Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.11 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 4 1490 551220 314074 2026-07-17T00:14:28Z Rodrigo 4709 CC BY-SA 4.0 -re átjavítás 551220 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Wikikönyv lapok]] {{javaslat}} {{Wk-fej}} A ''[[Wikikönyvek:A Wikikönyvekről|Wikikönyvek]]'' célja szabadon használható „elektronikus” könyveket létrehozni. A licenc (a felhasználás módját jogilag szabályozó feltételrendszer) melyet használunk, szabad hozzáférést biztosít tartalmainkhoz ugyanolyan módon, mint ahogy az ún. szabad szoftverek licencei. Konkrétan, minden ''Wikikönyvek''-beli szöveg, kép és egyéb tartalom szerzői jogi szempontból a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! (CC BY-SA 4.0) alatt kerül publikálásra, ahogy minden lap alján az látható normál nézetben. Ez a felhasználási feltételrendszer biztosítja, hogy a ''Wikikönyvek'' tartalmait szabadon másolhatod, módosíthatod és újra publikálhatod ''mindaddig'', míg : 1). az új változat ugyanazokat a jogokat biztosítja másoknak, mint az eredeti wikikönyv, valamint : 2). hivatkozik utóbbira forrásként. Emiatt a ''Wikikönyvek'' tartalma örökre szabad (felhasználású) marad, tehát bárki által felhasználható lesz &ndash; ama, előbb leírt korlátozásokon belül, melyek nagy része épp ezen szabadság megőrzését szolgálja. {{Wk-stílus}}{{TOC right}} :'''Engedélyezett minden Wikikönyvek-beli anyag szövegének másolása, terjesztése és/vagy módosítása a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc feltételei szerint''' Jogilag egyedül a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc angol szövege a mérvadó; az itt következő részek csupán a mi értelmezésünket, magyarázatainkat és véleményünket tükrözik: milyen jogai és kötelességei vannak a közreműködőinknek. ---- A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a Wikikönyvekben jogszerűen csak olyan anyag szerepelhet, melynek szerzője vagy hozzájárult ahhoz, hogy művét a fenti feltételek mellett használjuk fel, vagy pedig a mű nem valamilyen okból nem esik jogi védelem alá (például mert a [[Wikikönyv:Szabad források|védelmi ideje lejárt]], [[Wikikönyvek/A Wikikönyvekről#Közkincs|közkincs]], vagy például olyan szervezet vagy kormány készítette, aki hozzájárul anyagainak szabad felhasználásához). Sajnos minden olyan szöveget és egyéb adatot, ami a fentieknek nem felel meg, vagy megfelelősége nem állapítható meg törölni vagyunk kénytelenek, hogy az esetleg jogsértően a Wikipédiába került anyagok ne veszélyeztessék a projektet. '''Figyelem!''' Az, hogy valami az interneten szabadon letölthető nem jelenti egyben azt, hogy az jogszerűen, vagy [[GFDL|szabadon felhasználható!]] A weblapokról letöltött szövegeket csak akkor tudjuk használni, ha annak felhasználásához szerzője (írásban) hozzájárult, (illetve egyéb okból egyértelműen szabadon felhasználható)! A weblapokról letöltött képekkel és egyéb média-anyagokkal ugyanez a helyzet. Figyelembe kell venni, hogy az interneten ''nagyon sok lap jogsértően közöl szövegeket vagy képeket'', és mivel nem ők a szerzők ''hiába járulnak hozzá a felhasználáshoz''; a letöltött anyagok forrása és szerzője utáni nyomozás gyakran sok időt és türelmet igényel – ha nincs időd és türelmed, ''soha ne másolj a Wikipédiába az internetről lehívott adatokat''!</table><br> ---- Lásd: [[Wikikönyvek:Felküldési útmutató|Felküldési útmutató]], egy egyszerűsített segítség ahhoz, hogy el tudd dönteni, mi az, ami szabadon felhasználható a Wikikönyvekben. ---- == Felhasználási jogok és kötelességek == Ha használni akarod a Wikikönyv anyagait saját könyvben/cikkben/weboldalon, vagy egyéb publikációban, akkor a CC BY-SA 4.0 szabályokat követve ezeket kell vállalnod: * Az anyagaidat a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc alatt kell közzétenned, * fel kel tüntetned a szerzőt (4B rész), és * gondoskodnod kell az anyag "forrásnyelvű" elérhetőségéről való közléséről (4J rész). (A Wikikönyv esetén ez a cikkek wiki szövege.) Ha egyszerűen kimásolod a Wikikönyv cikket, akkor az utóbbi két feltételt teljesítheted azzal, hogy egy kellően szembetűnő Wikikönyv linket helyezel el az oldaladra, mely arra a bizonyos cikkre mutat. Ha egy származtatott változatot készítesz, megváltoztatva, vagy kiegészítve a tartalmat, továbbra is vállalnod kell az eredeti szerző feltüntetését, és az új anyag "forrásnyelvű" elérhetőségét. === Minta üzenet === Ilyen egy példaüzenet, mely pontosan megfelel a CC-nek, és a Wikikönyvekre vonatkozik: : Ez a könyv a [https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc] alá tartozik, a [http://www.wikibooks.org/wiki Wikikönyv szócikk] anyagát tartalmazza. ''Te is terjesztheted a Wikikönyv másolatát, a CC BY-SA 4.0 licencre utalással (mint ebben a szövegben) a jelentős szerzők (ha többen lennének, elegendő öt fontosabb szerző) feltüntetésével a kezdőlapon, vagy a dokumentum tetején. '' ---- == Lásd még == * [[Wikikönyvek:Szerzői jogok|Szerzői jogok]] 3mhmy4hplxvlk5zqfbphh32ttw8pyb1 0 26099 551222 374712 2026-07-17T03:47:45Z Szegedi László 136 /* makfalvi és uzapaniti Dózsa */ 551222 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Dózsa''', '''Dósa''' (olv. Dózsa) családok címerével foglalkozik. ---- == debreceni Dósa== <gallery> Fájl:A debreczeni Dósák pecsétje.jpg|A debreceni Dósák pecsétje Fájl:Dósa nádor czímere.jpg|Dósa nádor címere </gallery> A család heros eponymosa, névadó hőse bizonyára egy Dósa, vagyis Domokos nevű vitéz volt, a kinek keresztnevét fiai és unokái családi név gyanánt viselték. Ez az ős azonban csak neve szerint rokona András comes fiának, Dósa mesternek, Károly Róbert király komájának és nádorának. Ez a Dósa mester 1297-től fogva lassankint Debreczen földesúra lett; örökbefogadás és királyi engedelem következtében 1311-ben Ráfael (Raphayn) bán szerzett javait örökölte; 1317-ben a fölkelő Kopasz nádoron nyert debreczeni diadala után Bihar- és Szabolcsvármegyék főispánja, 1318-ban az erdélyi lázadás leverése után erdélyi vajda, s 1321-ben az ország nádora lett. 1322 végefelé húnyt el. Négy fia maradt, de a debreczeni Dósa-család fiúágon 1404-ben mégis kihalt s története – rokonsági összeköttetések következtében – a Báthory, Héderváry, Széchy, Domoszlay, Czudar, Tornay, Monaky és Kállay családok történetében enyészett el.[http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/01.htm] *Irodalom: MÁRKI SÁNDOR: DÓSA GYÖRGY 1470-1514. BUDAPEST, 1913.[http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/index.htm] A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: ---- == makfalvi és uzapaniti Dózsa== [[Fájl:Dózsa_címer.jpg|thumb|Dózsa Kálmán halotti címere, 1904]] [[Fájl:Makfalvi Dósa címer, Jászapáti, 19. század.jpg|thumb|makfalvi Dósa címer, Jászapáti, 19. század]] [[Fájl:A Dósa-czímer fordított koronával.jpg|bélyegkép|Dósa címer felfordított koronával]] [[Fájl:Dósa Mihály pecsétje.jpg|bélyegkép|Dósa Mihály pecsétje, 1677]] [[Fájl:Dósa Ferencz pecsétje.jpg|bélyegkép|Dósa Ferenc pecsétje, 1677]] A makfalvi és uzapaniti Dósa-család az Örlőcz-nem Szovát ágán levő lófőségéhez számította magát.[29] A székely törzs hat ilyen nemzetségre: az Ábrány, Adorján, Jenő, Halom, Medgyes és Örlőcz nemre s összesen 24 ágra oszlott; maga az Ölrőcz-nem a Bod, Eczken, Jenő, Seprőd, Szomorú, Szovát és az Új ágra szakadt.[30] Mindezek, mint törzsökös székelyek, vérszerinti atyafiak voltak, faluközösségben és magánbirtokokon éltek, adót és más kirovásokat nem fizettek s «Magyarország szent királyai őket mint igaz nemeseket a nemesség kiváltságaiban részesítették».[31] Katonai kötelességöknek vagyoni helyzetökhöz képest feleltek meg. A jobbmódúak vagy főnépek (potiores, primores) lovascsapat élén, a lófők (Lowffew,[32] primipili) lóháton, a köznépek (plebei, pyxidarii) gyalog szolgáltak. Azért a lófő a falu határából kétannyi nyílföldet kapott, mint a gyalog, a főnép pedig a lófőnél is többet; örökösödési joguk azonban csak magánbirtokukban volt. A hét széknek főfeladata a katonai szolgálat nyilvántartása, a kormányzat és az igazságszolgáltatás volt. A szék feje és egyúttal a katonaság vezére a kapitány vagy hadnagy volt, a kit a székbírókkal és az esküdtekkel együtt a lófők közűl választottak.[33] Azért tehát a lófőség, mint magánbirtok, kapós volt; 1499-ben Kibédi Dósa Mihály vissza is perelte Barcsay Gáspártól a marosszéki Kibéden és Szentlőrinczen őt az Örlőcz-nem és Szovát-ág jogán illető lófőségnek egy harmadát.[34] De ha az élelmes lófő sok magánbirtokot szerzett is, ezzel csak tekintélyben és vagyonban gyarapodott; magát a nemességet külön kellett megszereznie. ... A Dósák nemcsak a magyar nemességet, hanem idővel – egy águk részére – a magyar báróságot is megszerezték. Amazt, 1514-ben, Dósa György és 1671-ben Dósa Gergely, emezt, 1633-ban, Dósa Tamás vitézsége következtében.[http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/01.htm] A család legismertebb tagja Dózsa György (más néven [makfalvi] Székely György), a parasztvezér. 1514. február 28-án a Nándorfehérvár alatt elterülő mezőn bajvívásban legyőzte a szendrő lovas spáhik vezérét, az epeirosi Alit, akinek levágta a karját, majd megölte. A levágott kart bizonyságul magával vitte Budára a király elé. Ennek jutalmaként: "A kitüntetés különben abban állott, hogy a király [II. Lajos] – a bíbornok [Bakócz Tamás] közbenjárására – kétszeres zsoldot, aranylánczot, aranynyal gazdagon kivarrott bibor ruhát, sarkantyút és kardot adott neki; tehát a lovagrendbe emelte s mindezen tárgyakat – szokás szerint – saját maga nyujtotta át neki. Azonkivűl egy faluval adományozta meg, mely valahol Nándorfehérvár és Temesvár közt feküdt és tekintélyes lehetett, mert 40 kapuból állott. Végre megújította és kiegészítette családjának előbbi – idáig ösmeretlen – czímerét, a mennyiben nádorfehérvári hőstettének örök emlékezetére megengedte, hogy abban egy karddal levágott vérző kart viseljen. Ezenkivűl, vagy talán zsoldjába betudva, kétszáz aranyat utalványozott neki. A család még két-három emberöltővel ezelőtt is használta a Dósa Györgynek adott egyszerű címert;[230] idők folytán azonban a czímer lényeges módosításokon ment át, a miben legjellemzőbb a koronának lefelé való fordítása.[231] [230 Az 1677. évi homagialis eskülevelen Makfalvi Dósa Mihály finomabb és Kibédi Dósa Ferencz durvább s kevésbé fölismerhető metszetben gyűrűspecsétjeiken a kardot tartó félkart használják; az első D. A. s a második F. D. betűjegygyel. A felfordított korona ezeken a pecséteken nem szerepel. Ugyanazon levelen Makfalvi Dósa Samu ki nem vehető rajz alatt D. S. betűvel, Makfalvi Dósa Gergely búzakalászok közt egy madárral, Makfalvi Dósa Ábrahám pedig egy táncoló meztelen női alakkal ékesített gyűrűspecsétet használ. Kibédi Dósa Péter pecsétje érthetetlen, Kibédi Dósa Tamás pedig, úgy látszik, pálcza végére rótt 3 küllőt nyomtatott le a pecséttel. (Dósa-lt.) A makfalvi Dósa-család czímere az alsófehérmegyei 1792. évi hűségeskükönyvben Dósa de Makfalva Antal neve alatt látható s A. D. betűkkel ellátott pecsétlenyomaton a következő: kék pajzsban zöld mező felett lebegő pánczélos jobbkar, felső szárában alulról lőtt nyíllal átlőve, kardot tart, melynek hegyére török fej van szúrva. A pajzson nagy korona, melyből foszlányok omlanak alá. (Orsz. lt. értesítése 194/1902. sz. a.)] [231 Ma is Dózsa Endre alispán kezében van az a régi fanyelű vaspecsétnyomó, melyet emberemlékezet óta használnak s mely egészben véve azonos az 1633-ban nyert bárói czímerrel. Ezzel a czímerrel élt Dósa Mihály is, a báróságot szerző Tamás atyja.] Mikor Dósa Tamás 1633 május 30-án bárói méltóságot nyert, II. Ferdinánd megengedte neki, hogy korábbi nemzetségi czímerét, a melyet idáig használt és élvezett, ezentúl is használja és megtartsa. Ez a czímer fennálló, kékszínű katonai paizs, a melyben a királyi korona lefelé van fordítva; abból pirosas ábrázatú fiatal katonának vörös ruhás mellképe emelkedik ki, fején sisakkal, homloka közepén átszúrt éleshegyű karddal. A paizson rostélyos nyilt katonai sisak nyugszik, a melyet királyi korona fed, a melyből fekete sasszárny emelkedik ki, közepe táján pirosfényű arany csillaggal. A sisak búbjáról vagy tarajáról pedig itt vörös-fehér, ott pedig sárga és sötétkék foszladékok simulnak a pajzsra s azt illendően díszesítik.[233] [233 A bárói oklevél az Orsz. lt. m. kir. udv. kamarai osztályában conceptus expeditorum Nro 182. anni 1633. alatt s 1903. januárius 27-én kelt hiteles másolatban a Dósa-levéltárban. Kiadta Rácz Viktor a Geneal. Füzetekben 1903. 42-43. A czímer rajza u. o. 47. l. A rajz azonban hibás, mert csücskös talpú pajzs helyett háromszögűt mutat. A koronából – a leírás szerint – a viruló ifjú alak válltól kezdve ruha nélkül nő ki. Fején – a festményen látható orcavédő sisak helyett – a Siebmacher Waffenbuchjának magyar részében (l. 112. tábla) látható, orcavédő nélküli sisakot visel s fejet átszúró kard is olyan alakú, mint ottan. A sisakdíszben a sasszárny könyökén látható czifrázatok elhagyandók. A pajzs mezeje és a baloldali sisaktakaró kék színe helyesen kobalt (égszín) kék, a jobboldali takaró vörös színe pedig zinóber (rikító) vörös. (Az Orsz. lt. értesítése 194/1902. sz. a.) Makvalvi Dósa Dániel 1825 márczius 16-án kerek czímerpajzsban csapásra emelt kardú lovas vitézt használ czímerűl; a pajzson levő rostélyos sisakból szarvas emelkedik ki s a sisakból jobb és baloldalt dús foszlányok nyúlnak alá. (Dósa-lt.)] Később 1671 márczius 20-án Dósa Gergely, Bercsényi Miklós vitéz kapitánya, I. Lipót királytól czímerűl kékre festett katonai pajzsot kapott, melynek alsó zöld sík mezején magasra nyúló ezüst óriásalak emelkedik ki, s mellette egymással szemben aranykoronás két kígyó tekerőzik föl a keresztre. A pajzsot fedő rostélyos vagyis nyilt katonai sisakot királyi korona ékesíti, melyből pánczélos emberi kar egy török fején átszúrt lándsát tart. A sisak tarajáról egyik oldalon sárga és sötétkék, a másikon pedig vörös-fehér foszladék látható.[234] [234 A Dósa-ltárban. Kihirdették Pozsony vármegyében 1672 május 25., Nógrádban 1675 szeptember 3. Átírta s újra kiadta az egri káptalan 1797 januárius 27. és 1807 május 15.] Ösmeretes a czímer Dósa Tamásnak egy 1666. évi pecsétjéről is, a mely némiképen különbözik a bárói czímertől, a mennyiben ott a felfordított vaskoronából egy törzsnélküli fej emelkedik ki.[236] Lehet, hogy ez a vaskorona Dósa Györgynek borzasztó megkoronáztatására emlékeztet s azért a heraldikában azt a megbélyegzett czímerek közé szokták sorolni.[237] [237 B. Nyáry Albert, Heraldika, 157.]" [http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/01.htm] *Irodalom: MÁRKI SÁNDOR: DÓSA GYÖRGY 1470-1514. BUDAPEST, 1913.[http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/index.htm] A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [http://www.kolozsvar.ro/Cimerek/index.htm] ---- ==Dózsa 1649== [[Fájl:Szegedi és Dózsa címer 1649.jpg]] 1649. június 22., II. Rákóczi György nemesség és címer Dózsa István, valamint {{Ch|Szegedy címer#kozolyai Szegedi alias Maris|Szegedi}} alias {{Ch|Maris címer|Maris}} István és Miklós részére. Wappen: In ? gr. gekl. Ungar mit Dolch aufrechtstehenden # Bären im Rachen stossend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Demesd 22. Juni 1649 für Dozsa, Stephan und Nicolaus Szegedi. (R. A. Budapest – Gyfv. L. R. XXIV). [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-siebenburgen-erdely-AC44/edelleute-niederer-adel-BA76/szegedi-de-kozolya-alias-maris-D642/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfU2llYm1hY2hlcl8xIl19LCAicXVlcnkiOiAibGlwdGF5In0] *Irodalom: Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-siebenburgen-erdely-AC44/edelleute-niederer-adel-BA76/szegedi-de-kozolya-alias-maris-D642/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfU2llYm1hY2hlcl8xIl19LCAicXVlcnkiOiAibGlwdGF5In0] *Külső hivatkozások: ---- ==Dósa 1671== [[File:Coa Hungary Family Dósa (1671).svg|thumb|center|]] *Irodalom: *Külső hivatkozások: ---- [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] tulxtjn1ql7827xw2l91vkh9vnfuapv 0 33480 551223 371323 2026-07-17T10:23:51Z ~2026-40298-82 16109 551223 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Képes krónika - 138.oldal - Károly Róbert király.jpg|thumb|Károly Róbert király az általa viselt címerrel a Képes krónikában, 1360. körül]] {{Heraldikai lexikon/névváltozatok|címertulajdonos (Püspöki Zseliz 31.), címeresek (Bertényi Új m. 110.), armiger: fegyverviselő, fegyveres, ura után fegyvert [címerpajzsot] hordozó szolga (Mokry 1823. 32.), insignis: jeles, czimeres (Nagy 1845. 184.), insignitus: diszjeles, czimeres, czimjeles, jelzett (Uo. 184.), czimerszerző (R. Kiss István Turul 1903/4. 163.) en: armiger, cs: erbovník}} '''Címeviselő''', olyan személy vagy intézmény, mely önmaga reprezentálására jogosult egy adott címert a saját jelképeként viselni. A címerhasználat körülményeit a címerjogban hagyományozódó szokásjog határozta meg. A magyar címeres levelek hangsúlyozzák, hogy az adott címer kizárólagos használata a megadományozott személyeket és mindkét nembeli utódaikat illeti meg, a magyar címertani felfogás azonban gyakorlatilag mindenki számára lehetővé tette a címerek felvételét. A királyi adomány csak akkor kapott jelentőséget, ha vitára került egy címer használatát illetően. Ilyenkor elsőbbséget élvezett az, aki királyi adománnyal is igazolni tudta címerének használatát. A címertudomány címereket felvett (de: Urwappen) és adományozott címerekre (Briefwappen) osztja. Az előbbi jogszerűségét az állandó használat, az utóbbiét az oklevél hitelesítette. Jogi szempontból 1918 előtt Magyarországon a címerviselés mindkét módját azonos értékűnek tekintették. A ''Tripartitum'' szerint a szokásjog keletkezéséhez tíz év lefolyása is elégséges, „abban az esetben is, ha az a polgári joggal ellenkezik”. Az {{Hl|Országos Községi és Törzskönyvbizottság}} 1902-ben, a városi címerek és pecsétek felülvizsgálatakor ezért nem is követelt címeres levelet, rendszerint megelégedett a település valamelyik régebbi pecsétjének a lenyomatával is. Eredetileg a címerek hadi jelvények voltak, melyeket a sisakon, pajzson, lótakarón, pecséteken, sátrakon, sírköveken, épületeken és egyéb tulajdontárgyakon viseltek. Később a lovagokon kívül a címereket használatba vették az államok, a polgárok, egyes parasztok, a papság, a városok, a vármegyék és más intézmények, testületek is. Elsősorban a pecsétek útján ezeket jogi ügyleteknél is felhasználták, mint egyedi azonosító jelképet. Később címerek kerültek a pénzekre, érmékre, határjelekre, zászlókra, egyenruhákra, használati tárgyakra stb. A címerviselés kora a 12. században kezdődött. A 13. századig még szabadon lehetett címert felvenni és viselni. Saxoferrato még a 14. században is úgy fogalmazott, hogy bárkinek jogában áll magának tetszés szerinti címert felvenni, noha előnyösebb, ha fejedelmi adománnyal is rendelkezik, mert az minden más felett áll és viselését senki sem tilthatja meg. A címert fokozatosan örökletes magántulajdonnak kezdték tekinteni, majd a 15. század közepétől a nemesség, méltóság- vagy kiváltságjele lett, melyet a királyi hatalom hagyott jóvá. Sok régi család a címeradományok elterjedése előtt vette fel a címerét. Ők a gyakorlat és nem az adomány révén viselik címerüket, mely ugyanúgy tulajdonává vált az adott családnak, mintha azt adományként nyerte volna. Werbőczy ''Hármaskönyv''ében (1514) kifejtette, hogy „...a címer, amelyet a fejedelem valakinek ad, a nemességnek nem szükséges kelléke, csak ékessége. Mert a címer adományozása egymagában senkit sem nemesít”. Erre azért volt szükség, mert sok köznemesnek (akik közé maga Werbőczy is tartozott) ekkor még egyáltalán nem volt címere, valamint ismerhette a német birodalmi gyakorlatot is, ahol a palotagróf (Hofpfalzgraf, comes palatinus) polgároknak is adományozhatott címert, nemesség nélkül. Mohács után azonban, sőt már korábban is megváltozott ez felfogás. A címereslevelek a címert a nemesség jelvényének (arma seu nobilitatis insignia) mondják, amivel kifejezik, hogy a nemesi állapotot valaki a címer birtoklásával tudja egyértelműen jelezni mindenki számára. Egy 1435 előtti törvénytervezet csak olyan nemesek szolgabíróvá választását engedte volna meg, akiknek saját címerük van. 1498-ban Ung vármegye írta elő, hogy az eskütársak (a perben a féllel együtt esküt tevők) régi kiváltság alapján viselt címerrel rendelkezzenek, azaz „címeresek” legyenek. A közigazgatás fejlődésével a köznemesi származású megyei tisztviselők, a szolgabírók és az alispánok pecséthasználati jogot kaptak, ezért saját címerre volt szükségük. Ennek hiányát kezdetben egyszerű jelképek viselésével igyekeztek pótolni (kereszt, hold, csillag, virág, nyíl, kard, liliom stb.), melyet körbe vagy ovális keretbe foglaltak. Mátyás alatt ezek pajzsra kerültek és a szokás által szentesített címerré váltak. A címeradományok sora Európában a 13-14. században kezdődött. Franciaországban Szép Fülöp (1285-1314) korából valók az első adományok, Németországban 1305-ből, Magyarországon 1326-ból, illetve 1369-ből. Németországban voltak ún. kis és nagy palotagrófok (kleines un großes Komitiv). Az előbbi adományozhatott címert, de nemességet nem, míg az utóbbi évente örökös joggal nemesíthetett is. Angliában a címerviselést központilag szigorúan szabályozták. Címert viselni csak a Címerhivatal által kiállított oklevél által lehetett, mely látszólag független az uralkodói hatalomtól. A házasságnál a feleség a férj rangját és címerét vette át. Egyes országokban csak a legidősebb fiú viselheti változatlan formában apja címerét, a többieknek változtatniuk kellett rajta, ez a ({{Hl|címertörés}}). Ezzel szemben a közép-európai családi heraldika egyik fontos elve, hogy az egész család ugyanazt a címert használta, amelyen egy adott címerviselő bizonyos változtatásokat hajthatott végre. Gyakran előfordult, hogy a különböző vagy egyazon korban élő családtagok is eltérő címerváltozatot vagy teljesen más címert használtak. A címerviselés gyakorlata és a címer változásai leginkább a pecsétek alapján követhető. 1902-ben az Országos Községi és Törzskönyvbizottság a települések címerének és pecsétjének jóváhagyásakor arra törekedett, hogy kiküszöbölje címereikből a korábbi helytelenségeket, pontatlanságokat és a nagyobb mérvű hasonlóságokat más települések címereivel, amit az adott címer javításával vagy használatának megtiltásával igyekezett elérni. Az 1789-es francia forradalomtól kezdve a címerviselést és a nemesi címeket több országban is megtiltották. Csehországban az 1918. december 10-i 61. számú törvény eltörölte a nemesi címeket, a régi rendeket és tisztségeket, de a német megszállás idején a Cseh Protektorátus újra megengedte a nemesi címek használatát. 1945-ben azonban a protektorátus összes törvényét és rendeletét annullálták. Magyarországon az 1947. évi VI. törvény szüntette meg a nemesi címeket és címereket. [[Kategória:Heraldika]] p2uo1hax6kg1kjx8me29944tbqidwyz 0 127874 551221 515863 2026-07-17T01:59:02Z Rodrigo 4709 /* 2020 */ 551221 wikitext text/x-wiki ===2025=== * Mit tegyek, ha az egyéni célom nem hív eléggé? Részlet Kőrösi Ákos előadásából (4:54) * Gyüttment Fesztivál 2025 (1:51) * Kátai Piroska Sella: Anasztázia hatása az egyénre (1:37:32) * Kőrösi Ákos: A közösség alkotás szellemi alapjai 2. rész (1:45:10) * Kőrösi Ákos: A közösség alkotás szellemi alapjai 3. rész (1:10:25) * Egészséges épülettervezés, mérnöki-női szemmel – kerekasztal (1:12:18) * Veresné Demjén Andrea: Festett bútorok a térben, virág motívumok jelentéstartalma és energetikája (1:36:45) * Stumpf-Biró Balázs, Takács-Sánta András, Pabló: Közösségek a civilizáció válságának árnyékában (59:57) * Széplaki Szilvia, Czirkó Csaba: Önépítő tábor – így épül a Gyüttment (1:00:24) * Kléh-Reinle István: Mennyi pénz, idő, energia egy könnyűszerkezetes miniház felépítése saját erőből? (52:29) * Balogh Péter: Legeltetés az ártéri gazdálkodásban, bevezetés (48:19) * Gyüttment Találkozó 2025 (2:32) * Vágvölgyi Gusztáv – Pabló: A VALÓDI közösség indítás sikerkritériumai (1:15:35) ===2024=== * Ökofalu 50 fő felett. Lehetséges ez? Bemutatjuk az osztrák Cambium és a svéd Ängsbacka ökofalvakat. (1:49:29) * Pabló tapasztalatai a 2024-es TreeMap Táborról (9:15) * Tuba Máté, Révai Mátyás: Manas Garden projekt, permakultúra 80 hektáron (1:25:13) * Gulyás Gergely: Talajhoz ragadt gondolatok egy „szorgos gazda” szemével (1:24:06) * Vígvári András, Kiss Soma Ábrahám, Bródy Luca, Sall Fanni: Kiköltözés – kényszer vagy választás? (1:26:58) * Gyüttment Találkozó: élményzene a tábortűz körül (10:00) * Miklós Rudolf: Kárpáti borzderes, a családok szarvasmarhája (50:56) * Gfellner Péter: Gyógygombák és termesztésük (49:58) * Bocsó Renáta: Család a veteményesben – Zöldségtermesztés szívvel lélekkel egész évben (59:22) * Zicska Szilárd: Hogyan neveld a tyúkod? (1:02:48) * Gyüttment Találkozó 2024 (2:28) * Dr. Kovács Barnabás: Ökológiai szőlőtermesztés és borkészítés kisléptékben (1:00:02) * Lantos Tamás: Gyümölcsfák metszése (1:01:06) * Takács Tamás: Mese a magról és az emberről - az egészség és gyógyulás érdekében fogyasztott növények (54:27) * Dr. Tóth Ferenc: Háztáji zöldség-magfogás mint az élelmiszer-önrendelkezés záloga (1:07:24) * Szőke Karola: A nemek közötti béke, mint a közösség egyik pillére – tapasztalatok Tameráról (1:41:25) * Fordulópont a természethez való viszonyunkban - milyen irányba változtassunk? (Lantos Tamás) (1:24:39) * Nagy Tamás, Törő Krisztina: Juhnyírás hagyományos módon, ollóval (40:43) * Budapest első köztéri komposzttoalettje (0:44) * Kőrösi Ákos: A közösségalkotás szellemi alapjai 1. rész (1:20:08) * Engelhardt Gábor Szilárd: Álomból valóság, tudásmegosztó rendszer és közösségi hálózat (1:13:10) * Horváth Szilárd: Bemutatkozik a Búzaszem Iskola (1:11:55) * Csiszár Máté: Kissomlyói Időbank - az élő valuta (24:42) * Zalatnay László: Túl az egyéni érdeken (45:32) * Kérdések és válaszok a kosárközösségről (35:29) * Vágvölgyi Gusztáv - Pabló: Miért a közösségi minőség a kulcs a társadalmi fenntarthatósághoz? (38:09) * Vágvölgyi Gusztáv - Pabló: Közösségben vállalkozni – bevezetés a közösségi vállalkozások világába (1:24:30) * Dibáczi Enikő: Az intézményes nevelés lehetőségei a lélekformálásban (1:02:47) ===2023=== * Pabló előadása a 8 tőkéről (35:19) * Ökofalvak közösségfejlesztői szemmel 3. rész: Beszélgetés Abuval (1:03:26) * Ökofalvak közösségfejlesztői szemmel 2. rész: A közösségek döntéshozási mechanizmusai (1:11:50) * Ökofalvak közösségfejlesztői szemmel 1. rész: Élménybeszámoló és lehetőséghorizont (2:26:20) * Gyulai Iván: Mélymulcs – Kertészkedés a természettel (Gyüttment Találkozó 2022) (1:47:33) * Gyulai Iván: Biodiverzitás- Éghajlatbarát kert kialakítása (2:03:13) * Józsa Fruzsina: Méhkas-készítés helyben fellelt anyagból (Gyüttment Találkozó 2022) (47:37) ===2022=== * Hálózati körkép Magyarországon: 10 hálózat-szervezet bemutatkozása (1:25:06) ===2021=== * Gyüttment Találkozó Magfalván (12:29) * Sötétvölgyi Krónika - Lantos Tamás a közösségek vezetéséről (8:04) * Permakultúrás dombágyás Zuglóban (2:31) * Sötétvölgyi Krónika - Kőrösi Kitti: a fenntarthatóság és az anyaság kapcsolata (5:21) * "Egy nap" városi ökobandázás (4:18) * Bemutatkozik a Hideg-hegyi Menedék (37:55) ===2020=== * Sötétvölgyi Krónika - Radics Erika és Turi Nagy Éva (8:15) * Sötétvölgyi Krónika - Termeczky Alfréd Károly, a Paradicsomkertből (7:51) * Sötétvölgyi Krónika - Bujdosó-Baranyi Csaba, a természetes építkezésről (7:35) * Sötétvölgyi Krónika - Mészáros Zoltán, a mezítlábas jógi (6:51) * Sötétvölgyi Krónika - Nagy Tamás, a "természetes méhész" (5:59) * Sötétvölgyi Krónika - Zsálya, a természetes szülés előnyeiről (5:56) * Sötétvölgyi Krónika - Love Zsuzsanna, "a klímakrízis tükrében" (7:59) * Sötétvölgyi Krónika - Logan Strenchock és Lazányi Orsi, a Cargonómiától (10:02) * Közösségi online értékesítés kistermelőknek (2:12:05) * Sötétvölgyi Krónika - Deák Albert: kovászos kenyér és vegán ételek (10:11) * Sötétvölgyi Krónika - Kiss László, az Évkerék Ökotanyától (8:40) * Sötétvölgyi Krónika - Zaja Péter, Visnyeszéplakról (6:49) * Sötétvölgyi Krónika - Farkas Judit, antropológus, az ökofalvakról (9:47) * Sötétvölgyi Krónika - Takács-Sánta András a Kisközösségi Programról (6:43) * Sötétvölgyi Krónika - Plachi Attila és Balogh Pál: Kóspallagi ökotájház projekt (8:39) * Sötétvölgyi Krónika - Herczig Szabolcs, a Forrás Bevásárlóközösségtől (7:07) * Sötétvölgyi Krónika - Dzsóti nővér az Ánanda Márga-tól (9:14) * Sötétvölgyi Krónika - Guti György, a Jövő Szövő Programtól (6:43) * Sötétvölgyi Krónika - Fehér Judit, a magfogás fortélyairól (6:40) * Sötétvölgyi Krónika - Kardos Etelka, a Magyar Permakultúra Egyesülettől (8:30) * Sötétvölgyi Krónika - Drexler Dóra és Papp Orsolya, ÖMKI (5:34) * Sötétvölgyi Krónika - Kulcsár Balázs önfenntartó gazdasága (4:54) * Sötétvölgyi Krónika - Fresz Zsuzsanna a népi gyógyászatról (3:06) * Sötétvölgyi Krónika - Kilián Imre, Gyűrűfű ökofaluból (9:12) * Bócsó Renáta: a helyben gazdálkodó ember (9:53) * Sötétvölgyi Krónika - Baranyai Vitália - a talaj életéről (4:31) * Sötétvölgyi Krónika - Király Ági és a fermentálás (9:38) * Konfliktus hangoló előadássorozat a Gólyában (3:10) * Sötétvölgyi Krónika - Sipos Mihály családi önellátó gazdasága (11:52) * Sötétvölgyi Krónika - Horesnyi Béla, kenderház építő (7:42) * Sötétvölgyi Krónika - Sall Fanni (6:37) * Mi lesz veled Magyarország? 6. rész: Agroökológia (21:47) > lásd: [[Perma/KULT/Agroökológia|Agroökológia]] * Mi lesz veled Magyarország? 5. rész: Tájfajták, kutatás, nemesítés (7:29) * Mi lesz veled Magyarország? 4. rész: Közösségben a jövőnk (15:04) * Mi lesz veled Magyarország? 3. rész: Élelmiszer önrendelkezés (12:29) * Mi lesz veled Magyarország? 2. rész: A vízmegtartó tájgazdálkodás (7:38) * Mi lesz veled Magyarország? 1. rész: A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra (8:26) * Gyüttment Fesztivál, Sötétvölgy (5:38) ===2019=== * Égig érő fa (1:01) * Zéró hulladék a Gyüttment Fesztiválon - 1. rész (2:15) * Gyüttment Fesztivál, 2019. augusztus 22-25. (2:23) * Marcus Juby, Vajas Balázs és Märcz Károly: A szalmaház építés titkai (1:18:46) * Vukovich Daniella: Háromkaptár Zöldségközösség (1:47:38) * Hogy az emberi trágya a méltó helyére kerüljön vissza (2:43) * Vágvölgyi Gusztáv - Pabló: Értetek haragszom - Pabló viszony szintjének élve boncolása (1:36:59) * Snír Péter - Négyszögletű kerekerdő - avagy milyen a jó visszajelzés? (56:00) * Gyüttment Pártolói tagság (1:26) ===2018=== * Gyüttment Fesztivál (1:57) * Bemutatkozik a Közösségek udvar gazdája: Vágvölgyi Gusztáv - Pabló (2:03) * Hangulatképek a 2017-es oszkói Gyüttment Fesztiválról (2:30) ===2017=== * Így esszük meg a nagyszínpadunk fedését a Gyüttmenten (1:50) * Földtől Falig Projekt - augusztus 19-23. (1:36) * Gyüttment Tudáscsöppek - csikótűzhely 1. (3:43) * A sikeres magfogás alapjai (53:40) * "A Gyüttment a hálózatosodás felgyorsítása" (3:01) * Mi történt velünk az utóbbi hónapokban? (6:49) * Kérdések és válaszok - gabonatermesztés pár száz négyzetméteren (SZÖSZ) (12:57) * Gabonatermesztés pár száz négyzetméteren - kézi/lovas megoldások (SZÖSZ) (1:19:24) * Magántanulók egy ökotanya-szövetségben - kérdések és válaszok (SZÖSZ) (1:02:27) * Magántanulói csoport egy ökotanya-szövetségben (SZÖSZ) (33:37) * Vidékfejlesztés batyuba töltve - a Házikó bemutatkozása (18:35) * Városi magányból vidéki közösségbe (1:12:23) * A méhközpontú méhészkedés varázslatos világa (SZÖSZ) (1:48:46) * "Most már én is gyüttment lettem :)" (16:31) * Tehenet vissza a háztájiba! A kárpáti borzderes visszatelepítése hazánkba (1:35:46) * Lányi András a szabadságról, Gyüttmenteknek (4:20) * Kérdések/válaszok. A kendertermesztés lehetőségei Magyarországon. (28:41) * A kendertermesztés lehetőségei Magyarországon (1:11:37) * Mi a SZÖSZ? - kérdések és válaszok (közönség) (1:09:01) * Mi a SZÖSZ? - a Szeri Ökotanyák Szövetségének bemutatkozása (32:17) * Hangulatjelentés a 2016-os Gyüttment Fesztiválról (7:21) * Elindult az eGyüttment YouTube csatorna! :) (0:38) 797hahw9rqb8cx56r9wfyr9cbc9j3f7 0 128146 551214 521805 2026-07-16T20:58:56Z Rodrigo 4709 /* Oktatási Formátumok és Tudásátadás */ + Agroökológia 551214 wikitext text/x-wiki [[kategória:permakultúra]][[en:Perma/CULT]] <big>'''[[Perma|Permakultúra]], Oktatás és kultúra témakör'''</big>[[Kategória:Permakultúra]] '' A tudás és készségek (pl. fenntarthatóság, permakultúra) átadása formális és informális módon. (Általános főcikk a témáról.)'' === Oktatási Formátumok és Tudásátadás === Ezek a módszerek a permakultúrás tudás és készségek hatékony terjesztésére fókuszálnak a közösségben és azon kívül. * '''[[Perma/KULT/PDC|Permakultúra Tervezői Tanfolyam (PDC)]]''': :: A permakultúra tervezési elveinek és módszereinek átfogó, intenzív oktatási formátuma, amely oklevelet biztosít. * '''[[Perma/KULT/Workshopok és kísérletek|Workshopok és kísérletek]]''': :: Rövid, gyakorlati alapú képzések, amelyek specifikus készségeket adnak át. * '''[[Perma/KULT/Tudásátadás módszertana|Tudásátadás módszertana]]''': :: A pedagógiai elvek, tananyagfejlesztés és interaktív tanulási technikák alkalmazása. * '''[[Perma/KULT/Közösségi könyvtár és tudásbázis|Közösségi könyvtár és tudásbázis]]''': :: Fizikai vagy digitális gyűjtemények létrehozása a közös tanulás biztosítására. * '''[[Perma/KULT/Szakirodalom kiadása|Szakkönyvek írása és kiadása]]''': :: A permakultúrával kapcsolatos gyakorlati és elméleti tudás gyűjtése, rendszerezése és terjesztése szakkönyvek, digitális kiadványok vagy oktatási anyagok formájában, a tudás tartós megőrzése érdekében. * '''[[Perma/KULT/Dokumentációs Filmezés|Dokumentációs Filmezés és Vizuális Tudásátadás]]''': Vizuális anyagok (videók, filmek) készítése a permakultúrás projektek, módszerek és tapasztalatok rögzítésére és a szélesebb közönség felé történő kommunikálására. * '''[[Perma/KULT/Mentorálás és tudásátadás|Mentorálás és generációs tudásátadás]]''': :: A tapasztaltabb tagok mentorálják az újoncokat, segítve a hagyományos és modern tudás integrációját. * '''[[Perma/KULT/Agroökológia|Agroökológia]]''' ** [[Perma/KULT/Az agroökológia 13 alapelve|Az agroökológia 13 alapelve]] === Közösségi és Kulturális Beágyazódás === Ezek a módszerek a helyi kulturális értékek megőrzésére, az emberi kapcsolatok erősítésére és a permakultúra kulturális szövetbe való beágyazására összpontosítanak. * '''[[Perma/KULT/Helyi hagyományok gyűjtése|Helyi hagyományok gyűjtése és adaptálása]]''': :: A generációkon át öröklött tudás feltérképezése és beépítése a modern rendszerekbe. * '''[[Perma/KULT/Közösségi művészetek|Közösségi művészetek és ünnepek]]''': :: Művészeti projektek és rendszeres ünnepek szervezése a közösségi kohézió és a helyi kultúra erősítésére. * '''[[Perma/KULT/Mesemondás és narratíva|Mesemondás és narratíva]]''': :: Történetek és beszámolók használata a permakultúrás tapasztalatok és tudás érzelmi szintű átadására. * '''[[Perma/KULT/Kultúrtáji tervezés|Kultúrtáji tervezés]]''': :: A tervezési folyamat kiterjesztése a természeti és az ember által formált táj (kultúrtáj) együttes figyelembevételére. * '''[[Perma/KULT/Nyitott közösség modell|Nyitott közösség modell]]''': :: Az ökofalvak nyitottsága a külső érdeklődők felé, segítve a kultúrák közötti tudáscserét és a generációs együttműködést. * '''[[Perma/KULT/Közösségi események és vásárok|Közösségi események és vásárok]]''': :: Rendszeres találkozók, fesztiválok és vásárok szervezése a közösségi identitás, valamint a helyi termékek és kultúra megosztására. bmslxp2k3xypxkrv7a7mrobvmwdfv59 0 136282 551215 2026-07-16T21:00:07Z Rodrigo 4709 Alap 551215 wikitext text/x-wiki * [[Perma/KULT/Az agroökológia 13 alapelve|Az agroökológia 13 alapelve]] == Források == * 44n5zmilr0864p1ws3fe149kn8z86ut 551219 551215 2026-07-16T22:47:58Z Rodrigo 4709 + 551219 wikitext text/x-wiki * [[Perma/KULT/Az agroökológia 13 alapelve|Az agroökológia 13 alapelve]] * [[Perma/KULT/Az agroökológia 10 alapeleme|Az agroökológia 10 alapeleme]] == Források == * [[Kategória:Permakultúra]] e1808wm9nyx7m0s2qkyoa8aza2py9zn 0 136283 551216 2026-07-16T22:44:22Z Rodrigo 4709 alap 551216 wikitext text/x-wiki == Bevezető == 2019-ben az Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testület (HLPE) – az ENSZ Világélelmiszer-biztonsági Bizottságának (CFS) független testülete – a „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszer-biztonságot és a táplálkozást” című jelentésében fogalmazta meg az agroökológia 13 alapelvét mint keretrendszert a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerrendszerek átalakítása számára. A bevezetésük óta az HLPE agroökológia 13 elve elnyerte az elismerést, és széles körben hivatkoznak rájuk a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, valamint a környezeti fenntarthatóság témájú vitákban és kezdeményezésekben. Ezek egészséges keretrendszert nyújtanak az agroökológiai megközelítések előmozdítása számára a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés területén, a fenntarthatóság/növekedés, az ellenálló-képesség és a társadalmi igazságosság javítása érdekében. === 1 Újrahasznosítás === Helyi, megújuló erőforrások elsőbbsége, valamint a tápanyagok és biomassza körzeteinek lehető legszűkebbre zárása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 2 Bemenetek csökkentése === Vásárolt bemenetek iránti függőség csökkentése vagy megszüntetése, önellátás fokozása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 3 Talajegészség === A talaj egészségének és működésének biztosítása és javítása a növények jobb növekedése érdekében, különösen a szerves anyag kezelésén és a talajbiológiai aktivitás fokozásán keresztül. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület --- === 4 Állategészség === Az állatok egészségének és jóllétének biztosítása. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 5 Biológiai sokféleség === A fajok, funkcionális és genetikai sokféleség fenntartása és gazdagítása, ezzel az agroökorendszerek biológiai sokféleségének időbeni és térbeni megőrzése mezőgazdasági, gazdasági és tájszintű léptékben. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 6 Erősítő összhatás === Az agroökorendszerek elemei (állatok, növények, fák, talaj, víz) közötti pozitív ökológiai kölcsönhatások, szinergiák, integráció és kiegészítő hatások erősítése. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 7 Gazdasági tevékenységek sokszínűsítése === A gazdaságon belüli bevételi források sokszínűsítése, hogy a kisgazdáknak nagyobb pénzügyi függetlenségük és értékesítési lehetőségeik legyenek, miközben lehetővé válik a fogyasztói igényekre való reagálás. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 8 Közös ismeretgyűjtés === A tudás közös gyűjtésének és vízszintes megosztásának elősegítése, ideértve a helyi és tudományos innovációkat, különösen a gazda-gazda tapasztalatcsere útján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 9 Társadalmi értékek és étkezési szokások === Élelmiszerrendszerek kialakítása a helyi közösségek kultúrája, identitása, hagyománya, társadalmi és nemi egyenlősége alapján, amelyek egészséges, változatos, évszakos és kulturálisan megfelelő étkezési szokásokat biztosítanak. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 10 Igazságosság === Az élelmiszerrendszerben részt vevő minden szereplő méltóságteljes és stabil megélhetésének támogatása, különösen a kisgazdákét, a fair trade, fair foglalkoztatás és a szellemi tulajdonjogok fair kezelése alapján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 11 Kapcsolódás === A termelők és fogyasztók közötti közelség és bizalom erősítése a méltányos és rövid forgalmazási hálózatok előmozdításán és az élelmiszerrendszerek beágyazásán a helyi gazdaságba keresztül. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság --- === 12 Föld- és természetes erőforrások kezelése === Az intézményi keretek erősítése, ideértve a családi gazdák, kisbirtokosok és paraszti élelmiszertermelők elismerését és támogatását mint a természetes és genetikai erőforrások fenntartható kezelőit. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 13 Részvétel === A szociális szerveződés és a nagyobb részvétel ösztönzése a döntéshozatali folyamatokban az élelmiszertermelők és fogyasztók részéről, a decentralizált kormányzás és az élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerek helyi adaptív kezelésének támogatása érdekében. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Élelmiszerrendszer == Forrás == E [https://agroecology-coalition.org/wp-content/uploads/2025/10/13-HLPE-Principles-A3-Leaflet-2025-web.pdf pamfletben] szereplő definíciók közvetlenül az alábbiból származnak: HLPE. 2019. „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszerbiztonságot és a táplálkozást”. Az ENSZ Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testületének jelentése a Világélelmiszer-biztonsági Bizottság számára, Róma. [[Kategória:Permakultúra]] 1y8vrxqoren341j1yeo71hwwley20gv 551217 551216 2026-07-16T22:45:46Z Rodrigo 4709 /* Bevezető */ 551217 wikitext text/x-wiki == Bevezető == 2019-ben az Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testület (HLPE) – az ENSZ Világélelmiszer-biztonsági Bizottságának (CFS) független testülete – a „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszer-biztonságot és a táplálkozást” című jelentésében fogalmazta meg az agroökológia 13 alapelvét mint keretrendszert a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerrendszerek átalakítása számára. A bevezetésük óta az HLPE [[Perma/KULT/Az agroökológia|agroökológia]] 13 elve elnyerte az elismerést, és széles körben hivatkoznak rájuk a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, valamint a környezeti fenntarthatóság témájú vitákban és kezdeményezésekben. Ezek egészséges keretrendszert nyújtanak az agroökológiai megközelítések előmozdítása számára a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés területén, a fenntarthatóság/növekedés, az ellenálló-képesség és a társadalmi igazságosság javítása érdekében. === 1 Újrahasznosítás === Helyi, megújuló erőforrások elsőbbsége, valamint a tápanyagok és biomassza körzeteinek lehető legszűkebbre zárása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 2 Bemenetek csökkentése === Vásárolt bemenetek iránti függőség csökkentése vagy megszüntetése, önellátás fokozása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 3 Talajegészség === A talaj egészségének és működésének biztosítása és javítása a növények jobb növekedése érdekében, különösen a szerves anyag kezelésén és a talajbiológiai aktivitás fokozásán keresztül. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület --- === 4 Állategészség === Az állatok egészségének és jóllétének biztosítása. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 5 Biológiai sokféleség === A fajok, funkcionális és genetikai sokféleség fenntartása és gazdagítása, ezzel az agroökorendszerek biológiai sokféleségének időbeni és térbeni megőrzése mezőgazdasági, gazdasági és tájszintű léptékben. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 6 Erősítő összhatás === Az agroökorendszerek elemei (állatok, növények, fák, talaj, víz) közötti pozitív ökológiai kölcsönhatások, szinergiák, integráció és kiegészítő hatások erősítése. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 7 Gazdasági tevékenységek sokszínűsítése === A gazdaságon belüli bevételi források sokszínűsítése, hogy a kisgazdáknak nagyobb pénzügyi függetlenségük és értékesítési lehetőségeik legyenek, miközben lehetővé válik a fogyasztói igényekre való reagálás. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 8 Közös ismeretgyűjtés === A tudás közös gyűjtésének és vízszintes megosztásának elősegítése, ideértve a helyi és tudományos innovációkat, különösen a gazda-gazda tapasztalatcsere útján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 9 Társadalmi értékek és étkezési szokások === Élelmiszerrendszerek kialakítása a helyi közösségek kultúrája, identitása, hagyománya, társadalmi és nemi egyenlősége alapján, amelyek egészséges, változatos, évszakos és kulturálisan megfelelő étkezési szokásokat biztosítanak. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 10 Igazságosság === Az élelmiszerrendszerben részt vevő minden szereplő méltóságteljes és stabil megélhetésének támogatása, különösen a kisgazdákét, a fair trade, fair foglalkoztatás és a szellemi tulajdonjogok fair kezelése alapján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 11 Kapcsolódás === A termelők és fogyasztók közötti közelség és bizalom erősítése a méltányos és rövid forgalmazási hálózatok előmozdításán és az élelmiszerrendszerek beágyazásán a helyi gazdaságba keresztül. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság --- === 12 Föld- és természetes erőforrások kezelése === Az intézményi keretek erősítése, ideértve a családi gazdák, kisbirtokosok és paraszti élelmiszertermelők elismerését és támogatását mint a természetes és genetikai erőforrások fenntartható kezelőit. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 13 Részvétel === A szociális szerveződés és a nagyobb részvétel ösztönzése a döntéshozatali folyamatokban az élelmiszertermelők és fogyasztók részéről, a decentralizált kormányzás és az élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerek helyi adaptív kezelésének támogatása érdekében. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Élelmiszerrendszer == Forrás == E [https://agroecology-coalition.org/wp-content/uploads/2025/10/13-HLPE-Principles-A3-Leaflet-2025-web.pdf pamfletben] szereplő definíciók közvetlenül az alábbiból származnak: HLPE. 2019. „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszerbiztonságot és a táplálkozást”. Az ENSZ Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testületének jelentése a Világélelmiszer-biztonsági Bizottság számára, Róma. [[Kategória:Permakultúra]] i0tmw75o5ueuu9d1zldv6bks18tnj1d 551218 551217 2026-07-16T22:46:05Z Rodrigo 4709 /* Bevezető */ 551218 wikitext text/x-wiki == Bevezető == 2019-ben az Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testület (HLPE) – az ENSZ Világélelmiszer-biztonsági Bizottságának (CFS) független testülete – a „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszer-biztonságot és a táplálkozást” című jelentésében fogalmazta meg az agroökológia 13 alapelvét mint keretrendszert a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerrendszerek átalakítása számára. A bevezetésük óta az HLPE [[Perma/KULT/Agroökológia|agroökológia]] 13 elve elnyerte az elismerést, és széles körben hivatkoznak rájuk a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, valamint a környezeti fenntarthatóság témájú vitákban és kezdeményezésekben. Ezek egészséges keretrendszert nyújtanak az agroökológiai megközelítések előmozdítása számára a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés területén, a fenntarthatóság/növekedés, az ellenálló-képesség és a társadalmi igazságosság javítása érdekében. === 1 Újrahasznosítás === Helyi, megújuló erőforrások elsőbbsége, valamint a tápanyagok és biomassza körzeteinek lehető legszűkebbre zárása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 2 Bemenetek csökkentése === Vásárolt bemenetek iránti függőség csökkentése vagy megszüntetése, önellátás fokozása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 3 Talajegészség === A talaj egészségének és működésének biztosítása és javítása a növények jobb növekedése érdekében, különösen a szerves anyag kezelésén és a talajbiológiai aktivitás fokozásán keresztül. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület --- === 4 Állategészség === Az állatok egészségének és jóllétének biztosítása. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 5 Biológiai sokféleség === A fajok, funkcionális és genetikai sokféleség fenntartása és gazdagítása, ezzel az agroökorendszerek biológiai sokféleségének időbeni és térbeni megőrzése mezőgazdasági, gazdasági és tájszintű léptékben. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 6 Erősítő összhatás === Az agroökorendszerek elemei (állatok, növények, fák, talaj, víz) közötti pozitív ökológiai kölcsönhatások, szinergiák, integráció és kiegészítő hatások erősítése. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 7 Gazdasági tevékenységek sokszínűsítése === A gazdaságon belüli bevételi források sokszínűsítése, hogy a kisgazdáknak nagyobb pénzügyi függetlenségük és értékesítési lehetőségeik legyenek, miközben lehetővé válik a fogyasztói igényekre való reagálás. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 8 Közös ismeretgyűjtés === A tudás közös gyűjtésének és vízszintes megosztásának elősegítése, ideértve a helyi és tudományos innovációkat, különösen a gazda-gazda tapasztalatcsere útján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 9 Társadalmi értékek és étkezési szokások === Élelmiszerrendszerek kialakítása a helyi közösségek kultúrája, identitása, hagyománya, társadalmi és nemi egyenlősége alapján, amelyek egészséges, változatos, évszakos és kulturálisan megfelelő étkezési szokásokat biztosítanak. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 10 Igazságosság === Az élelmiszerrendszerben részt vevő minden szereplő méltóságteljes és stabil megélhetésének támogatása, különösen a kisgazdákét, a fair trade, fair foglalkoztatás és a szellemi tulajdonjogok fair kezelése alapján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 11 Kapcsolódás === A termelők és fogyasztók közötti közelség és bizalom erősítése a méltányos és rövid forgalmazási hálózatok előmozdításán és az élelmiszerrendszerek beágyazásán a helyi gazdaságba keresztül. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság --- === 12 Föld- és természetes erőforrások kezelése === Az intézményi keretek erősítése, ideértve a családi gazdák, kisbirtokosok és paraszti élelmiszertermelők elismerését és támogatását mint a természetes és genetikai erőforrások fenntartható kezelőit. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 13 Részvétel === A szociális szerveződés és a nagyobb részvétel ösztönzése a döntéshozatali folyamatokban az élelmiszertermelők és fogyasztók részéről, a decentralizált kormányzás és az élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerek helyi adaptív kezelésének támogatása érdekében. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Élelmiszerrendszer == Forrás == E [https://agroecology-coalition.org/wp-content/uploads/2025/10/13-HLPE-Principles-A3-Leaflet-2025-web.pdf pamfletben] szereplő definíciók közvetlenül az alábbiból származnak: HLPE. 2019. „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszerbiztonságot és a táplálkozást”. Az ENSZ Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testületének jelentése a Világélelmiszer-biztonsági Bizottság számára, Róma. [[Kategória:Permakultúra]] 2phlvitzdi4bfkleeint00s2mesfdk6