Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.2 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 1577 545511 514283 2026-05-18T18:16:10Z Rodrigo 4709 ÚJ könyv indul! :) 545511 wikitext text/x-wiki ''Nyílt tartalmú, szabadon bővíthető könyvek, kézikönyvek és egyéb szövegek gyűjtőhelye '''nyelvészet''' témában. Lásd még: [[:Kategória:Könyvek kategóriái|Könyvek kategóriái]]'' *[[Bevezetés a nyelvészetbe]] ===Természetes nyelvek nyelvtanai=== *[[Angol nyelvtan]] **[[Óangol nyelvtan]] *[[Azeri]] **[[Magyar-azeri társalgási szótár]] *[[Finn nyelvtan]] *[[Görög nyelvtan]] **[[Ógörög nyelvtan]] **[[Koine görög nyelvtan]] *[[Héber]] **[[Óhéber nyelvtan]] *[[Latin]] **[[Ólatin különbségei a klasszikustól]] **[[Klasszikus latin nyelvtan]] **[[Egyházi latin különbsége a klasszikustól]] *'''[[Magyar nyelvtan]]''' *[[Német nyelvtan]] **''Felnémet'' ***[[Ófelnémet nyelvtan]] ***[[Középfelnémet nyelvtan]] *[[Orosz nyelvtan]] **[[Óorosz nyelvtan]] === Összehasonlító nyelvészet === * [[Alapszókincs gyűjtemény]] ===Mesterséges nyelvek nyelvtanai=== *[[Szerkesztő:Okos Árnyék/Busz-busz nyelv|Busz-busz nyelv]] *[[Eszperanto nyelvkönyv]] *[[Ido nyelvkönyv]] [[Fájl:100 percent.svg]] * [[Toki pona]] nyelv magyarul *[[Volapük lépésről lépésre]] [[Fájl:100 percent.svg]] [[Kategória:Könyvespolcok]] k55bgvoxrdkty1t1xb6y58vmaajikc9 10 2283 545509 522593 2026-05-18T15:56:25Z KeFe 20 545509 wikitext text/x-wiki <div class="noprint" style="height:1500px; width:330px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" ;> <center><font face="Sans"> <h1><big>FIGYELEM!</big> <br> <br>A W<small>IKIKÖNYVEKET</small> C<small>SAK</small> A S<small>AJÁT</small> F<small>ELELŐSSÉGEDRE</small><br> H<small>ASZNÁLD</small>!</h1></font> </center> :<small>''Kérünk, hogy vedd figyelembe: a [[Wikikönyvek]]ben, különös tekintettel az itt található [[Szakácskönyv]]re, amelynek receptjeit jogi szempontok alapján ellenőrizni nem áll módunkban, így bármely információ lehet pontatlan, félrevezető, veszélyes vagy illegális! A lapokkal kapcsolatosan sem a szerzők, segítők, szponzorok, adminisztrátorok, vandálok vagy egyéb Wikipédiával kapcsolatba hozható személyek, vagy szervezetek nem felelősek a cikkekben és egyéb Wikikönyv weblapokon található tartalmakért.'' :'''A Wikikönyv nem általánosan ellenőrzött; Amíg igaz az, hogy az olvasók rendszeresen korrigálják a hibákat és helytelenségeket, ez nem jelent számukra jogi kötelezettséget, így bármilyen a Wikikönyvekben található információ csakis garanciák nélkül és saját felelősségre használhatóak.''' :''A Wikikönyv nem vonható felelősségre semmilyen a benne található információ által okozott kárért'', mivel ez magánszemélyek önkéntes társasága azon célból, hogy nyílt oktatási, kulturális és információs erőforrást hozzanak létre. :''Ezen közlés egyoldalú és tájékoztató jellegű'', és így ''nem képez szerződést vagy megegyezést közted és a Wikikönyv között'' a [[w:hu:GNU Szabad Dokumentációs Licenc|GNU Szabad Dokumentációs Licenc]] feltételein túl. ----</small> <noinclude> {{sablondokumentáció|sablon:{{PAGENAME}}/inf}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai|{{PAGENAME}}]]</noinclude> b0vinx9au9ynw6i79qr9zgyjl4kth4i 10 2284 545508 535577 2026-05-18T15:53:29Z KeFe 20 545508 wikitext text/x-wiki <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #eedddd; background:#D3FFD3"> == Rizsbor == [[Fájl:Ajánlom.png|jobbra|30px]] A következőkben leírt borrecept, kis mennyiségben és a konyhai körülmények között is elkészíthető recept. Elkészítésük egyszerű, akár a családtagokat, akár a vendégeket kínáljuk meg, mindig sikerre számíthatunk. '''Hozzávalók:''' * 1 kg rizs, (törtrizs is megfelelő) * 1,5 kg cukor, * 20 dkg mazsola, * 3 drb. citrom karikára vágva, * 10 – 10 szem szegfűszeg, szegfűbors, * 1 dkg élesztő. '''Elkészítése:''' A hozzávalókat 5 l-es üvegbe rakjuk, vízzel feltöltjük és egy héten keresztül naponta többször is, megkeverjük. Az üveget mindíg fedjük le, hogy az erjesztés alatt minél kevesebbet érintkezzen levegővel. Ez után még 4 hétig szobahőmérsékleten érleljük, majd ha már letisztult, - lefejtjük. Eleinte nagyon zavaros (ronda) lesz, de az erjesztés végére letisztul, kellemes aromájú, a martini ízéhez hasonló igen finom, illatos, csillogó fehérbort kapunk. ---- == Hókifli == (Porhanyós kifli) [[Fájl:Ajánlom.png|jobbra|30px]] '''Hozzávalók:''' * 50 dkg liszt, * 20 dkg margarin, * 1 ek. cukor, * 1 dl tejföl, * 2 dkg élesztő, * kevés tej, * csipet só. '''Elkészítés:''' Az élesztőt kevés tejben megfuttatjuk. A lisztet a margarinnal összemorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, a megkelt élesztőt, sót. Tejjel, tejföllel összeállítjuk és 1 órát pihentetjük. 3 milliméter vastagságúra kinyújtjuk, fánk szaggatóval karikákat vágunk belőle, lekvárral, gesztenyével, mákkal megtöltve kifliket formálunk. Forró sütőben megsütjük, és még forrón, - porcukorban megforgatjuk. Gyorsan elkészíthető, nagyon finom omlós teasütemény. ----</div> </div></div> <noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]]</noinclude> ltra3c3srpzh93rx3hsry0f1fpcd4v7 0 2603 545858 539218 2026-05-19T01:23:16Z KeFe 20 545858 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Kandírozás]] {{Fűszer-főcím}} {{Szk-fűszerek}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {| |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás módja|Kandírozás módja]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott finomságok|Kandírozott finomságok]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozható gyümölcsök|Kandírozható gyümölcsök]] #[[Fűszerek/Kandírozás/A gyümölcsök előkészítése|A gyümölcsök előkészítése]] |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás|Kandírozás]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Gyors kandírozás|Gyors kandírozás]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott gyömbér|Kandírozott gyömbér]] |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Kandírozás/Gomba kandírozás|Gomba kandírozás]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott kocsonyás állgereben|Kandírozott kocsonyás állgereben]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Sárgarépa|Sárgarépa]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott virágok|Kandírozott virágok]] |} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=F%C5%B1szerek/Kand%C3%ADroz%C3%A1s&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> <!-- Másolható receptminta __NOTOC__ [[Kategória:Kandírozás]] {{Szk-főcím}} {{Szk-tartósítás}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} {{cím2|}} '''Hozzávalók''' * | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | '''Elkészítés''' : |} --> edlvozoxq4vinehx5nwp85qr3t258lm 545859 545858 2026-05-19T01:24:57Z KeFe 20 545859 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Kandírozás]] {{Fűszer-főcím}} {{Szk-fűszerek}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {| |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás módja|Kandírozás módja]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Gyors kandírozás|Gyors kandírozás]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott finomságok|Kandírozott finomságok]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozható gyümölcsök|Kandírozható gyümölcsök]] #[[Fűszerek/Kandírozás/A gyümölcsök előkészítése|A gyümölcsök előkészítése]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott virágok|Kandírozott virágok]] |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott gyömbér|Kandírozott gyömbér]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozott kocsonyás állgereben|Kandírozott kocsonyás állgereben]] #[[Fűszerek/Kandírozás/Sárgarépa|Sárgarépa]] |} <div style="height:18px; width:520px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=F%C5%B1szerek/Kand%C3%ADroz%C3%A1s&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> <!-- Másolható receptminta __NOTOC__ [[Kategória:Kandírozás]] {{Szk-főcím}} {{Szk-tartósítás}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} {{cím2|}} '''Hozzávalók''' * | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | '''Elkészítés''' : |} --> 9h3d0nyh1m9ihdtx9pw6b4zpdavoi16 0 6250 545500 545491 2026-05-18T15:29:11Z KeFe 20 545500 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Fűszerolajok]] {{Fűszer-főcím}} {{Szk-fűszerek}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> {| |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] |valign="top" width=33%| #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] #[[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] |}<br /> <div style="height:18px; width:550px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=F%C5%B1szerek/F%C5%B1szerolajok&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> <br /> </div></div> {{Fűszerolajok-trt}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} <!-- Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerolajok]] {{Szk-főcím}} {{Szk-fűszerek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:320px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} '''Hozzávalók''' * | valign="top" style="width:520px; border:solid 1px #8E8EFF;" | '''Elkészítés:''' : : |} <br /> </div></div> {{Fűszerolajok-trt}} {{portál|Növények||Kertészet||Szakácskönyv}} --> hh0q5w7rttulbciyig3eiguyboj8rqv 0 17378 545850 506493 2026-05-19T00:30:44Z KeFe 20 545850 wikitext text/x-wiki {{Szk-főcím}} {{Szk-fejléc}} </div> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {| cellpadding="0" cellspacing="0" style="height:1496px; padding:.3em; border:1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background:#cedff2; padding:3px 5px; text-align:center;" | A [[szakácskönyv]] fejezetei[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |- | style="padding:.3em; line-height:1.5em; vertical-align:top;" | {{plainlist|1= * '''[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]]''' * '''[[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]]''' * '''[[#Konyhatechnikai eljárások|Konyhatechnikai eljárások]]''' * '''[[#Táblázatok|Táblázatok]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Fűszerekről|Fűszerek]]''' * '''[[#Étkezési szokások|Étkezési szokások]]''' * '''[[#Diétával kapcsolatos tudnivalók|Diéta]]''' * '''[[#Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]]''' * '''[[#Speciális receptek|Speciális receptek]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Kiegészítők|Kiegészítőkről]]''' * '''[[#Köretek|Köretek]]''' * '''[[#Előételekről|Előételek, szendvicsek, pástétomok]]''' ---- * '''[[#Növények|Növények]]''' ---- * '''[[#Főételek|Sajtos, túrós, tojásos ételek]]''' * '''[[#Főételek tésztából|Főételek tésztából]]''' * '''[[#Zsírban sült tészták|Zsírban sültek]]''' ---- * '''[[#Húsételek fajta szerint|Húsételek]]''' * '''[[#Szárnyas ételek fajta szerint|Szárnyas ételek]]''' * '''[[#Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak|Halételek]]''' * '''[[#Vadhús ételek fajta szerint|Vadhúsételek]]''' * '''[[#Ünnepi ételek|Ünnepi ételek]]''' ---- * '''[[#Süteményreceptek|Süteményreceptek]]''' <hr style="clear:both;"> * '''[[#Italreceptek|Italreceptek]]''' ---- * '''[[#Tartósítás módjai|Tartósítás módjai]]''' ---- * '''[[Szakácskönyv/Régi receptek|Régi receptek]]''' * '''[[Régi szakácskönyvek|Régi szakácskönyvek]]''' ---- * '''[[#Más nemzetek receptjei|Más nemzetek receptjei]]''' {{abc4}} <div style="margin:2.4em 0 .15em; padding:.3em; text-align:center; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2;">Lásd még</div> * '''[[Szakácskönyv/Humor|Humoros oldalak]]''' * [[#Szerzőink|Szerzőink]] * [[#Ajánlott könyvek|Ajánlott könyvek]] * [[Szakácskönyv:Súgó|Segítség (Súgó)]] }} ---- <big>{{bszín|'''Ide írd a receptedet!'''|#006600}}</big> ---- <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Leves<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Leves recepted címét...)}}<!-- -->}} Leves receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Étel<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide az Étel recepted címét...)}}<!-- -->}} Étel receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Ital<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Ital recepted címét...)}}<!-- -->}} Ital receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Sütemény<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Sütemény recepted címét...)}}<!-- -->}} Sütemény receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Tartósít<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Tartósítás recepted címét...)}}<!-- -->}} Tartósítás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Diétás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Diétás recepted címét...)}}<!-- -->}} Diétás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Egyéb <!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Egyéb recepted címét...)}}<!-- -->}} Egyéb receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Hozzászólás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...Adj egy címet a Hozzászólásodnak...)}}<!-- -->}} Hozzászólok]}}</span></blockquote> {{col-end}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {|cellpadding="0" cellspacing="0" style="width:100%; padding: 0.3em; margin-left:5px; border: 1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background: #cedff2; padding: 3px 5px; text-align:center;" | Tartalomjegyzék | style="width:60px; padding-left:.3em; text-align:right;" |[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |}<br /> == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Alapvető tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Bibliográfia|Bibliográfia 1711-1960.]] (595 db) |- |[[Szakácskönyv/Eszközök|Eszközök]] (94 db) |[[Szakácskönyv/Jelek|Jelmagyarázat]] (2 db) |} == [[Szakácskönyv/Konyhatechnika|Konyhatechnikai eljárások]] == {{Szk-techn.abc}} == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Kulináris kisszótár|Kulináris kisszótár]] (28 db) |[[Szakácskönyv/Borszótár|Borszótár]] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Egyéb italok|'''Egyéb italok szótára''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Tanácsok|Konyhai ötletek, tanácsok ]] (14 db) |} == [[Szakácskönyv/Táblázatok|Táblázatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Adagolás|Adagolás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Ásványianyag|'''A húsok ásványianyag-tartalma''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Burgonya|'''Burgonya''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Edényszabványok|Edényszabványok]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyagok energia és zsírtartalma|Tápanyagok energia- és zsírtartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Energiatartalom|'''Energiatartalom''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/E-számok|'''E-számok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Fehérje_zsír_szénhidrát|'''Energia- fehérje-, zsír-, szénhidrát''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Glikémiás Index|Glikémiás Index]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gombák|'''Gombák''']] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták|Görögdinnye fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Grillezés|Grillezési idők]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hagyma fajták|Hagyma fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hűtés|Hűtés]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Italok|'''Ital táblázatok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Koleszterin|Koleszterin táblázat]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Kukta|Kuktában főzés]] |[[Növények/Táblázatok/Mérgező|'''Mérgező növények''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Rosttartalom|'''Élelmiszerek rosttartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyag|'''Tápanyagszükséglet''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tej|'''Tej összehasonlító táblázat''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Testtömeg|'''Testtömeg táblázat''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tojás|Tojás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Véralkoholszint|Véralkoholszint]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gyümölcsök vitamintartalma|Gyümölcsök vitamintartalma]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Zsiradék|Zsiradékok]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Fűszerek|Fűszerekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Fűszerek/Általában|'''Fűszerekről általában''']] (8 db) |[[Növények/Fűszerek/Hatóanyag|'''Fűszerek kezelése''']] (14 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerlista|'''Fűszer lista''']] (3 db) |[[Mit-mihez|'''Mit-mihez használjunk''']] (284 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerkeverék|Fűszerkeverékek]] (10 db) |[[Fűszerek/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] (31 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerolajos receptek |Fűszerolajos receptek]] (25 db) |[[Fűszerek/Fűszersók |Fűszersókról]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok készítése]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Alternatívák|Étkezési szokások]] == === [[Szakácskönyv/Kóser|'''Kóser''']] === {| |[[Szakácskönyv/Kóser/Levesek|Levesek]] (24 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Előételek|Előételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|Mártások]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Mártások II.|Mártások II.]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Köretek|Köretek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Főételek|Főételek]] (63 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Tartósítás|Tartósítás]] (7 db) |} === [[Szakácskönyv/Low carb|'''Low carb''']] === {| |[[Szakácskönyv/Low carb/Desszert|Desszert]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Levesek|Levesek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Főételek|Főételek]] (8 db) |} === [[Szakácskönyv/Vegetáriánus|'''Vegetáriánus''']] === {| |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Desszert|Desszert]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Levesek|Levesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Főételek|Főételek]] (176 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Diéta|Diétával kapcsolatos tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Általában|Diétáról általában]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Gyógynövények|Gyógynövények]] (6 db) |- |[[Szakácskönyv/Gyógyító növények|Gyógynövények és gyógyhatásuk]] (260 db) |- |[[Gyógynövény terápiák/Gyógytea|Gyógytea]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea|Natúr gyógyteák]] (116 db) |- |[[Gyógynövény terápiák/Gyógytea keverékek|Gyógytea-keverékek]] (132 db) |[[Gyógynövény terápiák/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] (23 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Vitaminok|Vitaminok]] (30 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Zöldséglevek]] (80 db) |} == [[Szakácskönyv/Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Étrend/Heti étrend|'''Heti étrendek''']] (69 db) |[[Szakácskönyv/Étrend/Konyhatechnika|'''Diétás konyhatechnika''']] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Fogyókúra|Fogyókúra étrend]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrendi javaslatok/Étrendminták|Fogyókúrás étrendminták]] (61 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Feljavító|Feljavító étrend]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Candida albicans]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Magas vérzsírszint |Magas vérzsírszintet csökkentő diéta]] (1 db) |} == [[Szakácskönyv/Diéta/Receptek|Speciális receptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Diétás ételreceptek|Diétás ételreceptek]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Fogyókúra|Fogyókúrás receptek]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Feltápláló|Feltápláló receptek]] (0 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Speciális Candida receptek''']] (105 db) |- |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|'''Gyermekeknek''']] (8 db) |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|Gyermekeknek]] (68 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Kiegészítők|Kiegészítők]] == {| |[[Szakácskönyv/Alaplevesek|Alaplevesek]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Levesek|'''Levesek''']] (134 db) |- |[[Szakácskönyv/Gulyáslevesek|Gulyáslevesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsleves|Gyümölcslevesek]] (37 db) |- |[[Szakácskönyv/Krémlevesek|Krémlevesek]] (82 db) |[[Szakácskönyv/Sós-hideg levesek|Sós hideg levesek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Levesbetét|'''Levesbetétek''']] (46 db) |} == [[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] == {| |[[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] (111 db) |[[Szakácskönyv/Főzelékek|Főzelékek]] (40 db) |- |[[Szakácskönyv/Salátákról|Salátákról]] (18 db) |[[Szakácskönyv/Saláták|Saláták]] (180 db) |- |[[Szakácskönyv/Öntetek|Öntetek]] (49 db) |[[Szakácskönyv/Mártásokról|Mártásokról]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|'''Mártások''']] (225 db) |[[Szakácskönyv/Mártások II.|'''Mártások II.''']] (231 db) |- |[[Szakácskönyv/Sodók|'''Sodók''']] (52 db) |[[Szakácskönyv/Felfújtak-pudingok|'''Felfújtak, Pudingok,''']] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Fagylalt|'''Fagylaltok''']] (62 db) |[[Szakácskönyv/Fagylaltkelyhek|Fagylaltkelyhek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Habok-krémek|Habok-krémek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Parfék|Parfék]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Poharas krémek|'''Poharas krémek''']] (72 db) |[[Szakácskönyv/Sörbet|Sörbet (sorbé)]] (29 db) </small> |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Előételek|Előételekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Előételek/Hideg_előétel|Hideg előételek]] (92 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Meleg_előétel|Meleg előételek]] (161 db) |- |[[Szakácskönyv/Előételek/Borkorcsolyák|Borkorcsolyák]] (29 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Mártogatós|Mártogatós receptek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Hideg szendvics|Hideg szendvicsek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Meleg szendvics|Melegszendvicsek]] (72 db) |- |[[Szakácskönyv/Pástétomok|Pástétomok, szendvicskrémek]] (72 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Növények|Növények]] == {| |[[Szakácskönyv/Növények/Általában|Növényekről általában]] (55 db) |[[Szakácskönyv/Zöldséges|Zöldséges ételek]] (57 db) |- |[[Szakácskönyv/Lecsó|Lecsós ételek]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsös|Gyümölcsös ételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Burgonyás|Burgonyás ételek]] (62 db) |[[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Káposzta|Káposztás ételek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Rizses|Rizses ételek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Szójás|Szójás ételek]] (22 db) |[[Szakácskönyv/Kukoricás|Kukoricás ételek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]] (2 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Főételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Tejes ételek|Tejes ételek]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Sajtos ételek|Sajtos ételek]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Túrós ételek|Túrós ételek]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Tojásos ételek|Tojásos ételek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Főételek tésztából|Főételek tésztából]] == {| |[[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Tészta készítése]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Főtt tészták|Főtt-tészták]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Gombócok|Gombócok]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Meleg tésztaételek|Meleg tésztaételek]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Zsírban sültek|Zsírban sült tészták]] == {| |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Fánkok|Fánkok]] (34 db) |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Lángosok|Lángosok]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Palacsinták|Palacsinták]] (99 db) |[[Szakácskönyv/Palacsinta töltelékek|Palacsinta töltelékek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Gofri receptek|Gofri receptek]] (32 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Húsok|Húsételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Húsokról]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Tőkehúsokról általában]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség|'''Belsőség''']] (136 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség/Pacal|Pacal]] (47 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Bárány|Bárány, birka]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Sertéshús|Sertéshúsból]] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök|'''Csülök receptek''']] (32 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Vagdalthúsok|'''Vagdalt, fasírt''']] (173 db) |- |[[Szakácskönyv/Disznótor|Disznótoros receptek]] (66 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Marha/Marhahús|Marhahúsból]] (95 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Borjú|Borjúhúsból]] (151 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Nyúlhús|Nyúlhús]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok|Szárnyas ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Liba|Libahúsból készíthető ételek]] (38 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Kacsa|Kacsahúsból készíthető ételek]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Pulyka|Pulykahúsból készíthető ételek]] (63 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Tyúk|Csibe- és tyúkhúsból]] (60 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Kerti|Bográcsban, nyárson, grillen]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Hidegtálak|Hidegtálak]] (114 db) |} == [[Szakácskönyv/Halak|Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak]] == {| |[[Szakácskönyv/Halak/Előkészítés|'''Előkészítés''']] (15 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halászlé|'''Halászlé''']] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Halételek|Halételek]] (42 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halkonzerv|Ételek konzervből]] (7 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Tengeri halak|Tengeri halakból]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Rákok-kagylók|Rákok, kagylók]] (9 db) |} == [[Szakácskönyv/Vadhúsok|Vadhús ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Pácolás|Vadhúsokról, pácokról]] (13 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadszárnyas|Vad szárnyasok]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadnyúl|Vadnyúl]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vaddisznó|Vaddisznó]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Őz,Szarvas|Őz, szarvas]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadkülönlegesség|Vadkülönlegességek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Sütemények|Süteményreceptek]] == {| |- |[[Szakácskönyv/Krémek|'''Máz,bevonat,krém készítése''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Diós|'''Diós-, Mákos sütemények''']] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mogyoró|'''Mogyorós-, Mandulás sütemények''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Gesztenye|'''Gesztenyés sütemények''']] (2 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Hájastészták|'''Hájas tészták''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Keltkalács|'''Kelt kalácsok''']] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kókuszos|'''Kókuszos sütemények''']] (12 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kuglóf|'''Kuglófok''']] (56 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mézes|'''Mézes sütemények''']] (20 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffinkészítés|'''Muffin készítés''']] (16 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Édes muffin|Édes muffin receptek]] (106 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Sós muffin|Sós muffin receptek]] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Piskóta|'''Piskóták''']] (61 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Pogácsa|'''Pogácsák''']] (104 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Rétes|'''Rétes, béles''']] (21 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sajtos|'''Sajtos sütemények''']] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sütés nélkül|'''Sütés nélkül''']] (19 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Teasütemény|'''Teasütemények''']] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Torta|'''Torták, Gyümölcstorták''']] (93 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Túrós|'''Túrós sütemények''']] (81 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Ünnepi|'''Ünnepi sütemények''']] (90 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Különleges|'''Különleges sütemények''']] (32 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Vegyes|'''Vegyes sütemények''']] (8 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Italok|Italreceptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Általában|Italokról általában]] (40 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Teák|Teák]] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Kávék|Kávék]] (35 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Üdítők, Rostos italok]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Tejes|Tejes italok]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Szörpök|Szörpök]] (27 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Borok|Borok]] (19 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Sörök|Sörök]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Likőr|Likőrök]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|Pálinkák]] (6 db) |- |[[Szakácskönyv/Italkülönlegességek|Italkülönlegességek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Italok/Koktélok|Koktélok]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Brandy alapú koktélok|Brandy alapú koktélok]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Gin alapú koktélok|Gin alapú koktélok]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Rum alapú koktélok|Rum alapú koktélok]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Vodka alapú koktélok|Vodka alapú koktélok]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Whisky alapú koktélok|Whisky alapú koktélok]] (9 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tartósítás|Tartósítás módjai]] == {| |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Aszalás|Aszalás,Szárítás]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Savanyítás|Savanyítás]] (99 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Sóban|Sóban]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Hűtés_Fagyasztás|Hűtés, fagyasztás]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőzés]] (59 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Nyers eltevés|Nyers eltevés]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Ecetek|Ecetkészítés]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Fűszeres ecetek|'''Fűszeres ecetek''']] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Kandírozás|Kandírozás]] (12 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Régi receptek|'''Régi receptek''']] == {| |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Levesek|'''Levesek''']] (5 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Ételek|'''Étel'''receptek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Italok|'''Ital'''receptek]] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Sütemények|'''Sütemény'''receptek]] (7 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Tartósít|'''Tartósítási módok''' ]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Diétás|'''Diétás''' receptek]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Egyéb|'''Egyéb''' receptek]] (2 db) |} ---- == [[Szakácskönyv/Régi|'''Régi szakácskönyvek''']] == <br /> === [[Szakácskönyv/Régi/Emma|'''"Emma asszony" receptjei''']] === <br /> * <small> [[Szakácskönyv/Régi/Emma/Előszó|'''Előszó''']] (4 db)<br /> ---- === [[Zilahy Ágnes|'''Valódi magyar szakácskönyv''']] === Zilahy Ágnes szakácskönyve (1892.) {| |[[Zilahy Ágnes/Könyvem története|Könyvem története]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesek|Levesek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesbetét|Levesbe valók]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Köretek|Hús körül való ételek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Mártások|Mártások]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Előételek|Leves utáni ételek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Főzelékek|Főzelékek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Becsináltak|Becsináltak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Pecsenyék|Pecsenyék]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Vadhúsok|Vad-húsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Halak|Halak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Saláták|Saláták és díszítések]] |- |[[Zilahy Ágnes/Tészták|A tészták]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Disznótor|Különlegességek]] |[[Zilahy Ágnes/Italok|Meleg és hideg italok]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Télire|Télire]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Tanácsok|Tanácsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Befőttek|Befőttek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Ünnepi|Ünnepi ebédek]]<br /> |[[Zilahy Ágnes/Utóirat|Utóirat]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Ünnepi|Ünnepi ételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét|'''Húsvét''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Levesek|Levesek]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Főételek|Főételek]] (54 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Sütemények|Sütemények]] (39 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Italok|Italok]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Egyéb|Egyéb receptek]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony|'''Karácsony''']] (4 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Levesek|Levesek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Főételek|Főételek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Sütemények|Sütemények]] (70 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Italok|Italok]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Egyéb|Egyéb receptek]] (9 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Egyéb|'''Más ünnepekre''']] (1 db) |} ---- == [[Szakácskönyv/Saját recept|Saját receptek]] == Ami a fenti kategóriákba nem illeszthető... {| |[[Szakácskönyv/Saját recept/Étel|Speciális '''étel'''receptek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Ital|Speciális '''ital'''receptek]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Saját recept/Sütemény|Speciális '''sütemény'''receptek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Tartósít|Speciális '''tartósítás''' receptek]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Saját recept/Diétás|Speciális '''Diétás''' receptek]] (0 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Tartósít|Speciális '''egyéb''' receptek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]] == === [[Nemzetek/A|A]] === {| |[[Nemzetek/Abházia|Abházia]] | [[Nemzetek/Afganisztán|Afganisztán]] | [[Nemzetek/Albánia|Albánia]] | [[Nemzetek/Algéria|Algéria]] | [[Nemzetek/Amerikai Egyesült Államok|Amerikai Egyesült Államok]] | [[Nemzetek/Andorra|Andorra]] | [[Nemzetek/Anglia|Anglia]] | |[[Nemzetek/Angola|Angola]] | [[Nemzetek/Arab Emírségek|Arab Emírségek]] | [[Nemzetek/Argentína |Argentína]] | [[Nemzetek/Aruba|Aruba]] | [[Nemzetek/Ausztrália|Ausztrália]] | [[Nemzetek/Ausztria|Ausztria]] | [[Nemzetek/Azerbajdzsán|Azerbajdzsán]] |} === [[Nemzetek/B|B]] === {| |[[Nemzetek/Bahama-szigetek|Bahama-szigetek]] | [[Nemzetek/Bahrein|Bahrein]] | [[Nemzetek/Banglades|Banglades]] | [[Nemzetek/Barbados|Barbados]] | [[Nemzetek/Belarusz|Belarusz]] | [[Nemzetek/Belize|Belize]] | [[Nemzetek/Belgium|Belgium]] | [[Nemzetek/Benin|Benin]] | [[Nemzetek/Bermuda|Bermuda]] | [[Nemzetek/Bhután|Bhután]] | [[Nemzetek/Bissau-Guinea|Bissau-Guinea]] | [[Nemzetek/Bolívia|Bolívia]] | [[Nemzetek/Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovina]] | [[Nemzetek/Botswana|Botswana]] | [[Nemzetek/Brazília|Brazília]] | [[Nemzetek/Brunei|Brunei]] | [[Nemzetek/Bulgária|Bulgária]] | [[Nemzetek/Burkina Faso|Burkina Faso]] | [[Nemzetek/Burma|Burma]] | [[Nemzetek/Burundi|Burundi]] |} === [[Nemzetek/C|C]] === {| [[Nemzetek/Chile|Chile]] | [[Nemzetek/Ciprus|Ciprus]] | [[Nemzetek/Comore-szigetek|Comore-szigetek]] | [[Nemzetek/Cook-szigetek|Cook-szigetek]] | [[Nemzetek/Costa Rica|Costa Rica]] | [[Nemzetek/Csád|Csád]] | [[Nemzetek/Csehország|Csehország]] |} === [[Nemzetek/D|D]] === {| |[[Nemzetek/Dánia|Dánia]] | [[Nemzetek/Dél-afrikai Köztársaság|Dél-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Dél-Korea|Dél-Korea]] | [[Nemzetek/Dél-Oszétia|Dél-Oszétia]] | [[Nemzetek/Dominika|Dominika]] | [[Nemzetek/Dzsibuti|Dzsibuti]] |} === [[Nemzetek/E|E]] === {| |[[Nemzetek/Ecuador|Ecuador]] | [[Nemzetek/Egyenlítői-Guinea|Egyenlítői-Guinea]] | [[Nemzetek/Egyesült Királyság|Egyesült Királyság]] | [[Nemzetek/Egyiptom|Egyiptom]] |- |[[Nemzetek/Elefántcsontpart|Elefántcsontpart]] | [[Nemzetek/El Salvador|El Salvador]] | [[Nemzetek/Erdély|Erdély]] | [[Nemzetek/Eritrea|Eritrea]] | [[Nemzetek/Etiópia|Etiópia]] |- |[[Nemzetek/Észak-Ciprus|Észak-Ciprus]] | [[Nemzetek/Észak-Korea|Észak-Korea]] | [[Nemzetek/Északi-Mariana-szigetek|Északi-Mariana-szigetek]] | [[Nemzetek/Észtország|Észtország]] |} === [[Nemzetek/F|F]] === {| |[[Nemzetek/Falkland-szigetek|Falkland-szigetek]] | [[Nemzetek/Fehéroroszország|Fehéroroszország]] | [[Nemzetek/Feröer-szigetek|Feröer-szigetek]] | [[Nemzetek/Fidzsi-szigetek|Fidzsi-szigetek]] |- |[[Nemzetek/Finnország|Finnország]] | [[Nemzetek/Franciaország|Franciaország]] | [[Nemzetek/Fülöp-szigetek|Fülöp-szigetek]] |} === [[Nemzetek/G|G]] === {| |[[Nemzetek/Gabon|Gabon]] | [[Nemzetek/Gambia|Gambia]] | [[Nemzetek/Ghána|Ghána]] | [[Nemzetek/Gibraltár|Gibraltár]] | [[Nemzetek/Görögország|Görögország]] |- | [[Nemzetek/Grenada|Grenada]] | [[Nemzetek/Grönland|Grönland]] | [[Nemzetek/Grúzia|Grúzia]] | [[Nemzetek/Guatemala|Guatemala]] | [[Nemzetek/Guinea|Guinea]] | [[Nemzetek/Guyana|Guyana]] |} === [[Nemzetek/H|H]] === {| |[[Nemzetek/Haiti|Haiti]] | [[Nemzetek/Hollandia|Hollandia]] | [[Nemzetek/Honduras|Honduras]] | [[Nemzetek/Horvátország|Horvátország]] |} === [[Nemzetek/I|I]] === {| |[[Nemzetek/India|'''India''']] | [[Nemzetek/Indonézia|Indonézia]] | [[Nemzetek/Irak|Irak]] | [[Nemzetek/Irán|Irán]] | [[Nemzetek/Izland|Izland]] | [[Nemzetek/Izrael|Izrael]] | [[Nemzetek/Írország|Írország]] |} === [[Nemzetek/J|J]] === {| |[[Nemzetek/Jamaika|Jamaika]] | [[Nemzetek/Japán|Japán]] | [[Nemzetek/Jemen|Jemen]] | [[Nemzetek/Jersey|Jersey]] | [[Nemzetek/Jordánia|Jordánia]] |} === [[Nemzetek/K|K]] === {| |[[Nemzetek/Kajmán-szigetek|Kajmán-szigetek]] | [[Nemzetek/Kambodzsa|Kambodzsa]] | [[Nemzetek/Kamerun|Kamerun]] | [[Nemzetek/Kanada|Kanada]] | [[Nemzetek/Karácsony-sziget|Karácsony-sziget]] |- |[[Nemzetek/Katar|Katar]] | [[Nemzetek/Kazahsztán|Kazahsztán]] | [[Nemzetek/Kelet-Timor|Kelet-Timor]] | [[Nemzetek/Kenya|Kenya]] | [[Nemzetek/Kína|Kína]] |- |[[Nemzetek/Kirgizisztán|Kirgizisztán]] | [[Nemzetek/Kiribati|Kiribati]] | [[Nemzetek/Kolumbia|Kolumbia]] | [[Nemzetek/Kongó|Kongó]] | [[Nemzetek/Korea|Korea]] | [[Nemzetek/Koszovó|Koszovó]] |- |[[Nemzetek/Kókusz-szigetek|Kókusz-szigetek]] | [[Nemzetek/Közép-afrikai Köztársaság|Közép-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Kuba|Kuba]] | [[Nemzetek/Kuvait|Kuvait]] |} === [[Nemzetek/L|L]] === {| |[[Nemzetek/Laosz|Laosz]] | [[Nemzetek/Lengyelország|Lengyelország]] | [[Nemzetek/Lesotho|Lesotho]] | [[Nemzetek/Lettország|Lettország]] | [[Nemzetek/Libanon|Libanon]] |- |[[Nemzetek/Libéria|Libéria]] | [[Nemzetek/Líbia|Líbia]] | [[Nemzetek/Liechtenstein|Liechtenstein]] | [[Nemzetek/Litvánia|Litvánia]] | [[Nemzetek/Luxemburg|Luxemburg]] |} === [[Nemzetek/M|M]] === {| |[[Nemzetek/Macedónia|Macedónia]] | [[Nemzetek/Madagaszkár|Madagaszkár]] | [[Nemzetek/Malajzia|Malajzia]] | [[Nemzetek/Malawi|Malawi]] | [[Nemzetek/Maldív-szigetek|Maldív-szigetek]] | [[Nemzetek/Mali|Mali]] |- |[[Nemzetek/Málta|Málta]] | [[Nemzetek/Man-sziget|Man-sziget]] | [[Nemzetek/Marokkó|Marokkó]] | [[Nemzetek/Marshall-szigetek|Marshall-szigetek]] | [[Nemzetek/Mauritánia|Mauritánia]] |- |[[Nemzetek/Mauritius|Mauritius]] | [[Nemzetek/Mexikó|Mexikó]] | [[Nemzetek/Mianmar|Mianmar]] | [[Nemzetek/Mikronézia|Mikronézia]] | [[Nemzetek/Moldova|Moldova]] |- |[[Nemzetek/Monaco|Monaco]] | [[Nemzetek/Mongólia|Mongólia]] | [[Nemzetek/Montserrat|Montserrat]] | [[Nemzetek/Mozambik|Mozambik]] |} === [[Nemzetek/N|N]] === {| | [[Nemzetek/Nagy-Britannia|Nagy-Britannia]] | [[Nemzetek/Namíbia|Namíbia]] | [[Nemzetek/Nauru|Nauru]] | [[Nemzetek/Németország|Németország]] | [[Nemzetek/Nepál|Nepál]] | [[Nemzetek/Nicaragua|Nicaragua]] |- | [[Nemzetek/Niger|Niger]] | [[Nemzetek/Nigéria|Nigéria]] | [[Nemzetek/Niue|Niue]] | [[Nemzetek/Norfolk-sziget|Norfolk-sziget]] | [[Nemzetek/Norvégia|Norvégia]] | [[Nemzetek/Nyugat-Szahara|Nyugat-Szahara]] |} === [[Nemzetek/O|O]] === {| |[[Nemzetek/Olaszország|Olaszország]] || [[Nemzetek/Omán|Omán]] || [[Nemzetek/Oroszország|Oroszország]] |} === [[Nemzetek/Ö|Ö]] === [[Nemzetek/Örményország|Örményország]] == [[Nemzetek/P|P]] == {| |[[Nemzetek/Pakisztán|Pakisztán]] | [[Nemzetek/Palau|Palau]] | [[Nemzetek/Palesztina|Palesztina]] | [[Nemzetek/Panama|Panama]] | [[Nemzetek/Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guinea]] |- | [[Nemzetek/Paraguay|Paraguay]] | [[Nemzetek/Peru|Peru]] | [[Nemzetek/Pitcairn-szigetek|Pitcairn-szigetek]] | [[Nemzetek/Portugália|Portugália]] | [[Nemzetek/Puerto Rico|Puerto Rico]] |} === [[Nemzetek/R|R]] === {| |[[Nemzetek/Románia|Románia]] | [[Nemzetek/Ruanda|Ruanda]] |} === [[Nemzetek/S|S]] === {| |[[Nemzetek/Salamon-szigetek|Salamon-szigetek]] | [[Nemzetek/San Marino|San Marino]] | [[Nemzetek/Seychelle-szigetek|Seychelle-szigetek]] | [[Nemzetek/Sierra Leone|Sierra Leone]] |- | [[Nemzetek/Spanyolország|Spanyolország]] | [[Nemzetek/Srí Lanka|Srí Lanka]] | [[Nemzetek/Suriname|Suriname]] | [[Nemzetek/Svájc|Svájc]] | [[Nemzetek/Svédország|Svédország]] |} === [[Nemzetek/Sz|Sz]] === {| |[[Nemzetek/Szamoa|Szamoa]] | [[Nemzetek/Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábia]] | [[Nemzetek/Szenegál|Szenegál]] | [[Nemzetek/Szerbia|Szerbia]] | [[Nemzetek/Szent Ilona|Szent Ilona]] | [[Nemzetek/Szingapúr|Szingapúr]] |- | [[Nemzetek/Szíria|Szíria]] | [[Nemzetek/Szlovákia|Szlovákia]] | [[Nemzetek/Szlovénia|Szlovénia]] | [[Nemzetek/Szomália|Szomália]] | [[Nemzetek/Szomáliföld|Szomáliföld]] | [[Nemzetek/Szudán|Szudán]] | [[Nemzetek/Szváziföld|Szváziföld]] |} === [[Nemzetek/T|T]] === {| |[[Nemzetek/Tádzsikisztán|Tádzsikisztán]] | [[Nemzetek/Tajvan|Tajvan]] | [[Nemzetek/Tanzánia|Tanzánia]] | [[Nemzetek/Thaiföld|Thaiföld]] | [[Nemzetek/Tokelau|Tokelau]] | [[Nemzetek/Togó|Togó]] | [[Nemzetek/Tonga|Tonga]] |- |[[Nemzetek/Törökország|Törökország]] | [[Nemzetek/Transznisztria|Transznisztria]] | [[Nemzetek/Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobago]] | [[Nemzetek/Tunézia|Tunézia]] | [[Nemzetek/Tuvalu|Tuvalu]] | [[Nemzetek/Türkmenisztán|Türkmenisztán]] |} === [[Nemzetek/U|U]] === {| |[[Nemzetek/Uganda|Uganda]] | [[Nemzetek/Ukrajna|Ukrajna]] | [[Nemzetek/Uruguay|Uruguay]] | [[Nemzetek/Új-Zéland|Új-Zéland]] |} === [[Nemzetek/Ü|Ü]] === [[Nemzetek/Üzbegisztán|Üzbegisztán]] === [[Nemzetek/V|V]] === {| |[[Nemzetek/Vanuatu|Vanuatu]] | [[Nemzetek/Vatikán|Vatikán]] | [[Nemzetek/Venezuela|Venezuela]] | [[Nemzetek/Vietnam|Vietnam]] |} === [[Nemzetek/Z|Z]] === {| |[[Nemzetek/Zambia|Zambia]] | [[Nemzetek/Zimbabwe|Zimbabwe]] | [[Nemzetek/Zöld-foki-szigetek|Zöld-foki-szigetek]] |} === [[Nemzetek/Zs|Zs]] === ---- [[Szakácskönyv/Humor/Humoros történetek|Humoros történetek]]: [[Szakácskönyv/Humor/Humoros receptek|Humoros receptek]]: ---- == '''Szerzőink''' == *[[Szakácskönyv/Szerzőink|Kinek köszönhetjük a recepteket]] (14 db) === '''Ajánlott könyvek''' === *[[Szakácskönyv/Ajánlott könyvek|Írd be kedvenc szakácskönyvedet]] (6 db) == Segítség (Súgó) == *[[Szakácskönyv/Súgó|Segítség (Súgó)]] (18 db) {{col-end}} {{Szk-lábléc}} <center><small>[[Szakácskönyv|Vissza a kezdőlapra]]</small></center> __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Szakácskönyv]] [[en:Cookbook]] [[bg:Готварска книга]] [[da:WikiKogebogen]] [[de:Kochbuch]] [[eo:Kuirlibro]] [[es:Artes culinarias]] [[it:Ricettario]] [[ja:料理本]] [[lt:Receptai]] [[nl:Kookboek]] [[pl:Książka kucharska]] [[pt:Livro de Receitas]] [[ro:Carte de bucate]] [[ru:Кулинарная книга]] [[simple:Cookbook]] [[sr:Кувар]] [[fi:Keittokirja]] [[sv:Kokboken]] [[zh:食谱]] j46lnr35u4z9hdtqwqkiq7931ctr87z 545851 545850 2026-05-19T00:36:49Z KeFe 20 545851 wikitext text/x-wiki {{Szk-főcím}} {{Szk-fejléc}} </div> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {| cellpadding="0" cellspacing="0" style="height:1496px; padding:.3em; border:1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background:#cedff2; padding:3px 5px; text-align:center;" | A [[szakácskönyv]] fejezetei[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |- | style="padding:.3em; line-height:1.5em; vertical-align:top;" | {{plainlist|1= * '''[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]]''' * '''[[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]]''' * '''[[#Konyhatechnikai eljárások|Konyhatechnikai eljárások]]''' * '''[[#Táblázatok|Táblázatok]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Fűszerekről|Fűszerek]]''' * '''[[#Étkezési szokások|Étkezési szokások]]''' * '''[[#Diétával kapcsolatos tudnivalók|Diéta]]''' * '''[[#Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]]''' * '''[[#Speciális receptek|Speciális receptek]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Kiegészítők|Kiegészítőkről]]''' * '''[[#Köretek|Köretek]]''' * '''[[#Előételekről|Előételek, szendvicsek, pástétomok]]''' ---- * '''[[#Növények|Növények]]''' ---- * '''[[#Főételek|Sajtos, túrós, tojásos ételek]]''' * '''[[#Főételek tésztából|Főételek tésztából]]''' * '''[[#Zsírban sült tészták|Zsírban sültek]]''' ---- * '''[[#Húsételek fajta szerint|Húsételek]]''' * '''[[#Szárnyas ételek fajta szerint|Szárnyas ételek]]''' * '''[[#Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak|Halételek]]''' * '''[[#Vadhús ételek fajta szerint|Vadhúsételek]]''' * '''[[#Ünnepi ételek|Ünnepi ételek]]''' ---- * '''[[#Süteményreceptek|Süteményreceptek]]''' <hr style="clear:both;"> * '''[[#Italreceptek|Italreceptek]]''' ---- * '''[[#Tartósítás módjai|Tartósítás módjai]]''' ---- * '''[[Szakácskönyv/Régi receptek|Régi receptek]]''' * '''[[Régi szakácskönyvek|Régi szakácskönyvek]]''' ---- * '''[[#Más nemzetek receptjei|Más nemzetek receptjei]]''' {{abc4}} <div style="margin:2.4em 0 .15em; padding:.3em; text-align:center; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2;">Lásd még</div> * '''[[Szakácskönyv/Humor|Humoros oldalak]]''' * [[#Szerzőink|Szerzőink]] * [[#Ajánlott könyvek|Ajánlott könyvek]] * [[Szakácskönyv:Súgó|Segítség (Súgó)]] }} ---- <big>{{bszín|'''Ide írd a receptedet!'''|#006600}}</big> ---- <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Leves<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Leves recepted címét...)}}<!-- -->}} Leves receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Étel<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide az Étel recepted címét...)}}<!-- -->}} Étel receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Ital<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Ital recepted címét...)}}<!-- -->}} Ital receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Sütemény<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Sütemény recepted címét...)}}<!-- -->}} Sütemény receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Tartósít<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Tartósítás recepted címét...)}}<!-- -->}} Tartósítás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Diétás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Diétás recepted címét...)}}<!-- -->}} Diétás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Egyéb <!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Egyéb recepted címét...)}}<!-- -->}} Egyéb receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Hozzászólás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...Adj egy címet a Hozzászólásodnak...)}}<!-- -->}} Hozzászólok]}}</span></blockquote> {{col-end}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {|cellpadding="0" cellspacing="0" style="width:100%; padding: 0.3em; margin-left:5px; border: 1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background: #cedff2; padding: 3px 5px; text-align:center;" | Tartalomjegyzék | style="width:60px; padding-left:.3em; text-align:right;" |[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |}<br /> == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Alapvető tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Bibliográfia|Bibliográfia 1711-1960.]] (595 db) |- |[[Szakácskönyv/Eszközök|Eszközök]] (94 db) |[[Szakácskönyv/Jelek|Jelmagyarázat]] (2 db) |} == [[Szakácskönyv/Konyhatechnika|Konyhatechnikai eljárások]] == {{Szk-techn.abc}} == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Kulináris kisszótár|Kulináris kisszótár]] (28 db) |[[Szakácskönyv/Borszótár|Borszótár]] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Egyéb italok|'''Egyéb italok szótára''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Tanácsok|Konyhai ötletek, tanácsok ]] (14 db) |} == [[Szakácskönyv/Táblázatok|Táblázatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Adagolás|Adagolás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Ásványianyag|'''A húsok ásványianyag-tartalma''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Burgonya|'''Burgonya''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Edényszabványok|Edényszabványok]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyagok energia és zsírtartalma|Tápanyagok energia- és zsírtartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Energiatartalom|'''Energiatartalom''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/E-számok|'''E-számok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Fehérje_zsír_szénhidrát|'''Energia- fehérje-, zsír-, szénhidrát''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Glikémiás Index|Glikémiás Index]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gombák|'''Gombák''']] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták|Görögdinnye fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Grillezés|Grillezési idők]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hagyma fajták|Hagyma fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hűtés|Hűtés]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Italok|'''Ital táblázatok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Koleszterin|Koleszterin táblázat]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Kukta|Kuktában főzés]] |[[Növények/Táblázatok/Mérgező|'''Mérgező növények''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Rosttartalom|'''Élelmiszerek rosttartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyag|'''Tápanyagszükséglet''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tej|'''Tej összehasonlító táblázat''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Testtömeg|'''Testtömeg táblázat''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tojás|Tojás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Véralkoholszint|Véralkoholszint]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gyümölcsök vitamintartalma|Gyümölcsök vitamintartalma]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Zsiradék|Zsiradékok]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Fűszerek|Fűszerekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Fűszerek/Általában|'''Fűszerekről általában''']] (8 db) |[[Növények/Fűszerek/Hatóanyag|'''Fűszerek kezelése''']] (14 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerlista|'''Fűszer lista''']] (3 db) |[[Mit-mihez|'''Mit-mihez használjunk''']] (284 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerkeverék|Fűszerkeverékek]] (10 db) |[[Fűszerek/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] (31 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerolajos receptek |Fűszerolajos receptek]] (25 db) |[[Fűszerek/Fűszersók |Fűszersókról]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok készítése]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Alternatívák|Étkezési szokások]] == === [[Szakácskönyv/Kóser|'''Kóser''']] === {| |[[Szakácskönyv/Kóser/Levesek|Levesek]] (24 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Előételek|Előételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|Mártások]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Mártások II.|Mártások II.]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Köretek|Köretek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Főételek|Főételek]] (63 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Tartósítás|Tartósítás]] (7 db) |} === [[Szakácskönyv/Low carb|'''Low carb''']] === {| |[[Szakácskönyv/Low carb/Desszert|Desszert]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Levesek|Levesek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Főételek|Főételek]] (8 db) |} === [[Szakácskönyv/Vegetáriánus|'''Vegetáriánus''']] === {| |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Desszert|Desszert]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Levesek|Levesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Főételek|Főételek]] (176 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Diéta|Diétával kapcsolatos tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Általában|Diétáról általában]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Gyógynövények|Gyógynövények]] (6 db) |- |[[Gyógynövény/Gyógyhatása|Gyógynövények és gyógyhatásuk]] (260 db) |- |[[Gyógynövény terápiák/Gyógytea|Gyógytea]] (12 db) |[[Gyógynövény/Natúr gyógytea|Natúr gyógyteák]] (116 db) |- |[[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea-keverékek]] (132 db) |[[Gyógynövény/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] (23 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Vitaminok|Vitaminok]] (30 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Zöldséglevek]] (80 db) |} == [[Szakácskönyv/Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Étrend/Heti étrend|'''Heti étrendek''']] (69 db) |[[Szakácskönyv/Étrend/Konyhatechnika|'''Diétás konyhatechnika''']] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Fogyókúra|Fogyókúra étrend]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrendi javaslatok/Étrendminták|Fogyókúrás étrendminták]] (61 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Feljavító|Feljavító étrend]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Candida albicans]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Magas vérzsírszint |Magas vérzsírszintet csökkentő diéta]] (1 db) |} == [[Szakácskönyv/Diéta/Receptek|Speciális receptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Diétás ételreceptek|Diétás ételreceptek]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Fogyókúra|Fogyókúrás receptek]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Feltápláló|Feltápláló receptek]] (0 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Speciális Candida receptek''']] (105 db) |- |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|'''Gyermekeknek''']] (8 db) |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|Gyermekeknek]] (68 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Kiegészítők|Kiegészítők]] == {| |[[Szakácskönyv/Alaplevesek|Alaplevesek]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Levesek|'''Levesek''']] (134 db) |- |[[Szakácskönyv/Gulyáslevesek|Gulyáslevesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsleves|Gyümölcslevesek]] (37 db) |- |[[Szakácskönyv/Krémlevesek|Krémlevesek]] (82 db) |[[Szakácskönyv/Sós-hideg levesek|Sós hideg levesek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Levesbetét|'''Levesbetétek''']] (46 db) |} == [[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] == {| |[[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] (111 db) |[[Szakácskönyv/Főzelékek|Főzelékek]] (40 db) |- |[[Szakácskönyv/Salátákról|Salátákról]] (18 db) |[[Szakácskönyv/Saláták|Saláták]] (180 db) |- |[[Szakácskönyv/Öntetek|Öntetek]] (49 db) |[[Szakácskönyv/Mártásokról|Mártásokról]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|'''Mártások''']] (456 db) |- |[[Szakácskönyv/Sodók|'''Sodók''']] (52 db) |[[Szakácskönyv/Felfújtak-pudingok|'''Felfújtak, Pudingok,''']] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Fagylalt|'''Fagylaltok''']] (62 db) |[[Szakácskönyv/Fagylaltkelyhek|Fagylaltkelyhek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Habok-krémek|Habok-krémek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Parfék|Parfék]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Poharas krémek|'''Poharas krémek''']] (72 db) |[[Szakácskönyv/Sörbet|Sörbet (sorbé)]] (29 db) </small> |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Előételek|Előételekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Előételek/Hideg_előétel|Hideg előételek]] (92 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Meleg_előétel|Meleg előételek]] (161 db) |- |[[Szakácskönyv/Előételek/Borkorcsolyák|Borkorcsolyák]] (29 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Mártogatós|Mártogatós receptek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Hideg szendvics|Hideg szendvicsek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Meleg szendvics|Melegszendvicsek]] (72 db) |- |[[Szakácskönyv/Pástétomok|Pástétomok, szendvicskrémek]] (72 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Növények|Növények]] == {| |[[Szakácskönyv/Növények/Általában|Növényekről általában]] (55 db) |[[Szakácskönyv/Zöldséges|Zöldséges ételek]] (57 db) |- |[[Szakácskönyv/Lecsó|Lecsós ételek]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsös|Gyümölcsös ételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Burgonyás|Burgonyás ételek]] (62 db) |[[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Káposzta|Káposztás ételek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Rizses|Rizses ételek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Szójás|Szójás ételek]] (22 db) |[[Szakácskönyv/Kukoricás|Kukoricás ételek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]] (2 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Főételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Tejes ételek|Tejes ételek]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Sajtos ételek|Sajtos ételek]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Túrós ételek|Túrós ételek]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Tojásos ételek|Tojásos ételek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Főételek tésztából|Főételek tésztából]] == {| |[[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Tészta készítése]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Főtt tészták|Főtt-tészták]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Gombócok|Gombócok]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Meleg tésztaételek|Meleg tésztaételek]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Zsírban sültek|Zsírban sült tészták]] == {| |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Fánkok|Fánkok]] (34 db) |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Lángosok|Lángosok]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Palacsinták|Palacsinták]] (99 db) |[[Szakácskönyv/Palacsinta töltelékek|Palacsinta töltelékek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Gofri receptek|Gofri receptek]] (32 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Húsok|Húsételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Húsokról]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Tőkehúsokról általában]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség|'''Belsőség''']] (136 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség/Pacal|Pacal]] (47 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Bárány|Bárány, birka]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Sertéshús|Sertéshúsból]] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök|'''Csülök receptek''']] (32 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Vagdalthúsok|'''Vagdalt, fasírt''']] (173 db) |- |[[Szakácskönyv/Disznótor|Disznótoros receptek]] (66 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Marha/Marhahús|Marhahúsból]] (95 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Borjú|Borjúhúsból]] (151 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Nyúlhús|Nyúlhús]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok|Szárnyas ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Liba|Libahúsból készíthető ételek]] (38 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Kacsa|Kacsahúsból készíthető ételek]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Pulyka|Pulykahúsból készíthető ételek]] (63 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Tyúk|Csibe- és tyúkhúsból]] (60 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Kerti|Bográcsban, nyárson, grillen]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Hidegtálak|Hidegtálak]] (114 db) |} == [[Szakácskönyv/Halak|Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak]] == {| |[[Szakácskönyv/Halak/Előkészítés|'''Előkészítés''']] (15 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halászlé|'''Halászlé''']] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Halételek|Halételek]] (42 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halkonzerv|Ételek konzervből]] (7 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Tengeri halak|Tengeri halakból]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Rákok-kagylók|Rákok, kagylók]] (9 db) |} == [[Szakácskönyv/Vadhúsok|Vadhús ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Pácolás|Vadhúsokról, pácokról]] (13 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadszárnyas|Vad szárnyasok]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadnyúl|Vadnyúl]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vaddisznó|Vaddisznó]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Őz,Szarvas|Őz, szarvas]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadkülönlegesség|Vadkülönlegességek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Sütemények|Süteményreceptek]] == {| |- |[[Szakácskönyv/Krémek|'''Máz,bevonat,krém készítése''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Diós|'''Diós-, Mákos sütemények''']] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mogyoró|'''Mogyorós-, Mandulás sütemények''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Gesztenye|'''Gesztenyés sütemények''']] (2 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Hájastészták|'''Hájas tészták''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Keltkalács|'''Kelt kalácsok''']] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kókuszos|'''Kókuszos sütemények''']] (12 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kuglóf|'''Kuglófok''']] (56 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mézes|'''Mézes sütemények''']] (20 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffinkészítés|'''Muffin készítés''']] (16 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Édes muffin|Édes muffin receptek]] (106 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Sós muffin|Sós muffin receptek]] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Piskóta|'''Piskóták''']] (61 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Pogácsa|'''Pogácsák''']] (104 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Rétes|'''Rétes, béles''']] (21 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sajtos|'''Sajtos sütemények''']] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sütés nélkül|'''Sütés nélkül''']] (19 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Teasütemény|'''Teasütemények''']] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Torta|'''Torták, Gyümölcstorták''']] (93 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Túrós|'''Túrós sütemények''']] (81 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Ünnepi|'''Ünnepi sütemények''']] (90 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Különleges|'''Különleges sütemények''']] (32 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Vegyes|'''Vegyes sütemények''']] (8 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Italok|Italreceptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Általában|Italokról általában]] (40 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Teák|Teák]] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Kávék|Kávék]] (35 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Üdítők, Rostos italok]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Tejes|Tejes italok]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Szörpök|Szörpök]] (27 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Borok|Borok]] (19 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Sörök|Sörök]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Likőr|Likőrök]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|Pálinkák]] (6 db) |- |[[Szakácskönyv/Italkülönlegességek|Italkülönlegességek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Italok/Koktélok|Koktélok]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Brandy alapú koktélok|Brandy alapú koktélok]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Gin alapú koktélok|Gin alapú koktélok]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Rum alapú koktélok|Rum alapú koktélok]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Vodka alapú koktélok|Vodka alapú koktélok]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Whisky alapú koktélok|Whisky alapú koktélok]] (9 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tartósítás|Tartósítás módjai]] == {| |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Aszalás|Aszalás,Szárítás]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Savanyítás|Savanyítás]] (99 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Sóban|Sóban]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Hűtés_Fagyasztás|Hűtés, fagyasztás]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőzés]] (59 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Nyers eltevés|Nyers eltevés]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Ecetek|Ecetkészítés]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Fűszeres ecetek|'''Fűszeres ecetek''']] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Kandírozás|Kandírozás]] (12 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Régi receptek|'''Régi receptek''']] == {| |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Levesek|'''Levesek''']] (5 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Ételek|'''Étel'''receptek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Italok|'''Ital'''receptek]] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Sütemények|'''Sütemény'''receptek]] (7 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Tartósít|'''Tartósítási módok''' ]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Diétás|'''Diétás''' receptek]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Egyéb|'''Egyéb''' receptek]] (2 db) |} ---- == [[Szakácskönyv/Régi|'''Régi szakácskönyvek''']] == <br /> === [[Szakácskönyv/Régi/Emma|'''"Emma asszony" receptjei''']] === <br /> * <small> [[Szakácskönyv/Régi/Emma/Előszó|'''Előszó''']] (4 db)<br /> ---- === [[Zilahy Ágnes|'''Valódi magyar szakácskönyv''']] === Zilahy Ágnes szakácskönyve (1892.) {| |[[Zilahy Ágnes/Könyvem története|Könyvem története]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesek|Levesek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesbetét|Levesbe valók]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Köretek|Hús körül való ételek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Mártások|Mártások]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Előételek|Leves utáni ételek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Főzelékek|Főzelékek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Becsináltak|Becsináltak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Pecsenyék|Pecsenyék]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Vadhúsok|Vad-húsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Halak|Halak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Saláták|Saláták és díszítések]] |- |[[Zilahy Ágnes/Tészták|A tészták]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Disznótor|Különlegességek]] |[[Zilahy Ágnes/Italok|Meleg és hideg italok]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Télire|Télire]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Tanácsok|Tanácsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Befőttek|Befőttek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Ünnepi|Ünnepi ebédek]]<br /> |[[Zilahy Ágnes/Utóirat|Utóirat]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Ünnepi|Ünnepi ételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét|'''Húsvét''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Levesek|Levesek]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Főételek|Főételek]] (54 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Sütemények|Sütemények]] (39 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Italok|Italok]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Egyéb|Egyéb receptek]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony|'''Karácsony''']] (4 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Levesek|Levesek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Főételek|Főételek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Sütemények|Sütemények]] (70 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Italok|Italok]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Egyéb|Egyéb receptek]] (9 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Egyéb|'''Más ünnepekre''']] (1 db) |} ---- == [[Szakácskönyv/Saját recept|Saját receptek]] == Ami a fenti kategóriákba nem illeszthető... {| |[[Szakácskönyv/Saját recept/Étel|Speciális '''étel'''receptek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Ital|Speciális '''ital'''receptek]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Saját recept/Sütemény|Speciális '''sütemény'''receptek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Tartósít|Speciális '''tartósítás''' receptek]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Saját recept/Diétás|Speciális '''Diétás''' receptek]] (0 db) |[[Szakácskönyv/Saját recept/Tartósít|Speciális '''egyéb''' receptek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]] == === [[Nemzetek/A|A]] === {| |[[Nemzetek/Abházia|Abházia]] | [[Nemzetek/Afganisztán|Afganisztán]] | [[Nemzetek/Albánia|Albánia]] | [[Nemzetek/Algéria|Algéria]] | [[Nemzetek/Amerikai Egyesült Államok|Amerikai Egyesült Államok]] | [[Nemzetek/Andorra|Andorra]] | [[Nemzetek/Anglia|Anglia]] | |[[Nemzetek/Angola|Angola]] | [[Nemzetek/Arab Emírségek|Arab Emírségek]] | [[Nemzetek/Argentína |Argentína]] | [[Nemzetek/Aruba|Aruba]] | [[Nemzetek/Ausztrália|Ausztrália]] | [[Nemzetek/Ausztria|Ausztria]] | [[Nemzetek/Azerbajdzsán|Azerbajdzsán]] |} === [[Nemzetek/B|B]] === {| |[[Nemzetek/Bahama-szigetek|Bahama-szigetek]] | [[Nemzetek/Bahrein|Bahrein]] | [[Nemzetek/Banglades|Banglades]] | [[Nemzetek/Barbados|Barbados]] | [[Nemzetek/Belarusz|Belarusz]] | [[Nemzetek/Belize|Belize]] | [[Nemzetek/Belgium|Belgium]] | [[Nemzetek/Benin|Benin]] | [[Nemzetek/Bermuda|Bermuda]] | [[Nemzetek/Bhután|Bhután]] | [[Nemzetek/Bissau-Guinea|Bissau-Guinea]] | [[Nemzetek/Bolívia|Bolívia]] | [[Nemzetek/Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovina]] | [[Nemzetek/Botswana|Botswana]] | [[Nemzetek/Brazília|Brazília]] | [[Nemzetek/Brunei|Brunei]] | [[Nemzetek/Bulgária|Bulgária]] | [[Nemzetek/Burkina Faso|Burkina Faso]] | [[Nemzetek/Burma|Burma]] | [[Nemzetek/Burundi|Burundi]] |} === [[Nemzetek/C|C]] === {| [[Nemzetek/Chile|Chile]] | [[Nemzetek/Ciprus|Ciprus]] | [[Nemzetek/Comore-szigetek|Comore-szigetek]] | [[Nemzetek/Cook-szigetek|Cook-szigetek]] | [[Nemzetek/Costa Rica|Costa Rica]] | [[Nemzetek/Csád|Csád]] | [[Nemzetek/Csehország|Csehország]] |} === [[Nemzetek/D|D]] === {| |[[Nemzetek/Dánia|Dánia]] | [[Nemzetek/Dél-afrikai Köztársaság|Dél-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Dél-Korea|Dél-Korea]] | [[Nemzetek/Dél-Oszétia|Dél-Oszétia]] | [[Nemzetek/Dominika|Dominika]] | [[Nemzetek/Dzsibuti|Dzsibuti]] |} === [[Nemzetek/E|E]] === {| |[[Nemzetek/Ecuador|Ecuador]] | [[Nemzetek/Egyenlítői-Guinea|Egyenlítői-Guinea]] | [[Nemzetek/Egyesült Királyság|Egyesült Királyság]] | [[Nemzetek/Egyiptom|Egyiptom]] |- |[[Nemzetek/Elefántcsontpart|Elefántcsontpart]] | [[Nemzetek/El Salvador|El Salvador]] | [[Nemzetek/Erdély|Erdély]] | [[Nemzetek/Eritrea|Eritrea]] | [[Nemzetek/Etiópia|Etiópia]] |- |[[Nemzetek/Észak-Ciprus|Észak-Ciprus]] | [[Nemzetek/Észak-Korea|Észak-Korea]] | [[Nemzetek/Északi-Mariana-szigetek|Északi-Mariana-szigetek]] | [[Nemzetek/Észtország|Észtország]] |} === [[Nemzetek/F|F]] === {| |[[Nemzetek/Falkland-szigetek|Falkland-szigetek]] | [[Nemzetek/Fehéroroszország|Fehéroroszország]] | [[Nemzetek/Feröer-szigetek|Feröer-szigetek]] | [[Nemzetek/Fidzsi-szigetek|Fidzsi-szigetek]] |- |[[Nemzetek/Finnország|Finnország]] | [[Nemzetek/Franciaország|Franciaország]] | [[Nemzetek/Fülöp-szigetek|Fülöp-szigetek]] |} === [[Nemzetek/G|G]] === {| |[[Nemzetek/Gabon|Gabon]] | [[Nemzetek/Gambia|Gambia]] | [[Nemzetek/Ghána|Ghána]] | [[Nemzetek/Gibraltár|Gibraltár]] | [[Nemzetek/Görögország|Görögország]] |- | [[Nemzetek/Grenada|Grenada]] | [[Nemzetek/Grönland|Grönland]] | [[Nemzetek/Grúzia|Grúzia]] | [[Nemzetek/Guatemala|Guatemala]] | [[Nemzetek/Guinea|Guinea]] | [[Nemzetek/Guyana|Guyana]] |} === [[Nemzetek/H|H]] === {| |[[Nemzetek/Haiti|Haiti]] | [[Nemzetek/Hollandia|Hollandia]] | [[Nemzetek/Honduras|Honduras]] | [[Nemzetek/Horvátország|Horvátország]] |} === [[Nemzetek/I|I]] === {| |[[Nemzetek/India|'''India''']] | [[Nemzetek/Indonézia|Indonézia]] | [[Nemzetek/Irak|Irak]] | [[Nemzetek/Irán|Irán]] | [[Nemzetek/Izland|Izland]] | [[Nemzetek/Izrael|Izrael]] | [[Nemzetek/Írország|Írország]] |} === [[Nemzetek/J|J]] === {| |[[Nemzetek/Jamaika|Jamaika]] | [[Nemzetek/Japán|Japán]] | [[Nemzetek/Jemen|Jemen]] | [[Nemzetek/Jersey|Jersey]] | [[Nemzetek/Jordánia|Jordánia]] |} === [[Nemzetek/K|K]] === {| |[[Nemzetek/Kajmán-szigetek|Kajmán-szigetek]] | [[Nemzetek/Kambodzsa|Kambodzsa]] | [[Nemzetek/Kamerun|Kamerun]] | [[Nemzetek/Kanada|Kanada]] | [[Nemzetek/Karácsony-sziget|Karácsony-sziget]] |- |[[Nemzetek/Katar|Katar]] | [[Nemzetek/Kazahsztán|Kazahsztán]] | [[Nemzetek/Kelet-Timor|Kelet-Timor]] | [[Nemzetek/Kenya|Kenya]] | [[Nemzetek/Kína|Kína]] |- |[[Nemzetek/Kirgizisztán|Kirgizisztán]] | [[Nemzetek/Kiribati|Kiribati]] | [[Nemzetek/Kolumbia|Kolumbia]] | [[Nemzetek/Kongó|Kongó]] | [[Nemzetek/Korea|Korea]] | [[Nemzetek/Koszovó|Koszovó]] |- |[[Nemzetek/Kókusz-szigetek|Kókusz-szigetek]] | [[Nemzetek/Közép-afrikai Köztársaság|Közép-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Kuba|Kuba]] | [[Nemzetek/Kuvait|Kuvait]] |} === [[Nemzetek/L|L]] === {| |[[Nemzetek/Laosz|Laosz]] | [[Nemzetek/Lengyelország|Lengyelország]] | [[Nemzetek/Lesotho|Lesotho]] | [[Nemzetek/Lettország|Lettország]] | [[Nemzetek/Libanon|Libanon]] |- |[[Nemzetek/Libéria|Libéria]] | [[Nemzetek/Líbia|Líbia]] | [[Nemzetek/Liechtenstein|Liechtenstein]] | [[Nemzetek/Litvánia|Litvánia]] | [[Nemzetek/Luxemburg|Luxemburg]] |} === [[Nemzetek/M|M]] === {| |[[Nemzetek/Macedónia|Macedónia]] | [[Nemzetek/Madagaszkár|Madagaszkár]] | [[Nemzetek/Malajzia|Malajzia]] | [[Nemzetek/Malawi|Malawi]] | [[Nemzetek/Maldív-szigetek|Maldív-szigetek]] | [[Nemzetek/Mali|Mali]] |- |[[Nemzetek/Málta|Málta]] | [[Nemzetek/Man-sziget|Man-sziget]] | [[Nemzetek/Marokkó|Marokkó]] | [[Nemzetek/Marshall-szigetek|Marshall-szigetek]] | [[Nemzetek/Mauritánia|Mauritánia]] |- |[[Nemzetek/Mauritius|Mauritius]] | [[Nemzetek/Mexikó|Mexikó]] | [[Nemzetek/Mianmar|Mianmar]] | [[Nemzetek/Mikronézia|Mikronézia]] | [[Nemzetek/Moldova|Moldova]] |- |[[Nemzetek/Monaco|Monaco]] | [[Nemzetek/Mongólia|Mongólia]] | [[Nemzetek/Montserrat|Montserrat]] | [[Nemzetek/Mozambik|Mozambik]] |} === [[Nemzetek/N|N]] === {| | [[Nemzetek/Nagy-Britannia|Nagy-Britannia]] | [[Nemzetek/Namíbia|Namíbia]] | [[Nemzetek/Nauru|Nauru]] | [[Nemzetek/Németország|Németország]] | [[Nemzetek/Nepál|Nepál]] | [[Nemzetek/Nicaragua|Nicaragua]] |- | [[Nemzetek/Niger|Niger]] | [[Nemzetek/Nigéria|Nigéria]] | [[Nemzetek/Niue|Niue]] | [[Nemzetek/Norfolk-sziget|Norfolk-sziget]] | [[Nemzetek/Norvégia|Norvégia]] | [[Nemzetek/Nyugat-Szahara|Nyugat-Szahara]] |} === [[Nemzetek/O|O]] === {| |[[Nemzetek/Olaszország|Olaszország]] || [[Nemzetek/Omán|Omán]] || [[Nemzetek/Oroszország|Oroszország]] |} === [[Nemzetek/Ö|Ö]] === [[Nemzetek/Örményország|Örményország]] == [[Nemzetek/P|P]] == {| |[[Nemzetek/Pakisztán|Pakisztán]] | [[Nemzetek/Palau|Palau]] | [[Nemzetek/Palesztina|Palesztina]] | [[Nemzetek/Panama|Panama]] | [[Nemzetek/Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guinea]] |- | [[Nemzetek/Paraguay|Paraguay]] | [[Nemzetek/Peru|Peru]] | [[Nemzetek/Pitcairn-szigetek|Pitcairn-szigetek]] | [[Nemzetek/Portugália|Portugália]] | [[Nemzetek/Puerto Rico|Puerto Rico]] |} === [[Nemzetek/R|R]] === {| |[[Nemzetek/Románia|Románia]] | [[Nemzetek/Ruanda|Ruanda]] |} === [[Nemzetek/S|S]] === {| |[[Nemzetek/Salamon-szigetek|Salamon-szigetek]] | [[Nemzetek/San Marino|San Marino]] | [[Nemzetek/Seychelle-szigetek|Seychelle-szigetek]] | [[Nemzetek/Sierra Leone|Sierra Leone]] |- | [[Nemzetek/Spanyolország|Spanyolország]] | [[Nemzetek/Srí Lanka|Srí Lanka]] | [[Nemzetek/Suriname|Suriname]] | [[Nemzetek/Svájc|Svájc]] | [[Nemzetek/Svédország|Svédország]] |} === [[Nemzetek/Sz|Sz]] === {| |[[Nemzetek/Szamoa|Szamoa]] | [[Nemzetek/Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábia]] | [[Nemzetek/Szenegál|Szenegál]] | [[Nemzetek/Szerbia|Szerbia]] | [[Nemzetek/Szent Ilona|Szent Ilona]] | [[Nemzetek/Szingapúr|Szingapúr]] |- | [[Nemzetek/Szíria|Szíria]] | [[Nemzetek/Szlovákia|Szlovákia]] | [[Nemzetek/Szlovénia|Szlovénia]] | [[Nemzetek/Szomália|Szomália]] | [[Nemzetek/Szomáliföld|Szomáliföld]] | [[Nemzetek/Szudán|Szudán]] | [[Nemzetek/Szváziföld|Szváziföld]] |} === [[Nemzetek/T|T]] === {| |[[Nemzetek/Tádzsikisztán|Tádzsikisztán]] | [[Nemzetek/Tajvan|Tajvan]] | [[Nemzetek/Tanzánia|Tanzánia]] | [[Nemzetek/Thaiföld|Thaiföld]] | [[Nemzetek/Tokelau|Tokelau]] | [[Nemzetek/Togó|Togó]] | [[Nemzetek/Tonga|Tonga]] |- |[[Nemzetek/Törökország|Törökország]] | [[Nemzetek/Transznisztria|Transznisztria]] | [[Nemzetek/Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobago]] | [[Nemzetek/Tunézia|Tunézia]] | [[Nemzetek/Tuvalu|Tuvalu]] | [[Nemzetek/Türkmenisztán|Türkmenisztán]] |} === [[Nemzetek/U|U]] === {| |[[Nemzetek/Uganda|Uganda]] | [[Nemzetek/Ukrajna|Ukrajna]] | [[Nemzetek/Uruguay|Uruguay]] | [[Nemzetek/Új-Zéland|Új-Zéland]] |} === [[Nemzetek/Ü|Ü]] === [[Nemzetek/Üzbegisztán|Üzbegisztán]] === [[Nemzetek/V|V]] === {| |[[Nemzetek/Vanuatu|Vanuatu]] | [[Nemzetek/Vatikán|Vatikán]] | [[Nemzetek/Venezuela|Venezuela]] | [[Nemzetek/Vietnam|Vietnam]] |} === [[Nemzetek/Z|Z]] === {| |[[Nemzetek/Zambia|Zambia]] | [[Nemzetek/Zimbabwe|Zimbabwe]] | [[Nemzetek/Zöld-foki-szigetek|Zöld-foki-szigetek]] |} === [[Nemzetek/Zs|Zs]] === ---- [[Szakácskönyv/Humor/Humoros történetek|Humoros történetek]]: [[Szakácskönyv/Humor/Humoros receptek|Humoros receptek]]: ---- == '''Szerzőink''' == *[[Szakácskönyv/Szerzőink|Kinek köszönhetjük a recepteket]] (14 db) === '''Ajánlott könyvek''' === *[[Szakácskönyv/Ajánlott könyvek|Írd be kedvenc szakácskönyvedet]] (6 db) == Segítség (Súgó) == *[[Szakácskönyv/Súgó|Segítség (Súgó)]] (18 db) {{col-end}} {{Szk-lábléc}} <center><small>[[Szakácskönyv|Vissza a kezdőlapra]]</small></center> __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Szakácskönyv]] [[en:Cookbook]] [[bg:Готварска книга]] [[da:WikiKogebogen]] [[de:Kochbuch]] [[eo:Kuirlibro]] [[es:Artes culinarias]] [[it:Ricettario]] [[ja:料理本]] [[lt:Receptai]] [[nl:Kookboek]] [[pl:Książka kucharska]] [[pt:Livro de Receitas]] [[ro:Carte de bucate]] [[ru:Кулинарная книга]] [[simple:Cookbook]] [[sr:Кувар]] [[fi:Keittokirja]] [[sv:Kokboken]] [[zh:食谱]] kfl61zc6q3z7uniclve0sth90w1952u 545852 545851 2026-05-19T00:48:26Z KeFe 20 545852 wikitext text/x-wiki {{Szk-főcím}} {{Szk-fejléc}} </div> {{col-begin}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {| cellpadding="0" cellspacing="0" style="height:1496px; padding:.3em; border:1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background:#cedff2; padding:3px 5px; text-align:center;" | A [[szakácskönyv]] fejezetei[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |- | style="padding:.3em; line-height:1.5em; vertical-align:top;" | {{plainlist|1= * '''[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]]''' * '''[[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]]''' * '''[[#Konyhatechnikai eljárások|Konyhatechnikai eljárások]]''' * '''[[#Táblázatok|Táblázatok]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Fűszerekről|Fűszerek]]''' * '''[[#Étkezési szokások|Étkezési szokások]]''' * '''[[#Diétával kapcsolatos tudnivalók|Diéta]]''' * '''[[#Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]]''' * '''[[#Speciális receptek|Speciális receptek]]''' ---- [[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] * '''[[#Kiegészítők|Kiegészítőkről]]''' * '''[[#Köretek|Köretek]]''' * '''[[#Előételekről|Előételek, szendvicsek, pástétomok]]''' ---- * '''[[#Növények|Növények]]''' ---- * '''[[#Főételek|Sajtos, túrós, tojásos ételek]]''' * '''[[#Főételek tésztából|Főételek tésztából]]''' * '''[[#Zsírban sült tészták|Zsírban sültek]]''' ---- * '''[[#Húsételek fajta szerint|Húsételek]]''' * '''[[#Szárnyas ételek fajta szerint|Szárnyas ételek]]''' * '''[[#Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak|Halételek]]''' * '''[[#Vadhús ételek fajta szerint|Vadhúsételek]]''' * '''[[#Ünnepi ételek|Ünnepi ételek]]''' ---- * '''[[#Süteményreceptek|Süteményreceptek]]''' <hr style="clear:both;"> * '''[[#Italreceptek|Italreceptek]]''' ---- * '''[[#Tartósítás módjai|Tartósítás módjai]]''' ---- * '''[[Szakácskönyv/Régi receptek|Régi receptek]]''' * '''[[Régi szakácskönyvek|Régi szakácskönyvek]]''' ---- * '''[[#Más nemzetek receptjei|Más nemzetek receptjei]]''' {{abc4}} <div style="margin:2.4em 0 .15em; padding:.3em; text-align:center; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2;">Lásd még</div> * '''[[Szakácskönyv/Humor|Humoros oldalak]]''' * [[#Szerzőink|Szerzőink]] * [[#Ajánlott könyvek|Ajánlott könyvek]] * [[Szakácskönyv:Súgó|Segítség (Súgó)]] }} ---- <big>{{bszín|'''Ide írd a receptedet!'''|#006600}}</big> ---- <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Leves<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Leves/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Leves recepted címét...)}}<!-- -->}} Leves receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Étel<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Étel/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide az Étel recepted címét...)}}<!-- -->}} Étel receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Ital<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Ital/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Ital recepted címét...)}}<!-- -->}} Ital receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Sütemény<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Sütemény/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Sütemény recepted címét...)}}<!-- -->}} Sütemény receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Tartósít<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Tartósít/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Tartósítás recepted címét...)}}<!-- -->}} Tartósítás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Diétás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Diétás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Diétás recepted címét...)}}<!-- -->}} Diétás receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Egyéb <!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Egyéb/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...írd ide a Egyéb recepted címét...)}}<!-- -->}} Egyéb receptem]}}</span></blockquote> <blockquote><span class="plainlinks">{{gomb2|[{{fullurl:Saját recept/Hozzászólás<!-- -->|action=edit&section=new<!-- -->&editintro={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-editintro}}<!-- -->&preload={{urlencode:Saját recept/Hozzászólás/kérdés-preload}}<!-- -->&preloadtitle={{urlencode:(...Adj egy címet a Hozzászólásodnak...)}}<!-- -->}} Hozzászólok]}}</span></blockquote> {{col-end}} {{col-break}} <div style="height:1500px; overflow-x:hidden; overflow-y:auto; padding: 3px; border:solid 1px;"> {|cellpadding="0" cellspacing="0" style="width:100%; padding: 0.3em; margin-left:5px; border: 1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; font-size:95%;" ! style="background: #cedff2; padding: 3px 5px; text-align:center;" | Tartalomjegyzék | style="width:60px; padding-left:.3em; text-align:right;" |[[Fájl:Séf-átlátszó2.png|jobbra]] |}<br /> == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Alapvető tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Történelem|Történelmi tudnivalók]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Bibliográfia|Bibliográfia 1711-1960.]] (595 db) |- |[[Szakácskönyv/Eszközök|Eszközök]] (94 db) |[[Szakácskönyv/Jelek|Jelmagyarázat]] (2 db) |} == [[Szakácskönyv/Konyhatechnika|Konyhatechnikai eljárások]] == {{Szk-techn.abc}} == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Egyéb tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Kulináris kisszótár|Kulináris kisszótár]] (28 db) |[[Szakácskönyv/Borszótár|Borszótár]] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Egyéb italok|'''Egyéb italok szótára''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Tanácsok|Konyhai ötletek, tanácsok ]] (14 db) |} == [[Szakácskönyv/Táblázatok|Táblázatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Adagolás|Adagolás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Ásványianyag|'''A húsok ásványianyag-tartalma''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Burgonya|'''Burgonya''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Edényszabványok|Edényszabványok]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyagok energia és zsírtartalma|Tápanyagok energia- és zsírtartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Energiatartalom|'''Energiatartalom''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/E-számok|'''E-számok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Fehérje_zsír_szénhidrát|'''Energia- fehérje-, zsír-, szénhidrát''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Glikémiás Index|Glikémiás Index]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gombák|'''Gombák''']] |- |[[Kertészet/Fajtalisták/Görögdinnye fajták|Görögdinnye fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Grillezés|Grillezési idők]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hagyma fajták|Hagyma fajták]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hűtés|Hűtés]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Italok|'''Ital táblázatok''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Koleszterin|Koleszterin táblázat]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Kukta|Kuktában főzés]] |[[Növények/Táblázatok/Mérgező|'''Mérgező növények''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Rosttartalom|'''Élelmiszerek rosttartalma''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyag|'''Tápanyagszükséglet''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tej|'''Tej összehasonlító táblázat''']] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Testtömeg|'''Testtömeg táblázat''']] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tojás|Tojás]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Véralkoholszint|Véralkoholszint]] |- |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gyümölcsök vitamintartalma|Gyümölcsök vitamintartalma]] |[[Szakácskönyv/Táblázatok/Zsiradék|Zsiradékok]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Fűszerek|Fűszerekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Fűszerek/Általában|'''Fűszerekről általában''']] (8 db) |[[Növények/Fűszerek/Hatóanyag|'''Fűszerek kezelése''']] (14 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerlista|'''Fűszer lista''']] (3 db) |[[Mit-mihez|'''Mit-mihez használjunk''']] (284 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerkeverék|Fűszerkeverékek]] (10 db) |[[Fűszerek/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] (31 db) |- |[[Fűszerek/Fűszerolajos receptek |Fűszerolajos receptek]] (25 db) |[[Fűszerek/Fűszersók |Fűszersókról]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok készítése]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Alternatívák|Étkezési szokások]] == === [[Szakácskönyv/Kóser|'''Kóser''']] === {| |[[Szakácskönyv/Kóser/Levesek|Levesek]] (24 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Előételek|Előételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|Mártások]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Mártások II.|Mártások II.]] (12 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Köretek|Köretek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Kóser/Főételek|Főételek]] (63 db) |- |[[Szakácskönyv/Kóser/Tartósítás|Tartósítás]] (7 db) |} === [[Szakácskönyv/Low carb|'''Low carb''']] === {| |[[Szakácskönyv/Low carb/Desszert|Desszert]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Levesek|Levesek]] (1 db) |[[Szakácskönyv/Low carb/Főételek|Főételek]] (8 db) |} === [[Szakácskönyv/Vegetáriánus|'''Vegetáriánus''']] === {| |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Desszert|Desszert]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Levesek|Levesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Vegetáriánus/Főételek|Főételek]] (176 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Diéta|Diétával kapcsolatos tudnivalók]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Általában|Diétáról általában]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Gyógynövények|Gyógynövények]] (6 db) |- |[[Gyógynövény/Gyógyhatása|Gyógynövények és gyógyhatásuk]] (260 db) |- |[[Gyógynövény terápiák/Gyógytea|Gyógytea]] (12 db) |[[Gyógynövény/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] (228 db) |- |[[Gyógynövény/Gyógytea keverékek|Gyógytea-keverékek]] (142 db) |[[Gyógynövény/Gyógyfürdők|Gyógyfürdők]] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Vitaminok|Vitaminok]] (30 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Zöldséglevek]] (80 db) |} == [[Szakácskönyv/Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]] == {| |[[Szakácskönyv/Étrend/Heti étrend|'''Heti étrendek''']] (69 db) |[[Szakácskönyv/Étrend/Konyhatechnika|'''Diétás konyhatechnika''']] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Fogyókúra|Fogyókúra étrend]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrendi javaslatok/Étrendminták|Fogyókúrás étrendminták]] (61 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Feljavító|Feljavító étrend]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Candida albicans]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Magas vérzsírszint |Magas vérzsírszintet csökkentő diéta]] (1 db) |} == [[Szakácskönyv/Diéta/Receptek|Speciális receptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Diétás ételreceptek|Diétás ételreceptek]] (8 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Fogyókúra|Fogyókúrás receptek]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Diéta/Receptek/Feltápláló|Feltápláló receptek]] (0 db) |[[Szakácskönyv/Diéta/Étrend/Candida|Speciális Candida receptek''']] (105 db) |- |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|'''Gyermekeknek''']] (8 db) |[[Szakácskönyv/Gyermekeknek|Gyermekeknek]] (68 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Kiegészítők|Kiegészítők]] == {| |[[Szakácskönyv/Alaplevesek|Alaplevesek]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Levesek|'''Levesek''']] (134 db) |- |[[Szakácskönyv/Gulyáslevesek|Gulyáslevesek]] (25 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsleves|Gyümölcslevesek]] (37 db) |- |[[Szakácskönyv/Krémlevesek|Krémlevesek]] (82 db) |[[Szakácskönyv/Sós-hideg levesek|Sós hideg levesek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Levesbetét|'''Levesbetétek''']] (46 db) |} == [[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] == {| |[[Szakácskönyv/Köretek|Köretek]] (111 db) |[[Szakácskönyv/Főzelékek|Főzelékek]] (40 db) |- |[[Szakácskönyv/Salátákról|Salátákról]] (18 db) |[[Szakácskönyv/Saláták|Saláták]] (180 db) |- |[[Szakácskönyv/Öntetek|Öntetek]] (49 db) |[[Szakácskönyv/Mártásokról|Mártásokról]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Mártások|'''Mártások''']] (456 db) |- |[[Szakácskönyv/Sodók|'''Sodók''']] (52 db) |[[Szakácskönyv/Felfújtak-pudingok|'''Felfújtak, Pudingok,''']] (26 db) |- |[[Szakácskönyv/Fagylalt|'''Fagylaltok''']] (62 db) |[[Szakácskönyv/Fagylaltkelyhek|Fagylaltkelyhek]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Habok-krémek|Habok-krémek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Parfék|Parfék]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Poharas krémek|'''Poharas krémek''']] (72 db) |[[Szakácskönyv/Sörbet|Sörbet (sorbé)]] (29 db) </small> |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Előételek|Előételekről]] == {| |[[Szakácskönyv/Előételek/Hideg_előétel|Hideg előételek]] (92 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Meleg_előétel|Meleg előételek]] (161 db) |- |[[Szakácskönyv/Előételek/Borkorcsolyák|Borkorcsolyák]] (29 db) |[[Szakácskönyv/Előételek/Mártogatós|Mártogatós receptek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Hideg szendvics|Hideg szendvicsek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Meleg szendvics|Melegszendvicsek]] (72 db) |- |[[Szakácskönyv/Pástétomok|Pástétomok, szendvicskrémek]] (72 db) |[[Szakácskönyv/Ízesített vajak|Ízesített vajak]] (22 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Növények|Növények]] == {| |[[Szakácskönyv/Növények/Általában|Növényekről általában]] (55 db) |[[Szakácskönyv/Zöldséges|Zöldséges ételek]] (57 db) |- |[[Szakácskönyv/Lecsó|Lecsós ételek]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Gyümölcsös|Gyümölcsös ételek]] (11 db) |- |[[Szakácskönyv/Burgonyás|Burgonyás ételek]] (62 db) |[[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Káposzta|Káposztás ételek]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Rizses|Rizses ételek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Szójás|Szójás ételek]] (22 db) |[[Szakácskönyv/Kukoricás|Kukoricás ételek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]] (2 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Főételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Tejes ételek|Tejes ételek]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Sajtos ételek|Sajtos ételek]] (13 db) |- |[[Szakácskönyv/Túrós ételek|Túrós ételek]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Tojásos ételek|Tojásos ételek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Főételek tésztából|Főételek tésztából]] == {| |[[Szakácskönyv/Tésztakészítés|Tészta készítése]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Főtt tészták|Főtt-tészták]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Gombócok|Gombócok]] (12 db) |[[Szakácskönyv/Meleg tésztaételek|Meleg tésztaételek]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Zsírban sültek|Zsírban sült tészták]] == {| |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Fánkok|Fánkok]] (34 db) |[[Szakácskönyv/Zsírban sültek/Lángosok|Lángosok]] (34 db) |- |[[Szakácskönyv/Palacsinták|Palacsinták]] (99 db) |[[Szakácskönyv/Palacsinta töltelékek|Palacsinta töltelékek]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Gofri receptek|Gofri receptek]] (32 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Húsok|Húsételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Húsokról]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Húsokról|Tőkehúsokról általában]] (22 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség|'''Belsőség''']] (136 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Belsőség/Pacal|Pacal]] (47 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Bárány|Bárány, birka]] (48 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Sertéshús|Sertéshúsból]] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Sertés/Csülök|'''Csülök receptek''']] (32 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Vagdalthúsok|'''Vagdalt, fasírt''']] (173 db) |- |[[Szakácskönyv/Disznótor|Disznótoros receptek]] (66 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Marha/Marhahús|Marhahúsból]] (95 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Borjú|Borjúhúsból]] (151 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Nyúlhús|Nyúlhús]] (5 db) |} == [[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok|Szárnyas ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Liba|Libahúsból készíthető ételek]] (38 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Kacsa|Kacsahúsból készíthető ételek]] (33 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Pulyka|Pulykahúsból készíthető ételek]] (63 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok/Tyúk|Csibe- és tyúkhúsból]] (60 db) |- |[[Szakácskönyv/Húsok/Kerti|Bográcsban, nyárson, grillen]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Húsok/Hidegtálak|Hidegtálak]] (114 db) |} == [[Szakácskönyv/Halak|Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak]] == {| |[[Szakácskönyv/Halak/Előkészítés|'''Előkészítés''']] (15 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halászlé|'''Halászlé''']] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Halételek|Halételek]] (42 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Halkonzerv|Ételek konzervből]] (7 db) |- |[[Szakácskönyv/Halak/Tengeri halak|Tengeri halakból]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Halak/Rákok-kagylók|Rákok, kagylók]] (9 db) |} == [[Szakácskönyv/Vadhúsok|Vadhús ételek fajta szerint]] == {| |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Pácolás|Vadhúsokról, pácokról]] (13 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadszárnyas|Vad szárnyasok]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadnyúl|Vadnyúl]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vaddisznó|Vaddisznó]] (17 db) |- |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Őz,Szarvas|Őz, szarvas]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Vadhúsok/Vadkülönlegesség|Vadkülönlegességek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Sütemények|Süteményreceptek]] == {| |- |[[Szakácskönyv/Krémek|'''Máz,bevonat,krém készítése''']] (30 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Diós|'''Diós-, Mákos sütemények''']] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mogyoró|'''Mogyorós-, Mandulás sütemények''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Gesztenye|'''Gesztenyés sütemények''']] (2 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Hájastészták|'''Hájas tészták''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Keltkalács|'''Kelt kalácsok''']] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kókuszos|'''Kókuszos sütemények''']] (12 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Kuglóf|'''Kuglófok''']] (56 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Mézes|'''Mézes sütemények''']] (20 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffinkészítés|'''Muffin készítés''']] (16 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Édes muffin|Édes muffin receptek]] (106 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Muffin/Sós muffin|Sós muffin receptek]] (18 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Piskóta|'''Piskóták''']] (61 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Pogácsa|'''Pogácsák''']] (104 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Rétes|'''Rétes, béles''']] (21 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sajtos|'''Sajtos sütemények''']] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Sütés nélkül|'''Sütés nélkül''']] (19 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Teasütemény|'''Teasütemények''']] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Torta|'''Torták, Gyümölcstorták''']] (93 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Túrós|'''Túrós sütemények''']] (81 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Ünnepi|'''Ünnepi sütemények''']] (90 db) |[[Szakácskönyv/Sütemények/Különleges|'''Különleges sütemények''']] (32 db) |- |[[Szakácskönyv/Sütemények/Vegyes|'''Vegyes sütemények''']] (8 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Italok|Italreceptek]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Általában|Italokról általában]] (40 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Teák|Teák]] (10 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Kávék|Kávék]] (35 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Üdítő italok|Üdítők, Rostos italok]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Tejes|Tejes italok]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Szörpök|Szörpök]] (27 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Borok|Borok]] (19 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Sörök|Sörök]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Likőr|Likőrök]] (15 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|Pálinkák]] (6 db) |- |[[Szakácskönyv/Italkülönlegességek|Italkülönlegességek]] (12 db) |} == [[Szakácskönyv/Italok/Koktélok|Koktélok]] == {| |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Brandy alapú koktélok|Brandy alapú koktélok]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Gin alapú koktélok|Gin alapú koktélok]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Rum alapú koktélok|Rum alapú koktélok]] (10 db) |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Vodka alapú koktélok|Vodka alapú koktélok]] (19 db) |- |[[Szakácskönyv/Italok/Koktélok/Whisky alapú koktélok|Whisky alapú koktélok]] (9 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Tartósítás|Tartósítás módjai]] == {| |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Aszalás|Aszalás,Szárítás]] (27 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Savanyítás|Savanyítás]] (99 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Sóban|Sóban]] (6 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Hűtés_Fagyasztás|Hűtés, fagyasztás]] (1 db) |- |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőzés]] (59 db) |[[Szakácskönyv/Tartósítás/Nyers eltevés|Nyers eltevés]] (20 db) |- |[[Szakácskönyv/Ecetek|Ecetkészítés]] (9 db) |[[Szakácskönyv/Fűszeres ecetek|'''Fűszeres ecetek''']] (31 db) |- |[[Szakácskönyv/Kandírozás|Kandírozás]] (12 db) |} ----- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Régi receptek|'''Régi receptek''']] == {| |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Levesek|'''Levesek''']] (5 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Ételek|'''Étel'''receptek]] (21 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Italok|'''Ital'''receptek]] (3 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Sütemények|'''Sütemény'''receptek]] (7 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Tartósít|'''Tartósítási módok''' ]] (0 db) |- |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Diétás|'''Diétás''' receptek]] (4 db) |[[Szakácskönyv/Régi receptek/Egyéb|'''Egyéb''' receptek]] (2 db) |} ---- == [[Szakácskönyv/Régi|'''Régi szakácskönyvek''']] == <br /> === [[Szakácskönyv/Régi/Emma|'''"Emma asszony" receptjei''']] === <br /> * <small> [[Szakácskönyv/Régi/Emma/Előszó|'''Előszó''']] (4 db)<br /> ---- === [[Zilahy Ágnes|'''Valódi magyar szakácskönyv''']] === Zilahy Ágnes szakácskönyve (1892.) {| |[[Zilahy Ágnes/Könyvem története|Könyvem története]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesek|Levesek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Levesbetét|Levesbe valók]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Köretek|Hús körül való ételek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Mártások|Mártások]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Előételek|Leves utáni ételek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Főzelékek|Főzelékek]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Becsináltak|Becsináltak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Pecsenyék|Pecsenyék]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Vadhúsok|Vad-húsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Halak|Halak]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Saláták|Saláták és díszítések]] |- |[[Zilahy Ágnes/Tészták|A tészták]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Disznótor|Különlegességek]] |[[Zilahy Ágnes/Italok|Meleg és hideg italok]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Télire|Télire]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Tanácsok|Tanácsok]] <br /> |[[Zilahy Ágnes/Befőttek|Befőttek]] <br /> |- |[[Zilahy Ágnes/Ünnepi|Ünnepi ebédek]]<br /> |[[Zilahy Ágnes/Utóirat|Utóirat]] |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Szakácskönyv/Ünnepi ételek|Ünnepi ételek]] == {| |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét|'''Húsvét''']] (2 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Levesek|Levesek]] (14 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Főételek|Főételek]] (54 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Sütemények|Sütemények]] (39 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Italok|Italok]] (31 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Húsvét/Egyéb|Egyéb receptek]] (8 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony|'''Karácsony''']] (4 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Levesek|Levesek]] (15 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Főételek|Főételek]] (26 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Sütemények|Sütemények]] (70 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Italok|Italok]] (17 db) |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Karácsony/Egyéb|Egyéb receptek]] (9 db) |- |[[Szakácskönyv/Ünnepi/Egyéb|'''Más ünnepekre''']] (1 db) |} ---- == [[Saját recept|Saját receptek]] == Ami a fenti kategóriákba nem illeszthető... {| |[[Saját recept/Étel|Speciális '''étel'''receptek]] (1 db) |[[Saját recept/Ital|Speciális '''ital'''receptek]] (1 db) |- |[[Saját recept/Sütemény|Speciális '''sütemény'''receptek]] (1 db) |[[Saját recept/Tartósít|Speciális '''tartósítás''' receptek]] (1 db) |- |[[Saját recept/Diétás|Speciális '''Diétás''' receptek]] (0 db) |[[Saját recept/Tartósít|Speciális '''egyéb''' receptek]] (1 db) |} ---- [[Fájl:Séf-átlátszó.png|40px|jobbra]] == [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]] == === [[Nemzetek/A|A]] === {| |[[Nemzetek/Abházia|Abházia]] | [[Nemzetek/Afganisztán|Afganisztán]] | [[Nemzetek/Albánia|Albánia]] | [[Nemzetek/Algéria|Algéria]] | [[Nemzetek/Amerikai Egyesült Államok|Amerikai Egyesült Államok]] | [[Nemzetek/Andorra|Andorra]] | [[Nemzetek/Anglia|Anglia]] | |[[Nemzetek/Angola|Angola]] | [[Nemzetek/Arab Emírségek|Arab Emírségek]] | [[Nemzetek/Argentína |Argentína]] | [[Nemzetek/Aruba|Aruba]] | [[Nemzetek/Ausztrália|Ausztrália]] | [[Nemzetek/Ausztria|Ausztria]] | [[Nemzetek/Azerbajdzsán|Azerbajdzsán]] |} === [[Nemzetek/B|B]] === {| |[[Nemzetek/Bahama-szigetek|Bahama-szigetek]] | [[Nemzetek/Bahrein|Bahrein]] | [[Nemzetek/Banglades|Banglades]] | [[Nemzetek/Barbados|Barbados]] | [[Nemzetek/Belarusz|Belarusz]] | [[Nemzetek/Belize|Belize]] | [[Nemzetek/Belgium|Belgium]] | [[Nemzetek/Benin|Benin]] | [[Nemzetek/Bermuda|Bermuda]] | [[Nemzetek/Bhután|Bhután]] | [[Nemzetek/Bissau-Guinea|Bissau-Guinea]] | [[Nemzetek/Bolívia|Bolívia]] | [[Nemzetek/Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovina]] | [[Nemzetek/Botswana|Botswana]] | [[Nemzetek/Brazília|Brazília]] | [[Nemzetek/Brunei|Brunei]] | [[Nemzetek/Bulgária|Bulgária]] | [[Nemzetek/Burkina Faso|Burkina Faso]] | [[Nemzetek/Burma|Burma]] | [[Nemzetek/Burundi|Burundi]] |} === [[Nemzetek/C|C]] === {| [[Nemzetek/Chile|Chile]] | [[Nemzetek/Ciprus|Ciprus]] | [[Nemzetek/Comore-szigetek|Comore-szigetek]] | [[Nemzetek/Cook-szigetek|Cook-szigetek]] | [[Nemzetek/Costa Rica|Costa Rica]] | [[Nemzetek/Csád|Csád]] | [[Nemzetek/Csehország|Csehország]] |} === [[Nemzetek/D|D]] === {| |[[Nemzetek/Dánia|Dánia]] | [[Nemzetek/Dél-afrikai Köztársaság|Dél-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Dél-Korea|Dél-Korea]] | [[Nemzetek/Dél-Oszétia|Dél-Oszétia]] | [[Nemzetek/Dominika|Dominika]] | [[Nemzetek/Dzsibuti|Dzsibuti]] |} === [[Nemzetek/E|E]] === {| |[[Nemzetek/Ecuador|Ecuador]] | [[Nemzetek/Egyenlítői-Guinea|Egyenlítői-Guinea]] | [[Nemzetek/Egyesült Királyság|Egyesült Királyság]] | [[Nemzetek/Egyiptom|Egyiptom]] |- |[[Nemzetek/Elefántcsontpart|Elefántcsontpart]] | [[Nemzetek/El Salvador|El Salvador]] | [[Nemzetek/Erdély|Erdély]] | [[Nemzetek/Eritrea|Eritrea]] | [[Nemzetek/Etiópia|Etiópia]] |- |[[Nemzetek/Észak-Ciprus|Észak-Ciprus]] | [[Nemzetek/Észak-Korea|Észak-Korea]] | [[Nemzetek/Északi-Mariana-szigetek|Északi-Mariana-szigetek]] | [[Nemzetek/Észtország|Észtország]] |} === [[Nemzetek/F|F]] === {| |[[Nemzetek/Falkland-szigetek|Falkland-szigetek]] | [[Nemzetek/Fehéroroszország|Fehéroroszország]] | [[Nemzetek/Feröer-szigetek|Feröer-szigetek]] | [[Nemzetek/Fidzsi-szigetek|Fidzsi-szigetek]] |- |[[Nemzetek/Finnország|Finnország]] | [[Nemzetek/Franciaország|Franciaország]] | [[Nemzetek/Fülöp-szigetek|Fülöp-szigetek]] |} === [[Nemzetek/G|G]] === {| |[[Nemzetek/Gabon|Gabon]] | [[Nemzetek/Gambia|Gambia]] | [[Nemzetek/Ghána|Ghána]] | [[Nemzetek/Gibraltár|Gibraltár]] | [[Nemzetek/Görögország|Görögország]] |- | [[Nemzetek/Grenada|Grenada]] | [[Nemzetek/Grönland|Grönland]] | [[Nemzetek/Grúzia|Grúzia]] | [[Nemzetek/Guatemala|Guatemala]] | [[Nemzetek/Guinea|Guinea]] | [[Nemzetek/Guyana|Guyana]] |} === [[Nemzetek/H|H]] === {| |[[Nemzetek/Haiti|Haiti]] | [[Nemzetek/Hollandia|Hollandia]] | [[Nemzetek/Honduras|Honduras]] | [[Nemzetek/Horvátország|Horvátország]] |} === [[Nemzetek/I|I]] === {| |[[Nemzetek/India|'''India''']] | [[Nemzetek/Indonézia|Indonézia]] | [[Nemzetek/Irak|Irak]] | [[Nemzetek/Irán|Irán]] | [[Nemzetek/Izland|Izland]] | [[Nemzetek/Izrael|Izrael]] | [[Nemzetek/Írország|Írország]] |} === [[Nemzetek/J|J]] === {| |[[Nemzetek/Jamaika|Jamaika]] | [[Nemzetek/Japán|Japán]] | [[Nemzetek/Jemen|Jemen]] | [[Nemzetek/Jersey|Jersey]] | [[Nemzetek/Jordánia|Jordánia]] |} === [[Nemzetek/K|K]] === {| |[[Nemzetek/Kajmán-szigetek|Kajmán-szigetek]] | [[Nemzetek/Kambodzsa|Kambodzsa]] | [[Nemzetek/Kamerun|Kamerun]] | [[Nemzetek/Kanada|Kanada]] | [[Nemzetek/Karácsony-sziget|Karácsony-sziget]] |- |[[Nemzetek/Katar|Katar]] | [[Nemzetek/Kazahsztán|Kazahsztán]] | [[Nemzetek/Kelet-Timor|Kelet-Timor]] | [[Nemzetek/Kenya|Kenya]] | [[Nemzetek/Kína|Kína]] |- |[[Nemzetek/Kirgizisztán|Kirgizisztán]] | [[Nemzetek/Kiribati|Kiribati]] | [[Nemzetek/Kolumbia|Kolumbia]] | [[Nemzetek/Kongó|Kongó]] | [[Nemzetek/Korea|Korea]] | [[Nemzetek/Koszovó|Koszovó]] |- |[[Nemzetek/Kókusz-szigetek|Kókusz-szigetek]] | [[Nemzetek/Közép-afrikai Köztársaság|Közép-afrikai Köztársaság]] | [[Nemzetek/Kuba|Kuba]] | [[Nemzetek/Kuvait|Kuvait]] |} === [[Nemzetek/L|L]] === {| |[[Nemzetek/Laosz|Laosz]] | [[Nemzetek/Lengyelország|Lengyelország]] | [[Nemzetek/Lesotho|Lesotho]] | [[Nemzetek/Lettország|Lettország]] | [[Nemzetek/Libanon|Libanon]] |- |[[Nemzetek/Libéria|Libéria]] | [[Nemzetek/Líbia|Líbia]] | [[Nemzetek/Liechtenstein|Liechtenstein]] | [[Nemzetek/Litvánia|Litvánia]] | [[Nemzetek/Luxemburg|Luxemburg]] |} === [[Nemzetek/M|M]] === {| |[[Nemzetek/Macedónia|Macedónia]] | [[Nemzetek/Madagaszkár|Madagaszkár]] | [[Nemzetek/Malajzia|Malajzia]] | [[Nemzetek/Malawi|Malawi]] | [[Nemzetek/Maldív-szigetek|Maldív-szigetek]] | [[Nemzetek/Mali|Mali]] |- |[[Nemzetek/Málta|Málta]] | [[Nemzetek/Man-sziget|Man-sziget]] | [[Nemzetek/Marokkó|Marokkó]] | [[Nemzetek/Marshall-szigetek|Marshall-szigetek]] | [[Nemzetek/Mauritánia|Mauritánia]] |- |[[Nemzetek/Mauritius|Mauritius]] | [[Nemzetek/Mexikó|Mexikó]] | [[Nemzetek/Mianmar|Mianmar]] | [[Nemzetek/Mikronézia|Mikronézia]] | [[Nemzetek/Moldova|Moldova]] |- |[[Nemzetek/Monaco|Monaco]] | [[Nemzetek/Mongólia|Mongólia]] | [[Nemzetek/Montserrat|Montserrat]] | [[Nemzetek/Mozambik|Mozambik]] |} === [[Nemzetek/N|N]] === {| | [[Nemzetek/Nagy-Britannia|Nagy-Britannia]] | [[Nemzetek/Namíbia|Namíbia]] | [[Nemzetek/Nauru|Nauru]] | [[Nemzetek/Németország|Németország]] | [[Nemzetek/Nepál|Nepál]] | [[Nemzetek/Nicaragua|Nicaragua]] |- | [[Nemzetek/Niger|Niger]] | [[Nemzetek/Nigéria|Nigéria]] | [[Nemzetek/Niue|Niue]] | [[Nemzetek/Norfolk-sziget|Norfolk-sziget]] | [[Nemzetek/Norvégia|Norvégia]] | [[Nemzetek/Nyugat-Szahara|Nyugat-Szahara]] |} === [[Nemzetek/O|O]] === {| |[[Nemzetek/Olaszország|Olaszország]] || [[Nemzetek/Omán|Omán]] || [[Nemzetek/Oroszország|Oroszország]] |} === [[Nemzetek/Ö|Ö]] === [[Nemzetek/Örményország|Örményország]] == [[Nemzetek/P|P]] == {| |[[Nemzetek/Pakisztán|Pakisztán]] | [[Nemzetek/Palau|Palau]] | [[Nemzetek/Palesztina|Palesztina]] | [[Nemzetek/Panama|Panama]] | [[Nemzetek/Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guinea]] |- | [[Nemzetek/Paraguay|Paraguay]] | [[Nemzetek/Peru|Peru]] | [[Nemzetek/Pitcairn-szigetek|Pitcairn-szigetek]] | [[Nemzetek/Portugália|Portugália]] | [[Nemzetek/Puerto Rico|Puerto Rico]] |} === [[Nemzetek/R|R]] === {| |[[Nemzetek/Románia|Románia]] | [[Nemzetek/Ruanda|Ruanda]] |} === [[Nemzetek/S|S]] === {| |[[Nemzetek/Salamon-szigetek|Salamon-szigetek]] | [[Nemzetek/San Marino|San Marino]] | [[Nemzetek/Seychelle-szigetek|Seychelle-szigetek]] | [[Nemzetek/Sierra Leone|Sierra Leone]] |- | [[Nemzetek/Spanyolország|Spanyolország]] | [[Nemzetek/Srí Lanka|Srí Lanka]] | [[Nemzetek/Suriname|Suriname]] | [[Nemzetek/Svájc|Svájc]] | [[Nemzetek/Svédország|Svédország]] |} === [[Nemzetek/Sz|Sz]] === {| |[[Nemzetek/Szamoa|Szamoa]] | [[Nemzetek/Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábia]] | [[Nemzetek/Szenegál|Szenegál]] | [[Nemzetek/Szerbia|Szerbia]] | [[Nemzetek/Szent Ilona|Szent Ilona]] | [[Nemzetek/Szingapúr|Szingapúr]] |- | [[Nemzetek/Szíria|Szíria]] | [[Nemzetek/Szlovákia|Szlovákia]] | [[Nemzetek/Szlovénia|Szlovénia]] | [[Nemzetek/Szomália|Szomália]] | [[Nemzetek/Szomáliföld|Szomáliföld]] | [[Nemzetek/Szudán|Szudán]] | [[Nemzetek/Szváziföld|Szváziföld]] |} === [[Nemzetek/T|T]] === {| |[[Nemzetek/Tádzsikisztán|Tádzsikisztán]] | [[Nemzetek/Tajvan|Tajvan]] | [[Nemzetek/Tanzánia|Tanzánia]] | [[Nemzetek/Thaiföld|Thaiföld]] | [[Nemzetek/Tokelau|Tokelau]] | [[Nemzetek/Togó|Togó]] | [[Nemzetek/Tonga|Tonga]] |- |[[Nemzetek/Törökország|Törökország]] | [[Nemzetek/Transznisztria|Transznisztria]] | [[Nemzetek/Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobago]] | [[Nemzetek/Tunézia|Tunézia]] | [[Nemzetek/Tuvalu|Tuvalu]] | [[Nemzetek/Türkmenisztán|Türkmenisztán]] |} === [[Nemzetek/U|U]] === {| |[[Nemzetek/Uganda|Uganda]] | [[Nemzetek/Ukrajna|Ukrajna]] | [[Nemzetek/Uruguay|Uruguay]] | [[Nemzetek/Új-Zéland|Új-Zéland]] |} === [[Nemzetek/Ü|Ü]] === [[Nemzetek/Üzbegisztán|Üzbegisztán]] === [[Nemzetek/V|V]] === {| |[[Nemzetek/Vanuatu|Vanuatu]] | [[Nemzetek/Vatikán|Vatikán]] | [[Nemzetek/Venezuela|Venezuela]] | [[Nemzetek/Vietnam|Vietnam]] |} === [[Nemzetek/Z|Z]] === {| |[[Nemzetek/Zambia|Zambia]] | [[Nemzetek/Zimbabwe|Zimbabwe]] | [[Nemzetek/Zöld-foki-szigetek|Zöld-foki-szigetek]] |} === [[Nemzetek/Zs|Zs]] === ---- [[Szakácskönyv/Humor/Humoros történetek|Humoros történetek]]: [[Szakácskönyv/Humor/Humoros receptek|Humoros receptek]]: ---- == '''Szerzőink''' == *[[Szakácskönyv/Szerzőink|Kinek köszönhetjük a recepteket]] (14 db) === '''Ajánlott könyvek''' === *[[Szakácskönyv/Ajánlott könyvek|Írd be kedvenc szakácskönyvedet]] (6 db) == Segítség (Súgó) == *[[Szakácskönyv/Súgó|Segítség (Súgó)]] (18 db) {{col-end}} {{Szk-lábléc}} <center><small>[[Szakácskönyv|Vissza a kezdőlapra]]</small></center> __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Szakácskönyv]] [[en:Cookbook]] [[bg:Готварска книга]] [[da:WikiKogebogen]] [[de:Kochbuch]] [[eo:Kuirlibro]] [[es:Artes culinarias]] [[it:Ricettario]] [[ja:料理本]] [[lt:Receptai]] [[nl:Kookboek]] [[pl:Książka kucharska]] [[pt:Livro de Receitas]] [[ro:Carte de bucate]] [[ru:Кулинарная книга]] [[simple:Cookbook]] [[sr:Кувар]] [[fi:Keittokirja]] [[sv:Kokboken]] [[zh:食谱]] 33beizvbln21tap89pfunbsbi0wp4qx 10 17406 545507 535398 2026-05-18T15:50:37Z KeFe 20 545507 wikitext text/x-wiki __NOEDITSECTION__ __NOTOC__ {{Szk-főcím}}{{Szk-fejléc}} {{col-begin}} {{col-break}} <div class="noprint" style="height:1500px; width:250px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" ;> {|cellpadding="0" cellspacing="0" style="padding: 0.3em; float:left; margin-left:5px; border: 1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; text-align:left; font-size:95%;" |style="padding: 0.3em; font-family: sans-serif; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2"| <div class="center">[[Szakácskönyv|'''Fejezetek''']]</div> |- |style="padding: 0.3em; text-align:left;line-height: 1.5em"|<div style="font-size:85%;"> == [[Szakácskönyv/Tudnivalók|Alapvető tudnivalók]] == == [[Szakácskönyv/Táblázatok|Táblázatok]] == == [[Szakácskönyv/Fűszerek|Fűszerekről]] == ---- <div class="center"><b>Étkezési szokások</b></div> ---- === [[Szakácskönyv/Kóser|Kóser]] === === [[Szakácskönyv/Low carb|Low carb]] === === [[Szakácskönyv/Vegetáriánus|Vegetáriánus]] === === [[Szakácskönyv/Gyermekeknek|'''Gyermekeknek''']] === ---- == [[Szakácskönyv/Diéta|Diétával kapcsolatos tudnivalók]] == == [[Szakácskönyv/Étrendi javaslatok|Étrendi javaslatok]] == == [[Szakácskönyv/Speciális|Speciális diéták]] == ---- == [[Szakácskönyv/Kiegészítők|Kiegészítők]] == Levesek, Előételek, Köretek, Desszertek, Szendvicsek ---- <div class="center"><b>Főételek</b></div> ---- [[Szakácskönyv/Tejes ételek|Tejes]]-[[Szakácskönyv/Sajtos ételek|Sajtos]]-[[Szakácskönyv/Túrós ételek|Túrós]]-[[Szakácskönyv/Tojásos ételek|Tojásos]] és [[Szakácskönyv/Főételek tésztából|Tészta ételek]] == [[Szakácskönyv/Növények|Növények és gombák]] == == [[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]] == ---- == [[Szakácskönyv/Húsok|Húsételek fajta szerint]] == == [[Szakácskönyv/Húsok/Szárnyasok|Szárnyas ételek fajta szerint]] == == [[Szakácskönyv/Halak|Halak, halkonzervek, rákok, tengeri halak]] == == [[Szakácskönyv/Vadhúsok|Vadhús ételek fajta szerint]] == == [[Szakácskönyv/Ünnepi|Ünnepi ételek]] == ---- == [[Szakácskönyv/Sütemények|Süteményreceptek]] == == [[Szakácskönyv/Italok|Italreceptek]] == ---- <div class="center"><b>Tartósítás</b></div> ---- == [[Szakácskönyv/Tartósítás|Tartósítás módjai]] == ---- <div class="center"><b>Régi receptek</b></div> ---- == [[Szakácskönyv/Régi receptek|Régi receptek]] == Ide írd be a régi receptjeidet! ---- <div class="center"><b>Régi szakácskönyvek</b></div> ---- == [[Régi szakácskönyvek|Régi szakácskönyvek]] == == [[A Hét Szakácskönyve|"Emma asszony" receptjei]] == == [[Zilahy Ágnes|Valódi magyar szakácskönyv]] == == [[Móra Ferencné|Móra Ferencné:Szakácskönyv]] == ---- ---- </div> == [[Nemzetek|Más nemzetek receptjei]] == ---- <div style="font-size:85%;"> == [[Szakácskönyv/Humor|Humoros történetek, receptek]] == == [[Szakácskönyv/Szerzőink|Kinek köszönhetjük a recepteket]] == == [[Szakácskönyv/Ajánlott könyvek|Írd be kedvenc szakácskönyvedet]] == == [[Szakácskönyv/Súgó|Segítség (Súgó)]] == ---- = [[Saját recept|Saját receptjeim]] = = [[Szakácskönyv/Javítás|Javítás]] = = [[Szakácskönyv/Saját recept/Hozzászólok|Hozzászólok]] = </div></div> </div> |} {{col-break}} <div class="noprint" style="height:1500px; width:330px; overflow: auto; padding: 3px;text-align: left; border:solid 1px;" ;> {|cellpadding="0" cellspacing="0" style="padding: 0.3em; float:left; margin-left:5px; border: 1px solid #B8C7D9; background:#f5faff; text-align:left; font-size:95%;"> |style="padding: 0.3em; font-family: sans-serif; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2"| <div class="center"><big>'''Üdvözlet'''</big></div> |- |style="padding: 0.3em; text-align:left;line-height: 1.5em"| {{Szk-üdv}} |- |style="padding: 0.3em; font-family: sans-serif; font-size: 0.9em; background-color: #cedff2"| <div class="center"><big>'''Recept ajánlatom'''</big></div> {{Szk-kiemelt}} |} {{Szk-jogi}} == '''Szerzőink''' == *[[Szakácskönyv/Szerzőink|Kinek köszönhetjük a recepteket]] (14 db) == '''Ajánlott könyvek''' == *[[Szakácskönyv/Ajánlott könyvek|Írd be kedvenc szakácskönyvedet]] (6 db) == Segítség (Súgó) == *[[Szakácskönyv/Súgó|Segítség (Súgó)]] {{col-end}}</div></div> </div></div> {{Szk-lábléc}}</div> <br /><noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]]</noinclude> 0pqz95oi0oq4hn7pn4q0ukhe3xz4cdu 0 26997 545510 123752 2026-05-18T17:44:21Z Rodrigo 4709 + kategória 545510 wikitext text/x-wiki Az angol nyelv történetében három fő korszakot különböztetünk meg: az óangol (Old English), a középangol (Middle English) és a modern angol (Modern English) idejét. Az óangol nyelv (vagy angolszász, saját nevén Englisc, ejtsd englis) az angol nyelvnek egy korai formája, amit a mai Anglia és Dél-Skócia területén beszéltek, az 5. század közepétől a 12. század közepéig. Nyugati germán nyelv, tehát közeli rokona az ófríznek és az ószásznak. Jelentős hatás érte az óészaki nyelvből, ami a szintén rokon északi germán nyelvek közé tartozik. Mivel az angolt a normann hódítás után (12. század közepe) az ófrancián keresztül óriási latin hatás érte, az óangoltól a mai szinte felismerhetetlenül eltávolodott. Az angolnak ezt a régebbi nyelvállapotát mindenesetre lelkes rajongói ma is művelik, Wikipédiának is van óangol változata. Óangol vagy angolszász nyelv (Englisc) Beszélik a mai Anglia és Dél-Skócia területén az 5. és 12. század között Beszélők száma 0 fő Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek nyugati germán nyelvek anglofríz nyelvek Óangol nyelv Írásrendszer kiegészített latin írás Nyelvkódok ISO 639-1 nincs ISO 639-2 ang == Története == Az óangol nyelv nem volt változatlan, hiszen mintegy 700 éven keresztül használták: az angolszász vándorlástól kezdve, aminek nyomán az ötödik században létrejött Anglia, egészen az 1066-os normann invázió után egy jó ideig, amikor a nyelv jelentős és drámai átalakuláson ment keresztül. Ebben a korai időszakban egyes vonásokat magába olvasztott azokból a nyelvekből, amelyekkel kapcsolatba került, mint például a kelta nyelvekből és az óészaki két dialektusából, az országba betörő vikingek nyelvéből, akik Észak-és Kelet-Anglia nagy területeit (az úgynevezett Danelaw-t) elfoglalták és uralták. == Germán eredet == Az óangol rúnák, a Futhark (Fuþorc) ábécéje. Az óangol nyelvet formáló legfontosabb erő a germán öröksége volt szókészletében, mondatszerkezetében és nyelvtanában, ami közös volt a kontinentális Európában beszélt testvérnyelveivel. Ezek közül a jellemzők közül néhány annak a nyugati germán családnak volt a sajátja, amihez az angolszász tartozik, néhány jellemzőt pedig az ősgermán nyelvből örököltek, amelyből minden germán nyelv származtatható. Akárcsak a kor más nyugati germán nyelveiben, az óangolban is öt nyelvtani eset volt, a szokásos egyes és többes számú alakokon felül használt kettős számot is a két tagból álló csoportok megjelölésére (bár csak a személyes névmásokban). Minden főnévhez nyelvtani nemet rendelt, azokhoz is, amelyek élettelen tárgyakat jelöltek: például sēo sunne (a Nap) nőnemű volt, se mōna (a Hold) hímnemű (vö. német die Sonne és der Mond). === Latin hatás === A művelt és írni-olvasni tudó lakosság nagy része (szerzetesek, papok stb.) tudott latinul, ami az akkori Európa lingua francája volt. Bizonyos esetekben hozzávetőleges dátumohoz lehet kötni az egyes latin szavak bekerülését az angolszászba annak alapján, hogy a nyelvi változásnak mely szakaszain mentek keresztül. A latin hatás legalább három fontos szakaszra tagolódik. Az első szakasz még a szászoknak a kontinentális Európából Angliába való vándorlása előtt zajlott le. A második akkor kezdődött, amikor az angolszászok felvették a kereszténységet és megjelentek a latinul beszélő papok. A latin eredetű szavak a harmadik és egyben legnagyobb hulláma az 1066-os normann hódítást követte, amikor óriási számú normann szó került a nyelvbe. Ezeknek az észak-francia (langue d'oïl) szavaknak a többsége ugyanis végső soron a klasszikus latinból származott, bár jócskán voltak köztük óészaki eredetű szavak is. A normann hódítás hozzávetőleg megjelöli az angolszász korszak végét, a 12. században a nyelv átadja helyét a középangolnak. További változások mozgatója volt a futhorcnak vagy fuþorcnak nevezett rúnaírásból a latin ábécébe való átmenet, ami szintén jelentősen befolyásolta a nyelvet. Az angolszász szavakat betűről betűre úgy írták le, ahogy ejtették őket; a sok mai angol szóban megtalálható néma betűket, mint a knight (lovag, ejtsd nájt) k-ját, az angolszászban (cniht) valóban kiejtették. A szavak fonetikus betűzésének egy másik mellékhatása, hogy egyazon szó írásmódja rendkívül változó volt - egy szó írásképe tükrözte az egyes nyelvjárások hangtani különbségeit és az író egyéni választását, ezáltal nagy eltérések figyelhetők meg az egyes szerzők, sőt akár egyazon szerző különböző munkái között. Például az and (és) szót írták andnek és ondnak is. Az angolszász írásmód tehát zavarosabbnak tetszik, mint a mai angol helyesírás, bár legalább törekszik rá, hogy némileg visszaadja a valódi kiejtést, míg a modern angol sok esetben nem. Manapság a legtöbb angolszász szakos diák a nyelv szabványosított változatát tanulja, és csak azután ismertetik meg őket az eltérő írásmódokkal, hogy elsajátították a nyelv alapjait. === Viking hatás === Az angolszász jövevényszavainak második jelentős forrása a skandináv nyelv, amik a 9. és 10. századi viking inváziók során kerültek a nyelvbe. Sok helységnéven felül főleg az alapszókincsbe tartozó szavakat találunk köztük, valamint a Danelaw (viking irányítás alatti, kiterjedt birtokokból álló terület, végig Anglia és Skócia keleti partjai mentén) sajátos közigazgatási jellegét érintő szavakat. A vikingek az óészaki nyelvet beszélték, ami az angolszász rokona volt, hiszen mindkettő ugyanabból az ősi ógermán nyelvből származott. Megszokott, hogy a különböző dialektusok beszélőinek az összevegyüléséből, - különösen politikailag békétlen időkben - egy kevert nyelv születik, és egy elmélet szerint pontosan az óészaki és angolszász nyelveknek egy ilyen keveredése gyorsította fel az esetvégződések eltűnésének folyamatát az angolszászban, vagy legalábbis hozzájárult ahhoz. Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy az esetvégződések leépülése legkorábban északon következett be és legkésőbb délnyugaton, a viking hatástól legtávolabb eső területen. Akár van igazság ebben az elméletben, akár nincs, az óészaki hatás mély nyomokat hagyott az angol nyelven: innen származnak az alapszókincs olyan elemei, mint a sky (ég), leg (láb) vagy a they (ők) névmás. === Kelta hatás === A nyelvben található csekély számú kelta jövevényszóra hivatkozva hagyományosan úgy tartják, hogy az angolt csak gyenge kelta hatás érte. A kelta jövevényszavak száma feltűnően kisebb mind a latinnál, mind a skandinávnál. Az 1980-as évek óta egyre több szerző, köztük Hildegard Tristram érvel amellett, hogy a kelta nyelvi kapcsolat hatásai történelmileg alul vannak értékelve. A legutóbbi években kelta eredetet vélnek felfedezni egyre több angol nyelvjárási szóban. Tristram, Theo Vennemann és mások állítják, hogy a jellegzetes kelta vonások világosan kivehetőek az angolszász utáni időszakban a mondattan területén. (Forrás itt.) === Nyelvjárások === Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, az angolszásznak sok nyelvjárása volt. A négy fő dialektus a következő: merciai, northumbriai (közös néven angliai), kenti, és nyugati szász. Valamennyi nyelvjárás a sziget egy-egy független királyságához köthető. Ezek közül Northumbria egészét és Mercia legnagyobb részét a 9. század folyamán elárasztották a vikingek. Mercia egy része és Kent egésze sikeresen védekeztek és ekkor egyesültek Wessex néven. A különböző angolszász királyságok 878-as, Nagy Alfréd király által végrehajtott egyesítése után a területi dialektusok fontosságában egy észrevehető hanyatlást tapasztalunk. Nem azért, mert megszűntek létezni; a területi dialektusok később is (sőt mind a mai napig) tovább éltek, amint azt bizonyítja mind a közép-és modern angol dialektusok létezése, mind pedig a józan ész - az emberek nem kezdenek spontán módon új akcentusban beszélni, amikor egy hirtelen váltás történik a politikai hatalomban. Mindazonáltal az angolszász időszakból fennmaradt dokumentumok zömét Wessexnek, Alfréd királyságának a dialektusában írták. Hihetőnek tűnik, hogy a hatalom megszilárdítása nyomán szükségessé vált az államhatalom nyelvének a szabványosítása, ezáltal csökkentve a királyság távolabb eső területeinek igazgatásával járó nehézségeket. Alfréd maga is szenvedélyesen pártolta a köznyelv terjesztését, és sok írnokot hozatott Wessexbe Merciából azzal az utasítással, hogy a korábban íratlan szövegeket jegyezzék le. Az egyház ugyancsak érintett volt, különösen, mivel Alfréd elindított egy nagyszabású programot a vallásos anyagok angolra fordítására. Hogy ki ne essenek a király kegyeiből, és hogy biztosítsák a lefordított anyagok legszélesebb körű terjedését, a fordítással foglalkozó szerzetesek és papok az ő nyelvjárásában dolgoztak. Úgy tűnik, maga Alfréd is fordított könyveket latinról angolra, köztük I. Gergely pápa Liber Regulae Pastoralis című értekezését a közigazgatásról. A hatalom központosítása és a viking inváziók miatt csak kevés vagy inkább semmi írott forrás nem maradt fenn, ami a nem-wessexi dialektusok fejlődéséről tanúskodna a szigetország egyesítése után. == Irodalom == A Beowulf kéziratának első lapja Az angolszász irodalom, bár Kr. u. 1000 előtt bőségesebb a kontinens irodalmánál, mégis hiányos. Bright Angolszász szöveggyűjteményének (Anglo-Saxon Reader) 1935-ös, posztumusz kiadásához írott cikkében dr. James Hulbert így ír: {{idézet|Ilyen történelmi körülmények között az angolszász időszak írásai közül ismeretlen mennyiségű elpusztult. Mindarról, amit tartalmaztak, arról, hogy milyen fontosak lennének, hogy teljes képet alkothassunk a Hódítás előtti irodalomról, elképzelésünk sincs: a kolostori könyvtárak gyér katalógusai nem segítenek, és a fennmaradt munkákban sincsenek utalások más művekre… Azt, hogy az anyagaink milyen hiányosak, jól illusztrálja az ismert tény, hogy kevés és viszonylag jelentéktelen kivételtől eltekintve a teljes fennmaradt angolszász költészet négy kéziratban hagyományozódott ránk.| |dr. James Hulbert}} Az angolszász volt az egyik első köznyelv, amit leírtak. Néhány az óangol irodalom legfontosabb fennmaradt munkái közül: a Beowulf, egy epikus költemény; az Angolszász Krónika, a korai angol történelem kútfője; és a Caedmon Hymn, egy keresztény vallásos vers. Fennmaradt továbbá számos prózai mű, prédikációk és szentek életéről szóló elbeszélések, bibliafordítások, a korai egyházatyák latinból fordított munkái, jogi dokumentumok, például törvények és végrendeletek, valamint nyelvtani, orvosi és földrajzi témájú gyakorlati művek. Mégis a költészetben vélik felfedezni az angolszász irodalom velejét. Majdnem minden angolszász szerző névtelen, néhány kivétellel, mint Bede és Caedmon. == Hangtan == A rekonstruált angolszász hangkészlet a következő. Ajakhang Ajak-foghang Foghang Fogmederhang Fogmederentúli-hang Szájpadláshang Torokhang Gégehang Zárhang p b t d k g Zár-réshang tʃ (dʒ) Orrhang m n (ŋ) Réshang f (v) θ (ð) s (z) ʃ (ç) (x) (ɣ) h Közelítőhang r j w Nyelvoldali l A táblázatban zárójelbe tett szimbólumok az alábbi hangok változatait jelölik: * a [dʒ] a /j/ hangváltozata, hosszan ejtve és /n/ hang után fordul elő * az [ŋ] az /n/ hangváltozata, /k/ vagy /g/ előtt fordul elő * a [v, ð, z] az /f, θ, s/ hangváltozatai, magánhangzók és zöngés mássalhangzók között fordulnak elő * a [ç, x] a /h/ hangváltozatai, utolsó szótagban, elöl vagy hátul képzett magánhangzók után fordulnak elő * a [ɣ] a /g/ hangváltozata, magánhangzó után fordul elő Egyeshangzók Rövid Hosszú Magas Mély Magas Mély Zárt i y u iː yː uː Félig nyílt e (ø) o eː (øː) oː Nyílt æ ɑ æː ɑː A magas félig nyílt kerekített magánhangzók /ø(ː)/ megvoltak néhány angolszász nyelvjárásban, de a legpontosabban ismert kései nyugati szász dialektusban nem. Kettőshangzók Rövid Hosszú Első eleme zárt iy iːy Mindkét eleme félig nyílt eo eːo Mindkét eleme nyílt æɑ æːɑ 4. Szabályozott helyesírás Az óangolt kezdetben rúnaírással (futhorc) írták, de miután az angolszászok áttértek a kereszténységre, ezt felváltotta a néhány betűvel kiegészített latin ábécé. A yogh betűt (Ȝ, ȝ) például az írből vették át; az eth (Ð, ð) a latin d változata volt, a thorn (Þ, þ) és a wynn (Ƿ, ƿ) a futhorcból való kölcsönzések. Egy hetes számra emlékeztető karakterrel jelölték az and (és) kötőszót, és egy szimbólummal a þæt vonatkozó névmást, ami olyan, mint egy thorn betű a függőleges vonalát vízszíntesen áthúzva (OE thaet.png). Alkalmilag használtak ékezeteket magánhangzók fölött, a következő m-ek vagy n-ek rövidítéseként. Az alábbi leírásokat IPA-szimbólumokkal adjuk meg. 5. Az ábécé * a: /ɑ/ (helyesírási különbségek, mint például land/lond "föld" alapján feltételezik, hogy volt egy kerekített változata [ɒ], ami [n] hang előtt jelent meg) * ā: /ɑː/ * æ: /æ/ * ǣ : /æː/ * b: /b/ * c (az sc és cg betűkapcsolatok kivételével): /tʃ/ vagy /k/. A /tʃ/-kiejtést a mai szerkesztők néha ékezettel jelölik: általában ċ-vel, néha č-vel vagy ç-vel. Mássalhangzó előtt a kiejtés mindig /k/; szó végén i után mindig /tʃ/. Más esetekben a történeti nyelvészeti ismeretekre van szükség, hogy eldönthessük, melyik kiejtés helyes. * cg: [ddʒ] (a hosszan ejtett /jj/ változata); esetlegesen a /gg/-é is * d: /d/ * ð/þ: /θ/ és ennek [ð] változata. A két betű többé-kevésbé felcserélhető volt (szó elején nem használták a ð betűt, de ezt a szabályt semmi esetre sem követték mindenhol). Sok mai szerkesztő ugyanúgy használja a két jelet, ahogy az eredeti kéziratokban szerepelnek, de vannak, akik valamilyen módon szabályozni szeretnék a használatukat, például csak a þ-t tartják meg. * e: /e/ * ē: /eː/ * ea: /æɑ/; ċ és ġ után néha /æ/ vagy /ɑ/ * ēa: /æːɑ/; ċ és ġ után néha /æː/ * eo: /eo/; ċ és ġ után néha /o/ * ēo: /eːo/ * f: /f/ és [v] változata * g: /g/és [ɣ] változata; /j/ és [dʒ] változata (n után). A /j/ és [dʒ] kiejtést a mai szerkesztők néha ġ-nek vagy ȝ-nek írják. Mássalhangzó előtt a kiejtés mindig [g] (szó elején) vagy [ɣ] (magánhangzó után). Szó végén i után mindig /j/. Más esetekben a történeti nyelvészeti ismeretekre van szükség, hogy eldönthessük, melyik kiejtés helyes. * h: /h/ és [ç, x] változatai. A hl, hr, hn and hw betűkapcsolatokban a második betű biztosan zöngétlen volt. * i: /i/ * ī: /iː/ * ie: /iy/; ċ és ġ után néha /e/ * īe: /iːy/; ċ és ġ után néha /eː/ * k: /k/ (ritkán fordul elő) * l: /l/; akár a modern angolban, utolsó szótagban valószínűleg szájpadláshang volt * m: /m/ * n: /n/ és [ŋ] változata * o: /o/ * ō: /oː/ * oe: /ø/ (dialektusokban) * ōe: /øː/ (dialektusokban) * p: /p/ * q: /k/ u előtt a /w/ félhangzó jele, de ritkán használták, inkább a középangolra jellemző. Az óangol a cƿ betűkapcsolatot használta, vagy modern nyomtatásban a cw-t. * r: /r/; az r pontos természete nem ismert. Lehet, hogy fogmederben képzett közelítőhang volt [ɹ], mint a legtöbb modern angol nyelvjárásban, talán kopogó- [ɾ] vagy pergőhang [r]. * s: /s/ és [z] változata * sc: /ʃ/ vagy esetlegesen /sk/ * t: /t/ * u: /u/ * ū: /uː/ * ƿ (wynn): /w/, nyomtatásban w-re cserélik, hogy ne legyen összetéveszthető a p-vel. * x: /ks/ (de néhány szerző szerint [xs ~ çs]) * y: /y/ * ȳ : /yː/ * z: /ts/. Ritkán fordul elő, inkább a ts betűkapcsolatot használták, például bezt helyett betst (legjobb /betst/). A dupla mássalhangzókat hosszan ejtjük; a hosszú ðð/þþ, ff and ss réshangok sosem zöngések. [[Kategória:Nyelvészet]] djfd473ditcw8l73wy08tj4ruzo41dz 10 27249 545853 517515 2026-05-19T00:53:41Z KeFe 20 545853 wikitext text/x-wiki <div class="noprint" style="max-width:65em;"> {{gomb3|[[Táblázatok/Adagolás|Adagolás]]}} {{gomb3|[[Táblázatok/Ásványianyag|A húsok ásványianyag-tartalma]]}} {{gomb3|[[Gomba/Ehető gombák|Ehető gombák (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Gomba/Gomba lista|Gomba lista (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Növények/Gyakoribb erdei fafajok|Gyakoribb erdei fafajok (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Latin/LatHuNépies|Népies-Védett növénynevek (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Latin/Lepkék|Lepkék (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Növények/Latin-Magyar növénynevek|Magyar-Latin növénynevek]]}} {{gomb3|[[Növények/Mérgező növények által okozott tünetek|Mérgező növények által okozott tünetek]]}} {{gomb3|[[Növények/Mérgező növények hatóanyagai|Mérgező növények hatóanyagai]]}} {{gomb3|[[Növények/Mérgező növények|Mérgező növények (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Növények/Növénycsaládok|Növénycsaládok]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Burgonya|Burgonya]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Edényszabványok|‎‎Edényszabványok]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Energiatartalom|Energiatartalom]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/E-számok|E-számok]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Fehérje_zsír_szénhidrát|Energia- fehérje-, zsír-, szénhidrát]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Glikémiás Index|Glikémiás Index]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gluténmentes étrend|Gluténmentes étrend]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gombák|'''Gombák''']]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Grillezés|Grillezési idők]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gyógynövények adagolása|Gyógynövények adagolása]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Gyümölcsök vitamintartalma|Gyümölcsök vitamintartalma]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hagyma fajták|Hagyma fajták]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Húskészítmények|Húskészítmények]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Hűtés|Hűtés-Fagyasztás]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Italok|Ital táblázatok]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Koleszterin|Koleszterin táblázat]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Kukta|Kuktában főzés]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező|'''Mérgező növények''']]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Rosttartalom|Élelmiszerek rosttartalma]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyag|Tápanyagszükséglet]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tápanyagok energia és zsírtartalma|Tápanyagok energia- és zsírtartalma]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tej|Tej táblázat]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Testtömeg|Testtömegtáblázat]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Tojás|Tojás összehasonlító táblázat]]}} {{gomb3|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Latin/Védett bogarak|Védett bogarak (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Latin/Védett gombák|Védett gombák (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Latin/Védett lepkefélék|Védett lepkefélék (Lat-Hu)]]}} {{gomb3|[[Növények/Védett növények|Védett növények (Hu-Lat)]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Véralkoholszint|Véralkoholszint]]}} {{gomb3|[[Szakácskönyv/Táblázatok/Zsiradék|Zsiradékok]]}} </div> <hr class="noprint"> <noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]]</noinclude> 4ed5kj6aievm7z8j0311yd6wf7apl4q 0 27888 545506 535401 2026-05-18T15:46:50Z KeFe 20 545506 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Címlapok]] [[Kategória:Szakácskönyv]] {| align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" height="30" style="color:#800000; font-weight:bold; background-color:#ccf;" | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Latin]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | &nbsp;[[Gomba|Gombák]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | &nbsp;[[Szótárak/Gomba szótár|Gomba szótár]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Szakácskönyv|Szakácskönyv]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Növények|Növények]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Kertészet|Kertészet]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Gyümölcsbor]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Bortörvény]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; |} {| align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" height="30" style="color:#800000; font-weight:bold; background-color:#ccf;" | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Segítség:WEB-HTML színkódok|WEB-HTML színkódok]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; | style="vertical-align:top;" | | &nbsp;[[Szerkesztővita:KeFe|Vitalapom]] | style="text-align:right; vertical-align:top;" | | style="background-color:#192192; width:3px;" | &nbsp; |}{{Rövidítés|[[WK:Szk]]}} [[Fájl:Séf-hvkék.png|42 × 42|Szakácskönyv]] {{navbox |név = |cím = {{Kacsint)}} Munkaerőfelvétel |állapot = collapsed |felül = <span style=color:#800000;">A [[Wikikönyvek|Wikikönyvek]] felvételre keres jó idegállapotban lévő munkatársakat a következő munkakörök betöltésére:</span> : <strong style="color:#800000;">Asztalos</strong> (faanyag szakértő) <small>- faanyag károk, gombakárok, rovarkárok, kezelések, faanyagvédelem, favédő szerek, régi és új stílusú bútorok leírására.</small> : <strong style="color:#800000;">Kertész</strong> (haszonnövény szakértő) <small>- dísz- és haszonnövény, kertészeti gép, eszköz, kertészeti szolgáltatás, kerti bútorok, Kerti tó- és szökőkút technika, mezőgazdasági szerszámok, erő- és munkagépek, a „[[Szerkesztő:KeFe/Kertészet (könyvterv)|Kertészet]]” ismeretterjesztő könyv és kertészeti naptár megírása - (amihez [[Szerkesztővita:Pipi69e‎|Pipi69e‎]] szívesen segít) - és ha kialakulna egy TEAM én is szívesen besegítenék stb.</small> : <strong style="color:#800000;">Méhész</strong> <small>A [[Kertészet/Méhes|Méhészeti]] könyv megírására.</small> : <strong style="color:#800000;">Orvos</strong> (természetgyógyász) : <strong style="color:#800000;">'''Patikus'''</strong> (gyógyszerészt) : <strong style="color:#800000;">Kémikus</strong> (vegyészt) : <strong style="color:#800000;">Szakács</strong> (séf) <small>A [[Címlap:Szakácskönyv|Szakácskönyv]] fejlesztésére, karbantartására, felügyeletére és az itteni cikkek tévedéseinek korrigálására, és a Wikikönyvekbe tévedő szerkesztők mentorálása, valamint a vandálok bejegyzéseinek visszaállítása, törlése.</small> : <strong style="color:#800000;">Diaetikus</strong> A [[Szakácskönyv/Diéta|Diétás receptek]] fejlesztésére, karbantartására, felügyeletére és az itteni cikkek tévedéseinek korrigálására, és a Wikikönyvekbe tévedő szerkesztők mentorállása, valamint a vandálok bejegyzéseinek visszaállítása, ---- : <span style="color:#004200;">'''Maximális fizetés: 1 órára = 60 perc''', és egyéb juttatások:</span> <small>Pl.: Szerkesztési segítség a kezdetekben, biztatás, hogy „nagyon jó, amit csinálsz”, majd néhány hónapi munkád után közlik veled, hogy nem tetszik, másként kellett volna, nem értesz hozzá. De akkor már meg vagy fogva, kapod a vitalapi áldásokat, esetleg néhány dicsérő, elismerő szót, vagy a tudomásodra hozzák, hogy kezdő vagy a szakmádban. '''Ez csak megéri - nem?'''</small> ---- Más témákban is találhatók {{lásd|[[:Kategória:Mintalapok|Mintalapok]]|||}} ---- }} <onlyinclude><div class="szakácskönyv" style="float:right;"><inputbox> type=fulltext searchbuttonlabel=Keresés width=20 break=no searchfilter=incategory:Szakácskönyv placeholder=(Írd be a keresett szót...) </inputbox></div></onlyinclude> {{Szk-fejezetek}} {{Szk-sablonjai-trt}} ph94cxc9xzdsek5r28lst3bv7q78ysc 0 52083 545855 531133 2026-05-19T01:21:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás]] lapot a következő névre: [[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás módja]] 531114 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Kandírozás]] {{Fűszer-főcím}} {{Szk-fűszerek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} {{cím2|Kandírozás}} '''1. nap''' :300 ml vízből és 250 g befőzési cukorból oldatot készítünk. Ehhez az előzőleg forralt gyümölcs lecsepegtetett levét is felhasználhatjuk. :A mennyiség kb. 500 g gyümölcs kandírozásához elegendő. Egy oldatban csak egyféle gyümölcsöt kandírozzunk. :A cukoroldatot addig főzzük, amíg hideg állapotában ragadós nem lesz. Ezt úgy tesztelhetjük, ha egy kanál oldatot hideg vízbe mártva lehűtünk, és ha ujjaink között szálat képez, akkor jó. Ezt az oldatot öntsük a lapos tálba fektetett gyümölcsökre. A gyümölcsöket a szirupnak teljesen el kell takarnia. :A tálcát takarjuk le sütőpapírral, nehogy a szirup kiszáradjon. Az egészet hagyjuk így 24 órán keresztül. '''2. nap''' :A gyümölcsöket egy merőkanállal emeljük ki a szirupból, és tegyük a másik tálcára helyezett rácsra. :A lecsepegett szirupot felfoghatjuk, majd cukor hozzáadásával (300 ml-re egészítsük ki, ehhez 60 g cukor szükséges) újra felforraljuk, amíg szálképző nem lesz, majd ezt ugyanúgy a gyümölcsre öntjük. :Az oldatot nem szabad túl sokáig főzni különben a cukor túl sűrű lesz és kikristályosodhat. '''3-7. nap''' :Naponta ismételjük meg a második napon történteket. '''8. nap''' :A felfogott szirupot ezúttal 100 g befőzési cukorral melegítsük fel, adjuk hozzá a gyümölcsöt, és főzzük 3-4 percig. :Ettől a gyümölcsök szép feszesek lesznek. A szirupot a gyümölcsökkel együtt öntsük egy tálkába, takarjuk le papírral és hagyjuk 48 órán át állni. 10. nap :Ismételjük meg a 8. napon leírtakat, de most 4 napig hagyjuk a gyümölcsöket a szirupban állni. '''14. nap''' :Emeljük ki, csepegtessük le, majd meleg helyen vagy a sütőben, 60 °C-on szárítsuk meg. :Közben forgassuk őket a másik oldalukra. Akkor vannak készen, ha már egyik oldaluk sem ragad és szépen csillognak. :Alufóliába vagy zsírpapírba csomagolva, száraz és hűvös helyen hónapokig eltarthatók. '''A termékek felhasználása''' :A kész kandírozott gyümölcs akár zárt üvegekben is eltartható. Rágcsálnivalónak is kitűnő, de munkaigénye, cukortartalma és ára miatt főleg díszítésre, ízesítésre használják. :Használhatjuk süteményekbe (gyümölcskenyér, panettone, [[Szakácskönyv/Sütemények/Torta/Túrótorta|túrótorta]]). Apróra vágva tehetjük krémekbe. Csokoládéba mártva gyorsan különösen fogy. A citrushéjakat előszeretettel használják gyümölcskenyerek adalékának. |} ol0rk5tvlrqwm09yl5cdxtm4jynv6ly 0 52084 545860 531129 2026-05-19T01:29:15Z KeFe 20 545860 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Kandírozás]] {{Fűszer-főcím}} {{Szk-fűszerek}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} {{cím2|Gyors kandírozás}} :A feldarabolt gyümölcsöket 3 napig áztatjuk hideg vízben, hogy elveszítse a keserű ízét (főleg a citrusok). :Én fehérbort is teszek bele az első napon fele-fele arányban (ez elmaradhat), minden nap le kell cserélni a vizet. :A negyedik napon lecsepegtetjük és víz nélkül felrakjuk főni a gyümölcs felének a mennyiségével megegyező kristálycukrot szórunk rá, és jól kiforraljuk (levet fog ereszteni) míg ragacsos lesz. :Ha megvan sütőpapíron csilingelősre szárítjuk. |} kayrtzv0k1zjm50db5rb0p6hzahs8cx 10 72749 545861 415642 2026-05-19T01:43:03Z KeFe 20 545861 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Ehető virágok-trt |cím = Ehető virágok-trt |állapot = collapsed |felül = (A teljesség igénye nélkül… (65 elem)) |csopor1 = |lista1 = [[Mit-mihez/A/Almafavirág|Almafavirág]] &middot; [[Mit-mihez/A/Amaránt|Amaránt]] &middot; [[Mit-mihez/A/Angyalgyökér|Angyalgyökér]] &middot; [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Articsóka|Articsóka]] &middot; [[Mit-mihez/A/Árvácska|Árvácska]] &middot; [[Mit-mihez/B/Boglárka|Boglárka]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bársonyvirág|Büdöske]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bazsalikom|Bazsalikom]] &middot; [[Mit-mihez/B/Begónia|Begónia]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bíborkasvirág|Bíborkasvirág]] &middot; [[Mit-mihez/B/Borágó|Borágó]] &middot; [[Mit-mihez/B/Borsikafű|Borsikafű]] &middot; [[Mit-mihez/C/Cickafark|Cickafark]] &middot; [[Mit-mihez/C/Citromillatú muskátli|Citromillatú muskátli]]&middot; [[Mit-mihez/D/Dália|Dália]] &middot; [[Mit-mihez/E/Édeskömény|Édeskömény]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fehér akác|Fehér akác]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fekete bodza|Fekete bodza]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fokhagyma|Fokhagyma]] &middot; [[Mit-mihez/G/Gyümölcsfa virágok|Gyümölcsfa virágok]] &middot; [[Mit-mihez/H/Hagyma|Hagyma]]&middot; [[Mit-mihez/H/Hamvas szeder|Hamvas szeder]]&middot; [[Mit-mihez/H/Hársfa|Hársfa]] &middot; [[Mit-mihez/H/Havasi estike|Havasi estike]] &middot; [[Mit-mihez/H/Hibiszkusz|Hibiszkusz]] &middot; [[Mit-mihez/I/Ibolya|Ibolya]] &middot; [[Mit-mihez/J/Jázmin|Jázmin]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kakukkfű virága|Kakukkfű virága]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kamilla|Kamilla]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kankalin|Kankalin]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kaporvirág|Kaporvirág]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kapribogyó|Kapribogyó]] &middot; [[Mit-mihez/K/Katáng|Katáng]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] &middot; [[Mit-mihez/K/Koriander|Koriander]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kökény|Kökény]] &middot; [[Mit-mihez/K/Körömvirág|Körömvirág]] &middot; [[Mit-mihez/K/Krizantém|Krizantém]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lángvirág|Lángvirág]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lestyán|Lestyán]] &middot; [[Mit-mihez/L/Levendula|Levendula]] &middot; [[Mit-mihez/L/Liliom|Liliom]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lóhere|Lóhere]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lonc|Lonc]] &middot; [[Mit-mihez/M/Majoránna|Majoránna]] &middot; [[Mit-mihez/M/Mályva|Mályva]] &middot; [[Mit-mihez/M/Menta|Menta]] &middot; [[Mit-mihez/N/Napraforgó|Napraforgó]] &middot; [[Mit-mihez/O/Orgona|Orgona]] &middot; [[Mit-mihez/P/Pitypang|Pitypang]] &middot; [[Mit-mihez/R/Rozmaring|Rozmaring]] &middot; [[Mit-mihez/R/Rózsák|Rózsák]] &middot; [[Mit-mihez/S/Salátaboglárka|Salátaboglárka]] &middot; [[Mit-mihez/S/Sarkantyúvirág|Sarkantyúvirág]] &middot; [[Mit-mihez/S/Sásliliom|Sásliliom]] &middot; [[Mit-mihez/S/Snidling|Snidling]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szagos müge|Szagos müge]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szárított virágszirmok|Szárított virágszirmok]] &middot;[[Mit-mihez/Sz/Szegfű|Szegfű]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szurokfű|Szurokfű]] &middot; [[Mit-mihez/T/Tök|Tök]] &middot; [[Mit-mihez/T/Tulipán|Tulipán]] &middot; [[Mit-mihez/V/Vadárvácska|Vadárvácska]] &middot; [[Mit-mihez/Zs/Zsálya|Zsálya]] |lent = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 4tcx3h1iggzu96b87cgk9iol86nq8sc 545862 545861 2026-05-19T01:45:46Z KeFe 20 545862 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Ehető virágok-trt |cím = Ehető virágok-trt |állapot = collapsed |felül = (A teljesség igénye nélkül… (65 elem)) |csopor1 = |lista1 = [[Mit-mihez/A/Almafavirág|Almafavirág]] &middot; [[Mit-mihez/A/Amaránt|Amaránt]] &middot; [[Mit-mihez/A/Angyalgyökér|Angyalgyökér]] &middot; [[Mit-mihez/A/Articsóka|Articsóka]] &middot; [[Mit-mihez/A/Árvácska|Árvácska]] &middot; [[Mit-mihez/B/Boglárka|Boglárka]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bársonyvirág|Büdöske]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bazsalikom|Bazsalikom]] &middot; [[Mit-mihez/B/Begónia|Begónia]] &middot; [[Mit-mihez/B/Bíborkasvirág|Bíborkasvirág]] &middot; [[Mit-mihez/B/Borágó|Borágó]] &middot; [[Mit-mihez/B/Borsikafű|Borsikafű]] &middot; [[Mit-mihez/C/Cickafark|Cickafark]] &middot; [[Mit-mihez/C/Citromillatú muskátli|Citromillatú muskátli]]&middot; [[Mit-mihez/D/Dália|Dália]] &middot; [[Mit-mihez/E/Édeskömény|Édeskömény]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fehér akác|Fehér akác]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fekete bodza|Fekete bodza]] &middot; [[Mit-mihez/F/Fokhagyma|Fokhagyma]] &middot; [[Mit-mihez/G/Gyümölcsfa virágok|Gyümölcsfa virágok]] &middot; [[Mit-mihez/H/Hagyma|Hagyma]]&middot; [[Mit-mihez/H/Hamvas szeder|Hamvas szeder]]&middot; [[Mit-mihez/H/Hársfa|Hársfa]] &middot; [[Mit-mihez/H/Havasi estike|Havasi estike]] &middot; [[Mit-mihez/H/Hibiszkusz|Hibiszkusz]] &middot; [[Mit-mihez/I/Ibolya|Ibolya]] &middot; [[Mit-mihez/J/Jázmin|Jázmin]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kakukkfű virága|Kakukkfű virága]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kamilla|Kamilla]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kankalin|Kankalin]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kaporvirág|Kaporvirág]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kapribogyó|Kapribogyó]] &middot; [[Mit-mihez/K/Katáng|Katáng]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kerti sarkantyúka|Kerti sarkantyúka]] &middot; [[Mit-mihez/K/Koriander|Koriander]] &middot; [[Mit-mihez/K/Kökény|Kökény]] &middot; [[Mit-mihez/K/Körömvirág|Körömvirág]] &middot; [[Mit-mihez/K/Krizantém|Krizantém]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lángvirág|Lángvirág]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lestyán|Lestyán]] &middot; [[Mit-mihez/L/Levendula|Levendula]] &middot; [[Mit-mihez/L/Liliom|Liliom]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lóhere|Lóhere]] &middot; [[Mit-mihez/L/Lonc|Lonc]] &middot; [[Mit-mihez/M/Majoránna|Majoránna]] &middot; [[Mit-mihez/M/Mályva|Mályva]] &middot; [[Mit-mihez/M/Menta|Menta]] &middot; [[Mit-mihez/N/Napraforgó|Napraforgó]] &middot; [[Mit-mihez/O/Orgona|Orgona]] &middot; [[Mit-mihez/P/Pitypang|Pitypang]] &middot; [[Mit-mihez/R/Rozmaring|Rozmaring]] &middot; [[Mit-mihez/R/Rózsák|Rózsák]] &middot; [[Mit-mihez/S/Salátaboglárka|Salátaboglárka]] &middot; [[Mit-mihez/S/Sarkantyúvirág|Sarkantyúvirág]] &middot; [[Mit-mihez/S/Sásliliom|Sásliliom]] &middot; [[Mit-mihez/S/Snidling|Snidling]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szagos müge|Szagos müge]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szárított virágszirmok|Szárított virágszirmok]] &middot;[[Mit-mihez/Sz/Szegfű|Szegfű]] &middot; [[Mit-mihez/Sz/Szurokfű|Szurokfű]] &middot; [[Mit-mihez/T/Tök|Tök]] &middot; [[Mit-mihez/T/Tulipán|Tulipán]] &middot; [[Mit-mihez/V/Vadárvácska|Vadárvácska]] &middot; [[Mit-mihez/Zs/Zsálya|Zsálya]] |lent = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> bq1gd1gembkd5t63wjfxfllpakmu3a4 10 88143 545504 537418 2026-05-18T15:38:22Z KeFe 20 545504 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Tartalomjegyzék sablonok listája |cím = Tartalomjegyzék sablonok listája |állapot = collapsed |listaosztály = hlist |felül = <span style="color:#004080;"><nowiki>A sablon elérhetősége</nowiki></span> » <span style="color:#005500;"><nowiki>Beillesztése</nowiki></span> * Megjegyzés |csoport1 = trt |lista1 = #{{gomb1|[[Sablon:Állatok sablonjai|Állatok sablonjai]]}}» <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Állatok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Állatok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Allergén növények-trt|Allergén növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Allergén növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Allergén növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Baktériumos betegségek-trt|Baktériumos betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Baktériumos betegségek-trt}}</nowiki></span>* A "Baktériumos betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Boglárkafélék-trt|Boglárkafélék-trt]]}}<nowiki>{{Boglárkafélék-trt}}</nowiki></span> * A "Boglárkafélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Borászati segédanyagok|Borászati segédanyagok]]}}<nowiki>{{Borászati segédanyagok}}</nowiki></span> * A "Borászati segédanyagok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Dísznövények-trt|Dísznövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Dísznövények-trt}}</nowiki></span> * A "Dísznövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető gombák-trt|Ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető növények-trt|Ehető növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető növények-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető virágok-trt|Ehető virágok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető virágok-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető virágok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Élvezeti növények-trt|Élvezeti növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{}}</nowiki></span> * Az "Élvezeti növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető zsírok és zsírosolajok-trt|Ehető zsírok és zsírosolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető zsírok és zsírosolajok-trt}}</nowiki></span> *Az "Ehető zsírok és olajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fehérmolyok-trt|Fehérmolyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fehérmolyok-trt}}</nowiki></span> * A "Fehérmolyok" vagy "ezüstmolyok" szekció tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fák-trt|Fák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fák-trt}}</nowiki></span> * A "Fák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Farontó lepkék-trt|Farontó lepkék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Farontó lepkék-trt}}</nowiki></span> * A "Farontó lepkék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fenyőfélék-trt|Fenyőfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fenyőfélék-trt}}</nowiki></span> * A "Fenyőfélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Festőnövények-trt|Festőnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festőnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Festőnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Festő növények-trt|Festő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festő növények-trt}}</nowiki></span> * A "Festőnövények" színező képessé<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fitoftora-trt|Fitoftora-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoftora-trt}}</nowiki></span> * A "Fitoftora" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fitoplazmás betegségek-trt|Fitoplazmás betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoplazmás betegségek-trt}}</nowiki></span> * A "Fitoplazmás betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerek-trt|Fűszerek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerek-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerkeverékek-trt|Fűszerkeverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerkeverékek-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerkeverékek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerolajok-trt|Fűszerolajok-trt}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerolajok-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerolajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gabonák-trt|Gabonák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gabonák-trt}}</nowiki></span> * A "Gabonák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gombabetegségek-trt|Gombabetegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gombabetegségek-trt}}</nowiki></span> * A "Gombabetegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógyhatás-trt|Gyógyhatás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyhatás-trt}}</nowiki></span> * A "Növények gyógyhatása" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógyfürdők-trt|Gyógyfürdők-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyfürdők-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógyfürdők" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógygombák-trt|Gyógygombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógygombák-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógygombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógynövények-trt|Gyógynövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógynövények-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógynövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyomnövények-trt|Gyomnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyomnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Gyomnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógytea keverékek-trt|Gyógytea keverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógytea keverékek-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógytea-keverékek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyümölcsök-trt|Gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A "Gyümölcsök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Haszonnövények-trt|Haszonnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Haszonnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Haszonnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Hiperakkumulátor növények-trt|Hiperakkumulátor növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Hiperakkumulátor növények-trt}}</nowiki></span> * A "Hiperakkumulátor növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Illóolajok-trt|Illóolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Illóolajok-trt}}</nowiki></span> * A "Illóolajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Inváziós fajok-trt|Inváziós fajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Inváziós fajok-trt}}</nowiki></span> * Az "Inváziós fajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ipari növények-trt|Ipari növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ipari növények-trt}}</nowiki></span> * Az "Ipari növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kártevők-trt|Kártevők-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevők-trt}}</nowiki></span> * Az "Kártevők" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kártevőriasztók-trt|Kártevőriasztók-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevőriasztók-trt}}</nowiki></span> * A "Kártevőriasztók" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kétéltűek-trt|Kétéltűek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kétéltűek-trt}}</nowiki></span> * A "Kétéltűek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Konyhatechnikai eljárások|Konyhatechnikai eljárások]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Konyhatechnikai eljárások}}</nowiki></span> * A "Konyhatechnikai eljárások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Konyhatechnikai eszközök|Konyhatechnikai eszközök]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Konyhatechnikai eszközök}}</nowiki></span> * A "Konyhatechnikai eszközök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kulináris-trt|Kulináris-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kulináris-trt}}</nowiki></span> * A "Kulináris szótár" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Légtisztító növények-trt|Légtisztító növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Légtisztító növények-trt</nowiki></span> * A "Légtisztító növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Magcsírák-trt|Magcsírák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Magcsírák-trt}}</nowiki></span> * A "Magcsírák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mártás-trt|Mártás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mártás-trt</nowiki></span> * A "Mártások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mérgező gombák-trt|Mérgező gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező gombák-trt}}</nowiki></span> * A "Mérgező gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mérgező növények-trt|Mérgező növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező növények-trt}}</nowiki></span> * A "Mérgező növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mézelő növények-trt|Mézelő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mézelő növények-trt}}</nowiki></span>* A "Mézelő növények" tartalomjegyzéke<br /></span> #{{gomb1|[[Sablon:Mit-Mihez használjunk|Mit-Mihez használjunk]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-Mihez használjunk}}</nowiki></span>* A "Mit-Mihez használjunk" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mit-mihez-trt|Mit-mihez-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-mihez-trt}}</nowiki></span> * A "Mit-Mihez használjunk" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Natúr gyógyteák-trt|Natúr gyógyteák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Natúr gyógyteák-trt}}</nowiki></span> * A "Natúr gyógyteák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Nem ehető gombák-trt|Nem ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A "Nem ehető gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Nem fertőző-trt|Nem fertőző-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem fertőző-trt}}</nowiki></span> * A "Nem fertőző betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növénynemzetségek-trt|Sablon:Növénynemzetségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növénynemzetségek-trt}}</nowiki></span> * A "Növénynemzetségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növényosztályok-trt|Növényosztályok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényosztályok-trt}}</nowiki></span> * A "Növényosztályok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon: Növénytörzsek-trt| Növénytörzsek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{ Növénytörzsek-trt}}</nowiki></span> * A " Növénytörzsek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növényrendek-trt|Növényrendek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényrendek-trt}}</nowiki></span> * A "Növényrendek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növénycsaládok-trt|Növénycsaládok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényalcsaládok-trt}}</nowiki></span> * A "Növénycsaládok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Pakolások-trt|Pakolások-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pakolások-trt}}</nowiki></span> * A "Pakolások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Parazita növények-trt|Parazita növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Parazita növények-trt}}</nowiki></span> * A "Parazita növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Peronoszpóra-trt|Peronoszpóra-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Peronoszpóra-trt}}</nowiki></span> * A "Peronoszpórafélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Pszichoaktív növények-trt|Pszichoaktív növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pszichoaktív növények-trt}}</nowiki></span> * A "Pszichoaktív növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Sarlósmolyok-trt|Sarlósmolyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Sarlósmolyok-trt}}</nowiki></span> * A "Sarlósmolyok molyok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Sátoraknás molyok-trt|Sátoraknás molyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Sátoraknás molyok-trt}}</nowiki></span> * A "Sátoraknás molyok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Szk-régi-trt|Szk-régi-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-régi-trt}}</nowiki></span> * A "Szk-régi" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Szk-techn-trt|Szk-techn-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-techn-trt}}</nowiki></span> * A "Szk-techn" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tanács-trt|Tanács-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanács-trt}}</nowiki></span> * A "Tanács" tartalomjegyzéke {{T}}<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tanácsok-trt|Tanácsok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanácsok-trt}}</nowiki></span> * A "Tanácsok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Termesztett gyümölcsök-trt|Termesztett gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Termesztett gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A "Termesztett gyümölcsök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tévedések-trt|Tévedések-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tévedések-trt}}</nowiki></span> * A "Tévedések" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tinktúrák-trt|Tinktúrák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tinktúrák-trt}}</nowiki></span> * A "Tinktúrák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Védett növények-trt|Védett növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett növények-trt}}</nowiki></span> * A "Védett növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Vírusbetegség-trt|Vírusbetegség-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vírusbetegség-trt}}</nowiki></span> * A "Vírusbetegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Vizinövények-trt|Vizinövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vizinövények-trt}}</nowiki></span> * A "Vizinövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Zöldségfélék-trt|Zöldségfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Zöldségfélék-trt}}</nowiki></span> * A "Zöldségfélék" tartalomjegyzéke<br /> |alul = Lásd még a [[Sablon:Kertészet sablonjainak listája|Kertészet sablonjainak listája]] }}<noinclude>{{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> ksbz4ert51nolyolkt25f6avgwpbyy1 545505 545504 2026-05-18T15:40:35Z KeFe 20 545505 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Tartalomjegyzék sablonok listája |cím = Tartalomjegyzék sablonok listája |állapot = collapsed |listaosztály = hlist |felül = <span style="color:#004080;"><nowiki>A sablon elérhetősége</nowiki></span> » <span style="color:#005500;"><nowiki>Beillesztése</nowiki></span> * Megjegyzés |csoport1 = trt |lista1 = #{{gomb1|[[Sablon:Állatok sablonjai|Állatok sablonjai]]}}» <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Állatok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Állatok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Allergén növények-trt|Allergén növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Allergén növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Allergén növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Baktériumos betegségek-trt|Baktériumos betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Baktériumos betegségek-trt}}</nowiki></span>* A "Baktériumos betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Boglárkafélék-trt|Boglárkafélék-trt]]}}<nowiki>{{Boglárkafélék-trt}}</nowiki></span> * A "Boglárkafélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Borászati segédanyagok|Borászati segédanyagok]]}}<nowiki>{{Borászati segédanyagok}}</nowiki></span> * A "Borászati segédanyagok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Dísznövények-trt|Dísznövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Dísznövények-trt}}</nowiki></span> * A "Dísznövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető gombák-trt|Ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető növények-trt|Ehető növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető növények-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető virágok-trt|Ehető virágok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető virágok-trt}}</nowiki></span> * Az "Ehető virágok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Élvezeti növények-trt|Élvezeti növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{}}</nowiki></span> * Az "Élvezeti növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ehető zsírok és zsírosolajok-trt|Ehető zsírok és zsírosolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető zsírok és zsírosolajok-trt}}</nowiki></span> *Az "Ehető zsírok és olajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fehérmolyok-trt|Fehérmolyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fehérmolyok-trt}}</nowiki></span> * A "Fehérmolyok" vagy "ezüstmolyok" szekció tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fák-trt|Fák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fák-trt}}</nowiki></span> * A "Fák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Farontó lepkék-trt|Farontó lepkék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Farontó lepkék-trt}}</nowiki></span> * A "Farontó lepkék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fenyőfélék-trt|Fenyőfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fenyőfélék-trt}}</nowiki></span> * A "Fenyőfélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Festőnövények-trt|Festőnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festőnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Festőnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Festő növények-trt|Festő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festő növények-trt}}</nowiki></span> * A "Festőnövények" színező képessé<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fitoftora-trt|Fitoftora-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoftora-trt}}</nowiki></span> * A "Fitoftora" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fitoplazmás betegségek-trt|Fitoplazmás betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoplazmás betegségek-trt}}</nowiki></span> * A "Fitoplazmás betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerek-trt|Fűszerek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerek-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerkeverékek-trt|Fűszerkeverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerkeverékek-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerkeverékek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Fűszerolajok-trt|Fűszerolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerolajok-trt}}</nowiki></span> * A "Fűszerolajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gabonák-trt|Gabonák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gabonák-trt}}</nowiki></span> * A "Gabonák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gombabetegségek-trt|Gombabetegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gombabetegségek-trt}}</nowiki></span> * A "Gombabetegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógyhatás-trt|Gyógyhatás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyhatás-trt}}</nowiki></span> * A "Növények gyógyhatása" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógyfürdők-trt|Gyógyfürdők-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyfürdők-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógyfürdők" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógygombák-trt|Gyógygombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógygombák-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógygombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógynövények-trt|Gyógynövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógynövények-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógynövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyomnövények-trt|Gyomnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyomnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Gyomnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyógytea keverékek-trt|Gyógytea keverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógytea keverékek-trt}}</nowiki></span> * A "Gyógytea-keverékek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Gyümölcsök-trt|Gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A "Gyümölcsök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Haszonnövények-trt|Haszonnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Haszonnövények-trt}}</nowiki></span> * A "Haszonnövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Hiperakkumulátor növények-trt|Hiperakkumulátor növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Hiperakkumulátor növények-trt}}</nowiki></span> * A "Hiperakkumulátor növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Illóolajok-trt|Illóolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Illóolajok-trt}}</nowiki></span> * A "Illóolajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Inváziós fajok-trt|Inváziós fajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Inváziós fajok-trt}}</nowiki></span> * Az "Inváziós fajok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Ipari növények-trt|Ipari növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ipari növények-trt}}</nowiki></span> * Az "Ipari növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kártevők-trt|Kártevők-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevők-trt}}</nowiki></span> * Az "Kártevők" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kártevőriasztók-trt|Kártevőriasztók-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevőriasztók-trt}}</nowiki></span> * A "Kártevőriasztók" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kétéltűek-trt|Kétéltűek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kétéltűek-trt}}</nowiki></span> * A "Kétéltűek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Konyhatechnikai eljárások|Konyhatechnikai eljárások]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Konyhatechnikai eljárások}}</nowiki></span> * A "Konyhatechnikai eljárások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Konyhatechnikai eszközök|Konyhatechnikai eszközök]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Konyhatechnikai eszközök}}</nowiki></span> * A "Konyhatechnikai eszközök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Kulináris-trt|Kulináris-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kulináris-trt}}</nowiki></span> * A "Kulináris szótár" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Légtisztító növények-trt|Légtisztító növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Légtisztító növények-trt</nowiki></span> * A "Légtisztító növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Magcsírák-trt|Magcsírák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Magcsírák-trt}}</nowiki></span> * A "Magcsírák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mártás-trt|Mártás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mártás-trt</nowiki></span> * A "Mártások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mérgező gombák-trt|Mérgező gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező gombák-trt}}</nowiki></span> * A "Mérgező gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mérgező növények-trt|Mérgező növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező növények-trt}}</nowiki></span> * A "Mérgező növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mézelő növények-trt|Mézelő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mézelő növények-trt}}</nowiki></span>* A "Mézelő növények" tartalomjegyzéke<br /></span> #{{gomb1|[[Sablon:Mit-Mihez használjunk|Mit-Mihez használjunk]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-Mihez használjunk}}</nowiki></span>* A "Mit-Mihez használjunk" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Mit-mihez-trt|Mit-mihez-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-mihez-trt}}</nowiki></span> * A "Mit-Mihez használjunk" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Natúr gyógyteák-trt|Natúr gyógyteák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Natúr gyógyteák-trt}}</nowiki></span> * A "Natúr gyógyteák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Nem ehető gombák-trt|Nem ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A "Nem ehető gombák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Nem fertőző-trt|Nem fertőző-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem fertőző-trt}}</nowiki></span> * A "Nem fertőző betegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növénynemzetségek-trt|Sablon:Növénynemzetségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növénynemzetségek-trt}}</nowiki></span> * A "Növénynemzetségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növényosztályok-trt|Növényosztályok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényosztályok-trt}}</nowiki></span> * A "Növényosztályok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon: Növénytörzsek-trt| Növénytörzsek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{ Növénytörzsek-trt}}</nowiki></span> * A " Növénytörzsek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növényrendek-trt|Növényrendek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényrendek-trt}}</nowiki></span> * A "Növényrendek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Növénycsaládok-trt|Növénycsaládok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Növényalcsaládok-trt}}</nowiki></span> * A "Növénycsaládok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Pakolások-trt|Pakolások-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pakolások-trt}}</nowiki></span> * A "Pakolások" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Parazita növények-trt|Parazita növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Parazita növények-trt}}</nowiki></span> * A "Parazita növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Peronoszpóra-trt|Peronoszpóra-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Peronoszpóra-trt}}</nowiki></span> * A "Peronoszpórafélék" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Pszichoaktív növények-trt|Pszichoaktív növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pszichoaktív növények-trt}}</nowiki></span> * A "Pszichoaktív növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Sarlósmolyok-trt|Sarlósmolyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Sarlósmolyok-trt}}</nowiki></span> * A "Sarlósmolyok molyok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Sátoraknás molyok-trt|Sátoraknás molyok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Sátoraknás molyok-trt}}</nowiki></span> * A "Sátoraknás molyok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Szk-régi-trt|Szk-régi-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-régi-trt}}</nowiki></span> * A "Szk-régi" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Szk-techn-trt|Szk-techn-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-techn-trt}}</nowiki></span> * A "Szk-techn" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tanács-trt|Tanács-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanács-trt}}</nowiki></span> * A "Tanács" tartalomjegyzéke {{T}}<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tanácsok-trt|Tanácsok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanácsok-trt}}</nowiki></span> * A "Tanácsok" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Termesztett gyümölcsök-trt|Termesztett gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Termesztett gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A "Termesztett gyümölcsök" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tévedések-trt|Tévedések-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tévedések-trt}}</nowiki></span> * A "Tévedések" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Tinktúrák-trt|Tinktúrák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tinktúrák-trt}}</nowiki></span> * A "Tinktúrák" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Védett növények-trt|Védett növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett növények-trt}}</nowiki></span> * A "Védett növények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Vírusbetegség-trt|Vírusbetegség-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vírusbetegség-trt}}</nowiki></span> * A "Vírusbetegségek" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Vizinövények-trt|Vizinövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vizinövények-trt}}</nowiki></span> * A "Vizinövények" tartalomjegyzéke<br /> #{{gomb1|[[Sablon:Zöldségfélék-trt|Zöldségfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Zöldségfélék-trt}}</nowiki></span> * A "Zöldségfélék" tartalomjegyzéke<br /> |alul = Lásd még a [[Sablon:Kertészet sablonjainak listája|Kertészet sablonjainak listája]] }}<noinclude>{{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> l3jh5l76abqdzx9foq87vkw6yglmriz 0 123915 545847 501712 2026-05-18T23:25:52Z KeFe 20 545847 wikitext text/x-wiki {{cím2|Vaníliás vadlábszár petrezselymes újburgonyával}} A lecsumázott vadlábszárat kitoklászoljuk. A felfőzött vanília rudakat blansírozva tejbe-dara állagúra főzzük. Enyhén sózva, ízlés szerint. A tojásokban található apróbb gömböcöket szegregáljuk az azt körülvevő, nyákos, átlátszó folyadékszerű létől. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, majd fél óra utána kikapcsoljuk. További negyed óra elteltével a tejbedara állagra jutott vaníliarudakat ráreszeljük a lecsumázott vadlábszárra, ha túl érdes, akkor darálhatjuk is. Egy alig használt konyharuhát megfőzünk disznózsírban, amibe utána behelyezzük a vadlábszárat, amire ráöntjük a kezdetekkor szeparált gömböcöket, amik azelőtt a tojás burkán belül helyezkedtek el, szuszpenzióban a fent említett nyákos anyagban, a sötétben, bent a héj alatt. Majd a nyákos másik anyagot is ráfolyatjuk a szárra. Ízlés szerint tehetünk mellé pár gombóc szabadon választott ízesítésű fagyit, vagy szurokfűhabbal díszített sörbet. Petrezselymes új-pityóka, római köményes szalvétagombóc rakható még a lábszár mellé. A kész kupacot, labdacsba tekerjük, majd az újfent felmelegített sütőben egy jénai tálban forralt víz fölött egy mini-bográcsállványon, első menetben 3 és fél óráig 110 fokon pároljuk, majd 3 óra szünet elteltével a félig kiszáradt lábszárat a tökéletességig sütjük 45 perc alatt 180 fokon, vagy a 6-os fokozaton. A készre sült elegyet a már kezelhetőre hűlt konyharuhából a tányérokba adagoljuk, ízlés szerint kompóttal, további fagylalt gombócokkal tálalhatjuk. A különleges palettával bíró emberek, egy csepp málnás balzsamecet redukcióval bolondíthatják tovább ezt a méltán híres, történelmi fogást. {{cím2|{{gomb2|[[Szerkesztő:176.63.165.153]] - 2025-01-22}}}} e7d752b420wneejblponkfvh7nl84dy 0 123916 545848 513174 2026-05-18T23:28:18Z KeFe 20 545848 wikitext text/x-wiki <center><big>{{betű-háttér|Ezen a lapon a vicces, vagy komolytalan írásokat tároljuk - törlés helyett.|#000080|#F2F091}}<big><center> {{lásd|[[Szakácskönyv/Humor|Humor|-|-|-]]}} ---- #[[Saját recept/Tücsök és bogár/Vadhúsok/Vaníliás vadlábszár petrezselymes újburgonyával]] qqzyewzd0r2cnchkj6lwge1x6069aic 545849 545848 2026-05-18T23:30:02Z KeFe 20 545849 wikitext text/x-wiki <center><big>{{betű-háttér|Ezen a lapon a vicces, vagy komolytalan írásokat tároljuk - törlés helyett.|#000080|#F2F091}}<big><center> {{lásd|[[Szakácskönyv/Humor|Humor]]| | | }} ---- #[[Saját recept/Tücsök és bogár/Vadhúsok/Vaníliás vadlábszár petrezselymes újburgonyával]] gjxgjgx4yp7hz2dxpztmnykx0qvwody 4 125695 545516 543909 2026-05-18T20:21:38Z MediaWiki message delivery 5551 /* Tech News: 2026-21 */ (új szakasz) 545516 wikitext text/x-wiki {{Vitalap link3}} {{Tech-fej}} A '''Technikai Hírek 2025.június 1-én indul''', az előzményeket a [[Wikikönyvek:Társalgó|Társalgóban]] és a [[Wikikönyvek:Társalgó/Archívum| archívumában]] lehet elolvasni. ---- <!-- A kérdésed mindig legalulra írd. NE írj ezen vonal fölé. Köszönjük! --> ---- {{TOC right}} == Új grafikon megjelenítési bővítmény lesz aktiválva 2025 májustól! == ''(Apologies for posting in English)'' Hi all! We have good news to share regarding the ongoing problem with graphs and charts affecting all wikis that use them. As you probably know, the [[:mw:Special:MyLanguage/Extension:Graph|old Graph extension]] was disabled in 2023 [[listarchive:list/wikitech-l@lists.wikimedia.org/thread/EWL4AGBEZEDMNNFTM4FRD4MHOU3CVESO/|due to security reasons]]. We’ve worked in these two years to find a solution that could replace the old extension, and provide a safer and better solution to users who wanted to showcase graphs and charts in their articles. We therefore developed the [[:mw:Special:MyLanguage/Extension:Chart|Charts extension]], which will be replacing the old Graph extension and potentially also the [[:mw:Extension:EasyTimeline|EasyTimeline extension]]. After successfully deploying the extension on Italian, Swedish, and Hebrew Wikipedia, as well as on MediaWiki.org, as part of a pilot phase, we are now happy to announce that we are moving forward with the next phase of deployment, which will also include your wiki. The deployment will happen in batches, and will start from '''May 6'''. Please, consult [[:mw:Special:MyLanguage/Extension:Chart/Project#Deployment Timeline|our page on MediaWiki.org]] to discover when the new Charts extension will be deployed on your wiki. You can also [[:mw:Special:MyLanguage/Extension:Chart|consult the documentation]] about the extension on MediaWiki.org. If you have questions, need clarifications, or just want to express your opinion about it, please refer to the [[:mw:Special:MyLanguage/Extension_talk:Chart/Project|project’s talk page on Mediawiki.org]], or ping me directly under this thread. If you encounter issues using Charts once it gets enabled on your wiki, please report it on the [[:mw:Extension_talk:Chart/Project|talk page]] or at [[phab:tag/charts|Phabricator]]. <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#D8F1F1;-moz-border-radius:15px;"> {{hu}} Mint valószínűleg tudják, a régi Graph bővítményt biztonsági okokból 2023-ban letiltották. Az elmúlt két évben azon dolgoztunk, hogy olyan megoldást találjunk, amely lecserélheti a régi bővítményt, és biztonságosabb és jobb megoldást kínál azoknak a felhasználóknak, akik grafikonokat és diagramokat szeretnének megjeleníteni a cikkeikben. Ezért fejlesztettük ki a Charts bővítményt, amely a régi Graph bővítményt, és potenciálisan az EasyTimeline bővítményt is felváltja. Miután sikeresen telepítettük a bővítményt az olasz, svéd és héber Wikipédián, valamint a MediaWiki.org-on egy kísérleti fázis részeként, most örömmel jelentjük be, hogy továbblépünk a telepítés következő fázisára, amely a wikit is magában foglalja. A telepítés csomagokban fog történni, és május 6-án kezdődik. Kérjük, tekintse meg a MediaWiki.org oldalunkat, hogy megtudja, mikor kerül telepítésre az új Charts bővítmény a wikin. A MediaWiki.org oldalon található dokumentációt is megtekintheti a bővítményről. Ha kérdése van, tisztázásra van szüksége, vagy csak szeretné elmondani a véleményét, kérjük, tekintse meg a projekt vitalapját a Mediawiki.org oldalon, vagy pingeljen meg közvetlenül ebben a témában. Ha problémákba ütközik a Charts használata során, miután engedélyezték a wikin, kérjük, jelentse azt a vitalapon vagy a Phabricatoron. </div> Thank you in advance! -- [[User:Sannita (WMF)|User:Sannita (WMF)]] ([[User talk:Sannita (WMF)|talk]]) 2025. május 6., 17:08 (CEST) <!-- Az üzenetet User:Sannita (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=User:Sannita_(WMF)/Mass_sending_test&oldid=28663781 helyen található lista használatával --> == Wikidata Item and Property labels soon displayed in Wiki Watchlist/Recent Changes == ''(Apologies for posting in English, you can help by translating into your language)'' Hello everyone, the [[m:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Clearer_Wikidata_Edit_Summaries/Resolve_Labels|Wikidata For Wikimedia Projects]] team is excited to announce an upcoming change in how Wikidata edit changelogs are displayed in your [[Special:Watchlist|Watchlists]] and [[Special:RecentChanges|Recent Changes]] lists. If an edit is made on Wikidata that affects a page in another Wikimedia Project, the changelog will contain some information about the nature of the edit. This can include a QID (or Q-number), a PID (or P-number) and a value (which can be text, numbers, dates, or also QID or PID’s). Confused by these terms? See the [[d:Special:MyLanguage/Wikidata:Glossary|Wikidata:Glossary]] for further explanations. The upcoming change is scheduled for '''17.07.2025''', between '''1300 - 1500 UTC'''. The change will display the label (item name) alongside any QID or PIDs, as seen in the image below: [[File:Apr10 edit summary on Wikidata.png|An edit sum entry on Wikidata, labels display alongside their P- and Q-no.'s]] These changes will only be visible if you have Wikidata edits enabled in your User Preferences for Watchlists and Recent Changes, or have the active filter ‘Wikidata edits’ checkbox toggled on, directly on the Watchlist and Recent Changes pages. Your bot and gadget may be affected! There are thousands of bots, gadgets and user-scripts and whilst we have researched potential effects to many of them, we cannot guarantee there won’t be some that are broken or affected by this change. Further information and context about this change, including how your bot may be affected can be found on this [[m:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Clearer_Wikidata_Edit_Summaries/Resolve_Labels|project task page]]. We welcome your questions and feedback, please write to us on this dedicated [[m:Talk:Wikidata_For_Wikimedia_Projects/Clearer_Wikidata_Edit_Summaries/Resolve_Labels|Talk page]]. Thank you, - [[m:User:Danny_Benjafield_(WMDE)|Danny Benjafield (WMDE)]] on behalf of the Wikidata For Wikimedia Projects Team. [[Szerkesztő:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]] ([[Szerkesztővita:MediaWiki message delivery|vita]]) 2025. július 14., 14:46 (CEST) <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#D8F1F1;-moz-border-radius:15px;"> {{hu}} == A Wikidata elem- és tulajdonságcímkéi hamarosan megjelennek a Wiki figyelőlistáján/legutóbbi változtatásai között. == Üdvözlök mindenkit! A Wikidata For Wikimedia Projects csapata örömmel jelenti be a Wikidata szerkesztési változásnaplóinak megjelenését a Figyelőlisták és a Legutóbbi változtatások listákban. Ha a Wikidatán olyan szerkesztést végeznek, amely egy másik Wikimedia Projekt oldalát érinti, a változásnapló információkat tartalmaz a szerkesztés jellegéről. Ez tartalmazhat egy QID-t (vagy Q-számot), egy PID-t (vagy P-számot) és egy értéket (ami lehet szöveg, szám, dátum, vagy akár QID vagy PID). Összezavarodtál ezekben a kifejezésekben? További magyarázatokért lásd a Wikidata:Szószedetet. A változás 2025.07.17-én, UTC szerint 13:00 és 15:00 óra között jelenik meg. A változás a címkét (elem nevét) jeleníti meg a QID vagy PID mellett, ahogy az az fentebbi képen is látható: Ezek a változtatások csak akkor lesznek láthatók, ha engedélyezted a Wikidata szerkesztéseit a Felhasználói beállításokban a Figyelőlisták és a Legutóbbi változtatások beállításoknál, vagy be van kapcsolva az aktív szűrő „Wikidata szerkesztések” jelölőnégyzet közvetlenül a Figyelőlista és a Legutóbbi változtatások oldalakon. A botodat és a kütyüt is érintheti a változás! Több ezer bot, kütyü és felhasználói szkript létezik, és bár kutattuk a lehetséges hatásokat közülük sokra, nem tudjuk garantálni, hogy nem lesznek olyanok, amelyek nem hibásak vagy nem lesznek érintve a változás által. További információkat és kontextust erről a változásról, beleértve azt is, hogy hogyan érintheti a botodat, ezen a projektfeladat oldalon találsz. Szívesen fogadjuk kérdéseidet és visszajelzéseidet, kérjük, írj nekünk erre a dedikált vitalapra. <!-- Az üzenetet User:Danny Benjafield (WMDE)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=User:Danny_Benjafield_(WMDE)/MassMessage_Test_List&oldid=28981877 helyen található lista használatával --> </div> == Szerver-átállás miatt a wikitek ideiglenesen csak olvasható lesz == <section begin="server-switch"/><div class="plainlinks"> [[:m:Special:MyLanguage/Tech/Server switch|Üzenet olvasása más nyelven]] • [https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Special:Translate&group=page-Tech%2FServer+switch&language=&action=page&filter= {{int:please-translate}}] A [[foundation:|Wikimédia Alapítvány]] át fogja kapcsolni a forgalmat az adatközpontjai között. Ez biztosítja, hogy a Wikipédia és más Wikimédia-wikik elérhetők maradjanak még egy katasztrófa után is. Az átállás '''{{#time:j xg|2025-09-24|hu}}''' történik meg. Az átállás '''[https://zonestamp.toolforge.org/{{#time:U|2025-09-24T15:00|en}} {{#time:H:i e|2025-09-24T15:00}}]'''-kor (magyar idő szerint 17:00-kor) kezdődik. A [[mw:Special:MyLanguage/Manual:What is MediaWiki?|MediaWiki]] korlátai miatt az átállás idejére sajnos minden szerkesztést fel kell függeszteni. Elnézést kérünk a kellemetlenségért, és azon dolgozunk, hogy a jövőben minimalizáljuk azt. Az átállás kezdete előtt fél órával egy figyelmeztető üzenetet jelenítünk meg az összes wikin, ami a művelet végéig látható marad. <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">You can contribute to the [https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Special%3ATranslate&group=Centralnotice-tgroup-read_only_banner&task=view&language=&filter=&action=translate translation or proofreading] of this banner text.</span> '''Egy rövid ideig minden wiki csak olvasható lesz.''' *{{#time:l j xg Y|2025-09-24|hu}}-n lesz egy legfeljebb egy órás időszak, ami alatt nem lehet majd szerkeszteni. *Aki ezekben az időszakokban próbál menteni, hibaüzenetet fog látni. Reméljük, hogy nem fognak elveszni szerkesztések ebben a pár percben, de erre garanciát nem tudunk vállalni. Ha hibaüzenetet látsz, kérjük, várj, amíg minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Ekkor már sikeresnek kell lennie a mentésnek. Azonban – biztos, ami biztos – ajánljuk a változtatásaid lemásolását előbb. ''Egyéb hatások:'' *A háttérfeladatok lassabbak lesznek, és néhány esetleg egyáltalán nem lesz végrehajtva. A piros belső hivatkozások frissítése lassabb lehet a szokásosnál. Ha olyan szócikket írsz meg, amire már van hivatkozás valahonnan, az a hivatkozás a szokásosnál tovább marad piros. Néhány hosszan futó programot le kell állítani. * A szoftverfrissítések előreláthatólag ugyanúgy meg fognak történni, mint bármely más héten, bár egy-egy pontszerű befagyasztás előfordulhat, ha az üzemeltetés ezt kívánja. * A [[mw:Special:MyLanguage/GitLab|GitLab]] körülbelül 90 percig elérhetetlen lesz. Ez a projekt szükség esetén el lesz halasztva. A [[wikitech:Switch_Datacenter|pontos menetrend]] a wikitech.wikimedia.org wikin olvasható. Az esetleges változások ott lesznek bejelentve. '''Kérjük, oszd meg ezt az információt a közösségeddel.'''</div><section end="server-switch"/> <span dir=ltr>[[m:User:Trizek (WMF)|Trizek (WMF)]] ([[m:User talk:Trizek (WMF)|{{int:talk}}]])</span> 2025. szeptember 18., 17:42 (CEST) (This message was sent to [[:Wikikönyvek/Társalgó]] and is being posted here due to a redirect.) <!-- Az üzenetet User:Trizek (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Non-Technical_Village_Pumps_distribution_list&oldid=29170715 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2025-51</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2025-W51"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2025/51|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:18}} community-submitted {{PLURAL:18|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, one of the fixes addressed an issue for temporary accounts adding an external URL, which triggered an hCaptcha request in more cases than intended, and did not display the required popup on the first attempt to publish the edit. [https://phabricator.wikimedia.org/T411927] '''Updates for technical contributors''' * To improve database and site performance, external links to Wikimedia projects will no longer be stored in the database. This means they will not be searchable in [[{{#special:LinkSearch}}]], will not be checked by the Spam Blacklist or AbuseFilter as new links, and will not be in the <code dir=ltr>externallinks</code> table on database replicas. In the future this may be extended to other highly-linked trusted websites on a per-wiki basis, such as Creative Commons links on Wikimedia Commons. [https://phabricator.wikimedia.org/T405005] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.7|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2025/51|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2025-W51"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2025. december 15., 20:02 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=29796010 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2025-52</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2025-W52"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2025/52|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * From January, edit filters [[mw:Special:MyLanguage/Extension:AbuseFilter/Access flags|can be set]] to automatically suppress their details such as rules and list of attempted edits and actions. This will help oversighters use edit filters to prevent doxxing or other suppressible material. [https://phabricator.wikimedia.org/T290324] * The next issue of Tech News will be sent out on 12 January 2026 because of the end of year holidays. Thank you to all of the translators, and people who submitted content or feedback, this year. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:16}} community-submitted {{PLURAL:16|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the crash that occurred when tapping "First Steps" in the Wikipedia Android Year in Review has now been fixed, and the feature opens as expected. [https://phabricator.wikimedia.org/T411546] '''Updates for technical contributors''' * Interface elements such as diffs and categories generated by MediaWiki used to have the attribute <code dir=ltr>data-mw="interface"</code> to distinguish from wiki content. The attribute has been replaced with <code dir=ltr>data-mw-interface=""</code>, to avoid potential conflicts with other <code dir=ltr>data-mw</code> attributes, which are generated by Parsoid. [https://phabricator.wikimedia.org/T409187] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] There is no new MediaWiki version this week or next week. '''Meetings and events''' * The [[mw:Wikimedia Hackathon Northwestern Europe 2026|Wikimedia Hackathon Northwestern Europe 2026]] will take place on 13-14 March 2026 in Arnhem, the Netherlands. Applications just opened mid-December and will close in mid-January or earlier if capacity is reached. With space for approximately 100 participants, early application is encouraged. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2025/52|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2025-W52"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2025. december 22., 22:45 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=29831856 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-03</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W03"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/03|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * The Wikimedia Foundation has shared some guiding questions for the July 2026–June 2027 Annual Plan on [[m:Special:MyLanguage/Wikimedia Foundation Annual Plan/2026-2027/Product & Technology OKRs|Meta]] and ''[[diffblog:2025/12/10/shaping-wikimedia-foundations-2026-2027-annual-goals-key-questions-for-the-wikimedia-movement/|Diff]]''. These focus on global trends, faster and healthier experimentation, better support for newcomers, strengthening editors and advanced users, improving collaboration across projects, and growing and retaining readership. Feedback and ideas are welcome on the [[m:Talk:Wikimedia Foundation Annual Plan/2026-2027|talk page]]. '''Updates for editors''' * As part of the current work of Community Tech team on the [[m:Special:MyLanguage/Community Wishlist/W372|Multiple watchlists]] project, the display of [[Special:EditWatchlist|EditWatchlist]] will be updated as a first step towards multiple watchlists. Additionally, the pagination on [[Special:Search|Search]] will be updated too, as a part of the work on the [[m:Special:MyLanguage/Community Wishlist/W186|Revamp pagination / page navigation]] wish. [https://phabricator.wikimedia.org/T411596] * [[m:Special:GlobalWatchlist|The Global Watchlist]] is a MediaWiki [[mw:Special:MyLanguage/Extension:GlobalWatchlist|extension]] that lets you see your watchlists from different wikis on the same page. It was recently updated to look more like the regular [[Special:Watchlist|Watchlist]], such as preparing it for temporary accounts in IP masking (including rerouting user links to contributions pages), making page titles bold, and opening links in edit summaries and tags in new browser tabs. [https://phabricator.wikimedia.org/T398361][https://phabricator.wikimedia.org/T298919][https://phabricator.wikimedia.org/T273526][https://phabricator.wikimedia.org/T286309] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:28}} community-submitted {{PLURAL:28|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the issue where global blocks did not have the option to disable sending emails, has now been fixed, and will be available for use in the week of January 13. [https://phabricator.wikimedia.org/T401293] '''Updates for technical contributors''' * The [[mw:Special:MyLanguage/VisualEditor/Citation tool|VisualEditor citation tool]] and [[mw:Special:MyLanguage/Help:Reference Previews|Reference Previews]] now support "map" as a reference type. [https://phabricator.wikimedia.org/T411083] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.10|MediaWiki]]/[[mw:MediaWiki 1.46/wmf.11|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/03|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W03"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. január 12., 20:33 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=29907192 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-04</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W04"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/04|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * The tray shown on [[Special:Diff|Special:Diff]] in mobile view has been redesigned. It is now collapsed by default, and incorporates a link to undo the edit being viewed, making it easier for mobile editors and reviewers to take action while keeping the interface uncluttered. [https://phabricator.wikimedia.org/T402297] * [[m:Special:GlobalWatchlist|The Global Watchlist]] lets you view your watchlists from multiple wikis on one page. The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:GlobalWatchlist|extension]] continues to improve — it now automatically determines the text direction (ensuring correct display of sites with unusual domain names) and shows detailed descriptions for log actions. Later this week, a new permanent link for page creations and CSS classes for each entry element will be added. [https://phabricator.wikimedia.org/T412505][https://phabricator.wikimedia.org/T287929][https://phabricator.wikimedia.org/T262768][https://phabricator.wikimedia.org/T414135] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:32}} community-submitted {{PLURAL:32|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the previously observed issue in Vector 2022, where anchor link targets were obscured by the sticky header, has now been addressed. [https://phabricator.wikimedia.org/T406114] '''Updates for technical contributors''' * As mentioned in the [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2025/44|October 2025 deprecation announcement]], MediaWiki Interfaces team will begin sunsetting all transform endpoints containing a trailing slash from the MediaWiki REST API the week of January 26. Changes are expected to roll out to all wikis on or before January 30th. All API users currently calling them are encouraged to transition to the non-trailing slash versions. Both endpoint variations can be found, compared, and tested using the [https://test.wikipedia.org/wiki/Special:RestSandbox REST Sandbox]. If you have questions or encounter any problems, please file a ticket in Phabricator to the [https://phabricator.wikimedia.org/project/view/6931/ #MW-Interfaces-Team board]. * Interactive reference documentation for the [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia REST API|Wikimedia REST API]] has moved. Requests to API docs previously hosted through [[mw:Special:MyLanguage/RESTBase|RESTBase]] (e.g.: <code dir=ltr>https://en.wikipedia.org/api/rest_v1/</code>) are now redirected to the [[w:en:Special:RestSandbox|REST Sandbox]]. * The [[mw:Special:MyLanguage/Wikidata Platform|WMF Wikidata Platform team]] (WDP) has published its [[d:Special:MyLanguage/Wikidata:Wikidata Platform team/Newsletter|January 2026 newsletter]]. It includes updates on the legacy full-graph endpoint decommissioning, the User-Agent policy change, the monthly Blazegraph migration office hours, and efforts to reduce regressions caused by the legacy endpoint shutdown. As a reminder, you can [[m:Special:MyLanguage/Global message delivery/Targets/WDP team updates|subscribe to the WDP newsletter]]! * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.12|MediaWiki]] '''Meetings and events''' * The [[mw:Wikimedia Hackathon Northwestern Europe 2026|Wikimedia Hackathon Northwestern Europe 2026]] will take place on 13-14 March 2026 in Arnhem, the Netherlands. Applications opened mid-December and will close soon or when capacity is reached. It's a two-day, technically oriented hackathon bringing together Wikimedians from the region. Hope to see you there! '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/04|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W04"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. január 19., 21:29 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=29943403 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-05</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W05"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/05|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * Wikimedia Foundation invites comments on [[m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council/Year1 Reflections and Proposed Way Forward 2026 Update|proposed future]] of the [[:m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council|Product and Technology Advisory Council]] until 28 February. * All users with registered accounts can now use passkeys for [[m:Special:MyLanguage/Help:Two-factor authentication|two-factor authentication]] (2FA). Passkeys are a simple way to log in without using a second device. They verify the user's identity using a fingerprint, face scan, or a PIN code. To set up a passkey, first set up a regular 2FA method. Currently, to log in with a passkey, users must also use a password. Later this quarter, passwordless login will allow users to log in with a single click and a passkey. Users with advanced rights will also be required to have 2FA enabled. This is part of the [[mw:Special:MyLanguage/Product Safety and Integrity/Account Security|Account Security]] project. * Unregistered contributors on blocked IPs or blocked IP ranges can now interact on-wiki to appeal a block by creating a temporary account to appeal a block on the user talk page, unless the "prevent this user from editing their own talk page" is enabled. This solves the problem of logged-out users unable to use the default unblock process via user talk page. [https://phabricator.wikimedia.org/T398673] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:20}} community-submitted {{PLURAL:20|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the Two-Factor Authentication (2FA) methods description on the management page has been updated. It is now clearer and easier for users to understand and make use of. [https://phabricator.wikimedia.org/T332385] '''Updates for technical contributors''' * A new AbuseFilter variable, <code>account_type</code>, has been added to provide a reliable way to determine the account type being created in the <code>createaccount</code> and <code>autocreateaccount</code> actions. As part of this change, the variable <code>accountname</code> has been renamed to <code>account_name</code>, and <code>accountname</code> is now deprecated. Edit filter managers should update any filters that use hardcoded account type checks or the deprecated variable. [https://phabricator.wikimedia.org/T414049] * Image thumbnails that are requested in non-standard sizes, and using non-standard methods such as direct requests to <code dir=ltr><nowiki>upload.wikimedia.org/…</nowiki></code> will stop working in the near future. This change is to prevent ongoing external abuse by web-scrapers and bots. Some users with custom CSS/JS, Interface Admins who can fix gadgets and local skins, and Tool-authors, will need to update their code to use standard thumbnail sizes. [[phab:T414805|Details, search-links, and examples of how to fix them, are available in the task]]. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.13|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/05|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W05"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. január 26., 22:17 (CET) <!-- Az üzenetet User:UOzurumba (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=29969530 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-06</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W06"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/06|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * The "{{int:pageinfo-toolboxlink}}" feature, which gives validating information about a page ([{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}|action=info}} example]), now automatically includes a table of contents. If there is a local [[{{ns:8}}:Pageinfo-header]] page created by individual users, it can now be removed. [https://phabricator.wikimedia.org/T363726] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:21}} community-submitted {{PLURAL:21|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, VisualEditor previously added bold or italic formatting inside link descriptions, making the wikicode complex. This has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T409669] '''Updates for technical contributors''' * There was no XML dump on 20 January. Additionally, from now on, dumps will be generated once per month only. [https://phabricator.wikimedia.org/T414389] * The MediaWiki Interfaces team removed support for all transform endpoints containing a trailing slash from the [https://www.mediawiki.org/wiki/Special:MyLanguage/API:REST%20API MediaWiki REST API]. All API users currently calling those endpoints are encouraged to transition to the non-trailing slash versions. If you have questions or encounter any problems, please file a ticket in phabricator to the [https://phabricator.wikimedia.org/project/view/6931/ #MW-Interfaces-Team board]. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.14|MediaWiki]] '''Weekly highlight''' * Users are reminded that the Wikimedia Foundation has shared some guiding questions for the July 2026–June 2027 Annual Plan on [[m:Special:MyLanguage/Wikimedia Foundation Annual Plan/2026-2027/Product & Technology OKRs|Meta]] and ''[[diffblog:2025/12/10/shaping-wikimedia-foundations-2026-2027-annual-goals-key-questions-for-the-wikimedia-movement/|Diff]]''. These focus on global trends, faster and healthier experimentation, better support for newcomers, strengthening editors and advanced users, improving collaboration across projects, and growing and retaining readership. Feedback and ideas are welcome on the [[m:Talk:Wikimedia Foundation Annual Plan/2026-2027|talk page]]. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/06|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W06"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. február 2., 18:43 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30000986 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-07</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W07"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/07|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * [[File:Maki-gift-15.svg|12px|link=|class=skin-invert|Wishlist item]] Logged-in contributors who manage large or complex watchlists can now organise and filter watched pages in ways that improve their workflows with the new [[mw:Special:MyLanguage/Help:Watchlist labels|Watchlist labels]] feature. By adding custom labels (for example: pages you created, pages being monitored for vandalism, or discussion pages) users can more quickly identify what needs attention, reduce cognitive load, and respond more efficiently. This improves watchlist usability, especially for highly active editors. * A new feature available on [[Special:Contributions|Special:Contributions]] shows [[mw:Special:MyLanguage/Trust and Safety Product/Temporary Accounts|temporary accounts]] that are likely operated by the same person, and so makes patrolling less time-consuming. Upon checking contributions of a temporary account, users with access to temporary account IP addresses can now see a view of contributions from the related temporary accounts. The feature looks up all the IPs associated with a given temporary account within the data retention period and shows all the contributions of all temporary accounts that have used these IPs. [[mw:Special:MyLanguage/Trust and Safety Product/Temporary Accounts#February 2026: Improvements to the patroller tooling|Learn more]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T415674] * When editors preview a wikitext edit, the reminder box that they are only seeing a preview (which is shown at the top), now has a grey/neutral background instead of a yellow/warning background. This makes it easier to distinguish preview notes from actual warnings (for example, edit conflicts or problematic redirect targets), which will now be shown in separate warning or error boxes. [https://phabricator.wikimedia.org/T414742] * The [[m:Special:GlobalWatchlist|Global Watchlist]] lets you view your watchlists from multiple wikis on one page. The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:GlobalWatchlist|extension]] continues to improve — it now properly supports more than one Wikibase site, for example both [[d:|Wikidata]] and [[testwikidata:|testwikidata]]. In addition, issues regarding text direction have been fixed for users who prefer Wikidata or other Wikibase sites in right-to-left (RTL) languages. [https://phabricator.wikimedia.org/T415440][https://phabricator.wikimedia.org/T415458] * The automatic "magic links" for ISBN, RFC, and PMID numbers have been [[mw:Special:MyLanguage/Help:Magic links|deprecated in wikitext since 2021]] due to inflexibility and difficulties with localization. Several wikis have successfully replaced RFC and PMID magic links with equivalent external links, but a template was often required to replace the functionality of the ISBN magic link. There is now a new [[mw:Special:MyLanguage/Help:Magic words#isbn|built-in parser function]] <code dir=ltr><nowiki>{{#isbn}}</nowiki></code> available to replace the basic functionality of the ISBN magic link. This makes it easier for wikis who wish to migrate off of the deprecated magic link functionality to do so. [https://phabricator.wikimedia.org/T145604] * Two new wikis have been created: ** a {{int:project-localized-name-group-wikipedia}} in [[d:Q35401|Jju]] ([[w:kaj:|<code>w:kaj:</code>]]) [https://phabricator.wikimedia.org/T413283] ** a {{int:project-localized-name-group-wikipedia}} in [[d:Q1186896|Nawat]] ([[w:ppl:|<code>w:ppl:</code>]]) [https://phabricator.wikimedia.org/T413273] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:23}} community-submitted {{PLURAL:23|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. '''Updates for technical contributors''' * A new global user group has been created: [[{{int:grouppage-local-bot}}|{{int:group-local-bot}}]]. It will be used internally by the software to allow community bots to bypass rate limits that are applied to abusive [[w:en:Web scraping|web scrapers]]. Accounts that are approved as bots on at least one Wikimedia wiki will be automatically added to this group. It will not change what user permissions the bot has. [https://phabricator.wikimedia.org/T415588] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.15|MediaWiki]] '''Meetings and events''' * The [[mw:Special:MyLanguage/MediaWiki Users and Developers Conference Spring 2026|MediaWiki Users and Developers Conference, Spring 2026]] will be held March 25–27 in Salt Lake City, USA. This event is organized by and for the third-party MediaWiki community. You can propose sessions and register to attend. [https://lists.wikimedia.org/hyperkitty/list/wikitech-l@lists.wikimedia.org/thread/AZBWVI46SDEB65PGR5J6E4TYOQQEZXM7/] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/07|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W07"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. február 10., 00:30 (CET) <!-- Az üzenetet User:Quiddity (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30026671 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-08</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W08"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/08|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * The [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia Site Reliability Engineering|SRE Team]] will be performing a cleanup of Wikimedia's [[m:Special:MyLanguage/Etherpad|Etherpad]] instance, the web-based editor for real-time collaborative document editing. All pads will be permanently deleted after 30 April, 2026 – if there are still migration projects in progress at that point the team can revisit the date on a case by case basis. Please create local backups of any content you wish to keep, as deleted data cannot be recovered. This cleanup helps reduce database size and minimize infrastructure footprint. Etherpad will continue to support real-time collaboration, but long-term storage should not be expected. Additional cleanups may occur in the future without prior notice. [https://phabricator.wikimedia.org/T415237] '''Updates for editors''' * The Information Retrieval team will be launching an [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Information Retrieval/Phase 1|Android mobile app experiment]] that tests hybrid search capabilities which can handle both semantic and keyword queries. The improvement of on-platform search will enable readers to find what they’re looking for directly on Wikipedia more easily. The experiment will first be launched on Greek Wikipedia in late February, followed by English, French, and Portuguese in March. [https://diff.wikimedia.org/2026/01/08/semantic-search-making-it-easier-to-find-the-information-readers-want/ Read more] on Diff blog. [https://www.mediawiki.org/wiki/Readers/Information_Retrieval] * The Reader Growth team will run [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Growth/WE3.10.2 Mobile Table of Contents|an experiment]] for mobile web users, that adds a table of contents and automatically expands all article sections, to learn more about navigation issues they face. The test will be available on Arabic, Chinese, English, French, Indonesian, and Vietnamese Wikipedias. * Previously, site notices ([[{{ns:8}}:Sitenotice]] and [[{{ns:8}}:Anonnotice]]) would only render on the desktop site. Now, they will render on all platforms. Users on mobile web will now see these notices and be informed. Site administrators should be prepared to test and fix notices on mobile devices to avoid interference with articles. To opt out, interface admins can add <code dir="ltr">#siteNotice { display: none; }</code> to [[{{ns:8}}:Minerva.css]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T138572][https://phabricator.wikimedia.org/T416644] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:19}} community-submitted {{PLURAL:19|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, an issue on [[Special:RecentChanges|Special:RecentChanges]] has been fixed. Previously, clicking hide in the active filters caused the "view new changes since…" button to disappear, though it should have remained visible. The button now behaves as expected. [https://phabricator.wikimedia.org/T406339] '''Updates for technical contributors''' * New documentation is now available to help editors debug on-site search features. It supports troubleshooting when pages do not appear in results, when ranking seems unexpected, and when you need to inspect what content is being indexed, helping make search behavior easier to understand and analyze. [[mw:Help:CirrusSearch/Debug|Learn more]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T411169] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.16|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/08|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W08"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. február 16., 20:17 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30086330 helyen található lista használatával --> == Tech Hírek: 2026-09 == <section begin="technews-2026-W09"/><div class="plainlinks"> A legfrissebb '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech hírek]]''' a Wikimédia technikai közösségétől. Értesítsd a többi szerkesztőt a változásokról. Nem minden változás érint titeket. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/09|Fordítások]] elérhetők. '''A hét híre''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">[[mw:Special:MyLanguage/Edit check/Reference Check|Reference Check]] has been deployed to English Wikipedia, completing its rollout across all Wikipedias. The feature prompts newcomers to add a citation before publishing new content, helping reduce common citation-related reverts and improve verifiability. In A/B testing, the impact was substantial: newcomers shown Reference Check were approximately 2.2 times more likely to include a reference on desktop and about 17.5 times more likely on mobile web.</span> [https://analytics.wikimedia.org/published/reports/editing/reference_check_ab_test_report_final_2025.html] '''Frissítések szerkesztőknek''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:InterwikiSorting|InterwikiSorting extension]], which allowed for the [[m:Special:MyLanguage/Interwiki sorting order|sorting of interwiki links]], has been undeployed from Wikipedia. As a result, editors who had enabled interwiki link sorting in non-compact mode (full list format) will now see links reordered. The links moving forward will be listed in the alphabetical order of language code.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T253764] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Later this week, people who are editing a page-section using the mobile visual editor, will notice a new "Edit full page" button. When tapped, you will be able to edit the entire article. This helps when the change you want to make is outside the section you initially opened.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T387175][https://phabricator.wikimedia.org/T409112] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">[[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Experience|The Reader Experience team]] is inviting editors to assess whether dark mode should still be considered "beta" on their wiki, based on their experience of how well it functions on desktop and mobile. If the feature is deemed mature, editors can update the interface messages in <code dir=ltr>MediaWiki:skin-theme-description</code> and <code dir=ltr>MediaWiki:Vector-night-mode-beta-tag</code> to indicate that dark mode is ready and no longer considered beta.</span> * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The improved [[mw:Wikimedia_Apps/Team/iOS/Activity_Tab|Activity tab]] which displays user-insights is now available to all users of the Wikipedia iOS app (version 7.9.0 and later). Following earlier A/B testing that showed higher account creation among users with access to the feature, it has been rolled out to 100% of users along with some updates. The Activity tab now shows your edited articles in the timeline, offers editing impact insights like contribution counts and article view trends, and customization options to improve in-app experience for users.</span> * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Nézd meg mind a {{formatnum:21}} közösség által beküldött {{PLURAL:21|feladatot}}, amelyeket [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|megoldottunk ezen a héten]]. <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">For example, a bug that prevented [[mw:Special:MyLanguage/Extension:DiscussionTools|DiscussionTools]] from working on mobile has now been fixed, restoring full functionality.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T415303] '''Frissítés műszaki közreműködőknek''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The [[m:Special:GlobalWatchlist|Global Watchlist]] lets you view your watchlists from multiple wikis on one page. The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:GlobalWatchlist|extension]] that makes this possible continues to improve. The latest upgrade is the inclusion of a [[mw:Extension:GlobalWatchlist#hook|new hook]], <code dir=ltr>ext.globalwatchlist.rebuild</code>, which fires after each watchlist rebuild. This allows you to run gadgets and user scripts for the Special page.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T275159] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Részletes kódfrissítések a hét folyamán később: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.17|MediaWiki]] ''A '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech híreket]]''' összeállították a [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News-írók]] és kézbesítette egy [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Közreműködés]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/09|Fordítás]]&nbsp;• [[m:Tech|Segítség]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Visszajelzés]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Fel- vagy leiratkozás]]'' </div><section end="technews-2026-W09"/> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. február 23., 20:03 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30119102 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-10</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W10"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/10|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * Wikipedia 25 [[m:Special:MyLanguage/Wikipedia 25/Easter egg experiments|Birthday mode]] is now live on Betawi, Breton, Chinese, Czech, Dutch, English, French, Gorontalo, Indonesian, Italian, Luxembourgish, Madurese, Sicilian, Spanish, Thai, and Vietnamese Wikipedias! This limited-time campaign feature celebrates 25 years of Wikipedia with a birthday mascot, Baby Globe. When turned on, Baby Globe is shown on [[m:Special:MyLanguage/Wikipedia 25/Easter egg experiments/article configuration|~2,500 articles]], waiting to be discovered by readers. Communities can choose to turn Birthday mode on by getting consensus from their community and asking an admin to enable the feature and customize it via [[m:Special:MyLanguage/Wikipedia 25/Easter egg experiments#Community Configuration Demo|community configuration]] on the local wiki. '''Updates for editors''' * [[:m:Special:MyLanguage/WMDE Technical Wishes/Sub-referencing|Sub-referencing]], a new feature to re-use references with different details has been released to Swedish Wikipedia, Polish Wikipedia and [[:phab:T418209|a couple of other wikis]]. You can [[:m:Special:MyLanguage/WMDE Technical Wishes/Sub-referencing#test|try the feature]] on these projects or on testwiki and [https://en.wikipedia.beta.wmcloud.org/wiki/Sub-referencing betawiki]. Learnings from the first pilot wiki German Wikipedia have been [[:m:Special:MyLanguage/WMDE Technical Wishes/Sub-referencing/Learnings|published in a report]]. Reach out to the Wikimedia Deutschland team if you are [[:m:Talk:WMDE Technical Wishes/Sub-referencing#Pilot wikis|interested in becoming a pilot wiki]]. * [[mw:Special:MyLanguage/Help:Edit check#Paste check|Paste Check]] will become available at all Wikipedias this week. The feature prompts newcomers who are pasting text they are not likely to have written into VisualEditor to consider whether doing so risks a copyright violation. Paste Check [[mw:Special:MyLanguage/Edit check/Tags|tags]] all edits where it is shown for potential review. Local administrators can configure various aspects of the feature via [[{{#special:EditChecks}}]]. [[mw:Special:MyLanguage/Edit check/Paste Check#A/B Experiment|Research]] across 22 wikis found that Paste Check resulted in an 18% decrease in relative reverted-edits compared to the control group. Translators can [https://translatewiki.net/w/i.php?title=Special%3ATranslate&group=ext-visualeditor-ve-mw-editcheck&filter=&optional=1&action=translate help to localize] this and related features. * The [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Experience|Reader Experience team]] will be standardizing the user menu in the top right for all mobile users so that it is closer to the desktop experience. Currently this user menu is only visible to users with Advanced Mobile Controls (AMC) turned on. The only change is that a couple buttons previously in the left-side menu will move to the top right for users who do not have AMC turned on. This change is expected to go out March 9 and seeks to improve the user interface. [https://phabricator.wikimedia.org/T413912] * Starting in the week of March 2, the emails sent out when an email address was added, removed, or changed for an account will switch to a substantially nicer and clearer HTML email from the prior plaintext one. [https://phabricator.wikimedia.org/T410807] * Notifications are currently limited to 2,000 historic entries per user, and extend back to 2013 when the feature was released. This is going to be changed to only store Notifications from the last 5 years, but up to 10,000 of them. This will help with long-term infrastructure health and help to prevent more recent notifications from disappearing too soon. [https://phabricator.wikimedia.org/T383948] * The [[m:Special:GlobalWatchlist|Global Watchlist]] which lets you view your watchlists from multiple wikis on a single page continues to see improvements. The latest update improves label usage experience. The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:GlobalWatchlist|extension]] now allows activating the [[mw:Special:MyLanguage/Manual:Language#Fallback languages|language fallback system]] for Wikidata items without labels in the viewed language, and showing those labels in the user’s preferred Wikidata language if no <code dir=ltr>uselang=</code> URL parameter is provided. [https://phabricator.wikimedia.org/T373686][https://phabricator.wikimedia.org/T416111] * The Wikipedia Android team has started a beta test of [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Information Retrieval/Phase 1|hybrid search]] on Greek Wikipedia. Hybrid search capabilities can handle both semantic and keyword queries enabling readers to find what they’re looking for directly on Wikipedia more easily. * For security reasons, members of certain user groups are [[m:Special:MyLanguage/Mandatory two-factor authentication for users with some extended rights|required to have two-factor authentication]] (2FA) enabled. Currently, 2FA is required to use the group, but not to be a member of it. Given that this model still has some vulnerabilities, the situation will [[phab:T418580|gradually change in March]]. Members of these groups will be unable to disable last 2FA method on their account, and it will be impossible to add users without 2FA to these groups. Users will still be able to add new authentication methods or remove them, as long as at least one method is continuously enabled. In the second half of March, users without 2FA will be removed from these groups. This applies to: CentralNotice administrators, checkusers, interface administrators, suppressors, Wikidata staff, Wikifunctions staff, WMF Office IT and WMF Trust & Safety. Nothing will change for other users. See the linked task for deployment schedule. [https://phabricator.wikimedia.org/T418580] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:27}} community-submitted {{PLURAL:27|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the issue preventing users from creating an instance in [https://www.wikibase.cloud/ Wikibase.cloud] has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T416807] '''Updates for technical contributors''' * To help ensure [[mw:Special:MyLanguage/MediaWiki Product Insights/Responsible Reuse|fair use of infrastructure]], over the next month the Wikimedia Foundation will implement global API rate limits across our APIs. In early March, stricter limits will be applied to unidentified requests from outside Toolforge/WMCS and API requests that are made from web browsers. In April, higher limits will be applied to identified traffic. These limits are intentionally set as high as possible to minimise impact on the community. Bots running in Toolforge/WMCS or with the bot user right on any wiki should not be affected for now. However, all developers are advised to follow updated best practices. For more information, see [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits|Wikimedia APIs/Rate limits]]. * The Wikidata Query Service Linked Data Fragment (LDF) endpoint will be decommissioned in February. This endpoint served limited traffic, which was successfully migrated to other data access methods that were better suited to support existing use cases. The hardware used to support the LDF endpoint will be reallocated to support the ongoing backend migration efforts. [https://phabricator.wikimedia.org/T415696] * The new Parsoid parser [[mw:Special:MyLanguage/Parsoid/Parser Unification/Updates|continues to be deployed to additional wikis]], improving platform sustainability and making it easier to introduce new reading and editing features. Parsoid is now the default parser on 488 WMF wikis (268 Wikipedias), now covering more than 10% of all Wikipedia page views. * The process and criteria for [[Special:MyLanguage/Wikimedia Enterprise#Access|requesting exceptional access]] to the high volume feed of the ''Wikimedia Enterprise'' APIs (at no cost for mission-aligned usecases), [[m:Talk:Wikimedia Enterprise#Exceptional access criteria|have now been published]]. This is to provide more thorough and clearer documentation for users. * [https://techblog.wikimedia.org/ Tech Blog], the blog dedicated to the Wikimedia technical community [https://techblog.wikimedia.org/2026/02/24/a-tech-blog-diff/ will be migrating] to [[diffblog:|Diff]], the community news and event blog. The migration should be complete in April 2026, after which new posts will be accepted for publishing. Readers will be able to access posts – old and new – on the landing page at https://diff.wikimedia.org/techblog. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.18|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/10|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W10"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. március 2., 18:51 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30137798 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-11</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W11"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/11|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * [[m:Special:MyLanguage/Tech/Server switch|All wikis will be read-only]] for a few minutes on Wednesday, 25 March 2026 at [https://zonestamp.toolforge.org/1774450800 15:00 UTC]. This is for the datacenter server switchover backup tests, [[wikitech:Deployments/Yearly calendar|which happen twice a year]]. During the switchover, all Wikimedia website traffic is shifted from one primary data center to the backup data center to test availability and prevent service disruption even in emergencies. * Last week, all wikis had 2 hours of read-only time, and extended unavailability for user-scripts and gadgets. This was due to a security incident which has since been resolved. Work is ongoing to prevent re-occurrences. For current information please see the [[m:Steward's noticeboard#Statement on Meta about today's user script security incident|post on the Stewards' noticeboard]] ([[m:Special:MyLanguage/Wikimedia Foundation/Product and Technology/Product Safety and Integrity/March 2026 User Script Incident|translations]]). '''Updates for editors''' * Users facing multiple blocks on mobile will now see the reasons for each block separately, instead of a generic message. This helps them understand why they are blocked and what steps they can take to resolve the issue. For example, users affected for using common VPNs (such as [[Special:MyLanguage/Apple iCloud Private Relay|iCloud Private Relay]]) will receive clearer guidance on what they need to do to start editing again. [https://phabricator.wikimedia.org/T357118] * Later this week, [[mw:Special:MyLanguage/VisualEditor/Suggestion Mode|Suggestion Mode]] will become available as a beta feature within the visual editor at all Wikipedias. This feature proactively suggests various types of actions that people can consider taking to improve Wikipedia articles, and learn about related guidelines. The feature is locally configurable, and can also be locally expanded with custom Suggestions. Current settings can be seen at [[Special:EditChecks]] and there are [[mw:Special:MyLanguage/Help:Suggestion mode#For administrators %E2%80%93 local customization|instructions for how administrators can customize]] the links to point to local guidelines. The feature is connected to [[mw:Special:MyLanguage/Help:Edit check|Edit check]] which suggests improvements while someone is writing new content. In the future, the Editing team plans to evaluate the feature's impact with newcomers through a controlled experiment. [https://phabricator.wikimedia.org/T404600] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:23}} community-submitted {{PLURAL:23|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the issue where the cursor became misaligned during the use of CodeMirror’s syntax highlighting, which makes wikitext and code easier to read, has now been fixed. This problem specifically affected users who defined a font rule in a custom stylesheet while creating a new topic with DiscussionTools. [https://phabricator.wikimedia.org/T418793] '''Updates for technical contributors''' * API rate limiting update: To help ensure [[mw:Special:MyLanguage/MediaWiki Product Insights/Responsible Reuse|fair use of infrastructure]], global API rate limits will be applied this week to requests without a compliant User-Agent that originate from outside Toolforge/WMCS and to unauthenticated requests made from web browsers. Higher limits will be applied to identified traffic in April. Bots running in Toolforge/WMCS or with the bot user right on any wiki should not be affected for now. However, all developers are advised to follow updated best practices. For more information, see [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits|Wikimedia APIs/Rate limits]]. * The new GraphQL API has been released. The API was developed as a flexible alternative to select features of the Wikidata Query Service (WDQS), to improve developer experience and foster adaptability, and efficient data access. Try it out and [[d:Wikidata:Wikibase GraphQL#Feedback and development|give feedback]]. You can also [https://greatquestion.co/wikimediadeutschland/GraphQLAPI/apply sign up for usability tests]. * The [[m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council/Unsupported Tools Working Group|PTAC Unsupported Tools Working Group]] continued improvements to [[commons:Special:MyLanguage/Commons:Video2commons#|Video2Commons]] in February, with fixes addressing authentication errors, large-file handling, task queue visibility, and clearer upload behavior. Work is still ongoing in some areas, including changes related to deprecated server-side uploads. Read [[m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council/Unsupported Tools Working Group#February 2026|this update]] to learn more. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.19|MediaWiki]] '''In depth''' * The Article Guidance team invites experienced Wikipedia editors from selected [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance/Pilot wikis and collaborators#Collaborators|pilot wikis]] and interested contributors from other Wikipedias to fill out this questionnaire which is available in [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfmLeVWnxmsCbPoI_UF2jyRcn73WRGWCVPHzerXb4Cz97X_Ag/viewform English], [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd6rzr4XXQw8r4024fE3geTPFe13M_6w7Mitj-YJi0sOlWTAw/viewform?usp=header Arabic], [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdok3-RfB18lcugYTUMGkpwmqG_8p760Wv4dCXitOXOszjUDw/viewform?usp=header Bengali], [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfjTfYp4jEo0akA4B1e-Nfg3QZPCudUjhJzHzzDi6AHyAaMGA/viewform?usp=header Japanese], [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScteVoI29Aue4xc72dekk-6RYtvmMgQxzMI900UOawrFrSTWg/viewform?usp=header Portuguese], [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSetdxnYwL3ub2vqA7awCg5hJZPMIYcDPaiTe12rY9h0GYnVlw/viewform?usp=header Persian], and [https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScNvfJF-Ot-4pzA4qAN771_0QDJ4Li19YcUsaTgSKW8Nc7U_Q/viewform?usp=header Turkish]. Your answers will help the team customize guidance for less experienced editors and help them learn community policies and practices while creating an article. Learn more [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance|on the project page]]. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/11|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W11"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. március 9., 19:52 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30213008 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-12</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W12"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/12|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * The [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|{{int:codemirror-beta-feature-title}}]] beta feature, also known as [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror 6]], has been used for wikitext syntax highlighting since November 2024. It will be promoted out of beta by May 2026 in order to bring improvements and new [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror#Features|features]] to all editors who use the standard syntax highlighter. If you have any questions or concerns about promoting the feature out of beta, [[mw:Special:MyLanguage/Help talk:Extension:CodeMirror|please share]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T259059] * Some changes to local user groups are performed by stewards on Meta-Wiki and logged there only. Now, interwiki rights changes will be logged both on Meta-Wiki and the wiki of the target user to make it easier to access a full record of user's rights changes on a local wiki. Past log entries for such changes will be backfilled in the coming weeks. [https://phabricator.wikimedia.org/T6055] * On wikis using [[m:Special:MyLanguage/Flagged Revisions|Flagged Revisions]], the number of pending changes shown on [[{{#Special:PendingChanges}}]] previously counted pages which were no longer pending review, because they have been removed from the system without being reviewed, e.g. due to being deleted, moved to a different namespace, or due to wiki configuration changes. The count will be correct now. On some wikis the number shown will be much smaller than before. There should be no change to the list of pages itself. [https://phabricator.wikimedia.org/T413016] * Wikifunctions composition language has been rewritten, resulting in a new version of the language. This change aims to increase service stability by reducing the orchestrator's memory consumption. This rewrite also enables substantial latency reduction, code simplification, and better abstractions, which will open the door to later feature additions. Read more about [[f:Special:MyLanguage/Wikifunctions:Status updates/2026-03-11|the changes]]. * Users can now sort search results alphabetically by page title. The update gives an additional option to finding pages more easily and quickly. Previously, results could be sorted by Edit date, Creation date, or Relevance. To use the new option, open 'Advanced Search' on the search results page and select 'Alphabetically' under 'Sorting Order'. [https://phabricator.wikimedia.org/T403775] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:28}} community-submitted {{PLURAL:28|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the bug that prevented UploadWizard on Wikimedia Commons from importing files from Flickr has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T419263] '''Updates for technical contributors''' * A new special page, [[{{#special:LintTemplateErrors}}]], has been created to list transcluded pages that are flagged as containing lint errors to help users discover them easily. The list is sorted by the number of transclusions with errors. For example: [[{{#special:LintTemplateErrors}}/night-mode-unaware-background-color]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T170874] * Users of the [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|{{int:codemirror-beta-feature-title}}]] beta feature have been using [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror]] instead of [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeEditor|CodeEditor]] for syntax highlighting when editing JavaScript, CSS, JSON, Vue and Lua content pages, for some time now. Along with promoting CodeMirror 6 out of beta, the plan is to replace CodeEditor as the standard editor for these content models by May 2026. [[mw:Special:MyLanguage/Help talk:Extension:CodeMirror|Feedback or concerns are welcome]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T419332] * The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror]] JavaScript modules will soon be upgraded to CodeMirror 6. Leading up to the upgrade, loading the <code dir=ltr>ext.CodeMirror</code> or <code dir=ltr>ext.CodeMirror.lib</code> modules from gadgets and user scripts was deprecated in July 2025. The use of the <code dir=ltr>ext.CodeMirror.switch</code> hook was also deprecated in March 2025. Contributors can now make their scripts or gadgets compatible with CodeMirror 6. See the [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror#Gadgets and user scripts|migration guide]] for more information. [https://phabricator.wikimedia.org/T373720] * The MediaWiki Interfaces team is expanding coverage of REST API module definitions to include [[mw:Special:MyLanguage/API:REST API/Extensions|extension APIs]]. REST API modules are groups of related endpoints that can be independently managed and versioned. Modules now exist for [https://phabricator.wikimedia.org/T414470 GrowthExperiments] and [https://phabricator.wikimedia.org/T419053 Wikifunctions] APIs. As we migrate extension APIs to this structure, documentation will move out of the main MediaWiki OpenAPI spec and REST Sandbox view, and will instead be accessible via module-specific options in the dropdown on the [https://test.wikipedia.org/wiki/Special:RestSandbox REST Sandbox] (i.e., [[{{#Special:RestSandbox}}]], available on all wiki projects). * The [[mw:Special:MyLanguage/Extension:Scribunto|Scribunto]] extension provides different pieces of information about the wiki where the module is being used via the [[mw:Special:MyLanguage/Extension:Scribunto/Lua reference manual|mw.site]] library. Starting last week, the library also provides a [[mw:Special:MyLanguage/Extension:Scribunto/Lua reference manual#mw.site.wikiId|way]] of accessing the [[mw:Special:MyLanguage/Manual:Wiki ID|wiki ID]] that can be used to facilitate cross-wiki module maintenance. [https://phabricator.wikimedia.org/T146616] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.20|MediaWiki]] '''In depth''' * The [[m:Special:MyLanguage/Coolest Tool Award|2026 Coolest Tool Award]] celebrating outstanding community tools, is now open for nominations! Nominate your favorite tool using the [https://wikimediafoundation.limesurvey.net/435684?lang=en nomination survey] form by 23 March 2026. For more information on privacy and data handling, please see the [[foundation:Special:MyLanguage/Legal:Coolest_Tool_Award_2026_Survey_Privacy_Statement|survey privacy statement]]. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/12|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W12"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. március 16., 20:35 (CET) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30260505 helyen található lista használatával --> == Tech Hírek: 2026-13 == <section begin="technews-2026-W13"/><div class="plainlinks"> A legfrissebb '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech hírek]]''' a Wikimédia technikai közösségétől. Értesítsd a többi szerkesztőt a változásokról. Nem minden változás érint titeket. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/13|Fordítások]] elérhetők. '''A hét híre''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Wikimedia site users can now log in without a password using passkeys. This is a secure method supported by fingerprint, facial recognition, or PIN. With this change, all users who opt for passwordless login will find it easier, faster, and more secure to log in to their accounts using any device. The new passkey login option currently appears as an autofill suggestion in the username field. An additional [[phab:T417120|"Log in with passkey" button]] will soon be available for users who have already registered a passkey. This update will improve security and user experience. The [[c:File:Passwordless_login_screencast.webm|screen recording]] demonstrates the passwordless login process step by step.</span> * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">[[m:Special:MyLanguage/Tech/Server switch|All wikis will be read-only]] for a few minutes on Wednesday, 25 March 2026 at [https://zonestamp.toolforge.org/1774450800 15:00 UTC]. This is for the datacenter server switchover backup tests, [[wikitech:Deployments/Yearly calendar|which happen twice a year]]. During the switchover, all Wikimedia website traffic is shifted from one primary data center to the backup data center to test availability and prevent service disruption even in emergencies.</span> '''Frissítések szerkesztőknek''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Wikimedia site users can now export their notifications older than 5 years using a [[toolforge:echo-chamber|new Toolforge tool]]. This will ensure that users retain their important notifications and avoid them being lost based on the planned change to delete notifications older than 5 years, as previously announced.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T383948] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Wikipedia editors in Indonesian, Thai, Turkish, and Simple English now have access to Special:PersonalDashboard. This is an [[mw:Special:MyLanguage/Moderator Tools/Dashboard|early version of an experience]] that introduces newer editors to patrolling workflows, making it easier for them to move from making edits to participating in more advanced moderation work on their project.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T402647] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The [[Special:Block]] now has two minor interface changes. Administrators can now easily perform indefinite blocks through a dedicated radio button in the expiry section. Also, choosing an indefinite expiry provides a different set of common reasons to select from, which can be changed at: [[MediaWiki:Ipbreason-indef-dropdown]].</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T401823] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Mobile editors [[mw:Special:MyLanguage/Contributors/Account Creation Experiments#Logged-out|at several wikis]] can now see an improved logged-out edit warning, thanks to the recent updates from the Growth team. These changes released last week are part of ongoing efforts and tests to enhance [[mw:Special:MyLanguage/Contributors/Account Creation Experiments|account creation experience on mobile]] and then increase participation.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T408484] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Nézd meg mind a {{formatnum:36}} közösség által beküldött {{PLURAL:36|feladatot}}, amelyeket [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|megoldottunk ezen a héten]]. <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">For example, the bug that prevented mobile web users from seeing the block information when affected by multiple blocks has been fixed. They can now see messages of all the blocks currently affecting them when they access Wikipedia.</span> '''Frissítés műszaki közreműködőknek''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">Images built using Toolforge will soon get the upgraded buildpacks version, bringing support for newer language versions and other upstream improvements and fixes. If you use Toolforge Build Service, review the recent [https://lists.wikimedia.org/hyperkitty/list/cloud-announce@lists.wikimedia.org/thread/EMYTA32EV2V5SQ2JIEOD2CL66YFIZEKV/ cloud-announce email] and update your build configuration as necessary to ensure your tools are compatible.</span> [https://wikitech.wikimedia.org/w/index.php?title=Help:Toolforge/Building_container_images&oldid=2392097#Buildpack_environment_upgrade_process][https://phabricator.wikimedia.org/T380127] * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The [https://api.wikimedia.org/wiki/Main_Page API Portal] documentation wiki will shut down in June 2026. API keys created on the API Portal will continue to work normally. api.wikimedia.org endpoints will be deprecated gradually starting in July 2026. Documentation on the API Portal is moving to [[mw:Wikimedia APIs|mediawiki.org]]. Learn more on the [[wikitech:API Portal/Deprecation|project page]].</span> * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Részletes kódfrissítések a hét folyamán később: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.21|MediaWiki]] '''Részletesebben''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">[[m:Special:MyLanguage/WMDE Technical Wishes|WMDE Technical Wishes]] is considering improvements to [[m:WMDE Technical Wishes/References/VisualEditor automatic reference names|automatically generated reference names in VisualEditor]]. Please check out the [[m:WMDE Technical Wishes/References/VisualEditor automatic reference names#Proposed solutions|proposed solutions]] and participate in the [[m:Talk:WMDE Technical Wishes/References/VisualEditor automatic reference names#Request for comment|request for comment]].</span> ''A '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech híreket]]''' összeállították a [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News-írók]] és kézbesítette egy [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Közreműködés]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/13|Fordítás]]&nbsp;• [[m:Tech|Segítség]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Visszajelzés]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Fel- vagy leiratkozás]]'' </div><section end="technews-2026-W13"/> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. március 23., 17:51 (CET) <!-- Az üzenetet User:UOzurumba (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30268305 helyen található lista használatával --> == Tech Hírek: 2026-14 == <section begin="technews-2026-W14"/><div class="plainlinks"> A legfrissebb '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech hírek]]''' a Wikimédia technikai közösségétől. Értesítsd a többi szerkesztőt a változásokról. Nem minden változás érint titeket. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/14|Fordítások]] elérhetők. '''A hét híre''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The Beta version of [[abstract:|Abstract Wikipedia]] a new Wikimedia project which is language-independent, was launched last week. The project allows communities to build Wikipedia articles in their native language, which can be readily accessed by other users in their own languages. The wiki is powered by instructions from Wikifunctions and also based on structured content from Wikidata. [[:f:Special:MyLanguage/Wikifunctions:Status updates/2026-03-26|Read more]].</span> '''Frissítések szerkesztőknek''' * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The Growth team is running an A/B test to evaluate a clearer, more user-friendly message that promotes account creation on wikis. Currently when logged-out mobile users begin editing, they see a jarring warning message that can feel abrupt and discouraging. This also presents temporary account editing as the default rather than encouraging account creation. The test is running on ten Wikipedias, including Arabic, French, Spanish and German. [[mw:Special:MyLanguage/Contributors/Account Creation Experiments#2. Improve logged-out warning message (T415160)|Read more]].</span> * <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">The Wikimedia Apps team is inviting feedback on [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia Apps/Team/Future of Editing on the Mobile Apps|how editing should work on the Wikipedia mobile apps]]. The discussion focuses on improving how users access editing tools when they tap "Edit". This is part of a broader effort to convert readers who develop an interest in editing, to access a more user-friendly pathway to start contributing.</span> * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Nézd meg mind a {{formatnum:45}} közösség által beküldött {{PLURAL:45|feladatot}}, amelyeket [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|megoldottunk ezen a héten]]. <span lang="en" dir="ltr" class="mw-content-ltr">For example, an issue where citation fetching from the large newspaper archive [https://www.newspapers.com Newspapers.com] was no longer working, due to a block in [[mw:Special:MyLanguage/Citoid|Citoid]] requests, has now been fixed.</span> [https://phabricator.wikimedia.org/T419903] '''Frissítés műszaki közreműködőknek''' * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Ismétlődő elem]] Részletes kódfrissítések a hét folyamán később: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.22|MediaWiki]] ''A '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech híreket]]''' összeállították a [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News-írók]] és kézbesítette egy [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Közreműködés]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/14|Fordítás]]&nbsp;• [[m:Tech|Segítség]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Visszajelzés]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Fel- vagy leiratkozás]]'' </div><section end="technews-2026-W14"/> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. március 30., 21:25 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30329462 helyen található lista használatával --> == Action Required: Update templates/modules for electoral maps (Migrating from P1846 to P14226) == Hello everyone, This is a notice regarding an ongoing data migration on Wikidata that may affect your election-related templates and Lua modules (such as <code>Module:Itemgroup/list</code>). '''The Change:'''<br /> Currently, many templates pull electoral maps from Wikidata using the property [[:d:Property:P1846|P1846]], combined with the qualifier [[:d:Property:P180|P180]]: [[:d:Q19571328|Q19571328]]. We are migrating this data (across roughly 4,000 items) to a newly created, dedicated property: '''[[:d:Property:P14226|P14226]]'''. '''What You Need To Do:'''<br /> To ensure your templates and infoboxes do not break or lose their maps, please update your local code to fetch data from [[:d:Property:P14226|P14226]] instead of the old [[:d:Property:P1846|P1846]] + [[:d:Property:P180|P180]] structure. A [[m:Wikidata/Property Migration: P1846 to P14226/List|list of pages]] was generated using Wikimedia Global Search. '''Deadline:'''<br /> We are temporarily retaining the old data on [[:d:Property:P1846|P1846]] to allow for a smooth transition. However, to complete the data cleanup on Wikidata, the old [[:d:Property:P1846|P1846]] statements will be removed after '''May 1, 2026'''. Please update your modules and templates before this date to prevent any disruption to your wiki's election articles. Let us know if you have any questions or need assistance with the query logic. Thank you for your help! [[User:ZI Jony|ZI Jony]] using [[Szerkesztő:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]] ([[Szerkesztővita:MediaWiki message delivery|vita]]) 2026. április 3., 19:09 (CEST) <!-- Az üzenetet User:ZI Jony@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Distribution_list/Technical_Village_Pumps_distribution_list&oldid=29905755 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-15</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W15"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/15|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * The [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CampaignEvents|CampaignEvents extension]] now includes a new group goal-setting feature, enabling organizers to set and track event goals such as the number of articles created and participating contributors in real time. Similarly, participants can work toward shared targets and see their collective impact as the event unfolds. The feature is now available on all Wikimedia wikis. Learn more in [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CampaignEvents/Registration/Collaborative contributions#Goal setting|the documentation]]. * [[File:Maki-gift-15.svg|12px|link=|class=skin-invert|Wishlist item]] The new [[mw:Special:MyLanguage/Help:Watchlist labels|watchlist labels]] feature (announced in [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/07|Tech News 2026-07]]) is now available via VisualEditor, the source editor, and the 'watchstar' (or watch link, for skins that don't have a star icon). Previously it was only possible to assign labels via [[Special:EditWatchlist|EditWatchlist]]. In all three places it is a new field following the expiry field. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:23}} community-submitted {{PLURAL:23|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the issue where talk pages on mobile with Parsoid are unusable after empty section headers, has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T419171] '''Updates for technical contributors''' * The [[m:Special:MyLanguage/WMDE Technical Wishes/Sub-referencing|sub-referencing feature]], which lets editors add details to an existing reference without duplicating it, will be gradually rolled out to [[phab:T414094|more wikis]] later this year. Wikis using the [[mw:Special:MyLanguage/Reference Tooltips|Reference Tooltips]] gadget are encouraged to update their version (typically at [[m:MediaWiki:Gadget-ReferenceTooltips.js|MediaWiki:Gadget-ReferenceTooltips.js]] as shown [https://en.wikipedia.org/w/index.php?diff=1344408362 here]) to ensure compatibility. Other reference-related gadgets may also be affected. [https://phabricator.wikimedia.org/T416304] * All Wikinews editions will be closed and switched to read-only mode on 4 May 2026. Content will remain accessible, but no new edits or articles can be added. This closure was approved by the Board of Trustees of the Wikimedia Foundation following extended discussions. [[m:Wikimedia Foundation Board noticeboard#Board of Trustees Approves Closure of Wikinews|Read more]]. * The [[:mw:Special:MyLanguage/API:Action API|Action API]] has had several formats for requested output. One of them, <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>format=php</nowiki></code></bdi>, is being removed soon. Please ensure your scripts or bots use the [[mw:Special:MyLanguage/API:Data formats#Output|JSON format]]. This removal should affect very few scripts and bots. [https://phabricator.wikimedia.org/T118538] * The [[Special:NamespaceInfo|Special:NamespaceInfo]] page now includes namespace aliases. For example "WP" for the "Project" ("Wikipedia") namespace on the German Wikipedia. [https://phabricator.wikimedia.org/T381455] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.23|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/15|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W15"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. április 6., 18:19 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30362761 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-16</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W16"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/16|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * Experienced editors are invited to [https://b24e11a4f1.catalyst.wmcloud.org/wiki/Main_Page test] the [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance|Article guidance]] feature, designed to help less-experienced editors create well-structured, policy-compliant Wikipedia articles. Testing instructions are [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance/Test feature guide|available]]. Also, after reviewing [https://b24e11a4f1.catalyst.wmcloud.org/wiki/Category:Pages_using_article_guidance the outlines], please provide feedback on the [[mw:Talk:Article guidance|project talk page]]. Based on your input, the feature will be refined and transferred to the pilot Wikipedias to translate and adapt. Check out [[c:File:Article Guidance workflow demo - April 2026.webm|the video]] explaining the feature. '''Updates for editors''' * On most wikis, all autoconfirmed users can now use [[Special:ChangeContentModel|Special:ChangeContentModel]] page to [[mw:Special:MyLanguage/Help:ChangeContentModel|create new pages with custom content models]], such as mass message lists, making custom page formats more accessible. Check [[Special:ListGroupRights|Special:ListGroupRights]] for the status of your wiki. [https://phabricator.wikimedia.org/T248294] * The Growth team has launched an [[mw:Special:MyLanguage/Contributors/Account_Creation_Experiments|account creation experiment]] to evaluate whether adding an account creation button to the mobile web header increases new account registrations and encourages more mobile users to contribute to the wikis. The experiment is currently live on Hindi, Indonesian, Bengali, Thai, and Hebrew Wikipedia, and targets 10% of logged-out mobile web users. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:30}} community-submitted {{PLURAL:30|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, an issue where VisualEditor could get stuck loading on Windows devices with animations turned off, has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T382856] '''Updates for technical contributors''' * Starting later this week, {{int:group-abusefilter}} who have the [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|{{int:codemirror-beta-feature-title}}]] beta feature enabled will have [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror]] instead of [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeEditor|CodeEditor]] as the editor at [[Special:AbuseFilter|Special:AbuseFilter]]. This is part of the broader effort to make the user experience more consistent across all editors. [https://phabricator.wikimedia.org/T399673][https://phabricator.wikimedia.org/T419332] * Tools and bots that access the [[mw:Special:MyLanguage/Notifications/API|Notifications API]] (<bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>action=query&meta=notifications</nowiki></code></bdi>) will need to update their OAuth or BotPassword grants to also include access to private notifications. [https://phabricator.wikimedia.org/T421991] * Due to a library upgrade, listings on category pages may be displayed out of order starting on Monday, 20th April. A migration script will be run to correct this, and will take hours to days depending on the size of the wiki (up to a week for English Wikipedia). [https://phabricator.wikimedia.org/T422544] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.24|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/16|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W16"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. április 13., 17:19 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30380527 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-17</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W17"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/17|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * After two years of development, [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|{{int:codemirror-beta-feature-title}}]], also known as [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror 6]], is to be promoted out of beta on Tuesday, April 21. It brings better code and wikitext readability, reduction in typing errors, and other [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|benefits]] to all users of the standard syntax highlighter. A huge thank you to volunteer [https://phabricator.wikimedia.org/p/Bhsd/ Bhsd] who developed many of the new features, including [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror#Code folding|code folding]], [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror#Autocompletion|autocompletion]], and [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror#Linting|linting]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T259059] * A major update to the Wikipedia app for iOS is now rolling out, redesigning the interface to align with Apple's latest "Liquid Glass" visual design. [https://apps.apple.com/us/app/wikipedia/id324715238 Download the latest version] and explore the update. '''Updates for editors''' * [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Experience/WE3.3.4 Reading lists|Reading lists]] is a feature which allows readers to save articles to a list for reading later. This feature is now in beta on Arabic, French, Indonesian, Vietnamese, and Chinese Wikipedias and by default for all new accounts on all Wikipedias. * An experiment which explores extending [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Growth/Mobile page previews|Page Previews to mobile web]] will be launched in the week of April 20 on Arabic, English, French, Italian, Polish, and Vietnamese Wikipedias. Page Previews are pop-ups that display a thumbnail, lead paragraph, and a link to open the full article of a blue link, thereby improving content discovery. The feature is already available on desktop and in the apps. [[m:Special:MyLanguage/List of experiments in Product and Technology#Template|Read more about this experiment and others]]. * On several wikis, logged-in editors who haven't [[mw:Special:MyLanguage/Help:Email confirmation|confirmed their email addresses]] can now see a banner encouraging them to do so. Having the email address confirmed allows a user to restore access to the account if they lose it. [[mw:Special:MyLanguage/Product Safety and Integrity/Account Security#Encouraging users to confirm their email addresses|Learn more]]. [https://phabricator.wikimedia.org/T421366] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:15}} community-submitted {{PLURAL:15|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, an issue where editing very large wiki pages in the 2017 wikitext editor caused slow loading, preview and scrolling lag, and performance issues when selecting, cutting, or pasting content, has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T184857] '''Updates for technical contributors''' * As part of the promotion of [[mw:Special:MyLanguage/Help:Extension:CodeMirror|CodeMirror]] from a beta feature, all users will use [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeMirror|CodeMirror]] instead of [[mw:Special:MyLanguage/Extension:CodeEditor|CodeEditor]] for syntax highlighting when editing JavaScript, CSS, JSON, Vue and Lua content pages. [https://phabricator.wikimedia.org/T419332] * The <code>mirrors.wikimedia.org</code> service for Debian and Ubuntu users will sunset and stop working on May 15. The resources for the service will be replaced with new and better options. Some users may need to switch to a different server which should take about a minute. [https://lists.wikimedia.org/hyperkitty/list/wikitech-l@lists.wikimedia.org/thread/LJYRIS4WB66HIRCAO4GIDTXCMDVZRBMA/ You can read more]. [https://phabricator.wikimedia.org/T416707] * The <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>image</nowiki></code></bdi> and <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>oldimage</nowiki></code></bdi> table will be removed from [[wikitech:Help:Wiki Replicas|wikireplicas]]. If your tools or queries access <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>image</nowiki></code></bdi> or <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>oldimage</nowiki></code></bdi> directly, please update them to use the <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>file</nowiki></code></bdi> and <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>filerevision</nowiki></code></bdi> table before 28 May. [https://phabricator.wikimedia.org/T28741] * Following the recent implementation of global API rate limits on unidentified traffic, the Wikimedia Foundation will continue efforts to ensure [[mw:Special:MyLanguage/MediaWiki Product Insights/Responsible Reuse|fair use of infrastructure]] by applying global limits to identified API traffic beginning the last week of April. These limits are intentionally set as high as possible to minimise impact on the community. Bots running in Toolforge/WMCS or with the bot user right on any wiki should not be affected for now. However, all developers are advised to follow updated best practices. For more information, see [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits|Wikimedia APIs/Rate limits]] and [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits/FAQ|Frequently Asked Questions]]. * The [[mw:Special:MyLanguage/Attribution API|Attribution API]] is now available as a [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Stability policy|beta]]. The API fetches information for crediting Wikimedia articles and media files wherever they are used. Reference documentation is available through the REST Sandbox special page available on all Wikimedia wikis (such as the [https://en.wikipedia.org/w/index.php?api=attribution.v0-beta&title=Special%3ARestSandbox REST sandbox on English Wikipedia]). Share your feedback on the [[mw:Talk:Attribution API|project talk page]]. * There is no new MediaWiki version this week. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/17|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W17"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. április 20., 17:00 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30432763 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-18</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W18"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/18|Translations]] are available. '''Updates for editors''' * There is a change in how new users are autoconfirmed that will improve anti-vandalism protection. Currently, users who have had an account for a few days and made a few edits are automatically added to the [[{{int:grouppage-autoconfirmed/{{CONTENTLANGUAGE}}}}|{{int:group-autoconfirmed}}]] group. This configuration tends to be exploited by some vandals, who create accounts and start to use them only after some time. To mitigate this, the configuration will be updated next week so that – for the purpose of becoming autoconfirmed – the account age will be counted from their first edit, instead of registration date. The numeric value of the age threshold will remain the same. This change will be deployed only to wikis which require at least one edit as part of the autoconfirmation conditions. [https://phabricator.wikimedia.org/T418484] * All Wikipedia users with new accounts and those who activated the "automatically enable most beta features" option in their preference can now use the [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Experience/WE3.3.4 Reading lists|reading lists]] beta feature to save articles for later reading. This helps organize reading interests in one place for convenient access. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:30}} community-submitted {{PLURAL:30|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the issue where infobox images have huge padding in Firefox, has been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T423676] '''Updates for technical contributors''' * As a reminder, the global API rate limits will be applied this week to identified API traffic. This is to help ensure [[mw:MediaWiki Product Insights/Responsible Reuse|fair use of infrastructure]]. Bots running in Toolforge/WMCS or with the bot user right on any wiki should not be affected for now. However, all developers are advised to follow updated best practices. For more information, including the actual rate limits, see [[mw:Wikimedia APIs/Rate limits|Wikimedia APIs/Rate limits]] and [[mw:Wikimedia APIs/Rate limits/FAQ|Frequently Asked Questions]]. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.26|MediaWiki]] <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#D8F1F1;-moz-border-radius:15px;"> '''{{hu}}''' Frissítések szerkesztőknek Változás történt az új felhasználók automatikus megerősítésének módjában, amely javítja a vandalizmus elleni védelmet. Jelenleg azok a felhasználók, akik már néhány napja rendelkeznek fiókkal és néhány szerkesztést végeztek rajta, automatikusan bekerülnek az automatikusan megerősített szerkesztők csoportba. Ezt a konfigurációt hajlamosak kihasználni egyes vandálok, akik fiókokat hoznak létre, és csak egy idő után kezdik el használni azokat. Ennek enyhítése érdekében a konfiguráció a jövő héten frissül, így – az automatikus megerősítés céljából – a fiók életkorát az első szerkesztéstől számítják, nem pedig a regisztráció dátumától. A korhatár numerikus értéke változatlan marad. Ez a változás csak azoknál a wikiknél lesz bevezetve, amelyek az automatikus megerősítési feltételek részeként legalább egy szerkesztést igényelnek. [89] Minden új fiókkal rendelkező Wikipédia-felhasználó, valamint azok, akik aktiválták a „legtöbb béta funkció automatikus engedélyezése” opciót a beállításaikban, mostantól használhatják az olvasási listák béta funkcióját cikkek mentésére későbbi olvasáshoz. Ez segít abban, hogy az olvasási érdeklődési köröket egy helyen rendszerezzék a kényelmes hozzáférés érdekében. Ismétlődő elemTekintse meg mind a 30 közösség által beküldött feladatot, amelyeket a múlt héten megoldottak . Például kijavítottuk azt a hibát, amely miatt az infobox képeken hatalmas kitöltés jelent meg a Firefoxban. [90] Technikai közreműködőknek szóló frissítések Emlékeztetőül, a globális API-sebességkorlátozások ezen a héten lépnek életbe az azonosított API-forgalomra. Ez az infrastruktúra tisztességes használatának biztosítását szolgálja . A Toolforge/WMCS-ben futó vagy bármely wikin bot felhasználói joggal futó botokat egyelőre nem érinti a változás. Azonban minden fejlesztőnek azt javasoljuk, hogy kövesse a frissített legjobb gyakorlatokat. További információkért, beleértve a tényleges sebességkorlátokat is, lásd a Wikimedia API-k/Sebességkorlátok és a Gyakran Ismételt Kérdések részt . Ismétlődő elemRészletes kódfrissítések a hét későbbi részében: MediaWiki </div> '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/18|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W18"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. április 27., 20:06 (CEST) <!-- Az üzenetet User:UOzurumba (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30458046 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-19</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W19"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/19|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * The [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance|Article guidance]] team invites experienced editors of [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance/Pilot wikis and collaborators|pilot Wikipedias]]—Arabic, Bangla, Japanese, Portuguese, Persian, Turkish, Simple English, Spanish, and French—to help translate and adapt [https://b24e11a4f1.catalyst.wmcloud.org/wiki/Category:Pages_using_article_guidance sample outlines]. These outlines will guide editors in creating clear, well-structured, and policy-compliant articles when using [https://b24e11a4f1.catalyst.wmcloud.org/wiki/Special:NewArticle the feature] once it is launched in May 2026. [[mw:Special:MyLanguage/Article guidance#Adapting a sample outline in a Wikipedia|Simple instructions]] on how to translate and adapt the outlines are available. '''Updates for editors''' * The [[:m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council|Product and Technology Advisory Council]] has published [[:m:Special:MyLanguage/Product and Technology Advisory Council/May 2026 draft PTAC recommendation for feedback|draft recommendations]] on a model that affiliates can follow when contributing to the technical space. Community members are invited to provide feedback on the recommendation until May 8th [[:m:Talk:Product and Technology Advisory Council/May 2026 draft PTAC recommendation for feedback|on the talk page]]. * The number of available thumbnail size preferences in MediaWiki is being reduced to three standardized options—Small (180px), Regular (250px), and Large (400px), as part of ongoing efforts to improve performance and reduce strain on thumbnail services. As a result, existing preferences will be mapped to the nearest new size (for example, smaller selections like 120px or 150px will render at 180px, while larger ones like 300px or 360px will render at 400px). The preferences interface will soon be updated to reflect these changes, and users who wish to opt out or provide feedback can do so. [https://phabricator.wikimedia.org/T424909] * From now on, even when a permission expires automatically, users will receive an Echo notification similar to the standard notification for permission changes. There is a difference between this and [[m:Special:MyLanguage/Global reminder bot|Global reminder bot]] in that the latter reminds users a week ''before'' the rights are due to expire, so that they can renew the rights. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:32}} community-submitted {{PLURAL:32|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, the problem where the ULS language selector in [[m:Special:Translate|Special:Translate]] would scroll vertically when it shouldn't, has been resolved. Previously, when users opened the "Translate to English" dropdown and typed certain inputs, the dialog would scroll vertically by a few pixels even when there was enough space to display all results. The dropdown no longer shifts unnecessarily when filtering languages. [https://phabricator.wikimedia.org/T358864] * The [[m:Special:GlobalWatchlist|Global Watchlist]], which lets you view your watchlists from multiple wikis on a single page, continues to improve. For example, watchlists for Wikibase sites such as [[:d:|Wikidata]] now support [[mw:Special:MyLanguage/Extension:EntitySchema|EntitySchema]] elements for better tracking. The Live Updates mode now refreshes the special page every 60 seconds to comply with the updated [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits|global API rate limits]] for improved real-time responsiveness. Additionally, a directionality bug that displayed links as "changes 3" instead of "3 changes" in mixed-direction lists has been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T415450][https://phabricator.wikimedia.org/T424422][https://phabricator.wikimedia.org/T418091] '''Updates for technical contributors''' * The second phase of [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits|global API rate limits]] has been rolled out to reduce the [[diffblog:2026/03/26/quo-vadis-crawlers-progress-and-whats-next-on-safeguarding-our-infrastructure/|impact of AI crawlers]] and ensure fair, sustainable access to Wikimedia resources, prioritising human and mission-aligned traffic. [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia APIs/Rate limits#Limits|Limits]] have been shifted from per-hour to per-minute, producing smoother traffic patterns and more predictable API load. Community users are not expected to be affected, and no action is required. Early indications show some User-Agent-based requestors are adjusting behaviour, and around 64% of automated API traffic has been identified. Monitoring continues, and Wikimedia Enterprise remains available for commercial support. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.46/wmf.27|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/19|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W19"/> <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#D8F1F1;-moz-border-radius:15px;"> '''{{hu}}''' Heti kiemelés * A cikkekkel foglalkozó tanácsadó csapat tapasztalt szerkesztőket kér fel kísérleti Wikipédiák – arab, bengáli, japán, portugál, perzsa, török, egyszerűsített angol, spanyol és francia – szerkesztőinek segítségére, hogy segítsenek a mintavázlatok fordításában és adaptálásában . Ezek a vázlatok segítenek a szerkesztőknek világos, jól strukturált és a szabályzatoknak megfelelő cikkek létrehozásában a funkció 2026 májusi indulása után. A vázlatok fordítására és adaptálására vonatkozó egyszerű utasítások is elérhetők. Frissítések szerkesztőknek * A Termék- és Technológiai Tanácsadó Testület közzétette a modellre vonatkozó ajánlástervezeteit , amelyet a tagszervezetek követhetnek a technikai szférához való hozzájárulás során. A közösség tagjait arra kérik, hogy május 8-ig osszák meg visszajelzésüket az ajánlással kapcsolatban a vitalapon . * A MediaWikiben elérhető bélyegkép-méretbeállítások száma három szabványosított lehetőségre csökken – Kicsi (180 képpont), Normál (250 képpont) és Nagy (400 képpont) – a teljesítmény javítására és a bélyegkép-szolgáltatások terhelésének csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések részeként. Ennek eredményeként a meglévő beállítások a legközelebbi új mérethez lesznek leképezve (például a kisebb kiválasztások, mint például a 120 képpont vagy a 150 képpont, 180 képponttal jelennek meg, míg a nagyobbak, mint a 300 képpont vagy a 360 képpont, 400 képponttal). A beállítások felülete hamarosan frissül, hogy tükrözze ezeket a változásokat, és azok a felhasználók, akik le szeretnének iratkozni vagy visszajelzést szeretnének küldeni, ezt megtehetik. [91] * Mostantól, még akkor is, ha egy engedély automatikusan lejár, a felhasználók egy Echo értesítést kapnak, hasonlóan a szokásos engedélyváltozási értesítéshez. Van különbség e és a Global emlékeztető bot között , hogy az utóbbi egy héttel a jogok lejárta előtt emlékezteti a felhasználókat, hogy megújíthassák azokat. * Ismétlődő elemTekintse meg mind a 32 közösség által beküldött feladatot, amelyeket a múlt héten megoldottak . Például megoldódott az a probléma, hogy a Special:Translate ULS nyelvválasztója függőlegesen görgetett, amikor nem kellett volna. Korábban, amikor a felhasználók megnyitották a „Fordítás angolra” legördülő menüt és bizonyos bemeneteket beírtak, a párbeszédpanel néhány pixellel függőlegesen görgetett, még akkor is, ha elegendő hely volt az összes eredmény megjelenítéséhez. A legördülő menü már nem mozdul el feleslegesen a nyelvek szűrésekor. [92] * A Globális Figyelőlista , amely lehetővé teszi több wiki figyelőlistájának megtekintését egyetlen oldalon, folyamatosan fejlődik. Például a Wikibase oldalak, mint például a Wikidata figyelőlistái mostantól támogatják az EntitySchema elemeket a jobb nyomon követés érdekében. Az Élő frissítések mód mostantól 60 másodpercenként frissíti a speciális oldalt, hogy megfeleljen a frissített globális API sebességkorlátoknak a valós idejű válaszidő javítása érdekében. Ezenkívül kijavítottunk egy irányhibát, amely a vegyes irányú listákban a hivatkozásokat „3 változás” helyett „3 változás”-ként jelenítette meg. [93] [94] [95] * Technikai közreműködőknek szóló frissítések * A globális API-sebességkorlátozások második fázisát bevezették, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia által generált keresőrobotok hatását , és biztosítsák a Wikimedia-erőforrásokhoz való tisztességes, fenntartható hozzáférést, prioritást élvezve az emberi és a küldetéssel összhangban lévő forgalmat. A korlátozások óránkéntiról percenkéntire változtak, ami zökkenőmentesebb forgalmi mintákat és kiszámíthatóbb API-terhelést eredményez. A közösségi felhasználókat várhatóan nem érinti ez, és nincs szükség intézkedésre. A korai jelek szerint egyes felhasználói ügynök alapú kérések módosítják a viselkedésüket, és az automatizált API-forgalom körülbelül 64%-át azonosították. A megfigyelés folytatódik, és a Wikimedia Enterprise továbbra is elérhető kereskedelmi támogatás céljából. Ismétlődő elem * Részletes kódfrissítések a hét későbbi részében: MediaWiki <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. május 4., 22:43 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30498077 helyen található lista használatával --> </div> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-20</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W20"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/20|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * Community Tech has published [[m:Special:MyLanguage/Community Wishlist/How to write a good wish|new guidance]] explaining how wishes on Community Wishlist are triaged and prioritized. The documentation is intended to help contributors write stronger proposals by clarifying the factors that influence prioritization decisions. Beyond vote counts, the guidance highlights considerations such as potential impact on the community when determining which wishes move forward. '''Updates for editors''' * The Reader Growth team is launching an experiment to test a new [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader_Growth/Share_Card|Share Card feature]] that allows readers to create visually engaging cards from Wikipedia articles or selected article sections and share them online, with each card linking back to the original article to help expand readership and article discovery. The mobile-only A/B test will be available to a portion of readers on Arabic, Chinese, French, Vietnamese, and English Wikipedia to better understand reading and sharing habits, and is scheduled to begin the week of May 18 and run for four weeks. * The Android and iOS Wikipedia apps recently released the [[mw:Special:MyLanguage/Wikimedia_Apps/Team/25th_Birthday_Reading_Challenge|25-day reading challenge]] into Beta, as part of efforts to drive reader engagement by encouraging users to complete reading milestones. To track their reading streak during the challenge, App users can add a widget featuring Baby Globe to their home screen. The challenge officially begins May 11. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:17}} community-submitted {{PLURAL:17|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, an issue where the global preference for enabling syntax highlighting in wikitext could unexpectedly disable itself after being turned on, has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T425286] '''Updates for technical contributors''' * [[File:Octicons-tools.svg|12px|link=|alt=|Advanced item]] The ResourceLoader module <bdi lang="zxx" dir="ltr"><code><nowiki>mediawiki.ui.input</nowiki></code></bdi>, deprecated since [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2023/39|September 2023]], will be removed this week. There is a [[mw:Special:MyLanguage/Codex/Migrating_from_MediaWiki_UI|guide for migrating from MediaWiki UI to Codex]] for any tools that use it. [https://phabricator.wikimedia.org/T420125] * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.47/wmf.2|MediaWiki]] '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/20|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W20"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. május 11., 21:20 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30524429 helyen található lista használatával --> == <span lang="en" dir="ltr">Tech News: 2026-21</span> == <div lang="en" dir="ltr"> <section begin="technews-2026-W21"/><div class="plainlinks"> Latest '''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|tech news]]''' from the Wikimedia technical community. Please tell other users about these changes. Not all changes will affect you. [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/21|Translations]] are available. '''Weekly highlight''' * The Abstract Wikipedia team has identified five potential pilot wikis to assess their interest in adopting abstract articles on their wikis. The pilots are Malayalam, Bengali, Dagbani, Arabic, and Indonesian Wikipedia. The feedback period will be open until May 22. If your community is interested in becoming a pilot, [[m:Talk:Abstract Wikipedia|let us know on Meta]]. '''Updates for editors''' * An experiment to show [[mw:Special:MyLanguage/Readers/Reader Experience/Reading lists|Reading Lists]] to logged-out readers on mobile web will launch on May 18 across German, Spanish, Italian, Portuguese, Polish, Dutch, Turkish, and Urdu Wikipedias, and will run for one month. The effort supports broader goals of helping readers save and organize articles for later reading, while encouraging habits that could lead to future Wikipedia contributions. * To support a bookmark button in the Reading List beta feature, the "Tools > Action" menu has been updated to display icons, including the watch star indicator that helps editors identify temporarily watched articles. The icons now also match those used on mobile, improving consistency across platforms. The change is currently limited to the actions menu and mainly affects editors with privileged user rights. [https://phabricator.wikimedia.org/T426008] * [[mw:Special:MyLanguage/VisualEditor/Suggestion Mode|Suggestion Mode]] was released as an [[w:en:A/B test|A/B test]] for newcomer editors on the mobile website at [[phab:T421189|~15 Wikipedias]]. The experiment will measure the impact that Suggestion Mode has on the proportion of newcomer mobile web edit sessions that result in constructive (un-reverted) article edits. The experiment will also evaluate the feature's impact on editor retention, and monitor changes in revert and block rates. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] View all {{formatnum:27}} community-submitted {{PLURAL:27|task|tasks}} that were [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Recently resolved community tasks|resolved last week]]. For example, an issue in the Wikipedia Android app where images could sometimes fail to load after opening a recommended reading list notification, has now been fixed. [https://phabricator.wikimedia.org/T418231] '''Updates for technical contributors''' * The [[mw:Special:MyLanguage/Wikidata Platform|Wikidata Platform team]] has published its [[d:Special:MyLanguage/Wikidata:SPARQL query service/WDQS backend update/Backend Replacement|backend replacement recommendation]] and accompanying [[wikitech:Wikidata Query Service/WDQS Architecture re-design|technical architecture]] for the migration of the Wikidata Query Service (WDQS) away from Blazegraph. Feedback is invited until May 25th 2026, especially on potential gaps and impacts on advanced use cases. Wikidata community members and WDQS users are also encouraged to help identify high-impact tools and workflows that may need attention on [[d:Wikidata:SPARQL query service/WDQS backend update/High-Impact Use Cases|this page]]. Feedback can be shared on the [[d:Wikidata talk:SPARQL query service/WDQS backend update|Migration talk page]] or during the [[d:Special:MyLanguage/Wikidata:Blazegraph Migration Office Hours|next office hour]]. See the [[d:Special:MyLanguage/Wikidata:Wikidata Platform team/Newsletter|WDP team newsletter]] for more details. * [[File:Reload icon with two arrows.svg|12px|link=|class=skin-invert|Recurrent item]] Detailed code updates later this week: [[mw:MediaWiki 1.47/wmf.3|MediaWiki]] '''In depth''' * On English, French, Japanese, and a few other Wikipedias, there was a [[diffblog:2025/09/02/better-detecting-bots-and-replacing-our-captcha/|trial of hCaptcha]], a third-party bot detection service. The trial showed that hCaptcha effectively detects and deters some bad-faith automated activity, on its own and by giving [[w:en:Wikipedia:Village pump (technical)/Archive 225#Introducing SuggestedInvestigations|checkusers and stewards]] signals to look into. Because the results were positive, hCaptcha will be rolled out across all wikis over the next few weeks. [[mw:Special:MyLanguage/Product Safety and Integrity/Anti-abuse signals/hCaptcha|See the hCaptcha project page]] for technical information about the implementation and privacy protections. [[diffblog:2026/05/04/better-detecting-bots-and-replacing-our-captcha-part-2/|Learn more]]. * The latest Community Tech update is now available, with progress across several Community Wishlist initiatives, including Reading Lists expansion from the mobile app to the website, new language support for "Who Wrote That" and the Personal Dashboard, improvements to 3D rendering and Charts, and upcoming work on talk page sorting, audio playback, and editing workflows. The update also shares current priorities, wishlist status trends, and opportunities for community feedback on future focus areas and the Wikimedia Foundation’s 2026–2027 Annual Plan. [[m:Special:MyLanguage/Community Wishlist/Updates#May 13, 2026: Latest updates from the Community Tech team|Read the full newsletter for details]]. '''''[[m:Special:MyLanguage/Tech/News|Tech news]]''' prepared by [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/Writers|Tech News writers]] and posted by [[m:Special:MyLanguage/User:MediaWiki message delivery|bot]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News#contribute|Contribute]]&nbsp;• [[m:Special:MyLanguage/Tech/News/2026/21|Translate]]&nbsp;• [[m:Tech|Get help]]&nbsp;• [[m:Talk:Tech/News|Give feedback]]&nbsp;• [[m:Global message delivery/Targets/Tech ambassadors|Subscribe or unsubscribe]].'' </div><section end="technews-2026-W21"/> </div> <bdi lang="en" dir="ltr">[[User:MediaWiki message delivery|MediaWiki message delivery]]</bdi> 2026. május 18., 22:21 (CEST) <!-- Az üzenetet User:STei (WMF)@metawiki küldte a(z) https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Global_message_delivery/Targets/Tech_ambassadors&oldid=30539262 helyen található lista használatával --> 6a3nwg2ri1l7o3606zpb32v5l6kqez7 0 128049 545513 516327 2026-05-18T19:11:46Z Rodrigo 4709 + 545513 wikitext text/x-wiki A '''[[w:dajkanyelv|dajkanyelv]]''' (más néven gyermeknyelv vagy "babanyelv") egy sajátos nyelvi réteg, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a kommunikációt a kisgyermek és a felnőtt között. Jellemzően bölcsődés, korai óvodás életkorban használatosak a hangfestő kifejezésekkel, [[w:ikerszók|ikerszavakkal]]. == Általános kifejezések == * Ajaj - Probléma, baj, baj van * Baba - kisgyerek * Bibi - sérülés, fájdalom * Bili - vizeletgyűjtő edény * Büfi - Büfögés * Cici - kebel, mell * Cumi - szopóka * Csitt - Csendesen, Halkabban * Csüccs - leül, lehuppan * Dagi - duzzadt, kövér * Hamm - bekapni * Hihi - vidám * Hiszti - nyűgösség, sírás * Kaka - széklet * Mama - anya, nagymama * Nyami - étel * Papa - apa, nagyapa * Pelus - pelenka * Pápá - integetés * Pisi - vizelet * Poci - has * Popó - fenék * Pupu - köldök * Tátá - elmegy * Tente - alvás * Tütü - kedvenc kendő * Zsizsa - forró == [[w:Ikerszók|Ikerszók]] == * ide-oda – helyváltoztatás, mozgás iránya * ki-be – be- és kijárás, mozgatás * le-fel – mozgás iránya * fel-le – ugyanez fordítva * jobbra-balra – irányok váltogatása * ici-pici – nagyon kicsi * kipp-kopp – kopogás hangja * tik-tak – óra ketyegése * hipp-hopp – gyors mozgás, hirtelen történés == Állatok == * Paci - ló * Pipi - csibe, csirke, tyúk * Nyuszi - nyúl * Vau-vau - Kutya * Háp-háp - Kacsa * Gá-gá - Liba [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 4rwv14m1q4emohefzx640l2u6fv2ehh 0 134206 545496 543859 2026-05-18T15:04:33Z Rodrigo 4709 /* Beszédaktus elmélet */ bővebben 545496 wikitext text/x-wiki A '''vitakultúra''', emberi készség, a [[Emb-társ-ért/Demokrácia technikák|demokrácia technikák]] egy alapeleme, lényeges a [[Emb-társ-ért/Közösségfejlesztés|közösségfejlesztés]] területén. Definíció: A vitakultúra a megalapozott és átgondolt érvelés, a megegyezési folyamat értékelésének, és rugalmas helyzetértelmezés és alkalmazkodás képessége. [[Fájl:University Park MMB «I5 Students' Union Elections 2013 Question Time - Education.jpg|bélyegkép|A közéleti vita egy esete hogy egy jelölt nyilvánosan érvel a választási fórumon.]] <small> Gyorslink az oldalhoz: https://hu.wikibooks.org/wiki/vitakultura</small> == A vita == [[Fájl:Ethics Bowl competition about to begin.jpg|bélyegkép|Formális vita verseny, csapatok között, bírák előtt.]] A '''[[w:Vita|vita]]''' érvek ütköztetése egy adott témában, célja a vitapartner vagy a hallgatóság meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy általánosabb igazság közös keresése. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis|A vitakultúra hét szintje - a Graham piramis]] === A racionális vita szakaszai === 1. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita konfrontációs szakasza|Konfrontációs szakasz]]: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. 2. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita nyitó szakasza|Nyitó szakasz]]: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, meghatározások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását. 3. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita érvelési szakasza|Érvelési szakasz]]: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. 4. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A vita záró szakasza|Záró szakasz]]: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül). == Retorika == A [[w:Szónoklattan|szónoklattan]] a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is. Retorika, szép beszéd témájú szócikkek gyűjteménye a Wikipédián: [[w:Kategória:Retorika]] == Dialektika == A '''[[w:Dialektika|dialektika]]''' helyzet megértésének folyamata, amely eredetileg a vitákon keresztül történt, a viták előrehaladását, álláspontok változását kutatta, de napjainkra a belső fejlődés is szerves részét képezi. * [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/Bármi megteszi elv - Feyerabend]] == Pragmatika == === Pragratizmus === A '''pragmatikus vita''' a gyakorlatiasságra, a célszerűségre és az eredményorientált gondolkodásmódra épít, ahol a megoldások hasznossága és működőképessége a fő szempont. Nem elvont elméleteken vagy ideológiákon alapul, hanem konkrét, alkalmazható válaszokat keres a felmerülő problémákra. A cél a leghatékonyabb beavatkozás kiválasztása, amely a valóságban is bizonyítható eredményeket hoz. [[Emb-társ-ért/Vitakultúra/A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban|A figyelmes kommunikáció módjai: szintek a problémamegoldásban]] === Beszédaktus elmélet === Fontos minden közlés, érv szituációba helyezése. Nem csak maga a közlés számít, de az is hogy eközben a beszélő milyen szerepet vállal, és mit szeretne elérni. Sokszor az előzmények, előítéletek, szokások, ismeretek alapvetően befolyásolják a közölt ismeret értelmezését és felhasználását a fogadó részéről. A beszéd során [[w:Megnyilatkozás (nyelvészet)|Megnyilatkozás (nyelvészet)]] történik, amikor a beszélő szándéka szerint mondatokat: állításokat, sejtéseket közöl vagy jelez ([[w:Implikatúrák|Implikatúrák]]). Ezeket a befogadó képességei szerint felfogja, értelmezi, és [[w:Igazság (filozófia)|Igazságokat]] keres az [[w:Információ|információkból]] és [[w:Kontextus|kontextusból]]. == Magyar vitakultúra közösségek == * https://www.vitakultura.hu * https://www.facebook.com/groups/onlinevita == Források, külső hivatkozások == * Az oldal szerzői a [[Segítség:Laptörténet|Laptörténet]]ben tekinthetőek meg. {{Wikipédia|vita}} {{Commonscat|debating|Vitakultúra}} * [https://www.vitakultura.hu/ Vitakultúra Egyesület] * [https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/vitakultura-magyar Új Pedagógiai Szemle 2002 október Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás II.] kerettanterv elemzés * [https://alternativgazdasag.fandom.com/wiki/Vitakult%C3%BAra Vitakultúra ismeretterjesztő szöveggyűjtemény] [[Kategória:Vitakultúra]] [[Kategória:Emberi és társadalmi értékek gyűjteménye]] 434psws8ele986hjqpj2d77fqvv5m8a 0 134272 545863 543045 2026-05-19T01:52:23Z KeFe 20 545863 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {| |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/B/Bab|Bab]] #[[Mit-mihez/B/Bábakalács|Bábakalács]] #[[Mit-mihez/B/Babér|Babér]] #[[Mit-mihez/B/Babhéj|Babhéj]] #[[Mit-mihez/B/Bajor kivi|Bajor kivi]] #[[Mit-mihez/B/Bakszakáll|Bakszakáll]] #[[Mit-mihez/B/Balhafű|Balhafű]] #[[Mit-mihez/B/Bálványfa|Bálványfa]] #[[Mit-mihez/B/Banán|Banán]] #[[Mit-mihez/B/Baracklevelű keserűfű|Baracklevelű keserűfű]] #[[Mit-mihez/B/Bárányüröm|Bárányüröm]] #[[Mit-mihez/B/Barátcserje|Barátcserje]] #[[Mit-mihez/B/Barbecue|Barbecue]] #[[Mit-mihez/B/Barnamoszat|Barnamoszat]] #[[Mit-mihez/B/Bársonyvirág|Bársonyvirág]] #[[Mit-mihez/B/Bazsalikom|Bazsalikom]] #[[Mit-mihez/B/Begónia|Begónia]] #[[Mit-mihez/B/Beléndek|Beléndek]] #[[Mit-mihez/B/Benedekfű|Benedekfű]] #[[Mit-mihez/B/Bengekéreg|Bengekéreg]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/B/Berkenye|Berkenye]] #[[Mit-mihez/B/Berkenyelé|Berkenyelé]] #[[Mit-mihez/B/Betyárkóró|Betyárkóró]] #[[Mit-mihez/B/Bíborkasvirág|Bíborkasvirág]] #[[Mit-mihez/B/Bimbós kel|Bimbós kel]] #[[Mit-mihez/B/Birsalma|Birsalma]] #[[Mit-mihez/B/Birsalmalé|Birsalmalé]] #[[Mit-mihez/B/Bodzalé|Bodzalé]] #[[Mit-mihez/B/Boglárka|Boglárka]] #[[Mit-mihez/B/Bojtorján szerbtövis|Bojtorján szerbtövis]] #[[Mit-mihez/B/Bojtorján|Bojtorján]] #[[Mit-mihez/B/Bojtorjángyökér|Bojtorjángyökér]] #[[Mit-mihez/B/Bojtorjános koldustetű|Bojtorjános koldustetű]] #[[Mit-mihez/B/Bojtorjánsaláta|Bojtorjánsaláta]] #[[Mit-mihez/B/Boldófa|Boldófa]] #[[Mit-mihez/B/Borágó|Borágó]] #[[Mit-mihez/B/Borecet|Borecet]] #[[Mit-mihez/B/Boróka|Boróka]] #[[Mit-mihez/B/Bors|Bors]] #[[Mit-mihez/B/Borsikafű|Borsikafű]] #[[Mit-mihez/B/Borsmenta|Borsmenta]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/B/Borsmustár|Borsmustár]] #[[Mit-mihez/B/Borsó|Borsó]] #[[Mit-mihez/B/Borsos keserűfű|Borsos keserűfű]] #[[Mit-mihez/B/Brokkoli|Brokkoli]] #[[Mit-mihez/B/Buchu|Buchu]] #[[Mit-mihez/B/Buláta|Buláta]] #[[Mit-mihez/B/Burgonya|Burgonya]] #[[Mit-mihez/B/Burgonyalé|Burgonyalé]] #[[Mit-mihez/B/Búza pehely|Búza pehely]] #[[Mit-mihez/B/Búza|Búza]] #[[Mit-mihez/B/Búzadara|Búzadara]] #[[Mit-mihez/B/Búzakorpa|Búzakorpa]] #[[Mit-mihez/B/Búzavirág|Búzavirág]] #[[Mit-mihez/B/Büdöske|Bársonyvirág]] #[[Mit-mihez/B/Bükkfa|Bükkfa]] #[[Mit-mihez/B/Bürökgémorr|Bürökgémorr]] #[[Mit-mihez/B/Bűzaszat|Bűzaszat]] |} <div style="height:20px; width:540px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Mit-mihez/B&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} <!--Másolható minta... __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| }} {{népies|-}} <br /> {{használjuk|}} {{gyógyhatása|}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> h6wefbym8ngc6ovhu663j2auh8u8vai 10 135048 545497 2026-05-18T15:26:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „{{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Olajok/FűszerolajokFűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dió…” 545497 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Olajok/FűszerolajokFűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] · |csoport2 = [[Olajok/Zsíros olajok|Zsíros olajok]] · |lista2 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Sárgabarackmag olaj|Sárgabarackmag olaj]] · |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 8yn7dt95b1h73m61d8k8a4i3gd4va63 545498 545497 2026-05-18T15:27:23Z KeFe 20 545498 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Olajok/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] · |csoport2 = [[Olajok/Zsíros olajok|Zsíros olajok]] · |lista2 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Sárgabarackmag olaj|Sárgabarackmag olaj]] · |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> dqvtsnwuh1luv9bqlwh0hvve9yp5gq9 545499 545498 2026-05-18T15:28:44Z KeFe 20 545499 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Olajok/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] · |csoport2 = [[Olajok/Zsíros olajok|Zsíros olajok]] · |lista2 = [[Olajok/Zsíros olajok/Sárgabarackmag olaj|Sárgabarackmag olaj]] · |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> giyf65eyvl7wjbqr89dbsfy0hbh0366 545501 545499 2026-05-18T15:29:56Z KeFe 20 545501 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] · |csoport2 = [[Olajok/Zsíros olajok|Zsíros olajok]] · |lista2 = [[Olajok/Zsíros olajok/Sárgabarackmag olaj|Sárgabarackmag olaj]] · |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> tj280m93y3rsr9tcwjr5phwpnx4x2dy 545502 545501 2026-05-18T15:32:35Z KeFe 20 545502 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Fűszerolajok-trt |cím = Fűszerolajok-trt |állapot = collapsed |felül = Add hozzá a sajátodat is! |csoport1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok|Fűszerolajok]] |lista1 = [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajokról|Fűszerolajokról]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok előnyei|Fűszerolajok előnyei]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszerolajok készítése|Fűszerolajok készítése]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dióolaj|Dióolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Grillező olaj|Grillező olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt lenmagolaj|Hidegen sajtolt lenmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hidegen sajtolt mákolaj|Hidegen sajtolt mákolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Tökmagolaj|Tökmagolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Dekoratív olaj|Dekoratív olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyógynövényes olaj|Gyógynövényes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagyma olajban|Hagyma olajban]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Olajban eltett sajt|Olajban eltett sajt]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj|Bazsalikomos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 2.|Bazsalikomos olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Bazsalikomos olaj 3.|Bazsalikomos olaj 3.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsfüves olaj|Borsfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Borsolaj|Borsolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromfű olaj|Citromfű olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Citromos olaj|Citromos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Csilis olaj|Csilis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas csípős|Fahéjas csípős fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fahéjas mogyoró olaj|Fahéjas mogyoró olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás fűszerolaj|Fokhagymás fűszerolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj|Fokhagyma olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagyma olaj 2.|Fokhagyma olaj 2.]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás salátaolaj|Fokhagymás salátaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fokhagymás-gyömbéres|Fokhagymás-gyömbéres]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Fűszeres olaj|Fokhagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyömbérolaj|Gyömbérolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Gyümölcsös olaj|Gyümölcsös olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Hagymás olaj|Hagymás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Illatos olaj|Illatos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfűolaj|Kakukkfűolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Kakukkfüves olaj|Kakukkfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Koriander olaj|Koriander olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Köményes olaj|Köményes olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Ligetszépe olaj|Ligetszépe olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Majoránnás olaj|Majoránnás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikaolaj|Paprikaolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Paprikás olaj|Paprikás olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pepperónis olaj|Pepperónis olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Pikáns fűszeres olaj|Pikáns fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Provence-i olaj|Provence-i olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringolaj|Rozmaringolaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Rozmaringos olaj|Rozmaringos olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Szurokfüves olaj|Szurokfüves olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zöld-fűszeres olaj|Zöld-fűszeres olaj]] · [[Fűszerek/Fűszerolajok/Zsálya olaj|Zsálya olaj]] · |csoport2 = [[Olajok/Zsíros olajok|Zsíros olajok]] |lista2 = [[Olajok/Zsírosolajok/Sárgabarack olaj|Sárgabarackmag olaj]] · |alul = Nézd meg a kategóriákban is! }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Szakácskönyv sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> tbrzbtiap88gobj01080tzhxu70iz38 10 135049 545503 2026-05-18T15:33:58Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „{{Sablonlista infó}}” 545503 wikitext text/x-wiki {{Sablonlista infó}} crofdy2esxag5pnac2tgzkb65s9c931 0 135050 545512 2026-05-18T19:02:09Z Rodrigo 4709 Alapcikk, dolgozom még rajta, biztonsági mentés. 545512 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] qammixqqshy3lu2ogvcxi96uaavsat0 545515 545512 2026-05-18T19:49:03Z Rodrigo 4709 /* Alapszókincs válogatási módszerek */ + elkezdve 545515 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] === Finn nyelv === === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik === Magyar nyelv === === Spanyol nyelv === == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 6pqrpggi2h41uk4xoeeixerxqu8mb68 545517 545515 2026-05-18T20:28:29Z Rodrigo 4709 /* Nyelvek alapszókincse */ lista importáláshoz 545517 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] fclxt8la6lckicfas7u4b8x8k03suie 545518 545517 2026-05-18T20:30:09Z Rodrigo 4709 /* Nyelvek alapszókincse */ lista importáláshoz 545518 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] j3ujhhat7hanv4unwbd8k7dr2zr2q3k 545519 545518 2026-05-18T20:34:40Z Rodrigo 4709 /* Nyelvek alapszókincse */ + magyar 545519 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 245y9oi6403pejv3gim19i80iu7okrn 545702 545519 2026-05-18T21:05:49Z Rodrigo 4709 /* Mesterséges nyelvek */ Augmentatív és Alternatív Kommunikáció 545702 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] ilr4w6q0aqde83z0eqgk13jj9wise7b 545703 545702 2026-05-18T21:08:57Z Rodrigo 4709 /* Kapcsolódó irodalom */ + 545703 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14232/EFOP_3_4_3_tananyag_AAK_Pet%C5%91I_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Pető Ildikó: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) rövid áttekintése] Debreceni Egyetem, 2021 * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 11cq2ntxixjsoliu2vqic3bidbx1oor 545704 545703 2026-05-18T21:20:27Z Rodrigo 4709 /* Nyelvek alapszókincse */ + 545704 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Természetes nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Mesterséges nyelvek alapszókincse == === Formális nyelvek === * Lásd [[w:Nyelvbázis|Nyelvbázis]] === Eszperantó nyelv=== === Toki pona nyelv === == Kapcsolódó irodalom == * [https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14232/EFOP_3_4_3_tananyag_AAK_Pet%C5%91I_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Pető Ildikó: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) rövid áttekintése] Debreceni Egyetem, 2021 * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] dup3ba6f7sgwrpnpec54s23d0pb8xeo 545705 545704 2026-05-18T21:22:46Z Rodrigo 4709 /* Toki pona nyelv */ 545705 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Természetes nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Mesterséges nyelvek alapszókincse == === Formális nyelvek === * Lásd [[w:Nyelvbázis|Nyelvbázis]] === Eszperantó nyelv=== === Toki pona nyelv === * [[Toki pona/szókincs]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14232/EFOP_3_4_3_tananyag_AAK_Pet%C5%91I_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Pető Ildikó: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) rövid áttekintése] Debreceni Egyetem, 2021 * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 8fnn0ivjt22ebrfpwjd46a0shv0wwx2 545706 545705 2026-05-18T21:33:57Z Rodrigo 4709 /* Leggyakoribb szavak listája */ + 545706 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. A felmérés annál pontosabb, minél nagyobb, minél változatosabb nyelvi adatbázisból készült. Áttekintés a [[Alapszókincs gyűjtemény/Szókincsméretek összehasonlító listája|Szókincsméretek összehasonlító listája]]. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Természetes nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Mesterséges nyelvek alapszókincse == === Formális nyelvek === * Lásd [[w:Nyelvbázis|Nyelvbázis]] === Eszperantó nyelv=== === Toki pona nyelv === * [[Toki pona/szókincs]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14232/EFOP_3_4_3_tananyag_AAK_Pet%C5%91I_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Pető Ildikó: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) rövid áttekintése] Debreceni Egyetem, 2021 * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 3yi0i0ieu3t2uhmspqfcodh68tfa6y1 545845 545706 2026-05-18T22:27:33Z Rodrigo 4709 /* Angol nyelv */ + 545845 wikitext text/x-wiki Az [[Alapszókincs gyűjtemény]] az összehasonlító nyelvészet kommunikáció-elméleti oldalát tanulmányozza és mutatja be. Összegyűjti és összeveti hogy az egyes nyelvekben mik a leggyakoribb, legfontosabb szavak, vagyis [[w:Lexéma|lexémák]]. Egy nyelvnek több módszertan (szempont) szerint állítható össze legfontosabbnak tartott szókészlete. == Alapszókincs válogatási módszerek == === Swadesh-lista === A '''Swadesh-lista''' [[w:Morris Swadesh|Morris Swadesh]] amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a [[w:történeti-összehasonlító nyelvészet|történeti-összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan [[w:alapszókincs|alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több [[w:nyelv|nyelv]]ben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Eredetileg 225 szót tartalmazó listát alkotott, majd 100-ra csökkentette le.<ref>Swadesh 1971, 283. o.</ref> Gyakran használatos egy bővített 207 szavas lista.<ref>[http://www.comparalex.org/?page=stdlist&id=20 ComparaLex].</ref> {{Wikipédia|Swadesh-lista}} Swadesh három céllal javasolta a listáját: * hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét * hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát * hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek === Leggyakoribb szavak listája === A számítástechnika fejlődésével nyelvi korpuszok alapján létrehozhatóvá vált adott nyelvek leggyakoribb szavainak, [[w:Morféma|morfémák]] listája. A felmérés annál pontosabb, minél nagyobb, minél változatosabb nyelvi adatbázisból készült. Áttekintés a [[Alapszókincs gyűjtemény/Szókincsméretek összehasonlító listája|Szókincsméretek összehasonlító listája]]. === Alapszavak listája === A nyelvtanulás elősegítésére turistaszótárak és nyelvkönyvek összeállítanak alapszókincsek. Ezek jellemzője, hogy helyzet, téma illetve szófaj szerint kisebb csoportokba rendezik, és gyakran egyszerű példamondatokat, gyakori kifejezéseket is közölnek. === Dajkanyelv === {{Wikipédia|Dajkanyelv}} A '''dajkanyelv''' egy kezdetleges, funkcionális társalgás a felnőtt és a [[w:csecsemő|csecsemő]] között. Ennek során a gyermek elsajátítja a [[w:kommunikáció|kommunikáció]] szabályait anélkül, hogy beszélne. A dajkanyelvre különleges szókincs jellemző, melynek szavai kulturálisan és életszakasz szerint meghatározottak, illetve használatában is jelentős kulturális különbségeket találunk. Segíti a gyermek nyelvtanulását, mivel felkelti és fenntartja a gyermek figyelmét. A dajkanyelv a kognitív tudósok körében pozitív megítélésnek örvendő univerzális jelenség, ám a nyelvelsajátítás folyamatában nem elengedhetetlen. === Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) === Az augmentatív és alternatív kommunikáció (röviden: AAK) minden olyan kommunikációs módszert jelent, amely kiegészíti (augmentálja), kompenzálja a szokásostól eltérő (alternatív) módon a hagyományos beszédmódokat és az írást, ha ezek valamilyen okból és valamilyen mértékben korlátozottak, ezért az egyén csak alig vagy egyáltalán nem képes rá. === Mesterséges nyelvek === Több általános célú nyelvet alkotó a történelmi nyelveknél egyszerűbb kommunikációs rendszerre törekedett. Ezek alapszókincse mindig egy célratörő, rövidebb kimutatás, amiből a nyelv szabályai alapján összetett szavak, kifejezések alkothatóak. A mesterséges nyelvek alapszókincse tudatosan felépített, ebben fontos szerepet játszanak a logikai kapcsolatokat kifejező [[w:Viszonyszó|viszonyszavak]] == Természetes nyelvek alapszókincse == === Angol nyelv === * Leggyakoribb angol szavak: [[w:en:Most common words in English]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az angol nyelv Swadesh-listája|Az angol nyelv Swadesh-listája]] * [[Alapszókincs gyűjtemény/Angol univerzális AAK alapszókincs|Angol univerzális AAK alapszókincs]] gyakorisági sorrendben === Északi-számi nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az északi-számi nyelv Swadesh-listája|A északi-számi nyelv Swadesh-listája]] === Finn nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A finn nyelv Swadesh-listája|A finn nyelv Swadesh-listája]] === Francia nyelv === * Leggyakoribb francia szavak: ** [https://lexiquefle.canalblog.com/archives/2007/06/04/8005581.html Gougenheim adatbázis 2.00] Ez a "L'elaboration du français fondamental" (1964) című könyvből származik * [[Alapszókincs gyűjtemény/A francia nyelv Swadesh-listája|A francia nyelv Swadesh-listája]] === Magyar nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A magyar nyelv Swadesh-listája|A magyar nyelv Swadesh-listája]] === Román nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A román nyelv Swadesh-listája|A román nyelv Swadesh-listája]] === Udmurt nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/Az udmurt nyelv Swadesh-listája|A udmurt nyelv Swadesh-listája]] === Spanyol nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A spanyol nyelv Swadesh-listája|A spanyol nyelv Swadesh-listája]] === Svéd nyelv === * [[Alapszókincs gyűjtemény/A svéd nyelv Swadesh-listája|A svéd nyelv Swadesh-listája]] ===Szerbhorvát nyelv=== * [[Alapszókincs gyűjtemény/A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája|A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája]] == Mesterséges nyelvek alapszókincse == === Formális nyelvek === * Lásd [[w:Nyelvbázis|Nyelvbázis]] === Eszperantó nyelv=== === Toki pona nyelv === * [[Toki pona/szókincs]] == Kapcsolódó irodalom == * [https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14232/EFOP_3_4_3_tananyag_AAK_Pet%C5%91I_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Pető Ildikó: Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) rövid áttekintése] Debreceni Egyetem, 2021 * [https://www.nyest.hu/forum/osszehasonlito-gyoknyelveszet Krizsa katalin: Összehasonlító gyöknyelvészet] [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] sr4e3f64i2oy0u3i8j7bnh2kzsfrv6g 14 135051 545514 2026-05-18T19:12:38Z Rodrigo 4709 + 545514 wikitext text/x-wiki [[Alapszókincs gyűjtemény]] oldalai [[Kategória:Nyelvészet]] b519bl624vl7f0c5rtjct0num0pgiru 0 135052 545520 2008-08-06T21:41:44Z Eino81 898 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerik...” 545520 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' (''en, et, ei, emme, ette, eivät'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu''' |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki'''* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== <references/> ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 [[Kategória:Swadesh-listák]] ht23vnanq2sguiu2kprav7r9gc4grjo 545521 545520 2009-05-26T01:10:52Z AsgardBot 1993 /* Jegyzetek */Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra 545521 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' (''en, et, ei, emme, ette, eivät'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu''' |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki'''* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 [[Kategória:Swadesh-listák]] pdf9mrd30w3pza7mf6353tcoveya856 545522 545521 2009-10-09T01:55:23Z Varpho 2007 /* Lista */ "puu" és "fa" rokon szavak, "joki" és "folyó" nem, de "joki" és "jó" [a másik értelemben] igen. 545522 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' (''en, et, ei, emme, ette, eivät'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 [[Kategória:Swadesh-listák]] 2zx113zin0i7yvr3dq759dw2ip8mygo 545523 545522 2010-01-10T20:13:00Z SamatBot 15875 /* Lista */kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, 545523 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 [[Kategória:Swadesh-listák]] hpbzno7eophcbkosuu8zhciylh3yw5h 545524 545523 2012-04-13T18:48:06Z 89.135.148.164 A rokon szavak száma hozzáadva (hogy ne kelljen minden látogatónak külön összeszámolni). 545524 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 [[Kategória:Swadesh-listák]] ab24f3m6wtm4khtx9m4sbx74pa9pasn 545525 545524 2012-04-14T14:17:46Z DanjanBot 15886 /* Forrás */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545525 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''lyy''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] lk68f0yfj03uvcyutbmcj5xs92aij6y 545526 545525 2016-01-29T22:54:52Z 37.219.12.32 csont: lyy -> luu 545526 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hamas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] j3r8gv9d1gh40t8xguncc6j1uz4ly42 545527 545526 2016-01-29T22:58:22Z 37.219.12.32 /* Lista */ fog: hamas -> hammas 545527 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 ISBN 963-05-6594-3 {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] n0dphatscnqvpryvhyyf8i7b3i3yym0 545528 545527 2018-01-18T04:13:23Z Magic links bot 15847 [[ISBN]]/PMID link(ek) sablonba burkolása [[:mw:Requests for comment/Future of magic links|MediaWiki RfC]] alapján 545528 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] l91zzhpjwbudej7efj9fnxyxuigrj7s 545529 545528 2019-11-19T17:28:35Z Pallor 8193 [[Kategória:Finn nyelv|Finn nyelv]] kategória hozzáadva (a HotCattel) 545529 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] 3sotevcj6dnh0rmt81p1pfp0296xdvy 545530 545529 2020-04-11T14:50:18Z Pegybot 16034 /* Források */Forrás→ Források [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545530 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] ouryhyztfizzu3qea50hibwwcxmpurn 545531 545530 2020-05-31T06:21:33Z Misibacsi 992 /* Bemutatás */ átfogalmaz 545531 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== A lista [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által összeállított olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] ak6flkv3wswulh3arn9m9q3gnf0pqep 545532 545531 2020-05-31T06:27:58Z Misibacsi 992 /* Lista */ kieg. 545532 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== A lista [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által összeállított olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''', '''ruoho''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] ie13fq0d4zgi683r5cgk41kxlstvuyn 545533 545532 2021-02-12T21:28:46Z AtaBot 15894 /* Jegyzetek */források --> jegyzetek [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545533 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== A lista [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által összeállított olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''', '''ruoho''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] a6lphf2ofmz1exyhspyc0lfthwcp74z 545534 545533 2024-12-03T15:11:13Z Porribot 15892 /* Bemutatás */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545534 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== A lista [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által összeállított olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''', '''ruoho''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] 9j0vmx335v766yam5msjx7svhghgojw 545535 545534 2026-05-18T20:37:16Z Rodrigo 4709 15 változat innen: [[:w:A_finn_nyelv_Swadesh-listája]] 545534 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és a [[finn nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== A lista [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által összeállított olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == A *-gal jelölt alakok rokon szavak (46 db). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Finn |- |1. ||'''én'''|| '''minä'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''sinä''',<br />'''Te'''*<ref>A finn nyelvben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Pl2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''hän''' |- |4. ||'''mi'''|| '''me'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''te''',<br />'''Te'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''he''' |- |7. ||'''ez'''|| '''tämä''' |- |8. ||'''az'''|| '''tuo''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''täällä''',<br />'''tänne''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''siellä''',<br />'''sinne''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''kuka'''<br />ken* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mikä'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''missä'''*,<br />'''jossa''' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''milloin''', '''koska''',<br /> '''jolloin''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''kuten''', '''miten''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''älä''', <br />'''ei''' ''(en, et, ei, emme, ette, eivät)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''koko''',<br /> '''kaikki''' |- |18.||'''sok'''|| '''paljon''',<br />'''moni''' |- |19.||'''némely'''|| '''muutama''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vähän''' |- |21.||'''más'''|| '''muu'''*<br />'''toinen''' |- |22.||'''egy'''|| '''yksi'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''kaksi'''* |- |24.||'''három'''|| '''kolme'''* |- |25.||'''négy'''|| '''neljä'''* |- |26.||'''öt'''|| '''viisi'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''suuri''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''pitkä''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''leveä''' |- |30.||'''vastag'''|| '''paksu''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''vaikea''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''pieni''' |- |33.||'''rövid'''|| '''lyhyt''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''kapea''' |- |35.||'''vékony'''|| '''ohut''' |- |36.||'''nő'''|| '''nainen''' |- |37.||'''férfi'''|| '''mies''' |- |38.||'''ember'''|| '''ihminen''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''lapsi''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''vaimo''' |- |41.||'''férj'''|| '''mies''' |- |42.||'''anya'''|| '''äiti''' |- |43.||'''apa'''|| '''isä''' |- |44.||'''állat'''|| '''eläin''' |- |45.||'''hal'''|| '''kala'''* |- |46.||'''madár'''|| '''lintu''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''koira''' |- |48.||'''tetű'''|| '''täi'''* |- |49.||'''kígyó'''|| '''kyy'''* |- |50.||'''féreg'''|| '''madot''' ''(tbsz.)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''puu'''* |- |52.||'''erdő'''|| '''metsä''' |- |53.||'''bot'''|| '''tikku''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''hedelmä''' |- |55.||'''mag'''|| '''siemen''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lehti''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''juuri''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''kuori'''* |- |59.||'''virág'''|| '''kukka''' |- |60.||'''fű'''|| '''nurmi''', '''ruoho''' |- |61.||'''kötél'''|| '''köysi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''iho''', <br /> '''nahka''' |- |63.||'''hús'''|| '''liha''' |- |64.||'''vér'''|| '''veri'''* |- |65.||'''csont'''|| '''luu''' |- |66.||'''zsír'''|| '''rasva''' |- |67.||'''tojás'''|| '''muna''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''sarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''häntä''',<br/> '''pyrstö''' (állaté) |- |70. ||'''toll'''|| '''sulka'''* |- |71.||'''haj'''|| '''hiukset''' ''(tbsz.)'', <br />tukka |- |72. ||'''fej'''|| '''pää'''* |- |73. ||'''fül'''|| '''korva''' |- |74. ||'''szem'''|| '''silmä'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''nenä''' |- |76. ||'''száj'''|| '''suu'''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''hammas''',<br />'''poskihammas''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''kieli''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''kynsi''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''jalkaterä''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''sääri''' |- |82. ||'''térd'''|| '''polvi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''käsi'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''siipi''' |- |85. ||'''has'''|| '''vatsa''' |- |86. ||'''belek'''|| '''suoli''' ''(esz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''kaula''' |- |88. ||'''hát'''|| '''selkä''' |- |89. ||'''mell'''|| '''rinta ''' |- |90. ||'''szív'''|| '''sydän'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''maksa'''* |- |92. ||'''iszik'''|| '''juoda'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''syödä''' |- |94. ||'''harap'''|| '''purra''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''imeä''' (= magyar '''emik''')* |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''sylkeä''' |- |97. ||'''hány'''|| '''oksentaa''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''puhaltaa''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''hengittää''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''nauraa''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''nähdä''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''kuulla'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''tuntea'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''ajatella''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haistaa''' |- |106. ||'''fél'''|| '''pelätä''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nukkua''' |- |108. ||'''él'''||'''elää'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''kuolla''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''tappaa''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''taistella''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''metsästää''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''lyödä''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''leikata''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''halkaista''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''pistää''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''kynsiä''' |- |118. ||'''ás'''|| '''kaivaa''' |- |119. ||'''úszik'''|| '''uida'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''lentää''' |- |121. ||'''jár'''|| '''käydä''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''tulla''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''maata''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''istua''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''seisoa''' |- |126. ||'''forog'''|| '''pyöriä''' |- |127. ||'''esik'''|| '''pudota''' |- |128. ||'''ad'''|| '''antaa'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''pitää''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''puristaa''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''hieroa''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''pestä''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''pyyhkiä''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''vetää''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''työntää''' |- |136. ||'''dob'''|| '''heittää''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''köyttää''',<br/> '''kutoa''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''ommella''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lukea''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''sanoa''', <br /> '''kertoa''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''laulaa''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''leikkiä''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''leijailla''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''virrata''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''jäätyä''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''paisua''' |- |147. ||'''nap'''|| '''aurinko''' |- |148. ||'''hold'''|| '''kuu'''* |- |149. ||'''csillag'''|| '''tähti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''vesi'''* |- |151. ||'''eső'''|| '''sade''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''joki''' (= magyar '''jó''' pl. '''Berettyó'''ban)* |- |153. ||'''tó'''|| '''järvi''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''meri''' |- |155. ||'''só'''|| '''suola''' |- |156. ||'''kő'''|| '''kivi'''* |- |157. ||'''homok'''|| '''hiekka''' |- |158. ||'''por'''|| '''pöly''' |- |159. ||'''föld'''|| '''maa''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''pilvi'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''sumu''' |- |162. ||'''ég'''|| '''ilma''' |- |163. ||'''szél'''|| '''tuuli''' |- |164. ||'''hó'''|| '''lumi''' |- |165. ||'''jég'''|| '''jää'''* |- |166. ||'''füst'''|| '''savu''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''tuli''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''tuhka''',<br/> '''poro''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''palaa''' |- |170. ||'''út'''|| '''tie''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''vuori''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''puna''',<br/>'''punainen''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''vihreä''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''keltainen''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''valkoinen''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''musta''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''yö'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''päivä''', <br/>'''päivällä''' |- |179. ||'''év'''|| '''vuosi''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''lämmin''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''kylmä''' |- |182. ||'''tele'''|| '''täysi''' |- |183. ||'''új'''|| '''uusi'''* |- |184. ||'''régi'''|| '''vanha'''* (= magyar '''vén''') |- |185. ||'''jó'''|| '''hyvä''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''huono''', <br /> '''paha''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''lahonnut''', <br/> '''mädännyt''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''likainen''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''suoraa''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''pyöreä''' |- |191. ||'''éles'''|| '''terävä''' |- |192. ||'''tompa'''|| '''tylppä''' |- |193. ||'''sima'''|| '''sileä''' |- |194. ||'''nedves'''||'''märkä''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''kuiva''' |- |196.||'''helyes'''||'''oikea''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''läheinen''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''kaukainen''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''oikea''' |- |200. ||'''bal'''|| '''vasen''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luona''', <br /> '''luo''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ssa/-ssä''', <br /> '''-Vn''', '''-hVn''', '''-seen''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-lla/-llä''', <br /> '''-n kanssa''' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos''' |- |206. ||'''mert'''|| '''koska''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== Papp István-Jakab László: Magyar-finn szótár. akadémiai Kiadó. 1993 {{ISBN|963-05-6594-3}} {{DEFAULTSORT:Finnnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Finn nyelv]] 9j0vmx335v766yam5msjx7svhghgojw 0 135053 545536 2008-07-07T20:11:00Z Eino81 898 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Áll...” 545536 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlve (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főkép a kelet-nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra,''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás=== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] mi50wwm6f1zwdshh6vpt8jndjljdfpd 545537 545536 2008-07-07T20:12:43Z Eino81 898 /* Forrás= */ 545537 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlve (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főkép a kelet-nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra,''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] d7vv4ppaskq9mom23amawq57dgdrxkb 545538 545537 2008-07-07T20:35:01Z Eino81 898 /* Lista */ 545538 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlve (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főkép a kelet-nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra,''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] 079zfxanmk029hmdgsyjxksoaks89qb 545539 545538 2008-07-07T21:20:45Z Eino81 898 /* Lista */ 545539 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlve (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főkép a kelet-nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] hg5ftzvibh8iwm9ixzollxahc375zq3 545540 545539 2008-07-07T22:31:19Z Eino81 898 /* Lista */ 545540 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet-nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] gt3myeaumkq1hf4ghq326wxb1f56pdx 545541 545540 2008-07-07T23:10:18Z Eino81 898 /* Lista */ 545541 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] my7pt9inoeucp0yaic4araej7gpy4g8 545542 545541 2008-07-07T23:37:58Z Eino81 898 /* Lista */ 545542 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] a60myxd7atym2byetbq4610vyqlvs5f 545543 545542 2008-07-07T23:39:15Z Eino81 898 /* Lista */ 545543 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] 6jkwqsvvwpdt1ks9dqcuf2n698k246u 545544 545543 2008-07-07T23:52:05Z Eino81 898 /* Forrás */ 545544 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak. * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''* |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''* |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''* |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos''',<br />'''gosa'''* |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== <references/> ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] lkuwj0vwegxx7ooxbbdg7zz7db4wk6q 545545 545544 2008-07-07T23:52:36Z Eino81 898 /* Lista */ 545545 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''nimi'''* |} ==Jegyzetek== <references/> ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] acexfitofzxmrrogdf5xzgc9sfw48oe 545546 545545 2008-08-06T19:51:41Z Eino81 898 /* Lista */ 545546 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd pl. ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(pl. időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(pl. idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(pl. hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== <references/> ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] ginq9082msbw1tt4yyybdpphosl1vvf 545547 545546 2008-12-12T17:18:03Z XZeroBot 1250 Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (4) 545547 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv|magyar nyelvű]] megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== <references/> ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] ro3xtl83pi14744g4lu6k4jv06xq3ol 545548 545547 2009-05-26T04:43:50Z AsgardBot 1993 Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra 545548 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' (''in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai'') |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] oboxnqtuw6oye6kf94n4k0wz1z7t9vk 545549 545548 2010-01-11T00:01:34Z SamatBot 15875 /* Lista */kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, 545549 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 [[Kategória:Swadesh-listák]] 3p0v6x400ets46am4am7xa2lv6jy4qy 545550 545549 2012-04-14T14:23:44Z DanjanBot 15886 /* Forrás */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545550 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4 {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] 45ldtz9ya9yv1dka5vp8zs78857j8bo 545551 545550 2018-01-18T04:13:13Z Magic links bot 15847 [[ISBN]]/PMID link(ek) sablonba burkolása [[:mw:Requests for comment/Future of magic links|MediaWiki RfC]] alapján 545551 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Forrás== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] q3ymh1nh3kxeevy22aih0aazrzz3m4m 545552 545551 2020-04-11T15:28:25Z Pegybot 16034 /* Források */Forrás→ Források [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545552 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Források== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] bhc2212o660vu0oj50hrk0jeq57en1d 545553 545552 2021-02-12T23:41:33Z AtaBot 15894 /* Jegyzetek */források --> jegyzetek [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545553 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] ro9v8w9v8535qschuymc5l4cqbspduf 545554 545553 2021-09-06T18:02:40Z Csigabi 1854 545554 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes.'', azt azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy ''guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] jx2h6iqpn8fdiwqy7z7npda4vcplf6g 545555 545554 2021-10-22T16:08:40Z Reas 7679 javítás 545555 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes'', az azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy ''guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== *Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] jigjcmnzs77twcgh21tmdobqpykmt6x 545556 545555 2024-05-02T07:49:57Z Pegy22 6904 /* Lista */ 545556 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes'', az azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy ''guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {{Import style|sticky}} {|class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |- class="is-sticky sortable" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== *Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] 1eqlyi9v8bk92sbe3aqnd6wjxz4qzmt 545557 545556 2024-12-03T14:58:23Z Porribot 15892 link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545557 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes'', az azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy ''guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {{Import style|sticky}} {|class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |- class="is-sticky sortable" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== *Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] hxyezohrmzycl91k1q25bp4n2s0kir2 545558 545557 2026-05-18T20:37:55Z Rodrigo 4709 22 változat innen: [[:w:Az_északi-számi_nyelv_Swadesh-listája]] 545557 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[északi számi nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == * A [[északi számi nyelv|számi]] szavaknál *-gal jelöl szavak a [[magyar nyelv]]ű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.<ref>Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, ''Geaidnu lea guhkes'', az azt jelenti, hogy ''Az utca hosszú'', de ha azt, hogy ''guhkki geaidnu'', akkor az a ''hosszú utca''.</ref> * A [[északi számi nyelv|számi]] mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. * A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). * Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó. {{Import style|sticky}} {|class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |- class="is-sticky sortable" |+ !Sz.||Magyar||Északi-számi |- |1. ||'''én'''|| '''mun, mon'''*<ref>A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például ''udmurt'' és ''mordvin'' '''mon''', ''finn'' '''minä''', nyenyec '''many'''.</ref> |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''don''',<br />'''Dii'''*<ref>A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.</ref> |- |3. ||'''ő'''|| '''son''' |- |4. ||'''mi'''|| '''mii'''* |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''dii''',<br />'''Dii'''* |- |6. ||'''ők'''|| '''sii''' |- |7. ||'''ez'''|| '''dat''' |- |8. ||'''az'''|| '''duot''' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''dáppe''',<br />'''deike, deikke''' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''doppe''',<br />'''dohko''' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''gii'''*<ref>A ''g'' ejtése a számiban leginkább a ''k''-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.</ref> |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''mii'''* |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''gos'''*,<br />'''gosa'''*<ref>A rokon vonás itt a magyar ''ho-'' kezdetű (''hol'', ''hova'', ''hogy'') kérdőszavakkal van.</ref> |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''goas''', '''go''' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''mot ~ movt''', '''got ~ govt''' |- |16. ||'''ne''',<br /> '''nem'''|| '''ale''', <br />'''ii''' ''(in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)'' |- |17. ||'''egész''', <br />'''minden'''|| '''buot''',<br /> '''visot''',<br /> '''oppa''' |- |18.||'''sok'''|| '''ollu''' |- |19.||'''némely'''|| '''muhtin ~ muhtun''' |- |20.||'''kevés'''|| '''vehá ~ veahá''' |- |21.||'''más'''|| '''eará''' |- |22.||'''egy'''|| '''okta'''* |- |23.||'''kettő'''|| '''guokta'''* |- |24.||'''három'''|| '''golbma'''* |- |25.||'''négy'''|| '''njeallje'''* |- |26.||'''öt'''|| '''vihtta'''* |- |27.||'''nagy'''|| '''stuorra # stuoras''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''guhkki # guhkes''' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''govdat''' # '''govda ~ govdes''' |- |30.||'''vastag'''|| '''gassat # gassa'''<br /> '''suohkat # suhkkes''' |- |31.||'''nehéz'''|| '''váigat # váttis''' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''un'ni # unna''', <br /> '''uhcci # uhca''', <br /> '''smávis # smávva''', <br /> '''baski # baskkes''' |- |33.||'''rövid'''|| '''likta''', <br />'''lámpá''',<br /> '''rul'la''' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''baski # baskkes''', <br /> '''nákkis''', <br /> '''gárži # gáržžes''' |- |35.||'''vékony'''|| '''asehaš # asehis''', <br /> '''fiinis # fiinna''', <br /> '''sili # silis''' |- |36.||'''nő'''|| '''nisu''' |- |37.||'''férfi'''|| '''olmmái''' |- |38.||'''ember'''|| '''olbmo''' |- |39.||'''gyerek'''|| '''mánná''' |- |40. ||'''feleség'''|| '''áhkká''',<br /> '''eamit''',<br /> '''gálgu''' |- |41.||'''férj'''|| '''boadnji''' |- |42.||'''anya'''|| '''eadni''' |- |43.||'''apa'''|| '''áhčči''' |- |44.||'''állat'''|| '''eal'li''' |- |45.||'''hal'''|| '''guolli'''* |- |46.||'''madár'''|| '''loddi''' ''(= magyar '''lúd''')''* |- |47.||'''kutya'''|| '''beana''' ''(= magyar '''fene''')''* |- |48.||'''tetű'''|| '''dihkki''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''bosttagearpmaš''', <br /> '''mirkoguovdi''' |- |50.||'''féreg'''|| '''máhtu''' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''muorra''' |- |52.||'''erdő'''|| '''meahcci''' <br /> '''vuovdi''' |- |53.||'''bot'''|| '''soađis''' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''šaddu''',<br /> '''muorji''',<br /> '''heđen''' |- |55.||'''mag'''|| '''siepman''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''lasta''',<br /> '''luotni''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''veaddi''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''garra'''* |- |59.||'''virág'''|| '''rássi''', <br /> '''lieđđi''' |- |60.||'''fű'''|| '''sitnu''' |- |61.||'''kötél'''|| '''báddi''' |- |62.||'''bőr'''|| '''liiki''', <br /> '''náhkkegiera''' |- |63.||'''hús'''|| '''biergu''', <br /> '''oažži''' |- |64.||'''vér'''|| '''varra'''* |- |65.||'''csont'''|| '''dákti''' |- |66.||'''zsír'''|| '''buoidi''' |- |67.||'''tojás'''|| '''monni''' ''(= magyar '''mony''')''* |- |68.||'''szarv'''|| '''čoarvi'''* |- |69.||'''farok'''|| '''seaibi''' |- |70. ||'''toll'''|| '''dolgi'''* |- |71.||'''haj'''|| '''vuovttat''' ''(tbsz.)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''oaivvi''' |- |73. ||'''fül'''|| '''beallji'''* |- |74. ||'''szem'''|| '''čalbmi'''* |- |75. ||'''orr'''|| '''njunni''' |- |76. ||'''száj'''|| '''njálbmi''' ''(= magyar '''nyelv''')''* |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''bátni''',<br />'''máttabátni''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''giella''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''gazza''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''juolgeláhpi''' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''váhkká''' |- |82. ||'''térd'''|| '''čibbi''', <br /> '''buolva''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''giehta'''* |- |84. ||'''szárny'''|| '''soadji ~ soadjá''' |- |85. ||'''has'''|| '''čoavji''' |- |86. ||'''belek'''|| '''čoalit''' ''(tbsz.)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''čeabet ~ čeabát''' |- |88. ||'''hát'''|| '''sealgi''' |- |89. ||'''mell'''|| '''raddi, <br /> čižži''' |- |90. ||'''szív'''|| '''váibmu''', <br /> '''čotta'''* |- |91. ||'''máj'''|| '''vuiovvas''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''juhkat'''* |- |93. ||'''eszik'''|| '''borrat''' |- |94. ||'''harap'''|| '''gáskit''', '''borrat''' |- |95. ||'''szopik'''|| '''njammat''' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''čolgat''' |- |97. ||'''hány'''|| '''vuovssadit''' |- |98. ||'''fúj'''|| '''bossut''' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''vuoigŋat''' |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''boagustit''', <br /> '''čaibmat''' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''oaidnit''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''gullat'''* |- |103. ||'''tud'''|| '''dovdat'''* |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''gáddit''', '''doaivvut''' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''haksot''', <br /> '''háisut''' |- |106. ||'''fél'''|| '''ballat''' |- |107. ||'''alszik'''|| '''nohkat''' |- |108. ||'''él'''||'''eallit'''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''jápmit''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''goddit''', <br /> '''sorbmet''' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''doarrut''', '''doarostit''', <br /> '''dáistalit''' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''meahcástit''' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''časkit''' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''čuohppat''' |- |115. ||'''hasít'''|| '''luddet''' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''čuoggut''', '''čugget''' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''gazzut''', <br /> '''faskut''' |- |118. ||'''ás'''|| '''roggat''', <br /> '''goaivut''' ''(havat)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''vuodjat'''* |- |120. ||'''repül'''|| '''girdit''' |- |121. ||'''jár'''|| '''vázzit''' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''boahtit''' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''veal'lát''' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''čohkkát''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''lihkadit''', <br /> '''lávket''' |- |126. ||'''forog'''|| '''jorrat''', <br /> '''joradit''' |- |127. ||'''esik'''|| '''gahččat''' ,<br /> '''čalgat''' |- |128. ||'''ad'''|| '''addit'''* |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''atnit''', <br /> '''doallat''' |- |130. ||'''szorít'''|| '''bohčit''',<br /> '''čárvut ~ čárvet''' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''ruv'vet''' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''bassat''' |- |133. ||'''(meg)töröl'''||'''sihkkut''', '''njámmat''', <br /> '''ráhput''' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''gaikut''', '''gavvit''', <br /> '''njaldit''' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''hoigadit''', '''hoigat''' |- |136. ||'''dob'''|| '''bálkestit''', '''suhppet''', <br /> '''suohpput''' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''čuolbmat''' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''goarrut''' |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''lohkat''' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''dadjat''', <br /> '''lohkat''', <br /> '''cealkit''' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''juoiggat''' |- |142. ||'''játszik'''|| '''stoahkat''', '''duhkoraddat''', <br /> '''stullat''' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''libardit''', <br /> '''libaidit''' |- |144. ||'''folyik'''|| '''golgat''' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''galbmot''', <br /> '''šuvččagit''' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''báisat''', <br /> '''bohtanit''', <br /> '''čárdnat''' |- |147. ||'''nap'''|| '''Beaivi''' |- |148. ||'''hold'''|| '''mánnu''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''násti''' |- |150. ||'''víz'''|| '''čáhci''' |- |151. ||'''eső'''|| '''arvi''', '''borga''' |- |152. ||'''folyó'''|| '''johka''' |- |153. ||'''tó'''|| '''jávri''' |- |154. ||'''tenger'''|| '''mearri''' |- |155. ||'''só'''|| '''sálti''' |- |156. ||'''kő'''|| '''geađgi''' |- |157. ||'''homok'''|| '''sáttu''' |- |158. ||'''por'''|| '''gavja''' |- |159. ||'''föld'''|| '''eana''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''balva'''* |- |161. ||'''köd'''|| '''mierká''' ''(téli köd)'', <br /> '''skoaddu''' ''(nem téli)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''albmi''' |- |163. ||'''szél'''|| '''biegga''' |- |164. ||'''hó'''|| '''muohta''', <br /> '''skálvi''' ''(mély hó)'', <br /> '''šalka''' ''(jól letaposott hó)'', <br /> '''ceavcci''' ''(megkeményedett hó)'', <br /> '''vahca''' ''(új hó, vékony hó)'', <br />'''jassa''' ''(cipővel a házba bevitt hó)'', <br />'''šeaηáš''' ''(darabos hó)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''jiekŋa''' |- |166. ||'''füst'''|| '''suovva''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''dolla''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''gutna''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''buollit''', <br /> '''goddot''' |- |170. ||'''út'''|| '''geaidnu''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''várri''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''ruoksat # rukses''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''ruoná''', '''ruonas''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''fiskat # fiskes''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''vielgat # vilges''' ''(= magyar '''világos''')'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''čáhppat # čáhppes''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''idja'''* |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''beaivi''' |- |179. ||'''év'''|| '''jahki''' |- |180. ||'''meleg'''|| '''liekkas # liegga''', <br /> '''bivval # bivvalis''' ''(például időjárás)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''galmmas galbma''', <br> '''čoaskkis # čoaska''' ''(például idő, szél)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''dievas''', <br />'''ollis # olles''' |- |183. ||'''új'''|| '''ođđa # ođas''' |- |184. ||'''régi'''|| '''boaris # boares''' |- |185. ||'''jó'''|| '''buorre''' |- |186. ||'''rossz'''|| '''headju # heajos''', <br /> '''fuotni # fuones''', <br /> '''heittot''' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''guohca''' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''duolvvas # duolva''' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''njuolgat # njulges''', <br /> '''ollis # olles''' |- |190. ||'''kerek'''|| '''jorbbas #jorba''', jorbat # jorbes''' |- |191. ||'''éles'''|| '''bastil # bastilis''', <br /> '''cogas # cohka''' ''(például hang)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''dulppas # dulpe-''' |- |193. ||'''sima'''|| '''šallat # šal'les''' |- |194. ||'''nedves'''||'''njuoskkas # njuoska''', <br /> '''čázas # čáhce-''' |- |195. ||'''száraz'''|| '''goikkis # goike-''' |- |196.||'''helyes'''||'''albma''', <br />'''vuoigat # vuiges''' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''lagas''' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''duhkkin''' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''rivttes # rievttes''' |- |200. ||'''bal'''|| '''gurut''' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''luhtte ~ luhtti''', <br /> '''lusa''' |- |202. ||'''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-s''', <br /> '''-ái''', '''-ii''' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-iin''' ''(esz.)'', '''-guin''' ''(tbsz.)'' |- |204. ||'''és'''|| '''ja''' |- |205. ||'''ha'''|| '''jos ~ jus''' |- |206. ||'''mert'''|| '''dasgo''', '''dainnago''', '''daningo''' |- |207. ||'''név'''|| '''namma'''* |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Források== *Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 {{ISBN|951-8939-28-4}} {{DEFAULTSORT:Eszakiszaminyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] hxyezohrmzycl91k1q25bp4n2s0kir2 0 135054 545559 2008-07-28T15:51:24Z Eino81 898 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|ame...” 545559 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha pl. egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - pl. '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' (''уг, уд, уг, ум, уд, уг'') <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} [[Kategória:Swadesh-listák]] 2mafydrwkyrx65xf2l3utmriv34q9js 545560 545559 2008-12-12T17:35:42Z XZeroBot 1250 Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (2) 545560 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' (''уг, уд, уг, ум, уд, уг'') <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} [[Kategória:Swadesh-listák]] my62ii42eygjex8mtpr7zb3ljh9wrrq 545561 545560 2010-01-11T00:04:23Z SamatBot 15875 /* Lista */kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, 545561 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' ''(уг, уд, уг, ум, уд, уг)'' <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} [[Kategória:Swadesh-listák]] ecv5g2dzqkrkq8nbktw3a7zf89n9gha 545562 545561 2012-04-14T14:24:51Z DanjanBot 15886 /* Lista */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545562 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' ''(уг, уд, уг, ум, уд, уг)'' <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} {{DEFAULTSORT:Udmurtnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] 1ximgfzjawzp92so4swsbizu41fb6wp 545563 545562 2021-08-11T12:18:18Z Vépi 5665 Forrás hiányzik 545563 wikitext text/x-wiki {{nincs forrás}} A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' ''(уг, уд, уг, ум, уд, уг)'' <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} {{DEFAULTSORT:Udmurtnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] ig27sjpzuz69d9zpg9g3ww81dwr8kmh 545564 545563 2024-12-03T15:08:03Z Porribot 15892 /* Bemutatás */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545564 wikitext text/x-wiki {{nincs forrás}} A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' ''(уг, уд, уг, ум, уд, уг)'' <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} {{DEFAULTSORT:Udmurtnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] 2h1yh83brk5eblcc2vl94bl9vg4rmqn 545565 545564 2026-05-18T20:38:23Z Rodrigo 4709 6 változat innen: [[:w:Az_udmurt_nyelv_Swadesh-listája]] 545564 wikitext text/x-wiki {{nincs forrás}} A [[magyar nyelv|magyar]] és az [[udmurt nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. ==Bemutatás== Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. ==Lista== * Az [[udmurt nyelv|udmurt]] adatokat eredeti alakban, cirill betűkkel szerepelnek, mögötte zárójelben a latin betűs átírás látható (ahol az ''s'' a magyar ''sz''-nek felel meg, az ''y'' pedig egy [[orosz nyelv|orosz]] ''jerű''-höz hasonló hang, a [[magyar nyelv|magyar]] ''ü''-höz közel áll). * Technikai problémák miatt egyes szavakban a ''i''-betűk felett nem szerepel két pont, de a latin kiejtés jelölésekor ez látszik is, ugyanis ez a két pont az ''i''-hang lágyító tulajdonságát oldja fel, azaz ha például egy ''til'' alakú szó i-jén lenne i, akkor az ''til'' lenne, ha nem, akkor ''tyil''. Ugyanígy nem szerepel az a két pont egyes ''z'' és ''ž'', valamint a ''č'' hangok felett. * Az ''ś''-sel jelölt hang magyarul ''š''-nek is ejthető (ha az ''s'' után lágy magánhangzó, azaz ''i'' vagy ''e'' szerepel, akkor is ez a helyzet - például '''секыт''' / ''śekyt'' [=šekyt]). {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Udmurt |- |1. ||'''én'''|| '''мон'''* ''(mon)'' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''тон''' ''(ton)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |3. ||'''ő'''|| '''со''' ''(so)'' |- |4. ||'''mi'''|| '''ми'''* ''(mi)'' |- |5. ||'''ti''',<br />'''önök'''|| '''ти''' ''(ti)'',<br />'''Ти'''* ''(Ti)'' |- |6. ||'''ők'''|| '''соос''' ''(so-os)'' |- |7. ||'''ez'''|| '''та''' ''(ta)'' |- |8. ||'''az'''|| '''со''' ''(so)'' |- |9. ||'''itt''',<br />'''ide'''|| '''татын''' ''(tatyn)'',<br />'''татчы''' ''(tatčy)'' |- |10. ||'''ott''',<br />'''oda'''|| '''отын''' ''(otyn)'',<br />'''отчы'''* ''(otčy)'' |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''кин'''* ''(kin)'' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ма'''* ''(ma)'', '''мар'''* ''(mar)'' |- |13. ||'''hol, ahol''',<br />'''hova, ahova'''|| '''кытын''' ''(kytyn)'',<br />'''кытчы'''* ''(kytčy)'' |- |14. ||'''mikor, amikor'''|| '''ку''' ''(ku)'' |- |15. ||'''hogy''' ''(kérdő)'', '''ahogy'''|| '''кызьы'''* ''(kyžy)'' |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''уг''' ''(уг, уд, уг, ум, уд, уг)'' <br /> ''(ug - ug, ud, ug, um, ud, ug)'' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''быдэс''' ''(bydes)'',<br /> '''быдэ''' ''(byde)'' |- |18.||'''sok'''|| '''трос''' ''(tros)'', <br /> '''данак''' ''(danak)'', <br /> '''уно''' ''(uno)'' |- |19.||'''némely'''|| '''кöня ке''' ''(könja ke)'' |- |20.||'''kevés'''|| '''öжыт''' ''(öžyt)'' |- |21.||'''más'''|| '''мукет''' ''(muket)'' |- |22.||'''egy'''|| '''одиг'''* ''(odig)'' |- |23.||'''kettő'''|| '''кык'''* ''(kyk)'' |- |24.||'''három'''|| '''куинь'''* ''(kuinj)'' |- |25.||'''négy'''|| '''ниль'''* ''(njylj)'' |- |26.||'''öt'''|| '''вить'''* ''(vitj)'' |- |27.||'''nagy'''|| '''баджым''' ''(badžym)'' |- |28.||'''hosszú'''|| '''кузь'''* ''(kuzj [=kuž])'' |- |29.||'''bő''',<br />'''széles'''|| '''паськыт''' ''(pasjkyt [=paškyt])'' |- |30.||'''vastag'''|| '''зöк''' ''(zök)'' |- |31.||'''nehéz'''|| '''секыт''' ''(sjekyt [=šekyt])'' |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''пичи''' ''(piči)'' |- |33.||'''rövid'''|| '''вакчи''' ''(vakči)'' |- |34.||'''szűk''',<br />'''keskeny'''|| '''сюбег''' ''(śubeg)'',<br/> '''зоскыт''' ''(džoskyt)'' |- |35.||'''vékony'''|| '''кись-куась''' ''(kiś-kuaś)'' |- |36.||'''nő'''|| '''кышномурт''' ''(kyšnomurt)'' |- |37.||'''férfi'''|| '''пиосмурт''' ''(piosmurt)'' |- |38.||'''ember'''|| '''мурт''' ''(murt)'' |- |39.||'''gyerek'''|| '''пинал''' ''(pinal)'' |- |40. ||'''feleség'''|| '''кышно''' ''(kyšno)'' |- |41.||'''férj'''|| '''карт''' ''(kart)'' |- |42.||'''anya'''|| '''анай''' ''(anaj)'' |- |43.||'''apa'''|| '''атай''' ''(ataj)'' |- |44.||'''állat'''|| '''пöйшур''' ''(pöjšur)'' |- |45.||'''hal'''|| '''чорыг''' ''(čoryg)'' |- |46.||'''madár'''|| '''тылобурдо''' ''(tyloburdo)'' |- |47.||'''kutya'''|| '''кутя''' ''(kutja)'', <br /> '''кучапи''' ''(kučapi)'' *, <br/> '''пуны''' ''(puny)'' |- |48.||'''tetű'''|| '''-''' |- |49.||'''kígyó'''|| '''кый'''* ''(kyj)'' |- |50.||'''féreg'''|| '''нумыр''' ''(numyr)'' |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''пу''' ''(pu)'' <br /> '''писпу''' ''(pispu)'' |- |52.||'''erdő'''|| '''чача''' ''(čača)'', <br /> '''сик''' ''(sik)'', <br /> '''сурд''' ''(surd)'', <br /> '''тэль''' ''(telj)'' |- |53.||'''bot'''|| '''боды'''* ''(body)'' |- |54.||'''gyümölcs'''|| '''емыш''' ''(jemyš)'' |- |55.||'''mag'''|| '''мульы''' ''(muljy)'' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''куар''' ''(kuar)'' |- |57.||'''gyökér'''|| '''выжы''' ''(vyžy)'' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''кöм''' ''(köm)'' |- |59.||'''virág'''|| '''сяська''' ''(śaśka)'' |- |60.||'''fű'''|| '''нюжа''' ''(ńuža)'' |- |61.||'''kötél'''|| '''гозы''' ''(gozy)'' |- |62.||'''bőr'''|| '''ку''' ''(ku)''<br/>'''сурон''' ''(suron)'' |- |63.||'''hús'''|| '''силь''' ''(silj)'' |- |64.||'''vér'''|| '''вир'''* ''(vir)'' |- |65.||'''csont'''|| '''лы''' ''(ly)'' |- |66.||'''zsír'''|| '''вöй''' ''(vöj)'', <br /> '''кöй''' ''(köj)'' |- |67.||'''tojás'''|| '''пуз''' ''(luz)'' |- |68.||'''szarv'''|| '''сюр''' ''(śur)'' |- |69.||'''farok'''|| '''быж''' ''(byž)'' |- |70. ||'''toll'''|| '''тылы'''* ''(tyly)'' |- |71.||'''haj'''|| '''йырси''' ''(jyrśi)'' |- |72. ||'''fej'''|| '''йыр''' ''(jyr)'' |- |73. ||'''fül'''|| '''пэль'''* ''(pelj)'' |- |74. ||'''szem'''|| '''син'''* ''(śin)'' |- |75. ||'''orr'''|| '''ныр''' ''(nyr)'' |- |76. ||'''száj'''|| '''ым''' ''(ym)'' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''пинь''' ''(piń)'',<br />'''йын пинь''' ''(jyr piń)'' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''кыл''' ''(kyl)'' |- |79. ||'''köröm'''|| '''гижы''' ''(gižy)'' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''пыдбам''' ''pydbam'' |- |81. ||'''láb(szár)'''|| '''пыдъюм''' ''(pydjum)'', <br /> '''пыдъюмыл''' ''(pydjumyl)'' |- |82. ||'''térd'''|| '''пыдэс''' ''(pydes)'' ? |- |83. ||'''kéz'''|| '''ки'''* ''(ki)'' |- |84. ||'''szárny'''|| '''бурд''' ''(burd)'' |- |85. ||'''has'''|| '''кöт'''* ''(köt)'' |- |86. ||'''belek'''|| '''сюл''' ''(śul)'' |- |87. ||'''nyak'''|| '''-''' |- |88. ||'''hát'''|| '''тыбыр''' ''(tybyr)'' |- |89. ||'''mell'''|| '''гадь''' ''(gadj)'' (női mell)<br/> '''мöля''' ''(mölja)'' (mell, mellrész) * |- |90. ||'''szív'''|| '''сюлэм'''* ''(śulem)'' |- |91. ||'''máj'''|| '''мус''' ''(mus)'' * |- |92. ||'''iszik'''|| '''юыны'''* ''(juyny)'' |- |93. ||'''eszik'''|| '''сиыны''' ''(śiyny)'' |- |94. ||'''harap'''|| '''куртчылыны''' ''(kurtčylyny)'',<br/> '''куртчыны''' ''(kurtčyny)'' |- |95. ||'''szopik'''|| '''сюпсьыны''' ''(śupśyny)'',<br/> '''ноныны''' ''(nonyny)'' |- |96. ||'''(le)köp'''|| '''сяланы''' ''(śalany)'' |- |97. ||'''hány'''|| '''куяны''' ''(kujany)''* |- |98. ||'''fúj'''|| '''пельтыны''' ''(peljtyny)'',<br/> '''пелляны''' ''(pelljany)'' |- |99. ||'''lélegzik'''|| '''луланы''' ''(lulany)'' * |- |100. ||'''nevet, kacag'''|| '''серекъяны''' ''(śerekjany)'' |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''адзыны''' ''(adžyny)'' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''кылыны''' ''(kylyny)'' * |- |103. ||'''tud'''|| '''тодыны''' ''(todyny)'' * |- |104. ||'''gondol''', '''gondolkodik'''|| '''малпаны''' ''(malpany)'' |- |105. ||'''(meg)szagol'''|| '''зынъяны''' ''(zyn-jany)'' |- |106. ||'''fél'''|| '''кышканы''' ''(kyškany)'' |- |107. ||'''alszik'''|| '''изьыны''' ''(iźyny)'' |- |108. ||'''él'''|| '''улыны''' ''(ulyny)''* |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''кулыны''' ''(kulyny)'' * |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''вийыны''' ''(vijyny)'' |- |111. ||'''verekedik''',<br />'''harcol'''|| '''нюръяськыны''' ''(ńur-jaśkyny)'' |- |112. ||'''vadászik'''|| '''пойшураны''' ''(pöjsurany)'', <br/> '''нюлэсканы''' ''(ńuleskany)'' |- |113. ||'''csap''', '''(meg)üt'''|| '''шуккыны''' ''(šukkyny)'',<br/> '''мыжгыны''' ''(myžgyny)'' |- |114. ||'''(el)vág'''|| '''вандыны''' ''(vandyny)'' |- |115. ||'''hasít'''|| '''пильыны''' ''(piljyny)'' |- |116. ||'''(le)szúr''',<br />'''(le)döf'''|| '''кыдатыны''' ''(kydatyny)'' |- |117. ||'''kapar''',<br />'''vakar'''|| '''корманы''' ''(kormany)'' |- |118. ||'''ás'''|| '''гудыны''' ''(gudyny)'',<br/> '''копаны''' ''(kopany)'' |- |119. ||'''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |120. ||'''repül'''|| '''лобаны''' ''(lobany)'' |- |121. ||'''jár'''|| '''ветлыны''' ''(vetlyny)'' |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''мыныны''' ''(mynyny)'' |- |123. ||'''lefekszik''',<br />'''fekszik'''|| '''кылльыны''' ''(kylljyny)'' |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''пуксьыны''' ''(pukśyny)'' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''сылыны''' ''(sylyny)'' |- |126. ||'''forog'''|| '''берганы''' ''(bergany)'' |- |127. ||'''esik'''|| '''усьыны''' ''(uśyny)'' |- |128. ||'''ad'''|| '''сётыны''' ''(śotyny)'' |- |129. ||'''fog''' ''(ige)''|| '''басьтыны''' ''(baśtyny)'' |- |130. ||'''szorít'''|| '''кутыны''' ''(kutyny)'' |- |131. ||'''dörzsöl'''|| '''зыраны''' ''(zyrany)'' |- |132. ||'''(meg)mos'''|| '''миськыны''' ''(miśkyny)'' * |- |133. ||'''(meg)töröl'''|| '''чушыны''' ''(čušyny)'' |- |134. ||'''(meg)húz'''|| '''кыскыны''' ''(kyskyny)'' |- |135. ||'''(meg)tol'''|| '''донганы''' ''(dongany)'' |- |136. ||'''dob'''|| '''куяны''' ''(kujany)'' |- |137. ||'''(meg)köt'''|| '''керттыны''' ''(kerttyny)'' |- |138. ||'''(meg)varr'''|| '''вурыны''' ''(vuryny)'' * |- |139. ||'''(meg)számol'''|| '''лыдзыны''' ''(lydžyny)'' |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''вераны''' ''(verany)'', <br /> '''шуыны''' ''(šuyny)'' |- |141. ||'''(el)énekel'''|| '''кырзаны''' ''(kyrdžany)'' |- |142. ||'''játszik'''|| '''шудыны''' ''(šudyny)'' |- |143. ||'''lebeg''', '''úszik'''|| '''уяны''' ''(ujany)'' * |- |144. ||'''folyik'''|| '''бызьыны''' ''(byźyny)'', <br/> '''вияны''' ''(vijany)'' |- |145. ||'''megfagy''', '''fagyaszt'''|| '''кынмыны''' ''(kynmyny)'' |- |146. ||'''(meg)dagad''', '''(meg)duzzad'''|| '''пыктыны''' ''(pyktyny)'' |- |147. ||'''nap'''|| '''Шунды''' ''(šundy)'' |- |148. ||'''hold'''|| '''толэзь''' ''(toleź)'' |- |149. ||'''csillag'''|| '''кизили''' ''(kiźilji)'' |- |150. ||'''víz'''|| '''ву''' ''(vu)'' * |- |151. ||'''eső'''|| '''зор''' ''(zor)'' |- |152. ||'''folyó'''|| '''шур''' ''(šur)'' |- |153. ||'''tó'''|| '''ты''' ''(ty)'' * |- |154. ||'''tenger'''|| '''зарезь''' ''(zareź)'' |- |155. ||'''só'''|| '''сылал''' ''(sylal)'' |- |156. ||'''kő'''|| '''из''' ''(iz)'' |- |157. ||'''homok'''|| '''луо''' ''(luo)'' |- |158. ||'''por'''|| '''тузон''' ''(tuzon)'' |- |159. ||'''föld'''|| '''му''' ''(mu)'' |- |160. ||'''felhő'''|| '''пилем''' ''(piljem)'' * |- |161. ||'''köd'''|| '''бус''' ''(bus)'' |- |162. ||'''ég'''|| '''ин''' ''(in)'' |- |163. ||'''szél'''|| '''тöл''' ''(töl)'' |- |164. ||'''hó'''|| '''лымы''' ''(lymy)'' |- |165. ||'''jég'''|| '''йö''' ''(jö)'' |- |166. ||'''füst'''|| '''чын''' ''(čyn)'' |- |167. ||'''tűz'''|| '''тыл''' ''(tyl)'' |- |168. ||'''hamu'''|| '''пень''' ''(peń)'' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''жуаны''' ''(žuany)'' |- |170. ||'''út'''|| '''сюрес''' ''(śures)'' |- |171. ||'''hegy'''|| '''гурезь''' ''(gureź)'' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''горд''' ''(gord)'' |- |173. ||'''zöld'''|| '''вож''' ''(vož)'' |- |174. ||'''sárga'''|| '''чуж''' ''(džuž)'' |- |175. ||'''fehér'''|| '''тöдьы''' ''(tödjy)'' |- |176. ||'''fekete'''|| '''сьöд''' ''(śöd)'' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''уй''' ''(uj)'' * |- |178. ||'''nap(pal)'''|| '''нунал''' ''(nunal)'' |- |179. ||'''év'''|| '''ap''' ''(ar)'' |- |180. ||'''meleg'''|| '''шуныт''' ''(šunyt)'' |- |181. ||'''hideg'''|| '''кезьыт''' ''(keźyt)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''тыр''' ''(tyr)'', <br/> '''тыраз''' ''(tyraz)'', <br/> '''быдэсаз''' ''(bydesaz)'' |- |183. ||'''új'''|| '''выль''' ''(vylj)'' |- |184. ||'''régi'''|| '''вашкала''' ''(vaškala)'' |- |185. ||'''jó'''|| '''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |186. ||'''rossz'''|| '''урод''' ''(urod)'',<br/> '''алама''' ''(alama)'' |- |187. ||'''korhadt, rothadt'''|| '''сисьмем''' ''(śiśmem)'',<br/> '''сись''' ''(śiś)'' |- |188. ||'''piszkos, koszos'''|| '''нöд''' ''(nöd)'',<br/> '''дэри''' ''(deri)'' |- |189. ||'''egyenes'''|| '''шонер''' ''(sońer)'',<br/> '''мечак''' ''(medžak)'' |- |190. ||'''kerek'''|| '''котырес''' ''(kotyres)'' |- |191. ||'''éles'''|| '''лэчыт''' ''(lečyt)'', <br /> '''йылсо''' ''(jylso)'',<br/> ''''курыт''' ''(kuryt)'' |- |192. ||'''tompa'''|| '''ныж''' ''(nyž)'',<br/> '''мырк''' ''(myrk)'' |- |193. ||'''sima'''|| '''вольыт''' ''(voljyt)'',<br/> '''чошкыт''' ''(džoškyt)'' |- |194. ||'''nedves'''|| '''нюр''' ''(ńur)'',<br/> '''мускыт''' ''(muskyt)'',<br/> '''кот''' ''(kot)'' |- |195. ||'''száraz'''|| '''кöс''' ''(kös)'' |- |196.||'''helyes'''||'''бур''', <br />'''умой''' ''(umoj)'' |- |197. ||'''közeli''',<br />'''közel'''||'''матын''' ''(matyn)'' |- |198. ||'''messzi''',<br />'''messze'''|| '''кыдёкын''' ''(kydjokyn)'', <br /> '''кыдёке''' ''(kydjoke)'' |- |199. ||'''jobb''' ''(a „bal” ellentéte)''|| '''бур''' ''(bur)'' |- |200. ||'''bal'''|| '''паллян''' ''(palljan)'' |- |201. ||'''-nál/-nél''', <br /> '''-hoz/-höz/-hez'''|| '''дорын''' ''(doryn)'', <br /> '''дорэ''' ''(dore)'' |- |202. ||''-ban/-ben''', <br />'''-ba/-be'''|| '''-ын''' ''(-yn)'', <br /> '''-э''' ''(-e)'' |- |203. ||'''-val/-vel'''|| '''-эн''' ''(-en)'' |- |204. ||'''és'''|| '''но''', '''нош''' ''(noš)'' |- |205. ||'''ha'''|| '''ке''' ''(ke)'' |- |206. ||'''mert'''|| '''малы ке шуоно''' ''(maly ke šuono)'' |- |207. ||'''név'''|| '''ним'''* ''(ńim)'' |} {{DEFAULTSORT:Udmurtnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] 2h1yh83brk5eblcc2vl94bl9vg4rmqn 0 135055 545566 2014-02-07T18:07:25Z Amator linguarum 16035 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] Amerikai Egyesült Államok|ameri…” 545566 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[hangsúly]]talan)'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Francia nyelv]] *[[Francia szókincs]] {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] rv912f053x16h0j9tag5rvas612eako 545567 545566 2014-10-20T10:03:37Z Amator linguarum 16035 kapcsolódó szócikkek listájának a beiktatása 545567 wikitext text/x-wiki {| cellpadding="1" style="float: right; border: 1px solid #8888aa; background: #f7f8ff; padding: 5px; font-size: 95%; margin: 0 15px 0 15px;" |- | style="background: #ccf; text-align: center;" | '''[[Francia nyelv]]''' |- | [[Francia nyelvtörténet|Nyelvtörténet]] |- | [[Francia területi nyelvváltozatok|Területi változatok]] |- | [[Francia hangtan|Hangtan]] |- | Grammatika |- | style="padding-left: 1.0em;"|Alaktan |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia determinánsok és névszók|Determinánsok és névszók]] |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia igerendszer|Igerendszer]] |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia változatlan alakú szófajok|Változatlan alakú szófajok]] |- | style="padding-left: 1.0em;"|[[Francia mondattan|Mondattan]] |- | [[Francia szókincs|Szókincs]] |- | style="padding-left: 1.0em;"|[[A francia nyelv Swadesh-listája|Swadesh-lista]] |- | [[Francia ábécé|Ábécé]] |- | [[Francia helyesírás|Helyesírás]] |} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[hangsúly]]talan)'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 32cmgekatpix5zij2xmstvy6piswc2q 545568 545567 2014-12-02T22:44:18Z B.Zsoltbot 15896 clean up [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545568 wikitext text/x-wiki {| cellpadding="1" style="float: right; border: 1px solid #8888aa; background: #f7f8ff; padding: 5px; font-size: 95%; margin: 0 15px 0 15px;" |- | style="background: #ccf; text-align: center;" | '''[[Francia nyelv]]''' |- | [[Francia nyelvtörténet|Nyelvtörténet]] |- | [[Francia területi nyelvváltozatok|Területi változatok]] |- | [[Francia hangtan|Hangtan]] |- | Grammatika |- | style="padding-left: 1.0em;"|Alaktan |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia determinánsok és névszók|Determinánsok és névszók]] |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia igerendszer|Igerendszer]] |- | style="padding-left: 2.0em;"|[[Francia változatlan alakú szófajok|Változatlan alakú szófajok]] |- | style="padding-left: 1.0em;"|[[Francia mondattan|Mondattan]] |- | [[Francia szókincs|Szókincs]] |- | style="padding-left: 1.0em;"|'''Swadesh-lista''' |- | [[Francia ábécé|Ábécé]] |- | [[Francia helyesírás|Helyesírás]] |} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[hangsúly]]talan)'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] euj258w8qmj8gzo23xv0pn60gcvzgna 545569 545568 2016-01-21T17:32:16Z Gaja 25 sablonozás 545569 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[hangsúly]]talan)'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6zwflt8wcneni8s3dqpjnbcqmvip5v3 545570 545569 2016-05-29T07:24:53Z Amator linguarum 16035 szócikk jobbítása 545570 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden [[nyelv]]ben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * egy 207 szavas lista, amelyben nem minden [[szó]] található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * egy 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[hangsúly (nyelvtan)|hangsúlytalan]])'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A [[félkövér]] betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Forrás == * {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la Langue Française informatisé (TLFi)] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). [http://www.cnrtl.fr/ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales (CNRTL)]. 2012 (Hozzáférés: 2016. május 29) {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] jzlfmwesgruk1bfexlo2vx3f1dgk6q5 545571 545570 2019-07-31T11:00:41Z Cvbncv 6742 /* Lista */ 545571 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden [[nyelv]]ben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * egy 207 szavas lista, amelyben nem minden [[szó]] található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * egy 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]])'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[Determináns (nyelvészet)|determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A [[Fettelés|félkövér]] betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Forrás == * {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la Langue Française informatisé (TLFi)] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). [http://www.cnrtl.fr/ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales (CNRTL)]. 2012 (Hozzáférés: 2016. május 29) {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] qj93lycj0k75d9g1p24aetmufvw3jex 545572 545571 2020-04-11T19:54:31Z KMBot 15959 Forrás → Források ([[WP:BÜ]]) [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545572 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden [[nyelv]]ben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * egy 207 szavas lista, amelyben nem minden [[szó]] található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * egy 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]])'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[Determináns (nyelvészet)|determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A [[Fettelés|félkövér]] betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la Langue Française informatisé (TLFi)] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). [http://www.cnrtl.fr/ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales (CNRTL)]. 2012 (Hozzáférés: 2016. május 29) {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] erx8oo2pzr5lf94mnjz5nvc7zl7lg1v 545573 545572 2024-12-06T12:12:11Z Porribot 15892 /* Bemutatás */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545573 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden [[nyelv]]ben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * egy 207 szavas lista, amelyben nem minden [[szó]] található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * egy 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]])'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[Determináns (nyelvészet)|determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A [[Fettelés|félkövér]] betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la Langue Française informatisé (TLFi)] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). [http://www.cnrtl.fr/ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales (CNRTL)]. 2012 (Hozzáférés: 2016. május 29) {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] o9cn5iaen9m2vk4tt75embbke0zbh3m 545574 545573 2026-05-18T20:38:47Z Rodrigo 4709 8 változat innen: [[:w:A_francia_nyelv_Swadesh-listája]] 545573 wikitext text/x-wiki {{Francia nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[francia nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden [[nyelv]]ben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * egy 207 szavas lista, amelyben nem minden [[szó]] található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”); * egy 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ ! Szám || Magyar || Francia |- | 1. || '''én''' || '''je''' ''([[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]])'', '''moi''' ''(hangsúlyos)'' |- | 2. || '''te''',<br />maga, ön || '''tu''' ''(hangsúlytalan)'', '''toi''' ''(hangsúlyos)''<br />vous |- | 3. || ő || il ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', lui ''(hímnemű, hangsúlyos)'' / elle ''(nőnemű)'' |- | 4. || '''mi''' || '''nous''' |- | 5. || ti, maguk, önök || vous |- | 6. || ők || ils ''(hímnemű, hangsúlytalan)'', eux'' (hímnemű, hangsúlyos)'' / elles ''(nőnemű)'' |- | 7. || '''ez''' || '''ce(t) …(-ci)''' ''(hímnemű [[Determináns (nyelvészet)|determináns]])'', '''cette …(-ci)''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-ci''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-ci''' ''(nőnemű névmás)'', '''ceci''' ''(semleges névmás)'' |- | 8. || '''az''' || '''ce(t) …-là''' ''(hímnemű determináns)'', '''cette …-là''' ''(nőnemű determináns)'', '''celui-là''' ''(hímnemű névmás)'', '''celle-là''' ''(nőnemű névmás)'', '''cela''' ''(semleges névmás)'' |- | 9. || itt, ide || ici, là |- | 10. || ott, oda || là(-bas) |- | 11. || '''ki''', '''aki''' || '''qui''' |- | 12. || '''mi''' ''(kérdő [[névmás]])''<br />'''ami''' ''(vonatkozó névmás)'' || '''quoi''',<br />'''que''' |- | 13. || hol, ahol, hova, ahova || où |- | 14. || mikor, amikor || quand |- | 15. || hogy, ahogy || comment |- | 16. || '''nem''', '''ne''' || '''non''', '''ne … (pas)''' |- | 17. || '''egész''', '''minden''' || '''tout''' |- | 18. || '''sok''' || '''beaucoup (de)''' |- | 19. || némely || quelques |- | 20. || kevés || peu |- | 21. || más || autre |- | 22. || '''egy''' || '''un''' |- | 23. || '''kettő''' || '''deux''' |- | 24. || három || trois |- | 25. || négy || quatre |- | 26. || öt || cinq |- | 27. || '''nagy''' || '''grand''' |- | 28. || '''hosszú''' || '''long''' |- | 29. || bő, széles || large |- | 30. || vastag || épais |- | 31. || nehéz || lourd |- | 32. || '''kis''', '''kicsi''' || '''petit''' |- | 33. || rövid || court |- | 34. || szűk, keskeny || étroit |- | 35. || vékony || mince |- | 36. || '''nő''' || '''femme''' |- | 37. || '''férfi''' || '''homme''' |- | 38. || '''ember''' || '''homme''' |- | 39. || gyerek || enfant |- | 40. || feleség || femme |- | 41. || férj || mari |- | 42. || anya || mère |- | 43. || apa || père |- | 44. || állat || animal |- | 45. || '''hal''' || '''poisson''' |- | 46. || '''madár''' || '''oiseau''' |- | 47. || '''kutya''' || '''chien''' |- | 48. || '''tetű''' || '''pou''' |- | 49. || kígyó || serpent |- | 50. || féreg || ver |- | 51. || '''fa''' ''(élő)'' || '''arbre''' |- | 52. || erdő || forêt |- | 53. || bot || bâton |- | 54. || gyümölcs || fruit |- | 55. || '''mag''' || '''graine''' |- | 56. || '''(fa)levél''' || '''feuille''' |- | 57. || '''gyökér''' || '''racine''' |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || '''écorce''' |- | 59. || virág || fleur |- | 60. || fű || herbe |- | 61. || kötél || corde |- | 62. || '''bőr''' || '''peau |- | 63. || '''hús''' || '''chair''' ''(élő)'', '''viande''' ''(élelem)'' |- | 64. || '''vér''' || '''sang''' |- | 65. || '''csont''' || '''os''' |- | 66. || '''zsír''' || '''graisse''' |- | 67. || '''tojás''' || '''œuf''' |- | 68. || '''szarv''' || '''corne''' |- | 69. || '''farok''' || '''queue''' |- | 70. || '''toll''' ''(madáré)'' || '''plume''' |- | 71. || '''haj''' || '''cheveux''' |- | 72. || '''fej''' || '''tête''' |- | 73. || '''fül''' || '''oreille''' |- | 74. || '''szem''' || '''œil''' |- | 75. || '''orr''' || '''nez''' |- | 76. || '''száj''' || '''bouche''' |- | 77. || '''fog''' ''(főnév)'' || '''dent''' |- | 78. || '''nyelv''' || '''langue''' |- | 79. || '''köröm''' || '''ongle''' |- | 80. || '''lábfej''' || '''pied''' |- | 81. || láb(szár) || jambe |- | 82. || '''térd''' || '''genou''' |- | 83. || '''kéz''' || '''main''' |- | 84. || szárny || aile |- | 85. || '''has''' || '''ventre''' |- | 86. || belek || entrailles, intestins |- | 87. || '''nyak''' || '''cou''' |- | 88. || hát || dos |- | 89. || '''mell''' || '''poitrine''' |- | 90. || '''szív''' || '''cœur''' |- | 91. || '''máj''' || '''foie''' |- | 92. || '''iszik''' || '''boire''' |- | 93. || '''eszik''' || '''manger''' |- | 94. || '''harap''' || '''mordre''' |- | 95. || szopik || sucer |- | 96. || köp || cracher |- | 97. || hány || vomir |- | 98. || fúj || souffler |- | 99. || lélegzik || respirer |- | 100. || nevet, kacag || rire |- | 101. || '''lát''' || '''voir''' |- | 102. || '''hall''' || '''entendre''' |- | 103. || '''tud''' || '''savoir''' |- | 104. || gondol, gondolkodik || penser |- | 105. || szagol, szagot érez || sentir |- | 106. || fél ''(ige)'' || craindre |- | 107. || '''alszik''' || '''dormir''' |- | 108. || él || vivre |- | 109. || '''meghal''' || '''mourir''' |- | 110. || '''öl''' || '''tuer''' |- | 111. || verekedik, <br />harcol || se battre, <br />combattre, lutter |- | 112. || vadászik || chasser |- | 113. || üt || frapper |- | 114. || vág || couper |- | 115. || hasít || fendre |- | 116. || leszúr, ledöf || poignarder |- | 117. || kapar, vakar || gratter |- | 118. || ás || creuser |- | 119. || '''úszik''' || '''nager''' |- | 120. || '''repül''' || '''voler''' |- | 121. || jár || marcher |- | 122. || '''jön''' || '''venir''' |- | 123. || lefekszik,<br />fekszik || se coucher, s’étendre<br />être couché(e), ’être étendu(e) |- | 124. || '''leül''',<br />'''ül''' || '''s'asseoir'''<br />'''être assis''' |- | 125. || '''feláll''',<br />'''áll''' || '''se lever'''<br />'''se tenir debout''' |- | 126. || forog || tourner |- | 127. || esik || tomber |- | 128. || '''ad''' || '''donner''' |- | 129. || fog ''(ige)'', tart || tenir |- | 130. || szorít || serrer |- | 131. || dörzsöl || frotter |- | 132. || mos || laver |- | 133. || töröl || essuyer |- | 134. || húz || tirer |- | 135. || tol || pousser |- | 136. || dob ''(ige)'' || jeter, lancer |- | 137. || köt || lier |- | 138. || varr || coudre |- | 139. || számol || compter |- | 140. || '''mond''' || '''dire''' |- | 141. || énekel || chanter |- | 142. || játszik || jouer |- | 143. || lebeg || flotter |- | 144. || folyik || couler |- | 145. || (meg)fagy, fagyaszt || geler |- | 146. || dagad, duzzad || gonfler |- | 147. || '''nap''' || '''soleil''' |- | 148. || '''hold''' || '''lune''' |- | 149. || '''csillag''' || '''étoile''' |- | 150. || '''víz''' || '''eau''' |- | 151. || '''eső''' || '''pluie''' |- | 152. || folyó || rivière |- | 153. || tó || lac |- | 154. || tenger || mer |- | 155. || só || sel |- | 156. || '''kő''' || '''pierre''' |- | 157. || '''homok''' || '''sable''' |- | 158. || por || poussière |- | 159. || '''föld''' || '''terre''' |- | 160. || '''felhő''' || '''nuage''' |- | 161. || köd || brouillard |- | 162. || ég || ciel |- | 163. || szél || vent |- | 164. || hó || neige |- | 165. || jég || glace |- | 166. || '''füst''' || '''fumée''' |- | 167. || '''tűz''' || '''feu''' |- | 168. || '''hamu''' || '''cendre''' |- | 169. || '''ég''' || '''brûler''' |- | 170. || '''út''' || '''route''' |- | 171. || '''hegy''' ''(domborzat)'' || '''mont''', '''montagne''' |- | 172. || '''piros, vörös''' || '''rouge''' |- | 173. || '''zöld''' || '''vert''' |- | 174. || '''sárga''' || '''jaune''' |- | 175. || '''fehér''' || '''blanc''' |- | 176. || '''fekete''' || '''noir''' |- | 177. || '''éj(szaka)''' || '''nuit''' |- | 178. || nap(pal) || jour |- | 179. || év || an, année |- | 180. || '''meleg''' || '''chaud''' |- | 181. || '''hideg''' || '''froid''' |- | 182. || '''tele''' || '''plein''' |- | 183. || '''új''' || '''nouveau''' |- | 184. || régi,<br />öreg || ancien,<br />vieux |- | 185. || '''jó''' || '''bon''' |- | 186. || rossz || mauvais |- | 187. || korhadt, rothadt || pourri |- | 188. || piszkos, koszos || sale |- | 189. || egyenes || droit |- | 190. || '''kerek''' || '''rond''' |- | 191. || éles,<br />hegyes || tranchant,<br />pointu |- | 192. || tompa || émoussé |- | 193. || sima || lisse |- | 194. || nedves || mouillé, humide |- | 195. || '''száraz''' || '''sec''' |- | 196. || helyes || correct, juste |- | 197. || közeli,<br />közel || proche<br />près |- | 198. || messzi,<br />messze || lointain<br />loin |- | 199. || jobb ''(a „bal” ellentéte)'' || droit |- | 200. || bal || gauche |- | 201. || -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz || à |- | 202. || -ban/-ben, -ba/-be || dans |- | 203. || -val/-vel || avec |- | 204. || és || et |- | 205. || ha || si |- | 206. || mert || parce que |- | 207. || '''név''' || '''nom''' |} == Megjegyzések == # A [[Fettelés|félkövér]] betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve francia szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la Langue Française informatisé (TLFi)] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza). [http://www.cnrtl.fr/ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales (CNRTL)]. 2012 (Hozzáférés: 2016. május 29) {{DEFAULTSORT:Francianyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Francia nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] o9cn5iaen9m2vk4tt75embbke0zbh3m 0 135056 545575 2007-05-09T19:07:33Z Amator linguarum 16035 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesül...” 545575 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Természetes nyelvek]] [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] 13iofon80cvffczb24ktj6xu73d5wve 545576 545575 2007-05-11T17:29:45Z Amator linguarum 16035 /* Belső hivatkozások */ hozzáadás 545576 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Természetes nyelvek]] [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] ae88lbydrf3dnmt7mxrz4msnplvttx3 545577 545576 2007-05-12T14:47:45Z DorganBot 1536 robot Adding: [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] 545577 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Természetes nyelvek]] [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] tjbeuiwlkbt48f147niywk7ir1vbicd 545578 545577 2007-05-12T15:27:26Z Adam78 121 a [[Kategória:Swadesh-listák]] mellé fölösleges tágabb nyelvészeti kategória, defaultsort 545578 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Természetes nyelvek]] [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] cus4vis71hajamdn419bdbbkfohtcpz 545579 545578 2007-11-01T22:39:16Z Gaja 25 kategória ki 545579 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] f5qe8d5i2uzcrpfpnt3wit7gao301ru 545580 545579 2008-04-29T21:12:16Z SamatBot 15875 interwikik új sorba rendezése 545580 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] jxjof32m2n7tpl9b0xgkmf5if31r9es 545581 545580 2008-07-04T04:23:24Z SamatBot 15875 kozmetikai javítások 545581 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] 2ngt3ujdczggi0bdjwb55p48evvq2j5 545582 545581 2008-10-19T19:09:36Z 84.21.13.94 dzrhu 545582 wikitext text/x-wiki Hülye pfbwrevwt883cqjyhttqyyp2suhphs3 545583 545582 2008-10-19T19:12:14Z Cassandro 795 Visszaállítottam a lap korábbi változatát: [[Special:Contributions/84.21.13.94|84.21.13.94]] ([[User talk:84.21.13.94|vita]]) szerkesztéséről [[User:SamatBot|SamatBot]] szerkesztésére 545583 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] 2ngt3ujdczggi0bdjwb55p48evvq2j5 545584 545583 2008-10-19T19:14:27Z 84.21.13.94 mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 545584 wikitext text/x-wiki Miley meztelenül pózol az újságokban hggjkjhkjkljhk888888(((((((((((((((( gfld2coxpwhsrjzkftngklsetmzsq5k 545585 545584 2008-10-19T19:54:21Z Data Destroyer 16036 rv vandál 545585 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată şi sârbă]] 2ngt3ujdczggi0bdjwb55p48evvq2j5 545586 545585 2010-06-07T15:19:00Z ArthurBot 16037 Bot: következő módosítása: [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] 545586 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] arl9z16n8jaamxs4xtbpcml61u11ikf 545587 545586 2010-10-29T11:50:00Z Einstein2 818 [[Kategória:Horvát nyelv|]] kategória hozzáadva (a HotCattel) 545587 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Szláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] 80qnr5gh5tofxanf5o5zw5kemf9xiek 545588 545587 2011-04-16T16:17:08Z Adam78 121 [[Kategória:Szláv nyelvek|Szláv nyelvek]] kategória eltávolítva; [[Kategória:Délszláv nyelvek|Délszláv nyelvek]] kategória hozzáadva (a HotCattel) 545588 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Délszláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] 1ppjfem9av0hfstmmln8v9c06cpzkds 545589 545588 2011-04-16T16:18:55Z Adam78 121 [[Kategória:Szerb nyelv|Szerb nyelv]] kategória hozzáadva (a HotCattel) 545589 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Délszláv nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv]] [[Kategória:Szerb nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] te2cnbezxf8wf4hymgzraydlwrugmy0 545590 545589 2011-04-16T16:19:45Z Adam78 121 [[Kategória:Délszláv nyelvek|Délszláv nyelvek]] kategória eltávolítva (a HotCattel) 545590 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Belső hivatkozások == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv]] [[Kategória:Szerb nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] lb6wjojfmlv39k5cs7r1wwckv518vx2 545591 545590 2011-08-10T08:58:55Z BinBott 16038 "Belső hivatkozások" szakacímek cseréje Lásd mégre (bottal támogatott egyedi szerkesztés) 545591 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Lásd még == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvat es szerb}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv]] [[Kategória:Szerb nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] mjmuxoslokbtszhxqqn38r86ddru30b 545592 545591 2012-04-14T14:22:03Z DanjanBot 15886 /* Lásd még */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545592 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Lásd még == *[[Horvát nyelv]] *[[Szerb nyelv]] *[[Szerbhorvát nyelv]] *[[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv]|Swadesh] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] oerbxognue7tzby1ho8huj5lpo8i16m 545593 545592 2012-08-16T22:24:22Z B.Zsoltbot 15896 /* Lásd még */clean up, replaced: *[ → * [ (4) [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545593 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Lásd még == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv]|Swadesh] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] 4m5f9o97yhtc3erp5w4j0xborxlu1pm 545594 545593 2012-08-21T08:40:39Z Dj 3543 545594 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Lásd még == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] [[fr:Liste Swadesh du serbo-croate]] [[ro:Lista Swadesh a limbilor croată și sârbă]] 26hf2917nxzkjgdz4nofpbqnn8kxl28 545595 545594 2013-03-08T22:40:11Z Addbot 16039 Bot: 2 interwiki link migrálva a [[d:|Wikidata]] [[d:q466812]] adatába 545595 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Lásd még == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] 67a1xmgop5fo8bwo44bvuaybaqcsb3h 545596 545595 2017-05-11T07:32:35Z Amator linguarum 16035 források hozzáadása 545596 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] 78nhp610m3brrni36aspxjhvjudffjs 545597 545596 2022-08-07T06:42:49Z Turokaci 5082 545597 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''(semleges)''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''(melléknevek)''<br />hladnoća, zima ''(főnevek)''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a névmásoknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az alanyeset hímnem egyes szám. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb igéknek csak a folyamatos aspektusa jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv sztenderdje az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] o9t83mkvtxfsfije9zu3y9at60y0psb 545598 545597 2023-07-31T06:42:27Z Amator linguarum 16035 belső linkek hozzáadása 545598 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''([[Nem (nyelvészet)|semleges]])''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''([[Melléknév|melléknevek]])''<br />hladnoća, zima ''([[Főnév|főnevek]])''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[Angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több [[Magyar nyelv|magyar]], illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a [[névmás]]oknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az [[alanyeset]] [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]]. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb [[Ige|igéknek]] csak a folyamatos [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemléletű]] alakja jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdje]] az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] isx0xf4c0y6r1543vbaxcbex4z3cf8k 545599 545598 2024-02-18T07:52:06Z Pegy22 6904 /* Lista */ 545599 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''([[Nem (nyelvészet)|semleges]])''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''([[Melléknév|melléknevek]])''<br />hladnoća, zima ''([[Főnév|főnevek]])''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[Angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több [[Magyar nyelv|magyar]], illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a [[névmás]]oknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az [[alanyeset]] [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]]. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb [[Ige|igéknek]] csak a folyamatos [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemléletű]] alakja jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdje]] az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] 8qs8vjo466g5qe5qxy9nyf759d1mitz 545600 545599 2024-12-01T18:46:31Z Porribot 15892 /* Bemutatás */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545600 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''([[Nem (nyelvészet)|semleges]])''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''([[Melléknév|melléknevek]])''<br />hladnoća, zima ''([[Főnév|főnevek]])''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[Angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több [[Magyar nyelv|magyar]], illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a [[névmás]]oknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az [[alanyeset]] [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]]. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb [[Ige|igéknek]] csak a folyamatos [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemléletű]] alakja jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdje]] az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] 0qplqraaxb6ngad5cpu3y04agfksh7h 545601 545600 2026-05-18T20:39:17Z Rodrigo 4709 26 változat innen: [[:w:A_horvát_és_a_szerb_nyelv_Swadesh-listája]] 545600 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[szerb nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelvek beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvekkel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Horvát||Szerb |- |1. ||'''én'''||ja||ја |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''||ti,<br />vi||ти,<br />ви |- |3. ||ő||on||он |- |4. ||mi||mi||ми |- |5. ||ti,<br />önök||vi||ви |- |6. ||ők||oni||они |- |7. ||'''ez'''||ovaj,<br />ovo ''([[Nem (nyelvészet)|semleges]])''||овај,<br />ово ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''||onaj, taj<br />ono, to ''(semleges)''||онај, тај<br />онo, тo ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide||ovdje,<br />ovamo||овде,<br />овaмo |- |10. ||ott,<br />oda||tamo,<br />onamo||тамо,<br />онамо |- |11. ||'''ki''', '''aki'''||tko||ко |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''||što||штa,<br />штo |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova||gdje,<br />kuda||где,<br />куда |- |14. ||mikor, amikor||kad(a)||кад(a) |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy||kako||како |- |16. ||'''ne''', '''nem'''||ne||не |- |17. ||'''egész''',<br /> '''minden'''||sav,<br />sve||сaв,<br />све |- |18.||'''sok'''||mnogo, puno||много, пуно |- |19.||némely||nekoliko||неколико |- |20.||kevés||malo||мало |- |21.||más||drugi||други |- |22.||'''egy'''||jedan||један |- |23.||'''kettő'''||dva||два |- |24.||három||tri||три |- |25.||négy||četiri||четири |- |26.||öt||pet||пет |- |27.||'''nagy'''||velik||велик |- |28.||'''hosszú'''||dug||дуг |- |29.||bő, széles||širok||широк |- |30.||vastag||debeo||дебеo |- |31.||nehéz||težak||тежак |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''||malen, mali||мален, мали |- |33.||rövid||kratak||кратак |- |34.||szűk, keskeny||uzak||узак |- |35.||vékony||tanak||танак |- |36.||'''nő'''||žena||жена |- |37.||'''férfi'''||muškarac||мушкарац |- |38.||'''ember'''||čovjek||човек |- |39.||gyerek||dijete||дете |- |40. ||feleség||supruga, žena||супруга, жена |- |41.||férj||suprug, muž||супруг, муж |- |42.||anya||majka||мајка |- |43.||apa||otac||отац |- |44.||állat||životinja||животиња |- |45.||'''hal'''||riba||риба |- |46.||'''madár'''||ptica||птица |- |47.||'''kutya'''||pas||пас |- |48.||'''tetű'''||vaš, uš||ваш(ка), уш |- |49.||kígyó||zmija||змија |- |50.||féreg||crv||црв |- |51.||'''fa''' ''(élő)''||drvo||дрво |- |52.||erdő||šuma||шума |- |53.||bot||palica, štap, prut, drška||палица, штап, прут, дршка |- |54.||gyümölcs||voće, plod||воће, плод |- |55.||'''mag'''||sjeme||семе |- |56.||'''(fa)levél'''||list||лист |- |57.||'''gyökér'''||korijen||корен |- |58.||'''(fa)kéreg'''||kora||кора |- |59.||virág||cvijet||цвет |- |60.||fű||trava||трава |- |61.||kötél||uže, konopac||уже, конопац |- |62.||'''bőr'''||koža||кожа |- |63.||'''hús'''||meso||месо |- |64.||'''vér'''||krv||крв |- |65.||'''csont'''||kost||кост |- |66.||'''zsír'''||mast, masnoća, salo||маст, масноћа, сало |- |67.||'''tojás'''||jaje||јаје |- |68.||'''szarv'''||rog||рог |- |69.||'''farok'''||rep||реп |- |70. ||'''toll'''||pero||перо |- |71.||'''haj'''||kosa||коса |- |72. ||'''fej'''||glava||глава |- |73. ||'''fül'''||uho||уво |- |74. ||'''szem'''||oko||око |- |75. ||'''orr'''||nos||нос |- |76. ||'''száj'''||usta||уста |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)''||zub||зуб |- |78. ||'''nyelv'''||jezik||језик |- |79. ||'''köröm'''||nokat||нокат |- |80. ||'''lábfej'''||stopalo, stopa, taban||стопа, стопало |- |81. ||láb(szár)||noga||нога |- |82. ||'''térd'''||koljeno||колено |- |83. ||'''kéz'''||ruka, šaka||рука, шака |- |84. ||szárny||krilo||крило |- |85. ||'''has'''||stomak, trbuh||стомак, трбух |- |86. ||belek||crijeva||црева |- |87. ||'''nyak'''||vrat, šija||врат |- |88. ||hát||leđa||леђа |- |89. ||'''mell'''||prsa||прса |- |90. ||'''szív'''||srce||срце |- |91. ||'''máj'''||jetra, jetrica||јетра, џигерица |- |92. ||'''iszik'''||piti||пити |- |93. ||'''eszik'''||jesti||јести |- |94. ||'''harap'''||gristi||гристи |- |95. ||szopik||sisati||сисати |- |96. ||köp||pljuvati||пљувати |- |97. ||hány, okád||bljuvati, povraćati, izrigati||повраћати |- |98. ||fúj||duhati, puhati||дувати |- |99. ||lélegzik||disati||дисати |- |100. ||nevet, kacag||smijati se||смејати ce |- |101. ||'''lát'''||vidjeti||видети |- |102. ||'''hall'''||slušati, čuti||слушати, чути |- |103. ||'''tud'''||znati||знати |- |104. ||gondol, gondolkodik||misliti||мислити |- |105. ||szagol||njušiti, mirisati||мирисати |- |106. ||fél||bojati se, plašiti se, strahovati||плашити se, бојати се, страховати |- |107. ||'''alszik'''||spavati||спавати |- |108. ||él||živjeti||живети |- |109. ||'''(meg)hal'''||umrijeti||умрети |- |110. ||'''öl''' ''(ige)''||ubijati||убиjaти |- |111. ||verekedik,<br />harcol||tući se,<br />boriti se||тући ce,<br />борити се |- |112. ||vadászik||loviti||ловити |- |113. ||csap, üt||udarati, lupati||ударaти, лупати |- |114. ||vág||rezati, sjeći||резати, сећи |- |115. ||hasít||razdijeliti||разделити |- |116. ||szúr, döf||bosti||бости |- |117. ||kapar,<br />vakar||grepsti,<br />češati||грепсти,<br />чешати |- |118. ||ás||kopati||копати |- |119. ||'''úszik'''||plivati||пливати |- |120. ||'''repül'''||letjeti||летети |- |121. ||jár||hodati||ходати |- |122. ||'''jön'''||dolaziti||долазити |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik||leći,<br />ležati||лећи,<br />лежати |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''||sjesti,<br />sjediti||сести,<br />седити |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''||ustati,<br />stajati||устати,<br />стајати |- |126. ||forog||okrenuti||oкренути |- |127. ||esik||padati||падати |- |128. ||'''ad'''||davati||давати |- |129. ||fog ''(ige)''||držati||држати |- |130. ||szorít||stiskati||стискати |- |131. ||dörzsöl||trljati||трљати |- |132. ||mos||umivati, prati||прати |- |133. ||töröl||brisati||брисати |- |134. ||húz||vući||вући |- |135. ||tol||gurati||гурати |- |136. ||dob||bacati||бацати |- |137. ||köt||vezati||везати |- |138. ||varr||šiti||шити |- |139. ||számol||brojati||бројати |- |140. ||'''mond'''||kazati, reći||рећи, казати |- |141. ||énekel||pjevati||певати |- |142. ||játszik||igrati||играти |- |143. ||lebeg, úszik||ploviti, plutati||пловити, плутати |- |144. ||folyik||teći||тећи |- |145. ||fagy ''(ige)'', fagyaszt||smrzavati, zamrzavati||смрзавати, замрзавати |- |146. ||dagad, duzzad||oticati||отицати |- |147. ||'''nap'''||sunce||сунце |- |148. ||'''hold'''||mjesec||месец |- |149. ||'''csillag'''||zvijezda||звезда |- |150. ||'''víz'''||voda||вода |- |151. ||eső||kiša||киша |- |152. ||folyó||rijeka||река |- |153. ||tó||jezero||језеро |- |154. ||tenger||more||море |- |155. ||só||sol||со |- |156. ||'''kő'''||kamen||камен |- |157. ||'''homok'''||pijesak||песак |- |158. ||por||prah, prašina||прах, прашина |- |159. ||'''föld'''||zemlja||земља |- |160. ||'''felhő'''||oblak||облак |- |161. ||köd||magla||магла |- |162. ||ég||nebo||небо |- |163. ||szél||vjetar||ветар |- |164. ||hó||snijeg||снег |- |165. ||jég||led||лед |- |166. ||'''füst'''||dim||дим |- |167. ||'''tűz'''||vatra, oganj||ватра, огањ |- |168. ||'''hamu'''||pepeo||пепео |- |169. ||'''ég''' ''(ige)''||gorjeti||горети |- |170. ||'''út'''||put, drum, cesta||пут, друм, цеста |- |171. ||'''hegy'''||gora, planina||гopa, планина |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''||crven||црвен |- |173. ||'''zöld'''||zelen||зелен |- |174. ||'''sárga'''||žut||жут |- |175. ||'''fehér'''||bijel||бео |- |176. ||'''fekete'''||crn||црн |- |177. ||'''éj(szaka)'''||noć||ноћ |- |178. ||nap(pal)||dan||дан |- |179. ||év||godina||година |- |180. ||'''meleg'''||topao||топао |- |181. ||'''hideg'''||hladan, studen ''([[Melléknév|melléknevek]])''<br />hladnoća, zima ''([[Főnév|főnevek]])''||хладан, студeн'' (melléknevek)''<br />хладноћа, зима'' (főnevek)'' |- |182. ||'''tele'''||pun||пун |- |183. ||'''új'''||nov||нов |- |184. ||régi||star||стар |- |185. ||'''jó'''||dobar||добар |- |186. ||rossz||zao, loš ''(minőség)''||зао, лош ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt||gnjio, truo||гњио, труо |- |188. ||piszkos, koszos||kaljav, prljav||прљав |- |189. ||egyenes||prav, ravan||прав, раван |- |190. ||'''kerek'''||okrugao, obao||округао, обао |- |191. ||éles||oštar||оштар |- |192. ||tompa||tup||туп |- |193. ||sima||gladak||гладак |- |194. ||nedves||mokar, vlažan||мокар, влажан |- |195. ||'''száraz'''||suh||сув |- |196.||helyes||ispravan, pravilan, točan||исправан, правилнан, тачан |- |197. ||közeli,<br />közel||blizak,<br />blizu||близak,<br />близу |- |198. ||messzi,<br />messze||dalek,<br />daleko||далек,<br />далекo |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)'',<br />jobbra||desni,<br />desno||десни,<br />деснo |- |200. ||bal,<br />balra||lijevi,<br />lijevo||леви,<br />лeвo |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez||kod, pri, pored||код, при, поред |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be||u||у |- |203. ||-val/-vel||s(a)||с(а) |- |204. ||és||i||и |- |205. ||ha||ako, kad||ако, кад |- |206. ||mert,<br />miatt||zato (što), jer, pošto,<br />zbog||зато (што), jep, пошто,<br />збoг |- |207. ||'''név'''||ime||име |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti [[Angol nyelv|angol]] listában szereplő egyes szavaknak két vagy több [[Magyar nyelv|magyar]], illetve horvát és szerb szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. # A főneveknek, a [[névmás]]oknak és a mellékneveknek csak az alapalakjuk jelenik meg. A horvát és a szerb nyelvben ez az [[alanyeset]] [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]]. # A horvát és a szerb mellékneveknek csak a rövid (határozatlan) alakja szerepel a listában. # A horvát és a szerb [[Ige|igéknek]] csak a folyamatos [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemléletű]] alakja jelenik meg. # Bár a szerb nyelvet a [[latin ábécé]]vel is írják, itt erre a nyelvre csak a [[cirill ábécé]]t használjuk. # Bár a szerb nyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdje]] az ''(i)jekavski'' kiejtést is elfogadja, itt csak az ''ekavski'' változatot használjuk. == Források == * {{sr}}, {{fr}} [http://www.dict.com/?t=sr&set=_frsr&w= dict.com LINGEA, Francusko-srpski] (francia–szerb szótár) (Hozzáférés: 2017. május 11) * {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2017. május 11) == Kapcsolódó szócikkek == * [[Horvát nyelv]] * [[Szerb nyelv]] * [[Szerbhorvát nyelv]] * [[Közép-délszláv diarendszer]] {{DEFAULTSORT:Horvatesaszerbnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Swadesh-listák]] [[Kategória:Horvát nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Szerb nyelv|Swadesh]] 0qplqraaxb6ngad5cpu3y04agfksh7h 0 135057 545602 2007-05-08T21:48:54Z Amator linguarum 16035 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]...” 545602 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Belső hivatkozás == [[Román nyelv]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Természetes nyelvek]] [[Kategória:Újlatin nyelvek]] [[Kategória:Keleti újlatin nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] ruzmr3slrzj5x11h0vir2xhqg1vguws 545603 545602 2007-05-12T15:28:34Z Adam78 121 a [[Kategória:Keleti újlatin nyelvek]] mellé fölösleges tágabb nyelvcsalád-kategória, defaultsort 545603 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a melletük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Keleti újlatin nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] prkm58jvnbzvagmgygaibgqoo4dwc58 545604 545603 2007-09-15T19:24:37Z Hkoala 1716 /* Megjegyzések */ 545604 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Keleti újlatin nyelvek]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] avpl76o1mqclnhiblg5h69hau354815 545605 545604 2008-05-27T16:42:13Z Adapa 16040 kategorizálás 545605 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák|Roman nyelv]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] 8wnevbqhd0mg6q20y294oqdqx0ullfi 545606 545605 2008-05-27T18:32:18Z Adam78 121 defaultsort vissza, nem véletlenül volt ott 545606 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] thn2rpl48i6loc7yqkupaa319f49tl4 545607 545606 2008-05-27T18:35:01Z Adapa 16040 kategorizálás 545607 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] na4dcwla4e8ezvnz5nldfwzdueur3y9 545608 545607 2008-07-04T05:28:06Z SamatBot 15875 kozmetikai javítások 545608 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în piciare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] aroupv3623ljvjrpda3epf091scapa6 545609 545608 2009-10-14T18:50:40Z Auguste 6498 545609 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulţi''' |- |19.||némely|| câtva, nişte |- |20.||kevés|| puţin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subţire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soţie |- |41.||férj|| soţ |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''peşte''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| şarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băţ |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânţă''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarţă''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, maţe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a muşca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a şti''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se aşeza''',<br />'''a şedea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ţine |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a şterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheţa |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceaţă |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheaţă |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenuşă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roşu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuţit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| şi |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] 19wx3wssj24tqxkoj7mk9wwdsllec3r 545610 545609 2011-09-29T08:12:53Z PityuBot 16041 /* Lista */Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre 545610 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Roman nyelv Swadesh}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] jsk47o9smef37dsm02p518hctc0zjxd 545611 545610 2012-04-14T14:19:48Z DanjanBot 15886 /* Lásd még */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545611 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] [[fr:Liste Swadesh du roumain]] of8ign6pkcpfk9c8ip2ussrru208drv 545612 545611 2013-03-08T22:49:30Z Addbot 16039 Bot: 1 interwiki link migrálva a [[d:|Wikidata]] [[d:q368159]] adatába 545612 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Lásd még == *[[Román nyelv]] {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6xggblyfr2r0s29octd32dgs59h7nmj 545613 545612 2016-12-14T10:15:31Z Amator linguarum 16035 545613 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) * a 100 szavas lista Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Forrás == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [http://adatbank.transindex.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2016. december 14) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] t5655kycud2rpza8vid4xvepye3xrfa 545614 545613 2017-05-04T06:56:12Z Amator linguarum 16035 hozzáférési dátum frissítése 545614 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Forrás == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [http://adatbank.transindex.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] m7jmo5m9aep8penojxjt036uq73pmm4 545615 545614 2020-04-11T19:51:31Z KMBot 15959 Forrás → Források ([[WP:BÜ]]) [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545615 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [http://adatbank.transindex.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] cjsamjhc1vtnuxz50972s62qjbutjb6 545616 545615 2024-05-20T07:54:30Z Pegy22 6904 /* Megjegyzések */ 545616 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [http://adatbank.transindex.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] eky8jzwr8lk64gov4pbrdribf7su741 545617 545616 2024-12-01T18:46:12Z Porribot 15892 /* Bemutatás */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545617 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [http://adatbank.transindex.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6vv59qnd8e2oi83v2mezxmvhg54py5e 545618 545617 2025-05-30T11:51:17Z Bean49Bot 16042 Bot: adatbank.ro link javítva 545618 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [https://adatbank.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 4xdlgd9btrfp3czc7fy420nwzza91zl 545619 545618 2026-05-18T20:39:39Z Rodrigo 4709 17 változat innen: [[:w:A_román_nyelv_Swadesh-listája]] 545618 wikitext text/x-wiki {{román nyelv}} A [[magyar nyelv]] és a [[román nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ !Sz.||Magyar||Román |- |1. ||'''én'''|| '''eu''' |- |2. ||'''te''',<br />'''ön'''|| '''tu''',<br />'''dumneavoastră''' |- |3. ||ő|| el |- |4. ||mi|| noi |- |5. ||ti,<br />önök|| voi,<br />dumneavoastră |- |6. ||ők|| ei |- |7. ||'''ez'''|| '''acesta''', '''aceasta''' ''(semleges)'' |- |8. ||'''az'''|| '''acela''', '''aceea''' ''(semleges)'' |- |9. ||itt,<br />ide|| aici,<br />încoace |- |10. ||ott,<br />oda|| acolo,<br />încolo |- |11. ||'''ki''',<br />'''aki'''|| '''cine''',<br />'''care''' |- |12. ||'''mi''',<br />'''ami'''|| '''ce''',<br />'''care''' |- |13. ||hol, ahol,<br />hova, ahova|| unde,<br />încotro |- |14. ||mikor, amikor|| când |- |15. ||hogy ''(kérdő)'', ahogy|| cum |- |16. ||'''ne''', '''nem'''|| '''nu''' |- |17. ||'''egész''', '''minden'''|| '''tot''' |- |18.||'''sok'''|| '''mulți''' |- |19.||némely|| câtva, niște |- |20.||kevés|| puțin |- |21.||más|| alt |- |22.||'''egy'''|| '''unu''' |- |23.||'''kettő'''|| '''doi''' |- |24.||három|| trei |- |25.||négy|| patru |- |26.||öt|| cinci |- |27.||'''nagy'''|| '''mare''' |- |28.||'''hosszú'''|| '''lung''' |- |29.||bő,<br />széles|| larg,<br />lat |- |30.||vastag|| gros |- |31.||nehéz|| greu |- |32.||'''kis''', '''kicsi'''|| '''mic''' |- |33.||rövid|| scurt |- |34.||szűk,<br />keskeny|| strâmt,<br />îngust |- |35.||vékony|| subțire |- |36.||'''nő'''|| '''femeie''' |- |37.||'''férfi'''|| '''bărbat''' |- |38.||'''ember'''|| '''om''' |- |39.||gyerek|| copil |- |40. ||feleség|| soție |- |41.||férj|| soț |- |42.||anya|| mamă |- |43.||apa|| tată |- |44.||állat|| animal |- |45.||'''hal'''|| '''pește''' |- |46.||'''madár'''|| '''pasăre''' |- |47.||'''kutya'''|| '''câine''' |- |48.||'''tetű'''|| '''păduche''' |- |49.||kígyó|| șarpe |- |50.||féreg|| vierme |- |51.||'''fa''' ''(élő)'',<br />'''gyümölcsfa'''|| '''copac,'''<br />'''pom''' |- |52.||erdő|| pădure |- |53.||bot|| băț |- |54.||gyümölcs|| fruct |- |55.||'''mag'''|| '''sămânță''' |- |56.||'''(fa)levél'''|| '''frunză''' |- |57.||'''gyökér'''|| '''rădăcină''' |- |58.||'''(fa)kéreg'''|| '''scoarță''' |- |59.||virág|| floare |- |60.||fű|| iarbă |- |61.||kötél|| frânghie |- |62.||'''bőr'''|| '''piele''' |- |63.||'''hús'''|| '''carne''' |- |64.||'''vér'''|| '''sânge''' |- |65.||'''csont'''|| '''os''' |- |66.||'''zsír'''|| '''grăsime''' |- |67.||'''tojás'''|| '''ou''' |- |68.||'''szarv'''|| '''corn''' |- |69.||'''farok'''|| '''coadă''' |- |70. ||'''toll'''|| '''pană''' |- |71.||'''haj'''|| '''păr''' |- |72. ||'''fej'''|| '''cap''' |- |73. ||'''fül'''|| '''ureche''' |- |74. ||'''szem'''|| '''ochi''' |- |75. ||'''orr'''|| '''nas''' |- |76. ||'''száj'''|| '''gură''' |- |77. ||'''fog''' ''(főnév)'',<br />'''zápfog'''|| '''dinte''',<br />'''măsea''' |- |78. ||'''nyelv'''|| '''limbă''' |- |79. ||'''köröm'''|| '''unghie''' |- |80. ||'''lábfej'''|| '''laba piciorului''' |- |81. ||láb(szár)|| picior |- |82. ||'''térd'''|| '''genunchi''' |- |83. ||'''kéz'''|| '''mână''' |- |84. ||szárny|| aripă |- |85. ||'''has'''|| '''burtă''' |- |86. ||belek|| măruntaie, mațe |- |87. ||'''nyak'''|| '''gât''' |- |88. ||hát|| spate |- |89. ||'''mell'''|| '''piept''' |- |90. ||'''szív'''|| '''inimă''' |- |91. ||'''máj'''|| '''ficat''' |- |92. ||'''iszik'''|| '''a bea''' |- |93. ||'''eszik'''|| '''a mânca''' |- |94. ||'''harap'''|| '''a mușca''' |- |95. ||szopik|| a suge |- |96. ||(le)köp|| a scuipa |- |97. ||hány|| a borî, a vomita |- |98. ||fúj|| a sufla |- |99. ||lélegzik|| a respira |- |100. ||nevet, kacag|| a râde |- |101. ||'''(meg)lát'''|| '''a vedea''' |- |102. ||'''(meg)hall'''|| '''a auzi''' |- |103. ||'''tud'''|| '''a ști''' |- |104. ||gondol, gondolkodik|| a (se) gândi |- |105. ||(meg)szagol|| a mirosi |- |106. ||fél|| a se teme |- |107. ||'''alszik'''|| '''a dormi''' |- |108. ||él|| a trăi |- |109. ||'''(meg)hal'''|| '''a muri''' |- |110. ||'''(meg)öl'''|| '''a ucide''', '''a omorî''' |- |111. ||verekedik,<br />harcol|| a se bate,<br />a lupta |- |112. ||vadászik|| a vâna |- |113. ||csap, (meg)üt|| a lovi |- |114. ||(el)vág|| a tăia |- |115. ||hasít|| a despica |- |116. ||(le)szúr,<br />(le)döf|| a împunge,<br />a înjunghia |- |117. ||kapar,<br />vakar|| a zgâria,<br />a scărpina |- |118. ||ás|| a săpa |- |119. ||'''úszik'''|| '''a înota''' |- |120. ||'''repül'''|| '''a zbura''' |- |121. ||jár|| a umbla, a merge |- |122. ||'''(el)jön'''|| '''a veni''' |- |123. ||lefekszik,<br />fekszik|| a se culca,<br />a sta culcat |- |124. ||'''leül''',<br />'''ül'''|| '''a se așeza''',<br />'''a ședea''' |- |125. ||'''feláll''',<br />'''áll'''|| '''a se ridica în picioare''',<br />'''a sta în picioare''' |- |126. ||forog|| a se învârti |- |127. ||esik|| a cădea |- |128. ||'''ad'''|| '''a da''' |- |129. ||fog ''(ige)''|| a ține |- |130. ||szorít|| a strânge |- |131. ||dörzsöl|| a freca |- |132. ||(meg)mos|| a spăla |- |133. ||(meg)töröl|| a șterge |- |134. ||(meg)húz|| a trage |- |135. ||(meg)tol|| a împinge |- |136. ||dob|| a arunca |- |137. ||(meg)köt|| a lega |- |138. ||(meg)varr|| a coase |- |139. ||(meg)számol|| a număra |- |140. ||'''(meg)mond'''|| '''a zice''', '''a spune''' |- |141. ||(el)énekel|| a cânta |- |142. ||játszik|| a (se) juca |- |143. ||lebeg, úszik|| a pluti |- |144. ||folyik|| a curge |- |145. ||megfagy, fagyaszt|| a îngheța |- |146. ||(meg)dagad, (meg)duzzad|| a se umfla |- |147. ||'''nap'''|| '''soare''' |- |148. ||'''hold'''|| '''lună''' |- |149. ||'''csillag'''|| '''stea''' |- |150. ||'''víz'''|| '''apă''' |- |151. ||eső|| ploaie |- |152. ||folyó|| râu |- |153. ||tó|| lac |- |154. ||tenger|| mare |- |155. ||só|| sare |- |156. ||'''kő'''|| '''piatră''' |- |157. ||'''homok'''|| '''nisip''' |- |158. ||por|| praf, pulbere |- |159. ||'''föld'''|| '''pământ''' |- |160. ||'''felhő'''|| '''nor''' |- |161. ||köd|| ceață |- |162. ||ég|| cer |- |163. ||szél|| vânt |- |164. ||hó|| zăpadă |- |165. ||jég|| gheață |- |166. ||'''füst'''|| '''fum''' |- |167. ||'''tűz'''|| '''foc''' |- |168. ||'''hamu'''|| '''cenușă''' |- |169. ||'''(el)ég'''|| '''a arde''' |- |170. ||'''út'''|| '''drum''', '''cale''' |- |171. ||'''hegy'''|| '''munte''' |- |172. ||'''piros''', '''vörös'''|| '''roșu''' |- |173. ||'''zöld'''|| '''verde''' |- |174. ||'''sárga'''|| '''galben''' |- |175. ||'''fehér'''|| '''alb''' |- |176. ||'''fekete'''|| '''negru''' |- |177. ||'''éj(szaka)'''|| '''noapte''' |- |178. ||nap(pal)|| zi |- |179. ||év|| an |- |180. ||'''meleg'''|| '''cald''' |- |181. ||'''hideg'''|| '''rece''' ''(melléknév)'', '''frig''' ''(főnév)'' |- |182. ||'''tele'''|| '''plin''' |- |183. ||'''új'''|| '''nou''' |- |184. ||régi|| vechi |- |185. ||'''jó'''|| '''bun''' |- |186. ||rossz|| rău, prost ''(minőség)'' |- |187. ||korhadt, rothadt|| putred |- |188. ||piszkos, koszos|| murdar |- |189. ||egyenes|| drept |- |190. ||'''kerek'''|| '''rotund''' |- |191. ||éles|| ascuțit, tăios |- |192. ||tompa|| tocit, bont |- |193. ||sima|| neted |- |194. ||nedves||umed |- |195. ||'''száraz'''|| '''uscat''' |- |196.||helyes||corect |- |197. ||közeli,<br />közel||apropiat,<br />aproape |- |198. ||messzi,<br />messze|| (în)depărtat,<br />departe |- |199. ||jobb ''(a „bal” ellentéte)''|| drept |- |200. ||bal|| stâng |- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz /-hez|| la |- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| în |- |203. ||-val/-vel|| cu |- |204. ||és|| și |- |205. ||ha|| dacă |- |206. ||mert|| pentru că |- |207. ||'''név'''|| '''nume''' |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti angol listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar, illetve román szó felel meg. # Az egyazon cellában egymás alatt megjelenő szavak a mellettük, a másik oszlopban ugyanúgy megjelenő szavaknak felelnek meg. == Források == * [[Szász Lőrinc]]. [http://www.szotar.ro/?szotar=rohu&html=1 ''Román–magyar szótár'']. [https://adatbank.ro/ Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár] (Hozzáférés: 2017. május 4) {{DEFAULTSORT:Romannyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Román nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 4xdlgd9btrfp3czc7fy420nwzza91zl 0 135058 545620 2007-09-16T16:10:50Z El Mexicano 522 Egyelőre ennyi, ha lesz időm és türelmem, folytatom. 545620 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A [[spanyol nyelv]] 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''Vuestras Mercedes'' „Kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 7g6nt2to7rz7pztdlawyicxyss9lpmu 545621 545620 2007-09-16T16:12:20Z El Mexicano 522 545621 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A [[spanyol nyelv]] 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''Vuestras Mercedes'' „Kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] qf7vjfatuckp99lpjjdo3mkj7eenall 545622 545621 2007-09-16T16:12:41Z El Mexicano 522 [[A spanyol nyelv Swadesh listája]] lap átnevezése [[A spanyol nyelv Swadesh-listája]] címre: hoppá, egy kötőjel 545621 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A [[spanyol nyelv]] 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''Vuestras Mercedes'' „Kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] qf7vjfatuckp99lpjjdo3mkj7eenall 545623 545622 2007-09-16T16:13:14Z El Mexicano 522 545623 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''Vuestras Mercedes'' „Kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 3dyg4u22ljervo1hzdn7pdf5uslf1m3 545624 545623 2007-09-16T16:14:24Z El Mexicano 522 545624 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'' „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] n3c2h7hxkxlhrlhdkkaqs642a3o0j28 545625 545624 2007-09-16T16:17:08Z El Mexicano 522 545625 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó (a spanyol alakok általában a latin tárgyesetből származnak).</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'' „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] mkmk3mrf7158ace7z8812qkascmj89g 545626 545625 2007-09-16T16:17:47Z El Mexicano 522 545626 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó (a spanyol alakok általában a latin tárgyesetből származnak).</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 1ewpisg3l7sts8h5ondoyv315s7oj0c 545627 545626 2007-09-16T16:18:15Z El Mexicano 522 545627 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a [[latin nyelv]]ről van szó (a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak).</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] tpsj666g1r9qtjpjze5ufbv9v7obelu 545628 545627 2007-09-16T16:57:42Z El Mexicano 522 545628 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < pauco(s) |- | 21. || ''uno || egy || < unus |- | 22. || ''dos || kettő || < duos |- | 23. || ''tres || három || < tres |- | 24. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 25. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 26. || || || < |- | 27. || || || < |- | 28. || || || < |- | 29. || || || < |- | 30. || || || < |- | 31. || || || < |- | 32. || || || < |- | 33. || || || < |- | 34. || || || < |- | 35. || || || < |- | 36. || || || < |- | 37. || || || < |- | 38. || || || < |- | 39. || || || < |- | 40. || || || < |- | 41. || || || < |- | 42. || || || < |- | 43. || || || < |- | 44. || || || < |- | 45. || || || < |- | 46. || || || < |- | 47. || || || < |- | 48. || || || < |- | 49. || || || < |- | 50. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] r0ro6b6b5tlb6vve3v6zcg08u99undi 545629 545628 2007-09-16T17:34:01Z El Mexicano 522 545629 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || (< pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || (hangfestő) |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < |- | 40. || || || < |- | 41. || || || < |- | 42. || || || < |- | 43. || || || < |- | 44. || || || < |- | 45. || || || < |- | 46. || || || < |- | 47. || || || < |- | 48. || || || < |- | 49. || || || < |- | 50. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6e6j179in6wygvuiwuab604retgyfgm 545630 545629 2007-09-16T18:00:41Z El Mexicano 522 545630 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || (< pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave, pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || ismeretlen (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || ismeretlen |- | 51. || || || < |- | 52. || || || < |- | 53. || || || < |- | 54. || || || < |- | 55. || || || < |- | 56. || || || < |- | 57. || || || < |- | 58. || || || < |- | 59. || || || < |- | 60. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] egoijaemvmq8hmkn90agvogu1v3ssvm 545631 545630 2007-09-16T18:17:30Z El Mexicano 522 545631 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave, pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque, selva || erdő || < boscus(?), silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructa |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || || || < |- | 62. || || || < |- | 63. || || || < |- | 64. || || || < |- | 65. || || || < |- | 66. || || || < |- | 67. || || || < |- | 68. || || || < |- | 69. || || || < |- | 70. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 1u3zl0ewluaat09qb5vqar124i13spj 545632 545631 2007-09-16T18:33:26Z El Mexicano 522 545632 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave, pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque, selva || erdő || < boscus(?), silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructa |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < chorda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus+grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || || || < |- | 72. || || || < |- | 73. || || || < |- | 74. || || || < |- | 75. || || || < |- | 76. || || || < |- | 77. || || || < |- | 78. || || || < |- | 79. || || || < |- | 80. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] sfhaaqwywrotwo6iv7hh9bd320xg731 545633 545632 2007-09-16T18:46:36Z El Mexicano 522 545633 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave, pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque, selva || erdő || < boscus (?), silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructa |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < chorda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus+grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello, pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb|| < pes, pede(m) |- | 81. || || || < |- | 82. || || || < |- | 83. || || || < |- | 84. || || || < |- | 85. || || || < |- | 86. || || || < |- | 87. || || || < |- | 88. || || || < |- | 89. || || || < |- | 90. || || || < |- | 91. || || || < |- | 92. || || || < |- | 93. || || || < |- | 94. || || || < |- | 95. || || || < |- | 96. || || || < |- | 97. || || || < |- | 98. || || || < |- | 99. || || || < |- | 100. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6fwsp0io4broj7x27gw2ufblbkwdrwr 545634 545633 2007-09-16T19:27:25Z El Mexicano 522 mára ennyi 545634 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado, flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre, persona || ember || < homine(m), persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave, pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque, selva || erdő || < boscus (?), silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructa |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < chorda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus+grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello, pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manum |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga, vientre || has || '''ismereten''' / < venter, ventre(m) |- | 86. || ''intestino, tripas || bél || < intestinus, intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collum |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pecto |- | 90. || ''corazón || szív || < cor+atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatum |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 0o7idhqq2k4wiqzc1t2d335ovy5ynkb 545635 545634 2007-09-16T19:31:25Z El Mexicano 522 545635 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos+alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos+alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m)+hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad+hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quomodo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totus, totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multi, multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui+unus |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucus, paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter, altero |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater |- | 43. || ''padre || apa || < pater |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructa |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < chorda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus+grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manum |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismereten''' / < venter, ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus, intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collum |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pecto |- | 90. || ''corazón || szív || < cor+atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatum |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] grf40k922koqp8w2m1icfufpbghihao 545636 545635 2007-09-16T20:24:32Z Bennó 792 javítások 545636 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / personam |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < matrem |- | 43. || ''padre || apa || < patrem |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovem |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manum |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < venter, ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus, intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collum |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatum |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] rjh9cnzymyrqtxb6v9xv29e2660bc25 545637 545636 2007-09-16T20:30:00Z El Mexicano 522 545637 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandem |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / personam |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater, matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < pater, patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovem |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manum |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < venter, ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus, intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collum |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatum |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 2yiggsu0a5tzhnsfid2ozx1rccxh1dr 545638 545637 2007-09-16T20:31:52Z El Mexicano 522 545638 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis, grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus, largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius, amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus, gurdo / grossus, grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus, curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus, stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus, delicato / flaccus, flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / personam |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa, mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus, sponso / maritus, marito |- | 42. || ''madre || anya || < mater, matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < pater, patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis, pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis, ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus, peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpens, serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus, palo |- | 54. || ''fruta || gyümölcs || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radix, radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flos, flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis, pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis, carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguis, sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovem |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus, capillo / pilus, pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus, oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dens, dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manum |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < venter, ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus, intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collum |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatum |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 17lbep421k01olk93twmaiufj0m4c9x 545639 545638 2007-09-16T20:38:17Z El Mexicano 522 legyen csak tárgyeset, úgy egyértelműbb 545639 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pes, pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 838pi8pol302x07dedtqo7hcnj4yqnh 545640 545639 2007-09-16T20:43:32Z El Mexicano 522 545640 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duo, duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] s8357ra8u53r2b2hybf1irlbzxkhybe 545641 545640 2007-09-16T20:44:27Z El Mexicano 522 545641 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capita (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 989wzbimswdrtpuj6xxmeiwj6gnaoa8 545642 545641 2007-09-16T21:37:29Z El Mexicano 522 545642 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/haec |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quis, quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || '''bizonytalan''' (vö. lat. semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + atione(m) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] jwasikw9jhls1tdq4xy98nlqgjvzwy5 545643 545642 2007-09-17T11:16:30Z El Mexicano 522 semilla < seminia 545643 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m) (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || || || < |- | 102. || || || < |- | 103. || || || < |- | 104. || || || < |- | 105. || || || < |- | 106. || || || < |- | 107. || || || < |- | 108. || || || < |- | 109. || || || < |- | 110. || || || < |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 2p7n9ztjr33qb63878vuqillmazr96c 545644 545643 2007-09-17T13:47:49Z El Mexicano 522 +101-110 545644 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m) (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || || || < |- | 112. || || || < |- | 113. || || || < |- | 114. || || || < |- | 115. || || || < |- | 116. || || || < |- | 117. || || || < |- | 118. || || || < |- | 119. || || || < |- | 120. || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] hyunysbhikkam3arhrx7ns7ljcz2j71 545645 545644 2007-09-17T14:08:58Z El Mexicano 522 545645 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''' (talán hangutánzó) |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < boscus (?) / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m) (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || < (vö. ''pelo)'' / luctari |- | 112. || ''venir || jönni || < venire |- | 113. || ''acostar / tender || (le)fektetni || < costa / tendere |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || < ad + *pugnalare |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || '''vitatott''' / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] bzfodlbiwho2bgu9pphr4lumr0tqep3 545646 545645 2007-09-17T16:32:02Z El Mexicano 522 545646 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras;<br> ustedes'' <ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> || ti || < vos + alteros |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''venir || jönni || < venire |- | 113. || ''acostarse / tenderse / echarse || (le)fektetni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |- | . || || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 02b8ia2849a9aqkb8hew7fwwubwcbn6 545647 545646 2007-09-17T17:32:22Z El Mexicano 522 +121-140 545647 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso;<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum;<br> eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || (le)fektetni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || '''germán''' / < lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || '' || || < |- | 142. || '' || || < |- | 143. || '' || || < |- | 144. || '' || || < |- | 145. || '' || || < |- | 146. || '' || || < |- | 147. || '' || || < |- | 148. || '' || || < |- | 149. || '' || || < |- | 150. || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] a13kidwpogphfgalgrv18sm33xfqs9u 545648 545647 2007-09-17T17:45:31Z El Mexicano 522 +141-150 545648 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő gyerekszó) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || (le)fektetni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || '''germán''' / < lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] l70u7wrlcmwlg3gb8s1gi47ld2e9p65 545649 545648 2007-09-17T17:48:34Z El Mexicano 522 545649 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || (le)fektetni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 64yvfz78k5mh3x3l7kr0lmztdwk7p3b 545650 545649 2007-09-17T17:51:06Z El Mexicano 522 545650 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || (le)fektetni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] bomko4guzn813to1dt92a9i8pav946c 545651 545650 2007-09-17T17:55:59Z El Mexicano 522 545651 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |- | . || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] nslpxtd1s5ppn7xsyo9kqm890q1me7k 545652 545651 2007-09-17T18:27:23Z El Mexicano 522 545652 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (< ''camino'' < camminus<ref>Kelta eredetű latin szó.</ref>) / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | 151. || '' || || < |- | 152. || '' || || < |- | 153. || '' || || < |- | 154. || '' || || < |- | 155. || '' || || < |- | 156. || '' || || < |- | 157. || '' || || < |- | 158. || '' || || < |- | 159. || '' || || < |- | 160. || '' || || < |- | 161. || '' || || < |- | 162. || '' || || < |- | 163. || '' || || < |- | 164. || '' || || < |- | 165. || '' || || < |- | 166. || '' || || < |- | 167. || '' || || < |- | 168. || '' || || < |- | 169. || '' || || < |- | 170. || '' || || < |- | 171. || '' || || < |- | 172. || '' || || < |- | 173. || '' || || < |- | 174. || '' || || < |- | 175. || '' || || < |- | 176. || '' || || < |- | 177. || '' || || < |- | 178. || '' || || < |- | 179. || '' || || < |- | 180. || '' || || < |- | 181. || '' || || < |- | 182. || '' || || < |- | 183. || '' || || < |- | 184. || '' || || < |- | 185. || '' || || < |- | 186. || '' || || < |- | 187. || '' || || < |- | 188. || '' || || < |- | 189. || '' || || < |- | 190. || '' || || < |- | 191. || '' || || < |- | 192. || '' || || < |- | 193. || '' || || < |- | 194. || '' || || < |- | 195. || '' || || < |- | 196. || '' || || < |- | 197. || '' || || < |- | 198. || '' || || < |- | 199. || '' || || < |- | 200. || '' || || < |- | 201. || '' || || < |- | 202. || '' || || < |- | 203. || '' || || < |- | 204. || '' || || < |- | 205. || '' || || < |- | 206. || '' || || < |- | 207. || '' || || < |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] e2cd01xl14kzhkzevqu3c25trb7r54m 545653 545652 2007-09-17T19:32:10Z El Mexicano 522 kész.... most már csak egy alapos átnézés jön 545653 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m)+ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia(m) |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra(m) |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula(m) |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus, vento |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus, fumo |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus, foco |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> < mons |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus, russo |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis, viride(m) |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < anno |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] jaehbjtaxt1bti7a4t1afmp48v0d5i1 545654 545653 2007-09-17T19:32:50Z El Mexicano 522 545654 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos |- | 21. || ''otro'' || másik || < alter (altero) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largo |- | 29. || ''ancho || széles || < amplio |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdo / grosso |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curto |- | 34. || ''estrecho || szűk || < stricto |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicato / flacco |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponso / marito |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculo |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palo |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructo |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ove(m) |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillo / pilo |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculo |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus, manu(m) |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus, pectore |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol(em) |- | 148. || ''luna || hold || < luna(m) |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella(m) |- | 150. || ''agua || víz || < aqua(m) |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia(m) |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra(m) |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula(m) |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus, vento |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus, fumo |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus, foco |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> < mons |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus, russo |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis, viride(m) |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < anno |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] as1d50jt6d2u45ejgakdna7e9k27n8u 545655 545654 2007-09-17T19:47:49Z El Mexicano 522 545655 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (paucus, pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grande(m) (grandis) |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo, grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier(em) |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona(m) |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa, mujer || feleség || < sponsa(m), mulier(em) |- | 41. || ''esposo, marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < ave(m) / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia(m) |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortex |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba(m) |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda(m) |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carne(m) |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) (os) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda(m) |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma(m) |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula(m) |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca(m) |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua(m) |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula(m) |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella(m) |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala(m) |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula(m) |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] iqvg522u8s0onema9zd1acpzs9f5eqc 545656 545655 2007-09-17T19:52:26Z El Mexicano 522 545656 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (paucus, pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) (os) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestino / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] i4r3kle7ihc4dd0gfc8rau39shw4184 545657 545656 2007-09-17T19:53:29Z El Mexicano 522 545657 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí, acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí, allí, allá || ott, oda || < ad + hic, illic, illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (paucus, pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) (os) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 8x4v4dw4n80oqemfrhxlgepkdiz94ij 545658 545657 2007-09-17T19:54:42Z El Mexicano 522 545658 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (paucus, pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) (os) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> < cinis |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] lq9nicpbqrsiqojiz13dx1lw1auv51m 545659 545658 2007-09-17T19:56:34Z El Mexicano 522 545659 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (paucus, pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossu(m) (os) |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref>Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref>Népi latin alak.</ref> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref>Népi latin alak.</ref> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref>Népi latin alak.</ref> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref>Népi latin alak.</ref> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref>Népi latin alak.</ref> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref>Népi latin alak.</ref> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per+pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] g5wvcfpreu6ozq50808eonj4q1uwexk 545660 545659 2007-09-17T20:21:02Z Bennó 792 <ref name="Vulg"/> 545660 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name=Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] pi0ixmsk4u6la1oixkjylzkbj5aaey0 545661 545660 2007-09-17T20:22:47Z Bennó 792 typo 545661 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < piscis |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] nbnnw4kveh2v0fv9eyrslxk0z4ug2ew 545662 545661 2007-09-17T20:26:56Z El Mexicano 522 545662 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pellis |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] fdka0gr279heqqk6jyi51f7g0pc3zhv 545663 545662 2007-09-17T20:29:43Z El Mexicano 522 545663 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna(m) |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] tt9djdb3yshwnxzp0m6bjt36ynz488u 545664 545663 2007-09-17T20:35:03Z El Mexicano 522 545664 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 0zfzttln96a85uiz5vmesdcnrpcfyei 545665 545664 2007-09-17T20:35:54Z El Mexicano 522 545665 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú || te || < tu |- | 3. || ''él || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos, unos || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s) || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno || egy || < unus |- | 23. || ''dos || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear'' / luchar || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] hfsqyzt17v2yga2do1ghpat49ofwbn2 545666 545665 2007-09-17T20:43:15Z El Mexicano 522 545666 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e || és || < et |- | 205. || ''si || ha || < si |- | 206. || ''porque || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] k1bcdclbfx6c81wxlqrgmbo9a4g8g21 545667 545666 2007-09-17T20:44:14Z El Mexicano 522 545667 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossis (os) <!-- az os neutrum, a tárgya is os! --> |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 9a48rl6ncedz3jkmujdfeoy6by8q3rv 545668 545667 2007-09-17T20:45:55Z El Mexicano 522 545668 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per + pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 6zu9nym2kcfms88p9d35ucmdj3v33kb 545669 545668 2007-09-18T07:25:43Z El Mexicano 522 545669 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia <!-- ez nem semina? --> (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref>Népi latin változat.</ref> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar, lanzar || dobni || < '''germán''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] e96fcvw415w3nu25d2biyjjhkrvms0s 545670 545669 2007-09-18T17:24:38Z El Mexicano 522 Apróbb javítások pontosítások; az OSSUM az OS vulgáris latin alakja, mint kiderült; a TIRAR egy indoiráni nyelvből került a germánba, majd a késői latinba. 545670 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < totos (totus) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> < (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 5mkb67ykef8j2zksxtcejt8ul1d5rlc 545671 545670 2007-09-18T17:25:37Z El Mexicano 522 545671 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is (a feltételezett alakokat (*) jelzi). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> < (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] bbfjbv3c0qyojopze4uodlr2h8sb7r3 545672 545671 2007-09-18T17:39:01Z El Mexicano 522 545672 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> < (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < *coratione(m)<ref name="Vulg"/> (cor) |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 5och7rlhhpf9zoadmfm3wmr17z2qbyf 545673 545672 2007-09-21T15:40:39Z El Mexicano 522 545673 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> < (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -atione(m)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] mo4mel9013n0zr8e4sedxghmgxfnwrv 545674 545673 2007-09-21T16:02:39Z El Mexicano 522 545674 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] clpvj861077fgejwts6r89zfhzvnr3n 545675 545674 2007-09-22T21:18:02Z El Mexicano 522 545675 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakok általában a tárgyesetből származnak.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] gazi5qmruy46k0bwzvl2qnj5fghfvm6 545676 545675 2007-09-22T21:40:46Z Bennó 792 kieg és pontosítás 545676 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] e6q4wu15e6fc4ujkyx8meqgy9c8279x 545677 545676 2007-09-23T16:08:27Z El Mexicano 522 +ella, ello 545677 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él, ella, ello'' || ő || < ille, illa, illud |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] rhhlqacmcib1hjivb9e0o9266pcgi53 545678 545677 2007-09-23T16:10:55Z El Mexicano 522 vissza az egész... az eredetiben csak "he" van 545678 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] e6q4wu15e6fc4ujkyx8meqgy9c8279x 545679 545678 2007-09-23T18:46:09Z Damibot 16043 Bot: Hiányzó <references /> pótlása 545679 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Források == <references /> {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 14c1xsbjx3ob854d774j766ef9aoyxo 545680 545679 2007-09-23T19:27:02Z Bdamokos 190 Visszaállítottam [[Special:Contributions/Damibot|Damibot]] szerkesztéseit El Mexicano utolsó változatára 545680 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] e6q4wu15e6fc4ujkyx8meqgy9c8279x 545681 545680 2008-02-05T20:30:44Z El Mexicano 522 {{Spanyolportál2}} 545681 wikitext text/x-wiki {{Spanyolportál2}} A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] nf7cr6cgcxmwtoi6l79s6ipuouchm60 545682 545681 2008-04-15T10:51:11Z Samat 549 Portálsablon cseréje az új változatra 545682 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} {{lábj}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] lbx3h3ia1y7n53fkpxhok43kdwi6tqw 545683 545682 2008-04-17T18:40:35Z AsgardBot 1993 Bot: a [[Sablon:Lábj|Lábj]] sablon subst-olása 545683 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} ==Jegyzetek== <references/> {{portál|spanyol világ|&#32;}} [[Kategória:Spanyol nyelv]] [[Kategória:Swadesh-listák]] no95gluinussukp17fty1oryuwhkvq3 545684 545683 2008-04-22T10:51:44Z Adam78 121 defaultsort, rendezés 545684 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} ==Jegyzetek== <references/> {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyol nyelv}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] m5qsbabo6jbw8mlsio8mop6uixstl0m 545685 545684 2008-07-04T05:36:23Z SamatBot 15875 kozmetikai javítások 545685 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} ==Jegyzetek== <references/> {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyol nyelv}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] s9z1for2c5tq6jevgwzqc3m40v24i4j 545686 545685 2009-05-26T01:42:52Z AsgardBot 1993 /* Jegyzetek */Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra 545686 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} ==Jegyzetek== {{források}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyol nyelv}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] bzucbrtjx09ibf59fsoeenrayizpsh1 545687 545686 2010-08-14T19:06:41Z DeniBot 16044 kisebb formai javítások 545687 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{források}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyol nyelv}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] h63jg4rtk3fnncumfdhw2oqrmk321hr 545688 545687 2012-04-14T14:19:33Z DanjanBot 15886 /* Jegyzetek */DEFAULTSORT [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545688 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{források}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyolnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 53kswizf5ihkfm4eecms635iet78syu 545689 545688 2014-02-22T20:42:31Z Atobot 15942 /* Jegyzetek */jegyzetek egységesítése [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545689 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {| {{széptáblázat}} ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{jegyzetek}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyolnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] jdwz5znk50opuxw4dz5c92qwr6wyca8 545690 545689 2024-02-16T14:45:40Z Pegy22 6904 545690 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{jegyzetek}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyolnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] oigqhm60f8qxb15k9t1pg368b95lpxw 545691 545690 2024-12-01T21:39:57Z Porribot 15892 /* top */ link korr. [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545691 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{jegyzetek}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyolnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] mgxqy8k1vvlqf400lk8m9cuyljh2r4z 545692 545691 2026-05-18T20:40:09Z Rodrigo 4709 72 változat innen: [[:w:A_spanyol_nyelv_Swadesh-listája]] 545691 wikitext text/x-wiki A '''[[Swadesh-lista]]''' [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] által alkotott szójegyzék, amely a [[történeti nyelvészet|történeti]] és az [[összehasonlító nyelvészet]]ben használatos. A nyelvész célja az volt, hogy listája olyan [[alapszókincs]]et tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől független legyen. Van 215, 207, 200 és 100 szavas Swadesh-lista. A '''[[spanyol nyelv]]''' 207 szavas Swadesh-listáját az alábbi táblázat tartalmazza, amelyben megadtuk a magyar jelentést, valamint a szavak eredetét is. A feltételezett alakokat (*) jelzi. Előfordul, hogy egy-egy spanyol szó két szám alatt is szerepel: ennek oka, hogy a lista eredeti nyelve az [[Angol nyelv|angol]], amelyen két különböző szóval fejezik ki azt, amit spanyolul ugyanaz a szó jelöl (általában közeli rokonértelmű szavak). {{Sticky header}} {| class="wikitable sortable sticky-header" ! Szám !! Szó !! Jelentés !! Etimológia<ref>Ahol nincs külön feltüntetve, ott természetesen a ([[hispánia]]i) [[latin nyelv]]ről van szó; a spanyol alakokat hagyományosan a tárgyesetből szokás származtatni, mely eset a hangsúlyrendszer átalakulása és a prepozíciók előretörése folytán lett egyre inkább kizárólagos jelentőségű, ahogyan a névszóragozás fokozatosan leépült.</ref> |- | 1. || ''yo'' || én || < eo < ego |- | 2. || ''tú'' || te || < tu |- | 3. || ''él'' || ő || < ille |- | 4. || ''nosotros, nosotras'' || mi || < nos + alteros |- | 5. || ''vosotros, vosotras / ustedes'' || ti || < vos + alteros / belső képzésű<ref>A ''vuestras mercedes'', azaz „kegyelmetek” történeti rövidüléséből.</ref> |- | 6. || ''ellos, ellas'' || ők || < illos, illas (ille, illa) |- | 7. || ''este, esta, esto'' || ez || < iste, ista, istud |- | 8. || ''ese, esa, eso<br> aquel, aquella, aquello'' || az || < ipse, ipsa, ipsum<br> < eccu(m) + ille/illa/illud |- | 9. || ''aquí / acá'' || itt, ide || < eccu(m) + hic/hac |- | 10. || ''ahí / allí / allá'' || ott, oda || < ad + hic/illic/illac |- | 11. || ''quién'' || ki? || < quem (quis) |- | 12. || ''qué'' || mi? || < quid |- | 13. || ''dónde'' || hol? || < de + unde |- | 14. || ''cuándo'' || mikor? || < quando |- | 15. || ''cómo'' || hogyan? || < quo modo |- | 16. || ''no'' || nem, ne || < non |- | 17. || ''todo(s)'' || minden(ki) || < toto(s) (totus, toti) |- | 18. || ''muchos'' || sok(an) || < multos (multi) |- | 19. || ''algunos / unos'' || néhány || < aliqui + unos (unus) |- | 20. || ''poco(s)'' || kevés|| < paucos (pauci) |- | 21. || ''otro'' || másik || < altero (alter) |- | 22. || ''uno'' || egy || < unus |- | 23. || ''dos'' || kettő || < duos (duo) |- | 24. || ''tres'' || három || < tres |- | 25. || ''cuatro'' || négy || < quattuor |- | 26. || ''cinco'' || öt || < cinque<ref name="Vulg">Népi latin alak.</ref> < quinque |- | 27. || ''grande'' || nagy || < grandis |- | 28. || ''largo'' || hosszú || < largus |- | 29. || ''ancho'' || széles || < amplius |- | 30. || ''gordo / grueso'' || vastag, kövér || < gurdus / grossus |- | 31. || ''pesado'' || nehéz, súlyos || < pensatus (pensare) |- | 32. || ''pequeño'' || kicsi || hangfestő |- | 33. || ''corto'' || rövid || < curtus |- | 34. || ''estrecho'' || szűk || < strictus |- | 35. || ''delgado / flaco'' || sovány, vékony || < delicatus / flaccus |- | 36. || ''mujer'' || nő || < mulier |- | 37. || ''hombre'' || férfi || < homine(m) (homo) |- | 38. || ''hombre / persona'' || ember || < homine(m) / persona |- | 39. || ''niño'' || gyerek || < ninno (hangfestő) |- | 40. || ''esposa / mujer'' || feleség || < sponsa / mulier |- | 41. || ''esposo / marido'' || férj || < sponsus / maritus |- | 42. || ''madre || anya || < matre(m) (mater) |- | 43. || ''padre || apa || < patre(m) (pater) |- | 44. || ''animal || állat || < animal |- | 45. || ''pez || hal || < pisce(m) (piscis) |- | 46. || ''ave / pájaro || madár || < avis / passer |- | 47. || ''perro || kutya || '''ismeretlen''', talán hangutánzó |- | 48. || ''piojo || tetű || < peduculus |- | 49. || ''serpiente || kígyó || < serpente(m) (serpens) |- | 50. || ''gusano || féreg, csúszómászó || '''ismeretlen''' |- | 51. || ''árbol || fa || < arbor |- | 52. || ''bosque / selva'' || erdő || < indoeurópai, '''vitatott'''<ref>Talán a középkori latin ''boscus'' vagy ''buscus'' alakból (vö. [[Olasz nyelv|olasz]] ''bosco)'' amely görög vagy germán eredetű; esetleg a latin ''buxus'' szóból.</ref> / silva |- | 53. || ''palo || bot, karó || < palus |- | 54. || ''fruta, fruto || gyümölcs, termés || < fructus |- | 55. || ''semilla || mag || < seminia (semen) |- | 56. || ''hoja || levél || < folia |- | 57. || ''raíz || gyökér || < radice(m) (radix) |- | 58. || ''corteza || fakéreg || < cortice(m) (cortex) |- | 59. || ''flor || virág || < flore(m) (flos) |- | 60. || ''hierba || fű || < herba |- | 61. || ''cuerda || kötél || < corda |- | 62. || ''piel || bőr || < pelle(m) (pellis) |- | 63. || ''carne || hús || < carnis |- | 64. || ''sangre || vér || < sanguine(m) (sanguis) |- | 65. || ''hueso || csont || < ossum<ref name="Vulg"/> < os |- | 66. || ''grasa || zsír || < grassa < crassus + grossus |- | 67. || ''huevo || tojás || < ovum |- | 68. || ''cuerno || szarv || < cornu |- | 69. || ''cola || farok || < cauda |- | 70. || ''pluma || madártoll || < pluma |- | 71. || ''cabello / pelo || haj, szőr || < capillus / pilus |- | 72. || ''cabeza || fej || < capitia<ref name="Vulg"/> (caput) |- | 73. || ''oreja || fül || < auricula |- | 74. || ''ojo || szem || < oculus |- | 75. || ''nariz || orr || < naris, nares |- | 76. || ''boca || száj || < bucca |- | 77. || ''diente || fog || < dente(m) (dens) |- | 78. || ''lengua || nyelv || < lingua |- | 79. || ''uña || köröm || < ungula |- | 80. || ''pie || láb(fej) || < pede(m) (pes) |- | 81. || ''pierna || láb(szár), comb || < perna |- | 82. || ''rodilla || térd || < rotella |- | 83. || ''mano || kéz || < manus |- | 84. || ''ala || szárny || < ala |- | 85. || ''barriga / vientre || has || '''ismeretlen''' / < ventre(m) (venter) |- | 86. || ''intestino / tripas || bél || < intestinus / '''ismeretlen''' |- | 87. || ''cuello || nyak || < collu(m) |- | 88. || ''espalda || hát || < spatula |- | 89. || ''pecho || mell || < pectus |- | 90. || ''corazón || szív || < cor + -ation(em)<ref>Nagyító képző, amely az erőre és a bátorságra utalt.</ref> |- | 91. || ''hígado || máj || < ficatu(m) |- | 92. || ''beber || inni || < bibere |- | 93. || ''comer || enni || < comedere |- | 94. || ''morder || harapni || < mordere |- | 95. || ''chupar || szopni, kiszívni || hangutánzó |- | 96. || ''escupir || köpni || < *exconspuere |- | 97. || ''vomitar || hányni || < vomitare |- | 98. || ''soplar || fújni || < sufflare |- | 99. || ''respirar || lélegezni || < respirare |- | 100. || ''reír || nevetni || < ridere |- | 101. || ''ver || látni || < videre |- | 102. || ''oír || hallani || < audire |- | 103. || ''saber || tudni || < sapere |- | 104. || ''pensar || gondolni || < pensare |- | 105. || ''oler || szaga van || < olere |- | 106. || ''temer || félni || < timere |- | 107. || ''dormir || aludni || < dormire |- | 108. || ''vivir || élni || < vivere |- | 109. || ''morir || meghalni || < mori |- | 110. || ''matar'' || megölni || < mactare |- | 111. || ''pelear / luchar'' || harcolni || belső képzésű (vö. ''pelo)'' / < luctari |- | 112. || ''cazar'' || vadászni || < captiare<ref name="Vulg"/> < captare |- | 113. || ''golpear'' || (meg)ütni, (meg)verni || belső képzésű (< ''golpe'' < colupus<ref name="Vulg"/> < colaphus) |- | 114. || ''cortar || vágni || < curtare |- | 115. || ''partir'' || osztani || < partire |- | 116. || ''apuñalar'' || döfni, szúrni || belső képzésű ''(a + puñal'' < ad + *pugnale) |- | 117. || ''arañar / rascar || karcolni || belső képzésű, '''vitatott'''<ref>Talán az ''arar'' (< arare) „szántani” és az ''araña'' (< aranea) „pók” keveredése.</ref> / *rasicare (radere) |- | 118. || ''cavar || ásni || < cavare |- | 119. || ''nadar || úszni || < natare |- | 120. || ''volar || repülni || < volare |- | 121. || ''caminar, andar'' || gyalogolni, járni || belső képzésű (vö. ''camino)'' / < ambulare |- | 122. || ''venir || jönni || < venire |- | 123. || ''acostarse / tenderse / echarse'' || lefeküdni || belső képzésű ''(a + costa'' < ad + costa) / tendere / iactare |- | 124. || ''sentarse || leülni || < *sedentare |- | 125. || ''estar de pie || állni || < stare |- | 126. || ''girar || fordulni, forogni || < gyrare |- | 127. || ''caer || esni || < cadere |- | 128. || ''dar || adni || < dare |- | 129. || ''sostener || tartani || < sustinere |- | 130. || ''apretar || szorítani || < appectorare |- | 131. || ''frotar || dörzsölni || < '''francia''' frotter |- | 132. || ''lavar || mosni || < lavare |- | 133. || ''limpiar'' || tisztítani, törölni || belső képzésű (< ''limpio'' < limpidus) |- | 134. || ''tirar || húzni || < '''germán''' < '''indoiráni''' |- | 135. || ''empujar || lökni || < impulsare |- | 136. || ''tirar / lanzar || dobni || < '''germán''' < '''indoiráni''' / lanceare |- | 137. || ''atar || megkötni || < aptare |- | 138. || ''coser || varrni || < consuere |- | 139. || ''contar || számolni || < computare |- | 140. || ''decir || mondani || < dicere |- | 141. || ''cantar || énekelni || < cantare |- | 142. || ''jugar || játszani || < iocari |- | 143. || ''flotar || lebegni || < '''francia''' flotter |- | 144. || ''fluir || folyni || < fluere |- | 145. || ''helar || fagyasztani || < gelare |- | 146. || ''hincharse || duzzadni, dagadni || < inflare |- | 147. || ''sol || nap || < sol |- | 148. || ''luna || hold || < luna |- | 149. || ''estrella || csillag || < stella |- | 150. || ''agua || víz || < aqua |- | 151. || ''lluvia || eső || < pluvia |- | 152. || ''río || folyó || < rivus |- | 153. || ''lago || tó || < lacus |- | 154. || ''mar || tenger || < mare |- | 155. || ''sal || só || < sal |- | 156. || ''piedra || kő || < petra |- | 157. || ''arena || homok || < arena |- | 158. || ''polvo || por || < pulvus < pulvis |- | 159. || ''tierra || föld || < terra |- | 160. || ''nube || felhő || < nubes |- | 161. || ''niebla || köd || < nebula |- | 162. || ''cielo || ég || < caelu(m) |- | 163. || ''viento || szél || < ventus |- | 164. || ''nieve || hó || < nive(m) (nix) |- | 165. || ''hielo || jég || < gelu |- | 166. || ''humo || füst || < fumus |- | 167. || ''fuego || tűz || < focus |- | 168. || ''cenizas || hamu || < *cinisia/cinitia<ref name="Vulg"/> (cinis) |- | 169. || ''quemar || égni || < cremare |- | 170. || ''camino || út || < camminus < '''kelta''' |- | 171. || ''montaña || hegység || < *montanea<ref name="Vulg"/> (mons) |- | 172. || ''rojo || vörös || < russus |- | 173. || ''verde || zöld || < viridis |- | 174. || ''amarillo || sárga || < amarellus |- | 175. || ''blanco || fehér || < '''germán''' blank |- | 176. || ''negro || fekete || < nigrum (niger) |- | 177. || ''noche || éj, este || < nocte(m) (nox) |- | 178. || ''día || nap || < die(m) |- | 179. || ''año || év || < annus |- | 180. || ''cálido || meleg || < calidus |- | 181. || ''frío || hideg || < frigidus |- | 182. || ''lleno || teli || < plenus |- | 183. || ''nuevo || új || < novus |- | 184. || ''viejo || régi, öreg || < veculus<ref name="Vulg"/> < vetulus |- | 185. || ''bueno || jó || < bonus |- | 186. || ''malo || rossz || < malus |- | 187. || ''podrido || rothadt || < putridus |- | 188. || ''sucio || piszkos || < succidus |- | 189. || ''recto || egyenes || < rectus |- | 190. || ''redondo'' || kerek || < rotundus |- | 191. || ''afilado / agudo'' || éles || belső képzésű ''(< afilar < a + filo'' < ad + filum) / acutus |- | 192. || ''desafilado'' || életlen, tompa || belső képzésű ''(< desafilar < des-'' fosztóképző + ''afilar)'' |- | 193. || ''suave || lágy, puha || < suavis |- | 194. || ''mojado || nedves || < molliatus<ref name="Vulg"/> |- | 195. || ''seco || száraz || < siccus |- | 196. || ''correcto || helyes || < correctus |- | 197. || ''cerca || közel, mellett || < circa |- | 198. || ''lejos || messze || < laxius |- | 199. || ''derecha'' || jobb || < directus, directa |- | 200. || ''izquierda'' || bal || < '''baszk''' ezkerra |- | 201. || ''a / en / ante'' || -nál/nél || < ad / in / ante |- | 202. || ''en'' || -ban/ben || < in |- | 203. || ''con'' || -val/vel || < cum |- | 204. || ''y / e ''|| és || < et |- | 205. || ''si'' || ha || < si |- | 206. || ''porque'' || mert || saját képzésű ''(< por + que'' < per~pro + quid) |- | 207. || ''nombre'' || név || < nomine(m) (nomen) |} == Jegyzetek == {{jegyzetek}} {{portál|spanyol világ|&#32;}} {{DEFAULTSORT:Spanyolnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Spanyol nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] mgxqy8k1vvlqf400lk8m9cuyljh2r4z 0 135059 545693 2025-06-28T12:31:00Z Pegy22 6904 Új oldal, tartalma: „A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ;…” 545693 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér'' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || látni |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || vadászni |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] slib1clpczfztrs7d9j6fzsdbf8kukh 545694 545693 2025-06-28T12:38:23Z Pegy22 6904 /* Megjegyzések */ 545694 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér'' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || látni |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || vadászni |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] mkvd46qjlishth1t1fdonkyii91rvj2 545695 545694 2025-06-28T15:23:38Z Pegy22 6904 /* Lista */ 545695 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || látni |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || vadászni |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 47sx01c7rk00fswl11ws8qydn5fzqor 545696 545695 2025-06-28T15:27:26Z Pegy22 6904 /* Lista */ 545696 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || se |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || vadászni |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] pq44ciqu9o7f5j4apwob3bhy3srqj5p 545697 545696 2025-06-28T15:28:17Z Pegy22 6904 /* Lista */ 545697 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || se |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || jaga |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] nifnc5wy8yzpyspcnup3ng8v5i08jua 545698 545697 2025-06-28T15:45:10Z Pegy22 6904 545698 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || se |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || jaga |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. {{DEFAULTSORT:Svédnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Svéd nyelv|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 1ki9viud92qlu5qswnj04ma10681s2y 545699 545698 2026-01-16T14:47:47Z Pallor 8193 [[Kategória:Svéd nyelv|Svéd nyelv]] kategória eltávolítva; [[Kategória:Svéd kultúra|Svéd kultúra]] kategória hozzáadva (a HotCattel) 545699 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || se |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || jaga |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. {{DEFAULTSORT:Svédnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Svéd kultúra|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 0p3bya9v6z1viyf9o33yqpqcr0chezp 545700 545699 2026-05-18T20:40:38Z Rodrigo 4709 7 változat innen: [[:w:A_svéd_nyelv_Swadesh-listája]] 545699 wikitext text/x-wiki A [[magyar nyelv]] és az [[svéd nyelv]] 207 szavas [[Swadesh-lista|Swadesh-listája]]. == Bemutatás == Ez a [[Morris Swadesh]] [[Amerikaiak|amerikai]] [[nyelvészet|nyelvész]] alkotta lista olyan [[alapszókincs]]et tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok: * a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) ; * a 100 szavas lista. Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést. Részletekről lásd a [[Swadesh-lista]] szócikket. == Lista == {| class="wikitable" ! # !! Magyar !! Svéd |- | 1. || '''én''' || jag |- | 2. || '''te, ön''' || du, ni |- | 3. || ő || han, hon, hen |- | 4. || '''mi''' || vi |- | 5. || ti, önök || ni |- | 6. || ők || de |- | 7. || '''ez''' || denna, detta |- | 8. || '''az''' || den, det |- | 9. || itt, ide || här, hit |- | 10. || ott, oda || där, dit |- | 11. || ki, aki || vem, den |- | 12. || mi, ami || vad, det |- | 13. || hol, hova || var, vart |- | 14. || mikor, amikor || när, då |- | 15. || hogy, ahogy || hur, som |- | 16. || '''nem, ne''' || nej, inte |- | 17. || '''egész, minden''' || hel, allt |- | 18. || '''sok''' || mycket |- | 19. || néhány || några |- | 20. || kevés || få |- | 21. || másik || annat |- | 22. || '''egy || en, ett |- | 23. || '''kettő || två |- | 24. || három || tre |- | 25. || négy || fyra |- | 26. || öt || fem |- | 27. || '''nagy''' || stor |- | 28. || '''hosszú''' || läng |- | 29. || bő, széles || vid, bred |- | 30. || vastag, kövér || tjock, fet |- | 31. || nehéz, súlyos || tung |- | 32. || '''kis, kicsi''' || lite |- | 33. || rövid || kort |- | 34. || szűk, keskeny || trång, smal |- | 35. || vékony || tunn |- | 36. || '''nő''' || kvinna |- | 37. || '''férfi''' || man, karl |- | 38. || '''ember''' || man |- | 39. || gyerek || barn |- | 40. || feleség || fru, maka |- | 41. || férj || man, make |- | 42. || anya || mor |- | 43. || apa, atya || far |- | 44. || állat || djur |- | 45. || '''hal''' || fisk |- | 46. || '''madár''' || fågel |- | 47. || '''kutya''' || hund |- | 48. || '''tetű''' || lus, löss |- | 49. || kígyó || orm |- | 50. || féreg || mask |- | 51. || '''fa '''(élő) || träd |- | 52. || erdő || skog |- | 53. || bot, karó || käpp, påk |- | 54. || gyümölcs, termés || frukt |- | 55. || '''mag''' || frö |- | 56. || '''(fa)levél''' || löv |- | 57. || '''gyökér''' || rot |- | 58. || '''(fa)kéreg''' || bark |- | 59. || virág || blomma |- | 60. || fű || gräs |- | 61. || kötél || rep |- | 62. || '''bőr''' || skinn, hud |- | 63. || '''hús''' || kött |- | 64. || '''vér''' || blod |- | 65. || '''csont''' || ben |- | 66. || '''zsír''' || fett |- | 67. || '''tojás''' || ägg |- | 68. || '''szarv''' || horn |- | 69. || '''farok''' || svans |- | 70. || '''madártoll''' || fjäder |- | 71. || '''haj, szőr''' || hår |- | 72. || '''fej''' || huvud |- | 73. || '''fül''' || öra, öron |- | 74. || '''szem''' || öga, ögon |- | 75. || '''orr''' || näsa |- | 76. || '''száj''' || mun |- | 77. || '''fog''' (főnév) || tand |- | 78. || '''nyelv''' || tunga |- | 79. || '''köröm''' || nagel |- | 80. || '''lábfej''' || fot |- | 81. || láb(szár) || ben |- | 82. || '''térd''' || knä |- | 83. || '''kéz''' || hand |- | 84. || szárny || ving |- | 85. || '''has''' || mage |- | 86. || bél || tarm |- | 87. || '''nyak''' || hals, nacke |- | 88. || hát || rygg |- | 89. || '''mell''' || bröst |- | 90. || '''szív''' || hjärta |- | 91. || '''máj''' || lever |- | 92. || '''inni''' || dricka |- | 93. || '''enni''' || äta |- | 94. || '''harapni''' || bita |- | 95. || szopni, kiszívni || suga |- | 96. || (le)köpni || spotta |- | 97. || hányni || kräkas, spy |- | 98. || fújni || blåsa |- | 99. || lélegezni || amdas |- | 100. || nevetni, kacagni || skratta |- | 101. || '''(meg)látni''' || se |- | 102. || '''(meg)hallani''' || höra |- | 103. || '''tudni''' || veta, kunna |- | 104. || gondolni, gondolkodni || tänka |- | 105. || (meg)szagol || lukta |- | 106. || félni || vara rädd |- | 107. || '''aludni''' || sova |- | 108. || élni || leva |- | 109. || '''(meg)halni''' || dö |- | 110. || '''(meg)ölni''' || döda |- | 111. || harcolni, verekedni || strida, kämpa |- | 112. || vadászni || jaga |- | 113. || (meg)ütni, (meg)csap || slå |- | 114. || (el)vágni || skära |- | 115. || osztani || dela |- | 116. || (le)döfni, (le)szúrni || sticka |- | 117. || karcolni, vakarni || skrapa, klia |- | 118. || ásni || gräva |- | 119. || '''úszni''' || simma |- | 120. || '''repülni''' || flyga |- | 121. || gyalogolni, járni || gå |- | 122. || '''(el)jönni''' || jönni |- | 123. || (le)feküdni || ligga |- | 124. || '''(le)ülni''' || sitta |- | 125. || '''(fel)állni''' || stå |- | 126. || fordulni, forogni || vända, rotera |- | 127. || esni || falla |- | 128. || '''adni''' || ge |- | 129. || tartani || hålla |- | 130. || szorítani || klämma |- | 131. || dörzsölni || gnugga |- | 132. || (meg)mosni || tvätta |- | 133. || (meg)törölni || torka |- | 134. || (meg)húzni || dra |- | 135. || (meg)lökni, (meg)tolni || knuffa |- | 136. || dobni || kasta |- | 137. || (meg)kötni || knyta |- | 138. || (meg)varrni || sy |- | 139. || (meg)számolni || räkna |- | 140. || '''(meg)mondani''' || säga |- | 141. || (el)énekelni || sjunga |- | 142. || játszani || leka |- | 143. || lebegni || flyta |- | 144. || folyni || rinna, flöda |- | 145. || fagyasztani || frysa |- | 146. || duzzadni, dagadni || svälla |- | 147. || '''Nap''' || Sol |- | 148. || '''Hold''' || Måne |- | 149. || '''csillag''' || stjärna |- | 150. || '''víz''' || vatten |- | 151. || eső || regn |- | 152. || folyó || å, älv |- | 153. || tó || sjö |- | 154. || tenger || hav, sjö |- | 155. || só || salt |- | 156. || '''kő''' || sten |- | 157. || '''homok''' || sand |- | 158. || por || pulver |- | 159. || '''föld''' || jord |- | 160. || '''felhő''' || moln |- | 161. || köd || dimma |- | 162. || ég || himmel |- | 163. || szél || vind |- | 164. || hó || snö |- | 165. || jég || is |- | 166. || '''füst''' || rök |- | 167. || '''tűz''' || eld |- | 168. || '''hamu''' || aska |- | 169. || '''égni''' || brinna |- | 170. || '''út''' || väg |- | 171. || '''hegység''' || berg |- | 172. || '''piros, vörös''' || röd |- | 173. || '''zöld''' || grön |- | 174. || '''sárga''' || gul |- | 175. || '''fehér''' || vit |- | 176. || '''fekete''' || svart |- | 177. || '''éj(szaka)''' || natt |- | 178. || nap(pal) || dygn, dag |- | 179. || év || år |- | 180. || '''meleg''' || varm |- | 181. || '''hideg''' || kall |- | 182. || '''teli''' || full |- | 183. || '''új '''|| ny, nytt |- | 184. || régi, öreg || gammal |- | 185. || '''jó''' || god |- | 186. || rossz || dålig |- | 187. || rothadt, korhadt || rutten |- | 188. || piszkos, koszos || smutsig |- | 189. || egyenes || rak, rät |- | 190. || '''kerek''' || rund |- | 191. || éles || vass |- | 192. || életlen, tompa || slö, trubbig |- | 193. || lágy, puha || mjuk, len |- | 194. || nedves || våt |- | 195. || '''száraz || torr |- | 196. || helyes || rätt |- | 197. || közel, mellett || nära |- | 198. || messze, távol || borta |- | 199. || jobb (a „bal” ellentéte) || höger |- | 200. || bal || vänster |- | 201. || -nál/nél, -hoz/hez/höz || hos, |- | 202. || -ban/ben, -ba/be || i, in i |- | 203. || #Namn? || med |- | 204. || és || och |- | 205. || ha || om |- | 206. || mert || för, ty |- | 207. || '''név''' || namn |} == Megjegyzések == # A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is szerepelnek. # A szavaknak csak az alapalakjuk jelenik meg. # Az egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert az eredeti svéd listában szereplő egyes szavaknak két vagy több magyar szó felel meg. {{DEFAULTSORT:Svédnyelvswadeshlistaja}} [[Kategória:Svéd kultúra|Swadesh]] [[Kategória:Swadesh-listák]] 0p3bya9v6z1viyf9o33yqpqcr0chezp 14 135060 545701 2026-05-18T20:43:04Z Rodrigo 4709 Swadesh-listák 545701 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 50zojjnfk8g8p88p411qmmf2gbdqu6r 0 135061 545707 2008-01-18T14:03:38Z Adam78 121 Új oldal, tartalma: „Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekint...” 545707 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ([[:en:Basic English|Basic English]]) szókincse |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] k3o9f65d1t684cj8p5q08a05bqiha8p 545708 545707 2008-01-18T14:05:46Z Adam78 121 jav. 545708 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] lcm8n0qkr8ilizswsr09ux6k2fy37ey 545709 545708 2008-01-18T15:13:53Z El Mexicano 522 +88 ezer a DRAE terjedelme 545709 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE]] terjedelme.<ref>Lásd: [http://www.rae.es RAE]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] a6q93qr7gm6fwbppen1ur16aacv4k8j 545710 545709 2008-01-18T15:17:45Z El Mexicano 522 kieg. 545710 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>Lásd: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg RAE – datos comparados]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] ivm1l1chxjjme5gt72xr07wbvj1c2xf 545711 545710 2008-01-18T15:19:44Z El Mexicano 522 545711 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[RAE]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg La 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] e1zbh0tx3wfymt0gofn4cjudec0c97x 545712 545711 2008-01-18T15:20:29Z El Mexicano 522 545712 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). {| class=wikitable | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[RAE]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] anbtqqpn6f7p8479s6v4wbac1f92ifx 545713 545712 2008-01-18T15:52:26Z Adam78 121 logaritmikus felosztás; RAE és DRAE kifejtése (nem mindenki El Mexicano...) 545713 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 fölött=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 5oxtov77q4p3iazt6f9xyircpqy19or 545714 545713 2008-01-18T16:01:37Z Adam78 121 Balassi-komment jav. 545714 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 94%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek]</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 fölött=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] rm71ljttplyd43pqjkly7et2ulxoo5b 545715 545714 2008-01-18T16:09:25Z Adam78 121 Paul Nation és Robert Waring cikkén belül forrás konkretizálása 545715 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 fölött=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 13n5qxy44mju4ved2ubj5rmp6l2pvbq 545716 545715 2008-01-18T16:55:56Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ kiegészítés az OED-vel 545716 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 291&nbsp;500<ref>[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> || Az angol nyelv legnagyobb egynyelvű szótára, a 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) címszóinak száma<!-- A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint 615 164 szót definiál, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig több mint 500 000-et: hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? És hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat? --> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 fölött=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] t0hkp11k5cnzoqlx57brw8z5rjbvy2c 545717 545716 2008-01-18T17:01:30Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ + OED másik adata (nem igazán tudom, melyik relevánsabb) 545717 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 291&nbsp;500<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> || Az angol nyelv legnagyobb egynyelvű szótára, a 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók) |- | 615&nbsp;100<ref name="oed"/> || Az angol nyelv legnagyobb egynyelvű szótára, a 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 fölött=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] p64wo80r3c9c66i6gyixpu6v11j2pls 545718 545717 2008-01-18T17:04:39Z Adam78 121 /* 1 000 000 fölött */ 545718 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 291&nbsp;500<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> || Az angol nyelv legnagyobb egynyelvű szótára, a 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók) |- | 615&nbsp;100<ref name="oed"/> || Az angol nyelv legnagyobb egynyelvű szótára, a 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] rb56nmws7kknmlai1xt3pcluotfo8cc 545719 545718 2008-01-18T17:17:15Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ + Webster 545719 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 291&nbsp;500<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók) |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100<ref name="oed"/> || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 0w2o1nmyy6tjvib67jrmlo0vn8q4for 545720 545719 2008-01-18T17:21:05Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ + A magyar nyelv nagyszótára 545720 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszó) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 3wh93vmsoh23270yijucn3qf7ru769p 545721 545720 2008-01-18T17:22:06Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ 545721 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] pwjjk5zroj6369d45e13dhqu6pgb2zl 545722 545721 2008-01-18T17:23:48Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ + link 545722 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- |rowspan=2| 50-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár]</ref> |- | Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 6qupbe97kcb9rohafxsqjhmazqczhc6 545723 545722 2008-01-18T17:57:53Z Adam78 121 bővítés szótárakkal 545723 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1&accessible= Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[DRAE|Spanyol Királyi Akadémia hivatalos (egynyelvű) spanyolszótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] d970nke7acnb8em9qkjl1zln9egkuq9 545724 545723 2008-01-18T18:00:14Z El Mexicano 522 /* 10 000 – 100 000 */ 545724 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1&accessible= Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88 ezer || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] pfe9jgiawcqap8e9r9si9dte5hlpux1 545725 545724 2008-01-18T18:01:11Z El Mexicano 522 /* 10 000 – 100 000 */ 545725 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1&accessible= Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme.<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] ntzoqulbic5h4pi62d8wrbp3pci2wm4 545726 545725 2008-01-18T18:07:06Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ kiegészítés a DRAE-hez: "címszók" 545726 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1&accessible= Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 7bcxfbs5g22yfo19g7qdd3i00ce96b0 545727 545726 2008-01-18T18:22:26Z El Mexicano 522 /* 10 000 – 100 000 */ külső link javítása 545727 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel (pontosabban 2600-zal) egy szöveg szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ekkora szókinccsel egy nyelvtanuló egy szöveg szavainak 95%-át megérti, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjon.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ennyi szó adja ki egy szöveg 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A leggyakoribbak közül ekkora szókinccsel egy szöveg szavainak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 6f3cuw2ehmzjeeqsxob99ta7udvy2al 545728 545727 2008-01-18T18:31:52Z Adam78 121 kis átfogalmazás 545728 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || A magyar–idegen nagyszótárak legnagyobb terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 7dn4lfcktw7arainpxk2ddl1zhfj15e 545729 545728 2008-01-18T18:36:28Z Adam78 121 egységesítés a nagyszótár rovatának leírásánál 545729 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] kifhx5a8m5bqqxmtrd7bqti6mfi242d 545730 545729 2008-01-18T18:37:19Z Adam78 121 545730 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszó)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszó)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (szócikk)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 599z0l537u9jkht0tolpi1yerjhytur 545731 545730 2008-01-18T21:49:30Z Adam78 121 "címszó" egységesítése 545731 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2006, ISBN 9789633894811, 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 5rspld8tjapqt93231ru574n1s27sn1 545732 545731 2008-01-18T22:19:50Z Adam78 121 hivatkozás javítása 545732 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] c96pdozipl7ci2n3bvjx81sn342l8dl 545733 545732 2008-01-18T23:16:32Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ + 1 adat 545733 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] t4t69c3lspg897ibeswbjs0w9byk4nu 545734 545733 2008-01-18T23:21:06Z Adam78 121 bevezető kiegészítése 545734 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább négy tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait. Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] fp4sphovp4apqhykxpwneg81okfm7xd 545735 545734 2008-01-18T23:33:48Z Adam78 121 kieg. 545735 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább négy tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 43u5bwhhdjrihmmlne86e79nedkjphj 545736 545735 2008-01-18T23:35:46Z Adam78 121 /* Jegyzetek */ + külső link 545736 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább négy tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] hz112f2s0tncd3310rhvbtwkkjnl8mr 545737 545736 2008-01-18T23:41:13Z Adam78 121 kieg., jav. 545737 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 2s7qxevq6g06lvlwbdidgsw5dwjayt4 545738 545737 2008-01-19T15:24:45Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ + Larousse 545738 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=4| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 0kptmz4dd42ghpeynhq67v14ty3w04c 545739 545738 2008-01-19T15:49:15Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ + Racine 545739 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)]</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] alufo5t1gmsuzvcypqvilc7mq5o0gga 545740 545739 2008-01-20T13:30:00Z Adam78 121 + francia Trésor, német Grimm-szótár, még egy link a magyar nagyszótárhoz 545740 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] 3eglisbkiz05i1wm5yr86umdezk3io5 545741 545740 2008-01-20T22:13:06Z Adam78 121 link A nyelv és a nyelvek 4. fejezetére is, mert az egyik oldalszám arra hivatkozik 545741 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvi témájú listák]] blkrp35hf5oqbvcaj0r2s6o0ghm3mo8 545742 545741 2008-01-22T03:06:35Z Adam78 121 [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 545742 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 18-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár]</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><!--<br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel], a magyar oldal szerint viszont csak [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=875&prodID=22372&pdetails=1 130 ezer]</ref>--> || Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] s0dtr58r26j4zbphp7yznigajirwytl 545743 545742 2008-01-23T19:26:24Z Adam78 121 kiegészítés 545743 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-60 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó, </ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | A legnagyobb kéziszótárak terjedelme (címszók)<ref>Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer.</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 2qtddlfgsp8nmjbx8aebv27gooizc0y 545744 545743 2008-01-23T19:32:39Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ két kéziszótáras bejegyzés összevonása 545744 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- |rowspan=2| 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 4c0m89itwdxa1k9rdlx1fb3ndr6v35n 545745 545744 2008-01-23T19:33:44Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ jav. 545745 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] izdhqj06rlkj02gnnhxxswoblkq6tvb 545746 545745 2008-03-13T16:02:46Z Adam78 121 [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] 545746 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=2| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=5| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] f6ubaax8filmriv5u2yqt31d05icqph 545747 545746 2008-03-15T23:04:25Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ további érdekes (bár az előzőknek némileg ellentmondó) statisztikák 545747 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem)</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring kutatása szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- | J. Milton kutatása szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000-<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500-<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által B2-ként besorolt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000-<br />8000 || J. Milton kutatása szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 27srilxymhle2cubiyfvd20dpk5h0yr 545748 545747 2008-03-15T23:07:57Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ pár javítás, források rövid megadása a törzsszövegben is 545748 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem)</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által B2-ként besorolt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000-<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000-<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] gvlp0qfjsyvspru1dlelbn2c94mkgmz 545749 545748 2008-03-15T23:09:40Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ 545749 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem)</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által B2-ként besorolt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 5qa78ml2525h9kunsjnpw5hdih4kvai 545750 545749 2008-03-15T23:30:45Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ pontosítás, WebCite-linkek 545750 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] qnfjm5i41ybh99i53m1xjz0qryidvuq 545751 545750 2008-03-16T00:10:15Z Adam78 121 további adatok J. Milton egy prezentációja alapján 545751 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] b1oufrmairdymrcvztk4ji0mt5whc0o 545752 545751 2008-05-10T20:35:29Z Damibot 16043 Robot: Forráshivatkozások kibővítése a hivatkozott oldal címével 545752 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] khqx089gf4hwc5p8kiktwem9v9mhkum 545753 545752 2008-06-01T20:48:16Z Adam78 121 /* 1000 alatt */ + 920 szógyök az alap-eszperantóban 545753 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] iirgg31affwkw3u1kui98fwoy07l1op 545754 545753 2008-07-13T16:12:35Z Pasztillabot 16045 Robot-assisted disambiguation: Juhász Gyula - Changed link(s) to [[Juhász Gyula (költő)]] 545754 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] jjh1bwxx6zr78orkdq8i8evcpeqd3v7 545755 545754 2008-11-17T18:17:49Z Fausto 2844 /* 1000 – 10 000 */ belsőlink jav 545755 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk pl. azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] f6z5fx9wdwdudb0hqaz413bce7nm98o 545756 545755 2008-12-12T15:14:49Z XZeroBot 1250 Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például 545756 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] hxsuw2tm9cq7l5tp405i48tkhkc4s2r 545757 545756 2009-04-29T16:39:00Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó 545757 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 9kj1tr618tkqi1oh1wb3i9e6y9k0fn7 545758 545757 2009-05-18T21:15:20Z Holdkóros 5509 /* 1000 – 10 000 */ 545758 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="isz"/><ref name="holmi"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref><ref name="nyelvek"/> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== <references/> ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] s55uk53jfyd7wiuukmrpoc2m0minv21 545759 545758 2009-05-28T04:07:02Z AsgardBot 1993 Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra 545759 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] tjbh9ep6rwtg4x9ci00q5urn2qwux4c 545760 545759 2009-08-29T07:07:35Z Pataki Márta 1308 /* 1000 – 10 000 */ pontosítás 545760 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] czd2hoy0a80y0gvkotkphrilekqvzf3 545761 545760 2009-08-29T07:09:22Z Pataki Márta 1308 /* 10 000 – 100 000 */ link 545761 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] (Akadémiai Kiadó)</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ois2qg9ms84ggji6ewkq8vlgsjlnhfn 545762 545761 2010-01-12T22:51:29Z Pataki Márta 1308 /* 10 000 – 100 000 */ 545762 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] nq5hvtlfb7tfgwyypyldurlss9qdtix 545763 545762 2010-01-17T12:36:39Z ELVe 1381 /* 1000 – 10 000 */ klasszikus héber be 545763 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] lpgknyycb7htw9hffiui50ygeosdvj5 545764 545763 2010-01-17T15:52:17Z Alensha 895 /* 10 000 – 100 000 */ 545764 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptische Sprache|Wörterbuch der ägyptische Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] qnmvn1o9be509zyfg22ol9b3jadk3dr 545765 545764 2010-01-17T18:46:52Z Alensha 895 545765 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] g6pr74ozrpp711qa42gmj652rid49fr 545766 545765 2010-05-30T13:00:49Z Ithildraug 3005 L. L. Zamenhof hivatkozás pontosítása 545766 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] nzutputossrlmaubcza3c23t94rajy1 545767 545766 2010-07-01T21:39:21Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ + Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse? 545767 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] i1tqu1oxccve0jt890gzk29qyaiut5n 545768 545767 2010-12-19T09:13:05Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ cikk: Több mint egymillió angol szó van 545768 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] jed0hy1v215nn4ujk6wiax5cz737t3i 545769 545768 2011-01-03T14:44:18Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről 545769 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] iah78084m900xf2ni8qrqmjgsr1gugz 545770 545769 2011-03-23T18:51:09Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ egy 4 éves gyerek szókincse 600 és 2100 között bárhol lehet a családi körülményektől függően 545770 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ay4ou0j7ys45h22u6vo4z5w6trpwvba 545771 545770 2011-08-10T19:53:13Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ + Shakespeare becsült szókincse 545771 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 7f6ga2qxdbig09c1n4fiyshl2ipv4vf 545772 545771 2011-08-10T19:55:44Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ + How many words? (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) 545772 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}}[http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] kf29jac2fyf5jx7y04n2n47fkpce5ju 545773 545772 2011-08-10T19:56:02Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ 545773 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 8338xxo38elttxaagm4elc6vj9xs2ij 545774 545773 2011-12-09T12:34:36Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ 750-800 ezer: az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják 545774 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=3| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=7| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=5| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=2| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel annak 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] axvtty4a2x5bg7qx2pi5mnuyx1muhwq 545775 545774 2012-02-01T17:56:57Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ kiegészítés az orosz szókincs kapcsán 545775 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000-<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 6pwc7jsbyk6qmy7vkct30kd6uqj381j 545776 545775 2012-02-01T17:59:40Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ 545776 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] asg6gpx83qrespaeex96nn1j0v4lgmp 545777 545776 2012-02-01T18:10:59Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ Magyar webkorpusz: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) 545777 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] aa5bioff30gpvw7mf0p235izokob7bp 545778 545777 2012-04-04T18:14:21Z Vungadu 2530 /* 1000 – 10 000 */ 545778 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] cnzaqi39e1jmsj460wtukzslfy6k9h6 545779 545778 2012-09-12T17:18:57Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak” 545779 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] oc2f4mnnki9q0k3e2qkvnnjfce3smt5 545780 545779 2012-09-20T22:30:33Z Adam78 121 /* 1000 – 10 000 */ + Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján) 545780 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- | 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] pqkdsji07mwo5h61m2vz2rtzynd04g2 545781 545780 2012-10-04T08:34:44Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ + művelt anyanyelvi beszélők szókincse 545781 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0 – nincs megadva, hogy aktívan vagy passzívan, de feltehetőleg passzív tudásra vonatkozik.</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] nnsgbc8o6zpqh3ttizqfb3rfuqehq6x 545782 545781 2012-10-04T08:36:48Z Adam78 121 545782 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- | 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] p4nyw52agoxmgjc8zlfnqcjofv90ybj 545783 545782 2013-01-19T00:51:28Z Adam78 121 A1: ~ 500 lexikai egység, A2: ~ 1000 lexikai egység, B1: ~ 2000 lexikai egység (+ forrás) 545783 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] sspdp9e78i1uqmhz3856azl85hbbsbl 545784 545783 2013-01-19T01:12:16Z Adam78 121 egy meglepő adat B2-es szintű nyelvtanulókról 545784 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 2ffdm6bdlmi3o23ji78gcd77qgl6rb5 545785 545784 2013-01-19T01:26:25Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében + linkek rendezése 545785 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 1qyzy3y045dtd85shahsdugn61cgis0 545786 545785 2013-01-19T01:27:51Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ a forrás nem a cikkbe való 545786 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | J. Milton tanulmánya szerint a 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint a 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Nation és Waring tanulmánya szerint az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || J. Milton tanulmánya szerint a leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || J. Milton prezentációja szerint ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 4sqdp1vjnllkshe84psi99d0ot3g0ge 545787 545786 2013-01-19T01:29:47Z Adam78 121 a forrás (szerzője) nem a cikkbe való 545787 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://209.85.129.104/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] hngy4j8etvwgjttv08i942ymrbua6tx 545788 545787 2013-08-29T15:31:06Z Rotlink 5262 deadlink fix: fixed hostname of google cache 545788 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] pzkdzbr44orxd8uo3t3xam81zu5vv64 545789 545788 2014-06-21T00:06:07Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ 45 ezer: ennyi szó lelhető fel a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban. 545789 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 5fheechw22a2bkvakpylzd1w82qjcpy 545790 545789 2014-06-21T00:06:39Z Adam78 121 /* 10 000 – 100 000 */ 545790 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] g2xfhu4yh1ngbiez9wvkpisrs6y9b6z 545791 545790 2014-06-21T00:13:24Z Adam78 121 /* 1 000 000 és fölötte */ 1 millió angol szó 545791 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZWoYHpwALpkJ:www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] rtidyyl6kxnhgbaa4ns8emi1f5cp43j 545792 545791 2014-06-30T00:53:26Z Rotlink 5262 nem működő linkjavítás 545792 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] rh1azak30xtk21a99q78zv0lqfxkvbq 545793 545792 2014-09-01T21:59:11Z Rotlink 5262 nem működő link javítása 545793 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?] (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 9d9x9rg17m6e18nt9rnii5wh64ll6s2 545794 545793 2014-09-02T19:54:06Z Hidaspal 15885 a javítás nem működik 545794 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref><small>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</small></ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ce9suyr7qrhuchacmnxhm6dh2ai5qrw 545795 545794 2014-09-15T20:36:21Z B.Zsoltbot 15896 /* 10 000 – 100 000 */infobox beszúrás [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545795 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[http://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [http://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [http://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [http://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 2upee9fi40s0irk77ri2zf5topyvckq 545796 545795 2015-03-14T11:23:02Z FoBeBot 16046 Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban ([[WP:BÜ]]) 545796 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] i3lazje48sj4m04e2k31nm6opjw3ovp 545797 545796 2015-04-16T07:30:18Z Atobot 15942 [[Katona József]] → [[Katona József (író)]] [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545797 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=2| 16&nbsp;000 || Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] skf2u3yw3qxqhetjzcmcswk80wdc5vb 545798 545797 2015-04-27T13:38:16Z Adam78 121 Arany, 16e (cikk alapján: Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait) 545798 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 61nh74t45j2m0atwbfqqbbx2son0apr 545799 545798 2015-04-27T13:39:42Z Adam78 121 545799 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://2000magyar.mindenkinet.hu/vendegszoba/tudomany/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 8eub3jw3h80vcyrwiohe0ssow4f2ori 545800 545799 2015-04-27T14:10:42Z Adam78 121 linkjav. 545800 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klaszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] dqsbm7h49adh7qzwvt3bhqzs6xzibg5 545801 545800 2015-08-18T18:54:38Z Tudor987 6536 545801 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] rzn7frs67atbtw9gcn5mwxd8zdmorck 545802 545801 2015-09-22T16:08:20Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ 600 000 szó 545802 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy<br/>600&nbsp;000 || Ennyi szótári szóból választják ki ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' szerkesztői (az 1772 és 2000 között keletkezett, nyomtatásban megjelent szövegekből) fontosság és gyakoriság alapján a végül nyomtatásban is megjelenő 110 ezer szócikket.<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- | 750–800 ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' anyagát összeállítják.<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/] (megközelítőleg 750 ezer szó), [http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab] (mintegy 800 ezer szó)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] bqqt0wnammvx460kazycvfyow9szxss 545803 545802 2015-09-24T16:29:28Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ azonos tartalmú elemek összevonása 545803 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''A magyar nyelv nagyszótára'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy<br/>600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/> 750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab (Népszabadság, 2011. december 1.)]</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] kj6kp15g5o7ujnrax7y1tr7wkhmsznk 545804 545803 2015-09-24T16:40:19Z Adam78 121 /* 100 000 – 1 000 000 */ 545804 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/index_html Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] lgwc1gn4qktoel58ez44a85gmyggq43 545805 545804 2016-02-15T15:33:11Z Speed57 6824 /* 1 000 000 és fölötte */ Hivatkozás javítása 545805 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] eoet5uuhd63m705mzl34dnxujzvn7hi 545806 545805 2016-04-06T10:24:59Z Adam78 121 /* Cikkek */ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2 (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) 545806 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] pboj2e2avp7051fk84pwpcx7jr3jlqt 545807 545806 2017-01-23T00:31:36Z Pegybot 16034 clean up, replaced: [[Arany János]] → [[Arany János (költő)|Arany János]] (2) [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545807 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] okocfrcgixl8phi807kdsbq3bxfmwn1 545808 545807 2017-02-06T22:00:02Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ Hány szó van a magyarban? (prezentáció) 545808 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] hyyjtcgrkeycqqcdjjvgjhw8p1ztqym 545809 545808 2017-02-06T22:02:45Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ + Hány szó van a magyar nyelvben? (másik prezentáció) 545809 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] lfpj4lr7rem96xohoxpeor6615o0vkh 545810 545809 2017-03-17T20:01:59Z Adam78 121 /* Cikkek */ + 1 545810 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] (ISBN 9789630583589, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583572, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] (ISBN 9789630584838, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] (ISBN 9630584158, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] (ISBN 963058414X, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] (ISBN 9630581760, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] (ISBN 9789630583268, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] (ISBN 9789630955072, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] n99y5h6fbo4l1ovz3c8ev838f3y980k 545811 545810 2017-09-10T05:21:21Z Magic links bot 15847 [[ISBN]]/PMID link(ek) sablonba burkolása [[:mw:Requests for comment/Future of magic links|MediaWiki RfC]] alapján 545811 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] mai57r90kxmw17p5tsiho6g3sarzc88 545812 545811 2017-11-26T10:50:40Z Amator linguarum 16035 545812 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [http://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[http://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[http://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] b621qxm93e10w8cr2w5i44dsh9dwg4r 545813 545812 2018-01-27T18:48:15Z TurkászBot 15969 Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere ([[WP:BÜ]]), apróbb javítások 545813 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 38ploml1g4uvdeavqzlx3dpdx8eo3jk 545814 545813 2018-08-25T23:19:48Z Petofi20 16047 545814 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet.Kivéve Kónya mert ő az összeset tudta __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] fjm7yxbce58x7m2tzndaey13eesv9sg 545815 545814 2018-08-25T23:35:06Z Pagony 2532 Visszaállítottam a lap korábbi változatát [[Special:Contributions/Petofi20|Petofi20]] ([[User talk:Petofi20|vita]]) szerkesztéséről [[User:TurkászBot|TurkászBot]] szerkesztésére 545815 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition], Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár]: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár]: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár]: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">[http://www.oed.com/about/facts.html Szótári tények]</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 38ploml1g4uvdeavqzlx3dpdx8eo3jk 545816 545815 2018-11-09T13:42:27Z InternetArchiveBot 11751 9 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) 545816 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">[http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test]</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ebi272029rnqef7ghhexvl1xf8shob0 545817 545816 2019-04-22T17:38:22Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) 545817 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] fnmi09ba3qoumsci6uv4xmg9n5ta5b0 545818 545817 2019-06-16T13:45:33Z Viloris 3073 korr 545818 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása; [http://www.webcitation.org/5WLfr2Dyg a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] t7ngydcucayp6v90z69krilo3dx3jtb 545819 545818 2019-06-30T01:32:54Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) 545819 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek], Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] dbubpcubhi6iukep93yttnk2o0ciq4f 545820 545819 2019-07-09T20:58:48Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) 545820 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] f00rn2oey70vkl9bfc3gacs1y0q7cn2 545821 545820 2019-08-25T16:14:21Z 84.0.221.240 545821 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 201ckloiwa0s3ru44scawjv7wbibrto 545822 545821 2019-08-25T16:17:59Z Crimea 915 Visszaállítottam a lap korábbi változatát [[Special:Contributions/84.0.221.240|84.0.221.240]] ([[User talk:84.0.221.240|vita]]) szerkesztéséről [[User:InternetArchiveBot|InternetArchiveBot]] szerkesztésére 545822 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] f00rn2oey70vkl9bfc3gacs1y0q7cn2 545823 545822 2019-10-11T18:13:47Z 37.76.77.80 /* 1 000 000 és fölötte */ 545823 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 10&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] hb983sv8t86f16y39g7ewzmcixy3xmt 545824 545823 2019-10-11T18:17:00Z Jávori István 1856 Miért nem 100 ...? Visszavontam az utolsó  változtatást ([[Speciális:Szerkesztő közreműködései/37.76.77.80|37.76.77.80]]), visszaállítva Crimea szerkesztésére 545824 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 1&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] f00rn2oey70vkl9bfc3gacs1y0q7cn2 545825 545824 2019-10-11T18:18:21Z Jávori István 1856 /* 1 000 000 és fölötte */ 545825 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères]</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] omcb2hhx5ss2e36qjuhzhlaz42c30m3 545826 545825 2019-10-26T05:45:06Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 545826 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)], [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] atoajym2wiicz64t9d61ae49i6jni2g 545827 545826 2019-11-04T19:05:31Z InternetArchiveBot 11751 2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 545827 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van] (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] fd1nkkloz0gzhcxdgh7vpxr7yyz2x6h 545828 545827 2020-06-26T17:38:58Z InternetArchiveBot 11751 0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 545828 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók)<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- | 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] sezlncbtybo5e01npobe9rld74mhg2d 545829 545828 2020-12-08T17:40:48Z Adam78 121 kisszótár, középszótár, nagyszótár 545829 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{források}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ft11ncx4j54dki0a0nmy8ghzo6g3d5h 545830 545829 2021-02-13T23:59:37Z AtaBot 15894 /* Jegyzetek */források --> jegyzetek [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB]] 545830 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám])</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám]) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] tcggmsfkmb54nrrm9n0w8otck73l20p 545831 545830 2021-05-21T17:29:07Z InternetArchiveBot 11751 2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8 545831 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] t8lbed0jo30loty4wne9uoudziigdh8 545832 545831 2021-06-27T15:03:06Z Adam78 121 /* Külső hivatkozások */ + [[:en:List of dictionaries by number of words]] 545832 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] ivlhagxslz7xcffz7ixx3o45umjq8yu 545833 545832 2022-01-20T07:44:25Z Dj 3543 545833 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Kiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] nhdyhi8go3a2cfjlom0n9abhurosdli 545834 545833 2022-01-24T10:23:33Z Szmihaly 8883 /* Cikkek */ 545834 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] tioc75uowjurw6par28yzpgzg7hxjz9 545835 545834 2022-02-23T19:30:53Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.6 545835 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] oim52eez89imstnogygso1v0dly86s5 545836 545835 2022-10-19T21:57:01Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2 545836 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár]</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár]</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár]</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel], [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel]</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] s46lo5mj3xipllejq683clo1937l7b3 545837 545836 2022-12-27T02:25:53Z InternetArchiveBot 11751 17 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2 545837 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.is/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] cuyygmmie814y2w1nfvbt3dwq56d7nd 545838 545837 2023-09-17T08:54:17Z InternetArchiveBot 11751 Reformat 1 URL ([[en:User:GreenC/WaybackMedic_2.5|Wayback Medic 2.5]])) #IABot (v2.0.9.5) ([[User:GreenC bot|GreenC bot]] 545838 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] dkwndnu2pslaz5xj7whcqerrmieubmy 545839 545838 2024-05-25T21:15:42Z InternetArchiveBot 11751 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 545839 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma]] egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 8xw1nuwxh3dtjs9r42wl4bg087bpoq4 545840 545839 2025-03-01T10:47:20Z 80.99.68.131 hibás link javítása 545840 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma (nyelvészet)|lemma]]{{wd|Q18514}} egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[http://www.origo.hu/vendegszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] htvq1qj5gmwmoxeq60hr8ta3llkbgi7 545841 545840 2025-08-27T19:46:52Z 188.143.3.254 Link javítása 545841 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma (nyelvészet)|lemma]]{{wd|Q18514}} egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[https://www.origo.hu/vendegszoba-tudomany/1899/12/20031126amagyar?page=4 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] jy1oevjr0c7anpcabkvpjz98obl6vtb 545842 545841 2026-05-18T21:36:03Z Rodrigo 4709 135 változat innen: [[:w:Szókincsméretek_összehasonlító_listája]] 545841 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma (nyelvészet)|lemma]]{{wd|Q18514}} egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[https://www.origo.hu/vendegszoba-tudomany/1899/12/20031126amagyar?page=4 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] jy1oevjr0c7anpcabkvpjz98obl6vtb 545843 545842 2026-05-18T21:56:44Z Rodrigo 4709 545843 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[w:lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[w:szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma (nyelvészet)|lemma]]{{wd|Q18514}} egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[https://www.origo.hu/vendegszoba-tudomany/1899/12/20031126amagyar?page=4 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Lexikológia]] [[Kategória:Nyelvelsajátítás]] [[Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák]] 53ukhs15p9vt8hn82mwh1fal1fs8j61 545844 545843 2026-05-18T21:58:05Z Rodrigo 4709 /* Kategóriák */ 545844 wikitext text/x-wiki Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a [[w:lexéma|lexémákat]] tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hány''féle'' szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt: *külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik), *külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké), *külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól, *külön vesszük-e az egyes szavak [[w:szuppletivizmus|szuppletív]] (más tőalakú) származékait, *beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek, *hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. __TOC__ ==Nagyságrendek== {| class=wikitable |colspan=2 align=center| ===1000 alatt=== |- | 15 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.<ref name="crystal2">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 115. o.</ref> |- | 100 || Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 300 || Kb. egy 2 éves gyerek szókincse<ref name="crystal">David Crystal: ''A nyelv enciklopédiája,'' Osiris, Bp. 2003, {{ISBN|9633894816}} (újabb kiadás: 2006, {{ISBN|9789633894811}}<!-- lehetne majd ellenőrizni, milyen oldalszámon szerepel benne ugyanez az infó, és ha megvan, le lehet cserélni erre a hivatkozást -->), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása</ref> |- |rowspan=2| 500 || Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.<ref name="HSK-CEFR">{{Cite web |url=http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |title=Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test |accessdate=2013-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202230815/http://www.fachverband-chinesisch.de/sites/default/files/FaCh2010_ErklaerungHSK.pdf |archivedate=2013-12-02 }}</ref> |- | 850 || Az Ogden-féle [[egyszerű angol nyelv]] ''(Basic English)'' szókincse<ref>[[:en:Basic English|Basic English]] szócikk az angol Wikipédiában</ref> |- | 920 || Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az [[eszperantó]]nak a [[Lazaro Ludoviko Zamenhof|Zamenhof]] által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).<ref>A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: [[:en:Esperanto]], [[:en:Esperanto vocabulary]]: 900, [[:de:Fundamento de Esperanto]]: 920, [[:eo:Universala Vortaro]]: 900, [[:eo:Unua Libro]]: 947, ebből 11 tulajdonnév.</ref> |- |colspan=2 align=center| ===1000 – 10 000=== |- |rowspan=4| 1000 || Kb. egy 3 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.<ref name="crystal2"/> |- | Az 1000 leggyakoribb [[lemma (nyelvészet)|lemma]]{{wd|Q18514}} egy mai [[orosz nyelv]]ű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.<ref name="artint">[http://www.artint.ru/projects/frqlist/frqlist-en.php The frequency dictionary for Russian]</ref><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton">[http://www.llas.ac.uk/resources/paper.aspx?resourceid=2715 A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret] (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); [http://www.webcitation.org/5WLgD9LBb a ''WebCite'' archívumának linkje]</ref> |- | 1500 || Kb. egy 4 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/epiteni-kell-a-gyerekek-szokincset Építeni kell a gyerekek szókincsét] (Nyest, 2011. március 23.)</ref> tehát '''a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől'''. |- |rowspan=8| 2000 || Kb. egy 5 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.<ref name="kf">[http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép] {{Wayback|url=http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/1/lengyelne.html# |date=20080107124041 }} (Lengyelné Molnár Tünde, [[Könyvtári Figyelő]], 52. évf., 2006/1. sz.)</ref> |- | Az ''élő-aktív'' szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél<ref name="nadasdy">[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás] ([http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }})</ref> |- | A ''Longman Dictionary of Contemporary English'' angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.<ref>[http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition] {{Wayback|url=http://eltcatalogue.pearsoned-ema.com/Course.asp?Callingpage=Catalogue&CourseID=GM# |date=20080124074259 }}, Longman Catalogue</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.<ref name="nation-waring">[http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek] {{Wayback|url=http://www1.harenet.ne.jp/~waring/papers/cup.html |date=20071222074409 }}, Hirsh és Nation kutatása;</ref> |- | A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | A [[Közös Európai Referenciakeret]] B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="HSK-CEFR"/><ref name="milton"/> |- | 2100-2300 || B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból<ref>[http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2012/pp328-335%20Marello.pdf Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages)]: ''…after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.''</ref> |- |rowspan=2| 2500 || Kb. egy 6 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- |rowspan=6| 3000 || Kb. egy 7 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.<ref name="nation-waring"/> |- | A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | Megközelítőleg [[Katona József (író)|Katona József]] ''[[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]]'' c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).<ref name="kf"/> |- | [[Arany János (költő)|Arany János]] ''[[Toldi]]'' c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).<ref name="kf"/> |- | [[Jean Racine]] összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.<ref>„En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” [http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html Recherches sur une chaîne de caractères] {{Wayback|url=http://hypermedia.univ-paris8.fr/jean/infolit/cours/infolit2.html |date=20080208162108 }}</ref><ref>[http://correcteurs.blog.lemonde.fr/2005/11/01/2005_11_mots_dfunts/ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |- | 3000–<br />5000 || Az átlagember ''aktív'' szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)<ref name="nadasdy"/> |- | 3500–<br />3900 || A [[Közös Európai Referenciakeret]] által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.<ref name="milton"/> |- | 3762–<br />5576 || Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)<ref>[ftp://ftp.cs.toronto.edu/pub/gh/Lancashire+Hirst-extabs-2009.pdf Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study]</ref> |- |rowspan=2| 4000 || Kb. egy 9 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.<ref name="crystal2"/> |- | 4353<ref name="holmi">[http://www.holmi.org/2005/06/balassi-balint-szep-szavainak-szotara Balassi Bálint szép szavainak szótára], Holmi, 2005. június</ref><ref name="isz">[https://web.archive.org/web/20060615155604/http://www.hhrf.org/szabadujsag/szemle/isz0504.pdf Irodalmi szemle, 2005. április], 81. o. skk. (PDF)</ref><br />4735<ref name="isz"/> || [[Balassi Bálint]] műveiből kimutatható szókincse |- |rowspan=3| 5000 || Kb. egy 11 éves gyerek szókincse<ref name="crystal"/> |- | Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.<ref name="nation-waring"/> |- | Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.<ref name="artint"/><!-- magyar hivatkozás: http://orosz-blog.blogspot.com/2010/08/leggyakoribb-orosz-szavak-szogyakorisag.html --> |- | 5000–<br />10&nbsp;000 || Az átlagember ''passzív'' szókincse<ref name="nadasdy"/> |- | 6000 || Ennyi szóval a [[Shrek]]et 95%-ban megértjük.<ref name="milton-p">[http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben] (James Milton, Swansea-i Egyetem), [https://archive.today/20121209173547/www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Milton.ppt HTML-változat]</ref> |- | 6000–<br />8000 || A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.<ref name="milton"/> |- | 6882<ref name="kf"/><br />7824<ref name="isz"/> || [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] összes műveiből kimutatható szókincse |- | 8000–<br />9000 || Ennyi szó szükséges a [[Angol irodalom#20. századi angol irodalom|20. századi angol próza]] megértéséhez.<ref name="milton-p"/> |- | 8000–<br />10&nbsp;000 || A klasszikus vagy bibliai [[héber nyelv]] szókincse, a gyökök számolásától függően.<ref>{{BDB}}</ref> |- | 9812 || [[Csokonai Vitéz Mihály]] színműveiből kimutatható szókincse<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm Csokonai-szókincstár I. Előszó] (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)</ref> |- |colspan=2 align=center| ===10 000 – 100 000=== |- | 10-12 ezer || Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük<ref name="milton-p"/> |- | 10-20 ezer || Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak<ref name="nyelvek">''A nyelv és a nyelvek,'' 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, {{ISBN|9630579596}}, 76–77., 84. és 86. o., [https://web.archive.org/web/20040804091026/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/4fej.pdf 4. fejezet], [https://web.archive.org/web/20040804093620/http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/5fej.pdf 5. fejezet (PDF)]</ref> |- | 10-30 ezer || Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 Magyar–angol kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31938&pdetails=1 |date=20080423165739 }} ({{ISBN|9789630583589}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 Angol–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=31936&pdetails=1 |date=20080423165733 }} ({{ISBN|9789630583572}}, 18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1104&catID=&prodID=46346&pdetails=1 |date=20071212035838 }} ({{ISBN|9789630584838}}, 18‑18&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 Magyar–német kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40506&pdetails=1 |date=20080423165817 }} ({{ISBN|9630584158}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 Német–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=40508&pdetails=1 |date=20080423165822 }} ({{ISBN|963058414X}}, 30&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 Magyar–francia kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17348&pdetails=1 |date=20080423165749 }} ({{ISBN|9630581760}}, 25&nbsp;000 címszó), [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 Francia–magyar kisszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=17342&pdetails=1 |date=20080423165745 }} ({{ISBN|9789630583268}}, 22&nbsp;000 címszó), [http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/olasz/magyar_olasz_olasz_magyar_kisszotar Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár] ({{ISBN|9789630955072}}, 10&nbsp;000 címszó)</ref><br/>[[Magay Tamás]] szerint kb. 20&nbsp;000<ref name="zoldgally">[https://mersz.hu/hivatkozas/m750bszot_3 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia] in ''Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes'' (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, {{ISBN|9789634545811}})</ref> |- | 11&nbsp;606 || [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] verseiből kimutatható szókincse<ref name="nyelvek"/> |- |rowspan=3| 16&nbsp;000 || [[Arany János (költő)|Arany János]] műveiben használt '''egyedi szótövek''' száma – megelőzve [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyt]] (12e), [[Babits Mihály|Babitsot]] (11e), [[Ady Endre|Adyt]] (10,4e), [[Petőfi Sándor|Petőfit]] (9,6e) és [[József Attila|József Attilát]] (8,2e)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait] (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)</ref> |- | Az [[ókori egyiptomi nyelv]] legteljesebb szótárának, a ''[[Wörterbuch der ägyptischen Sprache|Wörterbuch der ägyptischen Spraché]]''nak a terjedelme |- | A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi [[szócsalád]]ot (szótövet) ismernek<ref>''Longman Language Activator,'' Longman, 1998. F15-ös oldal, {{ISBN|0 582 04093 0}}</ref> |- | 18 és 25 ezer között || [[William Shakespeare|Shakespeare]] (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29&nbsp;066 különböző szóalak)<ref>[http://www.worldwidewords.org/articles/howmany.htm How many in the language and how many does any one person know?] (World Wide Words)</ref> |- | 22&nbsp;719<ref name="kf"/><br />23&nbsp;ezernél&nbsp;több<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> || [[Petőfi Sándor]] verseiből kimutatható szókincse |- | 25 ezer || Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik<ref name="holmi"/><ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/jutalom/hajdanoc.htm Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról] (Székely Nemzeti Múzeum)</ref> |- | 25-30 ezer || Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.<ref name="nadasdy-origo">[https://www.origo.hu/vendegszoba-tudomany/1899/12/20031126amagyar?page=4 Nádasdy: A magyar nem nehéz] (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)</ref> |- | 30-40 ezer || „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”<ref>[http://www.nytud.hu/hirek/hvg_in.htm Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak] (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)</ref> |- | 35-80 ezer || Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)<ref>Eckhardt Sándor: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 Magyar–francia kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6276&pdetails=1 |date=20080423165807 }} (Akadémiai): 35 000 címszó; [[Halász Előd]]: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40&nbsp;000 címszó; [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 Magyar–angol kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=22250&pdetails=1 |date=20080423165730 }} (Akadémiai): 50&nbsp;000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50&nbsp;000 címszó, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 Magyar–német kéziszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1343&catID=&prodID=22364&pdetails=1 |date=20080423165833 }} (Akadémiai): 60&nbsp;000 címszó; Aquila Kiadó: [http://www.aquila.hu/termek?id=186 Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=186# |date=20080115024638 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=188 Héra István: Magyar–német szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=188# |date=20080118192518 }}: 72 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=87 Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=87# |date=20080118192703 }}: 76 ezer, [http://www.aquila.hu/termek?id=202 Héra István: Német–magyar szótár] {{Wayback|url=http://www.aquila.hu/termek?id=202# |date=20080118192530 }}: 80 ezer.</ref> |- | 40-45 ezer || [[Jókai Mór]] (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete<ref name="holmi"/><ref name="isz"/> |- | 45 ezer || Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.<ref>[http://testyourvocab.com/details „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”]; [http://testyourvocab.com/faq Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”]</ref> |- | 50-60 ezer || Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága<ref name="nadasdy"/> |- | 60 ezer || Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 60-100 ezer || Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.<ref name="nadasdy-origo"/> |- | 75 ezer || Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új ''Magyar értelmező kéziszótár'' (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).<ref name="nyelvek"/><ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=894&articleID=4401&ctag=articlelist&iid=1 |date=20080423165837 }} ([[Akadémiai Kiadó]])</ref> |- | 87&nbsp;000 || A [[Larousse|Grand Larousse]] terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)<ref>[http://www.dicoland.com/fr/francais/le-grand-larousse-illustre-dictionnaire-encyclopedique-en-3-volumes-cd-rom-habille-par-starck-4419 Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck] (Dicoland.com)</ref> |- | 88&nbsp;431 || A [[Spanyol Királyi Akadémia]] [[DRAE|hivatalos értelmező szótára]] 22. kiadásának terjedelme (címszók).<ref>[[Spanyol Királyi Akadémia]]: [http://buscon.rae.es/draeI/html/drae/img/drae/datoscomparados1.jpg 22.^a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior]</ref> |- |colspan=2 align=center| ===100 000 – 1 000 000=== |- |rowspan=2| 100 ezer || A francia ''Trésor de la langue française informatisé'' terjedelme (címszók)<ref>[[:fr:Trésor de la langue française informatisé|Trésor de la langue française informatisé]] szócikk a francia Wikipédiában</ref> |- | Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa [[Magay Tamás]] szerint<ref name="zoldgally"/> |- | 110 ezer || A 18 kötetesre tervezett ''[[A magyar nyelv nagyszótára]]'' tervezett terjedelme (címszók)<ref>[http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 Hír az MTA honlapján (2007. november 7.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=3118&cHash=16d4dfa9d6 |date=20080423091344 }}, [http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 Hír az MTA honlapján (2007. november 14.)] {{Wayback|url=http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=645&begin_at=5&swords=sz%F3t%E1r&tt_news=3241&cHash=7766a7da56 |date=20070527222514 }} [https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1 A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal] {{Wayback|url=https://index.hu/tudomany/nagyszotar/!1# |date=20081205171940 }} (Index, 2007. április 20.)</ref> |- | 120 ezer<ref name="nyelvek"/><ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 Magyar–angol nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1064&catID=&prodID=14200&pdetails=1 |date=20080423165721 }}</ref><br />130 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1076&catID=&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165812 }}</ref><br />135 ezer<ref>Akadémiai Kiadó: [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 Francia–magyar nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6272&pdetails=1 |date=20080423165801 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 Magyar–francia nagyszótár] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=1069&catID=&prodID=6224&pdetails=1 |date=20080423165755 }}</ref><br />190 ezer<ref>[http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=22372&pdetails=1 |date=20080423165850 }}, [http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 Magyar–német nagyszótár CD-vel] {{Wayback|url=http://www.akademiaikiado.hu/main.php?folderID=929&prodID=14210&pdetails=1 |date=20080423165844 }}</ref>|| Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók) |- | 171&nbsp;476 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma<ref>[http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk How many words are there in the English language?] {{Wayback|url=http://www.askoxford.com/asktheexperts/faq/aboutenglish/numberwords?view=uk |date=20070929083137 }} (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)</ref> |- | 291&nbsp;500 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)<ref name="oed">{{Cite web |url=http://www.oed.com/about/facts.html# |title=Szótári tények |accessdate=2008-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509163006/http://www.oed.com/about/facts.html# |archivedate=2008-05-09 }}</ref> |- | 350 ezer || A 33 kötetes ''Deutsches Wörterbuch'' terjedelme (1960-as kiadás, címszók)<ref>[[:de:Deutsches Wörterbuch|Deutsches Wörterbuch]] szócikk a német Wikipédiában</ref> |- | több mint 450&nbsp;000 || A ''Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged'' terjedelme (címszók)<ref>[[:en:Webster's Dictionary#Webster's Third New International|''Webster's Third New International'']]</ref> |- | mintegy 600&nbsp;000,<ref>[http://nol.hu/kultura/nyelv-negy-fal-kozott-1558491 Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét] (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)</ref> ill.<br/>750<ref>[http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/ Kiadták a b betűs magyar szavakat] {{Wayback|url=http://www.parokia.hu/hir/mutat/2991/# |date=20150925102717 }} (Parókia Portál, 2011. december 1.)</ref>–800<ref>[http://nol.hu/lap/kult/20111201-nadasdy_es_a_bekelab Nádasdy és a békeláb] (Népszabadság, 2011. december 1.)</ref> ezer || Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből ''A magyar nyelv nagyszótára'' 110 ezer szavas anyagát összeállítják. |- | 615&nbsp;100 || A 20 kötetes ''Oxford English Dictionary'' 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)<ref name="oed"/><!-- hogy fér ez össze a 291 500 címszóval? A http://www.oed.com/pdfs/oed-brochure.pdf szerint egyébként 615 164, a http://www.oed.com/tour/step-2.html oldal szerint pedig "több mint 500 000". Hol van forrás arra, hogy mennyit tartalmaz most az online változat?--> |- |colspan=2 align=center| ===1 000 000 és fölötte=== |- | 1&nbsp;millió || Ennyi angol szót tartanak számon<ref>[http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ Egymillió angol szó van]{{Halott link|url=http://www.wikitech.hu/gizmo/2011/04/01/egymillio-angol-szo-van/ |date=2020-06 }} (Wikitech)</ref><ref>[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index)</ref> |- | 2&nbsp;millió || A magyar nyelvben kb. ennyi szó ([[lexéma]]!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)<ref name="nyelvek"/> |- | 7,2&nbsp;millió || Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül<ref>[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Hungarian webcorpus] (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. [http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=69256747&t=9030967 Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában]</ref> |} ==Jegyzetek== {{jegyzetek}} ==Külső hivatkozások== ===Cikkek=== *[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/107.html Egy átlag angol munkás] ([[Nádasdy Ádám]] cikke, [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15083 Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám] {{Wayback|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=15083 |date=20080423122113 }}) *{{en}} [https://web.archive.org/web/20090106165628/http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf How many words?]{{eredeti link|http://www.davidcrystal.com/DC_articles/English83.pdf}} (David Crystal cikke arról, hány szó van az angolban és hogyan állapíthatjuk meg saját szókincsünk méretét, English Today, 1987. október, 12. sz.) * [http://slideplayer.hu/slide/2182024/ Hány szó van a magyarban?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa, Nagy Viktor prezentációja) * [http://slideplayer.hu/slide/2041762/ Hány szó van a magyar nyelvben?] (az MTA Nyelvtudományi Intézet egy munkatársa és a Tinta Könyvkiadó vezetője, Kiss Gábor prezentációja) * [http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ Az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának válasza a „Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?” kérdésre] {{Wayback|url=http://batorangol.hu/egyeb/melyik-nyelvnek-van-legtobb-szava/ |date=20170318172424 }} *[http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ How many words do I need to know? The 95/5 rule in language learning, Part 2/2] {{Wayback|url=http://www.lingholic.com/how-many-words-do-i-need-to-know-the-955-rule-in-language-learning-part-2/ |date=20160407202500 }} (a ''Lingholic'' nyelvtanulási blog egy bejegyzése) *[https://index.hu/tudomany/2009/04/29/hamarosan_megszuletik_az_egymilliomodik_angol_szo/ Hamarosan megszületik az egymilliomodik angol szó] (Index, 2009. április 29.) – az utolsó két bekezdés az egyes emberek szókincséről más vonatkozásban is kapcsolódik a szócikkhez *[https://index.hu/tudomany/2010/12/19/tobb_mint_egymillio_angol_szo_van/ Több mint egymillió angol szó van] (Index, 2010. december 19.), a szókincs bővülésének változó mértékéről is *[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-nyelvnek-van-a-legnagyobb-szokincse Végtelen szótárak – Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?] (Nyest.hu, 2010. június 28.) *[http://www.nyest.hu/hirek/atfedes-a-magyar-es-a-finn-szokincs-kozott Kérdés-válasz a magyar és a finn szókincs viszonyáról és átfedéséről] (Nyest.hu, 2011. január 3.) * [[:en:List of dictionaries by number of words|List of dictionaries by number of words]] (angol Wikipédia) ===További weboldalak=== *[http://mokk.bme.hu/resources/webcorpus/ Magyar webkorpusz]: magyar szavak gyakoriság szerinti listája (szóalakok, nem lemmák!) *{{en}} [http://www.zein.se/patrick/3000en.html A kínai szövegértés várható mértéke a már ismert írásjegyek függvényében] {{DEFAULTSORT:Szokincsmeretek}} [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] [[Kategória:Nyelvészet]] cfi0u8zca772ihw7p3fvtyf6xveu91b 0 135062 545846 2026-05-18T22:45:25Z Rodrigo 4709 átvéve 545846 wikitext text/x-wiki Ez az '''Univerzális Alapszókincs''' projekt abból a szándékból indult, hogy meghatározzák azokat a szavakat, amelyek a legfontosabbak ahhoz, hogy támogassák a kezdő résztvevők sikerét a Dynamic Learning Maps® alternatív tesztjein az angol nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakban. Az évek során ez a lista először a DLM First 40 kidolgozásához vezetett, majd végül a Project Core számára létrehozott Universal Core szókincshez. Az így létrejött Dynamic Learning Maps (DLM) és az Univerzális Alapszókincs-rendszer olyan szavak listája, amelyekről megállapították, hogy rendkívül jól használhatók mind a társadalmi, mind az akadémiai kontextusban történő kommunikációhoz. A szavak hasznosságuk szerint rangsorolva szerepelnek a listán, számos tényező alapján, amelyeket részletesen ismertet a The Universal Core Vocabulary Technical Report (Az univerzális alapszókincs technikai jelentése) című dokumentum. '''AAK alapok''' – Az listán lévő összes szó szerepel egy vagy több, a kutatásokból származó AAK-alapszókincs-listán és/vagy egy olyan kereskedelmi forgalomban kapható AAK-rendszerben, amely alapszókincset tartalmaz. '''Létrehozó''': Center for Literacy and Disability Studies, Department of Allied Health Sciences, University of North Carolina at Chapel Hill; Utolsó frissítés: 01/16/2020 ; https://www.med.unc.edu/ahs/clds/ {| class="wikitable sortable" |- ! Gyakoriság !! Angol szó !! Toki pona szó !! Magyar szó |- | 1 || more || muta / mute || több |- | 2 || you || sina || te |- | 3 || I || mi || én |- | 4 || want || wile || akar |- | 5 || go || tawa || megy |- | 6 || like || pona || kedvel / tetszik |- | 7 || that || ni || az |- | 8 || in || lon || -ban / -ben / benne |- | 9 || it || ni || ez / az |- | 10 || what || seme || mi |- | 11 || make || pali || készít / csinál |- | 12 || do || pali || tesz / csinál |- | 13 || out || selo / tawa || ki / kívül |- | 14 || on || sewi / lon || -on / -en / -ön / rajta |- | 15 || mine || mi / jo mi || enyém |- | 16 || where || seme / lon seme || hol / hová |- | 17 || to || tawa || -hoz / -hez / -höz / felé |- | 18 || not || ala || nem |- | 19 || who || seme / jan seme || ki |- | 20 || he || ona || ő (hímnem) |- | 21 || get || kama jo || kap / megszerez |- | 22 || for || tawa || -ért / számára |- | 23 || the || ni || a / az |- | 24 || and || en / li || és |- | 25 || with || poka / lon || -val / -vel |- | 26 || she || ona || ő (nőnem) |- | 27 || will || kama || fog (jövő idő) |- | 28 || can || ken || tud / -hat / -het |- | 29 || some || ijo / mute lili || néhány / valamennyi |- | 30 || my || mi || az én (valamim) |- | 31 || a || wan / ijo || egy |- | 32 || look || lukin || néz |- | 33 || no || ala || nem |- | 34 || so || ni / tawa ni || úgy / így / ezért |- | 35 || when || seme / tenpo seme || mikor |- | 36 || all || ale / ali || mind / összes |- | 37 || because || tan || mert / amiatt |- | 38 || different || ante || más / különböző |- | 39 || me || mi || engem / nekem |- | 40 || we || mi || mi (többes szám) |- | 41 || be || lon || van / létezik |- | 42 || have || jo || van valamilye / birtokol |- | 43 || am || lon || vagyok |- | 44 || how || seme / nasin seme || hogyan |- | 45 || but || taso || de / hanem |- | 46 || why || tan seme || miért |- | 47 || know || sona || tud / ismer |- | 48 || they || ona || ők |- | 49 || of || pi || -nak a / -nek a (birtokos) |- | 50 || come || kama || jön |- | 51 || tell || toki || mond / elmesél |- | 52 || did || pali / tenpo pini || tett / csinált (múlt idő) |- | 53 || at || lon || -nál / -nél |- | 54 || little || lili || kicsi / kevés |- | 55 || could || ken / tenpo pini || tudott / -hatott / -hetett |- | 56 || give || pana || ad |- | 57 || by || poka / tan || mellett / által |- | 58 || or || anu || vagy |- | 59 || if || anu / ken la || ha |- | 60 || as || sama || mint / gyanánt |- | 61 || your || sina || a te (valamid) |- | 62 || work || pali || munka / dolgozik |- | 63 || say || toki || mond |- | 64 || find || alasa / kama jo || talál |- | 65 || after || kama / tenpo kama || után |- | 66 || before || pini / tenpo pini || előtt |- | 67 || time || tenpo || idő |- | 68 || him || ona || őt / neki (hímnem) |- | 69 || were || lon / tenpo pini || voltak / voltál |- | 70 || her || ona || őt / neki / az ő... (nőnem) |- | 71 || any || ijo / ante || bármely / valamilyen |- | 72 || about || pi / lon poka || -ról / -ről / körül |- | 73 || an || wan / ijo || egy |- | 74 || them || ona || őket / nekik |- | 75 || does || pali || csinál / tesz |- | 76 || one || wan || egy |- | 77 || watch || lukin || néz / figyel |- | 78 || use || kepeken || használ |- | 79 || think || pilin / sona || gondol |- | 80 || see || lukin || lát |- | 81 || take || kama jo / lanpan || elvisz / elvesz |- | 82 || first || nanpa wan || első |- | 83 || his || ona || az ő... (hímnem) |- | 84 || has || jo || van neki |- | 85 || would || wile / ken || feltételes mód (volna / -ná / -né) |- | 86 || next || kama / poka || következő / mellette lévő |- | 87 || day || tenpo suno || nap (napszak / időegység) |- | 88 || then || tenpo ni / la || akkor / azután |- | 89 || feel || pilin || érez |- | 90 || way || nasin || út / mód |- | 91 || right || pona / nasin pona || jobb / helyes |- | 92 || name || nimi || név |- | 93 || baby || jan lili / jan sin || baba / kisbaba |- | 94 || than || la / ante || mint (összehasonlításkor) |- | 95 || which || seme || melyik |- | 96 || us || mi || minket / nekünk |- | 97 || something || ijo || valami |- | 98 || last || pini / nanpa pini || utolsó / múlt |- | 99 || house || tomo || ház |- | 100 || from || tan || -ból / -ből / tól / től |- | 101 || write || sitelen || ír |- | 102 || back || monsi / tawa monsi || hát / vissza |- | 103 || yet || awen / taso || még / mégis |- | 104 || home || tomo || otthon |- | 105 || myself || mi / mi taso || jómagam / magam |- | 106 || call || toki / kalama || hív / szólít |- | 107 || hand || luka || kéz |- | 108 || many || mute || sok |- | 109 || too || kin / mute jan || is / túlságosan |- | 110 || same || sama || ugyanaz / egyforma |- | 111 || try || alasa || megpróbál |- | 112 || ball || sike || labda |- | 113 || car || tomo tawa || autó |- | 114 || thing || ijo || dolog |- | 115 || both || tu / tu ale || mindkettő |- | 116 || girl || meli lili || lány |- | 117 || boy || mije lili || fiú |- | 118 || man || mije || férfi |- | 119 || every || ale / ali || mindegyik / minden egyes |- | 120 || much || mute || sok / nagyon |- | 121 || yours || sina / jo sina || tiéd |- | 122 || water || telo || víz |- | 123 || shoe || len luka / len noka || cipő |- | 124 || fire || seli || tűz |- | 125 || head || lawa || fej |- | 126 || top || sewi || teteje / felső rész |- | 127 || everybody || jan ale / jan ali || mindenki |- | 128 || their || ona || az ő... (többes szám) |- | 129 || chair || tomo supa / supa || szék |- | 130 || dog || soweli / soweli tomo || kutya |- | 131 || door || lipu tomo / upa || ajtó |- | 132 || may || ken || -hat / -het / szabad |- | 133 || most || mute / nanpa wan || legtöbb |- | 134 || while || tenpo ni / lon tenpo || miközben / mialatt |- | 135 || into || tawa insi / lon || be / bele |- | 136 || ours || mi / jo mi || miénk |- | 137 || must || wile || muszáj / kell |- | 138 || sister || meli pi mama sama || lánytestvér |- | 139 || brother || mije pi mama sama || fiútestvér |- | 140 || farm || ma pali || gazdaság / tanyasi hely |- | 141 || party || tenpo musi / jan mute || buli / ünnepség / csapat |- | 142 || duck || waso || kacsa |- | 143 || line || linja || vonal / sor |- | 144 || horse || soweli tawa || ló |- | 145 || fish || kala || hal |- | 146 || through || tawa insi / tan || át / keresztül |- | 147 || everything || ijo ale / ijo ali || minden |- | 148 || someone || jan || valaki |- | 149 || somebody || jan || valaki / valaki más |- | 150 || ask || toki e seme || kérdez / kér |- | 151 || money || mani || pénz |- | 152 || cake || pan suwi || sütemény / torta |- | 153 || bell || kalama || harang / csengő |- | 154 || birthday || tenpo suno pi kama jan || születésnap |- | 155 || milk || telo mama || tej |- | 156 || hill || nena || domb |- | 157 || game || musi || játék |- | 158 || boat || tomo telo || csónak / hajó |- | 159 || bird || waso || madár |- | 160 || table || supa || asztal |- | 161 || feet || noka || lábak |- | 162 || box || poki || doboz |- | 163 || side || poka || oldala vminek |- | 164 || cat || soweli lili || macska |- | 165 || bed || supa lape || ágy |- | 166 || cause || tan || ok / előidéz |- | 167 || corn || pan || kukorica |- | 168 || help || pana pona || segít / segítség |- | 169 || here || lon ni || itt |- | 170 || play || musi || játszik |- | 171 || is || lon || van |- | 172 || stop || pini || állj / megáll / abbahagy |- | 173 || don't || o ala || ne / nem csinálja |- | 174 || put || pana || tesz / rak |- | 175 || eat || moku || eszik |- | 176 || are || lon || vannak / vagyok / vagy |- | 177 || again || sin / tenpo sin || újra / megint |- | 178 || this || ni || ez |- | 179 || off || weka || le / kikapcsolva / el tőle |- | 180 || drink || moku e telo || iszik |- | 181 || up || sewi || fel / felfelé |- | 182 || need || wile || szükséglete van / kell |- | 183 || was || lon / tenpo pini || volt |- | 184 || over || sewi / pini || felette / vége |- | 185 || finished || pini || befejezett / kész |- | 186 || turn || tawa / ante || fordít / jön (vmilyen sorrendben) |- | 187 || open || open || nyit / nyitott |- | 188 || away || weka || el / messze |- | 189 || good || pona || jó |- | 190 || there || lon ni / lon ante || ott / oda |- | 191 || down || anpa || le / lefelé |- | 192 || big || suli || nagy |- | 193 || today || tenpo suno ni || ma |- | 194 || going || tawa || megy / folyamatban lévő cselekvés |- | 195 || now || tenpo ni || most |- | 196 || please || o || kérem / légy szíves |- | 197 || very || mute || nagyon |- | 198 || yes || lon || igen |- | 199 || had || jo / tenpo pini || volt neki (birtokolt) |- | 200 || hey || o || hé |- | 201 || those || ni || azok |- | 202 || these || ni || ezek |- | 203 || other || ante || másik / egyéb |- | 204 || doing || pali || csinálja éppen |- | 205 || sit || anpa / supa || ül |- | 206 || show || pana e lukin || mutat |- | 207 || made || pali / tenpo pini || készített / csinált |- | 208 || two || tu || kettő |- | 209 || goes || tawa || megy (E/3) |- | 210 || done || pini || kész / elvégzett |- | 211 || let's || o mi || gyerünk / csináljuk |- | 212 || let || pana || enged |- | 213 || went || tawa / tenpo pini || ment |- | 214 || said || toki / tenpo pini || mondta |- | 215 || three || tu wan || három |- | 216 || only || taso || csak |- | 217 || better || pona mute || jobb (összehasonlítás) |- | 218 || it's || ni li || ez/az (van vmilyen) |- | 219 || five || luka || öt |- | 220 || bad || ike || rossz |- | 221 || another || ante / wan ante || egy másik |- | 222 || our || mi || a mi... (valamink) |- | 223 || just || taso / kin || csak / éppen |- | 224 || found || kama jo / tenpo pini || talált |- | 225 || new || sin || új |- | 226 || won't || kama ala || nem fog (jövő időben) |- | 227 || okay || pona || rendben / oké |- | 228 || dad || mama mije || apa / apu |- | 229 || mom || mama meli || anya / anyu |- | 230 || things || ijo mute || dolgok |- | 231 || guys || jan mute || srácok / emberek |- | 232 || else || ante || más / egyébként |- | 233 || almost || lili la || majdnem |- | 234 || saw || lukin / tenpo pini || látott |- | 235 || around || lon poka || körül / körbe |- | 236 || nice || pona || kedves / szép / kellemes |- | 237 || maybe || ken la || talán |- | 238 || they're || ona li || ők (vmilyenek) |- | 239 || making || pali || készítve éppen |- | 240 || isn't || lon ala || nem az / nincs ott |- | 241 || green || laso / laso kasi || zöld |- | 242 || fall || anpa / tenpo pi moli kasi || esik / ősz |- | 243 || coming || kama || jövő / érkező éppen |- | 244 || move || tawa || mozog / mozdít |- | 245 || didn't || pali ala || nem tett / nem csinált (múlt idő) |- | 246 || got || kama jo || kapott / szerzett |- | 247 || aren't || lon ala || nem azok / nincsenek ott |- | 248 || lunch || moku pi tenpo suno || ebéd |- | 249 || paint || sitelen / kule || fest / festék |- | 250 || hands || luka || kezek |- | 251 || bathroom || tomo telo || fürdőszoba / mosdó |- | 252 || hello || toki || szia / üdvözlet |- | 253 || four || tu tu || négy |- | 254 || ready || pini la || kész / felkészült |- | 255 || hot || seli || forró / meleg |- | 256 || under || anpa || alatt |- | 257 || oh || a || ó |- | 258 || having || jo || birtokolva éppen |- | 259 || there's || lon ni li || ott van egy... |- | 260 || trying || alasa || próbálkozva éppen |- | 261 || doesn't || pali ala || nem csinálja (E/3) |- | 262 || what's || seme li || mi az a... |- | 263 || black || pimeja || fekete |- | 264 || you're || sina li || te (vmilyen) vagy |- | 265 || that's || ni li || az (olyan) |- | 266 || old || majuna || öreg / régi |- | 267 || hi || toki || szia |- | 268 || blue || laso / laso telo || kék |- | 269 || ones || ijo || darabok / egyek |- | 270 || comes || kama || jön (E/3) |- | 271 || came || kama || jött |- | 272 || leaves || lipu kasi || levelek (növényé) |- | 273 || lot || mute || sok / rengeteg |- | 274 || well || pona || jól / nos |- | 275 || people || jan || emberek |- | 276 || mean || toki / ike || jelent vmit / fukar / gonosz |- | 277 || kind || ante / pona || fajta / kedves |- | 278 || long || suli || hosszú |- | 279 || question || toki e seme || kérdés |- | 280 || she's || ona li || ő (nőnem, vmilyen) |- | 281 || happy || pilin pona || boldog |- | 282 || really || suli / kin || igazán / nagyon |- | 283 || still || awen || még mindig / csendes |- | 284 || i'll || mi kama || én fogok (jövő idő) |- | 285 || i'm || mi li || én vagyok (vmilyen) |- | 286 || juice || telo kili || gyümölcslé |- | 287 || color || kule || szín |- | 288 || cool || lete lili / pona || hűvös / menő |- | 289 || middle || insi || közepe vminek |- | 290 || love || olin || szeret / szerelem |- | 291 || wants || wile || akar (E/3) |- | 292 || looking || lukin || nézve éppen |- | 293 || read || lukin e sitelen || olvas |- | 294 || red || loje || piros / vörös |- | 295 || wear || len || visel (ruhát) |- | 296 || bit || lili || darabka / kicsit |- | 297 || buy || kama jo kepeken mani || vásárol |- | 298 || catch || alasa / kama jo || elkap |- | 299 || jump || sewi tawa || ugrik |- | 300 || pick || kama jo / alasa || választ / szed |- | 301 || ride || tawa lon soweli || utazik / megül (lovat/biciklit) |- | 302 || remember || awen e sona || emlékszik |- | 303 || cut || tu / kipisi || vág / elvág |- | 304 || you'll || sina kama || te fogsz (jövő idő) |- | 305 || wait || awen || vár |- | 306 || gone || weka || elment / eltűnt |- | 307 || stay || awen || marad |- | 308 || walk || tawa noka || sétál / gyalogol |- | 309 || talk || toki || beszél |- | 310 || hear || kute || hall |- | 311 || run || tawa noka tawa || fut |- | 312 || sand || ko / ma ko || homok |- | 313 || foot || noka || lábfej |- | 314 || hat || len lawa || kalap / sapka |- | 315 || hair || linja lawa || haj |- | 316 || girls || meli lili mute || lányok |- | 317 || light || suno / suli lili || fény / világos / könnyű |- | 318 || room || tomo lili / insi tomo || szoba |- | 319 || gonna || kama || fog (jövő idő, kollokviális) |- | 320 || jumping || sewi tawa || ugrálva éppen |- | 321 || wake || open lape || ébred /ébreszt |- | 322 || wash || telo e ijo || mos / tisztít vízzel |- | 323 || push || tawa wawa || tol / lök |- | 324 || white || walo || fehér |- | 325 || also || kin || szintén / is |- | 326 || tape || linja pali || ragasztószalag |- | 327 || spider || pipi poka mute || pók |- | 328 || favorite || pona mute jan || kedvenc |- | 329 || already || pini || már |- | 330 || sometimes || tenpo lili la || néha |- | 331 || great || pona suli || nagyszerű / remek |- | 332 || bugs || pipi || bogarak / rovarok |- | 333 || fun || musi || móka / szórakozás |- | 334 || together || wan / poka || együtt |- | 335 || threw || pana wawa / tenpo pini || dobta |- | 336 || eating || moku || eszik éppen |- | 337 || we're || mi li || mi (vmilyenek) vagyunk |- | 338 || playing || musi || játszik éppen |- | 339 || ate || moku / tenpo pini || evett |- | 340 || we'll || mi kama || mi fogunk (jövő idő) |- | 341 || being || lon || létezés / lenni éppen |- | 342 || getting || kama || megszerezve / válva vmivé éppen |- | 343 || couldn't || ken ala / tenpo pini || nem tudott (múlt idő) |- | 344 || quick || tawa wawa || gyors |- | 345 || eggs || sike waso || tojások |- | 346 || legs || noka || lábak |- | 347 || clean || pona / walo || tiszta / tisztít |- | 348 || birds || waso mute || madarak |- | 349 || trees || kasi suli mute || fák |- | 350 || used || kepeken / tenpo pini || használta / használt |- | 351 || wanted || wile / tenpo pini || akarta |- | 352 || haven't || jo ala || nincs neki (birtokolt) / befejezetlen jelen tagadása |- | 353 || even || kin / sama || sőt / még... is / egyenletes |- | 354 || toys || ijo musi || játékok (tárgyak) |- | 355 || cows || soweli pi telo mama || tehenek |- | 356 || shut || pini || bezár / csukva |- | 357 || train || tomo tawa linja || vonat |- | 358 || hold || jo poka || tart / fog |- | 359 || stand || tawa noka lon || áll |- | 360 || fly || tawa kon || repül / légy |- | 361 || face || sinpin lawa || arc |- | 362 || never || tenpo ala la || soha |- | 363 || orange || kule loje jelo || narancssárga / narancs |- | 364 || lift || sewi || emel |- | 365 || cup || poki telo || csésze / pohár |- | 366 || fence || len ma || kerítés |- | 367 || yellow || jelo || sárga |- | 368 || hide || len e ijo || elrejt / elbújik |- | 369 || named || pi nimi || nevű / elnevezett |- | 370 || suppose || pilin || feltételez / vél |- | 371 || thank || pana e pona || megköszön / köszönöm |- | 372 || gets || kama jo || kap / megszerez (E/3) |- | 373 || jumped || sewi tawa / tenpo pini || ugrott |- | 374 || wasn't || lon ala / tenpo pini || nem volt |- | 375 || piece || lili / kipisi || darab |- | 376 || hole || lupo || lyuk |- | 377 || doctor || jan pi pona sijelo || orvos |- | 378 || friend || jan pona || barát |- | 379 || food || moku || étel / élelem |- | 380 || fixed || pona / tenpo pini || megjavított / rögzített |- | 381 || bite || moku kepeken uta || harap / falat |- | 382 || here's || lon ni li || itt van egy... |- | 383 || bet || pana mani tawa ken || fogad (vmire) |- | 384 || doghouse || tomo soweli || kutyaház |- | 385 || cookie || pan suwi lili || süti / keksz |- | 386 || glue || ko wan || ragasztó |- | 387 || bean || kili lili || bab |- | 388 || butter || ko pi telo mama || vaj |- | 389 || stuff || ijo || cucc / holmi |- | 390 || finger || luka lili || ujj |- | 391 || somewhere || ma ante || valahol |- | 392 || candy || ijo suwi moku || édesség / cukorka |- | 393 || whole || ale / ali || egész / teljes |- | 394 || sure || sona wawa / pona || biztos |} [[Kategória:Alapszókincs gyűjtemény]] 3i33zy6ufzo7ewuhgk87nyacjrhv1j1 0 135063 545854 2026-05-19T00:58:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Gomba/Nem ehető gombák/Fenyér-tejelőgomba]] 545854 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Gomba/Nem ehető gombák/Fenyér-tejelőgomba]] gw190lf5ph56mdj4pherdvkdg72fbxx 0 135064 545856 2026-05-19T01:21:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás]] lapot a következő névre: [[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás módja]] 545856 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fűszerek/Kandírozás/Kandírozás módja]] fduyno7wquzx0bt7hzz63gyflhvwgvn 545857 545856 2026-05-19T01:21:35Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 545857 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 135065 545864 2026-05-19T01:53:23Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545864 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135066 545865 2026-05-19T01:53:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545865 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135067 545866 2026-05-19T01:54:07Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545866 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135068 545867 2026-05-19T01:54:22Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545867 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135069 545868 2026-05-19T01:54:32Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545868 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135070 545869 2026-05-19T01:54:44Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545869 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135071 545870 2026-05-19T01:54:56Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545870 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135072 545871 2026-05-19T01:55:19Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545871 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135073 545872 2026-05-19T01:55:31Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545872 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135074 545873 2026-05-19T01:55:44Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545873 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135075 545874 2026-05-19T01:55:55Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545874 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135076 545875 2026-05-19T01:56:26Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545875 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135077 545876 2026-05-19T01:58:00Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545876 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135078 545877 2026-05-19T01:59:15Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545877 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 545884 545877 2026-05-19T02:01:42Z KeFe 20 545884 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1w6x8ldnd8nvjok3vlkgvedtmow49ki 0 135079 545878 2026-05-19T01:59:30Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545878 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135080 545879 2026-05-19T01:59:45Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545879 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 0 135081 545880 2026-05-19T01:59:57Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545880 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hxmnkdlrx7nyt0z7z4k0mtxvi2b33kr 545881 545880 2026-05-19T02:00:39Z KeFe 20 545881 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1w6x8ldnd8nvjok3vlkgvedtmow49ki 0 135082 545882 2026-05-19T02:01:08Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545882 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1w6x8ldnd8nvjok3vlkgvedtmow49ki 0 135083 545883 2026-05-19T02:01:18Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magya…” 545883 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/B/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1w6x8ldnd8nvjok3vlkgvedtmow49ki