Wikiforrás huwikisource https://hu.wikisource.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.8 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiforrás Wikiforrás-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Szerző Szerző vita Oldal Oldal vita Index Index vita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk Segítség:Korrektúra 12 22772 103569 94730 2026-06-30T05:32:01Z SIDLER22 12365 Ékezetes karakter javítása. 103569 wikitext text/x-wiki == Áttekintés == Az [[mw:Extension:Proofread_Page|ProofreadPage]] kiegészítés lehetővé teszi egy szkennelt (lapolvasóval beolvasott) oldal (DjVu) és az oldalon található szöveg párhuzamos megjelenítését, így megkönnyíti a szöveg eredetivel való osszehasonlítását. Előnyei: *'''kredibilitás''': ellenőrizhető, hogy a wikiforrás szövegei megegyeznek-e az eredetivel. *'''együttműködés''': bárki korrektúrázhatja a szövegeket, bárki kijavíthatja a hibákat, ezáltal nagyfokú együttműködési lehetőség nyílik meg a szerkesztők számára *'''biztonság''': a szöveg védve van a vandálok elől, mivel bármilyen eltérés az eredetitől azonnal észrevehető. Az összefüggő szövegeket nem közvetlenül jelenítjük meg, hanem a kijavított oldalak beillesztésével, ami megnehezíti a tapasztalatlan vandálok dolgát. *'''nincs korlátozás a megjelenítés módjában''': a könyveket kétféleképpen is megjeleníthetjük, az adatok duplikálása nélkül: ** oldalanként - minden oldalon párhuzamosan megjeleníthető az [[w:Optikai karakterfelismerés|OCR]] szöveg a szkennelt kép mellett. Ez megkönnyíti a korrektúrázást és a szerkesztést. ** logikai szerkezetre bontva, azaz fejezetenkénti beillesztéssel (az olvasók számára) *'''külön névtér''': Mivel az oldalak nem a fő névtérben találhatóak, nem zavarják a fő névtérben levő szövegek statisztikai értékelését. Az oldalak statisztikája [[toollabs:phetools/statistics.php|itt]] található. == Használata == === Oldal névtér === Az Oldal névtérben az oldal képe és a szerkeszthető szöveg egymás mellett jelenik meg. Az Oldal névtérben található lapokat az <code>Oldal:kép_neve_(oldalszám).jpg</code> vagy <code>Oldal:szkennelt_dokumentum.djvu/oldalszám</code> formában érhetjük el. === Teljes beillesztés === Az oldalon található szöveg két módon jeleníthető meg: * Közvetlenül, az Oldal névtérben a szkennelt oldallal párhuzamosan. A fejlécet és a láblécet <nowiki><noinclude></nowiki> elemekkel jelölhetjük. Pl. [[Oldal:Tibád Antal - A román kérdés.djvu/24]]. * közvetve beillesztéssel – ekkor nem oldalanként, hanem a fejezetenként jelenítjük meg a szöveget. Az egyes lapokon alkalmazott formázás nem feltétlenül egyezik a fejezetek formázásával, így az olvasó megváltoztathatja a megjelenést CSS beállításokkal. Pl. a szövegoszlop szélessége módosítható stb. === Részleges beillesztés === Ha egy logikai egység (pl. fejezet) az oldal közepéig tart, akkor csak a releváns oldalrészt kell a használni a beillesztésben. Ezt a [[mw:Extension:Labeled Section Transclusion/hu|Labeled Section Transclusion]] (LST) kiterjesztés segítségével tehetjük meg. Meg kell jelölnünk az oldal releváns részét (pl. az I. fejezet végét és a II. fejezet elejét) Csak azt a oldalrészt illesztjük be, amire szükségünk van, nem a teljes oldalt, az LST szintaxisa szerint. '''Példa:''' Illesszük be a következő kódot a szerkesztett szövegbe, hogy meg tudjuk jelölni az I. fejezet végét és a II. fejezet elejét, ha ugyanazon az oldalon találhatóak. *<nowiki><section begin="I. fejezet" />I. fejezet szövege<section end="I. fejezet" /></nowiki> *<nowiki><section begin="II. fejezet" />II. fejezet szövege<section end="II. fejezet" /></nowiki> Amikor csak a releváns oldalrészt szeretnénk beilleszteni, az alábbi módon tehetjük meg (a megfelelő oldalnév behelyettesítésével): *<nowiki>{{#section:Oldal:oldal neve|I. fejezet}}</nowiki> *<nowiki>{{#section:Oldal:oldal neve|II. fejezet}}</nowiki> === Oldal képbeillesztéssel === Ha a szkennelt oldalon csak egy kép van, akkor a képet fel kell tölteni a Commonsra külön képként (lehetséges, hogy más forrásból jobb minőségben érhető el), majd ezt nagy méretben beilleszteni a lapra. Ha ez nem lehetséges, akkor a teljes oldal is beilleszthető <code>[<nowiki />[Fájl:''könyv fájlneve''|page=''oldalszám'']]</code> formában. == Formai eszközök == A Proofread Page kiegészítő használata során a következő formai eszközöket használhatjuk: * Ha a szerkesztett oldalon lapszám található és nem akarjuk ezt is beilleszteni, a Fejléc [[Image:Button category plus.png|link=]] gomb megnyomásával megjeleníthetjük a fejléc ablakot a szerkesztési doboz felett, ahova beilleszthetjük a lapszámot / fejezetcímet / fejlécet (noinclude). Pl. [[Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/31‎]] * A többi szerkesztő számára megjegyzéseket hagyhatunk a szövegben (melyek nem látszanak a beillesztés után) az alábbi módon: <code><nowiki><!-- megjegyzés --></nowiki></code><!-- * Ha egy elválasztott szó vége a következő oldalon folytatódik, használhatjuk a {{tl|Hyphenated word start}} és a {{tl|Hyphenated word end}} sablonokat. Pl. ([[:en:Page:Personal Recollections of Joan of Arc.djvu/473]] és [[:en:Page:Personal Recollections of Joan of Arc.djvu/474]], [[:en:Personal Recollections of Joan of Arc/Book III/Chapter 14]] ''"pretending"'') ** első lap végén: {{sl|Hyphenated word start|szó eleje|teljes szó}} ** második lap elején: {{sl|Hyphenated word end|szó vége|teljes szó}} ---- ilyen nincs itt --> * Ha az oldal szövege új bekezdéssel kezdődik, használhatjuk az {{tl|üres sor}} sablont az oldal tetején. Ellenkező esetben a lapok folytonos szövegként jelennek meg (nincs új bekezdés). Példa: [[:en:Page:Personal Recollections of Joan of Arc.djvu/463]] és [[:en:Personal Recollections of Joan of Arc/Book III/Chapter 13]] * A szkennelt oldalakon lévő lábjegyzetet a wikiforrásban a <code><nowiki><ref></ref></nowiki></code> címkék közé tehetjük, majd az oldal láblécében és a fejezet alján a <code><nowiki><references /></nowiki></code> címkével jeleníthetjük meg. Ha a lábjegyzet az eredeti nyomtatott oldalon a következő oldalon folytatódik, a szöveges változatban arra az oldalra kell elhelyezni a teljes lábjegyzetet, ahol a szövegben levő hivatkozás van. Pl.: [[:en:Personal Recollections of Joan of Arc/Book III/Chapter 11]], [[:en:Page:Personal Recollections of Joan of Arc.djvu/451]] és [[:en:Page:Personal Recollections of Joan of Arc.djvu/452]] == Index oldal == * Az index oldal a könyvben található lapok listáját tartalmazza. Ennek megfelelően az egyes lapokon navigációs gombok jelennek meg: ** előző oldal [[Image:1leftarrow.png|15px]], ** következő oldal [[Image:1rightarrow.png|15px]] és ** vissza az indexhez [[Image:1uparrow.png|15px]]. Az index oldalak az [[:Kategória:Index|Index]] kategóriában kerülnek. == Hibák == * A <code>&lt;poem&gt;</code> címke nem működik megfelelően, mivel sortörés-karektert tesz a blokk végére. * A <code>&lt;pre&gt;</code> formázás szintén nem működik, mivel beillesztés során a sortörések elvesznek. Ez a probléma megoldható <nowiki><br /></nowiki> címkék használatával a sorok elején. A képek 90 fokos forgatásához a [https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/7113 Rotate Image] Firefox kiegészítőt használhatjuk. [[Kategória:Korrektúra| ]] aljqrou3jactmmcy4bn9etjg78w97s1 Oldal:Karinthy Frigyes - Esik a hó - novellák.djvu/11 104 32677 103570 92517 2026-06-30T07:37:36Z SIDLER22 12365 /* Korrektúrázva */ 103570 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>CIPŐCSOKOR I. Nagyapám szemei sötétek és nyugalmasok voltak, az ajka keskeny és mozdulatlan. Egy félszigetről jött, túl a vizen, hol a félsziget másik része eltünik a láthatár mögött, ott, hol görbül a föld s a másik félteke az éjbe borul már. Nagyapám ifju korában bányász volt — egy napon másik és külön tárnára bukkant, amit maga ásott tovább. Érceket talált, a föld mélyében szétverte őket, különös módon izzasztott és pácolt mindent és egy különös és új fémet hozott ki a földből. Nagyapámnak széles, fehér homloka volt. Ez a homlok is egy tárna volt és a csontrétegek mögött csákányok és lapátok dörömböltek és feszegették az agy puha ércét és mély barázdákat ástak, be a homloktól, végig a koponya alatt a nyúlt agyvelőig. Gondolatokat és akaratokat és terveket és kemény köveket ástak a lapátok, oly mélyen, oly mélyen, ahol senki se járt még. Nagyapám évekig próbálgatta az érceket, forrasztotta csövekben és kavarta ólomedények fenekén. Azután csillogó köveket cserélt be, aranyat vett és próbálta, mit lehet tenni arannyal. Azután vasutakat épített s messze földről pénzt hozatott. Nagyapám fejjel<noinclude> <references/></noinclude> 6xzsmv1ba7be9sl9gi1agkyn2gemusq 103571 103570 2026-06-30T07:49:24Z SIDLER22 12365 Sorok tördelése és helyesírás javítás. 103571 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>CIPŐCSOKOR I. Nagyapám szemei sötétek és nyugalmasok voltak, az ajka keskeny és mozdulatlan. Egy félszigetről jött, túl a vizen, hol a félsziget másik része eltűnik a láthatár mögött, ott, hol görbül a föld s a másik félteke az éjbe borul már. Nagyapám ifjú korában bányász volt — egy napon másik és külön tárnára bukkant, amit maga ásott tovább. Érceket talált, a föld mélyében szétverte őket, különös módon izzasztott és pácolt mindent és egy különös és új fémet hozott ki a földből. Nagyapámnak széles, fehér homloka volt. Ez a homlok is egy tárna volt és a csontrétegek mögött csákányok és lapátok dörömböltek és feszegették az agy puha ércét és mély barázdákat ástak, be a homloktól, végig a koponya alatt a nyúlt agyvelőig. Gondolatokat és akaratokat és terveket és kemény köveket ástak a lapátok, oly mélyen, oly mélyen, ahol senki se járt még. Nagyapám évekig próbálgatta az érceket, forrasztotta csövekben és kavarta ólomedények fenekén. Azután csillogó köveket cserélt be, aranyat vett és próbálta, mit lehet tenni arannyal. Azután vasutakat épített s messze földről pénzt hozatott. Nagyapám fejjel<noinclude> <references/></noinclude> oh5dtz9reb9u8mgfrfss923c14azw3q 103574 103571 2026-06-30T08:12:10Z SIDLER22 12365 Új sorok törlése. 103574 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>CIPŐCSOKOR I. Nagyapám szemei sötétek és nyugalmasok voltak, az ajka keskeny és mozdulatlan. Egy félszigetről jött, túl a vizen, hol a félsziget másik része eltűnik a láthatár mögött, ott, hol görbül a föld s a másik félteke az éjbe borul már. Nagyapám ifjú korában bányász volt — egy napon másik és külön tárnára bukkant, amit maga ásott tovább. Érceket talált, a föld mélyében szétverte őket, különös módon izzasztott és pácolt mindent és egy különös és új fémet hozott ki a földből. Nagyapámnak széles, fehér homloka volt. Ez a homlok is egy tárna volt és a csontrétegek mögött csákányok és lapátok dörömböltek és feszegették az agy puha ércét és mély barázdákat ástak, be a homloktól, végig a koponya alatt a nyúlt agyvelőig. Gondolatokat és akaratokat és terveket és kemény köveket ástak a lapátok, oly mélyen, oly mélyen, ahol senki se járt még. Nagyapám évekig próbálgatta az érceket, forrasztotta csövekben és kavarta ólomedények fenekén. Azután csillogó köveket cserélt be, aranyat vett és próbálta, mit lehet tenni arannyal. Azután vasutakat épített s messze földről pénzt hozatott. Nagyapám fejjel<noinclude> <references/></noinclude> 80roozfh2jwchrqakjv417ltttl8j6b Oldal:Karinthy Frigyes - Esik a hó - novellák.djvu/12 104 32678 103572 92518 2026-06-30T08:03:33Z SIDLER22 12365 /* Korrektúrázva */ 103572 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>nagyobb volt mindenkinél és rettenetes homloka volt: féltek tőle, nem értették, mit akar. Irtatott erdőt, kereskedett, becserélt mindent, de úgy, hogy a végin ahhoz, amit ő kapott, visszaszerezte azt is, amit adott érte. Már nagyapám is híres és rettegett és csodált ember volt, rengeteg pénzt halomba rakott s körülzárta magát és körülzárta vele ijesztő és érthetetlen fejét, melynek mélyében, a nyúlt agyvelő mögött, már akkor táplálta apámat. Mikor meghalt, e fejet baltával kellett széttörni az orvosoknak, hogy a velőhöz jussanak: s a velő egy darabban s rengve állt meg a csontgömb eresztékei közt s oly súlyos volt, mint a nehéz föld. II. Apámat megfeszült gonddal nevelték. Fiatalon Párisba és Angliába került, Marseilles ostromában részt vett, izmait és bátorságát ütközetek edzették sziklakeményre. Afrikába ment s az arab napfény sötétbarnára festette bőrét. Visszatérve, emberek csoportosultak köréje, mozgalmak indultak, hullámgyűrűk verődtek, melyek fellökték őt hátukra. Azt hiszem, apám szónoknak volt legnagyobb: csodálatos szép hangja volt és lobogó, szép szavai. Legendák keringenek arról, ahogy hatni tudott. A fölvert indulatok és szenvedélyek libegő magasságában oly keményen s biztosan ült, mint a pilóta két megfeszült vászonlap között: kezében a {{Oldalvég|kor|kormány}}<noinclude> <references/></noinclude> 7vbhwrq1l4w6yf16xxzohn4v4jlkqx6 103573 103572 2026-06-30T08:10:34Z SIDLER22 12365 Új sorok törlése. 103573 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>nagyobb volt mindenkinél és rettenetes homloka volt: féltek tőle, nem értették, mit akar. Irtatott erdőt, kereskedett, becserélt mindent, de úgy, hogy a végin ahhoz, amit ő kapott, visszaszerezte azt is, amit adott érte. Már nagyapám is híres és rettegett és csodált ember volt, rengeteg pénzt halomba rakott s körülzárta magát és körülzárta vele ijesztő és érthetetlen fejét, melynek mélyében, a nyúlt agyvelő mögött, már akkor táplálta apámat. Mikor meghalt, e fejet baltával kellett széttörni az orvosoknak, hogy a velőhöz jussanak: s a velő egy darabban s rengve állt meg a csontgömb eresztékei közt s oly súlyos volt, mint a nehéz föld. II. Apámat megfeszült gonddal nevelték. Fiatalon Párisba és Angliába került, Marseilles ostromában részt vett, izmait és bátorságát ütközetek edzették sziklakeményre. Afrikába ment s az arab napfény sötétbarnára festette bőrét. Visszatérve, emberek csoportosultak köréje, mozgalmak indultak, hullámgyűrűk verődtek, melyek fellökték őt hátukra. Azt hiszem, apám szónoknak volt legnagyobb: csodálatos szép hangja volt és lobogó, szép szavai. Legendák keringenek arról, ahogy hatni tudott. A fölvert indulatok és szenvedélyek libegő magasságában oly keményen s biztosan ült, mint a pilóta két megfeszült vászonlap között: kezében a {{Oldalvég|kor|kormány}}<noinclude> <references/></noinclude> lbhchtwwvvxyfij3zs67gk2o1matdg0 Oldal:Karinthy Frigyes - Esik a hó - novellák.djvu/13 104 32679 103575 92519 2026-06-30T08:28:48Z SIDLER22 12365 /* Korrektúrázva */ 103575 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>{{Oldalkezd|mány|kormány}}, szemei a légörvényekbe fúrva. Azt mondják, szívremegtetően szép volt, mikor beszélt. Apámnak később tettekben kellett felelnie azért, amit szavakban hirdetett. Megváltozott tömegek álltak mögötte és szembe vele: színek és lobogók átalakultak. Apám kevés és elszánt emberrel indult és nemsokára sikerült neki az, ami századokig nem sikerült még hadvezérnek. Egy harmadik országnak érdeke volt, hogy két másik országot ne kössön össze semmi: és apám akkor beszorította koponyáját a kettős hegylánc közébe, mely ama két országot határolta egymástól és koponyájával szétfeszítette azt a két országot. A rianás egy földrészt remegtetett meg: a térképen színfoltok futkostak ijedten, nem tudva helyök, hol álljanak meg véglegesen. De apám összefogott néhány szálat s felülről elrendezett néhány vonalat. Ott, ahol nem engedett a föld, hosszú, kék kígyókat eresztett ki kezéből, amik beleharaptak a földbe: minden pikkelye e kígyónak egy katona volt. Új sorompókat csinált és határköveket vert le nyílt országutakon. Rettentő kavarodás volt, aztán úgy látszott, minden elsimul, beletörve minden ebbe az új keretbe, amit apám két kemény ujja fogott össze. De közbejöttek a természet erői is: téli fagy s nyári hőség s még a Hold is jött: apály és dagály feszegette a föld merev rétegeit: a néprétegek megfeszültek egymáson s csúszni kezdtek a felső rétegek s egyszerre összeomlott minden. Apám állt és tartotta {{Oldalvég|nya|nyakát}}<noinclude> <references/></noinclude> 5u2zuzgpxns75tah6as3mmea5fc942b Oldal:Karinthy Frigyes - Esik a hó - novellák.djvu/14 104 32680 103576 92520 2026-06-30T11:28:28Z SIDLER22 12365 /* Korrektúrázva */ 103576 proofread-page text/x-wiki <noinclude><pagequality level="3" user="SIDLER22" /></noinclude>{{Oldalkezd|kát|nyakát}}: neki dőlt háttal a rombadőlő falnak, nem hagyta magát. S még megmentett egy országot, ahol világra jöhettem. III. Huszonnégy éves koromban apámhoz hasonlítottam és nagyapámhoz. A szemeim és szemöldököm ama bányászé volt: szájam és homlokom apám holt képe körül kísértett. Magas hegyek közül, felhős országból kerültem vissza a városba és csak homályosan láttam az utat. Tudtam, hogy erdőkből, völgyek mögött, kőházak mögött feszülten leskelődnek rám szemek a ravaszul leeresztett szemhéj mögül és feszülten várják: mit akarok majd s mik a terveim. Magam is remegtem az akaratomtól s amaz ismeretlen s lappangó tettektől, melyek bujkálnak már bennem, tudtam róluk, hogy már ott vannak valahol csontjaim és húsom között. Féltem és idegenkedtem magamtól. Nem szerettem nézni az izmaimat: oly fenyegetően duzzadtak s vonaglottak a síkos bőr alatt. Mint megfeszült íjjat és túltelített leydeni palackot: úgy hordtam magamat — kellemetlen és viszolygó érzéssel, elfordítva a szemem. Mikor a városba visszakerültem, ősz volt. Falvakból és tavak mellől visszatértek az emberek, az utcák bizseregtek, szikráztak a ruhák. Délután erősen kisütött a nap, kabátomat felküldtem és sétáltam én is. Untam magam és<noinclude> <references/></noinclude> bqvaj05jkinj8i7w15a04uz4921xg0e