Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.11 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 5201 551337 543819 2026-07-18T16:12:05Z Szegedi László 136 /* Szb... - Szh...zs */ 551337 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ {{Címerhat.fej}} {{Címerhat.abc}} ==Sz== {| |valign="top" width=25%| ==Sz - Sza...zs== * {{Ch|Szabady címer}} * {{Ch|Szabary címer}} * {{Ch|Szabó címer}} * {{Ch|szabócéhek címere}} * {{Ch|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere}} * {{Ch|Szaday címer}} * {{Ch|Bukkari címere|Szádrév címere}} * {{Ch|Szádvárborsa címere}} * {{Ch|Szakács címer}} * {{Ch|Szakácsi címere}} * {{Ch|Szakál címer}} * {{Ch|Szakállasfalva címere}} * {{Ch|Szakmáry címer}} * {{Ch|Szakolca címere}} * {{Ch|Szakonyi címer}} * {{Ch|Szalacsy címer}} * {{Ch|Szalánczy címer}} * {{Ch|Szalánkeméni címer}} * {{Ch|Szalárd címere}} * {{Ch|Szalavszky címer}} * {{Ch|Szalay címer}} * {{Ch|Szalkay címer}} * {{Ch|Szalkszentmárton címere}} * {{Ch|Szaller címer}} * {{Ch|Szalmássy címer}} * {{Ch|Szalók nemzetség címere}} * {{Ch|Szalóka címere}} * {{Ch|Szalóky címer}} * {{Ch|Szály címer}} * {{Ch|Szamosangyalos címere}} * {{Ch|Szamosújvár címere}} * {{Ch|Szandomir címere}} * {{Ch|Szaniszló címer}} * {{Ch|Szánthay címer}} * {{Ch|Szántó címer}} * {{Ch|Szántódy címer}} * {{Ch|Szapáry címer}} * {{Ch|Szaplonczay címer}} * {{Ch|Szapolyai címer}} * {{Ch|Szappanos címer}} * {{Ch|Szárász címere}} * {{Ch|Száraz címer}} * {{Ch|Szárcsádi címer}} * {{Ch|Szárics címer}} * {{Ch|Szarnowczay címer}} * {{Ch|Szarvadi címer}} * {{Ch|Szász címer}} * {{Ch|Szászhermány címere}} * {{Ch|Szászok címere}} * {{Ch|Szászrégen címere}} * {{Ch|Szászsebes címere}} * {{Ch|Szászsebesi címer}} * {{Ch|Szászváros címere}} * {{Ch|Szászveresmart címere}} * {{Ch|Szászvolkány címere}} * {{Ch|Szathmáry címer}} * {{Ch|Szatmár vármegye címere}} * {{Ch|Szatmári egyházmegye címere}} * {{Ch|Szauer címer}} * {{Ch|Száva címer}} |valign="top" width=25%| ==Szb... - Szh...zs== * {{Ch|Sebastiány címer|Szebasztiány címer}} * {{Ch|Nagyszeben címere|Szeben címere}} * {{Ch|Szebeni címer}} * {{Ch|Szeben vármegye címere}} * {{Ch|Széchényi címer|Szécsényi címer}} * {{Ch|Széchényi címer}} * {{Ch|Szécsi címer|Széchy címer}} * {{Ch|Szécsi címer}} * {{Ch|Szecsődy címer}} * {{Ch|Szedmáky címer}} * {{Ch|Szeged címere}} * {{Ch|Szegedi Tudományegyetem címere}} * {{Ch|Szegedy címer}} * {{Ch|Maszák címer|Szegedy-Maszák címer}} * {{Ch|Szeghalom címere}} * {{Ch|Szék címere}} * {{Ch|Székely címer}} * {{Ch|Székelyek címere}} * {{Ch|Székelyhid címere}} * {{Ch|Székelykeresztúr címere}} * {{Ch|Székelykeve címere}} * {{Ch|Székelyudvarhely címere}} * {{Ch|Szekér címer}} * {{Ch|Szekeres címer}} * {{Ch|Szekeressy címer}} * {{Ch|Székesfehérvár címere}} * {{Ch|Székesfehérvári Egyházmegye címere}} * {{Ch|Szekfű címer}} * {{Ch|Székkutas címere}} * {{Ch|Szekrényessy címer}} * {{Ch|Szekszárd címere}} * {{Ch|Szele címer}} * {{Ch|Szelepcsényi címer}} * {{Ch|Szelestey címer}} * {{Ch|Szeley címer}} * {{Ch|Szelisevics címer}} * {{Ch|Széll címer}} * {{Ch|Szemenyey címer}} * {{Ch|Szemere címer}} * {{Ch|Szemes címer}} * {{Ch|Szemlak címere}} * {{Ch|Szempczey címer}} * {{Ch|Szemző címer}} * {{Ch|Szénás címer}} * {{Ch|Szénásy címer}} * {{Ch|Szenczy címer}} * {{Ch|Szendey címer}} * {{Ch|Szendrey címer}} * {{Ch|Szendy címer}} * {{Ch|Szenessy címer}} * {{Ch|Szenice címere}} * {{Ch|Szentandrássy címer}} * {{Ch|Szentantalfa címere}} * {{Ch|Szentbenedeky címer}} * {{Ch|Szentdomonkos címere}} * {{Ch|Szente-Mágocs nemzetség címere}} * {{Ch|Szentes címer}} * {{Ch|Szentes címere}} * {{Ch|Szentgotthárdi konvent pecsétje}} * {{Ch|Szentgyörgyi címer}} * {{Ch|Szentgyörgyi és Bazini címer}} * {{Ch|Szent György Lovagrend címere}} * {{Ch|Szenthe címer}} * {{Ch|Szenthei címer}} * {{Ch|Szentimrey címer}} * {{Ch|Szentiványi címer}} * {{Ch|Szentjakabfa címere}} * {{Ch|Szentkereszty címer}} * {{Ch|Szentkirályi címer}} * {{Ch|Szentkirályszabadja címere}} * {{Ch|Szentléleki címer}} * {{Ch|Szentmártoni címer}} * {{Ch|Szentmártonrédei címer}} * {{Ch|Szentmihályúri címer}} * {{Ch|Szentmiklóssy címer}} * {{Ch|Szentpéterszeg címere}} * {{Ch|Szentpétery címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer|Szentsimoni címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer}} * {{Ch|Szenczy címer|Szentzy címer}} * {{Ch|Szőke címer|Szeőke címer}} * {{Ch|Szeöreös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szeőts címer}} * {{Ch|Szép címer}} * {{Ch|Szepes vármegye címere}} * {{Ch|Szepesbéla címere}} * {{Ch|Szepesházy címer}} * {{Ch|Szepeshely címere}} * {{Ch|Szepesi szászok címere}} * {{Ch|Szepesi városok címere}} * {{Ch|Szepesófalu címere}} * {{Ch|Szepesolaszi címere}} * {{Ch|Szepesszombat címere}} * {{Ch|Szepestamásfalva címere}} * {{Ch|Szepesváralja címere}} * {{Ch|Szepesy címer}} * {{Ch|Szepetnek címere}} * {{Ch|Szepsy címer}} * {{Ch|Szerbia címere}} * {{Ch|Szerbszentmárton címere}} * {{Ch|Szerdahelyi címer}} * {{Ch|Szerecseny címer}} * {{Ch|Szereday címer}} * {{Ch|Szeredy címer}} * {{Ch|Szeremlei címer}} * {{Ch|Szerém vármegye címere}} * {{Ch|Szerémi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szerényi címer}} * {{Ch|Szerviczky címer}} * {{Ch|Szerviczky címer|Szervüszky címer}} * {{Ch|Szeverin vármegye címere}} |valign="top" width=25%| ==Szi... - Szp...zs== * {{Ch|Szicília címere}} * {{Ch|Szigethalom címere}} * {{Ch|Szigethy címer}} * {{Ch|Szigethy címer|Szigethy-Gyula címer}} * {{Ch|Szigethy Literatus címer}} * {{Ch|Szigetmonostor címere}} * {{Ch|Szigetszentmárton címere}} * {{Ch|Szigetújfalu címere}} * {{Ch|Szigetvár címere}} * {{Ch|Szíjgyártó címer}} * {{Ch|Szíjgyártósegesdy címer}} * {{Ch|Sziklay címer}} * {{Ch|Szikszay címer}} * {{Ch|Szikszóy címer}} * {{Ch|Szilágyi címer}} * {{Ch|Szilágysomlyó címere}} * {{Ch|Szilágy vármegye címere}} * {{Ch|Szilárdy címer}} * {{Ch|Szilassy címer}} * {{Ch|Szilézia címere}} * {{Ch|Szilvássy címer}} * {{Ch|Szily címer}} * {{Ch|Szinérváralja címere}} * {{Ch|Szin címere}} * {{Ch|Szindy címer}} * {{Ch|Szini címer}} * {{Ch|Simkovics címer|Szinkoviz címer}} * {{Ch|Szintay címer}} * {{Ch|Szirányi címer}} * {{Ch|Miskolc címere|Szirma címere}} * {{Ch|Szirmay címer}} * {{Ch|Szita címer}} * {{Ch|Sixti címer|Szixti címer}} * {{Ch|Szlaniczky címer}} * {{Ch|Szlanikfürdő címere}} * {{Ch|Szlavónia címere}} * {{Ch|Vend őrgrófság címere|Szláv őrgrófság címere}} * {{Ch|Szlawinchith címer}} * {{Ch|Szlopnay címer}} * {{Ch|Szlovákia címere}} * {{Ch|Szluha címer}} * {{Ch|Szmercsányi címer}} * {{Ch|Kovács címer#Szmit másképpen Kovács|Szmit címer}} * {{Ch|Szobi címer}} * {{Ch|Szobonya címer}} * {{Ch|Szódos címer}} * {{Ch|Kolleisz címer|Szoika-Kolleisz címer}} * {{Ch|Szojka címer}} * {{Ch|Szokács címer}} * {{Ch|Szokoli címer}} * {{Ch|Szóláthy címer}} * {{Ch|Szoldán címer}} * {{Ch|Szolga címer}} * {{Ch|Szolnok címere}} * {{Ch|Szolnok-Doboka vármegye címere}} * {{Ch|Zombath címer|Szombat címer}} * {{Ch|Szombathely címere}} * {{Ch|Szombathelyi címer}} * {{Ch|Szombathelyi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szombathy címer}} * {{Ch|Szomolnok címere}} * {{Ch|Szomolyai címer}} * {{Ch|Szomor címer}} * {{Ch|Szondy címer}} * {{Ch|Szontagh címer}} * {{Ch|Szorosad címere}} * {{Ch|Szotyori címer}} * {{Ch|Szopory címer}} * {{Ch|Szöcs címer}} * {{Ch|Szőgyén címer}} * {{Ch|Szőke címer}} * {{Ch|Szölcsényi címer}} * {{Ch|Szőlőskislak címere}} * {{Ch|Szőlősy címer}} * {{Ch|Szörényi bánság címere}} * {{Ch|Szörényi címer}} * {{Ch|Szeöreös címer|Szörös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szőts címer}} |valign="top" width=25%| ==Szr... - == * {{Ch|Sztankai címer}} * {{Ch|Sztankovits címer}} * {{Ch|Sztáray címer}} * {{Ch|Sztepán címer}} * {{Ch|Sztoján címer}} * {{Ch|Sztojanovics címer}} * {{Ch|Sztojka címer}} * {{Ch|Sztojkafalva címere}} * {{Ch|Sztrányay címer}} * {{Ch|Sztriha címer}} * {{Ch|Sztupovszky címer}} * {{Ch|Szunyogh címer}} * {{Ch|Szuba címer}} * {{Ch|Szucsáki címer}} * {{Ch|Szuha címere}} * {{Ch|Szuhányi címer}} * {{Ch|Szuhay címer}} * {{Ch|Zuhodoli címer|Szuhodoli címer}} * {{Ch|Szurdokkápolnok címere}} * {{Ch|Szutsits címer}} * {{Ch|Szüchy címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szűcs címer}} * {{Ch|Szüllő címer}} * {{Ch|szabócéhek címere|szűrszabócéhek címere}} * {{Ch|Szürtey címer}} * {{Ch|Szveteney címer|Szvetenay címer}} * {{Ch|Szveteney címer}} * {{Ch|Szvetics címer}} * {{Ch|Szvetkovics címer}} |} ---- {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]] ltkd1nphfgs4iqy3mz9tkjkz3s0g7ac 551338 551337 2026-07-18T16:14:37Z Szegedi László 136 /* Szb... - Szh...zs */ 551338 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ {{Címerhat.fej}} {{Címerhat.abc}} ==Sz== {| |valign="top" width=25%| ==Sz - Sza...zs== * {{Ch|Szabady címer}} * {{Ch|Szabary címer}} * {{Ch|Szabó címer}} * {{Ch|szabócéhek címere}} * {{Ch|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere}} * {{Ch|Szaday címer}} * {{Ch|Bukkari címere|Szádrév címere}} * {{Ch|Szádvárborsa címere}} * {{Ch|Szakács címer}} * {{Ch|Szakácsi címere}} * {{Ch|Szakál címer}} * {{Ch|Szakállasfalva címere}} * {{Ch|Szakmáry címer}} * {{Ch|Szakolca címere}} * {{Ch|Szakonyi címer}} * {{Ch|Szalacsy címer}} * {{Ch|Szalánczy címer}} * {{Ch|Szalánkeméni címer}} * {{Ch|Szalárd címere}} * {{Ch|Szalavszky címer}} * {{Ch|Szalay címer}} * {{Ch|Szalkay címer}} * {{Ch|Szalkszentmárton címere}} * {{Ch|Szaller címer}} * {{Ch|Szalmássy címer}} * {{Ch|Szalók nemzetség címere}} * {{Ch|Szalóka címere}} * {{Ch|Szalóky címer}} * {{Ch|Szály címer}} * {{Ch|Szamosangyalos címere}} * {{Ch|Szamosújvár címere}} * {{Ch|Szandomir címere}} * {{Ch|Szaniszló címer}} * {{Ch|Szánthay címer}} * {{Ch|Szántó címer}} * {{Ch|Szántódy címer}} * {{Ch|Szapáry címer}} * {{Ch|Szaplonczay címer}} * {{Ch|Szapolyai címer}} * {{Ch|Szappanos címer}} * {{Ch|Szárász címere}} * {{Ch|Száraz címer}} * {{Ch|Szárcsádi címer}} * {{Ch|Szárics címer}} * {{Ch|Szarnowczay címer}} * {{Ch|Szarvadi címer}} * {{Ch|Szász címer}} * {{Ch|Szászhermány címere}} * {{Ch|Szászok címere}} * {{Ch|Szászrégen címere}} * {{Ch|Szászsebes címere}} * {{Ch|Szászsebesi címer}} * {{Ch|Szászváros címere}} * {{Ch|Szászveresmart címere}} * {{Ch|Szászvolkány címere}} * {{Ch|Szathmáry címer}} * {{Ch|Szatmár vármegye címere}} * {{Ch|Szatmári egyházmegye címere}} * {{Ch|Szauer címer}} * {{Ch|Száva címer}} |valign="top" width=25%| ==Szb... - Szh...zs== * {{Ch|Sebastiány címer|Szebasztiány címer}} * {{Ch|Nagyszeben címere|Szeben címere}} * {{Ch|Szebeni címer}} * {{Ch|Szeben vármegye címere}} * {{Ch|Széchényi címer|Szécsényi címer}} * {{Ch|Széchényi címer}} * {{Ch|Szécsi címer|Széchy címer}} * {{Ch|Szécsi címer}} * {{Ch|Szecsődy címer}} * {{Ch|Szedmáky címer}} * {{Ch|Szeged címere}} * {{Ch|Szegedi Tudományegyetem címere}} * {{Ch|Szegedy címer}} * {{Ch|Maszák címer|Szegedy-Maszák címer}} * {{Ch|Szeghalom címere}} * {{Ch|Szék címere}} * {{Ch|Székely címer}} * {{Ch|Székelyek címere}} * {{Ch|Székelyhid címere}} * {{Ch|Székelykeresztúr címere}} * {{Ch|Székelykeve címere}} * {{Ch|Székelyudvarhely címere}} * {{Ch|Szekér címer}} * {{Ch|Szekeres címer}} * {{Ch|Szekeressy címer}} * {{Ch|Székesfehérvár címere}} * {{Ch|Székesfehérvári Egyházmegye címere}} * {{Ch|Szekfű címer}} * {{Ch|Székkutas címere}} * {{Ch|Szekrényessy címer}} * {{Ch|Szekszárd címere}} * {{Ch|Szele címer}} * {{Ch|Szelepcsényi címer}} * {{Ch|Szelestey címer}} * {{Ch|Szeley címer}} * {{Ch|Szelisevics címer}} * {{Ch|Széll címer}} * {{Ch|Szemenyey címer}} * {{Ch|Szemere címer}} * {{Ch|Szemes címer}} * {{Ch|Szemlak címere}} * {{Ch|Szempczey címer}} * {{Ch|Szemző címer}} * {{Ch|Szénás címer}} * {{Ch|Szénásy címer}} * {{Ch|Szenczy címer}} * {{Ch|Szendey címer}} * {{Ch|Szendrey címer}} * {{Ch|Szendy címer}} * {{Ch|Szenessy címer}} * {{Ch|Szenice címere}} * {{Ch|Szentandrássy címer}} * {{Ch|Szentantalfa címere}} * {{Ch|Szentbenedeky címer}} * {{Ch|Szentdomonkos címere}} * {{Ch|Szente-Mágocs nemzetség címere}} * {{Ch|Benedek címer#kisbaconi Benedek|Szentes címer}} * {{Ch|Szentes címere}} * {{Ch|Szentgotthárdi konvent pecsétje}} * {{Ch|Szentgyörgyi címer}} * {{Ch|Szentgyörgyi és Bazini címer}} * {{Ch|Szent György Lovagrend címere}} * {{Ch|Szenthe címer}} * {{Ch|Szenthei címer}} * {{Ch|Szentimrey címer}} * {{Ch|Szentiványi címer}} * {{Ch|Szentjakabfa címere}} * {{Ch|Szentkereszty címer}} * {{Ch|Szentkirályi címer}} * {{Ch|Szentkirályszabadja címere}} * {{Ch|Szentléleki címer}} * {{Ch|Szentmártoni címer}} * {{Ch|Szentmártonrédei címer}} * {{Ch|Szentmihályúri címer}} * {{Ch|Szentmiklóssy címer}} * {{Ch|Szentpéterszeg címere}} * {{Ch|Szentpétery címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer|Szentsimoni címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer}} * {{Ch|Szenczy címer|Szentzy címer}} * {{Ch|Szőke címer|Szeőke címer}} * {{Ch|Szeöreös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szeőts címer}} * {{Ch|Szép címer}} * {{Ch|Szepes vármegye címere}} * {{Ch|Szepesbéla címere}} * {{Ch|Szepesházy címer}} * {{Ch|Szepeshely címere}} * {{Ch|Szepesi szászok címere}} * {{Ch|Szepesi városok címere}} * {{Ch|Szepesófalu címere}} * {{Ch|Szepesolaszi címere}} * {{Ch|Szepesszombat címere}} * {{Ch|Szepestamásfalva címere}} * {{Ch|Szepesváralja címere}} * {{Ch|Szepesy címer}} * {{Ch|Szepetnek címere}} * {{Ch|Szepsy címer}} * {{Ch|Szerbia címere}} * {{Ch|Szerbszentmárton címere}} * {{Ch|Szerdahelyi címer}} * {{Ch|Szerecseny címer}} * {{Ch|Szereday címer}} * {{Ch|Szeredy címer}} * {{Ch|Szeremlei címer}} * {{Ch|Szerém vármegye címere}} * {{Ch|Szerémi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szerényi címer}} * {{Ch|Szerviczky címer}} * {{Ch|Szerviczky címer|Szervüszky címer}} * {{Ch|Szeverin vármegye címere}} |valign="top" width=25%| ==Szi... - Szp...zs== * {{Ch|Szicília címere}} * {{Ch|Szigethalom címere}} * {{Ch|Szigethy címer}} * {{Ch|Szigethy címer|Szigethy-Gyula címer}} * {{Ch|Szigethy Literatus címer}} * {{Ch|Szigetmonostor címere}} * {{Ch|Szigetszentmárton címere}} * {{Ch|Szigetújfalu címere}} * {{Ch|Szigetvár címere}} * {{Ch|Szíjgyártó címer}} * {{Ch|Szíjgyártósegesdy címer}} * {{Ch|Sziklay címer}} * {{Ch|Szikszay címer}} * {{Ch|Szikszóy címer}} * {{Ch|Szilágyi címer}} * {{Ch|Szilágysomlyó címere}} * {{Ch|Szilágy vármegye címere}} * {{Ch|Szilárdy címer}} * {{Ch|Szilassy címer}} * {{Ch|Szilézia címere}} * {{Ch|Szilvássy címer}} * {{Ch|Szily címer}} * {{Ch|Szinérváralja címere}} * {{Ch|Szin címere}} * {{Ch|Szindy címer}} * {{Ch|Szini címer}} * {{Ch|Simkovics címer|Szinkoviz címer}} * {{Ch|Szintay címer}} * {{Ch|Szirányi címer}} * {{Ch|Miskolc címere|Szirma címere}} * {{Ch|Szirmay címer}} * {{Ch|Szita címer}} * {{Ch|Sixti címer|Szixti címer}} * {{Ch|Szlaniczky címer}} * {{Ch|Szlanikfürdő címere}} * {{Ch|Szlavónia címere}} * {{Ch|Vend őrgrófság címere|Szláv őrgrófság címere}} * {{Ch|Szlawinchith címer}} * {{Ch|Szlopnay címer}} * {{Ch|Szlovákia címere}} * {{Ch|Szluha címer}} * {{Ch|Szmercsányi címer}} * {{Ch|Kovács címer#Szmit másképpen Kovács|Szmit címer}} * {{Ch|Szobi címer}} * {{Ch|Szobonya címer}} * {{Ch|Szódos címer}} * {{Ch|Kolleisz címer|Szoika-Kolleisz címer}} * {{Ch|Szojka címer}} * {{Ch|Szokács címer}} * {{Ch|Szokoli címer}} * {{Ch|Szóláthy címer}} * {{Ch|Szoldán címer}} * {{Ch|Szolga címer}} * {{Ch|Szolnok címere}} * {{Ch|Szolnok-Doboka vármegye címere}} * {{Ch|Zombath címer|Szombat címer}} * {{Ch|Szombathely címere}} * {{Ch|Szombathelyi címer}} * {{Ch|Szombathelyi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szombathy címer}} * {{Ch|Szomolnok címere}} * {{Ch|Szomolyai címer}} * {{Ch|Szomor címer}} * {{Ch|Szondy címer}} * {{Ch|Szontagh címer}} * {{Ch|Szorosad címere}} * {{Ch|Szotyori címer}} * {{Ch|Szopory címer}} * {{Ch|Szöcs címer}} * {{Ch|Szőgyén címer}} * {{Ch|Szőke címer}} * {{Ch|Szölcsényi címer}} * {{Ch|Szőlőskislak címere}} * {{Ch|Szőlősy címer}} * {{Ch|Szörényi bánság címere}} * {{Ch|Szörényi címer}} * {{Ch|Szeöreös címer|Szörös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szőts címer}} |valign="top" width=25%| ==Szr... - == * {{Ch|Sztankai címer}} * {{Ch|Sztankovits címer}} * {{Ch|Sztáray címer}} * {{Ch|Sztepán címer}} * {{Ch|Sztoján címer}} * {{Ch|Sztojanovics címer}} * {{Ch|Sztojka címer}} * {{Ch|Sztojkafalva címere}} * {{Ch|Sztrányay címer}} * {{Ch|Sztriha címer}} * {{Ch|Sztupovszky címer}} * {{Ch|Szunyogh címer}} * {{Ch|Szuba címer}} * {{Ch|Szucsáki címer}} * {{Ch|Szuha címere}} * {{Ch|Szuhányi címer}} * {{Ch|Szuhay címer}} * {{Ch|Zuhodoli címer|Szuhodoli címer}} * {{Ch|Szurdokkápolnok címere}} * {{Ch|Szutsits címer}} * {{Ch|Szüchy címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szűcs címer}} * {{Ch|Szüllő címer}} * {{Ch|szabócéhek címere|szűrszabócéhek címere}} * {{Ch|Szürtey címer}} * {{Ch|Szveteney címer|Szvetenay címer}} * {{Ch|Szveteney címer}} * {{Ch|Szvetics címer}} * {{Ch|Szvetkovics címer}} |} ---- {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]] ofhq1e4aw855wxydfoee4skzeer7gcw 551340 551338 2026-07-18T16:20:53Z Szegedi László 136 /* Szb... - Szh...zs */ 551340 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ {{Címerhat.fej}} {{Címerhat.abc}} ==Sz== {| |valign="top" width=25%| ==Sz - Sza...zs== * {{Ch|Szabady címer}} * {{Ch|Szabary címer}} * {{Ch|Szabó címer}} * {{Ch|szabócéhek címere}} * {{Ch|Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere}} * {{Ch|Szaday címer}} * {{Ch|Bukkari címere|Szádrév címere}} * {{Ch|Szádvárborsa címere}} * {{Ch|Szakács címer}} * {{Ch|Szakácsi címere}} * {{Ch|Szakál címer}} * {{Ch|Szakállasfalva címere}} * {{Ch|Szakmáry címer}} * {{Ch|Szakolca címere}} * {{Ch|Szakonyi címer}} * {{Ch|Szalacsy címer}} * {{Ch|Szalánczy címer}} * {{Ch|Szalánkeméni címer}} * {{Ch|Szalárd címere}} * {{Ch|Szalavszky címer}} * {{Ch|Szalay címer}} * {{Ch|Szalkay címer}} * {{Ch|Szalkszentmárton címere}} * {{Ch|Szaller címer}} * {{Ch|Szalmássy címer}} * {{Ch|Szalók nemzetség címere}} * {{Ch|Szalóka címere}} * {{Ch|Szalóky címer}} * {{Ch|Szály címer}} * {{Ch|Szamosangyalos címere}} * {{Ch|Szamosújvár címere}} * {{Ch|Szandomir címere}} * {{Ch|Szaniszló címer}} * {{Ch|Szánthay címer}} * {{Ch|Szántó címer}} * {{Ch|Szántódy címer}} * {{Ch|Szapáry címer}} * {{Ch|Szaplonczay címer}} * {{Ch|Szapolyai címer}} * {{Ch|Szappanos címer}} * {{Ch|Szárász címere}} * {{Ch|Száraz címer}} * {{Ch|Szárcsádi címer}} * {{Ch|Szárics címer}} * {{Ch|Szarnowczay címer}} * {{Ch|Szarvadi címer}} * {{Ch|Szász címer}} * {{Ch|Szászhermány címere}} * {{Ch|Szászok címere}} * {{Ch|Szászrégen címere}} * {{Ch|Szászsebes címere}} * {{Ch|Szászsebesi címer}} * {{Ch|Szászváros címere}} * {{Ch|Szászveresmart címere}} * {{Ch|Szászvolkány címere}} * {{Ch|Szathmáry címer}} * {{Ch|Szatmár vármegye címere}} * {{Ch|Szatmári egyházmegye címere}} * {{Ch|Szauer címer}} * {{Ch|Száva címer}} |valign="top" width=25%| ==Szb... - Szh...zs== * {{Ch|Sebastiány címer|Szebasztiány címer}} * {{Ch|Nagyszeben címere|Szeben címere}} * {{Ch|Szebeni címer}} * {{Ch|Szeben vármegye címere}} * {{Ch|Széchényi címer|Szécsényi címer}} * {{Ch|Széchényi címer}} * {{Ch|Szécsi címer|Széchy címer}} * {{Ch|Szécsi címer}} * {{Ch|Szecsődy címer}} * {{Ch|Szedmáky címer}} * {{Ch|Szeged címere}} * {{Ch|Szegedi Tudományegyetem címere}} * {{Ch|Szegedy címer}} * {{Ch|Maszák címer|Szegedy-Maszák címer}} * {{Ch|Szeghalom címere}} * {{Ch|Szék címere}} * {{Ch|Székely címer}} * {{Ch|Székelyek címere}} * {{Ch|Székelyhid címere}} * {{Ch|Székelykeresztúr címere}} * {{Ch|Székelykeve címere}} * {{Ch|Székelyudvarhely címere}} * {{Ch|Szekér címer}} * {{Ch|Szekeres címer}} * {{Ch|Szekeressy címer}} * {{Ch|Székesfehérvár címere}} * {{Ch|Székesfehérvári Egyházmegye címere}} * {{Ch|Szekfű címer}} * {{Ch|Székkutas címere}} * {{Ch|Szekrényessy címer}} * {{Ch|Szekszárd címere}} * {{Ch|Szele címer}} * {{Ch|Szelepcsényi címer}} * {{Ch|Szelestey címer}} * {{Ch|Szeley címer}} * {{Ch|Szelisevics címer}} * {{Ch|Széll címer}} * {{Ch|Szemenyey címer}} * {{Ch|Szemere címer}} * {{Ch|Szemes címer}} * {{Ch|Szemlak címere}} * {{Ch|Szempczey címer}} * {{Ch|Szemző címer}} * {{Ch|Szénás címer}} * {{Ch|Szénásy címer}} * {{Ch|Szenczy címer}} * {{Ch|Szendey címer}} * {{Ch|Szendrey címer}} * {{Ch|Szendy címer}} * {{Ch|Szenessy címer}} * {{Ch|Szenice címere}} * {{Ch|Szentandrássy címer}} * {{Ch|Szentantalfa címere}} * {{Ch|Szentbenedeky címer}} * {{Ch|Szentdomonkos címere}} * {{Ch|Szente-Mágocs nemzetség címere}} * {{Ch|Szentes címer}} * {{Ch|Szentes címere}} * {{Ch|Szentgotthárdi konvent pecsétje}} * {{Ch|Szentgyörgyi címer}} * {{Ch|Szentgyörgyi és Bazini címer}} * {{Ch|Szent György Lovagrend címere}} * {{Ch|Szenthe címer}} * {{Ch|Szenthei címer}} * {{Ch|Szentimrey címer}} * {{Ch|Szentiványi címer}} * {{Ch|Szentjakabfa címere}} * {{Ch|Szentkereszty címer}} * {{Ch|Szentkirályi címer}} * {{Ch|Szentkirályszabadja címere}} * {{Ch|Szentléleki címer}} * {{Ch|Szentmártoni címer}} * {{Ch|Szentmártonrédei címer}} * {{Ch|Szentmihályúri címer}} * {{Ch|Szentmiklóssy címer}} * {{Ch|Szentpéterszeg címere}} * {{Ch|Szentpétery címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer|Szentsimoni címer}} * {{Ch|Szentsimonyi címer}} * {{Ch|Szenczy címer|Szentzy címer}} * {{Ch|Szőke címer|Szeőke címer}} * {{Ch|Szeöreös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szeőts címer}} * {{Ch|Szép címer}} * {{Ch|Szepes vármegye címere}} * {{Ch|Szepesbéla címere}} * {{Ch|Szepesházy címer}} * {{Ch|Szepeshely címere}} * {{Ch|Szepesi szászok címere}} * {{Ch|Szepesi városok címere}} * {{Ch|Szepesófalu címere}} * {{Ch|Szepesolaszi címere}} * {{Ch|Szepesszombat címere}} * {{Ch|Szepestamásfalva címere}} * {{Ch|Szepesváralja címere}} * {{Ch|Szepesy címer}} * {{Ch|Szepetnek címere}} * {{Ch|Szepsy címer}} * {{Ch|Szerbia címere}} * {{Ch|Szerbszentmárton címere}} * {{Ch|Szerdahelyi címer}} * {{Ch|Szerecseny címer}} * {{Ch|Szereday címer}} * {{Ch|Szeredy címer}} * {{Ch|Szeremlei címer}} * {{Ch|Szerém vármegye címere}} * {{Ch|Szerémi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szerényi címer}} * {{Ch|Szerviczky címer}} * {{Ch|Szerviczky címer|Szervüszky címer}} * {{Ch|Szeverin vármegye címere}} |valign="top" width=25%| ==Szi... - Szp...zs== * {{Ch|Szicília címere}} * {{Ch|Szigethalom címere}} * {{Ch|Szigethy címer}} * {{Ch|Szigethy címer|Szigethy-Gyula címer}} * {{Ch|Szigethy Literatus címer}} * {{Ch|Szigetmonostor címere}} * {{Ch|Szigetszentmárton címere}} * {{Ch|Szigetújfalu címere}} * {{Ch|Szigetvár címere}} * {{Ch|Szíjgyártó címer}} * {{Ch|Szíjgyártósegesdy címer}} * {{Ch|Sziklay címer}} * {{Ch|Szikszay címer}} * {{Ch|Szikszóy címer}} * {{Ch|Szilágyi címer}} * {{Ch|Szilágysomlyó címere}} * {{Ch|Szilágy vármegye címere}} * {{Ch|Szilárdy címer}} * {{Ch|Szilassy címer}} * {{Ch|Szilézia címere}} * {{Ch|Szilvássy címer}} * {{Ch|Szily címer}} * {{Ch|Szinérváralja címere}} * {{Ch|Szin címere}} * {{Ch|Szindy címer}} * {{Ch|Szini címer}} * {{Ch|Simkovics címer|Szinkoviz címer}} * {{Ch|Szintay címer}} * {{Ch|Szirányi címer}} * {{Ch|Miskolc címere|Szirma címere}} * {{Ch|Szirmay címer}} * {{Ch|Szita címer}} * {{Ch|Sixti címer|Szixti címer}} * {{Ch|Szlaniczky címer}} * {{Ch|Szlanikfürdő címere}} * {{Ch|Szlavónia címere}} * {{Ch|Vend őrgrófság címere|Szláv őrgrófság címere}} * {{Ch|Szlawinchith címer}} * {{Ch|Szlopnay címer}} * {{Ch|Szlovákia címere}} * {{Ch|Szluha címer}} * {{Ch|Szmercsányi címer}} * {{Ch|Kovács címer#Szmit másképpen Kovács|Szmit címer}} * {{Ch|Szobi címer}} * {{Ch|Szobonya címer}} * {{Ch|Szódos címer}} * {{Ch|Kolleisz címer|Szoika-Kolleisz címer}} * {{Ch|Szojka címer}} * {{Ch|Szokács címer}} * {{Ch|Szokoli címer}} * {{Ch|Szóláthy címer}} * {{Ch|Szoldán címer}} * {{Ch|Szolga címer}} * {{Ch|Szolnok címere}} * {{Ch|Szolnok-Doboka vármegye címere}} * {{Ch|Zombath címer|Szombat címer}} * {{Ch|Szombathely címere}} * {{Ch|Szombathelyi címer}} * {{Ch|Szombathelyi egyházmegye címere}} * {{Ch|Szombathy címer}} * {{Ch|Szomolnok címere}} * {{Ch|Szomolyai címer}} * {{Ch|Szomor címer}} * {{Ch|Szondy címer}} * {{Ch|Szontagh címer}} * {{Ch|Szorosad címere}} * {{Ch|Szotyori címer}} * {{Ch|Szopory címer}} * {{Ch|Szöcs címer}} * {{Ch|Szőgyén címer}} * {{Ch|Szőke címer}} * {{Ch|Szölcsényi címer}} * {{Ch|Szőlőskislak címere}} * {{Ch|Szőlősy címer}} * {{Ch|Szörényi bánság címere}} * {{Ch|Szörényi címer}} * {{Ch|Szeöreös címer|Szörös címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szőts címer}} |valign="top" width=25%| ==Szr... - == * {{Ch|Sztankai címer}} * {{Ch|Sztankovits címer}} * {{Ch|Sztáray címer}} * {{Ch|Sztepán címer}} * {{Ch|Sztoján címer}} * {{Ch|Sztojanovics címer}} * {{Ch|Sztojka címer}} * {{Ch|Sztojkafalva címere}} * {{Ch|Sztrányay címer}} * {{Ch|Sztriha címer}} * {{Ch|Sztupovszky címer}} * {{Ch|Szunyogh címer}} * {{Ch|Szuba címer}} * {{Ch|Szucsáki címer}} * {{Ch|Szuha címere}} * {{Ch|Szuhányi címer}} * {{Ch|Szuhay címer}} * {{Ch|Zuhodoli címer|Szuhodoli címer}} * {{Ch|Szurdokkápolnok címere}} * {{Ch|Szutsits címer}} * {{Ch|Szüchy címer}} * {{Ch|Szöcs címer|Szűcs címer}} * {{Ch|Szüllő címer}} * {{Ch|szabócéhek címere|szűrszabócéhek címere}} * {{Ch|Szürtey címer}} * {{Ch|Szveteney címer|Szvetenay címer}} * {{Ch|Szveteney címer}} * {{Ch|Szvetics címer}} * {{Ch|Szvetkovics címer}} |} ---- {{Címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]] ltkd1nphfgs4iqy3mz9tkjkz3s0g7ac 0 5823 551402 327852 2026-07-19T10:32:56Z Szegedi László 136 551402 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Farnasi''' család címerével foglalkozik. ---- [[Kép:Farnasi_címer.PNG]] Farnasi István 1417. április 4., Konstanz Zsigmond címer általa: testvérei Lőrinc, András, Péter, Balázs, atyafia Lőrinc DL 98.477 *Irodalom: *Külső hivatkozások: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1905-F13B/1905-2-F34B/proscriptio-i-matyas-kiraly-korabol-F3C9/] [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] ---- '''Lásd még''': * [[címerhatározó]] [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] qqr6qgxxtgv01tmaosn3nxohval6zlv 0 8936 551339 418302 2026-07-18T16:15:37Z Szegedi László 136 /* kisbaconi Benedek */ 551339 wikitext text/x-wiki {{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Benedek ''' család címerével foglalkozik. ---- == kisbaconi Benedek == [[Fájl:Kisbaconi_Benedek_címer.jpg|thumb|right|]] [[Kép:Kisbaconi_Benedek.JPG|thumb|left|]] [[Kép:Coa_Hungary_Family_Benedek_Kisbacon.svg|thumb|center|]] Kisbaconi Benedek Mihály 1668. augusztus 25., Radnót vára Apafi Mihály nemesség és címer általa: gyermekei János, István, Máté, Mihály F 7 Armales No. 73 *Irodalom: *Külső hivatkozások: [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] ---- == Benedek 1699 == [[Kép:Coa_Hungary_Family_Benedek_(1699).svg]] Benedek Mihály 1699. január 19., Bécs I. Lipót címer általa: fiai István, Pál, János, Sámuel R 64 *Irodalom: *Külső hivatkozások: [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0] [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{címerhat.abc}} [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] pzeow4o3acmozndzyf1d9k85qd9blmr 0 18624 551403 370952 2026-07-19T11:08:02Z Szegedi László 136 551403 wikitext text/x-wiki {{Heraldikai lexikon/névváltozatok|alól kerekűlt, Spanyol paizs (Nyiri 1831. 318.), kerek talpú paizs (Bárczay 50.), alul kerek pajzs (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[http://real-j.mtak.hu/315/1/ARCHERT_1888_uf_008.pdf]), alúl kerek pajzs (Csoma József Turul 1896/1. 11.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1896-8ADF/1896-1-8AE0/zsigmond-kiraly-czimerlevelei-egy-czimerrajzzal-8E39/]), kerekaljú paizs (Réthy László ArchÉrt. 1909. 1.[http://real-j.mtak.hu/336/1/ARCHERT_1909_uf_029.pdf]), kerektalpú czímerpajzs (Supka Géza ArchÉrt. 1907. 97.[http://real-j.mtak.hu/334/1/ARCHERT_1907_uf_027.pdf]), köríves pajzs (Bártfai Szabó László, Turul 1905/2. 74) <br><br> de: halbrunder Schild, spanischer Schild, unten um den Ecken ausgerundeter Schild, fr: ecu à pointe arrondie, écu en U, dit encore, parfois, écu espagnol, la: scutum in imo imbricatum}} [[Fájl:Coa_Illustration_Shield_Round_base.svg|thumb|Doborpajzs]] [[Fájl:Bárczay-kerektalpú_pajzs-szerkesztés.PNG|thumb|left|A doborpajzs megszerkesztése Bárczaynál]] [[Fájl:Coa_Illustration_Editing_Round_base_shield.svg|thumb|A doborpajzs helyes megszerkesztése]] A '''doborpajzs''' az [[élő heraldika]] korának egyik legkorábbi pajzsformája. Magasabb és egyben szűkebb változata a 12. század végén jelent meg Spanyolországban. A 13. század elején ma is szokásos arányú változata Délnyugat-Franciaországban is elterjedt, majd a század közepén megjelent Languedoc, Provence, Dauphiné, majd Savoya területén és végül és a 14. század végétől egész Európában elterjedt. Egyik első példája Waleran (1180-1226), Luxembourg hercege feleségének doborpajzson viselt címere. A csatában ténylegesen is viselt hadi és heraldikai pajzs volt. A német spanischer Schild, „spanyol pajzs” elnevezés nem igazolható, de a [[négyelt]] pajzsok spanyolországi első alkalmazásával nagyjából egy időben jelent meg, viszont ekkoriban szinte egész Európában használták. "A XV. század második felében már az álló dobhoz való hasonlóságnál fogva, [a pajzs] alsó része domború lévén, doborpaizsnak nevezhető paizsok dívottak, mind ezen paizsok a czimereknél jobbra vagy balra dőlt helyzetben használtattak." (Nagy Iván 1872-1875. 17-18.) A rómaiak kétféle pajzsot használtak. A kerek pajzsot, melyet [[tárcsapajzs|tárcsának]] (en: targe, pl: tarcza) is nevezünk és egy négyszögű lovassági pajzsot, melynek teteje és alja domború volt. Úgy tűnik, hogy ez a pajzsforma Spanyolországban továbbra is használatban maradt, mert a korai spanyol pajzsformák négyszögletesek voltak. A kör alakú pajzsot más kora-középkori népek lovassága is használta. A doborpajzs másik elődje [[háromszögű pajzs]] ívelt oldalú változata. Ennek alját egyszerűen lekerekítették. Ezáltal az alja nem sebezte ki a ló nyakát, másrészt alul a [[címerábra|címerábrákat]] is jobban lehetett ábrázolni, különösen az [[osztott címer]]ekben. Egyenes teteje és oldala volt, félkör alakú alsó résszel. Egyes változatainál az oldalai nem párhuzamosak a pajzs tetejére, hanem némileg egyenesen befelé tartanak. A doborpajzsok ma is gyakran használt pajzsformák. <gallery> Fájl:Coa_Illustration_Shield_Roman.svg|A rómaiak által használt négyszögű pajzs Fájl:Spanyol_királyi_pecsét.jpg|Nagyméretű doborpajzs 14. századi spanyol királyi lovaspecséten Fájl:VII._Raymond,_Toulouse_grofjanak_kettospecsetje_(1228).PNG|VII. Raymond, Toulouse grófjának kettőspecsétje (1228) Kép:Seal_Cölln_(Mark Brandenburg)_1491.png|1491 Kép:Seal Berlin 1460.png|Hegyes sarkú doborpajzs Berlin pecsétjén, 1460 (átmenet a csücsköstalpú pajzs felé) Kép:Seal_Berlin_1700.png|Berlin pecsétje, 1700 (barokk-kori hegyes sarkú doborpajzs) Kép:Seal_of_Berlin_1709_(draft).png|Berlin pecsétje, 1709 (Ívelt tetejű doborpajzs) Fájl:Wappen_Ludwigsburg2.svg|Befelé szűkülő doborpajzs </gallery> ==Lásd még== [[pajzs]], [[háromszögű pajzs]], [[Heraldikai lexikon/Hegyestalpú pajzs|Hegyestalpú pajzs]] joejm063mhudaxv4wwfs13f1q15xzhj 551404 551403 2026-07-19T11:08:33Z Szegedi László 136 551404 wikitext text/x-wiki {{Heraldikai lexikon/névváltozatok|alól kerekűlt, Spanyol paizs (Nyiri 1831. 318.), kerek talpú paizs (Bárczay 50.), alul kerek pajzs (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[http://real-j.mtak.hu/315/1/ARCHERT_1888_uf_008.pdf]), alúl kerek pajzs (Csoma József Turul 1896/1. 11.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1896-8ADF/1896-1-8AE0/zsigmond-kiraly-czimerlevelei-egy-czimerrajzzal-8E39/]), kerekaljú paizs (Réthy László ArchÉrt. 1909. 1.[http://real-j.mtak.hu/336/1/ARCHERT_1909_uf_029.pdf]), kerektalpú czímerpajzs (Supka Géza ArchÉrt. 1907. 97.[http://real-j.mtak.hu/334/1/ARCHERT_1907_uf_027.pdf]), köríves pajzs (Bártfai Szabó László, Turul 1905/2. 74)[https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1905-F13B/1905-2-F34B/proscriptio-i-matyas-kiraly-korabol-F3C9/] <br><br> de: halbrunder Schild, spanischer Schild, unten um den Ecken ausgerundeter Schild, fr: ecu à pointe arrondie, écu en U, dit encore, parfois, écu espagnol, la: scutum in imo imbricatum}} [[Fájl:Coa_Illustration_Shield_Round_base.svg|thumb|Doborpajzs]] [[Fájl:Bárczay-kerektalpú_pajzs-szerkesztés.PNG|thumb|left|A doborpajzs megszerkesztése Bárczaynál]] [[Fájl:Coa_Illustration_Editing_Round_base_shield.svg|thumb|A doborpajzs helyes megszerkesztése]] A '''doborpajzs''' az [[élő heraldika]] korának egyik legkorábbi pajzsformája. Magasabb és egyben szűkebb változata a 12. század végén jelent meg Spanyolországban. A 13. század elején ma is szokásos arányú változata Délnyugat-Franciaországban is elterjedt, majd a század közepén megjelent Languedoc, Provence, Dauphiné, majd Savoya területén és végül és a 14. század végétől egész Európában elterjedt. Egyik első példája Waleran (1180-1226), Luxembourg hercege feleségének doborpajzson viselt címere. A csatában ténylegesen is viselt hadi és heraldikai pajzs volt. A német spanischer Schild, „spanyol pajzs” elnevezés nem igazolható, de a [[négyelt]] pajzsok spanyolországi első alkalmazásával nagyjából egy időben jelent meg, viszont ekkoriban szinte egész Európában használták. "A XV. század második felében már az álló dobhoz való hasonlóságnál fogva, [a pajzs] alsó része domború lévén, doborpaizsnak nevezhető paizsok dívottak, mind ezen paizsok a czimereknél jobbra vagy balra dőlt helyzetben használtattak." (Nagy Iván 1872-1875. 17-18.) A rómaiak kétféle pajzsot használtak. A kerek pajzsot, melyet [[tárcsapajzs|tárcsának]] (en: targe, pl: tarcza) is nevezünk és egy négyszögű lovassági pajzsot, melynek teteje és alja domború volt. Úgy tűnik, hogy ez a pajzsforma Spanyolországban továbbra is használatban maradt, mert a korai spanyol pajzsformák négyszögletesek voltak. A kör alakú pajzsot más kora-középkori népek lovassága is használta. A doborpajzs másik elődje [[háromszögű pajzs]] ívelt oldalú változata. Ennek alját egyszerűen lekerekítették. Ezáltal az alja nem sebezte ki a ló nyakát, másrészt alul a [[címerábra|címerábrákat]] is jobban lehetett ábrázolni, különösen az [[osztott címer]]ekben. Egyenes teteje és oldala volt, félkör alakú alsó résszel. Egyes változatainál az oldalai nem párhuzamosak a pajzs tetejére, hanem némileg egyenesen befelé tartanak. A doborpajzsok ma is gyakran használt pajzsformák. <gallery> Fájl:Coa_Illustration_Shield_Roman.svg|A rómaiak által használt négyszögű pajzs Fájl:Spanyol_királyi_pecsét.jpg|Nagyméretű doborpajzs 14. századi spanyol királyi lovaspecséten Fájl:VII._Raymond,_Toulouse_grofjanak_kettospecsetje_(1228).PNG|VII. Raymond, Toulouse grófjának kettőspecsétje (1228) Kép:Seal_Cölln_(Mark Brandenburg)_1491.png|1491 Kép:Seal Berlin 1460.png|Hegyes sarkú doborpajzs Berlin pecsétjén, 1460 (átmenet a csücsköstalpú pajzs felé) Kép:Seal_Berlin_1700.png|Berlin pecsétje, 1700 (barokk-kori hegyes sarkú doborpajzs) Kép:Seal_of_Berlin_1709_(draft).png|Berlin pecsétje, 1709 (Ívelt tetejű doborpajzs) Fájl:Wappen_Ludwigsburg2.svg|Befelé szűkülő doborpajzs </gallery> ==Lásd még== [[pajzs]], [[háromszögű pajzs]], [[Heraldikai lexikon/Hegyestalpú pajzs|Hegyestalpú pajzs]] o7vupkzfackn84skx4ud0r2viqydh2u 0 23664 551335 366255 2026-07-18T16:05:04Z Szegedi László 136 551335 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsvár ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsvár címere, Heltai Gáspár, Agenda című művéből, 1559.png|thumb|Kolozsvár címere, Heltai Gáspár, Agenda című művéből, 1559]] [[Fájl:Kolozsvár_címere,_Keöpeczi.jpg]] [[Fájl:Coa Romania Town Cluj History.svg]] A város címerének ábrája a [[Címerhatározó]]ban még nem szerepel. <gallery perrow = 5> Fájl:Kolozsvár_város_pecsétje,_1472.PNG|Kolozsvár város pecsétje, 1472 Fájl:Kolozsvár pecsétje.jpg Kép:Az_1480-ban_készített_kolozsvári_pecsét_és_körirata.jpg|Az 1480-ban készített kolozsvári pecsét és körirata Kép:Kolozsvár_dél_felől._Conrad_von_Weiss_tollrajza,_1735.jpg|Kolozsvár dél felől. Conrad von Weiss tollrajza, 1735 Fájl:Kolozsvár címere, a Státuán. 1830.jpg|Kolozsvár címere, a "Státuán", 1830 Kép:A_kolozsvári_varosi_tanacs_a_ferenceseknek_adomanyozza_a_farkasutcai_templom_telket,_1486.jpg|A kolozsvári városi tanács a ferenceseknek adományozza a farkasutcai templom telkét, 1486 Kép:1632,_a_kolozsvari_tanacs_megerositi_Szekesfehervari_Benedek_hazvasarlasat.jpg|1632, a kolozsvári tanács megerősíti Székesfehérvári Benedek házvásárlását Kép:Kolozsvari_pecset.jpg|Az oklevél pecsétje Fájl:K.A.C. (Kolozsvári Atlétikai Klub 1940-es évek eleje.).jpg|K.A.C. (Kolozsvári Atlétikai Klub) 1940-es évek eleje Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|{{Ch|Kolozsmonostor címere|Kolozsmonostor}} pecsétje. ma Monostori negyed néven Kolozsvár része. </gallery> Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még:''' * [[Címerhatározó]] [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] ahfla2uiriln91wm23q5xfonnqx24jh 551336 551335 2026-07-18T16:05:38Z Szegedi László 136 551336 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsvár ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsvár címere, Heltai Gáspár, Agenda című művéből, 1559.png|thumb|Kolozsvár címere, Heltai Gáspár, Agenda című művéből, 1559]] [[Fájl:Kolozsvár_címere,_Keöpeczi.jpg]] [[Fájl:Coa Romania Town Cluj History.svg]] A város címerének ábrája a [[Címerhatározó]]ban még nem szerepel. <gallery perrow = 5> Fájl:Kolozsvár_város_pecsétje,_1472.PNG|Kolozsvár város pecsétje, 1472 Fájl:Kolozsvár pecsétje.jpg Kép:Az_1480-ban_készített_kolozsvári_pecsét_és_körirata.jpg|Az 1480-ban készített kolozsvári pecsét és körirata Kép:Kolozsvár_dél_felől._Conrad_von_Weiss_tollrajza,_1735.jpg|Kolozsvár dél felől. Conrad von Weiss tollrajza, 1735 Fájl:Kolozsvár címere, a Státuán. 1830.jpg|Kolozsvár címere, a "Státuán", 1830 Kép:A_kolozsvári_varosi_tanacs_a_ferenceseknek_adomanyozza_a_farkasutcai_templom_telket,_1486.jpg|A kolozsvári városi tanács a ferenceseknek adományozza a farkasutcai templom telkét, 1486 Kép:1632,_a_kolozsvari_tanacs_megerositi_Szekesfehervari_Benedek_hazvasarlasat.jpg|1632, a kolozsvári tanács megerősíti Székesfehérvári Benedek házvásárlását Kép:Kolozsvari_pecset.jpg|Az oklevél pecsétje Fájl:K.A.C. (Kolozsvári Atlétikai Klub 1940-es évek eleje.).jpg|K.A.C. (Kolozsvári Atlétikai Klub) 1940-es évek eleje Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|{{Ch|Kolozsmonostor címere|Kolozsmonostor}} pecsétje. Ma Monostori negyed néven Kolozsvár része. </gallery> Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még:''' * [[Címerhatározó]] [[Kategória:Heraldika]] [[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] 2drhvk6fvtlj21sa5efpq0frv5cz60n 0 35699 551269 545216 2026-07-18T14:25:32Z Szegedi László 136 /* Konventek */ 551269 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' konventek''' és '''káptalanok''' pecsétjeivel foglalkozik. ---- ==Konventek== <gallery perrow=5> Fájl:A csornai konvent pecsétje, 1393.png|A '''csornai''' konvent pecsétje, 1393 Fájl:Stefanira hiteleshelyek pecsétjei, 1258-1332.png|Az '''esztergomi stefanita''' konvent pecsétjei, 1258-1332- Fájl:Felhévízi stefanita konvent, 1309.png|A '''felhévízi stefanita''' konvent pecsétje, 1309 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1232.png|A '''garamszentbenedeki''' konvent pecsétje, 1232 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1386.png|A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1386 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1462.png|A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1462 Kép:Kapornaki_konvent_df253866_sigil.jpg|A '''kapornaki''' konvent viaszpecsétje Kép:Kapornaki_konvent_df253866.jpg|A kapornaki konvent oklevele Fájl:A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1575.png|A '''kolozsmonostori''' konvent pecsétje, 1575 Fájl:A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1362.PNG|A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1362 Fájl:A kolozsmonostori konvent régi pecsétje.png|Fájl:A kolozsmonostori konvent régi pecsétje Fájl:A kolozsmonostori konvent új pecsétje.png|Fájl:A kolozsmonostori konvent új pecsétje Fájl:A pannonhalmi konvent pecsétnyomója, 1258 előtt.jpg|A '''pannonhalmi''' konvent pecsétnyomója, 1258 előtt Fájl:A megújított pannonhalmi hiteleshelyi pecsétnyomó, 1723.jpg|A megújított pannonhalmi hiteleshely pecsétnyomója, 1723 Fájl:A somogyvári konvent pecsétje, 1310.jpg|A '''somogyvári''' konvent pecsétje, 1310 Kép:Szentgotthárdi_konvent_pecsétje_14._század.PNG|A '''szentgotthárdi''' konvent pecsétje, 14. század Fájl:A szent-jobbi convent pecsétje.jpg|A '''szentjobbi''' konvent pecsétje Fájl:A túróci premontrei konvent pecsétje, 1291.png|A '''túróci''' premontrei konvent pecsétje, 1291 Fájl:A zalavári konvent pecsétjének rajzai, 19. század.jpg|A '''zalavári''' konvent pecsétje, 1598 Kép:A zalavári konvent pecsétnyomója 1757.jpg|A '''zalavári''' konvent pecsétnyomója, 1757 Fájl:A zobori bencés konvent pecsétje, 14. század.png|A '''zobori''' bencés konvent pecsétje, 14. század </gallery> ==Káptalanok== [[Fájl:Középkori magyar káptalanok.png|thumb|center|600px|Középkori magyar káptalanok: '''Székesképtalanok''': 1 esztergomi Szt. Adalbert (főszékeskáptalan), 2 veszprémi Szt. Mihály, 3 győri Szűz Mária, 4 egri János Evangélista, 5 pécsi Szt. Péter, 6 váci Szűz Mária, 7 nyitrai Szt. Emmerám, 8 kalocsai Szt. Pál, 9 bácsi Szt. Pál, 10 zágrábi Szt. István, 11 csanádi Szt. György, 12 nagyváradi Szűz Mária, 13 gyulafehérvári Szt. Mihály, 14 diakóvári Szt. Péter, 15 szerémi Szt. Iréneusz, 16 bánmonostori Szt. István vértanú, '''Társaskáptalanok''': 17 esztergomi Szt. György, de viridi campo, 18 esztergomi Becket Szt. Tamás, de promontorio, 19 esztergomi Szt. István vértanú, 20 dömösi Szt. Margit, 21 pozsonyi Szt. Márton és Szt. Megváltó, 22 szepeshelyi Szt. Márton, 23 nagyszebeni Szt. László, 24 veszprémi Mindenszentek, 25 felsőörsi Szt. Mária Magdaléna, 26 nagyhantai (pápai) Szt. Mihály, 27 székesfehérvári Szűz Mária, 28 székesfehérvári Szt. Miklós, 29 székesfehérvári Szt. Péter, 30 óbudai Szt. Péter, 31 budai Szt. Zsigmond és Szűz Mária, 32 felhévízi Szentháromság, 33 berzencei ?, 34 győri Szt. Adalbert, 35 vasvári Szt. Mihály, 36 pápoci Úrnapja és Szt. megváltó, 37 egri Szűz Mária, 38 egri Szt. István király, 39 egri Szt. Péter, 40 alsómislyei Szt. Miklós, 41 pécsi Keresztelő Szt. János, 42 pozsegai Szt. Péter, 43 maróti Szűz Mária, 44 hájszentlőrinci (bajai) Szt. Lőrinc, 45 bácsi ?, 46 titeli Szt. Bölcsesség, 47 csázmai Szentlélek, 48 csanádi Szt. Megváltó, 49 aradi Szt. Márton, 50 (magyar)ittabéi ?, 51 nagyváradi Szűz Mária, 52 nagyváradi Szt. László és Szt. István vértanú, 53 nagyváradi Keresztelő Szt. János, 54 gyulafehérvári ?.]] <gallery perrow=5> Fájl:A csanádi káptalan pecsétje a XIII. század első feléből.png|A '''csanádi''' káptalan pecsétje a 13. század első feléből Fájl:A csázmai Szentlélek káptalan pecsétje, 14. század.png|A '''csázmai''' Szentlélek káptalan pecsétje, 14. század Fájl:Márton dömösi prépost pecsétjei 1347-ből.jpg|A '''dömösi''' káptalan pecsétjei, 1347 Fájl:Egri káptalan pecsétje 1358.jpg|Az '''egri''' káptalan pecsétje, 1358 Fájl:Egri káptalan (kérdéses) pecsétje 1359.jpg|Az egri káptalan (?) pecsétje, 1359 Fájl:Erdélyi káptalan pecsétje, 1347.png|Az '''erdélyi''' káptalan pecsétje, 1347 Fájl:Erdélyi káptalan pecsétje, 1320.png|Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320 Fájl:Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320.PNG|Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320 Fájl:Az esztergomi káptalan kisebb pecsétje, 1308.png|Az '''esztergomi''' káptalan kisebb pecsétje, 1308 Fájl:Az esztergomi székeskáptalan kisebb pecsétnyomója (1240 körül).jpg|Az {{Ch|Esztergomi székeskáptalan pecsétje|esztergomi székeskáptalan}} kisebb pecsétnyomója, 1240 körül Fájl:Esztergomi káptalan (kérdéses) pecsétje 1362.jpg|Az esztergomi káptalan (?) pecsétje 1362 Fájl:Esztergomi káptalan (kérdéses) pecsétje 1373.jpg|Az esztergomi káptalan (?) pecsétje 1373 Fájl:Nyitrai káptalan pecsétje, 1229.jpg|A '''nyitrai''' káptalan pecsétje, 1229 Fájl:Nyitrai káptalan pecsétje, 1283.png|A nyitrai káptalan pecsétje, 1283 Fájl:A nyitrai káptalan nagypecsétje, 1732.png|A nyitrai káptalan nagypecsétje, 1732 Fájl:A nyitrai káptalan kispecsétje, I. típus, 1795.png|A nyitrai káptalan kispecsétje, I. típus, 1795 Fájl:A nyitrai káptalan kispecsétje, II. típus, 1797.png|A nyitrai káptalan kispecsétje, II. típus, 1797 Fájl:Az orodi káptalan pecsétje 1405.JPG|Az '''orodi''' káptalan pecsétje, 1405 Fájl:A pécsi Szent Péter káptalan pecsétje, 1278.png|A '''pécsi''' Szent Péter káptalan pecsétje, 1278 Fájl:A pécsi káptalan pecsétje, 1529.png|A pécsi káptalan pecsétje, 1529 Fájl:A pozsonyi káptalan pecsétje, 13. század.png|A '''pozsonyi''' káptalan pecsétje, 13. század Fájl:Pozsonyi káptalan pecsétje, 13. század eleje.png|A pozsonyi káptalan pecsétje, a 13. század eleje Fájl:A pozsonyi káptalan prépostjának pecsétje, 1384.png|A pozsonyi káptalan prépostjának pecsétje, 1384 Fájl:A nyitrai és sági káptalan pecsétje. Rómer Flóris hagyatéka.png|A nyitrai és sági káptalan pecsétje, Rómer Flóris hagyatéka|A nyitrai és '''sági''' káptalan pecsétje Fájl:A szepesi káptalan pecsétje.png|A '''szepesi''' káptalan pecsétje Fájl:A Szepesi káptalan nagyecsétje 1289-ig, I. típus.png|A Szepesi káptalan nagyecsétje 1289-ig, I. típus Fájl:A Szepesi Szent Márton káptalan 13-15. századi pecsétjének rajza.png|A Szepesi Szent Márton káptalan 13-15. századi pecsétjének rajza. Körirat: S CAPITVLI ECLESE BEATI MARTINI DE SCEPVS+ Fájl:A szepesi káptalan nagypecsétje, 1668.png|A szepesi káptalan nagypecsétje, 1668 Fájl:A szepesi káptalan kispecsétje, 1686.png|A szepesi káptalan kispecsétje, 1686 Fájl:A szepesi székeskáptalan pecsétje, 1827.png|A szepesi székeskáptalan pecsétje, 1827 Fájl:A váradi káptalan pecsétje 1291.jpg|A '''váradi''' káptalan pecsétje, 1291 Fájl:A váradi káptalan pecsétje, 1291.png Fájl:A_váradi_káptalan_(mint_hiteles_hely)_pecsétje.jpg|A váradi káptalan (mint hiteles hely) pecsétje </gallery> *Irodalom: Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] btzxv1llftr8hcj6qbbpdnj815ces24 551270 551269 2026-07-18T14:25:55Z Szegedi László 136 /* Konventek */ 551270 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' konventek''' és '''káptalanok''' pecsétjeivel foglalkozik. ---- ==Konventek== <gallery perrow=5> Fájl:A csornai konvent pecsétje, 1393.png|A '''csornai''' konvent pecsétje, 1393 Fájl:Stefanira hiteleshelyek pecsétjei, 1258-1332.png|Az '''esztergomi stefanita''' konvent pecsétjei, 1258-1332- Fájl:Felhévízi stefanita konvent, 1309.png|A '''felhévízi stefanita''' konvent pecsétje, 1309 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1232.png|A '''garamszentbenedeki''' konvent pecsétje, 1232 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1386.png|A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1386 Fájl:A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1462.png|A garamszentbenedeki konvent pecsétje, 1462 Kép:Kapornaki_konvent_df253866_sigil.jpg|A '''kapornaki''' konvent viaszpecsétje Kép:Kapornaki_konvent_df253866.jpg|A kapornaki konvent oklevele Fájl:A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1575.png|A '''kolozsmonostori''' konvent pecsétje, 1575 Fájl:A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1362.PNG|A kolozsmonostori konvent pecsétje, 1362 Fájl:A kolozsmonostori konvent régi pecsétje.png|A kolozsmonostori konvent régi pecsétje Fájl:A kolozsmonostori konvent új pecsétje.png|A kolozsmonostori konvent új pecsétje Fájl:A pannonhalmi konvent pecsétnyomója, 1258 előtt.jpg|A '''pannonhalmi''' konvent pecsétnyomója, 1258 előtt Fájl:A megújított pannonhalmi hiteleshelyi pecsétnyomó, 1723.jpg|A megújított pannonhalmi hiteleshely pecsétnyomója, 1723 Fájl:A somogyvári konvent pecsétje, 1310.jpg|A '''somogyvári''' konvent pecsétje, 1310 Kép:Szentgotthárdi_konvent_pecsétje_14._század.PNG|A '''szentgotthárdi''' konvent pecsétje, 14. század Fájl:A szent-jobbi convent pecsétje.jpg|A '''szentjobbi''' konvent pecsétje Fájl:A túróci premontrei konvent pecsétje, 1291.png|A '''túróci''' premontrei konvent pecsétje, 1291 Fájl:A zalavári konvent pecsétjének rajzai, 19. század.jpg|A '''zalavári''' konvent pecsétje, 1598 Kép:A zalavári konvent pecsétnyomója 1757.jpg|A '''zalavári''' konvent pecsétnyomója, 1757 Fájl:A zobori bencés konvent pecsétje, 14. század.png|A '''zobori''' bencés konvent pecsétje, 14. század </gallery> ==Káptalanok== [[Fájl:Középkori magyar káptalanok.png|thumb|center|600px|Középkori magyar káptalanok: '''Székesképtalanok''': 1 esztergomi Szt. Adalbert (főszékeskáptalan), 2 veszprémi Szt. Mihály, 3 győri Szűz Mária, 4 egri János Evangélista, 5 pécsi Szt. Péter, 6 váci Szűz Mária, 7 nyitrai Szt. Emmerám, 8 kalocsai Szt. Pál, 9 bácsi Szt. Pál, 10 zágrábi Szt. István, 11 csanádi Szt. György, 12 nagyváradi Szűz Mária, 13 gyulafehérvári Szt. Mihály, 14 diakóvári Szt. Péter, 15 szerémi Szt. Iréneusz, 16 bánmonostori Szt. István vértanú, '''Társaskáptalanok''': 17 esztergomi Szt. György, de viridi campo, 18 esztergomi Becket Szt. Tamás, de promontorio, 19 esztergomi Szt. István vértanú, 20 dömösi Szt. Margit, 21 pozsonyi Szt. Márton és Szt. Megváltó, 22 szepeshelyi Szt. Márton, 23 nagyszebeni Szt. László, 24 veszprémi Mindenszentek, 25 felsőörsi Szt. Mária Magdaléna, 26 nagyhantai (pápai) Szt. Mihály, 27 székesfehérvári Szűz Mária, 28 székesfehérvári Szt. Miklós, 29 székesfehérvári Szt. Péter, 30 óbudai Szt. Péter, 31 budai Szt. Zsigmond és Szűz Mária, 32 felhévízi Szentháromság, 33 berzencei ?, 34 győri Szt. Adalbert, 35 vasvári Szt. Mihály, 36 pápoci Úrnapja és Szt. megváltó, 37 egri Szűz Mária, 38 egri Szt. István király, 39 egri Szt. Péter, 40 alsómislyei Szt. Miklós, 41 pécsi Keresztelő Szt. János, 42 pozsegai Szt. Péter, 43 maróti Szűz Mária, 44 hájszentlőrinci (bajai) Szt. Lőrinc, 45 bácsi ?, 46 titeli Szt. Bölcsesség, 47 csázmai Szentlélek, 48 csanádi Szt. Megváltó, 49 aradi Szt. Márton, 50 (magyar)ittabéi ?, 51 nagyváradi Szűz Mária, 52 nagyváradi Szt. László és Szt. István vértanú, 53 nagyváradi Keresztelő Szt. János, 54 gyulafehérvári ?.]] <gallery perrow=5> Fájl:A csanádi káptalan pecsétje a XIII. század első feléből.png|A '''csanádi''' káptalan pecsétje a 13. század első feléből Fájl:A csázmai Szentlélek káptalan pecsétje, 14. század.png|A '''csázmai''' Szentlélek káptalan pecsétje, 14. század Fájl:Márton dömösi prépost pecsétjei 1347-ből.jpg|A '''dömösi''' káptalan pecsétjei, 1347 Fájl:Egri káptalan pecsétje 1358.jpg|Az '''egri''' káptalan pecsétje, 1358 Fájl:Egri káptalan (kérdéses) pecsétje 1359.jpg|Az egri káptalan (?) pecsétje, 1359 Fájl:Erdélyi káptalan pecsétje, 1347.png|Az '''erdélyi''' káptalan pecsétje, 1347 Fájl:Erdélyi káptalan pecsétje, 1320.png|Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320 Fájl:Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320.PNG|Az erdélyi káptalan pecsétje, 1320 Fájl:Az esztergomi káptalan kisebb pecsétje, 1308.png|Az '''esztergomi''' káptalan kisebb pecsétje, 1308 Fájl:Az esztergomi székeskáptalan kisebb pecsétnyomója (1240 körül).jpg|Az {{Ch|Esztergomi székeskáptalan pecsétje|esztergomi székeskáptalan}} kisebb pecsétnyomója, 1240 körül Fájl:Esztergomi káptalan (kérdéses) pecsétje 1362.jpg|Az esztergomi káptalan (?) pecsétje 1362 Fájl:Esztergomi káptalan (kérdéses) pecsétje 1373.jpg|Az esztergomi káptalan (?) pecsétje 1373 Fájl:Nyitrai káptalan pecsétje, 1229.jpg|A '''nyitrai''' káptalan pecsétje, 1229 Fájl:Nyitrai káptalan pecsétje, 1283.png|A nyitrai káptalan pecsétje, 1283 Fájl:A nyitrai káptalan nagypecsétje, 1732.png|A nyitrai káptalan nagypecsétje, 1732 Fájl:A nyitrai káptalan kispecsétje, I. típus, 1795.png|A nyitrai káptalan kispecsétje, I. típus, 1795 Fájl:A nyitrai káptalan kispecsétje, II. típus, 1797.png|A nyitrai káptalan kispecsétje, II. típus, 1797 Fájl:Az orodi káptalan pecsétje 1405.JPG|Az '''orodi''' káptalan pecsétje, 1405 Fájl:A pécsi Szent Péter káptalan pecsétje, 1278.png|A '''pécsi''' Szent Péter káptalan pecsétje, 1278 Fájl:A pécsi káptalan pecsétje, 1529.png|A pécsi káptalan pecsétje, 1529 Fájl:A pozsonyi káptalan pecsétje, 13. század.png|A '''pozsonyi''' káptalan pecsétje, 13. század Fájl:Pozsonyi káptalan pecsétje, 13. század eleje.png|A pozsonyi káptalan pecsétje, a 13. század eleje Fájl:A pozsonyi káptalan prépostjának pecsétje, 1384.png|A pozsonyi káptalan prépostjának pecsétje, 1384 Fájl:A nyitrai és sági káptalan pecsétje. Rómer Flóris hagyatéka.png|A nyitrai és sági káptalan pecsétje, Rómer Flóris hagyatéka|A nyitrai és '''sági''' káptalan pecsétje Fájl:A szepesi káptalan pecsétje.png|A '''szepesi''' káptalan pecsétje Fájl:A Szepesi káptalan nagyecsétje 1289-ig, I. típus.png|A Szepesi káptalan nagyecsétje 1289-ig, I. típus Fájl:A Szepesi Szent Márton káptalan 13-15. századi pecsétjének rajza.png|A Szepesi Szent Márton káptalan 13-15. századi pecsétjének rajza. Körirat: S CAPITVLI ECLESE BEATI MARTINI DE SCEPVS+ Fájl:A szepesi káptalan nagypecsétje, 1668.png|A szepesi káptalan nagypecsétje, 1668 Fájl:A szepesi káptalan kispecsétje, 1686.png|A szepesi káptalan kispecsétje, 1686 Fájl:A szepesi székeskáptalan pecsétje, 1827.png|A szepesi székeskáptalan pecsétje, 1827 Fájl:A váradi káptalan pecsétje 1291.jpg|A '''váradi''' káptalan pecsétje, 1291 Fájl:A váradi káptalan pecsétje, 1291.png Fájl:A_váradi_káptalan_(mint_hiteles_hely)_pecsétje.jpg|A váradi káptalan (mint hiteles hely) pecsétje </gallery> *Irodalom: Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] 60sfq4kbkukidj7gb50ueqmw2nstovl 0 35975 551327 328841 2026-07-18T15:53:16Z Szegedi László 136 551327 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsmonostor ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|ťhumb|kolozsmonostor pecsétje]] [[Kép:A_kolozsmonostori_templom_a_plébániaház_pecsétjén.jpg|thumb|A kolozsmonostori templom a plébániaház pecsétjén]] Kolozsmonostor ma Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Nyárfasori lakótelep / Donátnegyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európanegyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. '''Sas:''' Kolozsmonostor elnevezéséről a 13. századból származnak a legkorábbi levéltári emlékek: „ecclesia de Clus” (1214, a kolozsi egyház), „abbas et conventus monasterii beatae Mariae de Clus” (1222, a kolozsi Szent Szűz monostorának apátsága és hiteleshelye), „Colosmonostra” (1283), „Kulusmunustra” (1288). Nem csak a város elnevezése, a város címere ügyében is szoros kapcsolatot találtak Monostor és Kolozsvár között a régi történelem-búvárlók. A tudós Benkő József előbb említett összeállításának Kolozsvárral foglalkozó részében azt írta, hogy „láthatólag a város címerét a kapukról másolták, mégpedig: három torony ugyanannyi főkapura támaszkodva, a kapuk kulcsaival és a falak egy részével. Szegedi [János jezsuita egyetemi tanár] azt állítja, hogy Kolozsmonostor falu címere egy régi formájú roppant kulcs ezzel a felirattal: Sigillum communitatis Villae Colos Monostra. Nagyon valószínűnek tartja, hogy Zsigmond császár és király kora előtt ezt a címert és jelvényt használta Clus castrum is (ma a kolozsvári Óvár)” Az egykori falu – Kolozsmonostor – és a város – Kolozsvár – jelképekben megnyilvánuló életközössége mellett hasonló jelenségre fi gyelhetünk fel az egykori falu és egy nagyobb egység, Kolozs megye címere között. Az 1755-ben Mária Terézia adományozta megyecímer kékkel és vörössel négyelt pajzsa négy mezőből állt: az elsőben ezüst felhőből előbukkanó, függőpecsétes ezüst oklevelet tartó, természetes színű női kar, a másodikban egyenes karóra felfutó kék (más változatában arany) gerezdű szőlővenyige, a harmadikban arany búzakéve. Az utóbbi két mezőt átszeli a Szamos folyót jelképező hullámos ezüstpólya. Az utolsó, negyedik mezőben vörös tetejű, fekete ablakú és ajtajú, latinkeresztes, egytornyú, ezüstszínű templom, amely a kolozsmonostori – egyébként az eredetire nem hasonlító – templom ábrázolása. A pajzsot levélkorona fedi, melyet – ezen az ábrázoláson nem láthatóan – a heraldika szabályai szerint jobbról az értelem és bölcsesség istennője, Minerva, balról a háború istene, Mars tart. A kolozsmonostori konventre három címerkép is utal: az oklevél, a templom és az egyedinek számító, függőpecsétes oklevelet tartó kéz. A templomábrázolással más területen is találkozhatunk, az erdélyi papírmalmok közül a kolozsmonostori malom 17. századi vízjelén ugyancsak feltűnik az egykori bencés apátsági templomra utaló zászlóval díszített – talán élethű – kéttornyú megjelenítés. '''Kelemen:''' A kolozsmonostori apátsági templom Jelentőségre és nagyságra mindkét eddig tárgyalt templomnál előbbre való a város nyugati részén látható egykori kolozsmonostori apátsági templom. Ez azonban csak 1894 első napjától kezdve, az akkor Kolozsvárhoz csatolt Kolozsmonostor községgel együtt vált kolozsvárivá. Az egykor itt állott Benedek-rendi apátság alapítását egy 1263-ra keltezett oklevél alapján a legújabb korig I. Béla magyar királynak tulajdonították; de ez az oklevél hamisítványnak bizonyult. Ennek ellenére a kolozsmonostori apátság nem fiatalabb I. Béla király (1061-1063) koránál, s ugyanazon várispán alapítása, akiben Kolozsvár is alapítóját tiszteli. Így egyike a legrégibb, még a XI. század első feléből való és Erdélyben ritka Benedek-rendi első alapítású monostortemplomoknak. Apátjai már az 1241-42-i nagy tatárjárás előtt hosszasan perlekedtek az erdélyi püspökökkel, kiknek fölöttességét nem akarták elismerni. A monostornak Kolozsvár közelében több faluból álló birtokai voltak, s a Kolozsvártól keletre 13 kilométerre a Kis-Szamoson épített vámos hídja (Apátúr hídja, Apahídja) Apahida községnek adott nevet. Épületétől délre, alig negyed kilométerre jó minőségű mészkőbánya volt, s így korán kiépíthette monostortemplomát. A jómód némelyik apáturat elragadta, s Mátyás király korában az egyik túl harcias apát kis háborút viselt környékbeli ellenfeleivel; ezért Mátyás király elrendelte erődítéseinek elhányatását. Az apátság jelentősége a XV. század második felétől lehanyatlott, de levélőrző hiteleshelyi jellegét a reformációig megtartotta. Akkor a Benedek-rend itt megszűnt, s birtokai részben világi kezekbe kerültek, majd 1580-tól negyed századig a monostori uradalom a jezsuiták birtokába jutott, akik itt jó iskolát tartottak fenn. Utóbb az iskola Kolozsvárra költözött be, s csak a rend 1773-i feloszlatásával alakult át római katolikus közép- és részben főiskolává. A Benedek-rendnek a tatárjárás idején elpusztított első, kívül támasztó kőlábak nélkül, belül finom faltőkkel tagolt temploma a XIII. század második felében újra kiépült. Mai szentélye ebből az időből való. A jezsuita birtoklás ideje alatt, 1596-ban az épületet villámcsapás gyújtotta föl, s hosszú ideig pusztán romladozott. A XVII. század végén birtokába jutott jezsuiták kijavították ugyan, de a kuruc világban a templomot egy kuruc csoport menedékül használván, azt harc közben reágyújtották és ismét elpusztult. A jezsuiták aztán a XVIII. század elején nagyobb számú görög katolikus román híveik számára Kolozsmonostoron új templomot építettek, s a kevés római katolikus magyar hívő nagyobb templomát 1782-ben már csak katonai raktárnak használták. A templom földjébe és sírboltjaiba a XVII. század végéig sok buzgó hívőt temettek messzi vidékről, még 100 kilométer távoli helyekről is. A mindjobban elhagyott templom hajója azonban annyira tönkrement, hogy végül is püspöki engedéllyel az 1818-tól 1821-ig épült kolozsvári Farkas utcai Királyi Lyceum épületéhez hordták be anyagnak. Csak szentélye maradt meg, s azt is csak nagy ünnepeken használták. Az Erdélyi Római Katolikus Státus aztán a hajót 1896-ra újjáépítette, de évente csak kevés ünnepi alkalommal használták: az 1920-as években 25 évre a román görög katolikusoknak adták bérbe. Jelenleg az ortodox egyház használatában van. A templomnak ma már csak a szentélye áll régi, hétszázados eredetiségében. A szentély magasba törő, sudár faloszlopai és faloszlopfői szépségükben a messzi gyulafehérvári székesegyház és a közelebbi, középkori széki református templom hasonló műrészleteire emlékeztetnek. A szentélytől elvált dongaboltozatú sekrestyét XV. századinak tartják. A hajó mai nyugati főkapuját 1895-ben az Erdélyi Múzeumban elhelyezett eredeti régiről faragtatták újra: ez szép másolata a valószínűleg az 1437-i parasztfelkelés időtájáról való, csinos, keresztvirágos főkapunak. Ebből a korból származik a szentély déli falába beépített római számjegyes kis kő napóra is, melynek külön érdekessége, hogy ma ez a legrégibb ilyenfajta ismert erdélyi emlékünk. Sokkal régebbi azonban mindezeknél a szentélyzáródás délkeleti felső párkánya alá falazott, még román ízlésű nyugvó oroszlán féldombormű. Ez még az Árpád-házi királyok jogaroroszlánjára emlékeztet. Feltehetően a tatárjáráskor elpusztult régi templomból maradhatott, s nincs kizárva, hogy az egykori almásmonostori és magyargyerőmonostori megmaradt hasonló oroszlánokkal együtt királyi oltalmi jelvényül szolgálhatott. A templom homlokzatán latin felirat mondja el röviden annak történetét. A szentélyhez ízlésben egyáltalán nem illő kis fatorony csak az 1930-as években épült. *Irodalom: Kelemen Lajos: Kolozsvár művészeti emlékei. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1982. 105-109. még: In: KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor BENDA KÁLMÁN. Magyar Hírmondó, é. n., h. n. I. KÖTET, Kolozsvár régi napjai és lakói. 382. [http://mek.oszk.hu/07500/07523/html/01.htm] Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] 8nhl7hxyg8i9xfl8gttr1otvafqls0i 551328 551327 2026-07-18T15:53:39Z Szegedi László 136 551328 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsmonostor ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|thumb|Kolozsmonostor pecsétje]] [[Kép:A_kolozsmonostori_templom_a_plébániaház_pecsétjén.jpg|thumb|A kolozsmonostori templom a plébániaház pecsétjén]] Kolozsmonostor ma Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Nyárfasori lakótelep / Donátnegyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európanegyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. '''Sas:''' Kolozsmonostor elnevezéséről a 13. századból származnak a legkorábbi levéltári emlékek: „ecclesia de Clus” (1214, a kolozsi egyház), „abbas et conventus monasterii beatae Mariae de Clus” (1222, a kolozsi Szent Szűz monostorának apátsága és hiteleshelye), „Colosmonostra” (1283), „Kulusmunustra” (1288). Nem csak a város elnevezése, a város címere ügyében is szoros kapcsolatot találtak Monostor és Kolozsvár között a régi történelem-búvárlók. A tudós Benkő József előbb említett összeállításának Kolozsvárral foglalkozó részében azt írta, hogy „láthatólag a város címerét a kapukról másolták, mégpedig: három torony ugyanannyi főkapura támaszkodva, a kapuk kulcsaival és a falak egy részével. Szegedi [János jezsuita egyetemi tanár] azt állítja, hogy Kolozsmonostor falu címere egy régi formájú roppant kulcs ezzel a felirattal: Sigillum communitatis Villae Colos Monostra. Nagyon valószínűnek tartja, hogy Zsigmond császár és király kora előtt ezt a címert és jelvényt használta Clus castrum is (ma a kolozsvári Óvár)” Az egykori falu – Kolozsmonostor – és a város – Kolozsvár – jelképekben megnyilvánuló életközössége mellett hasonló jelenségre fi gyelhetünk fel az egykori falu és egy nagyobb egység, Kolozs megye címere között. Az 1755-ben Mária Terézia adományozta megyecímer kékkel és vörössel négyelt pajzsa négy mezőből állt: az elsőben ezüst felhőből előbukkanó, függőpecsétes ezüst oklevelet tartó, természetes színű női kar, a másodikban egyenes karóra felfutó kék (más változatában arany) gerezdű szőlővenyige, a harmadikban arany búzakéve. Az utóbbi két mezőt átszeli a Szamos folyót jelképező hullámos ezüstpólya. Az utolsó, negyedik mezőben vörös tetejű, fekete ablakú és ajtajú, latinkeresztes, egytornyú, ezüstszínű templom, amely a kolozsmonostori – egyébként az eredetire nem hasonlító – templom ábrázolása. A pajzsot levélkorona fedi, melyet – ezen az ábrázoláson nem láthatóan – a heraldika szabályai szerint jobbról az értelem és bölcsesség istennője, Minerva, balról a háború istene, Mars tart. A kolozsmonostori konventre három címerkép is utal: az oklevél, a templom és az egyedinek számító, függőpecsétes oklevelet tartó kéz. A templomábrázolással más területen is találkozhatunk, az erdélyi papírmalmok közül a kolozsmonostori malom 17. századi vízjelén ugyancsak feltűnik az egykori bencés apátsági templomra utaló zászlóval díszített – talán élethű – kéttornyú megjelenítés. '''Kelemen:''' A kolozsmonostori apátsági templom Jelentőségre és nagyságra mindkét eddig tárgyalt templomnál előbbre való a város nyugati részén látható egykori kolozsmonostori apátsági templom. Ez azonban csak 1894 első napjától kezdve, az akkor Kolozsvárhoz csatolt Kolozsmonostor községgel együtt vált kolozsvárivá. Az egykor itt állott Benedek-rendi apátság alapítását egy 1263-ra keltezett oklevél alapján a legújabb korig I. Béla magyar királynak tulajdonították; de ez az oklevél hamisítványnak bizonyult. Ennek ellenére a kolozsmonostori apátság nem fiatalabb I. Béla király (1061-1063) koránál, s ugyanazon várispán alapítása, akiben Kolozsvár is alapítóját tiszteli. Így egyike a legrégibb, még a XI. század első feléből való és Erdélyben ritka Benedek-rendi első alapítású monostortemplomoknak. Apátjai már az 1241-42-i nagy tatárjárás előtt hosszasan perlekedtek az erdélyi püspökökkel, kiknek fölöttességét nem akarták elismerni. A monostornak Kolozsvár közelében több faluból álló birtokai voltak, s a Kolozsvártól keletre 13 kilométerre a Kis-Szamoson épített vámos hídja (Apátúr hídja, Apahídja) Apahida községnek adott nevet. Épületétől délre, alig negyed kilométerre jó minőségű mészkőbánya volt, s így korán kiépíthette monostortemplomát. A jómód némelyik apáturat elragadta, s Mátyás király korában az egyik túl harcias apát kis háborút viselt környékbeli ellenfeleivel; ezért Mátyás király elrendelte erődítéseinek elhányatását. Az apátság jelentősége a XV. század második felétől lehanyatlott, de levélőrző hiteleshelyi jellegét a reformációig megtartotta. Akkor a Benedek-rend itt megszűnt, s birtokai részben világi kezekbe kerültek, majd 1580-tól negyed századig a monostori uradalom a jezsuiták birtokába jutott, akik itt jó iskolát tartottak fenn. Utóbb az iskola Kolozsvárra költözött be, s csak a rend 1773-i feloszlatásával alakult át római katolikus közép- és részben főiskolává. A Benedek-rendnek a tatárjárás idején elpusztított első, kívül támasztó kőlábak nélkül, belül finom faltőkkel tagolt temploma a XIII. század második felében újra kiépült. Mai szentélye ebből az időből való. A jezsuita birtoklás ideje alatt, 1596-ban az épületet villámcsapás gyújtotta föl, s hosszú ideig pusztán romladozott. A XVII. század végén birtokába jutott jezsuiták kijavították ugyan, de a kuruc világban a templomot egy kuruc csoport menedékül használván, azt harc közben reágyújtották és ismét elpusztult. A jezsuiták aztán a XVIII. század elején nagyobb számú görög katolikus román híveik számára Kolozsmonostoron új templomot építettek, s a kevés római katolikus magyar hívő nagyobb templomát 1782-ben már csak katonai raktárnak használták. A templom földjébe és sírboltjaiba a XVII. század végéig sok buzgó hívőt temettek messzi vidékről, még 100 kilométer távoli helyekről is. A mindjobban elhagyott templom hajója azonban annyira tönkrement, hogy végül is püspöki engedéllyel az 1818-tól 1821-ig épült kolozsvári Farkas utcai Királyi Lyceum épületéhez hordták be anyagnak. Csak szentélye maradt meg, s azt is csak nagy ünnepeken használták. Az Erdélyi Római Katolikus Státus aztán a hajót 1896-ra újjáépítette, de évente csak kevés ünnepi alkalommal használták: az 1920-as években 25 évre a román görög katolikusoknak adták bérbe. Jelenleg az ortodox egyház használatában van. A templomnak ma már csak a szentélye áll régi, hétszázados eredetiségében. A szentély magasba törő, sudár faloszlopai és faloszlopfői szépségükben a messzi gyulafehérvári székesegyház és a közelebbi, középkori széki református templom hasonló műrészleteire emlékeztetnek. A szentélytől elvált dongaboltozatú sekrestyét XV. századinak tartják. A hajó mai nyugati főkapuját 1895-ben az Erdélyi Múzeumban elhelyezett eredeti régiről faragtatták újra: ez szép másolata a valószínűleg az 1437-i parasztfelkelés időtájáról való, csinos, keresztvirágos főkapunak. Ebből a korból származik a szentély déli falába beépített római számjegyes kis kő napóra is, melynek külön érdekessége, hogy ma ez a legrégibb ilyenfajta ismert erdélyi emlékünk. Sokkal régebbi azonban mindezeknél a szentélyzáródás délkeleti felső párkánya alá falazott, még román ízlésű nyugvó oroszlán féldombormű. Ez még az Árpád-házi királyok jogaroroszlánjára emlékeztet. Feltehetően a tatárjáráskor elpusztult régi templomból maradhatott, s nincs kizárva, hogy az egykori almásmonostori és magyargyerőmonostori megmaradt hasonló oroszlánokkal együtt királyi oltalmi jelvényül szolgálhatott. A templom homlokzatán latin felirat mondja el röviden annak történetét. A szentélyhez ízlésben egyáltalán nem illő kis fatorony csak az 1930-as években épült. *Irodalom: Kelemen Lajos: Kolozsvár művészeti emlékei. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1982. 105-109. még: In: KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor BENDA KÁLMÁN. Magyar Hírmondó, é. n., h. n. I. KÖTET, Kolozsvár régi napjai és lakói. 382. [http://mek.oszk.hu/07500/07523/html/01.htm] Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] 80rbzaxbvjrqly9tfupd2n1haguo5x3 551329 551328 2026-07-18T15:54:31Z Szegedi László 136 551329 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsmonostor ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|thumb|Kolozsmonostor pecsétje]] [[Kép:A_kolozsmonostori_templom_a_plébániaház_pecsétjén.jpg|thumb|A kolozsmonostori templom a plébániaház pecsétjén]] Kolozsmonostor ma Monostori negyed néven {{Ch|Kolozsvár címere|Kolozsvár}} legnagyobb tömbháznegyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Nyárfasori lakótelep / Donátnegyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európanegyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. '''Sas:''' Kolozsmonostor elnevezéséről a 13. századból származnak a legkorábbi levéltári emlékek: „ecclesia de Clus” (1214, a kolozsi egyház), „abbas et conventus monasterii beatae Mariae de Clus” (1222, a kolozsi Szent Szűz monostorának apátsága és hiteleshelye), „Colosmonostra” (1283), „Kulusmunustra” (1288). Nem csak a város elnevezése, a város címere ügyében is szoros kapcsolatot találtak Monostor és Kolozsvár között a régi történelem-búvárlók. A tudós Benkő József előbb említett összeállításának Kolozsvárral foglalkozó részében azt írta, hogy „láthatólag a város címerét a kapukról másolták, mégpedig: három torony ugyanannyi főkapura támaszkodva, a kapuk kulcsaival és a falak egy részével. Szegedi [János jezsuita egyetemi tanár] azt állítja, hogy Kolozsmonostor falu címere egy régi formájú roppant kulcs ezzel a felirattal: Sigillum communitatis Villae Colos Monostra. Nagyon valószínűnek tartja, hogy Zsigmond császár és király kora előtt ezt a címert és jelvényt használta Clus castrum is (ma a kolozsvári Óvár)” Az egykori falu – Kolozsmonostor – és a város – Kolozsvár – jelképekben megnyilvánuló életközössége mellett hasonló jelenségre fi gyelhetünk fel az egykori falu és egy nagyobb egység, Kolozs megye címere között. Az 1755-ben Mária Terézia adományozta megyecímer kékkel és vörössel négyelt pajzsa négy mezőből állt: az elsőben ezüst felhőből előbukkanó, függőpecsétes ezüst oklevelet tartó, természetes színű női kar, a másodikban egyenes karóra felfutó kék (más változatában arany) gerezdű szőlővenyige, a harmadikban arany búzakéve. Az utóbbi két mezőt átszeli a Szamos folyót jelképező hullámos ezüstpólya. Az utolsó, negyedik mezőben vörös tetejű, fekete ablakú és ajtajú, latinkeresztes, egytornyú, ezüstszínű templom, amely a kolozsmonostori – egyébként az eredetire nem hasonlító – templom ábrázolása. A pajzsot levélkorona fedi, melyet – ezen az ábrázoláson nem láthatóan – a heraldika szabályai szerint jobbról az értelem és bölcsesség istennője, Minerva, balról a háború istene, Mars tart. A kolozsmonostori konventre három címerkép is utal: az oklevél, a templom és az egyedinek számító, függőpecsétes oklevelet tartó kéz. A templomábrázolással más területen is találkozhatunk, az erdélyi papírmalmok közül a kolozsmonostori malom 17. századi vízjelén ugyancsak feltűnik az egykori bencés apátsági templomra utaló zászlóval díszített – talán élethű – kéttornyú megjelenítés. '''Kelemen:''' A kolozsmonostori apátsági templom Jelentőségre és nagyságra mindkét eddig tárgyalt templomnál előbbre való a város nyugati részén látható egykori kolozsmonostori apátsági templom. Ez azonban csak 1894 első napjától kezdve, az akkor Kolozsvárhoz csatolt Kolozsmonostor községgel együtt vált kolozsvárivá. Az egykor itt állott Benedek-rendi apátság alapítását egy 1263-ra keltezett oklevél alapján a legújabb korig I. Béla magyar királynak tulajdonították; de ez az oklevél hamisítványnak bizonyult. Ennek ellenére a kolozsmonostori apátság nem fiatalabb I. Béla király (1061-1063) koránál, s ugyanazon várispán alapítása, akiben Kolozsvár is alapítóját tiszteli. Így egyike a legrégibb, még a XI. század első feléből való és Erdélyben ritka Benedek-rendi első alapítású monostortemplomoknak. Apátjai már az 1241-42-i nagy tatárjárás előtt hosszasan perlekedtek az erdélyi püspökökkel, kiknek fölöttességét nem akarták elismerni. A monostornak Kolozsvár közelében több faluból álló birtokai voltak, s a Kolozsvártól keletre 13 kilométerre a Kis-Szamoson épített vámos hídja (Apátúr hídja, Apahídja) Apahida községnek adott nevet. Épületétől délre, alig negyed kilométerre jó minőségű mészkőbánya volt, s így korán kiépíthette monostortemplomát. A jómód némelyik apáturat elragadta, s Mátyás király korában az egyik túl harcias apát kis háborút viselt környékbeli ellenfeleivel; ezért Mátyás király elrendelte erődítéseinek elhányatását. Az apátság jelentősége a XV. század második felétől lehanyatlott, de levélőrző hiteleshelyi jellegét a reformációig megtartotta. Akkor a Benedek-rend itt megszűnt, s birtokai részben világi kezekbe kerültek, majd 1580-tól negyed századig a monostori uradalom a jezsuiták birtokába jutott, akik itt jó iskolát tartottak fenn. Utóbb az iskola Kolozsvárra költözött be, s csak a rend 1773-i feloszlatásával alakult át római katolikus közép- és részben főiskolává. A Benedek-rendnek a tatárjárás idején elpusztított első, kívül támasztó kőlábak nélkül, belül finom faltőkkel tagolt temploma a XIII. század második felében újra kiépült. Mai szentélye ebből az időből való. A jezsuita birtoklás ideje alatt, 1596-ban az épületet villámcsapás gyújtotta föl, s hosszú ideig pusztán romladozott. A XVII. század végén birtokába jutott jezsuiták kijavították ugyan, de a kuruc világban a templomot egy kuruc csoport menedékül használván, azt harc közben reágyújtották és ismét elpusztult. A jezsuiták aztán a XVIII. század elején nagyobb számú görög katolikus román híveik számára Kolozsmonostoron új templomot építettek, s a kevés római katolikus magyar hívő nagyobb templomát 1782-ben már csak katonai raktárnak használták. A templom földjébe és sírboltjaiba a XVII. század végéig sok buzgó hívőt temettek messzi vidékről, még 100 kilométer távoli helyekről is. A mindjobban elhagyott templom hajója azonban annyira tönkrement, hogy végül is püspöki engedéllyel az 1818-tól 1821-ig épült kolozsvári Farkas utcai Királyi Lyceum épületéhez hordták be anyagnak. Csak szentélye maradt meg, s azt is csak nagy ünnepeken használták. Az Erdélyi Római Katolikus Státus aztán a hajót 1896-ra újjáépítette, de évente csak kevés ünnepi alkalommal használták: az 1920-as években 25 évre a román görög katolikusoknak adták bérbe. Jelenleg az ortodox egyház használatában van. A templomnak ma már csak a szentélye áll régi, hétszázados eredetiségében. A szentély magasba törő, sudár faloszlopai és faloszlopfői szépségükben a messzi gyulafehérvári székesegyház és a közelebbi, középkori széki református templom hasonló műrészleteire emlékeztetnek. A szentélytől elvált dongaboltozatú sekrestyét XV. századinak tartják. A hajó mai nyugati főkapuját 1895-ben az Erdélyi Múzeumban elhelyezett eredeti régiről faragtatták újra: ez szép másolata a valószínűleg az 1437-i parasztfelkelés időtájáról való, csinos, keresztvirágos főkapunak. Ebből a korból származik a szentély déli falába beépített római számjegyes kis kő napóra is, melynek külön érdekessége, hogy ma ez a legrégibb ilyenfajta ismert erdélyi emlékünk. Sokkal régebbi azonban mindezeknél a szentélyzáródás délkeleti felső párkánya alá falazott, még román ízlésű nyugvó oroszlán féldombormű. Ez még az Árpád-házi királyok jogaroroszlánjára emlékeztet. Feltehetően a tatárjáráskor elpusztult régi templomból maradhatott, s nincs kizárva, hogy az egykori almásmonostori és magyargyerőmonostori megmaradt hasonló oroszlánokkal együtt királyi oltalmi jelvényül szolgálhatott. A templom homlokzatán latin felirat mondja el röviden annak történetét. A szentélyhez ízlésben egyáltalán nem illő kis fatorony csak az 1930-as években épült. *Irodalom: Kelemen Lajos: Kolozsvár művészeti emlékei. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1982. 105-109. még: In: KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor BENDA KÁLMÁN. Magyar Hírmondó, é. n., h. n. I. KÖTET, Kolozsvár régi napjai és lakói. 382. [http://mek.oszk.hu/07500/07523/html/01.htm] Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] m51an7vvtug1tixggvjg40cmyxy60n5 551332 551329 2026-07-18T15:59:43Z Szegedi László 136 551332 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsmonostor ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|thumb|Kolozsmonostor pecsétje]] [[Kép:A_kolozsmonostori_templom_a_plébániaház_pecsétjén.jpg|thumb|A kolozsmonostori templom a plébániaház pecsétjén]] [[Fájl:Kolozs megye címere.png|thumb|A kolozsmonostori templom ábrázolása Kolozs megye címerében]] Kolozsmonostor ma Monostori negyed néven {{Ch|Kolozsvár címere|Kolozsvár}} legnagyobb tömbháznegyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Nyárfasori lakótelep / Donátnegyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európanegyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. '''Sas:''' Kolozsmonostor elnevezéséről a 13. századból származnak a legkorábbi levéltári emlékek: „ecclesia de Clus” (1214, a kolozsi egyház), „abbas et conventus monasterii beatae Mariae de Clus” (1222, a kolozsi Szent Szűz monostorának apátsága és hiteleshelye), „Colosmonostra” (1283), „Kulusmunustra” (1288). Nem csak a város elnevezése, a város címere ügyében is szoros kapcsolatot találtak Monostor és Kolozsvár között a régi történelem-búvárlók. A tudós Benkő József előbb említett összeállításának Kolozsvárral foglalkozó részében azt írta, hogy „láthatólag a város címerét a kapukról másolták, mégpedig: három torony ugyanannyi főkapura támaszkodva, a kapuk kulcsaival és a falak egy részével. Szegedi [János jezsuita egyetemi tanár] azt állítja, hogy Kolozsmonostor falu címere egy régi formájú roppant kulcs ezzel a felirattal: Sigillum communitatis Villae Colos Monostra. Nagyon valószínűnek tartja, hogy Zsigmond császár és király kora előtt ezt a címert és jelvényt használta Clus castrum is (ma a kolozsvári Óvár)” Az egykori falu – Kolozsmonostor – és a város – Kolozsvár – jelképekben megnyilvánuló életközössége mellett hasonló jelenségre fi gyelhetünk fel az egykori falu és egy nagyobb egység, Kolozs megye címere között. Az 1755-ben Mária Terézia adományozta megyecímer kékkel és vörössel négyelt pajzsa négy mezőből állt: az elsőben ezüst felhőből előbukkanó, függőpecsétes ezüst oklevelet tartó, természetes színű női kar, a másodikban egyenes karóra felfutó kék (más változatában arany) gerezdű szőlővenyige, a harmadikban arany búzakéve. Az utóbbi két mezőt átszeli a Szamos folyót jelképező hullámos ezüstpólya. Az utolsó, negyedik mezőben vörös tetejű, fekete ablakú és ajtajú, latinkeresztes, egytornyú, ezüstszínű templom, amely a kolozsmonostori – egyébként az eredetire nem hasonlító – templom ábrázolása. A pajzsot levélkorona fedi, melyet – ezen az ábrázoláson nem láthatóan – a heraldika szabályai szerint jobbról az értelem és bölcsesség istennője, Minerva, balról a háború istene, Mars tart. A kolozsmonostori konventre három címerkép is utal: az oklevél, a templom és az egyedinek számító, függőpecsétes oklevelet tartó kéz. A templomábrázolással más területen is találkozhatunk, az erdélyi papírmalmok közül a kolozsmonostori malom 17. századi vízjelén ugyancsak feltűnik az egykori bencés apátsági templomra utaló zászlóval díszített – talán élethű – kéttornyú megjelenítés. '''Kelemen:''' A kolozsmonostori apátsági templom Jelentőségre és nagyságra mindkét eddig tárgyalt templomnál előbbre való a város nyugati részén látható egykori kolozsmonostori apátsági templom. Ez azonban csak 1894 első napjától kezdve, az akkor Kolozsvárhoz csatolt Kolozsmonostor községgel együtt vált kolozsvárivá. Az egykor itt állott Benedek-rendi apátság alapítását egy 1263-ra keltezett oklevél alapján a legújabb korig I. Béla magyar királynak tulajdonították; de ez az oklevél hamisítványnak bizonyult. Ennek ellenére a kolozsmonostori apátság nem fiatalabb I. Béla király (1061-1063) koránál, s ugyanazon várispán alapítása, akiben Kolozsvár is alapítóját tiszteli. Így egyike a legrégibb, még a XI. század első feléből való és Erdélyben ritka Benedek-rendi első alapítású monostortemplomoknak. Apátjai már az 1241-42-i nagy tatárjárás előtt hosszasan perlekedtek az erdélyi püspökökkel, kiknek fölöttességét nem akarták elismerni. A monostornak Kolozsvár közelében több faluból álló birtokai voltak, s a Kolozsvártól keletre 13 kilométerre a Kis-Szamoson épített vámos hídja (Apátúr hídja, Apahídja) Apahida községnek adott nevet. Épületétől délre, alig negyed kilométerre jó minőségű mészkőbánya volt, s így korán kiépíthette monostortemplomát. A jómód némelyik apáturat elragadta, s Mátyás király korában az egyik túl harcias apát kis háborút viselt környékbeli ellenfeleivel; ezért Mátyás király elrendelte erődítéseinek elhányatását. Az apátság jelentősége a XV. század második felétől lehanyatlott, de levélőrző hiteleshelyi jellegét a reformációig megtartotta. Akkor a Benedek-rend itt megszűnt, s birtokai részben világi kezekbe kerültek, majd 1580-tól negyed századig a monostori uradalom a jezsuiták birtokába jutott, akik itt jó iskolát tartottak fenn. Utóbb az iskola Kolozsvárra költözött be, s csak a rend 1773-i feloszlatásával alakult át római katolikus közép- és részben főiskolává. A Benedek-rendnek a tatárjárás idején elpusztított első, kívül támasztó kőlábak nélkül, belül finom faltőkkel tagolt temploma a XIII. század második felében újra kiépült. Mai szentélye ebből az időből való. A jezsuita birtoklás ideje alatt, 1596-ban az épületet villámcsapás gyújtotta föl, s hosszú ideig pusztán romladozott. A XVII. század végén birtokába jutott jezsuiták kijavították ugyan, de a kuruc világban a templomot egy kuruc csoport menedékül használván, azt harc közben reágyújtották és ismét elpusztult. A jezsuiták aztán a XVIII. század elején nagyobb számú görög katolikus román híveik számára Kolozsmonostoron új templomot építettek, s a kevés római katolikus magyar hívő nagyobb templomát 1782-ben már csak katonai raktárnak használták. A templom földjébe és sírboltjaiba a XVII. század végéig sok buzgó hívőt temettek messzi vidékről, még 100 kilométer távoli helyekről is. A mindjobban elhagyott templom hajója azonban annyira tönkrement, hogy végül is püspöki engedéllyel az 1818-tól 1821-ig épült kolozsvári Farkas utcai Királyi Lyceum épületéhez hordták be anyagnak. Csak szentélye maradt meg, s azt is csak nagy ünnepeken használták. Az Erdélyi Római Katolikus Státus aztán a hajót 1896-ra újjáépítette, de évente csak kevés ünnepi alkalommal használták: az 1920-as években 25 évre a román görög katolikusoknak adták bérbe. Jelenleg az ortodox egyház használatában van. A templomnak ma már csak a szentélye áll régi, hétszázados eredetiségében. A szentély magasba törő, sudár faloszlopai és faloszlopfői szépségükben a messzi gyulafehérvári székesegyház és a közelebbi, középkori széki református templom hasonló műrészleteire emlékeztetnek. A szentélytől elvált dongaboltozatú sekrestyét XV. századinak tartják. A hajó mai nyugati főkapuját 1895-ben az Erdélyi Múzeumban elhelyezett eredeti régiről faragtatták újra: ez szép másolata a valószínűleg az 1437-i parasztfelkelés időtájáról való, csinos, keresztvirágos főkapunak. Ebből a korból származik a szentély déli falába beépített római számjegyes kis kő napóra is, melynek külön érdekessége, hogy ma ez a legrégibb ilyenfajta ismert erdélyi emlékünk. Sokkal régebbi azonban mindezeknél a szentélyzáródás délkeleti felső párkánya alá falazott, még román ízlésű nyugvó oroszlán féldombormű. Ez még az Árpád-házi királyok jogaroroszlánjára emlékeztet. Feltehetően a tatárjáráskor elpusztult régi templomból maradhatott, s nincs kizárva, hogy az egykori almásmonostori és magyargyerőmonostori megmaradt hasonló oroszlánokkal együtt királyi oltalmi jelvényül szolgálhatott. A templom homlokzatán latin felirat mondja el röviden annak történetét. A szentélyhez ízlésben egyáltalán nem illő kis fatorony csak az 1930-as években épült. *Irodalom: Kelemen Lajos: Kolozsvár művészeti emlékei. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1982. 105-109. még: In: KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor BENDA KÁLMÁN. Magyar Hírmondó, é. n., h. n. I. KÖTET, Kolozsvár régi napjai és lakói. 382. [http://mek.oszk.hu/07500/07523/html/01.htm] Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] dfgwmwaprod4kvgwvdnv9tjx5uv5scf 551334 551332 2026-07-18T16:02:55Z Szegedi László 136 551334 wikitext text/x-wiki Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként ''' Kolozsmonostor ''' címerével foglalkozik. ---- [[Fájl:Kolozsmonostor pecsétje.png|thumb|Kolozsmonostor pecsétje]] [[Kép:A_kolozsmonostori_templom_a_plébániaház_pecsétjén.jpg|thumb|A kolozsmonostori templom a plébániaház pecsétjén]] [[Fájl:Kolozs megye címere.png|thumb|A kolozsmonostori templom ábrázolása Kolozs megye címerében]] [[Fájl:A kolozsmonostori papírmalom vízjele (17. század).png|thumb|A kolozsmonostori papírmalom vízjele (17. század)]] Kolozsmonostor ma Monostori negyed néven {{Ch|Kolozsvár címere|Kolozsvár}} legnagyobb tömbháznegyede. A város délnyugati felén található, északon a Kis-Szamos / Nyárfasori lakótelep / Donátnegyed, keleten a Monostori kertek, délkeleten a Hajnalnegyed és Európanegyed, délen a bükki erdő, nyugaton pedig Szászfenes határolja. A lakótelepen mintegy 120 000 ember él. '''Sas:''' Kolozsmonostor elnevezéséről a 13. századból származnak a legkorábbi levéltári emlékek: „ecclesia de Clus” (1214, a kolozsi egyház), „abbas et conventus monasterii beatae Mariae de Clus” (1222, a kolozsi Szent Szűz monostorának apátsága és hiteleshelye), „Colosmonostra” (1283), „Kulusmunustra” (1288). Nem csak a város elnevezése, a város címere ügyében is szoros kapcsolatot találtak Monostor és Kolozsvár között a régi történelem-búvárlók. A tudós Benkő József előbb említett összeállításának Kolozsvárral foglalkozó részében azt írta, hogy „láthatólag a város címerét a kapukról másolták, mégpedig: három torony ugyanannyi főkapura támaszkodva, a kapuk kulcsaival és a falak egy részével. Szegedi [János jezsuita egyetemi tanár] azt állítja, hogy Kolozsmonostor falu címere egy régi formájú roppant kulcs ezzel a felirattal: Sigillum communitatis Villae Colos Monostra. Nagyon valószínűnek tartja, hogy Zsigmond császár és király kora előtt ezt a címert és jelvényt használta Clus castrum is (ma a kolozsvári Óvár)” Az egykori falu – Kolozsmonostor – és a város – Kolozsvár – jelképekben megnyilvánuló életközössége mellett hasonló jelenségre fi gyelhetünk fel az egykori falu és egy nagyobb egység, Kolozs megye címere között. Az 1755-ben Mária Terézia adományozta megyecímer kékkel és vörössel négyelt pajzsa négy mezőből állt: az elsőben ezüst felhőből előbukkanó, függőpecsétes ezüst oklevelet tartó, természetes színű női kar, a másodikban egyenes karóra felfutó kék (más változatában arany) gerezdű szőlővenyige, a harmadikban arany búzakéve. Az utóbbi két mezőt átszeli a Szamos folyót jelképező hullámos ezüstpólya. Az utolsó, negyedik mezőben vörös tetejű, fekete ablakú és ajtajú, latinkeresztes, egytornyú, ezüstszínű templom, amely a kolozsmonostori – egyébként az eredetire nem hasonlító – templom ábrázolása. A pajzsot levélkorona fedi, melyet – ezen az ábrázoláson nem láthatóan – a heraldika szabályai szerint jobbról az értelem és bölcsesség istennője, Minerva, balról a háború istene, Mars tart. A kolozsmonostori konventre három címerkép is utal: az oklevél, a templom és az egyedinek számító, függőpecsétes oklevelet tartó kéz. A templomábrázolással más területen is találkozhatunk, az erdélyi papírmalmok közül a kolozsmonostori malom 17. századi vízjelén ugyancsak feltűnik az egykori bencés apátsági templomra utaló zászlóval díszített – talán élethű – kéttornyú megjelenítés. '''Kelemen:''' A kolozsmonostori apátsági templom Jelentőségre és nagyságra mindkét eddig tárgyalt templomnál előbbre való a város nyugati részén látható egykori kolozsmonostori apátsági templom. Ez azonban csak 1894 első napjától kezdve, az akkor Kolozsvárhoz csatolt Kolozsmonostor községgel együtt vált kolozsvárivá. Az egykor itt állott Benedek-rendi apátság alapítását egy 1263-ra keltezett oklevél alapján a legújabb korig I. Béla magyar királynak tulajdonították; de ez az oklevél hamisítványnak bizonyult. Ennek ellenére a kolozsmonostori apátság nem fiatalabb I. Béla király (1061-1063) koránál, s ugyanazon várispán alapítása, akiben Kolozsvár is alapítóját tiszteli. Így egyike a legrégibb, még a XI. század első feléből való és Erdélyben ritka Benedek-rendi első alapítású monostortemplomoknak. Apátjai már az 1241-42-i nagy tatárjárás előtt hosszasan perlekedtek az erdélyi püspökökkel, kiknek fölöttességét nem akarták elismerni. A monostornak Kolozsvár közelében több faluból álló birtokai voltak, s a Kolozsvártól keletre 13 kilométerre a Kis-Szamoson épített vámos hídja (Apátúr hídja, Apahídja) Apahida községnek adott nevet. Épületétől délre, alig negyed kilométerre jó minőségű mészkőbánya volt, s így korán kiépíthette monostortemplomát. A jómód némelyik apáturat elragadta, s Mátyás király korában az egyik túl harcias apát kis háborút viselt környékbeli ellenfeleivel; ezért Mátyás király elrendelte erődítéseinek elhányatását. Az apátság jelentősége a XV. század második felétől lehanyatlott, de levélőrző hiteleshelyi jellegét a reformációig megtartotta. Akkor a Benedek-rend itt megszűnt, s birtokai részben világi kezekbe kerültek, majd 1580-tól negyed századig a monostori uradalom a jezsuiták birtokába jutott, akik itt jó iskolát tartottak fenn. Utóbb az iskola Kolozsvárra költözött be, s csak a rend 1773-i feloszlatásával alakult át római katolikus közép- és részben főiskolává. A Benedek-rendnek a tatárjárás idején elpusztított első, kívül támasztó kőlábak nélkül, belül finom faltőkkel tagolt temploma a XIII. század második felében újra kiépült. Mai szentélye ebből az időből való. A jezsuita birtoklás ideje alatt, 1596-ban az épületet villámcsapás gyújtotta föl, s hosszú ideig pusztán romladozott. A XVII. század végén birtokába jutott jezsuiták kijavították ugyan, de a kuruc világban a templomot egy kuruc csoport menedékül használván, azt harc közben reágyújtották és ismét elpusztult. A jezsuiták aztán a XVIII. század elején nagyobb számú görög katolikus román híveik számára Kolozsmonostoron új templomot építettek, s a kevés római katolikus magyar hívő nagyobb templomát 1782-ben már csak katonai raktárnak használták. A templom földjébe és sírboltjaiba a XVII. század végéig sok buzgó hívőt temettek messzi vidékről, még 100 kilométer távoli helyekről is. A mindjobban elhagyott templom hajója azonban annyira tönkrement, hogy végül is püspöki engedéllyel az 1818-tól 1821-ig épült kolozsvári Farkas utcai Királyi Lyceum épületéhez hordták be anyagnak. Csak szentélye maradt meg, s azt is csak nagy ünnepeken használták. Az Erdélyi Római Katolikus Státus aztán a hajót 1896-ra újjáépítette, de évente csak kevés ünnepi alkalommal használták: az 1920-as években 25 évre a román görög katolikusoknak adták bérbe. Jelenleg az ortodox egyház használatában van. A templomnak ma már csak a szentélye áll régi, hétszázados eredetiségében. A szentély magasba törő, sudár faloszlopai és faloszlopfői szépségükben a messzi gyulafehérvári székesegyház és a közelebbi, középkori széki református templom hasonló műrészleteire emlékeztetnek. A szentélytől elvált dongaboltozatú sekrestyét XV. századinak tartják. A hajó mai nyugati főkapuját 1895-ben az Erdélyi Múzeumban elhelyezett eredeti régiről faragtatták újra: ez szép másolata a valószínűleg az 1437-i parasztfelkelés időtájáról való, csinos, keresztvirágos főkapunak. Ebből a korból származik a szentély déli falába beépített római számjegyes kis kő napóra is, melynek külön érdekessége, hogy ma ez a legrégibb ilyenfajta ismert erdélyi emlékünk. Sokkal régebbi azonban mindezeknél a szentélyzáródás délkeleti felső párkánya alá falazott, még román ízlésű nyugvó oroszlán féldombormű. Ez még az Árpád-házi királyok jogaroroszlánjára emlékeztet. Feltehetően a tatárjáráskor elpusztult régi templomból maradhatott, s nincs kizárva, hogy az egykori almásmonostori és magyargyerőmonostori megmaradt hasonló oroszlánokkal együtt királyi oltalmi jelvényül szolgálhatott. A templom homlokzatán latin felirat mondja el röviden annak történetét. A szentélyhez ízlésben egyáltalán nem illő kis fatorony csak az 1930-as években épült. *Irodalom: Kelemen Lajos: Kolozsvár művészeti emlékei. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1982. 105-109. még: In: KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor BENDA KÁLMÁN. Magyar Hírmondó, é. n., h. n. I. KÖTET, Kolozsvár régi napjai és lakói. 382. [http://mek.oszk.hu/07500/07523/html/01.htm] Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: {{Hl-rövid}} '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> {{Címerhat.abc}} <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> [[Kategória:Címer]] 709db2wd1u7pgdlo8a245q1ya55bizi 0 97435 551406 397764 2026-07-19T11:16:53Z Szegedi László 136 /* czékei Czékey */ 551406 wikitext text/x-wiki {{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Czékey ''' család címerével foglalkozik. ---- ==czékei Czékey == [[Fájl:Czékei címer.jpg|^thumb|]] '''Bártfai Szabó:''' a Czékei család czímere a következő módon állapitható meg; köríves pajzsban koronából kinyúló kardot tartó pánczélos kar, a pajzs balsarkában a kard fölött kisebb ötágú, alatta nagyobb négyágu rózsa. '''Nagy Iván:''' Czékey család. (Czékei †).<br> Zemplin vármegyében van Czéke falu, hajdan Czékevára is volt; ezt birta a Koplon nemből eredt Czékey család. 1423-ban élt Czékey Márton, királyi al-ajtónálló mester, ki a családjától elesett Czéke helységet adományban ismét visszakapta *. [* Szirmay C. Zemplin not. top. 304.] Ennek fia lehetett Czékey János, ki Upor vagy Upory Lászlónak egyetlen leányát Upory Borbálát vette nőül, és egyetlen leánya Zsófia, kiben a család kihalt, ruszkai Dobó Domokos neje volt 1503-ban *. [* Szirmay C. Zemplin not. top. 270. 372.] Az Upor család után birtak a Czékeyek Abara és Upor helységben, – vérséges rokonságban álltak a Monaky, Morva-Isép, Rákóczy és Körtvélyessy családdal *, melyek pedig a Bogad-Radván nemből eredtek. [* Szirmay C. Zemplin not. top. 166. l. És Deductiones et Tabulae stb. Mss. Musaei sub Nro 213. fol. lat.] *Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai. HARMADIK KÖTET[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/harmadik-kotet-1435/czekey-csalad-czekei-1AD2/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTmFneWl2YW5fMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkN6XHUwMGU5a2V5In0] Bártfai Szabó László: PROSCRIPTIO I. MÁTYÁS KIRÁLY KORÁBÓL. Turul 1905/2. [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1905-F13B/1905-2-F34B/proscriptio-i-matyas-kiraly-korabol-F3C9/] *Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] 40jee5ffci6ormxvxgozagbobmwall1 0 107263 551291 512682 2026-07-18T14:50:40Z KeFe 20 551291 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Titanacris Albipes.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Acridoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''sáskák''' az egyenesszárnyúak rendjébe és a tojókampósok alrendjébe tartozó öregcsalád. A sáskák minden növényzettel borított területen gyakoriak, és még a sivatagokban is megtalálhatók. Egyes fajok 4000 méternél is magasabban élnek. : Testhosszuk 1,5 és 20 centiméter közötti; a nőstények nagyobbak, mint a hímek. E rovarokra különösen jellemző erős és rendkívül hosszú hátsó lábuk, amivel szökellve vagy ugrálva haladnak. Bár minden sáskafajnak ilyen lába van, nem mindegyik szökell. Általában két pár szárnyuk van, de vannak szárny nélküli fajok is. : Színezetük fajon belül is nagyon változó. Egyes fajok második szárnya feltűnő színű. A nagyon színes sáskafajok teste mérget tartalmaz, erre hívják fel a figyelmet rikító árnyalataikkal. Csápjaik rövidek és vastagok; ennek alapján a sáskákat könnyen megkülönböztethetjük a hosszú csápú lombszöcskéktől. : Szemük összetett szem. Szájszervük rágó. '''Életmódjuk''' : E rovarok növények (majdnem kizárólag fűfélék) zöld leveleivel táplálkoznak. A napfényt kedvelik, ezért főleg mezőkön, réteken, útszéli gyomtársulásokban találkozhatunk velük. Ciripelő hangjukat hátsó lábuk és elülső szárnyuk összedörzsölésével hozzák létre. A legtöbb fajnak csak a hímje ciripel. Minden fajnak megvan a maga saját éneke, aminek alapján a párok könnyebben megtalálják egymást. A trópusokon vannak egyáltalán nem ciripelő fajok is. : A legtöbb faj jól repül; a redukált szárnyú fajok röpképtelenek. '''Szaporodásuk''' : A mérsékelt övben nyáron van a párzási időszak, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Eközben szárnyaik még csonkák, és ezek a szárnykezdemények az imágók szárnyaitól eltérően visszahajlanak; szegélyük az állat oldalán ferdén fekszik fel. : A körülbelül 10 000 fajt számláló öregcsalád ismertebb fajai: {| |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska|Bengáli botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Csinos rétisáska|Csinos rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli áttelelősáska|Déli áttelelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei bunkóscsápúsáska|Erdei bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kéregutánzó sáska|Kéregutánzó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Olasz sáska|Olasz sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Osche-rétisáska|Osche-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pöfögő botsáska|Pöfögő botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szélesszárnyú tarlósáska|Szélesszárnyú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyepplejtősáska|Sztyepplejtősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyeppréti sáska|Sztyeppréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zöld tarlósáska|Zöld tarlósáska]] |} ==Kapcsolódó cikkek== [[Állatok/Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája|Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája]] <br/> <div style="height:18px; width:580px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/S%C3%A1sk%C3%A1k&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CET)}} {{commonscat|Acridoidea|{{SUBPAGENAME}} }} <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ---> dj8aj430k2fwdgbjk3ga8lmkc2wosv4 551292 551291 2026-07-18T14:52:34Z KeFe 20 551292 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Titanacris Albipes.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Acridoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''sáskák''' az egyenesszárnyúak rendjébe és a tojókampósok alrendjébe tartozó öregcsalád. A sáskák minden növényzettel borított területen gyakoriak, és még a sivatagokban is megtalálhatók. Egyes fajok 4000 méternél is magasabban élnek. : Testhosszuk 1,5 és 20 centiméter közötti; a nőstények nagyobbak, mint a hímek. E rovarokra különösen jellemző erős és rendkívül hosszú hátsó lábuk, amivel szökellve vagy ugrálva haladnak. Bár minden sáskafajnak ilyen lába van, nem mindegyik szökell. Általában két pár szárnyuk van, de vannak szárny nélküli fajok is. : Színezetük fajon belül is nagyon változó. Egyes fajok második szárnya feltűnő színű. A nagyon színes sáskafajok teste mérget tartalmaz, erre hívják fel a figyelmet rikító árnyalataikkal. Csápjaik rövidek és vastagok; ennek alapján a sáskákat könnyen megkülönböztethetjük a hosszú csápú lombszöcskéktől. : Szemük összetett szem. Szájszervük rágó. '''Életmódjuk''' : E rovarok növények (majdnem kizárólag fűfélék) zöld leveleivel táplálkoznak. A napfényt kedvelik, ezért főleg mezőkön, réteken, útszéli gyomtársulásokban találkozhatunk velük. Ciripelő hangjukat hátsó lábuk és elülső szárnyuk összedörzsölésével hozzák létre. A legtöbb fajnak csak a hímje ciripel. Minden fajnak megvan a maga saját éneke, aminek alapján a párok könnyebben megtalálják egymást. A trópusokon vannak egyáltalán nem ciripelő fajok is. : A legtöbb faj jól repül; a redukált szárnyú fajok röpképtelenek. '''Szaporodásuk''' : A mérsékelt övben nyáron van a párzási időszak, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Eközben szárnyaik még csonkák, és ezek a szárnykezdemények az imágók szárnyaitól eltérően visszahajlanak; szegélyük az állat oldalán ferdén fekszik fel. : A körülbelül 10 000 fajt számláló öregcsalád ismertebb fajai: {| |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék|Ásósáskafélék]] #[[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska|Bengáli botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Csinos rétisáska|Csinos rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli áttelelősáska|Déli áttelelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei bunkóscsápúsáska|Erdei bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kéregutánzó sáska|Kéregutánzó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Olasz sáska|Olasz sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Osche-rétisáska|Osche-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pöfögő botsáska|Pöfögő botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szélesszárnyú tarlósáska|Szélesszárnyú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyepplejtősáska|Sztyepplejtősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyeppréti sáska|Sztyeppréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zöld tarlósáska|Zöld tarlósáska]] |} ==Kapcsolódó cikkek== [[Állatok/Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája|Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája]] <br/> <div style="height:18px; width:580px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/S%C3%A1sk%C3%A1k&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CET)}} {{commonscat|Acridoidea|{{SUBPAGENAME}} }} <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ---> qf7w1ke48x215yz1a6o6s71qw9u2jry 551303 551292 2026-07-18T15:11:12Z KeFe 20 551303 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Titanacris Albipes.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Acridoidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''sáskák''' az egyenesszárnyúak rendjébe és a tojókampósok alrendjébe tartozó öregcsalád. A sáskák minden növényzettel borított területen gyakoriak, és még a sivatagokban is megtalálhatók. Egyes fajok 4000 méternél is magasabban élnek. : Testhosszuk 1,5 és 20 centiméter közötti; a nőstények nagyobbak, mint a hímek. E rovarokra különösen jellemző erős és rendkívül hosszú hátsó lábuk, amivel szökellve vagy ugrálva haladnak. Bár minden sáskafajnak ilyen lába van, nem mindegyik szökell. Általában két pár szárnyuk van, de vannak szárny nélküli fajok is. : Színezetük fajon belül is nagyon változó. Egyes fajok második szárnya feltűnő színű. A nagyon színes sáskafajok teste mérget tartalmaz, erre hívják fel a figyelmet rikító árnyalataikkal. Csápjaik rövidek és vastagok; ennek alapján a sáskákat könnyen megkülönböztethetjük a hosszú csápú lombszöcskéktől. : Szemük összetett szem. Szájszervük rágó. '''Életmódjuk''' : E rovarok növények (majdnem kizárólag fűfélék) zöld leveleivel táplálkoznak. A napfényt kedvelik, ezért főleg mezőkön, réteken, útszéli gyomtársulásokban találkozhatunk velük. Ciripelő hangjukat hátsó lábuk és elülső szárnyuk összedörzsölésével hozzák létre. A legtöbb fajnak csak a hímje ciripel. Minden fajnak megvan a maga saját éneke, aminek alapján a párok könnyebben megtalálják egymást. A trópusokon vannak egyáltalán nem ciripelő fajok is. : A legtöbb faj jól repül; a redukált szárnyú fajok röpképtelenek. '''Szaporodásuk''' : A mérsékelt övben nyáron van a párzási időszak, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Eközben szárnyaik még csonkák, és ezek a szárnykezdemények az imágók szárnyaitól eltérően visszahajlanak; szegélyük az állat oldalán ferdén fekszik fel. : A körülbelül 10 000 fajt számláló öregcsalád ismertebb fajai: {| |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék|Ásósáskafélék]] #[[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska|Bengáli botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Csinos rétisáska|Csinos rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli áttelelősáska|Déli áttelelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei bunkóscsápúsáska|Erdei bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kéregutánzó sáska|Kéregutánzó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Olasz sáska|Olasz sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Osche-rétisáska|Osche-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pöfögő botsáska|Pöfögő botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] |valign="top" width=33%| #[[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szélesszárnyú tarlósáska|Szélesszárnyú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyepplejtősáska|Sztyepplejtősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyeppréti sáska|Sztyeppréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zöld tarlósáska|Zöld tarlósáska]] |} ==Kapcsolódó cikkek== [[Állatok/Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája|Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája]] <br/> <div style="height:18px; width:580px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=%C3%81llatok/S%C3%A1sk%C3%A1k&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT olvashatod]]!</center></div> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CET)}} {{commonscat|Acridoidea|{{SUBPAGENAME}} }} <!--Másolható minta __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ---> 087wa64y5x1j3h0ywlus69usmfgpqjj 0 108189 551296 502927 2026-07-18T15:05:08Z KeFe 20 551296 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mecostethus parapleurus female (7973870226).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Mecostethus parapleurus female (3787878785).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mecostethus parapleurus female (3788681294).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mecostethus parapleurus male (7973849196).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Mecostethus parapleurus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''hagymazöld sáska''' a sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Magyarországon viszonylag ritka, de sokfelé előfordul, pl. a Duna és a Tisza mentén, a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben. : A testhossza a hím esetében 17-20 mm, a nőstény 24-30 mm. Közepes méretű sáskafaj. Színe világoszöld, olívzöld vagy sárgásbarnás. A szemektől a torpajzson át kb. a szárny feléig egy éles kontúrú fekete csík húzódik (ez a jellegzetessége a lárvákon nem látható és a frissen vedlett imágókon is gyenge). A torpajzs közepén finom gerinc húzódik, az oldalsó élek hiányoznak. A mintázat nélküli szárnyak hosszúak, kissé túlérnek a sötét hátsó térden. Hátsó combja is egyszínű. A nőstény tojókampói hosszúak és jól láthatóak. : Nem ciripel, a hímek a párzási időszakban halk hangokat adnak ki. : Meleg- és nedvességigényes. Nedves réteken, lápréteken, tavak és patakok partjain fordul elő. Az imágók jó repülők, és menekülve több métert is ugrik. A megfelelő élőhelyeken tömeges is lehet. : Kifejlett példányaival júliustól októberig találkozhatunk. A nőstények a talajba rakják petéiket. Az áttelelő petékből csak igen későn, júniusban kelnek ki a lárvák, melyek ötször vedlenek. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Mecostethus parapleurus|{{SUBPAGENAME}}}} 7erlb2r2j2xmeswwm3l47wh4sydi3us 0 108190 551256 503110 2026-07-18T14:06:25Z KeFe 20 551256 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calliptamus cfr barbarus female (5011963871).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Calliptamus barbarus (8332213013).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Calliptamus barbarus|-}} {{népies|barbársáska}} <br/> {{Védett-rovarok|5 000}} <br/> : A '''homoki olaszsáska''' a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj. : Dél-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európában ritka. Magyarországon a melegebb homokterületeken fordul elő (Somogyi-dombság, Kiskunság, a Nyírség déli része, Kisalföld, Dél-Mezőföld), helyenként gyakori is lehet. : A homoki olaszsáska testhossza a hím esetében 13-21 mm, a nőstény 19-31 mm. Közepes termetű, zömök alkatú sáska. Alapszíne változatos, barna, okkersárga vagy szürke is lehet, rajta sötétebb foltokkal. Néha a fejtől a torpajzs szélén át az első szárnyak csúcsáig két világos vonal húzódik rajta. Szemei nagyok, függőlegesen csíkozottak. A hátsó lábak belső oldala többnyire vörös, ritkán sárga. A comb belső oldalán lévő három fekete folt jól kifejezett, ritkán egybeolvad. A sötét pettyes, végükön kissé elkeskenyedő elülső szárnyak éppen elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdeket. A hátsó szárnyak a tövüknél erősen rózsaszínű vagy borvörös színűek. A hím potrohvégén jellegzetes fogókészülék található. : Nem ciripel, a hímek a harmadik láb színes lábszáraival integetve kommunikálnak. : : Meleg, ritkás növénytakarójú homokpusztagyepek, köves domboldalak lakója. Alapvetően növényevő, de elpusztult rovarokat is elfogyaszt. : Kifejlett egyedeivel június végétől október végéig találkozhatunk. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Calliptamus barbarus|{{SUBPAGENAME}}}} 76n95i44bicnh9a9s5wj57971uz2nxm 551257 551256 2026-07-18T14:07:51Z KeFe 20 551257 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calliptamus cfr barbarus female (5011963871).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Calliptamus barbarus (8332213013).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Calliptamus barbarus|-}} {{népies|barbársáska}} <br/> {{Védett-rovarok|5 000}} <br/> : A '''homoki olaszsáska''' a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj. : Dél-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európában ritka. Magyarországon a melegebb homokterületeken fordul elő (Somogyi-dombság, Kiskunság, a Nyírség déli része, Kisalföld, Dél-Mezőföld), helyenként gyakori is lehet. : A homoki olaszsáska testhossza a hím esetében 13-21 mm, a nőstény 19-31 mm. Közepes termetű, zömök alkatú sáska. Alapszíne változatos, barna, okkersárga vagy szürke is lehet, rajta sötétebb foltokkal. Néha a fejtől a torpajzs szélén át az első szárnyak csúcsáig két világos vonal húzódik rajta. Szemei nagyok, függőlegesen csíkozottak. A hátsó lábak belső oldala többnyire vörös, ritkán sárga. A comb belső oldalán lévő három fekete folt jól kifejezett, ritkán egybeolvad. A sötét pettyes, végükön kissé elkeskenyedő elülső szárnyak éppen elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdeket. A hátsó szárnyak a tövüknél erősen rózsaszínű vagy borvörös színűek. A hím potrohvégén jellegzetes fogókészülék található. : Nem ciripel, a hímek a harmadik láb színes lábszáraival integetve kommunikálnak. : : Meleg, ritkás növénytakarójú homokpusztagyepek, köves domboldalak lakója. Alapvetően növényevő, de elpusztult rovarokat is elfogyaszt. : Kifejlett egyedeivel június végétől október végéig találkozhatunk. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Calliptamus barbarus|{{SUBPAGENAME}}}} sey3s5xh6xtbnlhc8j1qxywpxsuyzs5 0 108193 551304 506746 2026-07-18T15:11:41Z KeFe 20 551304 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetrix bipunctata (7748485966).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tetrix bipunctata01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tetrix bipunctata (7748473814).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Tetrix bipunctata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''kétpettyes tövishátúsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Eurázsiában honos Észak-Spanyolországtól Közép- és Észak-Európán keresztül egészen Északkelet-Kínáig. Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken fordul elő, (pl. Kőszegi-hegység, Bakony, Budai-hegység, Aggteleki-karszt), az Alföldön ritka. : A kétpettyes tövishátúsáska testhossza a hím esetében 8-10 mm, a nőstény 9-13 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Alapszíne és mintázata változatos, többnyire különféle barna és szürke dominálnak. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, tüskeszerűen meghosszabbodott nyúlványa mindkét nem esetében a potroh végéig ér. A tüske felső oldalán középen többnyire (de nem mindig) két nagy sötét folt látható. A torpajzs elülső széle középen kicsúcsosodik a fej irányába. A csápok rövidek és vastagok, a leghosszabb íz is csak 2x olyan hosszú mint széles. A hátsó szárny látható része kb. kétszer hosszabb az elsőnél. Nem ad ki hangot. : Száraz gyepek, napos tisztások, erdőszegélyek, homoki gyepek, sziklagyepek, felhagyott kőbányák lakója. A talajon tartózkodik, kedveli az olyan élőhelyeket, ahol a talaj kopárfoltos, sziklás, mohás, részben avarral borított. Röpképtelen. Különféle növényekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik. : Kifejlett példányaival márciustól októberig (leggyakrabban nyár végén) lehet találkozni. A nőstény májustól augusztus végéig rakja le petéit. A lárvák kb. két héttel később kelnek ki és (különféle fejlődési stádiumokban) áttelelnek. Az imágó is áttelelhet. : Közeli rokonaival, pl. a [[Kertészet/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|ligeti tövishátúsáskával]] lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Tetrix bipunctata|{{SUBPAGENAME}}}} d5fpfj89712n87hi5hhrif4hmkz552b 0 108195 551305 506749 2026-07-18T15:12:01Z KeFe 20 551305 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetrix subulata natur.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tetrix subulata (Tetrigidae sp.), Elst (Gld), the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tetrix subulata, Parc de Woluwé, Bruxelles (52072220703).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Tetrix subulata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''közönséges tövishátúsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónáiban honos. Egész Európában előfordul, beleértve a Brit-szigeteket és Skandináviát is, de délen ritkább. Magyarországon mindenütt megtalálható. : A közönséges tövishátúsáska testhossza a hím esetében 10-12 mm, a nőstény 11-15 mm. A többi tövishátúsáskánál kissé nagyobb és karcsúbb. Többnyire egyszínű vagy a háta világosabb, a sötét példányok ritkák. Színe lehet okkersárgás, szürke vagy szürkésbarna. Ritkább rövid-szárnyú változatánál a torpajzs hosszú hátsó nyúlványa kissé túlér a hátsó térden. A hosszúszárnyú egyedeknél a torpajzs jóval hosszabb, 2-3 mm-el túlhaladja a potrohvéget. A torpajzs felszíne sima, a középső varrat nem, vagy alig áll ki. A hátsó szárnyak elérik a torpajzs végét, a hosszúszárnyúaknál kicsit túl is haladhatják. A hátsó comb több mint háromszor olyan hosszú a szélességénél, a comb felső éle egyenesen fut le. A szemek között a távolság nagyobb, mint a hasonló fajoknál (kb. a szem átmérőjének a másfélszerese) és a homlok kiáll. A hosszú csápok sárgásak vagy halványbarnák, a végük sötét. Nem ad ki hangot. : A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz talajfelületeket is talál. Vízparti és láprétek, öntésterületek, erdőszélek, tisztások, üde rétek, szántóföldek szélének lakója. Jól repül. Növényevő: levelekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik. : Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók április-májusban a leggyakoribbak, de nyár közepére többnyire elpusztulnak. Utódaik már augusztusra imágóvá fejlődhetnek, de vannak amelyek végső lárvastádiumban telelnek át. Ez a nemzedék a következő tavasszal szaporodik. A két generáció időben átfed, tavasztól ősz végéig találkozhatunk felnőtt példányokkal. A nőstények nedves talajba rakják 10-20 petéjüket. A kikelő hím lárvák öt, a nőstények hat lárvastádiumon mennek át. : A [[Kertészet/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] és a [[Kertészet/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|délnyugati tövishátúsáska]] hasonlít rá. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Tetrix subulata|{{SUBPAGENAME}}}} 3r8tcdr89j63ky7mdzampcupy5sactj 0 108196 551307 506755 2026-07-18T15:12:41Z KeFe 20 551307 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetrix tenuicornis (2653358138).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tetrix tenuicornis (Pygmy locust sp.), Arnhem, the Netherlands.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tetrix tenuicornis (Tetrigidae sp.), Elst (Gld), the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Tetrix tenuicornis|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''vékonycsápú tövishátúsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól Közép-Európán és a Balkánon át egészen a Csendes-óceánig. Dél-Európában ritka, elterjedésének északi határa Észak-Németországban húzódik. Magyarországon gyakori, az egész országban megtalálható. : A vékonycsápú tövishátúsáska testhossza a hím esetében 7-11 mm, a nőstény 7-13 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Általában egyszínű szürke vagy szürkésbarna, de előfordulhatnak a torpajzson világos vagy sötét foltok, néha kontrasztosan márványozott egyedek is. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, hátranyúló tüskéje mindkét nemnél kb. a potroh végéig ér (kivéve a peterakás előtti nőstényeknél, amelyeknek potroha petéktől duzzad. A torpajzs elülső széle fentről nézve nagyjából egyenes lefutású, nem csúcsos. A csáp viszonylag hosszú és vékony, a középső csápízek kb. 3-4x hosszabbak a szélességüknél. A hátsó szárny kissé rövidebb a torpajzsnál. A hátsó comb vaskos és elég rövid; kevesebb mint háromszor hosszabb a szélességénél. A hím potrohvége szögletesebb a hasonló fajokénál. Nem ad ki hangot. : Sztyepprétek, kaszálók, homoki gyepek, sziklalejtők, ritkás erdők, erdőszélek, kertek, felhagyott kőbányák lakója. Élőhelyét tekintve nem különösebben válogatós, de kedveli a szárazabb, ritkás vegetációjú helyeket, ahol a talaj nem teljesen növényzettel borított. Növényevő, különféle leveleket, mohákat, zuzmókat, algákat, növényi törmeléket eszik. : A kifejlett példányok áprilistól októberig láthatók, leggyakrabban május-júniusban. Lárvái közepes fejlődési stádiumban telelnek (ritkán imágóként is) és nagyjából májusra válnak imágóvá. : A [[Kertészet/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|kétpettyes tövishátúsáskával]] és a [[Kertészet/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|ligeti tövishátúsáskával]] lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Tetrix tenuicornis|{{SUBPAGENAME}}}} cbs4add5is9t3b86v82esa0mqtp30kw 0 108199 551319 503037 2026-07-18T15:23:22Z KeFe 20 551319 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Euthystira-brachyptera-kleine-goldschrecke.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Euthystira brachyptera 02.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Euthystira brachyptera 04.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Euthystira brachiptera male (3788499268).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Euthystira brachyptera|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''smaragdzöld sáska''' a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj. : Eurázsia mérsékelt éghajlati övében fordul elő a Pireneusoktól egészen Szibériáig. Az Ibériai-félszigetről és Dél-Olaszországból hiányzik, de a Balkánon megtalálható. Magyarországon főleg a hegy- és dombvidékek lakója, tömeges is lehet. : A smaragdzöld sáska testhossza a hím esetében 14-17 mm, a nőstény 19-22 mm. Kis termetű, karcsú faj. Alapszíne fémes-selymes fénnyel csillogó élénk világoszöld, néha sárgás-aranyos. A szem mögött egy sötétebb zöld csík húzódik a szárnytőig, néha fekete szegéllyel. A torpajzs oldalsó lebenyei világosabbak. A hátsó láb térde halvány. A hím elülső szárnya zöldesen átlátszó és legfeljebb a combközépig ér. A nőstény elülső szárnyai csökevényesek, vöröses színűek, nem érnek össze a háton; néha előfordulnak hosszúszárnyú egyedek is. A nőstények tojókampói nagymértékben megnyúltak és finoman fogazottak. : Ciripelése elég halk, kb. 5 méterre hallatszik el és az aranyos sáskáéhoz hasonlít. Éneke cirpelések sorozata 2-6 másodperces szünetekkel. Napközben ciripel, néha este is. : Főleg a magas füvű, nedvesebb réteket kedveli. Feltűnően gyakran találhatók a nádtippan fajokon. A hegyekben az alpesi gyepeket is eléri. : Peterakása különleges a sáskák között: A nőstény hátsó lábaival néhány fűszálat kis csomóba húz össze, majd potrohából habos váladékot préselve közé, 5-6 petét rak. A megszáradt habágy védelmet nyújt a peték kiszáradása ellen. A petegubók az ősszel elszáradó levelekkel az avarba kerülnek, ahol a fagyoktól valamelyest védve áttelelnek. A következő tavasszal hamar kikelnek, az első lárvák már március végén megfigyelhetők. A kifejlett egyedekkel május végétől novemberig találkozhatunk. : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Szöcskék-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Euthystira brachyptera|{{SUBPAGENAME}}}} i56jqupnxppzwm4a4rzzd9rgpjo248c 0 108203 551306 506752 2026-07-18T15:12:20Z KeFe 20 551306 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetrix undulata - Gemeine Dornschrecke 180571781.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:IMG 0750 Tetrigidae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tetrix undulata fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tetrix undulata macropronotal (2423992534).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Tetrix undulata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''ligeti tövishátúsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Európában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Közép- és Észak-Európán át Oroszország északnyugati részéig. Magyarországon ritka, többek között a Kőszegi-hegységben, az Alföldön és a Bakonyalján ismertek állományai. : A ligeti tövishátúsáska testhossza a hím esetében 7-10 mm, a nőstény 8-12 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Alapszíne változatos, többnyire barna vagy szürke, gyakran fehér, sárgás, zöldes vagy vöröses márványozással. A torpajzson és a hátsó lábon gyakorta láthatóak fehér vagy fekete foltok. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, tüskéje eléri vagy kissé túlhaladja a potroh végét. A torpajzs elülső széle csak enyhén csúcsosodik a fej felé. A hátsó szárny látható része kb. másfél-kétszer hosszabb az első szárnyaknál. A hátsó comb háromszor-három és félszer hosszabb a szélességénél. Csápjai közepesen hosszúak, középtáji ízei kb. háromszor hosszabbak a vastagságuknál. Nem ad ki hangot. : Nedves vagy szárazabb tisztások, erdőszélek, útszélek, rövidfüvű legelők, láprétek lakója, ahol csupasz, ritkás vegetációjú vagy avarral borított talajt is talál. Növényevő, füvekkel, mohákkal, algákkal, növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik. : Az áttelelt kifejlett példányok március-májusban láthatóak, az azévi generáció pedig augusztus-szeptemberben, de ritkábban egész évben (a tél kivételével) előfordulnak. A nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák ötször (hímek) vagy hatszor (nőstények) vedlenek. Imágó vagy lárvaformában telelnek át és az első napsütéses tavaszi napokon előbújnak. : A [[Kertészet/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] és a [[Kertészet/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|délnyugati tövishátúsáska]] hasonlít rá. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Tetrix undulata|{{SUBPAGENAME}}}} eovjo2dfm2ctmrn33jqdideq8kpajqu 0 108204 551297 502986 2026-07-18T15:07:13Z KeFe 20 551297 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calliptamus italicus (2004-08-08).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Criquets Calliptamus italicus Millau Saint-Martin-du-Larzac (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Calliptamus italicus|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''olasz sáska''' az egyenesszárnyúak rendjéhez, és a sáskafélék családjához tartozó faj. : Közép-Európában csak a síkságokon fordul elő, azonban az Alpok délnyugati részén akár 2000 méteres tengerszint feletti magasságig is megtalálható. Nyugat-Ázsia nyugatiabb részein és Szibériában is előfordul. Észak-Amerikába is átterjedt. Magyarországi elterjedése gyakori. Természetes élőhelyét szikes puszták, sztyeppek, száraz és félszáraz gyepek teszik ki. : Az olasz sáska viszonylag nagy termetű, a hímek testhossza 14-25 mm, a nőstényeké pedig 20-40 mm közötti. Teste erős és robusztus, alapszíne barna, míg a hátsó lábszára vöröses árnyalatú. Az első szárnya néhány milliméterrel hosszabb a térdénél és sötét foltokkal van ellátva. A hátsó szárnya tövénél áttetsző rózsaszín árnyalat figyelhető meg. A szemei függőlegesen sávoltak. : Képes hatékonyan repülni. Ciripelés helyett rágói összedörzsölésével ad ki halk zajt. Főleg a kétszikűeket részesíti előnyben, de a lágyszárú növényeket és fűféléket is megeszi, sőt az elhullott vagy akár élő rovarokat is elfogyaszthatja. A kifejlett példányok június végétől (déli területeken már korábban) októberig vagy novemberig fordulnak elő. A nőstény a petéket tokokba rakja, s a talaj vagy moha alá teszi le. A lárvákat leveleken táplálkozva figyelték meg. : Az északi területeken a faj ritka lett az élőhelypusztítás miatt, amit főként a mezőgazdasági vidékek intenzív használata és az erdősítés okozott. Valamint az érintett területeken az rovarirtó szerek használata is befolyásolhatja az olasz sáska jelenlétét. : Megfelelő élőhelyen tömeges inváziót okoz. A faj őshonos elterjedési területén a gabonafélék, a gyapot és a citrusfák komoly kártevője.[5] Magyarországon jelentős kártétele 1866-ban és 1874-1877 között volt megfigyelhető. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Calliptamus italicus|{{SUBPAGENAME}}}} fz55oa0v0b3tc8oltnzpseivsbs1953 0 108225 551294 487345 2026-07-18T15:03:00Z KeFe 20 551294 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Sáskák]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Paracaloptenus caloptenoides f.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Paracaloptenus caloptenoides m.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Paracaloptenus caloptenoides|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovarok|100 000}} <br/> : Az '''ál-olaszsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten honos. Északi elterjedési határa a Kárpát-medencében van (Dél-Szlovákiában és Kelet-Ausztriában igen ritkán, de megtalálható), keleten a Fekete-tengerig hatol. Magyarországon ritka, a középhegységekben vannak lokális állományai, mint a Dunántúli-középhegységben Tapolcán és a Visegrádi-hegységben, az Északi-középhegységben a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükkben (pl.: Nagyeged, Derda-kaszáló), valamint az Aggteleki-karszton. : A testhossza a hím esetében 14-16 mm, a nőstény 21-35 mm. Közepes méretű sáska, a nőstény jóval nagyobb és zömökebb a hímnél. Alapszíne szürkésbarna, sötétebb foltokkal; előfordulnak világosabb és sötétebb egyedek is. A világosabb példányok csápjai fehérek, a sötétebb árnyalatúaknál a csápok vége barnás. Nagy szemei függőlegesen csíkosak. A torpajzs élei egyenesek, hátrafelé kissé széttartóak. A hátsó lábszár vöröses. Az elülső szárny csökevényes (3-6 mm), a hátsó teljesen hiányzik. : Nem ciripel. : Meleg, száraz, alacsony füvű, köves-homokos talajú, ritkásabb vegetációjú sziklagyepek és sztyepprétek lakója kb. 1600 méteres magasságig. Nedvesebb körülmények között hajlamos a gombabetegségekre és hamar elpusztul. Általában a talajon vagy a fűszálakon tartózkodnak, ha megzavarják a fű között keres menedéket. Növényevő, tápnövény-preferenciája nem ismert. : Kifejlett példányaival júniustól szeptemberig (nagyobb számban július második felétől) találkozhatunk. : A nőstények a talaj felső rétegébe rakja petéit, amelyek áttelelés után tavasszal kelnek ki. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Paracaloptenus caloptenoides|{{SUBPAGENAME}}}} hi96ljylh39ld5mrdt1fsi4tfchbbx2 0 108231 551295 502924 2026-07-18T15:04:48Z KeFe 20 551295 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Stenobothrus fischeri|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''Fischer-rétisáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Dél-Európán (Dél-Franciaország, Olaszország, Balkán) keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon viszonylag ritka, többek között a Bakonyban, a Kiskunságban, a Csepel-szigeten ismertek állományai. : A Fischer-rétisáska testhossza a hím esetében 15-18 mm, a nőstény 20-26 mm. : Közepes termetű sáskafaj. Alapszíne zöld vagy barna, a hímek általában intenzívebb színűek. A csápok világosbarna vagy barna színűek, a hímek esetében a végükön kissé kifelé görbülnek. A fej és a tor alsó oldala fehéres. A hátsó térd sötétbarna vagy fekete, élesen elüt a comb színétől. A potroh vége (és gyakran a hátsó lábszár, valamint a comb alsó-hátsó része) narancsszínű, különösen a hímeknél. A torpajzs oldalélei enyhén befelé íveltek és sötét szélű világos vonal hangsúlyozza őket. Szárnyai a hímek esetében elérik a térdet, a nőstényeknél valamivel rövidebbek. A szárny háromnegyedénél a fehér folt (stigma) nem mindig látható jól. A mediális mező nem nagyon széles és csak a szárny közepéig ér. : Éneke erős, zizegő ciripelés (hasonlít a kis rétisáska hangjára.) Egy strófa 3-5 másodpercig tart, az elején fokozatosan erősödik. A strófák között szabálytalan hosszúságú szüneteket tart. : Meleg, száraz, tápanyagszegény talajú, ritkás vegetációjú homokpuszták, sziklagyepek, sztyeppek lakója. : Kifejlett egyedeivel májustól szeptemberig találkozhatunk. : A [[Kertészet/Sáskák/Sztyeppréti sáska|sztyeppréti sáska]] hasonlít hozzá, amelytől éneke, szárnyerezete és stigmája alapján lehet elkülöníteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Stenobothrus fischeri|{{SUBPAGENAME}}}} 14a8iatrh9pzaf7t04vxx8o6x4uplwm 0 108241 551300 503020 2026-07-18T15:08:26Z KeFe 20 551300 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Chorthippus oschei pusztaensis|-}} {{népies|[[Állatok/Sáskák/Osche-rétisáska|Osche-rétisáska]]}} <br /> : Az '''pusztai rétisáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Európában honos, Szlovéniától és Kelet-Ausztriától a Kárpát-medencén és a Balkánon keresztül kb. a Krímig. Nyugat és észak felé a csinos rétisáska váltja fel. Két alfaja ismert: a Chorthippus oschei oschei Görögországban, a Chorthippus oschei pusztaensis (pusztai rétisáska) attól északra fordul elő. Magyarországon is az utóbbi alfaj él, az Alföldön gyakori, a hegy- és dombvidékeken szórványos az előfordulása. : Az testhossza a hím esetében 13-15 mm, a nőstény 18-23 mm. Viszonylag kis termetű sáskafaj. Alapszíne leggyakrabban barnás, néha szürkés, zöldes vagy sárgás. A torpajzs élei kissé befelé hajolnak, a végükön némileg széttartanak. A hím potroha csak ritkán sárgás-narancsos árnyalatú. Hosszú csápjai alsó oldala világosabb, a végük fehéres és kifelé hajlik. A térd lehet világos vagy sötét színű is. Hátsó lábszára halvány vagy fehéres lehet. A keskeny szárnyak kb. a térdig érnek, a hímek esetében kissé túlnyúlnak rajta. Az első szárny sugárere S-formában hajlik. A nőstény szárnyának alsó szélén gyakran egy világos csík húzódik. : Ciripelése halk, nem feltűnő. Éneke szabályos, félmásodperces strófákból áll, melyeket 2-4 másodperces szünetekkel 2-5 alkalommal ismétel. Mindegyik strófa egy feltűnően erős cirpeléssel kezdődik és hirtelen marad abba. : Üde, nedves gyepek, rétek, kiszáradó mocsárrétek, szikesek és legelők lakója. A gyepszintben tartózkodik, a kopár foltokat kerüli. : Kifejlett egyedeivel július elejétől októberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, melyekből áttelelés után április-májusban kelnek ki a lárvák. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Chorthippus oschei|{{SUBPAGENAME}}}} dih89sjo56fp2vul8tr7d1d9dofk10h 0 108242 551301 503021 2026-07-18T15:08:52Z KeFe 20 551301 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Dociostaurus brevicollis|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''rövidnyakú sáska''' a sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Eurázsiában honos, Délkelet-Európától (főleg a Kárpát-medence és a Balkán, az adriai tengerpart kivételével) Dél-Szibériáig. Magyarországon sokhelyütt megtalálható (pl. Budapest környéke, Alföld, Velencei-tó környéke, Fertő-mellék) de nem gyakori. : A rövidnyakú sáska testhossza a hím esetében 12-16 mm, a nőstény 15-24 mm. Viszonylag kis méretű sáskafaj. Alapszíne többé-kevésbé világos szürkés vagy barnás. A hímek potroha sárgás lehet. A torpajzs élei szögben erősen betörnek és sötét alapon világos csík jelzi őket, így felülről feltűnő X-formát alkotnak. A torpajzs oldallebenyének hátsó sarkától világos, rövid sáv indul ferdén felfelé. A comb felső oldalán három sötét keresztsáv látható, amelyek közül mind vagy a két hátsó a comb oldalán összefut. A térd barna vagy fekete és világosabb gyűrű veszi körül. A hátsó lábszár halványsárgától élénkvörösig színeződhet. A szárnyak jól fejlettek, elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdet. : Éneke egy-egy nagyon rövid, éles cirpelés (syllabus), melyek között rövid, fél-egy másodperces szüneteket tart. : Száraz, meleg gyepek, ritkás vegetációjú homokterületek, ürmös szikes puszták, kopár legelők lakója. : Kifejlett egyedeivel júniustól október elejéig találkozhatunk. Áttelelő petéiből április végén vagy májusban kelnek ki a lárvák. : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Dociostaurus brevicollis|{{SUBPAGENAME}}}} 76iua97hnfr2rjcuhfyhsdzas0r9xk6 0 108245 551302 503041 2026-07-18T15:09:32Z KeFe 20 551302 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Oedalus decorus (7973765068).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Oedaleus decorus (10072085284).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Oedaleus decorus (10072164223).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Oedaleus decorus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''szalagos sáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Eurázsiában és Észak-Afrikában honos az Ibériai-félszigettől egészen Közép-Ázsiáig. Elsősorban a mediterrán vidék jellemző sáskája, északra kb. Párizsig hatol. Magyarországon viszonylag ritka, főleg az Alföldön található meg. : A szalagos sáska testhossza a hím esetében 18-24 mm, a nőstény 25-38 mm. Közepes termetű, erőteljes alkatú faj. Alapszíne változatos, zöld, barna vagy szürke is lehet, sok kis sötét folttal tarkítva. Jellegzetessége a torpajzson lévő, X-et formázó négy fehér csík. A torpajzs középső éle jól látszik és kissé ívelt. A szárnyak jóval túlérnek a hátsó térden. Az elülső szárnyakon két-vagy három keresztsáv látható, a vége szabálytalanul pettyezett. A hátsó szárny közepén széles, cakkos, sötét sáv húzódik, töve sárgás vagy zöldes. A hátsó comb alsó oldala sárgás vagy vöröses. : Nem ciripel. Repülés közben a vándorsáskához hasonló zörgő, kereplő hangot ad ki. A rivalizáló hímek halk, zümmögésszérű hanggal kommunikálnak, illetve a hímek a nőstényekkel szemben fél-egy másodperces udvarló hangot hallatnak. : A száraz és meleg élőhelyek, homoki- és sziklagyepek, degradált legelők, homokpuszták, száraz szikespuszták, délies kitettségű, köves lejtősztyepek sáskája. Fontos, hogy a növényzet ne borítsa be teljesen a talajt, legyenek rajta nyílt, gyorsan felmelegedő részek. : Kifejlett egyedeivel július elejétől szeptember végéig találkozhatunk. A nőstények a vegetációval nem borított, csupasz, laza talajba rakják petéiket. Az áttelelő petékből kikelő lárvák ötször vedlenek. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Oedaleus decorus|{{SUBPAGENAME}}}} gp5tgu8xm0iahutxlnb7pkejepm5omg 0 108256 551315 487361 2026-07-18T15:19:39Z KeFe 20 551315 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Arcyptera (Pararcyptera) microptera male1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Arcyptera (Pararcyptera) microptera male2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Arcyptera microptera|Pararcyptera microptera}} {{népies|sztyepplejtősáska}} <br/> {{Védett-rovarok|10 000}} <br/> : : : : : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Arcyptera microptera|{{SUBPAGENAME}}}} jcf0u268c1xvk9wtktygy1nwjoe3kqn 0 108257 551316 487347 2026-07-18T15:20:03Z KeFe 20 551316 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Odontopodisma rubripes|-}} {{népies|erdélyi hegyisáska}} <br/> {{Védett-rovarok|10 000}} <br/> : Az '''vöröslábú hegyisáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belü a sáskafélék családjába tartozó faj. : Európában honos, a Kárpát-medence keleti felében (Északkelet-Magyarország, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Erdély) szubendemikus. Legnagyobb állományai Erdélyben élnek. Magyarországon Beregben és a Szatmári-sík egyes területein, valamint a Bátorligeti-lápon fordul elő. Lokálisan gyakori is lehet. : Az testhossza a hím esetében 15-18 mm, a nőstény 19-24 mm. Közepes termetű, viszonylag karcsú alkatú faj, a nőstények valamivel zömökebbek. Egyszínű fűzöld. A szemektől széles fekete csík indul hátrafelé a torpajzs oldalgerincén át egészen a szárnyakig és a potroh első szelvényeiig. A fej lefelé néz, csápjai rövidek, fonalszerűek, a homlok tompaszöget zár be a fejtetővel. A hátsó lábszár egy része vöröses, térde fekete. A szárny csökevényes, csak egy apró pirosas pikkely. A hímek potrohfüggelékei (cercus) enyhén görbültek, laposak, pirosas színűek, körülöttük a potrohvég fekete. A nőstények megnyúlt tojókampói szintén pirosak. : Nem ad ki hangot. : A változatos, dús növényzetű, nedves, magaskórós réteken, lápréteken, bozótosokban, erdőszéleken, tisztásokon fordul elő. A nedves, legalább vízzel borított területekre jellemző mikroklímát preferálja, ártereken, hullámtereken nagy számban fordulhat elő. Általában a gyepszint középső, illetve felső részében és a cserjeszintben tartózkodik, gyakran ül ki a nagyobb levelekre napozni. Növényevő, konkrét tápnövényei nem ismertek. : Kifejlett egyedeivel júniustól szeptemberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből a következő évben tavasz végén, nyár elején kelnek ki a lárvák. : Közeli rokonaitól ([[Kertészet/Sáskák/Déli hegyisáska|déli hegyisáska]], [[Kertészet/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]]) csak a hímek ivarszerveinek vizsgálatával lehet megkülönböztetni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Odontopodisma rubripes|{{SUBPAGENAME}}}} o9muo1m8ll0bkjejubeyay9dlyznzrv 0 108259 551313 487369 2026-07-18T15:18:54Z KeFe 20 551313 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mantis religiosa MHNT entière.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Mantis religiosa green 09.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Mantid August 2007-2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Mantis religiosa|-}} {{népies|ájtatos manó}} <br /> {{Védett-rovar|5 000}} <br/> : Az imádkozó sáska a rovarok osztályába sorolt fogólábúak rendjéből, az imádkozó sáskák családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Az imádkozó sáska elnevezés kissé félrevezető, mivel nincs rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonai a csótányok és a termeszek. : Tudományos nevében a Mantis szó jóst jelent: erre vonatkozik a Theokritosz által leírt „mantis ha kalamaia” kifejezést is, ami tulajdonképpen a nádszálakban ülő jóst, látnokot jelent. A muszlim hagyomány azt tartja róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat. : Magyarországon védelem alatt áll, 2012-ben az év rovarjává választották. : Az imádkozó sáska a meleg száraz, bokros-füves területeket szereti, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is, számos alfaja szinte valamennyi kontinensen előfordul. : Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás színű. Színezete e közhiedelemmel ellentétben nem függ össze a környezetében lévő növények színezetével, a színek kialakulása eddig ismeretlen.[2] Alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe. : A 6–7,5 centiméter hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú. : Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Gyakran mozdulatlanná meredve, lesből támad (bár ilyenkor néha hosszú lábain „hintázni” kezd, hogy áldozata szélfútta falevélnek higgye). Előfordul az is, hogy óvatosan megközelíti áldozatát, majd ráveti magát. Mindkét esetben fogólábaival ragadja meg a zsákmányt olyan sebességgel, hogy azt az emberi szem nem is képes érzékelni. : Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak, és sikeres támadás esetén el is fogyasztják azokat. : Számottevő ivari dimorfizmus nincsen, eltekintve attól, hogy a hímek átlagmérete kisebb, mint a nőstényeké. A párosodás nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára (de kisebbek és szárnyatlanok): kifejléssel növekednek. A nőstény néha (de közel sem mindig) felfalja a hímet párzás után (kannibalizmus), de akár a nemi aktus közben is (a hím gyakran akkor is folytatja a párzást, ha a feje vagy más testrészei már hiányoznak). : Az imádkozó sáska a meleg száraz, bokros-füves területeket szereti, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is, számos alfaja szinte valamennyi kontinensen előfordul. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Mantis religiosa|{{SUBPAGENAME}}}} 4ru9czra8a7fh74c5l0exo5h0ez7uf2 0 108261 551314 487365 2026-07-18T15:19:18Z KeFe 20 551314 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] [[Kategória:Védett-rovarok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Epacromius coerulipes|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovarok|5 000}} <br/> : : : : : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Epacromius coerulipes|{{SUBPAGENAME}}}} qlv8pvepm166tyt7rxzehi8y24dds8r 10 108487 551260 481596 2026-07-18T14:12:19Z KeFe 20 551260 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Sáskák-trt |cím = Sáskák-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = |lista1 = [[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Olaszsáska|Olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] • |alul = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Állatok sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> pryc8p6ou2fta8ei4lx8yeq3sx38xk5 551275 551260 2026-07-18T14:33:26Z KeFe 20 551275 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Sáskák-trt |cím = Sáskák-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = |lista1 = [[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Olaszsáska|Olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] • |alul = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Állatok sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> ktvyjh6qtqw4dnhindry5o0a8m54fae 551280 551275 2026-07-18T14:39:23Z KeFe 20 551280 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Sáskák-trt |cím = Sáskák-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = |lista1 = [[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Olaszsáska|Olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] • |alul = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Állatok sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 33to75u98gsp707qf1mjsq0026n104t 551293 551280 2026-07-18T14:53:10Z KeFe 20 551293 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Sáskák-trt |cím = Sáskák-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = |lista1 = [[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék|Ásósáskafélék]] • [[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Olaszsáska|Olaszsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] • [[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] • [[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] • [[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] • [[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] • |alul = }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Állatok sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 484bjnx8upbo5v4xcdnaiv9kljyetq2 0 108765 551311 493894 2026-07-18T15:16:51Z KeFe 20 551311 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Medauroidea extradentata female.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Medauroidea extradentata eggs.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiatal peték]] [[Fájl:Medauroidea extradentata - Eier.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tojások]] [[Fájl:Medauroidea extradentata - nymph.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiatal nimfa]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Medauroidea extradentata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''bengáli botsáska''' a rovarok osztályába, botsáskák rendjébe és a Bacillidae nevű családba tartozó faj. : Széles körben elterjedt terráriumi díszállat, kezdő terraristák is bátran tarthatják, az egyik legkönnyebben szaporítható botsáskafaj. Vietnám területén, Annam régióban, bozótosokban él. : A nőstény 90–120 mm, a hímek 70 mm hosszúak és karcsúbbak. A nőstények középső pár lábán kis lebenyek vannak, szemeik között két jellegzetes tüske, „szarv”, mely már nimfaként megjelenik. : Színezetük világosbarna, szürkésbarna, sötétebb és sárgásabb foltokkal, ritkán sötétbarnák vagy zöldek. Mindkét ivar szárnyatlan. : Első lábaik tövében kis bemélyedés látható, ami arra szolgál, hogy amikor a rovar előrenyújtja első két lábát feje ebbe a kis vájatba kerül. Ez teljesen egyenes, botszerű külsőt kölcsönöz neki. : Fogságban táplálható szeder, galagonya, tűztövis, mogyoró, rózsa, málna, ribizli és gólyaorr levelével. Egy kutatás szerint a téli fagyok idején -amikor a természetben fellelhető takarmányok száma erősen lecsökken-, a legjobb takarmány a salátalevél és a fagyasztott tölgylevél a számukra.[2] Éjszakai életmódot folytat, csak akkor kezd táplálkozni, ha teljesen lement a Nap. Mozgása közben oldalra himbálózik, ringó ágat utánozva. Veszély esetén gyorsan képes menekülni. : Természetes ellenségei elsősorban a madarak, valamint kisebb emlősök, melyekkel szemben legjobban az álcázással tud védekezni. : A szürke alapon változatos barna mintázatú peték 3 mm nagyságúak. 2-6 hónap alatt kelnek ki belőlük a 10 mm-es nimfák; a fejlődés hossza hőmérsékletfüggő. Ha a nőstény talál magának hímet, akkor gyakran párosodnak. Szűznemzéssel (parthenogenesis) is szaporodik. : Rövid életű, összesen 5-7 hónapig él, de fogságban akár egy évig is elélhet. Nagyjából 6 alkalommal vedlik, mielőtt elérné ivarérettségét, amit körülbelül 3 hónap alatt következik be. A kifejlett nőstény az utolsó vedlése után két héttel kezd petét rakni; naponta legfeljebb ötöt helyez a talajra. : Viszonylag könnyen tartható faj, kezdők számára ideális. Jól szellőző, magas inszektáriumra van szükségük. A hőmérséklet 25-28 °C-on, a páratartalom 75-80% körül az ideális. A szaporodáshoz elég a szobahőmérséklet. Főként szűznemzéssel szaporodnak. A terrárium mérete legalább 40 x 40 x 60 legyen. A tápláléknövényeket minden este - lehetőleg desztillált vízzel - le kell locsolni, mert nem tudják csak a táplálékból felvenni a vizet. : Az aljzatnak -annak ellenére, hogy a rovarok sohasem jönnek le-, fontos szerepe van a páratartalom fenntartásában, valamint a peték védelmében, melyeket a nőstények a talajra szórnak. Nedves homokon vagy terráriumföldön a peték a kikelésig maradhatnak. Ha a homok világos, akkor a peték láthatók is. : Megfelelő tartási körülmények között olyan jól szaporodnak, hogy a nimfákat időnként más terráriumi állatok -például kaméleonok- takarmányozására használják fel. : Először 1949-ben került Európába, ahol hamar a terraristák és a biológusok kedvelt rovarává vált könnyű tartása és termékenysége miatt. A biokémiai kutatásokban is gyakran használt modellszervezet. A Phasmid Study Group a PSG-5 és a PSG-24 kódokon tartja nyilván A természetben élő populációk állapota ismeretlen. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Medauroidea extradentata|{{SUBPAGENAME}}}} dhepic2vrsuu9j1qv5wf7t9enngln9q 0 108769 551258 503142 2026-07-18T14:09:22Z KeFe 20 551258 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Omocestus viridulus 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Omocestus.viridulus.male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Omocestus viridulus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''zöld tarlósáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : A zöld tarlósáska mindenhol előfordul Európában és Észak-Ázsiában. A tengerszinttől egészen a hegységekig sokfelé fellelhető. : A testhossza 25-30 milliméter. A hímnemű példányok sokféle színűek lehetnek, azonban az alapszínük általában a barna. A nőstények a hímeknél még változatosabb színezetűek is lehetnek, sőt rajtuk vörös vagy lila foltozás is látható. : Főleg a füves pusztákat választja élőhelyéül. : A nőstény ősszel rakja le a petéit, melyek a következő tavasszal kelnek ki. A kis zöld tarlósáska több fejlődési stádiumon is átmegy, mire kora nyáron felnőtté nem válik. </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Omocestus viridulus|{{SUBPAGENAME}}}} njutdc22tnpna7r9ugm23bc7oxfcmn6 551259 551258 2026-07-18T14:10:07Z KeFe 20 551259 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Omocestus viridulus 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Omocestus.viridulus.male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Omocestus viridulus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''zöld tarlósáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : A zöld tarlósáska mindenhol előfordul Európában és Észak-Ázsiában. A tengerszinttől egészen a hegységekig sokfelé fellelhető. : A testhossza 25-30 milliméter. A hímnemű példányok sokféle színűek lehetnek, azonban az alapszínük általában a barna. A nőstények a hímeknél még változatosabb színezetűek is lehetnek, sőt rajtuk vörös vagy lila foltozás is látható. : Főleg a füves pusztákat választja élőhelyéül. : A nőstény ősszel rakja le a petéit, melyek a következő tavasszal kelnek ki. A kis zöld tarlósáska több fejlődési stádiumon is átmegy, mire kora nyáron felnőtté nem válik. </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Omocestus viridulus|{{SUBPAGENAME}}}} 6tzpzce3ueelrjc9a2nnn9ok0wp371j 0 109578 551299 503012 2026-07-18T15:08:05Z KeFe 20 551299 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acrotylus insubricus (22124237648).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Acrotylus insubricus. (6097547072).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Acrotylus insubricus mating - Flickr - berniedup.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Insubrische Ödlandschrecke, Acrotylus insubricus 010.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrotylus insubricus|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''önbeásósáska''' a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Afrikában honos sáskafaj. : Európában (elsősorban a mediterrán régióban), Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Afrikában honos. Magyarországon többhelyütt (pl. Somogy, Kiskunság, Mecsek, Villányi-hegység, budai Sas-hegy, Pilisvörösvár, Mezőföld) ismertek állományai. : Az önbeásósáska testhossza a hím esetében 12-18 mm, a nőstény 17-24 mm. Közepes termetű, karcsú sáska. Alapszíne barnás, szürkés, barnásszürke vagy okkeres szürke. Az erőteljes fej a tor fölé emelkedik. Teste helyenként szőrözött. A torpajzs oldallebenyein nagyobb sötét folt és benne egy világos pont látható. A szárnyak túlnyúlnak a hátsó térden. Az elülső szárny keskeny, a töve barna, az első negyedben világos szalaggal; a vége felé üvegszerűen átlátszó. A hátsó szárny töve vöröses-rózsaszín (ritkán sárga), melyet egy sarló alakú barna folt szegélyez. A hátulsó comb viszonylag karcsú, fekete vagy 3 nagyobb fekete folttal. A hátulsó lábszár általában sárgás és gyakran a vége sötét; a térdízűlet is sötét. : Nem ad hangot, párosodás előtt a hímek hátsó lábaikat mozgatják a szárnyaik felett. : A meleg és száraz élőhelyek, homoki gyepek, száraz dombvidéki dolomit- vagy mészkősziklagyepek, törmeléklejtők, homokdűnék lakója. Síkságokon és hegyvidéken (2200 méterig egyaránt előfordul. : Éjszakára vagy teleléshez beássa magát a homokba. Növényevő, füvek, lágyszárú növények, mohák leveleit fogyasztja. : Az imágó áttelel és a nőstény kora tavasszal, márciusban rakja petéit a laza talajba. A peték rövid nyugalmi időszak után július végén, augusztus elején kelnek ki, a lárvák szeptemberben válnak ivaréretté. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Acrotylus insubricus|{{SUBPAGENAME}}}} gpf8ah36acspo6a75db9lhsnajpkb1r 0 109787 551298 503008 2026-07-18T15:07:42Z KeFe 20 551298 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chorthippus oschei|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''Osche-rétisáska''' a sáskafélék családjába tartozó sáskafaj. : Közép- és Délkelet-Európában honos, Szlovéniától és Kelet-Ausztriától a Kárpát-medencén és a Balkánon keresztül kb. a Krímig. Nyugat és észak felé a csinos rétisáska váltja fel. Két alfaja ismert: a Ch. o. oschei Görögországban, a Ch. o. pusztaensis (pusztai rétisáska) attól északra fordul elő. Magyarországon is az utóbbi alfaj él, az Alföldön gyakori, a hegy- és dombvidékeken szórványos az előfordulása. : Az Osche-rétisáska testhossza a hím esetében 13-15 mm, a nőstény 18-23 mm. Viszonylag kis termetű sáskafaj. Alapszíne leggyakrabban barnás, néha szürkés, zöldes vagy sárgás. A torpajzs élei kissé befelé hajolnak, a végükön némileg széttartanak. A hím potroha csak ritkán sárgás-narancsos árnyalatú. Hosszú csápjai alsó oldala világosabb, a végük fehéres és kifelé hajlik. A térd lehet világos vagy sötét színű is. Hátsó lábszára halvány vagy fehéres lehet. A keskeny szárnyak kb. a térdig érnek, a hímek esetében kissé túlnyúlnak rajta. Az első szárny sugárere S-formában hajlik. A nőstény szárnyának alsó szélén gyakran egy világos csík húzódik. : Ciripelése halk, nem feltűnő. Éneke szabályos, félmásodperces strófákból áll, melyeket 2-4 másodperces szünetekkel 2-5 alkalommal ismétel. Mindegyik strófa egy feltűnően erős cirpeléssel kezdődik és hirtelen marad abba. : Üde, nedves gyepek, rétek, kiszáradó mocsárrétek, szikesek és legelők lakója. A gyepszintben tartózkodik, a kopár foltokat kerüli. : Kifejlett egyedeivel július elejétől októberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, melyekből áttelelés után április-májusban kelnek ki a lárvák. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Chorthippus oschei|{{SUBPAGENAME}}}} 7ms0frsz7zpn520yggnamucuxx3stu5 0 113043 551381 489216 2026-07-18T23:43:36Z KeFe 20 551381 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calopteryx virgo2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Zygoptera|-}} {{népies|kis szitakötők}} <br/> : Az '''egyenlő szárnyú szitakötők''' az egyik legősibb rovarrend, a szitakötők három alrendjének egyike. : Amint nevük is mutatja, megkülönböztető jellegzetességük, hogy elülső és hátulsó szárnypárjuk alakja és mérete is igen hasonló. Testük az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkénél (Anisoptera) kisebb. Szárnytöveik keskenyek, a szárnyvégek felé csak fokozatosan szélesednek ki. Pihenő helyzetben szárnyaikat a lepkékhez hasonlóan össze tudják csukni. Felülről nézve az összetett szemek közti távolság nagyobb, mint a szemek átmérője. : A párzás után a hím általában a nősténnyel marad, és őrzi azt, amíg el nem helyezi petéit. Több faj hímje valamilyen vízinövény szárába kapaszkodva tartja is a nőstényt, hogy az minél mélyebbre petézhessen. : Petéit csaknem minden faj vízinövények leveleire helyezi. Lárváik kisebbek és karcsúbbak a nagy szitakötőkénél; potrohuk végén háromágú gereblyéhez hasonló fartoldalékot viselnek. A legtöbb lárvái többnyire egy évig fejlődnek, de egyes fajaik a már nyáron további nemzedéket hozhatnak létre, míg más fajok két év alatt fejlődnek ki. : Melegebb éghajlaton általános érvényű szabály, hogy a rövidebb lárvaéletű fajok imágója többnyire tovább él – részben éppen ezért a kis szitakötők többnyire messzebbre eljutnak, gyorsabban lakják be az új élőhelyeket, mint a nagyok. A hazai fajok imágói – az erdei rabló kivételével – az ősszel elpusztulnak. : Nem repülnek olyan jól, mint a nagy szitakötők; ezért nem mennek messze a víztől. : Lárváik légzése alapvetően különbözik az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkétől: az oxigént három, az utolsó potrohszelvényükön elhelyezkedő, légcsövekkel sűrűn átszőtt, többnyire hosszúkás, levél alakú, kaudális lamellával vonják ki a vízből. Ezekkel tudnak úszni is, ha pedig kevesebb az oxigén, a lamellákat ide-oda mozgatva cserélik a vizet maguk mellett. : Főleg a hínárokon vagy gyökereken megbújva várnak a prédára. Többnyire lassan mászva haladnak: csak akkor úsznak, ha felzavarják őket. Ha valami gyanús dolog közelít feléjük, a kis szitakötők lárvái szorosan az adott növényhez (hínárhoz) tapadnak, igyekeznek szinte beleolvadni annak hengeres szárába. Ha lehet, gyorsan átfordulnak a feltételezett ellenséggel átellenes oldalra. : Több faj potrohszelvényeinek hátán és oldalsó szegélyén erős tüskék nőnek, amikkel a lárvák hatásosan védekezhetnek akár a kisebb halak ellen is (emellett határozó bélyegnek is igen alkalmasak). Persze vedlés után ezek is lágyak, és ilyenkor nem védenek. A mérgező bogárlárvák és vízi poloskák ellen az egyetlen hatásos védelem a megelőző támadás. : Az alrendet négy öregcsaládra és azokon belül összesen húsz családra bontják: </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Zygoptera|{{SUBPAGENAME}} }} 5tgfkw2dbr6oq6b3j0zuiedbxd4ixr1 0 113044 551361 489225 2026-07-18T23:34:30Z KeFe 20 551361 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum sanguineum female (d1) 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anisoptera|-}} {{népies|nagy szitakötők}} <br/> : Az '''egyenlőtlen szárnyú szitakötők''' az egyik legősibb rovarrend, a szitakötők három alrendjének egyike. : Mint nevük is mutatja, megkülönböztető jellegzetességük, hogy hátulsó szárnypárjuk hosszabb és szélesebb is az elülsőnél, méghozzá úgy, hogy a szárny töve után hirtelen kiszélesedik. Széles toruk, mellkasuk miatt szárnyukat pihenő helyzetben sem képesek teljesen összecsukni; azt többnyire oldalt széttárva helyezik el. : Nagy összetett szemeik a fejtetőn egymáshoz érnek, vagy legalábbis nagyon közel kerülnek egymáshoz. : Lárváik fajonként rendkívül különböző ideig (2 hónaptól 4 évig) fejlődnek, és ezt jelentősen befolyásolják a külső körülmények is. Általános szabály, hogy a rövidebb lárvaéletű fajok imágója tovább él. Az ilyen egyedek messzebb vándorolnak, az ilyen fajok gyorsabban belakják az új élőhelyeket. : Lárváik a kis szitakötők lárváitól eltérően béllégzők: az oxigént utóbelük falán át veszik fel. A vizet potrohszelvényeiket összehúzva és tágítva cserélik, és ugyanezzel a megoldással, tehát rakétaelven, lökésszerű, gyors mozgással úsznak is. : Egyes nagy szitakötők (Aeshnidae, Libellulidae: Sympetrum, Crocothemis, Leucorrhinia) lárvái a növényeken kapaszkodva várják a zsákmányt. Más csoportok (Corduliidae, Libellulidae: Libellula, Orthetrum) lárvái előszeretettel mozognak a mederfenéken. A folyami szitakötők (Gomphidae) lárvái a mederfenékbe ássák magukat, hogy a víz el ne sodorja őket, így táplálékukat is ott keresik. A hegyi szitakötők (Cordulegasteridae) szintén a patakágyba ássák magukat: csak szemük és potrohuk vége látszik ki. Nem mozognak, csak az elébük kerülő zsákmányt ragadják meg. : Ha valami gyanús dolog közelít feléjük, a nagyobb lárvák - főleg az Anax és Aeshna nemekből - fenyegető magatartást öltenek, visszahajlítják potrohvégüket, amin jókora tüskék meredeznek, álarcukat használva támadnak, illetve támadást imitálnak, esetleg menekülni próbálnak. A tüskék határozó bélyegnek is igen alkalmasak - vedlés után persze ezek is lágyak, és ilyenkor nem védenek. A mérgező bogárlárvák és vízi poloskák ellen az egyetlen hatásos védelem a megelőző támadás. : Az imágók kiválóan repülnek: költőhelyüktől olykor 100 km-re is elkóborolnak. : Az alrendet három öregcsaládra tagolják, összesen 10 családdal. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Anisoptera|{{SUBPAGENAME}} }} tejvqyh7ljbcw3fjgnstqh201nokncc 0 113046 551362 490621 2026-07-18T23:35:06Z KeFe 20 551362 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Herbst-Mosaikjungfer5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aeshna mixta|-}} {{népies|kései karcsúacsa}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a rovarok osztályába a szitakötők rendjébe és a karcsú acsafélék családjába tartozó faj. : Holomediterrán, Közép- és Dél-Európában nagy területen elterjedt faj. Magyarországon mindenfelé előfordul. : A Mecsekben pl. a Herman Ottó-tóban gyakori, de egyes években mindenhol jelen van a hegység peremvidékének nagyobb halastavaiban, horgászvizeiben, pl. a Remete-réten is. : Nem ritkán, szinte hihetetlen tömegben jelennek meg a Mecsek völgyeiben. Rendszerint egészen alacsonyan röpködnek az utak fölött, ilyenkor akár százával esnek áldozatul a járműveknek. 2005 és 2006 nyarának első felében különösen nagy számban, ezrével rajzott a nádi acsa a Vár-völgyben, a Völgyi-réteken, a Váraljai-völgyben, az Egregyi-völgyben a Takanyóban, de pl. a Remete-réten is. : Testhossza meghaladhatja a 6 centimétert. : Kitűnően repülő, látványos rovarok. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Aeshna mixta|{{SUBPAGENAME}} }} *[https://www.izeltlabuak.hu/faj/kesei-karcsuacsa kései karcsúacsa - Aeshna mixta Latreille, 1805] ''izeltlabuak.hu'' j1fgnpm40vp1a3ci9c3u0zkwa0pm6bb 0 113052 551358 490532 2026-07-18T23:30:42Z KeFe 20 551358 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ai(loz).JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Emperor-Dragonfly-(5).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anax imperator|-}} {{népies|királyszitakötő vagy zöld óriásacsa.}} <br/> : Az '''óriás szitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlőtlen szárnyú szitakötők alrendjébe és a karcsú acsafélék családjába tartozó faj. 2018-ban Magyarországon az „Év rovara”. : Az óriás szitakötő széles körben elterjedt Európában, északon Dél-Angliáig, Dél-Skandináviáig és Lengyelországig. A Közép-Keleten Turkesztánig és Északnyugat-Indiában is megtalálható, Afrikában a Szaharától délre egészen a Jóreménység-fokáig élő alfaja az A. i. mauricianus. : A növényzettel benőtt tócsákat, tavakat kedveli, a folyóvizeket kerüli. Különösen érzékeny a vízszennyeződésekre: fennmaradásának feltétele, hogy a tavak és pocsolyák ne szennyeződjenek. Újabban a természetes tavakhoz hasonlító kerti tavaknál is fellelhető. A síkságot kedveli, a hegyekben csak néhány száz méterig található – 1000 méter magasan már kivételesen ritka. : Közép-Európában ez a legfeltűnőbb szitakötőfaj. Magyarországon közönséges. : A felnőtt szitakötő hossza 60–80 milliméter. Szárnyfesztávolsága 100–120 milliméter. A hím potroha égszínkék, hosszanti fekete csíkkal; a feje zöld. A nőstény potroha zöldeskék, széles barna rajzolattal. Szárnyaik tónusa enyhén barnás vagy sárgás. A lárva hossza 50 milliméter. Meghosszabbodott, fogóként szolgáló szájszervét (fogóálarc) előretolja, hogy zsákmányt fogjon. : Az óriás szitakötő magányos lény. A hímek territoriálisak, és sokszor halálig verekednek egy területért. Reggel előbb fel kell melegednie ahhoz, hogy tudjon repülni. Kitűnően repül, lakóhelyétől nagyobb távolságokra is elkalandozik olyannyira, hogy sokszor a városokban is feltűnik. A felnőtt állatok repülő rovarokkal táplálkoznak, a lárvák gerinctelenekkel és ebihalakkal. Az egy-két évig tartó lárvaállapot után (egyes lárvák egyszer, mások kétszer telelnek át) a felnőtt szitakötő mintegy 4 hetet él. Repülési ideje júniustól augusztus végéig tart. '''Szaporodása''' : Párosodáskor a hím potrohvégével feje hátsó részénél ragadja meg a nőstényt. Ekkor a nőstény potrohát a hím párzószervéhez hajlítja. Előfordul, hogy a párzás alatt „tandemként” repülnek. A hím potrohvégéből a mellkas mögötti párzószervbe juttatja spermáját. A nőstény innen veszi fel az ondót. A krémszínű petéket a nőstény növények száraiba rakja, ahol azok 3–4 hét múlva kelnek ki. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Anax imperator|{{SUBPAGENAME}} }} nm2kfrzx5qd39tgc50ce45lht6if5tb 0 113053 551357 475987 2026-07-18T23:30:25Z KeFe 20 551357 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anax parthenope.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Königslibelle.kleine.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anax parthenope|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''barna óriásacsa''' a karcsú acsák családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű szitakötőfaj. : Széles elterjedésű faj, megtalálható Európában, Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten, Dél-Szibériában, Indiában, Kínában és Japánban is. Korábban inkább Dél- és Közép-Európára volt jellemző, de az utóbbi években észak felé terjed, elérte Észak-Lengyelországot, Lettországot, Írországot, Szibériában pedig Omszkban is megtalálták. Magyarországon a síkvidékeken országszerte lehet találkozni vele. : Nagy méretű szitakötő, testhossza 71 m_m, szárnyfesztávolsága 90–110 m_m is lehet. Tora felülről barnás, oldalt zöld; egyszínű, fekete mintázat nélkül. Szemei zöldek. A szárny első erei feketék. Szárnyjegye világosbarna. A hím potroha zöldesbarna, felső részén végighúzódó széles fekete csíkkal. A második szelvényen feltűnő, élénkkék, nyeregszerű folt látható, amely végénél a potroh erősen befűződik. : A nőstény potroha barna, fekete széles hosszanti és keskeny keresztcsíkokkal. : Hasonlít hozzá az óriás szitakötő (Anax imperator), de annak tora zöld és a kék szín egész potrohán előfordul; valamint a nyerges szitakötő (Anax ephippiger), melynek szeme barna, szárnyerei világosak és a barna óriásacsa összességében sötét színkomplexumával szemben inkább fakó benyomást nyújt. : Lárvája sekély, gyorsan felmelegedő állóvizekben, tavacskákban fejlődik. Elviseli a félig sós brakkvizeket is. Lehetséges, hogy a lárva Magyarországon át tud telelni, de az állomány legalább egy része a tavasszal délről felvándorló szitakötőkből áll, amelyekből a nyár végére felnő egy újabb generáció. : Májustól szeptemberig repül. Az imágók igen nagy távolságokra is eltávolodnak a víztől, de párosodni visszatérnek. A párzás tandem formációban történik, ami megmarad addig, míg a nőstény lerakja a petéket az élő vagy elpusztult vízinövények védelmébe. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Anax parthenope|{{SUBPAGENAME}} }} e4cj8rydx0na9wzr7k015kqon2nmykd 0 113056 551356 490579 2026-07-18T23:29:30Z KeFe 20 551356 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} ckmuau4hn21u0kwbhg0g79cyho67t98 0 113058 551355 475989 2026-07-18T23:29:03Z KeFe 20 551355 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Onychogomphus forcipatus LC0224.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gomphidae - Onychogomphus forcipatus unguiculatus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Onychogomphus forcipatus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|5 000}} <br/> : A '''csermelyszitakötő''' Európában és Nyugat-Ázsiában honos, kavicsos aljú patakoknál, folyóknál élő szitakötőfaj. : A csermelyszitakötő testhossza kb. 60 m_m, szárnyfesztávolsága 55–75 m_m közötti. Tora és potroha alapszíne a sárga, amelyen fekete mintázatok láthatóak. A többi, hasonló sárga-fekete szitakötőtől leginkább torának mintája alapján lehet elkülöníteni: felül egy-egy hosszanti csík látható rajta, oldalt pedig három-három ferde, vastag, hullámos fekete csík (kb. olyan szélesek mint a közöttük lévő sárga régiók), amelyek közül az első kettő vége megérinti a felső csíkot. : A hímeken jellemzően erősebb a fekete mintázat, potrohuk karcsú és a vége jól láthatóan kiszélesedik. Szemük élénkzöld, az O. forcipatus unguiculatus alfajnál azonban kék-zöldeskék. A nőstények habitusa sárgább, szemük kékesszürke, potrohuk egyenletesen hengeres. : Nehezen elkülöníthető, hasonló faj a csak Nyugat-Európában honos Onychogomphus uncatus. '''Három alfaja ismert:''' :- Onychogomphus forcipatus forcipatus elterjedési területének északi és keleti része az Uráltól, Skandinávián át a Pireneusokig (Magyarországot is beleértve) :- Onychogomphus forcipatus ungiuculatus Nyugat-Mediterráneum :- Onychogomphus forcipatus albotibialis Kelet-Mediterráneum : Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat-Ázsiában honos. A mediterrán régióban gyakori, észak felé haladva egyre ritkább, de még Dél-Skandináviában is megtalálható. Magyarországon régen főleg a Duna-kanyarban volt nagy populációja, de ez a 60-as, 70-es években eltűnt. Újabban több helyen is megtalálták, a Rábában, a Felső-Tiszán, a Bódván és a Kerkán, valamint kisebb patakoknál is, de a folyami szitakötők közül így is az egyik legritkább. : Lárvája a kavicsos, sóderes aljzatú, viszonylag gyors folyású, oxigénben gazdag, kis-közepes vagy nagyobb (Felső-Tisza) folyóvizeket kedveli. Többnyire a kavicsokba kapaszkodva az aljzaton mozog, de szükség esetén úszik, vagy beássa magát. Gyakran együtt fordul elő az Aphelocheirus aestivalis fenékjáró poloskával. A lárva július elején alakul át imágóvá, amely többnyire a későbbiekben is a víz közelében marad. A hímek a vízfelszín és a partok közelében röpködnek, míg a nőstények inkább rejtőzködőek. A nőstény a víz színe fölött lebegve potyogtatja le viszonylag nagy petéit. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Onychogomphus forcipatus|{{SUBPAGENAME}} }} pt5f5thrj1hghinxtdhpgx9jhd6ulim 0 113060 551348 513536 2026-07-18T23:26:27Z KeFe 20 551348 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anotogaster sieboldii in hand.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cordulegastridae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''hegyi szitakötők''' a rovarok osztályában a szitakötők rendjének egyik családja. : : A szárnyaik üvegszerűen átlátszóak: a hímeké víztiszta, a nőstényeké részben halványsárga. A hosszanti szárnyjegy alatt három sejt fér el. A fekete toron a sárga sávok határa éles. A szemek a fejtetőn egy ponton összeérnek. Mindkét szárnyuk szárnyháromszögének hegyesszöge oldalra, a szárnyak csúcsa felé néz. : : Imágóik patakok mentén élnek, és lesben ülve vadásznak. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Cordulegastridae|{{SUBPAGENAME}} }} cj5odda41kbrbuh9b99vqv261pgupsr 0 113061 551349 490573 2026-07-18T23:26:52Z KeFe 20 551349 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cordulegaster boltonii female Weinsberg 20090712.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cordulegaster boltonii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''sárgasávos hegyiszitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlőtlen szárnyú szitakötők alrendjébe és a hegyi szitakötők családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Cordulegaster boltonii|{{SUBPAGENAME}} }} 8o0gjgolmxp0anyzi2z8r5ef8jtbt5j 0 113064 551350 490654 2026-07-18T23:27:23Z KeFe 20 551350 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:CommonWhitetail juvenile male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libelluloidea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''laposhasú acsafélék''' a rovarok osztályában a szitakötők rendjének egyik öregcsaládja négy családdal. : :- Cordulephyidae :- Corduliidae :- Libellulidae :- Synthemistidae : </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Libelluloidea|{{SUBPAGENAME}} }} 5g8jahx92gz9f0a8p5ixcc192mcb240 0 113065 551351 490535 2026-07-18T23:27:43Z KeFe 20 551351 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:CorduliaAeneaMale.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cordulia aenea|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''érces szitakötő''' a sárkány-szitakötők családjába tartozó, Európától egészen Japánig előforduló szitakötőfaj. : Az érces szitakötő testhossza 47–55 m_m, szárnyfesztávolsága 75 m_m körül van. A hím és a nőstény hasonló színezetű, de a hím potroha felül a harmadik szelvénynél jól láthatóan elkeskenyedik, alsó része szélesebb, bunkós (a 7-8. szelvénynél éri el maximális vastagságát). : A nőstény potroha egyenletesen vastag és tövének alsó oldalán a 3. szelvénynél nagy fehér folt látható. Tora fémesen csillogó aranyoszöld, potroha szintén bronzos barnás-sötétzöld. A fiatal állat szemei barnák, később ez irizáló élénkzöldre változik. Fejének elülső részén nincs sárga mintázat. Szárnyainak tövében kis narancsszínű folt figyelhető meg. : Lárvája zömök, hosszú lábú, pókszerű. Tora két oldalán két jellegzetes sötét sáv figyelhető meg. Lábai barnán és világosbarnán gyűrűzöttek. : Hasonló fajok a [[Kertészet/Fémzöld szitakötő|fémzöld szitakötő]] (Somatochlora metallica), de annak potroha aranyosan csillogó zöld színű és csak júliustól kezd repülni, amikor az érces szitakötők már megfogyatkoznak; valamint a [[Kertészet/Sárgafoltos szitakötő|sárgafoltos szitakötő]] (Somatochlora flavomaculata) amelynek potrohán kétoldalt sárga foltok sorakoznak. : Közép- és Észak-Európában, valamint Szibériában és Japánban (itt a C. aenea amurensis alfaj) honos. Ritkásan előfordul a Brit-szigeteken, Észak-Skandináviában és a Mediterráneumban is. Dél-Európában csak a hegyekben él. Az Ibériai-félszigeten nem található meg. Magyarországon az egész ország területén előfordulhat. : Lárvája kisebb-nagyobb tavakban, halastavakban, lassú folyású csatornákban él; lehetőleg erdők közelében. A lárva a parthoz közel, az aljzaton lévő levelek, növényzet és egyéb hulladék között rejtőzik. : Éjszaka vadásznak különböző vízi rovarokra és lárvákra. Három évi fejlődés után az imágók május elejétől júliusig kelnek ki (május-június fordulóján van a csúcsidőszak). A hímek a part közelében vagy a környező fák körül repülnek, ritkán láthatóan a nyílt víz fölött. A nőstények rejtőzködőbb életmódot folytatnak. A párzás másfél óráig is eltarthat, többnyire a fák lombkoronaszintjén történik. A nőstény egyedül, általában estefelé vagy kora reggel rakja le a petéit; ilyenkor a felszín fölött repülve többször a vízbe mártja potroha végét és kis petecsomagokat enged bele. <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Cordulia aenea|{{SUBPAGENAME}} }} qgsxsjeehl8wwav1dx5lzidwi259yss 0 113066 551352 490705 2026-07-18T23:28:01Z KeFe 20 551352 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:2013.07.07.-3-Drosedow--Glaenzende Smaragdlibelle-Maennchen im Flug.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:SomatochloraMetallica.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Somatochlora metallica|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''fémzöld szitakötő''' a sárkány-szitakötők családjába tartozó, Közép-, Észak- és Kelet-Európában elterjedt szitakötőfaj. : A fémzöld szitakötő testhossza kb 53 m_m. Mindkét nem tora és potroha aranyosan vagy bronzosan csillogó zöld színű. A kifejlett imágók szeme almazöld. A szárnyak töve környékén az erezet sárgás lehet (különösen a nőstényeknél). Fejük elején sárga mintázat figyelhető meg. Potrohfüggelékeik hosszúak. A hímek potroha a tövénél elvékonyodik, majd kiszélesedik; középtájt, az 5-6. szelvénynél a legvastagabb. A potroh 2-3 szelvényének oldalán és alján halványsárga mintázat látszik. : A nőstények potroha egyenletesen vastag és a harmadik szelvényen két kis sárga folt látható. A potroh végén a vulváris pikkely hosszú, hegyes, egyenesen lefelé mutató tüskévé fejlődik. : A lárva zömök, lábai hosszúak. Nagyon hasonlít az érces szitakötő lárvájához, de hátán hosszú, horgas tüskék sorakoznak. : A törzsalakon kívül egy alfaj ismert, a S. metallica meridionalis, amely Délkelet-Európában él; Magyarországon mindkét forma előfordul. Ennek szárnyjegye fekete (a törzsalaké barna) és torán kétoldalt egy sárga, körte alakú folt látható. : Összetéveszthető az [[Kertészet/Érces szitakötő|érces szitakötővel]] ''([[Cordulia aenea]])'', de annak potroha bronzosan sötétzöld, fején nincs sárga minta, a hím potroha inkább a vége felé vastagszik meg és inkább kora nyáron repül, júliusig. Hasonlít még a sárgafoltos szitakötőre (Somatochlora flavomaculata) amelynek potrohán kétoldalt sárga foltok sorakoznak. : Közép-, Észak- és Kelet-Európában honos. Délen a hegységekbe (Alpok, Pireneusok) húzódik. Keleten a Volgáig és Kis-Ázsiáig terjed élettere. Magyarországon országszerte előfordulhat. : A fémzöld szitakötő lárvája kisebb-nagyobb álló- vagy lassan mozgó vizekben, tavakban, holtágakban, csatornákban él. Lehetőleg olyan vizeket választanak, amelynek partján árnyékot vető fák találhatóak. A lárva két évig fejlődik és a nyár közepén-végén (június végétől augusztusig) alakul át imágóvá. : A hím nem a víz fölött, hanem a lombkoronaszintben keresi a táplálékát, de rendszeresen őrjáratozik a víz partján és fölött, mert védi territóriumát. A nőstények inkább a fák-bokrok között, tisztásokon repülnek. Itt, a víztől távolabb történik a párzás is. A nőstény egyedül rakja le a petéit, ilyenkor a víz színe fölött lebegve ismételten belemártja potroha végét és a lebegő vízinövények, partközeli gyökerek, nádszálak, tőzegmoha védelmébe helyezi el petéit. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Somatochlora metallica|{{SUBPAGENAME}} }} 520hld38hnosl9z766o8tmhn22d5ftw 0 113067 551353 490576 2026-07-18T23:28:20Z KeFe 20 551353 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gefleckte Smaragdlibelle.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Somatochlora flavomaculata bl.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Nőstény példány]] [[Fájl:2013.07.07.-4-Godendorfer See Godendorf-Gefleckte Smaragdlibelle-Maennchen.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím szitakötő, a potroh oldalán látszanak a sárga foltok]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Somatochlora flavomaculata|Somathochlora aenea}} {{népies|-}} <br/> : A '''sárgafoltos szitakötő''' a [[Kertészet/Sárkány-szitakötők|sárkány-szitakötők]] családjába tartozó, főleg Közép- és Kelet-Európában elterjedt szitakötőfaj. : A sárgafoltos szitakötő testhossza 45–54 m_m, szárnyfesztávolsága 65–78 m_m közötti. Tora aranyosan csillogó zöld színű, míg potroha szintén fényes, de inkább sötétzöld, egyes példányoknál szinte fekete. A fiatal szitakötő szemei barnák, a kifejletteké élénkzöldek. A fej elején sárga mintázat található. A potroh két oldalán a nőstények esetében a 4-9., a hímeknél pedig a 4-8. szelvényeken kis, háromszögletű sárga foltok találhatóak, amelyek idős korban besötétednek; erről kapta a faj a nevét. A hímek potroha a tövénél (3. szelvénynél) elkeskenyedik, aztán szélesebbé válik; maximális vastagságát a 6-7. szelvényél éri el. A nőstények potroha egyenletesen hengeres. : Hasonlít hozzá a jóval gyakoribb fémzöld szitakötő és az érces szitakötő. Legbiztosabban a potrohon lévő sárga foltsor alapján lehet elkülöníteni tőlük, de azt csak a közelről lehet jól megfigyelni. : Elsősorban kelet-európai faj, de kisebb-nagyobb populációi Franciaországtól Szibérián át egészen Mongóliáig előfordulnak. Előfordulása sokszor szigetszerű. A mérsékelt övi zóna lakója, Olaszországban és a Balkánon már igen ritka, északon Dél-Skandináviáig hatol. Észak- és Nyugat-Európában az 1960-as évektől nagyon megfogyatkozott de az 1980-as évek óta újra terjedőben van. Magyarországon szórványosan az egész országban előfordulhat, de sok helyen, különösen a Dunántúlon visszaszorult. : : Lárvája a dús növényzetű, árnyékolt, lassú mozgású vagy állóvizeket: sekély tavakat lápokat, holtágakat részesíti előnyben. Három évig fejlődik, majd május-július (leginkább június) között alakul át imágóvá. A felnőtt hímekkel leginkább a vizektől távolabb, erdőszéleken, tisztásokon lehet találkozni, ahol néhány méter magasságban röpködnek. A nőstények rejtőzködőbbek, leginkább párzáskor lehet őket megfigyelni. A nőstény növényzettel dúsan benőtt, nehezen hozzáférhető vízfelületekre rakja petéit. : A vízrendezés, mezőgazdaság a kisebb tavak, lápok eltüntetésével veszélyeztetheti élőhelyeit. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Somatochlora flavomaculata|{{SUBPAGENAME}} }} qdn4bsansxzuhay6xbh938tfk6md0re 0 113068 551354 490663 2026-07-18T23:28:38Z KeFe 20 551354 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Epitheca bimaculata.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Epitheca bimaculata (2).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Epitheca bimaculata|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kétfoltú szitakötő''' Európában és Nyugat-Szibériában honos, a [[Kertészet/Sárkány-szitakötők|sárkány-szitakötők]] családjába tartozó faj. : Nagy méretű szitakötőfaj, testhossza eléri a 65 m_m-t, szárnyfesztávolsága pedig a 95 m_m-t. A család többi tagjától eltérően nincs fémes színezete. Tora barna, oldalt ferde sötét csíkokkal. Potroha sárgásbarna, felül széles sötétbarna vagy fekete sávval, amely a szelvények közepén összeszűkül, közöttük pedig kiszélesedik. Lábai hosszúak. A hátsó szárnyak tövén fekete folt figyelhető meg, innen kapta a faj a nevét. A fiatal példányok szeme barna, ami az ivarérett imágókon irizáló malachitzöldre változik. A nemek színezete hasonló; a hímek potroha keskenyebb és potrohfüggelékeik V-alakban szétállnak, míg a nőstények potrohfüggelékei majdnem párhuzamosak. : Hasonló faj a négyfoltos acsa, amely a szárnyain lévő fekete foltokról könnyen felismerhető; valamint a mocsári szitakötő fiatal példányaival is összetéveszthető. : Elsősorban közép- és kelet-európai faj. Nyugat-Európában (Franciaországban, Németországban, Skandináviában) is előfordulnak szigetszerű, változó létszámú populációi. Hollandiából kipusztult és az utóbbi időkben Olaszországban és Boszniában sem észlelték. Kelet felé Nyugat-Szibériáig terjed az élettere. Magyarországon sokáig csak nagyon kevés megfigyelés volt róla, újabban több helyütt megtalálták. : Hosszú lábú lárvája nagyobb, fákkal-bokrokkal benőtt partú, vízinövényekben gazdag tavakban, holtágakban, bánya- és halastavakban fejlődik, két vagy három éven át. Az imágó május közepe táján bújik ki és igen rövid ideig, körülbelül egy hónapig röpül. Igen mozgékony, gyors röptű faj, és inkább a nyílt vízfelszín fölött vagy a fák koronájának szintjében tartózkodik, ezért megfigyelése nem könnyű. Párzás után a nőstény 2000 petéből álló, 15–50 cm hosszú petefüzért rak, amely sokáig a víz színén lebeg vagy rátekeredik a vízinövényekre. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Epitheca bimaculata|{{SUBPAGENAME}} }} l29hj4h1oasqmc11fqw923crafst3mb 0 113069 551359 490651 2026-07-18T23:31:59Z KeFe 20 551359 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ruddy Marsh Skimmer (Crocothemis servilia)- male W IMG 0512.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libellulidae|-}} {{népies|laposacsák}} <br/> : A '''laposhasú acsák''' a rovarok osztályában a [[Kertészet/Szitakötők|szitakötők]] rendjében a [[Kertészet/Laposhasú acsafélék|laposhasú acsafélék]] öregcsalád névadó családja. : Potrohuk feltűnően széles, többé-kevésbé lapos, oldala élben végződik. Szemük hátulsó szegélyén nincs szemölcsszerű kiemelkedés. A szárnyháromszög hegyesszöge nem oldalra, a szárnycsúcs felé, hanem a második szárny hátulsó szegélye felé néz. : </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Libellulidae|{{SUBPAGENAME}} }} 18e9wyce0z30d2uwosfi10uf30g6yde 0 113071 551363 490633 2026-07-18T23:35:46Z KeFe 20 551363 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Libellula fulva.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Libellula fulva 5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Libellula fulva 6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libellula fulva|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|2 000}} <br/> : A '''mocsári szitakötő''' a rovarok osztályában a szitakötők rendjébe sorolt a laposhasú acsák ''([[Libellulidae]])'' családjában a névadó Libella nem egyik faja. ,: Pontomediterrán jellegű faj, tehát a pontusi faunakerülettől a mediterrán faunavidékig fordul elő. Magyarországon nem gyakori, ezért védett. : Közepes termetű, viszonylag könnyen azonosítható szitakötőfaj. : Az imágó hossza 40–45 m_m. : A fiatal imágók alapszíne élénk narancssárgás, olykor narancsvörös, a szárnyjegyük szürkés. Szemük üvegesen szürkés sárgásbarna. A nem sokkal a kibújás után mindkét ivar, de főleg a nőstények szárnyai végén megjelenő kisebb-nagyobb szürkés folt értékes megkülönböztető bélyeg, mert ilyesmi más hazai szitakötőfajnál nem fordul elő. A folt kiterjedése, erőssége egyedileg nagyon változó — olyannyira, hogy az idősebb hímeknél hiányozhat is. : Az ivarérett hím potroha hamvaskék, a potroh közepe táján kétoldalt rendszerint feketés folt látható, ami a nőstény kapaszkodásának nyoma. A potroh utolsó három szelvénye fekete. : Az ivarérett nőstény színe fakóbb, sötétebb barnássárga, szemük világosabb kékesszürke. Szárnyának elülső része narancssárgás, a szárny csúcsán kis barna folttal. A nagyon öreg nőstények potroha úgy besötétedik, hogy a mintázata szinte el is tűnhet. Ezek potroha kissé hamvas bevonatú lehet. : Széles, lapos lárvája 22–25 m_m hosszú. : Szinkronizált kirepülésű faj; egy nemzedéke repül április legvégétől július végéig. Az éghajlat melegedésével megesik, hogy Magyarországon már április közepén szárnyra kap. : A dús növényzetű, hűvösebb és lassú vizű patakokat, kisebb-nagyobb csatornákat kedveli. Más, de hasonló körülményeket biztosító állóvizekben, akár átöblítődő mesterséges horgász- és halastavakban is megél. : Territoriális. A hím a reggeli órákban foglalja el a területet, amelyet nap közben őriz a betolakodóktól. Lárvaként kétszer telel át, mire kifejlődik. Főleg apró, vízi gerinctelenekkel táplálkozik. : Növényi szárak alsó részén párzik, az aktus hozzávetőleg negyed óráig tart. : A nőstény petéit magányosan, röptében rakja le úgy, hogy potrohának végét a vízbe mártogatja. : A peték az üledékben bújnak meg a lárva kikeléséig. Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 2 000 Ft </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Libellula fulva|{{SUBPAGENAME}} }} ocfxbs3cjtio245t0njs0xoii698pju 0 113072 551364 490657 2026-07-18T23:36:06Z KeFe 20 551364 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Laposhasú acsa - hím egyed.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] Libellula depressa.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Közönséges acsa hímje,]] [[Fájl:W Plattbauch Libelle2.JPG|jobbra|200px|bélyegkép|nősténye]] [[Fájl:Naiad - Libellula depressa.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|és a lárvája.]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Libellula depressa|-}} {{népies|közönséges acsa}} <br/> : A '''laposhasú acsa''' a rovarok osztályában a szitakötők rendjében és a laposhasú acsafélék családjának névadó faja. Nagy elterjedési területén többnyire gyakori vagy közönséges. : Európában és Elő-Ázsiában honos faj, Magyarországon is elterjedt. Síkvidéki állóvizekben, csatornákban, vizesárkokban él; 1000 m-es magasság fölé nem megy. : Kifejletten hossza 40–45 m_m; a szárny fesztávolsága eléri a 8 cm-t. Potroha feltűnően széles – a hímé kék, a nőstényé olajbarna. Szárnyai átlátszóak, mindkét szárny tövén barnásfekete, háromszög alakú folttal. : Gyakori a kisebb tavak, pocsolyák környékén, de a víztől távol is megjelenik. Lesből vadászik: többnyire vízinövények száráról lesi a rovarokat. Kiszemelt áldozatát lábaival ragadja meg, és rendszerint nyomban, még a levegőben el is fogyasztja. A nőstény a petéit repülés közben ejti a vízbe, a hím eközben nem kíséri. : Lárvái a többi szitakötőéhez hasonlóan ragadozók. Két év alatt fejlődnek ki úgy, hogy mindkét évben áttelelnek. Új élőhelyeken, például kerti tavaknál gyakran ez a szitakötőfaj telepszik meg elsőként. : Átváltozással szaporodik (mint minden szitakötő). Lárvája széles, lapos, rövid potrohú. Májustól augusztus elejéig repül, a leghamarabb feltűnő szitakötők egyike. A kikelés után pár nappal már ivarérett. Mindig a levegőben párzik; az aktus néhány másodperctől egy percig tarthat, majd a pár szétválik. Peterakás közben a hím a nőstény fölött lebeg, és elűzi a többi hímet. Ezután a nőstény hamarosan újra párzik. A nőstények a peték lerakása közben is elbarangolnak, és így sok alkalmas élőhelyet „oltanak be”. : Az ivadékok efféle szétszórásának eredményeként a kis lárvák kevésbé versengenek a táplálékért, mint amikor valamennyien együtt vadásznak egy tócsában. Ha a tócsa kiszárad, akkor a lárva beássa magát a puha iszapba, és ott nyugalmi állapotba kerül; ebben az állapotban akár hat hétig is életben maradhat. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Libellula depressa|{{SUBPAGENAME}} }} cenpkomskdwx6bkwdunsj6h4ou3kape 0 113073 551365 490550 2026-07-18T23:36:24Z KeFe 20 551365 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Orthetrum cancellatum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Orthetrum cancellatum svk.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Orthetrum cancellatum|-}} {{népies|feketefarkú pásztorszitakötő}} <br/> : A '''vízipásztor''', a rovarok osztályába a szitakötők rendjébe, a [[Kertészet/Laposhasú acsák|laposhasú acsák]] [[Libellulidae]] családba tartozó faj. : Holomediterrán faj: megtalálható Skandinávia kivételével szerte Európában, továbbá Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában. Magyarországon is gyakori. Állóvizekben, vizesárkokban él. : Az imágó hossza 45–55 m_m. Tora sárgásbarna vagy sárga, az idős hímeké lilás-kékes. A kiszínesedett hímek hamvaskék bevonata a többi fajénál sötétebb. A potroh hátulsó harmada fekete, miként a függelékek is. Szárnyjegye fekete. : Igen tűrőképes faj, de többnyire az állóvizeket kedveli. A víz bizonyos mérvű szennyezését is elviseli, az Ischnura elegans társaságában a kifejezetten degradált, eutróf élőhelyeken is megtalálható, illetve pionír fajként is jelentős. : Átalakulással szaporodik (mint minden szitakötő). Lárvája 23–24 m_m hosszú, erős testalkatú; lárva állapotából folyamatosan fejlődik ki. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Orthetrum cancellatum|{{SUBPAGENAME}} }} 8k77jgfl74f88r4ybdpaakun3917agi 0 113075 551367 490615 2026-07-18T23:37:26Z KeFe 20 551367 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Orthetrum-brunneum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Orthetrum brunneum|-}} {{népies|pataki pásztorszitakötő}} <br/> : A '''pataki szitakötő''', a rovarok osztályába a szitakötők rendjébe és a laposhasú acsafélék ''([[Libellulidae]])'' családjába tartozó faj. : Patakok, vízpartok közelében él. A Kárpát-medencében is honos. Főleg Európában él, de Észak-Afrikától Mongóliáig előfordul. : Barnás és zöldes változatokban fordul elő. Szép karcsú testével és nagy átlátszó szárnyaival könnyedén repül. : Békákon, nagyobb halakon és néhány madarakon kívül nincs egyéb ragadozója. : Átalakulással szaporodik (mint minden szitakötő). </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Orthetrum brunneum|{{SUBPAGENAME}} }} 3z8uzjbm6c2uxmhv838z4nopvlky313 0 113077 551368 490735 2026-07-18T23:37:49Z KeFe 20 551368 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:2015.08.07.-01-Anglersee Huettenfeld-Lampertheim--Feuerlibelle-Maennchen.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:FeuerLibelle4.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Hím déli szitakötő]] [[Fájl:2015.07.16.-04-Viernheim--Feuerlibelle-Weibchen.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Nőstény]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Crocothemis erythraea|-}} {{népies|-}} <br/> : A [[déli szitakötő]] a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Afrikában, Délnyugat- és Dél-Ázsiában, valamint Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj. : A déli szitakötő testhossza 40–45 mm, szárnyfesztávolsága 65–70 mm között van. Hímje jellegzetes külsejű, szinte összetéveszthetetlen, egész teste, beleértve a szemeit, fejét és lábait, élénkvörös színű. A szín intenzitása függhet a környezet hőmérsékletétől, a Közép-Európában fejlődött példányok néha inkább vörösbarnák. Potroha viszonylag széles, lapított. Szárnyai első erei is vörösesek, minden szárnya tövében széles sárga-vörösbarna folt látható. Szárnyjegye halvány- vagy narancssárga. : A nőstény sokkal kevésbé feltűnő, halvány sárgásbarna. Szemei felül halványbarnák, alul palakékek. Szárnyai tövében kevésbé feltűnő sárga folt található. Tora felső elülső része halványsárgás, amit oldalt két sötétebb sáv keretez. : A hímet egyes Sympetrum-fajok, mint az alföldi szitakötő vagy az atkás szitakötő hímjével lehet összetéveszeni, de testalkata szélesebb, színe élénkebb vörös és egész teste egyszínű. : Észak-Afrikában gyakori, de kisebb-nagyobb populációi egész Afrikában megtalálhatóak. Előfordul a Közel-Keleten és Délnyugat-Ázsiában. Az Indiai-félszigeten a Himalája környékén található meg: Észak-Indiában, Nepálban és Nyugat-Bengálban. Gyakori faj a mediterrán térségben, de lárvái Közép-Európában is áttelelnek. Az utóbbi években az éghajlat melegedésével észak felé terjed, kóborló példányait Hollandiában is viszonylag nagy számban megfigyelték. Magyarországon főleg a síkvidékeken lehet találkozni vele. : Lárvája a sekélyebb, gyorsan átmelegedő, növényzettel szegélyezett kisebb-nagyobb tavakban, holtágakban, bányagödrökben él. Melegebb éghajlaton (már Dél-Európában is) évente két generációja is kifejlődik és ott szinte bármilyen állóvízben (vizesárkokban, rizsföldön) megél. Június és szeptember között repül. A párzás a levegőben történik és néhány másodperc alatt lezajlik. A nőstény ezután potroha végét a vízbe mártva rakja le petéit. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} dzn78yxwht48gh0zp1jpjugxrxoaitq 0 113078 551369 490660 2026-07-18T23:38:11Z KeFe 20 551369 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum vulgatum LC284.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sympetrum vulgatum 5 (2005 08 29).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím közönséges szitakötő]] [[Fájl:2011.07.01.-079-Burghamer Filz-Gemeine Heidelibelle-Weibchen.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Nőstény]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum vulgatum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''közönséges szitakötő''' a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Európától egészen a Távol-Keletig előforduló, gyakori szitakötőfaj. : A közönséges szitakötő testhossza 35–40 mm, szárnyfesztávolsága 50–60 mm körül van. Szemei felül barnák, alul fakókékek vagy -zöldek. Lábai feketék, amelyen vékony hosszanti csíkok figyelhetők meg. A homlok felső részén keskeny csík látszik, ami lenyúlik a szem alsó, kékes-zöldes részéig. A hím potroha narancspiros, tora felül piros, oldalt egyöntetűen vörösbarna vagy világosbarna. : A nőstény és a fiatal hím sárga vagy barnássárga, a tora oldalán egyöntetűen világosabb árnyalatú. : Nagyon hasonlít hozzá a [[Kertészet/Gyakori szitakötő|gyakori szitakötő]] ''([[Sympetrum striolatum]])'', első ránézésre szinte megkülönböztethetetlen. Neki azonban a homloksávja csak a szem barna részének határáig ér el (szemben a közönséges szitakötő „könnyező” homloksávjával); torának oldalán két széles, ferde halványsárga sáv látható és a hím potrohának vége kevésbé kiszélesedő, mint a közönséges szitakötőé. Az [[Kertészet/Alföldi szitakötő|alföldi szitakötőtől]] ''([[Sympetrum sanguineum]])'' annak teljesen fekete lábai különböztetik meg. : Spanyolországban él a Sympetrum vulgatum ibericum alfaj, valamint Ázsiában több más alfajt is leírtak, ezek státusza azonban egyes esetekben bizonytalan, pl. a Törökországban és attól keletre előforduló Sympetrum vulgatum decoloratum-ot önálló fajnak ismerték el. : Nagy területen, Európától (a déli részén inkább csak a hegyekben) Ázsián át egészen Kínáig és Japánig honos. Magyarországon az egész országban elterjedt, gyakori, ősszel néha tömegesen előforduló szitakötő. : Lárvája kisebb-nagyobb, sekély, lassú folyású vagy állóvizekben: tavakban, holtágakban, bányatavakban, akár kerti tavacskákban él. Júliusban alakulnak át imágókká és egészen sokáig, akár novemberig repülnek. Viszonylag nagy távolságra elkóborol, vizektől távol, réteken, kertekben, tisztásokon is megfigyelhető. : A párzás a vízparton, növényekre ülve történik tandem formációban és a peterakást is közösen kezdik el, de aztán a hím többnyire elengedi a nőstényt és egyedül fejezi be a megtermékenyített peték elhelyezését a part menti nedves iszapba vagy a sekély vízbe. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum vulgatum|{{SUBPAGENAME}} }} bardosjaa6eazqd8msqiyp6nyobr8z2 0 113079 551370 490693 2026-07-18T23:38:27Z KeFe 20 551370 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum striolatum - botanischer Garten Wien 6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sympetrum striolatum fg01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím gyakori szitakötő]] [[Fájl:Sympetrum striolatum qtl2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Nőstény]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum striolatum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''gyakori szitakötő''' a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Európától egészen a Távol-Keletig előforduló, elterjedt szitakötőfaj. : A gyakori szitakötő testhossza 38–43 mm. Szemei felül barnák, alul fakókék-fakózöldek. A homlokon közvetlenül a szemeknél fekete sáv látható, amely a szem színváltási zónájáig húzódik. A lábak feketék, keskeny hosszanti sárga csíkokkal. A kifejlett hímek színe piros-narancspiros, mind a potrohon, mind a toron; ez az idős egyedeken barnává sötétül. A tor oldalán két széles halványsárga sáv figyelhető meg. A potroh 8-9. szelvényén oldalt két kis, hosszúkás, fekete folt található. : A nőstények és a fiatal hímek sárgák-sárgásbarnák. A tor halványsárga sávjai a nőstényeken is láthatóak. : Nagyon hasonlít hozzá a szintén nagyon elterjedt [[Kertészet/Közönséges szitakötő|közönséges szitakötő]] ''([[Sympetrum vulgatum]])'', de annak homlokán a fekete sáv a szem alsó, halvány zónájába is beleér és a tor oldala egyöntetűen piros-vörösbarna (ill. halványsárga a nőstényeknél). Összetéveszthető az [[Kertészet/Alföldi szitakötő|alföldi szitakötővel]] ''([[Sympetrum sanguineum]])'' is, ám ott a hím potroha középtájt láthatóan elkarcsúsodik, míg a gyakori szitakötő esetében a potroh többé-kevésbé egyforma szélességű. Az alföldi szitakötő lábai teljesen feketék és a hím színe és mélyebb piros. : Európától Közép-Ázsián keresztül egészen Kelet-Szibériáig és Japánig előfordul. Európában Észak-Skandinávia kivételével mindenütt honos és előfordul a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékén is. Magyarországon az egész országban megtalálható, közönséges szitakötőfaj. : Lárvája sekély, gyorsan átmelegedő, kisebb tavakban, holtágakban fordul elő. Júniusban kezdenek átalakulni imágókká, amelyek igen sokáig, októberig, vagy meleg őszökön novemberig is repülnek. A víztől távolabb is megtalálhatóak (különösen a nőstények), és csak párzáskor térnek vissza. A párzás ún. tandem formációban történik, majd kb. húsz perccel utána a nőstény a vízbe, vagy a vízparti nedves iszapba lerakja néhány száz, egyenként körülbelül fél milliméter hosszú petéjét. A lárvák 3-4 hónap alatt fejlődnek imágóvá, meleg vidékeken évi két generáció is felnőhet. : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum striolatum|{{SUBPAGENAME}} }} hgl8ag3h0tic8hj9po4g7j88nkmi08a 0 113080 551371 490570 2026-07-18T23:39:01Z KeFe 20 551371 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Libellulidae - Sympetrum meridionale - male.JPG |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Unidentified Odonata - Parc des oiseaux 02.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum meridionale|-}} {{népies|sárgás szitakötő}} <br/> : A '''sárgatorú szitakötő''' a laposhasú acsafélék családjába tartozó, a mediterrán térségtől Közép-Ázsiáig elterjedt szitakötőfaj. : A testhossza 35–40 m_m (ebből a potroh 22–28 m_m), szárnyfesztávolsága 50–60 m_m közötti. Szemei felül barnák, alul fakózöldek-fakósárgák. A hím potroha és homloka narancspiros-téglapiros, potrohán nincsenek feltűnő fekete foltok vagy mintázat (esetleg a 8-9. szelvény oldalán lehetnek apró fekete háromszögfoltok). Tora oldalt egyöntetűen halványsárga vagy homokszínű. Lábai külső oldala halványsárga, a belső fekete. A felnőtt hímek szárnyjegye vörös. : A nőstények teljes teste (tor, potroh, homlok) halványsárga vagy fakó sárgásbarna, ami idővel sötétebbé válik. Szárnyjegye sárga vagy barna. : A rokon fajoktól leginkább világos lábai különböztetik meg. : Dél-Európától és Észak-Afrikától egészen Közép-Ázsiáig honos. Elterjedési területén néhol tömeges (pl. a Duna-deltában), de az Ibériai-félszigeten ritka. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy észak felé terjed, míg korábban Közép-Európában ritka volt, újabban kezd közönségessé válni. Magyarországon az egész országban előfordul, de főleg a síkvidékeken gyakori. : Lárvája a sekély, gyorsan felmelegedő, dús növényzetű, árnyékolatlan kisvizekben, tavacskákban, holtágakban fejlődik. A nagyobb tavakban is a partközelben, a sekély vízben (10–50 cm között) található. : Az imágók Közép-Európában júliustól szeptemberig, délebbre május-október között repülnek. A párzás a rokonaihoz hasonlóan tandem formációban történik; ezután a nőstény mintegy 500 petét rak le a part menti sekély vízbe. A peték áttelelnek és tavasszal kelnek ki belőle a lárvák. Gyors fejlődésű, meleg éghajlaton évente két generáció is képes felnőni. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum meridionale|{{SUBPAGENAME}} }} mxok27ck59ovfcnb3utlld0lajxx2ba 0 113082 551373 490529 2026-07-18T23:40:09Z KeFe 20 551373 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum flaveolum female (side view) - Kulna.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum flaveolum|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''útszéli szitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlőtlen szárnyú szitakötők ''([[Anisoptera]])'' alrendjébe és a laposhasú acsák családjába tartozó faj. : Európa középső részétől egészen Szibériáig széles sávban megtalálható. A Kárpát-medencében is honos. Itt leginkább a síkvidéken fordul elő, de ott sem gyakori. : Szárnyain jellegzetes, kiterjedt sárga folt látható, és akár a hátsó szárny feléig is kiterjedhet. : Lárvái lápos, mocsaras kisvizekben, bányagödrökben, nagyobb tavak nádas zónája mentén élnek, és az imágók is ilyen helyeken fordulnak elő – többnyire szórványosan. Nyár közepétől őszig repül. Nem túlzottan erőteljes röptű faj, így kézbe vétel nélkül is jól megfigyelhető és meghatározható. Biológiáját és ökológiai igényeit Magyarországon kevéssé tanulmányozták. Valószínűsítik, hogy a kisvizek lecsapolása, kiszáradása, szennyeződése, eutrofizációja veszélyeztetheti. <gallery> Fájl:Sympetrum flaveolum t 10098.jpg|Párzó szitakötők Fájl:Кришталеві крила.jpg|A rovar a Pusa-Vodicja parkban (Kijev, Ukrajna) Sympetrum flaveolum male - Kulna.jpg|Hímnem </gallery> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum flaveolum|{{SUBPAGENAME}} }} 57arfdll44iv3x7sn1muocjfwg5chst 0 113084 551376 490648 2026-07-18T23:41:17Z KeFe 20 551376 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum depressusculum 08-09-28 IMG 5990.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sympetrum depressiusculum female-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum depressiusculum|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|5 000}} <br/> : A '''lassú szitakötő''' kis tavacskákban, folyómenti kiöntésekben élő síkvidéki szitakötőfaj. : A lassú szitakötő szárnyfesztávolsága kb. 5–6 cm. A faj jellegzetessége, hogy mindkét nem a potroh közepétől a végéig kétoldalt szelvényenként egy-egy ék alakú fekete foltot visel. Lábaik feketék, szemük felül vörösbarna, alul sárgászöld. Fejük elülső része halványsárga. A potroh oldalról kissé lapított. A hímek potroha vörös. Fiatal korukban a potrohon vékony sárga csíkok találhatóak és toruk sárgás: utóbbi később barnává sötétedik. A fiatal nőstények sárgásbarnák, néha kissé vörösesek, de ahogyan idősebbek lesznek, barnává válnak. : A lárva színe a környezettől függ, tiszta vízben sárgásbarnák, mocsarakban sötétbarna színűek. Jellegzetes mintázatuk nincs. Potrohuk utolsó szegmensein erőteljes, hosszú tüskék láthatóak. : Nyugat-Európától egészen Japánig előfordul. Európai populációi szigetszerűek, Közép-Európában csak egy keskeny sávban fordul elő. Magyarországon a síkvidékeken (Hortobágy, Kiskunság, Szigetköz) található meg. : Lárvája a sekély (néhány centimétertől fél méterig), gyorsan melegedő, dús növényzetű, sokszor ideiglenes tavacskákban, folyómenti kiöntésekben, bányatavakban érzi jól magát. Az előző évben lerakott petékből április-júniusban kelnek ki a lárvák, amelyek igen gyorsan, hat-nyolc hét alatt kifejlődnek. : A felnőtt imágók június közepe-szeptember eleje között bújnak ki, leggyakrabban júliusban; ezután elhagyják a vizek környékét és csak párzáskor térnek vissza. Szeptembertől megritkulnak, de még november elején is lehet néha találkozni egy-egy példánnyal. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum depressiusculum|{{SUBPAGENAME}} }} 5csbpeu7g1gvteeonxtbgeb2qj0otbn 0 113086 551377 490597 2026-07-18T23:42:02Z KeFe 20 551377 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum pedemontanum 1(loz).JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:SympetrumPedemontanumMale.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím szalagos szitakötő]] [[Fájl:Gebänderte Heidelibelle2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiatal hím]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum pedemontanum|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''szalagos szitakötő''' jellegzetes külsejű, kis tavacskák, folyók mentén élő, Közép-Európától Szibérián át, egészen Japánig előforduló szitakötőfaj. : A szalagos szitakötő viszonylag kis faj, testhossza 28–35 m_m, míg szárnyfesztávolsága 45–55 m_m között van. Legfontosabb megkülönböztető jegye a mindkét nem szárnyai végén található széles, sötét sáv, amiről a faj a nevét is kapta. Lábai feketék. A hímek potroha piros színű, szárnyjegyük (pterostigma) rózsaszín vagy élénkpiros. A fiatal hímek szárnyjegye fehér vagy sárga. A nőstények sárgásbarnák, szárnyjegyük fehér/sárga. Lárvája 13–15 m_m hosszú. Más hazai fajjal nem téveszthető össze. '''Három alfaja ismert:''' *''S. pedemontanum pedemontanum'' Európa, Nyugat-Szibéria *''S. pedemontanum kurentzovi'' Kelet-Szibéria *''S. pedemontanum elatum'' Japán : Közép-Európától egészen Japánig előfordul. Európában csak egy keskeny sáv mentén, a 45. és 50. szélességi fok között él, de ismertek kisebb, szigetszerű populációi Belgiumban, Közép-Spanyolországban és Kelet-Franciaországban. Luxemburgból és (feltehetően) Görögországból kipusztult. Vándorló példányait megfigyelték Dániában és Angliában is. Magyarországon a dombvidékeken, kisebb mértékben a síkságokon fordul elő. : Kisebb folyókban, patakokban, holtágakban, tavacskákban él, de előfordul bányagödrökben, öntözőcsatornákban, sőt Olaszországban rizsföldeken is. : A kifejlett imágók főleg olyan vizek mellett találhatóak, amelynek partja vegetációban gazdag, de a növényzet a vízszint váltakozása, az időleges elárasztás miatt nem túl magas vagy sűrű. A vízparti erdőket és a sűrű nádasokat kerüli. A víz kémhatására nem érzékeny. A nőstény a parthoz közel rakja le petéit, amelyek télen a csökkenő vízszint miatt ki is száradhatnak. A lárvák az aljzatba fúrják magukat és éjjel aktívak, így a halaktól némileg védve vannak. : A hőmérséklettől és élelemellátástól függően június-október között alakulnak át imágókká. A fiatal felnőttek elhagyják a víz környékét és nagyobb távolságokra elkóborolnak. Az ivarérett példányok visszatérnek a tavacskákhoz, kisebb folyókhoz. A párzás jellegzetes tandem formációban történik, amikor a hím potrohfüggelékeivel megragadja a nőstény fejét és szaggatottan röpködnek, majd egy levélen vagy ágon megpihenve a nőstény potrohfüggelékével kiveszi a hím potroha tövében található másodlagos ivarszervből a korábban odahelyezett spermiumcsomagot. A peterakás kb 30 perccel később kezdődik, még mindig tandem módon összekapaszkodva; ezt ismételt párzások szakíthatják meg és a nőtény gyakran már egyedül fejezi be a peték elhelyezését. : A vízszennyezés és vízszabályozás veszélyeztetheti élőhelyeit. <gallery> Gebänderte Heidelibelle3.jpg|Nőstény példány SympetrumPedemontanumTandem.jpg|Tandem Gebänderte Heidelibellen Paarung3.jpg|Párzás </gallery> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 2s6ley9d0vwtudwku0u54locxnsgk5w 0 113087 551379 490561 2026-07-18T23:42:58Z KeFe 20 551379 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:ZierlicheMoosJungfer.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Leucorrhinia caudalis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|100 000}} <br/> : A '''tócsaszitakötő''' az egyenlőtlen szárnyú vagy nagy szitakötők egy Magyarországon fokozottan védett faja. : Európa középső részén, egy keskeny sávban honos, elterjedésének súlypontja Közép-Európa északi sávjába tehető. Meglehetősen ritka, élőhelye szétdarabolódott, nagy valószínűséggel egyike az Európa és talán az egész Nyugat Palearktikum egyik leginkább veszélyeztetett szitakötőinek. : Az alábbi országokban honos: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Montenegró, Németország, Norvégia, Oroszország, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. : Magyarországon mára több előzően ismert élőhelyéről eltűnt és már csak a Tisza és a Dráva mentén található holtágakban és kavicsbányatavakban találhatóak kisebb, elszigetelt populációi. : A faj leginkább a kevésbé sekély, gazdag hínárnövényzettel (sok esetben tócsagazvirágúakkal) benőtt, kisvizek lakója. Kedvelt élőhelyei a holtágak, morotvák, nagyobb állóvizek növénydús öblei, valamint a növényzetben gazdag kavicsbányatavak. Az elalgásodott, megritkult növényzetű vizekből kiszorul. : A hím szinte semmi más Magyarországon élő fajjal nem téveszthető össze: jellegzetes faji bélyeg a kifehéredő szárnyjegy és szárnycsúcs, a potroh elülső felének fehéres, hamvas, bevonata, valamint a fehér potrohfüggelék. : Lárvái erősen tüskézettek. : A tócsaszitakötő a kétéves fejlődésű, korán kibújó, szinkronizáltan kelő szitakötők közé tartozik. : Első számú veszélyeztető tényező az élőhelyek elvesztése, leromlása: a folyók szabályozása miatt szinte teljesen megszűnt az új holtágak, morotvák keletkezésének lehetősége, a régebbieket pedig az eutrofizáció, savasodás, feltöltődés, esetleg halasítás, vagy más hasznosítás tesz a faj számára kedvezőtlenné. : Magyarországon fokozottan védett! Természetvédelmi érték: 100 000-, Ft. <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Leucorrhinia caudalis|{{SUBPAGENAME}} }} be4wkpdgfw7h141c68jh8n69h5eq8xz 0 113088 551380 490612 2026-07-18T23:43:17Z KeFe 20 551380 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} ckmuau4hn21u0kwbhg0g79cyho67t98 0 113089 551382 490585 2026-07-18T23:44:04Z KeFe 20 551382 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calopterygidae|Agrionidae}} {{népies|-}} <br/> : A '''színes szárnyú szitakötők''' a kis szitakötők (Zygoptera) alrendbe tartozó fátyolkaszitakötők öregcsalád egyetlen, a Kárpát-medencében is honos családja. A családnak Európában csak egyetlen neme, a Calopteryx (Agrion) terjedt el. : Testük kb. 45–48 mm hosszú, színpompás; a fényt fémes színekben veri vissza. Széles szárnyaik feltűnően pigmentáltak. Szárnytövük nem nyélszerű: mindkét szárnya tövétől ívelten, fokozatosan szélesedik. A szárny csúcsa szélesen lekerekedik. A szárny erezete rendkívül sűrű: a színes szárnyúakat a többi Zygoptera családtól a nagyon sok szárnyér és a köztük lévő parányi sejtek különböztetik meg. Mesometapleurális varratuk komplett (mint az Euphaidae fajoké). A hímeknek egyáltalán nincs szárnyfoltja (pterostigma), a nőstényeknek haránterekkel osztott, fehér álszárnyjegyük (pseudopterostigmájuk) van. : Lárváik csak oxigénnel jól ellátott vízben érzik jól magukat, és csak akkor, ha az nem folynak túl gyorsan, tehát jól nőnek benne azok a vízinövények, amelyek közt a lárvák élnek. Az imágók röpte lebegésszerű. A hímek ritkán kóborolnak messzire a víztől, ami mentén territóriumot tartanak fenn. Nőstényeik egyedül, bár a hím védelme alatt petéznek, és eközben mélyen a víz alá merítik potrohukat, hogy a petéiket a növényi sejtek közé tojhassák. Gyakran teljesen a víz alá merülnek. A színes szárnyúakon kívül nincs az európai faunában határozott udvarló viselkedést mutató szitakötőfaj. Az udvarlási szertartásban fontos szerepet játszik ez az élénk színezet: a hím azért mutogatja a nősténynek szárnyát, hogy az meggyőződhessen fajuk azonosságáról. : '''Magyarországon két fajuk él:''' :- [[Kertészet/Kisasszony-szitakötő|Kisasszony-szitakötő]] (Calopteryx virgo, Agrion virgo) :- [[Kertészet/Sávos szitakötő|Sávos szitakötő]] (Calopteryx splendens, Agrion splendens) </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Calopterygidae|{{SUBPAGENAME}} }} 6es9ryauxxc9v868v354a97homoykzi 0 113091 551384 490522 2026-07-18T23:45:31Z KeFe 20 551384 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calopteryx splendens 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calopteryx splendens|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''sávos szitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők ''([[Zygoptera]])'' alrendjébe és a színes szárnyú szitakötők ''([[Calopterygidae]])'' családjába tartozó faj. : A sávos szitakötő egész Európában honos, Anatóliáig és Észak-Afrikáig. A hegységekben 1200 méter magasságig hatol fel. Korábban Közép-Európa leggyakoribb szitakötői közé tartozott. Napjainkban élőhelyei nagymértékben megfogyatkoztak. : Ez a szitakötőfaj 5 centiméter hosszúsága és 7 centiméteres szárnyfesztávolsága miatt némileg nagyobb termetű, mint a hozzá hasonló kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo), amelytől a hímek a szárnyukon levő sötétkéken csillogó harántsáv alapján jól megkülönböztethetők. A nőstények szárnya a kisasszony-szitakötőével ellentétben áttetsző, világoszöld. A hímeken a szárnyhártyácska, a nőstényeken a szárnyerek színesek. : A sávos szitakötő a napsütötte vizeket kedveli, amelyek partján nád vagy sás nő. A kisasszony-szitakötővel ellentétben ez a faj szélesebb, lassú folyású patakok és folyók mentén él. : Az állatok többnyire 1 méterig terjedő magasságban faágakon vagy köveken tartózkodnak a víz felszíne fölött. A sávos szitakötő rovarokkal és más apró gerinctelen állattal táplálkozik. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Calopteryx splendens|{{SUBPAGENAME}} }} hytudu9w9lq2ymxx01l1mzq3vfhve8u 0 113092 551385 490609 2026-07-18T23:45:57Z KeFe 20 551385 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Austrolestes cingulatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lestidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''rabló szitakötők''' a kis szitakötők alrendbe tartozó Lestoidae öregcsalád névadó családja. : Ércfényű zöld vagy bronzszínűek. Szárnyaik töve keskeny, nyélszerű. Az első szárny szárnyjegye alatt 2-3 sejt van. A szárnyak erei többnyire ötszögletű sejteket zárnak közre. Lábszáraik nem laposak. : Az egyenlő szárnyúak közül kitűnnek azzal, hogy szárnyaikat pihenés közben nem hátul összecsapva, hanem szétterjesztve tartják — kivéve az erdei rablót (Sympecma fusca Vander Linden, 1820). A Lestes nem ivarérett hímein a potroh végét és tövét hamvas, kékesfehér bevonat díszíti; ez egyes fajoknál a nőstényeken is kifejlődik. : A hazai fajok többsége jól fölmelegedő, esetleg időszakos állóvizekben fejlődik. : A családba 2 alcsalád és 9 nem tartozik </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Lestidae|{{SUBPAGENAME}} }} 1jqrgeufvy4ncxozab13k5zewci9i40 0 113093 551386 490538 2026-07-18T23:46:24Z KeFe 20 551386 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chalcolestes viridis qtl3.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chalcolestes viridis|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''zöld rabló''' a rabló szitakötők családjába tartozó, Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj. : A zöld rabló hímjének testhossza 42–47 mm, a nőstény valamivel kisebb, 39–44 mm. Tora és potroha fémes zöld, az egyes rokonoknál meglévő hamvaskék foltok hiányoznak. Az idősebb példányok bronzoszöldre színeződnek. A tor oldala világoszöld, a sötétzöld felső résszel közös határon sarkantyúszerű mintázat figyelhető meg. Szárnyjegye feketével keretezett halványbarna. Pihenő állapotban szárnyait félig összezárva, 45°-os szögben tartja. A szárnyakhoz képest potroha hosszú. A hím potrohfüggelékei fehéresek, végük fekete. : A zöld rablótól szabad szemmel gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a Chalcolestes parvidens, amelyet sokáig alfajának tekintettek, azonban csak Dél- és Délkelet-Európában él, Magyarországon nem honos. : Dél- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában honos. Skandináviában és a Brit-szigeteken inkább csak délről vándorol be nyaranta. Kelet felé ritkul, Oroszországban már nem található meg. Az utóbbi években némileg terjeszkedett észak felé. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, kisebb mértékben az Alföld erdős területein él. : Hazai rokonaitól eltérően lárvája beárnyékolt, fákkal szegélyezett erdei tavacskákban, vizesgödrökben, álló vizű csatornákban él. Lárvája viszonylag sokáig fejlődik, nyár közepén alakul át imágóvá. Július-október között repül. Az imágók többnyire a fák lombkoronaszintjében vadásznak, nagyobb távolságokra nem kóborol el. : Párzás után a nőstény a vízparti füzek vagy égerfák puha kérgű hajtásaiba helyezi le 200 petéjét. A peték áttelelnek, majd tavasszal kikelnek és a lárvák belehullanak a vízbe. Ha a földre esnek, képesek megkeresni a közeli vízfelületeket. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} l01dm3yli2jhy34wfxbzhuujm127b0o 0 113095 551388 490564 2026-07-18T23:47:38Z KeFe 20 551388 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lestes virens|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''tavi rabló''' a rabló szitakötők családjába tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos szitakötőfaj. : A tavi rabló a legkisebb és legkarcsúbb felépítésű az európai rablószitakötők között; testhossza 30–39 mm, szárnyfesztávolsága 38–46 mm. Méretén kívül a többi hasonló fajtól biztosan elkülöníti világosbarna szárnyjegye, amelynek két oldalán fehér vonal húzódik - ám ez csak egészen közelről figyelhető meg. Pihenéskor, rokonaihoz hasonlóan, félig összecsukja szárnyait. Színe fémesen zöld. A hím szemei kékek, torának oldala és potrohának utolsó két szelvénye hamvaskék. A potroh első két szelvényén nincs kék elszíneződés. : A nőstény szemei zöldek, torának oldala halványzöld. : Hasonlít hozzá a réti rabló és a lomha rabló, tőlük jellegzetes szárnyjegye és a hímek világos potrohfüggelékei (amelyek ennél a két fajnál feketék) alapján lehet elkülöníteni : Két alfaja ismert. A Lestes virens virens Dél-Európában (Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Szardínián, Észak-Afrikában) honos, míg a Lestes virens vestalis Nyugat, Közép- és Kelet-Európában, Olaszországban és a Balkánon található meg. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon az utóbbi alfaj él, országszerte a síkvidékeken gyakori. : Lárvája dús növényzetű, kisebb-nagyobb, elmocsarasodott tavakban, lápokban él, amelyek egész nyáron át megmaradnak, vagy esetleg ki is száradhatnak. Az áttelelő petékből tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek a 20–40 cm mély vízben az iszapos aljzaton vadásznak. Két-három hónap alatt fejlődnek imágóvá. Júniustól októberig repül. Az imágók nagyobb távolságokra nem hagyják el a vizeket. : Párosodás után a nőstény a víz fölé kilógó növényi szárakba helyezi el megtermékenyített petéit. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Lestes virens|{{SUBPAGENAME}} }} 8j6cf5fjwimnkr6c2y8hgbn2ggmiwvv 0 113096 551389 490627 2026-07-18T23:47:57Z KeFe 20 551389 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lestes macrostigma2.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lestes macrostigma|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-rovar|10 000}} <br/> : A '''nagy foltosrabló''' a rabló szitakötők családjába tartozó, szikes vagy sós tavak környékén élő, Európában és Közép-Ázsiában elterjedt szitakötőfaj. : A nagy foltosrabló karcsú testű, 39–48 mm testhosszú, 50–55 mm szárnyfesztávolságú szitakötő. A mindkét nemű ivarérett imágók tora, és a potroh töve és vége (az 1-2., és a 8-10. szelvények) hamvaskék színű. A potroh többi, középső része rezesen csillogó zöld ami egészen feketéig besötétülhet. Szárnyjegye feltűnő, eléggé nagy és fekete. Pihenés közben rokonaihoz hasonlóan 45°-os szögben tartja szárnyait. Szemei kékek. : Színezete és nagy szárnyjegyei alapján minden más hazai szitakötőfajtól megkülönböztethető. : Nyugat-Európától Mongóliáig előfordul, de elterjedési területe erősen szabdalt, főleg a tengerpartok közelében, Közép-Ázsiában pedig a szikes tavak környékén található meg, a köztes területekről pedig hiányzik. Európában Franciaország atlanti partvidékén, a Földközi-tenger északi részén (beleértve Ciprust), a Fekete-tenger nyugati partjainál és a Kárpát-medencében fordul elő. Magyarországon főleg az Alföld szikes tavaiban és Fertő-tóban él, szórványosan másutt is lehet találkozni vele. : Lárvája sós vagy szikes, sekély, gyorsan átmelegedő tavakban, mocsarakban él, amelyek gyakran nyárra kiszáradnak. A csapadékmennyiségtől (és a tavak vízfelszínétől) függően létszáma évenként sokat változhat. Helyenként tömeges is lehet. A lárva gyors fejlődésű, már májusban átalakulhat imágóvá, amely nyár végéig (augusztusig) repül. A nőstény a szikes vizekhez alkalmazkodott kákafajok (Bolboschoenus maritimus, Juncus maritimus, Schoenoplectus lacustris) szárába helyezi el megtermékenyített petéit. : Élőhelyeit a lecsapolás, műtrágyaszennyezés, eutrofizáció veszélyezteti. : Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Lestes macrostigma|{{SUBPAGENAME}} }} 6bqgtrd1017sq2c6kk5gipblvba5zxa 0 113097 551390 490645 2026-07-18T23:48:15Z KeFe 20 551390 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:LestesSponsaMale.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lestes sponsa|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''lomha rabló''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők alrendjébe és a rabló szitakötők családjába tartozó faj. : A lomha rabló Közép- és Észak-Európában honos, messze Észak-Ázsiáig. A hegységekben 1200 méter magasságig feljut. A lomha rabló az egyik leggyakoribb faj a hazai szitakötők között. : A 3,2–3,8 centiméter hosszú, 4–4,5 centiméter szárnyfesztávolságú, rabló szitakötők tipikus képviselője. A Lestes rovarnem Európában élő 8 faját nem könnyű egymástól megkülönböztetni. Nyugalmi helyzetben szárnyait valamennyi faj félig kinyitva tartja. A hímek teste felül sötét fémeszöld, míg a nőstényeké rézszínű. Idős hímeken a két első és a két utolsó potrohszelvény kékes-deres. Csaknem üvegszerű, színtelen szárnyuk és igen karcsú potrohuk miatt az állatok természetes környezetükben nehezen vehetők észre. A lomha rabló feje hátul, a szemek közti alsó részen fekete. A szárnyjegy fekete vagy sárgásbarna. A nőstény első potrohszelvényén félkör alakú folt van. A hím alsó potrohfüggelékeinek a vége nem szélesedik ki. : A lomha rabló tócsák, kisebb tavak és lápok lakója. Környezetével szemben nem igényes, nyáron már egy kákával vagy náddal benőtt aprócska vízfelület is magához csalogatja az első lomha rablókat. Mivel élőhelyével szemben nem támaszt különleges igényeket, ezért a környezetváltozásokhoz is jól tud alkalmazkodni. A kotrással frissen létesített gödröket, amennyiben azokban némi víz áll, rövid időn belül benépesíti. : A lomha rablók társas életmódot folytatnak, meleg nyári napokon olykor százával láthatjuk őket a vízfelszín fölött repkedni vagy a parti növényzeten pihenni. A lomha rabló a vízparton apró rovarokra vadászik. Vízben élő lárvái kis rákokkal és rovarokkal táplálkoznak. Júniustól október végéig repül. : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Lestes sponsa|{{SUBPAGENAME}} }} d16gsjm5kr7efil3rnm7afe0jghz7ub 0 113098 551391 490603 2026-07-18T23:48:33Z KeFe 20 551391 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lestes dryas male (dorsal view) - Kulna.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lestes dryas|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''réti rabló''' a rabló szitakötők családjába tartozó, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában elterjedt szitakötőfaj. : A réti rabló testhossza 35–42 mm, szárnyfesztávolsága 45–47 mm, hátsó szárnyának hossza 20–25 mm. A hímek valamivel nagyobbak és karcsúbbak a nőstényeknél. A hím szemei kékek, potroha és tora felső része fémesen csillogó zöld. Torának oldala, potroha töve és legvége (9-10. szelvény) hamvaskék. Szárnyjegyei feketék. Belső potrohfüggelékei kanálszerűen kiszélesednek. Pihenés közben szárnyait félig összezárva tartja. Ha megzavarják halottnak tettetheti magát és szárnyait-lábait összezárva a sűrű növényzetbe hullhat. : A nőstények rövidebb és vaskosabb felépítésűek, tompább zöldek, toruk oldala sárgás, a potrohról hiányzik a kék szín, helyette egyenletesen fémeszöld. Szemük zöldes vagy barnás. : Nagyon hasonlít hozzá a gyakoribb lomha rabló (Lestes sponsa), a hímeket gyakorlatilag csak nagyítóval, potrohfüggelékeik alapján lehet megkülönböztetni. : Az egész északi félteke mérsékelt övi zónájában megtalálható. Európa középső zónájában gyakori, a mediterrán régióban ritkább és inkább hegyvidéki. Észak-Afrikában jégkorszaki maradványfaj. Magyarországon országszerte előfordul, főleg az Alföldön. : Lárvája sekély, gyorsan átmelegedő, dús növényzetű tavacskákban, mocsarakban él, amelyek nyáron akár ki is száradnak. A részben sós brakkvizet is elviseli. Április-májusban alakulnak át imágókká. A repülő réti rablókkal leggyakrabban július-augusztusban lehet találkozni. Általában a sűrű növényzet közelében, vízparton tartózkodnak, ritkán szállnak ki a nyílt víz fölé. : A párzás tandem formációban történik, ami megmaradt a peterakás közben is. A nőstény a vízparti növények szárába helyezi el megtermékenyített petéit, többnyire a vízvonal fölött; megfigyelték hogy kiszáradt tavacskák növényeire is petézhet. A peték áttelelnek, tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek akár két hónap alatt imágóvá fejlődhetnek. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Lestes dryas|{{SUBPAGENAME}} }} 4szfc950pfqa4bg7yz04bmnsesw0san 0 113099 551392 490729 2026-07-18T23:48:50Z KeFe 20 551392 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ważka IMG 2707.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympecma fusca|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''erdei rabló''' () a rabló szitakötők családjába tartozó, Közép-Európától Közép-Ázsiáig előforduló szitakötőfaj. Magyarországon az egyetlen szitakötő, amely imágó formában telel át. : Dél-és Közép-Európában, valamint keleten egészen Közép-Ázsiáig megtalálható szitakötőfaj. Az utóbbi években észak felé terjeszkedik. Magyarországon gyakori és az egész országban előfordulhat. : Az erdei rabló testhossza átlagosan 36,5 mm (ebből a potroh 28,5 mm), hátsó szárnyának hossza 20–22 mm. A hímek és nőstények között testméretben nincs különbség, de a nőstények szárnya és feje valamivel nagyobb. Testalkata karcsú, torának és potrohának alapszíne halványbarna-krémszínű. A potroh 3-6. szelvényének felső részén nagy, bronzos sötétbarna torpedó formájú foltok láthatóak, míg a potroh felső része sötétbarnán és gesztenyebarnán hosszában csíkozott. Szemei barnák, bár az ivarérett hímek szemének legfelső része kikékül. Szárnyjegyei világosbarnák. Pihenéskor az összezárt szárnyakon az elülső és hátsó szárnyjegyek félig átfedik egymást. Általában barna ágakon, növényszárakon pihen meg és nehéz észrevenni. : Nagyon hasonlít hozzá a [[Kertészet/Szibériai rabló|szibériai rabló]] ''([[Sympecma paedisca]])'', amelytől csak tormintázata alapján lehet elkülöníteni és Nyugat-Európától Japánig előfordul, de az Szlovákiától délebbre nem él. : Lárvája a növényzettel dúsan benőtt, eutrofizálódó állóvizek sekély (maximum 1 méter de általában 20 cm körül) részein található meg. A lárva igen gyors fejlődésű, a nyár során mintegy két hónap alatt átalakul imágóvá. Az imágó a víztől távol, erdős, bokros helyeken vadászik és fakéreg vagy száraz növények alá húzódva áttelel. Ő az egyetlen nálunk honos szitakötő, amely képes erre. Napsütéses, enyhe téli napokon elő is bújik. : Tavasszal korán, áprilisban-májusban párzanak, majd a nőstény a vízfelszínen lebegő növénydarabok védelmébe helyezi le megtermékenyített petéit. : : <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympecma fusca|{{SUBPAGENAME}} }} trktry0fdsuoq0ixns3ctftlbrgbjqs 0 113100 551393 490591 2026-07-18T23:49:17Z KeFe 20 551393 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Platycnemis pennipes (4).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Platycnemididae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''széleslábú szitakötők''' a kis szitakötők alrendbe tartozó sárkány-szitakötők öregcsaládjának egyik családja. : Mindkét szárnyuk töve annyira keskeny, hogy csaknem párhuzamos szegélyeik nyélszerűvé teszik őket. A szárnyak sejtjei általában négyszögletesek. Az első szárny hegye előtti, szárnyjegynek nevezett sötét folt kicsi, alatta csupán 1–1,5 sejt fér el. A második és a harmadik lábszár lemezszerűen lapos, enyhén kiszélesedő; széleiket hosszú és merev serték szegélyezik. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Platycnemididae|{{SUBPAGENAME}} }} gm72ptwj7qwm243rt8p96qujdsnng62 0 113101 551395 490594 2026-07-18T23:53:55Z KeFe 20 551395 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Platycnemis pennipes LC0152.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Platycnemis pennipes (male) (5).JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Platycnemis pennipes|-}} {{népies|levéllábú szitakötő}} <br/> : A '''széleslábú szitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők alrendjébe és a széleslábú szitakötők családjába tartozó faj. : A széleslábú szitakötő elterjedési területe Európa, de a sarkkörtől északra, valamint az Ibériai-félszigeten hiányzik. A síkságokon gyakori, a hegységekben ritkább. Magyarországon közönséges. : A 3,5 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 4,5 centiméter. A hím világoskék, a nőstény világos zöldessárga vagy krémszínű. A légivadászokhoz (Coenagrionidae) nagyon hasonló, lábának sajátos felépítése alapján jól felismerhető: a második és harmadik lábszár kifejezetten lapos, kiszélesedett (a faj neve erre utal), szélén hosszú szőrökkel. A szárnyjegy hossza 1 cellányi. : A széleslábú szitakötő kisebb-nagyobb tavak és lassú folyású vizek mentén él. : A hímek május közepétől szeptember közepéig cikcakkban repkednek a víz fölött, ezzel hívják magukra a nőstények figyelmét. Peterakás közben a hím, amely három hegyes potrohfüggelékéről jól felismerhető, a nősténnyel összekapcsolt állapotban marad. : A petéit szívesen rakja a [[Növények/S/Sárga vízitök|sárga vízitök]] ([[Nuphar lutea]]) virágainak kocsányára. A lárvák áttelelnek. <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Platycnemis pennipes|{{SUBPAGENAME}} }} rqh4gl5wfpnjmq4w50mwust2wti6gzp 0 113103 551399 513537 2026-07-18T23:58:12Z KeFe 20 551399 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ramburs Forktail Ischnura ramburii 2009-09-28.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coenagrionidae|-}} {{népies|karcsú szitakötők}} <br/> : A '''légivadászok''', a kis szitakötők alrendbe tartozó sárkány-szitakötők öregcsalád egyik családja. : Szárnytöveik nyélszerűen keskenyek, a szárnysejtek alakja általában négyszögletes. Második és harmadik lábszáruk nem szélesedik ki. #[[Állatok/Szitakötők/Díszes légivadász|Díszes légivadász]] vagy [[Állatok/Szitakötők/Díszes szitakötő|Díszes szitakötő]] ([[Coenagrion ornatum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Fürge légivadász|Fürge légivadász]] ([[Erythromma najas]]) #[[Állatok/Szitakötők/Gyakori légivadász|Gyakori légivadász]] ([[Coenagrion pulchellum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] ([[Coenagrion lunulatum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Lándzsás légivadász|Lándzsás légivadász]] ([[Coenagrion hastulatum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Ritka légivadász|Ritka légivadász]] ([[Coenagrion scitulum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Szép légivadász|Szép légivadász]] ([[Coenagrion puella]]) #[[Állatok/Szitakötők/Zöld légivadász|Zöld légivadász]] ([[Erythromma viridulum]]) #[[Állatok/Szitakötők/Vörös légivadász|Vörös légivadász]] ([[Pyrrhosoma nymphula]]) Ischnurinae alcsalád #[[Állatok/Szitakötők/Apró légivadász|Apró légivadász]] ([[Ischnura pumilio]]) #[[Állatok/Szitakötők/Kék légivadász|Kék légivadász]] ([[Ischnura elegans]]) #[[Állatok/Szitakötők/Kéksávos légivadász|Kéksávos légivadász]] ([[Enallagma cyathigerum]]) <br/> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Coenagrionidae|{{SUBPAGENAME}} }} d6j65v5jujl68k5z5vrn2sqicc38gqz 0 113138 551375 490553 2026-07-18T23:40:57Z KeFe 20 551375 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sympetrum sanguineum - side (aka).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sympetrum sanguineum|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''alföldi szitakötő''' a rovarok osztályának szitakötők rendjébe, ezen belül az egyenlőtlen szárnyú szitakötők alrendjébe és a laposhasú acsák családjába tartozó faj. : Az alföldi szitakötő elterjedési területe egész Európa, továbbá Észak-Afrika és Anatólia. Közép-Európában rendszeresen előfordul és gyakori. Magyarországon igen gyakori faj. : Az alföldi szitakötő 3,5–4 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 5–6 centiméter. A hím teste világító piros, a nőstényé sárga, barna, ritkábban piros; a frissen kibújt imágó mindig világosabb. A potroh hengeres, orsó alakú. : Az alföldi szitakötő különböző kis felületű vizek lakója. A síkságokon nagyobb tócsák mellett is megtalálható. : Repülési ideje júliustól október közepéig terjed. </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{commonscat|Sympetrum sanguineum|{{SUBPAGENAME}} }} 3znzea9zqs4cplusll22h70i34khxho 0 115258 551287 466595 2026-07-18T14:47:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Kertészet/Sáskák/Ásósáskafélék]] lapot a következő névre: [[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék]] 466595 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Xya variegata Xya pfaendleri (Slovenia).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Xya variegata (Slovenia).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tarka ásósáska]] [[Fájl:Xya pfaendleri - 2021-07-20(1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pfändler-ásósáska]] [[File:Tridactylid_WG.jpg|thumb|200px|Indiai ásósáska]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tridactylidae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ásósáskafélék''' a rovarokon belül az egyenesszárnyúak rendjének egyik családja. : Tagjai kis, 2 cm-t nem meghaladó rovarok. Általában fényes fekete színűek, néha tarkák vagy homokszínűek. Többnyire a talajba ásott járatokban élnek. : Az ásósáskák kisebbek rokonaiknál, a sáskáknál, szöcskéknél és tücsköknél; legtöbb fajuk hossza nem éri el a 10 mm-t, bár egyesek közel 20 mm-esek. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak, de nem mindenütt. : Kis méretük és rejtett életmódjuk miatt kevéssé ismertek. Számos szokatlan tulajdonságuk van, például az ugrólábakká módosult hátsó combjaik rendkívül erősek, egyes fajoknál nagyobbak, mint a potroh. Hátsó lábszárak végén mozgatható lemezek találhatók, amelyek általában a lábszárhoz simulnak, de ugrás vagy úszás közben széttárulnak hogy segítség az előrejutást. Igen jól úsznak, egyes fajaik a víz alatt is. Képesek a víz felszínéről is elrugaszkodni az ugráshoz. A hátsó lábszár végén tüskékkel is rendelkeznek, amelyek az ásásban segítik őket. : Fedőszárnyaik csökevényesek, megkeményedettek; hátsó szárnyaik egyes esetekben túlérnek a potrohon, de nem feltétlenül röpképesek. Cirpelőkészülékkel és hallószervvel nem rendelkeznek. Egyes fajok nőstényei csökevényes tojócsővel rendelkeznek, másoké inkább a sáskák tojókampójához hasonlít, amivel könnyebben el tudják helyezni petéiket a homokos talajban. : Az ásósáskák általában vízparton élnek és a homokos, nedves talajban rövid járatokat ásnak. Mindenféle szerves törmelékkel, bomló növényekkel, algákkal táplálkoznak, a homokszemekről nyalják le a moszatokat. : Az ásósáskákat külsejük és életmódjuk miatt korábban a tücskökhöz (Gryllidae) sorolták be, egyfajta átmenetként a lótücskök (Gryllotalpidae) felé.[5] Kiderült azonban, hogy nemi szerveik anatómiája alapján inkább a sáskákhoz állnak közel, így végül 1996-ban külön családba sorolták be őket. 1999-ben leválasztották róluk a Ripipterygidae családot.(Günther 1994; Flook et al. 1999). : A Tridactylidae család jelenleg két ma is élő és egy kihalt alcsaládra tagozódik. : Mintegy 150 mai fajuk közül kettő fordul elő Magyarországon, a [[Kertészet/Sáskák/Tarka ásósáska|tarka ásósáska]] és a [[Kertészet/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]]. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] | | | }} {{commonscat|Tridactylidae|{{SUBPAGENAME}} }} h6u62s88srmpqb7i7yis6rk27u2ujex 551310 551287 2026-07-18T15:16:09Z KeFe 20 551310 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Xya variegata Xya pfaendleri (Slovenia).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Xya variegata (Slovenia).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tarka ásósáska]] [[Fájl:Xya pfaendleri - 2021-07-20(1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pfändler-ásósáska]] [[File:Tridactylid_WG.jpg|thumb|200px|Indiai ásósáska]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tridactylidae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''ásósáskafélék''' a rovarokon belül az egyenesszárnyúak rendjének egyik családja. : Tagjai kis, 2 cm-t nem meghaladó rovarok. Általában fényes fekete színűek, néha tarkák vagy homokszínűek. Többnyire a talajba ásott járatokban élnek. : Az ásósáskák kisebbek rokonaiknál, a sáskáknál, szöcskéknél és tücsköknél; legtöbb fajuk hossza nem éri el a 10 mm-t, bár egyesek közel 20 mm-esek. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak, de nem mindenütt. : Kis méretük és rejtett életmódjuk miatt kevéssé ismertek. Számos szokatlan tulajdonságuk van, például az ugrólábakká módosult hátsó combjaik rendkívül erősek, egyes fajoknál nagyobbak, mint a potroh. Hátsó lábszárak végén mozgatható lemezek találhatók, amelyek általában a lábszárhoz simulnak, de ugrás vagy úszás közben széttárulnak hogy segítség az előrejutást. Igen jól úsznak, egyes fajaik a víz alatt is. Képesek a víz felszínéről is elrugaszkodni az ugráshoz. A hátsó lábszár végén tüskékkel is rendelkeznek, amelyek az ásásban segítik őket. : Fedőszárnyaik csökevényesek, megkeményedettek; hátsó szárnyaik egyes esetekben túlérnek a potrohon, de nem feltétlenül röpképesek. Cirpelőkészülékkel és hallószervvel nem rendelkeznek. Egyes fajok nőstényei csökevényes tojócsővel rendelkeznek, másoké inkább a sáskák tojókampójához hasonlít, amivel könnyebben el tudják helyezni petéiket a homokos talajban. : Az ásósáskák általában vízparton élnek és a homokos, nedves talajban rövid járatokat ásnak. Mindenféle szerves törmelékkel, bomló növényekkel, algákkal táplálkoznak, a homokszemekről nyalják le a moszatokat. : Az ásósáskákat külsejük és életmódjuk miatt korábban a tücskökhöz (Gryllidae) sorolták be, egyfajta átmenetként a lótücskök (Gryllotalpidae) felé.[5] Kiderült azonban, hogy nemi szerveik anatómiája alapján inkább a sáskákhoz állnak közel, így végül 1996-ban külön családba sorolták be őket. 1999-ben leválasztották róluk a Ripipterygidae családot.(Günther 1994; Flook et al. 1999). : A Tridactylidae család jelenleg két ma is élő és egy kihalt alcsaládra tagozódik. : Mintegy 150 mai fajuk közül kettő fordul elő Magyarországon, a [[Kertészet/Sáskák/Tarka ásósáska|tarka ásósáska]] és a [[Kertészet/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]]. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] | | | }} {{commonscat|Tridactylidae|{{SUBPAGENAME}} }} 7lv993uh7ldebd8rswoc1vfqmv8pmie 0 117377 551255 551251 2026-07-18T14:01:57Z KeFe 20 551255 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Rovarrendek]] [[Kategória:Bogarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Coleoptera Diversity.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Coleoptera collage.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Coléoptère schématique.jpg|thumb|jobbra|200px|'''A''' – fej (caput)<br />'''B''' – tor (thorax)<br />'''C''' – [[potroh]] (abdomen)<br />'''1''' – csáp (antenna)<br />'''2''' – rágó (mandibula)<br />'''3''' – felső ajak (labrum)<br />'''4''' – állkapcsi tapogató (palpus maxillaris)<br />'''5''' – fejpajzs (clypeus)<br />'''6''' – homlok (frons)<br />'''7''' – fejtető (vertex)<br />'''8''' – előhát (pronotum)<br />'''9''' – pajzsocska (scutellum)<br />'''10''' – szárnyfedő (elytra)<br />'''11''' – a potroh hátlemezei (tergit)<br />'''12''' – légzőnyílás (stigma)<br />'''13, 14, 15''' – lábak]] [[Kép:Ismert fajok.png|thumb|jobbra|200px|''Ismert élőlényfajok megoszlása''<ref>{{cite web|url=http://evolution.berkeley.edu/evolibrary/article/phylogenetics_14|title=Using trees to learn about the evolution of diversity: The beetles' diet|accessdate=January 8, 2013}}</ref>]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coleoptera|-}} {{népies|-}} <br/> : A bogarak az [[Állatok/Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] törzsének és a [[rovarok]] osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. : A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a [[Állatok/Ragadozó bogarak|ragadozó bogarak]] ([[Adephaga]]) külön fejlődési ágat képvisel. : Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte: :- a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás; :- előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt; :- az ivarszervek a potrohba behúzottak; :- a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.<ref name="David R. Maddison">{{cite web|url=http://www.tolweb.org/Coleoptera/8221|author=David R. Maddison|title=Tree of Life: Coleoptera. Characteristics}}</ref> Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. : A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400&nbsp;ezer, a Kárpát-medencében, (Magyarországon) pedig 6300. : A mintegy 170&nbsp;mm hosszú [[Állatok/Cincérfélék/Óriáscincér|óriáscincér]] ''([[Titanus giganteus]])'' Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a [[Állatok/Góliátbogár|góliátbogár]] ([[Golianthus]] sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a [[Scydosella musawasensis]] nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a [[Állatok/Bogarak/Nagy szarvasbogár|nagy szarvasbogár]] ([[Lucanus cervus]]). : A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak. == Áttekintés == : A bogarak rendjébe tartozik a Földön ismert élőlény-fajok több, mint 20%-a, ezzel ez a legfajgazdagabb rend.<ref name="Urania Állatvilág - Rovarok">{{Cite book| title= Urania Állatvilág - Rovarok|author= Kurt Günther, Hans-Joachim Hannemann, Andrássy István, Soós Árpád, Fritz Hieke, Ebehard Königsmann, Hubert Schumann |publisher= Gondolat Kiadó, Budapest |ISBN 963 280 266 8|year=1970}}</ref> Az ismert rovarfajok 40%-át teszik ki a bogarak (hozzávetőlegesen 400&nbsp;000 fajjal<ref>P. M. Hammond 1992. Species inventory. pp. 17–39 in Global Biodiversity, Status of the Earth’s Living Resources, B. Groombridge, ed. Chapman and Hall, London. 585 pp.</ref>), és napjainkban is folyamatosan írnak le újakat. Néhány becslés a bogárfajok tényleges számát, beleszámítva a még felfedezetlen fajokat akár 100 millióra is teszi, de inkább elfogadott az 1 milliós becslés.<ref>{{Cite book|url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/abrs/publications/other/species-numbers/2009/pubs/nlsaw-2nd-complete.pdf|title=Numbers of Living Species in Australia and the World|author=Arthur D. Chapman|edition=2nd|format=PDF|publisher=Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts|ISBN 978 0 642 56861 8|year=2009}}</ref> A legnagyobb fajszámú ismert rendszertani család, az [[Állatok/ormányosbogár-félék]] szintén e rendbe tartozik. : Ma a bogarak változatos életmódjuknak köszönhetően a Föld szinte minden életterében megtalálhatóak a tengerek és sarkvidékek kivételével. A bogarak rendjén belül nagyfokú [[Biodiverzitás|ökológiai sokféleség]] jellemző a táplálkozás terén is. Vannak köztük az elhalt [[biomassza|biomasszán]] elő lebontók, az elhullott állatokat eltakarító [[dögevők]] és [[ürülékevők]]. Sok családjuk [[Gomba/Gombák|gombák]]ra specializálódott, és szép számmal vannak növényevő csoportjaik is. Táplálkozhatnak pollenekkel, virágrészekkel és gyümölcsökkel is. Több csoportjuk ragadozó életmódot folytat; ezek nagy szerepet játszanak mezőgazdasági kártevők féken tartásában. Például a biológiai védekezésben széleskörűen alkalmazott [[Állatok/Bogarak/Katicabogárfélék|katicabogarak]], jelentősek a növényi kártevő [[Állatok/Levéltetvek|levéltetvek]], [[Állatok/Tripszek|tripszek]] és [[Állatok/Atkák/Takácsatkák|atkák és takácsatkák]] gyérítésében. : Túlnyomórészt a bogarak mezőgazdaságilag hasznosak vagy közömbösek, csak mintegy 100 fajuk jelentősebb kártevő:<ref>{{Cite web|url=http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/01_0_rovartan_alaktan.pdf|title=Rovartan.Alaktan.Egyetemi jegyzet|accessdate=2012-12-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130517051224/http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/01_0_rovartan_alaktan.pdf|archivedate=2013-05-17}}</ref> a [[Állatok/Bogarak/Burgonyabogár|krumplibogár]] ''([[Leptinotarsa decemlineata]])'', a [[Állatok/Bogarak/Gyapottokmányos bogár|gyapottokmányos bogár]] ''([[Anthonomus grandis]])'', a [[Állatok/Bogarak/Közönséges lisztbogár|közönséges lisztbogár]] ''([[Tenebrio molitor]])'', és a [[Állatok/Bogarak/Szójazsizsik|szójazsizsik]] ''([[Callosobruchus maculatus]])''. : A bogaraknak többé-kevésbé kemény és merev kitines kültakarójuk van, különösen az elülső szárnyakból kialakult szárnyfedők ''(elytra)'' feltűnőek. A szárnyfedők alapján már ránézésre megkülönböztethetőek a bogarak a többi rovarrendtől; csak a [[Állatok/Fülbemászók|fülbemászók]] és a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] körében találunk hasonló képleteket. : A bogarak a rovarokon belül a [[Állatok/Fejlett szárnyas rovarok|fejlett szárnyas rovarok]] ''([[Endopterygota]])'' közé tartoznak. Egyedfejlődésük során teljes átalakuláson mennek keresztül: a petéből lárva lesz, majd a bábból kikel a kifejlett egyed (imágó). Az Endopterygota (szó szerint: „belső szárnyas forma”) csoport szárnyai a test belsejében fejlődnek ki, és egy báb-formát magában foglaló komplex átalakuláson mennek keresztül. '''Bővebben:[[w:{{SUBPAGENAME}}|Magyar Wikipédia]] azonos nevű cikkében.''' == Rendszerezés == <div style="float:left; width:auto; border:none; margin-left:2px"> <div style="float:none; width:auto; border:solid 1px silver; padding:2px; margin:2px"> <div style="width:auto; border:solid 1px silver; padding:5px"> {{clade| style=font-size:85%;line-height:100% |label1=''[[Coleopterida]]'' |1={{clade |label1= [[Állatok/Bogarak|Bogarak]] '''[[Coleoptera]]''' |1={{clade |label1=''[[Archostemata]]'' |1={{clade |label1=''[[Cupedoid]]'' |1={{clade |1=† ''[[Ademosynoidea]]'' |2=''[[Cupedoidea]]'' |3=''[[Micromalthoidea]]'' |4=† ''[[Permocupedoidea]]'' }} |label2=''[[Schizophoroid]]'' |2={{clade |1=† ''[[Asiocoleoidea]]'' |2=† ''[[Rhombocoleoidea]]'' |3=† ''[[Schizophoroidea]]'' }} }} |label2=''[[Állatok/Mindenevő bogarak|Mindenevő bogarak]] [[Polyphaga]] |2={{clade |label1=[[Állatok/Csuklyásszú-formák|Csuklyásszú-formák]] ''[[Bostrichiformia]]'' |1={{clade |1=''[[Bostrichoidea]]'' |2=''[[Állatok/Szemecskés bogarak|Szemecskés bogarak]] [[Derodontoidea]]'' |label3=Incertae sedis |3={{clade |1=''[[Jacobsoniidae]]'' }} }} |label2=[[Állatok/Lapbogárszerűek|Lapbogárszerűek]] ''[[Cucujiformia]]'' |2={{clade |1={{clade |1=[[Állatok/Szúfarkasszerűek|Szúfarkasszerűek]] [[Cleroidea]] |2=[[Állatok/Lapbogarak|Lapbogarak]] [[Cucujoidea]] |3=[[Állatok/Katicabogárfélék|Katicabogarak]] [[Coccinelloidea]] |4=[[Állatok/Farontóbogarak|Farontóbogarak]] [[Lymexyloidea]] |6=[[Állatok/Gyászbogarak|Gyászbogarak]] [[Tenebrionoidea]] }} |label2=''[[Phytophaga]]'' |2={{clade |1=[[Állatok/Levélbogarak|Levélbogarak]] [[Chrysomeloidea]] |2=[[Állatok/Ormányosbogarak|Ormányosbogarak]] [[Curculionoidea]] }} }} |label3=[[Állatok/Pattanó-félék|Pattanó-félék]] ''[[Elateriformia]]'' |3={{clade |1=[[Állatok/Díszbogarak|Díszbogarak]] [[Buprestoidea]] |2=[[Állatok/Labdacsbogarak|Labdacsbogarak]] [[Byrrhoidea]] |3=[[Állatok/Ernyősrétbogarak|Ernyősrétbogarak]] [[Dascilloidea]] |4=[[Állatok/Pattanóbogarak|Pattanóbogarak]] [[Elateridae]] |5=[[Állatok/Rétbogarak|Rétbogarak]] [[Scirtoidea]] }} }} |label4=[[Állatok/Scarabeusz-félék|Scarabeusz-félék]] ''[[Scarabaeiformia]]'' |4={{clade |1=[[Állatok/Scarabeuszok|Scarabeuszok]] [[Scarabaeoidea]] }} |label5=[[Állatok/Holyva-félék|Holyva-félék]] ''[[Staphyliniformia]]'' |5={{clade |1=[[Állatok/Sutabogarak|Sutabogarak]] [[Histeroidea]] |2=[[Állatok/Csiborszerűek|Csiborszerűek]] [[Hydrophiloidea]] |3=[[Állatok/Holyvák|Holyvák]] [[Staphylinoidea]] }} }} |label3=[[Állatok/Ragadozó bogarak|Ragadozó bogarak]] [[Adephaga]] |3={{clade |1=[[Állatok/Futóbogarak|Futóbogarak]] [[Caraboidea]] |2=[[Állatok/Csíkbogarak|Csíkbogarak]] [[Dytiscoidea]] |3=[[Állatok/Keringőbogarak|Keringőbogarak]] [[Gyrinoidea]] |4=[[Állatok/Víztaposók|Víztaposók]] [[Haliploidea]] }} |label4=''[[Myxophaga]]'' |4={{clade |1=''[[Lepiceroidea]]'' |2=''[[Sphaeriusoidea]]'' }} }} }} |2=† ''[[Protocoleoptera]]'' }} </div></div></div> {| |valign="top" width=25%| #[[Állatok/Árvaszúnyogok|Árvaszúnyogok]] #[[Állatok/Aszalványbogár|Aszalványbogár]] #[[Állatok/Atkák/Puszpáng-takácsatka|Puszpáng-takácsatka]] #[[Állatok/Atkák/Takácsatkák|Takácsatkák]] #[[Állatok/Bodobácsok/Verőköltő bodobács|Verőköltő bodobács]] #[[Állatok/Bodobácsok/Vörösfoltos bodobács|Vörösfoltos bodobács]] #[[Állatok/Bodobácsok|Bodobácsok]] #[[Állatok/Bogarak/Acsalapu-ormányos|Acsalapu-ormányos]] #[[Állatok/Bogarak/Akác-gubacsszúnyog|Akác-gubacsszúnyog]] #[[Állatok/Bogarak/Áldrótférgek|Áldrótférgek]] #[[Állatok/Bogarak/Alma kukac|Alma kukac]] #[[Állatok/Bogarak/Almamoly|Almamoly]] #[[Állatok/Bogarak/Amerikai kukoricabogár|Amerikai kukoricabogár]] #[[Állatok/Bogarak/Aranyos bábrabló|Aranyos bábrabló]] #[[Állatok/Bogarak/Aranypajzsú holyva|Aranypajzsú holyva]] #[[Állatok/Bogarak/Aranypettyes bábrabló|Aranypettyes bábrabló]] #[[Állatok/Bogarak/Aranypettyes futrinka|Aranypettyes futrinka]] #[[Állatok/Bogarak/Aranysujtásos holyva|Aranysujtásos holyva]] #[[Állatok/Bogarak/Attagenus unicolor|Attagenus unicolor]] #[[Állatok/Bogarak/Babzsizsik|Babzsizsik]] #[[Állatok/Bogarak/Balatoni hínárbogár|Balatoni hínárbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Barbitistes|Barbitistes]], #[[Állatok/Bogarak/Barkók|Barkók]] #[[Állatok/Bogarak/Barna gyalogcincér|Barna gyalogcincér]] #[[Állatok/Bogarak/Bronzbogár|Bronzbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Bundásbogár|Bundásbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Burgonyabogár|Burgonyabogár]] #[[Állatok/Bogarak/Csíkos pajzsospoloska|Csíkos pajzsospoloska]] #[[Állatok/Bogarak/Csipkéshátú sutaholyva|Csipkéshátú sutaholyva]] #[[Állatok/Bogarak/Csipkéző barkók|Csipkéző barkók]] #[[Állatok/Bogarak/Csótányok|Csótányok]] #[[Állatok/Bogarak/Darázsfajok|Darázsfajok]] #[[Állatok/Bogarak/Déli bűzbogár|Déli bűzbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Dió gubacsatka|Dió gubacsatka]] #[[Állatok/Bogarak/Díszbogarak|Díszbogarak]] #[[Állatok/Bogarak/Dohánybogár|Dohánybogár]] #[[Állatok/Bogarak/Dögészholyva|Dögészholyva]] #[[Állatok/Bogarak/Drótférgek|Drótférgek]] #[[Állatok/Bogarak/Éger-bíborbogár|Éger-bíborbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Egyiptomi vándorsáska|Egyiptomi vándorsáska]] #[[Állatok/Bogarak/Eperfa pajzstetű|Eperfa pajzstetű]] #[[Állatok/Bogarak/Európai fogasállúbogár|Európai fogasállúbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Fekete földitök|Fekete földitök]], #[[Állatok/Bogarak/Fekete hangya|Fekete hangya]] #[[Állatok/Bogarak/Fekete tücsök|Fekete tücsök]] #[[Állatok/Bogarak/Feketecsápú dögbogár|Feketecsápú dögbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Feketevégű lágybogár|Feketevégű lágybogár]] #[[Állatok/Bogarak/Félbordás szélesfutó|Félbordás szélesfutó]], #[[Állatok/Bogarak/Fenyőgyilkos fonalféreg|Fenyőgyilkos fonalféreg]] #[[Állatok/Bogarak/Fenyőpohók|Fenyőpohók]], #[[Állatok/Bogarak/Foltsávos pajzsbogár|Foltsávos pajzsbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Földibolha|Földibolha]] #[[Állatok/Bogarak/Fűzfapattanó|Fűzfapattanó bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Gabonazsizsik|Gabonazsizsik]] #[[Állatok/Bogarak/Gesztenyeormányos|Gesztenyeormányos]] #[[Állatok/Bogarak/Gömböcfutó|Gömböcfutó]] #[[Állatok/Bogarak/Gubacsszúnyog|Gubacsszúnyog]] #[[Állatok/Bogarak/Gyűrűs pohók|Gyűrűs pohók]], #[[Állatok/Bogarak/Halottbűzű bogár|Halottbűzű bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Hamvas vincellérbogár|Hamvas vincellérbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Hársfa-sátorosmoly|Hársfa-sátorosmoly]] #[[Állatok/Bogarak/Hatfoltos méhészbogár|Hatfoltos méhészbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Hegyesfarkú barkó|Hegyesfarkú barkó]] #[[Állatok/Bogarak/Hengeres szúfarkas|Hengeres szúfarkas]] #[[Állatok/Bogarak/Herkulesbogár]] ''(Dynastes hercules)'' #[[Állatok/Bogarak/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] #[[Állatok/Bogarak/Hollóbogár|Hollóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Homoki zömökdíszbogár|Homoki zömökdíszbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Júdásfa levélbolha|Júdásfa levélbolha]] #[[Állatok/Bogarak/Kallócserebogár|Kallócserebogár]] #[[Állatok/Bogarak/Káposztapoloska|Káposztapoloska]] #[[Állatok/Bogarak/Kék fadongó|Kék fadongó]] #[[Állatok/Bogarak/Kék pattanóbogár|Kék pattanóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Keleti prémesbogár|Keleti prémesbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kendermagbogár|Kendermagbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kenyérbogár|Kenyérbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Keskenyfedős élősdibogár|Keskenyfedős élősdibogár]] #[[Állatok/Bogarak/Keskenylevelű csillagfürt|Keskenylevelű csillagfürt]] #[[Állatok/Bogarak/Kétfoltos élősdibogár|Kétfoltos élősdibogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis bábrabló]], #[[Állatok/Bogarak/Kis barázdásholyva|Kis barázdásholyva]] #[[Állatok/Bogarak/Kis bíborbogár|Kis bíborbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis fémesszarvasbogár|Kis fémesszarvasbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis hólyaghúzó|Kis hólyaghúzóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis kopogóbogár|Kis kopogóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis málnabogár|Kis málnabogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis partiholyva|Kis partiholyva]] #[[Állatok/Bogarak/Kis poszogóbogár|Kis poszogóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis szarvasbogár|Kis szarvasbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kis szentjánosbogár|Kis szentjánosbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kispettyes szemesholyva|Kispettyes szemesholyva]] #[[Állatok/Bogarak/Kopogóbogár|Kopogóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Koprabogár|Koprabogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kósza lószúnyog|Kósza lószúnyog]] #[[Állatok/Bogarak/Kőrisbogár|Kőrisbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Köszmétearaszoló|Köszmétearaszoló]] #[[Állatok/Bogarak/Közép-bíborbogár|Közép-bíborbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Középfoltos pattanó]], #[[Állatok/Bogarak/Közönséges bűzbogár|Közönséges bűzbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges keringőbogár|Közönséges keringőbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges lágybogár|Közönséges lágybogár]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges óriáscsibor|Közönséges óriáscsibor]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges sárgacserebogár|Közönséges sárgacserebogár]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges szalonnabogár|Közönséges szalonnabogár]] #[[Állatok/Bogarak/Közönséges temetőbogár|Közönséges temetőbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Krumpli-bogár|Krumpli-bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Kukoricabarkó|Kukoricabarkó]] #[[Állatok/Bogarak/Kullancsok|Kullancsok]] #[[Állatok/Bogarak/Lapos sárkánybogár|Lapos sárkánybogár]] #[[Állatok/Bogarak/L-betűs gyapjaslepke|L-betűs gyapjaslepke]], #[[Állatok/Bogarak/Liliombogár|Liliombogár]] #[[Állatok/Bogarak/Lótücsök|Lótücsök]] #[[Állatok/Bogarak/Lucerna-pikkelyesormányos|Lucerna-pikkelyesormányos]], #[[Állatok/Bogarak/Magyar alkonybogár|Magyar alkonybogár]] #[[Állatok/Bogarak/Magyar virágbogár|Magyar virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Málna-vesszőszúnyog|Málna-vesszőszúnyog]] #[[Állatok/Bogarak/Márványos virágbogár|Márványos virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Megarthrus hemipterus|Megarthrus hemipterus]] #[[Állatok/Bogarak/Mexikói rókamókus|Mexikói rókamókus]], #[[Állatok/Bogarak/Mezei pattanóbogár|Mezei pattanóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Mezei poloska|Mezei poloskafajok]] #[[Állatok/Bogarak/Mezei tücsök|Mezei tücsök]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy aknásfutó|Nagy aknásfutó]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy bíborbogár|Nagy bíborbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy daliáscincér|Nagy daliáscincér]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy körtelevélbolha|Nagy körtelevélbolha]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy szarvasbogár|Nagy szarvasbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Nagy szentjánosbogár|Nagy szentjánosbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Négyfoltos pattanó|Négyfoltos pattanóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Nyakszarvúbogarak|Nyakszarvúbogarak]] #[[Állatok/Bogarak/Nyárfapohók|Nyárfapohók]], #[[Állatok/Bogarak/Nyolcpettyes virágbogár|Nyolcpettyes virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Olajzöld virágbogár|Olajzöld virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Óriás csíkbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Orrszarvúbogár|Orrszarvúbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Pajorok|Pajorok]] #[[Állatok/Bogarak/Pajzstetvek|Pajzstetvek]] #[[Állatok/Bogarak/Pannon hólyaghúzó|Pannon hólyaghúzó]] #[[Állatok/Bogarak/Pannon laposfutó|Pannon laposfutó]] #[[Állatok/Bogarak/Parlagfű-olajosbogár|Parlagfű-olajosbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Platán csipkéspoloska|Platán csipkéspoloska]] #[[Állatok/Bogarak/Platánmoly|Platánmoly]] #[[Állatok/Bogarak/Poloskaszagú körtedarázs|Poloskaszagú körtedarázs]] #[[Állatok/Bogarak/Pompás nünüke|Pompás nünüke]] #[[Állatok/Bogarak/Pompás virágbogár]] ''(Protaetia speciosissima)'' #[[Állatok/Bogarak/Pontusi bűzbogár|Pontusi bűzbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Poszogó taplóbogár|Poszogó taplóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Proteinus ovalis|Proteinus ovalis]] #[[Állatok/Bogarak/Puszpángrák|Puszpángrák]] #[[Állatok/Bogarak/Pusztai karimásbogár|Pusztai karimásbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Rágványbogár|Rágványbogár]], #[[Állatok/Bogarak/Remetebogár|Remetebogár]] #[[Állatok/Bogarak/Repceszár-ormányos|Repceszár-ormányos]] #[[Állatok/Bogarak/Rezes nádbogár|Rezes nádbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Rezes virágbogár|Rezes virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Rügyfúró bogár|Rügyfúró bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Sárga szilvatetű|Sárga szilvatetű]] #[[Állatok/Bogarak/Sárgalábú cirpelőfutó|Sárgalábú cirpelőfutó]] #[[Állatok/Bogarak/Sarkantyús fészekbogár|Sarkantyús fészekbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Sároshátú bogár|Sároshátú bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Selymes futrinka]], #[[Állatok/Bogarak/Sima csigarabló|Sima csigarabló]] #[[Állatok/Bogarak/Skarlátbogár|Skarlátbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Smaragdzöld virágbogár|Smaragdzöld virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Suszterbogár|Suszterbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Suta virágbogár|Suta virágbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Szamóca bimbólikasztó bogár|Szamóca bimbólikasztó bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Széles pejbogár|Széles pejbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Szilva levélbolha|Szilva levélbolha]] #[[Állatok/Bogarak/Szilvafapohók|Szilvafapohók]] #[[Állatok/Bogarak/Szitkárfélék|Szitkárfélék]] #[[Állatok/Bogarak/Szőlő Filoxéra|Szőlő Filoxéra]] #[[Állatok/Bogarak/Szőlőeszelény|Szőlőeszelény]] #[[Állatok/Bogarak/Szőrös keringőbogár|Szőrös keringőbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Szúfélék|Szúfélék]] #[[Állatok/Bogarak/Szúnyog|Szúnyog]] #[[Állatok/Bogarak/Szűcsbogár|Szűcsbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Szürke darázsbogár|Szürke darázsbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Tar nünüke]] #[[Állatok/Bogarak/Tarka kopogóbogár|Tarka kopogóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Tarka pikkelyespattanó|Tarka pikkelyespattanó bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Téli zuzmóbogár|Téli zuzmóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Tonki óriás-zsizsik|Tonki óriás-zsizsik]] #[[Állatok/Bogarak/Tölgyfapohók|Tölgyfapohók]] #[[Állatok/Bogarak/Tölgymakkormányos|Tölgymakkormányos]] #[[Állatok/Bogarak/Tölgy-zsákhordóbogár|Tölgy-zsákhordóbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Törpe szentjánosbogár]], #[[Állatok/Bogarak/Trigonidiidae]], #[[Állatok/Bogarak/Tuja-aknázómoly|Tuja-aknázómoly]] #[[Állatok/Bogarak/Tülkös szarvasbogár|Tülkös szarvasbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Vadgesztenye aknázómoly|Vadgesztenye aknázómoly]] #[[Állatok/Bogarak/Vaskos tövisnyakúbogár|Vaskos tövisnyakúbogár]] #[[Állatok/Bogarak/Vetési pattanó bogár|Vetési pattanó bogár]] #[[Állatok/Bogarak/Vörös cickányormányos]], #[[Állatok/Bogarak/Zöld bogyómászó poloska|Zöld bogyómászó poloska]] #[[Állatok/Bogarak/Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár|Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár]] #[[Állatok/Cincérfélék/Ácscincér|Ácscincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Borókacincér|Borókacincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Csőszcincér|Csőszcincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Diófacincér|Diófacincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Fehérgyűrűs bogáncscincér|Fehérgyűrűs bogáncscincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Fűz-gyökércincér|Fűz-gyökércincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Házicincér|Házicincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Hosszúcsápú cincér|Hosszúcsápú cincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Kis hőscincér|Kis hőscincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Nagy hőscincér|Nagy hőscincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Pézsmacincér|Pézsmacincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Pusztai gyalogcincér|Pusztai gyalogcincér]] #[[Állatok/Cincérfélék/Sárgagyűrűs bogáncscincér|Sárgagyűrűs bogáncscincér]] #[[Állatok/Cincérfélék|Cincérfélék]] #[[Állatok/Cserebogarak/Erdei cserebogár|Erdei cserebogár]] #[[Állatok/Cserebogarak/Japán cserebogár|Japán cserebogár]] #[[Állatok/Cserebogarak/Keleti cserebogár|Keleti cserebogár]] #[[Állatok/Cserebogarak/Zöld cserebogár|Zöld cserebogár]] #[[Állatok/Cserebogarak|Cserebogarak]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Barázdás csíkbogár|Barázdás csíkbogár]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Fényes orsócsíkbogár|Fényes orsócsíkbogár]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Gömb-csíkbogár|Gömb-csíkbogár]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Recéshátú csíkbogár|Recéshátú csíkbogár]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Sárgaszegélyű csíkbogár|Sárgaszegélyű csíkbogár]] #[[Állatok/Csíkbogarak/Tarka csíkbogár|Tarka csíkbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Aranyos rózsabogár|Aranyos rózsabogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Bronzos díszbogár|Bronzos díszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Fekete virágdíszbogár|Fekete virágdíszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Hársfadíszbogár|Hársfadíszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Közönséges virágdíszbogár|Közönséges virágdíszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Tölgyfa-díszbogár|Tölgyfa-díszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Törpedíszbogár|Törpedíszbogár]] #[[Állatok/Díszbogarak/Türkiz rózsabogár|Türkiz rózsabogár]] #[[Állatok/Fémes medvelepke|Fémes medvelepke]], #[[Állatok/Futrinkák|Futrinkák]] #[[Állatok/Gyapottok bagolylepke|Gyapottok bagolylepke]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Alföldi gyászbogár|Alföldi gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Pannóniai gyászbogár|Pannóniai gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Parti gyászbogár|Parti gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Pusztai gyászbogár|Pusztai gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Ráncos gyászbogár|Ráncos gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Sima gyászbogár|Sima gyászbogár]] #[[Állatok/Gyászbogarak/Szarvas gyászbogár|Szarvas gyászbogár]] #[[Állatok/Kabócák/Amerikai szőlőkabóca|Amerikai szőlőkabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Bordás kabóca-félék|‏‎‏‎Bordás kabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Bordás-fejű kabóca-félék|Bordás-fejű kabóca-félék‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Bordáskabóca|Bordáskabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Bőröskabóca-félék|‏‎‏‎Bőröskabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Burgonyakabóca|‏‎Burgonyakabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Citrus kabóca|Citrus kabóca‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Császárkabóca|Császárkabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Énekeskabóca-félék|‏‎‏‎Énekeskabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Feketepontos kabóca|‏‎Feketepontos kabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Foltosfejû kabóca|‏‎Foltosfejû kabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Hosszúfejû zöldkabóca‏‎|‏‎Hosszúfejû zöldkabóca‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Kabóca-félék|Kabóca-félék‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Lepkekabóca-félék|Lepkekabóca-félék‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Magyar bordásfejű kabóca|‏‎‏‎Magyar bordásfejű kabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Mannakabóca|Mannakabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Mezeikabóca-félék|Mezeikabóca-félék‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Mezeikabócák|‏‎Mezeikabócák]] #[[Állatok/Kabócák/Nagy bordáskabóca|Nagy bordáskabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Óriás énekeskabóca|Óriás énekeskabóca]]Á #[[Állatok/Kabócák/Pajzsoskabóca-félék|Pajzsoskabóca-félék‏‎‏‎]] #[[Állatok/Kabócák/Púposkabóca-félék|‏‎‏‎Púposkabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Recéskabóca-félék|‏‎‏‎Recéskabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Sárgalábú recéskabóca|‏‎‏‎Sárgalábú recéskabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Sarkantyúskabóca-félék|‏‎‏‎Sarkantyúskabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Tajtékoskabóca-félék|‏‎‏‎Tajtékoskabóca-félék]] #[[Állatok/Kabócák/Változékony tajtékoskabóca|‏‎‏‎Változékony tajtékoskabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Vérpettyes kabóca|‏‎‏‎Vérpettyes kabóca]] #[[Állatok/Kabócák/Zöld burgonyakabóca‏‎|‏‎Zöld burgonyakabóca‏‎]] #[[Állatok/Kabócák|Kabócák]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Atkász bödice|Atkász bödice]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Félholdas félböde|Félholdas félböde]], #[[Állatok/Katicabogárfélék/Harlekinkatica|Harlekinkatica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Hétpettyes katicabogár|Hétpettyes katicabogár]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Kétpettyes katicabogár|Kétpettyes katicabogár]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Liszteske-bödice|Liszteske-bödice]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Lucernaböde|Lucernaböde]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Mezei szerecsenböde|Mezei szerecsenböde]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Mocsári félböde|Mocsári félböde]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Nádi félböde|Nádi félböde]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Négypettyes szerecsenkata|Négypettyes szerecsenkata]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Ötpettyes katica|Ötpettyes katica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Sárga katica|Sárga katica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Sávos füsskata|Sávos füsskata]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Szalagos félböde|Szalagos félböde]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Szemfoltos katica|Szemfoltos katica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Tizenhatcseppes füsskata|Tizenhatcseppes füsskata]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Tizenhatpettyes katica|Tizenhatpettyes katica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Tizenkilencpettyes katica|Tizenkilencpettyes katica]] #[[Állatok/Katicabogárfélék/Vesefoltos szerecsenkata|Vesefoltos szerecsenkata]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Áfonya kukaclégy|Áfonya kukaclégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Aknázólegyek|Aknázólegyek]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Cseresznyelégy|Cseresznyelégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Dióburok-fúrólégy|Dióburok-fúrólégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Földközi tengeri narancslégy|Földközi tengeri narancslégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Hagymalégy|Hagymalégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Rózsa-gyümölcslégy|Rózsa-gyümölcslégy]] #[[Állatok/Légyalkatúak/Tavaszi káposztalégy|Tavaszi káposztalégy]] #[[Állatok/Lepkefélék/Csupasz medvelepke|Csupasz medvelepke]] #[[Állatok/Lepkefélék/Fekete medvelepke]] #[[Állatok/Lisztbogarak/Fogastorkú lisztbogár|Fogastorkú lisztbogár]] #[[Állatok/Lisztbogarak/Közönséges lisztbogár|Közönséges lisztbogár]] #[[Állatok/Lisztbogarak/Nagy lisztbogár|Nagy lisztbogár]] #[[Állatok/Sáskák/Ál-olaszsáska|Ál-olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Apró tarlósáska|Apró tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Aranyos sáska|Aranyos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék|Ásósáskafélék]], #[[Állatok/Sáskák/Áttelelő sáska|Áttelelő sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Barna tarlósáska|Barna tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska|Bengáli botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska|Bolivar-tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Bolygó tarlósáska|Bolygó tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Csinos rétisáska|Csinos rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli áttelelősáska|Déli áttelelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Déli hegyisáska|Déli hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska|Délnyugati tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Egyiptomi sáska|Egyiptomi sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei bunkóscsápúsáska|Erdei bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdei sáska|Erdei sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Erdélyi hegyisáska|Erdélyi hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Eurázsiai sztyepprétisáska|Eurázsiai sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Fischer-rétisáska|Fischer-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hagymazöld sáska|Hagymazöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Halk tarlósáska|Halk tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hangos hegyisáska|Hangos hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki bunkóscsápúsáska|Homoki bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homoki olaszsáska|Homoki olaszsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Homokszínű sáska|Homokszínű sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Hosszúlábú önbeásósáska|Hosszúlábú önbeásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Imádkozó sáska|Imádkozó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Jajgató rétisáska|Jajgató rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Karcsú rétisáska|Karcsú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kékvirágú sáska|Kékvirágú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Keleti vándorsáska|Keleti vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kéregutánzó sáska|Kéregutánzó sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kerepelősáska|Kerepelősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kétpettyes tövishátúsáska|Kétpettyes tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis bunkóscsápúsáska|Kis bunkóscsápúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis hegyisáska|Kis hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Kis rétisáska|Kis rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges rétisáska|Közönséges rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tarlósáska|Közönséges tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska|Közönséges tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska|Lápréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Ligeti tövishátúsáska|Ligeti tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Marokkói sáska|Marokkói sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Nagy-hegyisáska|Nagy-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Olasz sáska|Olasz sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Osche-rétisáska|Osche-rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Önbeásósáska|Önbeásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pannon sáska|Pannon sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pöfögő botsáska|Pöfögő botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Pusztai rétisáska|Pusztai rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidnyakú sáska|Rövidnyakú sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú hegyisáska|Rövidszárnyú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú rétisáska|Rövidszárnyú rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Rövidszárnyú sztyepprétisáska|Rövidszárnyú sztyepprétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Schmidt-hegyisáska|Schmidt-hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sisakos sáska|Sisakos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sivatagi vándorsáska|Sivatagi vándorsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Smaragdzöld sáska|Smaragdzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szalagos sáska|Szalagos sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szélesszárnyú tarlósáska|Szélesszárnyú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szép hegyisáska|Szép hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szerecsensáska|Szerecsensáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sziki sáska|Sziki sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Szőke tarlósáska|Szőke tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyepplejtősáska|Sztyepplejtősáska]] #[[Állatok/Sáskák/Sztyeppréti sáska|Sztyeppréti sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka ásósáska|Tarka ásósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tarka hegyisáska|Tarka hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tengerzöld sáska|Tengerzöld sáska]] #[[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska|Thaiföldi botsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Tundrasáska|Tundrasáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vállas rétisáska|Vállas rétisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vékonycsápú tövishátúsáska|Vékonycsápú tövishátúsáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröshasú tarlósáska|Vöröshasú tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Vöröslábú hegyisáska|Vöröslábú hegyisáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zengő tarlósáska|Zengő tarlósáska]] #[[Állatok/Sáskák/Zöld tarlósáska|Zöld tarlósáska]] |} <br/> </div></div> {{Bogarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>}} {{commonscat|Coleoptera|{{SUBPAGENAME}} }} bj0wvzz6wya6snif1mnbwrvd1e0q2b6 0 127057 551263 512676 2026-07-18T14:18:48Z KeFe 20 551263 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya pfaendleri|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''Pfändler-ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, rovarfaj. : Eurázsiában honos, Délkelet-Európától egészen Indiáig. Európában a Balkánon és a Kárpát-medencében fordul elő, elterjedésének nyugati határa Ausztriában, kb. Bécs-Graz között található. Magyarországon a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt előfordul. : A testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Majdnem teljesen fekete színű, a potroha és a lába szürke vagy barnás lehet, némi világos-narancssárgás mintázattal. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, fényes fekete színű, az oldallebeny hátsó sarkának pereme fehéres. Elülső lábának felkarján hosszában sárgás csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak és némileg hosszabbak, mint a tarka ásósáska esetében. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet látható rajta. Gyakran találkozhatunk hosszúszárnyú példányokkal is. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg. : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű, homokos partjain él, gyakran a tarka ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : A tarka ásósáskával lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya pfaendleri|{{SUBPAGENAME}}}} eytay3uib7y91klr93met8v930jadfi 551264 551263 2026-07-18T14:19:27Z KeFe 20 551264 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Xya pfaendleri - 2021-07-20(2).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya pfaendleri|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''Pfändler-ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, rovarfaj. : Eurázsiában honos, Délkelet-Európától egészen Indiáig. Európában a Balkánon és a Kárpát-medencében fordul elő, elterjedésének nyugati határa Ausztriában, kb. Bécs-Graz között található. Magyarországon a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt előfordul. : A testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Majdnem teljesen fekete színű, a potroha és a lába szürke vagy barnás lehet, némi világos-narancssárgás mintázattal. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, fényes fekete színű, az oldallebeny hátsó sarkának pereme fehéres. Elülső lábának felkarján hosszában sárgás csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak és némileg hosszabbak, mint a tarka ásósáska esetében. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet látható rajta. Gyakran találkozhatunk hosszúszárnyú példányokkal is. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg. : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű, homokos partjain él, gyakran a tarka ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : A tarka ásósáskával lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya pfaendleri|{{SUBPAGENAME}}}} a7cdk1dqmkqduz13ojq0soclx9qmlno 551320 551264 2026-07-18T15:24:31Z KeFe 20 551320 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Xya pfaendleri - 2021-07-20(2).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya pfaendleri|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''Pfändler-ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, rovarfaj. : Eurázsiában honos, Délkelet-Európától egészen Indiáig. Európában a Balkánon és a Kárpát-medencében fordul elő, elterjedésének nyugati határa Ausztriában, kb. Bécs-Graz között található. Magyarországon a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt előfordul. : A testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Majdnem teljesen fekete színű, a potroha és a lába szürke vagy barnás lehet, némi világos-narancssárgás mintázattal. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, fényes fekete színű, az oldallebeny hátsó sarkának pereme fehéres. Elülső lábának felkarján hosszában sárgás csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak és némileg hosszabbak, mint a tarka ásósáska esetében. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet látható rajta. Gyakran találkozhatunk hosszúszárnyú példányokkal is. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg. : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű, homokos partjain él, gyakran a tarka ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : A tarka ásósáskával lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya pfaendleri|{{SUBPAGENAME}}}} jfbgcusq25andvoy1zrqojz97f5ao5j 0 127058 551272 512677 2026-07-18T14:28:54Z KeFe 20 551272 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Anisomorpha paromalus (male).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Anisomorpha paromalus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''pöfögő botsáska''', a rovarok osztályába, botsáskák rendjébe és a Pseudophasmatidae nevű családba tartozó faj. Eredeti élőhelye Belize és Mexikó. Kedvelt terráriumi díszállat. : Mindkét ivar szárnyatlan, fényes, fekete színű, vörösesbarna mintázattal. A nőstény 70, a hím 40 mm körüli. Nemének legnagyobb faja. : Fogságban szeder, fagyal, és a [[Növények/C/Csüngőágú fikusz|kislevelű fikusz]] ([[Ficus benjamina]]) leveleivel táplálkozik. : Terráriumi tartása során viszonylag száraz körülményeket kíván. Tartása nehezebb, bonyolultabb, mint rokonáé, az Anisomorpha buprestoides-é : A peték 3–4 mm hosszúak és nagyjából 1,5 mm szélesek, hordó alakúak. Színezetük a sárgástól a szürkéig terjedhet. : A nimfák 3-4 hónap után kelnek ki a petékből. A frissen kikelt egyedek 12 mm hosszúak, barna színűek. A kifejlett egyedekhez hasonlóan társas életmódot folytatnak. : Az Anisomorpha nem többi fajához hasonlóan középtorán mirigyekkel rendelkezik, melyből veszély esetén erős, szúrós szagú, irritáló folyadékot permetez ki, akár 30 cm-es távolságba is, de a permet hatása 60 cm-rel arrébb is érezhető. : A váladék a szembe kerülve átmeneti vakságot is okozhat. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Anisomorpha paromalus|{{SUBPAGENAME}}}} i5gbmi2y3movs0mqmfke7qnboen56vn 551309 551272 2026-07-18T15:15:27Z KeFe 20 551309 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anisomorpha paromalus (male).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Anisomorpha paromalus|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''pöfögő botsáska''', a rovarok osztályába, botsáskák rendjébe és a Pseudophasmatidae nevű családba tartozó faj. Eredeti élőhelye Belize és Mexikó. Kedvelt terráriumi díszállat. : Mindkét ivar szárnyatlan, fényes, fekete színű, vörösesbarna mintázattal. A nőstény 70, a hím 40 mm körüli. Nemének legnagyobb faja. : Fogságban szeder, fagyal, és a [[Növények/C/Csüngőágú fikusz|kislevelű fikusz]] ([[Ficus benjamina]]) leveleivel táplálkozik. : Terráriumi tartása során viszonylag száraz körülményeket kíván. Tartása nehezebb, bonyolultabb, mint rokonáé, az Anisomorpha buprestoides-é : A peték 3–4 mm hosszúak és nagyjából 1,5 mm szélesek, hordó alakúak. Színezetük a sárgástól a szürkéig terjedhet. : A nimfák 3-4 hónap után kelnek ki a petékből. A frissen kikelt egyedek 12 mm hosszúak, barna színűek. A kifejlett egyedekhez hasonlóan társas életmódot folytatnak. : Az Anisomorpha nem többi fajához hasonlóan középtorán mirigyekkel rendelkezik, melyből veszély esetén erős, szúrós szagú, irritáló folyadékot permetez ki, akár 30 cm-es távolságba is, de a permet hatása 60 cm-rel arrébb is érezhető. : A váladék a szembe kerülve átmeneti vakságot is okozhat. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Anisomorpha paromalus|{{SUBPAGENAME}}}} pgkt5r57pv1ab8wf0laiaqws2ydxi9i 0 127059 551283 512678 2026-07-18T14:44:54Z KeFe 20 551283 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ramulus thaii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''thaiföldi botsáska''' a rovarok osztályának botsáskák rendjébe, ezen belül a valódi botsáskák családjába és a Clitumninae alcsaládjába tartozó faj. : Széles körben elterjedt terráriumi díszállat. ermészetes elterjedési területe Thaiföld. : A nőstények hossza 105-115 mm, színezetük általában zöld, de lehet barna is. A hímek 80 mm hosszúakbarna színűek. Mindkét ivar szárnyatlan. : Fogságban táplálható szeder, galagonya, tűztövis, sajmeggy, rózsa, málna, szilva, gólyaorr, nyír, berkenye és eukaliptusz levelével. : Természetes ellenségei elsősorban a madarak, valamint kisebb emlősök, melyekkel szemben legjobban az álcázással tud védekezni. : A lapos, szögletes, barna peték legalább 3 mm nagyságúak. A 15 mm-es nimfák 6-12 hét elteltével kelnek ki. Szűznemzéssel (parthenogenesis) is szaporodik. : Tartása során a megfelelő páratartalmat naponta történő permetezéssel érjük el. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Ramulus thaii|{{SUBPAGENAME}}}} howyws77g0g96ozahmlvxhn2zj807qx 551284 551283 2026-07-18T14:45:36Z KeFe 20 551284 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Ramulus thaii02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ramulus thaii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''thaiföldi botsáska''' a rovarok osztályának botsáskák rendjébe, ezen belül a valódi botsáskák családjába és a Clitumninae alcsaládjába tartozó faj. : Széles körben elterjedt terráriumi díszállat. ermészetes elterjedési területe Thaiföld. : A nőstények hossza 105-115 mm, színezetük általában zöld, de lehet barna is. A hímek 80 mm hosszúakbarna színűek. Mindkét ivar szárnyatlan. : Fogságban táplálható szeder, galagonya, tűztövis, sajmeggy, rózsa, málna, szilva, gólyaorr, nyír, berkenye és eukaliptusz levelével. : Természetes ellenségei elsősorban a madarak, valamint kisebb emlősök, melyekkel szemben legjobban az álcázással tud védekezni. : A lapos, szögletes, barna peték legalább 3 mm nagyságúak. A 15 mm-es nimfák 6-12 hét elteltével kelnek ki. Szűznemzéssel (parthenogenesis) is szaporodik. : Tartása során a megfelelő páratartalmat naponta történő permetezéssel érjük el. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Ramulus thaii|{{SUBPAGENAME}}}} i8vz096cx7f3yzcv1x7h128itd26m09 551317 551284 2026-07-18T15:20:56Z KeFe 20 551317 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ramulus thaii02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ramulus thaii|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''thaiföldi botsáska''' a rovarok osztályának botsáskák rendjébe, ezen belül a valódi botsáskák családjába és a Clitumninae alcsaládjába tartozó faj. : Széles körben elterjedt terráriumi díszállat. ermészetes elterjedési területe Thaiföld. : A nőstények hossza 105-115 mm, színezetük általában zöld, de lehet barna is. A hímek 80 mm hosszúakbarna színűek. Mindkét ivar szárnyatlan. : Fogságban táplálható szeder, galagonya, tűztövis, sajmeggy, rózsa, málna, szilva, gólyaorr, nyír, berkenye és eukaliptusz levelével. : Természetes ellenségei elsősorban a madarak, valamint kisebb emlősök, melyekkel szemben legjobban az álcázással tud védekezni. : A lapos, szögletes, barna peték legalább 3 mm nagyságúak. A 15 mm-es nimfák 6-12 hét elteltével kelnek ki. Szűznemzéssel (parthenogenesis) is szaporodik. : Tartása során a megfelelő páratartalmat naponta történő permetezéssel érjük el. <br/> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Ramulus thaii|{{SUBPAGENAME}}}} l40wsu8ta9s72overycswugg6kwbq9g 0 127060 551277 512679 2026-07-18T14:36:20Z KeFe 20 551277 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya variegata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''tarka ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj. : Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Olaszországon és a Balkánon keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon rejtett életmódja miatt csak néhány állománya ismert. : A tarka ásósáska testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Alapszíne fekete, a potrohon és a lábakon kiterjedt világos (fehéres vagy halványsárgás) mintázat látható. A fekete és világos minták közötti átmeneti zóna barnás lehet, főleg a frissen vedlett példányok esetében. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, nincsenek rajta élek, az oldallebeny alsó szélén jól kifejezett világos csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet nyomai láthatók rajta. Ritkán hosszúszárnyú példányokkal is találkozhatunk. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg (a nőstény nagyobb és némileg erőteljesebb felépítésű). : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű vagy vegetációmentes, homokos-üledékes partjain él, gyakran a Pfändler-ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : : A [[Kertészet/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáskával]] lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya variegata|{{SUBPAGENAME}}}} l2ixxhzkc6b1s9lmvic70njz3uz6i2y 551279 551277 2026-07-18T14:37:00Z KeFe 20 551279 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Xya variegata (Slovenia).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya variegata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''tarka ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj. : Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Olaszországon és a Balkánon keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon rejtett életmódja miatt csak néhány állománya ismert. : A tarka ásósáska testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Alapszíne fekete, a potrohon és a lábakon kiterjedt világos (fehéres vagy halványsárgás) mintázat látható. A fekete és világos minták közötti átmeneti zóna barnás lehet, főleg a frissen vedlett példányok esetében. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, nincsenek rajta élek, az oldallebeny alsó szélén jól kifejezett világos csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet nyomai láthatók rajta. Ritkán hosszúszárnyú példányokkal is találkozhatunk. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg (a nőstény nagyobb és némileg erőteljesebb felépítésű). : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű vagy vegetációmentes, homokos-üledékes partjain él, gyakran a Pfändler-ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : : A [[Kertészet/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáskával]] lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya variegata|{{SUBPAGENAME}}}} 70yron7ys1f9oraohsmrigudbpzwkr2 551318 551279 2026-07-18T15:21:52Z KeFe 20 551318 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Xya variegata (Slovenia).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Xya variegata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''tarka ásósáska''' az ásósáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj. : Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Olaszországon és a Balkánon keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon rejtett életmódja miatt csak néhány állománya ismert. : A tarka ásósáska testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Alapszíne fekete, a potrohon és a lábakon kiterjedt világos (fehéres vagy halványsárgás) mintázat látható. A fekete és világos minták közötti átmeneti zóna barnás lehet, főleg a frissen vedlett példányok esetében. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, nincsenek rajta élek, az oldallebeny alsó szélén jól kifejezett világos csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet nyomai láthatók rajta. Ritkán hosszúszárnyú példányokkal is találkozhatunk. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg (a nőstény nagyobb és némileg erőteljesebb felépítésű). : Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető. : Folyók, tavak ritkás növényzetű vagy vegetációmentes, homokos-üledékes partjain él, gyakran a Pfändler-ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket. : Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák. : : A [[Kertészet/Sáskák/Pfändler-ásósáska|Pfändler-ásósáskával]] lehet összetéveszteni. <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Xya variegata|{{SUBPAGENAME}}}} 9oj2zt9nq4qn5dlt3n8hx49fx8k2pjo 0 127061 551274 512680 2026-07-18T14:31:53Z KeFe 20 551274 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Schistocerca gregaria wuestenheuschrecke.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Schistocerca gregaria - Wüstenheuschrecke.jpg|220px|bélyegkép|Egy nimfa]] [[Fájl:Copulating desert locust pair.jpg|220px|bélyegkép|A párzás]] [[Fájl:SGR laying.jpg|220px|bélyegkép|Tojásrakás közben]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Schistocerca gregaria|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''sivatagi vándorsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Hatalmas rajai évezredekig veszélyeztették Észak-Afrika és a Közel-Kelet megélhetését. Ma akár az emberiség által megtermelt összes élelem tizedét is képes elfogyasztani. Rajai gyorsan mozognak, ezért az egyik legveszélyesebb kártevő. Komoly tényezőnek tekinthető az éhínségek létrejöttében. : A közelmúlt nagyobb sáskajárása 2004–2005-ben Nyugat-Afrikában okozott éhínséget, majd 2019-2020-ban Kelet-Afrikában okoztak hatalmas pusztítást és éhínséget. 2020 februárjában még képtelenek voltak megfékezni a 2019 nyara óta tartó, több országra kiterjedő sáskajárást. : Legnagyobb számban az észak-afrikai Száhil övben él, de állománya kiterjed az arab államokra, Iránra, Izraelre, Törökországra és Dél-Spanyolországra is. Az Afrika területén vándorló sáskák a több hónapos út során 3000-5000 kilométeres távolságokat tesznek meg. : A hím hossza 60 milliméter, a nőstényé 80 milliméter. A sivatagi vándorsáskának két megjelenési formája létezik. A homokszínű példányok magányosan élnek, amikor azonban hatalmas rajokban útra kelnek, élénk sárga, narancssárga és fekete színt öltenek. A sivatagi vándorsáska potroha igen mozgékony, mivel szelvényekből áll. Ez különösen a nőstényeknek jelent előnyt, mert a peterakás során a potroh segítségével ás lyukat a talajba. Ízületekkel tagolt ugrólábai, erős izmokkal van ellátva. A lábak végén karmok és párna könnyítik meg a járást. A rovarnak két pár hártyás szárnya van. A hátsó pár szárny kétszer olyan hosszú, mint az első pár. A sáska a szagokat rövid, ízekből álló csápokkal érzékeli. Szájszerve egy pár erőteljes, fogazott csáprágókból a növények lerágásához. : A sivatagi vándorsáska magányosan vagy hatalmas, vándorló raj tagjaként él, amelynek létszáma akár 50 millió is lehet. Mivel az egyedek egymáshoz igazodnak a rajban, az képtelen irányt váltani. Az átalakulást az egyedek egymáshoz való dörzsölődése okozza. Tápláléka levelek, növényi szárak, gyümölcsök és virágok. Nem válogatós, minden növényt megeszik. Minden nap a saját testtömegével (2 gramm) megegyező tömegű táplálékot fogyaszt. Az állat körülbelül 8 hónapig él. : A nőstény több, 80-100 darab petét tartalmazó petecsomót rak a talajba. A petecsomót burok védi, amely meg is keményedik. A peték kifejlődéséhez a trópusokon 10-14 nap, a hűvösebb éghajlatú területeken 70 nap kell, hogy elteljen. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. Azután 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, miközben minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Az utolsó lárvastádiumban a sáska szárnyat növeszt. : Ha a növényzet úgy oszlik meg az esős időszakban, hogy a nimfák összegyűlhessenek, és elég eső esett ahhoz, hogy sok pete keljen ki, akkor a nimfák összegyűlnek. Összedörzsölődő hátsó lábaik okozta inger hatására átalakulnak rajképző alakká. Színük zöldről fekete-sárgára vált, a kifejlett egyedek pedig barnáról pirosra vagy sárgára váltanak. Testük megrövidül, és feromont bocsát ki, amivel vonzza fajtársait. Így a nimfák kis csapata hamarosan rajjá nő. A felnőttek és a nimfák által kibocsátott feromon különböző, sőt, a felnőtt feromon összezavarja a nimfákat, mivel azok csak látják és tapintják, de nem szagolják egymást. Néhány nap múlva a nimfák csapata feloszlik, és újra magányos alakra váltanak. Ez a jövőben segíthet védekezni a sáskarajok ellen. : A guaiacol a vándorsáska rajképzését irányító feromonok egyik fő összetevője. A vándorsáska beleiben termelődik a táplálék lebontásával, és a Pantoea (Enterobacter) baktériumok közreműködésével. : A nyugalmi időszakokban a sivatagi vándorsáskák a Mauritániától a Szaharán és az Arab-félszigeten át Északnyugat-Indiáig terjedő 16 millió négyzetkilométeres területen élnek. A rajok azonban ennél sokkal messzebbre is eljutnak, így Spanyolországba, Oroszországba, Nigériába, Kenyába, Kelet-Indiába és Délnyugat-Ázsiába. Összesen 60 ország, 32 millió négyzetkilométer szenvedhet el sáskajárást. : A sáskarajok a széllel haladnak, és a szél sebességét is felveszik. Naponta 100-200 kilométert tesznek meg, és a tengerszint felett 2000 méterre is felhatolhatnak. Mivel ennél magasabbra nem tudnak menni a hideg miatt, ezért a nagy hegyláncok a rajok útját állják. Nem hatolnak be az őserdőkbe, vagy Közép-Európába. A tengerek ezzel szemben nem jelentenek akadályt a repülni tudó kifejlett sáskák számára. A rajok rendszeresen átrepülik a Vörös-tengert, sőt, az 1987-89 -es sáskajárásban tíz nap alatt átkeltek az Atlanti-óceánon is a Karib-szigetekre. Egy raj 1200 négyzetkilométert is elfoglalhat, négyzetkilométerenként 40-80 millió sáskával. A raj létszáma nemzedékenként 10-16-szorosára is nőhet. : Amerre jár, a raj mindenféle növényt feleszik, sőt, ürülékével a maradékot is mérgezővé teszi az ember számára. A Biblia és a Korán is említ sáskajárásokat, és Etiópiában is több alkalommal tette súlyosabbá az éhínséget. A 20. és a 21. század sáskajárásai: 1926-1934, 1940–1948, 1949–1963, 1967–1969, 1987–1989 és 2003-2005. 1915 márciusa és októbere között az oszmán Palesztinában majdnem a teljes növényzetet elpusztította. : Ázsia és Afrika sáskajárástól fenyegetett országaiban fontos a korai figyelmeztetés és a megelőzés. A FAO Desert Locust Information Service (DLIS) szervezete Rómában napi rendszerességgel figyeli az időjárást, az ökológiai állapotokat és a sáskahelyzetet. Begyűjti az egyes nemzeti megfigyelőállomások adatait, és összeveti a műholdas felvételekkel. Ezek alapján előrejelzéseket készít a csapadékra és a hőmérsékletre. Ez alapján hat hétre előrejelzi a sáskák szaporodását és mozgását. Eredményeiről havi rendszerességgel megjelenő kiadványában tájékoztatja az érintetteket már az 1970-es évek óta. Az 1990-es évektől az eredmények megtalálhatók a Sáska előrejelzés oldalon. A FAO informálja az érintett országokat, a védekezésben is támogatja őket, sőt, összehangolja az egyes nemzeti stratégiákat. : A kontrollálásban nehézséget jelent a nagy elterjedési terület, az infrastruktúra fejletlensége, a megfigyelésre és ellenőrzésre szánt források szűkössége. Emellett még a politikai súrlódások is akadályozzák a DLIS munkáját. : Jelenleg a védekezés fő eszközei a rovarirtó szerek kicsi koncentrált adagjai, amiket járművekről szórnak szét, vagy spré formában terjesztenek szét ultra alacsony koncentrációban (ULV). A szer azután hat, miután a rovar érintkezésbe lépett vele, például belelépett, vagy evett abból a levélből, amire rászáradt. Ez kormányzati ügynökségek és speciális szervezetek feladata. : A sáskák természetes ragadozói és élősködői, mint a parazita legyek és fürkészdarazsak, madarak és hüllők nem sokat tudnak segíteni a már kialakult rajok ellen, hiszen étvágyuk nem tud lépést tartani a rajok növekedése mellett. A nyugalmi időszakokban viszont segíthetnek ellenőrzés alatt tartani a sáskákat. : A gazdák gyakran mechanikai módszerekkel próbálnak védekezni, például égetéssel és árokásással, de ez nagyon munkaigényes, és ha a sáskák nagy területet lepnek el, akkor nem is hatékony. Gyakran zajjal vagy égetéssel igyekeznek elűzni a rajt a földjükről, de ezzel a szomszédok földjére kergeti őket, ahonnan hamarosan visszatérnek. : A természetbarát védekezési módok közé tartozik az Ním-fa (Azadirachta indica) kivonata, a feromonok, a gombák és a baktériumok. Hatékonyságuk elérheti a hagyományos rovarirtó szerekét, de lassabban ölnek, általában 2-10 nap alatt. : Alapvetően két csoportba sorolhatók: biokémiai vagy mikrobiológiai. A biokémiai szerek hasonlóak a természetben előforduló anyagokhoz, és nem mérgezők, csak összezavarják a rovarokat. Ide sorolhatók a feromonok. A mikrobiológiai szereket baktériumok, gombák, algák vagy vírusok állítják elő. Ezek a fajra jellemző betegséget okoznak a sáskákban. : Az 1990-es évek vége óta fejlesztettek egy szert, amit a Metarhizium acridum gomba termel. A Metarhizium gombák világszerte elterjedtek, és több rovarfajt is fertőznek. Az M. acridum a sivatagi vándorsáskára és rokon fajaira specializálódott, ezért vált a termék aktív összetevőjévé. A terméket Afrikában Green Muscle, Ausztráliában Green Guard néven forgalmazzák. : A vegyi rovarirtó szerekhez hasonlóan permetezik ki, de azoknál lassabban hat. Az ajánlott adagolásban két hét alatt irtja ki a sáskák 90%-át. Emiatt leginkább a nimfák ellen hatásos, amelyek a termőföldektől távol, a sivatagokban gyülekeznek. Előnye, hogy csak a sáskákra és a szöcskékre hat, így biztonságosabb, mint a vegyi irtószerek, így a sáskákat megevő ragadozók nem pusztulnak el, hanem folytathatják a sáskák ritkítását. Habár önmagukban képtelenek megelőzni a sáskajárást, segítenek kontroll alatt tartani a sáskákat, és ritkábbá tenni a rajzást. A biológiai irtószerek használata biztonságosabb, így vizek mellett és természetvédelmi területeken is bevethetők. : A Green Muscle-t a LUBILOSA Program keretében fejlesztették, amit 1989-ben a vegyi rovarirtószerek használata miatti aggodalom motivált az 1987-89-es sáskajárás elleni küzdelemben. A projekt a kórokozó mikroorganizmusokkal foglalkozott, mert a sáskák túl mozgékonyak, gyorsak és termékenyek ahhoz, hogy a hagyományos biológiai módszerek bevethetők lennének. A kórokozók mesterséges környezetben is tömegesen szaporíthatók, és a vegyszerekhez hasonlóan kipermetezhetők. A rovarok elleni gombákat hagyományosan csak nedves környezetben tekintik hatékonynak; ezzel szemben a Green Muscle még sivatagi körülmények között is hatékonyan irtja a sáskákat és a szöcskéket. A LUBILOSA Program olajos keverékkel juttatja ki a spórákat. A főpróba ideje 2005-2006-ban következett el, amikor Mauritániában és Algériában sikerült a segítségével megelőzni egy sáskajárást. A gomba által megbetegített sáskák lelassultak, így a madarak könnyen elfogták őket. A nimfák bandái egy hét alatt feloszlottak. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Schistocerca gregaria|{{SUBPAGENAME}}}} 6i2yubdxzwjervnxipgeapqwu9vyih3 551308 551274 2026-07-18T15:15:04Z KeFe 20 551308 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Sáskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Schistocerca gregaria wuestenheuschrecke.jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Schistocerca gregaria - Wüstenheuschrecke.jpg|220px|bélyegkép|Egy nimfa]] [[Fájl:Copulating desert locust pair.jpg|220px|bélyegkép|A párzás]] [[Fájl:SGR laying.jpg|220px|bélyegkép|Tojásrakás közben]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Schistocerca gregaria|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''sivatagi vándorsáska''' a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a sáskafélék családjába tartozó faj. : Hatalmas rajai évezredekig veszélyeztették Észak-Afrika és a Közel-Kelet megélhetését. Ma akár az emberiség által megtermelt összes élelem tizedét is képes elfogyasztani. Rajai gyorsan mozognak, ezért az egyik legveszélyesebb kártevő. Komoly tényezőnek tekinthető az éhínségek létrejöttében. : A közelmúlt nagyobb sáskajárása 2004–2005-ben Nyugat-Afrikában okozott éhínséget, majd 2019-2020-ban Kelet-Afrikában okoztak hatalmas pusztítást és éhínséget. 2020 februárjában még képtelenek voltak megfékezni a 2019 nyara óta tartó, több országra kiterjedő sáskajárást. : Legnagyobb számban az észak-afrikai Száhil övben él, de állománya kiterjed az arab államokra, Iránra, Izraelre, Törökországra és Dél-Spanyolországra is. Az Afrika területén vándorló sáskák a több hónapos út során 3000-5000 kilométeres távolságokat tesznek meg. : A hím hossza 60 milliméter, a nőstényé 80 milliméter. A sivatagi vándorsáskának két megjelenési formája létezik. A homokszínű példányok magányosan élnek, amikor azonban hatalmas rajokban útra kelnek, élénk sárga, narancssárga és fekete színt öltenek. A sivatagi vándorsáska potroha igen mozgékony, mivel szelvényekből áll. Ez különösen a nőstényeknek jelent előnyt, mert a peterakás során a potroh segítségével ás lyukat a talajba. Ízületekkel tagolt ugrólábai, erős izmokkal van ellátva. A lábak végén karmok és párna könnyítik meg a járást. A rovarnak két pár hártyás szárnya van. A hátsó pár szárny kétszer olyan hosszú, mint az első pár. A sáska a szagokat rövid, ízekből álló csápokkal érzékeli. Szájszerve egy pár erőteljes, fogazott csáprágókból a növények lerágásához. : A sivatagi vándorsáska magányosan vagy hatalmas, vándorló raj tagjaként él, amelynek létszáma akár 50 millió is lehet. Mivel az egyedek egymáshoz igazodnak a rajban, az képtelen irányt váltani. Az átalakulást az egyedek egymáshoz való dörzsölődése okozza. Tápláléka levelek, növényi szárak, gyümölcsök és virágok. Nem válogatós, minden növényt megeszik. Minden nap a saját testtömegével (2 gramm) megegyező tömegű táplálékot fogyaszt. Az állat körülbelül 8 hónapig él. : A nőstény több, 80-100 darab petét tartalmazó petecsomót rak a talajba. A petecsomót burok védi, amely meg is keményedik. A peték kifejlődéséhez a trópusokon 10-14 nap, a hűvösebb éghajlatú területeken 70 nap kell, hogy elteljen. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. Azután 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, miközben minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Az utolsó lárvastádiumban a sáska szárnyat növeszt. : Ha a növényzet úgy oszlik meg az esős időszakban, hogy a nimfák összegyűlhessenek, és elég eső esett ahhoz, hogy sok pete keljen ki, akkor a nimfák összegyűlnek. Összedörzsölődő hátsó lábaik okozta inger hatására átalakulnak rajképző alakká. Színük zöldről fekete-sárgára vált, a kifejlett egyedek pedig barnáról pirosra vagy sárgára váltanak. Testük megrövidül, és feromont bocsát ki, amivel vonzza fajtársait. Így a nimfák kis csapata hamarosan rajjá nő. A felnőttek és a nimfák által kibocsátott feromon különböző, sőt, a felnőtt feromon összezavarja a nimfákat, mivel azok csak látják és tapintják, de nem szagolják egymást. Néhány nap múlva a nimfák csapata feloszlik, és újra magányos alakra váltanak. Ez a jövőben segíthet védekezni a sáskarajok ellen. : A guaiacol a vándorsáska rajképzését irányító feromonok egyik fő összetevője. A vándorsáska beleiben termelődik a táplálék lebontásával, és a Pantoea (Enterobacter) baktériumok közreműködésével. : A nyugalmi időszakokban a sivatagi vándorsáskák a Mauritániától a Szaharán és az Arab-félszigeten át Északnyugat-Indiáig terjedő 16 millió négyzetkilométeres területen élnek. A rajok azonban ennél sokkal messzebbre is eljutnak, így Spanyolországba, Oroszországba, Nigériába, Kenyába, Kelet-Indiába és Délnyugat-Ázsiába. Összesen 60 ország, 32 millió négyzetkilométer szenvedhet el sáskajárást. : A sáskarajok a széllel haladnak, és a szél sebességét is felveszik. Naponta 100-200 kilométert tesznek meg, és a tengerszint felett 2000 méterre is felhatolhatnak. Mivel ennél magasabbra nem tudnak menni a hideg miatt, ezért a nagy hegyláncok a rajok útját állják. Nem hatolnak be az őserdőkbe, vagy Közép-Európába. A tengerek ezzel szemben nem jelentenek akadályt a repülni tudó kifejlett sáskák számára. A rajok rendszeresen átrepülik a Vörös-tengert, sőt, az 1987-89 -es sáskajárásban tíz nap alatt átkeltek az Atlanti-óceánon is a Karib-szigetekre. Egy raj 1200 négyzetkilométert is elfoglalhat, négyzetkilométerenként 40-80 millió sáskával. A raj létszáma nemzedékenként 10-16-szorosára is nőhet. : Amerre jár, a raj mindenféle növényt feleszik, sőt, ürülékével a maradékot is mérgezővé teszi az ember számára. A Biblia és a Korán is említ sáskajárásokat, és Etiópiában is több alkalommal tette súlyosabbá az éhínséget. A 20. és a 21. század sáskajárásai: 1926-1934, 1940–1948, 1949–1963, 1967–1969, 1987–1989 és 2003-2005. 1915 márciusa és októbere között az oszmán Palesztinában majdnem a teljes növényzetet elpusztította. : Ázsia és Afrika sáskajárástól fenyegetett országaiban fontos a korai figyelmeztetés és a megelőzés. A FAO Desert Locust Information Service (DLIS) szervezete Rómában napi rendszerességgel figyeli az időjárást, az ökológiai állapotokat és a sáskahelyzetet. Begyűjti az egyes nemzeti megfigyelőállomások adatait, és összeveti a műholdas felvételekkel. Ezek alapján előrejelzéseket készít a csapadékra és a hőmérsékletre. Ez alapján hat hétre előrejelzi a sáskák szaporodását és mozgását. Eredményeiről havi rendszerességgel megjelenő kiadványában tájékoztatja az érintetteket már az 1970-es évek óta. Az 1990-es évektől az eredmények megtalálhatók a Sáska előrejelzés oldalon. A FAO informálja az érintett országokat, a védekezésben is támogatja őket, sőt, összehangolja az egyes nemzeti stratégiákat. : A kontrollálásban nehézséget jelent a nagy elterjedési terület, az infrastruktúra fejletlensége, a megfigyelésre és ellenőrzésre szánt források szűkössége. Emellett még a politikai súrlódások is akadályozzák a DLIS munkáját. : Jelenleg a védekezés fő eszközei a rovarirtó szerek kicsi koncentrált adagjai, amiket járművekről szórnak szét, vagy spré formában terjesztenek szét ultra alacsony koncentrációban (ULV). A szer azután hat, miután a rovar érintkezésbe lépett vele, például belelépett, vagy evett abból a levélből, amire rászáradt. Ez kormányzati ügynökségek és speciális szervezetek feladata. : A sáskák természetes ragadozói és élősködői, mint a parazita legyek és fürkészdarazsak, madarak és hüllők nem sokat tudnak segíteni a már kialakult rajok ellen, hiszen étvágyuk nem tud lépést tartani a rajok növekedése mellett. A nyugalmi időszakokban viszont segíthetnek ellenőrzés alatt tartani a sáskákat. : A gazdák gyakran mechanikai módszerekkel próbálnak védekezni, például égetéssel és árokásással, de ez nagyon munkaigényes, és ha a sáskák nagy területet lepnek el, akkor nem is hatékony. Gyakran zajjal vagy égetéssel igyekeznek elűzni a rajt a földjükről, de ezzel a szomszédok földjére kergeti őket, ahonnan hamarosan visszatérnek. : A természetbarát védekezési módok közé tartozik az Ním-fa (Azadirachta indica) kivonata, a feromonok, a gombák és a baktériumok. Hatékonyságuk elérheti a hagyományos rovarirtó szerekét, de lassabban ölnek, általában 2-10 nap alatt. : Alapvetően két csoportba sorolhatók: biokémiai vagy mikrobiológiai. A biokémiai szerek hasonlóak a természetben előforduló anyagokhoz, és nem mérgezők, csak összezavarják a rovarokat. Ide sorolhatók a feromonok. A mikrobiológiai szereket baktériumok, gombák, algák vagy vírusok állítják elő. Ezek a fajra jellemző betegséget okoznak a sáskákban. : Az 1990-es évek vége óta fejlesztettek egy szert, amit a Metarhizium acridum gomba termel. A Metarhizium gombák világszerte elterjedtek, és több rovarfajt is fertőznek. Az M. acridum a sivatagi vándorsáskára és rokon fajaira specializálódott, ezért vált a termék aktív összetevőjévé. A terméket Afrikában Green Muscle, Ausztráliában Green Guard néven forgalmazzák. : A vegyi rovarirtó szerekhez hasonlóan permetezik ki, de azoknál lassabban hat. Az ajánlott adagolásban két hét alatt irtja ki a sáskák 90%-át. Emiatt leginkább a nimfák ellen hatásos, amelyek a termőföldektől távol, a sivatagokban gyülekeznek. Előnye, hogy csak a sáskákra és a szöcskékre hat, így biztonságosabb, mint a vegyi irtószerek, így a sáskákat megevő ragadozók nem pusztulnak el, hanem folytathatják a sáskák ritkítását. Habár önmagukban képtelenek megelőzni a sáskajárást, segítenek kontroll alatt tartani a sáskákat, és ritkábbá tenni a rajzást. A biológiai irtószerek használata biztonságosabb, így vizek mellett és természetvédelmi területeken is bevethetők. : A Green Muscle-t a LUBILOSA Program keretében fejlesztették, amit 1989-ben a vegyi rovarirtószerek használata miatti aggodalom motivált az 1987-89-es sáskajárás elleni küzdelemben. A projekt a kórokozó mikroorganizmusokkal foglalkozott, mert a sáskák túl mozgékonyak, gyorsak és termékenyek ahhoz, hogy a hagyományos biológiai módszerek bevethetők lennének. A kórokozók mesterséges környezetben is tömegesen szaporíthatók, és a vegyszerekhez hasonlóan kipermetezhetők. A rovarok elleni gombákat hagyományosan csak nedves környezetben tekintik hatékonynak; ezzel szemben a Green Muscle még sivatagi körülmények között is hatékonyan irtja a sáskákat és a szöcskéket. A LUBILOSA Program olajos keverékkel juttatja ki a spórákat. A főpróba ideje 2005-2006-ban következett el, amikor Mauritániában és Algériában sikerült a segítségével megelőzni egy sáskajárást. A gomba által megbetegített sáskák lelassultak, így a madarak könnyen elfogták őket. A nimfák bandái egy hét alatt feloszlottak. <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Sáskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Schistocerca gregaria|{{SUBPAGENAME}}}} r1gh04hhu5e2wxpjlxbda6iuziksd4t 0 129908 551397 524984 2026-07-18T23:56:42Z KeFe 20 551397 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nuphar lutea|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nuphar lutea|{{SUBPAGENAME}}}} nbyn1gtt0vmsblqwq6q4dlr5c0fimwy 551398 551397 2026-07-18T23:57:21Z KeFe 20 551398 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Nuphar lutea (habitus).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Nuphar lutea|-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/T/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/T/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Nuphar lutea|{{SUBPAGENAME}}}} irt3utzdqnuvadzkifv5gtyccww4jgc 0 131044 551345 529112 2026-07-18T23:17:20Z KeFe 20 551345 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} == '''[[Latin/Szitakötők/Kárpát-medencei fajok|Kárpát-medencei fajok]]:''' == * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlőtlen szárnyú szitakötők|Egyenlőtlen szárnyú szitakötők]]''' vagy nagy szitakötők ''(Anisoptera)'' alrend ** '''''[[Aeshnoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák|Karcsú acsák]]''' családja ''([[Aeshnidae]])'' **** ''[[Aeshninae]]'' alcsalád ***** ''Aeshnini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Fatörzsvadász acsa|Fatörzsvadász acsa]] ''([[Aeshna juncea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nádi acsa|Nádi acsa]] ''([[Aeshna mixta]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Sebes acsa|Sebes acsa]] ''([[Aeshna cyanea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori acsa|Gyakori acsa]] ''([[Aeshna affinis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Lápi acsa|Lápi acsa]] ''([[Aeshna isosceles]])'' - ''([[Anaciaeschna isosceles]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Zöld acsa|Zöld acsa]] ''([[Aeshna viridis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nagy acsa|Nagy acsa]] ''([[Aeshna grandis]])'' ***** ''Anactini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Óriás szitakötő|Óriás szitakötő]] ''([[Anax imperator]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Barna óriásacsa|Barna óriásacsa]] ''([[Anax parthenope]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nyerges acsa|Nyerges acsa]] ''([[Hemianax ephippiger]])'' **** ''[[Brachytroninae]]'' alcsalád ***** ''Brachytronini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Szőrös szitakötő|Szőrös szitakötő]] ''(Brachytron pratense)'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Folyami szitakötők|Folyami szitakötők]]''' vagy csermelyszitakötők ''(Gomphidae)'' család **** ''[[Gomphinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárga szitakötő|Sárga szitakötő]] vagy sárgalábú szitakötő ''(Gomphus flavipes, Stylurus flavipes)'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Feketelábú szitakötő|Feketelábú szitakötő]] ''([[Gomphus vulgatissimus]])'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Csermelyszitakötő|Csermelyszitakötő]] ''([[Onychogomphus forcipatus]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei szitakötő|Erdei szitakötő]] ''([[Ophiogomphus cecilia]])'' ** '''''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''''' [[Cordulegastroidea]] öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''' ''([[Cordulegastridae]])'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Sárgasávos hegyiszitakötő|Sárgasávos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster boltonii]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Kétcsíkos hegyiszitakötő|Kétcsíkos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster heros]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötő|Hegyi szitakötő]] ''([[Cordulegaster bidentata]])'' ** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsafélék|Laposhasú acsafélék]]''' ''([[Libelluloidea]])'' öregcsaládja *** '''''[[Corduliidae]]''''' család **** ''[[Corduliinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Érces szitakötő|Érces szitakötő]] ''([[Cordulia aenea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fémzöld szitakötő|Fémzöld szitakötő]] ''([[Somatochlora metallica]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgafoltos szitakötő|Sárgafoltos szitakötő]] ''([[Somathochlora flavomaculata]], Somathochlora aenea)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kétfoltú szitakötő|Kétfoltú szitakötő]] ''([[Epitheca bimaculata]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsák|Laposhasú acsák]]''' családja ''([[Libellulidae]])'' **** ''[[Libellulinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Négyfoltos acsa|Négyfoltos acsa]] ''([[Libellula quadrimaculata]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kisfoltos laposacsa|Kisfoltos laposacsa]] ''([[Libellula fulva]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsa|Laposhasú acsa]] ''([[Libellula depressa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor|Vízipásztor]] ''([[Orthetrum cancellatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fehér pásztor|Fehér pásztor]] ''([[Orthetrum albistylum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Pataki szitakötő|Pataki szitakötő]] ''([[Orthetrum brunneum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék pásztor|Kék pásztor]] ''([[Orthetrum coerulescens]])'' **** ''[[Sympetrinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Déli szitakötő|Déli szitakötő]] ''([[Crocothemis erythrea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Közönséges szitakötő|Közönséges szitakötő]] ''([[Sympetrum vulgatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori szitakötő|Gyakori szitakötő]] ''([[Sympetrum striolatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő|Sárgatorú szitakötő]] vagy csíkos katona-szitakötő, sárgás szitakötő ''([[Sympetrum meridionale]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Atkás szitakötő|Atkás szitakötő]] ''([[Sympetrum fonscolombei]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő|Útszéli szitakötő]] vagy sárgaszárnyú szitakötő ''([[Sympetrum flaveolum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Alföldi szitakötő|Alföldi szitakötő]] vagy vörös katona-szitakötő ''([[Sympetrum sanguineum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lassú szitakötő|Lassú szitakötő]] ''([[Sympetrum depressiusculum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fekete szitakötő|Fekete szitakötő]] ''([[Sympetrum danae]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő|Szalagos szitakötő]] vagy barnacsíkos szitakötő, barnafoltos szitakötő ''([[Sympetrum pedemontanum]])'' **** ''[[Leucorrhiniinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Tócsaszitakötő|Tócsaszitakötő]] ''([[Leucorrhinia caudalis]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Piros szitakötő|Piros szitakötő]] ''([[Leucorrhinia pectoralis]])'' ***** ''[[Leucorrhinia albifrons]]'' * '''''[[Anisozygoptera]]''''' alrend ** ''[[Epiophlebiidae]]'' család * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlő szárnyú szitakötők|Egyenlő szárnyú szitakötők]]''' vagy kis szitakötők ''(Zygoptera)'' alrend ** '''''[[Calopterygoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők|Színes szárnyú szitakötők]]''' ''(Calopterygidae'' vagy ''Agrionidae)'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Kisasszony szitakötő|Kisasszony szitakötő]] ''(Calopteryx virgo'' vagy ''Agrion virgo)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Sávos szitakötő|Sávos szitakötő]] ''(Calopteryx splendens'' avagy ''Agrion splendens)'' ** '''''[[Lestoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Rabló szitakötők|Rabló szitakötők]]''' ''([[Lestidae]])'' család **** ''[[Lestinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló|Zöld rabló]] (''Chalcolestes viridis'' vagy ''Lestes viridis'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Foltos légivadász|Foltos légivadász]] (foltoszárnyjegyű rabló, (''Lestes barbarus'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Tavi rabló|Tavi rabló]] ''(Lestes virens)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Nagy foltosrabló|Nagy foltosrabló]] ''(Lestes macrostigma)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lomha rabló|Lomha rabló]] ''(Lestes sponsa)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Réti rabló|Réti rabló]] ''(Lestes dryas)'' **** ''[[Sympecmatinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei rabló|Erdei rabló]] ''(Sympecma fusca)'' ** '''''[[Coenagrionoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők|Széleslábú szitakötők]]''' családja ''(Platycnemidiae)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő|Széleslábú szitakötő]] (levéllábú szitakötő, ''[[Platycnemis pennipes]]'') *** '''[[Állatok/Szitakötők/Légivadászok|Légivadászok]]''' ''([[Coenagrionidae]])'' család **** ''[[Coenagrioninae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Vörös légivadász|Vörös légivadász]] ''(Pyrrhosoma nymphula)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fürge légivadász|Fürge légivadász]] ''(Erythromma najas)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld légivadász|Zöld légivadász]] ''(Erythromma viridulum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Ritka légivadász|Ritka légivadász]] ''(Coenagrion scitulum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lándzsás légivadász|Lándzsás légivadász]] ''(Coenagrion hastulatum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Díszes légivadász|Díszes légivadász]] vagy díszes szitakötő ''(Coenagrion ornatum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szép légivadász|Szép légivadász]] ''(Coenagrion puella)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] ''(Coenagrion lunulatum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori légivadász|Gyakori légivadász]] ''(Coenagrion pulchellum)'' **** ''[[Ischnurinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Kéksávos légivadász|Kéksávos légivadász]] ''(Enallagma cyathigerum)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Apró légivadász|Apró légivadász]] ''(Ischnura pumilio)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék légivadász|Kék légivadász]] ''(Ischnura elegans)'' : <br /> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Odonata|{{SUBPAGENAME}}}} pqtqysqb4l7p3g62urjym9fo5bpzedr 551346 551345 2026-07-18T23:23:41Z KeFe 20 551346 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} == '''[[Latin/Szitakötők/Kárpát-medencei fajok|Kárpát-medencei fajok]]:''' == * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlőtlen szárnyú szitakötők|Egyenlőtlen szárnyú szitakötők]]''' vagy nagy szitakötők ''(Anisoptera)'' alrend ** '''''[[Aeshnoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák|Karcsú acsák]]''' családja ''([[Aeshnidae]])'' **** ''[[Aeshninae]]'' alcsalád ***** ''Aeshnini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Fatörzsvadász acsa|Fatörzsvadász acsa]] ''([[Aeshna juncea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nádi acsa|Nádi acsa]] ''([[Aeshna mixta]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Sebes acsa|Sebes acsa]] ''([[Aeshna cyanea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori acsa|Gyakori acsa]] ''([[Aeshna affinis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Lápi acsa|Lápi acsa]] ''([[Aeshna isosceles]])'' - ''([[Anaciaeschna isosceles]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Zöld acsa|Zöld acsa]] ''([[Aeshna viridis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nagy acsa|Nagy acsa]] ''([[Aeshna grandis]])'' ***** ''Anactini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Óriás szitakötő|Óriás szitakötő]] ''([[Anax imperator]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Barna óriásacsa|Barna óriásacsa]] ''([[Anax parthenope]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nyerges acsa|Nyerges acsa]] ''([[Hemianax ephippiger]])'' **** ''[[Brachytroninae]]'' alcsalád ***** ''Brachytronini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Szőrös szitakötő|Szőrös szitakötő]] ''([[Brachytron pratense]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Folyami szitakötők|Folyami szitakötők]]''' vagy csermelyszitakötők ''(Gomphidae)'' család **** ''[[Gomphinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárga szitakötő|Sárga szitakötő]] vagy sárgalábú szitakötő ''([[Gomphus flavipes]], Stylurus flavipes)'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Feketelábú szitakötő|Feketelábú szitakötő]] ''([[Gomphus vulgatissimus]])'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Csermelyszitakötő|Csermelyszitakötő]] ''([[Onychogomphus forcipatus]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei szitakötő|Erdei szitakötő]] ''([[Ophiogomphus cecilia]])'' ** '''''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''''' [[Cordulegastroidea]] öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''' ''([[Cordulegastridae]])'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Sárgasávos hegyiszitakötő|Sárgasávos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster boltonii]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Kétcsíkos hegyiszitakötő|Kétcsíkos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster heros]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötő|Hegyi szitakötő]] ''([[Cordulegaster bidentata]])'' ** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsafélék|Laposhasú acsafélék]]''' ''([[Libelluloidea]])'' öregcsaládja *** '''''[[Corduliidae]]''''' család **** ''[[Corduliinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Érces szitakötő|Érces szitakötő]] ''([[Cordulia aenea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fémzöld szitakötő|Fémzöld szitakötő]] ''([[Somatochlora metallica]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgafoltos szitakötő|Sárgafoltos szitakötő]] ''([[Somathochlora flavomaculata]], Somathochlora aenea)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kétfoltú szitakötő|Kétfoltú szitakötő]] ''([[Epitheca bimaculata]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsák|Laposhasú acsák]]''' családja ''([[Libellulidae]])'' **** ''[[Libellulinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Négyfoltos acsa|Négyfoltos acsa]] ''([[Libellula quadrimaculata]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kisfoltos laposacsa|Kisfoltos laposacsa]] ''([[Libellula fulva]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsa|Laposhasú acsa]] ''([[Libellula depressa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor|Vízipásztor]] ''([[Orthetrum cancellatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fehér pásztor|Fehér pásztor]] ''([[Orthetrum albistylum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Pataki szitakötő|Pataki szitakötő]] ''([[Orthetrum brunneum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék pásztor|Kék pásztor]] ''([[Orthetrum coerulescens]])'' **** ''[[Sympetrinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Déli szitakötő|Déli szitakötő]] ''([[Crocothemis erythrea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Közönséges szitakötő|Közönséges szitakötő]] ''([[Sympetrum vulgatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori szitakötő|Gyakori szitakötő]] ''([[Sympetrum striolatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő|Sárgatorú szitakötő]] vagy csíkos katona-szitakötő, sárgás szitakötő ''([[Sympetrum meridionale]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Atkás szitakötő|Atkás szitakötő]] ''([[Sympetrum fonscolombei]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő|Útszéli szitakötő]] vagy sárgaszárnyú szitakötő ''([[Sympetrum flaveolum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Alföldi szitakötő|Alföldi szitakötő]] vagy vörös katona-szitakötő ''([[Sympetrum sanguineum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lassú szitakötő|Lassú szitakötő]] ''([[Sympetrum depressiusculum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fekete szitakötő|Fekete szitakötő]] ''([[Sympetrum danae]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő|Szalagos szitakötő]] vagy barnacsíkos szitakötő, barnafoltos szitakötő ''([[Sympetrum pedemontanum]])'' **** ''[[Leucorrhiniinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Tócsaszitakötő|Tócsaszitakötő]] ''([[Leucorrhinia caudalis]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Piros szitakötő|Piros szitakötő]] ''([[Leucorrhinia pectoralis]])'' ***** ''[[Leucorrhinia albifrons]]'' * '''''[[Anisozygoptera]]''''' alrend ** ''[[Epiophlebiidae]]'' család * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlő szárnyú szitakötők|Egyenlő szárnyú szitakötők]]''' vagy kis szitakötők ''([[Zygoptera]])'' alrend ** '''''[[Calopterygoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők|Színes szárnyú szitakötők]]''' ''([[Calopterygidae]]'' vagy ''Agrionidae)'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Kisasszony szitakötő|Kisasszony szitakötő]] ''([[Calopteryx virgo]]'' vagy ''Agrion virgo)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Sávos szitakötő|Sávos szitakötő]] ''([[Calopteryx splendens]]'' avagy ''Agrion splendens)'' ** '''''[[Lestoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Rabló szitakötők|Rabló szitakötők]]''' ''([[Lestidae]])'' család **** ''[[Lestinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló|Zöld rabló]] (''[[Chalcolestes viridis]]'' vagy ''Lestes viridis'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Foltos légivadász|Foltos légivadász]] (foltoszárnyjegyű rabló, (''[[Lestes barbarus]]'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Tavi rabló|Tavi rabló]] ''([[Lestes virens]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Nagy foltosrabló|Nagy foltosrabló]] ''([[Lestes macrostigma]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lomha rabló|Lomha rabló]] ''([[Lestes sponsa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Réti rabló|Réti rabló]] ''([[Lestes dryas]])'' **** ''[[Sympecmatinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei rabló|Erdei rabló]] ''([[Sympecma fusca]])'' ** '''''[[Coenagrionoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők|Széleslábú szitakötők]]''' családja ''(Platycnemidiae)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő|Széleslábú szitakötő]] (levéllábú szitakötő, ''[[Platycnemis pennipes]]'') *** '''[[Állatok/Szitakötők/Légivadászok|Légivadászok]]''' ''([[Coenagrionidae]])'' család **** ''[[Coenagrioninae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Vörös légivadász|Vörös légivadász]] ''([[Pyrrhosoma nymphula]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fürge légivadász|Fürge légivadász]] ''([[Erythromma najas]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld légivadász|Zöld légivadász]] ''([[Erythromma viridulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Ritka légivadász|Ritka légivadász]] ''([[Coenagrion scitulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lándzsás légivadász|Lándzsás légivadász]] ''([[Coenagrion hastulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Díszes légivadász|Díszes légivadász]] vagy díszes szitakötő ''([[Coenagrion ornatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szép légivadász|Szép légivadász]] ''([[Coenagrion puella]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] ''([[Coenagrion lunulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori légivadász|Gyakori légivadász]] ''([[Coenagrion pulchellum]])'' **** ''[[Ischnurinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Kéksávos légivadász|Kéksávos légivadász]] ''([[Enallagma cyathigerum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Apró légivadász|Apró légivadász]] ''([[Ischnura pumilio]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék légivadász|Kék légivadász]] ''([[Ischnura elegans]])'' <br /> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Odonata|{{SUBPAGENAME}}}} ppe9ow09qc50si9gd7mpky6zn3eqhtg 551360 551346 2026-07-18T23:33:51Z KeFe 20 551360 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} == '''[[Latin/Szitakötők/Kárpát-medencei fajok|Kárpát-medencei fajok]]:''' == * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlőtlen szárnyú szitakötők|Egyenlőtlen szárnyú szitakötők]]''' vagy nagy szitakötők ''(Anisoptera)'' alrend ** '''''[[Aeshnoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák|Karcsú acsák]]''' családja ''([[Aeshnidae]])'' **** ''[[Aeshninae]]'' alcsalád ***** ''Aeshnini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Fatörzsvadász acsa|Fatörzsvadász acsa]] ''([[Aeshna juncea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nádi acsa|Nádi acsa]] ''([[Aeshna mixta]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Sebes acsa|Sebes acsa]] ''([[Aeshna cyanea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori acsa|Gyakori acsa]] ''([[Aeshna affinis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Lápi acsa|Lápi acsa]] ''([[Aeshna isosceles]])'' - ''([[Anaciaeschna isosceles]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Zöld acsa|Zöld acsa]] ''([[Aeshna viridis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nagy acsa|Nagy acsa]] ''([[Aeshna grandis]])'' ***** ''Anactini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Óriás szitakötő|Óriás szitakötő]] ''([[Anax imperator]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Barna óriásacsa|Barna óriásacsa]] ''([[Anax parthenope]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nyerges acsa|Nyerges acsa]] ''([[Hemianax ephippiger]])'' **** ''[[Brachytroninae]]'' alcsalád ***** ''Brachytronini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Szőrös szitakötő|Szőrös szitakötő]] ''([[Brachytron pratense]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Folyami szitakötők|Folyami szitakötők]]''' vagy csermelyszitakötők ''(Gomphidae)'' család **** ''[[Gomphinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárga szitakötő|Sárga szitakötő]] vagy sárgalábú szitakötő ''([[Gomphus flavipes]], Stylurus flavipes)'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Feketelábú szitakötő|Feketelábú szitakötő]] ''([[Gomphus vulgatissimus]])'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Csermelyszitakötő|Csermelyszitakötő]] ''([[Onychogomphus forcipatus]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei szitakötő|Erdei szitakötő]] ''([[Ophiogomphus cecilia]])'' ** '''''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''''' [[Cordulegastroidea]] öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''' ''([[Cordulegastridae]])'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Sárgasávos hegyiszitakötő|Sárgasávos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster boltonii]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Kétcsíkos hegyiszitakötő|Kétcsíkos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster heros]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötő|Hegyi szitakötő]] ''([[Cordulegaster bidentata]])'' ** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsafélék|Laposhasú acsafélék]]''' ''([[Libelluloidea]])'' öregcsaládja *** '''''[[Corduliidae]]''''' család **** ''[[Corduliinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Érces szitakötő|Érces szitakötő]] ''([[Cordulia aenea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fémzöld szitakötő|Fémzöld szitakötő]] ''([[Somatochlora metallica]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgafoltos szitakötő|Sárgafoltos szitakötő]] ''([[Somathochlora flavomaculata]], Somathochlora aenea)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kétfoltú szitakötő|Kétfoltú szitakötő]] ''([[Epitheca bimaculata]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsák|Laposhasú acsák]]''' családja ''([[Libellulidae]])'' **** ''[[Libellulinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Négyfoltos acsa|Négyfoltos acsa]] ''([[Libellula quadrimaculata]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Mocsári szitakötő|Mocsári szitakötő]] ''([[Libellula fulva]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsa|Laposhasú acsa]] ''([[Libellula depressa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor|Vízipásztor]] ''([[Orthetrum cancellatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fehér pásztor|Fehér pásztor]] ''([[Orthetrum albistylum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Pataki szitakötő|Pataki szitakötő]] ''([[Orthetrum brunneum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék pásztor|Kék pásztor]] ''([[Orthetrum coerulescens]])'' **** ''[[Sympetrinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Déli szitakötő|Déli szitakötő]] ''([[Crocothemis erythrea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Közönséges szitakötő|Közönséges szitakötő]] ''([[Sympetrum vulgatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori szitakötő|Gyakori szitakötő]] ''([[Sympetrum striolatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő|Sárgatorú szitakötő]] vagy csíkos katona-szitakötő, sárgás szitakötő ''([[Sympetrum meridionale]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Atkás szitakötő|Atkás szitakötő]] ''([[Sympetrum fonscolombei]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő|Útszéli szitakötő]] vagy sárgaszárnyú szitakötő ''([[Sympetrum flaveolum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Alföldi szitakötő|Alföldi szitakötő]] vagy vörös katona-szitakötő ''([[Sympetrum sanguineum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lassú szitakötő|Lassú szitakötő]] ''([[Sympetrum depressiusculum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fekete szitakötő|Fekete szitakötő]] ''([[Sympetrum danae]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő|Szalagos szitakötő]] vagy barnacsíkos szitakötő, barnafoltos szitakötő ''([[Sympetrum pedemontanum]])'' **** ''[[Leucorrhiniinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Tócsaszitakötő|Tócsaszitakötő]] ''([[Leucorrhinia caudalis]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Piros szitakötő|Piros szitakötő]] ''([[Leucorrhinia pectoralis]])'' ***** ''[[Leucorrhinia albifrons]]'' * '''''[[Anisozygoptera]]''''' alrend ** ''[[Epiophlebiidae]]'' család * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlő szárnyú szitakötők|Egyenlő szárnyú szitakötők]]''' vagy kis szitakötők ''([[Zygoptera]])'' alrend ** '''''[[Calopterygoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők|Színes szárnyú szitakötők]]''' ''([[Calopterygidae]]'' vagy ''Agrionidae)'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Kisasszony szitakötő|Kisasszony szitakötő]] ''([[Calopteryx virgo]]'' vagy ''Agrion virgo)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Sávos szitakötő|Sávos szitakötő]] ''([[Calopteryx splendens]]'' avagy ''Agrion splendens)'' ** '''''[[Lestoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Rabló szitakötők|Rabló szitakötők]]''' ''([[Lestidae]])'' család **** ''[[Lestinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló|Zöld rabló]] (''[[Chalcolestes viridis]]'' vagy ''Lestes viridis'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Foltos légivadász|Foltos légivadász]] (foltoszárnyjegyű rabló, (''[[Lestes barbarus]]'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Tavi rabló|Tavi rabló]] ''([[Lestes virens]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Nagy foltosrabló|Nagy foltosrabló]] ''([[Lestes macrostigma]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lomha rabló|Lomha rabló]] ''([[Lestes sponsa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Réti rabló|Réti rabló]] ''([[Lestes dryas]])'' **** ''[[Sympecmatinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei rabló|Erdei rabló]] ''([[Sympecma fusca]])'' ** '''''[[Coenagrionoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők|Széleslábú szitakötők]]''' családja ''(Platycnemidiae)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő|Széleslábú szitakötő]] (levéllábú szitakötő, ''[[Platycnemis pennipes]]'') *** '''[[Állatok/Szitakötők/Légivadászok|Légivadászok]]''' ''([[Coenagrionidae]])'' család **** ''[[Coenagrioninae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Vörös légivadász|Vörös légivadász]] ''([[Pyrrhosoma nymphula]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fürge légivadász|Fürge légivadász]] ''([[Erythromma najas]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld légivadász|Zöld légivadász]] ''([[Erythromma viridulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Ritka légivadász|Ritka légivadász]] ''([[Coenagrion scitulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lándzsás légivadász|Lándzsás légivadász]] ''([[Coenagrion hastulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Díszes légivadász|Díszes légivadász]] vagy díszes szitakötő ''([[Coenagrion ornatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szép légivadász|Szép légivadász]] ''([[Coenagrion puella]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] ''([[Coenagrion lunulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori légivadász|Gyakori légivadász]] ''([[Coenagrion pulchellum]])'' **** ''[[Ischnurinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Kéksávos légivadász|Kéksávos légivadász]] ''([[Enallagma cyathigerum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Apró légivadász|Apró légivadász]] ''([[Ischnura pumilio]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék légivadász|Kék légivadász]] ''([[Ischnura elegans]])'' <br /> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Odonata|{{SUBPAGENAME}}}} rlnfcpl7iv2q1mdyu4hgl63ei412d3p 551400 551360 2026-07-19T00:00:26Z KeFe 20 /* Kárpát-medencei fajok: */ 551400 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Szitakötők]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} == '''Kárpát-medencei fajok:''' == * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlőtlen szárnyú szitakötők|Egyenlőtlen szárnyú szitakötők]]''' vagy nagy szitakötők ''(Anisoptera)'' alrend ** '''''[[Aeshnoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák|Karcsú acsák]]''' családja ''([[Aeshnidae]])'' **** ''[[Aeshninae]]'' alcsalád ***** ''Aeshnini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Fatörzsvadász acsa|Fatörzsvadász acsa]] ''([[Aeshna juncea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nádi acsa|Nádi acsa]] ''([[Aeshna mixta]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Sebes acsa|Sebes acsa]] ''([[Aeshna cyanea]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori acsa|Gyakori acsa]] ''([[Aeshna affinis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Lápi acsa|Lápi acsa]] ''([[Aeshna isosceles]])'' - ''([[Anaciaeschna isosceles]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Zöld acsa|Zöld acsa]] ''([[Aeshna viridis]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nagy acsa|Nagy acsa]] ''([[Aeshna grandis]])'' ***** ''Anactini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Óriás szitakötő|Óriás szitakötő]] ''([[Anax imperator]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Barna óriásacsa|Barna óriásacsa]] ''([[Anax parthenope]])'' ****** [[Állatok/Szitakötők/Nyerges acsa|Nyerges acsa]] ''([[Hemianax ephippiger]])'' **** ''[[Brachytroninae]]'' alcsalád ***** ''Brachytronini'' nemzetség ****** [[Állatok/Szitakötők/Szőrös szitakötő|Szőrös szitakötő]] ''([[Brachytron pratense]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Folyami szitakötők|Folyami szitakötők]]''' vagy csermelyszitakötők ''(Gomphidae)'' család **** ''[[Gomphinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárga szitakötő|Sárga szitakötő]] vagy sárgalábú szitakötő ''([[Gomphus flavipes]], Stylurus flavipes)'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Feketelábú szitakötő|Feketelábú szitakötő]] ''([[Gomphus vulgatissimus]])'' – védett faj ***** [[Állatok/Szitakötők/Csermelyszitakötő|Csermelyszitakötő]] ''([[Onychogomphus forcipatus]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei szitakötő|Erdei szitakötő]] ''([[Ophiogomphus cecilia]])'' ** '''''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''''' [[Cordulegastroidea]] öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők|Hegyi szitakötők]]''' ''([[Cordulegastridae]])'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Sárgasávos hegyiszitakötő|Sárgasávos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster boltonii]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Kétcsíkos hegyiszitakötő|Kétcsíkos hegyiszitakötő]] ''([[Cordulegaster heros]])'' **** [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötő|Hegyi szitakötő]] ''([[Cordulegaster bidentata]])'' ** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsafélék|Laposhasú acsafélék]]''' ''([[Libelluloidea]])'' öregcsaládja *** '''''[[Corduliidae]]''''' család **** ''[[Corduliinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Érces szitakötő|Érces szitakötő]] ''([[Cordulia aenea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fémzöld szitakötő|Fémzöld szitakötő]] ''([[Somatochlora metallica]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgafoltos szitakötő|Sárgafoltos szitakötő]] ''([[Somathochlora flavomaculata]], Somathochlora aenea)'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kétfoltú szitakötő|Kétfoltú szitakötő]] ''([[Epitheca bimaculata]])'' *** '''[[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsák|Laposhasú acsák]]''' családja ''([[Libellulidae]])'' **** ''[[Libellulinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Négyfoltos acsa|Négyfoltos acsa]] ''([[Libellula quadrimaculata]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Mocsári szitakötő|Mocsári szitakötő]] ''([[Libellula fulva]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Laposhasú acsa|Laposhasú acsa]] ''([[Libellula depressa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor|Vízipásztor]] ''([[Orthetrum cancellatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fehér pásztor|Fehér pásztor]] ''([[Orthetrum albistylum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Pataki szitakötő|Pataki szitakötő]] ''([[Orthetrum brunneum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék pásztor|Kék pásztor]] ''([[Orthetrum coerulescens]])'' **** ''[[Sympetrinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Déli szitakötő|Déli szitakötő]] ''([[Crocothemis erythrea]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Közönséges szitakötő|Közönséges szitakötő]] ''([[Sympetrum vulgatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori szitakötő|Gyakori szitakötő]] ''([[Sympetrum striolatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő|Sárgatorú szitakötő]] vagy csíkos katona-szitakötő, sárgás szitakötő ''([[Sympetrum meridionale]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Atkás szitakötő|Atkás szitakötő]] ''([[Sympetrum fonscolombei]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő|Útszéli szitakötő]] vagy sárgaszárnyú szitakötő ''([[Sympetrum flaveolum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Alföldi szitakötő|Alföldi szitakötő]] vagy vörös katona-szitakötő ''([[Sympetrum sanguineum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lassú szitakötő|Lassú szitakötő]] ''([[Sympetrum depressiusculum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fekete szitakötő|Fekete szitakötő]] ''([[Sympetrum danae]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő|Szalagos szitakötő]] vagy barnacsíkos szitakötő, barnafoltos szitakötő ''([[Sympetrum pedemontanum]])'' **** ''[[Leucorrhiniinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Tócsaszitakötő|Tócsaszitakötő]] ''([[Leucorrhinia caudalis]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Piros szitakötő|Piros szitakötő]] ''([[Leucorrhinia pectoralis]])'' ***** ''[[Leucorrhinia albifrons]]'' * '''''[[Anisozygoptera]]''''' alrend ** ''[[Epiophlebiidae]]'' család * '''[[Állatok/Szitakötők/Egyenlő szárnyú szitakötők|Egyenlő szárnyú szitakötők]]''' vagy kis szitakötők ''([[Zygoptera]])'' alrend ** '''''[[Calopterygoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők|Színes szárnyú szitakötők]]''' ''([[Calopterygidae]]'' vagy ''Agrionidae)'' család **** [[Állatok/Szitakötők/Kisasszony szitakötő|Kisasszony szitakötő]] ''([[Calopteryx virgo]]'' vagy ''Agrion virgo)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Sávos szitakötő|Sávos szitakötő]] ''([[Calopteryx splendens]]'' avagy ''Agrion splendens)'' ** '''''[[Lestoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Rabló szitakötők|Rabló szitakötők]]''' ''([[Lestidae]])'' család **** ''[[Lestinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló|Zöld rabló]] (''[[Chalcolestes viridis]]'' vagy ''Lestes viridis'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Foltos légivadász|Foltos légivadász]] (foltoszárnyjegyű rabló, (''[[Lestes barbarus]]'') ***** [[Állatok/Szitakötők/Tavi rabló|Tavi rabló]] ''([[Lestes virens]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Nagy foltosrabló|Nagy foltosrabló]] ''([[Lestes macrostigma]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lomha rabló|Lomha rabló]] ''([[Lestes sponsa]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Réti rabló|Réti rabló]] ''([[Lestes dryas]])'' **** ''[[Sympecmatinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Erdei rabló|Erdei rabló]] ''([[Sympecma fusca]])'' ** '''''[[Coenagrionoidea]]''''' öregcsalád *** '''[[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők|Széleslábú szitakötők]]''' családja ''(Platycnemidiae)'' **** [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő|Széleslábú szitakötő]] (levéllábú szitakötő, ''[[Platycnemis pennipes]]'') *** '''[[Állatok/Szitakötők/Légivadászok|Légivadászok]]''' ''([[Coenagrionidae]])'' család **** ''[[Coenagrioninae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Vörös légivadász|Vörös légivadász]] ''([[Pyrrhosoma nymphula]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Fürge légivadász|Fürge légivadász]] ''([[Erythromma najas]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Zöld légivadász|Zöld légivadász]] ''([[Erythromma viridulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Ritka légivadász|Ritka légivadász]] ''([[Coenagrion scitulum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Lándzsás légivadász|Lándzsás légivadász]] ''([[Coenagrion hastulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Díszes légivadász|Díszes légivadász]] vagy díszes szitakötő ''([[Coenagrion ornatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Szép légivadász|Szép légivadász]] ''([[Coenagrion puella]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Holdkék szitakötő|Holdkék szitakötő]] ''([[Coenagrion lunulatum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Gyakori légivadász|Gyakori légivadász]] ''([[Coenagrion pulchellum]])'' **** ''[[Ischnurinae]]'' alcsalád ***** [[Állatok/Szitakötők/Kéksávos légivadász|Kéksávos légivadász]] ''([[Enallagma cyathigerum]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Apró légivadász|Apró légivadász]] ''([[Ischnura pumilio]])'' ***** [[Állatok/Szitakötők/Kék légivadász|Kék légivadász]] ''([[Ischnura elegans]])'' <br /> </div></div> {{Szitakötők-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Odonata|{{SUBPAGENAME}}}} gtyks7btxup2d9n03f0bxa345qu7ys6 0 136200 551343 550792 2026-07-18T19:18:03Z Rodrigo 4709 /* Magyarországi bivalytartás helyszínei */ + 551343 wikitext text/x-wiki A '''bivaly''', pontosan a '''[[w:Házi vízibivaly|házi vízibivaly]]''' [[Fájl:Water buffalo bathing.jpg|bélyegkép|dagonyázó bivalyok]] tartása, tenyésztése == Előnyei == Nem betegszenek meg, elléssel nincs probléma, húsa közvetlenül értékesíthető. Szaporasága: 10 hónap és 2 hét vemhesség után ellik, Utána 8,10 hetesen lehet fedeztetni, mehet a bikához újra. == Hasznosítása == A bivaly négyes hasznosítású. * Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. * Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció (szoptatás) során akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1&nbsp;kg sajtot tudnak készíteni. Ismert, bivalytejből is készülő sajtfajták a mozzarella, feta és a cheddar. * Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós, viszont több foszfor és vas van benne. A bivalyborjúhús egyenértékű a marhaborjúéval. * Élőhely helyreállítás, szeretnek dagonyázni. == Magyarországi bivalytartás helyszínei == * '''[https://magyarbivaly.hu/index.php?id=25 Magyarországi bivalytartók térképe]''' * [[w:Kápolnapusztai bivalyrezervátum|Kápolnapusztai bivalyrezervátum]] == Ismertetők == * [https://www.youtube.com/watch?v=hdnRrZWjLeU Szabó László: A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket | Alapvetés] Agrárszektor.hu 2026 Youtube, 50 perces * [https://www.youtube.com/watch?v=tKwz7XYVP7U Hazánkban több mint két évtizede jött létre a Magyar bivalytenyésztők egyesülete - 2023.11.06.] Eger TV Youtube, 2 perces ** [https://www.youtube.com/watch?v=Vc5A2tV8fwY A Mátrai Bivalyrezervátum - Válaszd a hazait!] SVET 2021 Youtube, 12 perces * [https://www.youtube.com/watch?v=Zau_kyo3GLo Gasztroangyal 23. rész – Bivalytartás Vókonyán (2012)] Rózsa Péter gazdasága Hortobágyon Közmédia Youtube, 50 perces * [https://www.youtube.com/watch?v=ncBIlMNxQhM MMG - A bivalytenyésztés] Bakonybél, Magyar Mezőgazdaság 2020, Youtube, 2 perces == Források == * [https://magyarbivaly.hu/ Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének hivatalos honlapja] {{Commons|Bubalus bubalis}} {{Wikipédia|házi vízibivaly}} [[kategória:Permakultúra]] q43ivjw51r0k20ay530h5w65nvmyze7 0 136283 551344 551218 2026-07-18T21:35:57Z Rodrigo 4709 /* Forrás */ + link 551344 wikitext text/x-wiki == Bevezető == 2019-ben az Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testület (HLPE) – az ENSZ Világélelmiszer-biztonsági Bizottságának (CFS) független testülete – a „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszer-biztonságot és a táplálkozást” című jelentésében fogalmazta meg az agroökológia 13 alapelvét mint keretrendszert a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerrendszerek átalakítása számára. A bevezetésük óta az HLPE [[Perma/KULT/Agroökológia|agroökológia]] 13 elve elnyerte az elismerést, és széles körben hivatkoznak rájuk a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, valamint a környezeti fenntarthatóság témájú vitákban és kezdeményezésekben. Ezek egészséges keretrendszert nyújtanak az agroökológiai megközelítések előmozdítása számára a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés területén, a fenntarthatóság/növekedés, az ellenálló-képesség és a társadalmi igazságosság javítása érdekében. === 1 Újrahasznosítás === Helyi, megújuló erőforrások elsőbbsége, valamint a tápanyagok és biomassza körzeteinek lehető legszűkebbre zárása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 2 Bemenetek csökkentése === Vásárolt bemenetek iránti függőség csökkentése vagy megszüntetése, önellátás fokozása. Hatása: Erőforrás-hatékonyság növelése Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 3 Talajegészség === A talaj egészségének és működésének biztosítása és javítása a növények jobb növekedése érdekében, különösen a szerves anyag kezelésén és a talajbiológiai aktivitás fokozásán keresztül. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület --- === 4 Állategészség === Az állatok egészségének és jóllétének biztosítása. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 5 Biológiai sokféleség === A fajok, funkcionális és genetikai sokféleség fenntartása és gazdagítása, ezzel az agroökorendszerek biológiai sokféleségének időbeni és térbeni megőrzése mezőgazdasági, gazdasági és tájszintű léptékben. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 6 Erősítő összhatás === Az agroökorendszerek elemei (állatok, növények, fák, talaj, víz) közötti pozitív ökológiai kölcsönhatások, szinergiák, integráció és kiegészítő hatások erősítése. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Gazdaság --- === 7 Gazdasági tevékenységek sokszínűsítése === A gazdaságon belüli bevételi források sokszínűsítése, hogy a kisgazdáknak nagyobb pénzügyi függetlenségük és értékesítési lehetőségeik legyenek, miközben lehetővé válik a fogyasztói igényekre való reagálás. Hatása: Ellenállóképesség erősítése Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 8 Közös ismeretgyűjtés === A tudás közös gyűjtésének és vízszintes megosztásának elősegítése, ideértve a helyi és tudományos innovációkat, különösen a gazda-gazda tapasztalatcsere útján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 9 Társadalmi értékek és étkezési szokások === Élelmiszerrendszerek kialakítása a helyi közösségek kultúrája, identitása, hagyománya, társadalmi és nemi egyenlősége alapján, amelyek egészséges, változatos, évszakos és kulturálisan megfelelő étkezési szokásokat biztosítanak. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Terület, Élelmiszerrendszer --- === 10 Igazságosság === Az élelmiszerrendszerben részt vevő minden szereplő méltóságteljes és stabil megélhetésének támogatása, különösen a kisgazdákét, a fair trade, fair foglalkoztatás és a szellemi tulajdonjogok fair kezelése alapján. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 11 Kapcsolódás === A termelők és fogyasztók közötti közelség és bizalom erősítése a méltányos és rövid forgalmazási hálózatok előmozdításán és az élelmiszerrendszerek beágyazásán a helyi gazdaságba keresztül. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Gazdaság --- === 12 Föld- és természetes erőforrások kezelése === Az intézményi keretek erősítése, ideértve a családi gazdák, kisbirtokosok és paraszti élelmiszertermelők elismerését és támogatását mint a természetes és genetikai erőforrások fenntartható kezelőit. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség Alkalmazási szintek: Gazdaság, Élelmiszerrendszer --- === 13 Részvétel === A szociális szerveződés és a nagyobb részvétel ösztönzése a döntéshozatali folyamatokban az élelmiszertermelők és fogyasztók részéről, a decentralizált kormányzás és az élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerek helyi adaptív kezelésének támogatása érdekében. Hatása: Szociális egyenlőség és felelősség biztosítása Alkalmazási szintek: Élelmiszerrendszer == Források == *E [https://agroecology-coalition.org/wp-content/uploads/2025/10/13-HLPE-Principles-A3-Leaflet-2025-web.pdf pamfletben] szereplő definíciók közvetlenül az alábbiból származnak: ::HLPE. 2019. „Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek agroökológiai és egyéb innovatív megközelítései, amelyek elősegítik az élelmiszerbiztonságot és a táplálkozást”. Az ENSZ Élelmiszer-biztonság és Táplálkozás Területén Működő Magas Szintű Szakértői Testületének jelentése a Világélelmiszer-biztonsági Bizottság számára, Róma. *https://www.agroecology-europe.org/the-13-principles-of-agroecology/ [[Kategória:Permakultúra]] 59c3btl4l4p8szrz8apca27y24cb8re 6 136288 551261 2026-07-18T14:13:26Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent régi pecsétje A kolozsmonostori apátság megmaradt emlékei között lelhető fel egy viaszpecséttel ellátott pergamen oklevél. Ez őrizte meg az egykori konvent pecsétjét, amelynek a középpontjában a trónuson ülő Szűz Mária látható, karjában a kis Jézussal, fejükön mindketten koronával és dicsfénnyel, oldalukon egy-egy imára kulcsolt kezű szárnyas angyallal. Maga a pecsétnyomó 1331 és 1336 között készülhetett, nem sokkal később, István fia Istvá… 551261 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent régi pecsétje A kolozsmonostori apátság megmaradt emlékei között lelhető fel egy viaszpecséttel ellátott pergamen oklevél. Ez őrizte meg az egykori konvent pecsétjét, amelynek a középpontjában a trónuson ülő Szűz Mária látható, karjában a kis Jézussal, fejükön mindketten koronával és dicsfénnyel, oldalukon egy-egy imára kulcsolt kezű szárnyas angyallal. Maga a pecsétnyomó 1331 és 1336 között készülhetett, nem sokkal később, István fia István deák oklevél-hamisításai miatt 1381-ben kivonták a használatból. Jerney János ügyvéd és táblabíró, a magyar hiteleshelyi pecsétek első katalógusának készítőjének leírása szerint a pecsét körirata ez volt: S(IGILLVM) CONVENTVS BE(A)T(A)E M(ARIAE) VIRGINIS DE COLOS MONO(S)T(OR). [Jerney János:, A magyarországi káptalanok és konventek mint hielmes és hiteles helyek története, 1855] | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 8s1quhqctvzdef4v88undf5jkos5zlf 551322 551261 2026-07-18T15:32:28Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551322 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent régi pecsétje. Jerney János: A magyarországi káptalanok és conventek mint hitelmes és hiteles helyek története. Pest, 1855. A kolozsmonostori apátság megmaradt emlékei között lelhető fel egy viaszpecséttel ellátott pergamen oklevél. Ez őrizte meg az egykori konvent pecsétjét, amelynek a középpontjában a trónuson ülő Szűz Mária látható, karjában a kis Jézussal, fejükön mindketten koronával és dicsfénnyel, oldalukon egy-egy imára kulcsolt kezű szárnyas angyallal. Maga a pecsétnyomó 1331 és 1336 között készülhetett, nem sokkal később, István fia István deák oklevél-hamisításai miatt 1381-ben kivonták a használatból. Jerney János ügyvéd és táblabíró, a magyar hiteleshelyi pecsétek első katalógusának készítőjének leírása szerint a pecsét körirata ez volt: S(IGILLVM) CONVENTVS BE(A)T(A)E M(ARIAE) VIRGINIS DE COLOS MONO(S)T(OR). [Jerney János:, A magyarországi káptalanok és konventek mint hielmes és hiteles helyek története, 1855] | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} to3conzew7oieva2zljxbh9laywnzgt 551324 551322 2026-07-18T15:34:10Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551324 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent régi pecsétje. Jerney János: A magyarországi káptalanok és conventek mint hitelmes és hiteles helyek története. Pest, 1855. [https://real-j.mtak.hu/4077/1/MagyarTortenelmiTar_1855_02_1_02.pdf] A kolozsmonostori apátság megmaradt emlékei között lelhető fel egy viaszpecséttel ellátott pergamen oklevél. Ez őrizte meg az egykori konvent pecsétjét, amelynek a középpontjában a trónuson ülő Szűz Mária látható, karjában a kis Jézussal, fejükön mindketten koronával és dicsfénnyel, oldalukon egy-egy imára kulcsolt kezű szárnyas angyallal. Maga a pecsétnyomó 1331 és 1336 között készülhetett, nem sokkal később, István fia István deák oklevél-hamisításai miatt 1381-ben kivonták a használatból. Jerney János ügyvéd és táblabíró, a magyar hiteleshelyi pecsétek első katalógusának készítőjének leírása szerint a pecsét körirata ez volt: S(IGILLVM) CONVENTVS BE(A)T(A)E M(ARIAE) VIRGINIS DE COLOS MONO(S)T(OR). [Jerney János:, A magyarországi káptalanok és konventek mint hielmes és hiteles helyek története, 1855] | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} jy2brlibreutlww2ac0u3wuyeaoxkhl 6 136289 551268 2026-07-18T14:25:08Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent új pecsétje Az újabb tipáriumot már a protestáns korszakban, a hiteleshely újjászervezése után, 1575-ben készítették. 1556 júliusában elűzték Kolozsvári Jánost, az utolsó bencés apátot és szerzeteseit. Az utána keletkezett iratmásolatokat saját pecsétjével a kolozsvári bíró hitelesítette. Két évtizedes zavaros időszak után, Báthory István fejedelemsége alatt, 1575 júniusában Somogyi Bálint polyáni pap irányításával, új életre kelt a hiteles… 551268 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent új pecsétje Az újabb tipáriumot már a protestáns korszakban, a hiteleshely újjászervezése után, 1575-ben készítették. 1556 júliusában elűzték Kolozsvári Jánost, az utolsó bencés apátot és szerzeteseit. Az utána keletkezett iratmásolatokat saját pecsétjével a kolozsvári bíró hitelesítette. Két évtizedes zavaros időszak után, Báthory István fejedelemsége alatt, 1575 júniusában Somogyi Bálint polyáni pap irányításával, új életre kelt a hiteleshely. Az akkor használatba helyezett, csuklós pántú fogantyúval ellátott ezüst pecsétnyomó gótikus formájú oldalképe a 14. századi elődje kompozícióját követte. A pecsét szűkszavú leírását 1744-ben tette közzé Szegedy István a Decreta et Vitae Regum Hungariae, qui Transsylvaniam possederunt című munkájában (Claudiopoli, 1744. 255.). Legújabb ismertetője, Takács Imre véleménye szerint: „Az új kolozsmonostori pecsétnyomón ábrázolt frontális beállítású Madonna-alak és a vimpergás trónustámla megformálása a konvent 1384-ben készült pecsétjéről származtatható. Az is csaknem bizonyosra vehető, hogy a vésnök nem a mintaképnek tekintett, előző pecsétnyomót, hanem annak viaszlenyomatát kapta kézbe; az alak jobb és bal oldala a negatív véseten a régebbi lenyomat oldalviszonyainak pontosan megfelel, az új pecsét lenyomata ezért a korábbinak éppen fordítottja lett.” Egy dekoratív trónusépítményen ül Szűz Mária, karjában a kis Jézussal. Egy kis ábrázolási különbség fedezhető fel: Csak a kibontott hajú Boldogasszony visel magas, liliomos abroncsú, gyöngyös keresztpánttal összefogott koronát a fején, Jézus feje körül dicsfény látható. Külön érdekessége, hogy a pecsét megújításának tartalmi és formai szempontjai a reformáció bekövetkezése nélkül is ezt az eredményt hozták volna. Az új pecsét kapitális betűtípusú körirata: SIG(ILLVM) CON(VENTVS) MON(ASTERII) BEA(TAE) MAR(IAE) VIR(GINIS) DE COL(OS) MONO(STOR) 1575. Takács Imre az új pecsét tradicionalista jellegének értelmezhetőségéről feltette az egyelőre költőinek minősíthető kérdést: „A valóban mélyreható változások ellenére egy megőrzésre szánt középkori jogi intézmény jelképeivel kapcsolatos felfogás maradt-e változatlan Erdélyben, esetleg a Mária-kép iránti, még ki nem veszett, ősi vonzódás kerekedett-e felül a katolicizmus elutasítása után, vagy a reformáció képromboló radikalizmusának átmeneti szelídülésének jelét kell-e látnunk benne Báthory István országlása idején?” | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54-55. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} iiuz1v50u3guohazq8feil242znk68w 551282 551268 2026-07-18T14:41:54Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551282 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent új pecsétje Az újabb tipáriumot már a protestáns korszakban, a hiteleshely újjászervezése után, 1575-ben készítették. 1556 júliusában elűzték Kolozsvári Jánost, az utolsó bencés apátot és szerzeteseit. Az utána keletkezett iratmásolatokat saját pecsétjével a kolozsvári bíró hitelesítette. Két évtizedes zavaros időszak után, Báthory István fejedelemsége alatt, 1575 júniusában Somogyi Bálint polyáni pap irányításával, új életre kelt a hiteleshely. Az akkor használatba helyezett, csuklós pántú fogantyúval ellátott ezüst pecsétnyomó gótikus formájú oldalképe a 14. századi elődje kompozícióját követte. A pecsét szűkszavú leírását 1744-ben tette közzé Szegedy István [pontosabban: János] a Decreta et Vitae Regum Hungariae, qui Transsylvaniam possederunt című munkájában (Claudiopoli, 1744. 255.). Legújabb ismertetője, Takács Imre véleménye szerint: „Az új kolozsmonostori pecsétnyomón ábrázolt frontális beállítású Madonna-alak és a vimpergás trónustámla megformálása a konvent 1384-ben készült pecsétjéről származtatható. Az is csaknem bizonyosra vehető, hogy a vésnök nem a mintaképnek tekintett, előző pecsétnyomót, hanem annak viaszlenyomatát kapta kézbe; az alak jobb és bal oldala a negatív véseten a régebbi lenyomat oldalviszonyainak pontosan megfelel, az új pecsét lenyomata ezért a korábbinak éppen fordítottja lett.” Egy dekoratív trónusépítményen ül Szűz Mária, karjában a kis Jézussal. Egy kis ábrázolási különbség fedezhető fel: Csak a kibontott hajú Boldogasszony visel magas, liliomos abroncsú, gyöngyös keresztpánttal összefogott koronát a fején, Jézus feje körül dicsfény látható. Külön érdekessége, hogy a pecsét megújításának tartalmi és formai szempontjai a reformáció bekövetkezése nélkül is ezt az eredményt hozták volna. Az új pecsét kapitális betűtípusú körirata: SIG(ILLVM) CON(VENTVS) MON(ASTERII) BEA(TAE) MAR(IAE) VIR(GINIS) DE COL(OS) MONO(STOR) 1575. Takács Imre az új pecsét tradicionalista jellegének értelmezhetőségéről feltette az egyelőre költőinek minősíthető kérdést: „A valóban mélyreható változások ellenére egy megőrzésre szánt középkori jogi intézmény jelképeivel kapcsolatos felfogás maradt-e változatlan Erdélyben, esetleg a Mária-kép iránti, még ki nem veszett, ősi vonzódás kerekedett-e felül a katolicizmus elutasítása után, vagy a reformáció képromboló radikalizmusának átmeneti szelídülésének jelét kell-e látnunk benne Báthory István országlása idején?” | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54-55. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} g26jjrf8d7od4x4p2fozb8y49qdmow7 551323 551282 2026-07-18T15:33:51Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551323 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent új pecsétje. Jerney János: A magyarországi káptalanok és conventek mint hitelmes és hiteles helyek története. Pest, 1855. [https://real-j.mtak.hu/4077/1/MagyarTortenelmiTar_1855_02_1_02.pdf] Az újabb tipáriumot már a protestáns korszakban, a hiteleshely újjászervezése után, 1575-ben készítették. 1556 júliusában elűzték Kolozsvári Jánost, az utolsó bencés apátot és szerzeteseit. Az utána keletkezett iratmásolatokat saját pecsétjével a kolozsvári bíró hitelesítette. Két évtizedes zavaros időszak után, Báthory István fejedelemsége alatt, 1575 júniusában Somogyi Bálint polyáni pap irányításával, új életre kelt a hiteleshely. Az akkor használatba helyezett, csuklós pántú fogantyúval ellátott ezüst pecsétnyomó gótikus formájú oldalképe a 14. századi elődje kompozícióját követte. A pecsét szűkszavú leírását 1744-ben tette közzé Szegedy István [pontosabban: János] a Decreta et Vitae Regum Hungariae, qui Transsylvaniam possederunt című munkájában (Claudiopoli, 1744. 255.). Legújabb ismertetője, Takács Imre véleménye szerint: „Az új kolozsmonostori pecsétnyomón ábrázolt frontális beállítású Madonna-alak és a vimpergás trónustámla megformálása a konvent 1384-ben készült pecsétjéről származtatható. Az is csaknem bizonyosra vehető, hogy a vésnök nem a mintaképnek tekintett, előző pecsétnyomót, hanem annak viaszlenyomatát kapta kézbe; az alak jobb és bal oldala a negatív véseten a régebbi lenyomat oldalviszonyainak pontosan megfelel, az új pecsét lenyomata ezért a korábbinak éppen fordítottja lett.” Egy dekoratív trónusépítményen ül Szűz Mária, karjában a kis Jézussal. Egy kis ábrázolási különbség fedezhető fel: Csak a kibontott hajú Boldogasszony visel magas, liliomos abroncsú, gyöngyös keresztpánttal összefogott koronát a fején, Jézus feje körül dicsfény látható. Külön érdekessége, hogy a pecsét megújításának tartalmi és formai szempontjai a reformáció bekövetkezése nélkül is ezt az eredményt hozták volna. Az új pecsét kapitális betűtípusú körirata: SIG(ILLVM) CON(VENTVS) MON(ASTERII) BEA(TAE) MAR(IAE) VIR(GINIS) DE COL(OS) MONO(STOR) 1575. Takács Imre az új pecsét tradicionalista jellegének értelmezhetőségéről feltette az egyelőre költőinek minősíthető kérdést: „A valóban mélyreható változások ellenére egy megőrzésre szánt középkori jogi intézmény jelképeivel kapcsolatos felfogás maradt-e változatlan Erdélyben, esetleg a Mária-kép iránti, még ki nem veszett, ősi vonzódás kerekedett-e felül a katolicizmus elutasítása után, vagy a reformáció képromboló radikalizmusának átmeneti szelídülésének jelét kell-e látnunk benne Báthory István országlása idején?” | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54-55. | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} n4a5ibvd4hf6wffsdv5t5gfkte8vsdf 551325 551323 2026-07-18T15:37:02Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551325 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori konvent új pecsétje. Jerney János: A magyarországi káptalanok és conventek mint hitelmes és hiteles helyek története. Pest, 1855. [https://real-j.mtak.hu/4077/1/MagyarTortenelmiTar_1855_02_1_02.pdf] Az újabb tipáriumot már a protestáns korszakban, a hiteleshely újjászervezése után, 1575-ben készítették. 1556 júliusában elűzték Kolozsvári Jánost, az utolsó bencés apátot és szerzeteseit. Az utána keletkezett iratmásolatokat saját pecsétjével a kolozsvári bíró hitelesítette. Két évtizedes zavaros időszak után, Báthory István fejedelemsége alatt, 1575 júniusában Somogyi Bálint polyáni pap irányításával, új életre kelt a hiteleshely. Az akkor használatba helyezett, csuklós pántú fogantyúval ellátott ezüst pecsétnyomó gótikus formájú oldalképe a 14. századi elődje kompozícióját követte. A pecsét szűkszavú leírását 1744-ben tette közzé Szegedy István [pontosabban: János] a Decreta et Vitae Regum Hungariae, qui Transsylvaniam possederunt című munkájában (Claudiopoli, 1744. 255.). Legújabb ismertetője, Takács Imre véleménye szerint: „Az új kolozsmonostori pecsétnyomón ábrázolt frontális beállítású Madonna-alak és a vimpergás trónustámla megformálása a konvent 1384-ben készült pecsétjéről származtatható. Az is csaknem bizonyosra vehető, hogy a vésnök nem a mintaképnek tekintett, előző pecsétnyomót, hanem annak viaszlenyomatát kapta kézbe; az alak jobb és bal oldala a negatív véseten a régebbi lenyomat oldalviszonyainak pontosan megfelel, az új pecsét lenyomata ezért a korábbinak éppen fordítottja lett.” Egy dekoratív trónusépítményen ül Szűz Mária, karjában a kis Jézussal. Egy kis ábrázolási különbség fedezhető fel: Csak a kibontott hajú Boldogasszony visel magas, liliomos abroncsú, gyöngyös keresztpánttal összefogott koronát a fején, Jézus feje körül dicsfény látható. Külön érdekessége, hogy a pecsét megújításának tartalmi és formai szempontjai a reformáció bekövetkezése nélkül is ezt az eredményt hozták volna. Az új pecsét kapitális betűtípusú körirata: SIG(ILLVM) CON(VENTVS) MON(ASTERII) BEA(TAE) MAR(IAE) VIR(GINIS) DE COL(OS) MONO(STOR) 1575. Takács Imre az új pecsét tradicionalista jellegének értelmezhetőségéről feltette az egyelőre költőinek minősíthető kérdést: „A valóban mélyreható változások ellenére egy megőrzésre szánt középkori jogi intézmény jelképeivel kapcsolatos felfogás maradt-e változatlan Erdélyben, esetleg a Mária-kép iránti, még ki nem veszett, ősi vonzódás kerekedett-e felül a katolicizmus elutasítása után, vagy a reformáció képromboló radikalizmusának átmeneti szelídülésének jelét kell-e látnunk benne Báthory István országlása idején?” | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 54-55. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} nupjw1wwzex4l1t5y6u0uu4rdl965sk 0 136290 551285 2026-07-18T14:46:00Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska]] 551285 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Sáskák/Thaiföldi botsáska]] tbriuqywd7gtag4pr0o0dnh3r4mf4my 0 136292 551290 2026-07-18T14:48:22Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék]] 551290 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Sáskák/Ásósáskafélék]] rqj8nh6c76z52qzasqkiongw42og0dd 0 136293 551312 2026-07-18T15:17:10Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska]] 551312 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Sáskák/Bengáli botsáska]] nl765fheik78khy4tpbftz7re1pksn5 0 136294 551321 2026-07-18T15:25:55Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska]] 551321 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Sáskák/Lápréti sáska]] 357lr4qrx1j4zoq30w2a6dq2y5k91ez 6 136295 551326 2026-07-18T15:43:56Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 551326 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 9mgzsz215bglb6qyrcsbqzy58izbb74 551330 551326 2026-07-18T15:57:32Z Szegedi László 136 /* Összefoglaló */ 551330 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Kolozsmonostor pecsétje | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 9lybu18qtywmyl5a6jgmn9ncazsfs6p 6 136296 551331 2026-07-18T15:58:58Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Kolozs megye címere | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 551331 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Kolozs megye címere | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} jjfb6cfum7afsdzzigqynjey7c0brv4 6 136297 551333 2026-07-18T16:02:05Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori papírmalom vízjele (17. század) | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 551333 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = A kolozsmonostori papírmalom vízjele (17. század) | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} 6dycyh6mi0doene4g478bqt7w1isru5 6 136298 551341 2026-07-18T16:27:33Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Szentes címer | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 112. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 551341 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Szentes címer | Forrás = Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 112. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{cc-by-sa-4.0}} pzeo99vw73l64kqxj748ig0df4zpqr8 0 136299 551342 2026-07-18T16:27:57Z Szegedi László 136 Új oldal, tartalma: „{{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Szentes ''' család címerével foglalkozik. ---- ==kisbaconi Szentes== [[Fájl:Szentes címer.png|thumb|]] '''Sas:''' A kisbaczoni Szentes család 1659-ben Barcsai Ákos fejedelemtől kapott címeres nemesi levelet. Istenfélő voltukat kihangsúlyozta mise- és kriptaalapítványuk létrehozása. A plébánia költségvetésében 1873-ban megjelenő tétel hátterében özvegy Szente…” 551342 wikitext text/x-wiki {{Chmutato}} Ez az oldal a [[Címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Szentes ''' család címerével foglalkozik. ---- ==kisbaconi Szentes== [[Fájl:Szentes címer.png|thumb|]] '''Sas:''' A kisbaczoni Szentes család 1659-ben Barcsai Ákos fejedelemtől kapott címeres nemesi levelet. Istenfélő voltukat kihangsúlyozta mise- és kriptaalapítványuk létrehozása. A plébánia költségvetésében 1873-ban megjelenő tétel hátterében özvegy Szentes Dávidné Tatrosi Rozália (1789–1868) végrendeletének 6. pontja áll: „A kolosmonostori Kálváriatemplomnak hagyok 600 ftot, hogy ennek 5% évi kamatjából 20 ft-ér érettem és Károly fi amért ottan is Szentmisét szolgáltassanak. 10 ft pedig évenként fordíttasson sírboltunk épségben tartására. Midőn pedig erre költség nem kívántatik, akkor 10 ft-ot kapja az ottani kálvária őr jutalomba. Végrehajtás a kolozsmonostori Plebanus Úrra bizatik.” Kolozsmonostori kötődésüket hangsúlyozza, hogy Szentes Dávid a Státus tanulmányi alapítvány uradalmának „gazdászati gondnoka” volt. Egyik ősük, Szentes Márton (1819–1886), a kolozsvári székhelyű királyi főkormányszék 1848. évi tiszti névtárában tb. hites jegyzőként szerepelt, majd városi pénztárnok lett. Szentes János és Szeles Borbála fi a, felesége Szőcs Rozália volt. A kolozsvári volt jezsuita, majd piarista templomban fennmaradt, temperával papírra festett halotti címere: a zárt tornasisak és ötágú nemesi korona felett kardot tartó ágaskodó oroszlán, a pajzsban lévő címerkép: kivont karddal egy vágtató lovon ülő vitéz, oldalt kék-arany, illetve vörös-kék foszladékkal. *Irodalom: Sas Péter: A kolozsmonostori bencés apátsági, majd Nagyboldogasszony-templom. Kolozsvár, 2010. 68-69. [https://www.academia.edu/49392369/A_kolozsmonostori_benc%C3%A9s_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_majd_Nagyboldogasszony_templom] *Külső hivatkozások: [[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]] '''Lásd még''': * [[Címerhatározó]] {{Címerhat.abc}} ---- [[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]] c1kpgh7peazz3xdjw86f5qndda5gg97 0 136300 551347 2026-07-18T23:25:43Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők]] 551347 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Hegyi szitakötők]] kyzlojt8sqlu8cy9pl21c8wmzxj5dx5 0 136301 551366 2026-07-18T23:36:47Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor]] 551366 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Vízipásztor]] gm2gqxyxehfarill2tafrmbrnp4aaee 0 136302 551372 2026-07-18T23:39:17Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő]] 551372 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Sárgatorú szitakötő]] fucude5hbwu5yh0o7e7mkongme2es1x 0 136303 551374 2026-07-18T23:40:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő]] 551374 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Útszéli szitakötő]] lmjogl9n8ihgvvzvjs0ezr4qz8xxiz3 0 136304 551378 2026-07-18T23:42:24Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő]] 551378 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Szalagos szitakötő]] 4pq572gi3f907d8olhzsko0rc7gs8gs 0 136305 551383 2026-07-18T23:44:45Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők]] 551383 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Színes szárnyú szitakötők]] gf4q4n2fib8n36wvml2f4ijhcbk58b9 0 136306 551387 2026-07-18T23:46:41Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló]] 551387 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Zöld rabló]] eyshtwcu2e7bvu0d806zx2ci3pquzba 0 136307 551394 2026-07-18T23:49:33Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők]] 551394 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötők]] ju9y566zfef0cyo1f5cmkyv84037984 0 136308 551396 2026-07-18T23:54:22Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő]] 551396 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Széleslábú szitakötő]] 5nmqf19f92t59kp82p2p6ed66d24m6p 0 136309 551401 2026-07-19T00:01:00Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák]] 551401 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Szitakötők/Karcsú acsák]] 9kuqbewkh18q7mx83v49gn0ldr5kzms 6 136310 551405 2026-07-19T11:16:28Z Szegedi László 136 {{Összegzés | Leírás = Czékei címer | Forrás = Bártfai Szabó László: PROSCRIPTIO I. MÁTYÁS KIRÁLY KORÁBÓL. Turul 1905/2. [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1905-F13B/1905-2-F34B/proscriptio-i-matyas-kiraly-korabol-F3C9/] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} 551405 wikitext text/x-wiki == Összefoglaló == {{Összegzés | Leírás = Czékei címer | Forrás = Bártfai Szabó László: PROSCRIPTIO I. MÁTYÁS KIRÁLY KORÁBÓL. Turul 1905/2. [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1905-F13B/1905-2-F34B/proscriptio-i-matyas-kiraly-korabol-F3C9/] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} == Licenc == {{közkincs-régi}} 4oxd6nw5jlqke8s5hgmsdlsviw6o3il