Wikidézet huwikiquote https://hu.wikiquote.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.39.0-wmf.23 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikidézet Wikidézet-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Gadget Gadget talk Gadget definition Gadget definition talk 0 4195 53294 53032 2022-08-12T20:03:11Z Blua lago 12696 Teljesen üres 'További információk' / 'Külső hivatkozások' szakasz feltöltése wikitext text/x-wiki {{Szerző | Név = | Kép = Johann Heinrich Wilhelm Tischbein - Goethe in der roemischen Campagna.jpg | Képméret = | Képaláírás = | Wikiforrás = | Wikipédia = | Wikicommons = | Gutenberg = | Cervantes = | DominioPu = | DomiPubli = | EbooksG = | Szín = #c0c0c0 }} '''Johann Wolfgang von Goethe''' (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő. ==Idézetek a szerelemről== * Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha. * Örömmel, bánattal teljesen gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig ujjongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret. * Élet koronája te vagy, Szerelem! * Nem szeret, aki kedvesének hibáit nem erénynek tartja. ==Idézetek az emberről== * A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje. * Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne. * Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvja, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni tévedését: ez a tanító bölcsessége. Aki csak kóstolgatja tévedését, soká beéri vele, úgy örvend neki, mint valami szerencsének; de aki egészen kimeríti, annak meg kell ismernie, hacsak nem őrült. * Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen. * A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek? * Az embert végső soron a tévedései teszik szeretetre méltóvá. * Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé. * Minden valamire való ember érzi, különösen amint műveltsége gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik: egy igazit és egy eszményit. ==Idézetek az értelemről== * Kevesen vannak, akik elmével is rendelkeznek és ugyanakkor tettre is képesek. Az elme kiterjeszt, de megbénít, a tett megelevenít, de korlátoz. ==Idézetek a jellemről== * A tehetség csendben alakul ki, de a jellem a világ viharaiban. * Aki megelégszik a kicsivel, nagyon nagy dolgot művel. * Az ember legfőbb kincse a személyiség. ==Idézetek a bölcsességről== * Nincs oly bölcs vagy balga eszme, melyet a múlt ne gondolt volna ki. * A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje. ==Idézetek az igazságról== * Aki nem látja be, micsoda gyakorlati megkönnyebbülés az igazság, szívesen gáncsoskodik, hogy valamelyest megszépítse saját téves, fáradságos ügyködését. * Nem mindig szükséges, hogy az igazság megtestesüljön; elegendő lehet, ha szelleme ott lebeg, s egyetértést teremt, akárha harangszóként hullámlana baráti-komolyan a légben. * Az igazság megragadásához sokkal magasabb rendű eszközökre van szükség, mint a tévedések védéséhez. * Az új igazsgágra mi sem ártalmasabb, mint a régi tévedés. * A tévedést sokkal könnyebb felismerni, mint meglelni az igazságot; az elébi felszínen virul, elbánhatni vele, utóbbi a mélyben nyugszik, kutatása nem lehet akárki dolga. * Az igazságokat folyton ismételni kell, mert a tévedéseket is folyton ismétlik. * Az igazság az emberé, a tévedés koráé. ==Idézetek a szépségről== * Tökéletesség aránytalansággal is járhat párban, a szépség csak arányos lehet. * Minden nép közül e világon a görögök álmodták legszebben az élet álmát. ==Idézetek a tudásról== * A tökéletességhez az ér legközelebb, aki belátja a saját korlátait. * Az emberi megismerés, bármiféle is, a cselekvés meghatározója. Ezért nincs rettenetesebb, mint ha azt látjuk, tevékenykedik a tudatlanság. * Haszontalan tudás nehéz teher. * A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés. == Idézetek a művészetről == * Ha a művészetet s a tudományt nem tisztelnénk örökkévalóként, eleven, önmagában kész egészként, ami az idők során jeles vonásokat fogyatékosságokkal kever, zavarba jönnénk, s elkomorulnánk, hogy a gazdagság ily zavart támaszthat. * A művészet: második természet, ugyancsak titokzatos, de érthetőbb; hiszen forrása az értelem. * Minden művészben megvan a vakmerőség egy csírája, mely nélkül tehetség el sem képzelhető. * A művészet a kimondhatatlan tolmácsa. == Idézetek költeményeiből == '''Faust''' (Az ''Ajánlás''-ból) <poem> S rég nem tapasztalt vágy ragad meg engem a halk, komoly szellemvilág iránt, s bizonytalan hangszínnel, íme, lebben a rezge dal, Aeol-hárfa gyanánt; megborzadok, könny könnyet ér szememben, szivem, e zord, lágy szelidségre vált; amim van, messze minden földi jószág, s mi tovatűnt, az lesz nekem valóság. ''(Fordította [[Jékely Zoltán]])'' </poem> '''Vadrózsa''' <poem> Rózsát látott egy legény, vadrózsát a réten, nyílt a harmattól üdén, hadd nézzem meg jobban én – szólt s vágy volt szemében. Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsaszál a réten. ''(Fordította [[Áprily Lajos]])'' </poem> '''Harmadik óda Behrisch-hez''' <poem> Érzéstelen légy! Az érzékenykedő szív hitvány jószág az ingó földtekén. (…) Elhagynád szívesen gyűlölt országodat, ha nem kötne barátság virág-béklyóival. Tépd szét! Nem panaszkodom. Nem tartja vissza fogolytársát nemes barát, ha menekülni akar. ''(Fordította Áprily Lajos)'' </poem> '''Charlotte von Steinhez''' <poem> Tudtad lényem mindegyik vonását, tudtad, hogy peng minden idegem, tekinteted engem játszva járt át, kit aligha értett földi szem. Irányt szabtál féktelen futásra, mérsékelted a vadlázú vért és a szétdúlt szívnek nyugovása angyali karodban visszatért. (…) Mindez már bizonytalan ködökké, halk emlékezéssé finomult, fájdalom a jelen és örökké valóság a szívünkben a múlt. ''(Fordította [[Vas István]])'' </poem> '''Első római elégia''' <poem> Egy világ maga Róma, de a szerelem tüze nélkül még a világ se világ, Róma se Róma nekem. ''(Fordította Vas István)'' </poem> '''Harmadik római elégia''' <poem> Csak sose bánd, hogy olyan gyors volt a magad-megadása! Hidd el, kedvesem, én el nem itéllek ezért. Sokfajta nyíla van Ámornak: csak horzsol az egyik, s késlekedő mérgét évekig érzi a szív. Másik erős tollal, frissen kihegyezve furódik, s míg a velőbe hatol, lobban a, lángol a vér. ''(Fordította Vas István)'' </poem> == Források == *[[Jékely Zoltán]]: ''Keresztút – Válogatott műfordítások''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959. *[[Áprily Lajos]]: ''Az aranyszarvas – Válogatott versfordítások''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1964. *[[Vas István]] ''Hét tenger éneke (Versfordítások)'' Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957 (221–225.) ==További információk== {{wikipédia}} {{wikisourceszerző}} *{{MEK-szerző|7217}} *{{Gutenberg szerző|586}} *{{CitLib |aut=Richard Friedenthal |tit=Goethe élete és kora |ass=Miklós. Györffy |ann=1978 |isbn=963-07-1062-5 |url=https://www.worldcat.org/oclc/247603206 |accd=2022-08-12}} *[http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag073.htm Világirodalmi arcképcsarnok] {{DEFAULTSORT:Goethe}} [[Kategória:Német költők]] [[Kategória:Német írók]] mzle4v2x4sasmw0kicb472xw3l5u8hw 53295 53294 2022-08-12T20:03:25Z Blua lago 12696 /* További információk */ fölösleg wikitext text/x-wiki {{Szerző | Név = | Kép = Johann Heinrich Wilhelm Tischbein - Goethe in der roemischen Campagna.jpg | Képméret = | Képaláírás = | Wikiforrás = | Wikipédia = | Wikicommons = | Gutenberg = | Cervantes = | DominioPu = | DomiPubli = | EbooksG = | Szín = #c0c0c0 }} '''Johann Wolfgang von Goethe''' (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő. ==Idézetek a szerelemről== * Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha. * Örömmel, bánattal teljesen gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig ujjongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret. * Élet koronája te vagy, Szerelem! * Nem szeret, aki kedvesének hibáit nem erénynek tartja. ==Idézetek az emberről== * A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje. * Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne. * Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvja, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni tévedését: ez a tanító bölcsessége. Aki csak kóstolgatja tévedését, soká beéri vele, úgy örvend neki, mint valami szerencsének; de aki egészen kimeríti, annak meg kell ismernie, hacsak nem őrült. * Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen. * A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek? * Az embert végső soron a tévedései teszik szeretetre méltóvá. * Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé. * Minden valamire való ember érzi, különösen amint műveltsége gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik: egy igazit és egy eszményit. ==Idézetek az értelemről== * Kevesen vannak, akik elmével is rendelkeznek és ugyanakkor tettre is képesek. Az elme kiterjeszt, de megbénít, a tett megelevenít, de korlátoz. ==Idézetek a jellemről== * A tehetség csendben alakul ki, de a jellem a világ viharaiban. * Aki megelégszik a kicsivel, nagyon nagy dolgot művel. * Az ember legfőbb kincse a személyiség. ==Idézetek a bölcsességről== * Nincs oly bölcs vagy balga eszme, melyet a múlt ne gondolt volna ki. * A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje. ==Idézetek az igazságról== * Aki nem látja be, micsoda gyakorlati megkönnyebbülés az igazság, szívesen gáncsoskodik, hogy valamelyest megszépítse saját téves, fáradságos ügyködését. * Nem mindig szükséges, hogy az igazság megtestesüljön; elegendő lehet, ha szelleme ott lebeg, s egyetértést teremt, akárha harangszóként hullámlana baráti-komolyan a légben. * Az igazság megragadásához sokkal magasabb rendű eszközökre van szükség, mint a tévedések védéséhez. * Az új igazsgágra mi sem ártalmasabb, mint a régi tévedés. * A tévedést sokkal könnyebb felismerni, mint meglelni az igazságot; az elébi felszínen virul, elbánhatni vele, utóbbi a mélyben nyugszik, kutatása nem lehet akárki dolga. * Az igazságokat folyton ismételni kell, mert a tévedéseket is folyton ismétlik. * Az igazság az emberé, a tévedés koráé. ==Idézetek a szépségről== * Tökéletesség aránytalansággal is járhat párban, a szépség csak arányos lehet. * Minden nép közül e világon a görögök álmodták legszebben az élet álmát. ==Idézetek a tudásról== * A tökéletességhez az ér legközelebb, aki belátja a saját korlátait. * Az emberi megismerés, bármiféle is, a cselekvés meghatározója. Ezért nincs rettenetesebb, mint ha azt látjuk, tevékenykedik a tudatlanság. * Haszontalan tudás nehéz teher. * A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés. == Idézetek a művészetről == * Ha a művészetet s a tudományt nem tisztelnénk örökkévalóként, eleven, önmagában kész egészként, ami az idők során jeles vonásokat fogyatékosságokkal kever, zavarba jönnénk, s elkomorulnánk, hogy a gazdagság ily zavart támaszthat. * A művészet: második természet, ugyancsak titokzatos, de érthetőbb; hiszen forrása az értelem. * Minden művészben megvan a vakmerőség egy csírája, mely nélkül tehetség el sem képzelhető. * A művészet a kimondhatatlan tolmácsa. == Idézetek költeményeiből == '''Faust''' (Az ''Ajánlás''-ból) <poem> S rég nem tapasztalt vágy ragad meg engem a halk, komoly szellemvilág iránt, s bizonytalan hangszínnel, íme, lebben a rezge dal, Aeol-hárfa gyanánt; megborzadok, könny könnyet ér szememben, szivem, e zord, lágy szelidségre vált; amim van, messze minden földi jószág, s mi tovatűnt, az lesz nekem valóság. ''(Fordította [[Jékely Zoltán]])'' </poem> '''Vadrózsa''' <poem> Rózsát látott egy legény, vadrózsát a réten, nyílt a harmattól üdén, hadd nézzem meg jobban én – szólt s vágy volt szemében. Rózsa, rózsa, rózsaszál, rózsaszál a réten. ''(Fordította [[Áprily Lajos]])'' </poem> '''Harmadik óda Behrisch-hez''' <poem> Érzéstelen légy! Az érzékenykedő szív hitvány jószág az ingó földtekén. (…) Elhagynád szívesen gyűlölt országodat, ha nem kötne barátság virág-béklyóival. Tépd szét! Nem panaszkodom. Nem tartja vissza fogolytársát nemes barát, ha menekülni akar. ''(Fordította Áprily Lajos)'' </poem> '''Charlotte von Steinhez''' <poem> Tudtad lényem mindegyik vonását, tudtad, hogy peng minden idegem, tekinteted engem játszva járt át, kit aligha értett földi szem. Irányt szabtál féktelen futásra, mérsékelted a vadlázú vért és a szétdúlt szívnek nyugovása angyali karodban visszatért. (…) Mindez már bizonytalan ködökké, halk emlékezéssé finomult, fájdalom a jelen és örökké valóság a szívünkben a múlt. ''(Fordította [[Vas István]])'' </poem> '''Első római elégia''' <poem> Egy világ maga Róma, de a szerelem tüze nélkül még a világ se világ, Róma se Róma nekem. ''(Fordította Vas István)'' </poem> '''Harmadik római elégia''' <poem> Csak sose bánd, hogy olyan gyors volt a magad-megadása! Hidd el, kedvesem, én el nem itéllek ezért. Sokfajta nyíla van Ámornak: csak horzsol az egyik, s késlekedő mérgét évekig érzi a szív. Másik erős tollal, frissen kihegyezve furódik, s míg a velőbe hatol, lobban a, lángol a vér. ''(Fordította Vas István)'' </poem> == Források == *[[Jékely Zoltán]]: ''Keresztút – Válogatott műfordítások''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959. *[[Áprily Lajos]]: ''Az aranyszarvas – Válogatott versfordítások''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1964. *[[Vas István]] ''Hét tenger éneke (Versfordítások)'' Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957 (221–225.) ==További információk== {{wikipédia}} {{wikisourceszerző}} *{{MEK-szerző|7217}} *{{Gutenberg szerző|586}} *{{CitLib |aut=Richard Friedenthal |tit=Goethe élete és kora |ass=Miklós. Györffy |ann=1978 |isbn=963-07-1062-5 |url=https://www.worldcat.org/oclc/247603206}} *[http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag073.htm Világirodalmi arcképcsarnok] {{DEFAULTSORT:Goethe}} [[Kategória:Német költők]] [[Kategória:Német írók]] dsimm1pg7sjkisp0hsd8xhx2ddmcdmt 0 7162 53296 48357 2022-08-12T20:11:01Z Blua lago 12696 teljesen üres 'További információk' / 'Külső hivatkozások' szakasz feltöltése wikitext text/x-wiki [[Fájl:Dharma Wheel.svg|bélyegkép|jobbra|A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kereke” a nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.]] A [[buddhizmus]] [[w:filozófia|filozófiai]], illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az [[w:i. e. 6. század|i. e. 6. század]]ban jött létre [[w:India|Indiában]], s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a [[hinduizmus]] által szentesített [[w:kaszt|kaszt]]rendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben [[Buddha|Gautama Sziddhártha]], közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. == Idézetek == <!-- Idézetek ábécé sorrendben --> * "A lemondás nem az jelenti, hogy hátrahagyjuk a világ dolgait, hanem azt, hogy elfogadjuk, hogy azok elmúlnak." ** [[w:Robert Baker Aitken|Aitken Rosi]], Jawara D. King ''The Awakening of Global Consciousness: A Guide to Self-Realization'' című könyvének 20. oldalán (2010). * "A legnagyobb tudás az éntelenség. <br> A legnagyobb érték az önképzés. <br> A legnagyobb minőség mások szolgálatának szándéka. <br> A legnagyobb tanítás a folyamatos tudatosség. <br> A legnagyobb orvosság minden üressége. <br> A legnagyobb cselekedet nem idomulni a világ dolgaihoz. <br> A legnagyobb varázslat a vágyak átalakítása. <br> A legnagyobb nagylelkűség a nem-ragaszkodás. <br> A legnagyobb jóság a nyugodt tudat. <br> A legnagyobb türelem az alázatosság. <br> A legnagyobb erőfesztíés nem törődni a végeredményekkel. <br> A legkíválóbb meditációban a tudat elenged. <br> A legnagyobb bölcsesség átlátni a látszólagoson." **[[w:Atísa|Atísa]], Walter Taminang ''Perspectives on Mankind's Search for Meaning'' (2008) című könyvének 63. oldalán. * "Ahhoz, hogy az atomelmélet leckéjéhez hasonlót találjunk azokhoz az episztemológiai problémákhoz kell fordulnunk, amelyekkel már olyan nagy gondolkodók, mint a Buddha vagy Lao-ce foglalkoztak, amikor megpróbálták harmóniába hozni a szemlélő és cselekvő helyzetünket a létezés hatalmas drámájában." **[[w:Niels Bohr|Niels Bohr]], az atommodell megalkotója - 1958 Niels Bohr, Atomic Physics and Human Knowledge, (szerk: John Wiley és Sons, 1958) 20. o. * "A buddhizmus a spekulatív és tudományos filozófia ötvözete. Tudományos módszert használ a végletekig, amelyet racionalistának nevezhetünk. Találhatók benne válaszok olyan érdekes kérdésekre, mint 'Mi a tudat és az anyag? Közülük melyik fontosabb? Halad a kozmosz egy cél felé? Mi az ember helyzete? Létezik nemes élet?' Átveszi onnan, ahonnan a tudomány már nem tud vezetni az eszközei csököttsége miatt. Csatái az elmét győzik le." **Az irodalmi Nobel-díjas [[Bertrand Russell]] [http://online.sfsu.edu/~rone/Buddhism/VerhoevenBuddhismScience.htm -Online.sfsu.edu - "Buddhism and Science: Probing the Boundaries of Faith and Reason," Verhoeven, Martin J., '&#39;Religion East and West'&#39;, Issue 1, June 2001, 77-97. o.] * "Ha például megkérdezzük, hogy az elektron pozíciója ugyanaz marad-e, azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy az elektron helyzete megváltozott-e, akkor is azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy mozgásban van-e, megint csak azt kell mondanunk, hogy 'nem'. A Buddha adott ehhez hasonló válaszokat, amikor az ember halál utáni énjéről kérdezték; de ezek furcsa válaszok a 17-18. századi tudomány hagyománya számára." **[[w:Robert Oppenheimer|Robert Oppenheimer]] amerikai fizikus - J. R. Oppenheimer, Science and the Common Understanding, (Oxford University Press, 1954) 8-9. o. * "...a vallásos tapasztalásnak van egy harmadik szintje, még akkor is ha ez ritkán található meg tiszta formájában. Ezt nevezem kozmikus vallásos érzésnek. Azok számára ez nehezen érthető, akik még soha nem érezték, mivel ebben nincs semmilyen ember formájú isten; érezzük az emberi vágyak és célok hiúságát, valamint a természetben és a gondolatok világában fellelhető csodás rendet. Az egyéni sorsot börtönnek érzi és teljes létezési élményt keres, mint egy jelentésekkel teli egységet. Ennek a kozmikus vallási érzésnek a jeleit a fejlettség korábbi szintjein is meg lehet tapasztalni, például a Dávid zsoltárban és a prófétákban. A kozmikus elem erősebb a buddhizmusban, ahogy, főként Schopenhauer nagyszerű esszéje megmutatta számunkra. Minden idők vallásos zsenijét kiemelte ez a kozmikus vallási érzés, amely nem ismer dogmákat, sem emberformájú isteneket. Ebből következően, nem lehet olyan egyház, amelynek a legfőbb tanai a kozmikus vallási élményen nyugszanak." **[[Albert Einstein]] fizikai Nobel-díjas - Religion and Science (1930) ==Kapcsolódó szócikkek== * [[Buddha]] * [[Tendzin Gyaco]] * [[Thich Nhat Hanh]] == További információk == {{wikipédia}} {{wikiszótár}} {{wikikönyvek|God and Religious Toleration/Buddhism}} *{{CitLib |aut= Erdő Orsolya |tit=Buddhizmus |ass=|ann=1997 |isbn=963-367-237-6 |url=https://www.worldcat.org/oclc/909775919}} *[[:dmoz:Society/Religion and Spirituality/Buddhism|Religion and Spirituality: Buddhism]] az Open Directory Project projektben (angol nyelven) [[Kategória:Buddhizmus|*]] 8smzg5ahenfji1esq9kco4ucyojy5ym 53297 53296 2022-08-12T20:11:37Z Blua lago 12696 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Dharma Wheel.svg|bélyegkép|jobbra|A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kereke” a nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.]] A [[buddhizmus]] [[w:filozófia|filozófiai]], illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az [[w:i. e. 6. század|i. e. 6. század]]ban jött létre [[w:India|Indiában]], s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a [[hinduizmus]] által szentesített [[w:kaszt|kaszt]]rendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben [[Buddha|Gautama Sziddhártha]], közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. == Idézetek == <!-- Idézetek ábécé sorrendben --> * "A lemondás nem az jelenti, hogy hátrahagyjuk a világ dolgait, hanem azt, hogy elfogadjuk, hogy azok elmúlnak." ** [[w:Robert Baker Aitken|Aitken Rosi]], Jawara D. King ''The Awakening of Global Consciousness: A Guide to Self-Realization'' című könyvének 20. oldalán (2010). * "A legnagyobb tudás az éntelenség. <br> A legnagyobb érték az önképzés. <br> A legnagyobb minőség mások szolgálatának szándéka. <br> A legnagyobb tanítás a folyamatos tudatosség. <br> A legnagyobb orvosság minden üressége. <br> A legnagyobb cselekedet nem idomulni a világ dolgaihoz. <br> A legnagyobb varázslat a vágyak átalakítása. <br> A legnagyobb nagylelkűség a nem-ragaszkodás. <br> A legnagyobb jóság a nyugodt tudat. <br> A legnagyobb türelem az alázatosság. <br> A legnagyobb erőfesztíés nem törődni a végeredményekkel. <br> A legkíválóbb meditációban a tudat elenged. <br> A legnagyobb bölcsesség átlátni a látszólagoson." **[[w:Atísa|Atísa]], Walter Taminang ''Perspectives on Mankind's Search for Meaning'' (2008) című könyvének 63. oldalán. * "Ahhoz, hogy az atomelmélet leckéjéhez hasonlót találjunk azokhoz az episztemológiai problémákhoz kell fordulnunk, amelyekkel már olyan nagy gondolkodók, mint a Buddha vagy Lao-ce foglalkoztak, amikor megpróbálták harmóniába hozni a szemlélő és cselekvő helyzetünket a létezés hatalmas drámájában." **[[w:Niels Bohr|Niels Bohr]], az atommodell megalkotója - 1958 Niels Bohr, Atomic Physics and Human Knowledge, (szerk: John Wiley és Sons, 1958) 20. o. * "A buddhizmus a spekulatív és tudományos filozófia ötvözete. Tudományos módszert használ a végletekig, amelyet racionalistának nevezhetünk. Találhatók benne válaszok olyan érdekes kérdésekre, mint 'Mi a tudat és az anyag? Közülük melyik fontosabb? Halad a kozmosz egy cél felé? Mi az ember helyzete? Létezik nemes élet?' Átveszi onnan, ahonnan a tudomány már nem tud vezetni az eszközei csököttsége miatt. Csatái az elmét győzik le." **Az irodalmi Nobel-díjas [[Bertrand Russell]] [http://online.sfsu.edu/~rone/Buddhism/VerhoevenBuddhismScience.htm -Online.sfsu.edu - "Buddhism and Science: Probing the Boundaries of Faith and Reason," Verhoeven, Martin J., '&#39;Religion East and West'&#39;, Issue 1, June 2001, 77-97. o.] * "Ha például megkérdezzük, hogy az elektron pozíciója ugyanaz marad-e, azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy az elektron helyzete megváltozott-e, akkor is azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy mozgásban van-e, megint csak azt kell mondanunk, hogy 'nem'. A Buddha adott ehhez hasonló válaszokat, amikor az ember halál utáni énjéről kérdezték; de ezek furcsa válaszok a 17-18. századi tudomány hagyománya számára." **[[w:Robert Oppenheimer|Robert Oppenheimer]] amerikai fizikus - J. R. Oppenheimer, Science and the Common Understanding, (Oxford University Press, 1954) 8-9. o. * "...a vallásos tapasztalásnak van egy harmadik szintje, még akkor is ha ez ritkán található meg tiszta formájában. Ezt nevezem kozmikus vallásos érzésnek. Azok számára ez nehezen érthető, akik még soha nem érezték, mivel ebben nincs semmilyen ember formájú isten; érezzük az emberi vágyak és célok hiúságát, valamint a természetben és a gondolatok világában fellelhető csodás rendet. Az egyéni sorsot börtönnek érzi és teljes létezési élményt keres, mint egy jelentésekkel teli egységet. Ennek a kozmikus vallási érzésnek a jeleit a fejlettség korábbi szintjein is meg lehet tapasztalni, például a Dávid zsoltárban és a prófétákban. A kozmikus elem erősebb a buddhizmusban, ahogy, főként Schopenhauer nagyszerű esszéje megmutatta számunkra. Minden idők vallásos zsenijét kiemelte ez a kozmikus vallási érzés, amely nem ismer dogmákat, sem emberformájú isteneket. Ebből következően, nem lehet olyan egyház, amelynek a legfőbb tanai a kozmikus vallási élményen nyugszanak." **[[Albert Einstein]] fizikai Nobel-díjas - Religion and Science (1930) ==Kapcsolódó szócikkek== * [[Buddha]] * [[Tendzin Gyaco]] * [[Thich Nhat Hanh]] == További információk == {{wikipédia}} {{wikiszótár}} {{wikikönyvek|God and Religious Toleration/Buddhism}} *{{CitLib |aut= Erdő Orsolya |tit=Buddhizmus |ass=|ann=1997 |isbn=963-367-237-6 |url=https://www.worldcat.org/oclc/909775919}} *[[:dmoz:Society/Religion and Spirituality/Buddhism|Religion and Spirituality: Buddhism]] az Open Directory Project projektben (angol nyelven) [[Kategória:Buddhizmus| ]] fsm5fb21xkfd42scp4o4pldtgvqm52q 53300 53297 2022-08-12T20:15:54Z Blua lago 12696 /* További információk */ wikitext text/x-wiki [[Fájl:Dharma Wheel.svg|bélyegkép|jobbra|A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kereke” a nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.]] A [[buddhizmus]] [[w:filozófia|filozófiai]], illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az [[w:i. e. 6. század|i. e. 6. század]]ban jött létre [[w:India|Indiában]], s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a [[hinduizmus]] által szentesített [[w:kaszt|kaszt]]rendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben [[Buddha|Gautama Sziddhártha]], közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. == Idézetek == <!-- Idézetek ábécé sorrendben --> * "A lemondás nem az jelenti, hogy hátrahagyjuk a világ dolgait, hanem azt, hogy elfogadjuk, hogy azok elmúlnak." ** [[w:Robert Baker Aitken|Aitken Rosi]], Jawara D. King ''The Awakening of Global Consciousness: A Guide to Self-Realization'' című könyvének 20. oldalán (2010). * "A legnagyobb tudás az éntelenség. <br> A legnagyobb érték az önképzés. <br> A legnagyobb minőség mások szolgálatának szándéka. <br> A legnagyobb tanítás a folyamatos tudatosség. <br> A legnagyobb orvosság minden üressége. <br> A legnagyobb cselekedet nem idomulni a világ dolgaihoz. <br> A legnagyobb varázslat a vágyak átalakítása. <br> A legnagyobb nagylelkűség a nem-ragaszkodás. <br> A legnagyobb jóság a nyugodt tudat. <br> A legnagyobb türelem az alázatosság. <br> A legnagyobb erőfesztíés nem törődni a végeredményekkel. <br> A legkíválóbb meditációban a tudat elenged. <br> A legnagyobb bölcsesség átlátni a látszólagoson." **[[w:Atísa|Atísa]], Walter Taminang ''Perspectives on Mankind's Search for Meaning'' (2008) című könyvének 63. oldalán. * "Ahhoz, hogy az atomelmélet leckéjéhez hasonlót találjunk azokhoz az episztemológiai problémákhoz kell fordulnunk, amelyekkel már olyan nagy gondolkodók, mint a Buddha vagy Lao-ce foglalkoztak, amikor megpróbálták harmóniába hozni a szemlélő és cselekvő helyzetünket a létezés hatalmas drámájában." **[[w:Niels Bohr|Niels Bohr]], az atommodell megalkotója - 1958 Niels Bohr, Atomic Physics and Human Knowledge, (szerk: John Wiley és Sons, 1958) 20. o. * "A buddhizmus a spekulatív és tudományos filozófia ötvözete. Tudományos módszert használ a végletekig, amelyet racionalistának nevezhetünk. Találhatók benne válaszok olyan érdekes kérdésekre, mint 'Mi a tudat és az anyag? Közülük melyik fontosabb? Halad a kozmosz egy cél felé? Mi az ember helyzete? Létezik nemes élet?' Átveszi onnan, ahonnan a tudomány már nem tud vezetni az eszközei csököttsége miatt. Csatái az elmét győzik le." **Az irodalmi Nobel-díjas [[Bertrand Russell]] [http://online.sfsu.edu/~rone/Buddhism/VerhoevenBuddhismScience.htm -Online.sfsu.edu - "Buddhism and Science: Probing the Boundaries of Faith and Reason," Verhoeven, Martin J., '&#39;Religion East and West'&#39;, Issue 1, June 2001, 77-97. o.] * "Ha például megkérdezzük, hogy az elektron pozíciója ugyanaz marad-e, azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy az elektron helyzete megváltozott-e, akkor is azt kell mondanunk, hogy 'nem';' ha azt kérdezzük, hogy mozgásban van-e, megint csak azt kell mondanunk, hogy 'nem'. A Buddha adott ehhez hasonló válaszokat, amikor az ember halál utáni énjéről kérdezték; de ezek furcsa válaszok a 17-18. századi tudomány hagyománya számára." **[[w:Robert Oppenheimer|Robert Oppenheimer]] amerikai fizikus - J. R. Oppenheimer, Science and the Common Understanding, (Oxford University Press, 1954) 8-9. o. * "...a vallásos tapasztalásnak van egy harmadik szintje, még akkor is ha ez ritkán található meg tiszta formájában. Ezt nevezem kozmikus vallásos érzésnek. Azok számára ez nehezen érthető, akik még soha nem érezték, mivel ebben nincs semmilyen ember formájú isten; érezzük az emberi vágyak és célok hiúságát, valamint a természetben és a gondolatok világában fellelhető csodás rendet. Az egyéni sorsot börtönnek érzi és teljes létezési élményt keres, mint egy jelentésekkel teli egységet. Ennek a kozmikus vallási érzésnek a jeleit a fejlettség korábbi szintjein is meg lehet tapasztalni, például a Dávid zsoltárban és a prófétákban. A kozmikus elem erősebb a buddhizmusban, ahogy, főként Schopenhauer nagyszerű esszéje megmutatta számunkra. Minden idők vallásos zsenijét kiemelte ez a kozmikus vallási érzés, amely nem ismer dogmákat, sem emberformájú isteneket. Ebből következően, nem lehet olyan egyház, amelynek a legfőbb tanai a kozmikus vallási élményen nyugszanak." **[[Albert Einstein]] fizikai Nobel-díjas - Religion and Science (1930) ==Kapcsolódó szócikkek== * [[Buddha]] * [[Tendzin Gyaco]] * [[Thich Nhat Hanh]] == További információk == {{wikipédia}} {{wikiszótár}} {{wikikönyvek|God and Religious Toleration/Buddhism}} *{{CitLib |aut= Erdő Orsolya |tit=Buddhizmus |ass=|ann=1997 |isbn=963-367-237-6 |url=https://www.worldcat.org/oclc/909775919}} *[[:dmoz:Society/Religion and Spirituality/Buddhism|Religion and Spirituality: Buddhism]] az Open Directory Project projektben {{Nyelvcímke|en}} [[Kategória:Buddhizmus| ]] kaakfmjanosae4k5yruftb1502rqqrb 10 8286 53298 2022-08-12T20:13:52Z Blua lago 12696 Új oldal, tartalma: „<span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">({{#switch: {{{1}}} | km = khmerül | ku = kurdul | nds = alnémetül | sq = albánul | en = angolul | ar = arabul | an = aragóniaiul | az = azeriül | eu = baszkul | be = belaruszul | bn = bengáliul | bpy = bisnuprija manipuriul | bs = bosnyákul | bg = bolgárul | br = bretonul | cs = csehül | da = dánul | dz = dzongkhául | simple…” wikitext text/x-wiki <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">({{#switch: {{{1}}} | km = khmerül | ku = kurdul | nds = alnémetül | sq = albánul | en = angolul | ar = arabul | an = aragóniaiul | az = azeriül | eu = baszkul | be = belaruszul | bn = bengáliul | bpy = bisnuprija manipuriul | bs = bosnyákul | bg = bolgárul | br = bretonul | cs = csehül | da = dánul | dz = dzongkhául | simple = egyszerűsített angolul | eo = eszperantóul | et = észtül | fo = feröeriül | fi = finnül | fr = franciául | gl = galiciaiul | el = görögül | ka = grúzul | gu = gudzsarátiul | ht = haiti kreol nyelven | he = héberül | hi = hindiül | nl = hollandul | hr = horvátul | io = idóul | id = indonézül | ga = írül | is = izlandiul | ja = japánul | jv = jávaiul | kn = kannadául | ca = katalánul | zh = kínaiul | kg = kirgizül | ky = kirgizül | ko = koreaiul | lo = laóul | la = latinul | pl = lengyelül | lv = lettül | lt = litvánul | lmo = lombardul | lb = luxemburgiul | mk = macedónul | hu = magyarul | ms = malájul | mr = maráthiul | chm = mariul | cnr = montenegróiul | nap = nápolyiul | de = németül | new = néváriul | no = norvégul | nn = újnorvégul | fy = nyugati fríz nyelven | gr = ógörögül | it = olaszul | ru = oroszul | hy = örményül | fa = perzsául | pt = portugálul | ro = románul | my = romaniul | gd = skót gael nyelven | es = spanyolul | sv = svédül | ceb = szebuanóul | sr = szerbül | sh = szerbhorvátul | scn = szicíliaiul | sk = szlovákul | sl = szlovénül | su = szundaiul | ta = tamilul | te = teluguul | th = thaiul | tk = türkménül | tr = törökül | nn = újnorvégül | uk = ukránul | vep = vepszéül | vi = vietnámiul | my = vlaxul | vo = volapükül | cy = walesiül | alnémetül = alnémetül | albánul = albánul | angolul = angolul | arabul = arabul | azeriül = azeriül | baszkul = baszkul | belaruszul = belaruszul | bengáliul = bengáliul | bisnuprija manipuriül = bisnuprija manipuriul | bisnuprija manipuriul = bisnuprija manipuriul | bosnyákul = bosnyákul | bolgárul = bolgárul | bretonul = bretonul | csehül = csehül | dánul = dánul | egyszerűsített angolul = egyszerűsített angolul | eszperantóul = eszperantóul | észtül = észtül | feröeriül = feröeriül | finnül = finnül | franciául = franciául | galíciaiul = galíciaiul | gallegóul = gallegóul | görögül = görögül | grúzul = grúzul | hantiul = hantiul | héberül = héberül | hindiül = hindiül | hollandul = hollandul | khmerül = khmerül | kurdul = kurdul | horvátul = horvátul | idóul = idóul | indonézul = indonézül | izlandiul = izlandiul | japánul = japánul | jávaiul = jávaiul | katalánul = katalánul | kínaiul = kínaiul | koreaiul = koreaiul | latinul = latinul | lengyelül = lengyelül | lettül = lettül | litvánul = litvánul | lombardul = lombardul | luxemburgiul = luxemburgiul | macedónul = macedónul | magyarul = magyarul | malájul = malájul | manysiul = manysiul | maráthiul = maráthiul | montenegróiul = montenegróiul | nápolyiul = nápolyiul | németül = németül | néváriul = néváriul | norvégul = norvégul | újnorvégul = újnorvégul | ógörögül = ógörögül | olaszul = olaszul | oroszul = oroszul | örményül = örményül | perzsául = perzsául | portugálul = portugálul | románul = románul | romaniul = romaniul | spanyolul = spanyolul | svédül = svédül | szebuanóul = szebuanóul | szerbül = szerbül | szerbhorvátul = szerbhorvátul | szicíliaiul = szicíliaiul | szlovákul = szlovákul | szlovénül = szlovénül | szundaiul = szundaiul | tamilul = tamilul | teluguul = teluguul | thaiul = thaiul | törökül = törökül | újnorvégul = újnorvégul | ukránul = ukránul | vepszéül = vepszéül | vietnamiul = vietnámiul | vietnámiul = vietnámiul | vlaxul = vlaxul | volapükül = volapükül | walesiül = walesiül | #default = {{{1}}}}})</span><noinclude> {{sablondokumentáció}} </noinclude> 1u2m7dyto4z2gb1qf8i0l3aect0r98k 10 8287 53299 2022-08-12T20:14:34Z Blua lago 12696 Új oldal, tartalma: „<templatedata> { "description": "A sablonnal a külső hivatkozások, ajánlott irodalmak, linkek nyelvét adhatod meg, ha nem magyar.", "format": "inline", "params": { "1": { "label": "nyelv", "description": "A nyelv neve vagy rövidítése", "example": "magyar, hu", "type": "line", "required": true } } } </templatedata>” wikitext text/x-wiki <templatedata> { "description": "A sablonnal a külső hivatkozások, ajánlott irodalmak, linkek nyelvét adhatod meg, ha nem magyar.", "format": "inline", "params": { "1": { "label": "nyelv", "description": "A nyelv neve vagy rövidítése", "example": "magyar, hu", "type": "line", "required": true } } } </templatedata> iremhotya0lu662oc82oc07wds7a7gl