - konnekció, operáció ## [[Halmazelmélet/Osztályműveletek|Alapok VII.]] ## [[Halmazelmélet/Unió|Alapok VIII.]] - egyesítés (unió) ## [[Halmazelmélet/Unió|Alapok IX.]] - direkt szorzat </small> ---- === Relációk === <small> * [[Halmazelmélet/Relációk|Reláció]] * Reláció inverze * Relációk szorzata * Bináris reláció * Homogén bináris reláció * Előrendezési relációk </small> === Függvények === <small> * Függvény * Szürjektív és injektív függvény * Bijektív függvények </small> === Számosság === <small> * Halmaz számossága * Véges és végtelen halmazok * A természetes számok halmaza * Megszámlálható halmazok </small> === Axiomatikus halmazelmélet === <small> * [[Halmazelmélet/A ZF-axiómarendszerek|A Zermelo-Fraenkel-axiómarendszerekek]] * [[Halmazelmélet/A NBG-axiómarendszer|A Neumann-Bernays-Gödel-axiómarendszer]] * [[Halmazelmélet/A MK-axiómarendszer|A Morse-Kelley axiómarendszer]] * [[Halmazelmélet/A Quine-axiómarendszer|A Quine-axiómarendszer]] </small> == Egyéb == <small> * [[Halmazelmélet/A feladatok megoldásai|A feladatok megoldásai]] * [[Halmazelmélet/Tárgymutató|Tárgymutató]] * [[Halmazelmélet/Bibliográfia|Bibliográfia]] </small> == Jegyzetek == <references /> === Irodalom === * Hajnal András - Hamburger Péter: ''Halmazelmélet''. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1983; {{ISBN|963-18-5998-3}} . * Maurer Gyula - Virág Imre: ''Bevezetés a struktúrák elméletébe''. Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1979. * Komjáth Péter: ''[http://www.cs.elte.hu/~kope/oktatas/ma1.pdf A matematika alapjai I.]''. Egyetemi jegyzet (Pdf). * Ruzsa Imre: ''Logikai szintaxis és szemantika I.'', Akadémiai kiadó, Bp., 1988.; * Dr. Lilly Görke: ''Halmazok, relációk, függvények''. Tankönyvkiadó, Bp., 1969. * Vilenkin, N. Ja.: ''A végtelen kutatása'' (''V poiszkah beszkonyecsnosztyi''). Középiskolai Szakköri Füzet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. {{ISBN|963-18-0855-6}} . === Lásd még === * [[w:hu:Halmazelmélet|Halmazelmélet (Wikipédia)]] * [[Matematikai könyvespolc]] <br> </div> <center>[[Halmazelmélet/Bevezetés#top|Tovább]]</center> <center>[[#top|Lap teteje]]</center> <!-- [[Kategória:Matematika]] [[Kategória:Halmazelmélet]]--> <!--[[Kategória:Címlapok]]--> 2gayj7vk4t14ntuk6mre32k6rnwsj3j 0 9085 566997 333315 2026-11-05T13:31:18Z Jcb 16255 566997 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Horváthy ''', '''Horváti''' családok címerével foglalkozik. ---- == Horváti == "A Horvátiak czímerét: balfelül az öt liliommal, jobbfelül a három harántos pólyával..." [1385. május 16.] (Pór Antal: Ifjabb Erzsébet királyne, Nagy Lajos király felesége. (Második közlemény) Századok 1895. 920.[https://archive.org/stream/bub_gb_W6YJAAAAIAAJ#page/n927]) A '''Horváti család''' {{Ch|Valkó vármegye címere|Valkó vármegyei}} származású, de más vármegyékben is birtokos család, mely nevét a Valkó megyei, mára elpusztult Horváti faluról kapta. A család a {{Ch|Vácmán nemzetség címere|Vácián v. Baczián nemzetségből}} származik, nemzedékrendje a 13. század elejére vezethető vissza, de csak két, országos politikában is jelentős szerepet játszó képviselője volt, Horváti Péter két fia, Horváti János és Horváti Pál.<ref>Korai magyar</ref> A család székhelye a Valkó vármegyei, mára elpusztult Horváti falu – Stari Mikanovci közelében – és Szentlőrinc vára – Podgradje – voltak a mai Horvátországban.<ref>Korai magyar</ref> A család felemelkedését Nagy Lajos királynak köszönhette. Lajos halála után egy ideig özvegyét Kotromanić Erzsébetet és lányát Máriát támogatták, majd Kis Károly nápolyi királyt hívták meg a trónra. A Horváti testvérek elpártolását a „nőuralommal” szembeni általános elégedetlenség és Mária francia házassági terve okozta. Ettől fogva a délvidéken a királynők uralma ellen fellépők között a legaktívabb szereplő Horváti Pál püspök volt. Valószínűleg az ő nevéhez köthető a – az európai latinságban a 14. században szövetség értelemben elterjedt – „liga” kifejezés magyar politikai szóhasználatba való átvétele. A létrejött főúri ligák egyikében a Horváti testvérek voltak a meghatározóak és azt tűzték ki célul, hogy a magyar trónra Kis Károly nápolyi királyt hívják meg. Károly meggyilkolása után a Horvátiak megölték Erzsébet királynét, végül azonban Zsigmond király kerekedett felül. A Horváti család 1394 után már nem játszott szerepet Magyarország történelmében.<ref>Mályusz:Zsigmond király</ref> Ismert tagjai * Horváti Péter * Horváti János macsói bán, Horváti Péter fia * Horváti Pál zágrábi püspök, Horváti Péter fia * Horváti László, Horváti Péter fia, 1386/87-ben elesett a délvidéki harcokban<ref>Korai magyar</ref> * Horváti István, Horváti Péter fia, a {{Ch|Hatvani címer|Hatvani család}} ({{Ch|Lublói címer|Lublói család}}) őse.<ref>Korai magyar</ref> [https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1ti_csal%C3%A1d] '''Jegyzetek:''' <references/> *Irodalom: * Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. {{ISBN|963-05-6722-9}} (1994) * Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. {{ISBN|9632814142}} * Süttő Szilárd: Kis Károly (In: Kristó Gyula: Magyarország vegyes házi királyai, Szukits Könyvkiadó – 2003 A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1ti_csal%C3%A1d ---- == Horváti == Horváti. Talán azonos volt a horváti {{Ch|Mályi címer|Mályi}} családdal, melynek Szaniszlóban 1468-ban magva szakadván, horváti jószágait a {{Ch|Teresztényi címer|Teresztenyeiek}} kapták.[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0001/56.html] {{Ch|Tornahorváti címere|Horváti}} község a tatárjárás kezdetekor 1241-ben már fennállott, paróchiális hely volt. A községet a tatárok fölperzselték és elpusztították. Horváti község első ismert birtokosa Horváthy János, Horvát, Dalmát s Szlavónország „bán”- ja. (Horváth Mihály 1835. évi krónikája). 1425 körül a Horváthy és a vele rokon {{Ch|Mályi címer|Mály-család}} egyenlő arányban megosztott tulajdona. Mály Szaniszló halálával 1468-ban a korábban átadott Horváthy - féle javak is gazdátlanul álltak. Ezekkel a király 1469-ben a {{Ch|Teresztényi címer|Teresztényi-családot}} jutalmazza. Rövidesen csere útján a becskeházai {{Ch|Orros címer|Orros-oké}}. 1564-ben is a Horváthy-családé két portával. 1696-ban 12, 1720-ban 3 jobbágy családot találtak a községben. A nagyobbik fele még a 18. században is puszta. A múlt századig birtokosai a gróf {{Ch|Keglevics címer|Keglevich-}} és {{Ch|Zichy címer|Zichy-családok}}. Vétel útján {{Ch|Dreher címer|Dreher}} Antal uradalmának része. (Abaúj - Torna vármegye krónikája 1940).[http://www.abov.eu.sk/chorvaty/hu/historia.html] *Irodalom: Borovszky: ''Abauj-Torna vármegye és Kassa.'' In: ''Magyarország városai és vármegyéi'' ''Abauj-Torna vármegye nemes családai'' című fejezet, 533-550. [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0001/56.html] A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: ---- == Horváthy 1677 == [[Kép:Horváthy_Gergely.JPG]] Horváthy Gergely 1677. március 11., Bécs I. Lipót nemesség és címer R 64 *Irodalom: A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] ---- 3ctllln3zbx9cqotd0e2y6gp1kvjxfg 2 16424 567004 190344 2026-11-05T13:35:51Z Jcb 16255 567004 wikitext text/x-wiki == Nyomtatott művek == * Hajnal András - Hamburger Péter: ''Halmazelmélet''. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1983; {{ISBN|963-18-5998-3}} . * Maurer Gyula - Virág Imre: ''Bevezetés a struktúrák elméletébe''. Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1979. * Ruzsa Imre: ''Logikai szintaxis és szemantika I.'', Akadémiai kiadó, Bp., 1988.; * Dr. Lilly Görke: ''Halmazok, relációk, függvények''. Tankönyvkiadó, Bp., 1969. * Vilenkin, N. J.: ''A végtelen kutatása''. Középiskolai Szakköri Füzet. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. == Elektronikus művek == * Komjáth Péter: ''[http://www.cs.elte.hu/~kope/oktatas/ma1.pdf A matematika alapjai I.]''. Egyetemi jegyzet (Pdf). [[Kategória:Halmazelmélet]] phwspnirx743tiopr6v6gjp573gxrlk 2 16886 567005 190328 2026-11-05T13:36:05Z Jcb 16255 567005 wikitext text/x-wiki {{Nem IE}} <!--sárga háterű szöveg--><div style="padding: 1px; background: #fddf30; color: #de780c; text-align: justify; font-size: 90%; margin-bottom: -1em; margin-top: 5px; margin-left: -5px; margin-right: -5px;"> <!--sötétnarancs fejdiv--><div style="padding: 4px; border: 0px; background: #d2b4fc; color:#000; text-align:center; margin-bottom: 0px; margin-top:0; margin-left:-1px; margin-right:-1px;"> <!--képdiv--><div style="float: right; margin-left: 0em; margin-right: 0em"> [[Kép:Wikibooks-logo.svg|100px|left|A ''Wikikönyvek'' logó.]] </div> <p style="margin-left: 0%; font-size:180%; font-weight:bold;"> Halmazrendszerek geometriája</p> </div> <!--narancs alcímdiv--><h3 style="border: solid 1px red; padding: 1em; background: #fb9a2f; color:#000; text-align: center; font-weight: bold; font-size:110%; margin-bottom:5px; margin-top: 0; margin-left:-1px; margin-right:-1px;">A jegyzetről - tájékoztató más szerkesztőknek és olvasóknak</h3> <br> <p style="margin-left: 4em; margin-right: 4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">A jelen jegyzet olyan témával foglalkozik, ami valahol részben a &bdquo;kombinatorikus geometria&rdquo;, részben a &bdquo;halmazrendszerek kombinatorikája&rdquo;, részben a &bdquo;véges geometria" c. ismeretterületek határai között helyezhető el. A tartalmát találóan még leginkább a &laquo;'''strukturális kvázi-finit geometria'''&raquo; kifejezés írhatná le. A szerző jelen pillanatban úgy gondolja, hogy ezen, rögtön részletesebben kifejtett célú vizsgálatok a megfelelő irányban továbbhaladva és specializálva elvezetnek a klasszikus (euklideszi síkon történő) kombinatorikus geometriai vizsgálatokhoz is, ezeket azonban (kizárólag időhiány miatt) kénytelenek vagyunk hanyagolni, más szerkesztőre vagy másik jegyzetre, kézikönyvre bízni<!-- ha ez megvalósulna, jelen mondat természetesen törlendő és/vagy kicserélendő a linkre-->.</p> <p style="margin-left: 4em; margin-right: 4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">A fentebbi &bdquo;strukturális&rdquo; jelző azt jelenti, hogy axiomatikusan definiált struktúrákat vizsgálunk majd, részben szűkebb értelemben vett kombinatorikai (számossági kérdések), részben geometriai szempontból. Az itt vizsgálandó struktúrák valójában mindannyian beilleszthetőek a &bdquo;halmazrendszerek&rdquo; (hipergráfok) fogalmába. A halmazrendszerek elmélete, amely a kombinatorika része, azonban jobbára gráfelméleti irányultságú, azaz topológiai és számításelméleti problémákat vizsgál (utak, keresések), jelen jegyzetben viszont a definiált struktúrák iránt inkább véges geometriai szempontból érdeklődünk (egyenesek és más alakzatok) <!-- vagy ki tudja? de egyelőre ennyire látok előre :-) -->. A &bdquo;kvázi-finit&rdquo; jelző azt jelenti, hogy kiemelten kezeljük a véges számosságú példákat, de definícióink, fogalmaink nem csak ezekre szorítkoznak.</p> <p style="margin-left: 4em; margin-right: 4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">A jegyzet „színvonalát” főképp érdeklődő és önképzésre hajlamos középiskolások, illetve természettudományi karokon matematikát tanuló első-másodéves egyetemisták vélelmezett átlagos tudásszintjéhez igyekeztünk méretezni. Így aztán igyekszünk kerülni a logikai, sokkvantoros formulákat és a végsőkig menő precizitást, sőt néhány megfogalmazást kifejezetten szemléletesnek szántunk. A feltétlenül szükséges előismeretek: középiskolás kombinatorikai alapismeretek, permutációk, variációk és kombinációk, ezek száma, binomiális tétel, binomiális együtthatókra vonatkozó egyszerűbb összefüggések, illetve egyszerűbb halmazelméleti alapfogalmak (halmaz, eleme, (bináris) reláció, ilyenek inverze és kompozíciója; függvény, injektív, szürjektív és bijektív függvény, halmazműveletek - unió, metszet, különbség, direkt szorzat).</p> <br> <h3 style="margin-left: 0%; margin-right: 0%; background: #fb9a2f;">'''Tartalom'''</h3> <br> <!--# [[{{PAGENAME}}/Előszó|Előszó]]--> # '''Síkgeometria''' ## <small>[[{{PAGENAME}}/Halmazrendszerek és hipergráfok|Halmazrendszerek és hipergráfok]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Hipergráfok izomorfiája|Hipergráfok izomorfiája]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Illeszkedési struktúrák|Illeszkedési struktúrák]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Illeszkedési síkok|Illeszkedési síkok]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Hilbert-féle illeszkedési síkok|Hilbert-féle illeszkedési síkok]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Uniform illeszkedési síkok|Uniform illeszkedési síkok]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Fogalommutató|Fogalommutató]]</small> ## <small>[[{{PAGENAME}}/Feladatok|Feladatok]]</small> <br><!--lehetséges témák, amely irányba folytatható, az általam elkezdetten kívül: steiner-rendszerek, konfigurációk, körmérkőzés-probléma, Zarankiewitz-probléma, (irod újmat.moz.), esetleg a diszkrét/folytonos Kakeya-probléma stb. de ezen a nyáron én már nem valószínű)--> <h3 style="margin-left: 0%; margin-right: 0%; background: #fb9a2f;">'''Ajánlott irodalom'''</h3> # <tt>Hajnal Péter: '''Halmazrendszerek'''. Polygon Kiadó, Szeged, 2002. ISSN 1417-0590 .</tt> # <tt>Reimann István: '''Fejezetek az elemi geometriából'''. Typotex/Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. {{ISBN|963-9132-28-4}} .</tt> # <tt>R. L. Graham - M. Grötschel - Lovász L.: ''[http://books.google.hu/books?id=XicsNQIrC3sC&pg=PA18&lpg=PA18&dq=Fano+hypergraph+&source=web&ots=-8If5r6Oeo&sig=n_LPZhTXHlOsqth5t1nFCwgEMAU&hl=hu&sa=X&oi=book_result&resnum=1&ct=result#PPA8,M1 Handbook of combinatorics]''. MIT Press, 1995.</tt> [[Kategória:Halmazrendszerek geometriája]] <!--[[Kategória:Címlapok]]--> ---- * Lásd még: [[:Kategória:Halmazrendszerek geometriája sablonjai|:Halmazrendszerek geometriája sablonjai]] {{Hipergráfláb}} </div> onkbl9yzdkh1jndjbewjl8i0u53k4f5 0 17767 567008 172023 2026-11-05T13:37:32Z Jcb 16255 567008 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Andrassy2.jpg|right]] [[Fájl:Ifj. gróf Andrássy Gyula az 1910-es években.jpg|thumb|ifj. gróf Andrássy Gyula az 1910-es években]] [[Kép:Tiszadob - Palace.jpg|bélyegkép|280px|jobbra|A tiszadobi Andrássy-kastély]] Ifjabbik [[csíkszentkirály]]i és [[krasznahorka]]i gróf '''Andrássy Gyula''' ([[Tőketerebes]], [[1860]]. [[június 30.]] – [[Budapest]], [[1929]]. [[június 11.]]) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter,[[Andrássy Gyula, id.|id. Andrássy Gyula]] miniszterelnök fia. Államtudománnyal és történelemmel is foglalkozott. ==Életpályája== ===Gyermekkora=== Miután édesapja az Osztrák - Magyar Monarchia külügyminisztere lett 1871-ben, a család Bécsben, a Ballhausplatzon élt. A fiatal Andrássy Gyula nem járt iskolába, mindvégig magántanuló volt. A szünidőt együtt töltötték pl. [[Tiszadob]]on. Apja külügyminiszteri megbizatásának lejárta után többet foglalkozott gyermekeivel, külpolitikai nézeteivel is megismertette őket. Ifj. Andrássy Gyula pályája is a külügyek területén keződött: 1883-ban apja beajánlotta a konstantinápolyi követségre, ahol először fogalmazóhelyettes,1884-ben - dilpomáciai vizsgájának letétele után - Berlinben követségi attasé lett. Közben jogot hallgatott a berlini egyetemen; [[Eduard Gneist]] volt a tanára. Mindezek alapján a nemzeti liberális eszmék híve lett. ===Poltikai pályafutása 1906 előtt=== 1886-ban elhagyta a diplomáciai pályát és a [[Szabadelvű Párt]] tagjaként bekapcsolódott a belpolitikai életbe. Az [[első Wekerle-kormány]]ban - [[Tisza Lajos]] utódaként - [[1894]]. [[június 10.|június 10-étől]] [[1895]]. [[január 15.|január 15-éig]] a [[I. Ferenc József|király]] személye körüli miniszter volt. [[1898]]-ban rövid időre, majd [[1904]]-ben, [[Tisza István]]nak a parlamenti ellenzék letörésére irányuló erőszakos politikája miatt ("zsebkendőszavazás") ismételten kilépett a Szabadelvű Pártból, és a szövetkezett ellenzékhez csatlakozott. Hevesen támadta a Fejérváry-kormányt. Az [[1905]]-ben alakult, 67-es alapokon álló [[Országos Alkotmánypárt]] vezére lett. ===Belügyminiszterként=== A [[második Wekerle-kormány]]ban [[1906]]. [[április 8.|április 8-ától]] [[1910]]. [[január 17.|január 17-éig]] belügyminiszter; üldözte a munkásság és parasztság mozgalmait, ellenezte az [[általános választójog]]ot, a reakciós [[plurális választójog]] bevezetését szorgalmazta. Az ő idején történt a [[csernovai tragédia]]. [[Fájl:Magyar_cimertár.jpg|thumb|Magyarország címeres könyve]] ===A Monarchia felbomlásáig=== Lemondása után pártját is feloszlatta, s pártonkívüliként a [[Tisza-kormány]] parlamenti ellenzékének egyik vezetője lett. [[1913]]-ban újból megszervezte az Alkotmánypártot. [[1918]]. [[október 11.|október 11-én]] [[Svájc]]ban diplomáciai tárgyalásokat folytatott. Ez év [[október 24.|október 24-étől]] [[október 30.|október 30-áig]] az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó közös külügyminisztere volt. [[1919]]-ben a bécsi ellenforradalmi [[Antibolsevista Comité]] egyik vezetője. 1919 után hazatért. ===Legitimista politikusként=== [[1920]]. januárjában pártonkívüli programmal képviselőnek választották, [[1921]]. februárjában elvállalta a [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]]nak elnökségét. Részt vett a [[második királypuccsban]] [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] oldalán, emiatt [[Tata|Tatán]] elfogták, és néhány hétig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Párthoz csatlakozott, legitimista oldalról támadta a [[Bethlen-kormány]] politikáját. {{csonk-szakasz}} ==Művei== Magyarország címeres könyve. Budapest I. 1913 ==Forrás== * [[Szalai Miklós]]: Ifjabb Andrássy Gyula élete és pályája. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2003 {{ISBN|963 8312 890}} ==Külső hivatkozások== * [http://iroga.hu/keresztenydemokracia/Kuglics_G.htm Kuglics] [http://ifjgrofandrassygyula.hu/?page_id=19] {{csonk-Magyar életrajz}} p1ldq8ozkrrt50o5qz2kg4y4u0a839l 2 18654 566995 466386 2026-11-05T13:30:44Z Jcb 16255 566995 wikitext text/x-wiki [[Kép:Tinodi Cronica.jpg|bélyegkép|200 px|[[Tinódi Lantos Sebestyén|Tinódi]]: ''Eger vár viadaljáról való ének'' a ''Cronica'' lapjain]] [[Kép:Geza gardonyi.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|[[Gárdonyi Géza]]]] [[Kép:EgerCastleView.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Egri vár|Eger vára]] ma]] [[Kép:Hungary Eger Dobo ter.jpg|bélyegkép|200 px| [[Dobó István]] szobra [[Eger]]ben. [[Stróbl Alajos]] alkotása (1907)]] Az '''Egri csillagok''' [[Gárdonyi Géza]] regénye ([[1899]]), az egyik legismertebb magyar [[történelmi regény]]. Az író maga e művét a legjobb alkotásának tartotta. ''„Ez a mű az első olyan írói vállalkozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat.”'' – írja róla [[Szathmáry Éva]]. "''Legterjedelmesebb, egyes részleteiben kitűnő, de egyúttal legaránytalanabbul szerkesztett regénye''". (1) – [[Szilágyi V. Ferenc]] véleménye szerint. ==Keletkezése== A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, [[1901]]-ben látott napvilágot. Ez volt egyúttal az író első érdeklődésre számot tartó terjedelmesebb alkotása is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt. == Műfaja == * '''Romantikus történelmi regény''': A múlt felé forduló műben a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse Gergely diák, ki sok kalandot él át a műben. A hősi, romantikus regény-műfajban Jókai Mór és [[Rákosi Viktor]] [[A korhadt fakeresztek]] című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. (2) Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él: {{idézet|''A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá… – A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak. Dobó odanyújtotta. A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:'' :-'' Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…'' :''- Ezek az éveim – mondotta Dobó.'' :''- A tizennyolcadik madárral egy [[angyal]] repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.'' :''- Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!'' :''- A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.'' :''- Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.'' :''- A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.'' :''- Szolnok? Eger?'' :''- A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.'' :''- Ez jót jelent.'' :''- Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat… Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.'' :''- Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.''|részlet a regényből}} * '''[[Ifjúsági regény]]''': Az egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba. == Forrása == Gárdonyi forrásai közt említhető [[Tinódi Lantos Sebestyén]] ''Egervár viadaljáról'' ([[1553]]) írt ének s az ebből készült ''Eger summája'' (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében [[Mohács]] vesztét idézi meg. {{idézet|''Valami különös volt az éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta énekhangra. A szeme az éneklés alatt maga elé merült, s olybá tűnt fel az előadása, mintha csak magát tudná a teremben, s magának énekelne. De az ő együgyű versei, mint Gábor pap egyszer megjegyezte, ha olvasva darabosak és minden művészet nélkül valók is, az ő ajkán szívet indítóan szépen hangzottak. A szavaknak más értelme kelt az ő ajkán. Ha ő azt mondta: gyász, akkor elsötétült minden a hallgatók szeme előtt. Ha azt mondta: harc, látták az öldöklő dulakodást. Ha azt mondta: Isten, a fején érezte mindenki az Isten fényességét.''|részlet a regényből}} ==Témája== A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az [[egri vár]] ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a [[mohácsi csata]] után a törökök [[1541]]-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva [[1552]] nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80&nbsp;000 főnyi óriási haderő [[Eger]] vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a [[járvány]]ok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a [[XVI. század]]ban ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész [[Felvidék]] előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott. {{fő|w:Török hódoltság|Az "Egri csillagok" című regény történelmi háttere}} ==Cselekménye== {{cselekmény|doboz=igen|-|Az öt fejezet}} A történet a [[török hódoltság]] idején játszódik, a [[16. század]]ban. A cselekmény a két főszereplő, [[Bornemissza Gergely]] és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az [[Eger|egri]] várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta. '''1. rész: Hol terem a magyar vitéz?''' Gergő és Vicuska pajkoskodik a folyónál. A lovat legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török dervis. Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren elviszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a falut, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az [[amulett]]jét. '''2. rész: Oda Buda''' Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti egy [[Aga (Oszmán Birodalom)|agával]], újabb fogságba esik és a török táborban meghal. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása. '''3. rész: A rab oroszlán''' Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely Gyaluról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey elindulnak Isztambulba Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A szöktetés nem sikerül, elmenekülnek. '''4. rész: Eger veszedelme''' Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, a [[talizmán]]ját akarja visszakapni. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük. '''5. rész: Holdfogyatkozás''' Éva [[Szarvaskő]]re siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger alól. Az ostrom közben Jumurdzsák meghal. {{Cselekmény vége|doboz=igen}} == Írói módszer == A szerző önállóan készült fel regénye megírására. Utánaolvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott [[Isztambul]]ba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát. == Szereplők == A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői [[romantika|romantikus]], eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például [[Zrínyi Miklós]], [[Tinódi Sebestyén]], [[Szapolyai István]], vagy a királyné). Valós főszereplők: * '''[[Bornemissza Gergely]]''' (? – [[1555]]. január után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. [[1553]]-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. [[1553]]. [[október 17.|október 17-én]] a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte [[Nádasdy Tamás]] nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala. * '''[[Cecey Éva]]''': Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett.{{forr}} * '''Enyingi [[Török Bálint]]''' (? – Isztambul, [[1551]]): magyar főnemes. [[1521]]-től [[nándorfehérvár]]i bán, [[1526]]-ban részt vett a mohácsi csatában mint [[II. Lajos]] testőre. [[1527]]-ben átállt [[I. Ferdinánd]] oldalára, s ezért nagy birtokokat kapott. [[1540]]-ben Izabellával, [[Fráter György|Fráter Györggyel]] és [[Petrovics Péter]]rel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét [[II.Szulimán]] szultán [[Pest]] melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli [[Héttorony]] foglya lett haláláig. A regényben az [[1530-as évek]]ben bukkan fel, a [[mohácsi csata]] leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, pedig a valóságban [[Nándorfehérvár]] törököknek való átengedése is a nevéhez fűződik. * '''[[Dobó István]]''' ([[1500]] körül – [[Szered]], [[1572]]): felvidéki nagybirtokos főnemes. [[1549]]-től volt Eger várának kapitánya. [[1552]]. [[szeptember 11.|szeptember 11]]–[[október 18.]] között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor [[Felső-Magyarország]]on. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul [[Déva]] és [[Szamosújvár]] területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban [[Erdély]] vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: [[1569]]. [[december 12.|december 12-én]] [[Miksa (magyar király)|Miksa magyar király]] [[Balassi Bálint]] apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedték.{{forr}} * '''[[Mekcsey István]]''' (? – [[Tiszavárkony]], [[1553]]): birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel. {{forr}} További szereplők: [[Jumurdzsák]], Cecey úr, Gábor pap, A szultán, Tulipán, Werbőczy, A királyné, Török Feri, Török Jancsi, [[Tinódi Lantos Sebestyén]], [[Ali aga]], Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Ceceyék udvari papja, Sárközi, [[Móré László]], Veli bég, A kocsis: Matyi, Manda bég, [[Zrínyi Miklós]], Zoltay, György barát, Margit, Füredy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes, Varsányi… Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő szerepet játszanak a műben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű. {{idézet|''Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki belőle. A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag.''|részlet a regényből}} == Kiadások == [[Kép:Egri_no.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Székely Bertalan]]: Egri nők című festménye]] A regényt idegen nyelvekre is lefordították (a német kiadás címe ''Sterne von Eger,'' <ref> <poem> '''Gárdonyi''' Géza (1863-1922) Egri csillagok (német) Sterne von Eger / Géza Gárdonyi ; [… übers. von Mirza von Schüching] ; [Ill. von Győző Vida]. - 18. vollst. und überarb. Aufl. - [Budapest] : Corvina, 2005. - 638 p. : ill. ; 20 cm {{ISBN|963-13-5482-2}} kötött : 2990,- Ft ''magyar irodalom - regény - fordítás'' </poem> </ref> az angolé ''Eclipse of the Crescent Moon'' <ref name="angolul"> <poem> '''Gárdonyi''' Géza (1863-1922) Egri csillagok (angol) Eclipse of the crescent moon : a tale of the siege of Eger, 1552 / by Géza Gárdonyi ; [transl. and with an introd. by George F. Cushing] ; [… graphics by Győző Vida]. - 7. ed. - Budapest : Corvina, 2005. - XVII, 560 p. : ill. ; 20 cm {{ISBN|963-13-5481-4}} kötött : 2990,- Ft ''magyar irodalom - regény - fordítás'' </poem> </ref>). Létezik továbbá [[bolgár nyelv|bolgár]], [[cseh nyelv|cseh]], [[észt nyelv|észt]], [[holland nyelv|holland]], [[lengyel nyelv|lengyel]], [[litván nyelv|litván]], [[orosz nyelv|orosz]], [[örmény nyelv|örmény]], [[román nyelv|román]], [[szlovák nyelv|szlovák]], [[szlovén nyelv|szlovén]] és [[ukrán nyelv|ukrán]],<ref>[http://translations.bookfinder.hu/indexa.htm Translation of Hungarian Authors’ Literary Works]</ref> valamint [[kínai nyelv|kínai]] fordítása is.<ref>A kínai nyelvű kiadás az egri várban, a Hősök terme melletti kiállítóteremben,<!-- mi a neve? --> a földszinten tekinthető meg.</ref> == Utóélete == * [[1923]]-ban [[Fejős Pál]] elkészítette első filmváltozatát. * [[1959]]-ben [[Korcsmáros Pál]] rajzaival [[képregény]]adaptációja készült. * [[1968]]-ban [[Egri csillagok (film)|kétrészes film]] készült a könyvből, [[Várkonyi Zoltán]] rendezésében. * [[1996]]-ban [[Várkonyi Mátyás]] és [[Béres Attila]] történelmi musicalt írt a könyvből. * A [[2005]]-ös [[A Nagy Könyv]]-játékban ez a regény lett a magyar olvasók kedvence [http://index.hu/kultur/klassz/nk12152/]. * [[2006]]-ban számítógépes [[kalandjáték]] készült [[Jumurdzsák gyűrűje]] címmel, amely a jelenkori Egerben játszódik, de a története kapcsolódik a regényhez is. {{forr}} == Lásd még == * [[Tinódi Lantos Sebestyén]]: [[Eger vár viadaljárul való ének]], [[Egri históriának summája]], [[Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról]], [[Príni Péternek, Majláth Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról]] * [[Székely Bertalan]]: [[Egri nők]] című festménye ==Jegyzetek== *(1) Szilágyi V. Ferenc, 185. *(2) MIT, Gárdonyi Nagyregényei Gárdonyi számtalan kiadást megélt regénye az utókor szöveggondozási pontatlanságai és olykor szándékos szövegrontások miatt nem mindig az író szándéka szerinti formában került az olvasók kezébe. ==Források== : {{Forrás|Gárdonyi Géza: Egri csillagok|Szilágyi V. Ferenc: A magyar irodalom története I. | Kiadó, Debrecen, ? |{{ISBN|963-375-348-1}}}} : {{Forrás|Magyar Életrajzi Lexikon Online változata|[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/536.html A magyar irodalom története III. ]|szerk. Sőtér István|}} == Külső hivatkozások == * [http://mek.oszk.hu/00600/00656/html/ A regény elektronikus kiadásban] * [http://www.globusz.com/ebooks/EgriCsillagok/index.htm A regény elektronikus kiadásban] * [http://www.akonyv.hu/klasszikus/gardonyi.htm A regény elektronikus kiadásban, pdf és lit formátumban] == Lábjegyzet == <references/> [[Kategória:Magyar regények]] [[en:Eclipse of the Crescent Moon]] [[de:Egri csillagok]] gbe3738zwf213mvsj0b8a0cvt5j5pyd 0 25055 567002 265158 2026-11-05T13:33:59Z Jcb 16255 567002 wikitext text/x-wiki {{Genealógiafej}}{{TOC right}} A '''családfakutatás''' a [[genealógia]] részterülete, melynek célja egy kiválasztott személy<ref group=j >Vagy '''probandus''', a latin probo, -are, -atus, -us kifejezés ''megvizsgál, megtekint, megszemlél'' jelentéséből</ref> rokoni kapcsolatainak feltárása, más rokoni vonalaktól történő elkülönítése, s ezek bemutatása. [[File:III. fokú vérrokonság felmentésére irányuló kérelem családfával 1829-ből.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Arbor consanguinitatis 1829''<ref group=j >A Baranya megyei Németszék fíliáján, Barátúron élő Veczler József és Künstler Anna Mária házassági szándékra irányuló III. fokú vérrokonság akadálya alóli felmentési kérelme</ref>]] A genealógia nem önálló diszciplína, így nem alakultak ki a családfakutatás és -publikálás tartalmi és alaki feltételeit rögzítő protokollok sem, s emiatt nehéz elvárásokat megfogalmazni egy kutatási végeredménnyel kapcsolatban. Ez egyfelől megnehezíti a kutatások eredményeinek összehasonlítását, bizalmatlanságot szül a kutatást vállaló szervezetekkel szemben, ad absurdum vita tárgyává degradálja a kutatási eredmény fogalmát. Másfelől a tudományos kritika hiánya, a szabály nélküliség határtalan kreativitást enged a kutatóknak a [[lemenők]] és [[utód|utódok]]<ref group=j >A polgári törvénykönyv és a köznyelv a lemenők alatt az időben később született egyenesági rokonokat (gyermeket, unokát, azok gyermekét, unokáját, stb.), míg felmenők alatt a múltban született egyenesági rokonokat (szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.) érti. A genealógia épp fordítva, ''lemenő'' alatt a múltban született ''ősöket'' (szülők, nagyszülők, stb., azaz az elképzelt fa gyökereit), érti, míg az időben később születettekre az ''utód'' kifejezést használja.</ref> bemutatására. {{TOC right}} ==Alkalmazása== :Eredményei sok területen felhasználhatók, melyek kihatnak a kutatás és publikálás idő- és térbeli határaira, precizitására, tartalmára, formájára, szerkezetére. Általában [[rokonság]]<ref> Petz Gábor dr.: {{Cite web | title = A rokonságról | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.akuff.org/cikk/rokonsag.htm }} A rokon és a hozzátartozó fogalmak tisztázása, rokonsági fok számítás módja. </ref>, [[rokonsági fok]] megállapítása<ref name="Polgári törvénykönyv">2009. évi CXX. törvény a {{Cite web | title = Polgári Törvénykönyvről | accessdate = 2009-12-27 | url = http://fn.opten.hu/cgi-bin/fnofs.cgi?st=t&ttext=rokon&tyear=2009&tnum=&temitter=&tstep=20 }} 3:104. § A rokoni kapcsolat, fogalmak értelmezése; 3:122. § Az anyai jogállásról;</ref>;<ref>Erdő Péter ford., szerk., magyarázatokkal ellátta {{Cite web | title = Az egyházi törvénykönyv | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.piar.hu/pazmany/k249.htm }} Budapest 1997.</ref>, örökösödési-vagyonjogi pereskedés, nemesi származás, nemzetiségi-vallási hova (nem) tartozás igazolása, hiúság, históriai tábla készítése nevezetes személy származásának - utódának bemutatása, birtok- vagy helytörténet feltárása, [[Genealógia (biológia)|orvos-genetikai vizsgálat]], néprajzi kutatás, vagy egyszerűen csak a (családi) múlt iránti érdeklődés. :A kutatási erőfeszítések iránya lehet vertikális vagy horizontális. Előbbi esetben cél a családtörténet időtengelyén minél mélyebbre jutva az elérhető összes [[nemzedék]] legalább egy képviselőjét felkutatni. Utóbbi esetben a cél az egyes nemzedékek teljességben történő bemutatása mind a személyek száma, mind a róluk összegyűjthető adatok tekintetében. :A családfakutatást szélsőséges politikai hatalmak képviselői nemtelen célokra is felhasználták, amikor annak eszközeivel ''igazoltak'' vagy éppen nem igazoltak nemzetiségi-etnikai-vallási hovatartozást, következményesen vagyonelkobzásba, megbélyegzésbe, száműzetésbe, rabságba vagy a halálba kergetve az érintetteket. [[File:Származási igazolvány.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Származási igazolvány 1941-ből'']] :Az ideológiai alapú ellenszenven és az érdektelenségen kívül bizalmatlanságot szül a családfakutatással szemben: :*ha a rokoni vérvonal folytonossága feltételezésen alapszik, azaz nincs generációról generációra mutató közhiteles okirattal<ref group=j>{{Cite web | title = Fogalom meghatározások |chapter=Közokirat|work=Irmcegszolgalat.hu | accessdate = 2009-12-27 | url = http://ceginformaciosszolgalat.irm.gov.hu/?mid=52&lang=hu }} Olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanolyan bizonyító ereje van az olyan okiratoknak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.</ref> bizonyítva a rokoni kapcsolat :*annak lehetősége, hogy a bemutatott személyek bármelyikének valamelyik szülője jogi és genetikai értelemben szétválasztható<ref name="Polgári törvénykönyv"/>;<ref group=j>A közhiedelemmel ellentétben nem csak az apa, de olykor az anya tekintetében is szétválhat a jogi és biológiai személy.</ref> :*ha a kutatási eredményen kiütközik a főnemesi, nemesi, történelmi, vagy híres családhoz tartozás illúziójának sznobizmusa<ref group=j >Lásd az ''Ádám -Évá''ig visszavezető kísérleteket... *Az angol [[I. Jakab]] király udvari írója, ''Statyer'' az angolszász uralkodók listáját ''Ádámig'' vezette vissza. *''Prudenico de Sandoval'' ugyanezt a spanyol uralkodók családfájával tette, [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] spanyol királytól 120 nemzedéken keresztül. *''Messenius'' – mivel svéd volt, természetesen – a svéd uralkodóházat kapcsolta össze Ádámmal. *A francia ''Lévis'' család, amely a XVII. század környékén tűnt fel, az ótestamentumi ''Lévi'' nemzetségéig jutott. Az egyik Lévis hercegről köztudott volt, hogy a ''[[Notrê-Dame]]'' templomi misére tartva minidig jó hangosan szólt a kocsishoz: ''„Az unokanénémhez, kocsis!”''Forrás: Peignot - ''Predicatoriana'', Dijon, 1841. *A francia ''Pons'' család [[Quintus Pontius Pilatus|Pilatusig]] vezette családfáját. ''Lévis'' hercege egyszer megrótta: ''„Látja, báró, az Ön rokonsága hogy elbánt az enyémmel!”'' Forrás: Albert Cim - ''Nouvelles récréations littéraires'', [[Párizs]], 1921. *A francia ''Jessé'' család Dávidra vezette vissza családfáját, hiszen [[Dávid]] apja ''Jessé'' volt. 1668-ban egy francia bíróság is megállapította, hogy a családfa hiteles. Forrás: Ha Gourdon de Genouillac - ''Les mystères du blason'', [[Párizs]], 1868. *''Johann Stab'' a XVI. század elején a ''[[Habsburg]]'' családfát készítette el Noé fia Chámig.</ref> ==Jelképei== :A családfakutatás a genealógia megegyezésen alapuló jelképeit használja. Alkalmazhatók egyéni jelölések is, de az egyértelműség miatt minden publikációs formában egy magyarázó részben fel kell oldani azokat. {{csuka+|<center>Gyakran használt genealógiai jelképek</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;" |- !style="width:15%;"|A jelkép||A jelkép jelentése |- |<nowiki>*</nowiki>||''Született'' (A betlehemi születés csillaga után. A felekezeti anyakönyvek általában az 1850-es évektől rögzítik a születés és keresztelés időpontját. A korábbi időkben csak a keresztelés idejét közlik, ezért ezt a jelképet gyakran használják ''keresztelés'' értelemben is.) |- |<nowiki>+</nowiki> vagy †||''Meghalt'' (Utalás a golgotai keresztre.) |- |∞ vagy oo||''Házasodott'' (Az összefonódó jegygyűrűk képe utal a kapcsolat véglegességére is.) |- |(*)||''Házasságon kívül született'' (Fattyú.) |- |~ vagy ~~||''Keresztelve'' |- |o||''Eljegyezve'' |- |<nowiki>o|o</nowiki> vagy o/o||''Elvált'' |- |o-o||''Törvénytelen kapcsolat'' (Vadházasság, ágyasság.) |- |X vagy +X||''Elesett'' (Háborús körülmények között hunyt el.) |- |□||''Eltemetve'' |- |<nowiki>++</nowiki>||''Kihalt ág'' |- ! colspan="4" align="center"|stb. |} {{csuka-}} ==A családfakutatás forrásai== :''A szülő és a gyermek közötti egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.''<ref name="Polgári törvénykönyv"/> A leszármazás [[Biológia| biológiai]] ([[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] vizsgálat) és [[Jog|jogi]] igazolással tekinthető hitelesnek. Minden olyan okirat, mely ezt a leszármazást közhitelesen igazolja, a családfakutatás elsődleges forrása. Magyarországon az akkreditált genetikai laboratóriumok hivatalos eredményein felül ilyen közokirat a polgári anyakönyv, ezért az anyakönyvön kívül elsődleges forrásnak tekinthető minden, az állami végrehajtó hatalom szervei vagy közigazgatási hatóságai által kiállított, az anyakönyv adatain alapuló okirat. Minden egyéb irat másodlagos forrásnak számít, mellyel vagy vélelmezni lehet egy személy feltételezett rokoni vonalhoz tartozását, vagy színesíti annak életrajzát. ===Családon belüli információk=== [[File:Familyen Register.JPG|jobbra|120px|bélyegkép|''Familyen Register''<ref>Családi hagyaték elsárgult ''aprónyomtatványa'' egy fiók mélyéről. Adatvédelmi okokból az azonosító adatok kitakarva.</ref>]] :A magyar törvények szerint adatvédelmi okokból kutatási tilalom alá esnek a polgári anyakönyvek közül a kutatott személy halálától számított 30 év; ha az nem ismert, akkor a születéstől számított 90 év; ha az sem ismert, akkor a kutatás időpontjától számított 60 év utolsó anyakönyvei. A valódi kutatás megkezdéséhez ezt az időt a családtagok elbeszélései, és a család birtokában lévő dokumentumok adatai hidalják át. Rendkívül fontos alapja ez a kutatásnak, hiszen ebben a szakaszban dől el, hogy a kezdő lépésekkel hol (melyik egyházi vagy polgári levéltárban) kit, milyen néven (névváltozat, névváltoztatás!), melyik felekezeti anyakönyvben (vallása) és nagyjából melyik évben (becsült genealógiai évszám) kell keresni. A tiltott időbe eső genealógiai esemény(ek)ről a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője anyakönyvi kivonatot ad ki.<ref>{{Cite web | title = 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.opten.hu/opten/ttlight/torvlist.php?otdisp=00100&oteu=0&otwhich=2487&otsearch=&lang=undefined }} A rendelet szabályozza az anyakönyvbe történő betekintés szabályait is.</ref> ===Anyakönyvi kutatás=== :A családból hozott információk alapján kiválasztott területileg illetékes<ref >Segítenek ebben a közigazgatási atlaszok. Lásd pl. Baranya megyére vonatkozóan {{cite book|author=Fáncsy József|title=Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása 1895-1975|publisher=Módszertani Füzetek sorozat, Baranya Megyei Tanács VB. Továbbképzési és Módszertani Intézete |location=Pécs|year=1976}}</ref> megyei levéltárban, vagy a Magyar Országos Levéltárban (MOL)<ref>{{Cite web | title = Magyar Országos Levéltár | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.mol.gov.hu/ }} </ref> végzett [[anyakönyv]]i kutatás menete a ''hátrafelé haladás''. Azaz ismert genealógiai esemény anyakönyvi bejegyzéséről az időben azt megelőző genealógiai esemény anyakönyvét kell keresni. A polgári anyakönyvekben a kutatás viszonylag gyors és egyszerű, mert rendszerint jól olvashatók, s az adatok rámutatnak nem csak az előző genealógiai esemény helyére-idejére, hanem megnevezik a lemenő nevét is. (Lásd pl. a [[Polgári házasság a dualizmus korában|polgári házasság szabályait a dualizmus idején.]]) Időben a felekezeti anyakönyvekhez érkezve a kutatás menete hasonló. [[File:Keresztelési anyakönyvi kivonat Baranyabánból.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Anyakönyvi kivonat 1918-ból''<ref>1849-es keresztelésre utaló, s névelírást helyreigazító anyakönyvi kivonat Baranyabánból 1918-ból</ref>]] :A felekezeti anyakönyvek ugyan nem közhiteles okiratok, mégis a kor egyetlen olyan forrásanyaga, melyből több-kevesebb megbízhatósággal követhető a generációról generációra ívelő rokoni vonal útja. Az egyre korábbi felekezeti anyakönyvek egyre kevesebb adatot tartalmazva egyre pontatlanabbul mutatnak rá az adott személlyel kapcsolatos megelőző genealógiai eseményre, és/vagy nem közlik a lemenő rokon nevét sem. Ilyenkor felértékelődik az addig (a családból vagy kutatásból) megszerzett információk minden részlete, s ha ezek nem orientálnak, akkor a földrajzi és idő értelemben egyaránt egyre nagyobb kört (intervallumot) átfogó kutatás vagy (előbb-utóbb) sikert hoz, vagy a kutatás holtpontra<ref group=j >Ez a holtpont lehet végleges, vagy feltételezett. Előbbi esetben a kutató számára nyilvánvaló (pl. a forrásanyag megsemmisült), hogy a kutatást az adott ágon nem képes folytatni.</ref> jut. Megjegyzendő, hogy a levéltári kutatás kényelmetlenségeit<ref group=j >Biztosan többször kell a levéltárba elmenni, mert minden megismert adat min. két új kérdést szül, s a napi kutatási idő mindig igen szűk. Ha a levéltárhoz még utazni is kell, esetleg szabadságra menni, akkor az otthon kutatás lehetőségének a megteremtése gyorsan megtérül. Kényelmi okokon túl eredményesebb is lehet a digitalizált anyagban történő munka, mert a mikrofilm olvasó készülékekhez képest a digitális világ (nagyítás, élesítés, világosítás, nyomtatás, segítségkérés a neten, stb.) előnye óriási.</ref> ma már egyre gyakrabban felváltja az otthoni kutatás lehetősége. A levéltárak, könyvtárak, közgyűjtemények egyre bővülő ütemben digitalizálják<ref>{{Cite web | title = Az egyházi anyakönyvek digitalizálásának lehetőségei.| accessdate = 2009-12-27| url = http://www.leveltaros.hu/akvi_tanulmany.pdf }} Ugyanitt lásd a felekezeti anyakönyvek tartalmi értékeiről és kutatási lehetőségeiről szóló elemzést is.</ref> s teszik (részben) elérhetővé anyagaikat. Ha mégsem, a MOL-ból megvásárolható anyakönyvi mikrofilm-másolat viszonylag gyorsan és olcsón digitalizálható házilag is. ====A felekezeti anyakönyvek kritikája==== :A megfogalmazható kritika kulcsszava a ''Megbízhatóság?'' lehetne. Világossá kell tenni, hogy a felekezeti anyakönyvek annak idején '''nem''' az utókor családkutatói számára íródtak, s utólag látszó hiányosságai gyakran nem az azokat vezető személyek lelkiismeretessége híján keletkeztek. ::*Különböző okokkal magyarázhatóan a felekezeti anyakönyvek nem tartalmaznak mindenkit, aki területi illetőségükön belül megszületett vagy meghalt. A legteljesebbek e tekintetben a [[Házasság|házassági]] anyakönyvek. Azaz a korabeli [[közigazgatás]] karja nem ért el feltétlenül mindenkit. [[File:Halotti anyakönyvi részlet.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Korántsem olvashatatlan.''<ref>Részlet a kiskunmajsai római katolikus halotti anyakönyvből</ref>]] ::*A rögzített adatok valódisága kétséges. Ennek oka lehet, hogy az adatrögzítő túlterhelt volt, feladatát felettesei által időnként ellenőrizve kényszerből, nyűgként végezte, az adatrögzítést gyakran emlékezetből és/vagy rokoni-hozzátartozói bemondásra alapozva tette meg, frissen kezdett szolgálatában nem ismerte még a nyáját, stb. ::*A tollszárral, kézírással beírt szöveg gyakran olvashatatlan vagy félreértelmezhető (volt már a bejegyzéskor is). ::*Olykor megfejthetetlen rövidítéseket tartalmaz. ::*[[Genealógia/Megsemmisült magyar egyházi anyakönyvek listája| Ha egyáltalán megvan]], fizikai állapota okán szintén lehet olvashatatlan vagy félreértelmezhető. ::*Nyelvi problémák. ::*A település-, vezeték- és keresztnevek váltakozó, következetlen írásmódja. ::*Az egyértelműség hiánya. (Pl. ha egy bejegyzett településnévről eldönthetetlen, hogy az az illető születési, apja származási, vagy a család lakhelyét jelenti-e.) ===A családfakutatás másodlagos forrásai=== :Minden olyan dokumentum, kép, fénykép, hanganyag, film, stb., mely felhasználható életrajzi adaléknak, és/vagy kimozdít a kutatási holtpontról. A MOL honlapján információ szerezhető a kutatás lehetőségeiről és menetéről, valamint a kutatás lehetőségeit bővítő segédanyagokról. Az általuk megismert adatot - amennyire lehetséges -, igazolni kell elsődleges forrással. [[File:F. Dragon Vendel és felesége sírfotója.JPG|jobbra|120px|bélyegkép|''Síremlék a kiskunmajsai temetőből.'' <ref>"Itt nyugszik F.Dragon Vendel, élt 84 évet, megh.: 1902. okt. 31., és neje"</ref>]] De ezeken felül is, a teljesség igénye nélkül: :Összeírás ([[Urbárium|Conscriptio Urbarialis]])<ref group=j >Uradalmi, megyei, regionális vagy országos. Lásd pl. az 1715-ös országos összeírás digitális változatát itt: *{{cite web|accessdate=2009-12-28|url=http://www.arcanum.hu/kiadvanyok/dvd/az_1715_os_orszagos_osszeiras.html|work=Arcanum.hu|title=Az 1715-ös országos összeírás}} :De készült országos összeírás még 1720-ban és 1828-ban is.</ref>, [[Úriszék|úriszéki]] jegyzőkönyv, egyházlátogatási jegyzőkönyv [[(Canonica visitatio)]], az ú.n. Domestica<ref group=j >Historia Domus: :Plébániatörténet. Minden plébánosnak vezetnie kellett, a helytörténeti kutatások alapműve. Sokszor neveket is tartalmaz.</ref>, [[nemességi igazolás|nemességet igazló]] [[oklevél]], [[armális]], címeres levél, névjegykártya, esküvői meghívó, keresztlevél, keresztelési emléklap, iskolai évkönyv, munkakönyv, tanulmányi értesítő, iskolai bizonyítvány, iskolai anyakönyv, [[diákigazolvány]], sorozási értesítő, behívóparancs<ref group=j >{{commons-natúr|File:Hungarian Army Draft call (sample).JPG|behívóparancs}}</ref>, tiszti-főtiszti személyi dosszié<ref >{{Cite web | title = A :Honvédelmi Minisztérium Hadtörténelmi Levéltár és Irattára | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.militaria.hu/hun/rlglap.php?rlgazon=4}} </ref>, (egyházi vagy állami) kitüntetés, korábban készült [[családfa]], [[önéletrajz]], [[végrendelet]], álláspályázat, egészségügyi okmány, iparengedély, bérleti- és adásvételi szerződés, kötelezvény, házassági- és jegyességi szerződés, civil szervezetek - pártok - mozgalmak tagsági könyve, közéleti szereplések nyomai, önkormányzati képviselőtestületi jegyzőkönyv, temetői adattár<ref>{{Cite web | title = 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről | accessdate = 2009-12-27 | url = http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900043.TV}}</ref><ref group=j>Az ezekbe történő betekintést is szabályozza a törvény. Érdemes tudnia a kutatónak, hogy Magyarországon az utolsó koporsós temetés után még min. 30 évig üzemeltetnie kell a temetőt az üzemben tartónak</ref>, sírfelirat<ref group=j >Magyarországon mindenkit a halála helyén kell anyakönyvezni, de nem feltétlenül ott kell eltemetni.</ref>, gyászjelentés<ref >Különösen az [[Országos Széchenyi Könyvtár]] {{Cite web | url= http://www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/kulongy/plakatap/gyaszjel_index_hu.htm | accessdate = 2009-12-27|chapter=Gyászjelentések|title=Gyászjelentés gyűjteménye }} </ref>, képeslap, helytörténeti munka, birtokleírás, uradalmi könyvtári anyag, származásigazolás, céhlevél, telefonkönyv, lakcímjegyzék<ref group=j >Pl. a mai Budapest tekintetében ''Adressbuch der Stadt Pesth'' megjelent 1803-1827 között; ''Pesther Häuser-Schema'' 1852-ben; ''Pesther Lloyd Kalender'' 1857-1868; ''Adress-Kalender'' 1867-ből; ''Adressbuch von Budapest'' 1870-1881 a Légrády Testvérek kiadásában; ''Budapesti Czím- és Lakjegyzék (németül: Budapester Adressen- und Wohnungs-Anzeiger)'' 1880-1928 a Franklin Társulat kiadásában, stb.</ref> stb. :*Újság, folyóirat: [[Magyar Családtörténeti Szemle]]<ref >Magyar Családtörténeti Szemle{{cite book|title=Az 1935-44 kiadások repertóriumát lásd itt|others= Hernádi László Mihály (összeállította)|url=http://mek.oszk.hu/03900/03972/03972.pdf|accessdate=2009-12-28}} </ref>; [[Magyar Sion]]<ref group=j >Katolikus egyháztörténeti folyóirat, néhány plébánia történetet is közöl</ref>; [[Turul]]<ref group=j >A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság folyóirata, az Arcanum Kiadó gondozásában immár a teljes anyag CD-n (DVD-n) is elérhető</ref>,[[File:Népszámlálási nyilvántartás.JPG|jobbra|120px|bélyegkép|''Példa a másodlagos forrásanyagra.'']] :*Könyvek, adatbázisok ::*Életrajzi lexikonok<ref >Pl. {{cite book|title=Magyar életrajzi lexikon 1000–1990|others= Kenyeres Ágnes (főszerk.)|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/f|accessdate=2009-12-28}}}}</ref>; Ki-Kicsoda kiadványok<ref >Pl. {{Cite web | title = Ki kicsoda Magyarországon | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.ki-kicsodamagyarorszagon.hu/|work= Ki-kicsodamagyarorszagon.hu}}</ref>; Magyar közalkalmazottak almanachja<ref >Kiadja a Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadó, Budapest 1937, 1938, 1941; Szerzők: név nélkül, de Fejér Ottó írt előszót, ezért a keresők e névvel is megtalálják</ref>; Stader, Stefan<ref >{{cite book|author=Stader, Stefan|title=Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten I-VI.|publisher=AKdFF Sindelfingen (Németország)|year=1997-2003}}</ref>, Hacker, Werner<ref >{{cite book|author=Hacker, Werner|title=Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII. Jahrhundert|location=Kaiserslautern|year=1969}} {{cite book|author=Hacker, Werner|title=Auswanderungen aus dem südöstlichen Schwarzwald zwischen Hochrein, Baar und Kinzig|location=München|year=1975}}</ref> Hengl, Ferdinand<ref >Hengl, Ferdinad: * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Baranya-Branau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768; Eine Quellenpublikation Teil I.|location=Karlsruhe|year=1990}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Somogy-Somodei/Ungarn mit Syrmien und Slawonien in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1771;Eine Quellenpublikation Teil II.|location=Karlsruhe|year=1990}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Tolna-Tolnau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768; Eine Quellenpublikation Teil III.|location=Karlsruhe|year=1990}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Fejér-Weißenburg/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil IV.|location=Karlsruhe|year=1996}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Pest/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil V.|location=Karlsruhe|year=1996}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Veszprém-Wesprim/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1772; Eine Quellenpublikation Teil VI.|location=Karlsruhe|year=1996}} * {{cite book|title=Die deutschen Familien im Komitat Zala-Sala/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil VII.|location=Karlsruhe|year=1996}} * {{cite book|title=Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn I.|location=Darmstadt, 1983; II.-III. Schriesheim, 1985; III.|id= AKdFF 12.}}</ref> és Haberman Gusztáv<ref>{{cite book|author=Haberman Gusztáv|title=Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez|location=Szeged|year= 1992}}</ref> munkái; Száz magyar falu könyvesháza<ref >{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | title = Száz magyar falu könyvesháza sorozat kötetei|work= Sulinet.hu | url = http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/index.htm}} </ref>; Egyes települések családkönyve<ref group=j>Ezek a családkönyvek vagy falukönyvek az adott település anyakönyveinek időrendi bejegyzéseit családokba konvertálva közlik, s használatát különféle indexek segítik. Az idő- és energiamegtakarításon túl előnyük, hogy az anyakönyv kritikai feldolgozásával kiszűrik a hibás bejegyzések jó részét. A Németországban kiadott könyvek listája itt *{{cite web|url=http://wiki-de.genealogy.net/Portal:DigiBib|work=GenWiki - das Genealogie-Wiki|accessdate=2009-12-28|title=Portal:DigiBib}} olvasható. Köztük több mint száz, a történelmi Magyarország területén lévő település anyakönyvi feldolgozása megtalálható. Folyamatosan bővül a (most már Magyarországon is írt, ill. kiadott) könyvek száma. Pl. (a teljesség igénye nélkül): *{{cite book|author=Franz Amrein|coauthors=Ilona Amrein und Silvia Krasz-Auth|title=Ortssippenbuch der Katolischen Gemeinden Nadasch und Altglashütte im komitat Branau 1701-2007 I.-II.|publisher=A Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének 3. kiadványa|location= Mecseknádasd-Baja|year=2007|ISBN = 978 963 06 3361 1 ö}} *{{cite book|author=Michael Ledig|title=Ortsfamilienbuch der Deutsch-evangelisch-luterischen-Kirchengemeinde Mezőberény 1732-1895}} *{{cite book|author=Riszt András|title= Nagyárpád község családkönyve 1723-1945|location=Pécs-Baja|year=2005}} *{{cite book|author=Pausz-Palotai Erika|title=Egy falu Baranyában: Kisjakabfalva|edition=Forrásanyag és családok 1768-1950|volume=I. kötet; Településtörténet II. kötet|year=2000}} *{{cite book|author=Müller, Georg|title=Izmény, eine ehemalig deutsche gemeinde in der Tolnau Teil 1: Beiträge zur Dorfgeschichte; Teil 2: Familienbuch der evangelischen Gemeinde|location=Pécs|year= 2002}} előkészületben: *{{cite book|author=Maléth István|title=Gyoma evangélikus családkönyve 1835-1918|year=várható megjelenés 2010}} *{{cite book|author=Wéber György|title= Kiskunmajsa családai 1738-1855|year=Várható megjelenés 2012}} </ref>; Genealógia, genealógiai irodalmak<ref>{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Oszk.hu | title = Genealógia, genealógiai irodalmak | url = http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1297.html}} </ref>; [[b:Heraldikai lexikon/Genealógia| Válogatott irodalom]] a nemességkutatáshoz ::*A [[Pécsi Tudományegyetem]] Klimo Theca gyűjteménye<ref > {{Cite web | title = Klimo Theca | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.lib.pte.hu/main.php?menu=electro&article=elektkonyvtar/efolyoiratok/PTEdigitalizalas/PTEdigitalizalas.html |work=PTE Egyetemi Könyvtár}}</ref>; [[Hadifogoly|Hadifoglyok]], [[Fogság|fogságban]] vagy a [[történelmi Magyarország]] ill. a keleti front területén elesettek listája<ref>{{Cite web | title = IQSYS - Hadifogoly-adatbázis| accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.hadifogoly.hu/|work=Hadifogoly.hu }}</ref>; A [[Magyar]] [[Király|királyi]] [[honvédség]] és [[csendőrség]] [[Tiszt|tisztjeinek]] névkönyvei<ref >{{Cite web | title = honvédségi/csendőrségi sematizmusok | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.militaria.hu/hun/adatb.php?aazon=1&elso=0 }} </ref>; Családtörténet, [[heraldika]], honismeret (Arcanum Kiadó)<ref>{{Cite web | title = Arcanum DVD könyvtár IV | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.arcanum.hu/kiadvanyok/dvd/arcanum_dvd_konyvtar_iv_csaladtortenet_heraldika_honismeret.html }}</ref>; Adatbázisok családfa és helytörténet kutatóknak (Radixindex)<ref >{{Cite web | title = Radixindex | accessdate = 2009-12-27| url = http://www.radixindex.com/indexhu.htm }} </ref>; Ellis Island-on keresztül [[Amerika|Amerikába]] érkezett bevándorlók <ref >{{Cite web | title = Ellis Island | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.ellisisland.org/ }} Az Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának honlapja </ref>; Magyarországi zsidó családfakutatás<ref >{{Cite web | title = Magyarországi zsidó családfakutatás | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.jewishroots.hu/main.php?lang=8 }} </ref>; Family History Library: a [[mormon]] [[egyház]] családtörténeti könyvtára<ref >{{Cite web | title = Az amerikai mormon egyház családtörténeti könyvtára | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.familysearch.org/Eng/Library/FHL/frameset_library.asp }}</ref><ref group=j>Az amerikai mormon egyház családtörténeti könyvtárának magyarországi területi irodáiban előzetes bejelentkezés után, több hónapos várakozással, de kutathatók a lekért anyagok. Irodáik: Budapest, Tihany tér. Tel: +36-1-422-0338; Debrecen, Simonyi utca 12. Tel: 52-348-664229; Győr, Corvin utca 36/A. Tel: 96-41-6481; Pécs, Zrínyi Miklós utca 2.; Szeged, Kossuth Lajos sgt. 52. Tel: 20-933-9980 (üzenetrögzítő); Szombathely, Sz. Imre Herceg utca 86/A. Tel: 94-33-3728</ref>; A [[Magyar Államvasutak Zrt.| Magyar Államvasutak]] irattára<ref >{{Cite web | title = MÁV központi irattár | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.mavintezet.hu/leveltar_hu/?page_id=53 }} </ref>; Erdélyi családtörténeti adattár<ref >{{Cite web | title = Erdélyi családtörténeti adattár | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.familyhistory.ro/index.php?id=20061130erdelyi_csaladt_ }} </ref> ::* stb. :*Kutatási segédanyagok:<ref>{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Csaladfakutato.uw.hu| title = Bevezető | url = http://csaladfakutato.uw.hu/index.php}}</ref> :Minden olyan dokumentum, amely a kutatás forrásanyagainak értelmezésében segítséget nyújt. ::*Megfelelő nyelvi szótár (időkifejezések, foglalkozások, betegségek, számnevek, keresztnevek, hónapok-napok, vármegyék, régiók, előforduló rövidítések, stb. tekintetében); Település- vagy településrész kereső<ref>Lásd pl. {{cite book|author=Lelkes György|title=Magyar helységnév-azonosító szótár|publisher=Talma Könyvkiadó|location=Baja|year=1998|edition=2., bővített kiadás}}</ref>; Térkép<ref>Lásd pl. név nélkül{{cite book|title=A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 |publisher=Talma Kiadó |location=Pécs|year=2001|ISBN = 963 85683 3 X}}</ref>; Közigazgatási atlasz<ref >Lásd pl. {{cite book|editor=Kovacsics József|title=Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 18.|publisher=Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal |location=Budapest|year=2001}}</ref>; Egyházi schematismus<ref >Lásd pl. Lakatos Andor szerk.: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923; Kalocsa, 2002; {{ISBN|963 206 485 2}}</ref>; Idegen nevek írásmódjai; Vezetéknév változatok, stb. == Példa kutatási segédanyagra == {{csuka+|<center>Példa kutatási segédanyagra: számnevek</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;text-align:center" |- !colspan="9" align="center";style="width:15%;|Tő- és sorszámnevek |- !colspan="2"|római||arab ||colspan="2"|latinul||colspan="2"|magyarul||colspan="2"|németül||colspan="2"|angolul |- !colspan="2"|szám||szám||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek |- |colspan="2"|I||1||primus, -a, -um||unus, -a, um||első||egy||erste||eins||first||one |- |colspan="2"|II||2||secundus||duo, duæ, duo||második||kettő||zweite||zwei||second||two |- |colspan="2"|III||3||tertius||tres, tres, tria||harmadik||három||dritte||drei||third||three |- |colspan="2"|IV||4||quartus||quattuor||negyedik||négy||vierte||vier||fourth||four |- |colspan="2"|V||5||quintus||quinque||ötödik||öt||fünfte||fünf||fifth||five |- |colspan="2"|VI||6||sextus||sex||hatodik||hat||sechste||sechs||sixth||six |- |colspan="2"|VII||7||septimus||septem||hetedik||hét||siebte||sieben||seventh||seven |- |colspan="2"|VIII||8||octavus||octo||nyolcadik||nyolc||achte||acht||eighth||eight |- |colspan="2"|IX||9||monus||novem||kilencedik||kilenc||neunte||neun||ninth||nine |- |colspan="2"|X||10||decimus||decem||tizedik||tíz||zehnte||zehn||tenth||ten |- |colspan="2"|XI||11||undecimus||undecim||tizenegyedik||tizenegy||elfte||elf ||eleventh||eleven |- |colspan="2"|XII||12||duodecimus||duodecim||tizenkettedik||tizenkettő||zwölfte||zwölf||twelfth||twelve |- |colspan="2"|XIII||13||tertius decimus||tredecim||tizenharmadik||tizenhárom||dreizehnte||dreizehn||thirteenth||thirteen |- |colspan="2"|XIV||14||quartus decimus||quattuordecim||tizennegyedik||tizennégy||vierzehnte||vierzehn||fourteenth||fourteen |- |colspan="2"|XV||15||quintus decimus||quindecim||tizenötödik||tizenöt||fünfzehnte||fünfzehn||fifteenth||fifteen |- |colspan="2"|XVI||16||sextus decimus (sedecimo)||sedecim||tizenhatodik||tizenhat||sechszehnte||sechszehn||sixteenth||sixteen |- |colspan="2"|XVII||17||septimus decimus||septendecim||tizenhetedik||tizenhét||siebzehnte||siebzehn||seventeenth||seventeen |- |colspan="2"|XVIII||18||duodevicesimus||duodeviginti||tizennyolcadik||tizennyolc||achtzehnte||achtzehn||eighteenth||eighteen |- |colspan="2"|XIX||19||undevicesimus||undeviginti||tizenkilencedik||tizenkilenc||neunzehnte||neunzehn||nineteenth||nineteen |- |colspan="2"|XX||20||vicesimus||viginti||huszadik||húsz||zwanzigste||zwanzig||twentieth||twenty |- |colspan="2"|XXI||21||vicesimus primus||viginti unus (unus et viginti)||huszonegyedik||huszonegy||einundzwanzigste||einundzwanzig||twenty-first||twenty-one |- |colspan="2"|XXII||22||vicesimus secundus||viginti duo||huszonkettedik||huszonkettő||zweiundzwanzigste||zweiundzwanzig||twenty-second||twenty-two |- |colspan="2"|XXIII||23||vicesimus tertius||viginti tres||huszonharmadik||huszonhárom||dreiundzwanzigste||dreiundzmanzig||twenty-third||twenty-three |- |colspan="2"|XXIV||24||vicesimus quartus||viginti quattuor||huszonnegyedik||huszonnégy||vierundzwanzigste||vierundzwanzig||twenty-fourth||twenty-four |- |colspan="2"|XXV||25||vicesimus quintus||viginti quinque||huszonötödik||huszonöt||fünfundzwanzigste||fünfundzwanzig||twenty-fifth||twenty-five |- |colspan="2"|XXVI||26||vicesimus sextus||viginti sex||hszonhatodik||huszonhat||sechsundzwanzigste||sechsundzwanzig||twenty-sixth||twenty-six |- |colspan="2"|XXVII||27||vicesimus septimus||viginti septem||huszonhetedik||huszonhét||siebenundzwanzigste||siebenundzwanzig||twenty-seventh||twenty-seven |- |colspan="2"|XXVIII||28||duodetricesinus||duodetriginta||huszonnyolcadik||huszonnyolc||achtundzwanzigste||achtundzwanzig||twenty-eighth||twenty-eight |- |colspan="2"|XXIX||29||undetricesimus||undetriginta||huszonkilencedik||huszonkilenc||neunundzwanzigste||neunundzwanzig||twenty-nineth||twenty-nine |- |colspan="2"|XXX||30||tricesimus||triginta||harmincadik||harminc||dreizigste||dreissig||thirtieth||thirty |- |colspan="2"|XL||40||quadragesimus||quadraginta||negyvenedik||negyven||vierzigste||vierzig||fortieth||forty |- |colspan="2"|L||50||quinquagesimus||quinquaginta||ötvenedik||ötven||fünfzigste||fünfzig||fiftieth||fifty |- |colspan="2"|LX||60||sexagesimus||sexaginta||hatvanadik||hatvan||sechszigste||sechszig||sixtieth||sixty |- |colspan="2"|LXX||70||septuagesimus||septuaginta||hetvenedik||hetven||siebzigste||siebzig||seventieth||seventy |- |colspan="2"|LXXX||80||octogesimus||octoginta||nyolcvanadik||nyolcvan||achtzigste||achtzig||eightieth||eighty |- |colspan="2"|XC||90||nonagesimus||nonaginta||kilencvenedik||kilencven||neunzigste||neunzig||nintieth||ninety |- |colspan="2"|C||100||centesimus||centum||századik||száz||hundertste||hundert||hundredth||hundred |- |colspan="2"|CC||200||ducentesimus||ducenti, -æ, -a||kettőszázadik||kettőszáz||zweihundertste||zweihundert||two hundredth||two hundred |- |colspan="2"|CCC||300||trecentesimus||trecenti, -æ, -a||háromszázadik||háromszáz||dreihundertste||dreihundert||three hundredth||three hundred |- |colspan="2"|CD||400||quadrigentesimus||quadrigenti, -æ, -a||négyszázadik||négyszáz||vierhundertste||vierhundert||four hundredth||four hundred |- |colspan="2"|D||500||quingentesimus||quingenti, -æ, -a||ötszázadik||ötszáz||fünfhundertste||fünfhundert||five hundredth||five hundred |- |colspan="2"|DC||600||sescentesimus||sescenti, -æ, -a||hatszázadik||hatszáz||sechshundertste||sechshundert||six hundredth||six hundred |- |colspan="2"|DCC||700||septigentesimus||septigenti, -æ, -a||hétszázadik||hétszáz||siebenhundertste||siebenhundert||seven hundredth||seven hundred |- |colspan="2"|DCCC||800||octigentesimus||octingenti, -æ, -a||nyolcszázadik||nyolcszáz||achthundertste||achthundert||eight hundreth||eight hundre |- |colspan="2"|CM||900||nongentesimus||nongenti, -æ, -a||kilencszázadik||kilencszáz||neunhundertste||neunhundert||nine hundredth||nine hundred |- |colspan="2"|M||1000||millesimus||mille||ezredik||ezer||eintausendste||eintausen||thousandth||thousand |} {{csuka-}} <!-- azért másolom be ismét, mert kilóg a képernyőről - ketté kell választani --> {{csuka+|<center>Példa kutatási segédanyagra: számnevek</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;text-align:center" |- !colspan="9" align="center";style="width:15%;|Tő- és sorszámnevek |- !colspan="2"|római||arab ||colspan="2"|latinul||colspan="2"|magyarul||colspan="2"|németül||colspan="2"|angolul |- !colspan="2"|szám||szám||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek||sorszámnevek||tőszámnevek |- |colspan="2"|I||1||primus, -a, -um||unus, -a, um||első||egy||erste||eins||first||one |- |colspan="2"|II||2||secundus||duo, duæ, duo||második||kettő||zweite||zwei||second||two |- |colspan="2"|III||3||tertius||tres, tres, tria||harmadik||három||dritte||drei||third||three |- |colspan="2"|IV||4||quartus||quattuor||negyedik||négy||vierte||vier||fourth||four |- |colspan="2"|V||5||quintus||quinque||ötödik||öt||fünfte||fünf||fifth||five |- |colspan="2"|VI||6||sextus||sex||hatodik||hat||sechste||sechs||sixth||six |- |colspan="2"|VII||7||septimus||septem||hetedik||hét||siebte||sieben||seventh||seven |- |colspan="2"|VIII||8||octavus||octo||nyolcadik||nyolc||achte||acht||eighth||eight |- |colspan="2"|IX||9||monus||novem||kilencedik||kilenc||neunte||neun||ninth||nine |- |colspan="2"|X||10||decimus||decem||tizedik||tíz||zehnte||zehn||tenth||ten |- |colspan="2"|XI||11||undecimus||undecim||tizenegyedik||tizenegy||elfte||elf ||eleventh||eleven |- |colspan="2"|XII||12||duodecimus||duodecim||tizenkettedik||tizenkettő||zwölfte||zwölf||twelfth||twelve |- |colspan="2"|XIII||13||tertius decimus||tredecim||tizenharmadik||tizenhárom||dreizehnte||dreizehn||thirteenth||thirteen |- |colspan="2"|XIV||14||quartus decimus||quattuordecim||tizennegyedik||tizennégy||vierzehnte||vierzehn||fourteenth||fourteen |- |colspan="2"|XV||15||quintus decimus||quindecim||tizenötödik||tizenöt||fünfzehnte||fünfzehn||fifteenth||fifteen |- |colspan="2"|XVI||16||sextus decimus (sedecimo)||sedecim||tizenhatodik||tizenhat||sechszehnte||sechszehn||sixteenth||sixteen |- |colspan="2"|XVII||17||septimus decimus||septendecim||tizenhetedik||tizenhét||siebzehnte||siebzehn||seventeenth||seventeen |- |colspan="2"|XVIII||18||duodevicesimus||duodeviginti||tizennyolcadik||tizennyolc||achtzehnte||achtzehn||eighteenth||eighteen |- |colspan="2"|XIX||19||undevicesimus||undeviginti||tizenkilencedik||tizenkilenc||neunzehnte||neunzehn||nineteenth||nineteen |- |colspan="2"|XX||20||vicesimus||viginti||huszadik||húsz||zwanzigste||zwanzig||twentieth||twenty |- |colspan="2"|XXI||21||vicesimus primus||viginti unus (unus et viginti)||huszonegyedik||huszonegy||einundzwanzigste||einundzwanzig||twenty-first||twenty-one |- |colspan="2"|XXII||22||vicesimus secundus||viginti duo||huszonkettedik||huszonkettő||zweiundzwanzigste||zweiundzwanzig||twenty-second||twenty-two |- |colspan="2"|XXIII||23||vicesimus tertius||viginti tres||huszonharmadik||huszonhárom||dreiundzwanzigste||dreiundzmanzig||twenty-third||twenty-three |- |colspan="2"|XXIV||24||vicesimus quartus||viginti quattuor||huszonnegyedik||huszonnégy||vierundzwanzigste||vierundzwanzig||twenty-fourth||twenty-four |- |colspan="2"|XXV||25||vicesimus quintus||viginti quinque||huszonötödik||huszonöt||fünfundzwanzigste||fünfundzwanzig||twenty-fifth||twenty-five |- |colspan="2"|XXVI||26||vicesimus sextus||viginti sex||hszonhatodik||huszonhat||sechsundzwanzigste||sechsundzwanzig||twenty-sixth||twenty-six |- |colspan="2"|XXVII||27||vicesimus septimus||viginti septem||huszonhetedik||huszonhét||siebenundzwanzigste||siebenundzwanzig||twenty-seventh||twenty-seven |- |colspan="2"|XXVIII||28||duodetricesinus||duodetriginta||huszonnyolcadik||huszonnyolc||achtundzwanzigste||achtundzwanzig||twenty-eighth||twenty-eight |- |colspan="2"|XXIX||29||undetricesimus||undetriginta||huszonkilencedik||huszonkilenc||neunundzwanzigste||neunundzwanzig||twenty-nineth||twenty-nine |- |colspan="2"|XXX||30||tricesimus||triginta||harmincadik||harminc||dreizigste||dreissig||thirtieth||thirty |- |colspan="2"|XL||40||quadragesimus||quadraginta||negyvenedik||negyven||vierzigste||vierzig||fortieth||forty |- |colspan="2"|L||50||quinquagesimus||quinquaginta||ötvenedik||ötven||fünfzigste||fünfzig||fiftieth||fifty |- |colspan="2"|LX||60||sexagesimus||sexaginta||hatvanadik||hatvan||sechszigste||sechszig||sixtieth||sixty |- |colspan="2"|LXX||70||septuagesimus||septuaginta||hetvenedik||hetven||siebzigste||siebzig||seventieth||seventy |- |colspan="2"|LXXX||80||octogesimus||octoginta||nyolcvanadik||nyolcvan||achtzigste||achtzig||eightieth||eighty |- |colspan="2"|XC||90||nonagesimus||nonaginta||kilencvenedik||kilencven||neunzigste||neunzig||nintieth||ninety |- |colspan="2"|C||100||centesimus||centum||századik||száz||hundertste||hundert||hundredth||hundred |- |colspan="2"|CC||200||ducentesimus||ducenti, -æ, -a||kettőszázadik||kettőszáz||zweihundertste||zweihundert||two hundredth||two hundred |- |colspan="2"|CCC||300||trecentesimus||trecenti, -æ, -a||háromszázadik||háromszáz||dreihundertste||dreihundert||three hundredth||three hundred |- |colspan="2"|CD||400||quadrigentesimus||quadrigenti, -æ, -a||négyszázadik||négyszáz||vierhundertste||vierhundert||four hundredth||four hundred |- |colspan="2"|D||500||quingentesimus||quingenti, -æ, -a||ötszázadik||ötszáz||fünfhundertste||fünfhundert||five hundredth||five hundred |- |colspan="2"|DC||600||sescentesimus||sescenti, -æ, -a||hatszázadik||hatszáz||sechshundertste||sechshundert||six hundredth||six hundred |- |colspan="2"|DCC||700||septigentesimus||septigenti, -æ, -a||hétszázadik||hétszáz||siebenhundertste||siebenhundert||seven hundredth||seven hundred |- |colspan="2"|DCCC||800||octigentesimus||octingenti, -æ, -a||nyolcszázadik||nyolcszáz||achthundertste||achthundert||eight hundreth||eight hundre |- |colspan="2"|CM||900||nongentesimus||nongenti, -æ, -a||kilencszázadik||kilencszáz||neunhundertste||neunhundert||nine hundredth||nine hundred |- |colspan="2"|M||1000||millesimus||mille||ezredik||ezer||eintausendste||eintausen||thousandth||thousand |} {{csuka-}} {{csuka+|<center>Példa kutatási segédanyagra: hónapnevek</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;text-align:center" |- !colspan="7" align="center";style="width:100%;"|Hónapnevek 2/1 |- !colspan="2"|latinul||római||arab||colspan="3"|magyarul |- !teljes névvel||rövidítve||colspan="2"|számmal||mai alakban||archaikus alakban||reformkori alakban |- !Januarius ||||I||1||január||Boldogasszony hava||Télhó |- !Februarius ||||II||2||február||Böjtelő hava||Télutó |- !Martius ||||III||3||március||Böjtmás hava||Tavaszelő |- !Aprilis ||||IV||4||április||Szent György hava||Tavaszhó |- !Maius ||||V||5||május||Pünkösd hava||Tavaszutó |- !Junius ||||VI||6||június||Szent Iván hava||Nyárelő |- !Julius ||||VII||7||július||Szent Jakab hava||Nyárhó |- !Augustus ||||VIII||8||augusztus||Kisasszony hava||Nyárutó |- !September ||7ber; VIIber; 7bris||IX||9||szeptember||Szent Mihály hava||Őszelő |- !October ||8ber; VIIIber, 8bris||X||10||október||Mindszent hava||Őszhó |- !November ||9ber; IXber; 9bris||XI||11||november||Szent András hava||Őszutó |- !December ||10ber; Xber; 10bris; Xbris||XII||12||december||Karácsony hava||Télelő |} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;text-align:center;" |- !colspan="7" align="center";style="width:100%;"|Hónapnevek 2./2 |- !colspan="2"|latinul||colspan="2"|németül||rowspan="2"|angolul||rowspan="2"|szerbül||rowspan="2"|horvátul |- !teljes névvel||rövidítve||mai formában||régi német alakban |- !Januarius ||||Januar, Jänner||Hartung||January||januar||siječanj |- !Februarius ||||Februar, Feber||Hornung, Spurk||February||februar||veljača |- !Martius ||||März||Frühlingsmonat, Lenzing, Lenzmonat||March||mart||ožujak |- !Aprilis ||||April||Ostermonat, Osteren, Grünmonat, Ostermond||April||april||travanj |- !Maius ||||Mai||Wonnemonat, Blütemonat, Maien||May||maj||svibanj |- !Junius ||||Juni||Brachmonat, Brachet, Brachmond||June||jun||lipanj |- !Julius ||||Juli||Heuert, Heumonat, Heuet||July||jul||srpanj |- !Augustus ||||August||Erntermonat, Hitzmonat, Ernting||August||august||kolovoz |- !September ||7ber; VIIber; 7bris||September||Fruchtmonat, Herbstmonat, Herpsten, Heumond, Scheiding||September||september||rujan |- !October ||8ber; VIIIber, 8bris||Oktober||Weinmonat, Gilbhard||October||oktober||listopad |- !November ||9ber; IXber; 9bris||November||Wintermonat, Lofrote, Nebelmond||November||november||studeni |- !December ||10ber; Xber; 10bris; Xbris||Dezember||Christmonat, Julmonat, Christmond||December||december||prosinac |} {{csuka-}} A források és a rájuk itt hivatkozott egy-egy példa jelzi, hogy a családfakutatás Magyarországon tulajdonképpen azonos a Kárpát-medencei országok, népek, nemzetiségek, vallások, nyelvek, vidékek megismerésével, s a felkutatott anyag nem is mutatható be másképp, csak a régió történelmébe, néprajzába, kultúrájába ágyazva. Nem várható el senkitől, hogy magabiztos és alapos tudással rendelkezzék e szerteágazó területek mindegyikéről, hisz egy-egy részterület megismerése és feldolgozása is életre szóló elfoglaltság. Eltekintve a profitorientált családkutató szervezetek megbízásának lehetőségétől<ref group=j >A világhálón bármely keresőbe beírt "genealógia", "családfa", "családfakutatás", "származáskutatás" stb. szavakra százával találhatók ilyen szervezetek.</ref>, az önálló kutató nagyságrendekkel kisebb energiaráfordítással érhet el több és megbízhatóbb eredményt, ha csatlakozik valamely non-profit családfa kutató szervezethez (levelezési listához), ahol kutatnia ugyan magának kell, de a tagok koncentrált tudása és tapasztalata rendelkezésre áll.<ref group=j >Elkerülhetők ezzel a párhuzamos kutatások, segítség kapható a holtpontról történő kimozdulásról, felhívják a figyelmet az adekvát forrásanyagra, ismeretek szerezhetők a külföldi levéltári-plébániai kutatások lehetőségeiről, példákkal szolgálnak a publikálás gyakorlati lehetőségeiről-korlátairól, saját könyvtárállományban tartanak kereskedelmi forgalomba nem kerülő forrásanyagot vagy kutatási segédanyagot, az azonos nevet-területet kutatók kölcsönös adatcserére összeállhatnak, az új híreket a közösségerősítő egyesületi találkozókon és az egyesületi újság formájában is beszerezhetik, stb. Azaz a digitalizálástól a könyvkötésig, az olvashatatlan latin (gót német vagy cirill betűs ukrán/szerb) szöveg megfejtésétől a világhálón történő megjelenésig minden területen társra találhat ott, ahol egyébként magára maradna.</ref> Ilyen értelemben ezek a szervezetek<ref >pl. {{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | title = Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete | url = http://akuff.org/}}; {{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | title = Forum | url = http://www.radixforum.com/index.hu.htm Radix}}, stb.</ref> is egyfajta forráshelyei a családfa kutatásnak. ==A publikálás lehetőségei== Családfakutatási eredmények (akár csak szűk családi körben történő) közreadásának jogi lehetőségeiről az adatvédelmi ombudsman ajánlást adott ki.<ref>{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | title = Ombudsmani ajánlás | url = http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=beszamolok/1998/M/1/1&dok=598_K_1998}} </ref> ===Szóbeli közlés=== A szájhagyomány útján terjedő családtörténetről nem tárgyszerű itt beszélni, hisz általában nem előzi meg kutatás, mégis fontos, hisz sokan éppen azért kezdenek kutatásokba, mert akad egy nagyszülő, akinek színes (megrázó vagy érdekes) emlékei vannak saját nagyszüleiről…! Előnye ::*Az emberközeliség. ::*A szubjektivitás. Hátránya ::*Az objektivitás hiánya. ::*A legendaképződés veszélye. ::*A memória korlátai. ::*Alkalmas továbbvivő híján a történet nyomtalanul elvész. ::*Csak rövid családtörténeti ívet (max. 3-4 generációt, s azt is csak egy-két [[ág]] részletéig) képes átfogni. ::*Gyakran még a hallgatóság előtt sem valósul meg a genealógiai kutatások alapvető célja, az egyes rokonok egymástól egzakt módon történő elkülönítése, a szereplők egymáshoz viszonyított rokonsági fokának feltárása. ===Ábrák, rajzok=== A legkedveltebb publikációs forma. Előnye ::*A rokonok egymáshoz viszonyított helyzete a vérvonalban egyértelműen és látványosan bemutatható. ::*A rokonok (az azonos nevűek is) egymástól történő megkülönböztetése korrekt. ::*Ízléses, dekoratív kivitelezéssel, grafikai díszítésekkel és illő kerettel művészi értékkel bíró lakásdísz is lehet. ::*''Valamilyen'' minőségű ábrát könnyen, gyorsan, egyszerűen bárki készíthet. Hátránya ::*Az áttekinthetőség érdekében kompromisszumot kell kötni az ábra mérete, illetve az ábrába felvitt adatok mérete és mennyisége között. Hétnél több nemzedék ábrázolása esetén az ábra kezelhetetlenül nagy lesz. ::*Vagy az olvashatóság határára kell csökkenteni a feliratozás méretét (kézi rajzon ez a lehetőség is korlátozott). ::*Vagy a neveket önmagukban, az egyéb megkülönböztető adatok nélkül kell szerepeltetni. ::*Vagy az ábrát kell (praktikusan az adott ágakra) feldarabolni. ::*Vagy a személyek kódolásával (leggyakrabban a örökléstanból átvett, a nemi elkülönülést reprezentáló jelekkel és/vagy a [[Kekulé számozási rendszer|Kekulé számokkal]] kell a felirat méretét csökkentve teret nyerni. :Mindegyik megoldás következménye, hogy az ábra értelmezéséhez az ábra készítőjének idegenvezetése és/vagy a személyek külön lapon történő indexálása szükséges. Megoldásnak tűnik a hétnél kevesebb generációt tartalmazó ábrák készítése. Ez csak akkor lenne elfogadható, ha a kutatások is befejeződtek ezen a szinten. Tény azonban, hogy kezdő kutatók is eljutnak a 7-10. generációkig az első kutatási lendülettel. ::*Akár szabadkézi, akár számítógépes grafikai megoldással, de szakszerű, igényes és szép ábrát nehéz készíteni, emiatt készíttetése is drága. ::*Utólagos javítása nehézkes, kiegészítések esetén újra kell rajzolni. ::*A helyes ábrakészítést lehetetlenné teszik az egy leszármazási ágba eső (nemzedéken belüli, vagy nemzedéket ugró) ősvesztések. Ezt a problémát csak háromdimenziós modellel lehetne megoldani. ====Kivitelük szerint==== :*Szabadkézi rajzok A genealógiai viszonyok feltüntetése hagyományos ábrán egy elágazó törzsű fa, melynek szerteágazó gyökérzete az ősöket ([[Lemenők|lemenőket]]), a törzs magát a vizsgált személyt (probandus, vagy [[Kekulé számozási rendszer|K1]]) és vér szerinti testvéreit, a faágak pedig egy-egy ([[utód]]) ágát jelképezik a családnak. Végül az egyes utódokat a levelek (az adatok rögzítését lehetővé tévő hasas forma és az egyszerű alak miatt legtöbbször hársfalevelek) szimbolizálták. Egyszerűségük miatt ma már népszerűbbek az ú.n. folyamatábrák, melyeken kör vagy téglalapforma rejti a személyek nevét (egyéb adatát, vagy azonosító kódját), hacsak nem önmagában, keret nélkül állnak az adatok. Az egymáshoz viszonyított helyzetet a név felé- ill. tőle haladó összekötő vonalak jelzik. Előnye :::*Egy szépen kivitelezett, saját készítésű, egyedi ábra értékes az utódok számára. Hátránya :::*Az alkalmas, áttekinthető és informatív forma kiötlésén kívül meg kell küzdeni a jó ízlés (és lehetőleg a művészi érték) korlátain belül a kivitelezés minden problémájával. Pl.: alkalmas méretű és minőségű papír beszerzése, sok próbadarab elkészítése, a kivitelezés (grafit, tus, rézkarc, stb.) eldöntése, színek használata, feliratozás tartalma – mérete - módja, a megvalósítható ornamentika, a kész ábra festészet-technikai fixálása, a keret színe – mérete - mintázata, stb. :::*Az ábrakészítés grafikai készséget, rajztechnikai ismereteket kíván. Elkészítése energia- és időigényes. :::*Az ábra rendszerint egyedi, az utódok nem tudnak megosztozni rajta. :*Számítógéppel tervezett ábrák [[Digitális]] ábra az elterjedten használt [[Microsoft Office]] programcsomagban meglévő [[Szövegszerkesztő|szövegszerkesztővel]] ([[Microsoft Word]]) és [[Táblázatkezelő program|táblázatkezelővel]] (Microsoft Excel) is készíthető, igazi grafikai lehetőséget mégis a prezentációs- ill. rajzprogramok nyújtják. (Microsoft PowerPoint, [[Paint.NET|Paint]], [[Corel Paint Shop Pro| CorelDraw]], stb.) Az adatbázis-kezelő (pl. Microsoft Access) programról és a családfakészítő szoftverekről, melyek szintén képesek a bevitt adatok ábrás megjelenítésére, külön fejezetben lesz szó. Előnye :::*A számítógépes technika képes az ábra tetszés szerinti [[fraktál| fraktálszerkezetét]] azonos elemekből elkészíteni, azaz – ha szükséges – precízen tartja a [[Szimmetria| szimmetriákat]]. :::*Akár 30%-al jobb lehet a helykihasználtság a kézi rajhoz képest. :::*A végleges ábra elkészülte előtt tetszés szerint próbálgathatók az elhelyezés, a forma, a [[betű]]- és vonalstílusok, a felület (háttér, feliratok, vonalak) színezése, a méretek, az ornamentika, az egyes ágak vagy akár egyetlen személy kiemelése, stb. lehetőségei. :::*A kész ábra tetszés szerinti méretre darabolható, nagyítható vagy kicsinyíthető. :::*Utólagos javítások, pótlások egyszerűen beilleszthetők. :::*A rajzolást tetszőlegesen felvett szimmetriatengelyes tükrözések, vágólap, sablonhasználat, stb. segíti. :::*A gépben tárolt ábra akár minden önálló karakterét vagy karakter-csoportját (pl. egy személy nevét, „kiskockáját”, stb.) megjegyzéssel láthatunk el, hiperhivatkozással összeköthetjük almappákban tárolt adatokkal (életrajzi szöveg, kép, rövidfilm, más családfa ábrarész), stb. :::*Bemutatható közönség előtti projektoros kivetítéssel, vagy akár az internet (pl. saját honlapon) széles világában. Látványos technikákkal elérhető, hogy megtekintéskor az ábra a készítő által meghatározott részekkel és mértékig hangeffektek vagy magyarázó szöveg kíséretében fokozatosan épüljön fel. Hátránya :::*A kivitelezést és bemutatást könnyítő-megújító technikák az ábrák általános hátrányait nem küszöbölik ki. :::*A digitális ábrázolás sokszínű előnyének többsége a nyomtatás során elvész. :::*Digitális ábra nyomtatását a nyomtatási méretek és a nyomtató által használni képes papír minősége korlátozzák. Azaz digitális ábrát eleve digitális prezentációra érdemes tervezni. :::*Szövegszerkesztővel és táblázatkezelővel (a két legáltalánosabban ismert és használt programmal, Word és Excel) nehéz ábrát készíteni, mert ezeket a programokat nem rajzolásra fejlesztették ki, s megközelítőleg sem tudnak annyit ábrakészítésből, mint a rajzprogramok. A bemutató- ill. rajz-szoftverek használata pedig éppen azért nehéz, mert a program rengeteg (esetleg idegen nyelven) megtanulandó „trükköt” tud. ====Felépítésük szerint==== :*Származási (aszcendes) táblázat / vagy származási jegyzék, [[ősfa]] Egyenesági kutatás ábrája a probandus (K1) valamennyi lemenőjére vonatkozóan. Bemutatja K1 összes egyenes ági ősét és csak azokat. Néha feltüntetik az ősök (K1-hez viszonyított oldalági) többedik házasságait is. Általában – bár erre szabály nincs, és ha az ősvesztések ábrázolása ezt lehetővé teszi -, egy-egy felmenő házaspár bal oldala a férfi, jobb oldala a nő ági felmenő. Ha az azonos generációs szinteket az ábra azonos vízszintes síkban ábrázolja, az ábra befoglaló formája egy csúcsára fordított piramis lesz. '''Családfa''' :Egyenesági kutatás ábrája adott családra vonatkozóan. A családfa a probandus (K1) apai (az azonos családnevet viselő) lemenőit és azok házastársi (az egyenes ágat biztosító házasság, néha azonban a lemenő minden házassági) adatait, és csak azt tartalmazza. Szokás itt is – minden írott szabály nélkül - balra helyezni a férfiakat, jobbra a nőket. Az ábra nevezetes része az ősfának. {{csuka+|<center>Ősfa, családfa és ősvégjegyzék</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} [[File:Ősfa, családfa, ősvégjegyzék.jpg|style="width:100%; font-size:98%;"|500px|center|bélyegkép|''Ősfa, családfa és ősvégjegyzék]] {{csuka-}} '''Leszármazási (deszcendens) tábla''' :A probandus összes egyenesági [[utód|utódát]] és azok házastársait, azaz a teljes populációt bemutató ábra. Rendszerint felül mutatja a vizsgált személyt, alatta generációs szintekre különítve a leszármazókat. A személyek kódolására alkalmatlan a Kekulé felmenői számozási rendszer, ha erre igény van, valamelyik lemenői számozási szisztémát alkalmazhatjuk. (Pl. de Villiers/Pama System, Meurgey de Tupigny System, stb.) Ha az azonos generációs szinteket az ábra azonos vízszintes síkban ábrázolja, akkor az ábra befoglaló formája egy talpán álló piramis lesz. {{csuka+|<center>Leszármazási tábla sémája</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} [[File:Leszármazási tábla sémája.jpg|style="width:200%; font-size:98%;"|500px|center|bélyegkép|''Leszármazási tábla sémája]] {{csuka-}} '''Vegyes szerkezetű ábrák''' :Az ősfa és a leszármazási tábla (rész)adatainak egy ábrában történő közlése. Az oldalági összekötések miatt áttekinthetetlen és kezelhetetlenül nagy lesz az ábra. '''Vázlatos bemutató''' :*Tulajdonképpen nem klasszikus ábra, hanem adott személy fel- vagy lemenőinek adatait generációs tagolásban, listaszerűen összefoglalja, olyanképpen, mint egy szakkönyv decimális osztású tartalomjegyzéke, vagy egy weblap honlaptérképe. Alkalmas mind az ábrák, mind a szöveges publikációk összefoglaló bemutatására. A számítógépes programok alapszolgáltatásként készítik el a nemzetségi vagy származási jegyzéknek is nevezett vázlatot. ====A jó ábra ismérvei==== :*Időtálló minőségű, egyetlen darab, kezelhető méretű (karton)papírra készül. :*Címe rövid és utal a műfajra (családfa, ősfa, leszármazási tábla) :*Nem keverednek a családfa, ősfa és leszármazási tábla adatai. :*Felirat jelzi az ábra készítője nevét, az ábrakészítés idejét (esetleg helyét). :*A személyek megjelenítésére neveket, s nem kódokat tartalmaz. A nevek mellett tartalmazza a személyek elkülönítését, az időben-térben történő elhelyezést megkönnyítő adatokat. :*Tetszetős, szellős (nem túlzsúfolt), áttekinthető (könnyen feltárhatók az egyes vérvonalak), díszes. Esetleg művészi értékkel bír. :*Értelmezése laikustól (nem családtagtól) sem kíván írott segédletet, „idegenvezetést”. :*Megfelelő védelmet kap a grafikai rajz is és maga a papír is. (Fixáló lakk, üveglap, (díszes) keret vagy (bőr)tok.) Dacára a forma kedveltségének, a hátrányok feloldhatatlansága és a végeredményhez képest felhasznált energiák aránytalan mértéke miatt az ábrakészítés megkezdése előtt érdemes „cost-benefit” megfontolással élni. ===Írott publikáció=== Az írott publikációk törzsfejlődésének mintegy őssejtje a családi Biblia utolsó oldalára rótt feljegyzés, de írott publikációnak számít a család fiókjaiban elfekvő, nevekkel-dátumokkal teleírt, elsárgult papír is.<ref group=j>Írott publikációk pl. a [[Biblia]] teológiai és üdvtörténeti jelentőségű családfa feljegyzései (Ter.5. 1-32: A vízözön előtti ősatyák Noéig; Ter.10. 1-32 és 11. 10-32: Noé utódai Ábrahámig; Ter.36. 40-43: Ézsau családfája; Rut.4. 18-22: Dávid családfája; Mt.1. 1-17: Jézus családfája) vagy példák a magyar szépirodalomból 1. {{cite book|author=[[Szabó Magda]]|title=Régimódi történet|publisher=Európa Könyvkiadó Kft.|location= Budapest|year=2007|ISBN = 978 963 07 8559 4}} és a történet folytatása: {{cite book|author=[[Szabó Magda]]|title=Ókút|publisher=Európa Könyvkiadó Kft.|location= Budapest|year=2008|ISBN = 978 963 07 8557 0}} 2. {{cite book|author=[[Fekete István]]|title=Ballagó idő|publisher=Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ZRt.|location= Budapest|year=2006|ISBN = 978 963 11 8224 8}}</ref> A célhoz tehát sok út vezet, mégis praktikus okokból legkedveltebb az ú.n. cédulázós anyagszerkesztés. [[File:Rékási cédulák.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Három Rékási nevű személy cédulája.'' <ref>Részlet Wéber György: Kiskunmajsa családjai 1738-1855 c. kéziratból</ref>]] Itt egy cédulán szereplő személy (a szerkezet követhetősége és mérete miatt a családot alapító férfi) minden ismert genealógiai (tehát szülei neve, saját születési/keresztelési, házasságkötési, halotti adatai, gyermekei neve, azok születési, házasságkötési és halotti) adata szerepel, melyet ki lehet egészíteni fényképpel, életrajzzal, a kutatás speciális adataival, névváltozatokkal, egyéb megjegyzésekkel. Az így könyvvé duzzadt cédulák sorát azután alfabetikus jegyzékbe rendezve lehet publikálni a kiegészítő indexekkel (Asszonynevek, Névváltozatok, Foglalkozás, Kekulé szám, Származási hely szerint), és – igényesség szerint - egyéb Mellékletekkel (Bevezetés, Tartalomjegyzék, Forrásanyagok jegyzéke, A kutatási módszertan és eljárás leírása, Rövidítések jegyzéke, Családtörténeti összefoglaló, Jelmagyarázat, a korabeli dokumentumok kópiái, Településtörténet, Térkép- és Fotótár, CD-DVD melléklet, stb., stb.) Létrehozásához elegendő egy általános szövegszerkesztő (pl. Microsoft Word) ismerete is, de használhatók a nyomdai tördelést is elvégző könyvíró programok. Nyilvánvaló hátrányai miatt ma már nem életszerű kézzel írott publikációról beszélni. :*Családtörténeti könyv :Jellemzői :*Az egy személyhez rendelt adatok jól rendezetten elkülönülnek, követhetőek, s kiolvasható belőlük mind a le-, mind a felmenői útvonal. Azaz bármely személy első fokú rokonát a nála szereplő információk birtokában meg lehet találni a könyvben, nem kell elsőfokú rokonkeresésre az aggregátumokat használni. Ez a feltétele annak, hogy „jól el lehessen menni” az adatokon. :*Az egyes személyekhez rendelt adatok teljesek, ha tartalmazzák a genealógiai hármas alapadatok mindegyikét (születés/keresztelés; házasságkötések/válások; halálozás, keresztszülők, házassági tanúk), válaszolnak a „mikor”, „hol”, „mely vallás szerint” a halálozás esetében a „miért”, valamint a „foglalkozása” kérdésekre. (A házassági tanúk és a keresztszülők önmagukban nem alkalmasak személyazonosításra, azonban az anyakönyvek feldolgozása során segítséget nyújthatnak az azonos nevű személyek elkülönítésében.) :*Minden adat tekintetében utalás történik az adatok forráshelyére. :*Tartalmazza a jelzett mellékleteket, indexeket. ::*A Bevezető ismerteti a kutatással kapcsolatos információkat (kutatás indikációja, ideje, intervalluma, módszertana, helye(i), a kutató személye, forrásanyagok, specialitások, stb.) :*Rögzíti az egy-egy adat felkutatására tett sikertelen erőfeszítéseket, bizonytalanságok okát is. ::*Utólagos kiegészítésekre mód van (törzsanyagba és az indexekbe is). ::*A nemzetközi szakirodalomban megszokott jelzésrendszert használja. :Előnye: ::*Elkészítése nem kíván speciális szakismereteket. ::*Tetszés szerint sokszorosítható akár digitálisan, akár nyomtatásban, emiatt többszörösen örökíthető. ::*Nincsenek terjedelmi korlátok. ::*Igényes kötésben időtálló, szép ajándék is lehet. ::*Nagyrészt saját erőből elkészíthető: a kutatások befejezése és a gépelés után csak a (megfizethető) kötetezéshez kell külső segítséget igénybe venni. ::*Teljes mértékben szolgálja a gyökerekkel részletekig történő megismertetés eszméjét, azaz a leginformatívabb publikációs forma. ::*A jól megszerkesztett és logikusan csoportosított adathalmazban való szörfözés intellektuális örömet nyújt. ::*Elkészítéséhez használható a két leggyakrabban használt és legáltalánosabban ismert program: a Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő, de más rendszerű szövegszerkesztők (Linux, stb), vagy akár adatbázis-kezelő programok is. Azaz szerkesztéskor az alkalmazott program képességeinek erejéig kihasználhatók a digitális világ előnyei. ::*Alkalmas helyekre bekötött üres lapokkal a kiadást követően a családba születő vagy a családhoz házasodó új személyek legalább két generációig utólag is (kézzel) beemelhetők a családfába. :Hátránya ::*A családnak készített kéziratnak nincsenek egy felelős kiadó által kikényszerített terjedelmi, stilisztikai vagy időbeli korlátai. A kutatás életformává rögzülésével, minden családi apróság részletes leírásával és magyarázatával egy részeire eső befejezetlen irathalmaz maradhat az utódokra. :*Ősvégjegyzék Az ősvégjegyzék (németül Ahnenspitzenlisten) az ősfa ágainak kutatási holtpontjain szereplő személyek alfabetikus összegzése. A táblázatos forma első rekordja egy római szám/arab szám kód. A római szám a generáció szintje, az arab szám az egyén Kekulé száma. A következő rekord az illető neve, amit az első róla ismert adat (évszám és/vagy helységnév) követ. Az összeállított ösvégjegyzék a hozzáértőnek megmutatja a családfa idő- és térbeli kiterjedtségét, s a holtpontról való továbblépés lehetőségeit, más családfák lehetséges közös pontjait. {{csuka+|<center>W. B. ősvégjegyzéke (részlet a 170 fős listából)</center>|background-color:#8E887B; text-align:left; }} {| {{széptáblázat}} style="width:100%;font-size:98%;" |- !style="width:2%;"|Ősszám (A generáció szintje / Kekulé szám) !style="width:20%;"|Név (családnév, keresztnév) !style="width:70%;"|Az első ismert adatok !|A genealógiai eseményhez kapcsolható hely neve |- |VIII./294||Auth Henrich||kb.* 1741; 1Gy: *1762 Margaretha||Popovac (Horvátország) |- |VIII./344||Badem Johann||kb.*1770; ∞ Schosse Marianna; Gy: *1794 ||Futog (Szerbia) |- |IX./921||Balogh Katalin||∞ Nagy Ferenc; Gy: Ferenc Imre *1750.X.30.||Kiskunmajsa |- |IX./698||Flattinger Johann Adam||∞Schneider Magdalena; Gy: *1785.VII.23. Magdalena||Bački Gračac (Szerbia) |- |IX./890||Focht Viti||kb.* 1694; ∞ … Barbara; Gy: kb. *1736 Barbara Margaretha ∞1759.II.26. Tain Leonard||Magyarszék |- |VIII./428||Fronebner Jacob||kb.*1730; ∞ … Marianna; Gy: *1754.X.19. Maria Elisabetha; 2∞ 1768.IV.26. Vunderlich Anna Maria||Barátúr |- |V./46||Gáspár István||∞ T. Szabó Mária; Gy:*1891.VIII.1. Julianna||Nagyigmánd |- |VIII./390||Hauser Andreas||kb.* 1736; ∞ … Monica.; Gy: *1761 Adam||Kán |- |X./1346||Hennefreund Johann Hermann||Gy.: kb.*1718 Magdalena||Apatin (Szerbia) |- |VIII./438||Hergert Johann||kb.*1718; ∞ … Anna Maria Elisabetha; Gy: 1759.I.01. Maria Elisabetha Barbara||Tekeres |- |VI./71||Scheuer Elisabeth||kb.* 1803; 1Gy: *1823 Ban (Popovac, Horváto.)||Popovac (Horvátország) |- |IX./1344||Taubner Philipp||∞ Schmidt Maria; Gy.: *1714.XII.7. Nicolaus||Bliesransbach (Németország, Saarvidék) |- |VII./200||Terczki Ferenc||kb.* 1775; ∞Lucz Theresia; Gy: *1808.IX.11. Johann (Baptista)||Battyánpuszta (ma Komló-Kisbattyán) |- |IX./1000||Varga István||∞ Varjú Erzsébet; Gy: Éva * 1749.VI.20.||Kiskunmajsa |- |VI./104||Vetzl Johann Georg||kb.* 1756-1765; ∞1786.II.7. Fuchs Anna, Gy: 1790.III.16. Franciscus Jacob; 2∞1791.IX.15. Zorn Barbara; 3∞ 1798.XI.27. Künstler Anna Maria||16384-32767 |- |VIII./256||Weber Peter||kb.* 1750; ∞ Stocz Anna Maria; Gy: 1769.II.26. Josef||Popovac (Horvátország) |- ! colspan="4" align="center"|stb. |} {{csuka-}} ===Adatbázis-kezelők, számítógépes szoftverek=== A digitális világ számos programot biztosít a kutatóknak, melyek elvégzik a kutatás során felgyűlt adathalmaz kezelését, bemutatását. Ezek némelyike ingyenes, másokért fizetni kell. Egy-egy szoftvernek is újabb meg újabb változatait készítik el, melyekkel általában frissíteni lehet a már meglévő – és esetleg adatokkal feltöltött – programot. Az ingyenes programok vagy korlátozzák a kezelhető személyek számát, vagy kikerülhetetlen hirdetéseket is tartalmaznak. Gyakran egy fizetős program demo anyaga ingyenes a kipróbálási lehetőség érdekében. Máskor időkorláttal ingyenes egy-egy program, s csak a teljes szoftver megvásárlásával nyílik lehetőség ismét a programhasználatra. A jó szoftver ismérveit nehéz meghatározni, mert kinek-kinek igénye szerint kell döntenie egy-egy szoftver-tulajdonság fontosságáról. :*Kezelőfelülete felhasználóbarát. :*Kellő mennyiségben tárol egy személyhez képet, szöveget (életrajzot), filmet, okmányokat, hanganyagot, stb. :*Egy kiválasztott képet alapértelmezettként kezel (ezt az adatfelvitel ill. –feldolgozás alatt is mutatja), a többit albumba tárolja. :*A családi képekhez hozzárendelhető a családi esemény ideje-helye, a résztvevők (a fotós) neve. :*Legalább öt nemzedék ábráját áttekinthetően elkészíti, s van mód azt átméretezni, feldarabolni, szerkeszteni. :*Generálja és kezeli a Kekulé számokat. Ősvesztések esetén eldönthetők a kieső számok. :*Egyedi azonosítót generál. Rendszerint a római számmal írt generációs szint száma és az arab számmal írt Kekulé szám szerepel / jellel elválasztva. Vannak azonban igények egyedi, 5-8 karakterből álló azonosítók létrehozására is. :*Egyedi genealógiai eseményeket is kezel. (incestusból, rokonházasságból vagy bigámiából származó utódok, korlátlan számú házasság, stb.) :*Van születésnap/házassági évforduló figyelmeztetője, beépített öröknaptára. :*A származási helynevekhez kellő terjedelemben helytörténeti adat rögzíthető. :*Kezeli a polgári/felekezeti házasságkötések eltérő idejét-helyét, az élettársi kapcsolatot ill. válásokat. :*A nyomtatási paraméterek beállíthatók. (színek, méretek, lapszámkorlátozás, stb.) :*Elfogadja a történelmi Magyarország minden nemzetisége nyelvének helyesírási követelményeit (pl. a vezeték- és keresztnevek sorrendje, ékezetes betűk, cirill- és gót német ABC, stb.) :*Megjelenik (milyen mértékig, pl. a Súgó is?) az általunk kívánt nyelven. Magyar fejlesztésű szoftver még nem került piacra. :*Automatikusan készít honlapot. :*Gátolja az adatbeviteli hibákat. Pl. a senkivel összefüggésben nem lévő (függő) személy, születés-házasságkötés előtti elhalálozás, azonos neműek házassága, stb. Az első generációs programok megakadályozták az ellentmondó adatok bevitelét. Ugyanakkor a sajátos korabeli felekezeti anyakönyv-vezetési szokások miatt gyakori, hogy egy újszülött későbbi időponttal került a keresztelési anyakönyvbe, mint a halottiba. A forrás hű adatrögzítés ilyen esetben lehetetlenné vált. Ugyanakkor a családjogi törvény már lehetővé teszi az azonos neműek házasságát, élettársi kapcsolatát is. Ezért a modern programok csak figyelmeztetik az adatbevivőt a logikai hibára, de nem akadályozzák meg annak bevitelét. :*A munkaablak több darabra osztható, ezzel egy időben több családfa(ág) tanulmányozható. :*A megjelenő felületek testre szabhatók. (háttérkép, betűszínek, ikonok mérete-megjelenése, keretezés, nemek színének elkülönítése, egyéb egyéni ötletek megvalósítása, stb. :*Indexeket készít. :*Statisztikai sorokat készít és prezentál (adatsor, diagram). Pl.: átlagéletkort, házasságkötés-kori kort, korcsoportos halandóságot (mindezeket nemek szerint is), leggyakoribb/legkevésbé gyakori keresztnevek – foglalkozást – betegséget – halálokot, stb. :*Megfizethető. Legdrágább az ingyenes, mert az adatbevitellel járó energia könnyen kárba vész, ha a korlátozott képességű program elégedetlenséget szül. Tájékozódni kell a nyújtott szolgáltatásokról, a drágább termékek (100$ felett) igényesek, s rendszerint különböző szolgáltatásokkal (ingyenes frissítések küldése, településkereső program, stb.) ösztönzik a vásárlást. Előnye: :*Az adatokat csak egyszer – egy személyi kartonon, kérdőíven, „cédulán” - kell rögzíteni. Módosításokat is itt, egy helyen lehet végrehajtani. :*A kutató egyetlen feladata a program adatokkal történő feltöltése. :*Bővíthető (születések, házasságok), már kész adatbázissal egybefűzhető, (részben vagy egészben) más adatbázisnak átadható. Lehetővé válhat ezzel nagy nemzetség vagy egy település teljes adatállományának egy adatbázison belüli kezelése. :*Rögzített adatállományokat egy közös szabvány (leggyakrabban a GEDCOM = GEnealogi Data COMmunication<ref>{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Cyndislist.com| title = GEDCOM | url = http://www.cyndislist.com/gedcom.htm}} </ref>, vagy más, pl.: [[XML]] = eXtensible Markup Language<ref>{{cite web|url=http://www.w3.org/XML/|work=W3.org|title=XML}}</ref>) egységesíteni képes, azaz elvileg mindegy, milyen program rögzíti az adatokat, „átjárhatók” egymással a szoftverek, importálhatók-exportálhatók az (azonos szabványban rögzített) adatok. :*A digitális média minden prezentációs eszközével és lehetőségével közzétehető, bemutatható. :*A szoftverek használata általában nem igényel speciális számítástechnikai ismereteket. (Kivéve az adatbázis-kezelő programok - pl. Microsoft Acces - használata.) Hátránya :*Nincs omnipotens program. Mindenkinek saját igénye, lehetősége és kompromisszumkészsége szerint kell szoftvert választania. Emiatt több szoftverrel meg kell ismerkedni, s ez időigényes. :*Használata, átörökítése, bemutatása mindenkor feltételez egy kéznél lévő, működőképes és az adott szoftvert felismerő számítógépet. :*A kutatók, különösen az internet világát kevésbé ismerő idősebbek tartózkodnak a web világ korlátlan felhasználási szabadságára bízni a nehezen megszerzett eredményeket. Az ellenérzés oka a félelem, miszerint a sok éves-évtizedes kutatásaik eredményét néhány kattintással üzleti céllal felhasználhatják mások. Néhány program a teljesség igénye nélkül. :*GenoPro<ref>{{Cite web | title = GenoPro | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.genopro.com }} </ref>; Legacy<ref >{{Cite web | title = Legacy | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.legacyfamilytree.com }} </ref>; Great Family<ref>{{Cite web | title = Great Family | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.greatprogs.com }} </ref>; WinFamily<ref >{{Cite web | title = WinFamily | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.winfamily.com }} </ref>; Agelong Tree<ref >{{Cite web | title = Agelong Tree | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.genery.com }} </ref>; WinAhnen<ref>{{Cite web | title = WinAhnen | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.winahnen.de }} </ref>; MyHeritage<ref>{{Cite web | title = MyHeritage | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.myheritage.com/ftb/HU }} </ref>; Reunion 9<ref>{{Cite web | title = Reunion | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.leisterpro.com/index.php }} </ref>; Ancestral Quest<ref>{{Cite web | title = Ancestral Quest | accessdate = 2009-12-27 | url = http://www.ancquest.com/index.htm }} </ref>; stb. ==Jegyzetek== <references group=j/> ==Külső hivatkozások== :*{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Csaladfakutatas.hu | title = Minden ami családfa | url = http://www.csaladfakutatas.hu/}} :*{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = members.chello.hu/zacher.andras | title = Családfakutatás, genealógia | url = http://www.zacherandras.hu/}} :*{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Ittvoltam.hu | title = Online családfa | url = http://www.ittvoltam.hu/csaladfa/}} :*{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Csaladfalu.hu| title = családfa adatbázis | url = http://www.csaladfalu.hu/}} :*{{Cite web | accessdate = 2009-12-28 | work = Genealogia.lap.hu | title = Genealogia | url = http://genealogia.lap.hu/}} ==Források== <references/> [[Kategória:Genealógia]] g2or8pwpz6hq1tn89k5352inexqqtsq 0 30878 567044 450532 2026-11-05T20:43:56Z Rodrigo 4709 /* Lásd még */ keresztlink 567044 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} * [[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Datolyaszilva fajták]] {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) ton2h5yg8n1vn8blr95943a1fxwq8h8 567045 567044 2026-11-05T23:40:48Z Rodrigo 4709 érett 567045 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Daebong persimmon.jpg|200px|A teljesen érett datolyaszilva húsa puha és áttetsző mint egy szőlő.]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} * [[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Datolyaszilva fajták]] {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) fusim69mykner029d6xnfkjwyp4gpt7 567046 567045 2026-11-05T23:41:24Z Rodrigo 4709 567046 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Daebong persimmon.jpg|thumb|200px|A teljesen érett datolyaszilva húsa puha és áttetsző mint egy szőlő.]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} * [[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Datolyaszilva fajták]] {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) 3raa6w6zdzcov7uc563oe6tcf4r2vyt 567047 567046 2026-11-06T02:04:20Z KeFe 20 567047 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} * [[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Datolyaszilva fajták]] {{lásd|[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) 8dbpe3fwpav94oeve71oivfjpqqbz2f 567050 567047 2026-11-06T02:16:51Z KeFe 20 567050 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. == Lásd még == {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} * [[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Datolyaszilva fajták]] {{lásd|[[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Gyümölcsfajták]]|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) ibvvmmik3mmbzupq24yewnsdh5y1lga 567051 567050 2026-11-06T02:23:19Z KeFe 20 /* Lásd még */ 567051 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. {{lásd|[[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Gyümölcsfajták]]|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} dki58gh44hgzjh6lf7xhn0082idqb8m 567052 567051 2026-11-06T02:29:01Z KeFe 20 567052 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. : Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. {{lásd|[[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Gyümölcsfajták]]|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} ez3fx8xzistke056zkhb2c542xpgjln 567053 567052 2026-11-06T02:57:19Z KeFe 20 567053 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Déligyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|200px|]] [[Fájl:Threekakifruit-cutopen.jpg|thumb|200px|Három datolyaszilva, az egyik felvágva]] [[Fájl:DiospyrosKaki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]] [[Fájl:Diospyros kaki 4 2017-06-08.jpg|bélyeg|jobbra|200px|levele]] [[Fájl:Diospyros kaki B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] [[Fájl:Diospyros kaki1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A termő fa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros kaki|Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik. }} : A '''datolyaszilva''' az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában. '''Elterjedése''' : A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik. '''Jellemzése''' : A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10&nbsp;cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5&nbsp;cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3&nbsp;cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1&nbsp;cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki. : Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként is kedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3&nbsp;cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. '''Termesztési igényei''' : Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell. '''Termése''' : Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8&nbsp;cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (mag-nélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2&nbsp;cm-es barna mag van. '''Gyümölcse''' : A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. : Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100&nbsp;kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. '''Beltartalmi értékei''' : A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. A datolyaszilva termése katechint, gallokatechint, és betulinsavat tartalmaz. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát. '''Gyógyhatása''' : Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600&nbsp;mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is. '''Felhasználása''' : Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. : Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb. : A pörkölt magja kávépótló. : Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek. '''Fogyasztása''' : A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle. '''Érdekesség''' : Egyes fajták levéből Ázsiában [[Gyümölcsbor|bor]]t és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik. {{lásd|[[Fajtalisták/Gyümölcs/Datolyaszilva|Gyümölcsfajták]]|[[Mit-mihez/D/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/D/Datolyaszilva|Tanácsok, tippek]]|}} </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]2011. március 14., 03:47 (CET) {{Wikipédia|Datolyaszilva}}{{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} ekp7o172sh9vyh20s3exakd2m3ct8gd 0 34056 567009 399943 2026-11-05T13:37:49Z Jcb 16255 567009 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Corvus,,,.jpg|thumb|Holló egy francia bestiáriumból (1450 k.)]] Holló (corvus, corbeau, Rabe) a Hunyadi czímerben (89. és 90. ábra). bár 156. <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:45%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: la: corvus, corax, fr: corbeau, corbell, corbellot, corbiau, corvo Corvinus: Máttyás Király' holló tzimeres aranya, mellyről úgy tartják, hogy a' ſzülés fájdalmiban ſegélli a' ſzülőköt. (Pápai/Bod 665.), corvos in cruce paſcere: akaſztó-fán függeni (uo. 169.), monedula: tsóka (uo. 398.), nycticorax: éjjeli holló (uo. 419.), pyrrhocorax: veres holló, indiai holló (uo. 511.) <br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:] </big> </div> <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> 1417. MÁJUS 20. KONSTANCZ. ZSIGMOND KIRÁLY BARRWY-I SIMONNAK ÉS TESTVÉREINEK CZÍMERT ÁD. (Arcanum DVD IV.) A bestiáriumok szernit a holó nem táplálja a fiókáit addig, amíg nől a tolluk, feketévé nem válik és a szülők fel nem tudják őket ismerni. Mielőtt a fiókák tolla kinőne, harmatot esznek. Ha a holló egy hottestet eszik, először a szemét vájja ki, hogy hozzájusson az agyvelőhöz. Ugyanúgy, miként a holló először a szemet vájja ki, az ördög is elsőként az ember ítélőképességét teszi tönkre, megnyitva az agyat a támadás számára. Ugyanúgy, miként a holló nem táplálja a kicsinyeit addig, amíg ne ismeri őket fel, a tanár sem szólhat a diákjainak a belső misztériumokról mindaddig, amíg fel nem ismeri, hogy képesek azok befogadására, amikor már sötétté váltak a bűnbánattól. Plinius szerint (1. sz., ''Naturalis Historia'', 10. könyv, 15.) amikor a varjú fiókái eléggé erősek a repüléshez, a szülei a fészektől távolra vezetik őket, ezért a kis falvakban soha sincs két pár hollónál több. A hollók 60 napig betegek szoktak lenni, főként a szomjúság miatt, mielőtt a fügék ősszel beérnének. Egyesek szerint a hollók a csőrükön keresztük párosodnak vagy raknak tojásokat, ezért ha egy terhes nő hollótojást eszik, vagy a házában ilyen tojások vannak, nehéz lesz a szülése; de Aristotelész szerint ez nem igaz. A az egyedüli madarak, amelyek értik a beszédet, melyet kimondanak, és rendkívül rossz jel az, ha egy holló fuldokolva brekeg. (10. könyv, 60: ) Amikor Tibertius volt a császár, Rómában élt egy holló, amely mindig a nevével üdvözölte. Egy másik holló egy vízzel teli urnába köveket dobált, hogy a víz eléggé felemelkedhessen ahhoz, hogy ihasson belőle. A holló heraldikai ábrázolásához nagyon hasonló a ''varjú''. A címertanban minden olyan hollószerű és csókaszerű madár, amely nem tekinthető énekes madárnak, varjúnak számít. Gyűrűt tartó holló van a Hunyadi család címerében, amelyet az 1453-as címerbővítő oklevél szerint már Hunyadi János kormányzó elődei is használtak. (Nagy Iván V. 188.) A Hunyadiak Havasalföldről származtak, de egyes feltételezések szerint nem oláh származásúak voltak, hanem az oláh köznép fölött ualkodó kun nemesi vezető rétegből jövó kenézek.[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1456_augusztus_11_hunyadi_janos_halala/] (Az első két nemzedékben előforduló nevek: Serbe, Vojk, Magos.)<ref>Gróf Teleki Pál és Elekes Lajos lehetségesnek tartja, hogy Hunyadi Mátyás apja kun kenéz lehetett Vojk, Vajk vagy Vuk néven. (Teleki Pál: Mátyás király. 5.; Elekes Lajos: A Hunyadi-kérdés. 49. In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára. I. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., I. 1940. [http://real-eod.mtak.hu/9197/]) </ref> Olvass tovább: https://korok.webnode.hu/products/a-hunyadiak-kora-i-1/</ref> Erre utalhat a család ismert ősapjának, Serbánnak a neve. Erre mutat maga a Hunyadi címer is. A holló ugyanis a török mitológia egyik ősi madáralakja. Kül tegin (684-731), a második türk kaganátus uralkodó családjából származó hercegének síremlékén, Észak-Mongóliéban, az orhoni Khöshöö-Tsaidam enklávéban a szobor fején a sashoz hasonló kiterjesztett szárnyú madár látható, amely a hollót<ref>A magyar szófordulatból is ismert fehér holló Ayzıt, a török és altáji mitológia Szépség istennőjének egyik jelképe. A kezében aranykönyvet tart, melyben az emberei sorsok vannak megírva. Másik jelképe a hattyú. A leányaival együtt megtestesülhet fehér hattyúként, ha mágikus fehér lepelbe öltöznek. (Osman Fikri Sertkaya: Göktürk Tarihinin Meseleleri. Ankara, 1995. 130.; Deniz Karakurt: Türk Söylence Sözlüğü. H. n. 2011.; Adnan Binyazar: Türk Dilinde 25 Ünlü Eser. Istanbul, 1982. 8.; Celal Beydili: Türk Mitolojisi Ansiklopedik Sözlük. Ankara, 2005. 77.; Özhan Öztürk: Folklor ve Mitoloji Sözlüğü. Ankara, 2009. 922–923., 951.; Murat Uraz: Türk Mitolojisi. Istanbul, 1992. 86.; Jean-Paul Roux: Altay Türklerinde Ölüm. Istanbul, 1999.; Uő.: Eski Türk Mitolojisi. Die Alttürkische Mythologie. Istanbul, 2012. 255–256.; Uő.: Die Alttürkische Mythologie. 173–278. lap, Käthe Uray-Kőhalmi: Die Mythologie der mandschu-tungusischen Völker. 1–152. lap, Pertev N. Boratav: Die türkische Mythologie der Oghusen und Türken Anatoliens, Aserbaidschans und Turkmenistans. 279–481. lap, és Edith Vértes: Die Mythologie der Uralier Sibiriens. 387–412. lap In: Egidius Schmalzriedt – Hans Wilhelm Haussig szerk.: Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien. Stuttgart, 1999.; Rafael Bezertinov: Tengrianizm. Religion of Türks and Mongols. Naberejnye Chelny, 2000.; Emel Esin: Türklerde Maddi Kültürün Oluşumu. Istanbul, 2006.; Esat Korkmaz: Eski Türk İnançları Ve Şamanizm Terimleri Sözlüğü. Istanbul, 2003.; Muharrem Kaya: Mitolojiden Efsaneye. Türk Mitolojisinin Türkiye'deki Efsanelerde İzleri. Istanbul, 2007.; Bruno J. Richtsfeld: Rezente ostmongolische Schöpfungs-, Ursprungs- und Weltkatastrophenerzählungen und ihre innerasiatischen Motiv- und Sujetparallelen. In: Münchner Beiträge zur Völkerkunde. Jahrbuch des Staatlichen Museums für Völkerkunde München 9. 2004. 225–274.; Ramazan Volkan Çoban: Türk Mitolojisinde İyilik Tanrısı Ülgen’in İnanıştaki Yeri, Tasviri ve Kökeni. Journal of International Cultural Studies, Bilim ve Kültür – Uluslararası Kültür. 01. March / Mart, 2013. 192–198.; W. Bogoras: The Folklore of Northeastern Asia, as Compared with That of Northwestern America. American Anthropologist, 4:4, 1902. 577–683.; Menovschikov, G.A.: Сказки и мифы народов Чукотки и Камчатки. Moszkva, 1974. 636. skk.)</ref> jelképezi.<ref>Yu. Zuev: Early Türks: Sketches of history and ideology. Almaty, Daik-Press, 2002. 25., {{ISBN|9985-4-4152-9}}</ref>[Sz. L.] <references/> fd06fzwt11fw2ijch4u31dt199fmb6n 0 38375 566996 531326 2026-11-05T13:30:57Z Jcb 16255 566996 wikitext text/x-wiki {{Életrajz infobox | név = Czövek István | kép = | képméret = | képaláírás = | születési név = | születés helye = [[Alsóvadász]] | születés dátuma = [[1777]]. [[december 26.]] körül | halál helye = [[Buda (történelmi település)|Buda]] | halál dátuma = [[1828]]. [[június 24.]] {{életkor-holt|1777|12|26|1828|06|24}} | nemzetiség = | házastárs = | szakma = [[ügyvéd]], <br />[[író]] | munkái = | díjak = | kitüntetés = | aláírás = }} '''Czövek István''' ([[Alsóvadász]], [[1777]]. [[december 26.]] k. – [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1828]]. [[június 24.]]) ügyvéd, író. ==Élete== 1790-től a [[sárospatak]]i kollégiumban tanul, 1795-től [[tógátus]] - [[lelkipásztor|lelkész]]i pályára készülő - deák. [[Teológia]]i tanulmányai befejezése után sem hagyta el a kollégiumot, hanem a [[jogász]]ok közé lépett. Tanulmányi eredményeinek köszönhetően [[preceptor]]i feladatokkal is megbízták. 1806-1807-ben [[contascriba]], 1807-1808-ban [[senior]], a kollégium gazdasági ügyeinek felelőse. Tanulmányai után szülőfalujában, Alsóvadászon [[káplán]], majd 1813 márciusáig [[Beret]]en [[Prédikátor (foglalkozás)|prédikátor]]. 1814-től a [[losonc]]i [[kálvlnizmus|református]] iskola [[teológia]] tanszékének tanára volt. 1819. január 10-én lemondott állásáról és [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött, ahol ezután [[ügyvéd]]ként dolgozott. Magyarra fordította [[Kelemen Imre]] ''Institutiones iuris hungarici privati'' című művét: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások Pest, 1822. 3 köteteben.[http://books.google.sk/books?id=JQhUAAAAcAAJ&pg=PA399&lpg=PA399&dq=A+szem%C3%A9llyekr%C3%B6l&source=bl&ots=EvLgK-9wdM&sig=bgKYDn7GGQUz-XZbR4LThhKkCuc&hl=hu&sa=X&ei=8WrOU9CFOofe4QTapIGIBw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=A%20szem%C3%A9llyekr%C3%B6l&f=false] Ezért a Kelemennél, sőt Husztynál található latin jogi és genealógiai kifejezések magyar megfelelői Czövektől valók. ==Munkái== * [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte]] elutazása Elba szigetéből Francziaországba, onnan pedig Szent Helena szigetére, vagy az 1815. esztendei emlékezetes események. Magyar nyelven kibocsátja. Pest, 1816. * Buonaparte Napoleon levelei. Fordítás németből. (Ugyanott, 1816). * Legujabb és leghasznosabb méhészkönyv. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1831.) * A nemes szivű gróf Nádasdy József Vincze. Egy valóságos igaz magyar történet. U. ott, 1816. (Fordítás. Nádasdy csak költött személy.) * A magyiás ezermester, melyet Eckartshausenből Philadelphiából és Wagner János Mihály irásaiból egybeszedett németből fordítva magyar nyelven kiadott. U. ott, 1816. * [[II. József magyar király|Második József]] császár élete és tette. U. ott, 1816. Két kötet. * Az orosz hadi fogoly a francziák között. Kotzebue után ford. U. ott, 1816. * Európai hires zsiványok, utonállók, tolvajok… [[Friedrich Schiller|Schiller Fridrik]] után. U. ott, 1816. Két kötet. * Somlyai [[Báthory István]] elébb erdélyi fejedelem azután lengyel király élete. U. ott, 1817. * Közönséges vagy is universalis geographia, bécsi congressusban történt változások szerént ford. Cannabich után németből. U. ott, 1817. Két kötet. * A valóságos világban, sok történeteken keresztül ment Tátos; vagy fejér májú embereknek galériájok. Rittgraff után németből. U. ott, 1818. Két kötet. * A gályás rabszolga, vagy: Az én életemnek szomoru történetei, melyeket saját jobb kezemmel irtam meg. U. ott, 1822. Három rész. (Latinból ford.) * Planum tabulare, vagy a kir. curiának végzései melyeket ama boldog emlékezetű [[Mária Terézia magyar királynő|Maria Theresia]] császárné és Magyarország királynéja rendbe szedetett 1769. eszt. most pedig magyar nyelven kiadta. Buda, 1825. Szinművei: Corvinus Mátyás vagy a hűség győzedelme, nemzeti hősjáték 4 felv. Weidmann után ford. (Előadták először Budán 1834. június 10-én, Pesten 1836. jún. 21., Budán szept. 10.) és ugyanaz Mátyás Király Moldvában címmel előadatott Pesten 1842. szept. 26; Kotzebuenak Keresztes vitézek című, 5 felv. színjátékát is lefordította. Kézirata: Megvilágosíttatott Verbőczy. Első rész. pest, 1825. 4-rét 667 lap. Értekezései: Vérségről és sógorságról (Felső Magyarországi Minerva 1825. II. 165.), A vénség grádussainak vagy is izeinek számlálásáról és a lineákról (U. ott, 1826, I.) ==Források== *{{Szinnyei|2||toc/c.htm}} *Dienes Dénes: ''Alsóvadász : Egy abaúji község históriája''. Sárospatak : Szerző, 1998. Ill. 126 p. {{ISBN|963550540X}} {{DEFAULTSORT:Czo~vek Istvan}} [[Kategória:Magyar írók]] [[Kategória:Magyar jogászok]] [[Kategória:Magyar pedagógusok]] a0b3bc6aroikgqi9rrj9qf1l7nmj7fc 0 39406 567034 182704 2026-11-05T19:53:59Z KeFe 20 /* Lombkárosítók */ 567034 wikitext text/x-wiki <noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{PAGENAME}}]]</noinclude> {{Kert-főcím}} {{TOC right}} == Kabócák == *[[Mezeikabócák]] – ''Cicadellidae'' *[[Burgonyakabóca]] – ''Empoasca solani'' (Curtis) *[[Zöld burgonyakabóca]] – ''Edwardsiana flavescens'' (Fabricius) *[[Hosszúfejû zöldkabóca]] – ''Dictyophara europaea'' (Linnaeus) *[[Foltosfejû kabóca]] – ''Aphrodes bicinctus'' (Schrank) *[[Feketepontos kabóca]] – ''Eupterix atropunctata'' (Goeze) *[[Sárgalábú recéskabóca]] – ''Hyalesthes obsoletus'' Signoret :A burgonyában előforduló kabócák számos gyomnövényen, lágy szárú és fás növényen is károsítanak. Burgonyatábláinkon domináns az ''Empoasca solani''. Május végétől szeptemberig megtalálhatók a burgonyában, több (2–4) nemzedékűek, egyedszámuk július–augusztusban a legnagyobb. Közvetlen kártételük a szívogatás nyomán foltokban kifehéredő, felpöndörödő levél, mely a nyár végére ezüstössé válik. :Közvetett kártételük a különböző vírusok és mikoplazmák vektoraiként, azok átvitele. '''Védekezés:''' :– '''agrotechnikai:''' jól előkészített, megfelelően műtrágyázott talajba kell ültetni a burgonyát. Gondoskodjunk a tábla gyommentesítéséről a vegetációban, ezzel is gondoskodva a burgonya megfelelő fejlődéséről, :– '''kémiai:''' felszaporodásuk idején rovarölő szeres kezelés alkalmazható. == Lombkárosítók == *[[Közönséges burgonyabolha|Közönséges burgonyabolha]] – ''[[Psylliodes affinis]]'' (Paykull) *[[Csucsorbolha|Csucsorbolha]] – ''[[Epitrix pubescens]]'' (Koch) *[[Bagolylepkék|Bagolylepkék]] – ''[[Noctuidae]]'' *[[Olajos bogarak|Olajos bogarak]] – ''[[Galeruca]] spp.'' *[[Burgonyamoly|Burgonyamoly]] – ''[[Phthorimaea operculella]]'' (Zeller) *[[Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] – ''T[[etranychus urticae]]'' Koch *[[Zöld mezei poloska|Zöld mezei poloska]] – ''[[Calocoris norvegicus]]'' (Gmelin) *[[Ôz|Ôz]] – ''[[Capreolus capreolus]]'' (Linnaeus) *[[Gímszarvas|Gímszarvas]] – ''[[Cervus elaphus]]'' (Linnaeus) :A lombozaton előforduló szívó és rágó kártevők a vegetációs időben az asszimilációs felület csökkentésével okoznak veszteséget. Száraz években a bolhák lyuggathatják a leveleket, a lombszinten élő bagolylepkelárvák a leveleken, hajtásokon karéjozhatnak, a vetésibagolylepke-lárvák a gumókon mély berágásokat okozhatnak. Előfordulhatnak az olajos-bogarak burgonyabogáréhoz hasonló rágásai is. A burgonyamoly-lárvák aknákat rágnak a leveleken, behatolhatnak a szárba és a gumóba is, a héj alatt járatok, üregek keletkezhetnek. Külön önálló védekezést általában nem igényelnek, a burgonyabogár elleni inszekticidek a felsorolt kártevőket is gyérítik. :Az őz, gímszarvas, vaddisznó az erdők közelében lévő burgonyatáblákat keresik fel, a lombozatban, ill. a vaddisznók a fejlődő gumók kitúrásával, fogyasztásával okoznak veszteséget. '''Védekezés:''' :– nagyvadak esetében a vadvédelmi kerítés, vadriasztás jelenthet megoldást. == Gyökér, gumó károsítók == *[[Vakondtücsök]] – ''Gryllotalpa gryllotalpa'' (Linnaeus) *[[Csigák]] – ''Gastropoda'' *[[Vaddisznó]] – ''Sus scrofa'' (Linnaeus) :A vakondtücsök a házi-kertekben a kelő burgonya gyökerének, gumójának megrágásával okoz növénypusztulást. A csigák csapadékos időben a lombozaton is gyakoriak, a gumó betárolása után a nedvesebb tárolókban is előfordulhatnak. '''Védekezés:''' :– a vakondtücsök ellen talajfertőtlenítő készítménnyel védekezhetünk. == Betakarítás előtti kártevők == *[[Mezei pocok]] – ''Microtus arvalis'' (Pallas) *[[Ürge]] – ''Citellus citellus'' (Linnaeus) *[[Közönséges hörcsög]] – ''Cricetus cricetus'' (Linnaeus) :A tenyészidőszak végén, a betakarítás előtt okozzák a legnagyobb veszteséget a termésben. :A gumókon egyértelműen felismerhetők a metszőfogak nyomai. Az összerágcsált gumók nem tárolhatók, étkezési célra és vetőgumóként alkalmatlanok. i1y9emay4qw6o4cg0slidzgbrdrlbja 567035 567034 2026-11-05T19:54:35Z KeFe 20 /* Lombkárosítók */ 567035 wikitext text/x-wiki <noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{PAGENAME}}]]</noinclude> {{Kert-főcím}} {{TOC right}} == Kabócák == *[[Mezeikabócák]] – ''Cicadellidae'' *[[Burgonyakabóca]] – ''Empoasca solani'' (Curtis) *[[Zöld burgonyakabóca]] – ''Edwardsiana flavescens'' (Fabricius) *[[Hosszúfejû zöldkabóca]] – ''Dictyophara europaea'' (Linnaeus) *[[Foltosfejû kabóca]] – ''Aphrodes bicinctus'' (Schrank) *[[Feketepontos kabóca]] – ''Eupterix atropunctata'' (Goeze) *[[Sárgalábú recéskabóca]] – ''Hyalesthes obsoletus'' Signoret :A burgonyában előforduló kabócák számos gyomnövényen, lágy szárú és fás növényen is károsítanak. Burgonyatábláinkon domináns az ''Empoasca solani''. Május végétől szeptemberig megtalálhatók a burgonyában, több (2–4) nemzedékűek, egyedszámuk július–augusztusban a legnagyobb. Közvetlen kártételük a szívogatás nyomán foltokban kifehéredő, felpöndörödő levél, mely a nyár végére ezüstössé válik. :Közvetett kártételük a különböző vírusok és mikoplazmák vektoraiként, azok átvitele. '''Védekezés:''' :– '''agrotechnikai:''' jól előkészített, megfelelően műtrágyázott talajba kell ültetni a burgonyát. Gondoskodjunk a tábla gyommentesítéséről a vegetációban, ezzel is gondoskodva a burgonya megfelelő fejlődéséről, :– '''kémiai:''' felszaporodásuk idején rovarölő szeres kezelés alkalmazható. == Lombkárosítók == *[[Közönséges burgonyabolha|Közönséges burgonyabolha]] – ''[[Psylliodes affinis]]'' (Paykull) *[[Csucsorbolha|Csucsorbolha]] – ''[[Epitrix pubescens]]'' (Koch) *[[Bagolylepkék|Bagolylepkék]] – ''[[Noctuidae]]'' *[[Olajos bogarak|Olajos bogarak]] – ''[[Galeruca]] spp.'' *[[Burgonyamoly|Burgonyamoly]] – ''[[Phthorimaea operculella]]'' (Zeller) *[[Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] – ''T[[etranychus urticae]]'' Koch *[[Zöld mezei poloska|Zöld mezei poloska]] – ''[[Calocoris norvegicus]]'' (Gmelin) *[[Állatok/Emlősök/Ôz|Ôz]] – ''[[Capreolus capreolus]]'' (Linnaeus) *[[Állatok/Emlősök/Gímszarvas|Gímszarvas]] – ''[[Cervus elaphus]]'' (Linnaeus) :A lombozaton előforduló szívó és rágó kártevők a vegetációs időben az asszimilációs felület csökkentésével okoznak veszteséget. Száraz években a bolhák lyuggathatják a leveleket, a lombszinten élő bagolylepkelárvák a leveleken, hajtásokon karéjozhatnak, a vetésibagolylepke-lárvák a gumókon mély berágásokat okozhatnak. Előfordulhatnak az olajos-bogarak burgonyabogáréhoz hasonló rágásai is. A burgonyamoly-lárvák aknákat rágnak a leveleken, behatolhatnak a szárba és a gumóba is, a héj alatt járatok, üregek keletkezhetnek. Külön önálló védekezést általában nem igényelnek, a burgonyabogár elleni inszekticidek a felsorolt kártevőket is gyérítik. :Az őz, gímszarvas, vaddisznó az erdők közelében lévő burgonyatáblákat keresik fel, a lombozatban, ill. a vaddisznók a fejlődő gumók kitúrásával, fogyasztásával okoznak veszteséget. '''Védekezés:''' :– nagyvadak esetében a vadvédelmi kerítés, vadriasztás jelenthet megoldást. == Gyökér, gumó károsítók == *[[Vakondtücsök]] – ''Gryllotalpa gryllotalpa'' (Linnaeus) *[[Csigák]] – ''Gastropoda'' *[[Vaddisznó]] – ''Sus scrofa'' (Linnaeus) :A vakondtücsök a házi-kertekben a kelő burgonya gyökerének, gumójának megrágásával okoz növénypusztulást. A csigák csapadékos időben a lombozaton is gyakoriak, a gumó betárolása után a nedvesebb tárolókban is előfordulhatnak. '''Védekezés:''' :– a vakondtücsök ellen talajfertőtlenítő készítménnyel védekezhetünk. == Betakarítás előtti kártevők == *[[Mezei pocok]] – ''Microtus arvalis'' (Pallas) *[[Ürge]] – ''Citellus citellus'' (Linnaeus) *[[Közönséges hörcsög]] – ''Cricetus cricetus'' (Linnaeus) :A tenyészidőszak végén, a betakarítás előtt okozzák a legnagyobb veszteséget a termésben. :A gumókon egyértelműen felismerhetők a metszőfogak nyomai. Az összerágcsált gumók nem tárolhatók, étkezési célra és vetőgumóként alkalmatlanok. fxmiqmqyl1117tytqimxw1tg6bj99wx 567036 567035 2026-11-05T19:57:50Z KeFe 20 567036 wikitext text/x-wiki <noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{PAGENAME}}]]</noinclude> {{Kert-főcím}} {{TOC right}} == Kabócák == *[[Mezeikabócák|Mezeikabócák]] – ''[[Cicadellidae]]'' *[[Burgonyakabóca|Burgonyakabóca]] – ''[[Empoasca solani]]'' (Curtis) *[[Zöld burgonyakabóca|Zöld burgonyakabóca]] – ''[[Edwardsiana flavescens]]'' (Fabricius) *[[Hosszúfejû zöldkabóca|Hosszúfejû zöldkabóca]] – ''''Dictyophara europaea'''' (Linnaeus) *[[Foltosfejû kabóca|Foltosfejû kabóca]] – ''[[Aphrodes bicinctus]]'' (Schrank) *[[Feketepontos kabóca|Feketepontos kabóca]] – ''[[Eupterix atropunctata]]'' (Goeze) *[[Sárgalábú recéskabóca|Sárgalábú recéskabóca]] – ''[[Hyalesthes obsoletus]]'' Signoret :A burgonyában előforduló kabócák számos gyomnövényen, lágy szárú és fás növényen is károsítanak. Burgonyatábláinkon domináns az ''Empoasca solani''. Május végétől szeptemberig megtalálhatók a burgonyában, több (2–4) nemzedékűek, egyedszámuk július–augusztusban a legnagyobb. Közvetlen kártételük a szívogatás nyomán foltokban kifehéredő, felpöndörödő levél, mely a nyár végére ezüstössé válik. :Közvetett kártételük a különböző vírusok és mikoplazmák vektoraiként, azok átvitele. '''Védekezés:''' :– '''agrotechnikai:''' jól előkészített, megfelelően műtrágyázott talajba kell ültetni a burgonyát. Gondoskodjunk a tábla gyommentesítéséről a vegetációban, ezzel is gondoskodva a burgonya megfelelő fejlődéséről, :– '''kémiai:''' felszaporodásuk idején rovarölő szeres kezelés alkalmazható. == Lombkárosítók == *[[Közönséges burgonyabolha|Közönséges burgonyabolha]] – ''[[Psylliodes affinis]]'' (Paykull) *[[Csucsorbolha|Csucsorbolha]] – ''[[Epitrix pubescens]]'' (Koch) *[[Állatok/Bagolylepkék/Bagolylepkék|Bagolylepkék]] – ''[[Noctuidae]]'' *[[Olajos bogarak|Olajos bogarak]] – ''[[Galeruca]] spp.'' *[[Burgonyamoly|Burgonyamoly]] – ''[[Phthorimaea operculella]]'' (Zeller) *[[Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] – ''T[[etranychus urticae]]'' Koch *[[Zöld mezei poloska|Zöld mezei poloska]] – ''[[Calocoris norvegicus]]'' (Gmelin) *[[Állatok/Emlősök/Ôz|Ôz]] – ''[[Capreolus capreolus]]'' (Linnaeus) *[[Állatok/Emlősök/Gímszarvas|Gímszarvas]] – ''[[Cervus elaphus]]'' (Linnaeus) :A lombozaton előforduló szívó és rágó kártevők a vegetációs időben az asszimilációs felület csökkentésével okoznak veszteséget. Száraz években a bolhák lyuggathatják a leveleket, a lombszinten élő bagolylepkelárvák a leveleken, hajtásokon karéjozhatnak, a vetésibagolylepke-lárvák a gumókon mély berágásokat okozhatnak. Előfordulhatnak az olajos-bogarak burgonyabogáréhoz hasonló rágásai is. A burgonyamoly-lárvák aknákat rágnak a leveleken, behatolhatnak a szárba és a gumóba is, a héj alatt járatok, üregek keletkezhetnek. Külön önálló védekezést általában nem igényelnek, a burgonyabogár elleni inszekticidek a felsorolt kártevőket is gyérítik. :Az őz, gímszarvas, vaddisznó az erdők közelében lévő burgonyatáblákat keresik fel, a lombozatban, ill. a vaddisznók a fejlődő gumók kitúrásával, fogyasztásával okoznak veszteséget. '''Védekezés:''' :– nagyvadak esetében a vadvédelmi kerítés, vadriasztás jelenthet megoldást. == Gyökér, gumó károsítók == *[[Vakondtücsök]] – ''Gryllotalpa gryllotalpa'' (Linnaeus) *[[Csigák]] – ''Gastropoda'' *[[Vaddisznó]] – ''Sus scrofa'' (Linnaeus) :A vakondtücsök a házi-kertekben a kelő burgonya gyökerének, gumójának megrágásával okoz növénypusztulást. A csigák csapadékos időben a lombozaton is gyakoriak, a gumó betárolása után a nedvesebb tárolókban is előfordulhatnak. '''Védekezés:''' :– a vakondtücsök ellen talajfertőtlenítő készítménnyel védekezhetünk. == Betakarítás előtti kártevők == *[[Mezei pocok]] – ''Microtus arvalis'' (Pallas) *[[Ürge]] – ''Citellus citellus'' (Linnaeus) *[[Közönséges hörcsög]] – ''Cricetus cricetus'' (Linnaeus) :A tenyészidőszak végén, a betakarítás előtt okozzák a legnagyobb veszteséget a termésben. :A gumókon egyértelműen felismerhetők a metszőfogak nyomai. Az összerágcsált gumók nem tárolhatók, étkezési célra és vetőgumóként alkalmatlanok. t4qxsgdx5vi35qz8lmpgp0p38v9rhwf 567037 567036 2026-11-05T20:00:36Z KeFe 20 /* Kabócák */ 567037 wikitext text/x-wiki <noinclude>[[Kategória:Kertészet|{{PAGENAME}}]]</noinclude> {{Kert-főcím}} {{TOC right}} == Kabócák == *[[Állatok/Kabócák/Mezeikabócák|Mezeikabócák]] – ''[[Cicadellidae]]'' *[[Állatok/Kabócák/Burgonyakabóca|Burgonyakabóca]] – ''[[Empoasca solani]]'' (Curtis) *[[Állatok/Kabócák/Zöld burgonyakabóca|Zöld burgonyakabóca]] – ''[[Edwardsiana flavescens]]'' (Fabricius) *[[Állatok/Kabócák/Hosszúfejû zöldkabóca|Hosszúfejû zöldkabóca]] – ''''[[Dictyophara europaea]]'''' (Linnaeus) *[[Állatok/Kabócák/Foltosfejû kabóca|Foltosfejû kabóca]] – ''[[Aphrodes bicinctus]]'' (Schrank) *[[Állatok/Kabócák/Feketepontos kabóca|Feketepontos kabóca]] – ''[[Eupterix atropunctata]]'' (Goeze) *[[Állatok/Kabócák/Sárgalábú recéskabóca|Sárgalábú recéskabóca]] – ''[[Hyalesthes obsoletus]]'' Signoret :A burgonyában előforduló kabócák számos gyomnövényen, lágy szárú és fás növényen is károsítanak. Burgonyatábláinkon domináns az ''[[Empoasca solani]]''. Május végétől szeptemberig megtalálhatók a burgonyában, több (2–4) nemzedékűek, egyedszámuk július–augusztusban a legnagyobb. Közvetlen kártételük a szívogatás nyomán foltokban kifehéredő, felpöndörödő levél, mely a nyár végére ezüstössé válik. :Közvetett kártételük a különböző vírusok és mikoplazmák vektoraiként, azok átvitele. '''Védekezés:''' :– '''agrotechnikai:''' jól előkészített, megfelelően műtrágyázott talajba kell ültetni a burgonyát. Gondoskodjunk a tábla gyommentesítéséről a vegetációban, ezzel is gondoskodva a burgonya megfelelő fejlődéséről, :– '''kémiai:''' felszaporodásuk idején rovarölő szeres kezelés alkalmazható. == Lombkárosítók == *[[Közönséges burgonyabolha|Közönséges burgonyabolha]] – ''[[Psylliodes affinis]]'' (Paykull) *[[Csucsorbolha|Csucsorbolha]] – ''[[Epitrix pubescens]]'' (Koch) *[[Állatok/Bagolylepkék/Bagolylepkék|Bagolylepkék]] – ''[[Noctuidae]]'' *[[Olajos bogarak|Olajos bogarak]] – ''[[Galeruca]] spp.'' *[[Burgonyamoly|Burgonyamoly]] – ''[[Phthorimaea operculella]]'' (Zeller) *[[Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] – ''T[[etranychus urticae]]'' Koch *[[Zöld mezei poloska|Zöld mezei poloska]] – ''[[Calocoris norvegicus]]'' (Gmelin) *[[Állatok/Emlősök/Ôz|Ôz]] – ''[[Capreolus capreolus]]'' (Linnaeus) *[[Állatok/Emlősök/Gímszarvas|Gímszarvas]] – ''[[Cervus elaphus]]'' (Linnaeus) :A lombozaton előforduló szívó és rágó kártevők a vegetációs időben az asszimilációs felület csökkentésével okoznak veszteséget. Száraz években a bolhák lyuggathatják a leveleket, a lombszinten élő bagolylepkelárvák a leveleken, hajtásokon karéjozhatnak, a vetésibagolylepke-lárvák a gumókon mély berágásokat okozhatnak. Előfordulhatnak az olajos-bogarak burgonyabogáréhoz hasonló rágásai is. A burgonyamoly-lárvák aknákat rágnak a leveleken, behatolhatnak a szárba és a gumóba is, a héj alatt járatok, üregek keletkezhetnek. Külön önálló védekezést általában nem igényelnek, a burgonyabogár elleni inszekticidek a felsorolt kártevőket is gyérítik. :Az őz, gímszarvas, vaddisznó az erdők közelében lévő burgonyatáblákat keresik fel, a lombozatban, ill. a vaddisznók a fejlődő gumók kitúrásával, fogyasztásával okoznak veszteséget. '''Védekezés:''' :– nagyvadak esetében a vadvédelmi kerítés, vadriasztás jelenthet megoldást. == Gyökér, gumó károsítók == *[[Vakondtücsök]] – ''Gryllotalpa gryllotalpa'' (Linnaeus) *[[Csigák]] – ''Gastropoda'' *[[Vaddisznó]] – ''Sus scrofa'' (Linnaeus) :A vakondtücsök a házi-kertekben a kelő burgonya gyökerének, gumójának megrágásával okoz növénypusztulást. A csigák csapadékos időben a lombozaton is gyakoriak, a gumó betárolása után a nedvesebb tárolókban is előfordulhatnak. '''Védekezés:''' :– a vakondtücsök ellen talajfertőtlenítő készítménnyel védekezhetünk. == Betakarítás előtti kártevők == *[[Mezei pocok]] – ''Microtus arvalis'' (Pallas) *[[Ürge]] – ''Citellus citellus'' (Linnaeus) *[[Közönséges hörcsög]] – ''Cricetus cricetus'' (Linnaeus) :A tenyészidőszak végén, a betakarítás előtt okozzák a legnagyobb veszteséget a termésben. :A gumókon egyértelműen felismerhetők a metszőfogak nyomai. Az összerágcsált gumók nem tárolhatók, étkezési célra és vetőgumóként alkalmatlanok. dbjdb936c6rf1v7bv5dw29yp2gr9dlq 0 47993 567048 544227 2026-11-06T02:11:10Z KeFe 20 567048 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Diospyros-kaki-20081025.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva fa]] [[Fájl:Datojaszilva.jpg|thumb|200px|right|Csak utóérés után használjuk fel.]] {{cím2|Datolyaszilva}} {{latin|Diospyros kaki| Vainiglia}} {{népies|sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik.}} :A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17 - 25 %, szerves sav tartalma a 9 %-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. Jelentős az A, C, P, de tartalmaz még B1, B2, és E vitamint is. :A mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, de jelentős mértékben van még jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz, nagy a rost és a pektin tartalma is. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. :Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott kakiszilva. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. :Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. :A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható. <br /> {{Ellenjav| -}} <br /> {{lásd|[[Növények/D/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|||}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros kaki|{{SUBPAGENAME}}}} m463aqmz9youugk1eulna7hquegorae 0 52820 567072 536882 2026-11-06T06:02:02Z KeFe 20 567072 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/A/Abesszín tátorján|Abesszín tátorján]] #[[Növények/A/Abesszin tőtippan|Abesszin tőtippan]] #[[Növények/A/Abrakzab|Abrakzab]] #[[Növények/A/Acsalapu|Acsalapu]] #[[Növények/A/Ádám-berkenye|Ádám-berkenye]] #[[Növények/A/Adriai sallangvirág|Adriai sallangvirág]] #[[Növények/A/Adriai varjúháj|Adriai varjúháj]] #[[Növények/A/Adzukibab|Adzukibab]] #[[Növények/A/Afrikai szilvafa|Afrikai szilvafa]] #[[Növények/A/Afrikai tulipánfa|Afrikai tulipánfa]] #[[Növények/A/Áfonya|Áfonya]] #[[Növények/A/Agárkosbor|Agárkosbor]] #[[Növények/A/Ágas békabuzogány|Ágas békabuzogány]] #[[Növények/A/Ágas holdruta|Ágas holdruta]] #[[Növények/A/Ágas homokliliom|Ágas homokliliom]] #[[Növények/A/Aggófű|Aggófű]] #[[Növények/A/Akác|Akác]] #[[Növények/A/Akáciamézga|Akáciamézga]] #[[Növények/A/Alacsony kakasmandikó|Alacsony kakasmandikó]] #[[Növények/A/Alakor|Alakor]] #[[Növények/A/Alaszkai aranyfonál|Alaszkai aranyfonál]] #[[Növények/A/Állbors|Állbors]] #[[Növények/A/Albán gyíkfű|Albán gyíkfű]] ''[[Prunella albanica]]'' #[[Növények/A/Aleppói fenyő|Aleppói fenyő]] #[[Növények/A/Alexandriai here|Alexandriai here]] #[[Növények/A/Alma|Alma]] #[[Növények/A/Aloe|Aloe]] #[[Növények/A/Álombogyó|Álombogyó]] #[[Növények/A/Alpesi cickafű|Alpesi cickafű]] #[[Növények/A/Alpesi füzike|Alpesi füzike]] #[[Növények/A/Áltiszafa|Áltiszafa]] #[[Növények/A/Amaránt|Amaránt]] #[[Növények/A/Amazonasi békatutaj|Amazonasi békatutaj]] #[[Növények/A/Amerikai agávé|Amerikai agávé]] #[[Növények/A/Amerikai alkörmös|Amerikai alkörmös]] #[[Növények/A/Amerikai ámbrafa|Amerikai ámbrafa]] #[[Növények/A/Amerikai berkenye|Amerikai berkenye]] #[[Növények/A/Amerikai bükk|Amerikai bükk]] #[[Növények/A/Amerikai gesztenye|Amerikai gesztenye]] #[[Növények/A/Amerikai földibabér|Amerikai földibabér]] #[[Növények/A/Amerikai gombernyő|Amerikai gombernyő]] |valign="top" width=25%| #[[Növények/A/Amerikai hársfa|Amerikai hársfa]] #[[Növények/A/Amerikai hópehelyfa|Amerikai hópehelyfa]] #[[Növények/A/Amerikai lázfa|Amerikai lázfa]] #[[Növények/A/Amerikaimogyoró|Amerikaimogyoró]] #[[Növények/A/Amerikai sárgafa|Amerikai sárgafa]] #[[Növények/A/Amerikai sárgafenyő|Amerikai sárgafenyő]] #[[Növények/A/Amerikai selyemfenyő|Amerikai selyemfenyő]] #[[Növények/A/Amerikai rezgőnyár|Amerikai rezgőnyár]] #[[Növények/A/Amerikai tojásbogyó|Amerikai tojásbogyó]] #[[Növények/A/Amerikai tulipánfa|Amerikai tulipánfa]] #[[Növények/A/Amerikai tüskéssárgafa|Amerikai tüskéssárgafa]] #[[Növények/A/Amerikai-ipekakuána|Amerikai-ipekakuána]] #[[Növények/A/Amerikai vasfa|Amerikai vasfa]] #[[Növények/A/Amerikai viaszbokor|Amerikai viaszbokor]] #[[Növények/A/Amerikaimogyoró|Amerikaimogyoró]] #[[Növények/A/Ammi|Ammi]] #[[Növények/A/Ammóniáknövény|Ammóniáknövény]] #[[Növények/A/Ananász|Ananász]] #[[Növények/A/Andalúziai jegenyefenyő|Andalúziai jegenyefenyő]] #[[Növények/A/Andesi kőtiszafa|Andesi kőtiszafa]] #[[Növények/A/Andreánszky-berkenye|Andreánszky-berkenye]] #[[Növények/A/Angelikafű|Angelikafű]] #[[Növények/A/Angol búza|Angol búza]] #[[Növények/A/Angol perje|Angol perje]] #[[Növények/A/Angosztura|Angosztura]] #[[Növények/A/Anguraté|Anguraté]] #[[Növények/A/Anguria uborka|Anguria uborka]] #[[Növények/A/Angyalgyökér|Angyalgyökér]] #[[Növények/A/Ánizs mag|Ánizs mag]] #[[Növények/A/Ánizs|Ánizs]] #[[Növények/A/Ánizsillatú izsópfű‎|Ánizsillatú izsópfű]] #[[Növények/A/Azték zsálya‎|Azték zsálya]] #[[Növények/A/Anyarozs|Anyarozs]] #[[Növények/A/Anyalevél|Anyalevél]] #[[Növények/A/Apró békalencse|Apró békalencse]] #[[Növények/A/Apró csalán|Apró csalán]] #[[Növények/A/Apró nőszirom|Apró nőszirom]] #[[Növények/A/Apró szulák|Apró szulák]] #[[Növények/A/Apróbojtorján|Apróbojtorján]] #[[Növények/A/Arab kávé|Arab kávé]] |valign="top" width=33%| #[[Növények/A/Arabmézgafa|Arabmézgafa]] #[[Növények/A/Aranka|Aranka]] #[[Növények/A/Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] #[[Növények/A/Aranycserje|Aranycserje]] #[[Növények/A/Aranyeső|Aranyeső]] #[[Növények/A/Aranyfa|Aranyfa]] #[[Növények/A/Aranylevelű kaszkarilla|Aranylevelű kaszkarilla]] #[[Növények/A/Arany ribiszke|Arany ribiszke]] #[[Növények/A/Aranyos baraboly|Aranyos baraboly]] #[[Növények/A/Aranyos fodorka|Aranyos fodorka]] #[[Növények/A/Aranysárga aggófű|Aranysárga aggófű]] #[[Növények/A/Aranypecsétfű|Aranypecsétfű]] #[[Növények/A/Aranyvessző|Aranyvessző]] #[[Növények/A/Arizónai ciprus|Arizónai ciprus]] #[[Növények/A/Árlevelű kőtiszafa|Árlevelű kőtiszafa]] #[[Növények/A/Árlevelű len|Árlevelű len]] #[[Növények/A/Árnika|Árnika]] #[[Növények/A/Árpa|Árpa]] #[[Növények/A/Araukáriafélék|Araukáriafélék]] #[[Növények/A/Ártéri japánkeserűfű|Ártéri japánkeserűfű]] #[[Növények/A/Articsóka|Articsóka]] #[[Növények/A/Árvalányhaj|Árvalányhaj]] #[[Növények/A/Árva rozsnok|Árva rozsnok]] #[[Növények/A/Aszályfű|Aszályfű]] #[[Növények/A/Aszat|Aszat]] #[[Növények/A/Atlasz cédrus|Atlasz cédrus]] #[[Növények/A/Atlasz-ciprus|Atlasz-ciprus]] #[[Növények/A/Átnőttlevelű sédkender|Átnőttlevelű sédkender]] #[[Növények/A/Átnőttlevelű szilfium|Átnőttlevelű szilfium]] #[[Növények/A/Átokhínár|Átokhínár]] #[[Növények/A/Átoktüske|Átoktüske]] #[[Növények/A/Ausztrál teafa|Ausztrál teafa]] #[[Növények/A/Avarvirág|Avarvirág]] #[[Növények/A/Avokádó|Avokádó]] #[[Növények/A/Avaram szenna|Avaram szenna]] #[[Növények/A/Ázsiai gázló|Ázsiai gázló]] |} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/A&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 534leqzejzgw02duarfkuaormn5bn8c 0 52821 567064 535137 2026-11-06T05:05:41Z KeFe 20 567064 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=50%| #[[Növények/B/Bab|Bab]] #[[Növények/B/Babér fűz|Babér fűz]] #[[Növények/B/Babér|Babér]] #[[Növények/B/Babérboroszlán|Babérboroszlán]] #[[Növények/B/Babérfa|Babérfa]] ~ [[Növények/B/Babér|Babér]] #[[Növények/B/Babérhárslevelű tölgy|Babérhárslevelű tölgy]] #[[Növények/B/Babérmeggy|Babérmeggy]] #[[Növények/B/Babérfűz|Babérfűz]] #[[Növények/B/Babiloni fűz|Babiloni fűz]] #[[Növények/B/Babiloni szomorúfűz|Babiloni szomorúfűz]] ~ [[Növények/B/Babiloni fűz|Babiloni fűz]] #[[Növények/B/Bablevelű varjúháj|Bablevelű varjúháj]] #[[Növények/B/Baizhu|Baizhu]] #[[Növények/B/Bajkáli csucsóka|Bajkáli csucsóka]] #[[Növények/B/Bajuszvirág|Bajuszvirág]] #[[Növények/B/Bakonyi berkenye|Bakonyi berkenye]] #[[Növények/B/Bakszakáll|Bakszakáll]] közönséges #[[Növények/B/Bakszarvú lepkeszeg|Bakszarvú lepkeszeg]] #[[Növények/B/Balatoni berkenye|Balatoni berkenye]] #[[Növények/B/Balkáni nőszirom|Balkáni nőszirom]] #[[Növények/B/Baltacim|Baltacim]] #[[Növények/B/Balsafa|Balsafa]] #[[Növények/B/Bálványfa|Bálványfa]] #[[Növények/B/Balzsamalma|Balzsamalma]] #[[Növények/B/Balzsam kopálfa|Balzsam kopálfa]] #[[Növények/B/Balzsam uborka|Balzsam uborka]] ~ [[Növények/B/Balzsam körte|Balzsam körte]] ~ [[Növények/B/Balzsamalma|Balzsamalma]] #[[Növények/B/Balzsamfenyő|Balzsamfenyő]] #[[Növények/B/Bámia|Bámia]] #[[Növények/B/Banán|Banán]] #[[Növények/B/Bánáti bazsarózsa|Bánáti bazsarózsa]] #[[Növények/B/Bánáti sáfrány|Bánáti sáfrány]] #[[Növények/B/Bánsági ebszékfű|Bánsági ebszékfű]] #[[Növények/B/Bánsági sás|Bánsági sás]] #[[Növények/B/Banxia|Banxia]] #[[Növények/B/Baracklevelű harangvirág|Baracklevelű harangvirág]] #[[Növények/B/Baracklevelű keserűfű|Baracklevelű keserűfű]] #[[Növények/B/Bárányparéj|Bárányparéj]] #[[Növények/B/Báránypirosító|Báránypirosító]] #[[Növények/B/Baranyai peremizs|Baranyai peremizs]] (Inula spiraeifolia) #[[Növények/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] #[[Növények/B/Barátcserje|Barátcserje]] #[[Növények/B/Barázdált csenkesz|Barázdált csenkesz]] #[[Növények/B/Barkócaberkenye|Barkócaberkenye]] ~ [[Növények/B/Barkócafa|Barkócafa]] #[[Növények/B/Barna palka|Barna palka]] #[[Növények/B/Bársonyos árvacsalán|Bársonyos árvacsalán]] #[[Növények/B/Bársonyos datolyaszilva|Bársonyos datolyaszilva]] #[[Növények/B/Bársonyos kakukkszegfű|Bársonyos kakukkszegfű]] #[[Növények/B/Bársonyos tüdőfű|Bársonyos tüdőfű]] #[[Növények/B/Bársonyvirág|Bársonyvirág]], [[Növények/B/Büdöske|Büdöske]] #[[Növények/B/Bartha-berkenye|Bartha-berkenye]] #[[Növények/B/Batáta|Batáta]] #[[Növények/B/Bazsalikom|Bazsalikom]], [[Növények/K/Kerti bazsalikom|Kerti bazsalikom]] #[[Növények/B/Béka len|Béka len]] #[[Növények/B/Békaboglárka|Békaboglárka]] #[[Növények/B/Békakonty|Békakonty]] #[[Növények/B/Békaliliom|Békaliliom]] #[[Növények/B/Békaszittyó|Békaszittyó]], [[Növények/K/Káka|Káka]] #[[Növények/B/Békalencsefélék|Békalencsefélék]] #[[Növények/B/Békatutaj|Békatutaj]] #[[Növények/B/Beléndek|Beléndek]] #[[Növények/B/Benedekfű|Benedekfű]] #[[Növények/B/Bengáli álgyömbér|Bengáli állgyömbér]] #[[Növények/B/Bengáli bársonybab|Bengáli bársonybab]] #[[Növények/B/Bengáli birs|Bengáli birs]] #[[Növények/B/Bengálikender|Bengálikender]] #[[Növények/B/Bengekéreg|Bengekéreg]] ~ [[Növények/K/Kutyabenge|Kutyabenge]] #[[Növények/B/Benzoegyanta|Benzoegyanta]] ~ [[Növények/B/Benzoé-sztóraxfa|Benzoé-sztóraxfa]] #[[Növények/B/Benzoé-sztiraxfa|Benzoé-sztiraxfa]] #[[Növények/B/Bérci ribiszke|Bérci ribiszke]] #[[Növények/B/Bergamott|Bergamott]] #[[Növények/B/Berkenye|Berkenye]] #[[Növények/B/Berki aggófű|Berki aggófű]] #[[Növények/B/Berki boglárka|Berki boglárka]] #[[Növények/B/Berki szellőrózsa|Berki szellőrózsa]], [[Növények/Sz/Szellőrózsa|Szellőrózsa]], #[[Növények/B/Bermudai maranta|Bermudai maranta]] #[[Növények/B/Berzedt rozsnok|Berzedt rozsnok]] #[[Növények/B/Besztercei szilva|Besztercei szilva]], [[Növények/Sz/Szilva|Szilva]] #[[Növények/B/Bétel bors|Bétel bors]] #[[Növények/B/Bételdió|Bételdió]], [[Növények/A/Arékapálma|Arékapálma]] #[[Növények/B/Betyárkóró|Betyárkóró]] ~ Seprence #[[Növények/B/Bezoárgyökér|Bezoárgyökér]] #[[Növények/B/Bibircses kecskerágó|Bibircses kecskerágó]] #[[Növények/B/Bíbor amaránt|Bíbor amaránt]] #[[Növények/B/Bíbor here|Bíbor here]] #[[Növények/B/Bíbor japánbirs|Bíbor japánbirs]] #[[Növények/B/Bíbor kürtvirág|Bíbor kürtvirág]] #[[Növények/B/Bíbor nebáncsvirág]] #[[Növények/B/Bíbor tölgy|Bíbor tölgy]] #[[Növények/B/Bíborka|Bíborka]] #[[Növények/B/Bíboros hajnalka]] #[[Növények/B/Bíborkasvirág|Bíborkasvirág]] #[[Növények/B/Bíborrojt|Bíborrojt]] #[[Növények/B/Bíboros kosbor|Bíboros kosbor]] ~ [[Növények/B/Bíbor kosbor|Bíbor kosbor]] #[[Növények/B/Bimbós kel|Bimbós kel]] #[[Növények/B/Birs|Birs]] ''Birsalma,'' #[[Növények/B/Bizánci zab|Bizánci zab]] #[[Növények/B/Bóbitás küllőrojt|Bóbitás küllőrojt]] |valign="top" width=50%| #[[Növények/B/Bodnározó gyékény|Bodnározó gyékény]] ~ [[Növények/Sz/Széleslevelű gyékény|Széleslevelű gyékény]] #[[Növények/B/Bodorrózsa|Bodorrózsa]] #[[Növények/B/Bodajki berkenye|Bodajki berkenye]] #[[Növények/B/Bodza|Bodza]] #[[Növények/B/Bodzaszagú ujjaskosbor|Bodzaszagú ujjaskosbor]] #[[Növények/B/Boglárkacserje|Boglárkacserje]] #[[Növények/B/Bogláros szellőrózsa|Bogláros szellőrózsa]] #[[Növények/B/Bogyós paprika|Bogyós paprika]] #[[Növények/B/Bojtorján szerbtövis|Bojtorján szerbtövis]] #[[Növények/B/Bojtorjános koldustetű|Bojtorjános koldustetű]] #[[Növények/B/Bojtorjánsaláta|Bojtorjánsaláta]] #[[Növények/B/Bojtorjánszerbtövis|Bojtorjánszerbtövis]] #[[Növények/B/Bojtos békalencse|Bojtos békalencse]] #[[Növények/B/Bókoló bogáncs|Bókoló bogáncs]] #[[Növények/B/Bókoló fogasír|Bókoló fogasír]] #[[Növények/B/Bókoló amaránt|Bókoló amaránt]] #[[Növények/B/Bókoló gyömbérgyökér|Bókoló gyömbérgyökér]] #[[Növények/B/Bokorbab|Bokorbab]] #[[Növények/B/Bokorhere|Bokorhere]] #[[Növények/B/Boldó|Boldó]] (fa) #[[Növények/B/Boldófa|Boldófa]] #[[Növények/B/Boldogasszony papucsa|Boldogasszony papucsa]] ~ [[Növények/R/Rigópohár|Rigópohár]] #[[Növények/B/Boldogasszony tenyere|Boldogasszony tenyere]] #[[Növények/B/Bolondító beléndek|Bolondító beléndek]] #[[Növények/B/Borágó|Borágó]] #[[Növények/B/Borbálafű|Borbálafű]] #[[Növények/B/Borbolya|Borbolya]] ~ [[Növények/S/Sóskaborbolya|Sóskaborbolya]] #[[Növények/B/Bordapáfrány|Bordapáfrány]] #[[Növények/B/Borjúpázsit|Borjúpázsit]] #[[Növények/B/Boróka|Boróka]] #[[Növények/B/Boros-berkenye|Boros-berkenye]] #[[Növények/B/Borostyán vajvirág|Borostyán vajvirág]] #[[Növények/B/Borostyán|Borostyán]] #[[Növények/B/Borostyánlevelű veronika|Borostyánlevelű veronika]] #[[Növények/B/Boroszlán|Boroszlán]] #[[Növények/B/Boroszlánlevelű fűz|Boroszlánlevelű fűz]] #[[Növények/B/Bors|Bors]] #[[Növények/B/Borsmustár|Borsmustár]] #[[Növények/B/Borsfű pereszlény|Borsfű pereszlény]] #[[Növények/B/Borsikafű|Borsikafű]] ~ [[Növények/C/Csombord|Csombord]] #[[Növények/B/Borsmenta|Borsmenta]] #[[Növények/B/Borsmustár|Borsmustár]] #[[Növények/B/Borsó|Borsó]], [[Növények/C/Cukorborsó|Cukorborsó]], [[Növények/Z/Zöldborsó|Zöldborsó]] #[[Növények/B/Borsófürt|Borsófürt]] #[[Növények/B/Borsos keserűfű|Borsos keserűfű]] ~ [[Növények/V/Vízi bors|Vízi bors]] #[[Növények/B/Borsos varjúháj|Borsos varjúháj]], Varjúháj #[[Növények/B/Bortermő szőlő|Bortermő szőlő]] #[[Növények/B/Borzas bükköny|Borzas bükköny]] #[[Növények/B/Borzas füzike|Borzas füzike]] #[[Növények/B/Borzas havasszépe|Borzas havasszépe]] #[[Növények/B/Borzas füzike|Borzas füzike]] #[[Növények/B/Borzas kúpvirág|Borzas kúpvirág]] #[[Növények/B/Borzas len|Borzas len]] #[[Növények/B/Borzas porcika|Borzas porcika]] #[[Növények/B/Borzas sás|Borzas sás]] #[[Növények/B/Borzas szulák|Borzas szulák]] #[[Növények/B/Borzas turbolya|Borzas turbolya]] #[[Növények/B/Borzas vértő|Borzas vértő]] #[[Növények/B/Bozontos csukóka|Bozontos csukóka]] #[[Növények/B/Bőrlevél|Bőrlevél]] #[[Növények/B/Bőrolajfa|Bőrolajfa]] #[[Növények/B/Brabant tuja|Brabant tuja]] #[[Növények/B/Brazil ajzólián|Brazil ajzólián]], [[Növények/G/Guarana lián|Guarana lián]] #[[Növények/B/Brokkoli|Brokkoli]] #[[Növények/B/Brunfels-cserje|Brunfels-cserje]] #[[Növények/B/Buborcs boglárka|Buborcs boglárka]] #[[Növények/B/Buboros boglárka|Buboros boglárka]] #[[Növények/B/Buchu|Buchu]] #[[Növények/B/Budai berkenye|Budai berkenye]] #[[Növények/B/Bugaci nőszőfű|Bugaci nőszőfű]] #[[Növények/B/Bugás sás|Bugás sás]] #[[Növények/B/Bugás csörgőfa|Bugás csörgőfa]] #[[Növények/B/Buglyos boglárka|Buglyos boglárka]] #[[Növények/B/Buglyos fátyolvirág|Buglyos fátyolvirág]] #[[Növények/B/Buglyos szegfű|Buglyos szegfű]] #[[Növények/B/Buglyospáfrány|Buglyospáfrány]] #[[Növények/B/Bujdosómák|Bujdosómák]] #[[Növények/B/Bunkóliliom|Bunkóliliom]] #[[Növények/B/Bunkós hagyma|Bunkós hagyma]] #[[Növények/B/Burgonya|Burgonya]], Krumpli, Pityóka, népi #[[Növények/B/Buxbaum sás|Buxbaum sás]] #[[Növények/B/Búza|Búza]], (közönséges) #[[Növények/B/Büdös gyantagyökér|Büdös gyantagyökér]] #[[Növények/B/Büdös kontyvirág|Büdös kontyvirág]] #[[Növények/B/Büdös zörgőfű|Büdös zörgőfű]] #[[Növények/B/Büdös zsázsa|Büdös zsázsa]] #[[Növények/B/Büdöske|Büdöske]] (Bársonyvirág) #[[Növények/B/Bükk|Bükk]] ~ [[Növények/B/Bükkfa|Bükkfa]] #[[Növények/B/Bükkfatapló|Bükkfatapló]], ''([[Fomes fomentarius]])'' #[[Növények/B/Bürök|Bürök]] ~ [[Növények/F/Foltos bürök]] #[[Növények/B/Bürökgémorr|Bürökgémorr]], Gémorrfű #[[Növények/B/Bűzaszat|Bűzaszat]] #[[Növények/B/Bűzfa|Bűzfa]] |} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/B&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center> <br /> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál||Latin||Növények||Gyógynövény}} {{portál||Állatok||Gomba||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> dtbb026meog33maj98yuwwhs1fn0mwa 0 52831 567075 453787 2026-11-06T06:17:11Z KeFe 20 567075 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/L/Laminaria|Laminaria]], ''([[Laminaria cloustoni]])'' #[[Növények/L/Lándzsáslevelű füzike|Lándzsáslevelű füzike]] ''([[Epilobium lanceolatum]])'', #[[Növények/L/Lándzsás útifű|Lándzsás útifű]], ''([[Plantago lanceolata]])'' #[[Növények/L/Lázfű|Lázfű]], ''([[Dichroa febrifuga]] Lour.)'' #[[Növények/L/Lázűző korongtányér|Lázűző korongtányér]] ''([[Dorstenia contrajerva]])'' #[[Növények/L/Leánder|Leánder]], ''(Nerium oleander)'' #[[Növények/L/Leánykökörcsin|Leánykökörcsin]], ''([[Pulsatilla grandis]] Wender.)'' #[[Növények/L/Lecsüngő sás|Lecsüngő sás]] ([[Carex pendula]]), #[[Növények/L/Léggömbvirág|Léggömbvirág]] ~ [[Növények/H/Hírharang|Hírharang]] ''([[Platycodon grandiflorum]])'' #[[Növények/L/Legyezőfű|Legyezőfű]] ~ [[Növények/R/Réti legyezőfű|Réti legyezőfű]] ''([[Filipendula ulmaria]] Maxim.)'' #[[Növények/L/Len|Len]] ''([[Linum usitatissimum]])'' #[[Növények/L/Lenfojtó aranka|Lenfojtó aranka]], ''([[]])'' #[[Növények/L/Lenmag|Lenmag]], ''([[Linii semen]])'' #[[Növények/L/Leyland-ciprus|Leyland-ciprus]], ''([[]])'' #[[Növények/O/Orvosi lestyán|Orvosi lestyán]] ''([[Levisticum officinale]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/L/Levantei gyapot|Levantei gyapot]], ''([[Gossypium herbaceum]])'' #[[Növények/L/Levendula|Levendula]], ''([[Lavandula angustifolia]])'' #[[Növények/L/Libanoni cédrus|Libanoni cédrus]], ''([[Cedrus libani]])'' #[[Növények/L/Libapimpó|Libapimpó]], ''([[Potentilla anserina]])'' #[[Növények/L/Lilaakác|Lilaakác]], ''([[Wisteria sinensis]])'' #[[Növények/L/Ligeti kunrépa|Ligeti kunrépa]], ''([[Cyclamen Europaeum]])'' #[[Növények/L/Ligetszépe|Ligetszépe]], [[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]] ''([[Oenothera biennis]])'' #[[Növények/L/Lisztes berkenye|Lisztes berkenye]], Védett növény! #[[Növények/L/Lóbab|Lóbab]], ''([[Vicia faba]])'' #[[Növények/L/Lobélia|Lobélia]], ''([[Lobelia inflata]])'' #[[Növények/L/Lómenta|Lómenta]], ''([[Mentha longifolia]])'' #[[Növények/L/Lónyelvű csodabogyó|Lónyelvű csodabogyó]] ([[Ruscus hypoglossum]]), #[[Növények/L/Lóretekfa|Lóretekfa]], ''([[Moringa oleifera]])'' #[[Növények/L/Lósóska|Lósóska]] ~ [[Növények/F/Fodros lórom|Fodros lórom]] ''([[Rumex crispus]])'' #[[Növények/L/Lótusz datolyaszilvaLótusz datolyaszilva]] |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/L&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 24jtmh08573rwe28wubtep067s33bt2 567076 567075 2026-11-06T06:18:06Z KeFe 20 567076 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/L/Laminaria|Laminaria]], ''([[Laminaria cloustoni]])'' #[[Növények/L/Lándzsáslevelű füzike|Lándzsáslevelű füzike]] ''([[Epilobium lanceolatum]])'', #[[Növények/L/Lándzsás útifű|Lándzsás útifű]], ''([[Plantago lanceolata]])'' #[[Növények/L/Lázfű|Lázfű]], ''([[Dichroa febrifuga]] Lour.)'' #[[Növények/L/Lázűző korongtányér|Lázűző korongtányér]] ''([[Dorstenia contrajerva]])'' #[[Növények/L/Leánder|Leánder]], ''(Nerium oleander)'' #[[Növények/L/Leánykökörcsin|Leánykökörcsin]], ''([[Pulsatilla grandis]] Wender.)'' #[[Növények/L/Lecsüngő sás|Lecsüngő sás]] ([[Carex pendula]]), #[[Növények/L/Léggömbvirág|Léggömbvirág]] ~ [[Növények/H/Hírharang|Hírharang]] ''([[Platycodon grandiflorum]])'' #[[Növények/L/Legyezőfű|Legyezőfű]] ~ [[Növények/R/Réti legyezőfű|Réti legyezőfű]] ''([[Filipendula ulmaria]] Maxim.)'' #[[Növények/L/Len|Len]] ''([[Linum usitatissimum]])'' #[[Növények/L/Lenfojtó aranka|Lenfojtó aranka]], ''([[]])'' #[[Növények/L/Lenmag|Lenmag]], ''([[Linii semen]])'' #[[Növények/L/Leyland-ciprus|Leyland-ciprus]], ''([[]])'' #[[Növények/O/Orvosi lestyán|Orvosi lestyán]] ''([[Levisticum officinale]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/L/Levantei gyapot|Levantei gyapot]], ''([[Gossypium herbaceum]])'' #[[Növények/L/Levendula|Levendula]], ''([[Lavandula angustifolia]])'' #[[Növények/L/Libanoni cédrus|Libanoni cédrus]], ''([[Cedrus libani]])'' #[[Növények/L/Libapimpó|Libapimpó]], ''([[Potentilla anserina]])'' #[[Növények/L/Lilaakác|Lilaakác]], ''([[Wisteria sinensis]])'' #[[Növények/L/Ligeti kunrépa|Ligeti kunrépa]], ''([[Cyclamen Europaeum]])'' #[[Növények/L/Ligetszépe|Ligetszépe]], [[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]] ''([[Oenothera biennis]])'' #[[Növények/L/Lisztes berkenye|Lisztes berkenye]], Védett növény! #[[Növények/L/Lóbab|Lóbab]], ''([[Vicia faba]])'' #[[Növények/L/Lobélia|Lobélia]], ''([[Lobelia inflata]])'' #[[Növények/L/Lómenta|Lómenta]], ''([[Mentha longifolia]])'' #[[Növények/L/Lónyelvű csodabogyó|Lónyelvű csodabogyó]] ([[Ruscus hypoglossum]]), #[[Növények/L/Lóretekfa|Lóretekfa]], ''([[Moringa oleifera]])'' #[[Növények/L/Lósóska|Lósóska]] ~ [[Növények/F/Fodros lórom|Fodros lórom]] ''([[Rumex crispus]])'' #[[Növények/L/Lótusz datolyaszilva|Lótusz datolyaszilva]] |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/L&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> nafze1smdu5brk1d65urcn4ml5gkd0i 0 52840 567060 533660 2026-11-06T04:37:02Z KeFe 20 567060 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[Növények/T/Közönséges tiszafa|Tiszafa|]], ''([[Taxus baccata]])'' #[[Növények/T/Tajgagyökér|Tajgagyökér]] ~ [[Növények/Sz/Szibériai ginszeng|Szibériai ginszeng]] ''([[Eleutherococcus senticosus]])'' #[[Növények/T/Tamarindusz|Tamarindusz]] (fa), ([[Tamarindus indica]])'' #[[Növények/T/Tapadó vadszőlő|Tapadó vadszőlő]], ''([[Parthenocissus quinquefolia]])'' #[[Növények/T/Tarackbúza|Tarackbúza]] ~ [[Növények/T/Tarackfű|Tarackfű]] ''([[Agropyron repens]])'' #[[Növények/T/Tarka kenderkefű|Tarka kenderkefű]], ''([[Galeopsis tetrahit]])'' #[[Növények/T/Tarka lednek|Tarka lednek]] ([[Lathyrus venetus]]), #[[Növények/T/Tárkony|Tárkony]] ~ [[Növények/T/Tárkonyüröm|Tárkonyüröm]] ''([[Artemisia dracunculus]])'' #[[Növények/T/Tarlóhere|Tarlóhere]], ''([[Trifolium arvense]])'' #[[Növények/T/Tárnics|Tárnics]], [[Növények/Sárga tárnics|Sárga tárnics]], ''([[Gentiana lutea]])'' #[[Növények/T/Taró|Taró]] #[[Növények/T/Tasmániai bors|Tasmániai bors]], #[[Növények/T/Tatárka|Tatárka|]], [[Növények/C/Cirok|Cirok]] ''([[Fagopyrum tataricum]])'' #[[Növények/T/Tátorján|Tátorján]], [[Crambe tataria]] #[[Növények/T/Tavaszi daravirág|Tavaszi daravirág]], ''([[Erophila verna]])'' #[[Növények/T/Tavaszi görvélyfű|Tavaszi görvélyfű]] ([[Scrophularia vernalis]]) #[[Növények/T/Tavaszi hérics|Tavaszi hérics]], ''([[Adonis vernalis]])'' #[[Növények/T/Tavaszi kankalin|Tavaszi kankalin]], ''([[Primula veris]])'' #[[Növények/T/Tavaszi lednek|Tavaszi lednek]] ([[Lathyrus vernus]]) #[[Növények/T/Tavirózsa|Tavirózsa]] ~ [[Növények/S/Sárgavirágú vízitök|Sárgavirágú vízitök]] ~ [[Növények/V/Vízitök|Vízitök]] ''([[Nuphar sagittifolia]])'' #[[Növények/T/Tea|Tea|]], ''([[Camellia sinensis]])'' #[[Növények/T/Tejoltó galaj|Tejoltó galaj]] ~ [[Növények/T/Tejoltófű|Tejoltófű]] ''([[Galium verum]])'' #[[Növények/T/Télizöld meténg|Télizöld meténg]], ''([[Catharanthus roseus]])'' #[[Növények/T/Tengerihagyma|Tengerihagyma]], ''([[Urginea maritima]])'' #[[Növények/T/Tengerikömény|Tengerikömény]], ''([[Crithmum maritimum]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/T/Tengerisaláta|Tengerisaláta]] #[[Növények/T/Tengerparti aggófű|Tengerparti aggófű]], ''([[Senecio cineraria]])'' #[[Növények/T/Tengerparti ebszékfű|Tengerparti ebszékfű]] ([[Tripleurospermum maritimum]]) #[[Növények/T/Tengerparti fülesternye|Tengerparti fülesternye]], mézvirág ([[Lobularia maritima]]) #[[Növények/T/Tengerparti sás|Tengerparti sás]] #[[Növények/T/Tenyeres rebarbara|Tenyeres rebarbara]], #[[Növények/T/Terjőke kígyószisz|Terjőke kígyószisz]], ''([[Echium vulgare]])'' #[[Növények/T/Termetes jegenyefenyő|Termetes jegenyefenyő]] #[[Növények/T/Texasi datolyaszilva|Texasi datolyaszilva]] #[[Növények/T/Tikszem|Tikszem]] ~ [[Növények/P/Pimpernel|Pimpernel]] ~ [[Növények/M/Mezei tikszem|Mezei tikszem]] ''([[Anagallis arvensis]])'' #[[Növények/T/Tiszafa|Tiszafa]] #[[Növények/T/Tisztesfű|Tisztesfű]] ~ [[Növények/T/Tarlóvirág|Tarlóvirág]] ''([[Stachys annua]])'' #[[Növények/T/Tonkabab|Tonkabab]], ''([[Dipteryx odorata]])'' #[[Növények/T/Torma|Torma]], ''([[Armoracia lapathifolia]])'' #[[Növények/T/Torzsika boglárka|Torzsika boglárka]], ''([[Ranunculus sceleratus]])'' #[[Növények/T/Tök|Tök|]] (közönséges), ([[Cucurbita pepo]])'' #[[Növények/T/Tölgy|Tölgy]] ~ [[Növények/T/Tölgyfa|Tölgyfa]] ''(Quercus …)'' #[[Növények/T/Tölgyfazuzmó|Tölgyfazuzmó]], ''([[Evernia prunastri]])'' #[[Növények/T/Török kandilla|Török kandilla]] ~ [[Növények/B/Borzaskata|Borzaskata]] ''(Nigella damascena)'' #[[Növények/T/Törpe fészekfenyő|Törpe fészekfenyő]] #[[Növények/T/Törpe oszlopos tuja|Törpe oszlopos tuja]] #[[Növények/T/Törpe szerb lucfenyő|Törpe szerb lucfenyő]] #[[Növények/T/Törpefenyő|Törpefenyő]] ~ [[Növények/H/Havasi törpefenyő|Havasi törpefenyő]], [[Pinus mugo]] #[[Növények/T/Törpemandarin|Törpemandarin]] [[Fortunella margarita]] (syn. Citrus margarita) #[[Növények/T/Törpepuszpáng|Törpepuszpáng]] ([[Polygala chamaebuxus]]) #[[Növények/T/Tövises aloé|Tövises aloé]] ~ [Kap-aloé] ''([[Aloë ferox]])'' |valign="top" width=33%| #[[Növények/T/Tövises citrom|Tövises citrom]] ~ [[Növények/V/Vadcitrom|Vadcitrom]] ''([[Poncirus trifoliatus]])'' #[[Növények/T/Tövises iglice|Tövises iglice]], ''([[Ononis spinosa]])'' #[[Növények/T/Tövises lepényfa|Tövises lepényfa]] ~ [[Növények/L/Lepényfa|Lepényfa]] #[[Növények/T/Tövises pillangófa|Tövises pillangófa]] ~ [[Növények/T/Tarak|Tarak]] [[Caesalpinia spinosa]] #[[Növények/T/Tövises vérfű|Tövises vérfű]], ''([[Sarcopoterium spinosum]])'' #[[Növények/T/Tőzegeper|Tőzegeper]], ''([[Comarum palustre]])'' #[[Növények/T/Tubagyökér|Tubagyökér]], ''([[Derris elliptica]])'' #[[Növények/T/Tubarózsa|Tubarózsa]], ''([[Polianthes tuberosa]])'' #[[Növények/T/Tuja|Tuja]] #[[Növények/T/Turbánliliom|Turbánliliom]] ([[Lilium martagon]]), #[[Növények/T/Turbolya|Turbolya]] ~ [[Növények/Zamatos turbolya|Zamatos turbolya]] [[Anthriscus cerefolium]] #[[Növények/T/Turkesztáni szil‎|Turkesztáni szil]] #[[Növények/T/Tüdőfű|Tüdőfű]] ~ [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] ''([[Pulmonaria officinalis]])'' #[[Növények/T/Tüdőzuzmó|Tüdőzuzmó]], ''([[Lobaria pulmonaria]])'' #[[Növények/T/Tüskés annóna|Tüskés annóna]] ~ [[Növények/S/Savanyúalma|Savanyúalma]] ''([[Annona muricata]])'' #[[Növények/T/Tüskétlen kapri|Tüskétlen kapri]], #[[Növények/T/Tűzbab|Tűzbab]], ''([[Phaesolus coccineus]])'' #[[Növények/T/Tüzes szegfűgyökér|Tüzes szegfűgyökér]], ''([[Spigelia marilandica]])'' #[[Növények/T/Tyúkhúr|Tyúkhúr]] ~ [[Növények/T/Tikhúr|Tikhúr]] [[Stellaria media]] |} <div style="height:15px; width:820px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=N%C3%B6v%C3%A9nyek/T&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> jbkug1l43qjhk3s9b6bsz8f1zauramx 0 68177 567043 549786 2026-11-05T20:40:55Z Rodrigo 4709 részletes fajta leírás 567043 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. == '''Egyéb''' == , magyarországon nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 5g1n49ku3e41zflzdy1s1r2xhb8oeon 567054 567043 2026-11-06T03:56:55Z KeFe 20 567054 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == , magyarországon nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} axox7prxz6d5xph8cee9wd0k8uqheju 567055 567054 2026-11-06T03:58:19Z KeFe 20 567055 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == , magyarországon nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 140pqo4jskp62njsz87en4rtc1nwivp 567056 567055 2026-11-06T03:59:04Z KeFe 20 567056 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == , magyarországon nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} js500jxma0tbc86lwm8us5prp2tuwh7 567057 567056 2026-11-06T04:18:46Z KeFe 20 567057 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|Bársonyos datolyaszilva]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|Hibrid datolyaszilva]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|Lótusz datolyaszilva]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|Texasi datolyaszilva]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == :A datolyaszilvának számos fajtája létezik, a felsorolt fajoknak több alfaja is van, amelyeket itt nem sorolunk fel. Más fajok, Magyarországon (még) nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} d6k1h0jo7prf45e9jtryi9vtjcwtvmg 567058 567057 2026-11-06T04:28:52Z KeFe 20 567058 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|Bársonyos datolyaszilva]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|Hibrid datolyaszilva]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|Lótusz datolyaszilva]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|Texasi datolyaszilva]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == [[Fájl:Fuyu persimmon fruits, one cut open.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Gyümölcse]] :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == [[Fájl:Caucasian persimmon - Diospyros lotus 06.jpg|bélyeg|jobbra|100px|]] :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == [[Fájl:Persimmon 0375.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virága]] :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == [[Fájl:Texas Persimmon (Diospyros texana).JPG|bélyeg|jobbra|100px|]] :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == :A datolyaszilvának számos fajtája létezik, a felsorolt fajoknak több alfaja is van, amelyeket itt nem sorolunk fel. Más fajok, Magyarországon (még) nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} jqfmwjsgx6uavqgpmzq9bcb0e3psn1r 567059 567058 2026-11-06T04:29:57Z KeFe 20 567059 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|Bársonyos datolyaszilva]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|Hibrid datolyaszilva]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|Lótusz datolyaszilva]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|Texasi datolyaszilva]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == [[Fájl:Fuyu persimmon fruits, one cut open.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Gyümölcse]] :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == [[Fájl:Caucasian persimmon - Diospyros lotus 06.jpg|bélyeg|jobbra|100px|]] :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. ---- == Amerikai datolyaszilva == [[Fájl:Persimmon 0375.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Virága]] :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == [[Fájl:Texas Persimmon (Diospyros texana).JPG|bélyeg|jobbra|100px|]] :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == :A datolyaszilvának számos fajtája létezik, a felsorolt fajoknak több alfaja is van, amelyeket itt nem sorolunk fel. Más fajok, Magyarországon (még) nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9540t1n4tuqppfc8r72vr2jsf8l62r6 567080 567059 2026-11-06T06:44:22Z KeFe 20 567080 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Fajtalisták]] [[Kategória:Gyümölcs]] [[Kategória:Datolyaszilva fajták]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} <br/> == Datolyaszilva fajták == ''részletes fajta leírás: [[Növények/D/Datolyaszilva]]'' <center><big><b>Tartalom</b></big></center> Kattints a keresett névre #[[#Diospyros kaki 'Vaniglia|Diospyros kaki 'Vaniglia]] #[[#Diospyros kaki 'Choccolatino|Diospyros kaki 'Choccolatino]] #[[#Diospyros kaki 'Hana Fuyu|Diospyros kaki 'Hana Fuyu]] #[[#Diospyros kaki 'Tipo|Diospyros kaki 'Tipo]] #[[#Amerikai datolyaszilva|Amerikai datolyaszilva]] ([[Diospyros virginiana]]) #[[#Aranyalma datolyaszilva|Aranyalma datolyaszilva]] ([[Diospyros decandra]]) #[[#Bársonyos datolyaszilva|Bársonyos datolyaszilva]] ([[Diospyros blancoi]]) #[[#Hibrid datolyaszilva|Hibrid datolyaszilva]] (D. virginiana x D. kaki) #[[#Lótusz datolyaszilva|Lótusz datolyaszilva]] ([[Diospyros lotus]]) #[[#Texasi datolyaszilva|Texasi datolyaszilva]] ([[Diospyros texana]]) #[[#Egyéb|Egyéb]] | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | == '''Diospyros kaki 'Vaniglia''' == [[Fájl:Kaki 20041002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Datolyaszilva]] :Világosabb színű, kissé gerezdekre osztott, csúcsosodó, közép nagy méretű, kellemes ízű gyümölcsöt termő fajta. == '''Diospyros kaki 'Choccolatino''' == :Kisebb termésű, de igen finom, keményen sem fanyar gyümölcsű fajta. :Erős növekedésű fája általában már a harmadik évtől terem. == '''Diospyros kaki 'Hana Fuyu''' == [[Fájl:Fuyu persimmon fruits, one cut open.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Gyümölcse]] :Közép-nagy, pogácsaszerűen lapított, sötét narancsszínű gyümölcsöt termő, lassú növekedésű, viszonylag kis termetű fajta. == '''Diospyros kaki 'Tipo''' == :A legnagyobb termésű, finom ízű, gömbölyded alakú fajta. Magyarországon ezt a fajt résesítik előnyben. ---- == Lótusz datolyaszilva == [[Fájl:Caucasian persimmon - Diospyros lotus 06.jpg|bélyeg|jobbra|100px|]] :A datolyaszilva ([[Diospyros lotus]]), más néven lótuszszilvának is nevezik, a mérsékelt égövi Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos. ---- == Aranyalma datolyaszilva == :A ([[Diospyros decandra]]), vagy thị datolyaszilva. Délkelet-Ázsia szárazföldi részén őshonos, héja aranysárga. A gyümölcsök ehetők, és helyes elkészítés esetén finom ízűek. Úgy tartják, hogy gyógyhatásúak. Kambodzsában, Dél-Közép-Kínában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban őshonos. ---- == Amerikai datolyaszilva == [[Fájl:Persimmon 0375.jpg|bélyeg|jobbra|100px|Virága]] :Az amerikai datolyaszilva ([[Diospyros virginiana]]) az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Ősszel vagy az első fagy után szüretelik, a gyümölcsöt frissen, péksüteményekben, párolt pudingokban fogyasztják, és egy enyhén alkoholos ital, a datolyaszilva sör készítéséhez használják. ---- == Hibrid datolyaszilva == A "Nikita ajándéka" hibrid fajta (D. virginiana x D. kaki). A hibrid datolyaszilvákat először 1948-ban nemesítették sikeresen a krími Nikitsky Botanikus Kertben. A hibridizáció elsődleges célja a D. virginiana nagyobb hidegtűrő képességének és a D. kaki nagyobb gyümölcsméretének elérése. Bizonyos fajták bizonyítottan –24 °C-ot is tolerálnak, és a 100 g-ot meghaladó gyümölcstömeget érnek el. ---- == Bársonyos datolyaszilva == :A bársonyalma vagy Mabolo ([[Diospyros blancoi]]); szinonimája: Diospyros discolor) Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Borneón, Indonéziában őshonos. ---- == Texasi datolyaszilva == [[Fájl:Texas Persimmon (Diospyros texana).JPG|bélyeg|jobbra|100px|]] :A texasi datolyaszilva ([[Diospyros texana]]) az Egyesült Államok Közép- és Nyugat-Texasában, valamint Oklahoma délnyugati részén, illetve Mexikó északkeleti részén, Kelet-Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas tartományokban őshonos. A texasi datolyaszilva termése fekete, gömbölyded, 1,5–2,5 cm átmérőjű bogyó, amely augusztusban érik. A húsos bogyók akkor válnak ehetővé, amikor sötétlilára vagy feketére színeződnek, ekkor édesek, és kézből fogyaszthatók, vagy pudingot vagy krémet is készíthetnek belőlük. ---- == '''Egyéb''' == :A datolyaszilvának számos fajtája létezik, a felsorolt fajoknak több alfaja is van, amelyeket itt nem sorolunk fel. Más fajok, Magyarországon (még) nem használt fajta nevek: :Diospyros amara :Diospyros argyi :Diospyros bertii :Diospyros chinensis :Diospyros costata :Diospyros kaempferi :Diospyros kaki var. aurantium :Diospyros kaki var. domestica :Diospyros kaki var. elliptica :Diospyros kaki var. kaki :Diospyros kaki var. macrantha :Diospyros kaki var. sahuti :Diospyros kaki var. silvestris :Diospyros lycopersicon :Diospyros mazelii :Diospyros roxburghii :Diospyros schi-tse :Diospyros schitze :Diospyros sinensis :Diospyros sphenophylla :Diospyros trichocarpa :Diospyros wieseneri :Embryopteris kaki |} <br/> </div></div> {{Fajtalisták-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3di1jk744whrphkk0xjuzrpgqyzhknv 3 69302 566993 277889 2026-11-05T12:47:43Z Jcb 16255 566993 wikitext text/x-wiki {{Szerkesztő:KeFe/Üdv}}[[user:KeFe| - Üdv. » KeFe «]] [[Fájl:Kefe.gif|20px]] [[user_vita:KeFe|<small>vitalapom</small>]] 2017. január 17., 03:47 (CET) == Forrás megadása == Szia 1Anyoka! :Nem igazán tudom hogy milyen forrás megadási fület említettél, de a forrás megadásához használhatsz sablont. :Az egyik (mert van több is), a [[Sablon:Forrás|Forrás]], használata: <nowiki>{{forrás| | | | }}</nowiki>, Ezt beillesztheted a szakasz. vagy a lap végére és az üres helyekre beírhatsz szerzőt, könyvcímet/honlapot/kiadót/oldalszámot stb. Ez a sablon a legegyszerűbb, de azért mutatok egy példát is: Így irtam be:<nowiki>{{forrás|Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK|Budapest 2006.|{{ISBN|963-210-038-7}}}}</nowiki> Így jelenik meg:{{forrás|Dr. Bordás Imre és Dr. Tompa Anna: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI MÉRGEK|Budapest 2006.|{{ISBN|963-210-038-7}}}} Remélem tudtam segíteni, ha bármire szükséged van a vitalapomra kattintva megtalálsz 2017. január 20., 21:33 (CET) Ha vitalapra írsz azt a + ra kattintva tedd meg, ekkor kapsz egy szerkesztő ablakot, ahol a felső rubrikába írj be egy címet, majd a szerk lapon írd le az üzenetedet és írd alá! [[user:KeFe| - Üdv. » KeFe «]] [[Fájl:Kefe.gif|20px]] [[user_vita:KeFe|<small>vitalapom</small>]] 2017. január 20., 22:01 (CET) omhmjvlg375ic46gb67wl2wde8g2lnv 0 69466 567032 494123 2026-11-05T19:42:02Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 567032 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 70967 567000 425643 2026-11-05T13:32:08Z Jcb 16255 567000 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Rholly ''', '''Rhollo''' család címerével foglalkozik. ---- Német eredetű család. 1761-től {{Ch|Sárosizsép címere|Sárosizsép}} birtokosai. A 19. században a faluban volt kúriájuk. *Irodalom: Szekrényessy Attila: ''Egy felvidéki kastély hétköznapjai - A sárosizsépi Bujanovics-kastély''. Plectrum kiadó Fülek, 2007. {{ISBN|978-80-89262-07-6}} (Falutörténet, a Rholly és Bujanovics család története) A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]], {{Ch|Soltész címer}} {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] jjw55novjl4ah5gf1lct9hnsya45ee8 0 76982 567007 562095 2026-11-05T13:37:01Z Jcb 16255 567007 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] [[Kategória:Vízhajtó gyógynövények]] {{Növ3-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Ocimum basilicum (Lamiaceae) 02.jpg|thumb|200px|right|Bazsalikom]] [[Fájl:Basilic-spice.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Morzsolt bazsalikom]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ocimum basilicum| -}} {{drog|Basilici herba| }} {{népies| bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors.}} <br /> Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami : {{tartalmaz| 0,02-0,05% illóolaj, 5% cseranyag, glikozida, szaponin, keserűanyag. Illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. }} : {{gyógyhatása| gyomor- és bélhurut ellen; köhögéscsillapító és idegerősítő; torokgyulladásban, mint öblögető. A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák. A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság esetén alkalmazzák. A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.}} {{felhaszn|Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, [[Növények/Natúr gyógytea/Bazsalikom|gyógytea]] készítésére. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. }} {{ellenjav|Terhes nők csak fűszer-menyiségben fogyaszthatják. - Menstruáció elősegítésére használható. - Gyógyszer-mennyiségben csak az orvossal történt megbeszélés szerint alkalmazzuk.}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/Bazsalikom|Natúr gyógytea]]|[[Tanácsok/B/Bazsalikom|Tanácsok]]}} <ref>Reader's Digest: A természet füvészkertje {{ISBN|963-9562-01-7}}</ref> <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 03:29 (CET)}} {{commonskat|Ocimum basilicum|{{SUBPAGENAME}}}} icnehd3rh7n1uu5b8aw2voybq074l9s 0 80449 567038 527920 2026-11-05T20:05:05Z KeFe 20 567038 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {{nutritionalvalue | name=Burgonya (nyers, héjas) | water=75 g | kJ=321 | protein=2 g | carbs=19 g | fat=0.1 g | fiber=2.2 g | starch=15 g | vitA_mg=5 | thiamin_mg=0.08 | riboflavin_mg=0.03 | vitB6_mg=0.25 | vitC_mg=20 | niacin_mg=1.1 | iron_mg=1.8 | calcium_mg=12 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=57 | potassium_mg=421 | sodium_mg=6 | right=1 }} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solanum tuberosum| }} {{drog|Amylum solani| |Ph.Hg.VII.}} {{népies|krumpli, krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).}} *[[Fajtalisták/Burgonyafajták|Burgonyafajták]]‎‎ *[[Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]‎‎ == Burgonya == A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy, de legnagyobb Európában, ahol a legtöbb burgonyát termesztik. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része, Lengyelország, Németország és Franciaország. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, például a burgonyatermesztés aránya, a táplálkozási szokások, az életszínvonal alakulása, az élelmiszer-ellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt, amely a háború vége után kissé nőni kezdett, de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kg-nál. A burgonya élelmiszer-ipari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években, megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása, a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása. '''A fontosabb termékek''' :- a gyorsfagyasztott hasábburgonya, :- a burgonyaszirom, :- a burgonyapehely, :- a burgonyával készült tésztás termékek, stb. '''A burgonya mint élelmiszer''' Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18 % között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Összefoglalva megállapítható, hogy a burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. A burgonya származási helye Közép- és Dél-Amerika, Chile, Peru és Mexikó magas hegyvidéke, ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. Európába a XVII. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. Hazánkba a XVII. század végén került, de termesztésének kezdete csak a XVIII. század végére tehető. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya, amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák. == Gyökérzet == A gumókkal szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek, mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. A gyökérzet nagyobb része [60-80 %-a] a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. == Szár == A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Általában a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ, hogy több, vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja. A burgonya szára elágazódó, dudvás szár, belőle alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és földalatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú, de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg, amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak. A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek, majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. == Levelek == A burgonya levelei páratlanul szárnyalt, összetett levélzetet alkotnak, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg. == Virágzat == A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez, amely a szárak csúcsán fejlődik ki, de nem minden szár hoz virágot. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám /5 sziromlevél, 5 porzó/. A sziromlevelek színe - fajtától függően - fehér, sárgásfehér, lila, vöröses lila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszínű. A virág színe is fontos fajtabélyeg. == Termés == A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb. A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felőli harmadban található. A rügyek a gumó felszínén - fajtától függően - sekélyen, közép-mélyen, vagy mélyen helyezkednek el. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik. A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből. '''Az alsó rész''' :- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb. '''A középső részé''' :- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben. '''A felső rész''' :- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. A gumót héj borítja, amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg. A héj felszíne is fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín, a hússzín, a gumó alak és a nagyság. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszínű, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemző gumó alakok gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak. == A burgonyagumó kémiai összetétele == A fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. Legnagyobb különbségek a szárazanyag- és a keményítőtartalomban vannak. A szárazanyag legnagyobb része keményítő, de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok /pektin, hemicellulóz, stb./ és oldható szénhidrátok - cukrok - is találhatók. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%, a fehérjetartalom pedig 0,7-4,6 között váltakozik. A fehérje biológiailag csaknem teljes értékű fehérje. A burgonyagumó kisebb menyiségekben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin/ is előfordul, de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségtől, talajhőmérséklettől, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. == Éghajlatigény == A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten /-1, -2 °C/ a lombozata károsodik, a magas /+26-28 °C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben /Szolnok, Hajdu-Bihar, stb./ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. == Talajigény == A burgonya - az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével - szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag-ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak /pH 6-7/. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon - vályogos homokon és homokos vályogon - terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával - okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással - érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. == Vetésváltás == A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után - monokultúrában - ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó, magtermő here stb.) után is, bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények - kalászosok - következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. a cukorrépa, valamint azok a növények, amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak, pl. a magnak termesztett csillagfürt, a dohány és a paradicsom. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. == Tápanyagigény és trágyázás == A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez - tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek - megfelelő trágyázásra van szükség. == Tápanyagigény == A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A burgonya fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. == Nitrogén == A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. == Foszfor == A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. == Kálium == A burgonya káliumigényes növény. A kálium - a termés növelésén kívül - hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. == Magnézium == Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. == Nyomelemek == A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. == Trágyázás == A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. == Szervestrágyázás == A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istálló trágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. == Istállótrágyázás == A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb, tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell - a humusztartalomtól függően - 25-35 t/ha, lazább talajokon kevesebb - 20-30 t/ha - istállótrágya is elég. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. /Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. részletesebben a cukorrépánál./ == Zöldtrágyázás == Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istálló trágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehér mustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében - augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket - a növények teljes kifejlődése után - amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. == Műtrágyázás == A burgonya harmonikus tápanyagellátása - a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya - műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos, vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3,5-7 kg N, 2-5 kg P2O5, és 6-10 kg K2O, amely 11,5-22 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg, ahol a tápelemek aránya 1:0,7:1,6 körül alakul. == Ültetési idő == Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. Az ültetés akkor kezdhető meg, ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. Ez országrészenként eltérő időben következik be. Általában az a helyes, ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. == Tenyészterület, sor- és növénytávolság == A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. A tenyészterület nagyságát - a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot - a termesztési cél, a fajták tenyészterület igénye, az éghajlat, a talajok tápanyag ellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg, de befolyással van rá az öntözés is. == Sortávolság == A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük. A háztáji gazdaságokban, rendszerint a művelési módoktól függően, 60-70 cm-es a sortávolság. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. == Állománysűrűség == Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód, ezért az állománysűrűség - tőszám/ha - csak a tőtávolsággal szabályozható. A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos, mert a gazdaságos nettó termés biztosításában - egyéb tényezők mellett - az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. Az étkezési burgonya termesztésekor - a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően - 40-50 ezer gumó/ha ültetése javasolható, ahol a tenyészterület nagysága - fajtától függően - 0,20-0,25 m2 körül alakul. Ez átlagos hajtásszám alapján kb. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 ha-on. Vetőburgonya termesztésekor - a közepes nagyságú gumók növelése céljából - a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. == Ültetési mód == A burgonya ültethető kézzel és géppel. Kézzel, kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt a barázdás ültetés is, ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. == Ültetési mélység == Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása, mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége, az ültetési és betakarításmód, valamint az ültetési idő. Kézi ültetésnél homokos talajon 10-12 cm, kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk, mint pl. nyári ültetéskor. == Növényápolás == A burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a vegyszeres gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. Mechanikai ápolás. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. A mechanikai ápolás: gyomirtásból, talajporhanyításból és töltögetésből áll. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás, a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat, általában csak egyszer van rájuk szükség. == Töltögetés == A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés, mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. A gyomok irtása miatt az a helyes, ha többször - kétszer, háromszor - és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A töltögetést akkor célszerű elkezdeni, amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni, mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. == Vegyszeres gyomirtás == A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtó szerek és kombinációk megválasztása, stb. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. == Öntözés == A burgonya öntözése nagyon gazdaságos, a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. A öntözés olyan agrotechnikai módszer, amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó, amely függ a növény fejlődési fázisától, az időjárástól és a talajok víztartalmától. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van, de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak, és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. A csapadékhiány pótlására, és nagy termések eléréséhez kb. 150-200 mm öntözővízre van szükség. A burgonya általában a többszöri /4-5/, kisebb vízmennyiségekkel /30-40 mm/ végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát. == Betakarítás és tárolás == A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - megfelelő tároló helyekre van szükség. == Betakarítás == A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonya kiszedőgép /Kálló-3/, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók. == Tárolás == '''A tárolás célja''': a tárolás ideje 4-7 hónap alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátló szerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugat-európai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USA-ban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. == A tárolásra való előkészítése == A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak áruburgonya és vetőgumó/ és a felhasználásnak - étkezési és élelmiszer ipari, stb. - megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. == Tárolási módok == Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos - kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagy-prizmás tárolás. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum tuberosum|{{SUBPAGENAME}}}} 3cblbz5v8va5j8lqn9rqfvgz7snebtp 567039 567038 2026-11-05T20:09:41Z KeFe 20 567039 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {{nutritionalvalue | name=Burgonya (nyers, héjas) | water=75 g | kJ=321 | protein=2 g | carbs=19 g | fat=0.1 g | fiber=2.2 g | starch=15 g | vitA_mg=5 | thiamin_mg=0.08 | riboflavin_mg=0.03 | vitB6_mg=0.25 | vitC_mg=20 | niacin_mg=1.1 | iron_mg=1.8 | calcium_mg=12 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=57 | potassium_mg=421 | sodium_mg=6 | right=1 }} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solanum tuberosum| }} {{drog|Amylum solani| |Ph.Hg.VII.}} {{népies|krumpli, krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).}} *[[Fajtalisták/Burgonyafajták|Burgonyafajták]]‎‎ *[[Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]‎‎ [[Fájl:Irrigation Potato farming, along side River Kaduna, Kaduna city, Nigeria. 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] == Burgonya == A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy, de legnagyobb Európában, ahol a legtöbb burgonyát termesztik. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része, Lengyelország, Németország és Franciaország. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, például a burgonyatermesztés aránya, a táplálkozási szokások, az életszínvonal alakulása, az élelmiszer-ellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt, amely a háború vége után kissé nőni kezdett, de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kg-nál. A burgonya élelmiszer-ipari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években, megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása, a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása. '''A fontosabb termékek''' :- a gyorsfagyasztott hasábburgonya, :- a burgonyaszirom, :- a burgonyapehely, :- a burgonyával készült tésztás termékek, stb. '''A burgonya mint élelmiszer''' Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18 % között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Összefoglalva megállapítható, hogy a burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. A burgonya származási helye Közép- és Dél-Amerika, Chile, Peru és Mexikó magas hegyvidéke, ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. Európába a XVII. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. Hazánkba a XVII. század végén került, de termesztésének kezdete csak a XVIII. század végére tehető. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya, amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák. == Gyökérzet == A gumókkal szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek, mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. A gyökérzet nagyobb része [60-80 %-a] a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. == Szár == A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Általában a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ, hogy több, vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja. A burgonya szára elágazódó, dudvás szár, belőle alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és földalatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú, de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg, amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak. A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek, majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. == Levelek == A burgonya levelei páratlanul szárnyalt, összetett levélzetet alkotnak, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg. == Virágzat == A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez, amely a szárak csúcsán fejlődik ki, de nem minden szár hoz virágot. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám /5 sziromlevél, 5 porzó/. A sziromlevelek színe - fajtától függően - fehér, sárgásfehér, lila, vöröses lila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszínű. A virág színe is fontos fajtabélyeg. == Termés == A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb. A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felőli harmadban található. A rügyek a gumó felszínén - fajtától függően - sekélyen, közép-mélyen, vagy mélyen helyezkednek el. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik. A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből. '''Az alsó rész''' :- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb. '''A középső részé''' :- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben. '''A felső rész''' :- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. A gumót héj borítja, amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg. A héj felszíne is fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín, a hússzín, a gumó alak és a nagyság. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszínű, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemző gumó alakok gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak. == A burgonyagumó kémiai összetétele == A fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. Legnagyobb különbségek a szárazanyag- és a keményítőtartalomban vannak. A szárazanyag legnagyobb része keményítő, de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok /pektin, hemicellulóz, stb./ és oldható szénhidrátok - cukrok - is találhatók. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%, a fehérjetartalom pedig 0,7-4,6 között váltakozik. A fehérje biológiailag csaknem teljes értékű fehérje. A burgonyagumó kisebb menyiségekben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin/ is előfordul, de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségtől, talajhőmérséklettől, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. == Éghajlatigény == A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten /-1, -2 °C/ a lombozata károsodik, a magas /+26-28 °C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben /Szolnok, Hajdu-Bihar, stb./ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. == Talajigény == A burgonya - az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével - szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag-ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak /pH 6-7/. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon - vályogos homokon és homokos vályogon - terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával - okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással - érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. == Vetésváltás == A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után - monokultúrában - ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó, magtermő here stb.) után is, bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények - kalászosok - következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. a cukorrépa, valamint azok a növények, amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak, pl. a magnak termesztett csillagfürt, a dohány és a paradicsom. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. == Tápanyagigény és trágyázás == A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez - tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek - megfelelő trágyázásra van szükség. == Tápanyagigény == A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A burgonya fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. == Nitrogén == A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. == Foszfor == A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. == Kálium == A burgonya káliumigényes növény. A kálium - a termés növelésén kívül - hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. == Magnézium == Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. == Nyomelemek == A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. == Trágyázás == A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. == Szervestrágyázás == A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istálló trágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. == Istállótrágyázás == A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb, tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell - a humusztartalomtól függően - 25-35 t/ha, lazább talajokon kevesebb - 20-30 t/ha - istállótrágya is elég. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. /Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. részletesebben a cukorrépánál./ == Zöldtrágyázás == Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istálló trágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehér mustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében - augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket - a növények teljes kifejlődése után - amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. == Műtrágyázás == A burgonya harmonikus tápanyagellátása - a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya - műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos, vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3,5-7 kg N, 2-5 kg P2O5, és 6-10 kg K2O, amely 11,5-22 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg, ahol a tápelemek aránya 1:0,7:1,6 körül alakul. == Ültetési idő == Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. Az ültetés akkor kezdhető meg, ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. Ez országrészenként eltérő időben következik be. Általában az a helyes, ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. == Tenyészterület, sor- és növénytávolság == A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. A tenyészterület nagyságát - a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot - a termesztési cél, a fajták tenyészterület igénye, az éghajlat, a talajok tápanyag ellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg, de befolyással van rá az öntözés is. == Sortávolság == A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük. A háztáji gazdaságokban, rendszerint a művelési módoktól függően, 60-70 cm-es a sortávolság. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. == Állománysűrűség == Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód, ezért az állománysűrűség - tőszám/ha - csak a tőtávolsággal szabályozható. A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos, mert a gazdaságos nettó termés biztosításában - egyéb tényezők mellett - az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. Az étkezési burgonya termesztésekor - a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően - 40-50 ezer gumó/ha ültetése javasolható, ahol a tenyészterület nagysága - fajtától függően - 0,20-0,25 m2 körül alakul. Ez átlagos hajtásszám alapján kb. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 ha-on. Vetőburgonya termesztésekor - a közepes nagyságú gumók növelése céljából - a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. == Ültetési mód == A burgonya ültethető kézzel és géppel. Kézzel, kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt a barázdás ültetés is, ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. == Ültetési mélység == Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása, mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége, az ültetési és betakarításmód, valamint az ültetési idő. Kézi ültetésnél homokos talajon 10-12 cm, kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk, mint pl. nyári ültetéskor. == Növényápolás == A burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a vegyszeres gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. Mechanikai ápolás. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. A mechanikai ápolás: gyomirtásból, talajporhanyításból és töltögetésből áll. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás, a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat, általában csak egyszer van rájuk szükség. == Töltögetés == A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés, mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. A gyomok irtása miatt az a helyes, ha többször - kétszer, háromszor - és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A töltögetést akkor célszerű elkezdeni, amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni, mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. == Vegyszeres gyomirtás == A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtó szerek és kombinációk megválasztása, stb. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. == Öntözés == A burgonya öntözése nagyon gazdaságos, a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. A öntözés olyan agrotechnikai módszer, amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó, amely függ a növény fejlődési fázisától, az időjárástól és a talajok víztartalmától. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van, de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak, és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. A csapadékhiány pótlására, és nagy termések eléréséhez kb. 150-200 mm öntözővízre van szükség. A burgonya általában a többszöri /4-5/, kisebb vízmennyiségekkel /30-40 mm/ végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát. == Betakarítás és tárolás == A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - megfelelő tároló helyekre van szükség. == Betakarítás == A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonya kiszedőgép /Kálló-3/, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók. == Tárolás == '''A tárolás célja''': a tárolás ideje 4-7 hónap alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátló szerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugat-európai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USA-ban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. == A tárolásra való előkészítése == A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak áruburgonya és vetőgumó/ és a felhasználásnak - étkezési és élelmiszer ipari, stb. - megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. == Tárolási módok == Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos - kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagy-prizmás tárolás. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum tuberosum|{{SUBPAGENAME}}}} tgvwy6exnbrrnhkspjp2t1hzuxeosh2 567040 567039 2026-11-05T20:13:06Z KeFe 20 567040 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Irrigation Potato farming, along side River Kaduna, Kaduna city, Nigeria. 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelschaufel.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelturm.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kennebec1171.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kentang veg.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{nutritionalvalue | name=Burgonya (nyers, héjas) | water=75 g | kJ=321 | protein=2 g | carbs=19 g | fat=0.1 g | fiber=2.2 g | starch=15 g | vitA_mg=5 | thiamin_mg=0.08 | riboflavin_mg=0.03 | vitB6_mg=0.25 | vitC_mg=20 | niacin_mg=1.1 | iron_mg=1.8 | calcium_mg=12 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=57 | potassium_mg=421 | sodium_mg=6 | right=1 }} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solanum tuberosum| }} {{drog|Amylum solani| |Ph.Hg.VII.}} {{népies|krumpli, krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).}} *[[Fajtalisták/Burgonyafajták|Burgonyafajták]]‎‎ *[[Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]‎‎ == Burgonya == A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy, de legnagyobb Európában, ahol a legtöbb burgonyát termesztik. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része, Lengyelország, Németország és Franciaország. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, például a burgonyatermesztés aránya, a táplálkozási szokások, az életszínvonal alakulása, az élelmiszer-ellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt, amely a háború vége után kissé nőni kezdett, de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kg-nál. A burgonya élelmiszer-ipari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években, megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása, a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása. '''A fontosabb termékek''' :- a gyorsfagyasztott hasábburgonya, :- a burgonyaszirom, :- a burgonyapehely, :- a burgonyával készült tésztás termékek, stb. '''A burgonya mint élelmiszer''' Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18 % között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Összefoglalva megállapítható, hogy a burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. A burgonya származási helye Közép- és Dél-Amerika, Chile, Peru és Mexikó magas hegyvidéke, ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. Európába a XVII. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. Hazánkba a XVII. század végén került, de termesztésének kezdete csak a XVIII. század végére tehető. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya, amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák. == Gyökérzet == A gumókkal szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek, mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. A gyökérzet nagyobb része [60-80 %-a] a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. == Szár == A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Általában a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ, hogy több, vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja. A burgonya szára elágazódó, dudvás szár, belőle alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és földalatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú, de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg, amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak. A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek, majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. == Levelek == A burgonya levelei páratlanul szárnyalt, összetett levélzetet alkotnak, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg. == Virágzat == A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez, amely a szárak csúcsán fejlődik ki, de nem minden szár hoz virágot. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám /5 sziromlevél, 5 porzó/. A sziromlevelek színe - fajtától függően - fehér, sárgásfehér, lila, vöröses lila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszínű. A virág színe is fontos fajtabélyeg. == Termés == A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb. A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felőli harmadban található. A rügyek a gumó felszínén - fajtától függően - sekélyen, közép-mélyen, vagy mélyen helyezkednek el. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik. A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből. '''Az alsó rész''' :- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb. '''A középső részé''' :- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben. '''A felső rész''' :- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. A gumót héj borítja, amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg. A héj felszíne is fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín, a hússzín, a gumó alak és a nagyság. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszínű, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemző gumó alakok gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak. == A burgonyagumó kémiai összetétele == A fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. Legnagyobb különbségek a szárazanyag- és a keményítőtartalomban vannak. A szárazanyag legnagyobb része keményítő, de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok /pektin, hemicellulóz, stb./ és oldható szénhidrátok - cukrok - is találhatók. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%, a fehérjetartalom pedig 0,7-4,6 között váltakozik. A fehérje biológiailag csaknem teljes értékű fehérje. A burgonyagumó kisebb menyiségekben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin/ is előfordul, de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségtől, talajhőmérséklettől, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. == Éghajlatigény == A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten /-1, -2 °C/ a lombozata károsodik, a magas /+26-28 °C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben /Szolnok, Hajdu-Bihar, stb./ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. == Talajigény == A burgonya - az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével - szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag-ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak /pH 6-7/. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon - vályogos homokon és homokos vályogon - terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával - okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással - érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. == Vetésváltás == A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után - monokultúrában - ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó, magtermő here stb.) után is, bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények - kalászosok - következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. a cukorrépa, valamint azok a növények, amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak, pl. a magnak termesztett csillagfürt, a dohány és a paradicsom. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. == Tápanyagigény és trágyázás == A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez - tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek - megfelelő trágyázásra van szükség. == Tápanyagigény == A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A burgonya fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. == Nitrogén == A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. == Foszfor == A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. == Kálium == A burgonya káliumigényes növény. A kálium - a termés növelésén kívül - hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. == Magnézium == Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. == Nyomelemek == A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. == Trágyázás == A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. == Szervestrágyázás == A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istálló trágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. == Istállótrágyázás == A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb, tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell - a humusztartalomtól függően - 25-35 t/ha, lazább talajokon kevesebb - 20-30 t/ha - istállótrágya is elég. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. /Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. részletesebben a cukorrépánál./ == Zöldtrágyázás == Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istálló trágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehér mustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében - augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket - a növények teljes kifejlődése után - amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. == Műtrágyázás == A burgonya harmonikus tápanyagellátása - a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya - műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos, vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3,5-7 kg N, 2-5 kg P2O5, és 6-10 kg K2O, amely 11,5-22 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg, ahol a tápelemek aránya 1:0,7:1,6 körül alakul. == Ültetési idő == Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. Az ültetés akkor kezdhető meg, ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. Ez országrészenként eltérő időben következik be. Általában az a helyes, ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. == Tenyészterület, sor- és növénytávolság == A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. A tenyészterület nagyságát - a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot - a termesztési cél, a fajták tenyészterület igénye, az éghajlat, a talajok tápanyag ellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg, de befolyással van rá az öntözés is. == Sortávolság == A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük. A háztáji gazdaságokban, rendszerint a művelési módoktól függően, 60-70 cm-es a sortávolság. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. == Állománysűrűség == Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód, ezért az állománysűrűség - tőszám/ha - csak a tőtávolsággal szabályozható. A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos, mert a gazdaságos nettó termés biztosításában - egyéb tényezők mellett - az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. Az étkezési burgonya termesztésekor - a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően - 40-50 ezer gumó/ha ültetése javasolható, ahol a tenyészterület nagysága - fajtától függően - 0,20-0,25 m2 körül alakul. Ez átlagos hajtásszám alapján kb. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 ha-on. Vetőburgonya termesztésekor - a közepes nagyságú gumók növelése céljából - a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. == Ültetési mód == A burgonya ültethető kézzel és géppel. Kézzel, kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt a barázdás ültetés is, ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. == Ültetési mélység == Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása, mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége, az ültetési és betakarításmód, valamint az ültetési idő. Kézi ültetésnél homokos talajon 10-12 cm, kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk, mint pl. nyári ültetéskor. == Növényápolás == A burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a vegyszeres gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. Mechanikai ápolás. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. A mechanikai ápolás: gyomirtásból, talajporhanyításból és töltögetésből áll. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás, a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat, általában csak egyszer van rájuk szükség. == Töltögetés == A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés, mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. A gyomok irtása miatt az a helyes, ha többször - kétszer, háromszor - és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A töltögetést akkor célszerű elkezdeni, amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni, mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. == Vegyszeres gyomirtás == A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtó szerek és kombinációk megválasztása, stb. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. == Öntözés == A burgonya öntözése nagyon gazdaságos, a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. A öntözés olyan agrotechnikai módszer, amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó, amely függ a növény fejlődési fázisától, az időjárástól és a talajok víztartalmától. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van, de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak, és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. A csapadékhiány pótlására, és nagy termések eléréséhez kb. 150-200 mm öntözővízre van szükség. A burgonya általában a többszöri /4-5/, kisebb vízmennyiségekkel /30-40 mm/ végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát. == Betakarítás és tárolás == A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - megfelelő tároló helyekre van szükség. == Betakarítás == A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonya kiszedőgép /Kálló-3/, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók. == Tárolás == '''A tárolás célja''': a tárolás ideje 4-7 hónap alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátló szerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugat-európai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USA-ban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. == A tárolásra való előkészítése == A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak áruburgonya és vetőgumó/ és a felhasználásnak - étkezési és élelmiszer ipari, stb. - megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. == Tárolási módok == Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos - kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagy-prizmás tárolás. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum tuberosum|{{SUBPAGENAME}}}} nx5i2c4f2slhwmcxmub3seeh741kdvg 567041 567040 2026-11-05T20:15:02Z KeFe 20 567041 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:234 Solanum tuberosum L.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Irrigation Potato farming, along side River Kaduna, Kaduna city, Nigeria. 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelschaufel.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelturm.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kennebec1171.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kentang veg.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{nutritionalvalue | name=Burgonya (nyers, héjas) | water=75 g | kJ=321 | protein=2 g | carbs=19 g | fat=0.1 g | fiber=2.2 g | starch=15 g | vitA_mg=5 | thiamin_mg=0.08 | riboflavin_mg=0.03 | vitB6_mg=0.25 | vitC_mg=20 | niacin_mg=1.1 | iron_mg=1.8 | calcium_mg=12 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=57 | potassium_mg=421 | sodium_mg=6 | right=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solanum tuberosum| }} {{drog|Amylum solani| |Ph.Hg.VII.}} {{népies|krumpli, krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).}} *[[Fajtalisták/Burgonyafajták|Burgonyafajták]]‎‎ *[[Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]‎‎ == Burgonya == A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy, de legnagyobb Európában, ahol a legtöbb burgonyát termesztik. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része, Lengyelország, Németország és Franciaország. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, például a burgonyatermesztés aránya, a táplálkozási szokások, az életszínvonal alakulása, az élelmiszer-ellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt, amely a háború vége után kissé nőni kezdett, de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kg-nál. A burgonya élelmiszer-ipari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években, megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása, a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása. '''A fontosabb termékek''' :- a gyorsfagyasztott hasábburgonya, :- a burgonyaszirom, :- a burgonyapehely, :- a burgonyával készült tésztás termékek, stb. '''A burgonya mint élelmiszer''' Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18 % között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Összefoglalva megállapítható, hogy a burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. A burgonya származási helye Közép- és Dél-Amerika, Chile, Peru és Mexikó magas hegyvidéke, ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. Európába a XVII. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. Hazánkba a XVII. század végén került, de termesztésének kezdete csak a XVIII. század végére tehető. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya, amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák. == Gyökérzet == A gumókkal szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek, mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. A gyökérzet nagyobb része [60-80 %-a] a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. == Szár == A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Általában a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ, hogy több, vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja. A burgonya szára elágazódó, dudvás szár, belőle alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és földalatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú, de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg, amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak. A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek, majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. == Levelek == A burgonya levelei páratlanul szárnyalt, összetett levélzetet alkotnak, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg. == Virágzat == A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez, amely a szárak csúcsán fejlődik ki, de nem minden szár hoz virágot. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám /5 sziromlevél, 5 porzó/. A sziromlevelek színe - fajtától függően - fehér, sárgásfehér, lila, vöröses lila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszínű. A virág színe is fontos fajtabélyeg. == Termés == A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb. A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felőli harmadban található. A rügyek a gumó felszínén - fajtától függően - sekélyen, közép-mélyen, vagy mélyen helyezkednek el. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik. A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből. '''Az alsó rész''' :- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb. '''A középső részé''' :- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben. '''A felső rész''' :- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. A gumót héj borítja, amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg. A héj felszíne is fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín, a hússzín, a gumó alak és a nagyság. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszínű, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemző gumó alakok gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak. == A burgonyagumó kémiai összetétele == A fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. Legnagyobb különbségek a szárazanyag- és a keményítőtartalomban vannak. A szárazanyag legnagyobb része keményítő, de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok /pektin, hemicellulóz, stb./ és oldható szénhidrátok - cukrok - is találhatók. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%, a fehérjetartalom pedig 0,7-4,6 között váltakozik. A fehérje biológiailag csaknem teljes értékű fehérje. A burgonyagumó kisebb menyiségekben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin/ is előfordul, de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségtől, talajhőmérséklettől, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. == Éghajlatigény == A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten /-1, -2 °C/ a lombozata károsodik, a magas /+26-28 °C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben /Szolnok, Hajdu-Bihar, stb./ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. == Talajigény == A burgonya - az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével - szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag-ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak /pH 6-7/. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon - vályogos homokon és homokos vályogon - terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával - okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással - érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. == Vetésváltás == A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után - monokultúrában - ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó, magtermő here stb.) után is, bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények - kalászosok - következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. a cukorrépa, valamint azok a növények, amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak, pl. a magnak termesztett csillagfürt, a dohány és a paradicsom. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. == Tápanyagigény és trágyázás == A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez - tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek - megfelelő trágyázásra van szükség. == Tápanyagigény == A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A burgonya fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. == Nitrogén == A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. == Foszfor == A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. == Kálium == A burgonya káliumigényes növény. A kálium - a termés növelésén kívül - hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. == Magnézium == Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. == Nyomelemek == A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. == Trágyázás == A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. == Szervestrágyázás == A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istálló trágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. == Istállótrágyázás == A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb, tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell - a humusztartalomtól függően - 25-35 t/ha, lazább talajokon kevesebb - 20-30 t/ha - istállótrágya is elég. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. /Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. részletesebben a cukorrépánál./ == Zöldtrágyázás == Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istálló trágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehér mustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében - augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket - a növények teljes kifejlődése után - amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. == Műtrágyázás == A burgonya harmonikus tápanyagellátása - a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya - műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos, vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3,5-7 kg N, 2-5 kg P2O5, és 6-10 kg K2O, amely 11,5-22 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg, ahol a tápelemek aránya 1:0,7:1,6 körül alakul. == Ültetési idő == Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. Az ültetés akkor kezdhető meg, ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. Ez országrészenként eltérő időben következik be. Általában az a helyes, ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. == Tenyészterület, sor- és növénytávolság == A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. A tenyészterület nagyságát - a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot - a termesztési cél, a fajták tenyészterület igénye, az éghajlat, a talajok tápanyag ellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg, de befolyással van rá az öntözés is. == Sortávolság == A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük. A háztáji gazdaságokban, rendszerint a művelési módoktól függően, 60-70 cm-es a sortávolság. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. == Állománysűrűség == Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód, ezért az állománysűrűség - tőszám/ha - csak a tőtávolsággal szabályozható. A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos, mert a gazdaságos nettó termés biztosításában - egyéb tényezők mellett - az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. Az étkezési burgonya termesztésekor - a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően - 40-50 ezer gumó/ha ültetése javasolható, ahol a tenyészterület nagysága - fajtától függően - 0,20-0,25 m2 körül alakul. Ez átlagos hajtásszám alapján kb. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 ha-on. Vetőburgonya termesztésekor - a közepes nagyságú gumók növelése céljából - a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. == Ültetési mód == A burgonya ültethető kézzel és géppel. Kézzel, kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt a barázdás ültetés is, ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. == Ültetési mélység == Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása, mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége, az ültetési és betakarításmód, valamint az ültetési idő. Kézi ültetésnél homokos talajon 10-12 cm, kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk, mint pl. nyári ültetéskor. == Növényápolás == A burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a vegyszeres gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. Mechanikai ápolás. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. A mechanikai ápolás: gyomirtásból, talajporhanyításból és töltögetésből áll. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás, a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat, általában csak egyszer van rájuk szükség. == Töltögetés == A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés, mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. A gyomok irtása miatt az a helyes, ha többször - kétszer, háromszor - és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A töltögetést akkor célszerű elkezdeni, amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni, mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. == Vegyszeres gyomirtás == A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtó szerek és kombinációk megválasztása, stb. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. == Öntözés == A burgonya öntözése nagyon gazdaságos, a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. A öntözés olyan agrotechnikai módszer, amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó, amely függ a növény fejlődési fázisától, az időjárástól és a talajok víztartalmától. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van, de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak, és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. A csapadékhiány pótlására, és nagy termések eléréséhez kb. 150-200 mm öntözővízre van szükség. A burgonya általában a többszöri /4-5/, kisebb vízmennyiségekkel /30-40 mm/ végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát. == Betakarítás és tárolás == A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - megfelelő tároló helyekre van szükség. == Betakarítás == A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonya kiszedőgép /Kálló-3/, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók. == Tárolás == '''A tárolás célja''': a tárolás ideje 4-7 hónap alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátló szerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugat-európai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USA-ban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. == A tárolásra való előkészítése == A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak áruburgonya és vetőgumó/ és a felhasználásnak - étkezési és élelmiszer ipari, stb. - megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. == Tárolási módok == Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos - kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagy-prizmás tárolás. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum tuberosum|{{SUBPAGENAME}}}} 20ku6fane8f3vr1kqo9pqrethcelxgt 567042 567041 2026-11-05T20:23:11Z KeFe 20 567042 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] [[Kategória:Takarmánynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:234 Solanum tuberosum L.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Irrigation Potato farming, along side River Kaduna, Kaduna city, Nigeria. 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelturm.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kennebec1171.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kentang veg.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Honey bee on potato blossom.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Potato flower (18930855246).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Solanum tuberosum 15-p.bot-solana.tuber-24.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Solanum tuberosum 15-p.bot-solana.tuber-33.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kartoffelschaufel.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{nutritionalvalue | name=Burgonya (nyers, héjas) | water=75 g | kJ=321 | protein=2 g | carbs=19 g | fat=0.1 g | fiber=2.2 g | starch=15 g | vitA_mg=5 | thiamin_mg=0.08 | riboflavin_mg=0.03 | vitB6_mg=0.25 | vitC_mg=20 | niacin_mg=1.1 | iron_mg=1.8 | calcium_mg=12 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=57 | potassium_mg=421 | sodium_mg=6 | right=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solanum tuberosum| }} {{drog|Amylum solani| |Ph.Hg.VII.}} {{népies|krumpli, krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).}} *[[Fajtalisták/Burgonyafajták|Burgonyafajták]]‎‎ *[[Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]‎‎ == Burgonya == A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására egyaránt alkalmas, ugyanakkor az élelmiszeripar, a keményítő- és szeszgyártás, valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza, hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy, de legnagyobb Európában, ahol a legtöbb burgonyát termesztik. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része, Lengyelország, Németország és Franciaország. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, például a burgonyatermesztés aránya, a táplálkozási szokások, az életszínvonal alakulása, az élelmiszer-ellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt, amely a háború vége után kissé nőni kezdett, de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kg-nál. A burgonya élelmiszer-ipari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években, megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása, a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása. '''A fontosabb termékek''' :- a gyorsfagyasztott hasábburgonya, :- a burgonyaszirom, :- a burgonyapehely, :- a burgonyával készült tésztás termékek, stb. '''A burgonya mint élelmiszer''' Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18 % között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Összefoglalva megállapítható, hogy a burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. A burgonya származási helye Közép- és Dél-Amerika, Chile, Peru és Mexikó magas hegyvidéke, ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. Európába a XVII. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. Hazánkba a XVII. század végén került, de termesztésének kezdete csak a XVIII. század végére tehető. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya, amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák. == Gyökérzet == A gumókkal szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret, ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek, mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. A gyökérzet nagyobb része [60-80 %-a] a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. == Szár == A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Általában a fajtától, a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ, hogy több, vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja. A burgonya szára elágazódó, dudvás szár, belőle alakul ki a burgonyabokor. A szárnak föld feletti és földalatti része van. A föld feletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú, de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg, amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak. A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek, majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. == Levelek == A burgonya levelei páratlanul szárnyalt, összetett levélzetet alkotnak, ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak, mint az oldallevelek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát, amelynek nagysága és habitusa, színe és állása, valamint a levelek alakja, színe és nagysága fontos fajtabélyeg. == Virágzat == A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez, amely a szárak csúcsán fejlődik ki, de nem minden szár hoz virágot. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám /5 sziromlevél, 5 porzó/. A sziromlevelek színe - fajtától függően - fehér, sárgásfehér, lila, vöröses lila, kékeslila, sötétlila vagy rózsaszínű. A virág színe is fontos fajtabélyeg. == Termés == A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb. A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felőli harmadban található. A rügyek a gumó felszínén - fajtától függően - sekélyen, közép-mélyen, vagy mélyen helyezkednek el. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik. A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből. '''Az alsó rész''' :- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb. '''A középső részé''' :- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben. '''A felső rész''' :- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. A gumót héj borítja, amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg. A héj felszíne is fajtabélyeg. A gumó felszíne lehet sima, érdes és hálózatos. A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín, a hússzín, a gumó alak és a nagyság. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér, sárga, okkersárga, rózsaszínű, vöröses és tarka vagy foltos. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik. A jellemző gumó alakok gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak. == A burgonyagumó kémiai összetétele == A fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. Legnagyobb különbségek a szárazanyag- és a keményítőtartalomban vannak. A szárazanyag legnagyobb része keményítő, de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok /pektin, hemicellulóz, stb./ és oldható szénhidrátok - cukrok - is találhatók. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%, a fehérjetartalom pedig 0,7-4,6 között váltakozik. A fehérje biológiailag csaknem teljes értékű fehérje. A burgonyagumó kisebb menyiségekben tartalmaz még: szerves savakat, ásványi anyagokat és vitaminokat /C, B1 és B2/. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid /solanin/ is előfordul, de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül. A nyugalmi állapot hossza a fajtától, gumóérettségtől, talajhőmérséklettől, nedvességtartalomtól, valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. == Éghajlatigény == A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten /-1, -2 °C/ a lombozata károsodik, a magas /+26-28 °C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben /Szolnok, Hajdu-Bihar, stb./ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. == Talajigény == A burgonya - az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével - szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag-ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak /pH 6-7/. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon - vályogos homokon és homokos vályogon - terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával - okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással - érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. == Vetésváltás == A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után - monokultúrában - ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó, magtermő here stb.) után is, bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények - kalászosok - következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. a cukorrépa, valamint azok a növények, amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak, pl. a magnak termesztett csillagfürt, a dohány és a paradicsom. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. == Tápanyagigény és trágyázás == A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez - tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek - megfelelő trágyázásra van szükség. == Tápanyagigény == A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A burgonya fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0,5 kg N, 0,2 kg P2O5, 0,9 kg K2O vagyis 1,6 kg vegyes - NPK - hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,8 körül van. == Nitrogén == A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. == Foszfor == A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. == Kálium == A burgonya káliumigényes növény. A kálium - a termés növelésén kívül - hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. == Magnézium == Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. == Nyomelemek == A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. == Trágyázás == A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. == Szervestrágyázás == A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istálló trágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. == Istállótrágyázás == A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb, tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell - a humusztartalomtól függően - 25-35 t/ha, lazább talajokon kevesebb - 20-30 t/ha - istállótrágya is elég. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. /Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. részletesebben a cukorrépánál./ == Zöldtrágyázás == Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istálló trágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehér mustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében - augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket - a növények teljes kifejlődése után - amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. == Műtrágyázás == A burgonya harmonikus tápanyagellátása - a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya - műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos, vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3,5-7 kg N, 2-5 kg P2O5, és 6-10 kg K2O, amely 11,5-22 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg, ahol a tápelemek aránya 1:0,7:1,6 körül alakul. == Ültetési idő == Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. Az ültetés akkor kezdhető meg, ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. Ez országrészenként eltérő időben következik be. Általában az a helyes, ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. == Tenyészterület, sor- és növénytávolság == A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. A tenyészterület nagyságát - a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot - a termesztési cél, a fajták tenyészterület igénye, az éghajlat, a talajok tápanyag ellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg, de befolyással van rá az öntözés is. == Sortávolság == A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük. A háztáji gazdaságokban, rendszerint a művelési módoktól függően, 60-70 cm-es a sortávolság. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. == Állománysűrűség == Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód, ezért az állománysűrűség - tőszám/ha - csak a tőtávolsággal szabályozható. A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos, mert a gazdaságos nettó termés biztosításában - egyéb tényezők mellett - az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. Az étkezési burgonya termesztésekor - a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően - 40-50 ezer gumó/ha ültetése javasolható, ahol a tenyészterület nagysága - fajtától függően - 0,20-0,25 m2 körül alakul. Ez átlagos hajtásszám alapján kb. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 ha-on. Vetőburgonya termesztésekor - a közepes nagyságú gumók növelése céljából - a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. == Ültetési mód == A burgonya ültethető kézzel és géppel. Kézzel, kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt a barázdás ültetés is, ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. == Ültetési mélység == Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása, mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége, az ültetési és betakarításmód, valamint az ültetési idő. Kézi ültetésnél homokos talajon 10-12 cm, kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk, mint pl. nyári ültetéskor. == Növényápolás == A burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással, a töltögetéssel, majd a vegyszeres gyomirtó szerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. Mechanikai ápolás. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. A mechanikai ápolás: gyomirtásból, talajporhanyításból és töltögetésből áll. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás, a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat, általában csak egyszer van rájuk szükség. == Töltögetés == A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés, mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. A gyomok irtása miatt az a helyes, ha többször - kétszer, háromszor - és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A töltögetést akkor célszerű elkezdeni, amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni, mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. == Vegyszeres gyomirtás == A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtó szerek és kombinációk megválasztása, stb. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. == Öntözés == A burgonya öntözése nagyon gazdaságos, a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. A öntözés olyan agrotechnikai módszer, amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó, amely függ a növény fejlődési fázisától, az időjárástól és a talajok víztartalmától. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van, de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak, és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. A csapadékhiány pótlására, és nagy termések eléréséhez kb. 150-200 mm öntözővízre van szükség. A burgonya általában a többszöri /4-5/, kisebb vízmennyiségekkel /30-40 mm/ végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát. == Betakarítás és tárolás == A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - megfelelő tároló helyekre van szükség. == Betakarítás == A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonya kiszedőgép /Kálló-3/, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók. == Tárolás == '''A tárolás célja''': a tárolás ideje 4-7 hónap alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátló szerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugat-európai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USA-ban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. == A tárolásra való előkészítése == A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak áruburgonya és vetőgumó/ és a felhasználásnak - étkezési és élelmiszer ipari, stb. - megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. == Tárolási módok == Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos - kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagy-prizmás tárolás. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solanum tuberosum|{{SUBPAGENAME}}}} gkboaxsa1lu54yz711ebv00gkzbrnvz 0 82256 567033 559312 2026-11-05T19:45:59Z KeFe 20 567033 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növényvédelem]] [[Kategória:Gombabetegségek]] {{Tünet-főcím}} {{Növénybetegségek}} [[Fájl:Synchytridium endobioticum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Burgonyarák]] {{cím2|Burgonyarák}} {{latin|Synchytrium endobioticum|}} Gombabetegség. :Csaknem valamennyi földrészen előforduló kórokozó, amelyet az 1880-as években Dél-Amerikából hoztak be Európába. Zárlati károsító (EPPO A2 lista). A legtöbb európai országban megtalálható. :Hazai előfordulása nem ismert. Legalább 18 patotípusa van, melyek közül az EPPO országokban az 1. patotípus fordul elő elsősorban. Más patotípusok csak a csapadékos, hűvös hegyvidékeken ismertek. :A termesztett növények közül egyedül a burgonya a természetes gazdanövénye, de vad Solanum fajokat is fertőz. A föld feletti részeken nem mindig látható tünet. '''Tünetek''' :A hajtás alsó részén a rügyek helyén zöldes burjánzás figyelhető meg. :A növény a fejlődésben visszamarad. :A föld alatt a gumókezdeményeken és a gumón látható tünet. :A fiatal gumók alaktalanná, szivacsossá válnak. :Az idősebb gumókon csak a rügyeket támadja meg, azok helyén karfiolszerű burjánzás látható. :Hifát nem képez. A gumóban vagy a talajban telel át. :A téli, vastag falú sporangium a talajban akár 30 évig is életképes marad. 8 oC felett bocsátja ki az egycsillós zoospórákat, amelyek nedves körülmények között aktívan mozogva keresik meg a gazdanövényt. :A nyári sporangiumban képződő zoospórák terjesztik a fertőzést a tenyészidőben. :A zoospórák a környezeti tényezőkre érzékenyek, 20 oC felett életképtelenek. :Kedvezőtlen körülmények között a zoospórák fúziójával jön létre a vastag falú áttelelő sporangium. '''Védekezés:''' :– zárlati károsító, megjelenése növény egészségügyi intézkedést von maga után. :– Fertőzött területen burgonyát hosszú ideig nem szabad termeszteni. :– Egyetlen védekezési lehetőség a behurcolás megakadályozása. :– Számos rezisztens – köztük több keszthelyi nemesítésű – fajta ismert. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Synchytrium endobioticum|{{SUBPAGENAME}}}} cp491ay6bxo9v98g07urg8gymp7xecs 0 86821 566999 346507 2026-11-05T13:31:54Z Jcb 16255 566999 wikitext text/x-wiki <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK KEZDETE. --> {| border="0px" bgcolor="white" | valign="bottom" |<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {|style="border:0.1px solid gray; border-top-left-radius:0.5em; border-top-right-radius:0.5em;" bgcolor="#E6E6FA" ![[Címerhatározó|Ch]] <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="darkgray" | colspan="25"| |} {|bgcolor="gray" width="100%" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Határozói kulcs|Hat. kulcsok}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|EGY|EGY <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ|OSZ <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Mutató|Mutató}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |} <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK VÉGE. --> <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div> ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Kolcs nemzetség''' család címerével foglalkozik. ---- A Kolcs nemzetség a magyar lovagkor egyik nemzetsége, mely a 13. század folyamán lépett színre, majd különböző ágai a 14. századra szétváltak, családnevekként kiváltak a nemzetségből. A nemzetség ősi birtoka Kolcsmező. Ebből a nemzetségből származik a {{Ch|Hosszúmezey címer|Hosszúmezey}} család, őse Markalf; az {{Ch|Újfalussy címer|Ujfalusy}} család, őse Péter; a {{Ch|Tussay címer|Tussay}} család, őse Mok és a tussai {{Ch|Bódfi címer|Bódfi}} család, őse Bód.[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolcs_nemzets%C3%A9g] [[Fájl:Kolcs leszármazás.jpg|700px]] *Irodalom: Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408 Magyarország családai CD-ROM. 1999. december {{ISBN|963-85923-9-7}} *Külső hivatkozások: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolcs_nemzets%C3%A9g] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] egapff8vytf99t4ng4kgd36528ehv3o 0 90879 567001 371374 2026-11-05T13:32:21Z Jcb 16255 567001 wikitext text/x-wiki <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK KEZDETE. --> {| border="0px" bgcolor="white" | valign="bottom" |<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {|style="border:0.1px solid gray; border-top-left-radius:0.5em; border-top-right-radius:0.5em;" bgcolor="#E6E6FA" ![[Címerhatározó|Ch]] <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="darkgray" | colspan="25"| |} {|bgcolor="gray" width="100%" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Határozói kulcs|Hat. kulcsok}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|EGY|EGY <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ|OSZ <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Mutató|Mutató}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |} <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK VÉGE. --> <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div> ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Scherffenberg ''' család címerével foglalkozik. ---- ==Scherffenberg de Töckheim== [[Fájl:Scherffenberg János tinnini (1358-1364) püspök címere, Richental 1483.png|thumb|Scherffenberg János tinnini (1358-1364), gurki (1364-1376) püspök címere]] [[Fájl:Scherffenberg címer.png|thumb|Scherffenberg család]] [[Fájl:Gmunden Landschloss Ort - Wappen 9 Scherffenberg.jpg|thumb|A Scherffenberg grófok címere az Ort kastélyból]] [[Fájl:Schärffenberg Grafen.svg|thumb|Scherffenberg grófok, Siebmacher]] '''Kat Lex.:''' Scherffenberg János, de Töckheim (†1376. febr. 29.): megyéspüspök. - Henrik fia, kir. kp., csázmai és zágrábi knk., amikor 1352: aradi prép. és csanádi knk., majd még ez évben esztergomi knk. is. 1353. IV-1357: szentadalberti prép. 1357. IV. 28: nevezte ki VI. Ince pp-ké. 1358. IV. 30-1364. III. 6: tényl. tinnini pp., ekkor a p. áthelyezte a gurki (Karintia) ppi székébe. A MA-ban de Töckheim János a neve és széke 1364. V. 30-1365. XII. 11: üres; utóda 1365. IX. 5: Miklós. T.E. Gams 1873:423. (24.), 278. (25.) (s.v. Toeckheim; 1363-76: gurki pp.) - Eubel I:486, 270. (†1376. II. 29.) - Kollányi 1900:57. - Schem. S-K-S. 1902:9. (24.) (1358-65: tinnini pp.) - Bedy 1938:312. (s.v. Scherfemberg J.) '''Peran:''' Ivan II 1357.- 1[3]64. Podrijetlo Ivana II (Johannesa von Töckheima)34 i dalje je nejasno, on je možda bio mađarski ili njemački plemić.35 Bio je dvorski kapelan mađarskog kralja Ludovika Velikog,36 i zagrebački kanonik. Godine 1358. imenovan je kninskim biskupom, a 1364. godine imenovan je biskupom Gurka (Austria) (06.03.1364.–29.02.1376.).37 Posljednjih godina svog života Johannes je vjerojatno bolovao od bolesti, jer je stalno boravio u Beĉu s liječnicima, 1376. godine umro je u svojoj rezidenciji u Strasbourgu i pokopan je u kolegijalnoj crkvi. Njegov grob nije sačuvan kao ni njegov grb. Mađarski katolički leksikon navodi da je biskup bio roda Scherffenberg.38 Obitelj Schärffenberg je jedana od austrijskih apostolskih obitelji, „Apostelgeschlechter".39 Smatra se da su podrijetlom iz Vojvodstva Frankonije,40 ili da su pripadali kraljevskoj obitelji Agilofingera iz Bavarske i Štajerske. Ime su dobili po utvrdi Sviben grad,41 koju su izgradili markgrofovi Sponheim.42 Blazon grba obitelji Scherffenberg: Na plavom polju zlatna kruna. Iznad štita plemićka kaciga s paunovim perjem u nakitu. Plašt: plavo- zlatni (Sl. 1.).43 34 Johannesa von Töckheima - podatak iz EUBEL-a, Schärffenberg – podatak iz MKL-a<br> 35 GATZ Erwin, Die Bischöfe des Heiligen Römischen Reiches. 1198 bis 1448. Ein biographisches Lexikon. Duncker & Humblot, Berlin 2001, {{ISBN|3-428-10303-3}}.<br> 36 Ludovik I. Veliki (mađ. I. (Nagy) Lajos, polj. Ludwik Węgierski, hrv. Ludovik I., slovaĉki Ľudovít I Veľký) (Višegrad (mađarski: Visegrád), 5. oţujka 1326. - Nagyszombat, 10. rujna 1382.), hrvatsko-ugarski (1342. do 1382.) i poljski kralj (1370. - 1382.) iz dinastije Anžuvinaca.<br> 37 Biskupija Gurk (latinski Dioecesis Gurcensis) je rimokatoliĉka biskupija u crkvenoj pokrajini Salzburg (Austrija). Obuhvaćala je podruĉje Koruške.<br> 38 Scherffenberg János, de Töckheim.<br> 39 Apostelgeschlechter , apostolske obitelji, dvanaest plemićkih obitelji iz Austrije (u poreĉju Enns-a), koji se javljaju za vrijeme Babenbergera (976-1246)<br> 40 Vojvodstvo Frankonija, povijesna pokrajina. Njezin teritorij obuhvaća današnji Hessen , sjeverni Baden-Württemberg , juţni Turingiju , velike dijelove Rheinland-Pfalz i dijelove današnjih frankovskih područja u Bavarskoj .<br> 41 Scherffenberg, danas ruševine u blizini mjesta Svibno. Svibno je naselje u slovenskoj Općini Radeĉu, u pokrajini Štajerskoj, u regiji Savinjskoj.<br> 42 Sponheim (iz Kreuznach/ Koblenz Njemaĉka) Istarski markgrofovi 1112.-1173. Loza Sponheim se gasi s Engelbert-om III, on umire 1173. bez muških potomaka.<br> 43 Landschloss Ort - Unutarnje dvorište: Grbovi bivših vlasnika dvorca, Gmunden (Gornja Austrija) *Irodalom: Magyar katolikus lexikon[http://lexikon.katolikus.hu/S/Scherffenberg.html] Ulrich Richental krónikájának 1483-as augsburgi kiadása[http://tudigit.ulb.tu-darmstadt.de/show/inc-iii-55/0241/image] Zoran Peran: Grbovi kninskih biskupa. Kninski biskupi. Kninski ugarski naslovni biskupi. Kninski naslovni biskupi. I dio [1196-1593] é. h. n. 7-8.[https://www.academia.edu/38663608/Grbovi_kninskih_biskupa_-_I_dio] *Külső hivatkozások: [https://de.wikipedia.org/wiki/Scherffenberg] [https://de.wikipedia.org/wiki/Apostelgeschlechter] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] awgyrypy34sxc4kehcb677ure2uxs0t 12 90925 567049 514601 2026-11-06T02:13:20Z KeFe 20 567049 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav| -}} <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}} }} nma2nskd7r2jewvv85yo38ntfqw7l3m 0 91070 566998 372939 2026-11-05T13:31:32Z Jcb 16255 566998 wikitext text/x-wiki <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK KEZDETE. --> {| border="0px" bgcolor="white" | valign="bottom" |<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {|style="border:0.1px solid gray; border-top-left-radius:0.5em; border-top-right-radius:0.5em;" bgcolor="#E6E6FA" ![[Címerhatározó|Ch]] <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="darkgray" | colspan="25"| |} {|bgcolor="gray" width="100%" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Határozói kulcs|Hat. kulcsok}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|EGY|EGY <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ|OSZ <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Mutató|Mutató}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |} <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK VÉGE. --> <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div> ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Kereskényi, Köröskényi''' család címerével foglalkozik. ---- ==alsó- és felsőkereskényi Kereskényi == [[Fájl:Kereskényi Kereskényi címer, Siebmacher.jpg|thumb|kereskényi Kereskényi]] [[Fájl:Köröskényi Köröskényi címer, Siebmacher-Magyarország.jpg|thumb|]] [[Fájl:Köröskényi címer, Siebmacher.jpg|thumb|]] [[Fájl:Felsőköröskényi Köröskényi címer.jpg|thumb|felsőköröskényi Köröskényi]] [[Fájl:Köröskényi genealógia címere 1779.jpg|thumb|]] [[Fájl:Varsányi és nagykereskényi Kereskényi halotti címer, 1618.jpg|thumb|varsányi és nagykereskényi Kereskényi halotti címer, 1618]] '''Nagy Iván:''' Kereskényi család. (Kereskényi)<br> Kis- és Nagy-Kereskény helység van Hont vármegyében, Alsó- és Felső-Köröskény pedig Nyitra megyében fekszik. Ugy látszik, mind két helység egy törzsü családnak köszöni lételét, a család nevét is a leggyakrabban felváltva Kereskényi és Köröskényi-nek is olvassuk... Czimerük (pecsét nyomán leirva), a paizs kék udvarában hátulsó lában álló oroszlán, hármas kinyilt rózsát tartva. A paizsfölötti sisak koronáján férfi kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. '''Siebmacher - Magyarország:''' Kereskényi v. Kereskény<br> Wappen: In B. ein g. Löwe, in d. erhobenen Rechten drei Rosen haltend. – Kleinod: Gebogener Arm, in d. Faust einen Krummsäbel haltend. – Decken: bg. – rs. Gleichnamige Geschlechter, auch „Köröskényi” geschrieben, kamen (bezw. kommen annoch) in d. Ctten v. Neutra, Honth, Ungh ec vor. (Vgl. N. J. VI. 215–217). Köröskényi, I.<br> Wappen: In B. ein aufspringendes Einhorn. – Kleinod: Geharnischter gebogener Arm, in d. Faust einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend. – Decken: bg. – rs. (Siegel d. d. 1837 mit Initialen des Johann v. Köröskényi, Geschworner des Zempliner Ctts. – Arch. Pálóczi Horváth. – Anderes Siegel mit Initialen. – Arch. Csoma). Köröskényi, II. v. Köröskény<br> Wappen: In B. auf gekröntem gr. Dreiberge ein geharnischter, gebogener, v. links oben v. einem geflitschten Pfeile durchbohrter Arm, in d. Faust einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend. – Kleinod: Der Arm. – Decken: bg. – rg. Aus d. Neutraer Ctte stammend, in d. Rákóczyschen Unruhen, im XVII. Jh., nach Ungvár eingewandert. (Seigel u. Familienbericht.) '''Siebmacher - Horvátország:''' Köröskényi de Felsö Köröskény.<br> Wappen: In R. ein s. Einhorn. Kleinod: Gepanzerter wachs. Arm pfahlweise, einen Krummsäbel haltend. Decken: rs. (Ahnenprobe des Grafen Alexander Patachich von circa 1735 in der Agramer Universitätsbibliothek.) Diese aus Felsö-Köröskény im Neutraer Comitat stammende alte Familie lebt jetzt im Agramer Comitate. Diese Familie bietet ein interessantes Beispiel dafür, wie früher die königl. Kanzlein oft leichtsinnig vorgegangen sind und unter königlicher Autorität falsche Daten verbreitet haben. Die Familie besitzt nämlich eine von der Königin Maria Theresia bestätigte Genealogie, die von Anfang bis zum Ende vollständig falsch ist. Es werden hier z. B. die berühmten Mitglieder der Familie Kerecsényi de Kányafölde unter den Köröskényis aufgeführt etc. Alle Wappen dieser Genealogie sich falsch. (Vergl. Artikel „Köröskényi” in Siebmacher, Ungar. Adel S. 340 Taf. 257.) '''Kempelen:''' Kreskényi (kereskényi).<br> Zemplénmegyei család; elszármazott Abaujmegyébe is. A család 1765. decz. 11. Zemplénmegyéből legf. helyen is igazolja nemességét. (LR. XLVII/351.) – Vö. NI. VI/215– 7., 546.; Csoma 324. Kereskényi-családbeliek.<br> Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Zsófia, Pozsonymegyében György, Ungmegyében László, György, András, János, Zemplénmegyében Sámuel igazolják nemességüket. – Vö. Siebm. 302.; Gorzó 61.; Kősz. 174. Köröskényi (köröskényi)<br> Czímerét l. Siebm. 340., horv. 96. Köröskényi<br> Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében János igazolja nemességét. Köröskényi<br> Bácsmegyében kihirdetett család. (Dudás 94.) Köröskényi<br> Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 49.) Köröskényi<br> Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 196.) Köröskényi (alias Lapos)<br> Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében János, József fordulnak elő az igazolt nemesek között. Köröskényi<br> Czímerpecsétjét l. Siebm. 340. '''K. D.:''' Első kimutatható őse Tiborc comes, aki feleségével két jobbágyasszonyukat szabadítja fel végrendeletében 1289-ben. Fia, Petur királyi alpohárnokmester volt 1321-ben. Unokája, Domonkos 1399-ben új királyi adományt kapott ősi birtokaira. ... Kereskényi Miklós (1709-1789) huszár-alezredes, Károly Sándor lotaringiai herceg kamarása és szárnysegédje, francia vikomt-i címet nyert.[https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresk%C3%A9nyi_csal%C3%A1d] (Tőle származhat az 1779-es francia nyelvű Kereskényi-krónika. Ebben a nemességigazoláshoz szükséges családfa található, az egyes személyek címerével. A kihalt ágakat lefelé fordított koronával jelölték. Ennek címlapján a címer vörös alapon zöld téren ágaskodó ezüst egyszarvú, a sisakdísz kardot tartó páncélos kar, a sisaktakaró vörös-ezüst.) <gallery> Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 1.jpg|Köröskényi genealógia, 1779. Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 2.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 2-3.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 4-5.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 6-7.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 8-11.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 12-17.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 18-19.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 20-21.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 22-25.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 26-27.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 28-29.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 30-31.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 32-33.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 36-37.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 38-41.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 42-49.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 50-59.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 60-77.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 78-81.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 82-89.jpg Fájl:Köröskényi genealógia 1779. 90-91.jpg </gallery> *Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 215. o.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/hatodik-kotet-4391/kereskenyi-csalad-kereskenyi-4A4C/] Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-magyarorszag-2/csaladok-29/kereskenyi-v-kereskeny-3A53/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-magyarorszag-2/csaladok-29/koroskenyi-i-421D/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-magyarorszag-2/csaladok-29/koroskenyi-ii-v-koroskeny-4221/] Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Kroatien und Slavonien.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-kroatien-und-slavonien-horvatorszag-es-szlavonia-E25A/csaladok-E277/koroskenyi-de-felso-koroskeny-F8B3/] Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. I. köt. Budapest, 2003, {{ISBN|9639204188}} Királyi Könyvek, CD ROM, Arcanum, Budapest Magyar Országos Levéltár Daróczy-féle genealógiai gyűjtemény Borovszky:Magyarország vármegyéi és városai Kempelen Béla: Magyar nemes családok 5. kötet[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/kreskenyi-kereskenyi-9D2E/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/kereskenyi-csaladbeliek-9D30/] 6. kötet[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-koroskenyi-B37B/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-B37D/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-B37F/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-B381/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-B383/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-alias-lapos-B385/][https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/6-kotet-9E8A/koroskenyi-B387/] Louis Prosper Gachard: Documents politiques et diplomatiques sur la révolution belge *Külső hivatkozások: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresk%C3%A9nyi_csal%C3%A1d] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] s5btb89mwmgy1thbauta8w8v2ilhc87 0 102233 567026 522288 2026-11-05T19:33:15Z KeFe 20 567026 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Phyllotreta-vittula-18-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Phyllotreta.vittula.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Phyllotreta vittula|-}} {{népies|-}} <br /> '''Jelentőség:''' : a korai termesztésnél, hajtatásnál és szabad földön, : palántakorban veszélyes, : száraz meleg, napsütéses tavaszon különösen fontos kártevő. '''Tünetek:''' : Először a szikleveleket károsítja. : Apró lyukakat rág a levélbe, emiatt vízveszteség alakul ki, ami a fiatal leveleken veszélyes. '''Fejlődés:''' : 1 nemzedéke van, a kifejlett állat telel talajban és növénymaradványok között : Kártételük az úgynevezett „lyuggatás”, ami a levelek színén végzett rágást jelent, ezek később a levélfelület növekedése miatt átszakadnak. : A lyukak átmérője 1,5-2,0 mm. : Nagyobb egyedsűrűség esetén a levelek szitaszerűvé válnak. : Fő kártevő alak az imágó, a lárvák a talajban élnek, a gyökereket fogyasztják, amivel jelentős kárt nem okoznak. : A [[Kertészet/Kártevők/Nagy káposztabolha|nagy káposztabolha]] biológiája eltér a rokon fajokétól, lárvája nem a talajban él, hanem a levelekben aknáz, egy levélben több lárva is élhet. '''Védekezés''' : A vírusátvitelben fontos szerepet tulajdonítanak a táplálkozás során megfigyelt táplálék visszaöklendezésnek, ami a bogarak emésztésének hatékonyságát növeli. : A vírusok közül a [[radish mosaic virus]] (RMV), a [[turnip yellow mosaic virus]] (TYMV), az [[Erysinum latent virus]] (ELV) igazolt vektorai, valamint terjesztői a [[brome mosaic virus]]-nak (BMV) is. : Nemcsak vírusok, hanem gombák, így a [[Kertészet/Tünethatározó/Káposzta/Alternáriás betegsége]] ([[Alternaria brassicola]]) vektorai is. A gomba konídiumai nemcsak a káposztabolhák testére ragadva, passzív úton, hanem az állat testébe kerülve, azok ürülékével is képesek terjedni. : Célszerű olyan készítményt választani, melynek hatóanyaga tartamhatással rendelkezik (klórpirifosz), vagy alkalmazhatók hatóanyag (klórpirifosz + béta-ciflutrin), vagy (klórpirifosz + cipermetrin) kombinációk is. <br /> <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] kqscpv0z9jbdovs7wvp47osjqkueiaw 0 108890 567010 492260 2026-11-05T19:11:25Z KeFe 20 567010 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Orsodacne cerasi (Linné, 1758) (4669945038).png |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Orsodacnidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''barkabogárfélék''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe azon belül a [[Állatok//Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe tartozó család. : A taxont sokáig nem tekintették külön családnak, hanem a levélbogárfélék ''Sagrini'' nemzetségébe sorolták őket, majd külön alcsaládként kezelték ''Orsodacninae'' néven. : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Orsodacnidae|{{SUBPAGENAME}} }} 0glqovcyp4j8m4lqzhbmdpycut8mbtz 0 115356 567014 466918 2026-11-05T19:19:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Bogarak/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Kertészet/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 466918 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Bruchus-rufimanus-06-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bruchinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárformák''' a [[Rovarok|rovarok]] osztályának [[Kertészet/Bogarak|bogarak]] rendjébe és a [[Kertészet/Bogarak/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe, ezen belül a [[Kertészet/Bogarak/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó alcsalád. : : : : <br/> </div></div> {{Rovarok-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Bruchinae|{{SUBPAGENAME}} }} 9zm0wjrl5gt0j8zwr5jxqof70v3s75i 567016 567014 2026-11-05T19:20:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Állatok//Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 466918 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Bruchus-rufimanus-06-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bruchinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárformák''' a [[Rovarok|rovarok]] osztályának [[Kertészet/Bogarak|bogarak]] rendjébe és a [[Kertészet/Bogarak/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe, ezen belül a [[Kertészet/Bogarak/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó alcsalád. : : : : <br/> </div></div> {{Rovarok-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Bruchinae|{{SUBPAGENAME}} }} 9zm0wjrl5gt0j8zwr5jxqof70v3s75i 567018 567016 2026-11-05T19:21:56Z KeFe 20 567018 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Bruchus-rufimanus-06-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bruchinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárformák''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe és a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe, ezen belül a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó alcsalád. : : : : <br/> </div></div> {{Rovarok-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Bruchinae|{{SUBPAGENAME}} }} 6r2v5z72flo56p9816giwu0whfp5obz 567019 567018 2026-11-05T19:22:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok//Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Állatok/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 567018 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Bruchus-rufimanus-06-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bruchinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárformák''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe és a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe, ezen belül a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó alcsalád. : : : : <br/> </div></div> {{Rovarok-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Bruchinae|{{SUBPAGENAME}} }} 6r2v5z72flo56p9816giwu0whfp5obz 567030 567019 2026-11-05T19:37:42Z KeFe 20 567030 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bruchus-rufimanus-06-fws.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bruchinae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárformák''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe és a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe, ezen belül a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó alcsalád. : : : : <br/> </div> {{Kert-sbl}}</div> {{Rovarok-trt}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Bruchinae|{{SUBPAGENAME}} }} g92mmcvkdhz30hjbzjsogh7e78cxgjf 0 119572 567012 536150 2026-11-05T19:15:33Z KeFe 20 567012 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Alrendek]] [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cassida viridis couple.jpg|bélyeg|jobbra|200px|zöld pajzsbogár ''(Cassida viridis)'']] [[Fájl:Diabrotica virgifera side.jpg|bélyeg|jobbra|200px||amerikai kukoricabogár ''(Diabrotica virgifera virgifera)'']] [[Fájl:Chrząszcz na ziarnach fasoli.jpg|bélyeg|jobbra|200px|babzsizsik ''(Acanthoscelides obtectus)'']] [[Fájl:Crioceris asparagi.jpg|bélyeg|jobbra|200px|közönséges spárgabogár ''(Crioceris asparagi)'']] [[Fájl:Lachnaia May 2008-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|szőrösnyakú zsákhordóbogár ''(Lachnaia sexpunctata)'']] [[Fájl:Leptinotarsa fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|burgonyabogár ''(Leptinotarsa decemlineata)'']] [[Fájl:Oulema melanopus, Basel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Oulema gallaeciana01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kéknyakú árpabogár]] ''(Oulema gallaeciana)'']] [[Fájl:Phyllotreta.vittula.jpg|bélyeg|jobbra|200px|muharbolha ''(Phyllotreta vittula)'']] [[Fájl:Galeruca_tanaceti_2_beentree.jpg|bélyeg|jobbra|200px|fekete olajosbogár]] ''(Galeruca tanaceti)'']] [[Fájl:Chrysomelidae - Sagra femorata.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''[[Sagra femorata]]'']] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Chrysomelidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárfélék''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe tartozó család. : Változatos megjelenésű, rendkívül fajgazdag család. Világszerte több, mint 37 000 fajukat írták le, túlnyomó többségük trópusi elterjedésű. Magyarországról 667 fajt ismerünk, sokuk jelentős mezőgazdasági kártevő, Magyarországon csupán két védett faj él. Világszerte több fajuk is résztvevője egyes gyomnövények elleni biológiai védekezési programoknak, pl. parlagfű-levélbogár (Zygogramma suturalis), parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), Zygogramma bicolorata. A családhoz az alábbi alcsaládok tartoznak: #[[Állatok/Levélbogarak/Ékeslevelészformák|Ékeslevelészformák]] ([[Eumolpinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Gömblevelészformák|Gömblevelészformák]] ([[Lamprosomatinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Levélbogárformák|Levélbogárformák]] ([[Chrysomelinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Olajosbogár-formák|Olajosbogár-formák]] ([[Galerucinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Pajzsbogárformák|Pajzsbogárformák]] ([[Hispinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Sagrinae|Sagrinae]] #[[Állatok/Levélbogarak/Sásbogárformák|Sásbogárformák]] ([[Donaciinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Spárgabogárformák|Spárgabogárformák]] ([[Criocerinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Spilopyrinae|Spilopyrinae]] #[[Állatok/Levélbogarak/Zsizsikformák|Zsizsikformák]] ([[Bruchinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Zömökbogárformák|Zömökbogárformák]] ([[Cryptocephalinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Zsákbogárformák|Zsákbogárformák]] ([[Clytrinae]]) A ''Bruchinae'' alcsalád sokáig külön családnak számított, míg két mai család ([[barkabogárfélék]] ''(Orsodacnidae)'' és [[aknázóbogár-félék]] ''(Megalopodidae)'') korábban alcsaládok voltak. Az egykori ''Cassidinae'', ''Alticinae'', ''Chlamisinae'' és ''Clytrinae'' alcsaládokat összevonták más alcsaládokkal, így [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]] rangra téve őket. ==Jelentősebb magyarországi fajok== ===Védett fajok=== #[[Balatoni hínárbogár]] ''([[Macroplea mutica balatonica]])'' #[[Dárdahere-zsákhordóbogár]] ''([[Tituboea macropus]])'' ===Jelentősebb kártevő fajok=== #[[Állatok/Amerikai kukoricabogár|Amerikai kukoricabogár]] ''([[Diabrotica virgifera]] virgifera)'' #[[Állatok/Babzsizsik|Babzsizsik]] ''([[Acanthoscelides obtectus]])'' #[[Állatok/Borsózsizsik|Borsózsizsik]] ''([[Bruchus pisorum]])'' #[[Állatok/Burgonyabogár|Burgonyabogár]] ''([[Leptinotarsa decemlineata]])'' #[[Állatok/Fekete olajosbogár|Fekete olajosbogár]] ''([[Galeruca tanaceti]])'' #[[Állatok/Feketelábú földibolha|Feketelábú földibolha]] ''([[Phyllotreta nigripes]])'' #[[Állatok/Kéknyakú árpabogár|Kéknyakú árpabogár]] ''([[Oulema gallaeciana]])'' #[[Állatok/Közönséges spárgabogár|Közönséges spárgabogár]] ''([[Crioceris asparagi]])'' #[[Állatok/Kéknyakú árpabogár|Léknyakú árpabogár]] ''([[Oulema gallaeciana]])'' #[[Állatok/Lucernabogár|Lucernabogár]] ''([[Gonioctena fornicata]])''Phytodecta fornicata #[[Állatok/Muharbolha|Muharbolha]] ''([[Phyllotreta vittula]])'' #[[Állatok/Nagy káposztabolha|Nagy káposztabolha]] ''([[Phyllotreta nemorum]])'' #[[Állatok/Nagy nyárlevelész|Nagy nyárlevelész]] ''([[Chrysomela populi]])'' #[[Állatok/Nagy repcebolha|Nagy repcebolha]] ''([[Psylliodes chrysocephala]])'' #[[Állatok/Pajzsos labodabogár|Pajzsos labodabogár]] ''([[Cassida nebulosa]])'' #[[Állatok/Répabolha|Répabolha]] ''([[Chaetocnema tibialis]])'' #[[Állatok/Szegélyes sásbogár|Szegélyes sásbogár]] ''([[]])'' #[[Állatok/Szőrösnyakú zsákhordóbogár|Szőrösnyakú zsákhordóbogár]] ''([[Lachnaia sexpunctata]])'' #[[Állatok/Veresnyakú árpabogár|Veresnyakú árpabogár]] ''([[Oulema melanopus]])'' #[[Állatok/Zöld pajzsbogár|Zöld pajzsbogár]] ''([[Cassida viridis]])'' <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} {{commonskat|Chrysomelidae|{{SUBPAGENAME}}}} m0b5gmxxcgtltm6i4t3obgixpoc3q7w 567013 567012 2026-11-05T19:16:11Z KeFe 20 567013 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Alrendek]] [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cassida viridis couple.jpg|bélyeg|jobbra|200px|zöld pajzsbogár ''(Cassida viridis)'']] [[Fájl:Diabrotica virgifera side.jpg|bélyeg|jobbra|200px||amerikai kukoricabogár ''(Diabrotica virgifera virgifera)'']] [[Fájl:Chrząszcz na ziarnach fasoli.jpg|bélyeg|jobbra|200px|babzsizsik ''(Acanthoscelides obtectus)'']] [[Fájl:Crioceris asparagi.jpg|bélyeg|jobbra|200px|közönséges spárgabogár ''(Crioceris asparagi)'']] [[Fájl:Lachnaia May 2008-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|szőrösnyakú zsákhordóbogár ''(Lachnaia sexpunctata)'']] [[Fájl:Leptinotarsa fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|burgonyabogár ''(Leptinotarsa decemlineata)'']] [[Fájl:Oulema melanopus, Basel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Oulema gallaeciana01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kéknyakú árpabogár]] ''(Oulema gallaeciana)'']] [[Fájl:Phyllotreta.vittula.jpg|bélyeg|jobbra|200px|muharbolha ''(Phyllotreta vittula)'']] [[Fájl:Galeruca_tanaceti_2_beentree.jpg|bélyeg|jobbra|200px|fekete olajosbogár]] ''(Galeruca tanaceti)'']] [[Fájl:Chrysomelidae - Sagra femorata.jpg|bélyeg|jobbra|200px|''[[Sagra femorata]]'']] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Chrysomelidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''levélbogárfélék''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe tartozó család. : Változatos megjelenésű, rendkívül fajgazdag család. Világszerte több, mint 37 000 fajukat írták le, túlnyomó többségük trópusi elterjedésű. Magyarországról 667 fajt ismerünk, sokuk jelentős mezőgazdasági kártevő, Magyarországon csupán két védett faj él. Világszerte több fajuk is résztvevője egyes gyomnövények elleni biológiai védekezési programoknak, pl. parlagfű-levélbogár (Zygogramma suturalis), parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), Zygogramma bicolorata. A családhoz az alábbi alcsaládok tartoznak: #[[Állatok/Levélbogarak/Ékeslevelészformák|Ékeslevelészformák]] ([[Eumolpinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Gömblevelészformák|Gömblevelészformák]] ([[Lamprosomatinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Levélbogárformák|Levélbogárformák]] ([[Chrysomelinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Olajosbogár-formák|Olajosbogár-formák]] ([[Galerucinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Pajzsbogárformák|Pajzsbogárformák]] ([[Hispinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Sagrinae|Sagrinae]] #[[Állatok/Levélbogarak/Sásbogárformák|Sásbogárformák]] ([[Donaciinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Spárgabogárformák|Spárgabogárformák]] ([[Criocerinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Spilopyrinae|Spilopyrinae]] #[[Állatok/Levélbogarak/Zsizsikformák|Zsizsikformák]] ([[Bruchinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Zömökbogárformák|Zömökbogárformák]] ([[Cryptocephalinae]]) #[[Állatok/Levélbogarak/Zsákbogárformák|Zsákbogárformák]] ([[Clytrinae]]) A ''Bruchinae'' alcsalád sokáig külön családnak számított, míg két mai család ([[barkabogárfélék]] ''(Orsodacnidae)'' és [[aknázóbogár-félék]] ''(Megalopodidae)'') korábban alcsaládok voltak. Az egykori ''Cassidinae'', ''Alticinae'', ''Chlamisinae'' és ''Clytrinae'' alcsaládokat összevonták más alcsaládokkal, így [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]] rangra téve őket. ==Jelentősebb magyarországi fajok== ===Védett fajok=== #[[Balatoni hínárbogár]] ''([[Macroplea mutica balatonica]])'' #[[Dárdahere-zsákhordóbogár]] ''([[Tituboea macropus]])'' ===Jelentősebb kártevő fajok=== #[[Állatok/Amerikai kukoricabogár|Amerikai kukoricabogár]] ''([[Diabrotica virgifera]] virgifera)'' #[[Állatok/Babzsizsik|Babzsizsik]] ''([[Acanthoscelides obtectus]])'' #[[Állatok/Borsózsizsik|Borsózsizsik]] ''([[Bruchus pisorum]])'' #[[Állatok/Burgonyabogár|Burgonyabogár]] ''([[Leptinotarsa decemlineata]])'' #[[Állatok/Fekete olajosbogár|Fekete olajosbogár]] ''([[Galeruca tanaceti]])'' #[[Állatok/Feketelábú földibolha|Feketelábú földibolha]] ''([[Phyllotreta nigripes]])'' #[[Állatok/Kéknyakú árpabogár|Kéknyakú árpabogár]] ''([[Oulema gallaeciana]])'' #[[Állatok/Közönséges spárgabogár|Közönséges spárgabogár]] ''([[Crioceris asparagi]])'' #[[Állatok/Kéknyakú árpabogár|Léknyakú árpabogár]] ''([[Oulema gallaeciana]])'' #[[Állatok/Lucernabogár|Lucernabogár]] ''([[Gonioctena fornicata]])''Phytodecta fornicata #[[Állatok/Muharbolha|Muharbolha]] ''([[Phyllotreta vittula]])'' #[[Állatok/Nagy káposztabolha|Nagy káposztabolha]] ''([[Phyllotreta nemorum]])'' #[[Állatok/Nagy nyárlevelész|Nagy nyárlevelész]] ''([[Chrysomela populi]])'' #[[Állatok/Nagy repcebolha|Nagy repcebolha]] ''([[Psylliodes chrysocephala]])'' #[[Állatok/Pajzsos labodabogár|Pajzsos labodabogár]] ''([[Cassida nebulosa]])'' #[[Állatok/Répabolha|Répabolha]] ''([[Chaetocnema tibialis]])'' #[[Állatok/Szegélyes sásbogár|Szegélyes sásbogár]] ''([[Donacia marginata]])'' #[[Állatok/Szőrösnyakú zsákhordóbogár|Szőrösnyakú zsákhordóbogár]] ''([[Lachnaia sexpunctata]])'' #[[Állatok/Veresnyakú árpabogár|Veresnyakú árpabogár]] ''([[Oulema melanopus]])'' #[[Állatok/Zöld pajzsbogár|Zöld pajzsbogár]] ''([[Cassida viridis]])'' <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} {{commonskat|Chrysomelidae|{{SUBPAGENAME}}}} 2286n3bam8cxg3fipazgmmzsuvdgype 0 126481 567021 511285 2026-11-05T19:22:40Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 567021 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 130019 567031 566400 2026-11-05T19:39:30Z KeFe 20 567031 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 0j2co9xop4jq05048criwb0uwgdue67 0 130021 567029 566402 2026-11-05T19:36:14Z KeFe 20 567029 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chrysomelidae - Galeruca tanaceti..JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Galeruca tanaceti|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Galeruca tanaceti|{{SUBPAGENAME}}}} 16nugk4atk4o1k6pvun6129ofvo6n03 0 130022 567028 566373 2026-11-05T19:34:57Z KeFe 20 567028 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Lágybogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Oulema gallaeciana 01.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oulema gallaeciana|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{kisbetű|{{SUBPAGENAME}}}}''', a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe [[Állatok/Lágybogarak|lágybogarak]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Oulema gallaeciana|{{SUBPAGENAME}}}} f3l6ll69zii67fsbshw3y15smwz4ae8 0 130024 567027 566407 2026-11-05T19:34:14Z KeFe 20 567027 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chrysomelidae - Gonioctena fornicata.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gonioctena fornicata|Phytodecta fornicata}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Gonioctena fornicata|{{SUBPAGENAME}}}} otoufq2zmn7awqp468ejogiityn5q0a 0 130026 567025 566414 2026-11-05T19:31:48Z KeFe 20 567025 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chrysomelidae - Cassida nebulosa.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cassida nebulosa|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályában a [[Állatok/Bogarak|bogarak]] rendjébe, azon belül a [[Állatok/Mindenevő bogarak|mindenevő bogarak]] alrendjébe a [[Állatok/Levélbogárfélék|levélbogárfélék]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cassida nebulosa|{{SUBPAGENAME}}}} pp4i1zjuq8fyk9264amp2jam31l95em 0 130130 566994 526160 2026-11-05T13:00:50Z Jcb 16255 566994 wikitext text/x-wiki {{építés alatt}} == Lakóépületek, középületek == == A, Á == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, József nádor tér 2-4. / Dorottya utca 5-7. |Magyar Általános Hitelbank - ma Pénzügyminisztérium |Alpár Ignác |1909-1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - CIM |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=jozsef-nador-ter-2-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza |url=https://pestbuda.hu/cikk/20240810_a_jozsef_nador_ter_gigasza_banknak_epult_a_penzugyminiszterium_mai_szekhaza |work=pestbuda.hu |date=2024-08-10 |accessdate=2025-12-05 |language=hu}}</ref> <ref>Bagyinszky Zoltán: ''Bank - Építőművészet Magyarországon'', Bristol 94 Rt., Budapest, 2005</ref> | |- |Budapest, Váci u 1-3. |Első Hazai Takarékpénztár |Alpár Ignác |1913-1915 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - CIM |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vaci-u-1-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotája; északi oldal díszítményei |url=https://www.kozterkep.hu/26013/az-egykori-pesti-hazai-elso-takarekpenztar-palotaja-eszaki-oldal-diszitmenyei |work=www.kozterkep.hu |accessdate=2025-12-05 |language=hu |first=Pál |last=Tamás}}</ref> <ref>Bagyinszky Zoltán: ''Bank - Építőművészet Magyarországon'', Bristol 94 Rt., Budapest, 2005</ref> | |- |Budapest, Pannónia u. 43. |Bodánszky-bérház |Ács Aurél & Bokor Gyula |1909-1910 |<ref>Bolla, 168.</ref> | |- |Budapest, Visegrádi u. 64. |Flamm Miksa bérháza |Ács Aurél & Bokor Gyula |1911 |<ref>Bolla, 307.</ref> |homlokzata átalakítva, díszeitől teljesen megfosztva |- |Budapest, Hegedűs Gyula u. 64-66. |Flamm Miksa bérháza |Ács Aurél & Bokor Gyula |1911 |<ref>Bolla, 111.</ref> |átalakítva |- |Budapest, Hegedűs Gyula u. 68. / Garam u. 21. |Flamm Miksa bérháza |Ács Aurél & Bokor Gyula |1911 |<ref>Bolla, 112.</ref> |homlokzata átalakítva, díszeitől teljesen megfosztva |- |Budapest, Hegedűs Gyula u. 73. |Flamm Miksa bérháza |Ács Aurél & Bokor Gyula |1911 |<ref>Bolla, 112.</ref> |átalakítva |- |Budapest, Csanády utca 2. / Váci út 34. |Krayer ház |Ágoston Emil |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Krayer ház |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-2&cimtxt=%20Csan%C3%A1dy%20utca%202&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |kialakítása hasonlít a Wesselény u. 32.-re |- |Budapest, Wesselényi utca 32. |bérház |Ágoston Emil |1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Wesselényi 32 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=wesselenyi-u-32&cimtxt=Wessel%C3%A9nyi%20utca%2032%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |kialakítása hasonlít a Krayer-házra |- |Budapest, Dob utca 5-7. |ikerbérház |Ágoston Emil |1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dob 5 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dob-u-5&cimtxt=Dob%20utca%205%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dob 7 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dob-u-7&cimtxt=Dob%20utca%207%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |lekerekített sarkaival, tégladíszítésével erősen hasonlít a Baross u. 87/a-b.-re |- |Budapest, Múzeum körút 1/a. |Astoria Szálló |Ágoston Emil & Hikisch Rezső |1912–1914/1915 |<ref>{{Cite web |title=EPA Astoria |url=https://epa.oszk.hu/00000/00009/00096/402-405-astoria.htm |work=epa.oszk.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=PestBuda - Astoria |url=https://pestbuda.hu/cikk/20180314_szallo_a_gavaller_sarkon_az_astoria_tortenete |work=pestbuda.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Budapest100 - Kossuth Lajos u. 19-21 |url=https://budapest100.hu/house/kossuth-lajos-utca-19-21/ |work=budapest100.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kossuth Lajos u. 19-21 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=05&cim=kossuth-l-u-19-21&cimtxt=Kossuth%20Lajos%20utca%2019-21 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |Az épület Magyar utcai és Kossuth Lajos utcai részét Hikisch Rezső, a Múzeum körúti részt Ágoston Emil tervezte. |- |Budapest, Múzeum körút 41. |bérház |Ágoston Emil |1915 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Múzeum krt. 41 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=muzeum-krt-41&cimtxt=M%C3%BAzrum%20k%C3%B6r%C3%BAt%2041%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Dohány u. 44. |Hungária Úszócsarnok és Gőzfürdő |Ágoston Emil |1906-1907 |<ref>Gerle–Kovács–Makovecz, i. m., 18. o.</ref> |az épület részben elpusztult, részben a közelmúltban felújították + ma: Hotel Continental Budapest + belső csarnok hasonló: Soproni Postapalota |- |Budapest, Balzac u. 8-10. / Kresz Géza u. |Lóránt-bérház |Ágoston Emil |1909-1910 |<ref>Bolla: Újlipótváros, 64. o.</ref> | |- |Budapest, Balzac u. 9-11. / Kresz Géza u. 30. / Visegrádi u. 27. |Stephani-bérház |Ágoston Emil |1910 |<ref>Bolla: Újlipótváros, 64. o.</ref> |hasonlóságot mutat a Visegrádi u. 35. / Csanády u. 8. (Ágoston Géza, 1926-1927) épülettel (Bolla, i. m., 77. o.) |} === B === {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Marczibányi tér 1. |iskola |Balázs Ernő |1910 k. |<ref>Kabdebó</ref> |ma: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola |- |Budapest, Csengery utca 68. |Magyar Vasut és Hajózási klub palotája |Bauer Emil & Guttmann Gyula |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Csengery 68 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=csengery-u-68&cimtxt=Csengery%20utca%2068%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |megjelenésében hasonlít a Dózsa György út 38.-ra (Löffler testvérek, 1912-1913) |- |Budapest, Népszínház utca 32. |bérház |Bauer Emil & Guttmann Gyula |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Népszínház 32 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-32&cimtxt=N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z%20utca%2032%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Cházár András utca 18. |bérház |Bauer Emil & Guttmann Gyula |1913-1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Cházár András 18 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=chazar-a-u-18&cimtxt=Ch%C3%A1z%C3%A1r%20Andr%C3%A1s%20utca%2018%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Kálvária tér 14. |bérház |Bauer Emil & Guttmann Gyula |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kálvária tér 14 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=kalvaria-t-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |közelmúltban felújítva |- |Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 19. |Trombitás-ház |Bauer Emil & Guttmann Gyula |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Szilágyi Erzsébet fasor 19 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=szilagyi-e-fasor-19&cimtxt=%20Szil%C3%A1gyi%20Erzs%C3%A9bet%20fasor%2019&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Jurányi utca 1. |iskola |Baumgarten Sándor |1910 k. |<ref>Kabdebó</ref> |volt: Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola |- |Budapest, Budafoki út 9-11. |bérház |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Budafoki 9-11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=budafoki-ut-9-11&cimtxt=Budafoki%20%C3%BAt%209-11%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Irányi utca 25. / Veres Pálné utca 12. |bérház |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Veres Pálné 12 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=veres-p-u-12&cimtxt=%20Veres%20P%C3%A1ln%C3%A9%20utca%2012&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Irányi 25 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=iranyi-u-25&cimtxt=Ir%C3%A1nyi%20utca%2025%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |hasonlít a Práter utcai Papházakhoz |- |Budapest, Akácfa utca 30. |bérház |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1907-1908 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Akácfa 30 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=akacfa-u-30&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Stefánia út 20. |Ligeti-műterem és villa |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1905-1906 |<ref>Fodor Béla (szerk.): ''Zuglói lexikon''. Budapest: Dinasztia Kiadó, 178–180. o., {{ISBN|963-657-214-3}} (1998)</ref> <ref>{{Cite web |title=Index.hu - Ligeti villa |url=https://index.hu/kultur/epiteszet/2020/04/18/iden_is_dijaztak_a_legszebb_muemlekfelujitasokat_es_a_legrosszabbat_is/ |work=index.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> |A 2010-es évek végén történt felújításakor egy jelentősen leromlott állapotú épületet kellett megújítani. A 2020-tól alapítványi székházként működő épület az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet legjobban sikerült műemléki helyreállításáért járó egyik díját nyerte a 2020-as műemléki világnapon. |- |Budapest, Fiumei út 23. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Fiumei 23 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=fiumeu-ut-23&cimtxt=Fiumei%20%C3%BAt%2023%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Bem tér 5. ? |Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1914 |<ref>{{Cite web |title=Index.hu - Bem tér 5 |url=https://index.hu/kultur/jardasziget/2022/04/03/lelepleztuk-a-bem-teri-kulugyminiszterium-titkait/ |work=index.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> |az épület fehér műborkolatot kapott később |- |Budapest, Thököly út 48. |Felsőkereskedelmi Iskola |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Thököly 48 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=thokoly-ut-48&cimtxt=Th%C3%B6k%C3%B6ly%20%C3%BAt%2048%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |ma: BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében + kinézete rokonságot mutat a Práter utcai Papi házakkal |- |Budapest, Fehérhajó utca 8-10. |bérház |Benedek Dezső |1913-1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Fehérhajó 8-10 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=feherhajo-u-8-10&cimtxt=Feh%C3%A9rhaj%C3%B3%20utca%208-10&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Andrássy út 120. |sváb-villa |Benes Imre |1913-1915 | | |- |Budapest, Hegedűs Gyula utca 36. |bérház |Berger Dezső |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Hegedűs 36 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-36&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>Bolla</ref> | |- |Budapest, Szív utca 42. |bérház |Berger Dezső |1913-1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Szív 42 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=sziv-u-42&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |közelmúltban homlokzata felújítva |- |Budapest, Dob utca 9. |bérház |Bíró Gyula |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dob 9 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dob-u-9&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Népszínház utca 46. |bérház |Bíró Gyula |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Népszínház 46 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-49&cimtxt=N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z%20utca%2046&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Damjanich u. 9. |bérház |Bíró Imre |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Damjanich 9 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=damjanich-u-9&cimtxt=Damjanich%20utca%209&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Eötvös utca 28. |bérház |Bloch Alfréd |1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Eötvös 28 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=eotvos-u-28&cimtxt=E%C3%B6tv%C3%B6s%20utca%2028%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Sörház utca 3. |bérház |Bloch Alfréd |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Sörház 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=sorhaz-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1911, 200. oldal |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=200&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1911, 636. oldal |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=636&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |} == C == == D == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, István utca 40. |bérház |Dénes & Weisz |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - István utca 40 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=istvan-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |} == E == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Csanády utca 19. |Felső kereskedelmi iskola és internátus |Exler Jenő |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Csanády utca 19 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-19&cimtxt=%20Csan%C3%A1dy%20utca%2019&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |} == F == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Teleki tér 3. |bérház |Feith Mihály |1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Teleki tér 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=teleki-t-3&cimtxt=Teleki%20t%C3%A9r%203&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |felújítva |- |Budapest, Margit utca 11. |Pollák Manó lakóháza |Fischer József és Gondos Izidor |1910-es évek |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Margit utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=margit-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Budafoki út 53. |bérház |Fischer József |1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Budafoki út 53 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=budafoki-ut-53&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Pilvax köz 1-3. és 2-4 |ikerbérház |Fischer József |1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Pilvax köz 1-3, 2-4 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=pilvax-koz-1-3_2-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Illatos út 2. |iskola |Fleischl Róbert |1910 k. |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Illatos út 2 |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=77&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + Kabdebó |ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium |- |Budapest, Bauer Sándor utca 7. |bérház |Fodor Gyula |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Bauer Sándor utca 7 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=bauer-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, József utca 46. |bérház |Fodor Gyula |1907-1908 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - József utca 46 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=jozsef-u-46&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, József utca 36. |bérház |Fodor Gyula |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - József utca 36 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=jozsef-u-36&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Vajdahunyad utca 15. |bérház |Fogl Emil |1914-1915 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Vajdahunyad utca 15 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vajdahunyad%2015&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Aradi utca 11. |bérház |Fogl Emil |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Aradi utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=aradi-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Százados u. |Százados utcai telep egyik épülete |építette: Forbát Ernő és társa |1910 |<ref>{{Cite web |title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1910 - Százados u. |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=450&layout=s |work=adt.arcanum.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, 1084 Víg utca 26 |bérház |Freund Dezső |1912-1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Víg utca 26 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vig-u-26&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Kazinczy utca 10. |bérház |Freund Dezső |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kazinczy utca 10 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=kazinczy-u-10&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Alsó erdősor 22. |bérház |Freund Dezső |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Alsó erdősor 22 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=also-erdosor-u-22&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Ó utca 46. |Bárdos-Lőwy ház |Freund Dezső |1910-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Ó utca 46 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=o-u-46&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Népszínház utca 46. |bérház |Freund Dezső |1910-1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Népszínház utca 46 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-49&cimtxt=N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z%20utca%2046&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Margit körút 11-13. |Bánd-bérházak |Freund Dezső |1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Margit körút 11-13 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=margit-krt-11-13&cimtxt=Margit%20k%C3%B6r%C3%BAt%2011-13&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Berzenczey utca 3. |bérház |Fridrich Lajos |1908 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Berzenczey utca 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=berzenczei-u-3&cimtxt=Berzenczey%20utca%203%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |} == G, Gy == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Fő utca 23. |Hubay-ház |Goll Elemér & Werner Frigyes |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Fő utca 23 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=fo-u-23&cimtxt=F%C5%91%20utca%2023%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Hegedűs Gyula utca 49-51. |Hunnia Építő Rt. bérháza |Gyárfás Antal |1914-1915 |<ref>{{Cite web |title=Budapest100 - Hegedűs Gyula utca 49-51 |url=https://budapest100.hu/house/hegedus-gyula-utca-49-51/ |work=budapest100.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> + Bolla ÚL | |- |Budapest, Nagymező utca 3. |Újságpalota |Gyenes Lajos & Vajda Andor |1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Nagymező utca 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=nagymezo-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + Bolla által küldött forrás + <ref>{{Cite web |title=Budapest100 - Nagymező utca 3 |url=https://budapest100.hu/house/nagymezo-utca-3/ |work=budapest100.hu |accessdate=2025-12-05}}</ref> |rokonságot mutat a Székely Mihály utca 10-el |- |Budapest, Kós Károly tér 5. |Wekerle-telepi lakóház |Györgyi Dénes |1913-1926 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kós Károly tér 5 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/epiteszekterkephely.php?varos=Budapest&kerulet=budapestmap/19&cim=kos-k-t-5&scrwidth=1920&epitesznev= |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Közraktár utca 30. |Hangya-irodaház |Györgyi Dénes |1917-1920 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Közraktár utca 30 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/epiteszekterkephely.php?varos=Budapest&kerulet=budapestmap/09&cim=kozraktar-u-30&scrwidth=1920&epitesznev= |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |később ÁFOR-MOL irodaház |} == H == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Margit körút 7. |Margit udvar (Politzer-bérház) |Haász Gyula & Málnai Béla |1906-1907 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Margit körút 7 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=margit-krt-7&cimtxt=Margit%20k%C3%B6r%C3%BAt%207&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Hungária körút 32-34. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Hungária körút 32-34 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=hungaria-krt-32-34&cimtxt=Hung%C3%A1ria%20k%C3%B6r%C3%BAt%2032-34%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Verseny u. 8. |Schiffer-bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1909-1910 | | |- |Budapest, Eötvös u. 29. |Rosenfeld-bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Eötvös u. 29 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=eotvos-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Kresz Géza u. 24-26. |bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1910 | | |- |Budapest, Visegrádi u. 23. |Förstner-bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Visegrádi u. 23 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-23&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Népszínház utca 35. |bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Népszínház utca 35 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-35&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Tátra u. 3. |bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Tátra u. 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=tatra-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |a szemben fekvő Tátra u. 4. kisebb változata |- |Budapest, Tátra u. 4. |bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Tátra u. 4 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=tatra-u-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |a szemben fekvő Tátra u. 3. nagyobb változata |- |Budapest, Nádor utca 6. |Cseh–Magyar Iparbank épülete |Haász Gyula & Málnai Béla |1912-1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Nádor utca 6 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=nador-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Székely Mihály utca 10. |Wagner-bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Székely Mihály utca 10 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=szekely-m-u-10&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |rokonságot mutat a Nagymező utca 3.-al |- |Budapest, Bartók Béla út 50. |bérház |Haász Gyula & Málnai Béla |1914-1915 | | |- |Budapest, Victor Hugo u. 6-8. / Kresz Géza u. 48. |Jellinek-bérház |Hahn Samu |1915 |<ref>{{Cite book |last=Bolla |pages=284 |title=Budapest építészete 1915 |publisher= |year=1915}}</ref> | |- |Budapest, Victor Hugo u. 10-12. / Visegrádi u. 43-45. |Jellinek-bérház |Hahn Samu |1915 |<ref>{{Cite book |last=Bolla |pages=284 |title=Budapest építészete 1915 |publisher= |year=1915}}</ref> | |- |Budapest, Visegrádi utca 43-45. |bérház |Hahn Samu |1913-1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Visegrádi u. 43-45 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-43-45&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + Bolla | |- |Budapest, Alkotmány utca 29. |Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza |Hajós Alfréd & Villányi János |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Alkotmány utca 29 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=alkotmany-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Múzeum körút 3. |bérház |Hikisch Rezső |1914 |<ref>{{Cite web |title=ÓTKER térkép |url=http://otker.intermap.hu/fortemap/map/show/otker |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Károly körút 3. |Viktória Biztosító Társaság lakóháza |Hoepfner Guidó & Györgyi Géza |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Károly körút 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=karoly-krt-3&cimtxt=K%C3%A1roly%20k%C3%B6r%C3%BAt%203%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Vasárnap.hu - Budapest elveszett tetődíszei II |url=https://vasarnap.hu/2020/11/11/budapest-elveszett-tetodiszei-ii/ |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=PestBuda - 10 gyönyörű kupola |url=https://pestbuda.hu/cikk/20201108_ime_10_gyonyoru_kupola_ami_leginkabb_hianyzik_a_budapesti_varoskepbol |accessdate=2025-12-05}}</ref> |tornyait (5 db) elbontották |- |Budapest |Szent István Kórház orbáncos pavilon |Hönig Dezső |1916 |<ref>{{Cite web |title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1916 |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=86&layout=s |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. |Lipótvárosi Takarékpénztár lakóháza |Hübner Jenő |1908 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Bajcsy-Zsilinszky út 36-38 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=bajcsy-zs-ut-36-38&cimtxt=Bajcsy-Zsilinszky%20%C3%BAt%2036-38&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Gyorskocsi u. 25. |Pestvidéki Törvénykezési palota és Fő utcai fogház |Hübner Jenő |1913-1922 |<ref>{{Cite web |title=ELTE - Bírósági épületek |url=https://mtajogtortenet.elte.hu/media/32/06/2e1b837c9a6fea21e7dd2c7ced506442784e1bd2fd77423d28b3781f9367/Megyeri-Palffi-Zoltan-100.pdf |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Bookline - Bírósági épületek Magyarországon |url=https://bookline.hu/product/home.action?_v=HG_Tarsa_Kiado_Birosagi_epuletek_Magy&type=10&id=2111346483 |accessdate=2025-12-05}}</ref> |ma: Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet + eredeti terveit (1.) Aigner Sándor készítette. Halála után Hübner átdolgozta ezeket (2.), majd teljesen új fajta (3.) tervet készített. |} == I, Í == == J == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Ág utca 3. |Somló-villa |Jánszky Béla & Szivessy Tibor |1911-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Ág utca 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=ag-u-3&cimtxt=%C3%81g%20utca%203%20sz%C3%A1m&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Dinasztiák a szegedi Szivessy fivérek |url=https://epiteszforum.hu/dinasztiak-a-szegedi-szivessy-fiverek |accessdate=2025-12-05}}</ref> |hasonlít Rákos Manó villájához |- |Budapest, Hűvösvölgyi út 85. |Márkus-villa |Jánszky Béla & Szivessy Tibor |1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Hűvösvölgyi út 85 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=huvosvolgyi-u-85&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Dinasztiák a szegedi Szivessy fivérek |url=https://epiteszforum.hu/dinasztiak-a-szegedi-szivessy-fiverek |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Dankó utca 22. |bérház |Jánszky Béla & Szivessy Tibor |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dankó utca 22 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=danko-u-22&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Nádor utca 11. |Festetich-ház |Jánszky Béla & Szivessy Tibor |1914 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Nádor utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=nador-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Zoltán utca 11. |bérház |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1905 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Zoltán utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=zoltan-u-11&cimtxt=Zolt%C3%A1n%20utca%2011&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Dózsa György út 78. |Jónás-bérház |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1911 |<ref>{{Cite book |last=Déry |title=Terézváros–Erzsébetváros |pages=155 |publisher= |year= |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Arany János utca 32. |Goldberger üzletház |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1910-1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Arany János utca 32 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=arany-j-32&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Papnövelde utca 1. |bérház |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1908-1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Papnövelde utca 1 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=papnovelde-u-1&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |közelmúltban felújítva |- |Budapest, Szervita tér 2. |Szénásy és Bárczai Áruháza |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1908 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Szervita tér 2 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=szervita-t-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |festett csíkok egy része eltávolítva |- |Budapest, Dohány utca 10-14. |Tolnay Világlapja székháza Egyetemi Nyomda |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1910-1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dohány utca 10-14 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dohany-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Pannónia utca 6. |Beer Artúr bérháza |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1908-1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Pannónia utca 6 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=pannonia-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 36-38. |Kőrösi Csoma Sándor úti kislakásos bérház |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kőrösi Csoma Sándor út 36-38 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=korosi-cs-ut-36-38&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |} == K == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Fehérhajó utca 12-14. |bérház |Karvaly Gyula |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Fehérhajó utca 12-14 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=feherhajo-u-12-14&cimtxt=Feh%C3%A9rhaj%C3%B3%20utca%2012-14%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Dózsa György út 17. |Goldmann ház |Karvaly Gyula |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dózsa György út 17 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=dozsa-gy-ut-17&cimtxt=D%C3%B3zsa%20Gy%C3%B6rgy%20%C3%9At%2017%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |lépcsőháza felújításra került |- |Budapest, Bajza u. 17. |villa |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1908-1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Bajza utca 17 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=bajza-u-17&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Bajza u. 19. |villa |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1908-1909 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Bajza utca 19 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=bajza-u-19&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1910 |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=424&layout=s |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Apáczai Csere János utca 11. |Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt székháza |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1910-1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Apáczai Csere János utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=apaczai-cs-j-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |kupolája elpusztult |- |Budapest, Türr István utca 9. |Belvárosi áruház épitő Rt. bérháza |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Türr István utca 9 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=turr-i-u-9&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Hold utca 15. |bérház |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Hold utca 15 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=hold-u-15&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Kuny Domokos utca 11. |bérház |Kertész K. Róbert |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kuny Domokos utca 11 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=kuny-d-u11&cimtxt=Kuny%20Domokos%20utca%2011%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Hernád u. 42. |iskola |Kismarty-Lechner Jenő |1910 k. |<ref>{{Cite book |last=Kabdebó |title=Százéves iskolaépítés |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Száztíz éves szomszédok |url=https://pestbuda.hu/cikk/20221003_szaztiz_eves_szomszedok_a_nagy_iskolaepito_akcio_ikerparosa |accessdate=2025-12-05}}</ref> |ma: Baross Gábor Általános Iskola. Schmidt D. Gyula iskolaépülete mellé épült. |- |Budapest, Práter utca 51. |bérház |Kiss Géza |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Práter utca 51 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=prater-u-51&cimtxt=Pr%C3%A1ter%20utca%2051&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Benczúr utca 26. |Dayka-villa |Kiss Géza |1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Benczúr utca 26 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=06&cim=benczur-u-26&cimtxt=%20CIM |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Margit körút 60. |Harnischfeger-bérház |Klinger József |1910-1911 | | |- |Budapest, Margit körút 62. |Harnischfeger-bérház |Klinger József |1911 | | |- |Budapest, II. János Pál pápa tér 30. |Népopera |Komor Marcell & Jakab Dezső & Márkus Géza |1911 |<ref>{{Cite web |title=Népopera / Erkel Színház |url=https://caruso.blog.hu/2016/12/07/erkel_105_az_atepitesek_tortenete_avagy_kuzdelem_a_goliattal |accessdate=2025-12-05}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - II. János Pál pápa tér 30 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=II-janos-pal-t-30&cimtxt=II.%20J%C3%A1nos%20P%C3%A1l%20p%C3%A1pa%20t%C3%A9r%2030%20%20&scrwidth=1920 |accessdate=2025-12-05}}</ref> |ma: Erkel Színház. 1917-ben Vágó László tervei alapján belső átépítések történtek, 1961–1962 között külsejében is átépítették. |- |Budapest, Fiumei út 19/a. |Az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza |Komor Marcell & Jakab Dezső & Sós Aladár |1912-1931 |<ref>{{Cite web |title=OTI Székház története |url=https://www.egyeb.hu/oti-szehhaz-tortenete |accessdate=2025-12-05}}</ref> |1912–1913-ban épült, 1930–1931-ben új szárny és 18 emeletes torony. A tornyot 1969-ben elbontották. 2002–2004-ben felújították. Jelenleg a Magyar Államkincstár és a Budapest Főváros Kormányhivatala működik. |- |Budapest, Szilágyi Dezső tér 4. |Förster-ház |Kopeczek György |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Szilágyi Dezső tér 4 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=szilagyi-d-ter-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> |mozaikos díszítéssel |- |Budapest, Nyár utca 22. |bérház |Kopeczek György |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Nyár utca 22 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=07&cim=nyar-u-22&cimtxt=%20CIM |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Zichy Jenő utca 19. |bérház |Kopeczek György |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Zichy Jenő utca 19 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=zichy-j-u-19&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Lendvay utca 27. |Groedel-villa |Korb Flóris & Giergl Kálmán |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=Lendvay utca 27 Groedel-villa |url=https://24.hu/kultura/2023/04/18/ismeretlen-budapest-meszaros-lorinc-francia-nagykovetseg-lendvay-utca-kubatov-gabor-polgarok-haza-polgari-kor-korb-floris-giergl-kalman-kornfeld-moric-epiteszettortenet-epiteszet/ |accessdate=2025-12-05}}</ref> |2020-as években felújítva |- |Budapest, Diós árok / Kútvölgyi út |Szent János kórház újabb épületei |Korb Flóris & Giergl Kálmán |1910-es évek |<ref>{{Cite book |last=Rosch |first=Gábor |title=Hegyvidéki épületek |work=Budapest |year=2010 |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Dévai utca 15/a. |Székesfővárosi Tüdőbeteg-gondozó Intézet |Korb Flóris |1917 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Dévai utca 15/a |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=devai-u-15a&cimtxt=%20D%C3%A9vai%20utca%2015/a&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Vörösmarty tér 3. |Kasselik-alapítvány üzlet- és bérháza |Korb Flóris & Giergl Kálmán |1911 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Vörösmarty tér 3 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vorosmarty-t-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 7. |Kasselik-alapítványi bérpalota |Korb Flóris & Giergl Kálmán |1913 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Bajcsy-Zsilinszky út 7 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=bajcsy-zs-ut-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Péterfy Sándor utca 7. |bérház |Kovács Károly |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Péterfy Sándor utca 7 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=peterfy-s-u-7&cimtxt=P%C3%A9terfy%20S%C3%A1ndor%20utca%207&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Állatkerti körút 6-12. |A Fővárosi Állat- és Növénykert Zsiráfháza |Kós Károly & Zrumeczky Dezső |1909-1912 |<ref>{{Cite book |last=Hanga |first=Zoltán |title=Állatkerti műemlékek |work=Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest |year=2012 |isbn=978-963-88112-7-1 |pages=82-85 |accessdate=2025-12-05}}</ref> |II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1965-ben szocialista realista stílusban újraépült. 2010-ben Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei felhasználásával újjáépítették. |- |Budapest, Kristóf tér 6. |Kutnevszky-ház |Kőrössy Albert Kálmán & Kiss Géza |1910 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Kristóf tér 6 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=kristof-t-6&cimtxt=Krist%C3%B3f%20t%C3%A9r%206%20&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |- |Budapest, Károly körút 25. |bérház |Körössy Albert Kálmán |1912 |<ref>{{Cite web |title=Szecessziós Magazin - Károly körút 25 |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=karoly-kr-25&cimtxt=K%C3%A1roly%20k%C3%B6r%C3%BAt%2025&scrwidth=1920 |work=www.szecessziosmagazin.com |accessdate=2025-12-05}}</ref> | |} == L == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Salgótarjáni utca 6. |A Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója (taharaház) |Lajta Béla |1907-1908 |<ref>{{Cite web |last=Hüttl |first=Sarolta |title=A Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítása |url=https://epiteszforum.hu/cikk/20140404_a-salgotarjani-uti-izraelita-temeto-helyreallitasa |date=2014-04-04 |accessdate=2025-12-11}}</ref> + Vámos + Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története, Urbs – Magyar Várostörténeti Évkönyv 13., Budapest, 2019 |kupolája 1970/1980 körül beomlott, ajtaja és díszei eltűntek |- |Budapest, Vas utca 9-11. |Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola |Lajta Béla |1909-1912 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében; végül a 2. terv is módosítva, más tornyokkal épült meg [https://lajta.bparchiv.hu/hu/homlokzat-1910-iii] |- |Budapest, Rákóczi út 18. |Erzsébetvárosi Takarékpénztár |Lajta Béla |1911 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |- |Budapest, Szervita tér 5. |Rózsavölgyi-ház |Lajta Béla |1911-1912 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |- |Budapest, Népszínház utca 19. |Harsányi-ház |Lajta Béla |1911-1912 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |- |Budapest, Cházár András utca 10. |Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma |Lajta Béla |1913-1914 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |Lajta halála miatt Hegedűs Ármin és Böhm Henrik fejezte be; ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium |- |Budapest, Paulay Ede utca 35. |Parisiana, párizsi mulató |Lajta Béla |1908-1909 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |ma: Újszínház |- |Budapest, Amerikai út 53-55. |A Pesti Chevra Kadisa Menedékháza és Felnőtt Vakok Otthona |Lajta Béla |1913-1925 |<ref>{{Cite book |last=Vámos |first=Ferenc |title=Lajta Béla |publisher=Akadémiai Kiadó |location=Budapest |year=1970 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |ma: Mazsihisz Szeretetkórház Budapest, 2 épület |- |Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34. |Szent László Gimnázium |Lechner Ödön |1914-1915 |<ref>{{Cite web |title=Szent László Gimnázium |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=korosi-cs-ut-28-34&cimtxt=K%C5%91r%C3%B6si%20Csoma%20%C3%BAt%2028-34%20&scrwidth=1920 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |Vágó József fejezte be |- |Budapest, Vajda Péter u. 25-31. |Simor utcai iskola |Lechner Ödön |1913-1924 |<ref>{{Cite web |title=Simor utcai iskola |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vajda-p-u-25-31&cimtxt=Vajda%20P%C3%A9ter%20utca%2025-31%20&scrwidth=1920 |accessdate=2025-12-11}}</ref> |ma: Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola, Reichl Kálmán fejezte be |- |Budapest, Irányi utca 15. |Vermes-ház |Lechner Ödön |1910 |<ref>{{Cite web |title=Vermes-ház |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=iranyi-u-15&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |- |Budapest, Budaörsi út 49-51. |magyar királyi 29-es és 30-as gyalogsági ezredet honvéd gyalogsági laktanyája (Petőfi Sándor Laktanya) |Lipták Pál |1912-1920 / 1913-1916 |<ref>{{Cite web |title=Budaörsi út 49-51 |url=https://budapest100.hu/house/budaorsi-ut-49-51-2/ |accessdate=2025-12-11}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Petőfi Laktanya |url=https://mek.oszk.hu/18100/18127/18127.pdf |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |- |Budapest, Vajda Péter u. 4-6. |MÁVAG-kolónia |Lipták Pál |1909-1910 |<ref>{{Cite web |title=MÁVAG-kolónia |url=https://budapest100.hu/house/vajda-peter-utca-4-6-kolonia/ |accessdate=2025-12-11}}</ref> + <ref>{{Cite web |title=Kolónia |url=https://old.jozsefvaros.hu/hir/75151/a-kolonia |accessdate=2025-12-11}}</ref> | |} == M == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Cházár András u. 5. |Rákos Manó villája |Matouschek, Franz |1909 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=chazar-a-u-5&cimtxt=Ch%C3%A1z%C3%A1r%20Andr%C3%A1s%20utca%205%20&scrwidth=1920 |title=Rákos Manó villája |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Vajda Péter u. 7-13. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Márkus Géza, Spiegel Frigyes |1910-1912 |Kabdebó + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vajda-p-u-7-13&cimtxt=Vajda%20P%C3%A9ter%20utca%207-13%20&scrwidth=1920 |title=Székesfővárosi kislakásos bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. |- |Budapest, Zoltán utca 12. |bérház |Medgyes Alajos |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=zoltan-u-12&cimtxt=Zolt%C3%A1n%20utca%2012&scrwidth=1920 |title=Zoltán utca 12. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Nyúl utca 9. |bérház |Medgyes Alajos |1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=nyul-u-9&cimtxt=Ny%C3%BAl%20utca%209.&scrwidth=1920 |title=Nyúl utca 9. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dózsa György út 86/a. |villa |Medgyes Alajos |1907 |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_%C3%BAt,_Budapest_%C3%A9p%C3%BClet74.jpg |title=Dózsa György út 86/a villa |website=Wikimedia Commons |access-date=2025-12-11}} + Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 120. o. |Déry szerint eklektikus-premodern |- |Budapest, Visegrádi u. 48. / Victor Hugo u. 14. |bérház |Medgyes Alajos |1909-1911 | | |- |Budapest, Mexikói út 63. |Nyomorék Gyermekek Otthona |Medgyes Alajos |1909-1913 |{{cite web |url=http://epklub.blogspot.com/2013/02/100-eves-az-egykori-nyomorek-gyermekek.html |title=Nyomorék Gyermekek Otthona |website=Epklub Blog |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Visegrádi u. 9. / Katona József u. 13. |Teichner-bérház |Medgyes Alajos |1911 | | |- |Budapest, Dózsa György út 68. |Magyarországi Építőmunkások Szövetkezete Székháza |Medgyes Alajos |1908-1909 |Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 213. o. + {{cite web |url=https://maikurir.hu/az-rtl-uj-szekhaza-a-memosz-egykori-epuletenek-helyen/ |title=MÉMOSZ Székháza |website=Maikurir |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=192&layout=s |title=Magyar Pályázatok Építőművészet, 1911 |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Lehel u. 14. |Lehel utcai műhelyház |Medgyes Alajos |1911 k. |{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=497&layout=s |title=Lehel utcai műhelyház |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} + Kabdebó | |- |Budapest, Elek utca 14. |bérház |Medgyaszay István |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=elek-u-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Elek utca 14. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |Soproni Színházra hasonlít. |- |Budapest, Orlay utca 2/b. |Szent Gellért Szövetkezet lakóháza |Medgyaszay István |1909-1910 |{{cite web |url=https://meonline.hu/utoirat/elfeledett-medgyaszay-haz/ |title=Szent Gellért Szövetkezet lakóháza |website=Meonline |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=orlay-u-2b&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Orlay utca 2/b. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=464&layout=s |title=Magyar Pályázatok Építőművészet, 1910 |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} |hasonlít a Kelenföldi református templom két oldalán lévő bérházakra (1920-as évek) |- |Budapest, Bokréta utca 10. |Jajczay-ház |Melczer és Wensky |1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=bokreta-u-10&cimtxt=Bokr%C3%A9ta%20utca%2010%20&scrwidth=1920 |title=Jajczay-ház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dobozi utca 27. |bérház |Meller Dezső |1911 | | |- |Budapest, Dózsa György út 78. |bérház |Meller Dezső |1911 |Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 213. o. | |- |Budapest, Belgrád rakpart 12. |Bodó-ház |Mende Valér |1912-1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=belgrad-rkp-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Bodó-ház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Attila út 91. / Logodi utca 32. |bérház |Mende Valér |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=attila-u-91&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Attila út 91. / Logodi utca 32. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Hentes u. 17. / Gubacsi út |Messinger József háza |Messinger Hugó |1911 |{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1911/?query=%22Messinger+Hug%C3%B3%22&pg=251&layout=s |title=Messinger József háza |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Széchenyi rkp. 19. |Palatinus Rt. két darab ötemeletes háza |Messinger Hugó |1911 k. |Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, {{ISBN|9789634561248}}, 168. o. |átalakítva: Országgyűlés Irodaháza ("Fehér-ház") |- |Budapest, Váci út 3. |Sóház |Mezey Sándor |1914-1916 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=vaci-ut-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Sóház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |nem azonos a Corvinus Egyetem melletti Sóházzal |- |Budapest, Hegedűs Gyula u. 90. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Morbitzer Nándor |1909–1910 |Bolla, 115. + Kabdebó |díszfestésétől megfosztva + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Thaly Kálmán utca 50. |Weisz Samu bérháza |Morbitzer Nándor |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=thaly-u-50&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Weisz Samu bérháza |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Rómer Flóris utca 26. |bérház |Mód Lajos |1914-1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=romer-floris-u-26&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Rómer Flóris utca 26. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |} == N == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Szerdahelyi utca 11. |Brüll testvérek bérháza |ifj. Nagy István |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=szerdahelyi-u-11&cimtxt=Szerdahelyi%20utca%2011%20&scrwidth=1920 |title=Brüll testvérek bérháza |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, István u. 38. |bérház |ifj. Nagy István |1909-1910 |Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban I. + {{cite web |url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/09/09/istvan_ut_38 |title=István u. 38. |website=Mierzsebetvarosunk Blog |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Kőris utca 39 / Orczy út 39. |bérház |ifj. Nagy István |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=koris-u-39&cimtxt=K%C5%91ris%20utca%2039%20/%20Orczy%20%C3%BAt%2039&scrwidth=1920 |title=Kőris utca 39 / Orczy út 39. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Zichy Jenő utca 15. |Keszler-bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1911 | | |- |Budapest, Csanády u. 11. |Bamberger-bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1911 k. | |A tervezőpáros szerzősége bizonytalan. |- |Budapest, Csanády u. 13. / Hegedüs Gyula u. 43. |Lemberger-bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1912 | | |- |Budapest, Kádár u. 4. |bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1909 | | |- |Budapest, Váci u. 25. |bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vaci-u-52&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Váci u. 25. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Bajnok u. 17. |bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1909 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=bajnok-u-17&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Bajnok u. 17. bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Jókai utca 12. |bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1912 |{{cite web |url=https://www.kozterkep.hu/36912/berhaz-dombormuvei# |title=Jókai utca 12. bérház |website=KözTérkép |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Székely Mihály utca 4-6 |bérház |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=szekely-m-u-4-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Székely Mihály utca 4-6 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Pauler utca 19. |Menczer Fülöpné lakóháza |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1911-1912 |{{cite web |url=https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/28068/?list=eyJxdWVyeSI6ICJOYWd5IFx1MDBlOXMgQmVuZWRpY3QgIn0 |title=Menczer Fülöpné lakóháza |website=Hungaricana |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Alkotás utca 11. / Greguss utca 1. / Ráth György utca 2. |Értékesítő és Építő Rt. bérháza |Nagy Izsó & Benedict Gyula |1911 |{{cite web |url=https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27965/?list=eyJxdWVyeSI6ICJOYWd5IFx1MDBlOXMgQmVuZWRpY3QgIn0 |title=Értékesítő és Építő Rt. bérháza |website=Hungaricana |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Margit körút 64. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Nagy Virgil |1911-1912 |{{cite web |url=https://budapest100.hu/house/margit-korut-64-b/ |title=Margit körút 64. |website=Budapest100 |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=493&layout=s |title=Magyar Pályázatok Építőművészet, 1911 |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} + Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Batthyányi utca 4. |Neuschloss-ház |Neuschloss Kornél |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=batthhyanyi-u-4&cimtxt=Batthy%C3%A1nyi%20utca%204&scrwidth=1920 |title=Neuschloss-ház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Kitaibel Pál utca 1. |Országos Meteorológiai Intézet |Neuschloss Kornél |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=kitaibel-p-u-1&cimtxt=%20Kitaibel%20P%C3%A1l%20utca%201&scrwidth=1920 |title=Országos Meteorológiai Intézet |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Margit körút 41. |bérház |Németh (László) Lipót |1914-1915 | | |- |Budapest, Lajos u. 1-5. |iskola |Novák Imre & Góth Jenő (2 oldalát külön-külön) |1910 k. |Kabdebó + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=476&layout=s |title=Magyar Pályázatok Építőművészet, 1911 |website=Arcanum Digitális Tudománytár |access-date=2025-12-11}} |ma: Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében - Kabdebó Gyula könyve alapján úgy tűnik, hogy Góth tervezte a Lajos utcai, Novák pedig a Duna-parti homlokzatot |} == O, Ó == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, II. János Pál pápa tér 4. |iskola |Orczy Gyula & Ivancsó István |1910 k. |Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Gyáli út 21-23. |Székesfővárosi kislakásos bérházak („Nyolcház”) |Orczy Gyula |1909 |Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Mészöly utca 6. |Jeney-villa |Orth Ambrus & Somló Emil |1909-1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=meszoly-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Jeney-villa |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Belgrád rakpart 13-15. |bérház |Orth Ambrus & Somló Emil |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=belgrad-rkp-13-15&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Belgrád rakpart 13-15 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Vág utca 12-14. |Népház |Orth Ambrus & Somló Emil |1909 |Kabdebó + Bolla + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=vag-u-12-14&cimtxt=V%C3%A1g%20utca%2012-14%20&scrwidth=1920 |title=Vág utca 12-14 Népház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Szent László út 26. |a Szent László Társulat székháza és imaháza |Óváry Artúr |1912 |{{cite web |url=https://szentlaszlooroksege.blog.hu/2018/11/24/egy_budapesti_haz_amit_szent_laszlo_kiraly_ihletett |title=Szent László Társulat székháza és imaháza |website=Szent László Öröksége Blog |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://vasarnap.hu/2024/09/28/budapest-elveszett-tetodiszei-magyar-kiralyi-allamvasutak-szent-laszlo-uti-berhaza/ |title=Budapest elveszett tetődiszei magyar királyi államvasutak Szent László úti bérháza |website=Vasárnap.hu |access-date=2025-12-11}} |eredetileg gazdag szecessziós változat készült rá, később egyszerűbb formában épült fel - viszont ennek külső-belső díszeitől is megfosztották később (dísztelen homlokzat) |} == Ö, Ő == == P == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Trombitás utca 19. |Weidinger Miksa családi házának átalakítása |Pollák Manó |1911 | | |- |Budapest, Frangepán u. 6. / Váci út 87. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Pollák Manó |1911 ? |Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Attila út 77. |bérház |Porgesz József |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=attila-77&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Attila út 77 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |díszeitől megfosztott állapotban ? |- |Budapest, Zsolt utca 7. |bérház |Porgesz József |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=zsolt-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Zsolt utca 7 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Ady Endre utca 1. |bérház |Porgesz József |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=ady-e-u-1&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Ady Endre utca 1 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Balaton utca 12. |bérház |Porgesz József |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=balaton-u-10&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Balaton utca 12 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Akácfa utca 7. |Pollacsek Oszkár és Epstein Rezső építészek bérháza |Porgesz József |1914-1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=akacfa-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Akácfa utca 7 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Salétrom utca 6. |bérház |Porgesz József |1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=saletrom-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Salétrom utca 6 bérház |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Gyáli út 15/a-e. |Ferencvárosi MÁV telep újabb épületei |valószínűleg Prokisch János |1910-es évek |Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945, Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2022, 50. o. + {{cite web |url=http://www.ifk-egyesulet.hu/download/IFK-Budapesti-tisztiviselo-telepek-2022.pdf |title=Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945 |website=IFK Egyesület |access-date=2025-12-11}} |csak a Gyáli út menti 5 emeletes lakóház |} == Q == == R == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Régi Posta utca 11. |Ellinger-Lyka-bérház |Rainer Károly |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=regi-posta-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Régi Posta utca 11. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Erzsébet tér 3. |Cziráky udvar |Rainer Károly |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=erzsebet-t-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Erzsébet tér 3. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Erzsébet tér 5. |bérház |Rainer Károly |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=erzsebet-t-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Erzsébet tér 5. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Haris köz 1-5. + Budapest, Haris köz 2-6. |Luczenbacher bérházak |Rainer Károly |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=haris-koz-1-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Haris köz 1-5. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=haris-koz-2-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Haris köz 2-6. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Váci utca 30/a-b. |Haris-bazár |Rainer Károly |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vaci-u-30ab&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Váci utca 30/a-b. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dohány utca 58-62. |bérház |Rainer Károly |1913-1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dohany-u-58-62&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Dohány utca 58-62. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Baross utca 45. |bérház |Rainer Károly |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-45&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 45. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |díszeitől megfosztott állapotban ? |- |Budapest, Alföldi utca 16. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Rainer Károly |1909-1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=alfoldi-u-16&cimtxt=Alf%C3%B6ldi%20utca%2016%20&scrwidth=1920 |title=Alföldi utca 16. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Baross utca 87/a-b. |ikerbérház |Ray Rezső Vilmos |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-87ab&cimtxt=Baross%20utca%2087ab%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 87/a-b. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |lekerekített sarkaival, tégladíszítésével erősen hasonlít a Dob u. 5-7.-re |- |Budapest, Papnövelde utca 4-6. |Cukor utcai elemi iskola |Reichl Kálmán |1911-1913 |Gerle, i. m., 144. o. + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=cukor-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Cukor utcai iskola |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=547&layout=s |title=Magyar Pályázatok 1911 |access-date=2025-12-11}} + Kabdebó |ma: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Kiscelli u. 78-82. |Kiscelli utcai elemi iskola |Reichl Kálmán |1911-1912 |Gerle, i. m., 144. o. + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=03&cim=kiscelli-u-84&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Kiscelli utca 78-82. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + Kabdebó |ma: AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) Általános Iskola + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Bercsényi utca 6. |bérház |Reiss Zoltán |1909 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bercsenyi-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Bercsényi utca 6. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Hollán Ernő utca 3. |bérház |Reiss Zoltán |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hollan-e-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Hollán Ernő utca 3. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | + Bolla |- |Budapest, Csanády utca 21. |bérház |Reiss Zoltán |1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-21&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Csanády utca 21. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://budapest100.hu/house/csanady-utca-21/ |title=Budapest100: Csanády utca 21. |access-date=2025-12-11}} |felső erkélyét 2024-ben felújították |- |Budapest, Baross utca 75. |bérház |Reiss Zoltán |1913-1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-75&cimtxt=Baross%20utca%2075%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 75. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Bulcsú utca 21/a. |bérház |Reiss Zoltán / Krausz Ármin |1913-1915 |{{cite web |url=https://nagyhaboru.blog.hu/2015/04/17/galiciatol_egy_budapesti_berhaz_pincejeig |title=Bulcsú utca 21/a. |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://budapest100.hu/house/bulcsu-utca-21-a/ |title=Budapest100: Bulcsú utca 21/a. |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Bulcsú utca 21/b. |bérház |Reiss Zoltán |1913 |{{cite web |url=https://nagyhaboru.blog.hu/2015/04/17/galiciatol_egy_budapesti_berhaz_pincejeig |title=Bulcsú utca 21/b. |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Régi Posta utca 11. |Ellinger-Lyka-bérház |Rainer Károly |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=regi-posta-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Régi Posta utca 11. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Erzsébet tér 3. |Cziráky udvar |Rainer Károly |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=erzsebet-t-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Erzsébet tér 3. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Erzsébet tér 5. |bérház |Rainer Károly |1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=erzsebet-t-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Erzsébet tér 5. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Haris köz 1-5. + Haris köz 2-6. |Luczenbacher bérházak |Rainer Károly |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=haris-koz-1-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Haris köz 1-5. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=haris-koz-2-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Haris köz 2-6. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Váci utca 30/a-b. |Haris-bazár |Rainer Károly |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vaci-u-30ab&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Váci utca 30/a-b. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dohány utca 58-62. |bérház |Rainer Károly |1913-1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dohany-u-58-62&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Dohány utca 58-62. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Baross utca 45. |bérház |Rainer Károly |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-45&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 45. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |díszeitől megfosztott állapotban ? |- |Budapest, Alföldi utca 16. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Rainer Károly |1909-1910 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=alfoldi-u-16&cimtxt=Alf%C3%B6ldi%20utca%2016%20&scrwidth=1920 |title=Alföldi utca 16. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Baross utca 87/a-b. |ikerbérház |Ray Rezső Vilmos |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-87ab&cimtxt=Baross%20utca%2087ab%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 87/a-b. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |lekerekített sarkaival, tégladíszítésével erősen hasonlít a Dob u. 5-7.-re |- |Budapest, Papnövelde utca 4-6. |Cukor utcai elemi iskola |Reichl Kálmán |1911-1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=cukor-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Cukor utcai elemi iskola |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |ma: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Kiscelli u. 78-82. |Kiscelli utcai elemi iskola |Reichl Kálmán |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=03&cim=kiscelli-u-84&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Kiscelli utcai elemi iskola |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |ma: AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) Általános Iskola + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Bercsényi utca 6. |bérház |Reiss Zoltán |1909 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bercsenyi-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Bercsényi utca 6. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Hollán Ernő utca 3. |bérház |Reiss Zoltán |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hollan-e-u-3&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Hollán Ernő utca 3. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Csanády utca 21. |bérház |Reiss Zoltán |1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-21&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Csanády utca 21. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |felső erkélyét 2024-ben felújították |- |Budapest, Baross utca 75. |bérház |Reiss Zoltán |1913-1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=baross-u-75&cimtxt=Baross%20utca%2075%20&scrwidth=1920 |title=Baross utca 75. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Párizsi u. 4. |Hajdú-ház |Reiss Zoltán |1911-1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=parizsi-u-4&cimtxt=P%C3%A1rizsi%20utca%204%20&scrwidth=1920 |title=Párizsi u. 4. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Üteg u. 15. / Gömb u. |Gömb utcai iskola |Rerrich Béla |1909-1911 |{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=57&layout=s |title=Gömb utcai iskola |website=Magyar Pályázatok Építőművészet |access-date=2025-12-11}} |ma: Verebély László Szakgimnázium + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Királyhágó tér 1. |bérház |Révész Sámuel & Kollár József |1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=kiralyhago-ter-1&cimtxt=Kir%C3%A1lyh%C3%A1g%C3%B3%20t%C3%A9r%201%20&scrwidth=1920 |title=Királyhágó tér 1. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Greguss utca 3. |bérház |Révész Sámuel & Kollár József |1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=gregus-u-3&cimtxt=Greguss%20utca%203&scrwidth=1920 |title=Greguss utca 3. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Greguss utca 10. |bérház |Román Miklós & Román Ernő |1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=gregus-u-10&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Greguss utca 10. |website=Szecessziós Magazin |access-date=2025-12-11}} | |} == S, Sz == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Váli út 1. |iskola |Sándy Gyula & Orbán Ferenc |1910 k. |{{cite web|title=Budapest Váli út 1. iskola|url=https://example.com|access-date=2025-12-11}} |ma: József Attila Gimnázium |- |Budapest, Drégely utca 2-4. |Budapesti Általános Tejcsarnok Rt. bérháza |Schömer Ferenc | |{{cite web|title=Budapest Drégely utca 2-4.|url=https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Vaskapu+u./@47.4761679,19.0734358,3a,90y,332.69h,113.65t/data=!3m6!1e1!3m4!1s0Vb4p8IdSiPaytnSOCCRBg!2e0!7i13312!8i6656!4m6!3m5!1s0x4741dcfde41d0691:0x8613b59177fbcf3e!8m2!3d47.4760212!4d19.0729975!16s%2Fg%2F1td16m9w?coh=205409&entry=tts&g_ep=EgoyMDI0MDkyMy4wKgBIAVAD|access-date=2025-12-11}} |2009 u. elpusztult |- |Budapest, Martinovics tér 4/a. |Schöntheil-ház |Schöntheil Richárd |1911 |{{cite web|title=Budapest Martinovics tér 4/a.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=martinovics-t-4b&cimtxt=Martinovics%20t%C3%A9r%204/a&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Pannónia utca 81. |elemi iskola |Schulek János |1910 |{{cite web|title=Pannónia utca 81.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=pannonia-u-81&cimtxt=Pann%C3%B3nia%20utca%2081&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}}, {{cite web|title=Magyar Pályázatok Építőművészet 1911, 69. o.|url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=69&layout=s|access-date=2025-12-11}} |ma: Pannónia Általános Iskola + épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |- |Budapest, Hernád u. 46. |iskola |Schmidt D. Gyula |1910 k. |{{cite web|title=Hernád utca 46.|url=https://pestbuda.hu/cikk/20221003_szaztiz_eves_szomszedok_a_nagy_iskolaepito_akcio_ikerparosa|access-date=2025-12-11}} |ma: Facultas Humán Gimnázium. Kismarty-Lechner Jenő iskolaépülete mellé épült. |- |Budapest, Tűzoltó utca 3. |bérház |Sipos József |1911 |{{cite web|title=Tűzoltó utca 3.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=tuzolto-u-3&cimtxt=T%C5%B1zolt%C3%B3%20utca%203%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Bercsényi utca 10. |bérház |Sipos József |1915 |{{cite web|title=Bercsényi utca 10.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bercsenyi-u-10&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Népszínház utca 20. |bérház |Sipos József |1914–1915 |{{cite web|title=Népszínház utca 20.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-20&cimtxt=N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z%20utca%2020%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Andrássy út 101. |Schanzer-villa |Spiegel Frigyes |1912 k. ? |{{cite web|title=Andrássy út 101.|url=https://pestbuda.hu/cikk/20180816_elkeszult_az_uj_andrassy_uti_szekhaz_a_heten_koltozik_a_magyar_muveszeti_akademia|access-date=2025-12-11}} |2018-tól Magyar Művészeti Akadémia székháza |- |Budapest, Rákóczi út 51. |Hofstätter-bérház |Stettner Gusztáv & Krausz Gábor |1911–1912 |{{cite web|title=Rákóczi út 51.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=rakoczi-ut-51&cimtxt=R%C3%A1k%C3%B3czi%20%C3%BAt%2051%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Váci út 87. / Frangepán u. 2. |székesfővárosi kislakásos bérház |Sterk Izidor |1911 ? |{{cite web|title=Váci út 87.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=vaci-ut-87&cimtxt=V%C3%A1ci%20%C3%BAt%2087%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési program keretében |- |Budapest, Hegedüs Gyula u. 40. |A Magyar Dohánykereskedelmi Rt. bérháza |Sterk Izidor |1914 |{{cite web|title=Hegedüs Gyula u. 40.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Hegedűs Gyula u. 88. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Strausz Ödön |1909–1910 |{{cite web|title=Hegedűs Gyula u. 88.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-88&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |díszfestésétől megfosztva + épült Bárczy István program keretében |- |Budapest, Károly körút 18. |bérház |Strausz Ödön |1913–1914 |{{cite web|title=Károly körút 18.|url=https://utcater.hu/budapest/v-kerulet/epuletek/karoly-korut-18/|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Damjanich utca 18. |Bissingen (Nippenburg) Ernő bérháza |Strausz Ödön |1914 |{{cite web|title=Damjanich utca 18.|url=https://www.google.com/maps/place/M%C3%81Z-H%C3%81Z+Liget+fest%C3%A9kbolt/@47.5067529,19.0763203,3a,75y,315.37h,108.26t/data=!3m7!1e1!3m5!1srcBo2yWgwH3U2E6ve7QXmQ!2e0!6shttps:%2F%2Fstreetviewpixels-pa.googleapis.com%2Fv1%2Fthumbnail%3Fcb_client%3Dmaps_sv.tactile%26w%3D900%26h%3D600%26pitch%3D-18.261758600531707%26panoid%3DrcBo2yWgwH3U2E6ve7QXmQ%26yaw%3D315.3650681409203!7i16384!8i8192|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dugonics utca 17-21. |iskola (csak a Korányi S. u. felé első épülete) |Szabó Gyula |1911 |{{cite web|title=Dugonics utca 17-21.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=dugonics-u-17-21&cimtxt=Dugonics%20utca%2017-21%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}}, {{cite web|title=Korányi S. u-i oldal|url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Dugonics_Andr%C3%A1s_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_%C3%A9s_Gimn%C3%A1zium_Kor%C3%A1nyi_S%C3%A1ndor_utca_oldal10.jpg|access-date=2025-12-11}} |épült Bárczy István program keretében |- |Budapest, Angyalföldi út 36-38. |székesfővárosi kislakásos bérház („Majmos ház”) |Szabó Gyula |1910–1912 |{{cite web|title=Angyalföldi út 36-38.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=janicsar-u-4&cimtxt=Angyalf%C3%B6ldi%20%C3%BAt%2036.-38.-D%C3%A9ryn%C3%A9%20k%C3%B6z%202.-Janics%C3%A1r%20utca%204.&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}}, {{cite web|title=Majmos ház|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2017/01/14/ismeretlen-budapest-a-varos-legfurabb-kapuiert-az-arpad-hidig-kell-utaznunk/|access-date=2025-12-11}} |épült Bárczy István program keretében |- |Budapest, Karácsony Sándor utca 28-30. |bérház |Székács Ferenc |1910 |{{cite web|title=Karácsony S. u. 28-30.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=karacsony-s-u-28-30&cimtxt=Kar%C3%A1csony%20S%C3%A1ndor%20utca%2028-30&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Október 6. utca 16-18. |bérház |Székely Dezső |1910 |{{cite web|title=Október 6. utca 16-18.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=oktober-6-u-16-18&cimtxt=Okt%C3%B3ber%206.%20utca%2016-18%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Zsolt utca 11. |villa |Székely Dezső |1909 |{{cite web|title=Zsolt utca 11.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=zsolt-u-11&cimtxt=Zsolt%20utca%2011%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Andrássy út 39. |Párisi Nagyáruház |Sziklai Zsigmond |1909–1911 |{{cite web|title=Andrássy út 39.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=andrassy-u-39&cimtxt=Andr%C3%A1ssy%20%C3%BAt%2039%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |Petschacher Gusztáv 1882-es épületének átépítése |- |Budapest, Kertész u. 30. |iskola |Szörényi-Reischl Gusztáv |1910 k. |{{cite web|title=Kertész u. 30.|url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=72&layout=s|access-date=2025-12-11}}, {{cite web|title=Kabdebó, i. m.|url=https://kabdebo.hu|access-date=2025-12-11}} |ma: Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakgimnázium |- |Budapest, Pannónia u. 33. |bérház |Szőke Imre |1911 |{{cite web|title=Pannónia u. 33.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=pannonia-u-33&cimtxt=Pann%C3%B3nia%20u.%2033&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Péterfy Sándor u. 17. |Benkovics-bérház |Szőke Imre |1909–1910 |{{cite web|title=Péterfy S. u. 17.|url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/02/26/peterfy_sandor_utca_17|access-date=2025-12-11}} |homlokzata szépen felújítva |- |Budapest, Damjanich utca 49. |bérház |Szőke Imre |1909 |{{cite web|title=Damjanich u. 49.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=damjanich-u-49&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}}, {{cite web|title=Damjanich u. 49 blog|url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/09/23/damjanich_utca_49|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Déri Miksa utca 18. |bérház |Szőke Imre |1910 |{{cite web|title=Déri Miksa u. 18.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=deri-m-u-18&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Gellérthegy utca 1. |bérház |Szőke Imre |1911–1912 |{{cite web|title=Gellérthegy u. 1.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=01&cim=gellerthegy-u-1&cimtxt=Gell%C3%A9rthegy%20utca%201&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |} {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Práter utca 59–63. / Lósy Imre utca 1–6. |Papi bérházak |Tőry Emil & Pogány Móric |1912 |{{cite web|title=Papi házak a Práter utcában|url=https://jozsefvarosujsag.hu/a-prater-utcai-papi-hazak-mintha-legobol-lennenek/|access-date=2025-12-11}} + DéryJ |kinézete rokonságot mutat a Thököly úti Petrik iskolával |- |Budapest, Tanoda tér 1. |Újpesti Állami Főgimnázium |Tőry Emil & Pogány Móric |1911–1913 | |ma: Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium |- |Budapest, Deák Ferenc utca 16-18. |Az Adriai Biztosító Társulat székháza |Tőry Emil & Pogány Móric |1912–1918 |{{cite web|title=Adriai Biztosító Társulat székháza|url=https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/|access-date=2025-12-11}} |később: Budapesti Rendőrkapitányság, ma: The Ritz-Carlton, Budapest hotel. Az épület art déco stílusú tornya nem készült el. |} == U, Ú, == == Ü, Ű == == V == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Népszínház utca 25. |bérház |Vágó László & Vágó József |1908–1909 |{{cite web|title=Népszínház utca 25.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-25&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Kazinczy utca 11. |bérház |Vágó József |1908–1910 |{{cite web|title=Kazinczy utca 11.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=kazinczy-u-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Tolnai Lajos utca 4. |Világosság Nyomda Rt. + Népszava szerkesztősége |Vágó László & Vágó József |1907 |{{cite web|title=Tolnai Lajos utca 4.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=tolnai-l-u-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Dohány utca 22-24. |Árkád Bazár |Vágó László & Vágó József |1908–1909 |{{cite web|title=Árkád Bazár|url=https://real.mtak.hu/75313/1/080.2017.66.2.3.pdf|access-date=2025-12-11}} + {{cite web|title=Dohány utca 22.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=dohany-u-22&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Munkácsy Mihály u. 19/a |Schiffer-villa |Vágó László & Vágó József |1910–1912 |{{cite web|title=Munkácsy Mihály u. 19/a|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=munkacsy-u-19b&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Állatkerti körút 6-12. |A Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaháza és Akváriuma |Végh Gyula |1909–1912 |Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, {{ISBN|978-963-88112-7-1}}, 28–35. o. + {{cite web|title=EPA Állatkerti műemlékek|url=https://www.epa.hu/00800/00804/00307/44960.html|access-date=2025-12-11}} + {{cite web|title=Állatkert Pálmaház|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=allatkert-palmahaz&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |A kertészeti berendezését Ilsemann Keresztély és Räde Károly alakították ki. A pálmaház alatti akvárium falait Róth Miksa mozaikjai díszítik. 1991 és 2000 között teljes körű felújítást kapott. |- |Budapest, Tompa utca 9. |Weisz-ház |Vida Artúr |1911 |{{cite web|title=Tompa utca 9.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=tompa-u-9&cimtxt=Tompa%20utca%209%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Gitár u. 20. |Kalchgruber-villa |Vidor Emil |1914 |Gottdank: Vidor, 210. | |- |Budapest, Liszt Ferenc tér 2. |Vidor-ház |Vidor Emil |1905 |{{cite web|title=Liszt Ferenc tér 2.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=liszt-f-t-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Népszínház utca 22. |Polgári Serfőzde bérháza |Vidor Emil |1906 |{{cite web|title=Népszínház utca 22.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=nepszinhaz-u-22&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Sörgyár utca 23. / Gitár u. 21-23. |Polgári Serfőző igazgatósági épülete |Vidor Emil |1912 / 1914–1915 |{{cite web|title=Sörgyár utca 23.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=sorgyar-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} + Gottdank: Vidor, 196–197. | |- |Budapest, Városligeti fasor 45. |Wodianer-ház |Vidor Emil |1907 / 1908 |{{cite web|title=Városligeti fasor 45.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=varosligeti-fasor-45&cimtxt=V%C3%A1rosligeti%20fasor%2045&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} + Déry, i. m., 659. o. + Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban I. | |- |Budapest, Falk Miksa u. 5., 6-8. |a Palatinus Rt. bérházai |Vidor Emil |1910 |Gottdank: Vidor, 169–170. | |- |Budapest, Pozsonyi út 2-18. / Jászai Mari tér 5-6. / Újpesti rakpart 1-9. / Katona József u. 26-28., 39-41. / Radnóti Miklós u. 38-40. |a Palatinus Rt. bérházai |Vidor Emil |1910–1912 |Gottdank: Vidor, 171–176. | |- |Budapest, Alkotmány u. 4. / Szalay u. 3. / Honvéd u. 14-18. / Vajkay u. 1-5. |a Palatinus Rt. bérházai |Vidor Emil |1911–1912 |Gottdank: Vidor, 176–179. |díszfestésétől megfosztva |- |Budapest, Miklós tér 2. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Voyta Adolf |1911 |Kabdebó |épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében |} == W == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Királyi Pál utca 9. |bérház |Wachtel Elemér |1912 |{{cite web|title=Királyi Pál utca 9.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=kiralyi-p-u-9&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Teleki tér 5. |bérház |Wax Andor |1910–1911 |{{cite web|title=Teleki tér 5.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=teleki-t-5&cimtxt=Teleki%20t%C3%A9r%205%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Alföldi utca 18. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Wälder Gyula |1909–1910 |Kabdebó + {{cite web|title=Alföldi utca 18.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=alfoldi-u-18&cimtxt=Alf%C3%B6ldi%20utca%2018%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Díszeitől megfosztva? |} == X == == Y == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Rottenbiller u. 35. |Blitz-ház |Ybl Lajos |1910 k. |Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban I., 52. o. | |- |Budapest, Szörény utca 5-7. |Székesfővárosi kislakásos bérház |Ybl Lajos |1909–1910 |Kabdebó + {{cite web|title=Szörény utca 5-7.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=szoreny-u-5-7&cimtxt=Sz%C3%B6r%C3%A9ny%20utca%205-7%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} |Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. |} == Z, Zs == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Krisztina körút 2-4. |Ganz-bérház |id. Ziegler Géza |1910 |{{cite web|title=Krisztina körút 2-4.|url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=krisztina-krt-2-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920|access-date=2025-12-11}} | |} == Tervező nem ismert == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Martinovics tér 4/b. |bérház |tervező nem ismert |n. a. |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=martinovics-t-4a&cimtxt=Martinovics%20t%C3%A9r%204/b&scrwidth=1920 |title=Martinovics tér 4/b. |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Verseny u. 14. |bérház |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/28/verseny_utca_14#more7659826 |title=Verseny utca 14 |website=Mierzsebetvarosunk Blog}} |közelmúltban felújították |- |Budapest, Verseny u. 18. |bérház |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/28/verseny_utca_18 |title=Verseny utca 18 |website=Mierzsebetvarosunk Blog}} | |- |Budapest, Damjanich utca 38. |bérház |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/02/12/damjanich_utca_38 |title=Damjanich utca 38 |website=Mierzsebetvarosunk Blog}} | |- |Budapest, Podmaniczky út 67. |Sas-bérház |Tervező nem ismert, építőmester: Kovács Frigyes |1914-1915 |{{cite book |last=Déry |first=Attila |title=Terézváros–Erzsébetváros |page=510}} | |- |Budapest, Podmaniczky út 75. |Wellisch-bérház |Tervező nem ismert, építőmester: Wellisch Sándor és Wellisch Gyula |1902 |{{cite book |last=Déry |first=Attila |title=Terézváros–Erzsébetváros |page=510}} | |- |Budapest, Mester u. 4-6. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Mester u. 12. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Mester u. 18. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Mester u. 22. / Liliom u. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Mester u. 33. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | |díszeitől megfosztva ? |- |Budapest, Mester u. 51. / Haller út |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Mester u. 53. / Haller út |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Gyáli út 18-22. |Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe (újabb épületek) |tervező nem ismert |1910-es évek |{{cite web |url=https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1912/?layers=100&bbox=2125352.9617047473,6018544.394945652,2127625.7689676643,6019349.37239978 |title=Budapest térkép 1912 |website=Arcanum}} + {{cite web |url=http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm |title=Posta kísérleti állomás |website=Ady Kispest}} |A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma. Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben. |- |Budapest, Marek József utca 29. |bérház |tervező nem ismert |n. a. |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=marek-j-u-29&cimtxt=Marek%20J%C3%B3zsef%20utca%2029%20%20&scrwidth=1920 |title=Marek József utca 29 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Lövölde tér 4. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Baross u. 86. / Szűz u. / Magdolna u. / Vasas köz |bérház |tervező nem ismert |n. a. | |a 88. ikerbérháza |- |Budapest, Baross u. 88. / Magdolna u. / Vasas köz |bérház |tervező nem ismert |n. a. | |a 86. ikerbérháza |- |Budapest, Baross u. 90. |bérház |tervező nem ismert |n. a. | | |- |Budapest, Verseny u. |Postaépület, Keleti pályaudvar |tervező nem ismert |n. a. |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Keleti_p%C3%A1lyaudvar_2023._augusztus%C3%A1ban61.jpg |title=Keleti pályaudvar 2023 |website=Commons}} + {{cite web |url=https://www.google.com/maps/@47.5019915,19.09187,135a,35y,159.42h,39.46t/data=!3m1!1e3?hl=hu&entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MDkzMC4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D |title=Keleti pályaudvar térkép |website=Google Maps}} |a Magyar Királyi Mozgóposta-hivatal Főnökség régi épülete (1890 ?) mellé épült |- |Budapest, Hősök u. 23. |Soroksár vasútállomás |tervező nem ismert | | | |- |Budapest, Széchenyi út – Rákos út – Wesselényi utca – Vasutastelep utca |Rákospalotai MÁV-telep |tervező nem ismert |1907-1909, 1914-től |{{cite web |url=https://bpxv.blog.hu/2012/12/13/a_rakospalotai_mav-telep |title=Rákospalotai MÁV-telep |website=BPXV Blog}} + {{cite book |last=Mojzes |first=Ildikó |title=A 100 éves rákospalotai MÁV-telep |publisher=Budapest: Rákospalotai Múzeum |year=2007 |pages=12-13}} |1907-1909 közötti, földszintes épületeit lebontották |- |Budapest, Fő u. 19. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://www.google.com/maps/@47.5012675,19.0393255,3a,90y,66.92h,126.18t/data=!3m6!1e1!3m4!1sO0etFYDJ0feZKvdELRl7NQ!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu&coh=205409&entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MDkzMC4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D |title=Fő utca 19 |website=Google Maps}} |lecsupaszított homlokzat ? |- |Budapest, Váci út 198. |Ganz-villa |tervező nem ismert | | |a Weborvos.hu 2009 Kft. használja |- |Budapest, Lujza utca 38. |bérház |tervező nem ismert |1912 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=lujza-u-38&cimtxt=Lujza%20utca%2038&scrwidth=1920 |title=Lujza utca 38 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Nagy Lajos király útja 128. / Szugló u. 80. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nagy_Lajos_kir%C3%A1ly_%C3%BAtja_k%C3%A9p53.jpg |title=Nagy Lajos király útja 128 |website=Commons}} |Nagyon hasonlít a Tömő utca 23. számú (2021-ben elbontott) épületre. |- |- |Budapest, Mészáros u. 64. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://www.google.com/maps/@47.4890185,19.030914,3a,75y,69.84h,113.12t/data=!3m6!1e1!3m4!1sGwaBd_BSI-vjBsVMhcweyw!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu&coh=205409&entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTAwOS4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D |title=Mészáros utca 64 |website=Google Maps}} | |- |Budapest, Krisztina út 73. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://www.google.com/maps/@47.4963425,19.0332442,3a,75y,211.39h,125.28t/data=!3m6!1e1!3m4!1scRXh61V6rIzRoeB_jKUUiQ!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu&coh=205409&entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTAwOS4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D |title=Krisztina út 73 |website=Google Maps}} | |- |Budapest, Dózsa György út 86/b. |villa |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_%C3%BAt,_Budapest_%C3%A9p%C3%BClet75.jpg |title=Dózsa György út 86/b |website=Commons}} + {{cite book |last=Déry |first=Attila |title=Terézváros–Erzsébetváros |pages=214}} |Déry szerint eklektikus-premodern |- |Budapest, Dózsa György út 102. |villa |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:%C3%89p%C3%BClet_D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_%C3%BAt41.jpg |title=Dózsa György út 102 |website=Commons}} + {{cite book |last=Déry |first=Attila |title=Terézváros–Erzsébetváros |pages=215}} |Déry szerint eklektikus-premodern |- |Budapest, 1028 Maros utca 44. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=maros-u-44&cimtxt=Maros%20utca%2044%20&scrwidth=1920 |title=Maros utca 44 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Lehel u. 5. |bérház |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Lehel_utca_%C3%A9p%C3%BClet,_Budapest1.jpg |title=Lehel utca 5 |website=Commons}} |díszítése eltávolítva? |- |Budapest, Lendvay u. 27. |villa |tervező nem ismert | |{{cite web |url=https://citireal.hu/budapest-vi-kerulet-kiado-iroda-lendvay-utca/243428/ |title=Lendvay u. 27 |website=Citireal}} |felújítva: Lendvay Irodaház |- |Budapest, Bercsényi utca 15 |bérház |tervező nem ismert |1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bercsenyi-u-15&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Bercsényi utca 15 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Víg utca 24. |bérház |tervező nem ismert |1914-1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vig-u-24&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Víg utca 24 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Teleki tér 3. |bérház |tervező nem ismert |1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=teleki-t-3&cimtxt=Teleki%20t%C3%A9r%203%20&scrwidth=1920 |title=Teleki tér 3 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Kun utca 12. |bérház |tervező nem ismert |n. a. |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=kun-u-12&cimtxt=Kun%20utca%2012%20&scrwidth=1920 |title=Kun utca 12 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Nagymező utca 36. |bérház |tervező nem ismert |1910-1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=nagymezo-u-36&cimtxt=%20Nagymez%C5%91%20utca%2036&scrwidth=1920 |title=Nagymező utca 36 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Tompa u. 15/a. |bérház |tervező nem ismert |n. a. |{{cite web |url=https://www.google.com/maps/place/Art+Cafe/@47.4823816,19.0710644,3a,75y,235.16h,112.09t/data=!3m7!1e1!3m5!1sm0wY_-_SJVkAgG8vVeoBSg!2e0!6shttps:%2F%2Fstreetviewpixels-pa.googleapis.com%2Fv1%2Fthumbnail%3Fcb_client%3Dmaps_sv.tactile%26w%3D900%26h%3D600%26pitch%3D-22.092120652271092%26panoid%3Dm0wY_-_SJVkAgG8vVeoBSg%26yaw%3D235.1577298341465!7i16384!8i8192!4m6!3m5!1s0x4741dd5655d17c11:0xf2e20c4cace973ba!8m2!3d47.4823496!4d19.0708693!16s%2Fg%2F11k6m9n21w?hl=hu&coh=205410&entry=ttu&g_ep=EgoyMDI0MTAyOS4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D |title=Tompa utca 15/a |website=Google Maps}} | |- |Budapest, Lónyay u. 34. |bérház |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=loanyay-u-34&cimtxt=L%C3%B3nyay%20utca%2034&scrwidth=1920 |title=Lónyay utca 34 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Váci út 18. |villa |tervező nem ismert |1911 |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:V%C3%A1ci_utca_18,_Budapest.jpg |title=Váci út 18 |website=Commons}} | |- |Budapest, Károly körút 12. |bérház |tervező nem ismert |1913 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=karoly-kr-12&cimtxt=K%C3%A1roly%20k%C3%B6r%C3%BAt%2012&scrwidth=1920 |title=Károly körút 12 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Nagy Ignác u. 9. |villa |tervező nem ismert |1912 |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nagy_Ign%C3%A1c_utca_9,_Budapest.jpg |title=Nagy Ignác utca 9 |website=Commons}} | |- |Budapest, Jókai u. 15. |bérház |tervező nem ismert |1910-1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=jokai-u-15&cimtxt=J%C3%B3kai%20utca%2015&scrwidth=1920 |title=Jókai utca 15 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Szondi u. 37. |villa |tervező nem ismert |1910 k. |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szondi_utca_37,_Budapest.jpg |title=Szondi utca 37 |website=Commons}} | |- |Budapest, Andrássy út 45. |bérház |tervező nem ismert |1911 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=andrassy-u-45&cimtxt=Andr%C3%A1ssy%20%C3%BAt%2045&scrwidth=1920 |title=Andrássy út 45 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Hajós u. 19. |villa |tervező nem ismert |1910 |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Haj%C3%B3s_utca_19,_Budapest.jpg |title=Hajós utca 19 |website=Commons}} | |- |Budapest, Bartók Béla út 45. |bérház |tervező nem ismert |1913-1914 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=bartok-bela-u-45&cimtxt=Bart%C3%B3k%20B%C3%A9la%20utca%2045&scrwidth=1920 |title=Bartók Béla út 45 |website=Szecessziós Magazin}} | |- |Budapest, Vörösmarty u. 12. |villa |tervező nem ismert |1912 |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:V%C3%B6r%C3%B6smarty_utca_12,_Budapest.jpg |title=Vörösmarty utca 12 |website=Commons}} | |- |} == Ipari épületek == {| class="wikitable" width="100%" |+ |width="10%"| '''Cím''' |width="10%"|'''Név''' |width="10%"|'''Tervező''' |width="10%"|'''Építési idő''' |width="30%"|'''Források''' |width="30%"|'''Megjegyzés''' |- |Budapest, Fehérvári út 202. (?) |Budafoki Erőmű (Budafoki Áramátalakító) |tervező nem ismert |1914 |{{cite web |url=https://villamosok.hu/balazs/teher/ipvgb/bf/index.html |title=Budafoki Erőmű |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://pestbuda.hu/cikk/20240914_szazhuszonot_eve_nyilt_meg_a_budafoki_hev_vonal |title=125 éve nyílt meg a Budafoki HÉV vonal |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Hengermalom út 51. |Budai Hengermalom |tervező nem ismert |1909 / 1911 | | |- |Budapest, Pozsonyi út 77-79. |Új Budapesti-malom |tervező nem ismert |1915 |{{cite book |last=Bolla |first=Zoltán |title=Budapesti malmok |page=210}} + {{cite book |last=Klement |title=i. m. |pages=144-146}} |1944-ben súlyosan megsérült, ezért a háborút követően elbontották. |- |Budapest, Fehérvári út 70. |Ericsson Magyar Villamossági Rt. gyárépülete (később: Standard Villamossági Rt., majd Beloiannisz Híradástechnikai Gyár) |Zielinszky Szilárd és ? |1913-1914 |{{cite web |url=https://budapest100.hu/house/fehervari-ut-70/ |title=Fehérvári út 70 |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1055656/ |title=Budapest gyűjtemény |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/295/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~5/Budapest-XI-Fehervari-ut-102-A-Penzintezetek-hadikorhaza-Ericsson-telen-kopott-sarkak-~II1572033 |title=Ericsson épület |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://villamosok.hu/balazs/teher/ipvgk/bhg/index.html |title=BHG |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1950/?layers=243&bbox=2119660.4536881493,6018450.1256219065,2120796.8573196074,6018852.614348971 |title=Budapest térkép 1950 |access-date=2025-12-11}} |Területére az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. működik. Homlokzata már a BHG időben is lecsupaszított volt, újabban, 2020 k. ismét átépítették. |- |Budapest, Bocskai út 134. |Pamuttextilművek Bocskai úti gyára (Hadiruhagyár, Cipőgyár, Magyar-francia textilüzem, PATEX) |Kondor és Feledi |1914-1918 |{{cite web |url=https://dorottya.net/ |title=Dorottya Udvar |access-date=2025-12-11}} |Felújított épületében 2002-től Dorottya Udvar irodaház működik. 2002-ben Prix s'Excellent építészeti díjat nyert. |- |Budapest, Karolina út 17. / Daróczi út 8. |Linum Lenfonó és Szövőipari Rt. |Kondor és Feledi |1910-es évek |{{cite web |url=https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/126/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJGSUxFIjogWyJQSUMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJIRUxZPShYSS4ga2VyXHUwMGZjbGV0KSJ9 |title=Linum Lenfonó |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://fond.bparchiv.hu/lny_ffcs_11.html |title=Budapesti Archívum |access-date=2025-12-11}} |Megszűnt, az épületbe kisebb boltok költöztek. |- |Budapest, Budafoki út 59. |Lágymányosi Dohánygyár |Zobel Lajos ? |1910 |{{cite web |url=https://dohanymuzeum.hu/budapest-lagymanyosi-dohanygyar |title=Lágymányosi Dohánygyár |access-date=2025-12-11}} |Megszűnt. Épületét felújították. Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya működik benne. Díszeitől részben megfosztott épület. |- |Budapest, Hengermalom út 60. |Kelenföldi elektromos központ |Reichl Kálmán |1913-1933 |{{cite book |last=Gerle |title=i. m. |page=144}} + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=budafoki-ut-52&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Budafoki út 52 |access-date=2025-12-11}} |ma: Kelenföldi Erőmű. Az épületet Reichl 1926-os halála után Borbiró Virgil fejezte be. |- |Budapest, Hunyadi János út 7. |Hangya Rt., Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Gyár |tervező nem ismert |1916 |{{cite web |url=http://albertfalvainfo.hu/wp-content/uploads/2022/06/11-Hangya-Ipar-r.-t.-Albertfalva-Gyartelep.jpg |title=Hangya gyár |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://www.museum.hu/kiallitas/3408/Albertfalva_iparanak_tortenete |title=Albertfalva ipara |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://kreativ.hu/cikk/specialis/elofizetes/180_eves_a_caola |title=Caola gyár |access-date=2025-12-11}} |Megszűnt, nagyrészt elbontották. Helyére és megmaradt épületeibe az 1960-as években Caola gyár költözött. |- |Budapest, Váci út 45-47. |Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. gépcsarnoka |tervező nem ismert |1910-es évek | |Később egyesült a Nicholson Gépgyárral, és neve Schlick–Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. lett. Egyetlen megmaradt épülete a közelmúltban felújításra került. |- |Budapest, Révész u. 27-31. |Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete |Neuschloss Kornél |1914 |{{cite web |url=http://epiteszforum.hu/riverloft-lako-es-irodaepulet-a-vizafogon |title=RiverLoft |access-date=2025-12-11}} |Az ezredfordulón felújították, ma: RiverLoft Lakó- és Irodaépület |- |Budapest, Váci út 172. |Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet |Hönig Dezső & Zboray János |1912-1913 |{{cite web |url=https://www.kitervezte.hu/epuletek/egeszsegugy/antsz-szek-fov-fertotlenito-intezet |title=Fertőtlenítő Intézet |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=vaci-ut-174&cimtxt=V%C3%A1ci%20%C3%BAt%20174&scrwidth=1920 |title=Váci út 174 |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=92&layout=s |title=Magyar Pályázatok Építőművészet |access-date=2025-12-11}} | |- |Budapest, Wysocki u. 1. |Dozzi József Szalámigyár Rt. |Hajós Alfréd |1908-1910 |{{cite web |url=http://rakospalotaanno.hu/2019/02/08/a-dozzi-szalamigyar/ |title=Dozzi Szalámigyár |access-date=2025-12-11}} + {{cite web |url=https://utcakterek.blog.hu/2015/06/11/rakospalota_xv_kerulet_dembinszky_utca_wisocky_utca_atnevezes |title=Utcaterék blog |access-date=2025-12-11}} |1947–1949 között már csak konzerveket állítottak itt elő, 1949-től bőrgyárként üzemelt. 1990-től a REAGENS Fejlesztő Gyártó és Ker. Kft. működik benne. |- |Budapest, Vágóhíd u. 14. |Fonalkikészítőgyár |tervező nem ismert |n. a. | |Megszűnt, területét több kisebb vállalat használja. |- |Budapest, Campona utca 1-2. |Nagytétényi Sertéshizlalda (Nagytétényi Húsipari Hizlaló Vállalat) silója |Gut és Gergely ? |1914 |{{cite web |url=https://budafokteteny.hu/uploads/files/1513333637.pdf |title=Nagytétényi Húsipari Hizlaló Vállalat |access-date=2025-12-11}} |Az épületegyüttesből csak a régi siló és víztorony épülete és a sertéstőzsde épülete ipari műemlék, ma Harbor Park néven logisztikai központ. A többi épület elbontásra került. |- |Budapest, Külső Váci út 77. |Egyesült Izzó (Tungsram) régi épületei |Exler Jenő |1900-1902 |{{cite web |url=https://archiv.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-202009.pdf |title=Egyesült Izzó régi épületei |access-date=2025-12-11}} |1900–1902: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárépületei: izzólámpa osztály üzemrésze, mechanikai osztály üzemrésze, gépház, kazánház, kémény, izzókályhák, kémény, víztartály és ló-istálló, légszeszgyár, légszesztartály, igazgatósági épület, hivatalnoki lakóház, étterem + Aschner-villa (igazgatói lakóház) |- |Budapest, Soroksári út 160. |Fegyver- és Gázkészülékgyár csarnoképület |Gut & Gergely |1915 |{{cite web |url=http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=soroksari-ut-160&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920 |title=Fegyver- és Gázkészülékgyár |access-date=2025-12-11}} |fehérre festve |- |Budapest, Gubacsi út |Fegyver- és Gázkészülékgyár csarnoképület |n. a. |1910-es évek |{{cite web |url=https://commons.wikimedia.org/wiki/File:F%C3%89G_4.jpg |title=FÉG 4 |access-date=2025-12-11}} |a 2010-es években felújítva |- |Budapest, Jászberényi út 29/b. |Orion Villamossági Rt. (Magyar Wolframlámpagyár) | |1913 | |A cég 1997 óta a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van, és Orion Elektronikai Kft. néven működik. |- |Budapest, Maglódi út 47. |Globus Konzervgyár |Gaál Adorján |1913 | |fő telephelyen álló épület 1912-ben épült a Fővárosi Serfőző Rt. részére. 1949-ben vette át a Globus jogelődje, a Budapesti Konzervgyár. A Globus megszűnt, a telep fejlesztőre vár. |- |Budapest, Maglódi út 25. |a Kőbányai Haggenmacher Sörgyár egyes épületei | |1912 | |1924-től Dreher–Haggenmacher Textilművek néven textilgyárként működik. Telephelye létezik. |- |Budapest, Maglódi út 17. |Kőbányai Polgári Serfőző Rt. palacktöltő épülete |Vidor Emil |1910-es évek |Gottdank: Vidor, 195. | |- |Budapest, Gitár u. |Szent István Tápszerművek főbejárati lakóház |Vidor Emil |1916 |Gottdank: Vidor, 200-201. | |- |Budapest, Gitár u. |Szent István Tápszerművek csomagoló |Vidor Emil |1917 |Gottdank: Vidor, 200-201. | |- |Budapest, Gitár u. |Szent István Tápszerművek kávépörkölő |Vidor Emil |1917 ? |Gottdank: Vidor, 200-201. | |- |Budapest, Gázgyár utca |Óbudai Gázgyár |Weiss Albert, Bernauer Izidor, Schön Győző |1913-1914 |Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Az óbudai gázgyár, Fővárosi Gázművek Zrt., Budapest, 2004, {{ISBN|963-217-207-8}} + Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: A fővárosi gázszolgáltatás 150 éve, Fővárosi Gázművek Zrt., Budapest, 2006, {{ISBN|963-06-1114-7}} |épületeinek egy részét felújították, és Graphisoft Park + International Business School néven működik |- |Budapest, Zsigmond tér 1-4. |Zsigmond téri szennyvízátemelő telep |tervező nem ismert |1912-1917 |Kiss Katalin: Ipari műemlékek, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1993, {{ISBN|963-8376-16-3}}, 22-23. o. + Dubecz István: Budapest – Csatornázás-történeti Gyűjtemény, TKM Egyesület, Budapest, 1989, {{ISBN|963-555-654-3}} |Az épületben 1987-ben Csatornázás-történeti Gyűjteményt nyitottak meg az érdeklődők előtt. |- |Budapest, Dreher Antal út 3. |Első Magyar Részvényserfőzde Rt. főépülete |Hültl Dezső |1913 k. |{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1913/?query=%22%C3%9Ajs%C3%A1gpalota%22&pg=357&layout=s |title=Dreher Sörgyárak |access-date=2025-12-11}} |az ezredfordulón felújították, napjainkban itt van a Dreher Sörgyárak Zrt. központja |- |Budapest, Tatai út 140. |Tatai úti víztorony |tervező nem ismert |1911 |{{cite web |url=https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/09/02/tatai-uti-viztorony-budapest/ |title=Tatai úti víztorony |access-date=2025-12-11}} | |- | |víztornyok | | | | |- | |hidak | | | | |} == Elbontott épületek == {| class="wikitable" |+ |CÍM |NÉV |ALSTÍLUS |HRSZ. |ÉPÍTETTETŐ |ÉPÍTÉSZ |TERVEZÉSI ÉV |FORRÁS |MEGJEGYZÉS |- |Budapest, Margit-sziget |hadikiállítás főpavilona | | | |Medgyaszay István |1916 |<nowiki>https://pestbuda.hu/cikk/20170912_szaz_eve_tortent_hadikiallitas_a_margitszigeten</nowiki> + Gerle, 143. + Pavilonépítészetes könyv |a kiállítás után elbontották |- |Torino |Magyar pavilon | | | |Tőry Emil & Pogány Móric & Györgyi Dénes |1911 |Pavilonépítészetes könyv + <nowiki>https://24.hu/kultura/2022/10/10/elokerultek-a-torinoi-vilagkiallitas-magyar-pavilonjanak-reg-eltunt-zsolnay-ulokei/</nowiki> + <nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/epiteszekterkephely.php?varos=Torin%C3%B3&kerulet=Gyorgyi-Denes&cim=g-1911-torino&scrwidth=1920&epitesznev=Gy%C3%B6rgyi%20D%C3%A9nes</nowiki> + Iparművészet folyóirat 1912? + <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=274&layout=s</nowiki> |a kiállítás után elbontották + '''a terv eltér?''' |- |Budapest, Verseny u. / Baross tér találkozása |Capitol Mozi | | | |nem ismert |1914-1918 k. |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/11/15/katonai-epuletbol-lett-mozi-allt-egykor-a-keleti-palyaudvar-parkolojanak-helyen/</nowiki> |Az első világháború során emelt katonai épületben alakították ki. 1950-ben moziként megszűnt, majd a MÁV tehergépjárműtelepévé vált. Valószínűleg a metró építése miatt bontották el. Helyén parkoló van. |- |Budapest, Rákóczi út 66. |Wagner Marcell bérháza |KÉRDÉSES, HOGY PREMODERN ? | | |nem ismert |1912-1913 |Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 519. o. |már az 1920-as években elbontották |- |Budapest, ... |Újpesti Színház |KÉRDÉSES, HOGY PREMODERN ? | | |átalakító: Böhm Henrik |1905 |<nowiki>http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/magyarszecessziosepuletek/02muvelodes.html</nowiki> |Az 1905-ben épült színház és mozi szecessziós stílusban készült. Az átalakítás (1911) utáni neve Újpesti Népszínház, 1920-tól pedig Blaha Lujza nevét viselte. A színházat többször próbálták megmenteni, de nem sikerült. 1947-ben végleg bezárták, majd lebontották. |- |Balatonföldvár |Duna Klub melletti épület | | | |Ray Rezső Vilmos | | |átalakították, majd elbontották |- |Budapest, Városligeti fasor 46-48. |Lipótvárosi kaszinó nyári épülete | | | |Vágó József |1916 |<nowiki>https://bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=SELECT+1+&actualsort=-1&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=cclsearchpage&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=813589&marcposition=21&text0=&index0=&ccltext=%5B773%5D+B816389&resultsize=79</nowiki> | |- |Budapest, Minerva u. 8. |Révai-villa | | | |Vidor Emil |1906, átal. 1916 |Gerle, 214. |elpusztult |- |Budapest, Múzeum körút 1/b. |Neumann-ruhaház |klasszicizáló | | |átalakító: Ágoston Emil & Hikisch Rezső ? |1910-es évek |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/09/17/elvitte-a-vilaghaboru-az-astoria-szallohoz-tapadt-divataruhaz/</nowiki> + <nowiki>https://varosszive.blog.hu/2012/10/02/rejtelyes_muzeum_korut_1_b</nowiki> + Bartos Erika: Budapest rajzban, Szerzői kiadás, Budapest, 2016, {{ISBN|978-963-12-5624-6}}, 129. o. |Az eredeti, historizáló homlokzatot (Wagner János, 1898) az 1910-es években átalakították monumentális formájúra, egyben az 1/a. és 3. épületekkel összeillőre. A második világháborúban megsérült homlokzatot 1949-ben elbontották, majd 1959-ben Cserba Dezső és Szmodits Kázmér tervei szerint modern homlokzatot készítettek az épületre. Alsó részén McDonald's gyorsétterem működik. Felső szintjei használaton kívül vannak. |- |Budapest, Tömő u. 23. / Szigony u. |bérház |klasszicizáló | | |nem ismert |1910-es évek |<nowiki>https://commons.wikimedia.org/wiki/File:T%C3%B6m%C5%91_utca_23._sz%C3%A1m.jpg</nowiki> |2021-ben elbontották. Nagyon hasonlít a Nagy Lajos király útja 128.-ra. |- |Budapest, Harmincad utca 3. / Bécsi utca 10. |Fischer üzlet- és bérház | | | |Kármán Géza Aladár & Ullmann Gyula |1910 |<nowiki>https://gallery.hungaricana.hu/hu/BFLPhoto/1440683/</nowiki> | |- |Debrecen, Piac u. |Alföldi Takarékpénztár |Otto Wagner-féle szegecselt kőlapos | | |Vágó József |1910 k. |Lambrichs | |- |Budapest, Dózsa György út |Városligeti Színház |Otto Wagner-féle szegecselt kőlapos | | |Vágó József |1908 |Lambrichs |1952-ben elbontották |- |Budapest, Almásy tér |Deák Ferencz Könyvtár | | | |Bánlaky Géza |1913 |Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban I., 123-124. o. + <nowiki>https://24.hu/kultura/2020/03/15/szabadkomuves-konyvtarbol-lett-templom-allt-erzsebetvaros-kozepen/#google_vignette</nowiki> |1967-ben elbontották |- |Budapest, Benczúr u. |Park Szanatórium | | | |Komor Marcell & Jakab Dezső |1910-es évek |<nowiki>https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1053942/</nowiki> + <nowiki>https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1053942/?img=1</nowiki> | |- |Budapest, Dorottya utca 8. |bérház | | | |Medgyaszay István |1914 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=dorottya-u-8&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920</nowiki> + <nowiki>https://index.hu/urbanista/2016/10/28/leromboltak_egy_muemleket_a_belvaros_vilagoroksegi_teruleten/</nowiki> |1945 után homlokzatát átalakították. Védelem alatt ált, 2016-ban elbontották. Ígért újjáépítésére nem került sor, helyére más stílusú épület épült. |- |Budapest, Állatkerti út / Hermina út |Amerikai Park több épülete (favázas nagy varieté, kabarészínház, kávéház, vendéglő és zenepavilon, főkapu) | | | |Lajta Béla |1910 |Lajta 150, 125-128. o. | |- |Budapest, Radnóti u. 21. |a Radnóti Miklós u. 21.-nél lévő üvegterme / díszletraktára 1917-es | | | | |1917 ? |Bolla | |} == Tervben maradt épületek == === Tervpályázatokon kívüli tervek === {| class="wikitable" |- |Budapest, Amerikai út |Pesti izraelita szeretetház |Révész Sámuel & Kollár József |1907 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_07-12/?pg=348&layout=s</nowiki> |nem az ő tervei alapján épült fel |- |Budapest, Búza tér |„Matica Srbska“ árvaház |Reich József & Unger Lajos |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=11&layout=s</nowiki> |nem épült fel |- |vázlat, h. n. |villa |Dénes Dezső |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=283&layout=s</nowiki> |nem épült fel |- |vázlat, h. n. |villa |Dénes Dezső |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=284&layout=s</nowiki> |nem épült fel, hasonlít a Rákos-villára |- | | | | | | |- |Budapest, Liszt Ferenc tér |A kereskedelmi utazók egyesületi háza |Medgyes Alajos |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=617&layout=s</nowiki> |nem az ő tervei alapján épült fel |- |Budapest, Liszt Ferenc tér |A kereskedelmi utazók egyesületi háza |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=620&layout=s</nowiki> | |- |h. n. |hegyvidéki vasútállomás |Bábolnay József |1910 |Gerle, 23. | |- |Budapest |Szent Imre templom és kollégium |Wannenmacher Fábián |1910 |Gerle, 217. | |- |Budapest, Pozsonyi út |Palatinus Rt. bérháza |Messinger Hugó |1910 |Gottdank, i. m., 171. és 180. o. |vélhetően premodern - Végül azonban Vidor Emil kapta a megbízást, és nem egy, hanem 5 tömb (összesen 16 bérház) épült fel a 4961 négyszögöl nagyságú telkeken. |- |Budapest, Pasarét |Gách és Szamolovszky szobrászok műteremvillája |Pogány Móric |1908 |Gerle, 157. | |- |Budapest, Gellért-hegy |Nemzeti Panteon |Medgyaszay István |1908 |Gerle, 140. | |- |Budapest, Deák tér |áruház |Wannenmacher Fábián |1909-1910 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/09/27/gyonyoru-aruhaz-is-magasodhatna-ma-a-deak-ter-fole/</nowiki> |nem épült fel |- |Budapest, Deák tér |áruház |Szente Aurél |1909-1910 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/09/27/gyonyoru-aruhaz-is-magasodhatna-ma-a-deak-ter-fole/</nowiki> |nem épült fel |- |h. n. |könyvtár |Sárkány István |1910 |Gerle, 172. | |- |h. n. |könyvtár |Haász Gyula & Málnai Béla |1910 |Gerle, 133. | |- |Budapest |Kereskedelmi Utazók Egyesületi Székháza |Vágó József |1908 |Lambrichs | |- |Budapest ? |Építőmunkások Szövetsége |Vágó József |1908 |Lambrichs | |- |Budapest, Karácsony Sándor u. |Karpfenstein utcai iskola |Vágó József |1911 |Lambrichs + <nowiki>https://repozitorium.omikk.bme.hu/items/7490f412-fe5b-4818-959d-97ffb82e1159</nowiki> + <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=483&layout=s</nowiki> |nem épült fel |- |Budapest, Vas u. |Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola tornyos változat |Lajta Béla |1909 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/utcai-homlokzat-1909-ix-21</nowiki> + kép: Gerle, 113. |más formában épült fel |- |Budapest, Rákóczi út |Erzsébetvárosi Takarékpénztár első változata |Lajta Béla |1911-1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/node/170</nowiki> |nem a később megépült vízszintes, hanem függőleges tagolással, akárcsak a Rózsavölgyi-ház első változata esetében |- |Budapest, Népszínház utca 19. |Harsányi-ház első változata |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/elso-tervvaltozat-nepszinhaz-utcai-homlokzat-1911-januar</nowiki> | |- |Budapest, II. János Pál pápa tér 30. |Népopera első terve |Komor Marcell & Jakab Dezső & Márkus Géza |1911 k. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=II-janos-pal-t-30&cimtxt=II.%20J%C3%A1nos%20P%C3%A1l%20p%C3%A1pa%20t%C3%A9r%2030%20%20&scrwidth=1920</nowiki> |más formában épült fel |- |Budapest |Diana áruház rt. bérház terve |Meller Dezső |1912 | | |- |Budapest, Szervita tér 5. |Rózsavölgyi-ház első változata |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/homlokzat-1910-iii</nowiki> |nem a később megépült vízszintes, hanem függőleges tagolással, akűárcsak az Erzsébetvárosi Takarékpénztár első változata esetében |- |Budapest |Budai villa |Szende Andor |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=199&layout=s</nowiki> | |} === Tervpályázatokra beadott tervek === {| class="wikitable" |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Harris-bazár tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Váci u. |Harris-bazár |klasszicizáló | | |Quittner Zsigmond |1909 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1909/?pg=472&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest, Váci u. |Harris-bazár |klasszicizáló | | |Tőry Emil | |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1909/?pg=474&layout=s</nowiki> | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság házára badott premodern tervek | | | |- |Budapest |A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság háza | | | |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1910 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=318&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság háza | | | |Kármán & Ullmann |1910 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1910/?pg=310&layout=s</nowiki> | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Dózsa György út |A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár | | | |Vágó László & Vágó József |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=195&layout=s</nowiki> | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |Az Adria Biztosító tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Deák tér |Adria Biztosító | | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/adria-biztosito-tarsasag-epuletenek-palyaterve</nowiki> |nem az ő tervei alapján épült fel | |- |Budapest, Deák tér |Adria Biztosító tornyos változat |art décos | | |Tőry Emil & Pogány Móric |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/adria-biztosito-tarsasag-epuletenek-palyaterve</nowiki> + <nowiki>https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/</nowiki> |más formában épült fel | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Budai tornaegylet csarnokára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest | | | | |Arvé Károly & Kiss László |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=259&layout=s</nowiki> | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Budapesti Bank tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest | | | | |Ágoston Emil |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=629&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest | | | | |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=624&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest | | | | |Tőry Emil & Pogány Móric |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=620&layout=s</nowiki> | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Nemzeti Színház tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |elhelyezési pályázat (I. terv) | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/elhelyezesi-tervpalyazat-tavlati-kep-1911-viii-15-i-dij</nowiki> | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |1. pályázat (II. terv) | | |Lajta Béla |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/elso-tervpalyazat-tavlati-kep-1912</nowiki> | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |1. pályázat, alternatív (III.) terv | | |Lajta Béla |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/elso-tervpalyazat-alternativ-verzio-tavlati-kep-1912-xi-15-iv-dij</nowiki> | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |2. pályázat, "A" (IV.) terv | | |Lajta Béla |1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/masodik-tervpalyazat-jelu-tervvaltozat-muzeum-koruti-homlokzat-1913</nowiki> | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |2. pályázat, "B" (V.) terv | | |Lajta Béla |1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/masodik-tervpalyazat-b-jelu-tervvaltozat-muzeum-koruti-homlokzat-1913</nowiki> | | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház |2. pályázat, átlós elrendezésű (VI.) terv | | |Lajta Béla |1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/masodik-tervpalyazat-atlos-elrendezesu-tervvaltozat-fohomlokzat-1913</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Vágó József & Vágó László |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Medgyaszay István |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Tőry Emil & Pogány Móric |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Árkay Aladár |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Wannenmacher Fábián |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Rákóczi út / Múzeum körúti sarok |Nemzeti Színház | | | |Bálint Zoltán & Jámbor Lajos (2-féle) |1911-1913 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-szinhaz-palyatervei</nowiki> |nem épült fel | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Budai zsinagóga tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Krisztina körút–Széll Kálmán tér |Budai zsinagóga | | | |Lajta Béla |1912 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/01/22/buda-legnagyobb-zsinagogaja-is-tornyosulhatna-a-szell-kalman-ter-felett/</nowiki> + Magyar építőművészet |nem épült fel | |- |Budapest, Krisztina körút–Széll Kálmán tér |Budai zsinagóga | | | |Löffler Samu Sándor & Löffler Béla |1912 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/01/22/buda-legnagyobb-zsinagogaja-is-tornyosulhatna-a-szell-kalman-ter-felett/</nowiki> + Magyar építőművészet |nem épült fel | |- |Budapest, Krisztina körút–Széll Kálmán tér |Budai zsinagóga | | | |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1912 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/01/22/buda-legnagyobb-zsinagogaja-is-tornyosulhatna-a-szell-kalman-ter-felett/</nowiki> + Magyar építőművészet |nem épült fel | |- |Budapest, Krisztina körút–Széll Kálmán tér |Budai zsinagóga | | | |Leimdörfer Ármin & Rácz Emil |1912 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2017/01/22/buda-legnagyobb-zsinagogaja-is-tornyosulhatna-a-szell-kalman-ter-felett/</nowiki> + Magyar építőművészet |nem épült fel | |- | | colspan="6" rowspan="1" |Az Újságpalota tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Rákóczi út |Újságpalota | | | |Skuteczky Sándor |1913 |<nowiki>https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/</nowiki> + <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1913/?query=%22%C3%9Ajs%C3%A1gpalota%22&pg=343&layout=s</nowiki> |nem épült fel |kérdés, a másik beadott terv kitől szármaszott, és milyen volt |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet tervpályázatára beadott premodern tervek | | | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Menyhért Miklós & Rerrich Béla |1911 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=412&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet |Kálvin téri változat 1. | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/fovarosi-konyvtar-es-muzeum-tervei-kalvin-ter-elso-tervvaltozat-raday-utcai-homlokzat-1914</nowiki> | | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet |Kálvin téri változat 2. | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/fovarosi-konyvtar-es-berhaz-terve-kalvin-ter-masodik-tervvaltozat-oroszlan-utcai-berhaz-homlokzat</nowiki> | | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet |Kálvin téri változat 3. | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/fovarosi-konyvtar-es-modern-keptar-terve-kalvin-ter-harmadik-tervvaltozat-raday-utcai-homlokzat</nowiki> | | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet |Tisza Kálmán téri változat 1. | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/kozsegi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tisza-kalman-ter-homlokzat-nepopera-fele-1911-v</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet |Tisza Kálmán téri változat 2. | | |Lajta Béla |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/kozsegi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tisza-kalman-ter-homlokzat-1912-kviteli-terv</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Tornallyay Zoltán |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Meller Dezső |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Sterk Izidor & Sebestyén Artúr |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Hikisch Rezső & Orbán Ferenc |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Wachtel Elemér |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Sárkány István |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Porgesz József & Wannenmacher Fábián |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Kálvin tér |Budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet | | | |Szende Andor |1911 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/fovarosi-nyilvanos-konyvtar-es-kozmuvelodesi-intezet-tervei</nowiki> |nem épült fel | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázata | | | |- |Budapest, Szabadság tér |Magyar Kereskedelmi Csarnok | | | |Lajta Béla |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/magyar-kereskedelmi-csarnok-epuletenek-palyaterve</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Szabadság tér |Magyar Kereskedelmi Csarnok | | | |Jónás Dávid & Jónás Zsigmond |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/magyar-kereskedelmi-csarnok-epuletenek-palyaterve</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Szabadság tér |Magyar Kereskedelmi Csarnok | | | |Haász Gyula & Málnai Béla |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/magyar-kereskedelmi-csarnok-epuletenek-palyaterve</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Szabadság tér |Magyar Kereskedelmi Csarnok | | | |Vidor Emil |1912 |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/magyar-kereskedelmi-csarnok-epuletenek-palyaterve</nowiki> |nem épült fel | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A Székesfővárosi krematórium tervpályázata | | | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Hikisch Rezső |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Reiser I. |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Almási Balogh Loránd |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Árkay Aladár |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Bálint József |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Keller József & Forgó Gábor |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Reichl Kálmán |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Rerrich Béla |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Tscheuke Herman |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Szende Andor |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- |Budapest, Új köztemető ? |Székesfővárosi krematórium (2. pályázat) | | | |Böhm Henrik & Hegedűs Ármin |1915 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s</nowiki> |nem épült fel | |- | |krematórium | | | |Pogány Móric |1912 |Gerle, 157. | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |A József Fiúárvaház tervpályázata | | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Reichl Kálmán |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=80&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Wälder Gyula |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=87&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Kotsis Iván |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=88&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Árkay Aladár |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=95&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Morbitzer Nándor |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=96&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Szentgyörgyi Károly és Dragon Ervin |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=98&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Benczur Gyula |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=100&layout=s</nowiki> | | |- |Budapest |József Fiúárvaház | | | |Pál Hugó |1917 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=102&layout=s</nowiki> | | | |} == Síremlékek == {| class="wikitable" |+ |CÍM |NÉV |ALSTÍLUS |PARCELLASZÁM |ÉPÍTETTETŐ |ÉPÍTÉSZ |TERVEZÉSI ÉV |FORRÁS |MEGJEGYZÉS |- |h. n. |síremléktervek | | | |Dénes Dezső |1908 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1908/?pg=277&layout=s</nowiki> | |- | | | | | | | | | |- |Kecskemét, Budai úti zsidó temető |Schweiger-síremlék | | | |Sárkány István |1908 |Gerle, 172. | |- | | | | | | | | | |- |Budapest, Sarló utca 6. |Törley-mauzóleum |bizáncias | | |Ray Rezső Vilmos |1909 |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=89&layout=s</nowiki> | |- | | colspan="6" rowspan="1" |Fiumei Úti Sírkert | | |- |Budapest, Fiumei Úti Sírkert |Munkácsi Mihály síremléke | | | |Telcs Ede |1911 |<nowiki>https://www.kozterkep.hu/17394/munkacsy-mihaly-siremleke</nowiki> | |- |Budapest, Fiumei Úti Sírkert |Az elesettek gúlája | | | |n. a. |1914 |Gerle, 230-231. |elpusztult, hasonló újraépítve |- |Budapest, Fiumei Úti Sírkert |Malosik-mauzóleum |indiai | | |Wachtel Elemér |1906-1917 | |2021-ben felújításra került. |- |Budapest, Fiumei Úti Sírkert |Ave Domine mauzóleum |klasszicizáló | | |Hikisch Rezső |n. a. | | |- |Budapest, Fiumei Úti Sírkert |Ráth György síremléke | | | |Maróti Géza |1911 |<nowiki>https://www.kozterkep.hu/18944/rath-gyorgy-siremleke</nowiki> | |- | | colspan="6" rowspan="1" |Salgótarjáni utcai zsidó temető | | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Back Alajos | | | |n. a. |1919 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6ba&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Guttmann Emil | | | |Lajta Béla |1907 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6ge&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Sváb Imre | | | |Lajta Béla |1909 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6s&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Sváb Sándor mauzóleuma | | | |Lajta Béla |1914 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6gs&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Keppich | | | |Bibel János |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6ke&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Freund Vilmos | | | |Vidor Emil |1910 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6f&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Klein Zsigmond | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6k&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Gross-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6g&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Madarssy-Beck-mauzóleum | | | |Kőrössy Albert Kálmán |1902 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6bm&cimtxt=Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni%20utca%206&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Kohner Alfréd | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni_utcai_zsid%C3%B3_temet%C5%91_2023._december%C3%A9ben505.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető |Ulmann | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>https://commons.wikimedia.org/wiki/File:K%C3%A9pek_a_Salg%C3%B3tarj%C3%A1ni_utcai_zsid%C3%B3_temet%C5%91b%C5%91l12.jpg</nowiki> | |- | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | |- | | colspan="6" rowspan="1" |Kozma utcai zsidó temető | | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Fayer László síremléke | | | |Sárkány István |1906 |Gerle, 172. | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Fayer Zsigmond síremléke | | | |Sárkány István |1907 |Gerle, 172. | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Halmos-síremlék | | | |Sárkány István |1908 |Gerle, 172. | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Schwarz-síremlék | | | |Lajta Béla |n. a. | | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Böhm-mauzóleum | | | |n. a. |nem ismert |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Hay-mauzóleum | | | |n. a. |nem ismert |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Oesterreicher-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Frischmann-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Gries-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Bloch-Stiassny-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Wellisch-mauzóleum | | | |Barát Béla és Novák Ede |1915 |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Urbán-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Budai Goldberger-mauzóleum | | | |Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Üszögi Grosz – Dévaványai Nagy-mauzóleum | | | |Bálint Zoltán és Jámbor Lajos |1904 |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Propper-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Konrád-Polnay-mauzóleum | | | |Fodor Gyula |1908 |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Diamant-mauzóleum | | | |n. a. |n. a. |Vizler | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Epstein Sándor | | | |Lajta Béla |1904 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-t&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Fellner Sándor | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-n&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Mike Peabody | | | |n. a. |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-k&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Milch Dávid | | | |Kohn Arnold (nem csak a sírköves ?) |n. a. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-f&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Mayer Salamon | | | |Löffler Samu Sándor & Löffler Béla |1916 |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-h&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Eppinger | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/05.%20Jobb%20oldali%20mauz%C3%B3leumok,%20fals%C3%ADrboltok/05%20Eppinger-Bauer/index.html#1.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Lichtschein | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/05.%20Jobb%20oldali%20mauz%C3%B3leumok,%20fals%C3%ADrboltok/65%20Lichtschein/index.html#</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Markovits-mauzóleum | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/05.%20Jobb%20oldali%20mauz%C3%B3leumok,%20fals%C3%ADrboltok/81%20Markovits/index.html#</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Stein Vilmos | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Stein%20Vilmos.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Mendl Lajos | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Mendl%20Lajos1.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Győri Dezső | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Gy%C5%91ri%20Dezs%C5%91.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Adler Károly | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Adler%20K%C3%A1roly.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Davidovics Lipót és Lipótné (ikersíremlék) | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Davidovics%20h%C3%A1zasp%C3%A1r.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Földiák Vilmos | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/F%C3%B6ldi%C3%A1k%20Vilmosn%C3%A9.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Breitenfeld Ferenc | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Breitenfeld%20Ferenc1.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Nemes Ignác | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Nemes%20Ign%C3%A1c.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Glück Adél | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Gl%C3%BCck%20Ad%C3%A9l2.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Temmer Adolf | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/Temmer%20Adolf1.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Förstner J. Bernát | | | | | |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20X.%20KOZMA%20U.%206.%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/07.%20S%C3%ADrjelek/slides/F%C3%B6rstner%20J.%20Bern%C3%A1t.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Nagel Adolf | | | | | |<nowiki>https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nagel_Adolf_(1839-1910),_feles%C3%A9ge_%C3%A9s_l%C3%A1nyuk_s%C3%ADrja.jpg</nowiki> | |- |Budapest, Kozma utcai zsidó temető |Ney Dávid | | | | | |<nowiki>https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ney_D%C3%A1vid_s%C3%ADrja_a_Kozma_utcai_izr._temet%C5%91ben.jpg</nowiki> | |} == Jegyzetek == <references/> == Bibliográfia == {| class="wikitable" |+ | colspan="15" rowspan="1" |NYOMTATOTT ÉS ELEKTRONIKUS SZAKIRODALOM |- |KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK | |KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK | |HONLAPOK | |az Építészet Mesterei sorozat vonatkozó kötei | |az Architektúra-sorozat vonatkozó kötetei | |CIKKEK | | | | |- | | | | | | | | | | | | | | | |- |Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. {{ISBN|9786150058528}} |51. |Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarKepzomuveszekLexikona_01/?pg=0&layout=s</nowiki> |1. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php</nowiki> |1. |Gerle János – Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, {{ISBN|9789633490402}} |1. |Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 (Architektúra-sorozat) |1. |Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története In: Urbs – Magyar Várostörténeti Évkönyv 13., Budapest, 2019 | | | | |- |Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, {{ISBN|978-963-346-946-0}} |52. |szerk. Éber László: Művészeti lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1926. (második, két kötetes, 1935-ös kiadás) <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/collection/Lexikon_MuveszetiLexikon/</nowiki> |2. |<nowiki>https://budapest100.hu/</nowiki> |2. |szerk. Gerle János: Lechner Ödön, Holnap Kiadó, Budapest, 2003, |2. |Kubinszky Mihály: Adolf Loos, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 (Architektúra-sorozat) |2. |Vincze Miklós: Ismeretlen Budapest: A felbecsülhetetlen értékkel teli, pusztuló Kozma utcai zsidó temető (24.hu, 2016. febr. 25.) | | | | |- |Déry Attila: Belváros – Lipótváros. V. kerület. TERC Kft., Budapest, 2005. (Budapest építészeti topográfiája II.) |53. |Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. {{ISBN|9630515245}} |3. |<nowiki>https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/</nowiki> |3. |összeáll. Potzner Ferenc: Medgyaszay István, Holnap Kiadó, Budapest, 2004, |3. |Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 (Architektúra-sorozat) |3. |Az új „magyar“ népiskolák In: Épitő Ipar – Építő Művészet, 1914. jan. 18. (38. évfolyam 3. szám) | | | | |- |Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. {{ISBN|9789639535374}} (Budapest építészeti topográfiája III.) |54. |szerk. Kubinszky Mihály: Modern építészeti lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978, {{ISBN|963-10-1780-X}} |4. |<nowiki>https://villamosok.hu/balazs/</nowiki> |4. |Lambrichs, Anne: Vágó József, Holnap Kiadó, Budapest, 2006, |4. |Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 (Architektúra-sorozat) |4. |Magyar népiskolák In: Magyar Építőművészet 1914. 12. évf. 1. szám | | | | |- |Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2007. {{ISBN|9789639535602}} (Budapest építészeti topográfiája IV.) |55. |Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. |5. |<nowiki>https://epiteszforum.hu/</nowiki> |5. |Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső, Holnap Kiadó, Budapest, 2006, |5. |Kathy Imre: Medgyaszay István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979 (Architektúra-sorozat) |5. |Kabdebó Gyula: A főváros uj iskolaépületei In: Gúthi Imre (szerk.): Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató 4. 1913-1915 (Budapest, 1915), 131-146. o. | | | | |- |Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, {{ISBN|9789634561248}} |56. |(szerk.) Körber Ágnes – F. Almási Éva: Magyar művészeti kislexikon. Kezdetektől napjainkig, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002, {{ISBN|963-8477-66-0}} |6. |<nowiki>https://maps.arcanum.com/hu/browse/city/budapest/</nowiki> |6. |Gerle János: Korb Flóris és Giergl Kálmán, Holnap Kiadó, Budapest, 2010, |6. |Dercsényi Balázs: Árkay Aladár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 (Architektúra-sorozat) |6. |Zöldi Anna: A nekropoliszok aranykora – Art deco temetőművészet In: epiteszforum.hu, 2018. márc. 9. <nowiki>https://epiteszforum.hu/a-nekropoliszok-aranykora-art-deco-temetomuveszet1</nowiki> | | | | |- |A premodern építészet In: Déry Attila: Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004. (Merényi Ferenccel közösen), 413-423. o. |57. |(szerk.:) Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, Budapest, 1998) |7. |<nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/discover/</nowiki> |7. | |7. |Klein Rudolf: Joze Plecnik, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992 (Architektúra-sorozat) |7. |Fullér Andrea: Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20. század fordulóján <nowiki>https://real.mtak.hu/105308/1/Okor_2019_3_nyomdanak_096.pdf</nowiki> | | | | |- |Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, {{ISBN|963-15-4278-5}} |58. |K. Pintér Tamás: Századeleji házak Budapesten, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest, 1987, {{ISBN|963-01-7504-5}} |8. |<nowiki>https://lajta.bparchiv.hu/</nowiki> |8. | |8. |Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 (Architektúra-sorozat) |8. |A Ház | | | | |- |Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, {{ISBN|963-00-3490-5}} |59. |Budáné Juhász Katalin: Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban, Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest, 2004, {{ISBN|963-216-548-0}} (2. kiadás) |9. |<nowiki>https://www.fszek.hu/sirkert/album/index.html</nowiki> |9. | |9. | |9. |Magyar Építőművészet | | | | |- |A szecessziós és a premodern építészet In: Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. {{ISBN|9786150058528}} , 39-40. o. |60. |Budáné Juhász Katalin: Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban - folytatás, Szerzői Kiadása, Budapest, 2012 |10. |<nowiki>https://24.hu/ismeretlen-budapest/</nowiki> |10. | |10. | |10. |Művészet | | | | |- |Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, {{ISBN|963-13-2096-0}} |61. |Budáné Juhász Katalin: Erzsébetváros-iskolaváros Fejezetek az erzsébetvárosi iskolák történetéből, Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest, 1998, {{ISBN|963-036-553-7}} |11. |<nowiki>https://pestbuda.hu/</nowiki> |11. | |11. | |11. |<nowiki>https://epiteszforum.hu/kolteszet-vasbetonbol-medgyaszay-istvan-epiteszete</nowiki> Költészet vasbetonból - Medgyaszay István építészete | | | | |- |Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961 |62. |Budáné Juhász Katalin: Erzsébetváros-iskolaváros - folytatás, Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest, 2001, {{ISBN|963-00-7573-3}} |12. |Schroll: <nowiki>https://memmdk.hu/bu</nowiki> |12. | |12. | |12. |<nowiki>https://meonline.hu/utoirat/elfeledett-medgyaszay-haz/</nowiki> Elfeledett Medgyaszay-ház | | | | |- |Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete) |63. |Csáki Tamás: Lajta Béla 150 – budapesti épületsorsok. Béla Lajta 150 – Fates of Budapest Buildings (A Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok kiállítás kísérő kiadványa), Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2024, {{ISBN|978-615-6667-07-6}} |13. |<nowiki>https://www.antikvarium.hu/temakor/budapest-epiteszete-8111</nowiki> |13. | |13. | |13. | | | | | |- |Otto Wagner: Írások, tervek, épületek, TERC Kft., Budapest, 2012, {{ISBN|978 963 9968 17 2}} |64. |Tolnai-Pálóczy Enikő: Löffler testvérek, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2020 |14. |<nowiki>https://www.kozterkep.hu/</nowiki> |14. | |14. | |14. | | | | | |- |August Sarnitz: Otto Wagner 1841–1918. A modern építészet úttörői, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2006, {{ISBN|978-3-8228-5691-8}} (Kismonográfia album-sorozat) |65. |Csáki Tamás: Lajta, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2023 |15. |<nowiki>http://www.szecessziosmagazin.com/magazin9/jonas-david-jonas-zsigmond-muepiteszek.php</nowiki> |15. | |15. | |15. | | | | | |- |Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, {{ISBN|978-963-12-6691-7}} és {{ISBN|9789631297454}} |66. |Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete. 1902-2002 I. kötet: Örökségünk értéke 1902-1956 - Válságos évtizedek, Tarsoly Kiadó, Budapest, 2016, {{ISBN|9789639570771}} |16. | |16. | |16. | |16. | | | | | |- |(szerk.) Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Közhasznú Társaság, Budapest, 2001, {{ISBN|963-00-4753-5}} |67. |Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története, 2. bővített kiadás, TERC Kft., Budapest, 2009, {{ISBN|963 9535 41 9}} |17. | |17. | |17. | |17. | | | | | |- |Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995, {{ISBN|963-7381-57-0}} |68. |Rosch Gábor: A Hegyvidék épített öröksége-sorozat (Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, Budapest, 2012–2014): I. kötet: Villák, bérházak, telepszerű lakóépületek, szállodák II. kötet: Villák, bérházak, telepszerű lakóépületek, szállodák, óvodák, általános és középiskolák, felsőfokú tanintézetek, egyházi épületek III. kötet: Irodaépületek, kulturális intézmények, tudományos intézetek, kórházak, kereskedelmi és vendéglátó épületek, kilátótornyok és ipari épületek, közlekedési épületek, temetők |18. | |18. | |18. | |18. | | | | | |- |Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867–1967, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969 |69. |Rosch Gábor: Hegyvidéki épületek. A XII. kerület középületei, iskolái, kórházai, szállodái, templomai, Hegyvidék Lapkiadó, Budapest, 2005, {{ISBN|963-216-763-5}} |19. | |19. | |19. | |19. | | | | | |- |Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986, {{ISBN|963-10-6505-7}} |70. |Szegő György: Teremtés és átváltozás. Budapest szecessziós építészete a századfordulón, HG & Társa Kiadó, Budapest, 1996, {{ISBN|963-85174-4-1}} |20. | |20. | |20. | |20. | | | | | |- |(szerk.) Ritoók Pál – Hollósi Nikolett: Magyar építészet – A szecessziótól napjainkig, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, {{ISBN|963-09-4495-2}} |71. |(szerk.) Lőrinczi Zsuzsanna''':''' Vidéki építészeti kalauz. Magyarország vidéki építészete a 20. században, 6B Építész Bt., Budapest, 2002, {{ISBN|963-204-378-2}} ??? |21. | |21. | |21. | |21. | | | | | |- |Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, {{ISBN|978-963-136-055-4}} |72. |(szerk.) Lőrinczi Zsuzsanna''':''' Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig, 6B Építész Bt., Budapest, 1996, {{ISBN|963-04-8516-8}} ??? |22. | |22. | |22. | |22. | | | | | |- |Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei (I.), L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2014, {{ISBN|978-963-236-845-0}} (Kossuth Klub-sorozat) |73. |Jékely Zsolt, Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980, {{ISBN|963-10-3324-4}} |23. | |23. | |23. | |23. | | | | | |- |Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei II., L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2017, {{ISBN|978-963-414-292-8}} (Kossuth Klub-sorozat) |74. |Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977, {{ISBN|963-280-554-2}} |24. | |24. | |24. | |24. | | | | | |- |Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, {{ISBN|963-09-4503-7}} (Magyar Örökség-sorozat) |75. |Császár László: Korai vas és vasbeton építészetünk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978, {{ISBN|963-10-2173-4}} |25. | |25. | |25. | |25. | | | | | |- |Fábián Gáspár: Nagy magyar építőmesterek (Budapest, 1936) |76. |Maczó Balázs: A rejtelmes Népszínház utca - és egykori lakói, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2023, {{ISBN|9789635433223}} |26. | |26. | |26. | |26. | | | | | |- |Jánszky Béla: A magyar formatörekvések története építészetünkben (Bp., 1929). |77. |Maczó Balázs: Terézvárosi barangolás - Szecessziós házak a Nagykörúton túl, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2022, {{ISBN|9789635431885}} |27. | |27. | |27. | |27. | | | | | |- |Foerk Ernő: A magyar épitőművészet rövid története. Magyar műemlékek nyomán; szerzői, Kecskemét, 1929 |78. |Brunner Attila: Felfedező utak – A szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon, Holnap Kiadó, Budapest, 2023, {{ISBN|9789633494295}} |28. | |28. | |28. | |28. | | | | | |- |Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, {{ISBN|978-963-346-946-0}} |79. |Az 50 éves Pesti Hirlap jubileumi albuma 1878-1928, Légrády Testvérek, Budapest, 1928 ? -> A magyar építőművészet az elmúlt félszázadban: 621-705. o. |29. | |29. | |29. | |29. | | | | | |- |Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 |80. |Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Budakeszi, 1995. |30. | |30. | |30. | |30. | | | | | |- |Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019 '''''(nyomtatásban nem jelent meg!)''''' | | | | | | | | | | | | | | |- |Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928. | | | | | | | | | | | | | | |- |Pavilon különszám. Építészet - művészet - történet / Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből, OMvH - Magyar Építészeti Múzeum - Pavilon Alapítvány, Budapest, 2000 | | | | | | | | | | | | | | |- |Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782–1918, TERC Kft., Budapest, 2011, {{ISBN|9789639968011}} | | | | | | | | | | | | | | |- |(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2015, {{ISBN|978-615-5445-12-5}} | | | | | | | | | | | | | | |- |(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, {{ISBN|978-615-5445-52-1}} | | | | | | | | | | | | | | |- |Hajós György: Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága; Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2016, {{ISBN|9789635132386}} | | | | | | | | | | | | | | |- |Gerle János - Bagyinszki Zoltán: Alföldi szecesszió, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2008 | | | | | | | | | | | | | | |- |Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége - Lajtán innen és Lajtán túl (2018, K.u.K. Kiadó) | | | | | | | | | | | | | | |- |Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2014, {{ISBN|9789630888325}} | | | | | | | | | | | | | | |- |(szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, {{ISBN|963-214-895-9}} | | | | | | | | | | | | | | |- |Halász Csilla - Ludmann Mihály - Viczián Zsófia: Lechner összes. 12 település, 36 épület, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2017, {{ISBN|978-615-5444-06-7}} | | | | | | | | | | | | | | |- |Bakonyi Tibor - Kubinszky Mihály: Lechner Ödön, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981, {{ISBN|963-13-0902-9}} | | | | | | | | | | | | | | |- |Barát Béla – Bárányné Oberschall Magda – Ifj. Csemegi József – Dobrovits Aladár – Voit Pál: A szépművészetek könyve, A Pesti Hírlap Kiadása, Budapest, 1940 | | | | | | | | | | | | | | |- |(szerk.) Köpeczi Béla: A képzőművészetek története, Budapest, 1963 (A kultúra világa-sorozat) | | | | | | | | | | | | | | |- |A magyar legujabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve / 1919-1930, Magyar Legujabb Kor Lexikona kiadása, Budapest, 1930, Építőművészek, 275-383. o. | | | | | | | | | | | | | | |- |Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929 A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapjta, Budapest, 1929 ? | | | | | | | | | | | | | | |- |Az 50 éves Pesti Hirlap jubileumi albuma 1878-1928, Légrády Testvérek, Budapest, 1928 ? <nowiki>https://adt.arcanum.com/hu/view/PH_50JubileumiAlbum/</nowiki> | | | | | | | | | | | | | | |- |Bagyinszky Zoltán: Bank - Építőművészet Magyarországon, Bristol 94 Rt., Budapest, 2005 | | | | | | | | | | | | | | |- |Kállay István - Pusztai László - Stipta István: Bírósági épületek Magyarországon, HG & Társa Kiadó, Budapest, 1993, {{ISBN|963-7592-16-4}} | | | | | | | | | | | | | | |- | | | | | | | | | | | | | | | |} f5tqhnp7tacrsuome7obfn0b3foiyj3 0 134165 566992 541044 2026-11-05T12:46:24Z Jcb 16255 566992 wikitext text/x-wiki Afrikában ismerten magas a női munkaerő-piaci részvétel. A kontinensen belül jelentős eltérések figyelhetők meg ezen a téren is. Az északi és déli részeken a férfiak 80 százaléka, míg a nőknek a 30 százaléka dolgozik. [[Afrika]] középső, szaharai részen a nők 61 százaléka dolgozik, míg a férfiaknak a 88 százaléka tevékenykedik a munkaerő-piacon. Az észak-afrikai területeken a munkanélküliség is nagy problémát okoz. 2000-ben a munkanélküliség elérte a 13,2 százalékot, 2010-ben ez 8,9 százalékra esett vissza, majd 2011-re ismét nőtt 10 százalékra. A munkanélküliség jobban érinti a nőket és a fiatal munkavállalókat, mint a férfiakat. Észak-Afrikában a munka-hiány mellett fontos faktor az alacsony munkabérek problémája (napi 2 dollár). 2012-ben a dolgozók 19,7 százaléka élt a létminimum alatt. A szubszaharai területeken évről évre nő a termelékenység, ami magával hozza a jobb munkakörülményeket is. A [[munkatermelékenység]] növekedésének oka a lehetőségek jobb kihasználása. 1991-ben a nők 89,4 százaléka dolgozott, míg a férfiaknak mindössze 78,5 százaléka. Ugyan a munkanélküliség itt számokban mérve kisebb, de még mindig hatalmas problémát jelent. Afrikában ismert jelenség az informális foglalkoztatás, ám kontinensen belül ezen a téren is vannak eltérések. A szaharai régióban a legmagasabb az informálisan foglalkoztatottak száma, elsősorban a nők körében. Ez a jelenség szinte több problémát okoz, mint a munkanélküliség. Egy másik jelentős probléma, ami a munkaerő-piacon megfigyelhető a nemek szerinti szegregáció, ami jelentősen korlátozza a nők választási lehetőségeit. Ennek köszönhetően a legtöbb női munkás a könyvelést választja, általában családi vállalkozásoknál, vagy a mezőgazdasági munkát. 2007-ben a dán miniszterelnök létrehozta az úgynevezett Afrika bizottságot, melynek egyik fő feladata a válaszadás az új foglalkoztatási kihívásokra, elsősorban a nők tekintetében. 2008-ban a Bizottság egy egynapos konferenciát tartott a nők és a foglalkoztatás témakörben Mozambikban. A konferencián elhangzottakat összefoglalták egy jelentésben, ami 5 nagyobb részre osztható. Az első szakasz felvázolja Afrika foglalkoztatás szerkezetét a nők és férfiak tekintetében, kiemelve fontos különbségeket a régiók között. A második része a jelentésnek röviden ismerteti azt a négy fő foglalkoztatási ágazatot, ahol jelentős számban dolgoznak női munkások. A harmadik részben az informális foglalkoztatással foglalkoznak, megvitatják kihívásokat, és a lehetséges megoldási javaslatokat. A negyedik rész az egymással összefüggő elemzések szükségességét sugallja a nemek, osztályok és etnikai különbségek tekintetében. Az egész jelentés a nők gazdasági szerepének erősítésével zárul. == Források == * Marty Chen: Women and employment in Africa (alapadatok) 2013 [http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/---publ/documents/publication/wcms_202326.pdf] {{ISBN|978-92-2-126656-3}} [[Kategória:Szociológia]] h67fo3f9x7m3tuozfig68ssuinm2iwo 0 141204 567011 2026-11-05T19:11:53Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Bogarak/Barkabogárfélék]] 567011 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Bogarak/Barkabogárfélék]] po21k6g15zb9bvzqr4pxfw39r3shpw0 0 141205 567015 2026-11-05T19:19:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Bogarak/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Kertészet/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 567015 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Kertészet/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 3tseajtnaend3728yp94876adc2aet5 0 141206 567017 2026-11-05T19:20:20Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Állatok//Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 567017 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok//Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 4j3civt5joyngueajgw7gq77bwmm6t3 0 141207 567020 2026-11-05T19:22:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Állatok//Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] lapot a következő névre: [[Állatok/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] 567020 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Levélbogárfélék/Zsizsikformák]] jez9bk4vgzpf89kz87v4nqu6wftalat 0 141208 567022 2026-11-05T19:28:14Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Donacia marginata (in cop).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Donacia marginata, Parc de Woluwé, Bruxelles (51388259732).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Donacia marginata|-}} {{népies| }} <br/> : A '''szegélyes sásbogár''' a levélbog…” 567022 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Donacia marginata (in cop).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Donacia marginata, Parc de Woluwé, Bruxelles (51388259732).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Donacia marginata|-}} {{népies| }} <br/> : A '''szegélyes sásbogár''' a [[levélbogárfélék]] családjába tartozó, Eurázsiában honos bogárfaj. : Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Nyugat-Szibériáig. Magyarországon a sík- és dombvidékeken elterjedt, gyakori faj. : A szegélyes sásbogár testhossza 8-11 mm. Színe sötét bronzszínű, zöldesen vagy sárgásan fénylő, a szárnyfedők szegélye mellett aranyos-vörös vagy bíborvörös, ibolyafényű csík húzódik végig. Lábaik, elsősorban combjaik feketék, gyengén fémfényűek. A szemek között lapos homlokán három barázda húzódik: középen egy éles és mély, egy-egy sekély a szemek belső szegélye mellett. : Homlokdudorai erősen kiemelkednek. Rágói rövidek és vaskosak, a felső ajak majdnem eltakarja őket. Gömbölyű szemei nagyok és kiugrók, halántéka rövid és csak gyengén szűkül el, nyaka vastag és hengeres. Csápjai hosszúak, fonál alakúak. Az előtor nagyjából négyzetes, első szegélye kissé szélesebb; a korong középvonala ráncos, kétoldalt pontozása durva és szórt, közterei erősen fénylők, oldalai durván ráncosak. : Szárnyfedői hosszúak, felületük lapos; pontsorok húzódnak rajtuk; ezekben a pontok kissé hosszúkásak, legerősebbek a varrat menti elülső harmadban levő bemélyedés és a vállgödör pontjai; a belső sorok pontjai a végük felé kisebbednek. A szárnyfedők vége egyesével egyenesen lemetszett. A hátulsó lábpár combjai nem feltűnően hosszúak, nem érik el a szárnyfedők végét. A hátulsó lábszár felületén éles borda fut végig. Az első három lábfejíz lapos, a két első háromszög alakú és a végük lemetszett, a harmadik íz kétkaréjos és a karéjok majdnem olyan hosszúak, mint a negyedik. : Vízpartok, sekély álló- és lassan mozgó folyóvizek lakója. A kifejlett bogár a vízinövények (sás, békabuzogány, néha gyékény, mocsári nőszirom) fiatal leveleit, hajtásait fogyasztja. A nőstény nyár végén rakja le max. 25 petéjét a vízinövények szárára, közvetlenül a vízszint alá. Lárvája vízben él, a növények gyökereit rágja. Oxigénszükségletét a növényekből felszabaduló buborékokból fedezi. : A kifejlett lárva ősz végén a gyökerekhez rögzített kemény kokonban bebábozódik és így telel át. Az imágóval márciustól szeptemberig (de leginkább június elejétől augusztus közepéig) lehet találkozni. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Donacia marginata|{{SUBPAGENAME}}}} k2l6du0ko4pgjnatu4ycmai9ri967s9 567023 567022 2026-11-05T19:29:07Z KeFe 20 567023 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Levélbogárfélék]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Donacia marginata 86131018.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Donacia marginata (in cop).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Donacia marginata, Parc de Woluwé, Bruxelles (51388259732).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Donacia marginata|-}} {{népies| }} <br/> : A '''szegélyes sásbogár''' a [[levélbogárfélék]] családjába tartozó, Eurázsiában honos bogárfaj. : Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Nyugat-Szibériáig. Magyarországon a sík- és dombvidékeken elterjedt, gyakori faj. : A szegélyes sásbogár testhossza 8-11 mm. Színe sötét bronzszínű, zöldesen vagy sárgásan fénylő, a szárnyfedők szegélye mellett aranyos-vörös vagy bíborvörös, ibolyafényű csík húzódik végig. Lábaik, elsősorban combjaik feketék, gyengén fémfényűek. A szemek között lapos homlokán három barázda húzódik: középen egy éles és mély, egy-egy sekély a szemek belső szegélye mellett. : Homlokdudorai erősen kiemelkednek. Rágói rövidek és vaskosak, a felső ajak majdnem eltakarja őket. Gömbölyű szemei nagyok és kiugrók, halántéka rövid és csak gyengén szűkül el, nyaka vastag és hengeres. Csápjai hosszúak, fonál alakúak. Az előtor nagyjából négyzetes, első szegélye kissé szélesebb; a korong középvonala ráncos, kétoldalt pontozása durva és szórt, közterei erősen fénylők, oldalai durván ráncosak. : Szárnyfedői hosszúak, felületük lapos; pontsorok húzódnak rajtuk; ezekben a pontok kissé hosszúkásak, legerősebbek a varrat menti elülső harmadban levő bemélyedés és a vállgödör pontjai; a belső sorok pontjai a végük felé kisebbednek. A szárnyfedők vége egyesével egyenesen lemetszett. A hátulsó lábpár combjai nem feltűnően hosszúak, nem érik el a szárnyfedők végét. A hátulsó lábszár felületén éles borda fut végig. Az első három lábfejíz lapos, a két első háromszög alakú és a végük lemetszett, a harmadik íz kétkaréjos és a karéjok majdnem olyan hosszúak, mint a negyedik. : Vízpartok, sekély álló- és lassan mozgó folyóvizek lakója. A kifejlett bogár a vízinövények (sás, békabuzogány, néha gyékény, mocsári nőszirom) fiatal leveleit, hajtásait fogyasztja. A nőstény nyár végén rakja le max. 25 petéjét a vízinövények szárára, közvetlenül a vízszint alá. Lárvája vízben él, a növények gyökereit rágja. Oxigénszükségletét a növényekből felszabaduló buborékokból fedezi. : A kifejlett lárva ősz végén a gyökerekhez rögzített kemény kokonban bebábozódik és így telel át. Az imágóval márciustól szeptemberig (de leginkább június elejétől augusztus közepéig) lehet találkozni. </div> {{Kert-sbl}} </div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Donacia marginata|{{SUBPAGENAME}}}} nrbl2sdn81m5ast3t34if158fyc8ptk 0 141209 567024 2026-11-05T19:29:26Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szegélyes sásbogár]] 567024 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szegélyes sásbogár]] 6s03wk47z42vyn4gg9iivj0hacf2z5l 0 141210 567061 2026-11-06T04:58:48Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros texana|-}} {{népies|mexikói datolyaszilva, fekete datolyaszilva}} <br/> : A '''texasi datolyaszilva''', a datolyaszilva egy olyan faja, amely az Egyesült Államokban – Texas középső, déli és nyugati részén, valamint Oklahoma délnyugati r…” 567061 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros texana|-}} {{népies|mexikói datolyaszilva, fekete datolyaszilva}} <br/> : A '''texasi datolyaszilva''', a datolyaszilva egy olyan faja, amely az Egyesült Államokban – Texas középső, déli és nyugati részén, valamint Oklahoma délnyugati részén–, továbbá Mexikó északkeleti részén– Chihuahua keleti felében, valamint Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas államokban őshonos. Gyakori elnevezései közé tartozik a „mexikói datolyaszilva”, valamint a kevésbé egyértelmű „fekete datolyaszilva”. Spanyol nyelven *chapote*, *chapote manzano* vagy *chapote prieto* néven ismert – ezek az elnevezések mind a navatl nyelvű ''tzapotl'' szóból származnak. Ez a szó egyébként számos más gyümölcstermő fát is jelöl. : A texasi datolyaszilva több törzsű kis fa vagy nagy cserje, amelynek élettartama 30–50 év. Általában 3 méter magasra nő, de nagyobb fák árnyékában, az erdő alsóbb szintjein elérheti a 12 méteres magasságot is. Kérge sima, világos vöröses-szürke színű; az idős példányoknál a kéreg leválik, feltárva a törzsön a rózsaszín, fehér és szürke különböző árnyalatait. : A keménylevelű (szklerofill) levelek fordított tojásdad alakúak, sötétzöldek, 2–5 cm hosszúak és 1–3 cm szélesek. Csúcsuk tompa vagy kicsípett. Felső felszínük fényes, míg az alsó felszínüket finom szőrök borítják, és hiányoznak róluk a levélalapi mirigyek. A levelek 0,1–0,5 cm-es levélnyélen ülnek. Az elterjedési terület északi részén a fák lombhullatók, délebbre haladva azonban örökzöldekké válnak. : A kétlaki növény (külön hím- és nőivarú egyedekkel), amely márciusban vagy áprilisban kezd virágozni. A virágok fehérek, urnaalakúak, szélességük pedig 0,8–1,6 cm. Öt csészelevélből, öt sziromlevélből, 16 porzóból és négy bibeszálból állnak. A virágok magányosan vagy két-három virágból álló bogas virágzatban jelennek meg. : A termései fekete, közel gömb alakú bogyók, amelyek átmérője 1,5–2,5 cm, és augusztusban érnek. A bogyók három–nyolc darab, mintegy 0,8 cm hosszú, háromszög alakú, világosvörös magot tartalmaznak. : A texasi datolyaszilva a tengerszinttől egészen 1800 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő. Megtalálható az Edwards-fennsíkon, a Chihuahua-sivatagban, a Mexikói-öböl nyugati partvidéki füves területeinek déli harmadában, valamint a tamaulipasi mezquital és a tamaulipasi matorral növénytársulásaiban. Elterjedési területén a *D. texana* előnyben részesíti a vízparti sávokat, a füves puszták peremeit és a sziklás lejtőket. A jó vízáteresztő képességű, lúgos kémhatású talajokat kedveli. : A texasi datolyaszilva szíjácsa tiszta sárga színű, míg a – csak nagyon idős, nagy példányokban fellelhető – gesztje fekete (ébenfa), akárcsak a rokon *D. ebenum* esetében. A geszt kemény, sűrű szerkezetű, és jól polírozható; metszetkészítésre, művészeti alkotásokhoz és szerszámok készítésére használják. A húsos bogyók éretten ehetők és édesek; pudingok, krémek alapanyagául szolgálnak, emellett számos madár- és emlősfaj is szívesen fogyasztja őket. Éretlen állapotban azonban összehúzó hatásúak. : Az őslakos amerikaiak hagyományosan fekete festékanyagot készítettek belőlük állatbőrök színezésére; Mexikóban napjainkban is erre a célra használják. Kis termete, hámló kérge, bonyolult ágrendszere és szárazságtűrése miatt a *D. texana* dísznövényként is értékes. Ökológia A texasi datolyaszilva tápnövényéül szolgál a [[Strymon melinus]] (egyfajta boglárkalepke-féle) és a [[Callophrys henrici]] hernyóinak. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros texana|{{SUBPAGENAME}}}} p0u5w2wln0lc7f0glo7aka2nm33u3c3 567062 567061 2026-11-06T05:01:09Z KeFe 20 567062 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Texas Persimmon (38594454642).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Texas-Persimmon-d (4484958355).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:TexasKakinomi.svg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros texana|-}} {{népies|mexikói datolyaszilva, fekete datolyaszilva}} <br/> : A '''texasi datolyaszilva''', a datolyaszilva egy olyan faja, amely az Egyesült Államokban – Texas középső, déli és nyugati részén, valamint Oklahoma délnyugati részén–, továbbá Mexikó északkeleti részén– Chihuahua keleti felében, valamint Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas államokban őshonos. Gyakori elnevezései közé tartozik a „mexikói datolyaszilva”, valamint a kevésbé egyértelmű „fekete datolyaszilva”. Spanyol nyelven *chapote*, *chapote manzano* vagy *chapote prieto* néven ismert – ezek az elnevezések mind a navatl nyelvű ''tzapotl'' szóból származnak. Ez a szó egyébként számos más gyümölcstermő fát is jelöl. : A texasi datolyaszilva több törzsű kis fa vagy nagy cserje, amelynek élettartama 30–50 év. Általában 3 méter magasra nő, de nagyobb fák árnyékában, az erdő alsóbb szintjein elérheti a 12 méteres magasságot is. Kérge sima, világos vöröses-szürke színű; az idős példányoknál a kéreg leválik, feltárva a törzsön a rózsaszín, fehér és szürke különböző árnyalatait. : A keménylevelű (szklerofill) levelek fordított tojásdad alakúak, sötétzöldek, 2–5 cm hosszúak és 1–3 cm szélesek. Csúcsuk tompa vagy kicsípett. Felső felszínük fényes, míg az alsó felszínüket finom szőrök borítják, és hiányoznak róluk a levélalapi mirigyek. A levelek 0,1–0,5 cm-es levélnyélen ülnek. Az elterjedési terület északi részén a fák lombhullatók, délebbre haladva azonban örökzöldekké válnak. : A kétlaki növény (külön hím- és nőivarú egyedekkel), amely márciusban vagy áprilisban kezd virágozni. A virágok fehérek, urnaalakúak, szélességük pedig 0,8–1,6 cm. Öt csészelevélből, öt sziromlevélből, 16 porzóból és négy bibeszálból állnak. A virágok magányosan vagy két-három virágból álló bogas virágzatban jelennek meg. : A termései fekete, közel gömb alakú bogyók, amelyek átmérője 1,5–2,5 cm, és augusztusban érnek. A bogyók három–nyolc darab, mintegy 0,8 cm hosszú, háromszög alakú, világosvörös magot tartalmaznak. : A texasi datolyaszilva a tengerszinttől egészen 1800 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő. Megtalálható az Edwards-fennsíkon, a Chihuahua-sivatagban, a Mexikói-öböl nyugati partvidéki füves területeinek déli harmadában, valamint a tamaulipasi mezquital és a tamaulipasi matorral növénytársulásaiban. Elterjedési területén a *D. texana* előnyben részesíti a vízparti sávokat, a füves puszták peremeit és a sziklás lejtőket. A jó vízáteresztő képességű, lúgos kémhatású talajokat kedveli. : A texasi datolyaszilva szíjácsa tiszta sárga színű, míg a – csak nagyon idős, nagy példányokban fellelhető – gesztje fekete (ébenfa), akárcsak a rokon *D. ebenum* esetében. A geszt kemény, sűrű szerkezetű, és jól polírozható; metszetkészítésre, művészeti alkotásokhoz és szerszámok készítésére használják. A húsos bogyók éretten ehetők és édesek; pudingok, krémek alapanyagául szolgálnak, emellett számos madár- és emlősfaj is szívesen fogyasztja őket. Éretlen állapotban azonban összehúzó hatásúak. : Az őslakos amerikaiak hagyományosan fekete festékanyagot készítettek belőlük állatbőrök színezésére; Mexikóban napjainkban is erre a célra használják. Kis termete, hámló kérge, bonyolult ágrendszere és szárazságtűrése miatt a *D. texana* dísznövényként is értékes. Ökológia A texasi datolyaszilva tápnövényéül szolgál a [[Strymon melinus]] (egyfajta boglárkalepke-féle) és a [[Callophrys henrici]] hernyóinak. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros texana|{{SUBPAGENAME}}}} taaarmtyi4khcrc7ve7c1nt004uecqe 0 141211 567063 2026-11-06T05:01:33Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/T/Texasi datolyaszilva]] 567063 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/T/Texasi datolyaszilva]] r6zvbcy0xqzp0nig28fw9w8ikrxnv6x 0 141212 567065 2026-11-06T05:26:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos,…” 567065 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál||Latin||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} ixmse98zig8v24yijgukvm6oko6bifb 567066 567065 2026-11-06T05:27:51Z KeFe 20 567066 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} tok963cqdt8o7pf22ws37rvnf79gygx 567067 567066 2026-11-06T05:32:42Z KeFe 20 567067 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Starr 980601-4322 Diospyros discolor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625303.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625314.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625321.jpg |bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} 95q34gg86vg17nivp13z7kmi0cx0s65 567069 567067 2026-11-06T05:35:22Z KeFe 20 567069 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Starr 980601-4322 Diospyros discolor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625303.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625314.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625321.jpg |bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:9447Diospyros blancoi Mabolo fruit 03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} fbwji8xh5pt3bhmlsyeoy56zmrcmbfk 567070 567069 2026-11-06T05:52:02Z KeFe 20 567070 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Starr 980601-4322 Diospyros discolor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625303.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625314.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625321.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:9447Diospyros blancoi Mabolo fruit 03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} djx557o0vjg2e56tjhp949uthqxhoyd 567071 567070 2026-11-06T05:53:04Z KeFe 20 567071 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Starr 980601-4322 Diospyros discolor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625303.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625314.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Diospyros blancoi 82625321.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:9447Diospyros blancoi Mabolo fruit 03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros blancoi|Diospyros discolor}} {{népies|bársonyalma, bársony datolyaszilva, kamagong vagy mabolofa}} <br/> : A '''bársonyos datolyaszilva''', az ébenfa és datolyaszilva Diospyros nemzetségébe tartozó fa. Ehető gyümölcsöt terem, finom, bársonyos, vörösesbarna, szőrszerű bevonattal. A gyümölcs puha, krémes, rózsaszín húsú, íze és aromája az őszibarackéhoz hasonlítható. : Széles körben elterjedt és a Fülöp-szigeteken, Kelet- és Dél-Tajvanon is őshonos. Behurcolták Délkelet-Ázsia más részeire, a Csendes-óceáni szigetekre, Dél-Ázsiába, a Karib-térségbe, Floridába és más trópusi régiókba is. : Kétlaki trópusi fa, amely a legkülönfélébb talajtípusokon is jól megél, a tengerszinttől egészen 750 méteres tengerszint feletti magasságig. Míg a magról nevelt fákat általában 10–15 méteres távolságra ültetik egymástól, ezt a fajtát 7,5–9 méteres térközzel is lehet telepíteni. Egész évben egyenletes csapadékeloszlást igényel. A magról ültetett fák 6–7 év elteltével kezdhetnek teremni, míg a dugványról szaporított példányok már 3–4 év után termést hoznak. Igen bőtermő fa. : A gyümölcsök nagy fokú változatossága – alakjukat, színüket, szőrzetüket és ízüket tekintve – arra utal, hogy a növény jelentős genetikai variabilitással rendelkezik. Léteznek mag nélküli fajták is, amelyek különösen kedveltek, mivel a hagyományos változatoknál a nagy méretű magok a gyümölcs jelentős részét elfoglalják. : A *Diospyros* nemzetség más fáihoz – köztük az ébenfához – hasonlóan a kamagong faanyaga rendkívül sűrű és kemény, sötét színéről pedig közismert. A fát általában építkezéseknél használják fel; többek között padlózatok, tartóoszlopok, ajtók és ablakok készülnek belőle. A kamagong fából készült késztermékek – például míves bútorok vagy dísztárgyak – export cikkek. A kamagong emellett népszerű alapanyag harcművészeti edzőeszközök készítéséhez is. : A bársonyalmafák leveleiről kimutatták, hogy izoarborinol-metil-étert (más néven cilindrint), valamint α- és β-amirin zsírsavésztereit tartalmazzák. Mind az izoarborinol-metil-éter, mind az amirin-keverék antimikrobiális hatást mutatott az [[Escherichia coli]], a [[Pseudomonas aeruginosa]], a [[Candida albicans]], a [[Staphylococcus aureus]] és a [[Trichophyton mentagrophytes]] ellen. Az izolált amirin-keverékről gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokat is kimutattak. : Veszélyeztetett fafajról van szó, amelyet a Fülöp-szigeteki törvények védenek: a kamagongfa (bársonyalmafa) fájának kivitele az országból a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériumának Erdészeti Hivatala által kiadott külön engedély nélkül illegális. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros blancoi|{{SUBPAGENAME}}}} 3jbua6uta1q431ndznmsa9nh20iuw6x 0 141213 567068 2026-11-06T05:33:09Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/B/Bársonyos datolyaszilva]] 567068 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/B/Bársonyos datolyaszilva]] t1zatw1sk7yilr8wy1lseiy7z7k138r 0 141214 567073 2026-11-06T06:12:35Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cay-thi-20230613-092955-827.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Quả thị.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros decandra|-}} {{népies|„Aranyalmának” vagy „trái thị”} <br/> : A '''aranyalma datolyaszilva''' egy virágos növényfaj az ébenfa és datolyaszilva cs…” 567073 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Cay-thi-20230613-092955-827.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Quả thị.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Diospyros decandra|-}} {{népies|„Aranyalmának” vagy „trái thị”} <br/> : A '''aranyalma datolyaszilva''' egy virágos növényfaj az ébenfa és datolyaszilva családjában, az Ebenaceae családban. : Kambodzsában, Dél-Közép-Kínában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnámban őshonos. : Kis trópusi fa, körülbelül 5-6 m magasra nő. Levelei 6-8 cm hosszúak és 3-4 cm szélesek, hegyes végűek. Virágai fehérek. Ez a faj népszerű Vietnámban, ahol városi területeken és templomok közelében termesztik. Vietnamban "cây thị"-nek hívják, és megjelent a vietnami folklórban, például a Tam és Cam története című műben. Emellett Thaiföldön Chanthaburi és Nakhon Pathom tartományok hivatalos tartományi fája; thai neve ลูกจัน "luuk-jan". : Gyümölcsei sárga színűek, és „Aranyalmának” vagy „trái thị”-nek nevezik őket. Körülbelül 3–6 cm átmérőjűek és erős illatúak. A gyümölcsök ehetők, és helyes elkészítés esetén finom ízűek. Úgy tartják, hogy gyógyhatásúak. : : : <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]||}} <br/> </div></div> {{Gyümölcsök-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros decandra|{{SUBPAGENAME}}}} gj6busxtqeaijj5syz9cjpo8b7sqect 0 141215 567074 2026-11-06T06:13:03Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/A/Aranyalma datolyaszilva]] 567074 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/A/Aranyalma datolyaszilva]] h3h9x1il08lckmoccjiqkkggrin8d3t 0 141216 567077 2026-11-06T06:42:07Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Fájl:Diospyros lotus1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}törzse]] Küçük meyveli Trabzon hurması.JPG|Leaves Diospyros lotus 02.jpg|Fruit <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros lotus|-}} {{népies|kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva}} <br/> : A '''lótusz datolyaszilva''', más néven kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva, a Diospyros nemzetség széles körben termesztett faja, amely Eurázsiában őshonos. : A faj el…” 567077 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Fájl:Diospyros lotus1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}törzse]] Küçük meyveli Trabzon hurması.JPG|Leaves Diospyros lotus 02.jpg|Fruit <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros lotus|-}} {{népies|kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva}} <br/> : A '''lótusz datolyaszilva''', más néven kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva, a Diospyros nemzetség széles körben termesztett faja, amely Eurázsiában őshonos. : A faj elterjedési területe Kelet-Ázsiától a Földközi-tenger nyugati részén át egészen Spanyolországig terjed. A datolyaszilva Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos. : A fa a Kaukázus alsó és középső hegyvidékein nő. Általában 600 méterre nő a tengerszint felett. Közép-Ázsiában még magasabbra, akár 2000 méterre is emelkedik. Ritkán nő állományokban, de gyakran együtt nő ostorral, kőrissel, juharral és más lombhullató fajokkal. A talajjal szemben nem igényes, és sziklás lejtőkön is megterem, de jól megvilágított környezetet igényel. Elterjedési területének határán, valamint az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában termesztik. : Ez egy 15–30 méter magasra növő fa, amely általában 15 méternél is megnő, és éréskor vízszintes irányban terjed. Kérge az öregedéssel lepereg. A levelek fényesek, bőrszerűek, ovális alakúak, hegyes végűek, 5–15 cm hosszúak és 3–6 cm szélesek. Júniustól júliusig jelennek meg, a virágok kicsik és zöldesek. A növény kétlaki, így önmagában nem terem. : A gyümölcsök lédús húsú bogyók, éretten sárgák, átmérőjük 1–2 cm. A magok vékony héjúak és nagyon kemény endospermiummal rendelkeznek. A gyümölcsök októbertől novemberig érnek. Az érett termés ehető. : A gyümölcsök bőségesen tartalmaznak cukrot, almasavat és vitaminokat. Gyakran szárítják őket, ami segít megszüntetni a fanyar ízt. : A gyümölcsök ehetők és gazdag ízűek, de csak teljesen éretten, amit a fagy is elősegít. A lehető legkésőbb (november vége körül) kell leszedni őket, és hűvös helyen tárolni, ahol néhány hónapig folyamatosan érnek. Decemberben a gyümölcsöket csak azonnali fogyasztásra szabad leszedni, mivel nem tárolhatók. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros lotus|{{SUBPAGENAME}}}} dwtzyaff3lfpt8jz2y5x0uaarexarr0 567078 567077 2026-11-06T06:43:00Z KeFe 20 567078 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Fájl:Diospyros lotus1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}törzse]] [[Fájl:Küçük meyveli Trabzon hurması.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]]|Leares [[Fájl:Diospyros lotus 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Diospyros lotus|-}} {{népies|kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva}} <br/> : A '''lótusz datolyaszilva''', más néven kaukázusi datolyaszilva és orgonaszilva, a Diospyros nemzetség széles körben termesztett faja, amely Eurázsiában őshonos. : A faj elterjedési területe Kelet-Ázsiától a Földközi-tenger nyugati részén át egészen Spanyolországig terjed. A datolyaszilva Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos. : A fa a Kaukázus alsó és középső hegyvidékein nő. Általában 600 méterre nő a tengerszint felett. Közép-Ázsiában még magasabbra, akár 2000 méterre is emelkedik. Ritkán nő állományokban, de gyakran együtt nő ostorral, kőrissel, juharral és más lombhullató fajokkal. A talajjal szemben nem igényes, és sziklás lejtőkön is megterem, de jól megvilágított környezetet igényel. Elterjedési területének határán, valamint az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában termesztik. : Ez egy 15–30 méter magasra növő fa, amely általában 15 méternél is megnő, és éréskor vízszintes irányban terjed. Kérge az öregedéssel lepereg. A levelek fényesek, bőrszerűek, ovális alakúak, hegyes végűek, 5–15 cm hosszúak és 3–6 cm szélesek. Júniustól júliusig jelennek meg, a virágok kicsik és zöldesek. A növény kétlaki, így önmagában nem terem. : A gyümölcsök lédús húsú bogyók, éretten sárgák, átmérőjük 1–2 cm. A magok vékony héjúak és nagyon kemény endospermiummal rendelkeznek. A gyümölcsök októbertől novemberig érnek. Az érett termés ehető. : A gyümölcsök bőségesen tartalmaznak cukrot, almasavat és vitaminokat. Gyakran szárítják őket, ami segít megszüntetni a fanyar ízt. : A gyümölcsök ehetők és gazdag ízűek, de csak teljesen éretten, amit a fagy is elősegít. A lehető legkésőbb (november vége körül) kell leszedni őket, és hűvös helyen tárolni, ahol néhány hónapig folyamatosan érnek. Decemberben a gyümölcsöket csak azonnali fogyasztásra szabad leszedni, mivel nem tárolhatók. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/L/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Tanácsok/L/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Diospyros lotus|{{SUBPAGENAME}}}} ceu8kljc1ubejx3nj44jb3fo93m1eju 0 141217 567079 2026-11-06T06:43:39Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/L/Lótusz datolyaszilva]] 567079 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/L/Lótusz datolyaszilva]] kw83aqcxvv7w86514nm7lo490aw0zru