Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.47.0-wmf.12 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 0 21311 551976 408181 2026-07-24T11:21:29Z Kontributor 2K 14834 ([[c:GR|GR]]) [[c:COM:FR|File renamed]]: [[File:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado .svg]] → [[File:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado.svg]] rationale 6 551976 wikitext text/x-wiki <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK KEZDETE. --> {| border="0px" bgcolor="white" | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Határozói kulcs|<small><small>Hat. kulcs</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ|OSZ <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" |<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {|style="border:0.8px solid gray; border-top-left-radius:0.5em; border-top-right-radius:0.5em;" bgcolor="#E6E6FA" !{{Ch|OSZ/H|H <small><small>(I. a.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="darkgray" | colspan="25"| |} {|bgcolor="gray" width="100%" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E|E <small><small>(II.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/T|T <small><small>(II.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |||||||| | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|EGY|EGY <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |||||||| | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Mutató}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |} <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK VÉGE. --> ----------------------------------------------------------------------- {{Címerhat.fej}}<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> A második eldöntendő kérdés (a címerhatározás II. lépése), hogy milyen a '''háromszor {{Hl|osztott címer|osztott}}''', harmadolt (H) címer '''fő mező'''jének {{Hl|Borítás|borítása}}? Ez lehet egynemű, egyféle borítású (E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (T). <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> <!-- A CÍMERHATÁROZÓ FEJLÉCÉNEK ELEJE. --> {| class="wikitable" width="100%" |-bgcolor="#e0ffff" |align="middle"|'''II. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének borítása egyféle szín (E) vagy egynél többféle (T) szín''' <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> |} {|style="border-style: solid; border-color: #FFA07A; font-size:smaller" bgcolor="#fff8dc" width="60%" align="center" |colspan=2 align="center"|'''Step II:''' The main '''field''' of the (main) escutcheon can be composed of |- |valign="top" align="center"|'''One tincture''' (E) {{Ch|OSZ/H/E|Go→}} '''or''' |valign="top" align="center"|'''Multiple tinctures''' (more than one) (T) {{Ch|OSZ/H/T|Go→}} |- |colspan=2 align="center"|(Definitions see below) Alternatively, use the '''{{Ch|Mutató|Index →}}''' for keyword search |} <!-- A CÍMERHATÁROZÓ FEJLÉCÉNEK VÉGE --> {{Ch|OSZ|'''Vissza←'''}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Címerhat.abc}} <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ '''II. lépés''' [[Fájl:Címer-OSZ-II. H - E vagy T.svg|130px]] <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> |bgcolor="#00FF00"|'''Egyféle borítású fő címermező (E)''' {{Ch|OSZ/H/E|→Tovább}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |bgcolor="#00FF00"|'''Többféle borítású fő címermező (T)''' {{Ch|OSZ/H/T|→Tovább}} <!-- VÁLTTTTT --> |- |A háromszor osztott (H) címer '''fő címermező'''je '''egyféle borítású''', egyszínű (E) {{Ch|OSZ/H/E|→Tovább}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Ch|OSZ|Vissza←}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> ||A háromszor osztott (H) címer '''fő címermező'''je '''többféle borítású''', többszínű (T) <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Ch|OSZ/H/T|→Tovább}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Ch|OSZ|Vissza←}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |}<!-- A HATÁROZÓI KULCSOK TÁBLÁZATÁNAK VÉGE--> <!-- A PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ '''II. lépés''' <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |bgcolor="#00FF00"|'''Egyféle borítású fő címermező (E)''' {{Ch|OSZ/H/E|→Tovább}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |bgcolor="#00FF00"|'''Többféle borítású fő címermező (T)''' {{Ch|OSZ/H/T|→Tovább}} <!-- VÁLTTTT --> |- |Egyszínű, egyféle borítású háromszor osztott (H) címerek fő címermezőinek példái <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> <gallery caption=" " perrow="6" mode="packed" heights="70px"> Fájl:Coa Croatia Country History (with crown) (1868-1918).svg Fájl:Coa Hungary Town Cserháthaláp.svg Fájl:Coa Hungary Town Izmény.svg File:Coat of arms of Miklós Beer.svg File:Coat of arms of Laszlo Paskai.svg File:Coat of arms of Lubomyr Husar.svg File:Blason Marie de Hongrie.svg File:Anne of Bohemia Arms.svg File:Coat of Arms of the Former 7th Spanish Military Region (Until 1984).svg File:Arms of Alonso of Aragon.svg File:Escudo de Pizarra.svg File:Coat of Arms of Maria Theresa, Queen of the Two Sicilies.svg File:Escudo de El Viso de San Juan (Toledo).svg </gallery> <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |valign="top" |Többféle színű, borítású háromszor osztott (H) címerek fő címermezőinek példái <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> <gallery caption=" " perrow="6" mode="packed" heights="70px"> Fájl:Coa Hungary Country History Endre (1342-1345).svg Fájl:Coa Hungary Country History (1916).svg File:Blason ville fr Cussac (Haute-Vienne).svg </gallery> <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |} <!-- A PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK VÉGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {|style="border-style: solid; border-color: #b0c4de; font-size:bigger" bgcolor="#e0ffff" width="40%" align="center" |align="center"|'''Egyszerű keresés a {{Ch|Mutató|Mutatóban →}}''' |} <!-- A CÍMERHATÁROZÁSI GYAKORLATOK ELEJE --> ====<font color="#E6E6FA">Címerhatározási gyakorlatok</font color>==== {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |- |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="4" align="middle" width="100%"|'''Címerhatározási gyakorlatok''' |- |colspan="4" valign="top"|<center>Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!</center> <small><small>Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. {{Ch|Határozói kulcs#Címerhatározási gyakorlatok|Vissza←}}</small> |- |valign="top"|[[File:Coa Hungary Country History Endre (1342-1345).svg|120px]] |A háromszor osztott (H) címer fő címermezője egyféle borítású (E) {{Ch|OSZ/H/E#Címerhatározási gyakorlatok|→Tovább}} '''vagy''' <br>A háromszor osztott (H) címer fő címermezője többféle borítású (T) {{Ch|OSZ/H/T#Címerhatározási gyakorlatok|→Tovább}} |}<!-- A CÍMERHATÁROZÁSI GYAKORLATOK VÉGE--> <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJE --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="2" align="middle"|'''Definíciók''' |- | colspan="2"| <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> A II. lépésben két dolgot kell eldöntenünk: '''A. melyik az osztott címer fő címermezője''', és '''B. milyen a fő címermező borítása''' (E vagy T) ===Fő címermező=== A címerhatározás során az osztott címereknél nem vesszük figyelembe a teljes címert, tehát a címer összes mezőjét, csak a fő címermezőt. Ezért a II. A. lépésben meg kell határoznunk azt, hogy melyik az osztott címer fő címermezője. Osztatlan címereknél (O) ez maga az alappajzs, melyen kisebb pajzsok, pl. {{Hl|boglárpajzs}}ok találhatók. Az {{Hl|egyesített címer}}eknél ez maga a {{Hl|főpajzs}}. Minden más címer (F, H, N, NT) esetében a fő címermező mindig az, amelyik felül és/vagy a (heraldikai) {{Hl|jobb oldal}}on helyezkedik el. Az alábbi képen ezt 1-es számmal jelöltük. [[Fájl:Ch-OSZ fő címermezők.svg|650px]] A címerhatározás során abból az elvből indulunk ki, hogy az osztott és egyesített címerek meghatározásához nem szükséges figyelembe vennünk az adott címer összes címermezőjét, hanem erre a célra elégséges a fő címermezőt, annak borítását, címerábráit, ezek megkülönböztető jegyeit stb. figyelembe venni. Egy osztott címert ugyanis annak fő címermezője alapján is hozzá tudjuk rendelni a címer viselőjének nevéhez. '''Abban az esetben''', ha a '''pajzs''' fő címermezője maga is '''tovább osztott''' (mint pl. a fenti kép utolsó sorának harmadik pajzsa), '''a fő címermező''' (a címerhatározás alapja) az ezen belüli '''felső és/vagy jobb oldali kisebb pajzsrész''' lesz. ===A fő címermező borítása=== Amennyiben meghatároztuk a fő címermezőt, - az egyszerű címerekhez hasonlóan - a II. B. lépésben azt döntjük el, hogy milyen annak borítása. Az {{Ch|Határozói kulcs|EGY 1-2.}} pontokban felsorolt szabályszerűségek értelmében a címermező (vagy a fő címermező) lehet egynemű, egyféle borítású (jele E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (jele T). A határozási folyamatnál nem vesszük figyelembe a címerpajzs színét, borítását, hogy a színezetlen címerábrázolásokat is ugyanazon szabályszerűségek szerint kezelhessük. Ettől függetlenül azonban a {{Hl|színek}}, {{Hl|borítás}}ok rendelkeznek egy heraldikai színsorrenddel is. Ebben a sorrendben elsők a {{Hl|fémek}} (arany és ezüst), majd a {{Hl|színek}} (vörös, kék stb.), a {{Hl|nemheraldikus színek}} és a {{Hl|prémek|bundabőrök}}. Abban az eseteben, ha a színezetlen címerábrázolásokon {{Hl|vonalkázási rendszer|vonalkázást}} vagy másféle {{Hl|színjelölési módszerek|színjelölési}} {{Hl|betűjelölés|módszert}} is alkalmaztak, a címer borírása ennek alapján könnyen megállapítható. [[Fájl:Vonalkázás.svg|500px]] * A címerhatározás (egyik) legfontosabb fogalma az '''{{Hl|alap}}'''. A pajzs vagy a {{Hl|mező|pajzsmező}} színezett felületét a heraldikában alapnak nevezzük. Az alapra különféle {{Hl|címerábra|címerábrákat}} lehet helyezni. Ezek lehetnek {{Hl|mesteralak}}ok (M) vagy {{Hl|címerkép}}ek (C). A pajzs színezett felületét ezért nevezzük alapnak (ezen címerábrák alapjának). Az alap, melyre címerábrákat helyezünk, lehet egyféle borítású (E), színű, azaz egyetlen {{Hl|fémek|fémből}}, {{Hl|színek|színből}} vagy {{Hl|prémek|bundabőrből}} álló, és egynél többféle borítású (T). A többféle borítású alap a pajzs különféle módon történő {{Hl|pajzstagolás|tagolásával}} és a tagolások kiszínezésével keletkezik. ({{Ch|Határozói kulcs|Attól függően}}, hogy a címerábrák a többféle borítású címereknél minden tagolásra rá vannak-e helyezve vagy a címerábrák az egyes tagolásokban vannak-e elhelyezve, egyszerű (EGY/T) [a címerben egyetlen, többféle borítású alap van], illetve osztott (OSZ) címerek [a címerben annyi (általában eltérő színű) alap van, amennyi a tagolás] jönnek létre.) Az '''egyféle borítású alap''' {{Hl|színsorrend}}ben lehet ''{{Hl|arany}}'' (ar), ''{{Hl|ezüst}}'' (ez), ''{{Hl|vörös}}'' (vö), ''{{Hl|kék}}'' (ké), ''{{Hl|zöld}}'' (zö), ''{{Hl|fekete}}'' (fe), ''{{Hl|nemheraldikus színek|egyéb szín}}'' (esz: {{Hl|bíbor}} [bí], narancs [nar], vérvörös [vv], {{Hl|természetes szín}} [tersz], {{Hl|barna}} [bar], szürke [szür], stb.), ''ismeretlen máz'' (imá) és ''{{Hl|prémek|bundabőr}}'' (bb: {{Hl|hermelin}} [her], {{Hl|evet}} [ev],{{Hl| mál}} [mál], {{Hl|pillangópikkely}} [pp] stb.). A (kétféle és kettőnél) '''többféle borítású alap'''ok sorrendje (amennyiben erre a határozási folyamatban a sok hasonló pajzs miatt szükség van) először a {{Hl|pajzstagolás}} sorrendjét követi, majd az egyes alcsoportokon belül a színsorrendet, a következő módon: ''{{Hl|vágott}} vagy {{Hl|pólyázott}}'' alapok, tagolások (váp), ''{{Hl|hasított}} vagy {{Hl|cölöpölt}}'' (hac), ''{{Hl|harántolt}} vagy {{Hl|balharántolt}}'' (hbh), ''{{Hl|négyelt}} vagy {{Hl|harántnégyelt}}'' (nhn) és ''egyéb többmázú alapok'' (eta). Ezen utóbbi csoportba tartozik a {{Hl|Sakkozott|sakkozás}}, a {{Hl|Harántsakkozott|harántsakkozás}}, a {{Hl|Rutázott|rutázás}} stb. A kétmázú alapok esetében a színsorrendet mindig a {{Hl|Jobb oldal|heraldikai jobb}} felső sarokban található borítás adja meg (beleértve a {{Hl|harántvágott}} pajzsokat is). A kettőnél többféle borítású alapok kis számban fordulnak elő, ezért itt néhány rendszertani csoport bevezetése is elégséges. Sorrendjüket a címerhatározás és a {{Hl|mesteralak}}ok sorrendje határozza meg, a borítások számának megfelelően. Ide tartozik a ''hárommázú'' (hrm), a ''négymázú'' (négy) és a ''négynél több mázú {{Hl|alap}}'' (ntö). *'''A pajzstagolások határozói sorrendje''' Fentebb a T alapok számára meghatároztuk a pajzstagolások sorrendjét, ahol a ''vágott'' (vá) pajzsok megelőzik a ''hasított'' (ha) pajzsokat, ezek pedig a ''harántolt'' és ''balharántolt'' (hbh) pajzsokat. Egyes heraldikusoknál ettől eltérő sorrendet is találhatunk, ahol a hasított (ha) pajzsokat a pajzstagolások között általában korábban említik, mint a vágott (vá) pajzsokat. A két fő pajzstagolási irány tehát a vágás (vízszintes tagolás) és a hasítás (függőleges tagolás). Mindössze az lehet kérdéses, hogy ezek közül melyik az elsődleges? Mi ebben a tekintetben Pápai Páriz Ferenc, ''Ars heraldica'' (Kolozsvár, 1695. XIV. fejezet, 156. l.) című művét követjük, aki a pajzs tagolását a hét fő kardvágás alapján tárgyalja. Ezt az alább látható vágódiagram képében rekonstruáltuk. {| |- | [[Fájl:Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai kardvágásokkal (1695) - rekonstrukció, Szegedi László, Általános genealógia (2015).svg|200px]] | Pápai Páriz Ferenc pajzstagolásai (1695.) kardvágások által (vágódiagram; rekonstrukció, Szegedi László, ''Általános genealógia''. DVD, Budapest, 2015.² 67. <small>Ha a pajzsot átlósan jobbról balra ''vágják'' (ab adverſarii latere dextro ad ſiniſtrum, diagonaliter), ez megfelel az első vágásnak (caesio Prima), ha vízszintesen ''metszetik'' (ad diametrum), ez a második és negyedik vágás (Secunda & Quarta); ha függőlegesen ''hasítaják'' (ad lineam perpendicularem deſcendentem), ez a harmadik vágás (Tertia), ha az ellenség bal térdétől a jobb válláig ''szelik'' (ſi verò enſem à ſiniſtro hoſtis genu ad dextrum circiter humerum feras furſum), ez a hamis negyedik vágás (falsa Quarta), a vállaktól lefelé menők pedig (è transverſo verò ab humeris desſendentes caesiones) a fattyúvágások (Baſtardici) megfelelői.</small> |} Pápai Páriz vívási rendszerében (formagyakorlatában) az 1. vágás (pajzstagolás) a balharántos vágás (vonal). Ezt követi 2. a vízszintes, majd 3. a függőleges vágás, és a harántvágás (5.) csak az után következik, miután még egy vízszintes vágásra (4.) sor került. Pápai Páriznál tehát a vágás (vízszintes kardvágások) egyértelműen megelőzi a hasítást (a függőleges kardvágást), amennyiben az 1. számú balharántos vágást figyelmen kívül hagyjuk. Ezért számunkra a pajzstagolások helyes sorrendje a fent ismertetett vágás, hasítás, harántolás és balharántolás. |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="2" align="middle"|'''Példák''' |- | colspan="2"| <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> Az alábbi képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. '''Egyféle borítású alapok (E)''' színsorrendben: arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb színek (esz), ismeretlen mázak (imá), bundabőrök (bb)<br> [[Kép:Egyféle_borítású_alapok.svg|650px]] A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. ---- '''Kétféle borítású alapok (T)''' tagolási sorrendben: ''{{Hl|vágott}} vagy {{Hl|pólyázott}}'' alapok, tagolások (váp), ''{{Hl|hasított}} vagy {{Hl|cölöpölt}}'' (hac), ''{{Hl|harántolt}} vagy {{Hl|balharántolt}}'' (hbh), ''{{Hl|négyelt}} vagy {{Hl|harántnégyelt}}'' (nhn) és ''egyéb többmázú alapok'' (eta).<br> [[Fájl:Kétmázú alapok.svg|650px]] A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. ---- '''Példa:''' A(z egyszer) vágott pajzsok színsorrendje (részlet)<br> [[Kép:Vágott_színsorrend.svg|650px]]</big> A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. ---- '''Többféle borítású alapok (T)''' a mázak száma szerint (hrm, négy, ntö)<br><br> '''Néhány háromféle borítású alap''' (hrm)<br> [[Fájl:Néhány háromborítású alap.svg|650px]] '''Néhány négyféle borítású alap''' (négy)<br> [[Kép:Néhány_négyféle_borítású_alap,.svg|650px]] '''Néhány négynél többféle borítású alap''' (ntö)<br> [[Kép:Néhány_négynél_többféle_borítású_alap,.svg|550px]] A fenti képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. {|style="border-style: solid; border-color: #FFA07A; font-size:smaller" bgcolor="#fff8dc" width="95%" align="center" |colspan=2 align="center" width="50%"|In '''step II.''' we have to decide '''two characteristics''' of '''divided arms''' (OSZ): I. Which one is '''the principal field''' of divided arms II. Whether the '''principal field''' being composed of '''one tincture''' (E) '''or multiple tinctures''' (T) ---- I. The '''principal field''' |- |colspan=2 align="left"| *For the purpose of determining (some unknown) coat of arms we take into account only the principal field of the given arms. Basically, the principal field to be find always in the top and/or the (heraldic) right place of any coat of arms. The above picture indicates these fields by the number 1. *In case, the principal field being divided itself (according to the rules stated in step I.), the main field will always be the top and/or the right place within this field. ---- <center>II. The principal field being composed of '''one tincture''' (E) '''or multiple tinctures''' (T) (more than one.)</center> |- |valign="top" align="left"|<center>The '''one ticture''' (E) principal '''field''' can be '''covered only by a single tincture.'''</center> They can be: '''Tinctures:'''<br> * '''''Metals''''': Or, Argent * '''''Colors''''': Gules, Azure, Vert, Sable, Purpure, other non-heraldic colors * '''''Furs''''': Ermine and variants [erminoys], Vair and variants [vairy], vair bellies, other furs like scaly, papellony, plumetty, honeycomb etc |valign="top" align="left" width="50%"|<center>The '''multiple tincture''' (T) principal '''field''' can be '''covered by more than one tincture''', by means of '''partition''' of the field.</center> They can be: * party per fess or barry (váp) * party per pale or impaled (hac) * party per bend/bend sinister or bendy/bendy sinister (hbh) * quarterly or party per saltire (nhn) * other multiple colored fields (eta), like chequy, lozengy, gyronny etc. |- |colspan=2 align="left"| ---- In our system, the classification of coat of arms being based on the structural view. Basically it means that we can distinguish between substructures, and superstructures. The first one includes fields, and partitions, while the later one includes all other charges (devices, armorial bearings: i.e. ordinaries, and common charges). The substructure field can be made of one tincture (E), and multiple tinctures (T) (two or more), called partition. The escutcheon of one tincture (E) can only be a substructure called field, while the partition (T) can be both a substructure of 2 (or more) monocolored fields, or just one multicolored field, respectively. It depends on the position of superstructures (charges) in the fields. If a charge was placed to the monocolored field, the tincture can only be a substructure, and the charge will be a superstructure. However, if a shield being parted by two (or more) tinctures, these tinctures may be two (or more) (monocolored) fields, when the charges (the superstructures) being placed within these tinctures (divided arms); or may be a single (multicolored) field (substructure) for the given charges(s) (undivided arms). It was also reflected by the rules of undivided (EGY), and divided (OSZ) coat of arms on the previous page (clue). So, according to the structural view, an arms could be simple even if it’s field was composed of more than one tincture. All this reflects the way, how a given coat of arms was designed. The first step to draw an arms was always to think over its fields (substructures), whether it will be monocolored, or multicolored. If it was a monocolored arms, the supesrstructures (charges) can be placed only to one tincture, to one filed (superstructure), and the arms will inevitable be an undivided one. However, when a multicolored field being applied, by means of various partitions, the superstructures (charges) may have both one single multicolored field, which yields undivided arms (EGY), when the superstructures being placen on the top of the multicilored substructure; or the superstructures (charges) can be placed within each of the single partitions, so they all will have their own monocotored fields, wich yields multiple fields, i.e. divided arms (OSZ), by the same direct way, as the composed arms being designed. (Sz. L.) <center>'''See the pictures above.'''</center> |} |} <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK VÉGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> ===Fő címermezők a háromszor osztott, harmadolt (H) címerekben=== A fő címermező mindig a (heraldikai) jobb oldalon és/vagy fent található. <gallery perrow="5" mode="packed" widths="100"> File:Coa Hungary Country History Endre (1342-1345).svg File:Coa Hungary Country History (1916).svg File:Coa Hungary Town Pécel.svg File:Coa Croatia Country History (with crown) (1868-1918).svg File:Coa Hungary County Arad (history).svg File:Coa Hungary County Krassó-Szörény (history).svg File:Coa Hungary County Lika-Krbava (history).svg File:Coa Hungary County Temes (history).svg File:Coa Hungary County Zemplén History.svg File:Coa Hungary Town Somogydöröcske.svg File:Coa Hungary Town Cserháthaláp.svg File:Coa Slovakia Town Körmöcbánya.svg File:Coa Hungary Town Izmény.svg File:Coa Hungary Town Ózd.svg File:Coa Hungary Town Ököritófülpös.svg File:Coa Hungary Town Örvényes.svg File:Coa Hungary Town Szentantalfa.svg File:Coa Hungary Town Rábaszentmihály.svg File:Coa Hungary Town Váckisújfalu.svg File:Coat of arms of Giuseppe Orlandoni.svg File:Escudo de la Diócesis de Garzón.svg File:Coat of arms of Salvatore Angerami.svg File:Coat of arms of Francisco Gil Hellin.svg File:Coat of arms of Ricardo Blazquez Perez.svg File:Coat of arms of Wiktor Skworc.svg File:Escudo de Granada (Cundinamarca).svg File:Escudo de Tamesis.svg File:Coat of arms of Serge Patrick Poitras.svg File:Coat of arms of Erio Castellucci.svg File:Escudo de Pueblorrico.svg File:Escudo de La Estrella (Antioquia).svg File:Coat of arms of Sviatoslav Shevchuk.svg File:Coat of arms of Francesco Bracci.svg File:Coat of arms of Wiesław Mering.svg File:Coat of arms of Juan Jose Asenjo.svg File:Coat of arms of David Gerard O’Connell.svg File:Coat of arms of Enrico dal Covolo.svg File:Escudo del Mariscal Jorge Robledo.svg File:Coat of arms of Wilfrid Fox Napier.svg File:Coat of arms of Salvatore Pappalardo (1945).svg File:Coat of arms of Pasquale Cascio.svg File:Coat of arms of Martin Drennan.svg File:Coat of arms of Simon Ignatius Pimenta.svg File:Coat of arms of Juan Abelardo Mata Guevara.svg File:Coat of arms of Zbigniew Kiernikowski.svg File:Coat of arms of Paul Josef Cordes.svg File:Coat of arms of Tadeusz Kondrusiewicz.svg File:Coat of arms of Józef Andrzej Dąbrowski.svg File:Coat of arms of Clemens Pickel.svg File:Coat of arms of Fabio Fabene.svg File:Coat of arms of Odilo Pedro Scherer.svg File:Coat of arms of Yury Kasabutski.svg File:Coat of arms of Crisanto Luque Sanchez.svg File:Coat of arms of Oscar Azarcon Solis.svg File:Escudo de Mogotes-Santander.svg File:Escudo de Durania.svg File:Escudo de Pacho.svg File:Coat of arms of Lluis Martinez i Sistach.svg File:Coat of arms of Sigitas Tamkevičius.svg File:Coat of arms of Francisco Perez Gonzalez.svg File:Coat of arms of Esteban Escudero Torres.svg File:Coat of arms of Ciriaco Benavente Mateos.svg File:Escudo de Girardot.svg File:Coat of arms of Antonio Maria Rouco Varela.svg File:Coat of arms of Jean Kockerols.svg File:Coat of arms of Louis Dicaire.svg File:Escudo de Santa Rosa de Osos.svg File:Escudo de San Andrés de Cuerquia.svg File:Escudo de Sopetrán.svg File:Escudo de San Andrés de Cuerquia.svg File:Escudo de Barbosa (Antioquia).svg File:Escudo de la Diócesis de Caldas.svg File:Coat of arms of Anton Coşa.svg File:Coat of arms of Leonardo Bonanno.svg File:Coat of arms of Heiner Koch.svg File:Coat of arms of Venedykt Aleksiychuk.svg File:Escudo de la Diócesis de Barrancabermeja.svg File:Coat of arms of Antons Justs.svg File:Escudo de Titiribí.svg File:Escudo de El Colegio.svg File:Escudo de Facatativá.svg File:Escudo de La Vega (Cundinamarca).svg File:Escudo de Villagomez.svg File:Escudo de San Vicente Ferrer.svg File:Escudo de Argelia de Maria.svg File:Escudo de Concepción (Antioquia).svg File:Escudo de San José de la Montaña.svg File:Coat of arms of Tito Solari Capellari.svg File:Escudo de Aguazul.svg File:Escudo de Anzá.svg File:Coat of arms of Stane Zore.svg File:Coat of arms of Pietro Brollo.svg File:Coat of arms of Jose Antonio Eguren Anselmi.svg File:Coat of arms of Nicolas de Jesus Lopez Rodriguez.svg File:Coat of arms of Jose Francisco Robles Ortega.svg File:Coat of arms of Andrzej Dzięga.svg File:Coat of arms of Séamus Freeman.svg File:Coat of arms of Kay Martin Schmalhausen Panizo.svg File:Coat of arms of Beniamino Depalma.svg File:Coat of arms of Franco Agostinelli.svg File:Coat of arms of Josef Graf.svg File:Coat of arms of Malcolm Patrick McMahon.svg File:Coat of arms of Christoph Hegge.svg File:Escudo de Puerto Triunfo.svg File:Escudo Joaquin Garcia Benitez.svg File:Coat of arms of Antonio De Luca.svg File:Escudo de Nilo.svg File:Escudo de Victoria (Caldas).svg File:Escudo de Zipaquira.svg File:Coat of arms of Viktors Stulpins.svg File:Coat of arms of Alessandro D'Errico.svg File:Coat of arms of Edward Janiak.svg File:Escudo de La Estrella (Antioquia).svg File:Coat of arms of Hermanus Willibrordus Woorts.svg File:Coat of arms of Giuseppe Marciante.svg File:Coat of arms of Karl Josef Becker.svg File:Coat of arms of Marcelo Cuenca Revuelta.svg File:Coat of arms of Antonio Arcari.svg File:Coat of arms of Giuseppe Piemontese.svg File:Coat of arms of Orazio Soricelli.svg File:Coat of arms of Jairo Jaramillo Monsalve.svg File:Escudo del Vicariato Apostólico de Mitú.svg File:Escudo de Caramanta.svg File:Coat of arms of Lubomyr Husar.svg File:Coat of arms of Giuseppe Bruno.svg File:Coat of arms of Claudio Hummes.svg File:Coat of arms of Alexandre do Nascimento.svg File:Escudo de la Diócesis de Istmina - Tadó.svg File:Coat of arms of Júlio Duarte Langa.svg File:Escudo de la Diócesis de Tumaco.svg File:Coat of arms of Michael Mulhall.svg File:Coat of arms of Luigi Antonio Cantafora.svg File:Coat of arms of Joseph Everard Harris.svg File:Escudo de Planeta Rica.svg File:Coat of arms of Andrea Cordero Lanza di Montezemolo.svg File:Coat of arms of Camillo Ballin.svg File:Escudo de Apartado.svg File:Escudo de Ituango.svg File:Coat of arms of Valentino Di Cerbo.svg File:Coat of arms of Joseph Mitsuaki Takami.svg File:Coat of arms of Claude Champagne.svg File:Coat of arms of Mario Grech.svg File:Coat of arms of Dmytro Hryhorak.svg File:Coat of arms of Włodzimierza Juszczaka.svg File:Coat of arms of Jan Martyniak.svg File:Coat of arms of Raymond Francis Chappetto.svg File:Escudo Diócesis de Líbano-Honda.svg File:Escudo de la Diócesis de Neiva.svg File:Coat of arms of Kenneth Nowakowski.svg File:Coat of arms of Domenico Cornacchia.svg File:Coat of arms of Lino Pizzi.svg File:Coat of arms of Eugène Cyrille Houndékon.svg File:Escudo de la Diócesis de Valledupar.svg File:Coat of arms of Bernardin Gantin.svg File:Coat of arms of Francesco Beschi.svg File:Coat of arms of Sergio da Rocha.svg File:Coat of arms of José Rafael Quirós Quirós.svg File:Coat of arms of Mykhaylo Bubniy.svg File:Escudo Hector Rueda Hernandez.svg File:Coat of arms of Bohdan Manyshyn.svg File:Coat of arms of Silvio Jose Baez Ortega.svg File:Coat of arms of Bonifatius Sauer.svg File:Escudo de Ebéjico.svg File:Coat of arms of Alfredo Espinoza Mateus.svg File:Coat of arms of Benno Elbs.svg File:Coat of arms of Giuseppe Pellegrini.svg File:Coat of arms of Lorenzo Ghizzoni.svg File:Coat of arms of Enrico Solmi.svg File:Coat of arms of Laszlo Paskai.svg File:Coat of arms of Javier Augusto Del Rio Alba.svg File:Coat of arms of Leszek Sławoj Głódź.svg File:Coat of arms of Miklós Beer.svg File:Coat of arms of Andrea Migliavacca.svg File:Coat of arms of Salvador Gimenez Valls.svg File:Coat of arms of Ägidius Zsifkovics.svg File:Coat of arms of Luigi Ernesto Palletti.svg File:Coat of arms of Winfried Schwab.svg File:Coat of arms of Vincenzo Pisanello.svg File:Coat of arms of Franco Giulio Brambilla.svg File:Coat of arms of Joseph Prathan Sridarunsil.svg File:Coat of arms of Gerardo Rocconi.svg File:Coat of arms of Manuel Ochogavía Barahona.svg File:Coat of arms of Gerardo Antonazzo.svg File:Coat of arms of Gerardo Alimane Alminaza.svg File:Coat of arms of Lucio Soravito De Franceschi.svg File:Coat of arms of Alberto German Bochatey Chaneton.svg File:Coat of arms of Marcos Perez Caicedo.svg File:Coat of arms of Pietro Lagnese.svg File:Coat of arms of Andrew Peter Wypych.svg File:Coat of arms of William Shomali.svg File:Coat of arms of Martin Tetsuo Hiraga.svg File:Coat of arms of Domenico Mogavero.svg File:Coat of arms of Eugeniusz Popowicz.svg File:Coat of arms of Gianfranco Todisco.svg File:Coat of arms of Werner Freistetter.svg File:Coat of arms of Giovanni Paolo Zedda.svg File:Coat of arms of Konrad Zdarsa.svg File:Coat of arms of Salvatore Gristina.svg File:Coat of arms of Michele Pennisi.svg File:Coat of arms of Francesco Monterisi.svg File:Coat of arms of Petar Rajič.svg File:Coat of arms of Ramon Castro Castro.svg File:Coat of arms of Michele Castoro.svg File:Coat of arms of Ambrose Madtha.svg File:Coat of arms of Luis Cabrera Herrera.svg File:Coat of arms of Filippo Santoro.svg File:Coat of arms of Luciano Monari.svg File:Coat of arms of Paolo Pezzi.svg File:Coat of arms of Tarcisio Bertone.svg File:Coat of arms of Zenon Grocholewski.svg File:Coat of arms of Angelo Amato.svg File:Coat of arms of Carlo Mazza.svg File:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado.svg File:Coat of arms of Telesphore Toppo.svg File:Coat of arms of Mario Zenari.svg File:Coat of arms of Domenico Bartolucci.svg File:Coat of arms of Mario Giordana.svg File:Coat of arms of José Manuel Garcia Cordeiro.svg File:Coat of arms of Francesco Milito.svg File:Coat of arms of Luis Mariano Montemayor.svg </gallery> ---- '''Lásd még:''' {{Ch|A címerhatározás szabályai}}, [[Címerhatározó]], {{Hl|Heraldika}} h19wzzu3l6vrtc0k8hsarov87fgmz7r 0 61528 551566 551546 2026-07-23T12:18:09Z KeFe 20 551566 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Kárpáti márna]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Östökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki partfutó]] || Calidris canutus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyérfutó]] || Calidris alba || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apró partfutó]] || Calidris minuta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Temminck-partfutó]] || Calidris temminckii || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorpartfutó]] || Calidris melanotos || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarlós partfutó]] || Calidris ferruginea || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tengeri partfutó]] || Calidris maritima || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi partfutó]] || Calidris alpina || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárjáró]] || Limicola falcinellus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cankópartfutó]] || Tryngites subruficollis || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pajzsoscankó]] || Philomachus pugnax || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sárszalonka]] || Lymnocryptes minimus ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárszalonka]]|| Gallinago gallinago <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy sárszalonka]] || Gallinago media || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy goda]] || Limosa limosa || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis goda]] || Limosa lapponica || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis póling]] || Numenius phaeopus || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű póling]] || Numenius tenuirostris ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy póling]] || Numenius arquata || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füstös cankó]] || Tringa erythropus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Piroslábú cankó]] || Tringa totanus || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tavi cankó]] || Tringa stagnatilis|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke cankó]] || Tringa nebularia || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei cankó]] || Tringa ochropus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti cankó]] || Tringa glareola || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Terekcankó]] || Xenus cinereus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Billegetőcankó]] || Actitis hypoleucos || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kőforgató]] || Arenaria interpres || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű víztaposó]] || Phalaropus lobatus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Laposcsőrű víztaposó]] || Phalaropus fulicarius || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szélesfarkú halfarkas]] || Stercorarius pomarinus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ékfarkú halfarkas]] || Stercorarius parasiticus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyílfarkú halfarkas]] || Stercorarius longicaudus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy halfarkas]] || Stercorarius skua || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sirályfélék]] ||Laridae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halászsirály]] || Larus ichthyaetus (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dankasirály]] || Larus ridibundus (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű sirály]] || Larus genei (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szerecsensirály]] || Larus melanocephalus || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Viharsirály]] || Larus canus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Korallsirály]] || Larus audouinii || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Heringsirály]] || Larus fuscus || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Larus argentatus ||[[Ezüstsirály]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki sirály]] || Larus glaucoides || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jeges sirály]] || Larus hyperboreus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dolmányos sirály]] || Larus marinus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sirály]] || Larus minutus (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fecskesirály]] || Xema sabini || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csüllő]] || Rissa tridactyla || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kacagócsér]] || Gelochelidon nilotica || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lócsér]] || Sterna caspia (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kenti csér]] || Sterna sandvicensis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Küszvágó csér]] || Sterna hirundo || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki csér]] || Sterna paradisaea || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis csér]] || Sterna albifrons (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fattyúszerkő]] || Chlidonias hybrida || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos szerkő]] || Chlidonias niger || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérszárnyú szerkő]] || Chlidonias leucopterus || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alka]] || Alca torda || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lunda]] || Fratercula arctica || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék galamb]] || Columba oenas || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vadgerle]] || Streptopelia turtur || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes kakukk]] || Clamator glandarius || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kakukk]] || Cuculus canorus || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyöngybagoly]] || Tyto alba || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füleskuvik]] || Otus scops || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Bubo bubo ||[[Uhu]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hóbagoly]] || Bubo scandiacus (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvalybagoly]] || Surnia ulula || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpekuvik]] || Glaucidium passerinum || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kuvik]] || Athene noctua || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Macskabagoly]] || Strix aluco || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Uráli bagoly]] || Strix uralensis || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei fülesbagoly]] || Asio otus || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti fülesbagoly]] || Asio flammeus || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gatyáskuvik]] || Aegolius funereus || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lappantyú]] || Caprimulgus europaeus || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarlósfecske]] || Apus apus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halvány sarlósfecske]] || Apus pallidus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi sarlósfecske]] || Apus melba || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jégmadár]] || Alcedo atthis || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Gyurgyalag]] || Merops apiaster | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szalakóta]] || Coracias garrulus || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbosbanka]] || Upupa epops || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyaktekercs]] ||Jynx torquilla || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hamvas küllő]] ||Picus canus || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld küllő]] ||Picus viridis || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete harkály]] ||Dryocopus martius || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy fakopáncs]] ||Dendrocopos major || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Balkáni fakopáncs]] ||Dendrocopos syriacus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Középfakopáncs]] ||Dendrocopos medius || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérhátú fakopáncs]] ||Dendrocopos leucotos || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis fakopáncs]] ||Dendrocopos minor || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kalandrapacsirta]] ||Melanocorypha calandra || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szikipacsirta]] ||Calandrella brachydactyla || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos pacsirta]] ||Galerida cristata || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pacsirta]] ||Lullula arborea || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei pacsirta]] ||Alauda arvensis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi fülespacsirta]] ||Eremophila alpestris || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Partifecske]] ||Riparia riparia || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füsti fecske]] ||Hirundo rustica || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörhenyes fecske]] ||Hirundo daurica (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Molnárfecske]] ||Delichon urbicum || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi pityer]] || Anthus campestris || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pityer]] || Anthus trivialis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti pityer]] || Anthus pratensis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdástorkú pityer]] || Anthus cervinus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi pityer]] || Anthus spinoletta || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárga billegető]] || Motacilla flava || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Citrombillegető]] || Motacilla citreola || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi billegető]] || Motacilla cinerea || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barázdabillegető]] || Motacilla alba || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csonttollú]] || Bombycilla garrulus || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízirigó]] || Cinclus cinclus || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ökörszem]] || Troglodytes troglodytes || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei szürkebegy]] || Prunella modularis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi szürkebegy]] || Prunella collaris || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösbegy]] || Erithacus rubecula || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy fülemüle]] || Luscinia luscinia || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fülemüle]] || Luscinia megarhynchos || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékbegy]] || Luscinia svecica || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékfarkú]] || Tarsiger cyanurus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Házi rozsdafarkú]] || Phoenicurus ochruros || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti rozsdafarkú]] || Phoenicurus phoenicurus || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdás csuk]] || Saxicola rubetra || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus ||[[Cigánycsuk]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai hantmadár]] || Oenanthe isabellina || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hantmadár]] || Oenanthe oenanthe || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apácahantmadár]] || Oenanthe pleschanka || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Déli hantmadár]] || Oenanthe hispanica || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kövirigó]] || Monticola saxatilis || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék kövirigó]] || Monticola solitarius || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös rigó]] || Turdus torquatus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete rigó]] || Turdus merula || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőrigó]] || Turdus pilaris || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes rigó]] || Turdus philomelos || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szőlőrigó]] || Turdus iliacus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Léprigó]] || Turdus viscivorus || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Berki poszáta]] || Cettia cetti || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szuharbújó]] || Cisticola juncidis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti tücsökmadár]] || Locustella naevia || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Berki tücsökmadár]] || Locustella fluviatilis || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádi tücsökmadár]] || Locustella luscinioides || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fülemülesitke]] || Acrocephalus melanopogon || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíkosfejű nádiposzáta]] || Acrocephalus paludicola || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Foltos nádiposzáta]] || Acrocephalus schoenobaenus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdás nádiposzáta]] || Acrocephalus agricola || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes nádiposzáta]] || Acrocephalus palustris || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cserregő nádiposzáta]] || Acrocephalus scirpaceus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádirigó]] || Acrocephalus arundinaceus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halvány geze]] || Hippolais pallida (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti geze]] || Hippolais icterina || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajszos poszáta]] || Sylvia cantillans || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kucsmás poszáta]] || Sylvia melanocephala || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvalyposzáta]] || Sylvia nisoria || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia curruca ||[[Kis poszáta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Sylvia communis ||[[Mezei poszáta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti poszáta]] || Sylvia borin || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátposzáta]] || Sylvia atricapilla || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Királyfüzike]] || Phylloscopus proregulus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorfüzike]] || Phylloscopus inornatus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bonelli-füzike]] || Phylloscopus bonelli || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sisegő füzike]] || Phylloscopus sibilatrix || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csilpcsalpfüzike]] || Phylloscopus collybita || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fitiszfüzike]] || Phylloscopus trochilus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgafejű királyka]] || Regulus regulus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tüzesfejű királyka]] || Regulus ignicapilla || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke légykapó]] || Muscicapa striata || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis légykapó]] || Ficedula parva || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös légykapó]] || Ficedula albicollis || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos légykapó]] || Ficedula hypoleuca || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Barkóscinege]] ||Panurus biarmicus || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Őszapó]] || Aegithalos caudatus || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátcinege]] || Parus palustris (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormosfejű cinege]] || Parus montanus (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos cinege]] || Parus cristatus (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyvescinege]] || Parus ater (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék cinege]] || Parus caeruleus (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széncinege]] || Parus major || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" [[Csuszka]] ||| Sitta europaea || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hajnalmadár]] || Tichodroma muraria | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi fakusz]] || Certhia familiaris || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rövidkarmú fakusz]] || Certhia brachydactyla || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei veréb]] || Passer montanus || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] ||[[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} g2vbtmhzg3d7vvy2qxnovar2nih00c2 551567 551566 2026-07-23T22:22:34Z KeFe 20 551567 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Balkáni márna|]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Petényi-márna|]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tiszai küllő|]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Dunai küllő|]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Balkáni csík|]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Bolgár csík|]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MADARAK|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Zöldszárnyú réce|]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Östökös réce|Östökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Nyerges réce|]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Fekete nyerges réce|]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tükrös réce|]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Alaszkai búvár|]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárszalonka|Sárszalonka]]|| Gallinago gallinago <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Amerikai sárszalonka|]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Bengáli uhu|]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Koreai uhu|]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus ||[[Cigánycsuk|Cigánycsuk]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Európai cigánycsuk|]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Szibériai csuk|]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Barna zsezse|]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} mad17hbqt84jqwbgbqnmdhnbi3y556u 551568 551567 2026-07-23T22:46:00Z KeFe 20 551568 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MADARAK|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Zöldszárnyú réce|]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Östökös réce|Östökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Nyerges réce|]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Fekete nyerges réce|]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Tükrös réce|]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Alaszkai búvár|]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Bengáli uhu|]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Koreai uhu|]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | Saxicola torquatus ||[[Cigánycsuk|Cigánycsuk]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Európai cigánycsuk|]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Szibériai csuk|]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Barna zsezse|]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} n6jrdpdui1bzkxkn77bg23aq8evnqyf 551569 551568 2026-07-23T23:50:03Z KeFe 20 551569 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Östökös réce|Östökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} d37m6eytw4kxlvl6y4x0wb7tc2251r0 551570 551569 2026-07-24T00:09:00Z KeFe 20 551570 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} c4k93aze808gn4ctcvi59ificfb9zvv 551571 551570 2026-07-24T00:11:07Z KeFe 20 551571 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Magyar-Latin nevek]] [[Kategória:Védett állatok]] [[Kategória:Táblázatok]] {{Latin-főcím}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} jhdquiaz4lgdjsnd4g3xjoroo1fj32m 551740 551571 2026-07-24T05:43:07Z KeFe 20 551740 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} 5owcrtc766t38zp2c4jvwfyk2e00q42 551974 551740 2026-07-24T10:52:47Z KeFe 20 551974 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |- |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAALAKÚAK|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TOKALAKÚAK|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HERINGALAKÚAK|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PONTYALAKÚAK|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGALAKÚAK|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRALAKÚAK|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDALAKÚAK|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKALAKÚAK|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BÚVÁRALAKÚAK|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VÖCSÖKALAKÚAK|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÖDÉNYALAKÚAK|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GÓLYAALAKÚAK|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SÓLYOMALAKÚAK|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUALAKÚAK|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEALAKÚAK|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBALAKÚAK|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKALAKÚAK|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYALAKÚAK|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚALAKÚAK|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAALAKÚAK|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYALAKÚAK|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBALAKÚAK|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[SÜNALAKÚAK|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYALAKÚAK|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} o662j2tb05tot6r2syqstp91u46q0r5 551975 551974 2026-07-24T11:06:53Z KeFe 20 551975 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |- |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAalakúak|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokalakúak|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringalakúak|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyalakúak|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGalakúak|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-alakúak|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRalakúak|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/KÉTÉLTŰEK|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[BÉKÁK|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/HÜLLŐK|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[PIKKELYES HÜLLŐK|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Rákosi vipera|]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LÚDalakúak|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKalakúak|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búváralakúak|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökalakúak|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényalakúak|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyaalakúak|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomalakúak|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas|Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUalakúak|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEalakúak|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBalakúak|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKalakúak|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYalakúak|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚalakúak|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-alakúak|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAalakúak|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYalakúak|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBalakúak|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünalakúak|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYalakúak|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} klnw386umsrxzzcilqzd1qqhh0trpsj 551978 551975 2026-07-24T11:41:52Z KeFe 20 551978 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} {|| align="center" border=2 |- |+<center><big><b>Védett és fokozottan védett állatok</b></big></center> |- |-align="center" bgcolor="#BDBD8A" !Magyar<br /> neve||Latin<br /> neve||Természet-<br />védelmi<br /> értéke Ft. |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[GERINCESEK|GERINCESEK]] ||[[VERTABRATA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/INGOLÁK|INGOLÁK]] ||[[CEPHALASPIDOMORPHI]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[|[[Állatok/INGOLAalakúak|INGOLAALAKÚAK]] ||[[PETROMYZONTIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Ingolafélék|Ingolafélék]] ||[[Petromyzontidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tiszai ingola|Tiszai ingola]] ||[[Eudontomyzon danfordi]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai ingola|Dunai ingola]] || [[Eudontomyzon mariae]]|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vladykov-ingola|Vladykov-ingola]] ||[[Eudontomyzon vladykovi]]|| 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/CSONTOS HALAK|CSONTOS HALAK]] || [[OSTEICHTHYES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SUGARASÚSZÓJÚ HALAK|SUGARASÚSZÓJÚ HALAK]] ||[[ACTINOPTERYGII]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokalakúak|TOKALAKÚAK]] ||[[ACIPENSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Tokfélék|Tokfélék]] ||[[Acipenseridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Viza]] || [[Huso huso]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó tok|Vágó tok]] ||[[Acipenser gueldenstaedti]]<ref>A természetvédelmi érték kaviár, és kaviár alapú termékek esetében a kaviár és kaviáralapú termék tömegének minden megkezdett 125 grammja után kétszáz ezer forint.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sima tok|Sima tok]] ||[[Acipenser nudiventris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sőregtok|Sőregtok]] ||[[Acipenser stellatus]]|| 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringalakúak|HERINGALAKÚAK]] ||[[CLUPEIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Heringfélék|Heringfélék]] ||[[Clupeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai nagyhering|Dunai nagyhering]] ||[[Alosa immaculata]]|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyalakúak|PONTYALAKÚAK]] ||[[CYPRINIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pontyfélék|Pontyfélék]] ||[[Cyprinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Leánykoncér|Leánykoncér]] || [[Rutilus pigus]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rutilus virgo]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus pigus virgo]])'' alfajt is.</ref> || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Gyöngyös koncér|Gyöngyös koncér]] [[Rutilus frisii]] || <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''(Rutilus meidingeri)'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rutilus frisii meidingeri]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyúldomolykó|Nyúldomolykó]] ||[[Leuciscus leuciscus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vaskos csabak|Vaskos csabak]] ||[[Leuciscus souffia]] (Telestes souffia) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürge cselle|Fürge cselle]] ||[[Phoxinus phoxinus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kurta baing|Kurta baing]] ||[[Leucaspius delineatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Sujtásos küsz|Sujtásos küsz]] ||[[Alburnoides bipunctatus]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] (magyar márna) ||[[Barbus meridionalis]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Kárpáti márna|]] ''([[Barbus carpathicus]])'', [[Állatok/Balkáni márna|Balkáni márna]] ''([[Barbus balcanicus]])'' és [[Állatok/Petényi-márna|Petényi-márna]] ''([[Barbus petenyi]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fenékjáró küllő|Fenékjáró küllő]] ||[[Gobio gobio]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Tiszai küllő|Tiszai küllő]] ''([[Gobio carpathicus]])'' és [[Állatok/Dunai küllő|Dunai küllő]] ''([[Gobio obtusirostris]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halványfoltú küllő|Halványfoltú küllő]] ||[[Gobio albipinnatus]] (Romanogobio albipinnatus)<ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Romanogobio vladykovi]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki küllő|Homoki küllő]] ||[[Gobio kesslerii]] (Romanogobio kesslerii) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Felpillantó küllő|Felpillantó küllő]]||[[Gobio uranoscopus]] (Romanogobio uranoscopus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szivárványos ökle|Szivárványos ökle]] ||[[Rhodeus sericeus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Rhodeus amarus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Rhodeus sericeus amarus]])'' alfajt is.</ref>|| 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csíkfélék]] ||[[Cobitidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Réti csík|Réti csík]] ||[[Misgurnus fossilis]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vágó csík|Vágó csík]] ||[[Cobitis taenia]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Cobitis elongatoides]])'' néven önálló fajként is ismert fajt is.</ref>|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecsík|Törpecsík]] ||[[Sabanejewia aurata]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a '''[[Állatok/Balkáni csík|Balkáni csík]]''' ''([[Sabanejewia balcanica]])'' és '''[[Állatok/Bolgár csík|Bolgár csík]]''' ''([[Sabanejewia bulgarica]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref>|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kövicsíkfélék|Kövicsíkfélék]] || [[Balitoridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kövicsík|Kövicsík]] ||[[Barbatula barbatula]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/PISZTRÁNGalakúak|PISZTRÁNGALAKÚAK]] ||[[SALMONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pócfélék|Pócfélék]] || [[Umbridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lápi póc|Lápi póc]] ||[[Umbra krameri]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Pisztrángfélék|Pisztrángfélék]] || [[Salmonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Pénzes pér|Pénzes pér]] || [[Thymallus thymallus]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai galóca|Dunai galóca]] ||[[Hucho hucho]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÁRKÁNYFEJŰHAL-alakúak|SÁRKÁNYFEJŰHAL-ALAKÚAK]] ||[[SCORPAENIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kölöntefélék|Kölöntefélék]] ||[[Cottidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Botos kölönte|Botos kölönte]] ||[[Cottus gobio]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Cifra kölönte|Cifra kölönte]] ||[[Cottus poecilopus]] || 5 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/SÜGÉRalakúak|SÜGÉRALAKÚAK]] || [[PERCIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sügérfélék|Sügérfélék]] ||[[Percidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Széles durbincs|Széles durbincs]] ||[[Gymnocephalus baloni]] || 5 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Selymes durbincs|Selymes durbincs]] ||[[Gymnocephalus schraetser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Magyar bucó|Magyar bucó]] ||[[Zingel zingel]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Német bucó|Német bucó]] ||[[Zingel streber]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek|KÉTÉLTŰEK]] ||[[AMPHIBIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/FARKOS KÉTÉLTŰEK|FARKOS KÉTÉLTŰEK]] ||[[CAUDATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szalamandrafélék|Szalamandrafélék]] ||[[Salamandridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Foltos szalamandra|Foltos szalamandra]] ||[[Salamandra salamandra]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Alpesi gőte|Alpesi gőte]] ||[[Triturus alpestris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi tarajosgőte|Alpesi tarajosgőte]] ||[[Triturus carnifex]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Közönséges tarajosgőte|Közönséges tarajosgőte]] ||[[Triturus cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Dunai tarajosgőte|Dunai tarajosgőte]] ||[[Triturus dobrogicus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Pettyes gőte|Pettyes gőte]] ||[[Triturus vulgaris]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Békák|BÉKÁK]] ||[[ANURA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] || [[Discoglossidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ||[[Bombina bombina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ||[[Bombina variegata]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] ||[[Pelobatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Barna ásóbéka|Barna ásóbéka]] ||[[Pelobates fuscus]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|Varangyfélék]] ||[[Bufonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Barna varangy|Barna varangy]] || [[Bufo bufo]]|| 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Zöld varangy|Zöld varangy]] ||[[Bufo viridis]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Kétéltűek/Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] || [[Hylidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Zöld levelibéka|Zöld levelibéka]] ||[[Hyla arborea]] || 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Valódibéka-félék|Valódibéka-félék]]||[[Ranidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Mocsári béka|Mocsári béka]] ||[[Rana arvalis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Erdei béka|Erdei béka]] || [[Rana dalmatina]] || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek//Gyepi béka|Gyepi béka]] ||[[Rana temporaria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kétéltűek/Kis tavibéka|Kis tavibéka]] ||[[Rana lessonae]] (Pelophylax lessonae) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kecskebéka|Kecskebéka]] ||[[Rana esculenta]] (Pelophylax esculentus) || 10 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kacagó béka|Kacagó béka]] (tavibéka) ||[[Rana ridibunda]] (Pelophylax ridibundus)|| 10 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők|HÜLLŐK]]|| [[REPTILIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/TEKNŐSÖK|TEKNŐSÖK]] ||[[TESTUDINES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Mocsáriteknős-félék|Mocsáriteknős-félék]] ||[[Emydidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Mocsári teknős]] ||[[Emys orbicularis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Pikkelyes hüllők|PIKKELYES HÜLLŐK]] ||[[SQUAMATA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Nyakörvös gyíkfélék|Nyakörvös gyíkfélék]] ||[[Lacertidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Fürge gyík|Fürge gyík]] ||[[Lacerta agilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Zöld gyík|Zöld gyík]] ||[[Lacerta viridis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Fali gyík|Fali gyík]] ||[[Podarcis muralis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Homoki gyík|Homoki gyík]] ||[[Podarcis taurica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Elevenszülő gyík|Elevenszülő gyík]] ||[[Zootoca vivipara]] (Lacerta vivipara) || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Szkinkfélék|Szkinkfélék]] (vakondokgyíkfélék) ||[[Scincidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Pannon gyík|Pannon gyík]] (magyar gyík) ||[[Ablepharus kitaibelii]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Lábatlangyíkfélék|Lábatlangyíkfélék]]||[[Anguidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Lábatlangyík|Lábatlangyík]] ||[[Anguis fragilis]]<ref>Nagyfaj: Beleértve az [[Kékpettyes lábatlangyík|]] ''([[Anguis colchicus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anguis fragilis colchicus]])'' alfajt is.</ref>|| 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Siklófélék|Siklófélék]] ||[[Colubridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Erdei sikló|Erdei sikló]] ||[[Elaphe longissima]] (Zamenis longissimus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Haragos sikló|Haragos sikló]] ||[[Coluber caspius]] (Dolichophis caspius) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Rézsikló|Rézsikló]] ||[[Coronella austriaca]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Vízisikló|Vízisikló]] ||[[Natrix natrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Kockás sikló|Kockás sikló]] ||[[Natrix tessellata]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Hüllők/Viperafélék|Viperafélék]] ||[[Viperidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Keresztes vipera|Keresztes vipera]] ||[[Vipera berus]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hüllők/Parlagi vipera|Parlagi vipera]] ||[[Vipera ursinii]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Hüllők/Rákosi vipera|Rákosi vipera]] ''([[Vipera ursinii rakosiensis]])'' néven ismert és az önálló fajként is ismert ''([[Vipera ursinii renardi]])'' alfajokat is.</ref>|| 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/|MADARAK]] ||[[AVES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lódalakúak|LÚDALAKÚAK]] ||[[ANSERIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Récefélék|Récefélék]] ||[[Anatidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis hattyú|Kis hattyú]] || [[Cygnus columbianus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes hattyú|Énekes hattyú]] || [[Cygnus cygnus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidcsőrű lúd|Rövidcsőrű lúd]] || [[Anser brachyrhynchus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lilik|Kis lilik]] || [[Anser erythropus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácalúd|Apácalúd]] || [[Branta leucopsis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös lúd|Örvös lúd]] || [[Branta bernicla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú lúd|Vörösnyakú lúd]] || [[Branta ruficollis]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös ásólúd|Vörös ásólúd]] || [[Tadorna ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bütykös ásólúd|Bütykös ásólúd]] || [[Tadorna tadorna]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fütyülő réce|Fütyülő réce]] || [[Anas penelope]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kendermagos réce|Kendermagos réce]] || [[Anas strepera]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csörgő réce|Csörgő réce]] ||[[Anas crecca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Zöldszárnyú réce|Zöldszárnyú réce]] ''([[Anas carolinensis]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Anas crecca carolinensis]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú réce|Nyílfarkú réce]] || [[Anas acuta]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Böjti réce|Böjti réce]] || [[Anas querquedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalas réce|Kanalas réce]] || [[Anas clypeata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Márványos réce|Márványos réce]] ||[[Marmaronetta angustirostris]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösréce|Üstökös réce]] || [[Netta rufina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátréce|Barátréce]] || [[Aythya ferina]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigányréce|Cigányréce]] || [[Aythya nyroca]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kontyos réce|Kontyos réce]] || [[Aythya fuligula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi réce|Hegyi réce]] || [[Aythya marila]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pehelyréce|Pehelyréce]] || [[Somateria mollissima]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cifra pehelyréce|Cifra pehelyréce]] || [[Somateria spectabilis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Steller-pehelyréce|Steller-pehelyréce]] || [[Polysticta stelleri]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jegesréce|Jegesréce]] || [[Clangula hyemalis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete réce|Fekete réce]] ||[[Melanitta nigra]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Nyerges réce|Nyerges réce]] ''([[Melanitta americana]])'' néven önálló fajként is ismert [[Állatok/Madarak/Fekete nyerges réce|Fekete nyerges réce]] ''([[Melanitta nigra americana]])'' alfajt is.</ref>|| 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös réce|Füstös réce]] ||[[Melanitta fusca]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Tükrös réce|Tükrös réce]] ''([[Melanitta deglandi]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Melanitta fusca deglandi]])'' és ''(stejnegeri)'' alfajokat is.</ref>|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerceréce|Kerceréce]] || [[Bucephala clangula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis bukó|Kis bukó]] || [[Mergus albellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös bukó|Örvös bukó]] || [[Mergus serrator]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy bukó|Nagy bukó]] || [[Mergus merganser]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékcsőrű réce|Kékcsőrű réce]] || [[Oxyura leucocephala]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/TYÚKalakúak|TYÚKALAKÚAK]] || [[GALLIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fajdfélék|Fajdfélék]] ||[[Tetraonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Császármadár|Császármadár]] || [[Tetrastes bonasia]] (Bonasa bonasia) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyírfajd|Nyírfajd]] || [[Tetrao tetrix]] (Lyrurus tetrix) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Siketfajd|Siketfajd]] || [[Tetrao urogallus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Fácánfélék|Állatok/Madarak/Fácánfélék]] ||[[Phasianidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fürj|Fürj]] || [[Coturnix coturnix]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búváralakúak|BÚVÁRALAKÚAK]] ||[[GAVIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Búvárfélék|Búvárfélék]] ||[[Gaviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi búvár|Északi búvár]] || [[Gavia stellata]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki búvár|Sarki búvár]] ||[[Gavia arctica]] <ref>Nagyfaj. Beleértve az [[Állatok/Madarak/Alaszkai búvár|Alaszkai búvár]] ''([[Gavia pacifica]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gavia arctica pacifica]])'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges búvár|Jeges búvár]] || [[Gavia immer]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökalakúak|VÖCSÖKALAKÚAK]] ||[[PODICIPEDIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vöcsökfélék|Vöcsökfélék]] ||[[Podicipedidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vöcsök|Kis vöcsök]] || [[Tachybaptus ruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos vöcsök|Búbos vöcsök]] || [[Podiceps cristatus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösnyakú vöcsök|Vörösnyakú vöcsök]] || [[Podiceps grisegena]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füles vöcsök|Füles vöcsök]] || [[Podiceps auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketenyakú vöcsök|Feketenyakú vöcsök]] || [[Podiceps nigricollis]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényalakúak|GÖDÉNYALAKÚAK]] ||[[PELECANIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gödényfélék|Gödényfélék]] ||[[Pelecanidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás gödény|Rózsás gödény]] || [[Pelecanus onocrotalus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Borzas gödény|Borzas gödény]] || [[Pelecanus crispus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kárókatonafélék|Kárókatonafélék]]||[[Phalacrocoracidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kárókatona|Kis kárókatona]] || [[Phalacrocorax pygmeus]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyaalakúak|GÓLYAALAKÚAK]] ||[[CICONIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gémfélék|Gémfélék]]||[[Ardeidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bölömbika|Bölömbika]] || [[Botaurus stellaris]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpegém|Törpegém]] || [[Ixobrychus minutus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bakcsó|Bakcsó]] || [[Nycticorax nycticorax]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Üstökösgém|Üstökösgém]] || [[Ardeola ralloides]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztorgém|Pásztorgém]] || [[Bubulcus ibis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis kócsag|Kis kócsag]] || [[Egretta garzetta]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy kócsag|Nagy kócsag]] || [[Egretta alba]] (Ardea alba, Casmerodius albus) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke gém|Szürke gém]] || [[Ardea cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös gém|Vörös gém]] || [[Ardea purpurea]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gólyafélék|Gólyafélék]] ||[[Ciconiidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete gólya|Fekete gólya]] || [[Ciconia nigra]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehér gólya|Fehér gólya]] || [[Ciconia ciconia]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ibiszfélék|Ibiszfélék]] ||[[Threskiornithidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Batla|Batla]] || [[Plegadis falcinellus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kanalasgém|Kanalasgém]] || [[Platalea leucorodia]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Flamingófélék|Flamingófélék]] ||[[Phoenicopteridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rózsás flamingó|Rózsás flamingó]] ||[[Phoenicopterus ruber]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a ''([[Phoenicopterus roseus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Phoenicopterus ruber roseus]])'' alfajt is.</ref> || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomalakúak|SÓLYOMALAKÚAK]] ||[[FALCONIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|Vágómadárfélék]] || [[Accipitridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Darázsölyv|Darázsölyv]] || [[Pernis apivorus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuhi|Kuhi]] || [[Elanus caeruleus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna kánya|Barna kánya]] || [[Milvus migrans]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös kánya|Vörös kánya]] || [[Milvus milvus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rétisas|Rétisas]] || [[Haliaeetus albicilla]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dögkeselyű|Dögkeselyű]] || [[Neophron percnopterus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó keselyű|Fakó keselyű]] || [[Gyps fulvus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátkeselyű|Barátkeselyű]] || [[Aegypius monachus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kígyászölyv|Kígyászölyv]] || [[Circaetus gallicus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barna rétihéja|Barna rétihéja]] || [[Circus aeruginosus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja|Kékes rétihéja]] || [[Circus cyaneus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fakó rétihéja|Fakó rétihéja]] || [[Circus macrourus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja|Hamvas rétihéja]] || [[Circus pygargus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héja|Héja]] || [[Accipiter gentilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvaly|Karvaly]] || [[Accipiter nisus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis héja|Kis héja]] || [[Accipiter brevipes]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Egerészölyv|Egerészölyv]] || [[Buteo buteo]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai ölyv|Pusztai ölyv]] || [[Buteo rufinus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyás ölyv|Gatyás ölyv]] || [[Buteo lagopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Békászó sas|Békászó sas]] || [[Aquila pomarina]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete sas|Fekete sas]] || [[Aquila clanga]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai sas|Pusztai sas]] || [[Aquila nipalensis]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parlagi sas|Parlagi sas]] || [[Aquila heliaca]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szirti sas|Szirti sas]] || [[Aquila chrysaetos]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesas|Törpesas]] || [[Hieraaetus pennatus]] (Aquila pennata) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Héjasas|Héjasas]] || [[Hieraaetus fasciatus]] (Aquila fasciata) || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halászsasfélék|Halászsasfélék]] ||[[Pandionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Halászsas|Halászsas]] || [[Pandion haliaetus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sólyomfélék|Sólyomfélék]] ||[[Falconidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérkarmú vércse|Fehérkarmú vércse]] || [[Falco naumanni]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörös vércse|Vörös vércse]] || [[Falco tinnunculus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék vércse|Kék vércse]] || [[Falco vespertinus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sólyom|Kis sólyom]] || [[Falco columbarius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kabasólyom|Kabasólyom]] || [[Falco subbuteo]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Eleonóra-sólyom|Eleonóra-sólyom]] || [[Falco eleonorae]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feldegg-sólyom|Feldegg-sólyom]] || [[Falco biarmicus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerecsensólyom|Kerecsensólyom]] || [[Falco cherrug]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Északi sólyom|Északi sólyom]] || [[Falco rusticolus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorsólyom|Vándorsólyom]] || [[Falco peregrinus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/DARUalakúak|DARUALAKÚAK]] ||[[GRUIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Guvatfélék|Guvatfélék]] [[Rallidae]] || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Guvat|Guvat]] || [[Rallus aquaticus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes vízicsibe|Pettyes vízicsibe]] || [[Porzana porzana]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis vízicsibe|Kis vízicsibe]] || [[Porzana parva]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpevízicsibe|Törpevízicsibe]] || [[Porzana pusilla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Haris|Haris]] || [[Crex crex]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízityúk|Vízityúk]] || [[Gallinula chloropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék fú|Kék fú]] || [[Porphyrio porphyrio]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Darufélék|Darufélék]] ||[[Gruidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Daru|Daru]] || [[Grus grus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pártás daru|Pártás daru]] || [[Anthropoides virgo]] (Grus virgo) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Túzokfélék|Túzokfélék]] ||[[Otididae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Reznek|Reznek]] || [[Tetrax tetrax]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Túzok|Túzok]] || [[Otis tarda]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LILEalakúak|LILEALAKÚAK]] ||[[CHARADRIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csigaforgató-félék|Csigaforgató-félék]] ||[[Haematopodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csigaforgató|Csigaforgató]] || [[Haematopus ostralegus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gulipánfélék|Gulipánfélék]] ||[[Recurvirostridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gólyatöcs|Gólyatöcs]] || [[Himantopus himantopus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gulipán|Gulipán]] || [[Recurvirostra avosetta]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ugartyúkfélék|Ugartyúkfélék]] ||[[Burhinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ugartyúk|Ugartyúk]] || [[Burhinus oedicnemus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Székicsérfélék|Székicsérfélék]] ||[[Glareolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Székicsér|Székicsér]] || [[Glareola pratincola]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Feketeszárnyú székicsér|Feketeszárnyú székicsér]] || Glareola nordmanni || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lilefélék|Lilefélék]] ||[[Charadriidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis lile|Kis lile]] || [[Charadrius dubius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Parti lile|Parti lile]] || [[Charadrius hiaticula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széki lile|Széki lile]] || [[Charadrius alexandrinus]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sivatagi lile|Sivatagi lile]] || [[Charadrius leschenaultii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi lile|Havasi lile]] || [[Charadrius morinellus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Aranylile|Aranylile]] || [[Pluvialis apricaria]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstlile|Ezüstlile]] || [[Pluvialis squatarola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüskés bíbic|Tüskés bíbic]] || [[Vanellus spinosus]] (Hoplopterus spinosus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lilebíbic|Lilebíbic]] || [[Vanellus gregarius]] (Chettusia gregaria) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérfarkú lilebíbic|Fehérfarkú lilebíbic]] || [[Vanellus leucurus]] (Chettusia leucura) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bíbic|Bíbic]] || [[Vanellus vanellus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalonkafélék|Szalonkafélék]] ||[[Scolopacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki partfutó|Sarki partfutó]] || [[Calidris canutus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyérfutó|Fenyérfutó]] || [[Calidris alba]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apró partfutó|Apró partfutó]] || [[Calidris minuta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Temminck-partfutó|Temminck-partfutó]] || [[Calidris temminckii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorpartfutó|Vándorpartfutó]] || [[Calidris melanotos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlós partfutó|Sarlós partfutó]] || [[Calidris ferruginea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengeri partfutó|Tengeri partfutó]] || [[Calidris maritima]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi partfutó|Havasi partfutó]] || [[Calidris alpina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárjáró|Sárjáró]] || [[Limicola falcinellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cankópartfutó|Cankópartfutó]] || [[Tryngites subruficollis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pajzsoscankó|Pajzsoscankó]] || [[Philomachus pugnax]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sárszalonka|Kis sárszalonka]] || [[Lymnocryptes minimus]] ||25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárszalonka|Sárszalonka]]|| [[Gallinago gallinago]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Amerikai sárszalonka|Amerikai sárszalonka]] ''([[Gallinago delicata]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Gallinago gallinago delicata]])'' alfajt is.</ref>|| 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy sárszalonka|Nagy sárszalonka]] || [[Gallinago media]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy goda|Nagy goda]] || [[Limosa limosa]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis goda|Kis goda]] || [[Limosa lapponica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis póling|Kis póling]] || [[Numenius phaeopus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű póling|Vékonycsőrű póling]] || [[Numenius tenuirostris]] ||1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy póling|Nagy póling]] || [[Numenius arquata]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füstös cankó|Füstös cankó]] || [[Tringa erythropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Piroslábú cankó|Piroslábú cankó]] || [[Tringa totanus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tavi cankó|Tavi cankó]] || [[Tringa stagnatilis]]|| 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke cankó|Szürke cankó]] || [[Tringa nebularia]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei cankó|Erdei cankó]] || [[Tringa ochropus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti cankó|Réti cankó]] || [[Tringa glareola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Terekcankó|Terekcankó]] || [[Xenus cinereus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Billegetőcankó|Billegetőcankó]] || [[Actitis hypoleucos]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kőforgató|Kőforgató]] || [[Arenaria interpres]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű víztaposó|Vékonycsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus lobatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Laposcsőrű víztaposó|Laposcsőrű víztaposó]] || [[Phalaropus fulicarius]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Halfarkasfélék|Halfarkasfélék]] ||[[Stercorariida]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szélesfarkú halfarkas|Szélesfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius pomarinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ékfarkú halfarkas|Ékfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius parasiticus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyílfarkú halfarkas|Nyílfarkú halfarkas]] || [[Stercorarius longicaudus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy halfarkas|Nagy halfarkas]] || [[Stercorarius skua]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sirályfélék|Sirályfélék]] ||[[Laridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halászsirály|Halászsirály]] || [[Larus ichthyaetus]] (Ichthyaetus ichthyaetus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dankasirály|Dankasirály]] || [[Larus ridibundus]] (Chroicocephalus ridibundus) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vékonycsőrű sirály|Vékonycsőrű sirály]] || [[Larus genei]] (Chroicocephalus genei) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szerecsensirály|Szerecsensirály]] || [[Larus melanocephalus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Viharsirály|Viharsirály]] || [[Larus canus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Korallsirály|Korallsirály]] || [[Larus audouinii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Heringsirály|Heringsirály]] || [[Larus fuscus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ezüstsirály|Ezüstsirály]] || [[Larus argentatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki sirály|Sarki sirály]] || [[Larus glaucoides]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jeges sirály|Jeges sirály]] || [[Larus hyperboreus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Dolmányos sirály|Dolmányos sirály]] || [[Larus marinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis sirály|Kis sirály]] || [[Larus minutus]] (Hydrocoloeus minutus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fecskesirály|Fecskesirály]] || [[Xema sabini]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csüllő|Csüllő]] || [[Rissa tridactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csérfélék|Csérfélék]] ||[[Sternidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kacagócsér|Kacagócsér]] || [[Gelochelidon nilotica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lócsér|Lócsér]] || [[Sterna caspia]] (Hydroprogne caspia) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenti csér|Kenti csér]] || [[Sterna sandvicensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Küszvágó csér|Küszvágó csér]] || [[Sterna hirundo]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarki csér|Sarki csér]] || [[Sterna paradisaea]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis csér|Kis csér]] || [[Sterna albifrons]] (Sternula albifrons) || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fattyúszerkő|Fattyúszerkő]] || [[Chlidonias hybrida]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos szerkő|Kormos szerkő]] || [[Chlidonias niger]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|Fehérszárnyú szerkő]] || [[Chlidonias leucopterus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Alkafélék|Alkafélék]] ||[[Alcidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Alka|Alka]] || [[Alca torda]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lunda|Lunda]] || [[Fratercula arctica]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/GALAMBalakúak|GALAMBALAKÚAK]] ||[[COLUMBIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Galambfélék|Galambfélék]] ||[[Columbidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék galamb|Kék galamb]] || [[Columba oenas]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vadgerle|Vadgerle]] || [[Streptopelia turtur]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/KAKUKKalakúak|KAKUKKALAKÚAK]] ||[[CUCULIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Kakukkfélék|Kakukkfélék]] || [[Cuculidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pettyes kakukk|Pettyes kakukk]] || [[Clamator glandarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kakukk|Kakukk]] || [[Cuculus canorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/BAGOLYalakúak|BAGOLYALAKÚAK]] ||[[STRIGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyöngybagolyfélék|Gyöngybagolyfélék]] ||[[Tytonidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gyöngybagoly|Gyöngybagoly]] || [[Tyto alba]] || 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Bagolyfélék|Bagolyfélék]] ||[[Strigidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füleskuvik|Füleskuvik]] || [[Otus scops]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uhu|Uhu]] [[Bubo bubo]] ||<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Bengáli uhu|Bengáli uhu]] ''([[Bubo bengalensis]])'' és [[Állatok/Madarak/Koreai uhu|Koreai uhu]] ''([[Bubo tenuipes]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Bubo bubo bengalensis]])'' és ''([[Bubo bubo tenuipes]])'' alfajokat is.</ref>|| 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hóbagoly|Hóbagoly]] || [[Bubo scandiacus]] (Nyctea scandiaca) || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalybagoly|Karvalybagoly]] || [[Surnia ulula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpekuvik|Törpekuvik]] || [[Glaucidium passerinum]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kuvik|Kuvik]] || [[Athene noctua]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Macskabagoly|Macskabagoly]] || [[Strix aluco]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Uráli bagoly|Uráli bagoly]] || [[Strix uralensis]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly|Erdei fülesbagoly]] || [[Asio otus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti fülesbagoly|Réti fülesbagoly]] || [[Asio flammeus]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Gatyáskuvik|Gatyáskuvik]] || [[Aegolius funereus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/LAPPANTYÚalakúak|LAPPANTYÚALAKÚAK]] ||[[CAPRIMULGIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Lappantyúfélék|Lappantyúfélék]] ||[[Caprimulgidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Lappantyú|Lappantyú]] || [[Caprimulgus europaeus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SARLÓSFECSKE-alakúak|SARLÓSFECSKE-ALAKÚAK]] ||[[APODIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sarlósfecskefélék|Sarlósfecskefélék]] ||[[Apodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarlósfecske|Sarlósfecske]] || [[Apus apus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány sarlósfecske|Halvány sarlósfecske]] || [[Apus pallidus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi sarlósfecske|Havasi sarlósfecske]] || [[Apus melba]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/SZALAKÓTAalakúak|SZALAKÓTAALAKÚAK]] ||[[CORACIIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Jégmadárfélék|Jégmadárfélék]] ||[[Alcedinidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Jégmadár|Jégmadár]] || [[Alcedo atthis]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gyurgyalagfélék|Gyurgyalagfélék]] ||[[Meropidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" ||[[Állatok/Madarak/Gyurgyalag|Gyurgyalag]] || [[Merops apiaster]] | 100 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szalakótafélék|Szalakótafélék]] ||[[Coraciidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalakóta|Szalakóta]] || [[Coracias garrulus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Búbosbankafélék|Búbosbankafélék]] ||[[Upupidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Búbosbanka|Búbosbanka]] || [[Upupa epops]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/HARKÁLYalakúak|HARKÁLYALAKÚAK]] ||[[PICIFORMES]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Harkályfélék|Harkályfélék]] ||[[Picidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nyaktekercs|Nyaktekercs]] ||[[Jynx torquilla]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hamvas küllő|Hamvas küllő]] ||[[Picus canus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöld küllő|Zöld küllő]] ||[[Picus viridis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete harkály|Fekete harkály]] ||[[Dryocopus martius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fakopáncs|Nagy fakopáncs]] |[[Állatok/Dendrocopos major]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Balkáni fakopáncs|Balkáni fakopáncs]] ||[[Dendrocopos syriacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Középfakopáncs|Középfakopáncs]] ||[[Dendrocopos medius]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fehérhátú fakopáncs|Fehérhátú fakopáncs]] ||[[Dendrocopos leucotos]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis fakopáncs|Kis fakopáncs]] ||[[Dendrocopos minor]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/VERÉBalakúak|VERÉBALAKÚAK]] ||[[PASSERIFORMES]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pacsirtafélék|Pacsirtafélék]] ||[[Alaudidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kalandrapacsirta|Kalandrapacsirta]] ||[[Melanocorypha calandra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szikipacsirta|Szikipacsirta]] ||[[Calandrella brachydactyla]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos pacsirta|Búbos pacsirta]] ||[[Galerida cristata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pacsirta|Erdei pacsirta]] ||[[Lullula arborea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei pacsirta|Mezei pacsirta]] ||[[Alauda arvensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi fülespacsirta|Havasi fülespacsirta]] ||[[Eremophila alpestris]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fecskefélék|Fecskefélék]] || [[Hirundinidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Partifecske|Partifecske]] ||[[Riparia riparia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Füsti fecske|Füsti fecske]] ||[[Hirundo rustica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörhenyes fecske|Vörhenyes fecske]] ||[[Hirundo daurica]] (Cecropis daurica) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Molnárfecske|Molnárfecske]] ||[[Delichon urbicum]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Billegetőfélék|Billegetőfélék]] ||[[Motacillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Parlagi pityer|Parlagi pityer]] || [[Anthus campestris]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pityer|Erdei pityer]] || [[Anthus trivialis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti pityer|Réti pityer]] || [[Anthus pratensis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdástorkú pityer|Rozsdástorkú pityer]] || [[Anthus cervinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi pityer|Havasi pityer]] || [[Anthus spinoletta]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárga billegető|Sárga billegető]] || [[Motacilla flava]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citrombillegető|Citrombillegető]] || [[Motacilla citreola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi billegető|Hegyi billegető]] || [[Motacilla cinerea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barázdabillegető|Barázdabillegető]] || [[Motacilla alb]]a || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Csonttollúfélék|Csonttollúfélék]] ||[[Bombycillidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csonttollú|Csonttollú]] || [[Bombycilla garrulus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Vízirigófélék|Vízirigófélék]] ||[[Cinclidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vízirigó|Vízirigó]] || [[Cinclus cinclus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Ökörszemfélék|Ökörszemfélék]] ||[[Troglodytidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Ökörszem|Ökörszem]] || [[Troglodytes troglodytes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Szürkebegyfélék|Szürkebegyfélék]] ||Prunellidae </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei szürkebegy|Erdei szürkebegy]] || [[Prunella modularis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi szürkebegy|Havasi szürkebegy]] || [[Prunella collaris]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Rigófélék|Rigófélék]] ||[[Turdidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösbegy|Vörösbegy]] || [[Erithacus rubecula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy fülemüle|Nagy fülemüle]] || [[Luscinia luscinia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemüle|Fülemüle]] || [[Luscinia megarhynchos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékbegy|Kékbegy]] || [[Luscinia svecica]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kékfarkú|Kékfarkú]] || [[Tarsiger cyanurus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Házi rozsdafarkú|Házi rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus ochruros]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti rozsdafarkú|Kerti rozsdafarkú]] || [[Phoenicurus phoenicurus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás csuk|Rozsdás csuk]] || [[Saxicola rubetra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cigánycsuk|Cigánycsuk]]|| [[Saxicola torquatus]] <ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Európai cigánycsuk|Európai cigánycsuk]] ''([[Saxicola rubicola]])'' és [[Állatok/Madarak/Szibériai csuk|Szibériai csuk]] ''([[Saxicola maurus]])'' néven önálló fajként is ismert ''([[Saxicola torquatus rubicola]])'' és ''(maurus)'' alfajokat is.</ref>|| 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pusztai hantmadár|Pusztai hantmadár]] || [[Oenanthe isabellina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hantmadár|Hantmadár]] || [[Oenanthe oenanthe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Apácahantmadár|Apácahantmadár]] || [[Oenanthe pleschanka]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Déli hantmadár|Déli hantmadár]] || [[Oenanthe hispanica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kövirigó|Kövirigó]] || [[Monticola saxatilis]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék kövirigó|Kék kövirigó]] || [[Monticola solitarius]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös rigó|Örvös rigó]] || [[Turdus torquatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fekete rigó|Fekete rigó]] || [[Turdus merula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőrigó|Fenyőrigó]] || [[Turdus pilaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes rigó|Énekes rigó]] || [[Turdus philomelos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szőlőrigó|Szőlőrigó]] || [[Turdus iliacus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Léprigó|Léprigó]] || [[Turdus viscivorus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Poszátafélék|Poszátafélék]] ||[[Sylviidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki poszáta|Berki poszáta]] || [[Cettia cetti]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szuharbújó|Szuharbújó]] || [[Cisticola juncidis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár]|] || [[Locustella naevia]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Berki tücsökmadár|Berki tücsökmadár]] || [[Locustella fluviatilis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi tücsökmadár|Nádi tücsökmadár]] || [[Locustella luscinioides]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fülemülesitke|Fülemülesitke]] || [[Acrocephalus melanopogon]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíkosfejű nádiposzáta|Csíkosfejű nádiposzáta]] || [[Acrocephalus paludicola]] || 1 000 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Foltos nádiposzáta|Foltos nádiposzáta]] || [[Acrocephalus schoenobaenus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rozsdás nádiposzáta|Rozsdás nádiposzáta]] || [[Acrocephalus agricola]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Énekes nádiposzáta|Énekes nádiposzáta]] || [[Acrocephalus palustris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta|Cserregő nádiposzáta]] || [[Acrocephalus scirpaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádirigó|Nádirigó]] || [[Acrocephalus arundinaceus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Halvány geze|Halvány geze]] || [[Hippolais pallida]] (Iduna pallida) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti geze|Kerti geze]] || [[Hippolais icterina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos poszáta|Bajszos poszáta]] || [[Sylvia cantillans]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás poszáta|Kucsmás poszáta]] || [[Sylvia melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karvalyposzáta|Karvalyposzáta]] || [[Sylvia nisoria]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis poszáta|Kis poszáta]] || [[Sylvia curruca]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei poszáta|Mezei poszáta]] || [[Sylvia communis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti poszáta|Kerti poszáta]] || [[Sylvia borin]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátposzáta|Barátposzáta]] || [[Sylvia atricapilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Királyfüzike|Királyfüzike]] || [[Phylloscopus proregulus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vándorfüzike|Vándorfüzike]] || [[Phylloscopus inornatus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bonelli-füzike|Bonelli-füzike]] || [[Phylloscopus bonelli]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sisegő füzike|Sisegő füzike]] || [[Phylloscopus sibilatrix]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csilpcsalpfüzike|Csilpcsalpfüzike]] || [[Phylloscopus collybita]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fitiszfüzike|Fitiszfüzike]] || [[Phylloscopus trochilus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgafejű királyka|Sárgafejű királyka]] || [[Regulus regulu]]s || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tüzesfejű királyka|Tüzesfejű királyka]] || [[Regulus ignicapilla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Légykapófélék|Légykapófélék]] ||[[Muscicapidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke légykapó|Szürke légykapó]] || [[Muscicapa striata]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis légykapó|Kis légykapó]] || [[Ficedula parva]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Örvös légykapó|Örvös légykapó]] || [[Ficedula albicollis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos légykapó|Kormos légykapó]] || [[Ficedula hypoleuca]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Timáliafélék|Timáliafélék]] ||[[Timaliidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" | [[Állatok/Madarak/Barkóscinege|Barkóscinege]] ||[[Panurus biarmicus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Őszapófélék|Őszapófélék]] ||[[Aegithalidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Őszapó|Őszapó]] || [[Aegithalos caudatus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Cinegefélék]] ||[[Paridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Barátcinege|Barátcinege]] || [[Parus palustris]] (Poecile palustris) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormosfejű cinege|Kormosfejű cinege]] || [[Parus montanus]] (Poecile montanus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Búbos cinege|Búbos cinege]] || [[Parus cristatus]] (Lophophanes cristatus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyvescinege|Fenyvescinege]] || [[Parus ater]] (Periparus ater) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kék cinege|Kék cinege]] || [[Parus caeruleus]] (Cyanistes caeruleus) || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Széncinege|Széncinege]] || [[Parus major]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Csuszkafélék|Csuszkafélék]] ||[[Sittidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csuszka|Csuszka]] ||| [[Sitta europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Hajnalmadárfélék|Hajnalmadárfélék]] Tichodromadidae || </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hajnalmadár|Hajnalmadár]] || [[Tichodroma muraria]] | 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Fakuszfélék|Fakuszfélék]] ||[[Certhiidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hegyi fakusz|Hegyi fakusz]] || [[Certhia familiaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Rövidkarmú fakusz|Rövidkarmú fakusz]] || [[Certhia brachydactyla]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Függőcinege-félék|Függőcinege-félék]] ||[[Remizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Függőcinege]] || [[Remiz pendulinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sárgarigófélék]] ||[[Oriolidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgarigó|Sárgarigó]] || [[Oriolus oriolus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|Gébicsfélék]] ||[[Laniidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|Tövisszúró gébics]] || [[Lanius collurio]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kis őrgébics|Kis őrgébics]] || [[Lanius minor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy őrgébics|Nagy őrgébics]] || [[Lanius excubitor]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vörösfejű gébics|Vörösfejű gébics]] || [[Lanius senator]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Varjúfélék|Varjúfélék]] || [[Corvidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőszajkó|Fenyőszajkó]] || [[Nucifraga caryocatactes]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi csóka|Havasi csóka]] || [[Pyrrhocorax graculus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasi varjú|Havasi varjú]] || [[Pyrrhocorax pyrrhocorax]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csóka|Csóka]] || [[Corvus monedula]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Vetési varjú|Vetési varjú]] || [[Corvus frugilegus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kormos varjú|Kormos varjú]] || [[Corvus corone corone]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Holló|Holló]] || [[Corvus corax]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Seregélyfélék|Seregélyfélék]] ||[[Sturnidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Pásztormadár|Pásztormadár]] || [[Sturnus roseus]] (Pastor roseus) || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Verébfélék|Verébfélék]] ||[[Passeridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Mezei veréb|Mezei veréb]] || [[Passer montanus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Havasipinty|Havasipinty]] || [[Montifringilla nivalis]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Pintyfélék|Pintyfélék]] ||[[Fringillidae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei pinty|Erdei pinty]] || [[Fringilla coelebs]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyőpinty|Fenyőpinty]] || [[Fringilla montifringilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csicsörke|Csicsörke]] || [[Serinus serinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zöldike|Zöldike]] || [[Carduelis chloris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Tengelic|Tengelic]] || [[Carduelis carduelis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Csíz|Csíz]] || [[Carduelis spinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kenderike|Kenderike]] || [[Carduelis cannabina]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sárgacsőrű kenderike|Sárgacsőrű kenderike]] || [[Carduelis flavirostris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Zsezse|Zsezse]] || [[Carduelis flammea]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Állatok/Madarak/Barna zsezse|Barna zsezse]] ''(Carduelis cabaret)'' néven önálló fajként is ismert ''(Carduelis flammea caberet)'' alfajt is.</ref> || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szürke zsezse|Szürke zsezse]] || [[Carduelis hornemanni]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Szalagos keresztcsőrű|Szalagos keresztcsőrű]] || [[Loxia leucoptera]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Keresztcsőrű|Keresztcsőrű]] || [[Loxia curvirostra]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Karmazsinpirók|Karmazsinpirók]] || [[Carpodacus erythrinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nagy pirók|Nagy pirók]] || [[Pinicola enucleator]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Süvöltő|Süvöltő]] || [[Pyrrhula pyrrhula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Meggyvágó|Meggyvágó]] || [[Coccothraustes coccothraustes]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Állatok/Madarak/Sármányfélék|Sármányfélék]] ||[[Emberizidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sarkantyús sármány|Sarkantyús sármány]] || [[Calcarius lapponicus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Hósármány|Hósármány]] || [[Plectrophenax nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Fenyősármány|Fenyősármány]] || [[Emberiza leucocephalos]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Citromsármány|Citromsármány]] || [[Emberiza citrinella]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sövénysármány|Sövénysármány]] || [[Emberiza cirlus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Bajszos sármány|Bajszos sármány]] || [[Emberiza cia]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kerti sármány|Kerti sármány]] || [[Emberiza hortulana]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Erdei sármány|Erdei sármány]] || [[Emberiza rustica]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Törpesármány|Törpesármány]] || [[Emberiza pusilla]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Nádi sármány|Nádi sármány]] || [[Emberiza schoeniclus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Kucsmás sármány|Kucsmás sármány]] || [[Emberiza melanocephala]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Madarak/Sordély|Sordély]] || [[Emberiza calandra]] (Miliaria calandra) || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[EMLŐSÖK|EMLŐSÖK]] || [[MAMMALIA]]</b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK|MÉHLEPÉNYES EMLŐSÖK]] ||[[PLACENTALIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünalakúak|SÜNALAKÚAK]] ||[[Erinaceomorpha]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Sünfélék|Sünfélék]] ||[[Erinaceidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti sün|Keleti sün]] || [[Erinaceus concolor]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[CICKÁNYalakúak|CICKÁNYALAKÚAK]] ||[[SORICOMORPHA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Cickányfélék|Cickányfélék]] ||[[Soricidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mezei cickány|Mezei cickány]] || [[Crocidura leucodon]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Keleti cickány|Keleti cickány]] || [[Crocidura suaveolens]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Miller-vízicickány|Miller-vízicickány]] || [[Neomys anomalus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges vízicickány|Közönséges vízicickány]] || [[Neomys fodiens]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Havasi cickány|Havasi cickány]] || [[Sorex alpinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei cickány|Erdei cickány]] || [[Sorex araneus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpecickány|Törpecickány]] || [[Sorex minutus|Sorex minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Vakondfélék|Vakondfélék]] ||[[Talpidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vakond]] || [[Talpa europaea|Talpa europaea]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[KISDENEVÉREK|KISDENEVÉREK]] ||[[MICROCHIROPTERA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Patkósdenevér-félék|Patkósdenevér-félék]] ||[[Rhinolophidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kereknyergű patkósdenevér|Kereknyergű patkósdenevér]] || [[Rhinolophus euryale]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy patkósdenevér|Nagy patkósdenevér]] || [[Rhinolophus ferrumequinum]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Kis patkósdenevér|Kis patkósdenevér]] || [[Rhinolophus hipposideros]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Simaorrúdenevér-félék]] ||[[Vespertilionidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati piszedenevér|Nyugati piszedenevér]] (piszedenevér) || [[Barbastella barbastellus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi késeidenevér|Északi késeidenevér]] || [[Eptesicus nilssonii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges késeidenevér|Közönséges késeidenevér]] || [[Eptesicus serotinus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Alpesi denevér|Alpesi denevér]] || [[Hypsugo savii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hosszúszárnyú denevér|Hosszúszárnyú denevér]] || [[Miniopterus schreibersii]] || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nimfadenevér|Nimfadenevér]] || [[Myotis alcathoe]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagyfülű denevér|Nagyfülű denevér]] || [[Myotis bechsteinii]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hegyesorrú denevér|Hegyesorrú denevér]] || [[Myotis blythii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Brandt-denevér|Brandt-denevér]] || [[Myotis brandtii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Tavi denevér|Tavi denevér]] || [[Myotis dasycneme]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vízi denevér|Vízi denevér]] || [[Myotis daubentonii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csonkafülű denevér|Csonkafülű denevér]] || [[Myotis emarginatus]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges denevér|Közönséges denevér]] || [[Myotis myotis]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Bajuszos denevér|Bajuszos denevér]] || [[Myotis mystacinus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Horgasszőrű denevér|Horgasszőrű denevér]] || [[Myotis nattereri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Óriás-koraidenevér|Óriás-koraidenevér]] || [[Nyctalus lasiopterus]] || 500 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szőröskarú koraidenevér|Szőröskarú koraidenevér]] || [[Nyctalus leisleri]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Rőt koraidenevér|Rőt koraidenevér]] || [[Nyctalus noctula]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehérszélű törpedenevér|Fehérszélű törpedenevér]] || [[Pipistrellus kuhlii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Durvavitorlájú törpedenevér|Durvavitorlájú törpedenevér]] || [[Pipistrellus nathusii]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Közönséges törpedenevér|Közönséges törpedenevér]] || [[Pipistrellus pipistrellus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szoprán törpedenevér|Szoprán törpedenevér]] || [[Pipistrellus pygmaeus]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna hosszúfülű-denevér|Barna hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus auritus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Szürke hosszúfülű-denevér|Szürke hosszúfülű-denevér]] || [[Plecotus austriacus]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Fehértorkú denevér|Fehértorkú denevér]] || [[Vespertilio murinus]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RÁGCSÁLÓK|RÁGCSÁLÓK]] ||[[RODENTIA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Mókusfélék|Mókusfélék]] ||[[Sciuridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mókus|Mókus]] || [[Sciurus vulgaris]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Ürge|Ürge]] || [[Spermophilus citellus]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Hódfélék|Hódfélék]] ||[[Castoridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Eurázsiai hód|Eurázsiai hód]] || [[Castor fiber]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pocokfélék|Pocokfélék]] ||[[Microtidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csalitjáró pocok|Csalitjáró pocok]] || [[Microtus agrestis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Északi pocok|Északi pocok]] || [[Microtus oeconomus]] || 500 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Pelefélék|Pelefélék]] ||[[Gliridae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Erdei pele|Erdei pele]] || [[Dryomys nitedula]] || 100 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nagy pele|Nagy pele]] || [[Glis glis]] (Myoxus glis) || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Mogyorós pele|Mogyorós pele]] || [[Muscardinus avellanarius]] || 50 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Egérfélék|Egérfélék]] || [[Muridae]]</b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Törpeegér]] || [[Micromys minutus]] || 25 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Szöcskeegérfélék|Szöcskeegérfélék]] ||[[Zapodidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Csíkos szöcskeegér|Csíkos szöcskeegér]] || [[Sicista subtilis]] || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Földikutyafélék|Földikutyafélék]] ||[[Spalacidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyugati földikutya|Nyugati földikutya]] || [[Nannospalax leucodon]]<ref>Nagyfaj. Beleértve a [[Erdélyi földikutya|]] ''(Nannospalax transsylvanicus)'', [[Magyar földikutya|]] ''([[Nannospalax hungaricus]])'', [[Délvidéki földikutya|]] ([[Nannospalax montanosyrmiensis]]) és [[Szerémségi földikutya]] ''([[Nannospalax syrmiensis]])'' néven önálló fajként is ismert fajokat is.</ref> || 1 000 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[RAGADOZÓK|RAGADOZÓK]] ||[[CARNIVORA]] </b></big></center> || |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Kutyafélék|Kutyafélék]] ||[[Canidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Farkas|Farkas]] ||[[Canis lupus]]<ref>Kivéve a háziasított formákat, a házikutyát és a dingót.</ref>|| 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Medvefélék|Medvefélék]] ||[[Ursidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Barna medve|Barna medve]] || [[Ursus arctos]] || 250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Menyétfélék|Menyétfélék]] ||[[Mustelidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hermelin|Hermelin]] || [[Mustela erminea]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Menyét|Menyét]] || [[Mustela nivalis]] || 25 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Molnárgörény|Molnárgörény]] || [[Mustela eversmanii]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Nyuszt|Nyuszt]] || [[Martes martes]] || 50 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vidra|Vidra]] || [[Lutra lutra]] ||250 000 |-bgcolor="#FFFFEF" align="center" !<center><big><b>[[Macskafélék|Macskafélék]] ||[[Felidae]] </b></big></center> || |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Vadmacska|Vadmacska]] ||[[Felis silvestris]]<ref>Kivéve a háziasított formát, a házimacskát.</ref> || 250 000 |-align="center" bgcolor="#FFFFCC" |[[Állatok/Hiúz|Hiúz]] || [[Lynx lynx]] || 500 000 |} {{forrás|13/2001. (V.9.) KöM rendelet| 2. melléklet}} r8o3u6nx5mlx7bba5nbelcf1sp5lazz 0 66487 551891 494195 2026-07-24T10:18:07Z KeFe 20 551891 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calling (6711382383).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Barázdabillegető]] [[Fájl:Motacilla alba alba.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Barázdabillegető]] {{cím2|Barázdabillegető}} {{latin|Motacilla alba|-}} {{népies|-}} <br/> A barázdabillegető a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. Lettország nemzeti madara. {{Védett-madarak|10 000}} : Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában költ, télen délebbre vonul. Törzsalakja (az európai alfaj) a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, a Brit-szigeteken elterjedt yarrellii alfaj rendkívül ritka vendég, első bizonyított hazai előfordulását 2008. január 18-29. között Fertőújlakon regisztrálták. A vizes élőhelyeket kedveli. : Növényi anyagokból csésze alakú fészket épít, melyet tollakkal és fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 12–13 napig kotlik. A fiókák 14–15 napig maradnak a fészekben. : Hím és tojó hasonló, de a tojó sötét mintázata inkább szürkés. Téli tollazatuk világosabb. : Testhossza 18 centiméter, szárny-fesztávolsága 25–30 centiméter, testtömege 17–25 gramm. Karcsú testű, kecses mozgású, élénk viselkedésű madár. Tollazata fehéren, feketén és szürkén mintázott. Háta szürke; sapkája és melle fekete; arca és hasa fehér. : A fiatalok színei tompábbak és összefolyóbbak. Egész Európában közismert madár. Eleven lénye, szép tiszta színei, csengő hangja mindenütt felkelti az ember figyelmét. Örökösen mozog; futkos a vízparton, fel-felrebben, majd leszállva fejét biccengeti s farkát billegeti. : Ügyes röptében bízva hangos csiviteléssel zavarja el a varjakat, ragadozó madarakat. '''Élőhelye''' : vizek mentén, házak táján, hidak, malmok környékén. Lakott területeken, utak mellett, réteken, szántóföldeken is előfordul. Épületek réseiben, ölfarakásban, sziklarepedésekben stb. fészkel. : Magyarországon gyakori költő faj. Egyike a tavasz első érkezőinek. Késő ősszel vonul el; néha áttelel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Motacilla alba|{{SUBPAGENAME}}}} gec3jgcfba23rbdsh2lm9a4t49saqxk 0 66488 551735 494198 2026-07-24T05:40:58Z KeFe 20 551735 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Western Marsh Harrier- Bangalore, India.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Barna rétihéja]] {{cím2|Barna rétihéja}} {{latin|Circus aeruginosus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} : A madarak osztályának a vágómadár-alakúak ''(Accipitriformes)'' rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék ''(Accipitridae)'' családjába tartozó faj. : Röpte alacsony, imbolygó. Színezete változatos. Öreg hím háta sötétbarna. A szárnyfedők, a farok (230-260 mm) és az evezők egy része (szárnyhossz 390-435 mm) szürkés árnyalatú. A fej, a tarkó és a mell sávos sárgásbarna. A test alul vörösesbarna. A sárgás csüd 83-91 mm-es. A feketés csőr (sárgás viaszhártyával) 35-47 mm-es. A fej bagolyszerű, mert a szemek nem oldalt, hanem kissé előre állnak. Az írisz sárgásbarna. : A tojók és a fiatal hímek teste sötétbarna, a fejük és a válluk világosabb, de a tojók között előfordulnak egyszínű barna példányok is, amelyek a barna kányára emlékeztetnek. Az első teles fiatalok egyszínű barnák, de a fejtető és a torok krém sárga. '''Élőhely''' : elsősorban nádasok felett keresi a prédát és ott is fészkel. Ha zsákmányt - legyengült madarat, erőtlen fiókát lát - enyhe csavarvonalban ejti rá magát. : Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Circus aeruginosus}} jqsbkvpljofgmwlrhv6oxgicvk7nfsw 0 66489 551786 494201 2026-07-24T06:06:09Z KeFe 20 551786 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lapwing, Bowling Green Marsh - geograph.org.uk - 93284.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bíbic]] [[Fájl:Northern Lapwing.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Bíbic]] {{cím2|Bíbic}} {{latin|Vanellus vanellus|-}} {{népies|bébic, libuc, kibic, klíbicz}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} : A lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. : Átlagos testhossza 28–33 centiméter, szárny-fesztávolsága ehhez képest meglehetősen nagy, 67–87 centiméteres. A bíbicek kb. 140–320 grammot nyomnak. Vizenyős rétek, szántóföldek közismert madara. Hátoldala fémesen csillogó zöld, bíboros zománccal. Fejteteje, arcsávja, torka és melle fekete. Tarkóján hosszú, felfelé hajló bóbita. Hasa tiszta fehér; alsó farkfedői gesztenye vörösek. Farka fehér, széles fekete végszalaggal. Szárnya széles, lekerekített. : Tavaszi röpte vadul csapongó, éles fordulatokkal és irányváltásokkal. Sokszor majdnem a földig zuhan, hogy a következő pillanatban szinte merőlegesen emelkedjék az ég felé. : Éber, vigyázó madár; fészkelő területe közeléből minden nagyobb madarat, sőt az embert is igyekszik elriasztani. Bukórepüléssel vág a vélt ellenségre és csak az utolsó pillanatban csap fel a magasba. Éles, panaszos kiáltásával a környék összes madarát felriasztja. : A földön ügyesen fut; hirtelen iramodásai közben meg-megáll és a fű közül, pocsolyákból gyorsan szedeget. Ahol nagyobb számmal él, a párok szétszórt csoportokban fészkelnek. Nyár végén csapatokba verődik. Rendes repülése egyenes vonalú; lassú, egyenletes szárnycsapásokkal. '''Élőhelye''' : Vizes rétek, legelők, mocsarak, szántóföldek. Fészkét kis mélyedésbe, fű, vagy vetés közé rakja. Zsombékos réteken, legelőkön, mocsarak szélén, mezőgazdasági területeken költ. Magyarországon rendszeres, gyakori fészkelő. Vonuló. Egyik legkorábban érkező madarunk. Néha kisebb számban át is telel. : Kisebb rovarokkal, álcákkal, szöcskékkel, sáskákkal, lótetűvel stb. táplálkozik. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Vanellus vanellus}} nn0r7u8t8q617eu7ci5kuwe3wrtltqb 0 66490 551689 494203 2026-07-24T00:49:47Z KeFe 20 551689 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bittern - Botaurus stellaris.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Botaurus stellaris Federsee.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Bölömbika]] [[Fájl:Eurasian Bittern (Botaurus stellaris) (33014375422).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{latin|Botaurus stellaris|-}}[[Fájl:Botaurus stellaris - Eurasian Bittern XC434683.mp3|Hangja]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{népies| dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. }} : A bölömbika a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a bölömbikaformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. {{Védett-madarak|100 000}} : Két alfajra osztható a bölömbikák faja. Az Európa és Ázsia északi részén, valamint az afrikai kontinens északi partvidékén honos alfaj a (B. s. stellaris), míg a déli alfaj Afrika déli partvidékei mentén él, nádasokkal borított nyíltabb térségekben is felbukkan. A bölömbikák jelenléte különösen tavasszal feltűnő, amikor a hímek jellegzetes párzási hívójelei hallhatóak. A bölömbika halakkal, kisebb emlősökkel, fiókákkal, kétéltűekkel, rákokkal, valamint rovarokkal táplálkozik. Fészkét általában nádszálak közé építi, közel a vízfelszínhez. A tojó kotlik a fészekaljon és táplálja a fiókákat, amelyek körülbelül kéthetes korukban hagyják el a fészket. További hat hétig tart, mire teljes tollazatuk kifejlődik a kicsinyeknek, mialatt a tojó vigyáz rájuk. : Speciális élőhelyi igényei miatt és élőhelyének beszűkülése miatt e madárfaj globális egyedszámának csökkenése várható. Mivel a csökkenés üteme lassú, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett fajok közé sorolja. Ennek ellenére a déli féltekén elterjedt alfajának néhány helyi populációját veszély fenyegeti és ezek jóval drámaibb csökkenésnek vannak kitéve. Az Egyesült Királyságban ez a leginkább veszélyeztetett madárfaj. : A bölömbika alapvetően világosbarna rejtőszínű, tollazata sötétebb barna és fekete csíkokkal mintázott. A feje teteje fekete, a szájzuga kékeszöld. Hossza mintegy 70-80 centiméter, szárnyfesztávolsága a 125-135 centimétert is eléri – a valóságban azonban jóval kisebbnek látszik, mivel rendszerint gubbasztó testtartásban látható. Tömegét tekintve a hím a nagyobb (1-2 kilogramm között), míg a tojó mintegy 0,5-1 kilogramm közötti testtömegű. : A nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik, és a többi gémfélétől eltérően kizárólag költőhelyén, a sűrű vízi növényzet között keresi táplálékát. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik és október közepén távozik. Meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett egyes példányai – gyakran kisebb csoportokban – áttelelnek. Vonulás előtt nem gyülekezik csapatokba. Telelőterülete a Földközi-tenger partvidéke, főként az észak-afrikai partok. : Színezete kiváló rejtőzködési lehetőséget biztosít számára a nádasokban. Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja („cövekel”). Mivel hosszú ideig képes mozdulatlanul maradni, gyakorlatilag észrevehetetlen. Ha hirtelen meglepik, szárnyát kitárja, és nyitott csőrrel csapkod. : Költéskor hallatott hangja, melyről nevét is kapta, jellegzetes mély, búgó, kéttagú bömbölés, mint a távoli ködkürt. Néha kilométernyi távolságra is elhallatszik. Repüléskor a gémfélékre jellemző érdes kiáltásokat hallat. : A gémfélék többségével ellentétben nem alkot költőtelepeket, hanem magányos fészkelő. Ovális, nádból, sásból és gyékényből álló fészkét a sűrű növényzet közé építi, közvetlenül a vízszint fölé. Fészkelőhelyként elsősorban a nagyobb kiterjedésű nádasokat kedveli. Költését április közepén kezdi és június végén, július elején fejezi be. Tojásainak száma 4-6. Csak a tojó kotlik, a hím a fiókák etetésében sem vesz részt. A kotlási idő 25-26 nap. A kikelt fiókák eleinte kisebb vízirovarok lárváit és más lágy táplálékot kapnak, később viszont nagyobb állatokat is visz a tojó a számukra. Két-három hétig maradnak a fészekben, utána szétmásznak a környező növényzet közé. További öt-hat hét múlva válnak röpképessé. : Magyarországon a bölömbikák állománya stabil, 700-1000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint a többi alföldi víz mentén fordul elő, Észak-Magyarországon és a Dunántúlon kisebb az állománysűrűség. : Bár az állománya stabil, a bölömbika Magyarországon fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Botaurus stellaris|{{SUBPAGENAME}}}} 9onkoxzw2vza0h0yvkyypiqd8zb8sai 0 66492 551875 494206 2026-07-24T10:12:24Z KeFe 20 551875 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Crested Lark (Galerida cristata).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Búbos pacsirta]] [[Fájl:Galerida cristata am4.jpg|bélyegkép|200px|Búbos pacsirta]] {{cím2|Búbos pacsirta}} {{latin|Galerida cristata|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} : A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó faj. : Testhossza 17–19 centiméter, a szárny-fesztávolsága 29–38 centiméter, a tömege 37–50 gramm. Felálló tollbóbitája hosszú. Csőre enyhén lefelé hajlik. Rövid farka sárgásan szegett. Homok barna vagy szürkésbarna hátoldala halványabban sávozott. Testalja sárgásfehér; mellén sötétebb sávok. Szárnyának alsó oldala sárgásbarna. A fiatalok hátoldala feltűnőbben mintázott, bóbitájuk rövidebb. '''Élőhelye''' : nyílt, füves vagy kopár tájakon, utak mentén, emberi települések közelében, sőt városok belterületén is. A földön fészkel. Magyarországon gyakori költő faj. Állandó. : Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt. A téli hónapokban kizárólag a növényi eredetű, míg a fészkelési időben az állati táplálék dominál. Gyakran az országutak szélén, az autók által elütött rovarokat szedi össze. : Ősszel és télen gyakran láthatjuk a jószágállások, trágyadombok gyomnövényeinek magvait szedegetni, valamint a gyomos, még szántatlan kukoricatarlókon, ahol tömegesen fordul elő a muhar és a kakaslábfű. Kemény téli időben, főleg nagy havazások után teljesen a lakott helyekre húzódik és az utak szélén, szemétdombokon, baromfiudvarokban, kis és nagyüzemi állattartó telepeken keresgél élelmet. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Galerida cristata}} 0e27706hzgh0u1gc13a0yogfzvz16l2 0 66494 551899 478945 2026-07-24T10:22:38Z KeFe 20 551899 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Luscinia megarhynchos Istria 01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Nachtigall (Luscinia megarhynchos).jpg|bélyeg|jobbra|200px|a lombok között ]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Luscinia megarhynchos|-}} {{népies|csalogány }} <br/> : A fülemüle, a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla, egy ókori mitológiai személy nevéből származik. : Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. : Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke. : A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul. A fülemüle éneke <br /> [[Fájl:Common Nightingale's song 2.ogg]] A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel. A tojó nem énekel. : Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Luscinia megarhynchos|{{SUBPAGENAME}}}} i8d6mv9ybaiwyxefwer3xz8uo8ihamd 0 66495 551970 494218 2026-07-24T10:47:20Z KeFe 20 551970 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Jackdaw arp 750pix.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Csóka]] [[Fájl:Corvus monedula calls.ogg|bélyegkép|jobbra|Egy csóka hangja]] [[Fájl:Biala-Podlaska-Coloeus-monedula-181203.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corvus monedula|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, a varjúfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|10 000}} : Testhossza 33-34 centiméter, szárny-fesztávolsága 67-74 centiméter, testtömege 180-260 gramm. : Fejteteje és háta fekete, tarkója és fejoldala hamuszürke. Testalja sötétszürke. Az öregek szeme fehér, a fiataloké világoskék. : A [[Kertészet/Madarak/Vetési varjú|vetési]] és [[Kertészet/Madarak/Dolmányos varjú|dolmányos varjaktól]] kisebb termete, gyorsabb szárnycsapása, rövidebb csőre és csengő kiáltása különbözteti meg. Rendkívül élénk, mozgékony és hangos madár. Röpte könnyed, gyakran csapongó. Ügyesen mozog a faágakon, a földön könnyedén jár. Társas madár, gyakran jár seregélyekkel vagy vetési varjakkal is. : Parkok, sziklák, öreg épületek, mezőgazdasági területek. Faodúkban, épületeken, sziklák közt, partfalak üregeiben, néha fák ágain telepesen fészkel. Magyarországon gyakori költőfaj. Kisebb telepekben költ ligeterdők odvas fáiban, templomtornyokban, épületek tetőzetében, sokszor kéményekben. Tartós párkapcsolatban él párjával. : A tojó májusban rakja le általában 5, világos kékeszöld színű, sötét foltos tojását. Csak a tojó kotlik, a fiókák a 18. napon kelnek, s mintegy öt hét alatt válnak repülősekké. Etetésükben mindkét szülő részt vesz. Állandó. : Tápláléka gerinctelen és a talaj felszínén található számos bogár, mint például a cserebogarak és az ormányosbogár-félék lárvái és bábjai, lepkéket, csigákat és pókokat is fogyaszt. A gerinctelenekből álló étrendjét kiegészíti kisebb rágcsálókkal, denevérekkel, madártojásokkal és fiókákkal, valamint dögökkel, főleg az utakon elütött állatok tetemeivel. : A növényi eredetű tápláléka gabonákból (árpa, közönséges búza és abrakzab), gyomnövények magvaiból, a bodzák és tölgyek terméseiből, valamint termesztett gyümölcsökből tevődik össze. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Corvus monedula}} hmnjx6cejk07sx5tsfo8xq8juwga41e 0 66496 551822 494220 2026-07-24T06:19:37Z KeFe 20 551822 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chroicocephalus_ridibundus_(summer).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Larus ridibundus|Chroicocephalus ridibundus}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Hossza 34-37 centiméter, szárny-fesztávolsága 100-110 centiméter, testtömegük 200-400 gramm közötti. : Mozgékony, élénk sirály; gyakran fészkel a szárazföld vizei mentén. Hegyes szárnyának első éle tiszta fehér. A kézevezők alsó fele sötétszürke. Karcsú csőre és lába kárminpiros. Nyáron feje csokoládébarna; télen fehér, néhány feketés folttal. A fiatalok hátoldala és fejteteje barnásan foltozott; fehér farkukon fekete végszalag. Szárnyuk első éle már hófehér. Csőrük és lábuk sárgásbarna. A dankasirály röpte sokkal élénkebb, mint a nagy tengeri sirályoké. '''Élőhelye''' : A kontinens belsejében és a tengerpartokon is gyakori. A nyílt tengereken ritkán látható; inkább tavak mentén, kikötőkben, mezőgazdasági területeken. Mocsarakban, lápokon, tavak szigetein telepesen fészkel. Magyarország gyakori költő madara; néhány nagyobb fészkelő telepe is van. Vonuló. A télen látható világosfejű dankasirályok északról érkező téli vendégek. : Szántáskor nagy csapatokban jár az eke után, és a földből kiforduló pajorokat, rovarálcákat stb. szedegeti. Cserebogaras években a rajzó cserebogarakat a levegőben fecske módra kapkodja el. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Larus ridibundus}} hhewqi8pcx9f4n1vm3bso0r8pnbgx2t 0 66497 551767 494222 2026-07-24T05:52:42Z KeFe 20 551767 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common Cranes (Grus grus)- Immatures at Bharatpur I IMG 5656.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Crane (Grus grus) (8520156897).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Grus grus|-}} {{népies|közönséges daru vagy szürke daru}} : A daru, a madarak osztályának a darualakúak rendjébe, azon belül a darufélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos, telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel. Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban. : Testhossza 110-120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 4500-6000 gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható. : Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év. : Költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekaljuk két tojásból áll, amelyeken mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak hároméves korukra válnak ivaréretté. : Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a Hortobágyon, Kardoskúton és a Montág-pusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes. : Hazai fészkelését, majd fiókanevelését hosszú idő után 2015. nyarán a Marcal-medencében, Adorjánháza és Nagypirit térségében észlelték először, igazolt, dokumentált módon.[1][2] 2019-ben ismét látható egy pár két fiókával. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában sebezhető fajként tartják nyilván. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Grus grus|{{SUBPAGENAME}}}} 2e62ch77k34lrjyb5o4xxz93eb3b1n9 0 66498 551743 494224 2026-07-24T05:44:30Z KeFe 20 551743 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Buteo buteo -Scotland-8.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egerészölyv]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Buteo buteo|-}} {{népies|-}} <br/> : Az egerészölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Ölyvek szárnya és farka széles, farkuk lekerekített. : Testhossza 50-57 centiméter, szárny-fesztávolsága pedig 110-130 centiméteres. Röptében széles szárnya, széles lekerekített farka és rövid nyaka jellemzi. Öregek tollruhája nagyon változékony, rendszerint sötétbarnák, alsó felük világosan foltozott. Órákon át kering mozdulatlan szárnyon. Szárnyán kézevezők hegye felhajlik, farkát legyezőszerűen széttárja. Kis magasságból ereszkedik zsákmányára. '''Élőhelye''' : lápok, síkságok, hegyoldalak, művelt területek, erdősségek. Sziklapárkányokon, fákon, néha talajon költ. Magyarországon gyakori fészkelő. : Főként pockokat, egeret vagy egyéb apróbb emlőst, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat, kétéltűeket (leginkább békákat), rovarokat és férgeket, ritkán elgyengült madarat is eszik. Néha a halak is felkerülnek az étlapra. Nagyobb madarakat, például galambokat, csak akkor tud elejteni, ha azok már megsebesültek, vagy haldokolnak. A dögöket is fogyasztja. : A mezőgazdaság számára hasznos madár, mivel jelentős mennyiségű rágcsálót elfogyaszt. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} fynr5tmb4nx5fybnksn8penwseh2b4z 0 66499 551857 494227 2026-07-24T10:06:27Z KeFe 20 551857 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Long ear owl shandong.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Erdei fülesbagoly]] [[Fájl:Erdei fülesbagoly fióka egy kis-dunai szigetcsoporton..jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Erdei fülesbagoly fióka]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Asio otus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a bagolyalakúak rendjébe, a bagolyfélék családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Közép-Európa és Magyarország egyik leggyakoribb bagolyfaja. 2020-ban az év madarának választották. : Közepes termetű bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárny-fesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Tollfülei hosszúak. Rozsdás sárga tollazatát sűrű, sötét hosszanti sávozás és finom keresztvonalak tarkítják. : A kerek fejű macskabagolytól szögletesebb fejformája, hosszú tollfülei, karcsúbb teste és narancssárga szeme különbözteti meg. Röptében szárnya és farka hosszabbnak tűnik, mint a macskabagolyé. Szárnycsapásai mélyek. : Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. A kis erdőfoltokat, a folyók ártereit, a parkokat, öreg temetőket kedveli. : Ragadozó madár. Rágcsálókra vadászik; néha madarat s rovarokat is fog nyílt területeken. Kedvence a mezei pocok; köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog — főleg verebeket. Lesőhelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokban 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik e helyeket. : A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át. : A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemével kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. : Főleg fenyvesek, néha kisebb fenyőcsoportok, helyenként lomberdők. Elhagyott fészkekben, faodvakban, lápokon, néha az erdei talajon is költ. : Magyarország erdeiben gyakori fészkelő. Állandó. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Asio otus}} 4luu690fasotju6lchh1lgfro6504yl 0 66503 551723 494237 2026-07-24T05:36:03Z KeFe 20 551723 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gólya.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fehér gólya]] [[Fájl:Ciconia ciconia -Mscichy, Grajewo County, Poland-8.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fehér gólya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ciconia ciconia|-}} {{népies|a gilice, cakó (czakó), koszta, gagó, eszterág}} <br/> {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : A gólyaalakúak 'rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó nagytestű és elterjedési területén általánosan ismert madár. : 100 cm. Feje, nyaka piszkosfehér, evezőtollai, nagy szárnyfedői és válltollai fénytelen feketék. Hosszú csőre és lába élénkpiros. Röptében hosszú, kinyújtott nyaka különbözteti meg a gémektől. : Rendezetlen elszórt csapatokban vonul. : A magyar nép kedvelt madarának érdekessége, hogy a költöző gólyák vándorlása egybeesik a két legnagyobb magyar nemzeti ünnep időpontjával, mert a magyarországi költőhelyükre március 15. körül érkeznek meg, illetve a telelőhelyeikre augusztus 20. körül indulnak el nagy csoportjaik Afrikába.[5] Vonulásuk során kihasználják a felszálló meleg légáramlatokat, ezért elkerülik a nagyobb zárt erdőségeket és a tengereket is. A műholdas követések révén a madártani szakemberek szerint, többségük hagyományos módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel, de néhány példány a Dél-Afrikai Köztársaságig is elrepül. : Európában és Ázsiában elterjedt, de élőhelyein egyre fogyatkozó madárfaj. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyainak végeit fekete tollak borítják. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár, és sokféle fajt fogyaszt; zsákmányol rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat. Monogám, de a párok nem maradnak együtt egész életükben; a pár együtt építi a fészket gallyakból, amit azután évekig használnak. A tojó rendszerint négy tojást rak, melyek 33-34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kölyökgólyák 58-64 napos korukban repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket. A délre költöző fehér gólyák útvonala Libanonon keresztül vezet, ahol a költöző madarakat tömegesen lövik le a szórakozó sportvadászok. : A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett a fajnak, de a termelés módjának megváltozása és az iparosodás ahhoz vezetett, hogy a fehér gólya Európa egyes részeiről eltűnt a 19. században és a 20. század elején. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, és a fészekben atkák rejtőzhetnek. : Elterjedési területének számos részén meséket, regényeket ihletett, valamint közkeletű hiedelmeket, például azt, hogy ő hozza a kisbabát. '''Élőhelye''' : A fehér gólya táplálkozáshoz leginkább nyílt füves területeket, mezőket, sekély vizeket keres fel. A magas füves területet és az erdőt kerüli. Csernobil környékén az 1986-os baleset után állománya megritkult, mert a művelt területeket visszahódította a magas füves bozót. Lengyelország egyes vidékein a táplálékhiány miatt szeméttelepeken is keresgél. Szeméttelepen látták továbbá a Közép-Keleten, Spanyolországban, Észak- és Dél-Afrikában. : Nagyobb számban nyílt füves területeken szaporodik. Leginkább az erdőszéleket kedveli, azok közül is azokat, amelyek az év legalább egy részében el vannak árasztva. Nem kedveli a magas növényzetet, például az erdők belsejét. Örményországban 2000 m-es tengerszint feletti magasságú területen is találtak fészket. Megtelepszik szavannán, sztyeppén, mezőkön, vizes helyeken, művelt földeken, de kerüli a trópusi erdőket. A középkorban az ember tevékenysége segíthette terjedését, amikor is az erdőket kiirtották, hogy helyükön legelőket és szántóföldeket alakítsanak ki. Akkoriban Európa nagy részén elterjedt, és egészen Svédországig szaporodott. Ritka vendég a Brit-szigeteken, ahol minden évben körülbelül 20 madarat látnak, de nem regisztrálnak fészket. : Napjainkban a fehér gólyák állományának jelentős része az ember közelében, a települések villanyoszlopain, épületek kéményén fészkel. Ennek elősegítésére műfészkeket szereltetnek a madárvédők a villanyoszlopokra, amelyek segítségével újabb fészkek építésére veszik rá a madarakat, és elkerülik az általuk okozott rövidzárlatokat a villamosenergia-hálózatban. : '''Fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Védett madarak-trt}} {{commonskat|Ciconia ciconia|{{SUBPAGENAME}}}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Ciconia ciconia}} qpq4821uv4frj83eldc23z7o42mh6z3 0 66504 551722 479184 2026-07-24T05:35:45Z KeFe 20 551722 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ciconia_nigra_-_Schwarzstorch.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete gólya]] [[Fájl:Black Stork - Ciconia nigra.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fekete gólya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ciconia nigra|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : Testhossza 90-105 centiméter, szárnyfesztávolsága 173-205 centiméter, tömege 3000 gramm. Feje fekete, nyaka, melle és háta matt fekete, melyek fémes zöld vagy ibolya csillogásúak. Röptében a szárnyon alul, csak egy fehér háromszög van a hónaljnál. A fiatal példányok csőre és lába szürkészöld, az idősebbeké piros. '''Élőhelye''' : fenyő vagy lombos erdők között elterülő mocsaras tisztások és rétek, ártéri erdők, folyóholtágak. : Táplálékát nemcsak vizenyős rétek szélén, de gyakran vízben állva keresi, vadászik kisebb gerincesekre, vízi rovarokra. Olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik gémekkel, fehér gólyákkal egy csapatban.. Erdei fákon fészkel. : Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket. A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30-35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. Később már felváltva hordják a táplálékot. A fiókák július közepén hagyják el a fészket és megtanulnak önállóan táplálkozni. : Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat. : '''Fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Védett madarak-trt}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Ciconia nigra}} bez2tq2hj5kd299jm8p9uny93gfksql 0 66506 551869 479186 2026-07-24T10:10:35Z KeFe 20 551869 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Schwarzspecht.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fekete harkály]] [[Fájl:BlackWoods.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete harkály]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dryocopus martius|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának harkályalakúak rendjébe és a harkályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : 46 cm. A legnagyobb európai harkály, majdnem varjú nagyságú. Tollazata egyszínű fekete. A hím fején üstökben végződő tűzpiros sapka. A tojónak csak a tarkója piros. Szemük és csőrük fehéres. Röpte erőteljes, enyhén hullámos vonalú. '''Élőhelye''' : az északi tájakon és magas hegységekben öreg fenyvesek, másutt bükkösök és vegyes lomberdők. Fészkelő odúját öreg fák törzsébe vájja. Magyarországon a bükkösökben szórványosan költ. Állandó. : Lárvákkal és rovarokkal táplálkozik. Csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a megtalált zsákmányt kivési. : Nagy méretű, ovális bejáratú odúját saját maga készíti, nagy magasságban. A nem használt odút más madarak, főleg kék galambok foglalják el. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 17-19 napig kotlik. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Védett madarak-trt}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Dryocopus martius}} achedsvj5x9yrumnz9zf20wlsek6p5u 0 66509 551880 479136 2026-07-24T10:14:07Z KeFe 20 551880 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rauchschwalbe Hirundo rustica.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:HirundoRusticaFlight.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:CríasHirundorustica.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hirundo rustica|-}} {{népies|-}} : A füsti fecske a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű, a villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. {{Védett-madarak|50 000}} : Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Megtalálható Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen. : Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak. : A Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő. : A füsti fecskéknek hat alfaja van, melyek szerte az északi féltekén költenek. Négy alfajuk vándorol délebbre telelni. Telelési területük a sarkvidéket leszámítva kiterjed Argentína középső és távolabbi déli vidékeire, Dél-Afrikára és az ausztrál kontinens északi vidékeire is. Nagy kiterjedésű élőhelye egyben azt is jelenti, hogy a füsti fecske nem veszélyeztetett madárfaj, ám helyi populációit megtizedelhetik bizonyos, az adott helyen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok. : A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember alkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez, és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre. : Ausztria és Észtország hivatalos madara. : Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak volt mondható (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány), ami miatt 2010 után már csupán 89-102 000 pár fészkel hazánkban. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken. : A füsti fecskét először Carl von Linné írta le 1758-as kiadású Systema Naturae című művében Hirundo rustica néven. A Hirundo latin jelentése fecske, míg a rustica utótag azt jelenti: vidéki.[6] E madárfaj csak az egyike mindazon fecskeféléknek, melyeknek élettere magában foglalja az amerikai kontinenst is, ugyanakkor a fecskék Afrikában őshonosak. Az Oxford English Dictionary 1851-re teszi a barn swallow, az állat angol köznapi nevének megjelenését, ugyanakkor Gilbert White 1789-es kiadású, The Natural History of Selborne című művében így ír róla: „A fecske, annak ellenére, hogy elnevezése kémény fecske, mégis semmiféle köze nincs a kéményekhez, ugyanakkor gyakran csűrökben, melléképületekben épít fészket a szarufák ellenében..." Svédországban csűrökben költ, ezért ladusvala, azaz csűr-fecskének nevezik. : Élőhelye a nyíltabb lakott területek, tanyák környéke; rétek, tavak, folyók felett. Nyitott fészkét szalmával kevert sárból tornácok, istállók gerendái, ereszek stb. alá építi. Néha nyitott ablakú konyhába, lakószobába is befészkel. Magyarországon gyakori fészkelő, főleg épületeken. Hortobágyon az itató kutak oldalába fészkel. Vonuló. : Repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, ílyenkor a vízpartok környékén keresgél. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Hirundo rustica|{{SUBPAGENAME}}}} mw95epvoshzhbm28msgtt6hdx38drxw 0 66514 551771 479047 2026-07-24T05:54:24Z KeFe 20 551771 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Himantopus himantopus P4278818.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gólyatöcs.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Himantopus himantopus|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''gólyatöcs''' a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a gulipánfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 250 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : A nemzetségnek hét faja van, melyek az Ó- és Újvilág forró- és mérsékelt égövű vidékein laknak. '''Jellemvonásaik''' : halcsontszerűen hajlékony, hosszú, vékony, lapos hegyű csőr, hosszú, kizárólag pikkelyekkel borított csüd. Szárnyuk, melynek evezői közül az első a leghosszabb, egyenes farkuk hegyén túl ér. '''Az év madara lett 2019-ben.''' : Európa és Ázsia déli részén honos. Sekély édes- és brakkvizek valamint lagúnák lakója. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. : Rendszerbesorolásai vitatottak, a Himantopus nemhez tartozó fajokat önálló fajként, vagy Himantopus himantopus alfajaiként is besorolják. : Átlagos testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-83 centiméteres, testtömege 150-210 gramm közötti. A nászruhás hím szárnyai fényesen feketék, tarkója és fejteteje fekete. A tojó fénytelen barnásfekete, feje és tarkója fehér. : Hosszú lábaival az édes vagy enyhén sós, sekély vízben lépegetve keresi rovarokból, rákokból és lárvákból álló táplálékát. : Szikes tavak szigetein, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 3-5 darab 44 milliméteres tojásból áll, melyen 25-26 napig kotlanak felváltva a szülők. A fiókák 28-32 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók. : Március-október hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon. Állománynagysága 200-400 példány. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Himantopus himantopus|{{SUBPAGENAME}}}} 9b4exhqp7x8o2e8nfi6ssabv96xhhxx 0 66516 551864 494267 2026-07-24T10:08:51Z KeFe 20 551864 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gyurgyalag.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Gyurgyalag]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Merops apiaster|-}} {{népies|méhevő, méhészmadár, piripió}} <br/> : A madarak osztályának a szalakótaalakúak rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 100 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : Átlagos testhossza 28 cm, szárnyának fesztávolsága 44–49 cm, tömege 40-65 g. Színpompás tollazatáról, hosszú hajlott csőréről és megnyúlt középső farktollairól könnyen felismerhető. Hátoldala gesztenye vörös és kénsárga, kézevezői és farka kékeszöld. Torka ragyogó aranysárga, melle és hasa élénk kékeszöld. Szeme kárminpiros. : A fiatalok színezete kissé tompább, középső farktollai nem hosszabbak. Amilyen szépek a színei, olyan változatos a repülése. Nyilalló suhanása, kanyargó siklásai a fecske és a sólyom röptét idézik fel. Szívesen telepszik kiálló száraz ágra, leszállása és felbillenése lepkeszerűen könnyed. Társasan jár, és telepesen fészkel. '''Élőhelye''' : Tisztásokkal váltakozó bokros, fás területek. Löszfalak, homokbányák, folyópartok meredek falába vájt üregekben, telepesen fészkel. Magyarországon a löszfalak oldalában több vidéken is költ. Vonuló. : Repülő rovarokra, lepkékre, szitakötőkre, darazsakra és méhekre is vadászik. Akár napi 250 méhet is elfogyaszthat, de nem ez a jellemző, hatékonyabban hasznosítják a vegyes táplálékot, mint ha egyetlen fajta rovart fogyasztanak. A védettsége miatt a méhestől csak elriasztani szabad. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Merops apiaster}} 0qb56l28j9mp1mjq72qictdad98l842 0 66523 551973 494251 2026-07-24T10:48:47Z KeFe 20 551973 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Corvuscorax001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Holló]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corvus corax|-}} {{népies|közönséges holló}} <br/> : A holló madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A felnőtt madár hossza 56-70 centiméter körüli, szárny-fesztávolsága 115-130 centiméter, testtömege 0,7 – 1,63 kilogrammig terjedhet. Jóval nagyobb, mint a varjak. Hatalmas, erős csőrének felső vonala ívelt. : Tollazata kékesen fénylő fekete; torkán bozontos, szakállszerű tollak. Farka ék alakúan kerekített. Röpte erőteljes, egyenes vonalú. Gyakran kering a magasban. Párválasztás idején művészi repülő mutatványokat végez. A földön kimért lépésekkel jár. Rendkívül éber, tanulékony madár. Állandó. '''Élőhelye''' : Sziklákon, tengerparti szirteken, helyenként fákon is fészkel. Magyarországon szórványosan költ. : A közönséges hollók mindenevők: a táplálékuk nagyban függ az élőhelyüktől és az aktuális évszaktól is. Leginkább dögevő életmódot folytatnak, de előszeretettel vadásznak gerinctelenekre, kétéltűekre, apróbb hüllőkre és emlősökre is, sőt még a kisebb madarakat is elkaphatják. Növényi táplálékukat legfőképp a különféle gabonamagvak, bogyók és gyümölcsök alkotják. : Intelligens, tanítható. A fogságban tartott holló egy idő után ragaszkodóvá válik és képes gazdája védelmére kelni. Idősebb korban nagyon agresszív, de könnyen elsajátítja pár szó kimondását. Magyarországon befogását és fogva tartását a törvény tiltja. Fogságban tartása megfelelő engedélyek nélkül jogi következményekkel járhat. : '''Védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Corvus corax}} aqvsqau6e8fe4hmak6gk8231uc0ygvk 0 66524 551863 494250 2026-07-24T10:08:28Z KeFe 20 551863 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alcedo atthis jégmadár.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alcedo atthis|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának szalakótaalakúak rendjébe és a jégmadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Testhossza 16-17 centiméter, szárny-fesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Ritkán kerül szem elé, de első látásra is felismerhető. Hátoldalán ragyogó smaragdzöld és zománcos fényű kék színek csillognak. Fejoldala és testalja rőtes aranybarna. Teste zömök; feje aránylag nagy. Tőr alakú csőre hosszú és hegyes. Szárnya és farka rövid, apró lába élénkpiros. Felriasztva, alacsonyan a víz fölött, a patak vagy a folyó kanyargását követve repül odébb. Néha a víztükör felett egy helyben szitál és elég nagy magasságból, kissé ferde vonalban bukik a vízbe. '''Élőhelye''' : Folyók, patakok, csatornák, tavak. Télen a tengerpartok mentén és mocsaras árapály területeken is. Meredek folyópartok oldalába vájt üregekben fészkel. Magyarországon szórványosan költ. Elég gyakori téli vendég. : Rendszerint meredek partoldalak mentén, víz fölé nyúló ágon lesi az alatta elúszó apró halat vagy vízi rovart. Zsákmányát megpillantva eleven szigonyként zuhan a vízbe, majd perregő szárnycsapással száll vissza leshelyére. Védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Alcedo atthis}} tmfvtb57mxqn9x4avxlxbatogi548j1 0 66525 551849 494248 2026-07-24T10:03:56Z KeFe 20 551849 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common Cuckoo (Cuculus canorus) (31177813565).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Cuculus canorus vogelartinfo.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cuculus canorus|-}} {{népies|-}} <br/> : A kakukk a madarak osztályának kakukkalakúak rendjébe, ezen belül a kakukkfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. Vonuló madárként a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, más gazdamadár vagy dajkamadár fészkébe rakja a tojását. A telet Afrika trópusi részén tölti.[ : Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter, testtömege 110-130 gramm. Tollazata világos, hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsó része hasonlít a karvalyéra. Lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa. 12 tollú farka halvány hamuszürke. : Főként rovarokkal, különösen nagy testű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken állítólag olykor csapatokban figyelhető meg. Vándor madár. : A fészekparazita kakukk költési időszaka május–július közt van. Költésparazita madár, mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak[3]. Kedvenc gazdamadarai a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy, de rajtuk kívül sok más madár fészkébe is rak tojást. A fiókák 12 napi kotlás után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik. A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan önállósítja magát, addig is a dajkamadár szülők etetik. : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cuculus canorus|{{SUBPAGENAME}}}} 159ep7l74o7ngugjfapvujf4htvvj25 0 66528 551868 479238 2026-07-24T10:10:17Z KeFe 20 551868 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Grünspecht Picus viridis.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Zöld küllő]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Picus viridis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A madarak osztályának a harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj. : Nagy termetű harkály, testhossza 32 centiméter, szárny-fesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter, testtömege 180–200 gramm. Háta olajzöld, hasoldala zöldesszürke. A hát alsó fele és a farkcsík zöldessárga. Sapkája kárminpiros, fejoldala és barkója fekete. A hím széles barkója középen kárminpiros. A fiatalok színei tompábbak; tollazatuk feketén sávozott és pettyezett. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Mozgékony, vigyázó madár. '''Élőhelye''' : lomberdők, parkok; fasorokkal, ligetekkel tarkított mezőgazdasági területek. Fészekodúját lombos fák törzsébe vájja. Magyarországon gyakori költő faj. Állandó. : Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Gyakran látható a földön, amint ugrálva keresi táplálékát. Főleg a hangyabolyokat dúlja szét. Főként hangyákból és más rovarokból, de magvakkal és gyümölcsökkel is táplálkozik. Előfordul hogy méhkaptárt dúl szét. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Picus viridis}} g2njrvhsm1p54a67mt2nm7iov3nq6tx 0 66533 551741 494244 2026-07-24T05:43:54Z KeFe 20 551741 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Accipiter nisus edit.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Karvaly]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Accipiter nisus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A felnőtt hím egyedek 29-34 cm hosszúak és szárny-fesztávolságuk 59-64 cm. A tojó sokkal nagyobb, mint a hím. Jellegzetes a rövid, kerek szárnya és hosszú farka. Öregek melle és hasa hullámos vonalakkal sűrűn keresztsávozott. Csőrük kicsi, szemük és hosszú lábuk sárga. : A hím hátoldala és a fejtő sötét palaszürke, arca rozsdaszínű, tarkóján világos folt; melle és hasa vörösesbarnán keresztsávozott. (Karvaly tojó hasonlít héjához, de a héja sokkal nagyobb, farka rövidebb és alsó farkfedői fehérek.) '''Élőhelye''' : főleg erdők és mezőgazdasági területek, kertek. Leginkább fenyvesekben, vagy fenyőkkel körülvett lombos erdőkben fészkel. Magyarországon rendszeresen költ. Állandó. Télen behúzódik lakott területek környékére is. : Fák és bokrok között vakmerően siklik, rendszerint egész alacsonyan. Hirtelen felemelkedve áldozatára csap le. : A karvaly a kisebb erdei madarak első számú vadásza, mégis támadásainak csupán 10 százaléka végződik sikerrel. Gyors támadással, meglepetésszerűen csap le áldozatára, főleg bokrok, fasorok, erdőfoltok takarásából lepi meg zsákmányát az élőhelyi sajátosságokat kihasználva. Kerteket, beépített területeket is használ rajtaütéseihez azon prédák estén, melyeket ilyen helyeken talál. A karvaly lesben áll rejtekhelyén, míg közel nem jön egy madár, majd ezután elhagyja búvóhelyét és alacsonyan szállva, gyors ütemben kirepül. Az üldözés végén a zsákmányt alulról támadja, fejjel lefelé rámarkol a prédára és lerántja, majd lábon követi a növényzet között. : A hímek 40-től 120 gramm testtömegig terjedő zsákmányállatokra vadásznak, míg a nőstények képesek letaglózni akár 500 gramm, vagy nagyobb testsúlyú prédákat is. A karvalyok által naponta elfogyasztott élelem mennyiségét a hímeknél 40-50 grammra teszik, míg nőstényeknél ez 50-70 gramm. Egy év alatt egy karvaly pár képes elejteni 2200 darab házi verebet, 600 fekete rigót, vagy 110 örvös galambot. A hímek inkább cinegeféléket, pintyféléket, verébféléket és sármányokat ejtenek el, míg a nőstények inkább rigóféléket és seregélyeket fogyasztanak. A nagyobb zsákmányokat, mint például a galambokat, vagy a szarkákat nem azonnal, hanem a tollazat eltávolítását követően fogyasztják el. Több mint 120 madárfajt jegyeztek fel, mint a karvalyok zsákmányállatait. '''Védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Accipiter nisus|{{SUBPAGENAME}}}} jh8cxgsxcl6x8gma8nvzi0rqezdbgp2 0 66535 551694 480435 2026-07-24T00:51:23Z KeFe 20 551694 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Little Egret (Egretta garzetta)- Breeding plumage- in Hyderabad, AP W IMG 7671.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Kis kócsag]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Egretta garzetta|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 250 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' :A kis kócsag a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár :56 cm, tollazata vakító fehér. Tarkójáról két-három, hosszú, fehér dísztoll nyúlik hátra. Karcsú csőre fekete, a csőrtő kékes. Szeme világossárga, lába fekete, lábujjai élénksárgák. Behúzott nyakkal és nyújtott lábbal röpül. '''Élőhelye:''' :mocsarak, ártéri erdők, ingoványos rétek. Más gémfajok társaságában telepesen fészkel. Fészkét magas fákra vagy mocsaras területeken bokrokra építi. :Táplálékát sekély vízben keresi, halakat, kétéltűeket, vízi rovarokat fogyaszt. Szárnyát meglebbentve gyakran ide-oda futkos és jobbra-balra szigonyoz a csőrével. :'''Fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Egretta garzetta}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Egretta garzetta|{{SUBPAGENAME}}}} nnwnx66kv54lc2gs3tx6g31wpr6j5og 0 66539 551882 480499 2026-07-24T10:14:44Z KeFe 20 551882 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Delichon urbicum 10.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Delichon urbica|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A testhossza 13 centiméter, szárny-fesztávolsága 26-29 centiméter és testtömege 13-23 gramm. Feje, háta, szárnya és farka kékesfekete; farkcsíkja tiszta fehér. Egész alsó oldala fehér. Rövid farka villás. Apró lábát és lábujjait finom pehelytollak borítják. Viselkedése hasonlít a füsti fecskééhez, de még inkább társas; gyakran nagy telepekben költ. Röpte nem annyira nyilalló, inkább libegő. Gyakran nagy magasságban jár. '''Élőhelye''' : Ragaszkodik az emberi településekhez. Sárból rakott fészke zárt, csak a felső részén van bejárónyílás. Házak, pajták ereszei alá, néhol sziklákra rakja. Magyarországon gyakori fészkelő. Helyenként nagyobb telepekben költ. Vonuló. : Repülő rovarokkal táplálkozik. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Delichon urbica|{{SUBPAGENAME}}}} a20d8a1u38151fpkpacst01votqp02h 0 66542 551894 480534 2026-07-24T10:19:07Z KeFe 20 551894 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Zaunkoenig alleinerziehend.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ökörszem]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Troglodytes troglodytes|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az ökörszemfélék családjába tartozó faj. : Testhossza 9-10 centiméter, szárny-fesztávolsága 13-17 centiméter, súlya 7-12 gramm. Parányi, gömbölyded madár. Rövid farkát rendszerint felcsapja, ezért még kerekebbnek látszik. Tollazata barna, némi rozsdás árnyalattal és sűrű keresztsávozással. Rendkívül mozgékony; az avarban és a bokrok, farakások, rőzsecsomók közt sebesen bujkálva keresi táplálékát. Bábokat, petéket, kisebb rovarokat szedeget. Surrogó röpte egyenes vonalú. Ritkán száll nagyobb távolságra. '''Élőhelye''' : Kertek, parkok, erdők, köves, bokros területek aljnövényzete. Aránylag nagy, gömbölyű fészkét sűrű bokorba, gyökerek, farepedések közé, néha épületekre építi. Magyarországon főleg a hegyi és ártéri erdőkben fészkel. Állandó. : Rovarokkal, pókokkal, bábokkal és petékkel táplálkozik, melyet rőzserakások, gyökerek közt keresgél. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Troglodytes troglodytes}} 48oghxx6yjjf8twjgyznqazsfm6tt4y 0 66543 551951 480530 2026-07-24T10:39:25Z KeFe 20 551951 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Длиннохвостая синица (Aegithalos caudatus).jpg|bélyeg|jobbra|200px|A Magyarországon is előforduló északi őszapó]] [[Fájl:Stjärtmes Long-tailed Tit (20164104539).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Északi őszapó]] [[Fájl:Aegithalos caudatus 6.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Brit őszapó ''(Aegithalos caudatus rosaceus)'']] [[Fájl:Aegithalos caudatus 2 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hibrid őszapó az európai (A. c. caudatus) és északi (A. c. europaeus) alfajokból]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aegithalos caudatus|-}} {{népies|-}} : Az őszapó a verébalakúak rendjében az őszapófélék családjának névadó faja, melybe számos alfaj tartozik. <br/> {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Egyes alfajai Európában, Ázsiában élnek. Magyarországon mindössze egy alfaj költ, az európai, vagy közép-európai őszapónak nevezett, de ez még pontosabb vizsgálatra vár. : Törzse rövid és zömök, meglehetősen apró. Mindössze 14 cm hosszú. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Hosszú, erősen lépcsőzetes farka enyhén villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. : Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől. Némelyiknek a fején fekete sáv húzódik, de van teljesen fehér is, ez teljesen független a nemtől. : Előfordulhat, hogy hosszú faroktolluk el van görbülve, de ez csak a tojóknál látható. Ennek oka az odúban tartózkodás, hiszen a hosszú farktoll nem fér el, így egy kissé meghajlik. : Áttelelő madár, egész évben itt marad. A fenyveseket, bozótos ligeteket kedveli, télen gyakran meg lehet figyelni a madáretetőkön. Ilyenkor cinegecsoportokhoz csatlakozik. Etetőről etetőre jár, így vészeli át a telet. : Eredendő tápláléka rovarok, lepkék, hernyók, férgek, de télen megelégszik az olajos magvakkal, bogyókkal. Csoportokban figyelhetjük meg őket, több őszapócsalád csatlakozik egymáshoz. : Jellegzetes "szrrí" hangjukkal szólongatnak egymásnak, közben ugrálgatnak ágról ágra, a levelekről, rügyekről szedik le a hernyókat. Igen kíváncsi természetű madarak, ha az ember elég türelmes, és kitartó, maga köré tud csalogatni néhányat, ha a jellegzetes šzrííˇ hangot hallatja. : Sűrű erdőkben, eldugott helyen, dús növényzetű területeken fészkel. Évente egyszer költ. Bokrokban építi meg gömb alakú fészkét, melyet gondosan megcsinál. Pókfonálból, hernyók fonadékából készíti el otthonát, melyeket zuzmókkal, mohákkal rögzít. A bejárat egy apró nyílás, melyet levelekkel eltakar, így az a lehető legjobban beleolvad környezetébe. : Ha a fészek elkészül, a tojó lerakja 9-11 tojását, melyeken 12-13 napig kotlik. A pár mindkét tagja gondoskodik a fiókákról. A fiókák csupaszon és vakon kelnek ki a tojásból. 18-19 napos korukra már elég fejlettek lesznek ahhoz, hogy kirepüljenek. : Történt már olyan, hogy egy párnak a fiókáiról már nem kellett gondoskodnia (lehet az oka, hogy kifejlődtek, vagy valamilyen oknál fogva elpusztultak), és ilyenkor a közelben lévő másik őszapócsaládhoz siettek, segíteni a fiókanevelésben. Találtak olyan fészket, melyben 17 tojás is volt, noha átlagosan csak 9-10 tojást rak le egy pár. Ebből arra következtettek, hogy egy fészekben több pár is költhet. : Az egyes párocskák úgy alszanak, hogy szorosan egymáshoz bújnak, és az egyik a másik fölé rakja a szárnyát, szinte teljesen betakarva. Végtelenül gyöngédek egymáshoz, ami csak fokozza a rokonszenvet. A fogságot jól tűri, de csak párosával. Könnyen szobamadárrá szelídíthető. : A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, mind Európban, mind pedig az EU-ban. : Magyarországon ennek ellenére védett faj. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aegithalos|{{SUBPAGENAME}}}} dfa14wdsdrwqwfri7ddjub1i84xr4lf 0 66545 551749 480323 2026-07-24T05:46:15Z KeFe 20 551749 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eastern Imperial Eagle cr.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Imperial Eagle (Aquila heliaca) (32788425690).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Parlagi sas]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aquila heliaca|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 1 000 000}} Magyarországon fokozottan védett! <br/> : Testhossza 72-84 centiméter, szárny-fesztávolsága pedig 180 – 215 centiméteres is lehet. Nagy termetű, zömök testű sas. Tollazata feketés barna; a fejtető és tarkó világos, öregeké csaknem fehér. Válltollai közül néhány tiszta fehér. Keringés közben szárnyát egyenesen tartja. Fiatalok színezete sárgásbarnától a sötétbarnáig változik. '''Élőhelye''' : síkságok, füves puszták mocsarak. Hatalmas fészkét magas fákra építi. Magyarországon hegyvidéki erdőkben szórványosan költ. : Kisebb emlősöket, melyek közt a rágcsálókon kívül, elvétve madarat is zsákmányol, és esetenként elhullott állatok maradványai is szerepelnek. : Európa és Ázsia füves pusztáin, valamint középhegységek közelében, főleg emberek által ritkán látogatott területeken telepedik meg. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila heliaca|{{SUBPAGENAME}}}} lm3klq1r8yv5ta76lkqt32udkliv1bi 0 66553 551962 480225 2026-07-24T10:44:42Z KeFe 20 551962 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Indian Golden Oriole (Oriolus kundoo), male at Secunderabad W IMG 6730.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Sárgarigó]] [[Fájl:Golden Oriole (Oriolus oriolus) (20022055190).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sárgarigó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oriolus oriolus|-}} {{népies|régiesen '''aranymálinkó'''}} <br/> : A madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Testhossza 23-24 centiméter, szárny-fesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. A hím tollazata ragyogó aranysárga és farka fekete. A szélső farktollak hegye is aranysárga. A tojó és a fiatalok sárgászöldek; szárnyuk és farkuk sötétebb. Zöldesszürke testaljuk halványan sávozott. : Óvatos, vigyázó madár; többnyire a fák lombkoronájában mozog, ahol nemcsak a tojó zöldes színei, de a hím élénk tollazata is beleolvad a környezetbe. Rendszerint olyankor látható, amikor egyik fától a másikig repül. Röpte gyors, kissé hullámvonalú. A közelében elhúzó varjakat, ragadozó madarakat üldözőbe veszi, és addig vagdos feléjük, míg távozásra nem készteti őket. '''Élőhelye''' : Erdők, ligetek, kertek, parkok, folyóárterek, gyümölcsösök stb., de mindig fás területek. Fán fészkel. Mesterien épített kosár alakú fészkét oldalágak ágvilláira függeszti. Magyarországon gyakori költőfaj. Késő tavasszal érkezik s elég korán elvonul. : Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt, de a gyümölcsösökben néha nagy károkat okoz. : '''Magyarosságon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Oriolus oriolus|{{SUBPAGENAME}}}} 520olstcp4e9ltk0ho78g6g732sfam8 0 66554 551860 480267 2026-07-24T10:07:29Z KeFe 20 551860 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apus apus -Barcelona, Spain-8 (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Mauersegler4.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apus apus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának sarlósfecske-alakúak rendjébe és a sarlósfecskefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Hossza 16-17 centiméter, szárny-fesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Hosszú szárnya sarló alakú. Tollazata barnásfekete; torka fehéres; rövid farka villás. Társasan jár, s egész napját a levegőben tölti. Röpte villámgyors és változatos. Sarlósan merevített szárnyakon siklik; majd gyors, reszkető szárnycsapással hasítja a levegőt. Költés idején nagyon hangos. Csapatai ilyenkor vijjogva kergetőznek a toronytetők körül. '''Élőhelye''' : Főleg a levegőben. Bárhol előfordulhat, de leginkább a megfelelő fészkelő helyek környékén. Tornyok, épületek rései közt, sziklafalak repedéseiben, löszfalak üregeiben, néha faodvakban is fészkel. Magyarországon helyenként költ. Gyakori átvonuló és nyári kóborló. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Apus apus|{{SUBPAGENAME}}}} hl1p9yl8d7s78rlrb5lprnqhl5ax64b 0 66558 551865 480253 2026-07-24T10:09:09Z KeFe 20 551865 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European roller.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Szalakóta]] [[Fájl:Coracias garrulus (Coraciidae) (European Roller), Tulcea, Romania (cropped).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coracias garrulus|-}} {{népies|'''európai szalakóta''' Népies neve - kécskóka.}} <br/> : A madarak osztályának szalakótaalakúak rendjébe és a szalakótafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} Magyarországon fokozottan védett! <br/> : Testhossza 29-32 centiméter, szárny-fesztávolsága 52-73 centiméter, testtömege 120-160 gramm. Zömök termete a szajkóéra emlékeztet, csőre erős. Tollazata azúrkék; háta gesztenye vörös; szárnya ragyogó kék, fekete szegéllyel. Farka zöldeskék, a középső farktollak sötétszürkék. : Rendes röpte kissé csókaszerű. Tavaszi párválasztás idején nagy magasságba emelkedik és bukfencezve zuhan lefelé, majd ismét felemelkedve mutatványait többször megismétli. '''Élőhelye''' : Öreg erdők és szétszórt fákkal tarkított nyílt tájak. Öreg fák odvaiban, partszakadások üregeiben, romokon költ. Magyarországon rendszeres fészkelő. Vonuló. : Viselkedése a gébicsekhez hasonló: Száraz faágon, telefonpóznán, kazlakon stb. leskelődik és magas figyelőhelyéről lebillenve kapja el a rovarokat. : '''Fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Coracias garrulus|{{SUBPAGENAME}}}} 24c3tkrc27h0vkwzjj030xf2v7arazw 0 66562 551778 480245 2026-07-24T05:56:58Z KeFe 20 551778 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Charadrius alexandrinus 0711.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Széki lile]] [[Fájl:Kentish Plover Charadrius alexandrinus, India.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Széki lile]] {{cím2|Széki lile}} {{latin|Charadrius alexandrinus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 1 000 000}} <br/> : Testhossza 15-17 centiméter, szárny-fesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 gram. Csőre és lába fekete. Fekete szemsávja keskeny. Mellén két oldalt félhold alakú fekete sáv, mely elöl sohasem ér össze. A hím szemöldöksávja fehér, fejtetején kis, fekete folt. : A tojó világosabb, mellén kétoldalt barna folt. Fejtetején nincs sötét folt. Gyorsan fut, futtában lába sokszor nem is látszik; olyan, mintha gurulna. '''Élőhelye''' : Főleg tengerpartok mentén. Fövenyes vagy iszapos partokon, a szárazföld belsejében szikes tavak mentén fészkel. Magyarországon a szikesek jellegzetes költő madara. Kopár, szikes padkákon, székfű virágok közt fészkel. Vonuló. : A talajon, iszapban vagy sekély sós vízben keresgéli rovarokból álló táplálékát. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Charadrius alexandrinus|{{SUBPAGENAME}}}} g59cc54o0plpdts9on38smnc26s28y7 0 66563 551957 480241 2026-07-24T10:42:58Z KeFe 20 551957 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Parus major 4 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Széncinege]] [[Fájl:Cold feet (31589329683).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Parus major|-}} {{népies|-}} <br/> : A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A széncinege 14 centiméter hosszú, szárny-fesztávolsága 22 centiméter, átlagos testtömege 16-22 gramm. A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga; mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld; farkcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog; hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes; figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik; ő jár legsűrűbben a madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót stb. '''Élőhelye''' : vegyes erdők, bokrosok, kertek, parkok stb. Faodúkban, falak nyílásaiban, csövekben, mesterséges fészekodúkban stb. költ. Magyarországon az erdők, kertek, parkok közismert fészkelő madara. Lakott területeken is gyakori. Állandó madarunk, rendszeres fészkelő. :A széncinegék nyáron elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyet a fák lombkoronájából szedegetnek össze. A gerinctelen zsákmányaik között vannak csótányok, hangyák, legyek, tegzesek, bogarak, csőrös rovarok, méhek és darazsak, szöcskék, tücskök, százlábúak, recésszárnyú fátyolkák, csigák és szárazföldi ászkarákok. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Parus major|{{SUBPAGENAME}}}} 5xyip1ffhsk89fwtev37sy98ad7mcw5 0 66564 551696 480239 2026-07-24T00:52:14Z KeFe 20 551696 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ardea cinerea.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ardea cinerea|-}} {{népies| kék gém, daru gém, fosógém, vasgém.}} <br/> : A madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. {{Védett-madarak|: 50 000}} <br/> : A legnagyobb termetű; 90 cm európai gémfaj. Teste kékesszürke, feje és nyaka fehér. Fejoldalán fekete sáv, amely a tarkón hátranyúló sárgás. Hosszú, tőr alakú csőre sárgás, lába barnás, kora tavasszal pirosas. : Mozdulatlanul leselkedik vízben vagy vízparton. Fákra is felszáll. Röpképe jellegzetes: nyakát behúzza, lábát egyenesen hátranyújtja. '''Élőhelye:''' : Elöntött rétek, folyók, tavak mocsarak, holtágak. Magas fákon telepesen fészkel, gyakran egyéb gémfajokkal együtt. Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; az állomány egy része itt tölti a telet. Vonuló, ritkán áttelel. : '''Védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Ardea cinerea|{{SUBPAGENAME}}}} s5mpai8wc036d4y0a7rdf9wystdixes 0 66567 551769 480550 2026-07-24T05:53:40Z KeFe 20 551769 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Otis tarda, Hortobagy, Hungary 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Túzok]] [[Fájl:Drop fúzatý (Otis tarda) (2416576086).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Túzok]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Otis tarda|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 1 000 000}} <br/> : A madarak osztályának a túzokalakúak ''(Otidiformes)'' rendjébe a túzokfélék ''(Otitidae)'' családjába tartozó túzok ''(Otis)'' nem egyetlen faja. : Kakas 100 cm, tyúk 80 cm. Hatalmas termetéről, nehéz testéről hosszú, vastag nyakáról, hosszú lábáról könnyen felismerhető. Feje és nyaka világosszürke. Kakas fején az alsó csőrkáva tövétől foszlott dísztollakból álló bajusz nyúlik hátra. Hátoldala élénk rozsdasárga, sűrű fekete harántsávokkal. Testalja fehér, mellen rozsdavörös folt. Tyúk mellén nincs rőtes színezés. Röptében szárny fehérnek látszik. Nyújtott nyakkal repül. '''Élőhelye''' : Földön fészkelnek. Nyílt fátlan síkságok, füves puszták, nagy kiterjedésű gabonaföldek, repceföldek. : Nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is. Állati és növényi eredetű táplálékának aránya szezonálisan változó: tavasszal és nyár elején jórészt növényeket eszik, nyár végén (a termés betakarítása és a rovarok mennyiségének növekedése miatt) megnő étrendjében a rovarok aránya, ősz vége felé (a rovarok eltűnésével) megint a növényi táplálék (elhullott magvak, repcelevél) válik kizárólagossá. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Otis tarda|{{SUBPAGENAME}}}} f2ebji3farxnl13hhbwyl62mji5fpvr 0 66568 551851 480193 2026-07-24T10:04:34Z KeFe 20 551851 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eagle.owl.arp.750pix.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bubo bubo|-}} {{népies|nagy fülesbagoly}} <br/> : A madarak osztályának bagolyalakúak 'rendjébe és a bagolyfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : A legnagyobb európai bagoly 65-70 cm. Mintegy kétszer akkora mint az erdei fülesbagoly. Tollfülei jól láthatók. Sárgásbarna tollazata sötétbarnán sávozott. Nagy szeme narancsvörös. Mezei nyúl és siketfajd nagyságig mindenféle állatot zsákmányol. Hajnalban és alkonyatkor vadászik. Nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. A faágakon közvetlen a törzs mellé húzódva telepszik le. Magányosan vadászik. '''Élőhelye''' : Erdőségek kiemelkedő sziklái, kőbányák, szirtes hegyoldalak és nyílt sztyeppék. Sziklaüregekben, faodvakban, sűrű aljnövényzet közt vagy ragadozó madarak elhagyott fészkeiben költ. Magyarország hegy- és dombvidékein nagyon ritka költőfaj. Állandó. : Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat, más baglyok, őzgidák és rókákat is zsákmányul ejti. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Bubo bubo}} 0lm47o1qiy7wrey8xss6vq3r10mah0n 0 66569 551760 480181 2026-07-24T05:50:19Z KeFe 20 551760 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falco peregrinus - 01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Vándorsólyom]] [[Fájl:Peregrine Falcon Kobble Apr07.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco peregrinus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a sólyomalakúak rendjébe, azon belül a sólyomfélék családjába tartozó faj, {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : 37-48 cm. Szárnya hosszú, hegyes, mellkasa széles, farka a végén elkeskenyedik. Röpte gyors, kissé galambszerű. : Hím feje teteje feketés, háta palaszürke, hasoldala sárgásfehér, keskeny fekete vonulatokkal keresztsávozott. Tojó jóval nagyobb, gyakran sötétebb színezetű. Fiatalok felül sötétbarnák, sárgás alsó oldaluk sötétbarna hosszanti foltokkal mintázott. '''Élőhelye''' : nyílt pusztaságok, sziklás hegységek, lápok mocsarak. Meredek sziklák partjain hegyszakadékok oldalában, néha épületeken is fészkel. : Prédájára összehúzott szárnyakkal, nagy sebességgel zuhan, majdnem merőlegesen. Főleg madarakat zsákmányol. : Bár legfőbb táplálékát a középméretű madarak alkotják, a vándorsólyom kisebb emlősökre, hüllőkre, rovarokra is vadászik. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Falco peregrinus|{{SUBPAGENAME}}}} c223pmnmsot0z3t4sdmqwwj2dvi7gdd 0 66571 551971 478931 2026-07-24T10:48:08Z KeFe 20 551971 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Corvus frugilegus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Vetési varjú]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corvus frugilegus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Nagysága kb. 45 cm, szárny-fesztávolság 81–99 cm, súlya 300–340 g. Tollazata kékes fémfényű, fekete. Az öregek csőrtöve és torka csupasz. Feketés csőre karcsúbb és hegyesebb, mint a [[w:dolmányos varjú]]é. Bozontos gatyája a csüdig ér. A fiatalok színezete tompább; torkukon nincs csupasz folt. Röpte egyenes vonalú. Szárnycsapása gyorsabb, mint a dolmányos varjúé. Társasan jár és telepesen fészkel. '''Élőhelye''' : Facsoportokkal, ligetekkel tarkított mezőgazdasági területek. Magas fákon telepesen fészkel. Magyarországon gyakori költőfaj. Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból, gallyakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja 4–5 tojását. Télen behúzódik a lakott területekre is. Állandó fészkelő madarunk. : A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Corvus frugilegus}} lpuh6kuoyywrgit25ahmrg6fcjqxkwr 0 66572 551680 480540 2026-07-24T00:46:58Z KeFe 20 551680 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Podilymbus-podiceps-001.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Western Grebe at the Cabrillo Salt Marsh.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Australasian Grebe.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Podicipedidae|-}} {{népies|-}} : A vöcsökfélék a madarak osztályának vöcsökalakúak rendjének egyetlen családja. 6 nem és 22 faj tartozik a családba. A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint a gólyaalakúakhoz tartozik. : A vöcsökfélék szinte minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt. : Különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Kevésbé gyakran lehet látni lassú folyású folyóknál is. A szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Több faj is kimerészkedik a tengerre, de nem mennek távol a parttól. : Legjobban a búvárfélékre hasonlítanak. Lábuk hátul ízesül, így törzsüket nagyjából függőlegesen tartják. : Úszó és bukó madarak. Nappali madarak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj magányosan vagy párban él. Télen általában kisebb csapatokban vannak. Vízi rovarokkal és halakkal táplálkoznak. A búvárkodás során néha a madarak egész teste a víz alá kerül; ugrásukkal minél meredekebb szögben buknak a víz alá, annál mélyebbre jutnak. A nagyobb fajok általában 10–40 másodpercig maradnak víz alatt, de képesek 1-2 percig is, legfeljebb 3 percig. A kisebb fajok kevesebb ideig maradnak a víz alatt. A mélység általában 1–4 méter. : A szaporodási időszakukban monogám párokat alkotnak. A Podisceps nembe tartozó legtöbb faj általában násztánccal hódítja el párját. A fészekrakás a szárazföldön történik, de a vízparton. A fészket mindkét szülő készíti vízinövényekből, ágakból és levelekből. A fészkek átmérője 30–50 centiméter, nagyon ritka esetben akár egy méter is, de ez függ a körülményektől és az építőanyag mennyiségétől. : A fészekaljuk általában 2–7 tojásból áll. Egy évben maximum három fészekalj van, de általában egy vagy kettő. A tojásokon mindegyik szülő kotlik, a kotlás időtartama általában 20–30 nap. A fiatalokra jellemző a csíkos mintázatú tollazat. Mikor hideg a víz, a szülők általában a hátukon szállítják a fiókáikat. : Mivel a tolluk a 19. században igen népszerű lett, elkezdték vadászni őket, így számuk csökkent. Ám a 20. században a védelmükre keltek, és a számuk ismét megnövekedett. Napjainkban a madarakat veszélyezteti a vizek szennyezése és a hajók. : Az emberi tevékenység más módon is veszélyezteti a madarakat: a mesterséges világítás miatt szilárd felületeket nézhetnek vízfelszínnek, és ily módon bukórepülés közben összetörik magukat. : <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Podicipedidae|{{SUBPAGENAME}}}} 3i44ukki60lx3j932vr3wgd0yx628u9 0 66573 551752 480171 2026-07-24T05:47:43Z KeFe 20 551752 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common kestrel falco tinnunculus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Vörös vércse]] [[Fájl:Common Kestrel 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco tinnunculus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Testhossza 32-35 centiméter, szárny-fesztávolsága 70-80 centiméter. Szárnya hegyes, farka hosszú. : Gyakran egy helyben szitál a levegőben. : Hím hátoldala gesztenye vörös, sötét cseppfoltokkal; hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel. Feje, farcsíkja és farka hamuszürke. Farka végén széles, fekete keresztszalag, fehér szegéllyel. : Tojó háta és farka rozsdás-barna, sötét keresztsávokkal; farka végén keresztszalag. : Fákon, póznákon, oszlopokon pihen. Merőlegesen ejti magát a zsákmányra. '''Élőhelye''' : Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében, lápok, ligetes erdők, néha városokban él. : Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeinek – főként templomtornyoknak – a tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy. : Egeret pockot és sok rovart fogyaszt. : Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár, de egyes példányok elvonulnak. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 679 vörös vércse telelt Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 906 itthon telelő vörös vércsét figyeltek meg a madarakat számlálók. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Falco tinnunculus|{{SUBPAGENAME}}}} mlipla3cajgtjpd7301spdqo24d7sgi 0 66574 551897 480167 2026-07-24T10:20:16Z KeFe 20 551897 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Roodborstje.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Vörösbegy]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Erithacus rubecula|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A felnőtt vörösbegyek testhossza 12,5–14 cm, szárny-fesztávolságuk 20–22 cm, és 16-22 gramm súlyúak. Kis termetű, kerekded madár; nyakát rendszerint behúzza. Az öregek homloka, fejoldala és melle élénk narancsvörös. Hátoldaluk egyszínű olíva barna. A fiatalokon nincs narancsvörös szín. Tollazatuk sötétbarnán és sárgásbarnán pettyezett és sávozott. Rövid, barna farkuk van. A vörösbegy bizalmas természetű madár. '''Élőhelye''' : sűrű aljnövényzetű parkok, erdők, kertek, ligetek stb. Falak réseibe, gyökerek közé, bokrok alá stb. rejti fészkét. Magyarországon elég gyakori költő faj. Vonuló. Az északi fészkelők egy része téli vendégként áttelel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Erithacus rubecula}} q8ool3lta69rkiucsndbmwf1h6zd4ph 0 66580 551952 494192 2026-07-24T10:39:45Z KeFe 20 551952 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Marsh Tit Poecile palustris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Barátcinege]] [[Fájl:Sumpfmeise1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Barátcinege]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Poecile palustris|-}} {{népies|-}} <br/> : A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj. {{Védett-madarak|25 000}} : Átlagos testhossza 11-12 centiméteres, testtömege 10-13 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog. A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre. '''Élőhelye''' : Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő. A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges fészekodúkat is elfoglal. Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 – 105 000 fészkelőterritórium található. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap alatt kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok kirepülnek. : Elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható. :Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Poecile palustris|{{SUBPAGENAME}}}} 13ov68ifbn34xha84ws04bbm5x5jsiz 0 66581 551660 494194 2026-07-24T00:40:39Z KeFe 20 551660 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Duck WUXGA.jpg|bélyegkép|200px|A hím]] [[Fájl:Aythya ferina 02.jpg|bélyegkép|200px|és a tojó]] [[Fájl:2011.06.20 pochard, St. James Park, London, UK 013c.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|Barátréce}} {{latin|Aythya ferina|Anas ferina}} {{népies|-}} : A barátréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas ferina néven. '''Magyarországon védett''' - Eszmei érték: 50 000 Ft : Eurázsia, korábban csak Kelet-Európában volt fellelhető, de az elmúlt 100 év során lassan megjelent Közép- és Nyugat-Európában is. Közép-Európában az egyik leggyakoribb récefaj. : A halastavak és víztározók, valamint nyílt vizeken gazdag mocsarak és mély vizű elöntések elég gyakori fészkelőfaja. Egész évben megfigyelhető, fagymentes helyeken áttelel. Vonulása során nagyobb nyílt vizű tavakat, víztározókat kedveli, de folyókon, bányatavon és árasztásokon is megtalálható. Tavasszal márciusban, ősszel október–novemberben több ezres csapatai figyelhetők meg a Balatonon, a Tisza–tavon és a nagyobb alföldi halastavakon. : Testhossza 42-49 centiméter, a szárny-fesztávolsága 72-82 centiméter, testtömege 650-1200 gramm. A tojó valamivel kisebb, mint a hím. Nászruhában a gácsér feje barna, háta és oldala szürke, begye és melle fekete. Nyugalmi ruhában szeme piros, csőrén pedig világoskék sáv látható. A tojónál ez nem figyelhető meg, a szeme barna, nászruhában világosabb. : Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal és kagylókkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. : Az ivarérettséget többnyire egyéves korban éri el. A költési időszak május-június között van. Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-11 halványzöld tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik. : Főleg hínárral, magvakkal és rovarokkal táplálkozik, télen inkább kagylókat fogyaszt.[4] Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. : Magyarországon rendszeres fészkelő. Egész évben megfigyelhető, fagymentes helyeken áttelel.[4] A halastavak és víztározók, valamint nyílt vizeken gazdag mocsarak és mély vizű elöntések elég gyakori fészkelőfaja. Vonulása során nagyobb nyílt vizű tavakat, víztározókat kedveli, de folyókon, bányatavon és árasztásokon is megtalálható. Tavasszal márciusban, ősszel október–novemberben több ezres csapatai figyelhetők meg a Balatonon, a Tisza–tavon és a nagyobb alföldi halastavakon. : Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is még nagy, de gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Aythya ferina|{{SUBPAGENAME}}}} mnmfztwsoe9de0mjnxmuu9hkvls7c2m 0 66582 551729 494197 2026-07-24T05:38:25Z KeFe 20 551729 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Kite I2 IMG 0992.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Milvus migrans 2005-new.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Barna kánya]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Milvus migrans|-}} {{népies|-}} : A barna kánya a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} : Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él. : Testhossza 55-60 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 170 centiméter. Testtömege 650-950 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél. Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek. : Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Március-áprilisban tér vissza Magyarországra trópusi telelőhelyéről és októberig tartózkodik nálunk. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. : Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 2-3 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32-33 nap kotlik. A kirepülés 42-45 nap múlva következik be. : Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. A 2012-es madárszámláláson mindössze egy példányt figyeltek meg. : A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő [[Kertészet/Madarak/Vörös kánya|vörös kánya]] ''(Milvus milvus)'' és az Ázsiában honos [[Kertészet/Madarak/Keleti barnakánya|keleti barnakánya]] (Milvus lineatus). Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Milvus migrans|{{SUBPAGENAME}}}} 6c54lwjdb82aznrxj6wxsam7fx37yig 0 66583 551710 494202 2026-07-24T00:59:07Z KeFe 20 551710 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Garganey (Anas querquedula) RWD3.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anas querquedula (33937429315).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Spatula querquedula|Anas querquedula}} {{népies|-}} : A böjti réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|100 000}} : Európában, Ázsiában fészkel, télen Afrikába vonul. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Szikes tavak mellett található meg. : Testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–65 centiméter, testtömege 250–450 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. A nászruhás gácsérnak fehér szemöldöksávja van. : Vízi-rovarokat, vízinövényeket és magokat eszik. : A költési idő április végétől kezdődik. Talajra építi fészkét, melyet növényi anyagokkal és tollal béleli ki. Fészekalja 8–11 tojásból áll, melyen 21–23 napig költ. A fiókák fészekhagyók és 6 hetes korukra lesznek önállóak. : Magyarországon fokozottan védett. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Spatula querquedula|{{SUBPAGENAME}}}} 2jj9h6a84b1kfsrglbrw9vg1xh4chzb 0 66584 551674 494212 2026-07-24T00:44:50Z KeFe 20 551674 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Haselhuhn-01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tetrastes bonasia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tetrastes bonasia|Bonasa bonasia }} {{népies|-}} : A császármadár a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a ''Bonasa'' nembe sorolják ''Bonasa bonasia'' néven. {{Védett-madarak|500 000}} : Európában honos. Fenyvesekben és kevert erdőkben él, a bogyótermő cserjékben gazdag területeket részesíti előnyben. : Testhossza 35-39 centiméter, szárnyafesztávolsága 48-60 centiméter, súlya 300-500 grammig. A kakas torka fekete, fehér szegéllyel. A tojó torka fehér, szélein sötét mintázattal. : Nedvdús bogyókkal és más erdei gyümölcsökkel, rügyekkel, friss levelekkel és néha rovarokkal táplálkozik. : Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, melyen 21-23 napig kotlik. A kikelt fiókák 30-40 napos korukban kirepülnek. : Magyarországon az Északi-középhegységben él, kisebb számban. Állandó, nem költöző madár. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tetrastes bonasia|{{SUBPAGENAME}}}} 52o1cyrgi0aehe1gqj174q8bl41ap6w 0 66586 551914 479210 2026-07-24T10:27:15Z KeFe 20 551914 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Björktrast (Turdus pilaris)-2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Fieldfare 3.jpg|bélyeg|jobbra|200px| a fészkén]] [[Fájl:Kwiczoł z dżdżownicami.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Férgekkel táplálkoznak]] [[Fájl:A bird in the winter2.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Telente bogyókkal táplálkozik]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turdus pilaris|-}} {{népies|-}} : A fenyőrigó a madarak osztályának a verébalakúak (rendjéhez, ezen belül a rigófélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} : Észak-Európa, Ázsia nagy részén fenyvesekben él, a Kárpát-medencében ritka, de rendszeres fészkelő. A fenyőrigó költöző madár, mely a palearktikus faunatartományban él. E madárfaj Norvégia, Svédország, Finnország, Belgium, Németország, Svájc, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, valamint Oroszországban Szibéria területén költ, akárcsak a Bajkálontúl területén az Aldan folyó vonaláig és a Tien-san hegység vonulatáig megtalálható. Telelőterülete Nyugat-Európát és Dél-Európát foglalja magába, valamint Észak-Afrikát, ugyanakkor nem túl gyakori madárfaj Földközi-tenger térségében. Keleten élő egyedei a telet Anatóliában, Izraelben, Iránban, India északnyugati részein, esetenként Északkelet-Indiában töltik. Kóbor egyedei előfordulnak Izlandon, Grönlandon, a Spitzbergákon, a Kanári-szigeteken, a Baleár-szigetcsoport tagjain, Madeirán, Korzikán, Szardínián, Szicíliában, Máltán és Cipruson. : Nyaranta a fenyőrigó a kevert faállományú erdőségekben gyakori, főleg nyír-, éger-, fenyőerdőkben, például a tűnyalábos fenyőket és a lucfenyőkkel borított erdőségeket kedveli, főleg azokat, melyek mocsarak közelében helyezkednek el. A fenyőrigók nem kerülik az ember közelségét, gyakorta előfordulnak mezőgazdasági területeken, gyümölcsösökben, parkokban és kertekben. E madárfaj a nyílt tundrát is benépesíti, valamint a hegyoldalak erdővel már nem borított területeit is. Telente nagyobb csapatokba verődik össze, melyek főleg a nyílt térségeken, gyümölcsösökben, mezőgazdasági területeken és szellősebb erdőségekben vernek tanyát. Nomád életmódot folytató madárfaj, mely a táplálékforrások után kutatva járja be a környező vidéket bogyók, rovarok után keresgélve. Az év utolsó hónapjaiban legelőkön és felszántott területeken is felbukkan. : A fenyőrigó könnyedén beazonosítható palaszürke fejéről, tarkójáról és nyakáról, sötétbarna hátáról, feketés farktollairól, valamint erősen pettyezett mellkasáról. Repüléskor szárnyainak fehéres alsó részei és hónalji részei teszik felismerhetővé. Éles, "tsak tsak" hívása repülés közben szintén egyik jellegzetes ismertetőjegye. A hím egyedek homloka és koronája kékesszürke és minden tollban fut egy barnásfekete középső sáv. Homloka és szemkörnyéki régiói feketék és halvány színezetűek, szemük fölött halvány sávok húzódnak. Fülük fedőtollai, tarkójuk, nyakuk hátsó részei és faruk palaszürke tollazattal borított, gyakran fehér sávval elválasztva a többi más színezetű tollazattal borított részektől. lapockájuk és palástjuk sötét gesztenyebarna árnyalatú, középen futó sötét sávokkal és halvány tollhegyekkel. Tizennégy farktollának mindegyike hegyes, míg a szélső kettő farktollaik mindkét oldalon valamivel rövidebbek, mely lekerekített formát kölcsönöz farkának. Farktollai barnásfeketék, összetéveszthetetlen sötétebb sávokkal tarkítva, mely csak bizonyos szögből és megvilágítás mellett látszik jól. Hossza 25-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 39-42 centiméter, súlya 80-120 gramm. Háta gesztenyebarna, hasa fehér, feje hamuszürke, farka fekete, melle és oldalai rozsda sárgák, hegyes, háromszög alakú sötétbarna foltokkal tarkázva. Csőre sárga, lábai sötétbarnák.[1][3] : A nőstények hasonló megjelenésűek, mint a hímek, ugyanakkor palástjuk némileg barnásabb és a koronájuk keskenyebb fekete központi sávokat tartalmaz. Torkuk és begyük tollazata halványabb és kevesebb, kisebb pettyeket tartalmaz. Csőrük a hímek téli csőrszínéhez hasonló. A fiatal egyedek halványabb tollazatúak és kevésbé markánsan jelenik meg csíkozásuk és pettyeik is jelentéktelenebbek. A fiataloknak első vedlésük után alakul ki felnőttkori tollazatuk. : A költési időszak májusban kezdődik el Lengyelország vidékén, míg ettől északabbra, a messzi Skandinávia hűvösebb térségein csak kora júliusban kezd el költeni. A tojó építi meg a csésze formájú fészket, melyet meg sem kísérel elrejteni. A fészek elhelyezkedése igencsak változatos lehet. Fenyőrigó fészek gyakran erdőségekben, sövényekben, kertekben, sziklák közt, farakásban, fészerekben, vagy akár a földön is elhelyezkedhet. A fenyőrigók gyakran fészkelnek közel a többi fenyőrigó fészkeihez. A felnőtt egyedek agresszíven védik fészkeiket és a csoportos fészkelés segít védekezni a ragadozók ellen. A fészek száraz fűszálakból, gyomokból, néhány gallyból és némi mohából épül fel, melyet belülről sárral tapasztanak be, végül finom, puha szénaszálakkal bélelik ki. : Általában öt-hat tojást tojik a tojó, esetenként hármat, négyet, hetet, vagy nyolc darabot. A tojások mérete 28,8 millimétertől 20,9 milliméterig változik szélességben, míg hosszuk 33,5 és 23,4 milliméter között ingadozik. Tojásaik hasonló színűek, mint a fekete rigók tojásai. Alapszínük halványkék, amelyet barna, vagy vöröses pettyek díszítenek. A tojások kiköltése már azelőtt megkezdődik, mielőtt az összeset lerakta volna a tojó és tizenhárom-tizennégy napig tart a kotlás. A tojó kotlik döntő részben a tojásokon. A fejletlen fiókákat mindkét szülő táplálja. A fészek elhagyására általában tizennégy-tizenhat nap után képesek a kicsinyek, és általában két fészekaljat nevel fel egy fenyőrigó pár egy költési időszakban, főleg a fészkelőterületeinek délebbi részein. : A fenyőrigó kiterjedt elterjedési területtel rendelkezik, melynek területét 10 millió négyzetkilométerre becsülik a szakértők, amelyen az összesített egyedszáma mintegy 44-96 millió egyedet számlál. Csak az európai populációját 42 és 72 millió egyed közé teszik. Becslések szerint Oroszországban mintegy húszezer fenyőrigó él. Populációjának létszáma stabilnak mondható, ezért e madárfaj nem fenyegetett fajnak számít a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján.[1] A fenyőrigó Magyarországon védett madárfaj, melynek eszmei értéke 25 000 Ft. : Magyarországon 1951 és 2014 közt összesen 4 418 darab fenyőrigót gyűrűztek meg a szakemberek, melyből 285 egyed fióka volt. A hazánkban meggyűrűzött legtávolabbi előkerülést Oroszországból jelentették. A fenyőrigó egy évesnél idősebb egyedeit főleg január eleje és március vége között gyűrűzték meg, míg a meggyűrűzött fiókák döntő többsége május hónap során kapott azonosítót. : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Turdus pilaris|{{SUBPAGENAME}}}} a00f1ju3nxqgx1v6szed3w2wj5sa98y 0 66587 551907 494263 2026-07-24T10:25:10Z KeFe 20 551907 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Steinschmaetzer Northern wheatear male.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Oenanthe oenanthe -Iceland-8.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A hím]] [[Fájl:Stenskvätta - Oenanthe oenanthe.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiatal példány]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oenanthe oenanthe|Motacilla Oenanthe}} {{népies|-}} <br/> : A '''hantmadár''' a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Oenanthe néven. : Európa és Ázsia nagy részén költ, de Észak-Kanadában és Alaszkában is előfordul. Afrikában telel át, ritkábban Iránban és az Arab-félszigeten. Ausztrália és az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen előfordul. : Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, cserjések, sivatagok és tengerpartok, kedveli a sziklás, mocsaras részeket és szántóföldeket. Hosszútávú vonuló. : Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. : Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter és testtömege 17–30 gramm. A hím háta nyáron kékesszürke, szárnya és farka fekete, hasa krém fehér, mellkasa bőrszínű. Megjelenése télen a tojóéhoz hasonló: háta barna, mellkasa krém fehér. A farkon húzódó sötét szegély a középső kormánytollakkal felfordított T betűt képez, amely jól látható, ha a madár szétteríti a farkát. Mindkét nemnek fehér a farcsíkja. Csőre vékony, hegyes és fekete. Kiválóan alkalmas a táplálék felcsipegetésére. : Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és apró csigákkal táplálkozik.[5] Kevésbe társas lény, és költöző madár. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 éves volt. : Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–június között van. A síkságon gyakran kétszer, a hegyekben csak egyszer költ évente. A fészek fűből, szőrből és tollakból készül. Egy fészekaljban 4–6 világoskék tojás van, melyeken körülbelül 13-14 napig, inkább a tojó kotlik. A fiatal madarak 13–15 nap múlva repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : Magyarországon védett, állománya mérsékelt csökkenést mutat. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Oenanthe oenanthe|{{SUBPAGENAME}}}} h71u6n7256y37zj1fs1tit7l7lu3w91 0 66588 551890 494255 2026-07-24T10:17:47Z KeFe 20 551890 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alpispa (Motacilla cinerea canariensis)♂ (7198941784).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:GreyWagtail Kent.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Motacilla cinerea|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A hegyi billegető a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék családjába tartozó faj. : Svédország déli részétől kezdődően csaknem egész Európában otthonos; dél felé az Atlasz-hegységig és a Kanári-szigetekig terjed. Dél-Ázsiáig kóborol. Természetes élőhelyei a füves puszták, édesvízi tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és városias régiók. : Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő. : Testhossza 18-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 14-22 gramm. : Tavasszal a hím felsőteste hamuszürke, hasi része pedig kénsárga, torka fekete. A szürke színű felsőrész és a fekete torokfolt között hosszant futó fehér sáv húzódik, ugyancsak fehér sáv van a szem fölött. A szárnyakon két, alig feltűnő világosszürke szalagja van. Őszi ruházata fakóbb, torokfoltja fehéres. A szem sötétbarna, a csőr fekete, a láb szaruszínű vagy élénk világosbarna. : Főként vízhez kötődő rovarok táplálkozik, de csigákat is fogyaszt. : Hegyi patakok mentén, sziklafal üregeibe készíti fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Motacilla cinerea|{{SUBPAGENAME}}}} enzl2n1uirxrly0uneug4celnvzsth0 0 66589 551852 494252 2026-07-24T10:04:53Z KeFe 20 551852 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Snowy.owl.overall.arp.750pix.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bubo scandiacus qtl3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Hím]] [[Fájl:Bubo scandiacus 2010.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Tojó hóbagoly]] [[Fájl:Bubo scandiacus chick Flickr.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fióka]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bubo scandiacus|Nyctea scandiaca}} {{népies|-}} <br/> : A hóbagoly a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe és a bagolyfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|100 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : 2002-ig a Nyctea nemhez tartozott, melynek egyetlen képviselője volt. Taxonómiailag eléggé izolált fajnak tartották, bár az uhufajokkal való közeli rokonságát már régóta tudták a rendszerezők. : A 2002-ben lefolytatott molekulabiológiai vizsgálatok kiderítették, hogy valójában a ''(Bubo)'' nemhez tartozik. A nemen belül legközelebbi rokon fajai az '''amerikai uhu''' ''(Bubo virginianus)'' és a '''Magellán-uhu''' ''(Bubo magellanicus)''. (Néhány régebbi rendszer még a régi ''(Nyctea scandiaca)'' alakot használja.) : Külső megjelenésében az uhufajoktól főleg a fehér tollazatával és a tollakkal borított csüdjével és lábujjaival különbözik. Ezek a bélyegek a sarkvidéki klímához és élőhelyhez való alkalmazkodás folyamán alakultak ki a fajnál. : A bagolyfélék családjából a hóbagoly él a legészakabbra és az egyetlen faj a családból, amelyik a tajgaövnél északabbra költ. : Az északi-sarkkör területén költ cirkumpolárisan, Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, valamint Alaszkában, Kanadában és Grönlandon is. Költőterületének legdélebbi pontja Norvégia magashegységi területein van. 1967 és 1975 között a Shetland-szigeteken is költött. : Elterjedési területén belül olykor jelentős mértékben vándorol, ott költ, ahol kellő mennyiségű táplálékot talál. Elsősorban fő táplálékállatainak, a lemmingek mennyiségének függvényében fordul elő egy adott területen. : Állandó jelleggel nem vonul, de különösen hideg, hóban gazdag teleken, vagy ha lemmingek populációja a gradáció után összeomlik délebbre vándorolhat. Elsősorban a fiatal, még párba nem állt madarak elég kóborló természetűek. Időnként előfordulhatnak kóborló egyedei Oroszország középső részén, Közép-Ázsiában, Mandzsúriában vagy az Amerikai Egyesült Államok északi tagállamaiban is. Néha egy-egy egyed Közép-Európában is feltűnik, de sosem maradnak tartósan ennyire délre a költőterületektől. : Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli. : Magyarországon rendkívül ritka kóborló. : Méretben majdnem eléri az uhu (Bubo bubo) nagyságát. A kifejlett egyedek testhossza 52-70 centiméter, szárnyfesztávolsága 126-145 centiméter. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím. A hím egyedek 52-64 centiméter hosszúak, míg a tojók 60-70 centiméteresek is lehetnek. A testtömeg alakulása is hasonló a két ivarnál. A kifejlett hóbaglyok tömege 0,7-3 kilogramm közötti. A kisebb testű hímek tömege 0,7-2,5 kilogramm, míg a testesebb tojók 0,8-3 kilogramm tömegűek. : A hím tollazata majdnem teljesen fehér. A tojó tollazata fehér, sötéten mintázva, ami jó álca költéskor. A fiókák tollazata szürke színű. : Feje - mint minden bagolyfajé - kerek. Fekete csőrének tövét sűrűn beborítják az apró pehelytollak. Szemei sárga színűek. : Lábait egészen a lábujjakig sűrű, fehér tollazat borítja. Ezzel a tollazattal mintegy hócipőszerűen védi lábait a hideg ellen, miközben a havon ül. : Éjszakai ragadozómadárként elsősorban szürkületkor, de ritkábban nappal is vadászik. Többnyire magányosan él. A szaporodási időben erőteljesen territoriálisak, a területüket a hímek hangjelzéssel és fenyegető testtartással védelmezik vetélytársaikkal szemben. A territórium nagysága a területen fellelhető táplálékmennyiségtől függ. A hóbagoly elterjedési területének nagy részén költözőmadár, télen a hideg északi területekről délebbre vándorol. Természetes ellenségei a rókák, szürke farkasok és a nagy termetű ragadozómadarak. : A hóbagoly ragadozó, táplálékát elsősorban kis termetű rágcsálók (például lemmingek, egerek, patkányok, mókusok és egyebek) alkotják, de elkapja a nagyobb termetű nyulakat is. A nála kisebb termetű madarak sincsenek biztonságban tőle, hiszen a fácánokat, alpesi hófajdokat, récéket, ludakat, sirályokat és énekesmadarakat is elfogyasztja. Alkalmanként halat is zsákmányol, de nem veti meg a dögöt sem. Vadászat során egy nyílt terület legmagasabb pontján várakozik a közelben felbukkanó prédára. Lényegében teljes vadászterületét belátja egy helyben ülve, hiszen fejét 270°-ban képes körbefordítani. A nem emészthető csontokat, szőrt, tollazatot nagyméretű, hengeres köpet formájában öklendezi vissza. : Egész életre szóló párkapcsolatot alkot. Kétévesen lesz ivarérett, a költési időszak májustól szeptember közepéig tart, a pontos idejét a táplálék bősége határozza meg. : A hím az udvarlás során előbb egy "légi bemutatót" tart, gyakran zsákmánnyal a csőrében vagy a karmai között. Majd a földre leszállva folytatja a násztáncot, melynek végén zsákmányát a nőstény elé helyezi. Ritkán előfordul az is, hogy a zsákmányt repülés közben adja át a tojónak. A hím által foglalt territóriumban a nőstény választja ki a fészek helyét, mely valamilyen kisebb magaslat, dombocska. A nőstény ennek a kis magaslatnak a felszínén kis mélyedést kapar, és ebbe rakja tojásait anélkül, hogy bármivel kibélelné. : A tojó 3-11 sima, csillogóan fehér tojást rak, melyen 32-34 napot ül. A tojó az első tojás lerakása után már ül a tojásokon. A kikelt fiókákról mindkét szülő gondoskodik. Azokban az években, amikor kevés a zsákmányállat, a hóbagoly lemond a költésről, és nem nevel utódokat. : A fiókák körülbelül 25 nap után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban kezdenek el saját maguk vadászni. Fiókáit agresszívan védi, még az emberre is képes rátámadni a saját revírjén belül. : Szabadon 15 évet él, de fogságban elérte a 28 évet is. : A hóbagoly populációja stabilnak tűnik, a becslések szerint a vadon élő állománya mintegy 290 000 egyedre tehető. Az ember vadászik rá húsáért, valamint trófeájáért is. A hóbaglyokat gyakran éri baleset az emberi tevékenységekből adódóan: elütik őket, illetve magasfeszültségű vezetékeknek repülnek. : Korábban Kanadában a telelőterületen nagyszámú egyedet lőttek le, elsősorban trófea céljából. Ma ott hivatalosan védett faj, de illegális kilövések kis számban, de olykor ma is előfordulnak. Alaszkában és Kanadában a sűrűbben lakott részeken elég gyakori a tehergépjárművekkel való ütközés. Ez azonban lényeges nem befolyásolja a faj adott régióban élő állományát. Skandináviában egy enyhén fogyatkozó trend figyelhető meg a hóbagoly állományában, ami részben a klímaváltozásra vezethető vissza, részben pedig az élőhelyeken a fokozódó emberi zavarással lehet összefüggésben. : A fajt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „nem veszélyeztetett” kategóriába sorolja. : A fenti veszélyforrások ellenére elterjedési területe óriási, és még nagyon sok, az ember által alig háborgatott részei vannak, ahol a faj biztonságban élhet. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Bubo scandiacus|{{SUBPAGENAME}}}} ssl64va28r3frqw194dw675krumnvzr 0 66590 551657 494247 2026-07-24T00:39:35Z KeFe 20 551657 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anas clypeata 00864t.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Northern Shoveler (Male).jpg|bélyeg|jobbra|200px|A hím]] [[Fájl:Northern Shoveler (Female).jpg|bélyeg|jobbra|200px|a tojó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas clypeata|-}} {{népies|-}} <br/> : A kanalas réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Sekély sós és édesvizek környékén él. : Testhossza 44-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-84 centiméter, testtömege 470-800 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Nevét kanálszerű csőréről kapta. A nászidőben a gácsér feje sötét fémes-zöld, melle fehér, oldalai élénk rozsdabarnák. Szárnyfedői kékesszürkék. : 7 centis csőrével szűri meg a vizet, így zsákmányol apró rákokat, szúnyoglárvákat és más apró állatokat. : Partszéli aljnövényzetbe építi fészkét, melyet növényi anyagokkal és tollal bélel ki. Fészekalja 7-11 darab 52 milliméteres tojásból áll, melyen 22-23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, és 6 hetes korukra lesznek önállóak. : Magyarországon védett! </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas clypeata|{{SUBPAGENAME}}}} hhg79xif91tg56wjdslkxb710720h5h 0 66591 551753 494240 2026-07-24T05:48:11Z KeFe 20 551753 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Red-footed Falcon.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Falco vespertinus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Faucon kobez MHNT.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tojása]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco vespertinus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 500 000}} : A '''kék vércse''' a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. : A fajt veszélyeztetettsége miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a vetési varjúval együtt – 2009-ben „Az év madarává” választotta. : Kelet-Európában, valamint Ázsia Szibériától délre eső keskeny sávjában honos. A telet Afrika déli részén tölti. Elterjedési területe mintegy 4 380 000 négyzetkilométert foglal magába. Kóborló madárként felbukkanhat az Egyesült Királyságban, Írországban, Norvégiában, Hollandiában, Belgiumban, Portugáliában, Gibraltáron, a Kanári-szigeteken, Szaúd-Arábiában, Jemenben, az Egyesült Arab Emírségekben, az Amerikai Egyesült Államokban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, a Seychelles-szigeteken, valamint Szomáliában. : Magyarországon elsősorban az alföldi megyékben költ, a Dunántúlon csak elvétve, ezen belül a Kisalföldön csak nagyon ritkán költ. Oroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Magyarországon, az egykori Jugoszlávia területén, Bulgáriában található európai költőterülete, míg Ázsián belül a Bajkál-tó és a Kaukázus-hegység között húzódik fészkelőterülete. : Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. A hím testtömege 130–160 gramm, a tojó 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat. : Életterét a rövid füvű, gyakran legeltetett legelők közelében elhelyezkedő facsoportokkal borított erdőfoltok alkotják, ahol többnyire vetési varjak elhagyott fészkeit veszi igénybe költés céljából. Gyakran azonban egyesével fészkel. mivel táplálékának jelentős részét a sáskák adják, ezért fontos a kék vércsék számára a meglévő legelők további használata, mivel a felhagyott legelők sűrű, magas fűvel borított térségein nehezebben jut hozzá zsákmányához. : Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Leginkább nagyobb rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de étrendjében szerepelnek rágcsálók, békák és más kisebb gerinces állatok is. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen. : Magyarországon rendszeresen fészkel, az április és október közötti időszakot tölti hazánkban. : Síkvidéki erdőkben fészkel. A sűrűbb erdőket nem kedveli, itt csak a tisztások közelében költ. Fészket nem épít. Többnyire varjaknak a fákon lévő gallyakból álló fészkét foglalja el. Előszeretettel fészkel telepesen és a sólyomfélék többi tagjához hasonlóan más madárfajok fészkében költ. Telepei korábbi vetési varjak elhagyott fészkeiből állnak. Ezért a vetési varjak által létrehozott telepek mennyisége erőteljes mértékben érinti a kék vércse állományát is, amely leginkább az elmúlt évtizedekben véghez vitt varjúvadászat következtében nem csupán a varjak, hanem a vércsék létszámának visszaeséséért is felelős. Bár sokkal sikeresebben költenek a telepeken élő párok, napjainkra mégis a hazai állomány két harmada egyesével, elszigetelten költ, többnyire elhagyott szarka-, illetve dolmányos varjú fészkekben. Fészekalja 3–4 tojásból áll, melyeken 22–23 napig kotlik. A fiatal madarak 27 nap múlva repülnek ki. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sebezhetőként szerepel. A kék vércsék állományában egy mérséklet állománycsökkenés megy végbe az utóbbi évek során, melynek oka elsősorban élőhelyük minőségének romlása és területének csökkenése. Világszerte mintegy 300 000 és 800 000 közé tehető egyedszáma, melyből csak Európában mintegy 26 000-39 000 pár fészkel. Tíz év alatt európai állománya mintegy 30 százalékos csökkenést szenvedett el. Az Európában élő madarak alkotják a kék vércse globális populációjának 25-49 százalékát. Nem csupán a fészkelőhelyéül szolgáló fák kivágása, hanem a rovarölő szerek hatása, illetve a mérgezések is negatívan befolyásolják létszámát. Európában szintén sebezhető fajnak számít. : Magyarországon az alföldi területeken facsoportok ültetésével, a legeltetés fenntartásával, illetve a távvezetékek szigetelésével is segítik e madárfaj fennmaradását. A vetési varjak telepeinek védelme szintén alapvető a kék vércse populáció fennmaradása érdekében. Magyarországon 2001-ben mintegy 600-700 pár fészkelt a becslések alapján. A huszadik század derekán még több olyan kolóniája is volt az országban, melyek meghaladták a 100-200 párt. Csak Békés megyében az 1990-ben még 550 pár 1995-re 150 párra csökkent. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco vespertinus |{{SUBPAGENAME}}}} mtfk8rjye9u6sxv9jil1u6fpbbjd8hj 0 66592 551933 494243 2026-07-24T10:33:11Z KeFe 20 551933 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sylvia nisoria.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Curruca nisoria|Sylvia nisoria}} {{népies|-}} <br/> : A karvalyposzáta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában és Ázsia keleti részén él. Ősszel Afrikába vonul. Ártéri erdőkben, bokrok között található. : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia nisoria néven. : Hossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-27 centiméter, testtömege 22-28 gramm. A felső része sötétbarna, hasi része világosbarna. : Hernyókat, lepkéket, levéltetveket, bogarakat és pókokat zsákmányol. : Bokrok közé, a gazba rejti gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák még 10-14 napig a fészekben tartózkodnak. : Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. : Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Curruca nisoria|{{SUBPAGENAME}}}} bnllr7o8bv8xnzb00lsgqm37u89qg4p 0 66593 551858 480291 2026-07-24T10:06:45Z KeFe 20 551858 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Asio-flammeus-001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Hibou des marais.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Asio flammeus|-}} {{népies|-}} <br/> : A réti fülesbagoly a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe, ezen belül a bagolyfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Észak- és Dél-Amerikában, a Karib-tengeri szigeteken, a Galápagos-szigeteken és Ázsiában költ, Dél-Európában, Kis- és Dél-Ázsiában, valamint Afrikában telel. : Magyarországon rendszeres, kisszámú fészkelő, rendszerint a posztglaciális reliktum élőhelyeken fordul elő (például Hanság, Hortobágy). Állandó, de telente nagyobb távolságokat kóborol, esetenként inváziószerűen nagyobb mennyiségben jelennek meg csapatai. : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 13 itthon telelő réti fülesbaglyot figyeltek meg a madarakat számlálók. : A réti fülesbagoly hossza 34–42,3 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–110 centiméter, míg testtömege 206–475 gramm közötti. Tollazata barna, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része. : Többnyire magányos és nappal is szokott vadászni. Tápláléka mindenféle rágcsálóból áll, hazai viszonyok között legjellemzőbb tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), de emellett számos más rágcsáló-fajt is fogyaszt. : Az ivarérettség egyéves kortól kezdődik, a költési időszak márciustól júniusig tart. A talajra rakja fűszálakból álló fészkét. A fészekaljában 4-10 fehér tojás található, ezeken 26 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak 5 hetes korukban repülnek ki. : A réti fülesbagoly rokona az [[Kertészet/Madarak/Erdei fülesbagoly|erdei fülesbagolynak]] (Asio otus). : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Asio flammeus|{{SUBPAGENAME}}}} pp680gk5ot69uuuy1w3pxga1nwvc2z6 0 66594 551879 480319 2026-07-24T10:13:38Z KeFe 20 551879 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sand Martin from the Crossley ID Guide Britain and Ireland.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Partifecske]] [[Fájl:Sandmartinseaham.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Riparia riparia -Markinch, Fife, Scotland -flying-8-4c.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Riparia riparia-nest.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Riparia riparia|-}} {{népies|-}} <br/> : A partifecske a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában, Ázsia és Amerika északi részén fészkel, a hideg időszak elől délre vándorol. Elterjedési területe követi a folyók vonalát. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, április-október hónapokban tartózkodik a területen. : A mintegy 10–12 centiméter hosszú madár hátoldala és szárnyai barnák, fehér aloldalát csak a mellén szakítja meg egy barna keresztszalag. Csőre rövid, fekete, széles alapú. Farka - mint minden fecskéé - enyhén villás. Szárnyfesztávolsága 26-29 centiméter, testtömege 11-16 gramm, táplálkozási magassága 1–15 m, életkora 3–4 év (max. 10 év). Feje teteje, arcának két oldala, nyaka és hasa fehér. Szárnya hosszú és hegyes. Lába gyenge. A család legkisebb faja. A repülési módja, stílusa alapján is következtethetünk a fajra: kevesebbet siklik, ritkábban változtatja a magasságot, hiányzik belőle a füsti- vagy a molnárfecske kecsessége, légiessége. A füstifecskének röptében is jól kivehető mélyen villás farka, a molnárfecskének pedig fehér hasoldala és farktöve szembetűnő. Fecsketársaihoz hasonlóan a partifecske is ritkán száll földre, de a légtér magasabb régióba se igen emelkedik. Hangja száraz "csrip", riasztóhangja "pritt"-nek hallatszik, éneke pedig halk, dallamos csicsergés. : Kis méretű rovarokat, levéltetveket, hangyákat, vízi rovarokat és kérészeket zsákmányol. Vonuló madár. Főleg vizek környékén tartózkodik, a bő táplálékkínálat mellett ugyanis itt talál függőleges, omlásos partfalakat, ahová üreget vájhat. Nem kötődik szorosan a vizek közelségéhez, máshol is megtelepszik, ahol talál fészkelésre alkalmas agyagos, homokos, meredek falat. Így gyakoriak a partifecsketelepek az agyag- és homokbányák, kubikgödrök oldalán is. Néha egészen fura lakóhelyet is talál, mint például betonfalú árkok, patakok vékony vízlevezető csöveit. Ilyen csövek segítségével megtelepedésre is igyekeznek rávenni helyenként a partifecskét. A legmagasabb tengerszint feletti magasságban, 4500 méter körül, a Himaláján jegyezték fel telepét. : A telepek nagysága változó, általában 100 körül van az elfoglalt üregek száma, de helyenként gyakoriak a több százas, sőt ezres nagyságrendű telepek. A Tiszán, ahol meglehetősen gyakori fészkelő, az átlagos telepmérete 158 pár, a legnagyobb tiszai telepe pedig (Tiszatelken, amely egyben Európa legnagyobb ismert partifecsketelepe is) az 1980-2000-es években stabilan 1500-2500 pár közötti nagyságú volt. A leghosszabb erdélyi folyón, a Maroson végzett felmérések szerint 18 év leforgása alatt, 650 km-es szakaszon, a fészkek száma 4500 és 11000 között ingadozott. Gyakori eset, hogy a telepen egyes lyukakat társbérlők foglalják el: mezei- és házi veréb, gyurgyalag, jégmadár, seregély, stb. : Az afrikai telelőterületekről hazai fecskéink közül legkésőbb, április derekán érkeznek. : Ragadozó madár (kabasólyom, karvaly, héja, gébics) közeledtekor a telep szinte minden tagja levegőbe emelkedik, rövid és éles "pritt" hanggal riasztva. A légi ragadozók közül jobbára csak a kabasólyom képes elfogni röptében egy gyengébben repülő vagy tapasztalatlan egyedet. Természetes ellenségei közé tartoznak a rókák, amelyek képesek fölülről kiásni a fészeküregeket – melyeket valószínűleg hang alapján lokalizálnak –, a településekről elkóborolt macskák pedig a fészkek előtt lesben állva, áldozataikra az üregek kijáratánál lecsapva gyérítik az állományt, elsősorban a lakott területek közelében, homokbányákban kialakult fészkelőtelepeknél. Kígyók, patkányok és menyétfélék is pusztíthatják a fészkelő állományt, elsősorban olyan fészkelőtelepeken, ahol a partfal előtt sok a növényzet vagy fagyökér, amelyeken (illetve amelyek takarásában) a zsákmányleső ragadozók könnyűszerrel feljuthatnak a fészeküreg bejáratához. : Folyópartok oldalába, homokbányákba és löszfalakba, 0,5-1 méter hosszú költőüreget vájnak, telepesen fészkelnek. Az afrikai telelőterületről visszaérkezett fecskék közül a hímek új üregek ásásába kezdenek, de még a tojók nélkül. A párválasztás ugyanis szorosan összefügg az üregválasztással. Ha a hím az ásással már 10–15 cm mélyre haladt, a kijárathoz ülve várja az arra járó fecske-menyecskéket. Amint az egyikük a közelbe ér, elrugaszkodik a faltól és az üreg szája előtt kört leírva, csicsergésszerű énekkel csalogatja a tojót. Ez utóbbiak persze nem dőlnek be könnyen, több lyukat is szemrevételeznek az egész nyárra szóló nehéz választás előtt. Amennyiben elkötelezik magukat valamelyik üreg-tulajdonos mellett, segítenek neki az építésben. Az újdonsült asszonyság aztán elszántan fenyegetőzik minden esetlegesen pártában maradt csábító ellen, sőt olykor még saját férjurát is kitessékelné az odúból. Azok a hímek, amelyek pár nélkül maradtak, új üreg ásásába kezdenek a telep más részén, ezért van az, hogy mindig több odú található egy telepen, mint amennyi a költőpárok száma. Amint a pár az üregépítéssel 60–70 cm mélyre halad, egy 10–15 cm átmérőjű végkamrát építenek a leendő fészeknek. A földet lábaik és csőrük segítségével ássák–kaparják és háttal haladva söprik ki. Ebben segítségükre vannak a lábon található, keményebb tollak, az ún. "tollsarkantyú". Az ásás vége felé közeledve a tojó egyre aktívabbá válik, a hím többnyire csak kísérgeti. A szakadatlan nyomon követés a tojásrakás előtt 3–5 nappal fokozódik, ebben az időszakban kerül sor a párzásra. A párzást a földön, ágakon vagy esetleg villanydróton ejtik meg. A hím ilyenkor nem távolodik egy méternél messzebb a tojótól. Oka is van rá, hiszen mindig akad egy-egy vetélytárs a közelben. Ekkor a párok már együtt éjszakáznak az új üregben. : Az első tojás lerakásakor még alig van fészekanyag (száraz fűszálak, tollak) a végkamrában, tojásrakás és költés közben azonban tovább bővítik azt. A 4–6 fehér tojáson többnyire a tojó ül, de a hím is kiveszi belőle a részét. A tojó hasán kihullanak a tollak, a bőr ráncosodik, vérellátása bővül, ún. "kotlófolt" alakul ki. Az eleinte csupasz, csak néhány pihével borított csöppségek 2 hét múlva bújnak ki a tojásból. Csukott szemmel jönnek világra, élénksárga szegélyű csőrükkel eleséget követelve rögtön tátogatni kezdenek. Az élelmet mindkét szülő hordja: a legyekből, szúnyogokból, levéltetvekből, kérészekből álló ínyencfalatokat a levegőben fogdossák össze. Táplálékkeresés közben nem távolodnak el a fészektől 1–2 km-nél távolabb. Általában 4–5 alkalommal etetnek óránként. : Az új nemzedék átlagosan 22 nap múlva hagyja el az üreget, de kirepülés után egy hétig még a szülők etetik őket. Az önállóvá vált fiatalok ezután elhagyják a telep környékét, a szülők egy része pedig nekikezd a második költésnek. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Riparia riparia|{{SUBPAGENAME}}}} 20oafkvd2j016bcanziur0m1bp8xinw 0 66595 551900 518365 2026-07-24T10:22:54Z KeFe 20 551900 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Luscinia svecica volgae.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bluethroat (Luscinia svecica)- Female at Bharatpur I IMG 5484.jpg|bélyeg|jobbra|200px|tojó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Luscinia svecica|-}} {{népies|-}} <br/>: A kékbegy a a [[Állatok/Madarak|madarak]] osztályának [[Állatok/Madarak/Verébalakúak|verébalakúak]] rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában és Ázsiában költ. A telet Észak-Afrikában és Indiában tölti. A szegélynádasok, sással benőtt kanálisok lakója. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Tavak, halastavak nádasainak szegélyében rendszeres fészkelő. Hazánkban a fehér csillagos alfaj költ és rendszeresen átvonul. A vörös csillagos törzsalak (ssp. svecica), amely a tundra és a szubalpin területek jellegzetes fészkelője nálunk rendkívül ritka kóborló. : Testhossza 14 centiméter, a szárnyfesztávolsága 20-22 centiméter, testtömege 15-25 gramm. Háta és szárnyai sötétbarnák. A hím kék mellényén alfajtól függően más színű csillagot visel. A tojó torka fehéres. A fiatalok az első vedlésig pettyezettek. : Rovarokkal, férgekkel és pókokkal táplálkozik. : Töltések oldalába vagy a talajra, növények közé rejtve készíti fészkét. Fészekalja északon 6-7 tojásból áll, délen 4-5 tojást rak. 13-14 napig kotlik és még 13-14 napig gondozza őket. '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Luscinia svecica|{{SUBPAGENAME}}}} 6etfum07bcm6cl4kp30cxpke1fauedn 0 66596 551652 480411 2026-07-24T00:35:13Z KeFe 20 551652 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anas-strepera-001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anas strepera pair.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A pár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas strepera|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kendermagos réce''' a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Kedveli a sekély szikes tavakat, nádasok szegélyét. : 1874-ben a Csendes-óceán déli részén, Teraina szigetén, két récét fogtak be, melyek nagyfokú hasonlóságot mutattak a kendermagos récével, és végül tudományosan a kendermagos réce alfajaként írták le Anas strepera couesi néven. : Mára kiderült, hogy ebben a térségeben a faj nem fordul elő, így ez az alfaj nem létezik. Valószínűleg fiatal kendermagos récéket fogtak be annak idején, melyek egy vihar által sodródtak ilyen messze az elterjedési területüktől. : Testhossza 46–56 centiméter, szárnya fesztávolsága 84–95 centiméter, testtömege 550–1000 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Mindkét ivarra jellemző a fehér szárnytűkör, a gácsérok hátsó része fekete. : Sokat hangoskodik, a gácsér hangja a varjak károgására emlékeztet. : Főként növényevő, de csigát és sáskát is fogyaszt, melyet a vízben fejre állva, akár 30 centiméteres mélységben is keres. : Partszéli aljnövényzetbe telepesesen építik rendezetlen fészküket, melyet növényi anyagokkal és tollal bélelnek ki. Fészekalja 8–10 tojásból áll, melyen 22–25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6–7 hetes korukra lesznek önállóak. : Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas strepera|{{SUBPAGENAME}}}} 446uuurjf4j6d5c2qics8mrpyp6n1kk 551707 551652 2026-07-24T00:58:12Z KeFe 20 551707 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anas-strepera-001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anas strepera pair.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A pár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas strepera|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kendermagos réce''' a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Kedveli a sekély szikes tavakat, nádasok szegélyét. : 1874-ben a Csendes-óceán déli részén, Teraina szigetén, két récét fogtak be, melyek nagyfokú hasonlóságot mutattak a kendermagos récével, és végül tudományosan a kendermagos réce alfajaként írták le Anas strepera couesi néven. : Mára kiderült, hogy ebben a térségeben a faj nem fordul elő, így ez az alfaj nem létezik. Valószínűleg fiatal kendermagos récéket fogtak be annak idején, melyek egy vihar által sodródtak ilyen messze az elterjedési területüktől. : Testhossza 46–56 centiméter, szárnya fesztávolsága 84–95 centiméter, testtömege 550–1000 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Mindkét ivarra jellemző a fehér szárnytűkör, a gácsérok hátsó része fekete. : Sokat hangoskodik, a gácsér hangja a varjak károgására emlékeztet. : Főként növényevő, de csigát és sáskát is fogyaszt, melyet a vízben fejre állva, akár 30 centiméteres mélységben is keres. : Partszéli aljnövényzetbe telepesesen építik rendezetlen fészküket, melyet növényi anyagokkal és tollal bélelnek ki. Fészekalja 8–10 tojásból áll, melyen 22–25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6–7 hetes korukra lesznek önállóak. : Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas strepera|{{SUBPAGENAME}}}} 1kzy9yxut4ooc5pytyv9vtdqg8mholv 0 66597 551854 480469 2026-07-24T10:05:31Z KeFe 20 551854 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:An owl called Muppet^ - geograph.org.uk - 1557126.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Athene noctua (portrait).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Athene noctua|-}} {{népies|csuvik. A népnyelv halálmadárnak, vagy halálbagolynak is nevezi.}} <br/> : A kuvik a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe, a bagolyfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Európa és Ázsia mérsékelt égövi vidékein, a Földközi-tenger vidékén, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Kínával bezárólag Ázsiában élnek. Behurcolták Új-Zélandra és Nagy-Britanniába, ahol Angliában és Walesben elterjedt madárfajjá vált. A nyílt térségek jellemző madárfaja, mely zsákmányát a talaj közelében ejti el. : Tömzsi, nagy fejű, hosszú lábú, döntően barnásszürke tollazatú madár, melyet fehér pöttyök és csíkozások tarkítanak, míg a fiatalok némileg halványabb tollazattal rendelkeznek. Táplálékát kisebb méretű gerincesek, ezen belül madarak, kisemlősök alkotják, illetve rovarokat is fogyaszt. : Monogám madár, amely a párjával marad annak élete végéig. Területéhez hűségesen ragaszkodik és a betolakodókat a hímek tartják távol. Költési időszakban a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím táplálja őt. A mintegy egy hónappal a rakás után kikelő fiókákat eleinte a nőstény, majd később mindkét nem eteti. A kirepülő fiókák messzire költöznek szüleik területétől. Egyedszáma stabilnak mondható, ezért a nem fenyegetett madárfajok közé tartozik. : A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1988-ban „Az év madarává” választotta. Pallasz Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapta nevét a nem, ugyanis a kuvik egy görögországi alfaja volt Athéné szent madara. A valódi baglyok közül a kuvik kötődik legszorosabban az emberi lakóhelyekhez. : A kuvik Európában, Ázsiában és Észak-Afrika területén széles körben elterjedt madárfaj. Eurázsiai élőhelye az Ibériai-félszigettől és Dániától kezdődően Kínáig ér kelet felé, míg délebbre a Himalája, valamint Afrikában Mauritánia és Egyiptom, keletebbre a Vörös-tenger térsége, valamint az Arab-félsziget alkotja elterjedésének határát. A kuvikot betelepítették Új-Zélandra és az Egyesült Királyságba, ahol Anglia szerte, illetve Wales java részén elterjedtté vált. : A kuvik nem költöző madárfaj, amely a nyílt térségeket részesíti előnyben elterjedési területén belül. Ide tartoznak a mezőgazdasági művelésbe bevont területek, a sövénykerítésekkel borított területek, erdősávok, erdőségek szélei, parkok és kertek, gyümölcsösök, a sztyeppék és a köves félsivatagos területek is. Fátlan vidékeken is feltűnik, mint amilyenek például a homokdűnék, különböző romok környéke, kőfejtők és felszíni bányák területei. Időnként bemerészkedik a falvakba és a külvárosi területekre is. Az Egyesült Királyságban főleg az alföldek madara, mely elsősorban az 500 méteres tengerszint feletti magasság alatt fordul elő. A kontinentális Európában és Ázsiában azonban ennél jóval magasabb helyeken is előfordul, példának okáért egyik egyedét 3600 méteres tengerszint feletti magasságban figyelték meg. : Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-245 gramm. A kuvik kis termetű bagolyfaj, melynek lapos fejtetője, tömzsi, vaskos testalkata és rövid farka van. Homloki része, illetve fejének teteje ellaposodott, mely rosszalló kinézetet kölcsönöz e madárnak. Tollazata szürkésbarna, melyet fehéres színű csíkozások, pöttyök tarkítanak. Testének alsó részei világosabb színűek, melyeket sötétbarna csíkozások és pöttyök tesznek változatossá. Testhossza átlagosan 22 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 56 centiméter mindkét nemnél. Testtömege 180 gramm körül alakul átlagosan. A hímek testtömege 160-240 gramm közt, míg a tojók testtömege 170-250 gramm között váltakozik. A két nem között nem jelentkezik nagyobb megjelenésbeli eltérés. A felnőtt kuvikok legjellemzőbb kinézete testük felső részének fehér pöttyökkel tarkított tollazata, amely alul barnás csíkozással tarkított fehéres tollazatba megy át. A kuviknak nagy feje van, hosszú lábai és sárgás szemei, melyek fölött piszkosfehér szemöldök húzódik, amelytől szigorúvá válik tekintete. A fiatal egyedek halványabbak és nem található meg fejükön a felnőttek tollazatára jellemző fehér pöttyökből álló korona. E madárfajnak a fakopáncsokhoz hasonló röpte van, ám lekerekített szárnyvégei és megjelenése jelentősen eltér. : Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-245 gramm. A kuvik kis termetű bagolyfaj, melynek lapos fejtetője, tömzsi, vaskos testalkata és rövid farka van. Homloki része, illetve fejének teteje ellaposodott, mely rosszalló kinézetet kölcsönöz e madárnak. Tollazata szürkésbarna, melyet fehéres színű csíkozások, pöttyök tarkítanak. Testének alsó részei világosabb színűek, melyeket sötétbarna csíkozások és pöttyök tesznek változatossá. Testhossza átlagosan 22 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 56 centiméter mindkét nemnél. Testtömege 180 gramm körül alakul átlagosan. A hímek testtömege 160-240 gramm közt, míg a tojók testtömege 170-250 gramm között váltakozik. A két nem között nem jelentkezik nagyobb megjelenésbeli eltérés. : A felnőtt kuvikok legjellemzőbb kinézete testük felső részének fehér pöttyökkel tarkított tollazata, amely alul barnás csíkozással tarkított fehéres tollazatba megy át. A kuviknak nagy feje van, hosszú lábai és sárgás szemei, melyek fölött piszkosfehér szemöldök húzódik, amelytől szigorúvá válik tekintete. A fiatal egyedek halványabbak és nem található meg fejükön a felnőttek tollazatára jellemző fehér pöttyökből álló korona. E madárfajnak a fakopáncsokhoz hasonló röpte van, ám lekerekített szárnyvégei és megjelenése jelentősen eltér. : A kuvik költőterületét védelmezi a betolakodóktól. A hím kuvikok egy életre ugyanazon területen maradnak normális esetben. Ugyanakkor a terület határvonalai bővülhetnek, illetve szűkülhetnek az idők során. A legnagyobb kiterjedése a kuvikok területének a tavasszal végbe menő párzási időszak közeledtével lesz. Vadászterületük nagysága élőhelyi sajátosságaiktól függ, illetve attól, hogy az évnek mely szakában járunk. Ha egy hím behatol egy másik hím területére, akkor a területét védő hím megközelíti és a területvédő hangjelzéseit hallatja. Ha a behatoló továbbra is kitart, akkor a területet védelmező bagoly elkezd agresszíven röpködni a közelében. Ha ez is sikertelen, akkor a védő megismétli az előbbi manővert és ekkor már karmával is bántalmazza a betolakodót. Visszavonuláskor a baglyok a föld közelében repülnek. Egy idegen hímmel szemben sokkal agresszívebben lép fel a kuvik, mint a szomszéd vadászterületen élő nősténnyel szemben, amelyet ismer. : A kuvik éjszakánként jóval hangosabbá válik tavasszal a költési időszak közeledtével. Fészkelőhelyét élőhelyének körülményei alapján választja meg, ezért találkozhatunk a kuvikok fészkével üregekben, fák odvaiban, sziklák rései közt, falakon, ódon épületekben, folyók partfalaiban, illetve nyulak üregeiben. A kuvik nem épít fészket magának. A fészekalj általában három-öt tojásból áll, azonban esetenként kettő-nyolc darab is lehet. A tojások szélesen ellipszis alakúak, fehér, fény nélküli színezetűek. A tojások mérete 35,5 mm hosszú és 29,5 mm széles lehet. A tojásokon a tojó kotlik, rendszerint már az első tojás lerakása után megkezdve a költést. Miközben a tojó kotlik, addig a hím hordozza neki a táplálékot. A tojásokból a fiókák 28-29 nappal a lerakás után kelnek ki. Eleinte a tojó eteti a fiókákat úgy, hogy a hím által odahordott élelmet szétosztja közöttük. A későbbiek során mindkét szülő vadászni megy és részt vállal a kicsinyek táplálásában. A fiókák mintegy hét hét elteltével hagyják el a fészket, ám további egy-két hét szükséges nekik, amíg végre megtanulnak repülni. A kuvikok évente általában csak egy fészekaljat nevelnek fel, ám kivételesen bőséges táplálék esetén akár két fészekaljat is felnevelnek egy adott évben. Ha az első fészekaljat nem sikerül felnevelni akkor a kuvikpár gyakran új fészekaljat hoz létre és pótlólagosan azt neveli fel. Amikor a fiókák kirepülnek, előfordul, hogy akár 20 kilométerrel is távolabb keresnek maguknak vadászterületet. A párok egész évben együtt maradnak és a kötelék köztük addig tart, amíg valamelyikük el nem pusztul. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Athene noctua|{{SUBPAGENAME}}}} fba7o2k5lodyngvua0tukdngk3b7jmm 0 66598 551837 480487 2026-07-24T09:59:49Z KeFe 20 551837 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:2014-05-18 Sterna hirundo, Killingworth Lake, Northumberland 04.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sterna hirundo|-}} {{népies|-}} <br/> : A küszvágó csér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe és a csérfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Nevét egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta. {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel. : Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon, szikes tavak és bányatavak környékén : Testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–150 gramm. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú. : Vándor madár, telepesen fészkel. Halakkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. de néha sáskákat is fogyaszt. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt. : Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Sterna hirundo|{{SUBPAGENAME}}}} cb1jqp3fh902n5dvolvire26iqkdkml 0 66599 551855 480644 2026-07-24T10:05:52Z KeFe 20 551855 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 66600 551893 478935 2026-07-24T10:18:48Z KeFe 20 551893 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eurasian White-fronted Dipper, C cinclus.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Cinclus cinclus 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cinclus cinclus|-}} {{népies|fehértorkú vízirigó}} <br/> : A vízirigó a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a vízirigófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}}<br/> : Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő. : Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. : Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér. : E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben a szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. : A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg. : Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki. : Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cinclus cinclus|{{SUBPAGENAME}}}} j79pd0i2509x9i8t95sqg0bhdl2znxd 0 66601 551888 480231 2026-07-24T10:17:12Z KeFe 20 551888 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Western yellow wagtail (Motacilla flava) (4848937663).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Motacilla flava)|-}} {{népies|-}} <br/> : A sárga billegető a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A magas északot kivéve, egész Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Alaszkában fészkel, télen délre, Afrikába és Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul. : Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és cserjések, édesvízi mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és legelők. : Magyarországon rendszeres fészkelő a törzsalak, a Motacilla flava flava. Ezenkívül a Motacilla flava thunbergi is előfordul vonuláskor, illetve a kucsmás billegető (Motacilla flava feldegg) is alkalmi tavasz-nyári vendégként. : Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-27 centiméter, testtömege 14-21 gramm.[5] Feje búbja, szemsávja és fültájéka, tarkója s nyakának hátsó része hamvas szürke. Szemöldöksávja fehér. Háta olajzöld. Álla fehéres, alsóteste élénk-sárga. A szeme sötétbarna, a csőre és a lábai feketék. * ssp flava: feje kékesszürke,feltűnő fehér szemöldök sávval és fehér bajusz alatti sávval(a pofa és a sárga torok között),szem alatt kis fehér folttal rendelkezik. * ssp thunbergi: nincs szemöldöksávja,feje szürke,fülfedői koromszürkék. ssp feldegg: feje nagyrésze fekete. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma hatalmas, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Motacilla flava)|{{SUBPAGENAME}}}} 9ng1jkwqzdno5f2rg0zjsr8lizdagug 0 66603 551856 480191 2026-07-24T10:06:08Z KeFe 20 551856 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Strix uralensis.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Strix uralensis|-}} {{népies|-}} <br/> : Az uráli bagoly egy nagy termetű, éjjeli aktivitású bagolyfaj. A bagolyalakúak rendjében, a bagolyfélék családjába tartozó madárfaj. {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : A hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában él Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határa északon nagyjából a 65. szélességi fok, délen nagyjából a tajga déli határát követi. Közép-Európa hegységeiben a Strix uralensis macroura alfaj a fő elterjedési területtől izoláltan él. : A zárt, öreg erdőket kedveli, messze az emberi lakhatástól. Általában jobban szeret tisztásokhoz közel fészkelni, a sűrűben. Kerülik az erdő meredek lejtős, vagy sűrű aljnövényzetű részeit. : Elterjedt faj a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben. Magyarországon főként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ. A hazai fészkelőállománya körülbelül 160-260 párra tehető (2008-2012). : Megjelenése a macskabagolyéra emlékeztet, de annál nagyobb, bár az uhunál kisebb. Tollazata sápadt szürkésbarna, a hátán feltűnő sötét mintával. Feje kerek, arca szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű, szeme fekete. Tollfülei nincsenek. Keresztcsíkozott farka hosszú ékben végződik. Szárnyvégei kerekítettek. Röpte erőteljes, kissé az egerészölyvére emlékeztet. Ivari dimorfizmusa nem feltűnő. Hossza: 50–59 cm, szárnyfesztávolsága: hím 115 cm, tojó 125 cm. Testtömeg: hím 540–730 g, tojó 720–1200 g. : Éjjeli ragadozó, a tevékenységeinek csúcsa szürkületkor, vagy hajnalban észlelhetőek. Táplálékának nagy százalékát kisebb emlősök teszik ki. Főleg rágcsálókat, de ritkábban zsákmányul ejt fiatal vadnyulakat is. Néha madarakkal is táplálkozik, elégtelen préda esetén hüllőkkel, kétéltűekkel. : Nagyobb faodvakban vagy ragadozómadarak elhagyott fészkein költ, és nagyméretű mesterséges fészekodvakban is megtelepíthető. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27–34 nap után kelnek ki, mely idő alatt kizárólag a tojó kotlik rajtuk. Kb. 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek. Az uráli bagoly erős védelmező, és agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Strix uralensis|{{SUBPAGENAME}}}} ec4f4ztia0gshypo6mw558jgtjyw8k3 0 66604 551846 480189 2026-07-24T10:02:59Z KeFe 20 551846 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Streptopelia turtur|-}} {{népies|vadgalamb}} <br/> : A vadgerle a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével (Streptopelia decaocto) együtt vadgalambnak is nevezik. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Előfordul Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. : Megkísérelték meghonosítani Ausztráliában és Új-Zélandon is, de nem sikerült. : Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelő, de más időszakban is előfordul. : Testhossza 27 centiméter és a testtömege általában 150 gramm. Szeme pirosan szegélyezett, tollazata felül sötétebb, mint alul. A nyak mindkét oldalán fekete-fehér csíkozású minta található, a szárnyfedő tollak feketés árnyalatúak, széles, rozsdavörös szegéllyel. Melle enyhén borvörös, a szárny és a test alsó része világosszürke. Farka hosszú és fekete, a végén keskeny, fehér szegéllyel. : Ez a galambféle csapatokban keres táplálékot a földeken; sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki, míg a fiókákat „begytejjel” eteti; ez zsír- és fehérjedús folyadék, amit begyéből, a nyelőcső zacskószerű tágulatából öklendezik ki. : Az ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ. A fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki. : <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Streptopelia turtur|{{SUBPAGENAME}}}} pjciaawy8scpl7mdcy2zlw2wp05wln8 0 66610 551870 494190 2026-07-24T10:10:51Z KeFe 20 551870 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Dendrocopos syriacus, Israel 1.jpg|bélyegkép|250px|Balkáni fakopáncs]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dendrocopos syriacus|-}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj. : {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Testhossza 22-23 centiméter, szárny-fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros. : Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli. : Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. : Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. : A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Dendrocopos syriacus|{{SUBPAGENAME}}}} gdkz0zsdbf8tlprkkvl3hssrjua8e4c 0 66611 551937 494193 2026-07-24T10:34:22Z KeFe 20 551937 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sylvia atricapilla male 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Curruca Capirotada.( Sylvia atricapilla heineken)(♂) (5215354550).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sylvia atricapilla|Motacilla Atricapilla}} {{népies|-}} <br/> : A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj.A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven. {{Védett-madarak|25 000}} : Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. : Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. : Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között. '''Élőhelye''' : Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található. : Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet. : Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Sylvia atricapilla|{{SUBPAGENAME}}}} b37ryjmgu98we5m9qlca16rfj8ke4sx 0 66612 551950 494196 2026-07-24T10:39:04Z KeFe 20 551950 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Barkóscinege hím.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Barkóscinege ]] [[Fájl:Bartmeise.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Barkóscinege ]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Panurus biarmicus| -}} {{népies|-}} <br/> :A barkóscinege a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja. :Besorolása fölöttébb bizonytalan, egyes rendszerezések a papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae) családjába, de vannak olyanok akik a óvilági poszátafélék (Sylviidae) családba sorolják, de még a timáliafélék (Timaliidae) családjában is szerepel. :A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő. A barkóscinege szorosan kötődik a nádasokhoz. :Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím. :A madár társas, és tartós párkapcsolatban él. Tápláléka nyáron rovarok, télen magvak. :Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–július között van. Évente kétszer-háromszor költ. A fészek jól el van rejtve a nádas között. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. A fiatal madarak 9–13 napos korban válnak röpképessé. :Magyarországon, a Fertő tó nádrengetegében nagyobb számban fészkel. :Vajdaságban, a Ludasi-tavi állománya szintén jelentős. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Panurus biarmicus|{{SUBPAGENAME}}}} ri55fdlcjg276tf0n15gas3amw25dpe 0 66613 551954 494205 2026-07-24T10:40:57Z KeFe 20 551954 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lophophanes cristatus - 01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lophophanes cristatus Luc Viatour 4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Búbos cinege]] [[Fájl:Lophophanus cristatus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Búbos cinege]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lophophanes cristatus|-}} {{népies|-}} : A búbos cinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű madárfaj, az európai kontinens egyetlen bóbitás cinegefaja. {{Védett-madarak| 25 000}} : Besorolása vitatott, egyes rendszerbesorolások a Parus nembe sorolják Parus cristatus néven. : A búbos cinege alapvetően európai madárfaj. A Földközi-tenger keleti medencéjén, illetve a Brit-szigeteken (kivéve a Skót-felföldet) kívül a kontinens egész területén találkozhatunk vele, elsősorban a hegyvidékeken és fenyőerdőkben. A túlzottan hideg vidékeket (Skandinávia északi része) is elkerüli. A különösen hideg övezeteket kerüli, a kék- és széncinegéhez képest kevéssé alkalmazkodott az emberek közelségéhez. : Háta barna, hasa némileg világosabb, a begy felé egészen kifehéredik. A fekete szem-, torok- és nyakszalagok ennél a fajnál is jelen vannak, bár a szem feletti, csúcsával a tarkó felé mutató V-t formázó sáv nem olvad a nyakszalagba. Az arcrész fehéres halványbarna, míg a fej tetejét díszítő bóbita feketébe hajló sötétbarna, de világos peremű kis tollakból áll. : A nemek egyformák. A búbos cinege méreteit tekintve a kékcinkéhez hasonlít leginkább: átlagos testtömege 10-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter. : Az elsősorban fenyvesekben élő faj hasznos rovarpusztító.Szívesen fogyaszt lárvákat, hernyókat. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt. Olykor felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is. : Énekhangja lágy, de pergő trilla, de a cinegék jellemző „tszí-tszí-tszí” hívását is hallatja.[[Fájl:Lophophanes cristatus mitratus crested tit.ogg|center|Énekhangja]] : Búbos cinege öreg fenyvesekben és fenyőkkel elegyes lomberdőkben költ. Fészkéül különféle, sokszor maga vájta odvak szolgálnak, amiket mohával tölt fel és tollakkal bélel ki. Fészke környékét védi a betolakodókkal szemben. Évente kétszer költ, egy alkalommal 5-6 tojást rak. A gyámoltalan, fészeklakó fiókák két hét után kelnek ki, majd 18-22 napos folyamatos szülői táplálás után kirepülnek. : Magyarországon rendszeres fészkelőnek mondható az Alpokalján és kisebb mértékben az Északi-középhegységben is. Becslések szerint Magyarországon 3500-5000 fészkelő pár élhet. : A viszonylag gyakori faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Lophophanes cristatus|{{SUBPAGENAME}}}} 6ig89ip53zxnjp55h31tzb7yjm5x984 0 66614 551746 494199 2026-07-24T05:45:21Z KeFe 20 551746 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lesser Spotted Eagle Nationalpark Bayerischer Wald 01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Békászó sas]] [[Fájl:Lesser-spotted Eagle (Clanga pomarina) (46497411462).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Schreiadler070422.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Clanga pomarina|[[Aquila pomarina]]}} {{népies|-}} : A békászó sas a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} : Európa középső és keleti részén honos, telelni Dél-Afrikába vonul. Európában az alábbi országokban számít fészkelő fajnak : Németország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Albánia, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország, Moldova, Ukrajna, Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia és Oroszország. Jelenleg a globális populáció mérete ismeretlen, de 20 000 párra becsülik. Európában összesen 13 000-16 000 pár található. : Testhossza 60–65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 135–160 centiméteres, testtömege 1100–2000 gramm közötti. A legkisebb faj az Aquila nemből, de így is nagyobb, mint egy egerészölyv. A két nem egyforma, azonban a tojók nagyobbak. Teljes felnőtt tollazatát 3 éves korban éri el. A vadon élő békászó sas átlagéletkora nem meghatározott, de a maximumot 26 évre becsülik. : Tápláléka apró emlősökből (Apodemus, Microtus, Cricetus, Citellus), kétéltűekből (Rana), madarakból (Alauda, Emberiza, Coturnix), hüllőkből (Lacerta, Natrix) és rovarokból (Iacuste) áll. A Kárpát-medencében kedvelt tápláléka a mezei pocok (Microtus arvalis), telelőterületén a piroscsőrű szövőmadár (Quelea quelea), apró emlősök valamint termeszek. : Természetes élőhelye a rétekkel szomszédos erdők. Északon (Németország, Lengyelország, a Baltikum és Oroszország) nagyrészt nedves síkságain lomhullató és vegyes erdőket részesít előnyben, melyek mocsarakkal és nedves rétekkel szomszédosak. Közép-Európában leginkább Magyarország és Szlovákia területén többnyire dombokon, hegyeken lévő lombhullató erdőkben fészkel, míg Romániában 300-1600 méter magasságban, valamint Bulgáriában 1400 m magasságokban él. Elterjedésének déli részén (Észak-Görögország) viszont csak fenyvesekben él, elkerüli a lombhullató erdőket. : A faj három fő módszert használ vadászatkor: talajon sétálva rövid távon akár futnak is; valamilyen kiágazó helyen várja zsákmányát (szénaboglya, fa, kerítés); vagy alacsonyan siklik egy adott területen és csap le a véletlen meglátott zsákmányra. : Az udvarlás általában megkezdődik, amint megérkeznek a költőterületre. Fára, gallyakból építi fészkét, melynek belsejét naponta zöld ágakkal frissíti. A fészekalja két, fehér alapon lila-barna foltos tojásból áll, melyen 38-40 napig kotlik általában a tojó. A kikelt fiókákról még 55-60 napig a szülők gondoskodnak. A békászó sas fiókáinál rendszeresen előfordul a káinizmus. : Magyarországon márciustól októberig tartózkodik. Rendszeres fészkelő, de csak kis egyedszámban. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel, de még mint nem veszélyeztett. Európában ritka fajként tartják nyilván. Magyarországon fokozottan védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Clanga pomarina|{{SUBPAGENAME}}}} pqkshh5nwrva6a9fnu7fbnte8ptkqgj 0 66615 551920 494200 2026-07-24T10:29:11Z KeFe 20 551920 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Flodsangare.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Locustella fluviatilis Biebrza 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Locustella fluviatilis|-}} {{népies|-}} : A berki tücsökmadár madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak rendjébe és a tücsökmadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Euró: pában észak felé Skandinávia déli részéig, nyugaton Németország nyugati részéig, dél felé a Duna alsó folyásáig, keletre Ázsiában az Irtisz-folyóig terjed a fészkelő területe. Északi és nyugati irányba terjeszkedő faj, fészkelési gyakorisága Magyarországon is nő. Hosszú távú vonuló, Kelet-Afrikában telel, hazánkba április végén érkezik és szeptember elején vonul el. Palearktikus elterjedésű monotipikus faj. : Testhossza 14,5-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 19-22 centiméter, testtömege 19-22 gramm. Meglehetősen nagy, sötét, nyúlánk poszátaféle széles lekerekített farokkal. Felsőteste egyöntetű sötét szürkésbarna színű, alsó teste piszkos fehér, testoldala olíva árnyalatú barnás szürke. Csőre meglehetősen sötét, lába rózsaszín. A korok és nemek hasonlóak. Hangja nem túl jellegzetes, és torokhangú, kabócák vagy egy nagy teljesítményű varrógép hangjára hasonlít. : Nedves lombhullató erdőkben költ folyók mentén és mocsarak szélén, gyakori lehet árnyas nyír-, fűz- és égerlápokban is. Félénk, rejtőzködő madár. Tápláléka kisebb gerinctelenekből, rovarokból, pókokból áll. : Évente egyszer, május végén-július elején költ. A tojó fészkét sűrű csalánosokba, indák közé, talajhoz közel építi. A 4-5 tojáson a pár felváltva kotlik, 13-15 napig. A fiókák etetésében a hím is részt vesz. Territóriumtartó faj, a hím jellegzetes, kéttagú „pírregésével” jelzi a területét. : Teljes Európai állományát 400 000 és 1,5 millió közöttire becsülik. Magyarországon elég gyakori fészkelő, valamint rendszeres átvonuló és téli vendég. Hazai fészkelő állományát mintegy 5000-10 000 párra becsülik. : Európában biztos állománnyal rendelkező faj. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Locustella fluviatilis|{{SUBPAGENAME}}}} g161y42uybdcz75byzh6o2k9zn1x0d4 0 66617 551905 494209 2026-07-24T10:24:36Z KeFe 20 551905 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:European Stonechat.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Saxicola rubicola -Belgium -female-8 (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tokó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Saxicola rubicola|-}} {{népies|cigány csaláncsúcs}} : A cigánycsuk a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} : Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben. Alkalmanként áttelel. : Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 14-17 gramm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. : A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat. : A madár felegyenesedve ül az ágon. Tápláléka rovarok pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák. A cigány csaláncsuk 6 évig élhet. : A költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente 2-3, (Közép-Európában csak 2) fészekaljat rak. : A hím több tojóval is párosodhat. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, ezeken csakis a tojó kotlik. A tojások halványkékek, rozsdabarna foltokkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 14-16 nap múlva repülnek ki. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).}} <br/> {{commonskat|Saxicola rubicola|{{SUBPAGENAME}}}} 7ns3zbwnaevvbvtx61ankik7n4q97w0 0 66618 551661 494210 2026-07-24T00:40:56Z KeFe 20 551661 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aythya nyroca.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Witoogeend-1 (28031052664).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aythya nyroca|-}} {{népies|-}} : A cigányréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} : Európa keleti és déli részén, Ázsia déli és nyugati részén él, mélyebb tavak és mocsarak környékén. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is utal a neve a színére. : Testhossza 38-42 centiméter, a szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. : Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal, békákkal és apró halakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. : Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-12 tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aythya nyroca|{{SUBPAGENAME}}}} sfhdrqpnf7gnol3lplapqze857yao11 0 66620 551927 494213 2026-07-24T10:31:19Z KeFe 20 551927 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Carricerocomun.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Reed warbler cuckoo.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egy kakukkfiókát etet. Ez a faj gyakori nevelőszülője a kakukk kicsinyeinek]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrocephalus scirpaceus|-}} {{népies|-}} : A cserregő nádiposzáta a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Európában költ, északon Skandináviáig és az Egyesült Királyság déli részéig, keleten pedig Délkelet- és Közép-Ázsiáig húzódó területein honos. Nádasok, gyékényesek lakója. A trópusi Afrikában telel át. : Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna lábujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga. : A madár félénk, elrejtőzve él. Táplálékai rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is. : A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május–június között, északon július–augusztus között van. Évente egyszer költ. A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki. : Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a nádasok környékén. : A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az [[Kertészet/Madarak/Énekes nádiposzáta|énekes nádiposzáta]] ''(Acrocephalus palustris)'' és a [[Kertészet/Madarak/Foltos nádiposzáta|foltos nádiposzáta]] ''(Acrocephalus schoenobaenus)''. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Acrocephalus scirpaceus|{{SUBPAGENAME}}}} 915z2f25e3rzb1wqlg6rh91n0ixzx0m 0 66622 551923 494215 2026-07-24T10:30:08Z KeFe 20 551923 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acrocephalus paludicola 5 by-dpc.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Acrocephalus paludicola Bagno Lawki.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrocephalus paludicola|Sylvia paludicola}} {{népies|nádiposzáta}} : A '''csíkosfejű nádiposzáta''' a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} : A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1817-ban, a Sylvia nembe Sylvia paludicola néven. : Európa keleti és Ázsia nyugati részén él. Természetes élőhelyei a mocsaras vagy szikes rétek. : Telelni Afrika nyugati részére vonul. : Áprilistól augusztusig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő volt, de 2009 óta nem ismerünk költőpárokat. : Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-20 centiméter, testtömege 10-14 gramm. Tollazata világos barna, sötétebb mintázattal. Fején egy sötétbarna csík fut keresztül. : Ízeltlábúakkal táplálkozik, szöcskéket, böglyöket, poloskákat, lepkéket, szitakötőket és pókokat fogyaszt. : Növényi részekből, fűcsomók tövébe készíti el fészkét. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. Évente kétszer rak fészket. : Az elterjedési területe még nagy, de fokozatosan csökken, egyedszáma 32 000 példány alatti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] Európában veszélyeztetett fajként tartják nyilván. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Acrocephalus paludicola|{{SUBPAGENAME}}}} lfcv15lipmy1tdxe03spf2zut4nm30l 0 66623 551708 494219 2026-07-24T00:58:28Z KeFe 20 551708 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sarcelleh 1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Teal (Anas crecca) near Hodal, Haryana W IMG 6509.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas crecca|-}} {{népies|-}} : A csörgő réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. : Testhossza 34-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-64 centiméter, testtömege 200-450 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Jellegzetessége széles zöld szemsávja. : Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. : Sás- és fűszálakból, száraz nádlevelekből készült, mohával és pihetollakkal bélelt fészkét talajra építi. Fészekalja 8-10 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 23 nappal válnak önállóvá. : Legközelebbi rokona a [[Kertészet/Madarak/Sárgacsőrű réce|sárgacsőrű réce]] ''(Anas flavirostris)''. : Magyarországon védett! : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas crecca|{{SUBPAGENAME}}}} 5o4zwk3k4k5kpzalppxv5qg45cxfn1s 0 66624 551942 494216 2026-07-24T10:36:03Z KeFe 20 551942 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Phylloscopus collybita (taxobox).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Laubsänger in Berlin.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Phylloscopus collybita nest.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Pouillot véloce - Phylloscopus collybita.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phylloscopus collybita|-}} {{népies|-}} : A csilpcsalpfüzike a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a füzikefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : E madárfaj költöző énekesmadár, mely a teleket Dél- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Testének felső része zöldes-barnás, alsó fele piszkosfehér árnyalatú. Számos alfaját ismerjük, melyek közül néhány már önálló fajba tartozik. Félgömb formájú fészkét a földre, vagy annak közelébe építi a nőstény, aki a fészekalj felnevelésének felelősségének terhét is viseli, míg a hímek ugyan sem a fészekalj felnevelésében, sem a fészek építésében nem vesznek részt, ugyanakkor hevesen védelmezik területüket riválisaikkal szemben és megtámadják a potenciális ragadozókat is. : Mint kis termetű rovarevő madárfajt, főleg emlősök, ezen belül is macskák és menyétfélék, valamint ragadozó madarak támadják, főleg az Accipiter nemzetség tagjai. Nagy elterjedési területe és nagy egyedszáma miatt állománya biztosnak mondható, bár egyes alfajai feltehetően kihaltak. : A csilpcsalpfüzike szerte Európában, Ázsia keleti részéig és Szibéria keleti részéig, egészen a 70. szélességi körig elterjedt. Északnyugat-Afrikában kisebb létszámú csoportja él, valamint előfordul Törökország északi és nyugati részén, valamint Irán északnyugati részén. Költöző madár, mely az énekesmadarak közt az elsők között van, amelyek visszatérnek telelőterületeikről és az utolsók között található, akik ősszel elhagyják költőterületeiket. Költőhelyét néhány magasabb fával rendelkező ritkás erdőségekben választja meg. : Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. : A csilpcsalpfüzike kis termetű, tömzsi testalkatú madárfaj, melynek testhossza 10-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-21 centiméter. A hímek testsúlya 7-8 gramm, míg a nőstények 6-7 grammot nyomnak. Névadó alfajának tollazata felül barnás, zöldes árnyalatú, alul piszkosfehér, szárnyainál világossárga. Lábai és csőre sötét színű. Tavasszal a névadó alfaj barnás színezettel tarkított zöld palásttal, piszkosfehér alsó testtájékkal bír, amely a szárnyakon sárgás színezetűvé válik. Fejének felső részén fehéres tollazat jellemző. Lábai és csőre sötét színű, valamint rövid fedőtollai vannak. Ahogy a tollazata egyre régebbivé válik az utolsó vedlést követően egyre inkább szürkéssé, halványabbá válnak színei és barnás színezetet kapnak, míg szárnyain a sárga tollazat teljesen el is tűnhet. A költési időszak után, ám még a vándorlás megkezdését megelőzően a felnőtt madarak teljes vedlésen mennek keresztül. Az éppen hogy tollakat növesztett fiatal egyedek palástja barnásabb színezetű, mint a felnőtteké, míg alsó testtájékuk inkább sárgásfehér árnyalatú. Mintegy tíz hét alatt azonban levedlik kezdeti tollazatukat és immáron a felnőttekével megegyező tollazatot növesztenek. Vedlést követően mind a fiatalok, mind pedig az idősebb egyedek tollazata fényesebb és erőteljesebb színezetű. : E madárfaj nevét jellegzetes csilp-csalp hangzású énekéről kapta, mely tavasszal az elsők között csendül fel a természetben az énekesmadarak között. Amikor nem énekel e madár viszonylag nehéz megkülönböztetni a többi füzikétől, mivel zöldes palástja és fehéres alsó testtájéka a fitiszfüzike tollazatához hasonlít. A szárnytollak ugyanakkor hosszabbak a csilpcsalpfüzikénél, valamint színei, lábának szürkés árnyalata segít a beazonosításban. : A sűrű bokrok között, néha a fűben keresgéli rovarokból és pókokból álló táplálékát, ősszel bogyókat is elfogyaszt. Költési időszakban meglehetősen hevesen védelmezi területét a betolakodókkal szemben. Territóriumának központi része azonban csak mintegy 20 méter szélességű sávra korlátozódik, melyet agresszíven véd a többi hím egyedtől. Esetenként még más kis termetű madarakat is elűzhet. Nem csupán közvetlen riválisait, hanem természetes ellenségeit, például a ragadozó madarakat is megtámadja, vagy akár a menyétest is elűzi fészke közeléből, akárcsak a fészkekből tojásokat lopkodó szajkókat. Dalát területének egyik magasabb pontján megtelepedve adja elő, ahonnét szemmel tarthatja birtokát, valamint kapcsolatot tud teremteni a tojóval is. A fészkelőhelyén túl egy nagyobb kiterjedésű táplálkozási területtel is rendelkezik, melynek mérete változó, de legtöbb esetben mintegy tízszerese, vagy többszöröse a közvetlen fészkelőhelyének. Feltételezések szerint a nőstényeknek nagyobb táplálkozási területük van, mint a hímeknek. Amint a költési időszaknak vége a pár elhagyja területét és kisebb csapatokba verődik a többi füzikével és más füzike fajokkal is, még a vándorlási időszak beköszönte előtt. : A hím csilpcsalpfüzike mintegy két-három héttel korábban érkezik vissza telelőterületéről a fészkelő területre, mint a nőstény és azonnal megkezdi éneklését, hogy kijelölje és riválisai tudatára adja területének tulajdonjogát, valamint, hogy lenyűgözze a tojót. Amikor a tojó megérkezik a hím egy pillangószerű repülési bemutatót tart. Miután egy pár összeállt a továbbiakban felbukkanó nőstény egyedeket elzavarják a területről. A hímek csak kis mértékben vesznek részt a fészek építésben, ugyanakkor a terület védelmezését ők biztosítják. A talajra, vagy annak közelébe, sűrű növényzettel borított részre a tojó egyedül készíti fűszálakból, száraz növényi részekből, levelekből álló gömb alakú fészkét, melyet puha anyagokkal bélel. Az átlagosan 12,5 cm magas és 11 cm széles fészek oldalában helyezkedik el annak bejárata. Fészekalja 2-7 tojásból, általában 5-6 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlik. A tojások vöröses, lilás, vagy feketés színűek, méretük pedig szélességben 1,2 cm, hosszuk 1,5 cm. Egy évben kétszer költ. Fiókái csupaszon és vakon kelnek ki a tojásból, majd a nőstény táplálja őket. A kikelést követően 14-15 nap szükségeltetik a fiókáknak, mire tollazatuk kifejlődik. A hímek csak ritkán kapcsolódnak bele a fiókák táplálásába, bár rossz időjárási körülmények, korlátozott táplálkozási lehetőségek, vagy a nőstények eltűnése közepette ezt gyakrabban megteszik. : Miután tollazatuk kifejlődött a fiókák még további három-négy hétig a fészek közelében tartózkodnak és ezalatt is a tojó eteti őket, akivel együtt is alszanak, ugyanakkor ez a gondoskodás az első tizennégy napot követően csökkenni kezd. Elterjedési területének északi vidékein nincs idő két fészekalj felnevelésére, ám délebbre általános az évenkénti két fészekalj felnevelése. : Bár a párok együtt maradnak a költési szezon teljes időtartama alatt és a többnejűség gyakorlatilag ismeretlen e madárfajnál, valamint a párok ugyanarra a költőhelyre térnek vissza a következő évben is ahol korábban is költöttek, ám hűségüket ennél mélyebben nem sikerült bizonyítani. Más füzikékkel való keveredésük viszonylag ritka, ám időnként párosodnak fitiszfüzike egyedekkel. : Akárcsak a többi kis testű madárfajnál, a csilpcsalpfüzikénél is az első életévben a legmagasabb az elhullás mértéke. Három-négyéves kort megélt madarakról rendszeresen készülnek feljegyzések, míg a leghosszabb feljegyzett életkor több, mint hét év e madárfajnál. E földön, vagy földfelszín közelében fészkelő madarak tojásait, fiókáit és fiatal egyedeit gyakran ragadják el hermelinek, menyétek, valamint varjúfélék, mint például szarkák, míg a felnőtt példányokra inkább a ragadozó madarak jelentenek veszélyt, például a karvalyok. A kis testű madarakra komoly veszélyt jelentenek az időjárási szélsőségek, melyek költéskor, vándorlás idején, vagy telelési időszakukban fenyegetik e madárfaj populációit. : A csilpcsalpfüzike esetenként áldozatul esik a kakukkoknak, melyek fészkébe csempészik tojásaikat, hogy aztán a gazdaállat nevelje fel a szülő helyett fiókáikat. : Nagy elterjedési területének és nagy egyedszámának köszönhetően a csilpcsalpfüzike állományát nem veszélyezteti a kihalás veszélye. Európában mintegy 30 000 000 és 60 000 000 közé tehető költőpárjainak száma, azaz a európai állománya mintegy 90 000 000 és 180 000 000 egyed közé tehető. Globális egyedszáma 184 000 000 és 720 000 000 egyed közé tehető. Ennek ellenére P. c. exsul nevű alfaja feltehetően kipusztult. A csilpcsalpfüzike élőhelye mintegy 17 000 000 négyzetkilométert foglal magába. Élőhelyének a 2000 méteres tengerszint feletti magasság alkotja felső korlátját. E madárfaj állománya az utóbbi időszakban emelkedésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a nem fenyegetett fajok közé sorolják. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Phylloscopus collybita|{{SUBPAGENAME}}}} 49f6sa7jrtmynaaq04hab6da79so6s9 0 66626 551727 551548 2026-07-24T05:37:28Z KeFe 20 551727 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Trzmielojad Pernis apivorus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Wespenbussard Pernis apivorus by A. Görtler edit2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pernis apivorus|-}} {{népies|-}} : A darázsölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Madarak/Vágómadárfélék|vágómadárfélék]] családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|100 000}} : Európában és Ázsia nyugati részének tölgyeseiben fészkel, télen Afrikáig vonul. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. : Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen. : Darazsakkal, méhekkel, ezek lárváival és bábjaival táplálkozik. Követi a hazatérő rovarokat, majd szétdúlja a fészküket, úgy fogyasztja el a mézet, lárvákat, kifejlett méheket. : Tölgyesek fáira rakja gallyakból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 33-34 napig kotlik. : Magyarországon védett. : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pernis apivorus|{{SUBPAGENAME}}}} phn63u83no12fyfjmi373v0zce3mcol 0 66628 551926 494225 2026-07-24T10:31:03Z KeFe 20 551926 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acrocephalus palustris (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Acrocephalus palustris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fészek, tojásokkal]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrocephalus palustris|-}} {{népies|-}} : Az énekes nádiposzáta a madarak osztályának a verébalakúak rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Európában és Ázsia nyugati területein honos. Bokrosok, csalánosok, ligetes erdők szegélyei, folyóárterek vagy gabonatáblák lakója, kerüli a mocsaras területeket. Afrikában telel át. : Testhossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter, testtömege 10-15 gramm. A költési időszakban felül olajbarna, alul fehéres. : Tápláléka vízicsigákból, búvárpókokból, legyekből, árvaszúnyogokból és skorpiólegyekből áll. Nagyon jó hangutánzó, az egyetlen európai madárfaj, amely afrikai madarak hangját is utánozza. : Félgömb alakú fészkét, csalánosokba készíti. Évente egyszer költ, de a szaporulat elpusztulása esetén, újra rakja a tojásait. A fészekalj 5 ritkán 6 tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva elhagyják a fészket, de repülni még nem tudnak. : Magyarországon rendszeres fészkelő, májustól szeptemberig tartózkodik a környékén. : A énekes nádiposzáta közeli rokonai az [[Kertészet/Madarak/Cserregő nádiposzáta|cserregő nádiposzáta]] ''([[Acrocephalus scirpaceus]] )'' és a [[Kertészet/Madarak/Foltos nádiposzáta|foltos nádiposzáta]] ''([[Acrocephalus schoenobaenus]])''. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Acrocephalus palustris|{{SUBPAGENAME}}}} s393h862omav4ttdqxktj84ppxq1808 0 66629 551915 494226 2026-07-24T10:27:33Z KeFe 20 551915 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Song Thrush Turdus philomelos.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Song Thrush (Turdus philomelos) in flight.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Turdus philomelos - Song Trush 6964.ogg|thumb|jobbra|Részlet egy énekes rigó "dalából"]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turdus philomelos|-}} {{népies|-}} <br/> : Az énekes rigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. A fajt Christian Ludwig Brehm német ornitológus írta le 1831-ben. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Egész Európában, Ázsia egy részen, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él. Természetes élőhelyei a északi és mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint városi régiók. Vonuló faj. : Betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra. Sikertelenek voltak a betelepítési kísérletek, melyekkel meg akarták honosítani e fajt az Egyesült Államok, a Dél-afrikai Köztársaság és Szent Ilona területén. : Magyarországon rendszeres fészkelő március-október hónapokban. Rövidtávú vonuló, a hazai állomány a telet a mediterráneumban, elsősorban Olaszországban tölti, de minden télen találkozhatunk áttelelő példányokkal. : Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-36 centiméter, testtömege 65-100 gramm. Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsdasárga, szív- és csepp alakú sötét foltozattal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna. : Hernyókat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de ősszel elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Jellegzetes szokása, hogy az apróbb házas csigákat gyűjti és azokat a csőrében egy arra alkalmas helyre (kőhöz, köves úthoz pl.) viszi és ott magasra emelve hozzáverdesi, feltöri és úgy fogyasztja el. : Fenyőerdők, lomberdők fáira, bokraira rakja fűszálakból álló, csésze alakú fészkét. A fészek belsejét sárral simára tapasztja. 4-5 tojásán 12-13 napig kotlik. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetettként szerepel. Magyarországon védett! : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Turdus philomelos|{{SUBPAGENAME}}}} sfix2df0qzohuugjjvcq55k2clpkckw 0 66630 551876 494228 2026-07-24T10:12:41Z KeFe 20 551876 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lullula arborea.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lullula arborea83.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lullula arborea|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Az erdei pacsirta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja. : Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-30 centiméter. Testtömege 25-35 gramm. Felső teste és szárnya fakó rozsdabarna, a farcsík inkább szürkésbarna. Feje tetején, dolmányán és vállain feketésbarna szárfoltok vannak. : A nyíltabb, bokrosabb erdőket szereti, de kedveli a fasorokat, mezőket határoló erdősávokat is. Innen hangoztatja jellegzetes, lefelé menő trilláját. : Nyáron főleg rovarokkal és magokkal táplálkozik. : Kora ősszel Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, elsősorban Franciaországba, Olaszországba, illetve a Földközi-tengeri szigetekre. : Fészkét apró, saját maga kaparta mélyedésbe rakja, száraz fűszálakkal, levelekkel és lószőrrel béleli. Fészekalja 3-6 tojásból áll, költési idő 15 nap. Évente többször is költ. : Magyarországon rendszeres fészkelő. : Magyarországon védett! : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Lullula arborea|{{SUBPAGENAME}}}} c2v4tcy3rbn2frt2ldp0zhkuxxj1clz 0 66632 551884 494230 2026-07-24T10:15:58Z KeFe 20 551884 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Oriental Tree Pipit.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anthus triviallis (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthus trivialis|-}} {{népies|-}} <br/> : Az erdei pityer a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|10 000}} <br/> : Csaknem egész Európában, továbbá Szibériában és Közép-Ázsiában költ. A telet Afrikában tölti. : Testhossza 15 centiméter, szárnya fesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 18-29 gramm. Alapszíne sötétbarna, hosszanti foltokkal pettyezett, tompa rozsda sárga foltokkal. : Táplálékát főképpen a talajon, a fűben, avarban keresgéli. Majdnem kizárólag rovarevő. : Talajra készíti fészkét, melybe 4-8 tojást rak. : Magyarországon rendszeres fészkelő. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anthus trivialis|{{SUBPAGENAME}}}} cibj8t3zf4n0ciz59shk85cj2fbgglj 0 66633 551895 494231 2026-07-24T10:19:30Z KeFe 20 551895 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acentor común23 by Paco Gómez.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Dunnock crop2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunella modularis|-}} {{népies|-}} <br/> : Az '''erdei szürkebegy''' a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a szürkebegyfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000 }} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla modularis néven. : Európában, Ázsiában és Afrikában honos. A természetes élőhelye hegyi erdők, parkok és kertek. Vonuló faj. : Magyarországi parkokban és kertekben rendszeres fészkelő. A hazai állomány rövidtávú vonuló, az enyhe teleken áttelelő példányai is előfordulnak. : Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 19-21 centiméter, testtömege 16-25 gramm. Tollazatára a szürke és a barna szín a jellemző, sötétebb foltokkal. : Költési területén főleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Ősztől bogyókat, télen magvakat fogyaszt. Rejtőszíneivel szinte láthatatlan a sűrű bokrok között, csak akkor lehet észrevenni, ha kiáll az ágak szélére énekelni. : Növényi szálakból és mohából készíti csésze alakú fészkét, melyet szőrszálakkal és tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-6 kék színű tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák még 10-14 napig tartózkodnak a fészekben, utána a sűrű bozótban rejtőznek, amíg nem tudnak repülni. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Prunella modularis|{{SUBPAGENAME}}}} erttzs9eum614alzc60mdbofrjbk4kl 0 66635 551872 494238 2026-07-24T10:11:29Z KeFe 20 551872 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:White-backed Woodpecker - Slovakia Image1 (16384548906).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dendrocopos leucotos|-}} {{népies|-}} : A fehérhátú fakopáncs () a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|250 000}} : A fajt Johann Matthäus Bechstein német ornitológus írta le 1802-ben, a ''Picus'' nembe ''Picus leucotos'' néven. : Európában és Ázsia egy részén honos. A természetes élőhelye a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj. : Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár. Az öreg bükkösökben fordul elő. Április-májusban költ. : Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 100-112 gramm. A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak. : Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák kérgén keresgél. : Magányos fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : Magyarországon fokozottan védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Dendrocopos leucotos|{{SUBPAGENAME}}}} t1377cxdoxzfxllg1aziidhxz0dn4ks 0 66636 551840 494235 2026-07-24T10:01:05Z KeFe 20 551840 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Chlidonias hybrida 3 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Chlidonias hybrida 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Chlidonias hybrida 2 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chlidonias hybridus|Chlidonias hybrida}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|100&nbsp;000}} <br/> : A fattyúszerkő a madarak osztályának a lilealakúak rendjébe és a csérfélék családjába tartozó faj. : A korai természettudósok a két közeli rokon faj, a Kertészet/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|fehérszárnyú szerkő ''(Chlidonias leucopterus)'' és a [[Kertészet/Madarak/Kormos szerkő|kormos szerkő]] ''(Chlidonias niger)'' hibridjének tartották. Erre utal tudományos nevében a hybridus jelző is illetve innen kapta a fattyúszerkő magyar nevet. : Költési területe felöleli Eurázsia szinte egész mérséklet övét, de Ázsia déli és délkeleti részén illetve Afrikában is előfordul. A szubtrópusi, trópusi területeken élő madarak nem vonulnak. Az Európában költő madarak téli szállása Afrikában a nagyobb tavak környékén van. Szikes tavakon, halas tavakon, holtágakban telepszik meg. : Testhossza 23–25 cm, szárnyfesztávolsága 74–78 cm. Vastag piros csőre , feje tetején fekete színű sapka, és fehér arc jellemzi. Hasoldala sötét szürke, az alsó szárnyfedői fehérek. Rekedt hangos kiáltása van. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek. : Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, halakból és lárvákból álló táplálékára. : A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18 - 19 nap. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. Telepesen költ, fészkei közel egymáshoz épülnek, vonuló madár. : Magyarországra április végén, ritkábban május elején érkeznek. Első csoportjaik szeptemberben hagyják el a Kárpát-medence térségét. : Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Chlidonias hybridus|{{SUBPAGENAME}}}} kx5a6404o1k89e36nl2v3dr73mp5ue2 0 66637 551842 494239 2026-07-24T10:01:39Z KeFe 20 551842 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:ChlidoniasLeucopterus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Chlidonias leucopterus Lake Tana.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chlidonias leucopterus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : A '''fehérszárnyú szerkő''' a madarak osztályának a lilealakúak rendjébe és a csérfélék családjába tartozó faj. : Költési területe a Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő sztyepp zóna. Telelni Közép-Afrikába, Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul. : Kicsit kisebb mint a kormos szerkő, testhossza 20–24 cm, szárnyfesztávolsága 50–56 cm. Nászruhában a fej, a nyak, a begy és a has koromfekete, a hát szürke, a szárny nagy része, a farkcsík és a farok fehér. Lábai vörösek. Az elsőéves fiatalok és a kifejlett madarak téli, nyugalmi tollazata a kormos szerkő hasonló fiatal illetve nyugalmi tollazatára emlékeztet; felül szürke és szürkésbarna mintázatú, alul fehér színű. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek. : A víztükör fölött röpködve táplálékát a vízről és a vizinövényzetről szerzi. Főként repülő rovarokat, vízi rovarokat, vízicsigákat és ebihalakat fogyaszt. : Telepesen költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18-19 nap, a fél-fészekhagyó fiókák a 24-25. nap táján válnak röpképessé. Évente egyszer költ. : Hazánkban áprilistól szeptemberig fordul elő. Rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Tisza-tó és a Hortobágy térségében. : Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Chlidonias leucopterus|{{SUBPAGENAME}}}} gfb47dl6qyb83uov8u5b50kbr8jrai6 0 66638 551913 479188 2026-07-24T10:26:56Z KeFe 20 551913 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Solsort.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Turdus merula -Gran Canaria, Canary Islands, Spain-8 (2).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Κότσυφας 6.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kosik.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Merlo063eue.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tmerulajuvenile.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Turdus merula10.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Hatchling birds in nest with eggs.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{hangminta2 | fájlnév1 = Turdus merula 2.ogg | cím1 = Egy hím rigó éneke (1) | fájlnév2 = Turdus merula (06 02 16).ogg | cím2 = Egy hím rigó éneke (2) | float = right }} <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turdus merula|-}} {{népies|Feketerigó}} <br/> {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A fekete rigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. : Európa és Ázsia nagy részén megtalálható. Eurázsián kívül Makaronézia szigetein és Északnyugat-Afrikában is fészkel. : Betelepítették Ausztráliába, Tasmániába és Új-Zélandra. Sikertelenül próbálták meghonosítani az Egyesült Államokban, a Fidzsi-szigeteken, a Dél-afrikai Köztársaságban és Szent Ilona szigetén. : Sík-, domb- és hegyvidékeken egyaránt gyakori faj. Nagyobb városokban is megtelepszik. : A közönséges fekete rigó Eurázsiában, Észak-Amerikában, a Kanári-szigeteken és Dél-Ázsiában fészkel. Ausztráliába és Új-Zélandra az ember közreműködésével jutott el. A madárpopulációk a déli és a nyugati területeken letelepedtek, míg az északabbi, valamint a magasabb hegyvidéki területeken élő populációk költöző madarak. Vándorló egyedei a teleket Észak-Afrikában és Ázsia trópusi vidékein töltik. A városokban élő példányok többnyire a városokban töltik a telet a hidegebb éghajlati övben, mindeközben a vidéki fajtársaiknál több táplálékmennyiséghez jutnak és ezen kedvező körülmények miatt korábban jelölik ki területeiket és korábban is kezdenek párosodni. Elterjedési területein belül főleg a sűrű aljnövényzettel bíró erdőségekben fészkel. Ugyanakkor a kertek alkotják a legideálisabb fészkelőhelyet e madárfaj számára, ahol hektáronként akár 7,3 pár egyed is lehet, miközben az erdőségekben ez a sűrűségi arány ennek csak mintegy tizede. Beépített, vagy nyílt térségekben ennél jóval kevesebb az egyedszám. : Bogarakat és azok lárváit, pattanóbogarakat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is. Egy részük állandó, más részük a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet. : A hím fekete rigó védelmezi a fészkelőhelyet, elkergetve a többi hímet a környékről a meghajlás és futás fenyegetés mutatásának alkalmazásával. Ez egy rövidebb futást takar, ahol a fej fel van emelve, majd a farkával tompítja meghajlását. Ha párharcra kerül sor a hímek között, akkor az általában csak rövid ideig tart és többnyire a támadó gyors elkergetésével jár. Tavasszal a tojók is igen agresszív viselkedésűek, amikor a többi tojóval az értékesebb fészkelőhelyekért folyik a verseny. A tojók közt is előfordul párharc, amely kevésbé gyakori, ám annál hevesebb.[21] : A csőr külleme fontos a fekete rigók közti párbeszédek során. A területét védelmező hím egyed jóval agresszívebb viselkedést mutat élénk narancssárga csőrével, míg egy első éves hím csőre sárgás, amely a fiatalok egyik jellemzője. A tojó nem mutat különbséget csőr tekintetében a hímtől, ám fényesebb csőre van, Ameddig megfelelő mennyiségű téli eledelhez van hozzáférése a madaraknak, addig mind a hím, mind pedig a tojó a területükön maradnak akár egész évben is, ahelyett, hogy más területeket vennének birtokba. A költöző egyedek társaságkedvelők és kisebb csapatokban vonulnak és kisebb, laza csoportokban vándorolnak a telelőterületeken. Vándorlás közben a költöző egyedek előbb gyors szárnycsapásokkal haladnak előre, majd vitorlázva csökkentik a repülési magasságot, ami eltér e faj gyors repülési módjától, és a többi nagyobb testű rigóféléétől. : A csésze formájú fészek fűszálakból, levelekből, vagy egyéb növényi részekből áll, melyet sárral tapasztanak össze. A fészek építésében kizárólag a nőstény vesz részt. A tojó 3-5, (általában négy) kékeszöld, barnáspiros pettyekkel díszített tojást tojást rak, amely a tojásdad alakjának kiszélesedő részén nehezebb. A tojás 7,2 gramm súlyú, melynek mintegy 6 százalékát teszi ki a héj. : A tojó 12-14 napig kotlik, mielőtt a fiókák vakon és csupaszan kikelnek. A fiókák kirepüléséhez további 10-19 napnak kell eltelnie (átlagosan 13,6 nap), miközben mindkét szülő táplálja a kicsinyeket és eltávolítják az ürüléket a fészekből. A fészkek gyakran rosszul rejtettek más madárfajokhoz viszonyítva, ezért számos alkalommal (89 százalékban) a fészekrakás eredményét a ragadozók teszik tönkre. A fiatalokat a szülők még további három hétig etetik, miután elhagyták a fészket és elkezdik a fiókák a szülőket követni az élelem után való kutatásban. Ha a tojó új fészekaljat hoz létre, akkor a hím folytatja a kirepült fiókák etetését és a táplálékszerzésre való tanítását. : A másodszori költés elég gyakori és gyakran a korábban már használt fészekben költi ki új fészekalját. A harmadszori költés gyakorisága annál nagyobb, minél délebbi területen vizsgáljuk a fekete rigók életterét. : Egy átlagos feketerigó mintegy 2,4 év várható élettartammal bír,[29] valamint a madarak gyűrűzéséből tudjuk, hogy a legidősebb eddig élt példány 21 évet és 10 hónapot élt meg. : Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére építi gallyakból, fűszálakból álló, sárral összetapasztott, mély, csésze alakú fészkét. A hímek februárban foglalják el territóriumukat. A hím énekével csalogatja a tojókat, az idegen hímeket elüldözi. A 4–5 tojáson, amelyek halványzöldesek, halvány rozsdás és ibolyás színű pöttyökkel, 14 napig kotlik a tojó. Két hét után a fiókák kiugrálnak a fészekből, a pár még két hétig eteti őket, majd új fészekaljba kezdenek. : A hím fekete rigó fejét le-fel hajtva futkározva jelzi a tojónak párosodási szándékát, nyitott csőrrel és fojtott énekkel. A tojó mindaddig mozdulatlan marad, amíg fel nem szegi fejét és meg nem emeli farktollait, jelezvén, hogy készen áll a párosodásra. Ezen madárfaj monogám típus, ezért párjuk mellett általában életük végéig kitartanak. A párok különválási aránya húsz százalék fölötti, mely a gyenge megtermékenyítés után szokott bekövetkezni. Jóllehet monogám párkapcsolatban él a legtöbb fekete rigó, ugyanakkor kutatások bebizonyították, hogy 17 százalékra tehető az extra apaság, azaz a hím egyedek mintegy 17 százalékban sikerrel párosodnak más nőstényekkel is a párjukon kívül. : A fekete rigó márciusban kezd el szaporodni, ám a keletebbi és az indiai szubkontinensen élő fajtársai ennél akár egy, vagy több hónappal is később kezdenek el párosodni. Új-Zélandon a fekete rigók augusztusban kezdenek el költeni. A fekete rigó pár a megfelelő fészekrakóhelyet bokrok, kúszónövények szövevényében találja meg, előnyben részesítve a tüskés, vagy örökzöld bokrokat, mint például a borostyán, a magyal, a lonc és a galagonya. A rigók időnként fészerekben, csűrökben, vagy egyéb ember által épített melléképületekben fészkelnek. : Az elsőéves hím fekete rigó, amelyik már ivarérett és ezért részt vesz a párosodás jogáért folytatott versenyben, kedvező időjárás esetén már január végén elkezdi éneklését, hogy ezáltal is kijelölhesse felségterületét, melyeket március végén az idősebb hímek éneklése követ. A hímek dala változatos és dallamos, kissé hajlított trillázás, melyeket fák tetején, tetők ormain, vagy magasabban fekvő pontokon állva ad elő, elsősorban a márciustól júniusig tartó időszakban, néha július elejéig. Számos egyéb hívójel is ismert a fekete rigóknál, ide értve a "szííí" és a "púk-púk-púk" figyelmeztetést, amelyet a területre belépő földön járó ragadozók (például macskák) megpillantásakor hallat, valamint a különféle "csink" és "csúk-csúk" hangelemek. A területét védelmező hím változatlan formában adja a "szink-szink" hangjeleit esténként (általában sikertelenül), hogy elzavarja a többi hímet és megakadályozza ezáltal, hogy az ő területén kezdjenek el énekelni. Akárcsak más énekesmadarak, a fekete rigó is magas "szííí" hangot hallat, ha ragadozómadarak bukkannak fel és a hangot gyorsan változtatja, ezzel is megnehezítve annak forrásának megtalálását a növényzetben. : Az ember közeli környezetben a fekete rigók legnagyobb természetes ellenségei a házi macskák, amelyek leginkább a frissen kikelt fiókákat veszélyeztetik. A rókák (Vulpini), valamint a ragadozó madarak, mint például a karvalyok (Accipiter nisus), valamint az Accipiter nemzetségbe tartozó többi ragadozó madár szintén elejtik a rigókat, amikor alkalmuk nyílik rá. Habár csak nagyon kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a fekete rigók létszámát csökkentenék, vagy tojásaikat elfogyasztanák, ám a varjúfélék (Corvidae), mint például a szarkák és a szajkók (Garrulus glandarius) hatással vannak a fekete rigók egyedszámára. : E madárfaj esetenként az élősködő kakukkfélék (Cuculidae) áldozatává válik, és a kakukk (Cuculus canorus) felnevelteti vele fiókáit, ám ez csak elenyésző esetekben fordul elő, mivel a rigók felismerik a kakukkok felnőtt egyedeit, és képesek felismerni a nem odaillő tojásokat. Az Egyesült Királyságban 59 770 rigófészket vizsgáltak meg, és mindösszesen háromban volt kakukktojás, amely mindössze 0,005 százaléka a vizsgált fészkeknek. : A többi énekesmadárnál is általánosan előfordulnak élősködők, így a fekete rigó állományát is érintik. A fekete rigók 88 százalékánál található valamilyen élősködő, elsősorban a testükben. A rigók több mint 80 százaléka fertőzött valamilyen vérben előforduló parazitával, mint amilyen például a Leucocytozoon, a Plasmodium, a Haemoproteus és a Trypanosoma fajok. : A fekete rigók életük jelentős részét a földön töltik élelem után kutatva, ahol kullancsokkal fertőződhetnek, melyek külső élősködők, és főleg a rigók fejéhez tapadnak hozzá. Franciaországban a vidéken élő fekete rigók 74 százaléka volt megfertőzve a kullancsok Ixodes fajával, miközben a városi populációnak csak mintegy 2 százalékát érintette ugyanez a probléma. A fekete rigó az egyik olyan ismert állatfaj, amely képes félig éberen aludni. Ilyenkor az agyuk egyik féltekéje gyakorlatilag pihen, miközben elektroenkefalográfiai eszközökkel kimutatható, hogy a másik agyfél éber marad. Ennek az a haszna a rigók számára, hogy olyan helyeken is képes nyugodtan és biztonságban aludni, miközben éberen figyel környezetére. : Napjainkban nem ismertek egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők. A fekete rigónak viszonylag nagy kiterjedésű élőhelye van, amely mintegy 10 millió négyzetkilométert foglal magába. Egyedeinek számát csak az európai kontinensen mintegy 79 és 160 millió példány közé teszik a szakemberek. Ennélfogva a kevésbé veszélyeztetett fajok közt szerepel az úgy nevezett Vörös listán, amely a veszélyeztetett állatfajokat sorolja fel. Néhány kisebb helyi populációjától eltekintve a fekete rigó állománya folyamatosan növekszik. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Turdus merula|{{SUBPAGENAME}}}} 7x8cmr5b9s5x32m4qtfy0urxtl7c2er 0 66640 551955 479204 2026-07-24T10:41:15Z KeFe 20 551955 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Parus ater 2 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Parus ater 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Periparus ater]] [[Fájl:Parus ater01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Periparus ater]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Periparus ater|Parus ater}} {{népies|-}} : A fenyvescinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó erdei madárfaj, Európa legkisebb cinegéje. {{Védett-madarak|25 000}} : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus ater néven : A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik. : A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv. : A faj testtömege 8-10 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17-21 centiméter körül mozog. : Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak. : Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”. : A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé. : Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki. : Magyarországon nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő. : Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat. : A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Periparus ater|{{SUBPAGENAME}}}} g3qwbennwa0nr2cr4ylsvprc5sq2vyd 0 66641 551943 479212 2026-07-24T10:36:24Z KeFe 20 551943 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Willow warbler UK09.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phylloscopus trochilus|-}} {{népies|-}} <br/>: A fitiszfüzike a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a füzikefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Európában és Ázsia mérsékelt övi részén él, telelni Afrikába vonul. Víz közelében lévő lombos erdők aljnövényzetében található. : Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a fészkelőhelyén. : Hossza 10-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-22 centiméter, testtömege 7-12 gramm. Háta szürke és nincs szemsávja. : A talajra készíti fűszálakból gömb alakú fészkét. Fészekalja 4-8, fehér alapon barnás foltozatú tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. : Általában rovarokat eszik, de ősszel a bogyókat is elfogyasztja. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Phylloscopus trochilus|{{SUBPAGENAME}}}} bvgyqu1pvluivipos50fz5umcf9uaq2 0 66642 551924 479214 2026-07-24T10:30:24Z KeFe 20 551924 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acrocephalus schoenobaenus 3 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Foltos nádiposzáta.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrocephalus schoenobaenus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A foltos nádiposzáta a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. : A foltos nádiposzáta Nyugat-Ázsia egyes részein és Portugália kivételével csaknem egész Európában költ. Téli szálláshelyei Afrikában, a Szaharától délre találhatók. : Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon. Rendszeresen mintegy 150-200 ezer pár fészkel. : E madár hossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 10-13 gramm. A foltos nádiposzáta különös ismertetőjegye a hosszúkás, kecses testfelépítés. Hosszú, vékony csőre minden átmenet nélkül simul bele a fej kontúrjába. Farkát szokatlanul hosszú fedőtollak takarják. A hát sötétbarna színű, határozott csíkozással. A kormánytollak barnák, a faroktő halványbarna. A fej csíkozott, a szem fölött feltűnő fehér sáv húzódik (szemöldöksáv). A hím és a tojó hasonlít egymásra, a fiatalok sárgásabb árnyalatúak. : A foltos nádiposzáta az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május–július között van. Évente egyszer-kétszer költ. Egy fészekaljban 5-6 halványbarna vagy sárgászöld, foltos tojás található, melyeket finom, sötét erezetű mintázat díszít. A tojásokon csak a tojó kotlik 13-14 napig. A fiatal madarak körülbelül 12-16 nap után repülnek ki. : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Acrocephalus schoenobaenus|{{SUBPAGENAME}}}} q0reopuryf7szjl5t6hiqsaulampybh 0 66643 551961 479216 2026-07-24T10:44:25Z KeFe 20 551961 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Remiz pendulinus -Estonia -singing by partly built nest-8 cropped.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Remiz pendulinus (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Remiz pendulinus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A függőcinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék családjába tartozó madárfaj. Nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek (Paridae), noha meglehetősen hasonlít rájuk. : Alapvetően eurázsiai elterjedésű faj. A Földközi-tenger európai és ázsiai partvidékén élő állomány állandó, míg az északabbra (nyugaton kb. a Rajnáig, északon Skandinávia déli csücskéig) élő függőcinegék délebbre vonulnak telelni. A vizek közelségét keresik, hegyvidékeken ritkák. : Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. Alfajai elsősorban a fej színét tekintve különböznek egymástól. Az európai Remiz pendulinus pendulinus feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs. Az európai madarakkal szemben a Anatólia és Levante vidékén élő ssp. menzbieri feje teljesen fekete, míg például a Kaszpi-tengernél és Közép-Ázsiában előforduló ssp. caspius fekete maszkját attól nem élesen elváló barna fejtető és feketével pettyezett torok fogja közre. A függőcinege jellegzetessége a valódi cinegékhez képest hosszú farok. Testhossza 11 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-18 centiméter, testtömege 8-11 grammos. A tojók csak annyiban különböznek a hímektől, hogy maszkjuk kisebb. : Elsősorban vizek mentén találkozhatunk vele, táplálékát az itt előforduló ízeltlábúak (pókok, hangyák, hernyók, csomósdarazsak, bodobácsok, levéltetvek) valamint az előbbiek szűkös kínálata esetén a nád és gyékény magvai képezik. Sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva. : Hívóhangja magas cííí vagy cinegeszerű ci-ci-ci. : A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel – pontosabban szövi meg – lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van. Alapanyagul nádbuga és gyékénybuzogány pelyheit, illetve barkapelyheket használ. Fészkének környékén kisebb revírt tart fenn. : Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll. A kotlás 12-14 napig tart, majd 18-26 napnyi folyamatos szülői etetést követően a fészeklakó fiókák kirepülnek. Hím függőcinege épp elhagyja a fészkét : Az egész Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. : Magyarországi állománya a Fertő tó vidékén a legsűrűbb, de a Tisza és a Rába mentén is gyakori. Becslések szerint Magyarországon 4500–13 000 pár él, és az állomány stabilnak mondható. : A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Remiz pendulinus|{{SUBPAGENAME}}}} l16tc0czl6se44dlf3jprgnutdl4ick 0 66644 551922 480131 2026-07-24T10:29:46Z KeFe 20 551922 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Moustached Warbler Acrocephalus melanopogon by Dr. Raju Kasambe (2).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Acrocephalus melanopogon 1.ogg|jobbra|Hangja]] [[Fájl:Moustached Warbler (Acrocephalus melanopogon) (32382232854).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acrocephalus melanopogon|-}} {{népies|-}} <br/> : A fülemülesitke a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Európa és Ázsia déli részén él. Telelni Afrika északnyugati részére, Indiába és Arábiába vonul. : Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Állománya 600–1000 példány. : Testhossza 12–13 centiméter, szárnyfesztávolsága 15–17 centiméter, testtömege 10-17 gramm. : Szúnyogokkal, árvaszúnyogokkal, vízi legyekkel, más vízi rovarokkal és lárváikkal táplálkozik. : A sűrű nádasokban, a nádszálak közé készíti fészkét. Fészekalja 3–6 tojásból áll, melyen 13–15 napig kotlik. Évente kétszer rak fészket. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Acrocephalus melanopogon|{{SUBPAGENAME}}}} kmav4civ2jttekajl790w39ym1tsbaz 0 66645 551850 480135 2026-07-24T10:04:15Z KeFe 20 551850 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Otus scops.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Chick of Scoops Owl.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Otus scops|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|100 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : A füleskuvik a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe, ezen belül a bagolyfélék családjába tartozó faj. : Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik. Az utóbbi években csökkent az állománya. : Magyarországon kis számban, de rendszeres fészkelő. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. : Testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik 79-93 gramm között. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg. : Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár. Napközben a fákon pihennek, sávozott tollruhájuk jól rejti őket az ágak között. Veszély esetén megdermednek, tollfülüket kihegyezik, és igyekeznek minél jobban beleolvadni a környezetükbe. A meleg és száraz élőhelyeket kedvelik. Egyenletes szárnycsapásokkal gyorsan repülnek. A nyílt térségeken vadásznak. Többnyire egy leshelyről csapnak le, és kiszemelt zsákmányukat lábaikkal ragadják meg. Előfordul, hogy éjszakai lepkéket kapnak el a levegőben. Költés idején a hímek is nappal vadásznak. A tojók kotlanak vagy őrzik a fiókákat. Hangja: rendszerint egész májusban szól, legintenzívebben este 8-9 és hajnali 2 óra között. Június elején is lehet még hallani, de június végétől már nagyon ritkán. Meleg, tavaszi és nyári éjszakákon órákon át ismételgeti vékony, huhogásra cseppet sem emlékeztető hangját. : Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május–július közötti időszakra esik. Évente egyszer költ. A fészekaljban 3-4 fehér tojás található, ezeken a tojó 24-28 napig kotlik, eközben a hím vadászik a családnak. A kirepülés 21-29 nap múlva következik be, de a szülők még 40-50 napig segítenek a fiókáknak a vadászatban. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Otus scops|{{SUBPAGENAME}}}} oociq9bxufn1nswrr6iumq67b410lnq 0 66646 551772 494270 2026-07-24T05:54:42Z KeFe 20 551772 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pied Avocet Recurvirostra avosetta.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Vogel 01 (cropped).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Recurvirostra avosetta|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''gulipán''' a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a gulipánfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak| 250 000}} <br/> : Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és sós tavak mentén költ. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. A természetes élőhelye lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak. : Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Kiskunsági szikes tavaknál, az Alföld más területein és a Dunántúlon, állománya 100-800 fészkelő pár. : Testhossza 42-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-80 centiméteres, testtömege 260-290 gramm közötti. Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér. : Lépeget a sós, sekély vízben és speciális csőrével kaszáló mozdulatokkal apró rovarokat és rákokat szűr ki a sekély vízből. : Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Recurvirostra avosetta|{{SUBPAGENAME}}}} gq6wvnjd13nxzmsr5dv222f38505wvp 0 66647 551848 494268 2026-07-24T10:03:37Z KeFe 20 551848 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tyto alba close up.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[File:Barn Owl (Tyto alba) (W TYTO ALBA R1 C16).ogg|thumb|jobbra|Gyöngybagoly kiáltása egy walesi felvételen]] [[Fájl:Tyto Alba barnowl kerkuil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kerkuil André.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Barn-owl (Racheeo).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tyto alba|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''gyöngybagoly''' a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe és a gyöngybagolyfélék családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1985-ben „Az év madarává” választotta. {{Védett-madarak|100 000 }} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : Az Antarktiszon kívül minden földrészen megtalálható. A nyílt terepeken, illetve erdőszéli területeken szeret vadászni. : Óriási elterjedési területén kívül többfelé is betelepítette az ember, mivel kiváló rágcsálóirtó. Ilyen betelepített populációi élnek a Seychelle-szigeteken, Szent Ilona szigetén és a Hawaii-szigeteken. Sikertelenül próbálták meghonosítani Új-Zélandon és a Lord Howe szigeten. Igazi kozmopolita faj, amely öt világrész trópusi, szubtrópusi, és enyhébb telű mérsékelt égövi zónáiban fordul elő. Az északi félgömbön a 6-8 °C-os éves izoterma jelöli ki elterjedésének északi határát. Ázsiában csupán Indiában és az Indokínai- félszigeten él. Európában nem fészkel a Balkán-félsziget déli és keleti felén és a Harkov- Minszk vonaltól északkeletre. A Skandináv-félszigeten csak Svédország legdélibb csücskén költ. A Kárpát-medencében a sötét mellű alfaj, a ''Tyto alba guttata'' jellemző, de hazánk déli, délnyugati területein szórványosan a fehér mellű, atlanti elterjedésű alfaj, a ''Tyto alba alba'' is fészkel és a sötét mellű közép- európai formával kevert populációt alkot. : Testhossza 33-39 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 80-95 centiméter. A szív alakú arcfátyol a gyöngybagolyfélék családjának jellegzetes vonása. Közepes termetű, karcsú testű, hosszú szárnyú és lábú bagoly. Szív alakú arca világos, szeme sötét. Röpte emlékeztet az erdei fülesbagolyéra, lassú, csapongó és elegáns. Röptében hosszú nyakúnak, rövid farkúnak látszik, lábát szitálás közben gyakran lelógatja. Tollazata jellemzően nagyon világos (a hímeké általában különösen.), ami röptében tűnik fel. Hangja: A tojó pergő rikoltását többször ismétli, (a hím ritkán hallatja hangját). A riasztást egy éles rekedt visítást gyakran röptükben hallatják. A nászhang hosszú (kb. 2 mp-ig tartó) fújtató, gyakran ismételt rikoltás. A fiókák elnyújtott horkolásszerű hangon kérik az eleséget. Tollazata hamvasan lágy, finoman „gyöngyözött”, pettyezett.Pihenés közben mozdulatlanul ül, egy sötét sarokba húzódva. Kisebb, mint a macskabagoly, szárnya azonban hosszabb és keskenyebb. A hím és a tojó hasonló. A fiatal madár, mihelyt a pehelytollazatát elhullajtotta a felnőttekhez hasonló. Hasoldala a tollas csüddel együtt ezüstfehér. lábfeje szürkésbarna, csőre rózsaszín. Szemürege sötét rozsdabarna, szeme fekete. A Dél és Nyugat- Európában élő alfaj felnőttje felül meleg sárgásbarna alapon finoman pettyezett, alul tiszta ezüstös fehér. Fejteteje, tarkója, háta, farkcsíkja sárgásbarna, lágy szürke márványozással és sorokban álló fekete pettyekkel. A szárnyfedők hasonlóak, röptében homok sárgának tűnik, farktollai pedig sötétbarnán vonalkázottak. A Közép Európában élő alfaj hasoldala és szárnyalja homok sárga, egyebekben a fehér mellű alfajhoz hasonlít. : Éjszaka aktív ragadozómadár, szinte hangtalanul repül. A közel hangtalan repülést többek közt a gyöngybaglyok nagy mértékben ívelt szárnyai segítik, mivel ezáltal mindegyik szárnycsapás nagyobb felhajtóerőt hoz létre. A levegő ebben az esetben gyorsabban áramlik a hajlított szárny felső oldalán, ezáltal csökkentve a nyomást. A szárny így könnyebben emelkedik az alacsonyabb nyomás irányába. A gyöngybagoly kevesebb szárnycsapással, lassan és halkan repül. Ugyanakkor a szárnyakon elhelyezkedő tollak végei aerodinamikailag jól kidolgozottak, amely csökkenti a hanghatással járó turbulenciát. A tollak selymes felülete is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb hangot bocsássanak ki, amikor egymáshoz dörzsölődnek mozgás közben. A csendes repülést elősegíti továbbá az, hogy a gyöngybaglyok rendelkeznek az egyik legsűrűbb tollazattal a hasonló testfelépítésű madarak közt, ami elnyeli a repülés közben kiváltott hanghatásokat.[10] : Az ember által megmunkált földek jó vadászterületet jelentenek számára és előszeretettel fogyasztja a kártékony rágcsálókat. Széles zsákmányrepertoárral rendelkezik, fogyaszt rágcsálókat, cickányokat, madarakat, sőt ritkán denevért és kétéltűeket is. Az emészthetetlen csontokat és szőrt köpet formájában felöklendezi. Veszély esetén hanyatt vágja magát, és éles karmait mutatja a támadónak. Csaknem kizárólag apró gerincesekkel táplálkozik, rovarokat csak ritkán, elenyésző mennyiségben fogyaszt. Magyarországon a mezei pocok aránya a meghatározó, de jelentős szerepük van a cickányoknak, házi egereknek, erdei egereknek és a madarak közül – helyenként és időszakonként – a házi és a mezei verebeknek (Schmidt 1966a, 1967d, 1970b, 1973b). Zsákmányából kimutatták valamennyi hazánkban előforduló egér és cickányfajunkat a havasi cickányt kivéve. Ritkán, de megtalálták köpeteiben a hörcsögöt, a patkányfajokat, egyes pelefajokat, a kis termetű menyétféléket, sőt fiatal sünt és egyes denevérfajokat is. Apróbb madarakat gyakran zsákmányol. Esetenként egyes békafajok – főleg ásóbékák – fogyasztása is előfordult. Nem vonul, költési időn kívül a fészkelőhely környékén kóborol, attól nagyobb távolságra csak ritkán távolodik el. A fiatal madarak kóborlási hajlama nagyobb, az idős példányok ragaszkodnak a költőhelyeikhez. : Lakott területeken és környékükön fészkel. Szívesen beköltözik templomtornyokba, elhagyott istállók, házak padlására. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 27-34 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy. Magyarországon fő költési időszaka márciustól októberig terjed, de a téli hónapokban is megfigyelték már költési próbálkozásait. A költéskezdet a zsákmányállatok egyedsűrűségétől és az időjárási viszonyoktól függ. Nagy táplálékbőség esetén korán kezdi a fészkelést. Hazánkban a táplálékviszonyok függvényében két sikeres költése lehetséges. Ha megpróbálkozik a harmadikkal, az mindig sikertelenül végződik a hideg téli hónapok miatt. A költési időszakot a hím messze hangzó kiáltásai vezetik be. Fészket nem épít. Költőhelyén a hím forgással és fészkelődéssel próbál némi mélyedést kialakítani a tojásoknak, amelyek a puszta aljzatra kerülnek. Idővel a felgyülemlett köpetek filcszerű anyagán nyugszanak a tojások, vagy a fiókák. A tojó átlagosan 2, 5 naponként rak le egy tojást és legtöbbször már az első lerakása után kotlásba kezd. : Általában a tojó üli a fészekaljat, a hím közben eteti párját. Megfigyelések szerint az első fészekalj nagysága átlagosan 5-6, ritkán 4-7 tojás. Kivételesen nagyobb fészekaljak is előfordulnak (a legnagyobb 16-os). A második költésben a fészekaljak némileg nagyobbak, átlagosan 5-9 tojásból állnak. A fészekalj nagysága és a másodszor költők aránya szigorú kapcsolatban van a legfontosabb zsákmányállat, a mezei pocok állományváltozásaival. A kelés a tojások lerakásának sorrendjében történik, így a fiókák között fejlettségbeli különbség van, amely a kirepülésig megmarad. A fiókák kirepülés előtti mortalitása erősen függ az időjárástól. Hideg csapadékos időben a szülők nem képesek elég táplálékot hordani, ezért a kisebb fiókák hamarabb elpusztulnak. : Magyarországon rendszeres fészkelő. A faj egész európai költőterületén fogyatkozóban van. Hazánkban a nyolcvanas évek felmérései alapján szintén jelentősen csökkent a költőállomány. Egykor klasszikusnak minősülő fészkelőhelyein, a falusi templomokban és kápolnákban napjainkra már alig alig költ. Magyarországon 1000 pár körül ingadozik a fészkelők száma. : Az ún. csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik. Állománycsökkenésének oka a költőhelyek fogyása (alkalmas épületek lezárása, az élőhelykonkurens nyestek terjedése), a táplálkozóterületek beszűkülése, az urbanizációs hatások okozta pusztulás (rágcsálóirtó szer miatti mérgezések, pusztulás a közutakon és villamos vezetékek oszlopain, közvetlen emberi pusztítás). Elterjedésének peremterületein meghatározóak a kemény téli időjárás okozta állományveszteségek is. A faj védelmét a költőhelyek bővítésével (költőládák kihelyezésével) és védelmével (a nyestek távol tartásával és a fészkelőhelyek nyugalmának megőrzésével), valamint a kritikus téli időszakokban a táplálék átmeneti fedezésével „egérlárvák” létesítésével, tenyésztett kis rágcsálók felkínálásával és a magtárak ablakainak nyitva tartásával, vagyis a vadászati feltételek javításával segíthetjük elő. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tyto alba|{{SUBPAGENAME}}}} qeanecfegf6er28wa058x8uryktvlmc 0 66648 551929 494266 2026-07-24T10:32:00Z KeFe 20 551929 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hippolais pallida (Ján Svetlík).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Iduna pallida elaeica MHNT225 Grèce.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Iduna pallida|-}} {{népies|-}} : A '''halvány geze''' a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. Korábban a Hippolais nembe sorolták. {{Védett-madarak|50 000}} : Középkelet-Európa déli részétől Ázsia középnyugati részéig, valamint Afrika északi és középső részéig költ, telelni Afrika középső részére és az Arab-félsziget délnyugati részére vonul. A természetes élőhelye nyílt, füves térségek. : Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter, testtömege 8-13 gramm. : Rovarokkal és lárváikkal táplálkozik. : A fák vékony ágaira készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még egy hétig a fészekben tartózkodnak. : Magyarországon rendszeres fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik a területen. '''Alfajai''' : Iduna pallida elaeica – költési területe délkelet-Európától észak-Afganisztánig, télen a Szahel-övezet középső és keleti részén és ettől délre; : Iduna pallida laeneni – közép- és délkelet-Niger, Csád, észak-Nigéria, észak-Kamerun, nyugat-Szudán; : Iduna pallida pallida – költési területe nyugat- és észak-Egyiptom, észak-Szudán, télen Szudántól Eritreáig; : Iduna pallida reiseri – költési területe Algéria, Tunézia, Líbia, délkelet-Marokkó, télen a Szaharától délre vonul; : Iduna pallida alulensis – észak-Szomália partvidéke. : {{mj| A korábban az alfajnak tekintett [[w:Spanyol geze|spanyol geze]] ''([[Iduna opaca]])'' az újabb rendszerezések szerint külön faj, Spanyolországban és északnyugat-Afrikában költ, a Szahel-övezet nyugati részén és attól délre telel.}} <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Iduna pallida|{{SUBPAGENAME}}}} 6t23kuehrhrbjqpq8ayu5ob54nx8xwn 0 66649 551867 494265 2026-07-24T10:09:58Z KeFe 20 551867 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Grey-headed Woodpecker - Italy S4E5692.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Picus canus|-}} {{népies|szürke küllő}} <br/> : A '''hamvas küllő''' a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Eurázsiában honos faj, de hiányzik a Brit-szigetekről, a Ibériai- és az Appennini-félszigetről, illetve a Balkán-félsziget déli részéről. Az előfordulási területe egészen, Délkelet-Ázsiáig tart. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. : Magyarországon állandó madár, rendszeres fészkelő. : Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38–40 centiméter, testtömege 120–160 gramm között van. Feje szürke, keskeny barkója fekete. Piros homlokfoltja csak a hímnek van. A fiatalok tollazata barnásan foltozott. : Erdei madár, élelmét fákon, talajon, hangyabolyokban gyűjti. Tápláléka fában élősködő és talajon élő rovarokból, azok lárváiból és bábjaiból tevődik össze, de magvakat is fogyaszt. Minden egyed saját territóriumot tart fenn. : Magányos fészkelő. Ritkás öreg tölgyesekben, ligeterdőkben, idősebb bükkösök szélein korhadt fába váj odút, az üreg aljára kevés korhadékot rak. A fészekalja 5–6 fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva kotlik 15–16 napig. A fiókák fészeklakók, 24–25 napos korban repülnek ki. : Európában csökkenő állományú fajként tartják nyilván. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája alapján nem fenyegetett. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Picus canus|{{SUBPAGENAME}}}} 2k2783jwgmx2qmtgvm9l3bwen7b3r5c 0 66650 551739 494264 2026-07-24T05:42:35Z KeFe 20 551739 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Montagu's harrier (Circus pygargus).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Circus pygargus|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''hamvas rétihéja''' a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. Európában és Ázsia nagy részén honos, de Afrikában is él. Rövidtávú vonuló. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja fehér vörösbarna csíkozással. A tojó barnás színű, csíkozott; fehér farcsíkja van. : Kisemlősökkel, talajon fészkelő madarak fiókáival, hüllőkkel, békákkal és rovarokkal táplálkozik. : Hazánkban rendszeres fészkelő, nedves réteken költ. Száraz növényi részekből talajra építi fészkét. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 29-30 nap, a kirepülési idő 5-6 hét. : Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodik. Jellemző madara a Hanságnak, a Kis-Balatonnak, valamint Ócsa környékének. : Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajnak számít. : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Circus pygargus|{{SUBPAGENAME}}}} mwth0k3fglp5pckpw8pkmtgdv5ouppc 0 66651 551764 494262 2026-07-24T05:51:44Z KeFe 20 551764 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Corncrake (Crex crex).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Crex crex|-}} {{népies|-}} <br/> : A haris a madarak osztályának darualakúak rendjébe, ezen belül a guvatfélék családjába tartozó faj. A Crex madárnem típusfaja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2016-ban „Az év madarává” választotta. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Nyugat- és Közép-Európától Kelet-Szibériáig, valamint délre a Kaukázus előteréig költ, és Afrika déli részén telel át. : Magyarországon rendszeres fészkelő, mintegy 4000 költőpár él itt. : Testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter, és testtömege 135–200 gramm. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakó-barna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. A fiókák egységesen feketés barnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan. : Magányosan él. Tápláléka vetőmagokból, gabonából és kis gerinctelenekből áll. : A költési időszak május–június között van, ritkán költ kétszer. Talajon lévő mélyedésbe fűszálakból készíti fészkét. Egy fészekaljban 7–12 szürkészöld vagy vörösbarna tojás található, ezeken rozsda- vagy bíborszínű foltok vannak. A költés 14–18 napig tart és csak a tojó vesz részt benne. A kirepülés 5 hét után jön el. : A faj a Természetvédelmi Világszövetség listáján mérsékelten veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként tartják nyilván, : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Crex crex|{{SUBPAGENAME}}}} nkjmqly5t60q6ekpc3zulp7jd5gp3nn 0 66652 551959 494254 2026-07-24T10:43:39Z KeFe 20 551959 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Certhia familiaris 1 (Martin Mecnarowski).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:IKAl 20101121 Vogel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Certhia familiaris|-}} {{népies|hosszúkarmú fakúsz}} <br/>: A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. : Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló. : Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. : Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed. : A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát. : A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Certhia familiaris|{{SUBPAGENAME}}}} n1955ifwecwjzymkpq9ogg7zk70cb65 0 66653 551755 494249 2026-07-24T05:48:48Z KeFe 20 551755 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falco subbuteo from Kadzidlowo.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Falco subbuteo kobuz2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco subbuteo|-}} {{népies|-}} <br/> : A kabasólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában és Ázsiában fészkel. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. Telelni délebbre vonul, eljut Afrikába. : Testhossza 30-36 centiméter, szárnyfesztávolsága 82-92 centiméter, a testtömege 130-340 gramm. A hím egyharmaddal kisebb, mint a tojó. : Röpte gyors és erőteljes, repülő énekesmadarakra, rovarokra (különösen szitakötőkre) és olykor denevérekre is vadászik. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait. Nagy vadászterülete van. : A párzási időszak május-júniusra tehető. Többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalja el, és amíg a fészek használható, nem keres másikat. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki. : Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco subbuteo|{{SUBPAGENAME}}}} 4n6hywpcqxi933hk9twlxkwsvtb9hk1 0 66654 551725 494246 2026-07-24T05:36:44Z KeFe 20 551725 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Loeffler.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|Kanalasgém]] [[Fájl:3 spatole bianche.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Junge Löffler im Nest.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Fiókák]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Platalea leucorodia|-}} {{népies|-}} <br/> : A kanalasgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és a kanalasgémformák alcsaládjába tartozó faj. A Platalea madárnem típusfaja. {{Védett-madarak|500 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik. : A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta. : Dél-Európa, Közép-Ázsia egészen Japánig, Észak-Afrikában is költ. Parti tavaknál és mocsaraknál él, de a tengerpartok árapály-zónájába is gyakran eljár táplálkozni, főleg Nyugat-Európában; a Közép-Európában fészkelő madarak leginkább tengerparton telelnek. : Magassága 80-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felső-mellében különbözik az öregebb madártól. : A kanalasgém több gázlómadárhoz hasonlóan, csak olyan sekély vizekben tud táplálkozni, ahol a lába eléri az aljzatot. Táplálkozásakor csőrét nyitva tartja, fejével jobbra-balra kaszál. Amennyiben érzékeny csőréhez valami hozzáér, azonnal összezárja, és zsákmányát lenyeli. Tápláléka piócákból, puhatestűekből, halakból és kétéltűekből tevődik össze. Tavasszal - ha a vízviszonyok lehetővé teszik - még elsősorban a szikes vizeken táplálkoznak, de azok nyár eleji kiszáradásával átszokik a halastavakra, ahol pont ettől az időszaktól kezdődik el a nyári, majd az őszi lehalászás a hazai viszonyok mellett. Vonuló faj. Vonulása során elsősorban a tengerparti lagúnákban, sólepárlókon táplálkozik, a Szaharától délre pedig a nagyobb folyók öntésterületein fordul elő a Száhil övben. : Síkvidéki mocsarak, fűzbokros árterek, nádasok, tavak mellett fészkel. Telepesen, nádasokra, fákra, bokrokra rakja nádból és gallyakból álló fészkét. Gyakran más gémfajok társaságában költenek, de leggyakoribb társfészkelő faja napjainkban a kis kárókatona. 3-4 durva szemcsés, fénytelen és fehér alapon sok vörös felhővel és folttal rajzolt tojásán 21 napig kotlik, fiókái fészeklakók. Tojásaik lerakása között 1-2 nap telik el, de a kotlás már rögtön az első tojás megjelenésével elkezdődik. Ebből adódóan a fiókák között jelentős méretbeli különbségek lehetnek. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák nevelésében. A fiókák 4-5 hetes korukban már a fészek környékén mászkálnak, de a gémtelepről csak 7-8 hetes korukban repülnek ki. : Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeresen fészkel. : Magyarországon 1100-1300 páros fészkelő-állománya van a fajnak, mely európai viszonylatban az egyik legnagyobb populáció. Mind az európai, mind a hazai állomány folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a populációk sérülékenyek, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. Száraz években a populáció egy része nem is kezd fészkelésbe. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Platalea leucorodia|{{SUBPAGENAME}}}} 3p13uljg2lzr6x2pkl1mhlwyz99q8pq 0 66655 551956 494242 2026-07-24T10:42:22Z KeFe 20 551956 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Parus caeruleus1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Pimpelmees jongen (Parus caeruleus).jpg|bélyeg|jobbra|200px|A fiókák eleinte csupaszok és vakok]] [[Fájl:Pimpelmees jong (Parus caeruleus young bird).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fészekodúból kitekintő fiatal madár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cyanistes caeruleus|Parus caeruleus}} {{népies|kékcinke }} <br/> : A '''kék cinege''', a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A kék cinege alapvetően európai madárfaj. Gyakorlatilag az egész kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott. : A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak. A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog. : A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is. Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb. : A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekodvakban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április–július között van. : Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, lárvákkal táplálják őket. : A magyarországi állomány az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 170 000 – 270 000 fészkelő pár élhet. : Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). '''Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cyanistes caeruleus|{{SUBPAGENAME}}}} 41r6fkxf9jsgs67hsndyx7qgu56hzmi 0 66656 551845 494241 2026-07-24T10:02:37Z KeFe 20 551845 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:ColumbaOenas.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Columba oenas|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kék galamb''' a madarak osztályának galambalakúak rendjébe és a galambfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000 }} <br/> : Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó. : Testhossza 32-34 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-69 centiméter és a testtömege 250-350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található. : Magvakkal, bogyókkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul. : Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be. Fészekalja 2 tojásból áll. A szülők 16-17 napig felváltva kotlanak, a kikelés után a fiókákat begytejjel etetik. A fiatal madarak 28-29 nap után repülnek ki. : Magyarországon rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartózkodik az erdőkben, de néha áttelel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Columba oenas|{{SUBPAGENAME}}}} ahtnniehjszaqwyx9gg8ltfq4eb7pf1 0 66658 551758 480415 2026-07-24T05:49:42Z KeFe 20 551758 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falco cherrug 1 (Bohuš Číčel).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Falco cherrug portrait.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Kerecsensólyom]] [[Fájl:Saker Falcon - Hortobagy - Hungary CS4E5044 (15341661488).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco cherrug|-}} {{népies|[[w:Turul (madár)|Turul]] (madár)}} <br/> : A kerecsensólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}}'''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : Nagytestű ragadozómadár, Európában és Ázsiában honos, és ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben „Az év madarává” választotta. : Európában és Ázsiában honos, vonuló példányai eljutnak Afrikába is. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. : Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím. : A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentős. Mivel az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozómadaraktól, például héjától, vércsétől elveszik zsákmányukat. : Az öreg madarak egész évben a fészkelőterületen tartózkodnak. Rendkívül hideg időjárás esetén megfelelő táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak. Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak. Egy 1993-ban a Kiskunságban, fészekben gyűrűzött fiókát például még az év októberében Görögországból jeleztek vissza. Egy Heves megyei fészekből kirepült fiatalt Líbiában fogtak be solymászati célra. A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet. : Élőhelye a nyílt puszta, a tagolt, hegyvidéki területeket elkerüli. A múlt század második felében, amikor állománya a mélyponton volt, a megmaradt néhány pár középhegységeinkben, sziklákon, azok üregeiben költött, vagyis behúzódott a vándorsólyom fészkelő helyeire. A háborítatlan, eldugott költőhelyek biztosították a faj hazai populációjának túlélését a kritikus időszakban. A párok a fiókanevelési időszakban ekkor is kijártak táplálékért a sík vidékre. Általában a jó kitekintést és biztonságos beszállást kínáló költőhelyeket részesíti előnyben. : A kerecsensólyom nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, dolmányos varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kárókatona elhagyott fészkeit foglalja el. : Sík területen kedveli az egyedül álló fákon lévő, elhagyott parlagi sas vagy rétisas fészkeket, de rendszeresen költ egerészölyv, héja vagy varjúfészekben is. Az 1980-as évek elejétől napjainkig a holló állománya jelentős mértékben növekedett, és megtelepedett a síkvidéken húzódó magasfeszültségű oszlopokon. Ehhez az új fészkelési lehetőséghez a kerecsensólyom is alkalmazkodott, és egyre nagyobb számban telepszik meg az ilyen helyeken lévő elhagyott hollófészkekben is. Így olyan tájegységeken is megtelepedett, ahol egyébként a fészkelési lehetőségek korábban számára korlátozottak voltak. : Nászrepülésük az időjárás függvényében január végén, február elején kezdődik. A kiválasztott fészek környékén más ragadozómadárral szemben agresszíven viselkednek, esetenként a náluk nagyobb sasokat is elűzik. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3–5 tojásból álló fészekalját. A második tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, amely 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2–3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egyéves korában a tojó már ivarérett, a hímek kétéves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak. : Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 42 kerecsensólyom telelt Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 29-30 itthon telelő kerecsensólymot figyeltek meg a madarakat számlálók. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco cherrug|{{SUBPAGENAME}}}} kpgnfu0vbzpdyv6esz79alf69o0pvk7 0 66660 551930 480419 2026-07-24T10:32:18Z KeFe 20 551930 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hippolais icterina2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Hippolais icterina1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hippolais icterina|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kerti geze''' a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a nádiposzátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Európában és Ázsiában költ nyugat-Skandináviától és észak-Franciaországtól észak-Kazahsztánig és észak-Iránig. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek lombkoronájában bujkál, ritkán lehet észrevenni. : Hossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-24 centiméter, testtömege 10-15 gramm. Hasoldala halványsárga, szárnya és farka barnás. Lábai kékesszürkék. : Táplálékát hernyók, lepkék és pókok jelentik, melyeket az ágakon és leveleken gyűjtöget. : A hím ugrál az ágak közt és közben énekel, időnként felröppenve udvarol. Fészkét fűszálakból építi, csészéjét gyapjúval, szőrszálakkal béleli. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák még két hétig a fészekben tartózkodnak. : Magyarországon rendszeres fészkelő, május-júniusban tartózkodik a területen. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Hippolais icterina|{{SUBPAGENAME}}}} sm1ji6o6nk838t2lmz56zndxaizebru 0 66661 551936 480421 2026-07-24T10:34:03Z KeFe 20 551936 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sylvia borin (Örebro County).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Garden Warbler.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Kerti poszáta]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sylvia borin|-}} {{népies|-}} <br/> : A kerti poszáta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában és Ázsia nyugati részén honos. Telelni Afrikába vonul, eljut Dél-Afrikáig. A természetes élőhelye folyók árterei, fűz és nyár ligeterdők, valamint elegyes erdők, sűrű aljnövényzete. : Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori, de csökkenő egyedszámú fajnak számít. : Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-25 centiméter, testtömege 16-22 gramm. Tolla felül sötétbarna, alul világosabb, hasa fehér. : Kora reggel rovarokat, pókokat és csigákat keresgél a felső ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló. : Május-júniusban a csalánosba rejti gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Sylvia borin|{{SUBPAGENAME}}}} 4q6p1dqbe6lri7tzmgt0wiqvr5uu6mz 0 66662 551903 509600 2026-07-24T10:23:46Z KeFe 20 551903 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gekraagderoodstaart2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Redstart - Segrate - Italy S4E2518-1 (19357313382).jpg|bélyeg|jobbra|200px|A hím]] [[Fájl:Common Redstart - Castelletto Merli - Italy FJ0A2801 (42866906320).jpg|bélyeg|jobbra|200px|a tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phoenicurus phoenicurus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A kerti rozsdafarkú a madarak osztályának a verébalakúak rendjéhez és a légykapófélék családjához tartozó faj. : Tavasszal egész Európában megtalálható, Belső-Afrikáig és Dél-Perzsiáig vándorol. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, füves puszták és cserjések, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj. : Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. : Testhossza 14 centiméter, a szárny fesztávolsága 20-24 centiméter, testtömege 11-19 gramm. Az öreg hím homloka, fejoldala és torka fekete, míg többi felsőrészei hamuszürkék; melle, oldalai és farka, a két középső barna farktoll kivételével, élénk rozsdavörösek; fejének a homlok fölötti előrésze, valamint a test alsó részének közepe fehér. : A hím és a tojó külseje eltérő. : Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, a fiókákat többnyire hernyókkal eteti. Ősszel, akárcsak a házi rozsdafarkú, rájár a bodzabokrok bogyóira is. : Vonuló, a telet Afrika trópusi részein tölti. Vonulása augusztusban és szeptemberben zajlik. : Parkokban, ártéri erdőkben, gyümölcsösökben és kertekben rakja le 5-7 világoskék tojását. Mindkét szülő részt vesz az utódgondozásban. A fészekparazita kakukk egyik gazdamadara. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : Hazai és európai állománya az utóbbi években jelentősen csökkent. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Phoenicurus phoenicurus|{{SUBPAGENAME}}}} kb9vh8p1j4209f7uefnvq0yu7isfit0 0 66663 551738 480481 2026-07-24T05:41:58Z KeFe 20 551738 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Circaetus gallicus 02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Short Toed Snake Eagle.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Circaetus gallicus|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kígyászölyv''' a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} <br/> : Európa délnyugati, délkeleti és keleti részén, Nyugat-, Közép és Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet nyugati illetve északi részén, az indiai szubkontinensen, Kína és Mongólia kisebb területein valamint egy sávban Afrikában Guineától Etiópiáig él. : A nyílt, napos, facsoportokkal és bozótosokkal ritkán benőtt vidéket kedveli. A középkorban, amikor Közép-Európa nagy részén kivágták az erdőket, hogy legeltessenek, mindenütt honos volt, de sehol sem volt gyakori. Ahogy egyre több legelőt szántottak fel, sok helyről a kígyászölyv teljesen eltűnt, akárcsak a fő táplálékát jelentő hüllők. : Testhossza 62-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 190 centiméter körüli. A hím tömege 1200-2000 gramm, a tojó 1300-2200 gramm. Hátoldala szürkésbarna, kézevezői sötétek. Szárnya és teste alulról fehér, mellén sötét szalag, de ez hiányozhat is. Szeme sárga, csőre kicsi. Csak közelről ismerni fel lábai és csőre palakék színét. Nagy feje kissé bagolyszerű. Határozott röptű, szárnyát mozdulatlanul tartva kering, gyakran egy helyben lebeg (szitál). Sötét szárnycsúcsai élesen elütnek szárnyai finoman csíkolt alsó részétől. : Bár kedveli az erdőket, vadászathoz nyílt területre van szüksége. Főleg siklókkal táplálkozik, de időnként gyíkokat, békákat, kisebb emlősöket és madarakat is zsákmányol. Speciális tápláléka miatt nagy vadászterületre van szüksége, amelyet a levegőben vitorlázva kutat át zsákmány után. Ha kinézett egy zsákmányállatot, a levegőben szitálva lebeg felette. Akár 2 méteres kígyókat is megtámad, szárnyaival csapkodva körbetáncolja azokat, így a kígyó nem talál biztos célpontot halálos marásához. Azután a kígyászölyv elkapja a nyakánál, ezzel el is dőlt a harc. Többnyire egy fakoronára repül falatozni a csőrében himbálódzó kígyóval, a kisebb példányokat repülés közben is megeszi. A nagyobb kígyókat a hím begyében is a fészekhez viheti, a fióka aztán onnan húzza ki. A kígyászölyv vonuló madár, a telet az egyenlítői szavannákon tölti, ahol nemzetségének más fajai is honosak. : A költési időszakban a hím sokat hallatja panaszosnak tűnő hangját, és zuhanórepüléseket mutat be területe felett. A fészek általában alacsony fákon van, ahol nincs erdő, ott sziklahasadékokból és sziklafalakból kinövő bokrokra épül. A kígyászölyv részben maga építi a fészkét, részben más madaraktól foglalja el, és ahhoz képest, hogy ilyen nagy madár, meglepően kicsi a fészke. : Hazánkban április végétől költ. Fészkét tölgyfákra, gallyakból építi. Egyetlen tojásán 45 napig kotlik. A fióka 60-80 napig marad a fészekben, és kezdetben a tojó melengeti, ekkor a hím látja el mindkettőjüket élelemmel. A fióka már kiskorában képes nálánál jóval nehezebb kígyókat lenyelni. A még emésztetlen kígyófarok sokáig kilóg a csőréből, és csak akkor nyeli tovább, amikor a többi részt már megemésztette. : A fiókák kirepülési ideje 10-11 hét. A röpképessé vált fiatal madár jóval világosabb színezetű, mint a felnőttek, és feje néha majdnem fehér. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Circaetus gallicus|{{SUBPAGENAME}}}} gy8d3lps7x5l2kggwg3diod0cc4iq5m 0 66665 551947 480441 2026-07-24T10:38:07Z KeFe 20 551947 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ficedula parva.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ficedula parva|-}} {{népies|-}} <br/> : A kis légykapó a madarak osztályának a verébalakúak rendjéhez és a légykapófélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak| 100 000}} '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> : Eurázsia középső részén honos, erdők lombkoronájának lakója. Hosszútávú vonuló, telelni délre vonul. : Hossza 11–12 centiméter, szárnyfesztávolság 18–21 centiméter, testtömeg 8–11 gramm. A hím torka vörös, mint a vörösbegynek. : A rovarokat és pókokat keresgéli a földön, de fel is röppen értük. : Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet mohával bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A fiókákat még 13–14 napig táplálja, mire kirepülnek. A hím fiókák vörös mellénye csak 2 éves korára alakul ki, de egyévesen már költ. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő az öreg bükkösök patakvölgyeiben. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ficedula parva|{{SUBPAGENAME}}}} 9znazj453mp9wpxglijstckop92aoze 0 66666 551776 480437 2026-07-24T05:56:02Z KeFe 20 551776 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Kis lile.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Little ringed plover - chick.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Charadrius dubius|Thinornis dubius}} {{népies|-}} <br/> : A kis lile madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[2] Egyes szervezetek a Thinornis nembe sorolják Thinornis dubius néven. : Európában és Ázsia nyugati felén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, de mangroveerdőkben és füves pusztákon is előfordul. : Magyarországon rendszeresen fészkelő, de nem nagy számban. Márciustól októberig tartózkodik itt. : Testhossza 14-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméteres, testtömege 32-48 gramm. A nemek egyformák. Csőre fekete, szemgyűrűje van, lábai sárgásszürkék. Háta világosbarna, hasa fehér. : A talajon vagy sekély vízben keresgéli rovarokból, férgekből és rákokból álló táplálékát. Hosszútávú vonuló. : Ha teheti előző évi fészkét foglalja el, mely a vízközelben a talajra készült. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 24-25 napig kotlik.[5] A fészkét védi, vagy elcsalja a támadót. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Fészkelő-állománya 800-1500 pár közötti (2005-2007). : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Charadrius dubius|{{SUBPAGENAME}}}} axpts53xiaa30dfm8g18070y9cxusgu 0 66667 551964 518364 2026-07-24T10:45:23Z KeFe 20 551964 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lesser Grey Shrike by Daniel Bastaja.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lanius minor|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''kis őrgébics''' a [[Állatok/Madarak|madarak]] osztályának [[Állatok/Madarak/Verébalakúak|verébalakúak]] rendjén belül a [[Állatok/Madarak/Gébicsfélék|gébicsfélék]] családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|}} <br/> : Európa déli részén, Ázsia nagy részé honos. Nyílt vagy bokros területek lakója, a modern mezőgazdaság miatt csökkenő állományban. Költöző madár, hosszútávú vonuló. : : Táplálékának jelentős része rovarokból áll, de megfogja a kisebb emlősöket és hüllőket is : : Magasabb fákra, növényi anyagokból építi csésze alakú fészkét, melyet tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 15-16 napig kotlik. A fiókák 16 nap múlva repülnek ki. : Májustól augusztusig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem fenyegetett, Európában sebezhető fajként van nyilvántartva. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Lanius minor|{{SUBPAGENAME}}}} cnw9smt92qqqjra0m4wv2dt16vpyrqv 0 66668 551934 480443 2026-07-24T10:33:27Z KeFe 20 551934 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Klappergrasmuecke (Sylvia curruca).JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:LBT120(loz).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sylvia curruca|-}} {{népies|-}} <br/> : A kis poszáta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia curruca néven. : Európában és Ázsia nyugati és délnyugati részén él. Folyóárterek, erdők mellett lévő bokrok és sövények között lakik. : Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-21 centiméter, testtömege 10-14 gramm. A fej oldalai és fülfedői sötétek, olyan mintha álarcot viselne. : Hernyókat, pókokat és levéltetveket gyűjtöget az ágakon és a leveleken. Hosszútávú vonuló. : Májusban a bokrok közé rejti gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. Egy évben kétszer költ. : Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Sylvia curruca|{{SUBPAGENAME}}}} qjzq3t1dhxtxcszulrruj79mqdmuqoq 0 66669 551841 480459 2026-07-24T10:01:21Z KeFe 20 551841 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Čorík čierny (Chlidonias niger) a (4644831482).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Black Tern - Mays Point, Seneca Falls.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chlidonias niger|-}} {{népies|-}} <br/> : A kormos szerkő a madarak osztályának a lilealakúak rendjébe és a csérfélék (családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 250 000}} <br/> : Európában, Ázsia nyugati részén, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok északi részén honos. Telelni messze délre húzódik, az eurázsiai állomány a trópusi Afrikába vonul. : Testhossza 22-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68 centiméter, és testtömege 60-86 gramm. Nászruhában koromfekete, nyugalmi tollazata felül szürke, alul fehér színű. : Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, apró halakból és lárvákból álló táplálékára. : A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben, gyakran más fajokkal vegyesen költ. Fészkét hínárból a vízre készíti. Fészekalja 3 tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 20-22 napig. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. : Áprilistól novemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő, főleg a Tiszántúlon. : Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel, Európában csökken az állománya. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Chlidonias niger|{{SUBPAGENAME}}}} qy8odmd6bd9sfgnzqgafsnopb4645kn 0 66670 551762 480449 2026-07-24T05:51:01Z KeFe 20 551762 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Porzana parva (50).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Porzana parva|-}} {{népies|-}} <br/> A kis vízicsibe a madarak osztályának darualakúak rendjébe, a guvatfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Európa keleti és Ázsia nyugati részén költ, telelni Afrikába vonul. Mélyebb vizek, halastavak nádszegélyének lakója. : Testhossza 18-20 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 40-60 gramm. : Apró gerinctelen állatokat és zöld növényi részeket keresgél vízben, amiért akár alá is bukik. : Gyékényesekben készíti fészkét. Fészekalja 7-9 tojásból áll, melyen 21-23 napig kotlik. : Márciustól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kevés példány itt is telel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Porzana parva|{{SUBPAGENAME}}}} kcz2yhm8mua8tnkegl5phcwru7f7x0k 0 66671 551953 480463 2026-07-24T10:40:38Z KeFe 20 551953 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Parus atricapillus 2 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Hömötiainen.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Kormosfejű cinege]] [[Fájl:Poecile montanus (Germany).ogg|bélyeg|jobbra|Énekhangja]] [[Fájl:Poecile montanus (capturing insect).jpg|bélyeg|jobbra|200px|rovar befogása]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Poecile montanus|-}} {{népies|-}} <br/> : A kormosfejű cinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű madárfaj, amely nagyon hasonlít a [[Kertészet/Madarak/Barátcinege|barátcinegére]]. A két fajt csak 1897-ben különítették el. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A kormosfejű cinege alapvetően eurázsiai madárfaj. Elterjedésének nyugati határa Franciaországban és Nagy-Britanniában húzódik, délen az Appenninekben, a Balkánon és a Kárpátokban találkozhatunk vele. Ázsiában az oroszországi tajga lakója, elterjedési területe így kelet és észak felé tágabb a barátcinegéénél. : Alapvetően barnás színű, a háta sötétebb, hasa világosabb, szürkés. Feje tetején fekete sapka és torkán ugyanilyen színű sáv látható, amelyek világos arcfoltjait keretezik. A barátcinegétől nagyobb feje és a szárnyon látható matt terület különbözteti meg, illetve torokfoltja is nagyobb valamivel rokonáénál. : A nemek egyformák, bár a hím némileg nagyobb. A kormosfejű cinege tojójának átlagos testtömege 8-13 gramm, szemben a hím 10-14 grammjával. A madár hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter körül mozog. : Mint minden cinege, ez a faj is rovarevő, különféle kifejlett ízeltlábúakat és lárvákat fogyaszt. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat és bogyókat eszik. Szűkös kínálat esetén kóborol. : Énekhangja ritkán hallható, dallamos, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „cí-dé-dé-dé” hívódallam. A barátcinege „pitcsú” kiáltását sosem hallatja. : A kormosfejű cinege szaporodása különféle tűlevelű és bükkerdőkhöz kötődik, mivel fészkét itt saját maga vájta faodvakban rendezi be. A fészket a vájás közben keletkezett fahulladékkal és levéltörmelékekkel béleli ki, környékét védelmezi az esetleges beköltözőktől. Évente kétszer is költ. : Egy fészekalj kb. 7-10 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 16-18 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös előszeretettel lárvákkal táplálják őket. : Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelőnek mondható. Az állomány az Északi-középhegység és a Kisalföld vidékén él. Becslések szerint Magyarországon 300 – 500 fészkelő pár élhet, és a trend növekvő. : Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése nincs. '''Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Poecile montanus|{{SUBPAGENAME}}}} j5xq210qa1k15c4ix88q93gwt0l5idg 0 66672 551910 480483 2026-07-24T10:26:02Z KeFe 20 551910 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Monsax.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Hím {{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rufous-tailed Rock Thrush Monticola saxatilis - 1st winter male - Back (cropped).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Monticola saxatilis|-}} {{népies|-}} : A kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 500 000}} : Elterjedési területe Dél-Európától Közép-Ázsián keresztül Észak-Kínáig húzódik. Vonuló faj, a telet a Szaharától délre tölti Afrikában. Az elterjedésének északi peremén élő populációk az elmúlt évtizedekben kihaltak vagy visszahúzódtak, például a 20. század elején még Lengyelországban is költött, ahonnan mára eltűnt.[1] Az állomány egésze azonban nem veszélyeztetett. : Magyarország középhegységeiben megritkult, de kis számban még rendszeresen fészkel. A teljes hazai állomány nagyságát 20-30 pár körül becsülik. : Rigó nagyságú, mintegy 17–21 cm testhosszú madár. A nászruhás hím jellegzetes kék-vörös-fehér mintázatáról könnyen felismerhető. A tojók és a fiatalok barnás színűek, de a hasonló kék kövirigó tojójánál és fiataljainál világosabbak. : Száraz, délre néző, sziklakibúvásokkal tarkított kopár hegyoldalak madara. : Nyáron sokféle rovart fogyaszt, de zsákmányul ejt kisebb gyíkokat is. Ősszel bogyókat is fogyaszt. : Fészkét sziklarepedésekbe, üregekbe rakja, fészekalja 4-5 tojásból áll. : Magyarországon fokozottan védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Monticola saxatilis|{{SUBPAGENAME}}}} plb9bl9bn1rlc30v78e4tomrhzpxw79 0 66674 551917 480640 2026-07-24T10:28:09Z KeFe 20 551917 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 66675 551877 480493 2026-07-24T10:13:03Z KeFe 20 551877 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alauda arvensis 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eurasian Skylark (Alauda arvensis) (W1CDR0001421 BD2).ogg|jobbra]] [[Fájl:Alauda arvensis nest 1 beentree.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A fészken ülő madár]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alauda arvensis|-}} {{népies| szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.}} <br/> : A mezei pacsirta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Európa és Ázsia jelentős részén és Észak-Afrikában költ. : Betelepítették Új-Zéland, Ausztrália, Tasmania, a Kenguru-sziget, a Lord Howe sziget, a Hawaii-szigetek és Kanada területére. Az Egyesült Államokba való meghonosítása nem járt sikerrel. Az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével úgyszólván mindenütt előfordul. : Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér. : Tápláléka sokféle rovarokból, rovarlárvákból, gilisztákból áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél. : Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomokban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. Az első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti. Visszatértükkor sohasem a fészek peremére érkeznek, hanem attól kicsit távolabb landolnak, így nem vezetik a fészek nyomára a ragadozókat. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni. : Rendszeres fészkelő. Dél-Európában telel át, de néha, enyhébb teleken kisebb csoportok itt is maradhatnak. A magyarországi párok számát laza becslések szerint 300 000 és 800 000 közé teszik. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Alauda arvensis|{{SUBPAGENAME}}}} 5gi8rg3ivwo6evyje9359ldt4zrr0b5 0 66676 551935 480495 2026-07-24T10:33:44Z KeFe 20 551935 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tallareta vulgar 01 (Sylvia communis).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Flickr - Rainbirder - Common Whitethroat (Sylvia communis).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Curruca communis|-}} {{népies|-}} <br/> : A mezei poszáta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia communis néven. : Európában és Ázsia nyugati és délnyugati részén él. Sövények, bokrok közt, árterekben és kertekben érzi jól magát. : Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-23 centiméter, testtömege 13-18 gramm. Felül világos szürkésbarna, teste alsó része és torka fehéres. A hím feje teteje szürke, a tojóé barnás. : A sűrű bokrok között, néha a fűben keresgéli hernyókból, rovarokból és pókokból álló táplálékát. : Májusban gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készíti fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. Egy évben kétszer költ. : Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít, de fogyatkozó tendenciát mutat. : Magyarországon védett! : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Curruca communis|{{SUBPAGENAME}}}} cn9z88ofua41b5qvbksvkj8175654t7 0 66678 551921 480329 2026-07-24T10:29:28Z KeFe 20 551921 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Locustellaluscinioides.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Locustella luscinioides|-}} {{népies|-}} <br/> : A nádi tücsökmadár a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a tücsökmadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50&nbsp;000}} <br/> : Európa és Ázsia nyugati részén él. A nagyobb nádasok és gyékényesek lakója. Telelni Afrikába vonul, a Nílus völgyét követve egészen a trópusokig. : Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter, testtömege 14-17 gramm. Tollazata világos barna, mintázat nélkül. Háti része sötétebb, vörösesbarna. : Szúnyogokkal, hernyókkal, pókokkal és tegzesekkel táplálkozik. : A hím április végétől énekével csábítja a tojót. A fészekhez való száraz nádat a hím gyűjti és a tojó készíti el a fészket, legfeljebb 30 centiméterre a mocsár, vagy a víztükör felett. Fészekalja 4-6 darab 25 milliméteres nagyságú tojásból áll, melyeken 12-13 napig kotlik a tojó, míg a táplálékról a hím gondoskodik. A fiókák még 12-14 napot töltenek a fészekben, mire önállóak lesznek. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Állománya 13 000-30 000 példány. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján még, mint nem védett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. : : Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Locustella luscinioides|{{SUBPAGENAME}}}} nn2uyr6q9coxbn80f12kau47i6jpm0w 0 66679 551928 480327 2026-07-24T10:31:37Z KeFe 20 551928 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 66680 551871 480622 2026-07-24T10:11:09Z KeFe 20 551871 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 66681 551898 480505 2026-07-24T10:22:21Z KeFe 20 551898 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Thrush Nightingale by Daniel Bastaja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Luscinia luscinia Lvk.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Luscinia luscinia|-}} {{népies|-}} <br/> : A nagy fülemüle a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. A Magyar Madártani Egyesület rendszerbesorolása szerint a rigófélékhez tartozik. {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Európában és Ázsiában költ, hosszútávú vonuló, eljut Afrika déli részére is. Folyók melletti erdők sűrű aljnövényzetében él. : Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 24-30 gramm. Közeli rokonától, a fülemülétől felhőzött melle, sötétebb felsőteste és barnás farka különbözteti meg. : A talajszinten, avarban gyűjtött rovarokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik. Tavasszal a hím éjjel és nappal egyaránt sokat énekel. Az {{audio|Luscinia luscinia.ogg|ének}} különösen erőteljes és dallamos, sok kilométerről is jól hallható. Hasonlít a fülemüle énekéhez, de hiányzik belőle annak jellegzetes bevezető "crescendo"-ja. : Fűz-nyár ligeterdők aljnövényzetébe a tojó készíti csésze alakú fészküket. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 13 napig kotlik. A fiókákat még 11-13 napig gondozza. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarország északkeleti részén, kis egyedszámban, de rendszeres fészkelőként. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Luscinia luscinia|{{SUBPAGENAME}}}} mxx5ja6ipzbwua89mt9zx8ta42wioz1 0 66682 551866 480339 2026-07-24T10:09:38Z KeFe 20 551866 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Jinxtorquilla.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Jynx torquilla young NRM.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Jynx torquilla MHNT ZOO 2010 11 162 Le monetier les bains.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Jynx torquilla|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A '''nyaktekercs''' a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj. A Jynx madárnem típusfaja. : Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani. Ha megzavarják a fészekben, akkor a nyakát kígyószerűen tekergeti és sziszegésre emlékeztető hangot hallat, hogy elriassza a betolakodót. Ez a furcsa viselkedés hozta összefüggésbe a madarat a boszorkánysággal a népi hiedelemvilágban. : : Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével mindenütt költ. Északnyugat-Afrikában is fészkel. Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója. : : Testhossza 16–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–27 centiméter, testtömege pedig 30–45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval. : Hangyákból, hangyabábokból áll a fő tápláléka, alkalmilag hernyókat és apró rovarokat is fog. Nyelvét – amelynek végén apró horgok vannak – mint lépvesszőt használja a táplálékszerzéshez. Bedugja a hasadékokba, bolyhokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli azokat. Hosszútávú vonuló. : Ligetes, rétekkel tarkított erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben fészkel. Harkályok által vájt odvak csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ. '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Jynx torquilla|{{SUBPAGENAME}}}} 58hkfm5jzq8st4y62362mu79shn6ksf 0 66683 551801 480620 2026-07-24T06:11:49Z KeFe 20 551801 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Madarak-trt}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} hfq1pv9cpb0h90lcnhs5sp8whkcw7sp 0 66684 551653 480335 2026-07-24T00:35:39Z KeFe 20 551653 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pintail (10605877683).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anas acuta3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A hím]] [[Fájl:Anas acuta5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojó]] [[Fájl:Anas acuta chick.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fészkén]] [[Fájl:Northern Pintail Taking Off (5837265802).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Felszállás]] [[Fájl:Anas acuta MHNT.ZOO.2010.11.20.6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojások]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas acuta|-}} {{népies|-}} <br/> : A nyílfarkú réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. A latin neve két szóból áll: az ’anas’ jelentése kacsa, az ’acuta’ jelentése élesített. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A nyílfarkú réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. A latin neve két szóból áll: az ’anas’ jelentése kacsa, az ’acuta’ jelentése élesített. : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Vonuló faj, a tél beköszöntére az egyenlítő környékére költözik. A telet többnyire Dél-Európában, a Nílus mentén és Afrika más területein tölti. Nyílt vizes élőhelyeken, szigeteken, parti növényzetben fészkel, a sztyeppi, alföldi, hegyvidéki és tundrai tavakon. : Testhossza 51-62 centiméter (farktollat leszámítva), szárnyfesztávolsága 80-95 centiméter, testtömege 500-1100 gramm. A tojó kisebb és könnyebb a hímnél, mintegy tőkés réce méretű, de teste sokkal karcsúbb, nyúlánkabb. Könnyű felismerni a hosszú, keskeny és hegyes szárnyáról, valamint a megnyúlt, csúcsos farktolláról. A tojó farka kevésbé megnyúlt, mint a gácséré. A gácsér farktollazata 6-10 centiméteres és tűhegyes. Repülés közben jól megfigyelhető a farka és a viszonylag hosszú, vékony nyaka. : A nyílfarkú récére is jellemző az ivari dimorfizmus. A gácsér és a tojó teljesen eltérő tollazatú. A nyílfarkú réce tojója nagyon hasonló a tőkés réce tojójához, ugyanolyan finomak és visszafogottak. A tojó barnás tollazatú sötétebb-világosabb foltokkal. A nyílfarkú réce tojójának fején és hátán több a vöröses folt. Megkülönböztető bélyeg a csőr színe is: a tőkés réce csőre sárga, míg a nyílfarkú récéé szürke és vékony. : A nyílfarkú réce tojójának csőre kevésbé kékes árnyalatú, mint a hímé. A tojó szárnytükre sötétbarna, világos szegéllyel. A szárnytükör szegélyei elöl alig láthatóan vékony, míg hátul vastag fehér szegélyűek. A tojó feje durván foltos, hasa világosbarnás. A nászruhás hím összetéveszthetetlen: feje, torka és nyaka hátsó része barna. A testalj fehér, valamint a nyak elülső oldala is. Testoldalai szürkés alapon feketével cirmozottak. Farkfedői közül az alsók és részben felsők feketék. A farktollak fehérek, kivéve a középsők, amik barnák. A szárnytükör zöldes fekete, szélei hátul zöldes fehérek. Lába szürkés, csőre kékes ólomszürke, csőrkörme fekete. Szeme barna. Kiszélesedő, fehér pászta húzódik a nyakoldalán végig. : A nyugalmi időszakban a hímek tollazata a nőstényekével csaknem megegyező: kevesebb vöröses árnyalatú tolluk van, a begy foltjai haránt foltok. A nyugalmi időszakban a hímek farka megrövidül, de nem veszít hegyességéből. Az öreg hímek szárnymintázata megmarad, válltollai szürkébbek és hosszabbak lesznek. : A fiatal nyílfarkú récék tollazata hasonló a nyugalmi ruházatú hímekéhez, de leginkább a tojókéhoz. Szárnytükreik alapján elkülöníthetőek. A szárnytükör fiatal korban fakó, a hímeken zöldes. A tollazat csipkézettsége nem szabályos, elmosódott a sávozottság, a pettyegetettség. : A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Ősszel és télen többnyire a növényekkel táplálkoznak, a nyári-tavaszi hónapokban gyökerekkel, akár kisebb halakkal is. Hosszú nyaka lehetővé teszi, hogy a vízben akár 30 centiméter mélyen kutasson élelem után. Este, éjszaka táplálkoznak, nappal pihennek. : A sekély vízben tótágast állva keresgéli növényi és állati eredetű táplálékát. Kiválóan úszik és jár a szárazföldön. Gyors repülő, röptében a szárnya külső részét kissé visszahajlítja. Társaságkedvelő faj, gyakran alkot más récékkel nagyobb csoportokat. : Mindkét nem egyéves koráig eléri az ivarérettséget. A hím a nőstény mellett úszik, lehajtja a fejét, felemeli a farkát és folyamatosan fütyül. Ha egy tojónak több udvarlója van, addig üldözik a repülő tojót, míg csak egyetlen egy gácsér marad. Párzási időszakuk április és június között van.Talajra építi fészkét, melyet növényi anyagokkal és tollal bélel ki. Fészekalj 7–10 tojásból áll, melyen 22–23 napig kotlik. A tojások közepes nagyságúak, 55 mm x 38 mm méretűek, tömegük kb. 45 gramm, amiből 7% a héj. Ha ragadozók elpusztítják az első fészekaljat, a tojó képes egy másodikat rakni júliusban.A fiókák fészekhagyók, és 7 hetes korukra lesznek önállóak. : A nyílfarkú réce fészke ragadozóknak van kitéve, például a borznak és a rókának, madarak közül a sirályok, szarkák és varjak támadnak meg nyílfarkú réce fészkeket. A repülni tudó felnőtt állatok a szárazföldi ragadozók elől elrepülnek, de a nagy ragadozó madarakat ők sem tudják elkerülni. : A nyílfarkú réce élőhelyét jelentősen érinti az éghajlatváltozás: a szárazság és a parti növények túlzott elszaporodása. A mocsarak átalakítása, lecsapolása, a szántóföldi növények elterjedése veszélyezteti a szaporodási és táplálkozási helyét. A tavaszi mezőgazdasági munkák alatt egy kanadai tanulmány szerint a megfigyelt fészkek fele elpusztult. Ez leginkább a korán érkező madarakat érinti. : A nyílfarkú récék nagy ellensége az ólommérgezés. A vadászati szezonban sok lőpormaradvány, ólom és platina kerül a mocsarak, tavak vizébe, ahonnan a madarak táplálkoznak. Egy spanyol tanulmány kimutatta, hogy a barátrécéken kívül a nyílfarkú récék halnak meg a legtöbben ólommérgezésben. Sok európai országban vadászathoz már csak olyan puskát szabad használni, ami nem juttat mérgező anyagot a vizekbe, nem tartalmaz ólmot. : A világon körülbelül 5,3-5,4 millió nyílfarkú réce él. A populációjuk rohamos csökkenést mutat, bár egyes területeken a létszám stabil. A legkevésbé stabil állomány Oroszországban él. Ahol nagy számban él, korlátozottan vadászható, ezzel segítve a számuk fenntartását. Magyarországon 1971 óta védett madár! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas acuta|{{SUBPAGENAME}}}} nlphi39leznlvi53dyq7gpw5498qo14 551709 551653 2026-07-24T00:58:48Z KeFe 20 551709 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pintail (10605877683).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anas acuta3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A hím]] [[Fájl:Anas acuta5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojó]] [[Fájl:Anas acuta chick.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fészkén]] [[Fájl:Northern Pintail Taking Off (5837265802).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Felszállás]] [[Fájl:Anas acuta MHNT.ZOO.2010.11.20.6.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojások]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anas acuta|-}} {{népies|-}} <br/> : A nyílfarkú réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. A latin neve két szóból áll: az ’anas’ jelentése kacsa, az ’acuta’ jelentése élesített. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A nyílfarkú réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. A latin neve két szóból áll: az ’anas’ jelentése kacsa, az ’acuta’ jelentése élesített. : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Vonuló faj, a tél beköszöntére az egyenlítő környékére költözik. A telet többnyire Dél-Európában, a Nílus mentén és Afrika más területein tölti. Nyílt vizes élőhelyeken, szigeteken, parti növényzetben fészkel, a sztyeppi, alföldi, hegyvidéki és tundrai tavakon. : Testhossza 51-62 centiméter (farktollat leszámítva), szárnyfesztávolsága 80-95 centiméter, testtömege 500-1100 gramm. A tojó kisebb és könnyebb a hímnél, mintegy tőkés réce méretű, de teste sokkal karcsúbb, nyúlánkabb. Könnyű felismerni a hosszú, keskeny és hegyes szárnyáról, valamint a megnyúlt, csúcsos farktolláról. A tojó farka kevésbé megnyúlt, mint a gácséré. A gácsér farktollazata 6-10 centiméteres és tűhegyes. Repülés közben jól megfigyelhető a farka és a viszonylag hosszú, vékony nyaka. : A nyílfarkú récére is jellemző az ivari dimorfizmus. A gácsér és a tojó teljesen eltérő tollazatú. A nyílfarkú réce tojója nagyon hasonló a tőkés réce tojójához, ugyanolyan finomak és visszafogottak. A tojó barnás tollazatú sötétebb-világosabb foltokkal. A nyílfarkú réce tojójának fején és hátán több a vöröses folt. Megkülönböztető bélyeg a csőr színe is: a tőkés réce csőre sárga, míg a nyílfarkú récéé szürke és vékony. : A nyílfarkú réce tojójának csőre kevésbé kékes árnyalatú, mint a hímé. A tojó szárnytükre sötétbarna, világos szegéllyel. A szárnytükör szegélyei elöl alig láthatóan vékony, míg hátul vastag fehér szegélyűek. A tojó feje durván foltos, hasa világosbarnás. A nászruhás hím összetéveszthetetlen: feje, torka és nyaka hátsó része barna. A testalj fehér, valamint a nyak elülső oldala is. Testoldalai szürkés alapon feketével cirmozottak. Farkfedői közül az alsók és részben felsők feketék. A farktollak fehérek, kivéve a középsők, amik barnák. A szárnytükör zöldes fekete, szélei hátul zöldes fehérek. Lába szürkés, csőre kékes ólomszürke, csőrkörme fekete. Szeme barna. Kiszélesedő, fehér pászta húzódik a nyakoldalán végig. : A nyugalmi időszakban a hímek tollazata a nőstényekével csaknem megegyező: kevesebb vöröses árnyalatú tolluk van, a begy foltjai haránt foltok. A nyugalmi időszakban a hímek farka megrövidül, de nem veszít hegyességéből. Az öreg hímek szárnymintázata megmarad, válltollai szürkébbek és hosszabbak lesznek. : A fiatal nyílfarkú récék tollazata hasonló a nyugalmi ruházatú hímekéhez, de leginkább a tojókéhoz. Szárnytükreik alapján elkülöníthetőek. A szárnytükör fiatal korban fakó, a hímeken zöldes. A tollazat csipkézettsége nem szabályos, elmosódott a sávozottság, a pettyegetettség. : A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Ősszel és télen többnyire a növényekkel táplálkoznak, a nyári-tavaszi hónapokban gyökerekkel, akár kisebb halakkal is. Hosszú nyaka lehetővé teszi, hogy a vízben akár 30 centiméter mélyen kutasson élelem után. Este, éjszaka táplálkoznak, nappal pihennek. : A sekély vízben tótágast állva keresgéli növényi és állati eredetű táplálékát. Kiválóan úszik és jár a szárazföldön. Gyors repülő, röptében a szárnya külső részét kissé visszahajlítja. Társaságkedvelő faj, gyakran alkot más récékkel nagyobb csoportokat. : Mindkét nem egyéves koráig eléri az ivarérettséget. A hím a nőstény mellett úszik, lehajtja a fejét, felemeli a farkát és folyamatosan fütyül. Ha egy tojónak több udvarlója van, addig üldözik a repülő tojót, míg csak egyetlen egy gácsér marad. Párzási időszakuk április és június között van.Talajra építi fészkét, melyet növényi anyagokkal és tollal bélel ki. Fészekalj 7–10 tojásból áll, melyen 22–23 napig kotlik. A tojások közepes nagyságúak, 55 mm x 38 mm méretűek, tömegük kb. 45 gramm, amiből 7% a héj. Ha ragadozók elpusztítják az első fészekaljat, a tojó képes egy másodikat rakni júliusban.A fiókák fészekhagyók, és 7 hetes korukra lesznek önállóak. : A nyílfarkú réce fészke ragadozóknak van kitéve, például a borznak és a rókának, madarak közül a sirályok, szarkák és varjak támadnak meg nyílfarkú réce fészkeket. A repülni tudó felnőtt állatok a szárazföldi ragadozók elől elrepülnek, de a nagy ragadozó madarakat ők sem tudják elkerülni. : A nyílfarkú réce élőhelyét jelentősen érinti az éghajlatváltozás: a szárazság és a parti növények túlzott elszaporodása. A mocsarak átalakítása, lecsapolása, a szántóföldi növények elterjedése veszélyezteti a szaporodási és táplálkozási helyét. A tavaszi mezőgazdasági munkák alatt egy kanadai tanulmány szerint a megfigyelt fészkek fele elpusztult. Ez leginkább a korán érkező madarakat érinti. : A nyílfarkú récék nagy ellensége az ólommérgezés. A vadászati szezonban sok lőpormaradvány, ólom és platina kerül a mocsarak, tavak vizébe, ahonnan a madarak táplálkoznak. Egy spanyol tanulmány kimutatta, hogy a barátrécéken kívül a nyílfarkú récék halnak meg a legtöbben ólommérgezésben. Sok európai országban vadászathoz már csak olyan puskát szabad használni, ami nem juttat mérgező anyagot a vizekbe, nem tartalmaz ólmot. : A világon körülbelül 5,3-5,4 millió nyílfarkú réce él. A populációjuk rohamos csökkenést mutat, bár egyes területeken a létszám stabil. A legkevésbé stabil állomány Oroszországban él. Ahol nagy számban él, korlátozottan vadászható, ezzel segítve a számuk fenntartását. Magyarországon 1971 óta védett madár! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas acuta|{{SUBPAGENAME}}}} i1okavuymomecw06c06bm9bus4tphjb 0 66686 551948 479226 2026-07-24T10:38:25Z KeFe 20 551948 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Collared_flycatcher_(Ficedula_albicollis).jpg|bélyegkép|200px|A hím]] [[Fájl:Female Collared Flycatcher (Ficedula torquata), Park Pałacowy, Białowieża, Poland.jpg|bélyegkép|200px|és a tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ficedula albicollis|-}} {{népies|-}} <br/> Az örvös légykapó a madarak osztályának verébalakúak rendjéhez és a légykapófélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa albicollis néven. : Európa középső és délkeleti részén és Ázsia délnyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrika Szahara alatti részére vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és szavannák, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. : Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, középhegységi bükk- és gyertyános-tölgyes erdeinkben rendszeres fészkelő. : Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-25 centiméter, testtömege 12-16 gramm. A hím nagyon hasonlít a kormos légykapóra, a nyakán lévő fehér örv és a szárnyán és a homlokán lévő nagyobb folt különbözteti meg attól. A barnás színű tojót alig lehet megkülönböztetni a rokon faj tojójától. : A levegőben repülő rovarokat,[5] a földön pókokat, hernyókat és poloskákat keresgél. : Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, de megtelepszik mesterséges madárodvakban is. Ezt fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 6-7 égszínkék tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókákat még 14 napig táplálja, mire kirepülnek. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ficedula albicollis|{{SUBPAGENAME}}}} fkxovpq0fuupl3cqlccx5vkrj4behak 0 66687 551883 480325 2026-07-24T10:15:34Z KeFe 20 551883 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:AnthusCampestris.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthus campestris|-}} {{népies|-}} <br/> : A parlagi pityer a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Angliát kivéve egész Európa, Közép-Ázsia és Észak-Afrika az élőhelye. Rövidtávú vonuló. : Testhossza 16,5-18 centiméter, szárnyfesztávolsága 26 centiméter, testtömege 28 gramm. Fölül világos sárgásszürke, néhány elmosódott sötét folttal, alul piszkos sárgásfehér, a begyén néhány sötét szárfolttal tarkított. Szeme fölött világossárgás csík; szárnyán két sárgásfehér keresztsáv. : Sáskákkal, hernyókkal és legyekkel táplálkozik. : Füves talajra rakja fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll : Magyarországon rendszeres fészkelő. : Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, még mint nem fenyegetett. Európában sebezhető fajnak számít. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anthus campestris|{{SUBPAGENAME}}}} 2d4aa4zmhpbnytexoj04r309idvd4es 0 66688 551761 480313 2026-07-24T05:50:39Z KeFe 20 551761 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Spotted Crake (8466178151).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Porzana porzana 5 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Porzana porzana|-}} {{népies|-}} : A '''pettyes vízicsibe''' a madarak osztályának darualakúak rendjébe, a guvatfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} : A mérsékelt övi Európában és Ázsia nyugati részén költ, telelni Afrikába és Indiába vonul. Időszakosan vízzel borított rétek, szikes mocsárrétek, zsombékosok lakója. : Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon. Megfelelő időjárás mellett egy-egy példány itt is telel. : Testhossza 22-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-42 centiméter, testtömege 70-110 gramm. Tollazatát pettyek díszítik, ami segíti beolvadni a környezetébe. : Apró gerinctelen állatokat, vízicsigákat, gilisztákat és zöld növényi részeket keresgél vízben, amiért akár alá is bukik. : Zsombékosokban készíti fészkét. Fészekalja 10-12 tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. A kikelt fiókák fészekhagyók. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Porzana porzana|{{SUBPAGENAME}}}} g9qlmlgaaawdllzsnle5fvbb4kysx3p 0 66690 551904 480297 2026-07-24T10:24:06Z KeFe 20 551904 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Saxicola rubetra 1 (Martin Mecnarowski).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Saxicola rubetra 2 (Martin Mecnarowski).jpg|bélyeg|jobbra|200px|a tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Saxicola rubetra|-}} {{népies|-}} <br/> A rozsdás csuk a madarak osztályának a verébalakúak rendjéhez és a légykapófélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Rubetra néven. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a rigófélék (Turdidae) családjába sorolja be. : Költőterülete Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nyugati része, keleten nagyjából az Ob folyóig terjed. Telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a fűzfás, bokros, nedves rétek. : Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a térségben. : Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-24 centiméter és testtömege 14-19 gramm. A hím torka és begye rozsdaszínű, fehér szemöldőksávja van. A tojó halványabb színű. : Rovarokkal, pókokkal és bogyókkal táplálkozik. : A költési időszak májustól júniusig tart. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiatal madarak 17-19 nap múlva repülnek ki. Egy évben egy fészekaljat nevel fel, de elpusztulásuk esetén újra fészkel. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Saxicola rubetra|{{SUBPAGENAME}}}} 3at0jyb5j1ia6kelk08bccaiws0apif 0 66691 551731 507001 2026-07-24T05:39:25Z KeFe 20 551731 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Haliaeetus albicilla -Wrocław Zoo -Poland-8a.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eagle In Flight 2004-09-01.jpeg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Haliaeetus-albicilla-002.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Haliaeetus albicilla 1 (Bohuš Číčel).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:White-tailed Sea Eagle.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Haliaeetus albicilla|-}} {{népies|fehérfarkú rétisas}} <br/> : A rétisas a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} <br/> : Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat. : Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel. : A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú. : Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző. : Az elterjedési terület déli részén januártól júniusig, az északi részén áprilistól szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak. : Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon. : A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 789-884 darab rétisast találtak Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 753-766 itthon telelő rétisast figyeltek meg a madarakat számlálók. : A ma élő körülbelül 20 ezer rétisas óriási elterjedési területen él, Nyugat-Európától a Távol-Keletig. Egyes régiókban, különösen Európában már a kipusztulás szélére sodródtak. A hatalmas égi csúcsragadozókban sokan – oktalanul – mind az emberek, mind a háziállatok életére veszélyes fenyegetést láttak. A vadászat és az illegális befogás mellett az életterének szűkülése, valamint a mérgezés veszélyezteti. Az 1970-es évektől szigorú védelmüknek köszönhetően a számuk emelkedni kezdett, és ma már biztonságban tudhatjuk őket a kipusztulástól. : Mint a legtöbb nagy testű madárnak, a rétisasnak is az elektromos vezetékek jelentik a leggyakoribb veszélyt. A tartóoszlopok kiváló megfigyelő helyek, így ezekre szívesen ülnek ki a madarak. Nagy méretű szárnyaikon keresztül azonban könnyen érintenek össze vezetékeket, s ezáltal gyakran szenvednek halálos sérüléseket. Ezt kivédendő, ma már szigetelik az elektromos vezetékeket, illetve olyan szerkezeteket alakítanak ki, amelyek nem jelentenek veszélyt a nagy testű madarakra sem. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett madárfaj. Európában előfordulása ritkának számít. : Jelenleg elegendő számú, nagyjából 200 rétisas él az európai állatkertekben, azonban Magyarországon csak kevés helyen látható. Az állatkerti rétisasok jelentős része, beleértve az összes hazait is, a természetben kelt. Vannak, amelyek megsérülve, más részük elárvult fiókaként került az állatkertekbe, amelyek természetvédelmi mentőközpontként fogadják az ilyen egyedeket. Bár a fő cél az, hogy szabadon engedjék őket, ha ez nem megvalósítható, akkor bekerülnek az állatkerti röptékbe. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> * [https://allatmagazin.hu/haliaeetus-albicilla/ Rétisas - jellemzői, táplálkozása, szaporodása] </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Haliaeetus albicilla|{{SUBPAGENAME}}}} i4fbe9bbkwjnrsmvh4ilf8vq439ysus 0 66692 551960 480279 2026-07-24T10:44:01Z KeFe 20 551960 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:2016.09.28.-10-Vogelstangsee Mannheim--Gartenbaumlaeufer.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Certhia brachydactyla|-}} {{népies|-}} : A rövidkarmú fakusz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj. A fajt Christian Ludwig Brehm német ornitológus írta le 1820-ban. {{Védett-madarak|25 000}} : Európa mérsékelt övi részén és Afrika északi területén honos. Lombos és elegyes erdők, parkok és árterek lakója. Fészkelőhelyén állandó, de kóborló faj. : Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. : Testhossz 12 centiméter, szárnyfesztávolság 17-21 centiméter, testtömeg 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Homloka halványan pöttyözött, oldalai barnásak, alsóteste piszkosfehér. Jellegzetes éneke van. Karmai rokonához a hegyi fakúszhoz képest rövidebbek. : A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli kaszáspókok, fűpókok, kétszárnyúak, levéltetvek és hernyókból álló táplálékát. : A hímek a költésig énekelnek, a tojók a fák kéreg repedéseibe fészket építenek áprilisban. Fészekalja 6-7 tojásból áll, melyen 15-16 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza. : A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. : Magyarországon mindemellett védett <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Certhia brachydactyla|{{SUBPAGENAME}}}} 01p7cdacbm56v181c3o8uyxtrsbeyp6 0 66693 551944 480227 2026-07-24T10:37:12Z KeFe 20 551944 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Roitelet-huppé.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Regulus regulus -Vendee, France-8.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Regulus regulus|-}} {{népies|-}} <br/> : A sárgafejű királyka a verébalakúak rendjébe és a királykafélék családjába tartozó faj. Európa legkisebb madara. Luxemburg nemzeti madara. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Európa mérsékelt övi területein és Ázsia területén fészkel. Rövidtávú vonuló, az északi részekről délebbre vonul. Lucfenyvesekben él, de vonulásai időszakban a lomberdőkben is megjelenik. : Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-16 centiméter, testtömege 4-7 gramm. Háta olajzöld, alsóteste szürke, fején sárga vagy narancssárga csík van. : Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen az úgynevezett vegyescsapatokban például a cinegékhez társul. : A tojó lucfenyők ágaira mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig tart, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz. : A tojó lucfenyők ágaira mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig tart, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Regulus regulus|{{SUBPAGENAME}}}} s7aukw3t19qqepvqru7ku4lu2ypu4t0 0 66695 551774 480243 2026-07-24T05:55:19Z KeFe 20 551774 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Collared pratincole (Glareola pratincola).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Glareola pratincola02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Glareola pratincola|-}} {{népies|-}} <br/> : A székicsér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül az székicsérfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Európa, Délnyugat-Ázsia és Afrika területén honos. Telelni Afrika trópikus részére vonul. : Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 60-65 centiméter, testtömege 70-95 gramm közötti. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Torkán jellegzetes folt van, fekete kerettel. : Fecske módjára a levegőben kapkodja el, vagy a földön keresgéli ízeltlábúakból és egyéb rovarokból álló táplálékát. Talajra, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 3 tojásból áll, melyen a két szülő 17-19 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók. : Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Hortobágyon, a Nagykunságban és ritkábban a Duna–Tisza közén található meg. : A Természetvédelmi Világszövetség listáján szerepel, még mint nem fenyegetett. Európában veszélyeztetett fajnak számít. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Glareola pratincola|{{SUBPAGENAME}}}} dsoxaz97xuyohr21nsca3pz3mm17gxx 0 66696 551824 480572 2026-07-24T06:20:27Z KeFe 20 551824 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 66698 551874 480251 2026-07-24T10:12:05Z KeFe 20 551874 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 66699 551946 480237 2026-07-24T10:37:48Z KeFe 20 551946 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Muscicapa striata 1 (Martin Mecnarowski).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Muscicapa striata nest.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Muscicapa striata|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A '''szürke légykapó''' a madarak osztályának verébalakúak rendjéhez és a légykapófélék családjához tartozó faj. : A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Motacilla nembe Motacilla striata néven. : Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. : Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. : Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Leginkább a tűlevelű erdők (nyílt fenyvesek), illetve vegyes erdők madara. : Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege pedig 14–20 gramm.[5] A nemek hasonlóak. : A levegőben repülő rovarokra,[5] kétszárnyúakra, szúnyogokra, darazsakra, apró bogarakra vadászik. : Üregekbe, korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet fűszálakkal, mohával és pókhálóval bélel ki. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókákat még 12-14 napig táplálja, mire kirepülnek. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Muscicapa striata|{{SUBPAGENAME}}}} b91alqba0w701f8q5sycq5n7nke4h0k 0 66701 551763 480203 2026-07-24T05:51:23Z KeFe 20 551763 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Almost! (6165018831).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Porzana pusilla|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''törpe vízicsibe''' a madarak osztályának darualakúak rendjébe, a guvatfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : Európában és Ázsiában költ; telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. : Testhossza 18-20 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 40-60 gramm. : Vízi rovarokat, szúnyoglárvákat, csigákat, apró rákokat eszik. : Zsombékos mocsárréteken készíti fészkét. Fészekalja 6-8 tojás, amin 14-16 napig kotlik. : Márciustól szeptemberig tartózkodik Magyarországon; mocsaraink néhány pontján rendszeresen fészkel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Porzana pusilla|{{SUBPAGENAME}}}} 6tlxyul0saigui0z8ilpe1nxhv6pbtt 0 66702 551963 510493 2026-07-24T10:45:05Z KeFe 20 551963 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lanius collurio male am.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lanius collurio|-}} {{népies|-}} <br/> : A tövisszúró gébics a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, a gébicsfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Eurázsia területén található. Jellemző élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Hazánkban a Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható. : Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 25–35 gramm. A nemek eltérőek. A hímet hamuszürke fejtető, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzi. : Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha - néha apró termetű gerinces is. : Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20–200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és 14-16 napig tart. : Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. : A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2006-ban „Az év madarává” választotta. : '''Magyarországon védett!''' <br /> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lanius collurio|{{SUBPAGENAME}}}} lqlp6g47rndvxzzow2x7n7duttu10e3 0 66703 551945 480197 2026-07-24T10:37:30Z KeFe 20 551945 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Regulus ignicapillus2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Regulus madeirensis & leaf litter.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Kralicek-ohnivy.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Regulus ignicapillus|Regulus ignicapilla}} {{népies|-}} <br/> A tüzesfejű királyka a verébalakúak rendjébe és a királykafélék családjába tartozó faj. Európa mérsékelt éghajlatú területeinek jelentős részén költ, valamint Afrika északnyugati részein is fészkel. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Részben költöző madár, közép-európai állománya a telet rendszerint elterjedési területének délebbi részein tölti. A Baleár-szigeteken és Afrika északi részein élő állományát széles körben különálló alfajként, míg a madeirai királykát (Regulus madeirensis) önálló madárfajként tartják számon. A királyka egyik ősét azonosították egyetlen szárnycsontból. : A tüzesfejű királyka testének zöldessárga felső része és fehéres alsó testtájai vannak. Szárnyain két fehéres csík található, szeme körül fekete csík fut, mely fölött fehér a szemöldöki rész. A hím egyedek fején a korona narancssárga, míg a tojókon sárga színű, mely párzási, költési időszakban a legszembetűnőbb. E madárfaj meglehetősen hasonlít a sárgafejű királykára, mellyel európai elterjedési területének jelentős részén osztozkodik, ám a tüzesfejű királyka bronz színezetű vallai és pofájának mintázata segíti e két madárfaj beazonosítását. E madárfaj éneke magas hangok sorozatából áll, mely némileg mélyebb hangzású, mint a sárgafejű királyka éneke. : E madárfaj széleslevelű és tűlevelű erdőkben és kertekben költ, ahová tömör fészkét ágakra építi. : A tojó hét, tizenkettő tojást tojik, melyeken kizárólag a nőstény kotlik. A kikelt fiókákat mindkét szülő táplálja, melyek 22-24 napon belül megtollasodnak a kikelést követően. A királykák állandóan mozgásban vannak, rovarok után kutatva és telente gyakran alkotnak csapatot cinegefélékkel közösen. Számos ragadozó madár zsákmányként tekint a tüzesfejű királykákra, melyeket ezen kívül élősködők is megtámadhatnak. Az európai néphagyományok szerint a madarak királya. : A mélyebben fekvő területek kevert erdőségeiben fészkel, ahol kedveli a paratölgyerdőket és az égereseket, ahol ezek megtalálhatóak, máshol a bükkösöket és a magyalbokrokkal tarkított részeket részesíti előnyben. Széleslevelű és örökzöld erdőségek kevert faállományú erdeiben is előfordul. Az örökzöldek között kedveli a lucfenyőt, a közönséges jegenyefenyőt, a cédrust, valamint a tűnyalábos fenyőket. Az aljnövényzetben a borókásokat, a borostyánt, valamint a rózsa vadon élő példányait kedveli. A szárazabb mediterrán éghajlatú vidékeken a tölgyeseket kedveli, valamint a kevert faállományú erdőségeket, ahol akár 2800 méteres tengerszint feletti magasságig is fészkel. Néhány speciális élőhelyi igényekkel rendelkező madárfajjal, (mint, amilyen a csuszka és a hegyi fakúsz, melyek nagyobb erdőségek fáinak odvaiban fészkelnek), a királykáknak nincs szükségük arra, hogy nagy kiterjedésű erdőségek fogják közre fészkelőhelyeiket. Egyedszámuk sűrűsége független az élőhelyükként szolgáló erdőségek méretétől. : Telente kevésbé függnek a toboztermők terméseitől, mint a sárgafejű királykák, melyekkel európai élőhelyük java részén osztoznak. Telente az erdők helyett a bokros területek felé veszik az irányt, hogy ott keressenek táplálékot maguknak. E faj egyedei megtelepedhetnek városi területeken is, ahol főleg parkokban és kertekben találnak maguknak élőhelyet. A kertekben kialakuló állományok sűrűsége megközelítheti a vadon élő királykák egyedszámának sűrűségét is : A tüzesfejű királyka tömzsi madár, melynek testhossza 9 cm, szárnyfesztávolsága 13–16 cm. Testsúlya 4-7 gramm. Fényes olívazöld testének felső része, melyet bronz beütésű folt tarkít vállainál, valamint testének alsó részei fehéres színűek, mely barnásszürke árnyalatú a szárnyak alján és a madár begyénél. Szárnyain két fehér, tónustalan csík fut, rövid, hegyes csőre van és barnásfekete lábai. Szemeinél fekete sáv húzódik, mely fölött a szemöldöki résznél fehér folt található. Barkója és halántéka szürkés tollazatú. Feje búbján sárga, vagy narancssárga színezetű a tollazat, melyet a csőr irányából fekete tollsáv patkója ölel körül. A tojók és a hímek hasonlóak egymáshoz, bár a tojók némileg halványabb tollazattal rendelkeznek, valamint párzási időszakban különösen szembetűnő, hogy a fejükön lévő korona színe a hímeknél narancssárga, míg a tojóknál sárga színű. A tojók általában valamivel kisebb testalkatúak a hímeknél. A fiatalok szürkés árnyalatú tollazattal bírnak, valamint testük felső részein a tollazat halványabb, valamint hiányzik róluk a korona színezete, míg a fej többi díszítőmotívuma jelen van, ám halványabb árnyalatokban pompázik, mint a kifejlett társaiké. Életük első évében a fiatalok szárny- és farktollaikat nem vedlik le, ugyanakkor a terepen gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a felnőttektől. : A felnőtt egyedeket nehéz összetéveszteni más madarakkal, bár a királyfüzikének hasonló a feji és szárnyakon lévő mintázata, ám koronája halvány citromsárga színű, nem pedig élénk sárga, vagy narancssárga, valamint a szemöldöki rész szintén halványsárga, nem pedig fehér színű. A fiatal egyedek összetéveszthetőek a sárgafejű királykával, de általában elegendő a pofájuk mintázata ahhoz, hogy az megkülönböztethetővé tegye őket rokonuktól, melynek nagyon egyszerű és halvány feji mintázata van minden életkorban. A fiatal egyedeket nagyobb valószínűséggel a vándorfüzikékkel lehet összetéveszteni, melyeknek feji mintázata hasonló. : A királykák majdnem minden tagja kizárólagosan rovarokkal táplálkozik, melyekbe a kevésbé vastag kitinnel borított kisebb ízeltlábúak, mit például az ugróvillások, a levéltetvek és különböző pókokkal, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, amit az olyan vékony ágakon keresgél, amelyek a többi madár súlyát már nem bírják el. Továbbá elfogyasztja a bábokat, illetve petéket is. Minden faja képes a lebegésre, melyet rovarok elkapására alkalmaznak. Bár a hasonló méretű királykák és a sárgafejű királyka gyakran található a tüzesfejű királykákkal egy csoportban, azonban az eltérő táplálkozási szokásaik miatt nem feltétlenül kell versenyezniük a táplálék megszerzéséért. A tüzesfejű királykák inkább a nagyobb méretű zsákmányokat részesítik előnyben, szemben a sárgafejű királykákkal. Jóllehet mindkét faj egyedei előszeretettel fogyasztják őszi vándorlásuk során a pókhálókba ragadt csapdába esett rovarokat, ugyanakkor a tüzesfejű királyka szereti a keresztespókfélék tagjait is elfogyasztani. : A tüzesfejű királyka főleg a fák lombkoronájában táplálkozik a vékonyabb ágakon, a korona felsőbb részein a fenyőerdőkben és a lombhullató erdőkben egyaránt. Ez a szokása eltér a sárgafejű királykák táplálkozási szokásaitól, mivel azok főleg az alsóbb ágakon és a levelek fonákján találják meg zsákmányukat. Telente a rajokba verődött egyedek háromszor olyan gyorsan képesek átfésülni egy adott területet élelem után kutatva, mint sárgafejű társaik, valamint ilyenkor hanyagolják az apróbb rovarok fogyasztását és főleg a nagyobb testű zsákmányra hajtanak, melyet az ágakhoz csapkodva szabadítanak meg annak kitinpáncéljától. Ehhez segítséget nyújt szélesebb csőrük és a szemüket védő tollréteg, amely meggátolja azt, hogy a táplálkozás közben kiszakadó kitindarabok a szemükbe kerüljenek. A tüzesfejű királykák kevésbé villás farka hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb ideig is képesek legyenek lebegni a levegőben, ami segíti őket a zsákmányszerzés közben. A tüzesfejű királykák lába inkább ahhoz alkalmazkodott, hogy táplálékukat javarészt állva fogyasztják el, míg a sárgafejű királykák lába ahhoz alkalmazkodott, hogy a fák törzsén függőlegesen mozogva is képesek legyenek zsákmányukat elfogni. : A fiatal egyedek szinte kizárólagosan csak ugróvillásokkal táplálkoznak, mivel a nagyobb zsákmányokat még képtelenek megemészteni és a pókokat is esetenként felöklendezik. Életük ötvenedik napját követően egyre inkább felkerülnek étlapjukra a levéltetvek, valamint nagy mennyiségű csigaházat fogyasztanak el, ez utóbbi a csontok fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos ásványi anyagokat biztosítja a számukra. A második hetet követően nagyobb molylepkéket és hernyókat kezdenek el fogyasztani, valamint olyan ízeltlábúakat, melyeket felnőtt társaik nem igazán fogyasztanak, mint, amilyenek például a kaszáspókok, a fülbemászók és a százlábúak. : Telente laza csapatokba verődhetnek cinegékkel és poszátákkal. Ez a királykaféle, mely kevert fajú madárrajokhoz csatlakozik telente, így kétszer nagyobb területen képes táplálkozni és jóval nagyobb magasságokat is elér, valamint változatosabb növénytakaróval borított területeken is felbukkan, mintha csak egyedül mozogna táplálékkeresés közben. Néhány területen az áttelelő állomány madáretetőket is meglátogat a zsírokban és energiában gazdag élelemforrások miatt. Időnként a csilpcsalpfüzikékkel és a barátposzátákkal alkot csapatokat. : Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre és a fészeknek melegnek és esőtől védettnek kell lennie. Fészekalja 7–13 tojásból áll. A költési időszak 14–15 napig tart és a kikelt fiókákat a szülők még 19–20 napig gondozzák, mire kirepülnek. Egy évben kétszer fészkel, általában májusban és júniusban. : A tüzesfejű királyka monogám madár. A hímek a költési időszakban énekelnek, gyakran koronájukat felemelve tartanak bemutatót, miközben csőrükkel a másik madárra mutatnak és megmutatják erős mintázatukat arcukon. Ez eltér a kevésbé karakteres ábrázatú egyedek bemutatójától, melyek lehajtják fejüket, hogy jobban kihangsúlyozzák koronájukat. Fészkelőterületük mintegy fél hektárnyi területet tesz ki és időnként átfedéseket képezhet a szomszédos királykák fészkelőterületeivel. A tüzesfejű királykák időnként hevesen védelmezik területüket a sárgafejű királykákkal szemben. Ilyenkor megemelik fejüket, és heves szárnycsapásokkal űzik el a betolakodót, ugyanakkor e két madárfaj közt nem túl gyakoriak a versengések. előfordul, hogy a hímek nem csupán az adott fajra jellemző, hanem a másik királykafaj énekét is belekeverik, vagy átveszik énekükbe, amely főleg akkor fordul elő, amikor az egyik madárfaj populációja meghaladja a másik helyi csoport egyedszámát. A két királykafaj megtanulta megkülönböztetni saját énekét a másik fajétól. Párzási bemutatójuk során a hím a fészek fölé emelkedik, rámutat csőrével párjára, majd köröz fölötte, mielőtt a párzás végbemenne. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, mint nem fenyegetett faj. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Regulus ignicapillus|{{SUBPAGENAME}}}} 3hrj92rhkrmzk0thwwcj26y1e2vpj3m 0 66704 551773 480195 2026-07-24T05:55:00Z KeFe 20 551773 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Kulon.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Ugartyúk.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Burhinus oedicnemus|-}} {{népies|-}} : Az ugartyúk a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül az ugartyúkfélék családjába tartozó faj. Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia és Észak-Afrika homokos, szikes, erdős területein él. <br/> {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : Testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-85 centiméter, testtömege 430-500 gramm közötti. Tollazata homokszínű, sötétebb mintázattal. Testéhez képest nagy feje és nagy, sárgás szeme van. : Rovarokkal, sáskákkal és bogarakkal táplálkozik, de a gyíkokat és apró rágcsálókat is megeszi. : A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 26-27 napig kotlik mind a két szülő. Fiókái fészekhagyók, 35-40 nap múlva válnak önállókká. : Magyarországon rendszeres fészkelő, rövidtávú vonuló. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Burhinus oedicnemus|{{SUBPAGENAME}}}} 18l7m6hr6q921y238az8gvj74kyshpd 0 66705 551659 479218 2026-07-24T00:40:18Z KeFe 20 551659 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Netta rufina m2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Female Red-crested Pochard 800.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Netta rufina|-}} {{népies|-}} <br/> : Az üstökösréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában vizek közelében fészkel, télen Észak-Afrikáig is eljut. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Magyarországon fészkelő faj, első alkalommal a Fertő mellett költött 1983-ban. Nyugati irányból terjeszkedik, a jelentősebb dunántúli vizes élőhelyeken időközben rendszeresen fészkelő fajjá vált, az utóbbi években jelezték a Kiskunságból és a Hortobágyról is. : Testhossza 53-57 centiméter, a szárnyfesztávolsága 84-88 centiméter, testtömege 900-1400 gramm. A tojó valamivel kisebb, mint a hím. : Elsősorban növényevő. Táplálékszerző magatartása az ún. úszórécék (úszva, esetleg fejüket a víz alá merítve táplálkoznak) és a bukórécék (teljes testükkel a víz alá merülve, a fenékről táplálkoznak) jellegzetességeit egyaránt mutatja. : Rendszerint a sekély vízben, szegélyekben legeli a vízinövényzetet vagy az elszaporodó algákat, de előfordul, hogy víz alá bukva szerzi vízinövényekből, magvakból álló táplálékát. Elkapja az ebihalat és a vízirovarokat is. Enyhe teleken Közép-Európában – Magyarországon is – néhány példány áttelelhet, de jellemzően elvonul. : A Fertőnél, hazánkban egyedüli jelentős vonulóhelyén tavasszal májusban akár 600-1200 példány is látható egyszerre, őszi vonulása alkalmával ritkább. Ma már, 25 évvel első hazai költése után az országban bárhol felbukkanhat, sőt fészkelhet is az arra alkalmas költőhelyeken. : <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Netta rufina|{{SUBPAGENAME}}}} 3idfo4wqmhfgqqz3k8ooofxx0rwp9qe 0 66706 551825 480187 2026-07-24T06:20:46Z KeFe 20 551825 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Larus canus canus in Helisnki.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Larus canus|-}} {{népies|-}} : A viharsirály a madarak osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Az északi félteke mérsékelt égövi sztyeppzónájától az északi sarkkörig terjed. Általában a tengerparton és a szigeteken él, de előfordul a szárazföld belsejében is. : Testhossza 40-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-130 centiméter, testtömege 325-480 gramm. : Dögökkel, hulladékokkal, rovarokkal, halakkal és kisemlősökkel táplálkozik. Néha más madaraktól rabolja el a táplálékot, de inkább maga vadászik : Májustól szeptemberig tart a fészkelési időszaka. A fészekkészítésben mindkét szülő részt vesz, talajra, vagy bokrokra készítik csésze alkakú fészküket. A fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik. : Magyarországon szeptembertől áprilisig folyóvizeken, természetes és mesterséges tavakon rendszeresen látható. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Larus canus|{{SUBPAGENAME}}}} 639xmm2gmpq3gtipzmpenyo3pkzy68c 0 66707 551765 480177 2026-07-24T05:52:02Z KeFe 20 551765 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gallinula galeata at Squaw Creek NWR.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Moorhen (Gallinula chloropus) in a Nelumbo nucifera (Indian Lotus) pond W IMG 8779.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Jumping (6455990257).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gallinula chloropus|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''vízityúk''' a madarak osztályának darualakúak rendjébe, ezen belül a guvatfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Egész Európában megtalálható, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Fellelhető Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Afrikában. Észak- és Dél-Amerikába betelepítették. : Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis példányban itt is telel. : A vízityúk hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-55 centiméter és testtömege 145-490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farka alul fehér. A hím és a tojó hasonló kinézetű. Hosszúra nyúlt lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben; járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek. : A költési szezon kivételével társas lény. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kis termetű gerinctelenek. Biztonságos környezetben akár 15 évig is élhet, de a természetben átlagban csak 3 évig él. : Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. A fészket a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezik el a madarak; vázát nádból és más vízinövényből készítik, belsejét puha növényekkel bélelik, és mindkét madár részt vesz a fészeképítésben. Egy fészekaljban 10 tojás van, ezek vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öregek mintegy három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. A kirepülés 6-7 hetes korban következik el. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Gallinula chloropus|{{SUBPAGENAME}}}} 33f5yls0enq37tf1o1fztlheh7bq78y 0 74013 551977 408191 2026-07-24T11:21:31Z Kontributor 2K 14834 ([[c:GR|GR]]) [[c:COM:FR|File renamed]]: [[File:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado .svg]] → [[File:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado.svg]] rationale 6 551977 wikitext text/x-wiki <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK KEZDETE. --> <small> {| border="0px" bgcolor="white" | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Határozói kulcs|<small><small>Hat. kulcs</small>}} |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ|OSZ <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H|H <small><small><small>(I. a.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E|E <small><small><small>(II.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v|v <small><small><small>(II. a.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" |<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {|style="border:0.8px solid gray; border-top-left-radius:0.5em; border-top-right-radius:0.5em;" bgcolor="#E6E6FA" !{{Ch|OSZ/H/E/v/C|C <small><small>(III.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="darkgray" | colspan="25"| |} {|bgcolor="gray" width="100%" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/emb|emb <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/tár|tár <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/áll|áll <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/term|term <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/növ|növ <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/C/ec|ec <small><small><small>(IV.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/E/v/M|M <small><small><small>(III.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|OSZ/H/T|T <small><small>(II.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |||||| | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|EGY|EGY <small><small>(I.)</small>}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |||||| | valign="bottom" | {|style="border:0.1px solid darkgray; |bgcolor="#B0C4DE"|{{Ch|Mutató}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |-bgcolor="gray" | colspan="25"| |} |} </small> <!-- A HATÁROZÓI KULCSOK MENÜJÉNEK VÉGE. --> ----------------------------------------------------------------------- {{Címerhat.fej}}<!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> Tudjuk, hogy a háromszor osztott (H) címer fő címermezőjének egyféle (E) borítású {{Hl|alap}}ján a {{Hl|fő címerábra}} '''címerkép''' (C). A következő (IV.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy mi ez a címerkép, illetve fő {{Hl|címerkép}}. A határozói sorrendben ez lehet {{Hl|ember}} (emb), {{Hl|tárgyak|tárgy}} (tár), {{Hl|állatok|állat}} (áll), {{Hl|természeti jelenségek|természeti tárgy vagy jelenség}} (term), {{Hl|növények|növény}} (növ) vagy egyéb címerkép (ec). <!-- A CÍMERHATÁROZÓ FEJLÉCCCCCCCCCCCCCCCCCCC ELEJE. --> {| class="wikitable" width="100%" |-bgcolor="#e0ffff" |align="middle"|'''IV. lépés: A háromszor osztott (H) címer fő mezőjének egyféle borítású (E) alapján a fő címerkép (C) emb, tár, áll, term, növ vagy ec <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT --> |} {|style="border-style: solid; border-color: #FFA07A; font-size:smaller" bgcolor="#fff8dc" width="60%" align="center" |colspan=2 align="center"|'''Step IV:''' The (main) '''common charge(s)''' can be a |- |valign="top" align="center"|'''Human''' (emb) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/emb|Go→}} '''or'''<br> '''Animal''' (áll) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/áll|Go→}} '''or''' <br> '''Plant''' (növ) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/növ|Go→}} '''or''' |valign="top" align="center"|'''Object''' (tár) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/tár|Go→}} '''or'''<br> '''Natural object/ phenomenon''' (term) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/term|Go→}} '''or'''<br> some '''Other common charge''' (ec) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/ec|Go→}} |- |colspan=2 align="center"|(Definitions see below) Alternatively, use the '''{{Ch|Mutató|Index →}}''' for keyword search |} <!-- A CÍMERHATÁROZÓ FEJLÉCCCCCCCCCCCCCCCCC VÉGE --> {{Ch|OSZ/H/E/v|'''Vissza←'''}} <!-- VÁLTTTTTT ABCCCCCCCCCCCCCCC --> {{Címerhat.abc}} <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ '''IV. lépés''' [[Fájl:Címer-OSZ-H-E, C, emb-ec.svg|200px]] <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTTTT --> |bgcolor="#00FF00" align="middle"|'''A fő címermező fő címerképe (C)''' |- |A keresett címer fő mezőjében a ''fő címerkép'' '''ember''' (emb) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/emb|→Tovább}} <!-- VÁLT --> A keresett címer fő mezőjében a ''fő címerkép'' '''tárgy''' (tár) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/tár|→Tovább}} A keresett címer fő mezőjében a fő címerkép '''állat''' (áll) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/áll|→Tovább}} A keresett címer fő mezőjében a ''fő címerkép'' '''természeti tárgy vagy jelenség''' (term) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/term|→Tovább}} A keresett címer fő mezőjében a ''fő címerkép'' '''növény''' (növ) {{Ch|OSZ/H/E/v/C/növ|→Tovább}} A keresett címer fő mezőjében '''egyéb címerkép''' van {{Ch|OSZ/H/E/v/C/ec|→Tovább}} {{Ch|OSZ/H/E/v|Vissza←}} <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |}<!-- A HATÁROZÓI KULCSOK TÁBLÁZATÁNAK VÉGE--> <!-- A PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |+ '''IV. lépés''' <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> |colspan="2" bgcolor="#00FF00" align="middle"|'''Fő címerképeket tartalmazó fő címermezők példái''' <!-- VÁLTTTT --> |- |valign="top"|<gallery caption=" " perrow="6" mode="packed" heights="100px"> Fájl:Coat of arms of Ricardo Blazquez Perez.svg Fájl:Coat of arms of Wiktor Skworc.svg Fájl:Coat of arms of Martin Drennan.svg Fájl:Coat of arms of Louis Dicaire.svg Fájl:Escudo del Mariscal Jorge Robledo.svg Fájl:Coat of arms of Jean Kockerols.svg Fájl:Coat of arms of Heiner Koch.svg Fájl:Escudo de El Colegio.svg Fájl:Escudo de Villagomez.svg Fájl:Coat of arms of Antonio De Luca.svg Fájl:Coat of arms of Viktors Stulpins.svg Fájl:Coat of arms of Antonio Arcari.svg Fájl:Escudo de Caramanta.svg Fájl:Escudo de la Diócesis de Tumaco.svg Fájl:Coat of arms of Jan Martyniak.svg Fájl:Escudo Diócesis de Líbano-Honda.svg Fájl:Coat of arms of Domenico Cornacchia.svg Fájl:Coat of arms of Miklós Beer.svg Fájl:Coat of arms of Marcos Perez Caicedo.svg Fájl:Coat of arms of Werner Freistetter.svg Fájl:Coat of arms of Arlindo Gomes Furtado.svg File:Blason Châtelus-Malvaleix.svg File:Blason ville fr Franconville (Val-d'Oise).svg File:Escudo de Pizarra.svg File:Blason Charles XIV de Suède.svg </gallery> |} <!-- A PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK VÉGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> {|style="border-style: solid; border-color: #b0c4de; font-size:bigger" bgcolor="#e0ffff" width="40%" align="center" |align="center"|'''Egyszerű keresés a {{Ch|Mutató|Mutatóban →}}''' |} <!-- A CÍMERHATÁROZÁSI GYAKORLATOK ELEJE --> ====<font color="#E6E6FA">Címerhatározási gyakorlatok</font color>==== {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |- |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="4" align="middle" width="100%"|'''Címerhatározási gyakorlatok''' |- |colspan="4" valign="top"|<center>Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!</center> <small><small>Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. {{Ch|Határozói kulcs#Címerhatározási gyakorlatok|Vissza←}}</small> |- |valign="top" colspan="2"| A példaként megadott kezdeti címerek egyike sem tartozik ebbe a kategóriába. {{Ch|Határozói kulcs#Címerhatározási gyakorlatok|Vissza←}} |}<!-- A CÍMERHATÁROZÁSI GYAKORLATOK VÉGE--> <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK ELEJE --> {| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto" |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="2" align="middle" width="100%"|'''Definíciók''' |- | colspan="2"| <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Címerképek, definíciók}} {|style="border-style: solid; border-color: #FFA07A; font-size:smaller" bgcolor="#fff8dc" width="90%" align="center" |colspan=2 align="center"|In step IV we have to decide, what kind of the '''principal common charge''' being placed in the (main) '''field'''. In our (classification and determination) system we do use six main categories of common charges: |- |valign="top" align="center"|'''Human''' (emb)<br> '''Animal''' (áll)<br> '''Plant''' (növ), and ---- |valign="top" align="center"|'''Object''' (tár)<br> '''Natural object/ phenomenon''' (term)'''<br> some '''Other common charge''' (ec) ---- |- |colspan=2 align="left"|'''Humans''' (emb) include all human beings of every profession, social rank, gender etc., as regards both of their whole shapes and body parts (head, hand, leg, eye, heart etc). Body parts can be couped (Ft) and erased (Mj), and may have various other special attributes. (See the step V.) We have also added those heraldic ''beasts'' (or monsters), which have human heads (like the wild man, melusine, centaur, human headed cock, harpy etc).<br> '''Objects''' (tár), is a very comprehensive category. We can subdivide it to weapons, means of transport (and their parts), tools and instruments (and parts), clothing (and parts), buildings and structures (and parts), furnishings (and parts), rank insignia, musical instruments (and parts), sporting instruments and toys, pots and containers (and parts), objects of daily use (and parts), personal and group symbols, food and their raw materials, tools of arts and erudition, animal-related objects, other objects (unrecognizable, and uneditable objects).<br> '''Animals''' (áll), is a broad category of heraldry, encompassing predators, birds, ungulates, rodents and insectivora, other mammals (apes, elephants, mantees, bats), reptiles and amphibians, fish, invertebrates, unicellulars, beasts, and other animals. As regards ''beasts'', the situation is the same as that of the humans. If a monster has an animal head, it belongs to the category of animals (like griffin, phoenix, pegasus, sea lion/horse, monkey etc). Furthermore, for the classification of an unusual animal is always decisive its head (bears: a bear headed lion[-bodied beast]).<br> '''Natural objects and phenomena''' (term) is a category of all objects and occurences we can see in the nature (like Sun, Moon, stars, rainbow, wind, lightning, clouds, mount, hill etc).<br> '''Plants''' (növ) can be divided into few subcategories like flowers, agriucultural plants, trees and shrubs, fruits and leaves, tendrils and water plants, vegetation (like meadow, forest, plantation), other plants (like fern, cactus, fungi - although the later are taxonomically non-plants; unrecognizable plants). The most common are the heraldic fleur-de-lis, and rose.<br> '''Other common charges''' (ec) include all other common charges that do not belong neither of the previous categories (like unrecognizable/unknown common charges). |- !colspan=2 align="center"|See the pictures above and below |} |-bgcolor="#e0ffff" | colspan="2" align="middle" width="100%"|'''Példák''' |- | colspan="2"| <!-- VÁLTTTTTTTTTTTTTT --> {{Címerképek-emberek}} {{Címerképek-tárgyak}} {{Címerképek-állatok}} {{Címerképek-természeti tárgyak és jelenségek}} {{Címerképek-növények, egyéb címerképek}} {{Címerképek-egyéb címerképek}} |} <!-- A DEFINÍCIÓK ÉS PÉLDÁK TÁBLÁZATÁNAK VÉGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE. --> rrpyqb6omos038fs3cdv1gl619vtofh 12 90411 551572 510519 2026-07-24T00:13:04Z KeFe 20 551572 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 1bls2krt168qgus6c2okce00kur4il6 551654 551572 2026-07-24T00:36:28Z KeFe 20 551654 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} oybl3q7oysab273ymaleochnvuivybr 0 90423 551643 480123 2026-07-24T00:32:12Z KeFe 20 551643 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cygnus bewickii 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tundra Swans (b17a15ad-e50b-4047-a6cc-dd501d5a5ab9).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cygnus columbianus|Cygnus bewickii}} {{népies|-}} A kis hattyú a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Több rendszerben két fajra bontják fel és csak az Amerikában élő fajra használják a Cygnus columbianus tudományos nevet. A fajt magyarul ilyenkor amerikai kis hattyúnak vagy tundrahattyúnak hívják. Ebben az esetben az Eurázsia északi részén élő madarak tudományos neve Cygnus bewickii (Yarrell, 1830) és magyarul ezeket hívják kis hattyúnak, míg más nyelveken a bewick-hattyú nevet használják. A két fajt csőrük színe alapján lehet megkülönböztetni egymástól. : Az erdőhatártól északra, a sarkvidéken költ, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul. Skandináviában azonban az orosz területekre korlátozódik, és Izlandról, Grönlandról hiányzik. : Októberben és novemberben a legtöbb eurázsiai kis hattyú a Svédország déli részén átvezető keskeny folyosón az Északi-tenger nyugati részébe vonul, tehát Írországba, Angliába és főleg a hollandiai IJssel-tó körüli területekre. Kemény teleken tovább vonul délnyugati irányba egészen Bretagne-ig, a visszaút március–áprilisban zajlik. Kisebb csoportok az Északi-tenger német partjain és part közeli sekély tavakon telelnek át, egyes csoportok mélyebben szétszóródnak a szárazföld belsejében. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. : Költőterülete általában fátlan, mocsaras, tavakkal tarkított tundra. Sekély, táplálékban gazdag édesvizű tavakon él, alkalmanként lagúnákban és folyótorkolatokban is előfordul. : Jóval kisebb, mint az [[Kertészet/Madarak/Énekes hattyú|énekes hattyú]] (Cygnus cygnus) vagy a [[Kertészet/Madarak/Bütykös hattyú|bütykös hattyú]] (Cygnus olor), de nagyobb a ludaknál. Hossza 115-127 centiméter, szárnyfesztávolsága 170-195 centiméteres, testtömege 3400-7800 gramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tiszta fehér. Csőre töve sárga, hegye fekete. A csőre tövében lévő sárga mező kisebb, mint az énekes hattyúé, és kerek, míg az énekes hattyúnál kihegyesedő. Nem különösebben hosszú nyakát függőlegesen felemelve tartja. Sokat hangoskodik, a levegőben és a földön is hallani dallamos, trombitáló kiáltását, amely kisebb testmérete ellenére mélyebbnek hangzik, mint az énekes hattyúé. Repülés közben nem kelt fütyülő hangot. Ék vagy lánc alakzatban repül, és a récékhez hasonlóan képes nekifutás nélkül felszállni a vízről. : Tápláléka vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. A fejével víz alá bukva, tótágast állva keresi táplálékát. Barátságtalan, hazájában hatalmas területre van szüksége, ahol nem tűr meg más hattyúcsaládot. Éjjel-nappal aktív. Vonuláskor szívesen megpihen elárasztott mezőkön, ahol füvet legel, és a víz színén úszó táplálékot is képes felvenni, ahogy a réce. Gyakran tapos az iszapban, és eközben táplálékrészecskéket szabadít fel. Nem olyan szigorú vegetáriánus, mint a többi hattyú, olykor nagy számban fogyaszt vékony héjú kagylókat és csigákat is. : Mint a hattyúk mindegyike, ez a faj is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. A hattyúcsalád egész télen összetart, és csak a visszavonulás során oszlik fel fokozatosan. A nász az északi költőterületeken zajlik. Nagyon hűséges fészkelőhelyéhez, gyakran visszatér az előző évi fészekhez. A fészek szokás szerint nagy halom növényi anyagból épül egy víz közeli kiemelkedésre, a kis hattyú előszeretettel fészkel kis szigeteken. Tundrák, kis tavak partján építi a környéken fellelhető növényi anyagokból. : Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 35 napig. A költési időszak kezdete május és június, röviddel a hóolvadás és a jégszakadás után, a kotlás időtartama 29-30 nap. Csak a tojó költ, míg a hím a közelben őrködik. Amikor a tojó napi étkezése, tisztálkodása és fürdőzése miatt leszáll a tojásokról, akkor a hím is ráül a fészekaljra. Kotlani azonban nem tud, mert nincsen kotlófoltja, ez egy kopasz, toll nélküli folt a hason, melyhez a kotló madár a tojásait nyomja, hogy melengesse őket. A pelyhes fiókák világosszürkék, mint a többi hattyúnál, mindkét szülő vezeti őket, és gyorsabban növekednek, mint más hattyúk fiókái. A fiókák 6 hét után repülnek ki. Augusztus közepén a kis hattyú sarkvidéki költőterületére majdnem átmenet nélkül érkezik meg a tél, és a hattyúnak délre kell vonulnia. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cygnus columbianus|{{SUBPAGENAME}}}} c0mzlveqg2tjn7188yyorp2kxvyg4fa 551698 551643 2026-07-24T00:55:29Z KeFe 20 551698 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cygnus bewickii 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tundra Swans (b17a15ad-e50b-4047-a6cc-dd501d5a5ab9).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cygnus columbianus|Cygnus bewickii}} {{népies|-}} A kis hattyú a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Több rendszerben két fajra bontják fel és csak az Amerikában élő fajra használják a Cygnus columbianus tudományos nevet. A fajt magyarul ilyenkor amerikai kis hattyúnak vagy tundrahattyúnak hívják. Ebben az esetben az Eurázsia északi részén élő madarak tudományos neve Cygnus bewickii (Yarrell, 1830) és magyarul ezeket hívják kis hattyúnak, míg más nyelveken a bewick-hattyú nevet használják. A két fajt csőrük színe alapján lehet megkülönböztetni egymástól. : Az erdőhatártól északra, a sarkvidéken költ, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul. Skandináviában azonban az orosz területekre korlátozódik, és Izlandról, Grönlandról hiányzik. : Októberben és novemberben a legtöbb eurázsiai kis hattyú a Svédország déli részén átvezető keskeny folyosón az Északi-tenger nyugati részébe vonul, tehát Írországba, Angliába és főleg a hollandiai IJssel-tó körüli területekre. Kemény teleken tovább vonul délnyugati irányba egészen Bretagne-ig, a visszaút március–áprilisban zajlik. Kisebb csoportok az Északi-tenger német partjain és part közeli sekély tavakon telelnek át, egyes csoportok mélyebben szétszóródnak a szárazföld belsejében. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. : Költőterülete általában fátlan, mocsaras, tavakkal tarkított tundra. Sekély, táplálékban gazdag édesvizű tavakon él, alkalmanként lagúnákban és folyótorkolatokban is előfordul. : Jóval kisebb, mint az [[Kertészet/Madarak/Énekes hattyú|énekes hattyú]] (Cygnus cygnus) vagy a [[Kertészet/Madarak/Bütykös hattyú|bütykös hattyú]] (Cygnus olor), de nagyobb a ludaknál. Hossza 115-127 centiméter, szárnyfesztávolsága 170-195 centiméteres, testtömege 3400-7800 gramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tiszta fehér. Csőre töve sárga, hegye fekete. A csőre tövében lévő sárga mező kisebb, mint az énekes hattyúé, és kerek, míg az énekes hattyúnál kihegyesedő. Nem különösebben hosszú nyakát függőlegesen felemelve tartja. Sokat hangoskodik, a levegőben és a földön is hallani dallamos, trombitáló kiáltását, amely kisebb testmérete ellenére mélyebbnek hangzik, mint az énekes hattyúé. Repülés közben nem kelt fütyülő hangot. Ék vagy lánc alakzatban repül, és a récékhez hasonlóan képes nekifutás nélkül felszállni a vízről. : Tápláléka vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. A fejével víz alá bukva, tótágast állva keresi táplálékát. Barátságtalan, hazájában hatalmas területre van szüksége, ahol nem tűr meg más hattyúcsaládot. Éjjel-nappal aktív. Vonuláskor szívesen megpihen elárasztott mezőkön, ahol füvet legel, és a víz színén úszó táplálékot is képes felvenni, ahogy a réce. Gyakran tapos az iszapban, és eközben táplálékrészecskéket szabadít fel. Nem olyan szigorú vegetáriánus, mint a többi hattyú, olykor nagy számban fogyaszt vékony héjú kagylókat és csigákat is. : Mint a hattyúk mindegyike, ez a faj is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. A hattyúcsalád egész télen összetart, és csak a visszavonulás során oszlik fel fokozatosan. A nász az északi költőterületeken zajlik. Nagyon hűséges fészkelőhelyéhez, gyakran visszatér az előző évi fészekhez. A fészek szokás szerint nagy halom növényi anyagból épül egy víz közeli kiemelkedésre, a kis hattyú előszeretettel fészkel kis szigeteken. Tundrák, kis tavak partján építi a környéken fellelhető növényi anyagokból. : Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 35 napig. A költési időszak kezdete május és június, röviddel a hóolvadás és a jégszakadás után, a kotlás időtartama 29-30 nap. Csak a tojó költ, míg a hím a közelben őrködik. Amikor a tojó napi étkezése, tisztálkodása és fürdőzése miatt leszáll a tojásokról, akkor a hím is ráül a fészekaljra. Kotlani azonban nem tud, mert nincsen kotlófoltja, ez egy kopasz, toll nélküli folt a hason, melyhez a kotló madár a tojásait nyomja, hogy melengesse őket. A pelyhes fiókák világosszürkék, mint a többi hattyúnál, mindkét szülő vezeti őket, és gyorsabban növekednek, mint más hattyúk fiókái. A fiókák 6 hét után repülnek ki. Augusztus közepén a kis hattyú sarkvidéki költőterületére majdnem átmenet nélkül érkezik meg a tél, és a hattyúnak délre kell vonulnia. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cygnus columbianus|{{SUBPAGENAME}}}} elvj9bu2n5d1a1vr27kejb1dleclmyo 0 90425 551699 480128 2026-07-24T00:55:47Z KeFe 20 551699 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cygnus cygnus -United Kingdom-8 (1).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Whooper1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cygnus cygnus|-}} {{népies|sárgaorrú hattyú }} : Az énekes hattyú, a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Európa és Ázsia északi részeinek mocsaras területein költ. Költési területe délen kapcsolódik a [[Állatok/Madarak/Kis hattyú|kis hattyúéhoz]] ([[Cygnus bewickii]]), ezenkívül költ Izlandon, de Észak-Amerikában nem, ott a nagyon hasonló [[Állatok/Madarak/Trombitás hattyú|trombitás hattyú]] ([[Cygnus buccinator]]) tölti be a megfelelő életteret. : Főleg a vedlési időszakban erősen vadásztak rá csónakokból, kutyákkal is, ezért nagyon félénk lett, és máig az is maradt, bár északon ugyanúgy él városi tavakon, mint a bütykös hattyú Közép-Európában. Vándormadár, de általában nem vonul messzire, sok madár telel a Balti-tenger déli részén, Írországban és Skóciában. Az izlandi énekes hattyú viszont nem költöző madár. Kemény teleken a német északi-tengeri partvidék felett is vonulnak nagy hattyúcsapatok Hollandiába, szétszórt csoportok mélyen a szárazföld belsejébe is követik a folyókat. : A Kárpát-medencében alkalmi vendég, Magyarországon a 18. század közepéig fészkelt a Tiszántúl mocsaras területein. Az 1960-as évekig gyakoribb volt, mint a bütykös hattyú. : Valamivel kisebb a bütykös hattyúnál ([[Cygnus olor]]), testhossza 145–160 centiméter, szárnyfesztávolsága 218–243 centiméteres, testtömege 8,5–10 kilogramm. Nyakát általában mereven feltartja. Csőrének oldala sárga, hegye és háta fekete. Nem terpeszti szét úszás közben úgy a szárnyait, mint a bütykös hattyú. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tiszta fehér. Csőre töve sárga, hegye fekete. Főleg repülés közben szeret kiáltozni. Kapcsolattartó hangja hangos, és a távolból trombitaszerű „hüöö”-nek hangzik. Repülése nem kelt feltűnő zajt. Csak a vízről és zajos nekifutás után tud felszállni, de azután könnyedén és kitartóan repül. Repülés közben ferde vonalakba vagy ék alakba rendeződik. : Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Télen ezt gabonával, burgonyával egészíti ki. Kevesebbet legel a bütykös hattyúnál és a ludaknál, csőrével inkább vízinövények gyökerei után kutat. : Mint a hattyúk mindegyike, ez a faj is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. A nász már a téli szállásterületen elkezdődik, eközben hangos trombitálást hallat. A madarak felágaskodnak egymással szemben, és kitárják szárnyaikat, ehhez kígyózó nyakmozdulatok társulnak. Udvarláskor mindkét partner hasonló viselkedésformát mutat. A párzás előtt, ami a többi hattyúhoz hasonlóan csak a vízen sikerül, nyakukat keresztezve csőrüket mindketten a vízbe dugják. A költési idő május második vagy június első felében kezdődik. A párok külön költenek, saját territóriumot alakítanak ki. Tundrák, kis tavak partján 3–5 tojásán 35 napig költ, fűfélékből álló fészkében. : A tojó minden rendelkezésére álló anyagból kis szigetekre, közvetlenül a sekély vízbe vagy a mocsárba építi a nagy fészekhalmot. Csak a tojó költ, eközben a hím őrködik. Az embertől fészkük közelében is megijednek, és könnyen feladják a fészekaljat. A tojó a többi hattyúhoz hasonlóan minden második nap tojik egy tojást. A fészekaljat betakarja, amíg az összes tojást le nem rakta. A tojások hossza kb. 115 mm. A hattyúfiókákat többnyire a partra vezetik, és ott melengetik őket, általában a tojó megy elöl, utána következnek a fiókák, végül a hím. A fiókáknak először szürke pehelytolluk van, később fiatalkori ruhájuk is szürke, de már az első télen növesztenek néhány fehér tollat. A második télen kihullanak az utolsó szürke tollak is, és ezzel láthatóvá válik, hogy az ifjú hattyú elérte az ivarérettséget. : A XVIII. század közepéig a Tiszántúl mocsaraiban fészkelő faj volt. Növekvő Európai állománya az utóbbi évtizedekben terjeszkedik, ennek következtében 2005-től újra költ az Ipoly mellett. A hazai vizes élőhelyeken rendszeres, de ritka vendég. Az 1940-es évektől összegyűlt mintegy 250 előfordulása alapján elsősorban november és február között számíthatunk felbukkanására. A Dunán a Tiszán és a Dunántúl nagyobb tavainál fordul elő rendszeresen egyesével, vagy kisebb csapatokban, sokszor bütykös hattyúk között. : Hazai fészkelését először 2005-ben bizonyították, amikor Dejtár határában sikerült több napon keresztül megfigyelni egy fiókáit vezető tojó példányt. : Csak az énekes hattyú lehet annak a legendának az alapja, miszerint a haldokló hattyú még egyszer, teljes erejéből és különösen szépen énekel pusztulása előtt. Hangjának a távolból valóban panaszos hangulata van. A jégbe fagyott és az éhhalálnak kiszolgáltatott hattyú még akkor is énekel, amikor sorsa már eldőlt. [[Fájl:Énekes hattyúk.jpg|bélyeg|center|600px|Énekes hattyúk Szárföldnél]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cygnus cygnus|{{SUBPAGENAME}}}} c7eq7peh6gchgngp5uw40y3hdzoo9ag 0 90426 551644 480281 2026-07-24T00:32:40Z KeFe 20 551644 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anser brachyrhynchus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anser brachyrhynchus (Norway).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Anser brachyrhynchus W28.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Lund03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anser brachyrhynchus|-}} {{népies|-}} A rövidcsőrű lúd a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Önálló fajként írták le és kezelik ma is de az újabb felfogás szerint a rövidcsőrű lúd csak a vetési lúd (Anser fabalis) szigetszerű elterjedésű alfaja, és Anser fabalis brachyrhynchus-nak kellene nevezni. Mivel terepen könnyen megkülönböztethető a vetési lúdtól, ezért sok rendszer továbbra is önálló, talán éppen most kialakuló fajként kezeli, amely hosszú földrajzi elszigeteltség következtében elszakadt a szárazföldi vetési lúdtól. : Grönlandon, Izlandon és a Spitzbergákon költ, télen délre vonul. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik. Költőterületei zöld oázisként helyezkednek el a növényzetben szegényes kőmezők között. : Nagyon hasonlít a közeli rokon [[Kertészet/Madarak/Vetési lúd|vetési lúdra]], olyan mint az, csak kisebb kiadásban. Feje és nyaka sötétebb, mint a vetési lúdé. Hossza 60-75 centiméter, a szárnyfesztávolsága 135-170 centiméteres, testtömege 1800-3300 gramm. A tojó kicsit kisebb és könnyebb mint a hím. Jellegzetessége, rövid csőre és rózsaszín lába. : Rövidtávú vonuló madár. A Spitzbergákon élő ludak októberben Skandinávia fölött vonulnak kelet-hollandiai telelőhelyeikre, a grönlandi és izlandi állatok októberben együtt vándorolnak Skóciába és Angliába, ahol nyugodt tengeröblökben telelnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy Grönlandot izlandi rövidcsőrű ludak népesítették be, méghozzá nem is olyan hosszú idővel ezelőtt. : A ludak többsége márciusban indul vissza fészkelőhelyére. Április közepén érkeznek északra, és augusztus végéig maradnak ott. A nyílt tenger felett vonulnak. Télen nedves mezőkön, learatott szántóföldeken vagy az őszi vetésekben legelészve töltik napjaikat, és gyakran több kilométernyire lévő tengeröblök homokpadjain vagy sekély vizében éjszakáznak. Vonuláskor ferde vonalban vagy V alakban repülnek. : A többi lúdféléhez hasonlóan csak növényeket eszik. Költőterületén bogyók teszik ki tápláléka nagy részét, de röviddel hóolvadás után, amikor még nincsenek friss fűszálak, mohákkal és zuzmókkal kell beérnie. Téli szállásain a reggeli szürkületkor indul a legelőkre, és csak akkor száll le, miután többször körberepülte a területet. Ha nem zavarják, csak naplemente után tér vissza hálóhelyére : Laza telepeken költ. A fiatal párok első téli vonulásukon állnak össze, és életük végéig hűségesek maradnak egymáshoz. A tojó építi a fészket, mélyedést keres egy magaslaton, és növényi részekkel, pehelytollakkal béleli ki. A kedvező fészkelőhelyeken, melyeket évek óta használnak, a rendszeres trágyázás következtében friss, zöld füvekből álló gyűrű alakul ki. A költési időszakban a gúnár a fészek közelében őrködik. A költés Izlandon május második harmadában kezdődik, az északabbra fekvő Spitzbergákon június első felében. : Északi, hómentes területeken, talajmélyedésbe készíti fészkét. A fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. Az utolsó tojás lerakása után kezdődik el a kotlás. A szülők közösen gondozzák fiókáikat, melyek 7 hét után már repülnek. Röviddel röpképességük elérése után beköszönthet a tundrán a tél. A fiatal madaraknak készen kell állniuk az útra. A kislibák kikelése után mintegy két héttel a szülők levedlik evezőtollaikat. Mint minden lúdfélénél, ezek nagyjából egyszerre hullanak ki. Már néhány nappal a vedlés előtt röpképtelenné válnak, és kb. 30 napig nem tudnak repülni. Az északi pusztaságokon élő ludaknak a fiókanevelés időszaka a legkedvezőbb a veszélyes vedlésre. Korábban az izlandiak lekerített területekre terelték össze a röpképtelen ludakat, hogy megfogják és megegyék őket. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anser brachyrhynchus|{{SUBPAGENAME}}}} mg3jfcyetqnost74devv8tz0o1dt8qe 551700 551644 2026-07-24T00:56:03Z KeFe 20 551700 wikitext text/x-wiki ___NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anser brachyrhynchus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Anser brachyrhynchus (Norway).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Anser brachyrhynchus W28.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Lund03.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anser brachyrhynchus|-}} {{népies|-}} A rövidcsőrű lúd a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Önálló fajként írták le és kezelik ma is de az újabb felfogás szerint a rövidcsőrű lúd csak a vetési lúd (Anser fabalis) szigetszerű elterjedésű alfaja, és Anser fabalis brachyrhynchus-nak kellene nevezni. Mivel terepen könnyen megkülönböztethető a vetési lúdtól, ezért sok rendszer továbbra is önálló, talán éppen most kialakuló fajként kezeli, amely hosszú földrajzi elszigeteltség következtében elszakadt a szárazföldi vetési lúdtól. : Grönlandon, Izlandon és a Spitzbergákon költ, télen délre vonul. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik. Költőterületei zöld oázisként helyezkednek el a növényzetben szegényes kőmezők között. : Nagyon hasonlít a közeli rokon [[Kertészet/Madarak/Vetési lúd|vetési lúdra]], olyan mint az, csak kisebb kiadásban. Feje és nyaka sötétebb, mint a vetési lúdé. Hossza 60-75 centiméter, a szárnyfesztávolsága 135-170 centiméteres, testtömege 1800-3300 gramm. A tojó kicsit kisebb és könnyebb mint a hím. Jellegzetessége, rövid csőre és rózsaszín lába. : Rövidtávú vonuló madár. A Spitzbergákon élő ludak októberben Skandinávia fölött vonulnak kelet-hollandiai telelőhelyeikre, a grönlandi és izlandi állatok októberben együtt vándorolnak Skóciába és Angliába, ahol nyugodt tengeröblökben telelnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy Grönlandot izlandi rövidcsőrű ludak népesítették be, méghozzá nem is olyan hosszú idővel ezelőtt. : A ludak többsége márciusban indul vissza fészkelőhelyére. Április közepén érkeznek északra, és augusztus végéig maradnak ott. A nyílt tenger felett vonulnak. Télen nedves mezőkön, learatott szántóföldeken vagy az őszi vetésekben legelészve töltik napjaikat, és gyakran több kilométernyire lévő tengeröblök homokpadjain vagy sekély vizében éjszakáznak. Vonuláskor ferde vonalban vagy V alakban repülnek. : A többi lúdféléhez hasonlóan csak növényeket eszik. Költőterületén bogyók teszik ki tápláléka nagy részét, de röviddel hóolvadás után, amikor még nincsenek friss fűszálak, mohákkal és zuzmókkal kell beérnie. Téli szállásain a reggeli szürkületkor indul a legelőkre, és csak akkor száll le, miután többször körberepülte a területet. Ha nem zavarják, csak naplemente után tér vissza hálóhelyére : Laza telepeken költ. A fiatal párok első téli vonulásukon állnak össze, és életük végéig hűségesek maradnak egymáshoz. A tojó építi a fészket, mélyedést keres egy magaslaton, és növényi részekkel, pehelytollakkal béleli ki. A kedvező fészkelőhelyeken, melyeket évek óta használnak, a rendszeres trágyázás következtében friss, zöld füvekből álló gyűrű alakul ki. A költési időszakban a gúnár a fészek közelében őrködik. A költés Izlandon május második harmadában kezdődik, az északabbra fekvő Spitzbergákon június első felében. : Északi, hómentes területeken, talajmélyedésbe készíti fészkét. A fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. Az utolsó tojás lerakása után kezdődik el a kotlás. A szülők közösen gondozzák fiókáikat, melyek 7 hét után már repülnek. Röviddel röpképességük elérése után beköszönthet a tundrán a tél. A fiatal madaraknak készen kell állniuk az útra. A kislibák kikelése után mintegy két héttel a szülők levedlik evezőtollaikat. Mint minden lúdfélénél, ezek nagyjából egyszerre hullanak ki. Már néhány nappal a vedlés előtt röpképtelenné válnak, és kb. 30 napig nem tudnak repülni. Az északi pusztaságokon élő ludaknak a fiókanevelés időszaka a legkedvezőbb a veszélyes vedlésre. Korábban az izlandiak lekerített területekre terelték össze a röpképtelen ludakat, hogy megfogják és megegyék őket. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anser brachyrhynchus|{{SUBPAGENAME}}}} ahmutpkzi4cxrjpl3hxepzy1j62qwma 0 90427 551645 480439 2026-07-24T00:33:07Z KeFe 20 551645 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anser erythropus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anser erythropus|-}} {{népies|-}} : A kis lilik a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} : Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, télen délre vonul. A közeli rokon nagy liliknél valamivel délebbre, költőterületeik átfednek. Ahol mindketten előfordulnak, ott a nagy lilik a lapályokon, a kis lilik az utolsó hómezők közelében, a hegyekben, a sarki füzek és törpe nyírek között költ. : A Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel. : Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik. : Hossza 53-66 centiméter, a szárnyfesztávolsága 120-135 centiméteres, testtömege 1600-2500 gramm. Olyannak tűnik, mint aközeli rokon nagy lilik (Anser albifrons) kisebb kiadása. Mivel a legnagyobb kis lilikek elérhetik egy kisebb nagy lilik méretét, ez nem biztos határozó bélyeg. Jellemző a rövid és magas fej, rövid és vöröses csőrrel. Feje és nyaka sötétszürke. Felső része sötétszürke, az alja világosabb. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Szeme sötétbarna, csőre vörösessárga, lába élénk narancssárga. A szárny csúcsa a fark végét túlhaladja. Szemhéjának szélei élénk narancsszínűek. Szemeit már fiatal korában is sárga gyűrű veszi körül. A felnőtt madarak fehér homlokfoltja a csőrtől a szemek fölé nyúlik. : A költőterületen elsősorban zöld növényi részeket eszik, de nem veti meg a haszonnövényeket sem (kukorica, gabona). Vonuló madár. Vonuláskor a kis lilikek hullámzó vonalakba vagy V alakba rendeződnek. Leszállás előtt nagy magasságból lélegzetelállító zuhanórepülésbe kezdenek. A vándorcsapatokban „hág" kiáltásokkal tartják a kapcsolatot. : A mohával, később pehelytollakkal is bélelt fészek többnyire hegyi tavak közelében fekszik. A fészkét a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. Csak a tojó költ, míg a gúnár a közelben őrködik. A költési időszak május-júniusban van. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A kislibák rögtön kikelés után nagyon ügyesen járnak, ha fenyegetve érzik magukat, a vízbe menekülnek. A szárazon meglepően gyorsan futnak a lejtőn felfelé, és sziklahasadékokba vagy a bozótosba bújnak el. Szülők közösen gondozzák az utódokat, melyek 6 hét után már repülnek. Ekkor a családok csapatokba verődnek. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anser erythropus|{{SUBPAGENAME}}}} s0y1batgeu0r451ytqmqobdi2jqi7wt 551701 551645 2026-07-24T00:56:20Z KeFe 20 551701 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anser erythropus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anser erythropus|-}} {{népies|-}} : A kis lilik a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|1 000 000}} : Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, télen délre vonul. A közeli rokon nagy liliknél valamivel délebbre, költőterületeik átfednek. Ahol mindketten előfordulnak, ott a nagy lilik a lapályokon, a kis lilik az utolsó hómezők közelében, a hegyekben, a sarki füzek és törpe nyírek között költ. : A Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel. : Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik. : Hossza 53-66 centiméter, a szárnyfesztávolsága 120-135 centiméteres, testtömege 1600-2500 gramm. Olyannak tűnik, mint aközeli rokon nagy lilik (Anser albifrons) kisebb kiadása. Mivel a legnagyobb kis lilikek elérhetik egy kisebb nagy lilik méretét, ez nem biztos határozó bélyeg. Jellemző a rövid és magas fej, rövid és vöröses csőrrel. Feje és nyaka sötétszürke. Felső része sötétszürke, az alja világosabb. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Szeme sötétbarna, csőre vörösessárga, lába élénk narancssárga. A szárny csúcsa a fark végét túlhaladja. Szemhéjának szélei élénk narancsszínűek. Szemeit már fiatal korában is sárga gyűrű veszi körül. A felnőtt madarak fehér homlokfoltja a csőrtől a szemek fölé nyúlik. : A költőterületen elsősorban zöld növényi részeket eszik, de nem veti meg a haszonnövényeket sem (kukorica, gabona). Vonuló madár. Vonuláskor a kis lilikek hullámzó vonalakba vagy V alakba rendeződnek. Leszállás előtt nagy magasságból lélegzetelállító zuhanórepülésbe kezdenek. A vándorcsapatokban „hág" kiáltásokkal tartják a kapcsolatot. : A mohával, később pehelytollakkal is bélelt fészek többnyire hegyi tavak közelében fekszik. A fészkét a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. Csak a tojó költ, míg a gúnár a közelben őrködik. A költési időszak május-júniusban van. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A kislibák rögtön kikelés után nagyon ügyesen járnak, ha fenyegetve érzik magukat, a vízbe menekülnek. A szárazon meglepően gyorsan futnak a lejtőn felfelé, és sziklahasadékokba vagy a bozótosba bújnak el. Szülők közösen gondozzák az utódokat, melyek 6 hét után már repülnek. Ekkor a családok csapatokba verődnek. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anser erythropus|{{SUBPAGENAME}}}} a2i6yhe6rmynoxy09pc8hyihsqhiyha 0 90428 551646 479144 2026-07-24T00:33:24Z KeFe 20 551646 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apácalúd 2011.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Branta leucopsis 001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Apácalúd]] [[Fájl:Nonnengans.jpeg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta leucopsis|-}} {{népies|-}} : Az apácalúd a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó, a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi vizein élő madárfaj, ami elnevezését jellegzetes fekete-fehér tollazatáról kapta. <br/> {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Az apácalúd populációi hatalmas, 50 – 100 000 km²-nyi területen fordulnak elő. A faj Novaja Zemlja, a Spitzbergák és Kelet-Grönland tundra-éghajlatú területein költ, telente pedig a Brit-szigeteken, illetve Dánia, Németország, Hollandia, Belgium és Észak-Franciaország partvidékén jelenik meg. A Kárpát-medence területén ritka kóborló. : Az apácaludat a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegeti különösebb veszély, bár némi állománycsökkenés elsősorban az 1980-as években megfigyelhető volt. Jelenleg kb. 440 000 példányra értékelik a világon élő apácaludak számát. A fajnak épp ezért nincs is SPEC-értékelése. Magyarországon alkalmi vendég déli vándorlása idején, szeptember – április között figyelhető meg. Állatkertekben gyakori, jól szaporítható faj. : Az apácalúdról a középkorban azt tartották, hogy fákon terem(!), illetve uszadékfákon lévő csírákból(!) kel ki, melyek valójában a Lepas anatifera nevű rák volt, erről elsősorban a 12.-13. század fordulóján élt Giraldus Cambrensis középkori történetíró értekezett. A ma már igencsak megmosolyogtató elmélet, mely századokon át tartotta magát azt volt hivatott magyarázni, hogy miért tűnnek el időről időre a madarak, és miért nem látják költeni őket. Ehhez kapcsolódik, hogy az apácaludat a böjt idején is ehették a hívek, mivel halnak tekintették – pontosabban azt hitték, hogy mivel csak az év egy részében láthatóak, a másik részét tengeri makként töltik, és ezekből fejlődnek lúddá. Ezt tükrözi a mai napig a faj angol neve: barnacle goose („tengerimakk-lúd”). : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Branta leucopsis|{{SUBPAGENAME}}}} m66v4hzlwvxp0hrlcluo5bod1qb7waj 551702 551646 2026-07-24T00:56:37Z KeFe 20 551702 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apácalúd 2011.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Branta leucopsis 001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Apácalúd]] [[Fájl:Nonnengans.jpeg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta leucopsis|-}} {{népies|-}} : Az apácalúd a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó, a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi vizein élő madárfaj, ami elnevezését jellegzetes fekete-fehér tollazatáról kapta. <br/> {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Az apácalúd populációi hatalmas, 50 – 100 000 km²-nyi területen fordulnak elő. A faj Novaja Zemlja, a Spitzbergák és Kelet-Grönland tundra-éghajlatú területein költ, telente pedig a Brit-szigeteken, illetve Dánia, Németország, Hollandia, Belgium és Észak-Franciaország partvidékén jelenik meg. A Kárpát-medence területén ritka kóborló. : Az apácaludat a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegeti különösebb veszély, bár némi állománycsökkenés elsősorban az 1980-as években megfigyelhető volt. Jelenleg kb. 440 000 példányra értékelik a világon élő apácaludak számát. A fajnak épp ezért nincs is SPEC-értékelése. Magyarországon alkalmi vendég déli vándorlása idején, szeptember – április között figyelhető meg. Állatkertekben gyakori, jól szaporítható faj. : Az apácalúdról a középkorban azt tartották, hogy fákon terem(!), illetve uszadékfákon lévő csírákból(!) kel ki, melyek valójában a Lepas anatifera nevű rák volt, erről elsősorban a 12.-13. század fordulóján élt Giraldus Cambrensis középkori történetíró értekezett. A ma már igencsak megmosolyogtató elmélet, mely századokon át tartotta magát azt volt hivatott magyarázni, hogy miért tűnnek el időről időre a madarak, és miért nem látják költeni őket. Ehhez kapcsolódik, hogy az apácaludat a böjt idején is ehették a hívek, mivel halnak tekintették – pontosabban azt hitték, hogy mivel csak az év egy részében láthatóak, a másik részét tengeri makként töltik, és ezekből fejlődnek lúddá. Ezt tükrözi a mai napig a faj angol neve: barnacle goose („tengerimakk-lúd”). : <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Branta leucopsis|{{SUBPAGENAME}}}} ilgms053w3y2qr42garjc3jc2z394od 0 90429 551647 479224 2026-07-24T00:33:42Z KeFe 20 551647 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Branta bernicla -Keyport, New Jersey, USA-8.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Branta bernicla flying(ThKraft).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta bernicla|-}} {{népies|-}} <br/> Az örvös lúd a madarak osztálynak a lúdalakúak (rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A lúdfajok közül ez él a legközelebb a sarkokhoz. A Kárpát-medence területén ritka kóborló. : Testhossza 56-61 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-120 centiméter, testtömege 1300-1600 gramm. Feje eleje, nyaka, evező- és kormánytollai feketék. : Hátának, mellének és hasa felső részének tollai sötétszürkék. Hasi oldala, farka alja és felső farkfedőtollai fehérek. Nyaka mindkét oldalán egy-egy félhold alakú, fehér folt van és a tollak itt kissé fodrosak. : Az észak-eurázsiai alfaj hasa sötét, a Spitzbergák és Grönland madaraié majdnem fehér. : Hínárral, mohákkal, zuzmókkal és fűfélékkel táplálkozik. A víz alól tótágast állva, ritkán lebukva szedi fel a tengeri hínárféléket. Tengerparti vonuló, a szárazföldön csak ritkán fordul meg. : A fajnak csak mintegy 110 napja van a költésre a rövid sarki nyár során. Emiatt 10 nappal a költőterületre való megérkezés után már elkészül a fészekalj. Nyílt tundrák, folyók szigetein, a földön fészkel. A költési időszak június közepétől július végéig húzódhat. Fészekalja általában 3-5 tojásból áll, melyen 24-26 napig kotlik. A fiókák 40 nap múlva röpképesek. Az első fiókák július végén kelnek ki, a szülők rögtön a vízhez vezetik őket. Gyakran több család nagyobb közösséggé áll össze. A költési időszak vége felé a felnőtt madarak levedlenek, és egy időre röpképtelenné válnak. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 8mxoqr4yi8pz9gyvjdqw5ipj2rb83ga 551703 551647 2026-07-24T00:56:55Z KeFe 20 551703 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Branta bernicla -Keyport, New Jersey, USA-8.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Branta bernicla flying(ThKraft).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta bernicla|-}} {{népies|-}} <br/> Az örvös lúd a madarak osztálynak a lúdalakúak (rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A lúdfajok közül ez él a legközelebb a sarkokhoz. A Kárpát-medence területén ritka kóborló. : Testhossza 56-61 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-120 centiméter, testtömege 1300-1600 gramm. Feje eleje, nyaka, evező- és kormánytollai feketék. : Hátának, mellének és hasa felső részének tollai sötétszürkék. Hasi oldala, farka alja és felső farkfedőtollai fehérek. Nyaka mindkét oldalán egy-egy félhold alakú, fehér folt van és a tollak itt kissé fodrosak. : Az észak-eurázsiai alfaj hasa sötét, a Spitzbergák és Grönland madaraié majdnem fehér. : Hínárral, mohákkal, zuzmókkal és fűfélékkel táplálkozik. A víz alól tótágast állva, ritkán lebukva szedi fel a tengeri hínárféléket. Tengerparti vonuló, a szárazföldön csak ritkán fordul meg. : A fajnak csak mintegy 110 napja van a költésre a rövid sarki nyár során. Emiatt 10 nappal a költőterületre való megérkezés után már elkészül a fészekalj. Nyílt tundrák, folyók szigetein, a földön fészkel. A költési időszak június közepétől július végéig húzódhat. Fészekalja általában 3-5 tojásból áll, melyen 24-26 napig kotlik. A fiókák 40 nap múlva röpképesek. Az első fiókák július végén kelnek ki, a szülők rögtön a vízhez vezetik őket. Gyakran több család nagyobb közösséggé áll össze. A költési időszak vége felé a felnőtt madarak levedlenek, és egy időre röpképtelenné válnak. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 752p5lwcothuddz7wu93n2x0782wjgp 0 90430 551648 480163 2026-07-24T00:33:59Z KeFe 20 551648 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Branta ruficollis 001.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rothalsgans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rufibrenta ruficollis Rothalsgans 4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta ruficollis|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörösnyakú lúd () a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó, az örvös lúddal nagyon közeli rokonságban álló madárfaj. {{Védett-madarak| 1 000 000}} <br/> : Nyugat-Szibéria viszonylag kis területén költ, csaknem a teljes állomány a Kaszpi-tenger déli felének öbleiben, a Fekete-tengeren, Romániában és Bulgáriában telel. , Kisebb csoportok Iránban és az Eufrátesz mocsaraiban is előfordulnak. Korábban biztosan nagy számban telelt Egyiptomban is, mert a fáraók korából számos félreismerhetetlen vörösnyakú lúd ábrázolás ismert. A csoporttól elszakadt példányok más lúdfajokkal Európába is eljuthatnak, például Angliába vagy más Nyugat-Európai országokba, de egyre gyakoribb vendégek a Kárpát-medencében. Nyílt bokros területeken, valamint erdős tundrákon él. : Alig nagyobb egy tőkés récénél, teljes hossza 55 centiméter, tömege 1 és 1,5 kilogramm között mozog. Tarka tollazata miatt nem téveszthető össze más lúdfélével, de kis mérete miatt nehéz az örvös ludak között megtalálni, mivel nagy távolságból a vörös szín feketének látszik. : Erősen társas természetű. A madarak sűrű rajokban repülnek, és minden irányváltást egyszerre végeznek, erről már nagy távolságból is felismerhetők. A vörösnyakú lúd már februárban elhagyja téli szállásait, de csak júniusban érkezik meg költőterületeire, a tundrára. Ezután még 3 hónap áll rendelkezésére, hogy felnevelje utódait, és levesse régi tollait. Augusztus végén ismét felkerekedik, és novemberben újra megjelenik telelőterületein. Fészkelőterületén majdnem kizárólag gyapjúsással táplálkozik. Telelőterületein sótűrő növényzetet és gabonát eszik. : : A fészkek víz közelében, de száraz helyeken állnak, a tundrán és az erdős tundrán, néha egészen szabadon. A fészek fűvel és pihékkel van kibélelve. Gyakran fészkel közel a ragadozómadarakhoz, például a vándorsólyomhoz vagy egy gatyás ölyvhöz, mert azok távol tartják a sarki rókát és a hozzá hasonló ragadozókat. Általában 4–5 tojást rak, a kotlás 25 napig tart. Náluk is megjelenik a röpképelen időszak, kb. 1 hónapig tart. : A BirdLife International sebezhetőnek nyilvánította a vörösnyakú ludat, mivel a populáció kb. 80%-a öt csoportba tömörül, és az élőhelyüket környező táplálkozási területek megváltoztak a földművelés miatt. Ez az egyik faj, amelyre vonatkozik a Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Branta ruficollis|{{SUBPAGENAME}}}} i9aqznu6c5t2rh11ump8mlxeu20evna 551704 551648 2026-07-24T00:57:12Z KeFe 20 551704 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Branta ruficollis 001.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rothalsgans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rufibrenta ruficollis Rothalsgans 4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Branta ruficollis|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörösnyakú lúd () a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó, az örvös lúddal nagyon közeli rokonságban álló madárfaj. {{Védett-madarak| 1 000 000}} <br/> : Nyugat-Szibéria viszonylag kis területén költ, csaknem a teljes állomány a Kaszpi-tenger déli felének öbleiben, a Fekete-tengeren, Romániában és Bulgáriában telel. , Kisebb csoportok Iránban és az Eufrátesz mocsaraiban is előfordulnak. Korábban biztosan nagy számban telelt Egyiptomban is, mert a fáraók korából számos félreismerhetetlen vörösnyakú lúd ábrázolás ismert. A csoporttól elszakadt példányok más lúdfajokkal Európába is eljuthatnak, például Angliába vagy más Nyugat-Európai országokba, de egyre gyakoribb vendégek a Kárpát-medencében. Nyílt bokros területeken, valamint erdős tundrákon él. : Alig nagyobb egy tőkés récénél, teljes hossza 55 centiméter, tömege 1 és 1,5 kilogramm között mozog. Tarka tollazata miatt nem téveszthető össze más lúdfélével, de kis mérete miatt nehéz az örvös ludak között megtalálni, mivel nagy távolságból a vörös szín feketének látszik. : Erősen társas természetű. A madarak sűrű rajokban repülnek, és minden irányváltást egyszerre végeznek, erről már nagy távolságból is felismerhetők. A vörösnyakú lúd már februárban elhagyja téli szállásait, de csak júniusban érkezik meg költőterületeire, a tundrára. Ezután még 3 hónap áll rendelkezésére, hogy felnevelje utódait, és levesse régi tollait. Augusztus végén ismét felkerekedik, és novemberben újra megjelenik telelőterületein. Fészkelőterületén majdnem kizárólag gyapjúsással táplálkozik. Telelőterületein sótűrő növényzetet és gabonát eszik. : : A fészkek víz közelében, de száraz helyeken állnak, a tundrán és az erdős tundrán, néha egészen szabadon. A fészek fűvel és pihékkel van kibélelve. Gyakran fészkel közel a ragadozómadarakhoz, például a vándorsólyomhoz vagy egy gatyás ölyvhöz, mert azok távol tartják a sarki rókát és a hozzá hasonló ragadozókat. Általában 4–5 tojást rak, a kotlás 25 napig tart. Náluk is megjelenik a röpképelen időszak, kb. 1 hónapig tart. : A BirdLife International sebezhetőnek nyilvánította a vörösnyakú ludat, mivel a populáció kb. 80%-a öt csoportba tömörül, és az élőhelyüket környező táplálkozási területek megváltoztak a földművelés miatt. Ez az egyik faj, amelyre vonatkozik a Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Branta ruficollis|{{SUBPAGENAME}}}} owdi5ysmua8zleaw5wy2fnygncxgloj 0 90431 551649 480169 2026-07-24T00:34:19Z KeFe 20 551649 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ruddy Shelduck 489.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Ruddy.shelduck.arp.2.750pix.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Brahminy Duck 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tadorna ferruginea|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörös ásólúd () a madarak (Aves) osztályába a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|}} <br/> : Ennek a jellegzetes kinézetű vízimadárnak testhossza 58–70 cm közt alakul, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 110-135 centimétert is. Barnás-narancssárga tollazata közel az egész testét beborítja, ám fején halványabb tollazat található, farktollainak és evezőtollainak vége fekete, míg további szárnytollai éles kontrasztot alkotnak fehér színezetükkel. A vörös ásólúd vándormadár, mely a telet az indiai szubkontinensen tölti, valamint fészkelni Délkelet-Európában, továbbá Közép-Ázsiában szokott. Egy kisebb fészkelő állománya Észak-Afrikában is megtalálható. : Főleg szárazföldek belsejében található víztestek közelében fészkel, mint, amilyenek például a tavak, víztározók, vagy folyók. A hím és a tojó egy életen át tartó kapcsolatot alakítanak ki egymással. Maga a fészek megfelelő távolságban helyezkedik el a víztől, általában valamilyen kisebb üregben, mélyedésben, faodúban. A tojó az általában nyolc tojásból álló fészekalj lerakása után egyedül kotlik a tojásokon, mintegy négy héten keresztül. A fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz, akik mintegy nyolc hét alatt felöltik fiatal felnőttkori tollruházatukat. : Közép- és Kelet-Ázsiában állománya stagnál, vagy emelkedik, míg európai populációja általában véve csökkenő tendenciát mutat. Mindent egybevetve azonban, e madárfaj nagy kiterjedésű elterjedési területtel rendelkezik, valamint egyedszáma is megfelelően nagy ahhoz, hogy a Természetvédelmi Világszövetség listáján e madár a nem veszélyeztetett státuszt kapja. : Eurázsia déli részén és Észak-Afrikában él. Afrika északnyugati részén, valamint Etiópiában élő állományai meglehetősen kevés egyedet foglalnak magukba. Főbb fészkelőterületei Kelet-Európától a Bajkál-tóig húzódnak, Közép-Ázsiát, Mongóliát, valamint Kína nyugati részét érintve. A keletebbi populációi inkább vándormadárként élnek, melyek az indiai szubkontinensen töltik a telet. Nyugaton a Kanári-szigeteken megtelepedtek Fuerteventura szigetén 1994-ben, ahol 2008-ban már mintegy 50 fészkelő párt tartottak nyilván. Indiában a telelési szezon októberben kezdődik, majd egészen áprilisig tart. Jellemző fészkelőterületét nagy kiterjedésű, időszakosan vízzel borított síkságok, homokpadokkal tűzdelt folyók környéke, kavicsos, kövekkel borított mederszakaszok, valamint állóvizek alkotják. India területén Dzsammu és Kasmír államban magasabban fekvő tavak közelében fészkel. A költési időszakon túl e madarak előnyben részesítik a síkságokon meanderező, lassabb folyószakaszokat, kisebb tavakat, holtágakat, elöntött réteket, mocsarakat, valamint lagúnákat. Annak ellenére, hogy Európában ritka fészkelő, ázsiai élőhelyén meglehetősen elterjedt madárfajnak számít. Elterjedési területének nyugati részén nagyon megritkult, mivel egyre több füves puszta vált szántófölddé, keleten helyenként még gyakori. Kóborló egyedei az Egyesült Királyságban, Írországban, valamint akár még Izlandon is felbukkanhatnak. A feltételezések alapján nyugat-európai előfordulásai főleg házilag nevelt egyedeinek elszökött példányai lehetnek. Jól lehet Észak-Amerikában időről-időre felbukkannak egyedei, ám ennek ellenére mégsem jelenthető ki, hogy e madárfaj ezen a kontinensen kóborló madárfaj lenne. Fogságban tartott egyedei Európában sikeresen szaporodnak. Svájcban például invazív fajnak tekintik szaporodási képességei miatt, amely veszélyezteti a természetes élőhelyükön élő helyi madrárfajokat. Annak ellenére, hogy állományának csökkentésére már több lépést is tettek, a Svájcban élő vörös ásóludak egyedszáma 2006 és 2016 között 211 egyedről 1250 egyedre nőtt. : Ez az ásólúd kedveli a nagyobb, nyílt vízfelületeket, mint, amiket a szárazföldek belsejében elhelyezkedő folyók, víztározók és tavak kínálnak. : Sztyeppi édesvizű, sós vagy keserű tavaknál, tengerparton és hegyvidékeken is költ. Egyike a hegyvidékeken legmagasabbra is előforduló réceféléknek. Akár 5000 méteres magasságban is költhet, akárcsak az indiai lúd (Anser indicus). : E madarak a párzási időszak lezártával esnek át az évenkénti vedlésen. A hímek ilyenkor elveszítik fekete gallérjukat. Egy részleges vedlés figyelhető meg decemberben és áprilisra válik ismét teljessé a madarak tollazata. A fiatal egyedek a tojókéhoz hasonló tollazatot viselnek, ám ők sötétebb árnyalatú tollakkal rendelkeznek. Repülés közben szárnyai nagyon kontrasztos fekete-fehérnek hatnak. A hímet fekete nyakgyűrűjéről lehet felismerni. Gyakran hallani „ang-ang”-nak hangzó kiáltásait. A hímek és a tojók kiáltásai némileg eltérnek egymástól. A hívójeleket mind a földön tartózkodva, mind pedig repülés közben hallatni szokták és azok jellegzetességei aszerint váltakoznak, hogy pontosan milyen körülmények között hallatta azt az adott egyed. : Növényi táplálékon él, de nem veti meg a puhatestűeket és a rákokat sem. Az északi részekről elvonul, de délen állandó madár. Nyáron párban, télen csapatosan él. Ahol nem üldözik, ott a vörös ásólúd nagyon bizalmas az emberekkel. A marokkói vörös ásóludak állandó madarak, az ázsiaiak a telet a Földközi-tenger medencéjének déli részén, Szaúd-Arábia déli részén, Iránban és Észak-Indiában töltik. : A gácsér szokatlan nászrepüléssel védelmezi tojóját: nagy magasságból, szárnyait testéhez szorítva, hangosan kiabálva, zuhanórepüléssel vágódik a mélybe. Nem tűr vetélytársakat partnere közelében. A nászidőszakban a tojó is elüldöz minden vízimadarat a gácsér közeléből. A vörös ásólúd leleményes, üregben költő madár: elhagyott róka-, borz- és pusztai mormota-kotorékokban költ, a rókát még szomszédként is elviseli. Üreges fákban, romokon, maga ásta, akár 4 m hosszú üregekben fészkel, meredek, sziklás hegyoldalakat is elfoglal Ide rakja 8-12 tojásból álló fészekalját, melyen 27-29 napig kotlanak. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tadorna ferruginea|{{SUBPAGENAME}}}} 3p3qxiim28l6c9bffwt91t9nyraop88 0 90432 551650 479158 2026-07-24T00:34:37Z KeFe 20 551650 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common.shelduck.2.arp.750pix.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Shelduck (Tadorna tadorna) at Sylvan Heights.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tadorna tadorna (aka).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Brandgans gründelnd.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Brandgans Küken, Borkum.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tadorna tadorna|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A bütykös ásólúd a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. A récefélék kinézetükben hasonlítanak a lúdformákra, de egyes ismertetőjeleik inkább az Anas nem tagjaira emlékeztetnek. Tudományos neve a franciából latinosított tadorna. A természetben két élesen elkülönülő populációja létezik, amelyek más életkörülményekhez alkalmazkodtak. Európában inkább a partokon, Ázsiában a sós és a félsós sztyeppei vizek környékén találhatók. Mindezek ellenére nem különböztetik meg a két populációt külön alfajként. A bütykös ásólúd, Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. Élőhelye Európában az Atlanti-óceán partjaitól Biskayaig, továbbá a Balti-tenger és a Kaszpi-tenger partjáig terjed. Kisebb költőtelepek találhatók a Földközi-tenger nyugati részén. A Kárpát-medencében alkalmi fészkelő. Az ázsiai populáció folyók, mocsaras területeken él és a sztyeppei és félsivatagi tavakat is benépesíti. Elterjedési területe Törökországtól és a Fekete-tenger északi partjától Közép-Ázsián át egészen Mongóliáig és Észak-Kínáig terjed. Az elterjedési terület déli pereme Iránon és Afganisztánon át húzódik. A bütykös ásólúd Európában költöző madár, majdnem kizárólag éjjel húz. Telelőhelye Európától Észak-Afrikán keresztül Kínáig terjed, elsődlegesen a Balti-tenger déli partjait részesíti előnyben, amennyiben nem fagy be a Watt-tenger; a brit partok, és Franciaország, Spanyolország és Portugália atlantiszi partjai, és a Földközi-tenger keleti és nyugati partjai. Az atlantiszi partokra költöznek Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország fiatal bütykös ásólúdjai, míg az öreg madarak inkább a Balti-tenger déli partjait kedvelik, ha az nem fagy be. Az ázsiai populáció nagy része a Kaszpi-tenger partjaira vonul. Kisebb részük Észak-Afrikába, Irakba, Pakisztánba, Észak-Indiába, Bangladesbe és Dél-Kínába vándorol. A többi réceféléhez hasonlóan a bütykös ásólúd szárnytollai egyszerre hullanak ki, így a madár egy hónapra röpképtelenné válik. Ezért védett és táplálékban gazdag területekre kell húzódniuk. Ezek közül a legjelentősebb a Weser és az Elba torkolata közötti nagy homokhátság, és Trischen, egy schleswig-holsteini madárvédelmi sziget. Egész Európából ide gyűlnek a költésben részt vett madarak. Még Camargue környékéről is a déli Balti-tengert keresik fel. A vedlés csúcspontján, augusztus közepén akár 100 000 bütykös ásólúd is tartózkodhat a nagy homokhátságon. Az első csapatok júniusban érkeznek, és főként fiatal, még nem ivarérett, második életévüket élő madarak érkeznek. Tizennégy nap múlva érkeznek a költő párok, akik fiókáikat magányos öregek felügyeletére bízzák. A lehető legrövidebb utat választják, így az atlantiszi brit partokról érkező példányok keresztülszelik Nagy-Britanniát, és akár 800 méter magas hegyeket is átrepülnek. Az első bütykös ásóludak augusztus közepén hagyják el a vedlőterületet. Szétoszlanak a Watt-tenger környező területein, vagy visszatérnek a költőterületekre. Sokan azonban tavaszig a Balti-tenger déli részén maradnak. A nagy homokhátság azért jó vedlőterület, mert sok nagy homokpad található, amelyek alacsony vízálláskor kiemelkednek, és azért, mert még vihar idején is sok sekély vízfelület marad, ahol elegendő táplálék található, és nincsenek ragadozók. Teljes hossza 58-67 centiméter, a szárnyfesztávolsága 110-133 centiméter, testtömege 800-1450 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A két nem tollazatának színe megegyezik, de a gácsér a csőre tövén élénkvörös bütyköt visel. Testtömege változékony. A Kaszpi-tenger déli partján egy februári mérés szerint a hímek testtömege 830 és 1500 gramm között ingadozott, 1180 grammos átlaggal. A tojók testtömege 562 és 1085 gramm között változott, és 813 grammos átlaguk sokkal könnyebb volt a hímekénél.[1] Alakja a lúdformákéhoz hasonló, de kontrasztos tollazata miatt a faj összetéveszthetetlen. Színezete távolról a kanalas récére emlékeztet, ám mérete, lábának hossza, testtartása és rövid csőre miatt tőle is könnyen elkülöníthető. A hímnek nászruhájában a feje és a nyakának elülső része enyhén fényló zöldes fekete. Válltól indulva oldalt egy szürkésfekete szalag fut hátra. Melle körül és hátának fejhez közelebbi részén széles vörösesbarna szalag húzódik végig. Mellétől a hasáig egy újabb fekete szalag húzódik végig. A többi toll nagyrészt fehér. A kézevezők tollai és a karevezők tollainak belső zászlói alapjuknál fehérek, a többi részük fekete, míg a karevezők külső zászlói erős bronz zöld fényűek.[9] A farok aljánál és a könyöknél vörösesbarna rajzolatok találhatók. Egyébként a farok aljának tollazata okker, és a fehér farok végén fekete színezet látható. A párzási időszakban a nemek a csőrnél levő bütyök alapján különböztethetők meg a legkönnyebben, ugyanis ez csak a hímeknél jelenik meg, és nagysága a herék méretétől függ. Ez a költés megkezdésekor visszahúzódik, és a csőr ismét vörösesbarna színezetet vesz fel. Nyugalmi időben a színek tompábbak, és jobban egymásba folynak. A fej inkább barnásfekete, mint zöldesfekete. Az arcon és a torkon néhány fehér toll jelenik meg, amelyek nagyobb foltot is kirajzolhatnak. A fekete hascsík jelzésszerű, vagy akár teljesen el is tűnik.[10][11][12] A legtöbb réceféléhez képest a nemek erősen hasonlóak. A tojó testsúlya kétharmada a hímének, és költési időben kevésbé kontrasztos, mint a hím. Párzási időben a tojók feje is zöldesfeketén fénylik. A vörösesbarna mellszalag és a hasi csík keskenyebb és fakóbb, mint a hímeké. Nyugalmi időben fejük barnább. Egyes tojóknál a csőr alapja fekete. A lúdformákra emlékeztető mozdulatokkal repül. Rendszerint alacsony magasságot tart. Nagy csapatokban szabálytalan vonal vagy ívformákba rendeződik. Vonuláskor az átlagsebesség 95 km/h, de kedvező széljárás esetén akár 195 km/h-val is haladhat. Röptében is könnyen felismerhető a fehér szárnyukon megfigyelhető zöld tükörről és kontrasztos tollazatáról. Már nagyon fiatalon is kontrasztos, feketés barna-fehér a tollazatuk. Fejtetőjük, válluk, combjuk oldala feketés barna. Hátukon egy nyak körül kezdődő, a fartőmirigyig húzódó csík fut végig. A vörös ásólúd fiókáitól a szeme körüli sötét folt különbözteti meg. A frissen kelt fiókák csőre halvány kékesszürke alapjánál rózsaszínes beütéssel, és sárgásbarna tojásfoggal rendelkezik. Lábuk és úszóhártyájuk olajbarna. A röpképesség elérésének idejére a fiatal madarak csőre rózsaszín, csak a felső káva csúcsa világosszürke. Lábuk szürkés rózsaszín, lábszáruk és úszóhártyájuk kifejezetten rózsaszín. A még nem ivarérett bütykös ásóludak fejük tetején, nyakuk felső részén és hátukon barnásszürkék. Homlokuk, arcuk egy része és törzsük alsó része fehér. Könyöktollaik külső evezője sötétszürke, ami tojókon gyengébben, a hímeken erősebben vörösesbarnával keveredik. Első felnőttkori tollazatukban már erősen hasonlítanak ivarérett társaikhoz, de szárnyukon még láthatók szürke tollak, és a hímek bütyke is kevésbé kifejezett. Költési időben a bütyök visszahúzódik. A csőr színe visszavált sötét vörösesbarnára; a hímeknél már a költési idő kezdetén, a tojóknál később. A nem költő madarak vedlése júniusban kezdődik az apró tollak cseréjével. A költő madaraknál ez egy hónappal később kezdődik. Nem sokkal ezután a szárnyak tollazata cserélődik, így 25-31 napra röpképtelenekké válnak, ami a költő madaraknál nagyjából augusztusra esik. A kis tollak vedlése decemberig tart. Márciusban az ivarérett madaraknak újra megnő a bütykük. A fiatal madarak vedlése 10 hetes korban kezdődik, és egyszerre cserélődnek a kis tollak és a szárnyfedők. Decemberre a fiatalok is már felnőttkori tollruhát viselnek, esetleg néhány toll kivételével. Ekkorra mind a csőr, mind a láb élénkvörös. Az ivarérettséget a tojó többnyire 2 éves korban, a hím 4-5 éves korban éri el. Az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat egy kiemelkedő magaslaton, ilyenkor körbe-körbe járnak, két lábbal a levegőbe ugranak, nyakukat hajlítgatják és csőrükkel integetnek. A fiatal párok első márciusuk alatt találnak egymásra, ezután egy évig jegyben járnak, mielőtt először költenének. Életük végéig együtt maradnak. A párzás csak a vízen sikeres, a tojó hátára mászó hím annak nyaktollaiban kapaszkodik meg csőrével. Rendszerint monogámok, és a párok kapcsolata több éven át tart, habár a tojók és a hímek gyakran különböző időpontban hagyják el a költőterületet. Egy sok éves vizsgálatban a bütykös ásóludak voltak a leghűségesebbek a párjukhoz; csak a párok 2,4 százaléka vált el minden évben.Az ivarérettséget a tojó többnyire 2 éves korban, a hím 4-5 éves korban éri el. Az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat egy kiemelkedő magaslaton, ilyenkor körbe-körbe járnak, két lábbal a levegőbe ugranak, nyakukat hajlítgatják és csőrükkel integetnek. A fiatal párok első márciusuk alatt találnak egymásra, ezután egy évig jegyben járnak, mielőtt először költenének. Életük végéig együtt maradnak. A párzás csak a vízen sikeres, a tojó hátára mászó hím annak nyaktollaiban kapaszkodik meg csőrével. Rendszerint monogámok, és a párok kapcsolata több éven át tart, habár a tojók és a hímek gyakran különböző időpontban hagyják el a költőterületet. Egy sok éves vizsgálatban a bütykös ásóludak voltak a leghűségesebbek a párjukhoz; csak a párok 2,4 százaléka vált el minden évben. Április-június hónapokban sziklaüregekbe vagy homokdűnékbe ásott üregbe építi fészkét. Előszeretettel választ nyúlüregeket, ahol nemritkán együtt lakik az üregi nyulakkal. Emellett pajtákban, deszkák alatt, szükség esetén sűrű bozótosban is fészkel. Nemcsak párjukhoz, hanem a fészkelőhelyükhöz is hűségesek. Sok fészket akár 30 évig is használnak. Csak azok a párok költenek, amelyek jó táplálkozóhelyet tudtak szerezni, erre a nagyobb és az egészséges pároknak van nagyobb esélyük. A revír elfoglalása tél végétől az első fiókák kikeléséig tart. A költésben részt nem vevő madarak egész évben csapatosan kóborolnak. Az udvarlás és a párzás már a telelőhelyen megkezdődik, de csúcspontját a fészkelőhely elfoglalásakor éri el. A pár nélküli tojóknak egyszerre több hím is udvarol. Gyakran egy tojót akár tíz hím is üldöz a levegőben. Az udvarláshoz hozzátartozik, hogy a hím a talajon nyújtogatja vagy forgatja a fejét és a nyakát. A többi récefélétől eltérően az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat. Ehhez egy magasabban fekvő helyet keresnek, ahonnan jól belátható a környék. A párok megtámadják egymást, és látszatharcot folytatnak. A párzásra a vízben kerül sor, amit a csőr vízbe merítése és látszattollászkodás előz meg. A tojó azzal jelzi hajlandóságát a párzásra, hogy a vízben laposan kinyúlik. A bütykös ásólúd földbe ásott lyukban fészkel, ami többnyire egy-két méter hosszú. Kedvelik a nyúlüregeket, és a dűnéken, gátakon és a parti bokrok közötti lyukakat, de költhetnek épületek alá ásott üregekben, vagy sziklatömbök között. Akár lakott rókalyukakba is beköltöznek, ahol a költés idejére fegyverszünetet kötnek a rókával. A túl szűk üregeket kitágítják, de nem ásnak saját lyukat. Ha nincsenek alkalmas üregek, akkor többé-kevésbé nyíltan fészkelnek. Alkalmas helyet a hím keres, és mereven előrenyújtott nyakkal mutat az alkalmasnak ítélt helyre. A végleges választás azonban a tojóé. A bütykös ásólúd külön foglal fészkelő- és külön táplálkozóhelyet. Így több pár fészkelhet egymás mellett, míg táplálékukat a fészkektől 3 km-re is kereshetik. A tojásrakás kilenc héttel a költőüreg megtalálása után kezdődik. Fűvel és tollal bélelt fészekbe[22] rakja 7-15 tojásból álló fészekalját, melyen 28-30 napig kotlik. A tojások súlya 75 - 77 gramm, fehérek, tompa héjúak, és tompa oválisak. Csak a tojó kotlik, és eközben időnként szüneteket tart. Naponta háromszor-négyszer hagyja ott a tojásokat, hogy egyen vagy tisztálkodjon. Hasán költőfolt alakul ki. Ha a fészekalj elpusztul, vagy a költés alatt megzavarják az anyát, akkor nem kezdenek pótköltésbe. A hím a fészek közelében őrködik, és elkíséri párját a táplálkozóhelyre. A fészekaljat és a fiókákat mindkét szülő védi. A fenyegető jel a pózolási testtartásra emlékeztet. Ha az apa veszélyt észlel, akkor pumpáló mozdulatokat végez a nyakával és a fejével. Ha a veszélyérzet erősebb, akkor egész testével előre-hátra hintázik, és izgatottan kiabál. Ha a betolakodó túl közel merészkedik, akkor mindkét szülő megtámadja, miközben a récefélékhez hasonlóan fejüket leszegik, és nyitott csőrükkel rárohannak, hogy megharapják. Így védik utódaikat az úszórécéktől, a szárcsáktól, a sirályoktól, és az emlősöktől. Veszély esetén a fiókák elrejtőznek a növényzetben, vagy víz alá buknak. A vedlő kifejlett egyedek szintén víz alá buknak. Viszonylag gyakran megtörténik, hogy több nőstény egy fészekbe rakja tojásait, így akár 50 tojás is lehet egy fészekben. Előfordulnak az örvös bukóval közös fészkek is. A költés az utolsó tojás lerakása után kezdődik, így a fiókák egyszerre kelnek ki. Egy kutatás eredményei szerint az egy napos fiókák testsúlya 48,8 gramm volt. A 21 napos fiókáknál 715 grammos átlagot mértek. A legtöbb fióka 42 - 44 naposan válik röpképessé. Rendszerint azonban a későn érők is felszállnak legkésőbb 50 napos korukban. A fiókák már órákkal a kikelés után nagyon mozgékonyak, tudnak ugrani és mászni is. Addig maradnak az üregben, amíg minden fióka megszárad. Azután többnyire kora reggel elhagyják a költőüreget, és mindkét szülőjük a vízhez vezeti őket. Rögtön nagyon önállóak, és ha kell, már egyhetes koruktól képesek szülői segítség nélkül túlélni és felnövekedni. Kezdetben a szülők vezetik a fiókákat, kb. 2 hetesek, amikor több kisliba óvodákba verődik össze, gyakran olyan párok felügyelik őket, melyek elveszítették saját utódaikat. Ezekben az óvodákban akár 100 fióka is tartozhat egy pár felügyelete alá. Néhány fiókát végig a szülei nevelnek. Nem sokkal később a szülők elhagyják önállóvá vált fiókáikat, és hagyományos vedlőhelyükre vonulnak. Azok a párok, amelyek az óvodát vezetik, nem vedlenek egészen szeptember végéig. A fiatal madarak ezzel szemben őszig szülőhelyük közelében maradnak, és közvetlenül innen vonulnak téli szállásterületükre. Az első évben szerény fiatalkori ruhát viselnek, hátuk barnásszürke, hasuk fehér. A vedlés alatt foltosnak látszanak. A tojók 22 hónaposan válnak ivaréretté, a hímek 4-5 évesen. A fészkelési sűrűség erősen hat arra, hogy a fiókák közül hányan érik meg a röpképes kort. A kolóniákban csak a tojások 25-50%-a kel ki. Ez arra vezethető vissza, hogy a telepeken a szomszédok erősen zavarják egymást. A kevésbé zavart fészkekben a kelési arány 90%. Egy 13 éven át folytatott skót kutatás szerint a fiókák 35%-a vált röpképessé. Ez évi egy utódnak felel meg páronként. A legfontosabb ragadozók a rókák, a hollók, a dolmányos és az ezüstsirály. A rossz időjárás szintén rontja a túlélés esélyeit. A felnőtt bütykös ásóludak halandósága évi 20%. A várható élettartam 4,5 év. A gyűrűzési adatok szerint a legidősebb bütykös ásólúd 14,5 évet élt. Túlnyomórészt állatokkal táplálkozik, tápláléka rákokból, kagylókból, csigákból áll. A puhatestűeket, rákokat, csigákat és más gerincteleneket a sekély vízben, a puha iszap- és homokaljzatból szűri ki. A fiatalok sáskákat is fognak. Kiegészítő táplálékként a moszatokat és a sós mocsarak növényeinek hajtásait is elfogyasztja. Németországban a szívkagyló (Cardium edule) a fő tápláléka, míg a brit partokon leginkább a Hydrobia ulvae csigát fogyasztja. Délkelet-Európa és Szibéria sóstavaiban a sórák (Artemia salina) játszik fontos szerepet. Táplálékkeresése az árapályhoz alkalmazkodik. Apálykor esznek, és a dagály idejére visszatérnek a homokra. Az éjszakai apályt is kihasználják, télen akár napi 14 órán át is táplálékot kereshetnek. Táplálékát úgy keresi, hogy csőrével átszűri a vizet, miközben fejét ingatva előre halad, vagy úszva végigszántja a vizet. Legfeljebb 40 cm mélyre tudnak bukni táplálékért; ekkor egész felsőtestükkel a víz alá merülnek. Jellemző rájuk, hogy lábbal taposva hozzák felszínre a homokba rejtőzött kagylókat. Ez a mozgás veleszületett, és már az egy napos fiókák is végzik. A fiókák kedvelik a soksertéjűek közé tartozó Nereist, és a bolharákok néhány faját, köztük a Corophium volutatort. A zsákmányból annak elfogyasztása után csak néhány héjtöredék marad. A bütykös ásólúd állománya könnyen felmérhető, hiszen a költési időn kívül nagy tömegben gyűlnek össze a vedlő- és a telelőterületeken. A 19. század végén erősen lecsökkent a számuk. Észak-svéd és finn költőterületeikről el is tűntek. A bütykös ásólúd ma a legtöbb közép- és észak-európai országban védett. Ennek köszönhetően a faj újra gyarapodni kezdett, és megjelent a szárazföld belsejében. 1983-tól Hollandiában 6000-9000 pár költ. 1985-ben becslések szerint Németországban 10 ezer bütykös ásólúdpár költött. Janet Kear madarász 2005-ös adatai szerint Északnyugat-Európában 300 000, Nyugat-Ázsiában, A Kaszpi-tengernél és a Közel-Keleten 80 000, A Földközi-tenger és a Fekete-tenger mellékén 75 000, Közép- és Dél-Ázsiában 25 000-100 000, Kelet-Ázsiában 100 000-150 000 az áttelelő létszám. Európában és a Kaszpi-tenger mellékén az állomány növekszik. Becslések szerint az északnyugat-európai állomány nagysága 1973 és 1993 között a másfelére gyarapodott. Egyes adatok szerint a növekedés 1987 és 1996 között szünetelt. Az éghajlatváltozáson alapuló előrejelzések szerint azonban a 21. század végére a bütykös ásólúd el fog tűnni Közép-Európából, mert nem marad számára alkalmas költőhely. A faj észak felé fog húzódni, és többek között Izlandra és Fennoskandináviába is beköltözik. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tadorna tadorna|{{SUBPAGENAME}}}} 3eur5dd4ztgt6vplppwmwnt7ibawfif 551705 551650 2026-07-24T00:57:29Z KeFe 20 551705 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common.shelduck.2.arp.750pix.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Common Shelduck (Tadorna tadorna) at Sylvan Heights.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tadorna tadorna (aka).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Brandgans gründelnd.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Brandgans Küken, Borkum.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tadorna tadorna|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A bütykös ásólúd a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. A récefélék kinézetükben hasonlítanak a lúdformákra, de egyes ismertetőjeleik inkább az Anas nem tagjaira emlékeztetnek. Tudományos neve a franciából latinosított tadorna. A természetben két élesen elkülönülő populációja létezik, amelyek más életkörülményekhez alkalmazkodtak. Európában inkább a partokon, Ázsiában a sós és a félsós sztyeppei vizek környékén találhatók. Mindezek ellenére nem különböztetik meg a két populációt külön alfajként. A bütykös ásólúd, Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. Élőhelye Európában az Atlanti-óceán partjaitól Biskayaig, továbbá a Balti-tenger és a Kaszpi-tenger partjáig terjed. Kisebb költőtelepek találhatók a Földközi-tenger nyugati részén. A Kárpát-medencében alkalmi fészkelő. Az ázsiai populáció folyók, mocsaras területeken él és a sztyeppei és félsivatagi tavakat is benépesíti. Elterjedési területe Törökországtól és a Fekete-tenger északi partjától Közép-Ázsián át egészen Mongóliáig és Észak-Kínáig terjed. Az elterjedési terület déli pereme Iránon és Afganisztánon át húzódik. A bütykös ásólúd Európában költöző madár, majdnem kizárólag éjjel húz. Telelőhelye Európától Észak-Afrikán keresztül Kínáig terjed, elsődlegesen a Balti-tenger déli partjait részesíti előnyben, amennyiben nem fagy be a Watt-tenger; a brit partok, és Franciaország, Spanyolország és Portugália atlantiszi partjai, és a Földközi-tenger keleti és nyugati partjai. Az atlantiszi partokra költöznek Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország fiatal bütykös ásólúdjai, míg az öreg madarak inkább a Balti-tenger déli partjait kedvelik, ha az nem fagy be. Az ázsiai populáció nagy része a Kaszpi-tenger partjaira vonul. Kisebb részük Észak-Afrikába, Irakba, Pakisztánba, Észak-Indiába, Bangladesbe és Dél-Kínába vándorol. A többi réceféléhez hasonlóan a bütykös ásólúd szárnytollai egyszerre hullanak ki, így a madár egy hónapra röpképtelenné válik. Ezért védett és táplálékban gazdag területekre kell húzódniuk. Ezek közül a legjelentősebb a Weser és az Elba torkolata közötti nagy homokhátság, és Trischen, egy schleswig-holsteini madárvédelmi sziget. Egész Európából ide gyűlnek a költésben részt vett madarak. Még Camargue környékéről is a déli Balti-tengert keresik fel. A vedlés csúcspontján, augusztus közepén akár 100 000 bütykös ásólúd is tartózkodhat a nagy homokhátságon. Az első csapatok júniusban érkeznek, és főként fiatal, még nem ivarérett, második életévüket élő madarak érkeznek. Tizennégy nap múlva érkeznek a költő párok, akik fiókáikat magányos öregek felügyeletére bízzák. A lehető legrövidebb utat választják, így az atlantiszi brit partokról érkező példányok keresztülszelik Nagy-Britanniát, és akár 800 méter magas hegyeket is átrepülnek. Az első bütykös ásóludak augusztus közepén hagyják el a vedlőterületet. Szétoszlanak a Watt-tenger környező területein, vagy visszatérnek a költőterületekre. Sokan azonban tavaszig a Balti-tenger déli részén maradnak. A nagy homokhátság azért jó vedlőterület, mert sok nagy homokpad található, amelyek alacsony vízálláskor kiemelkednek, és azért, mert még vihar idején is sok sekély vízfelület marad, ahol elegendő táplálék található, és nincsenek ragadozók. Teljes hossza 58-67 centiméter, a szárnyfesztávolsága 110-133 centiméter, testtömege 800-1450 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A két nem tollazatának színe megegyezik, de a gácsér a csőre tövén élénkvörös bütyköt visel. Testtömege változékony. A Kaszpi-tenger déli partján egy februári mérés szerint a hímek testtömege 830 és 1500 gramm között ingadozott, 1180 grammos átlaggal. A tojók testtömege 562 és 1085 gramm között változott, és 813 grammos átlaguk sokkal könnyebb volt a hímekénél.[1] Alakja a lúdformákéhoz hasonló, de kontrasztos tollazata miatt a faj összetéveszthetetlen. Színezete távolról a kanalas récére emlékeztet, ám mérete, lábának hossza, testtartása és rövid csőre miatt tőle is könnyen elkülöníthető. A hímnek nászruhájában a feje és a nyakának elülső része enyhén fényló zöldes fekete. Válltól indulva oldalt egy szürkésfekete szalag fut hátra. Melle körül és hátának fejhez közelebbi részén széles vörösesbarna szalag húzódik végig. Mellétől a hasáig egy újabb fekete szalag húzódik végig. A többi toll nagyrészt fehér. A kézevezők tollai és a karevezők tollainak belső zászlói alapjuknál fehérek, a többi részük fekete, míg a karevezők külső zászlói erős bronz zöld fényűek.[9] A farok aljánál és a könyöknél vörösesbarna rajzolatok találhatók. Egyébként a farok aljának tollazata okker, és a fehér farok végén fekete színezet látható. A párzási időszakban a nemek a csőrnél levő bütyök alapján különböztethetők meg a legkönnyebben, ugyanis ez csak a hímeknél jelenik meg, és nagysága a herék méretétől függ. Ez a költés megkezdésekor visszahúzódik, és a csőr ismét vörösesbarna színezetet vesz fel. Nyugalmi időben a színek tompábbak, és jobban egymásba folynak. A fej inkább barnásfekete, mint zöldesfekete. Az arcon és a torkon néhány fehér toll jelenik meg, amelyek nagyobb foltot is kirajzolhatnak. A fekete hascsík jelzésszerű, vagy akár teljesen el is tűnik.[10][11][12] A legtöbb réceféléhez képest a nemek erősen hasonlóak. A tojó testsúlya kétharmada a hímének, és költési időben kevésbé kontrasztos, mint a hím. Párzási időben a tojók feje is zöldesfeketén fénylik. A vörösesbarna mellszalag és a hasi csík keskenyebb és fakóbb, mint a hímeké. Nyugalmi időben fejük barnább. Egyes tojóknál a csőr alapja fekete. A lúdformákra emlékeztető mozdulatokkal repül. Rendszerint alacsony magasságot tart. Nagy csapatokban szabálytalan vonal vagy ívformákba rendeződik. Vonuláskor az átlagsebesség 95 km/h, de kedvező széljárás esetén akár 195 km/h-val is haladhat. Röptében is könnyen felismerhető a fehér szárnyukon megfigyelhető zöld tükörről és kontrasztos tollazatáról. Már nagyon fiatalon is kontrasztos, feketés barna-fehér a tollazatuk. Fejtetőjük, válluk, combjuk oldala feketés barna. Hátukon egy nyak körül kezdődő, a fartőmirigyig húzódó csík fut végig. A vörös ásólúd fiókáitól a szeme körüli sötét folt különbözteti meg. A frissen kelt fiókák csőre halvány kékesszürke alapjánál rózsaszínes beütéssel, és sárgásbarna tojásfoggal rendelkezik. Lábuk és úszóhártyájuk olajbarna. A röpképesség elérésének idejére a fiatal madarak csőre rózsaszín, csak a felső káva csúcsa világosszürke. Lábuk szürkés rózsaszín, lábszáruk és úszóhártyájuk kifejezetten rózsaszín. A még nem ivarérett bütykös ásóludak fejük tetején, nyakuk felső részén és hátukon barnásszürkék. Homlokuk, arcuk egy része és törzsük alsó része fehér. Könyöktollaik külső evezője sötétszürke, ami tojókon gyengébben, a hímeken erősebben vörösesbarnával keveredik. Első felnőttkori tollazatukban már erősen hasonlítanak ivarérett társaikhoz, de szárnyukon még láthatók szürke tollak, és a hímek bütyke is kevésbé kifejezett. Költési időben a bütyök visszahúzódik. A csőr színe visszavált sötét vörösesbarnára; a hímeknél már a költési idő kezdetén, a tojóknál később. A nem költő madarak vedlése júniusban kezdődik az apró tollak cseréjével. A költő madaraknál ez egy hónappal később kezdődik. Nem sokkal ezután a szárnyak tollazata cserélődik, így 25-31 napra röpképtelenekké válnak, ami a költő madaraknál nagyjából augusztusra esik. A kis tollak vedlése decemberig tart. Márciusban az ivarérett madaraknak újra megnő a bütykük. A fiatal madarak vedlése 10 hetes korban kezdődik, és egyszerre cserélődnek a kis tollak és a szárnyfedők. Decemberre a fiatalok is már felnőttkori tollruhát viselnek, esetleg néhány toll kivételével. Ekkorra mind a csőr, mind a láb élénkvörös. Az ivarérettséget a tojó többnyire 2 éves korban, a hím 4-5 éves korban éri el. Az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat egy kiemelkedő magaslaton, ilyenkor körbe-körbe járnak, két lábbal a levegőbe ugranak, nyakukat hajlítgatják és csőrükkel integetnek. A fiatal párok első márciusuk alatt találnak egymásra, ezután egy évig jegyben járnak, mielőtt először költenének. Életük végéig együtt maradnak. A párzás csak a vízen sikeres, a tojó hátára mászó hím annak nyaktollaiban kapaszkodik meg csőrével. Rendszerint monogámok, és a párok kapcsolata több éven át tart, habár a tojók és a hímek gyakran különböző időpontban hagyják el a költőterületet. Egy sok éves vizsgálatban a bütykös ásóludak voltak a leghűségesebbek a párjukhoz; csak a párok 2,4 százaléka vált el minden évben.Az ivarérettséget a tojó többnyire 2 éves korban, a hím 4-5 éves korban éri el. Az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat egy kiemelkedő magaslaton, ilyenkor körbe-körbe járnak, két lábbal a levegőbe ugranak, nyakukat hajlítgatják és csőrükkel integetnek. A fiatal párok első márciusuk alatt találnak egymásra, ezután egy évig jegyben járnak, mielőtt először költenének. Életük végéig együtt maradnak. A párzás csak a vízen sikeres, a tojó hátára mászó hím annak nyaktollaiban kapaszkodik meg csőrével. Rendszerint monogámok, és a párok kapcsolata több éven át tart, habár a tojók és a hímek gyakran különböző időpontban hagyják el a költőterületet. Egy sok éves vizsgálatban a bütykös ásóludak voltak a leghűségesebbek a párjukhoz; csak a párok 2,4 százaléka vált el minden évben. Április-június hónapokban sziklaüregekbe vagy homokdűnékbe ásott üregbe építi fészkét. Előszeretettel választ nyúlüregeket, ahol nemritkán együtt lakik az üregi nyulakkal. Emellett pajtákban, deszkák alatt, szükség esetén sűrű bozótosban is fészkel. Nemcsak párjukhoz, hanem a fészkelőhelyükhöz is hűségesek. Sok fészket akár 30 évig is használnak. Csak azok a párok költenek, amelyek jó táplálkozóhelyet tudtak szerezni, erre a nagyobb és az egészséges pároknak van nagyobb esélyük. A revír elfoglalása tél végétől az első fiókák kikeléséig tart. A költésben részt nem vevő madarak egész évben csapatosan kóborolnak. Az udvarlás és a párzás már a telelőhelyen megkezdődik, de csúcspontját a fészkelőhely elfoglalásakor éri el. A pár nélküli tojóknak egyszerre több hím is udvarol. Gyakran egy tojót akár tíz hím is üldöz a levegőben. Az udvarláshoz hozzátartozik, hogy a hím a talajon nyújtogatja vagy forgatja a fejét és a nyakát. A többi récefélétől eltérően az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat. Ehhez egy magasabban fekvő helyet keresnek, ahonnan jól belátható a környék. A párok megtámadják egymást, és látszatharcot folytatnak. A párzásra a vízben kerül sor, amit a csőr vízbe merítése és látszattollászkodás előz meg. A tojó azzal jelzi hajlandóságát a párzásra, hogy a vízben laposan kinyúlik. A bütykös ásólúd földbe ásott lyukban fészkel, ami többnyire egy-két méter hosszú. Kedvelik a nyúlüregeket, és a dűnéken, gátakon és a parti bokrok közötti lyukakat, de költhetnek épületek alá ásott üregekben, vagy sziklatömbök között. Akár lakott rókalyukakba is beköltöznek, ahol a költés idejére fegyverszünetet kötnek a rókával. A túl szűk üregeket kitágítják, de nem ásnak saját lyukat. Ha nincsenek alkalmas üregek, akkor többé-kevésbé nyíltan fészkelnek. Alkalmas helyet a hím keres, és mereven előrenyújtott nyakkal mutat az alkalmasnak ítélt helyre. A végleges választás azonban a tojóé. A bütykös ásólúd külön foglal fészkelő- és külön táplálkozóhelyet. Így több pár fészkelhet egymás mellett, míg táplálékukat a fészkektől 3 km-re is kereshetik. A tojásrakás kilenc héttel a költőüreg megtalálása után kezdődik. Fűvel és tollal bélelt fészekbe[22] rakja 7-15 tojásból álló fészekalját, melyen 28-30 napig kotlik. A tojások súlya 75 - 77 gramm, fehérek, tompa héjúak, és tompa oválisak. Csak a tojó kotlik, és eközben időnként szüneteket tart. Naponta háromszor-négyszer hagyja ott a tojásokat, hogy egyen vagy tisztálkodjon. Hasán költőfolt alakul ki. Ha a fészekalj elpusztul, vagy a költés alatt megzavarják az anyát, akkor nem kezdenek pótköltésbe. A hím a fészek közelében őrködik, és elkíséri párját a táplálkozóhelyre. A fészekaljat és a fiókákat mindkét szülő védi. A fenyegető jel a pózolási testtartásra emlékeztet. Ha az apa veszélyt észlel, akkor pumpáló mozdulatokat végez a nyakával és a fejével. Ha a veszélyérzet erősebb, akkor egész testével előre-hátra hintázik, és izgatottan kiabál. Ha a betolakodó túl közel merészkedik, akkor mindkét szülő megtámadja, miközben a récefélékhez hasonlóan fejüket leszegik, és nyitott csőrükkel rárohannak, hogy megharapják. Így védik utódaikat az úszórécéktől, a szárcsáktól, a sirályoktól, és az emlősöktől. Veszély esetén a fiókák elrejtőznek a növényzetben, vagy víz alá buknak. A vedlő kifejlett egyedek szintén víz alá buknak. Viszonylag gyakran megtörténik, hogy több nőstény egy fészekbe rakja tojásait, így akár 50 tojás is lehet egy fészekben. Előfordulnak az örvös bukóval közös fészkek is. A költés az utolsó tojás lerakása után kezdődik, így a fiókák egyszerre kelnek ki. Egy kutatás eredményei szerint az egy napos fiókák testsúlya 48,8 gramm volt. A 21 napos fiókáknál 715 grammos átlagot mértek. A legtöbb fióka 42 - 44 naposan válik röpképessé. Rendszerint azonban a későn érők is felszállnak legkésőbb 50 napos korukban. A fiókák már órákkal a kikelés után nagyon mozgékonyak, tudnak ugrani és mászni is. Addig maradnak az üregben, amíg minden fióka megszárad. Azután többnyire kora reggel elhagyják a költőüreget, és mindkét szülőjük a vízhez vezeti őket. Rögtön nagyon önállóak, és ha kell, már egyhetes koruktól képesek szülői segítség nélkül túlélni és felnövekedni. Kezdetben a szülők vezetik a fiókákat, kb. 2 hetesek, amikor több kisliba óvodákba verődik össze, gyakran olyan párok felügyelik őket, melyek elveszítették saját utódaikat. Ezekben az óvodákban akár 100 fióka is tartozhat egy pár felügyelete alá. Néhány fiókát végig a szülei nevelnek. Nem sokkal később a szülők elhagyják önállóvá vált fiókáikat, és hagyományos vedlőhelyükre vonulnak. Azok a párok, amelyek az óvodát vezetik, nem vedlenek egészen szeptember végéig. A fiatal madarak ezzel szemben őszig szülőhelyük közelében maradnak, és közvetlenül innen vonulnak téli szállásterületükre. Az első évben szerény fiatalkori ruhát viselnek, hátuk barnásszürke, hasuk fehér. A vedlés alatt foltosnak látszanak. A tojók 22 hónaposan válnak ivaréretté, a hímek 4-5 évesen. A fészkelési sűrűség erősen hat arra, hogy a fiókák közül hányan érik meg a röpképes kort. A kolóniákban csak a tojások 25-50%-a kel ki. Ez arra vezethető vissza, hogy a telepeken a szomszédok erősen zavarják egymást. A kevésbé zavart fészkekben a kelési arány 90%. Egy 13 éven át folytatott skót kutatás szerint a fiókák 35%-a vált röpképessé. Ez évi egy utódnak felel meg páronként. A legfontosabb ragadozók a rókák, a hollók, a dolmányos és az ezüstsirály. A rossz időjárás szintén rontja a túlélés esélyeit. A felnőtt bütykös ásóludak halandósága évi 20%. A várható élettartam 4,5 év. A gyűrűzési adatok szerint a legidősebb bütykös ásólúd 14,5 évet élt. Túlnyomórészt állatokkal táplálkozik, tápláléka rákokból, kagylókból, csigákból áll. A puhatestűeket, rákokat, csigákat és más gerincteleneket a sekély vízben, a puha iszap- és homokaljzatból szűri ki. A fiatalok sáskákat is fognak. Kiegészítő táplálékként a moszatokat és a sós mocsarak növényeinek hajtásait is elfogyasztja. Németországban a szívkagyló (Cardium edule) a fő tápláléka, míg a brit partokon leginkább a Hydrobia ulvae csigát fogyasztja. Délkelet-Európa és Szibéria sóstavaiban a sórák (Artemia salina) játszik fontos szerepet. Táplálékkeresése az árapályhoz alkalmazkodik. Apálykor esznek, és a dagály idejére visszatérnek a homokra. Az éjszakai apályt is kihasználják, télen akár napi 14 órán át is táplálékot kereshetnek. Táplálékát úgy keresi, hogy csőrével átszűri a vizet, miközben fejét ingatva előre halad, vagy úszva végigszántja a vizet. Legfeljebb 40 cm mélyre tudnak bukni táplálékért; ekkor egész felsőtestükkel a víz alá merülnek. Jellemző rájuk, hogy lábbal taposva hozzák felszínre a homokba rejtőzött kagylókat. Ez a mozgás veleszületett, és már az egy napos fiókák is végzik. A fiókák kedvelik a soksertéjűek közé tartozó Nereist, és a bolharákok néhány faját, köztük a Corophium volutatort. A zsákmányból annak elfogyasztása után csak néhány héjtöredék marad. A bütykös ásólúd állománya könnyen felmérhető, hiszen a költési időn kívül nagy tömegben gyűlnek össze a vedlő- és a telelőterületeken. A 19. század végén erősen lecsökkent a számuk. Észak-svéd és finn költőterületeikről el is tűntek. A bütykös ásólúd ma a legtöbb közép- és észak-európai országban védett. Ennek köszönhetően a faj újra gyarapodni kezdett, és megjelent a szárazföld belsejében. 1983-tól Hollandiában 6000-9000 pár költ. 1985-ben becslések szerint Németországban 10 ezer bütykös ásólúdpár költött. Janet Kear madarász 2005-ös adatai szerint Északnyugat-Európában 300 000, Nyugat-Ázsiában, A Kaszpi-tengernél és a Közel-Keleten 80 000, A Földközi-tenger és a Fekete-tenger mellékén 75 000, Közép- és Dél-Ázsiában 25 000-100 000, Kelet-Ázsiában 100 000-150 000 az áttelelő létszám. Európában és a Kaszpi-tenger mellékén az állomány növekszik. Becslések szerint az északnyugat-európai állomány nagysága 1973 és 1993 között a másfelére gyarapodott. Egyes adatok szerint a növekedés 1987 és 1996 között szünetelt. Az éghajlatváltozáson alapuló előrejelzések szerint azonban a 21. század végére a bütykös ásólúd el fog tűnni Közép-Európából, mert nem marad számára alkalmas költőhely. A faj észak felé fog húzódni, és többek között Izlandra és Fennoskandináviába is beköltözik. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tadorna tadorna|{{SUBPAGENAME}}}} 1kovuylyaex8igc4uxxz1n3p7my4o91 0 90433 551651 480141 2026-07-24T00:34:57Z KeFe 20 551651 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mareca penelope Oulu 20110515 02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eurasian Wigeon - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mareca penelope|Anas penelope}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A fütyülő réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. : Európa, Ázsia és Amerika északi részén elterjedt, télen délre vonul. A Kárpát-medencében rendszeres vendég. : Testhossza 45-51 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-86 centiméter, testtömege 500-1000 gramm. A tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. : A költési időszakon kívül tengerpartok és folyótorkolatok vidékén él. Kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Napközben a csapatok a vízen tartózkodnak. Veszély esetén gyorsan képes a vízből felszállni és azonnal viszonylag gyorsan repül. : A földön a fütyülőréce gyorsabban és ügyesebben mozog, mint a többi récefaj. Elsősorban nappal jár táplálék után, de néhol jórészt éjszakai életmódúvá is válhat. Általában növényevő, de kagylókat és rovarokat is fogyaszt. Kedvenc eledele az iszapzónákban növő tengerifű. Ezenkívül egyéb növényeket és algákat fogyaszt nagyobb mennyiségben. : A többi récétől eltérően előszeretettel legel a tavak partján található fűfélékből is. Nagyobb rajai gyakran egész fűsávot legelnek le a partokon. Ez az egyetlen réceféle, amelyik így táplálkozik, így más récefajok társaságában ritkán figyelhető meg, de szívesen társul a hasonló életmódú örvös ludak társaságában. : Észak-Európa növényekben gazdag sekély tavai és folyói mentén költ. Udvarlási időszaka április és május hónapokban van. Ilyenkor a gácsérok élénken dürögnek. Felborzolják fejtollaikat és sárga fejtetőjüket mutogatják a tojóknak. A tojó a fészket lehetőleg fa vagy bokor alá rakja, főként víz közelébe, majd növényi anyagokkal és tollal béleli ki. Fészekalja 6-11 tojásból áll, melyeken 22-25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6 hetes korukra lesznek önállóak. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas penelope|{{SUBPAGENAME}}}} hkirwsp0k7ahfnvlf0iytv0opiacjao 551706 551651 2026-07-24T00:57:48Z KeFe 20 551706 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mareca penelope Oulu 20110515 02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eurasian Wigeon - male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mareca penelope|Anas penelope}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A fütyülő réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. : Európa, Ázsia és Amerika északi részén elterjedt, télen délre vonul. A Kárpát-medencében rendszeres vendég. : Testhossza 45-51 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-86 centiméter, testtömege 500-1000 gramm. A tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. : A költési időszakon kívül tengerpartok és folyótorkolatok vidékén él. Kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Napközben a csapatok a vízen tartózkodnak. Veszély esetén gyorsan képes a vízből felszállni és azonnal viszonylag gyorsan repül. : A földön a fütyülőréce gyorsabban és ügyesebben mozog, mint a többi récefaj. Elsősorban nappal jár táplálék után, de néhol jórészt éjszakai életmódúvá is válhat. Általában növényevő, de kagylókat és rovarokat is fogyaszt. Kedvenc eledele az iszapzónákban növő tengerifű. Ezenkívül egyéb növényeket és algákat fogyaszt nagyobb mennyiségben. : A többi récétől eltérően előszeretettel legel a tavak partján található fűfélékből is. Nagyobb rajai gyakran egész fűsávot legelnek le a partokon. Ez az egyetlen réceféle, amelyik így táplálkozik, így más récefajok társaságában ritkán figyelhető meg, de szívesen társul a hasonló életmódú örvös ludak társaságában. : Észak-Európa növényekben gazdag sekély tavai és folyói mentén költ. Udvarlási időszaka április és május hónapokban van. Ilyenkor a gácsérok élénken dürögnek. Felborzolják fejtollaikat és sárga fejtetőjüket mutogatják a tojóknak. A tojó a fészket lehetőleg fa vagy bokor alá rakja, főként víz közelébe, majd növényi anyagokkal és tollal béleli ki. Fészekalja 6-11 tojásból áll, melyeken 22-25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6 hetes korukra lesznek önállóak. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anas penelope|{{SUBPAGENAME}}}} 884e6eeqkroke5sjg8vlnq7nqhzuhfc 0 90434 551658 480501 2026-07-24T00:39:59Z KeFe 20 551658 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Marbled.teal.arp.600pix.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Marmelente 0505264.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Marmaronetta angustirostris|Anas angustirostris}} {{népies|-}} <br/> : A márványos réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó Marmaronetta nem egyetlen faja. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : A fajt Édouard Ménétries francia zoológus írta le 1832-ben, az Anas nembe Anas angustirostris néven : Dél-Spanyolországban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten él. Télen a Szaharáig, Indiáig is elkalandozik. Természetes élőhelyei a lagúnák, félsós, sós és édesvizű, sekély tavak, nádasok és tengerpartok. : Magyarországon, nagyon ritka kóborló. : Testhossza 39-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-600 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. : Tápláléka változatos, főleg magvakat, zöld növényi részeket, vízirovarokat fogyaszt. : Jól rejtett fészkét, száraz növényi anyagokból, mohával és pihetollakkal bélelve, a talajra építi. Fészekalja 7-14 tojásból áll, melyen 25-27 napig kotlik. : Az elterjedési területe nagy, de csökken, egyedszáma is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Marmaronetta angustirostris|{{SUBPAGENAME}}}} id2gjtojdqtxlu9or6u8o61flcynkb9 0 90435 551662 480455 2026-07-24T00:41:13Z KeFe 20 551662 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aythya-fuligula Tufted-Duck.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}-Hím]] [[Fájl:Tufted-Duck-female.jpg|bélyeg|jobbra|200px|a tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aythya fuligula|-}} {{népies|-}} : A kontyos réce a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó vízimadárfaj. {{Védett-madarak|50 000}} : Európa észak- északkeleti és Ázsia déli részén rendszeresen fészkel, de terjeszkedik déli és keleti irányba is. Általában olyan tavak mellett található, ahol van nyílt vízfelület, de nádas is. : Testhossza 40-47 centiméter, a szárnyfesztávolsága 67-73 centiméter, testtömege 500-1000 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. A hímnek fejhez simuló kontya van, ami nyugalmi időszakban szinte nem is látszik. A tollruhájaban a fekete és a fehér szín dominál, a tojó sötétbarna. : Apró halakkal táplálkozik, melyekért 6-7 méter mélyre is lemerül, de elfogyasztja a puhatestűeket, rovarokat és növényi részeket is. : Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 5-12 tojásból áll, melyen 24 napig kotlik. A fiókák már egynapos korukban tudnak úszni, de táplálékukat még kizárólagosan a felszínen gyűjtögetik. : Magyarországon rendszeres fészkelő, de vonuló példányok is növelik az itt lévő állományt. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aythya fuligula|{{SUBPAGENAME}}}} 9wqrhbxeezbcvlgi0zkl4vl4bczjjf1 0 90436 551663 480373 2026-07-24T00:41:35Z KeFe 20 551663 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Greater-scaup-male2.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Greater scaup female.jpg|bélyeg|jobbra|200px| a tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aythya marila|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A hegyi réce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár. : Izlandon, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részén, Kamcsatkáig költ, télen inkább a tengerpartokra vonul, de megtalálható a szárazföld tavainál is. : Magyarországon ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul, kis számban át is telel. Rendszeres vendég november és április között. : Testhossza 42-51 centiméter, a szárnyfesztávolsága 72-84 centiméter, testtömege 700-1300 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. : Tápláléka főként állati eredetű, csigákat, kagylókat eszik, de rovarokat és magvakat is fogyaszt.[5] Az élelemért 2-5 méter mélyre is lemerül. : Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. Vegyes csapatokban, telepesen költ. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyen 24-25 napig kotlik. A fiókák 50 nap múlva válnak önállókká. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Európai állománya stabil. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aythya marila|{{SUBPAGENAME}}}} o8r6n467p8ve1n69rqfriv6w43nckiv 0 90437 551664 480317 2026-07-24T00:41:52Z KeFe 20 551664 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bristol.zoo.common.eider.arp.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Erfugl 1764.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Somateria mollissima|-}} {{népies|-}} <br/> : A pehelyréce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Ázsia, Amerika és Európa északi részén fészkel, a Kárpát-medencében ritka kóborló. A tengerek partjainál él. : Testhossza 50-71 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-108 centiméter, testtömege 1500-2800 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb, mint hím. A díszesebb hím túlnyomórészt fehér, szárnya hegye, farka, hasa és a feje tetejének oldalai feketék. : A tojó rozsdabarna színű. Tollát régen nagyra becsülték. Hímjét gácsérnak hívják. : A víz alá merül puhatestűekből, férgekből, rákokból és halakból álló táplálékáért. A repülésbe hamar belefárad, a szárazföldön esetlen, viszont kiválóan úszik és mélyre bukik. : Június-július hónapban párosodik, bokrokkal védett szigeteken építi fészkét. Többek közt saját pehelytollait használja a fészek béleléséhez. 3-7 tojásán 26-30 napig költ, a fiókák fészeklakók. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Somateria mollissima|{{SUBPAGENAME}}}} 43c7uqyb0ddf73kp6mbbsunx1ew90qp 0 90438 551665 479160 2026-07-24T00:42:08Z KeFe 20 551665 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:King Eider (Somateria spectabilis) (13667952664).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Somateria spectabilis1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Somateria spectabilis|-}} {{népies|-}} : A cifra pehelyréce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. Ázsia, Amerika és Európa északi részén fészkel, a Kárpát-medencében ritka kóborló. Mocsarak, édesvizű tavak, és patakok partján él. {{Védett-madarak|25 000}} : Magyarországon nagyon ritka kóborló. : Hossza 50-70 centiméter, a szárny fesztávolsága 80-108 centiméter, testtömege 1500-2000 gramm. A válla, a melle és hátrésze fehér, a szárnya, a hasa alja és a farok fekete. Csőrén egy sárga kinövés található. A tojó világosbarna, sötétebb csíkokkal és foltokkal. : A víz alá merül puhatestűekből, férgekből, rákokból és halakból álló táplálékáért. A repülésbe hamar belefárad, a szárazföldön esetlen, viszont kiválóan úszik, és mélyre bukik : Édesvizek partján, növényi anyagokból épít fészkét és saját pehelytollaikkal béleli ki. Fészekalja 3-7 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlanak, a fiókák fészekhagyók. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Somateria spectabilis|{{SUBPAGENAME}}}} bssg32q6127pe9eytzdpgs8kx5ipbhs 0 90439 551666 480257 2026-07-24T00:42:25Z KeFe 20 551666 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Steller's Eider (Polysticta stelleri) (13667966664).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Stellershen3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Polysticta stelleri|-}} {{népies|-}} <br/> : A Steller-pehelyréce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó Polysticta nem egyetlen faja. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Szibériában és Alaszkában fészkel, Európába kóborló példányai jutnak el. : Testhossza 43-47 centiméter, testtömege 650-900 gramm. A hím fekete-fehér tarka madár, a tojó sötétbarna színű. : Vízi élőlényekkel táplálkozik. : Növényi anyagokból építi fészkét és saját pehelytollaikkal béleli ki. Fészekalja 6-10 tojásból áll. : : Magyarországon nagyon ritka kóborló. Első bizonyított hazai előfordulása 2002 januárjából származik, amikor Pilismarótnál észlelték (és ejtették el) a faj egy tojó példányát. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} k1r5r4u1o3uxvybd4pqghor9yeuurjt 0 90440 551667 480387 2026-07-24T00:42:42Z KeFe 20 551667 wikitext text/x-wiki ___NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Clangula hyemalis Hokkaido25.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Long-tailed-duck.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A him]] [[Fájl:Long-tailed Duck (45958294421).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Clangula hyemalis|-}} {{népies|-}} : A jegesréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó Clangula nem egyetlen faja. {{Védett-madarak|250 000}} : A jegesréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó Clangula nem egyetlen faja. : A messzi északon, az erdős tundra határától a zajló jég határáig fordul elő. Minél délebbre választ költőhelyet, annál magasabban fészkel a hegyekben, mindig az erdőzóna felett. Izlandtól, Spitzbergákon kezdve, Európa, Ázsia, Észak-Amerika északi partvidékén és Grönlandon költ. A kis tavakat, lápokat és szigeteket kedvei. Fontos telelőterületei vannak a Balti-tenger nyugati felében, Öland körül, és a Balti-tenger déli partvidékén is. Más csapatok a norvég partok előtt, és Feröer magasságában telelnek át. : A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Télen délre vonul. : Testhossza 40-47 centiméter, a szárnyfesztávolsága 73-79 centiméter, testtömege 550-900 gramm. A tojó valamivel kisebb a hímnél. : Kis termetű tengeri réce, mely a csérhez hasonlóan, mélyen a vízbe merülő elülső testtel és izgalmi állapotban magasra emelt farokkal úszik. A csak a gácsérra jellemző, meghosszabbodott középső faroktollak, melyek gyakran a vízben fekszenek, a test hosszát 53 cm-re növelik. A gácsér hegyes faroktollait a nyár végi nyugalmi ruhájában is megtartja. Fekete feje és nyaka, fehér pofája és oldala hasonlóan feltűnő, mint fekete-fehér nászruhája. : A szerény külsejű tojót egy világos alapon lévő, elmosódott, sötét színű pofafolt jellemzi. Emellett igen eltérő rajzolatú átmeneti és fiatalkori tollazatok is előfordulnak. A szárny azonban mindig sötét színű. Képes nekifutás nélkül felemelkedni a vízről. Általában alacsonyan és nagyon gyors szárnycsapásokkal repül. Repülés közben szeret hangoskodni. A búvárfélékhez hasonlóan mellre és hátranyújtott lábakkal landol a vízen. A gácsér nászéneke kellemesen hangzó, messzire hallatszó három- vagy négytagú kiáltás. : Az Északi-sark leggyakrabban előforduló récéje. A költési időszak végével visszavonul a tengerre. A költési időszakon kívül soha nem jön a szárazföldre, pihenni és aludni a nyílt tengerre megy, táplálékát azonban a part közelében keresi, ahol egészen a fenékig lemerül. Előnyben részesíti a védett tengeröblöket és a szigetek közti holtvizeket, viharok elől nagy számban menekül a folyótorkolatokba. : Bár a jegesréce a legkisebb bukóréce, de ő a legügyesebb bukórécék közül. A tengeren akár 30 m mélyre is lemerül a fenékig. A víz alatt az alkákhoz hasonlóan félig nyitott szárnyakkal „repül". Felbukkanáskor képes rögtön a levegőbe emelkedni, ez fordítva is igaz, képes a levegőből közvetlenül a vízbe merülni. Könnyedén kibírja 2 percig is a víz alatt, táplálékát is odalent fogyasztja el. Tápláléka főként állati eredetű. Édes vizű tavakon vízi rovarokkal és azok lárváival, rákokkal táplálkozik, tengereknél kis és közepes csigákat és kagylókat eszik. Ettől a tápláléktól húsa erősen halízű, keleten mégis tízezer számra, hálókkal fogják be és viszik a piacra őket. A bizalmas és lármás csapatokban élő jegesrécéket a vadászok úgy csalják magukhoz, hogy a parton egy botra kötött fehér kendőt hagynak lobogni a szélben, ők pedig elbújnak. : A tundra kicsi, sekély tavain költ, előszeretettel választ ki kisebb szigeteket. A költési időszak május végén, június elején kezdődik. Az udvarló gácsér hangjával csábítja a tojókat. A növényzet, sziklák közé elrejtve, növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét a tojó. A fészekalj 5-9 tojásból áll, melyen 24-26 napig kotlik. A fiókák 35 nap múlva már röpképessé válnak, a récék között a leggyorsabban. A fiókák kikelése után a tojó néha komoly harcokat vív a halfarkasokkal és a nagy termetű sirályokkal utódaiért. A kikelés utáni első napokban a fiókák a tavakon maradnak. Amikor elkezdenek repülni, anyjuk a folyókon vagy patakokon lefelé a tengerhez vezeti őket. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Clangula hyemalis|{{SUBPAGENAME}}}} 5284li1h5h54ui10py6tjzykazu62fs 0 90441 551668 479190 2026-07-24T00:43:03Z KeFe 20 551668 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Melanitta nigra (cropped).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sjöorre - Common Scoter 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Melanitta nigra|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|50 000}} A fekete réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas nigra néven. : Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul, eljut Afrika északi részéig. a Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló. : Magyarországon kis számban rendszeresen átvonul, október és április között. Áttelelése sem ritka. : Testhossza 44-54 centiméter, a szárnyfesztávolsága 79-90 centiméter, testtömege 650-1300 gramm.[5] A tojó kisebb mint a hím. A hímek tollazata teljesen fekete, narancssárga folttal a csőre tövén. A tojó barnás színű, a fejének oldala világosabb. : A víz alá merül csigákból, kagylókból, rákokból és hínárból álló táplálékáért. : A fészket a tojó építi növények takarásában. Fészekalja 6-10 tojásból áll, melyen 30-31 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók, 6-7 hét után válnak önállókká. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Melanitta nigra|{{SUBPAGENAME}}}} b3kondro7cchjil6u6d57ojn20es0j9 0 90442 551669 480139 2026-07-24T00:43:20Z KeFe 20 551669 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Melanitta fusca 1.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Melanitta fusca, Grindavik, Iceland 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Füstös réce ]] [[Fájl:Melanitta fusca MHNT.ZOO.2010.11.28.3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Tojásai]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Melanitta fusca|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|250 000}} A füstös réce a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és a récefélék családjába tartozó faj. :A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az ''Anas'' nembe ''Anas fusca'' néven. :Európa és Ázsia északi részén fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, tundrák, tengerpartok, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Rövidtávú vonuló. :Magyarországon ritka átvonuló és téli vendég, elsősorban a Dunánál, a Tiszán és a Balatonon, szeptember és április között :Testhossza 51-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 90-99 centiméter, testtömege 1100-2000 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A madár tollazata nagyrészt sötét, majdnem fekete, szeménél és szárnyán fehér folt van. :Főleg kagylókkal, csigákkal, tüskésbőrűekkel és rákokkal táplálkozik, de költési időszakban rovarokat és növényi anyagokat is fogyaszt. :A fészket a tojó építi a földre, növényi anyagokból. Fészekalja 7-10 tojásból áll, melyeken 28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 4-6 hét után válnak önállóakká. :Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Melanitta fusca|{{SUBPAGENAME}}}} crccmqr8ink51stf1f8eynqqseu3eci 0 90443 551670 480413 2026-07-24T00:43:39Z KeFe 20 551670 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Common Goldeneye (Bucephala clangula).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bucephala clangula Marquenterre 20190223 t130740.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bucephala clangula|-}} {{népies|-}} : A kerceréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} : Kanadán, az Amerikai Egyesült Államok északi részén, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részéig költ, de szigetszerűen megtalálható a szárazföld tavainál is. Rövidtávú vonuló. : Magyarországon rendszeres téli vendég. Hazai fészkelését először 2002-ben bizonyították, amikor Sajóörös határában figyeltek meg egy fiókáit vezető tojó kercerécét. : Testhossza 42-50 centiméter, a szárnyfesztávolsága 65-80 centiméter, testtömege 650-1200 gramm. A tojó kicsit kisebb mint a hím. A gácsér nászruhája fekete és fehér, a fejtető tollai üstökszerűen megnyúltak. Csőre mögött jellegzetes fehér folt található. A tojó világosabb színezetű. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Bucephala clangula|{{SUBPAGENAME}}}} qts12fsoqy9cr9msjmhryjah4ht6mxo 0 90445 551671 479228 2026-07-24T00:43:55Z KeFe 20 551671 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mergus serrator (cropped).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tukkakoskelo (Mergus serrator) naaras, Luhanka Sarvenkallio, 28.05.2011.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mergus serrator|-}} {{népies|-}} <br/> Az örvös bukó a lúdalakúak rendjében a récefélék családjába sorolt madárfaj. {{Védett-madarak|}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. : Izlandon, a Brit-szigeteken, Skandináviában és Ázsia északi részén Kamcsatkáig költ. Észak-Amerika északi részéin is megtalálható. Telelni délre húzódik, általában a tengerpartokon marad, a szárazföld belsejébe ritkábban hatol. Természetes élőhelyei a tavak, folyók és tengerpartok. : Magyarországon rendszeres vendég, novembertől májusig lehet megfigyelni. : Testhossza 52-58 centiméter, a szárnyfesztávolsága 70-86 centiméter, a hím testtömege 947–1350 gramm, a tojó kicsi kisebb 900–1100 gramm. Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van. : Általában 5-15 centiméter közötti halakat fogyaszt, de vízi rovarokat és rákokat is fogyaszt. Nagyon jó úszó, a táplálékáért mélyre is lemerül. : Fészkét víz közeli üregekbe, sziklák közé, vagy bokrok alá rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-14 tojásból áll, melyen 26-35 napig kotlik. A fiókák 60 nap után válnak önállóvá. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Mergus serrator|{{SUBPAGENAME}}}} 21oar8ieh6a0xhik8ma03tbmyj2src2 0 90446 551672 480503 2026-07-24T00:44:12Z KeFe 20 551672 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Mergus-merganser-americanus-001.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Male Goosander (6812121461).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mergus merganser|-}} {{népies|-}} <br/> : A nagy bukó () a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban : Izlandon, a Brit-szigeteken, Európa és Ázsia északi részén, Kamcsatkáig költ. Szigetszerűen előfordul Európa más tájain is. Észak-Amerika középső részén is megtalálható. : Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, tengerpartok, tavak, folyók és patakok környékén. : Magyarországon rendszeres átvonuló és téli vendég, október és április között észlelhető. Kisebb csapatokban halban gazdag tavaknál és folyóknál tűnik fel. A Dunakanyarnál már fészkelését is észlelték. : Testhossza 58-72 centiméter, a szárnyfesztávolsága 82-97 centiméter, a hím testtömege 1300-2100 gramm, a tojóé kisebb, 900-1700 gramm.[3] A hím feje és háta fekete, fejhez simuló tollüstökkel. A tojó feje vörösesbarna, háta kékesszürke. Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van. : Nyáron általában rovarokkal és rákokkal táplálkozik, télen szinte kizárólag kisebb halakat fog a víz alá merülve. : Fészkét korhadt fák üregébe rakja, és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-14 tojásból áll, melyeken 32 napig kotlik.[5] A fiókák kikelésük után 24-36 órával már elhagyják a fészket, és 8-10 nap múlva már kis halakat is fognak. A költésben és a fiókák felnevelésében csak a tojó vesz részt. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} a36pspydmecubiodetbzn03vr8mr54a 0 90447 551673 480477 2026-07-24T00:44:28Z KeFe 20 551673 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:White-headed Duck.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Weißkopfruderente Oxyura leucocephala Weibchen 0505051 Aussc.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oxyura leucocephala|-}} {{népies|fehérfejű réce}} <br/> : A kékcsőrű réce a madarak osztályának a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába, azon belül pedig a halcsontfarkú réceformák alcsaládjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Szigetszerűen fordul elő Spanyolország déli részétől a Közel-Keleten keresztül Kína középső részéig. Kis populáció talán még előfordulnak az Atlasz-hegység országaiban (Marokkó, Algéria, Tunézia) is. Elsősorban Ázsia száraz sztyeppéinek és félsivatagos régióinak magas sótartalmú keserű tavain érzi otthon magát. Csak egy, a Kaszpi-tengertől több mint 1000 km-re keletre fekvő területen gyakori, innen nyugatra állományai nagyon felszabdaltak és arrafelé mindenütt ritka. : Édes vizek és félsós lagúnák lakója. : Testhossza 43-48 centiméter, a szárnyfesztávolsága 62-70 centiméter, testtömege 550-900 gramm. A tojó kicsit kisebb mint a hím. Világoskék megvastagodott csőre van. Nász idején a hím csőre égszínkék, szemei sárgák. A fej oldalt nagyrészt fehér, kivéve egy csíkot a feje tetején. Oldala, tarkója, nyakörve, farka, háta rozsdavörös alapon finom, feketésbarna hullámos mintájú. A tojó csőre feketéskék, fejtetője feketés, szemei alatt fehér csík húzódik. Álla és torka fehér. Hátának rajzolata homályosabb és elmosódottabb, mint a gácséré. Úszás közben a kékcsőrű réce testének elülső része merül legmélyebben a vízbe, míg farka majdnem merőlegesen emelkedik a levegőbe. Veszély esetén elnehezül és nyakig a vízbe merül. : Nász idején a hímek a felemelt faroktollaikkal udvarolnak. A sztyeppe olyan, többnyire sós tavain költ, ahol még megél a nádas és a víz alatti növényzet. Fészkét korhadt fák üregébe vagy a földre rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 3-8 tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik. Fészkelőhelye olyan közel van a vízhez, hogy a madár a fészekből rögtön a víz alá merülhet, és ezt meg is teszi a legkisebb zavar esetén is. Tojásai sokkal durvább héjúak, mint más récék tojásai. Már a fiókák is merőlegesen tartják farkukat. Ők a nádasban rejtőznek. : Magyarországon ritka alkalmi vendég. Egészen a '60-as évekig szórványosan költött szikes tavaink mentén, de aztán kipusztult. : Visszatelepítésével megpróbálkoztak a '80-as években, de a programot félbe kellett hagyni, mivel nem akadt több visszatelepíthető madár. A kevés szabadon engedett madár eltűnt vagy elvonult az országból. Így mára a fajt igen ritkán lehet a Kárpát-medencében megfigyelni. : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Oxyura leucocephala|{{SUBPAGENAME}}}} qk1dy8exhwy0nm5b16z1qh27hjspn2n 0 90448 551675 480333 2026-07-24T00:45:11Z KeFe 20 551675 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black Grouse Nationalpark Bayerischer Wald.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Teeri.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lyrurus tetrix|Tetrao tetrix}} {{népies|-}} <br/> : A nyírfajd a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Besorolása vitatott, egyes szerzők a Tetrao nemhez sorolják Tetrao tetrix néven. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos. Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Kína, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Mongólia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság területén honos. : Országosan kihalt Horvátországban, Magyarországon és Törökországban. Betelepítették Kanadába és az Amerikai Egyesült Államok területére. Kóborló Bosznia-Hercegovina, Dánia, a Feröer szigetek, Korea és Macedónia területén. Megtalálható a hegyvidéki fenyvesekben és kevert erdőkben, ahol lehetőleg bogyótermő cserjékben gazdag területek vannak. Éger- és nyírligetekben is fészkel. : Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm. A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik. : A kikelt fiókákat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint ízeltlábúakkal eteti, később csigákat, gilisztákat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten növényevők: elsősorban áfonya és boróka bogyóival, friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak. : Dürgés idején (ez általában április-májusra, magashegységekben júniusra esik) a kakasok minden évben ugyanott összegyűlnek, és peckes lépésekkel, ugrálással, messze hangzó, bugyborékoló hangot hallatva, egymás közti küzdelemmel próbálják felhívni a tojok figyelmét. Mivel poligám madarak, egy idő után minden kakas szerencséssé válhat. Fészkét dús aljnövényzetű erdők talajára, fák, bokrok tövébe készíti. A fészekalj általában 6-10 tojásból áll, melyen a tojó 24-26 napig kotlik. 10-14 napos korukban rövidebb távra már elrepülnek a kikelt fiókák. : A Kárpát-medencében csak a Kárpátok magasabban fekvő erdős területein él. : Magyarországon a korábbi adatok szerint a 19. században fordult elő utoljára, méghozzá a Nyírségben, de újabb adatok szerint a Sajó menti erdőkben, Bánhorváti, Putnok, Sajóvelezd környékén 1900-ban még „java” dürgés volt. 1924-ben Földváry Miksa ugyanitt még lőtt dürgő kiskakast.[1] 2006-ban a Nyírerdő Rt. területén tenyésztési és visszatelepítési program indult többek között a Safari Club International (SCI) Közép-Magyarországi Egyesületének támogatásával. Jelenleg az állomány felszaporítása és a lehetséges visszatelepítési (repatriációs) helyszínek ökológiai felmérése folyik. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Lyrurus tetrix|{{SUBPAGENAME}}}} 2x0s6dab3p1gc8b2zfk4pqwu9dr0m4a 0 90449 551676 480265 2026-07-24T00:45:27Z KeFe 20 551676 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Auerhahn mg-k.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Auerhuhn2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tetrao urogallus|-}} {{népies|-}} <br/> : A siketfajd a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Észak- és Közép-Európában valamint Ázsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. A siketfajd korábban Európa minden nagyobb összefüggő erdőségében élt. Az élőhelyek megszüntetése és a vadászat miatt mára a magashegységek fenyőövébe és a tajgaerdőkbe szorult vissza. Magyarországon egy időben kihalt, de még néha ma is egy-kettő kóborol Magyarországon. : Testhossza 60–87 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–125 centiméter, súlya 2900–4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén. Gyenge repülő, a levegőben csak kis távolságot tud megtenni. Csőre rövid, vaskos, domború, lába erős kapirgáló láb. Tollazatának alapszíne szürke, fekete. Csüdjét is toll borítja, lábujjain a téli időszakban szarulemezek fejlődnek. Ezek a „hótalpak" megkönnyítik a havon való mozgást. : Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül. : Dürgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók, gyorsan kifejlődnek. : Dürgéskor, köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall. : Magyarországon ritka alkalmi kóborló. Korábban Sopron, Kőszeg és az Őrség vidékén alakultak ki állományai. Az 1880-as évek állomány-expanziója következtében települt meg Sopron és Vas vármegyék területén. A századfordulón a Soproni-hegység állománya mintegy 40-50 pld lehetett. Az első világháborút követően a 20-as években jelent meg újra Sopron környékén. Ekkor már csak 10-15 pld-ból állt az állománya, ami a 30-as években felmorzsolódott. A Kőszegi-hegység állománya kisebb volt, nem haladta meg a 10 pld-t. Az Őrségben és a Vend-vidéken is akkor jelent meg először, amikor Sopronban. : A 40-es évek elején az Őrségben egy újabb bevándorlás következtében jelentősen nőtt a populáció, 1948-ban 150 pld-t becsültek. 1955-ben a becslések szerint még 60-80 pld volt jelen, de a faj a 60-as években az Őrségből is eltűnt. : Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (luc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10 000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet. : Az Őrségi Nemzeti Park címerében is megtalálható. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tetrao urogallus|{{SUBPAGENAME}}}} oa5kgpp17ivb2kxgqc9tkwrlvmqux77 0 90450 551677 479232 2026-07-24T00:45:45Z KeFe 20 551677 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:RedthroatedLoon23(uncropped).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gavia_stellata_-Iceland_-swimming-8.jpg|bélyegkép|200px|Nász]] [[Fájl:LOON, RED-THROATED (3-25-10) morro bay, slo co, ca -06 (4462919029).jpg|bélyegkép|200px|…és téli tollazata]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gavia stellata|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|25 000}} : Az északi búvár a madarak osztályának a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár.[ : A fajt Erik Pontoppidan dán ornitológus írta le 1763-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven. Észak-Amerikában, Grönlandon és Izlandon költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok. : Testhossza 69-91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127-147 centiméter, testtömege 3 600-4 480 gramm. Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett. : A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna. : Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt. : Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető. A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt. Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. {| |[[Fájl:Gavia stellata MHNT.ZOO.2010.11.36.1.jpg|bélyegkép|200px|A tojásai]] |[[Fájl:Red-Throated_Loon_Juvenile.jpg|bélyegkép|200px|és fiókája]] |} : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Gavia stellata|{{SUBPAGENAME}}}} kl0ye6a74ss1zxbrgvsf3yqptyfopjz 0 90451 551678 480273 2026-07-24T00:46:12Z KeFe 20 551678 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black-throated Diver, Oulu, Finland 02 (15195370798).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Flickr - Rainbirder - Black-throated Diver (Gavia arctica) swimming.jpg|bélyegkép|200px|Nyári és ...]] [[Fájl:IMG Кінбурн2.jpg|bélyegkép|200px|téli tollazata]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gavia arctica|Colymbus Stellatus }} {{népies|-}} : A sarki búvár a madarak osztályának búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár. {{Védett-madarak|25 000}} : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven. : Főként Európában és Ázsiában, alkalmanként Nyugat-Alaszkában is, nagy és tiszta vizű tavak környékén költ. A tenger közelében kisebbekkel is megelégszik. Vannak párok, melyek egyszerre több tavon is halásznak. Leggyakrabban a Fekete-, Földközi- és Balti-tenger környékén telel. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak, torkolatok és tengerpartok. : Testhossza 58-73 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–130 centiméter, testtömege 1300-2500 gramm. Nászruhában világosszürke fejéről könnyen fel lehet ismerni. Nyugalmi ruhában már nehezebb megkülönböztetni a többi búvártól, de fejének és nyakának elülső része még ilyenkor is világosabb, mint a hátán és az oldalán. : A récékhez hasonlóan könnyen tud úszni a vízen. Kitartóan képes repülni, közben a vöcsökfélékhez hasonlóan nyakát előre, lábát hátrahajtja. Halakkal táplálkozik, megbirkózik a nála nagyobbakkal is. Két percig is képes a víz alatt maradni, ezalatt akár 30 méter mélyre is lemerül. : A költőhelyen április végén vagy május elején jelenik meg, mikor már a jég elolvadt. A fészket a pár vízinövényekből építi fel, és állandóan nedvesen tartja. A tojások száma kettő, nagyon ritkán három; 27-30 nap a kotlási időszak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : Magyarországon védett! <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Gavia arctica|{{SUBPAGENAME}}}} djxh03mtov13c01l2ejii8oip3upheh 0 90452 551679 480385 2026-07-24T00:46:32Z KeFe 20 551679 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gavia immer1 BS.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Loon, common 04-24 a.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gavia immer|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|25 000}} A jeges búvár a madarak osztályának a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár. : A búvárfélék között a legnagyobb. Az északi sarkkör környékén költ. Testsúlyához képest kisebb a szárnyfelülete, mint bármelyik más madáré. Ezért a felszállással nehézségei vannak, és a szárazföldön gyámoltalan. Ha már fent van a levegőben, ügyesen repül, és óránként 90 km-es sebességet is elérhet. Április-májusban több ezer kilométert repül, hogy elérjen a sarkvidék körül fekvő költőhelyekre. : Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. Egy kisebb populáció (kb. 3000 pár) Izlandon is él. Egyes példányok Feröer vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat. Télen a norvég partok előtt is megfigyelhetőek, sőt az Északi- és a Balti-tengeren is. : Testhossza 73-88 centiméter, szárnyfesztávolsága 122-148 centiméter, alig kisebb a fehércsőrű búvárnál. Tömege 2,7 és 6,3 kilogramm között mozog, átlagosan 4,1 kilogramm. Nászruhában feje fekete, zöldeskék árnyalattal, csőre egyenes, feketésszürke, alul fehér, háta és oldala fekete színű, fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában a négy búvárfajt (jeges, fehércsőrű, sarki és északi) könnyen össze lehet téveszteni, de a jeges és a fehércsőrű búvár nagyobb, mint a másik kettő. A fehércsőrű búvártól pedig csőrének színe és alakja különbözteti meg. : Mint minden búvárféle, a jeges búvár is halakkal táplálkozik. Áldozatát víz alatt kapja el, akár 60 m mélyre is lemerül. Előfordul, hogy 300 méterrel arrébb jön újból a felszínre, mint ahol lebukott a víz alá. Úszólábai egész hátul helyezkednek el, és propellerként működnek. Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik. Tekintve, hogy súlyához képest az egész madárvilágban neki a legkisebbek a szárnyai, ezért csak vízről tud felszállni, tekintélyes felszállási hosszra van szüksége, és 50-100 métert fut a felszínen, mielőtt a levegőbe emelkedne. Kinyújtott nyakkal repül. Fészke kis szigeten vagy a parton, a víz közelében van. Csak a költés idején jön ki a szárazra. : A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek, mely néha csak egy mélyedés a földben, vagy egy vízinövényekből összerakott nagy halom. Általában 2 tojást raknak, nagyságuk 9-10 centiméter. A hím és a tojó egyaránt kotlik rajta, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. Alig száradtak meg, máris a vízre mennek szüleikkel. A fiókák már 2-3 napos korukban méternyi mélyre merülhetnek, és körülbelül 10 hetesen repülnek. : Magyarországon ritka átvonuló. '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Gavia immer|{{SUBPAGENAME}}}} m3dkygllwdcammcgl6pv43ug1t66ufw 0 90453 551681 480451 2026-07-24T00:47:20Z KeFe 20 551681 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tachybaptus ruficollis ruficollis.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Zampullín chico, joven Tachybaptus ruficollis 3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tachybaptus ruficollis|Colymbus ruficollis}} {{népies|-}} : A kis vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó faj. A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus ruficollis néven. {{Védett-madarak|50 000}} : Eurázsiában és Afrikában is megtalálható. Azokon a területeken, ahol befagy a víz, ott vándorol, máshol állandó madár. Főleg az állóvizeket kedveli, amelyek partján sűrű a növényzet. Édes és sós vizeknél is megtalálható : Magyarországon minden álló- és egyes folyóvizeinken rendszeres fészkelő március-november hónapokban. Az itt élő egyedek jelentős része elvonul, de maradnak áttelelők is (pl.: Hévízi-tó). : Átlagos testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 40-45 centiméter, a hím tömege 140-200 gramm, a tojóé 130-190 gramm.[5] Nászruhája felül fényes fekete, barnás csillogással, alul szürkésfehér, sötét foltokkal. A szem vörösesbarna, szemsávja sárgászöld, a csőr töve sárgászöld, a hegye fekete. : Jól úszik és bukik, de röpte nagyon nehézkes. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik. Kisebb állatokra vadászik, elkapja a ízeltlábúakat, puhatestűeket és férgeket is, de növényi anyagokat is fogyaszt. : A párok tél folyamán állnak össze. Április és július között a tojó 4-6 fehéres zöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva 20-27 napig kotlanak. A fészkét, amely egyfajta úszófészek, a nyílt víztükör közelében, vízinövényekből építi. Mindkét szülő gondozza az utódokat. Magányosan fészkelő. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tachybaptus ruficollis|{{SUBPAGENAME}}}} 6tb2o1mbtnjmjf00tw52nr96dcyhpje 0 90454 551682 479156 2026-07-24T00:47:37Z KeFe 20 551682 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Podiceps cristatus 5 (Marek Szczepanek).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lac-du-der-taucher.jpg|bélyeg|jobbra|200px|A búbos vöcskök násztánca páronként változik, de mindig látványos]] [[Fájl:Great Crested Grebe (8158034623).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Podiceps cristatus|-}} {{népies|-}} : A búbos vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó karcsú vízimadár faj. Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő faj, becsült állománya 7000-9000 pár. {{Védett-madarak|50 000}} : A búbos vöcsköt elsősorban a vizes élőhelyek eltűnése fenyegeti. A 19. században vadászták kalapdíszként használt gallértollaiért, de ezt a csapást az állomány már kiheverte. A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint az igen nagy területen elterjedt, nagy példányszámú fajt nem fenyegeti különösebb veszély, ennek megfelelően SPEC besorolást sem kapott. : A búbos vöcsök eurázsiai madár, a hegyvidékeket és a leghidegebb, északi területeket kivéve egész Európában és Ázsiában elterjedt a tengerpartok és az édesvizek közelében. : Téli tollruhájában a faj hasa, nyakának elülső fele és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki. A fiókák rejtőszínűek, különféle barna színárnyalatok keverednek tollazatukban fehér foltokkal. A fiatal kifejlett egyedek ebből a ruházatból egy ideig megőrzik a sötét feji és nyaki csíkokat. : A fajra a 46-51 centiméteres átlagos testhossz és 85-95 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 0,6-1,5 kilogrammos testtömeg társul. A nemek egyformák, a hímek némileg testesebbek. : A vöcsökpár minden évben tavasszal és nyár elején látványos udvarlási szertartást visz végbe a víz felszínén felmeresztett gallérral és bóbitákkal. A hím a testét magasra emeli a víz színe fölé már a tojótól messziről. A tojó úgy válaszol, hogy lekuporodik és "macskahelyzetet" vesz föl, megmutatva szárnyainak fehér csíkját. Ezzel jelzi a hímnek, hogy érdekli a dolog. A hím ekkor a víz alá bukik és pár perc múlva a tojó mellett bukik fel, mintha a vízből nőne ki. Majd mindketten extázisban rázzák a fejüket. Mindketten lebuknak a víz alá, növénydarabokkal a csőrükben jönnek fel és egymáshoz úsznak. Hirtelen kiemelkednek a vízből, mint a pingvinek mell a mellhez. A hím egy halat ajándékoz a tojónak. Ezt követően a pár takaros úszó fészket épít a sűrű növényzetben valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből. A pár a fészek körül kisebb revírt tart fenn. : Ebbe a gondosan óvott fészekbe kerül az 5-7 eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojás, amelyek 19-20 nap alatt kelnek ki. Mindkét szülő részt vesz a költésben, majd velük tartó fiókák etetésében. A kicsinyek védelmére gyakran hátukra veszik őket szüleik, de ők már kezdettől fogva jól úsznak és buknak. A fiak önállósodására mintegy 20-30 napot kell várni, de a család még jó ideig együtt marad. : A búbos vöcsök elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkel táplálkozik, olykor étrendjét növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg, ahol levegővétel nélkül akár 30-60 másodpercet is eltölthet. Kiváló úszó, úszóhártyás lábainak ujjait karéjos oldallemezek is segítik. Ezek szarulebenyekből állnak, amelyek visszacsapódnak, hogy visszafele mozgáskor a legkisebb ellenállást tanúsítsák. : Félénk madár, leginkább lebukva menekül ellenfelei elől. Röpte jellegzetes, nyakát mereven előrenyújtja, szárnyaival pedig rendkívüli intenzitással és sebességgel verdes. Csak a vízfelszínről tud felemelkedni. Hangadása változatos. : A hidegebb területeken, így a Kárpát-medencében is rövidtávú vonuló, de olykor áttelelhet. Nyugat-Európában állandó madár. Az európai madarak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában telelnek át. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Podiceps cristatus|{{SUBPAGENAME}}}} d5lm50wyy6iky7jg0l2mipwv5miezfe 0 90455 551683 480161 2026-07-24T00:47:53Z KeFe 20 551683 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Podiceps grisegena, Upton Warren 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Podiceps cristatus 3 (Lukasz Lukasik).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vörösnyakú vöcsök tojó hátán a kicsinyeivel]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Podiceps grisegena|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörösnyakú vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó, az ismert búbos vöcsöknél kisebb vízimadár. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : A vörösnyakú vöcsök eurázsiai madár, de Észak-Amerika nyugati részén is előfordul. A hegyvidékeket és a leghidegebb, északi területeket kivéve Közép-Európától és Skandináviától egészen a Csendes-óceán partjaiig elterjedt Európában és Ázsiában a tengerpartok és az édesvizek közelében. : Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő faj, becsült példányszáma 80–150 párra tehető. Az állomány zöme a Tisza mentén, elsősorban a Tisza-tó környékén és a Bodrogköz vidékén, illetve a Dunántúlon kis mennyiségben a Velencei-tó, a Balaton és a Kis-Balaton közelében fordul elő. Április és október között figyelhető meg. : Testhossza 40–50 centiméter és szárnyfesztávolság 77–85 centiméter, amihez 0,7–0,9 kilogrammos testtömeg társul. A nemek egyformák, a hímek némileg testesebbek. A téli tollazat alapvetően szürke, a háton, a szárnyakon, a nyak hátsó részén és a fejtetőn feketébe hajlik, a hasi részen, a nyakon és az arcrészen pedig világosszürke. A nászidőszakban ezzel szemben a madarak nyaka gesztenyebarna, csőrük töve élénksárga, arcrészük továbbra is világosszürke marad. Jól megkülönböztethetőek a búbos vöcsköktől, mivel sem gallérjuk, sem bóbitáik sincsenek. A fiókák sötét alapon fehéren csíkosak. : A vörösnyakú vöcsök elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkel táplálkozik, étrendjét olykor növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg. Kiváló úszó, úszóhártyás lábainak ujjait karéjos oldallemezek is segítik. : Félénk madár, leginkább lebukva menekül ellenfelei elől. Röpte jellegzetes, nyakát mereven előrenyújtja, szárnyaival pedig nagy sebességgel verdes. Hangadása változatos, a nászidőszakban igen zajos tud lenni. : Alapvetően rövidtávú vonuló, de olykor áttelelhet. Az európai madarak az Északi-, a Jeges-, a Balti- az Adriai- és a Kaszpi-tenger partvidékén telelnek át. Ezeken a helyeken állandó populációk is élnek. : A vörösnyakú vöcskök békés állóvizek, mocsarak, holtágak, halastavak gyékényeseiben építik fel fészküket a táncszerű, rituális udvarlást követően. Az úszó fészket valamilyen víz felszínén úszó növényre (például tündérfátyol, tündérrózsa) építi fel a két szülő növényi részekből, gyékénylevelekből és hínárból. Körülötte revírt tartanak fenn, amit óvnak a betolakodóktól. : A 4–6 tojás 20–23 nap után kel ki, ezt követően a szülők közösen gondoskodnak a szinte azonnal úszás- és merülésképes utódaikról. A fiókák 72 naposan válnak önellátóvá, de még egy darabig együtt maradnak szüleikkel. : A vörösnyakú vöcsköt elsősorban a vizes élőhelyek eltűnése fenyegeti. A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a nagy területen elterjedt, nagy példányszámú fajt nem fenyegeti különösebb veszély, ennek megfelelően SPEC besorolást sem kapott. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Podiceps grisegena|{{SUBPAGENAME}}}} 22uirwq88pw8wuk05upi8x3b5nflteg 0 90456 551684 480133 2026-07-24T00:48:11Z KeFe 20 551684 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Podiceps auritus1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Podiceps auritus|-}} {{népies|-}} : A füles vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|10 000}} : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. A mérsékelt égövi tavaknál él. : A fajra a 31-38 centiméteres átlagos testhossz és 59-65 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, tömege 360-450 gramm. Fejét övező fekete gallért visel, mely a feje tetején két tollszarvacskában végződik. Élénkpiros szeme mögött aranyvörös kantársáv van sárga szegéllyel. Nyaka mellső fele, begye és oldalai élénk barnásvörösek, alsó fele fehér. A csőr fényes fekete, őszibarackvirágszínnel keverve, lába halvány sárga. : Víz alá bukva, sebes úszással szerzi vízirovarokból, rákokból, csigákból, halakból álló táplálékát. Rövidtávú vonuló. : Kisebb-nagyobb tavakon építi úszó fészket. 3-5 tojást tojik, melyen 22-25 napig kotlik. A fiókák fél-fészekhagyók. : Március-április és szeptember-október hónapokban tartózkodik Magyarországon, alkalmilag áttelelő példányok is előfordulnak. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Podiceps auritus|{{SUBPAGENAME}}}} l3rjfxjob9lrtqiarf3ayj82ky3032j 0 90457 551685 479194 2026-07-24T00:48:28Z KeFe 20 551685 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Podiceps nigricollis (Marek Szczepanek)2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Podiceps nigricollis 001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Podiceps nigricollis|-}} {{népies|-}} : A feketenyakú vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 100 000}} : Európában, Ázsiában, Dél-Amerika északi részen és Észak-Amerika nyugati részén él. Kedveli a sekély mocsarakat, de megtelepszik a halastavaknál is. : A fajra a 30 centiméteres átlagos testhossz és 56-60 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, tömege 200-450 gramm. Nászruhában fekete a nyaka, vörös sárga tollpamacs van a feje két oldalán. Szeme piros. : Víz alá bukva, sebes úszással szerzi vízi rovarokból, rákokból, csigákból, halakból és növényi részekből álló táplálékát. Vonuló madár, az európai állomány Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mellett telel. : Május-júniusban költ, előfordul második költés is. Telepesen fészkel. Vízi növényekből épített fészkében 4 tojásán 21 napig kotlik. : Rendszeres fészkelő március-november hónapokban, de áttelelhet. : Magyarországon fokozottan védett! <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Podiceps nigricollis|{{SUBPAGENAME}}}} l6j8re9dil5vb79co2jln574cndj9mo 0 90458 551686 480283 2026-07-24T00:48:44Z KeFe 20 551686 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rózsás gödény.png|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Pelecanus onocrotalus Amsterdam.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pelecanus onocrotalus|-}} {{népies|rózsás pelikán}} <br/> : A rózsás gödény, a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gödényfélék családjába tartozó nagy méretű vízimadár. A Pelecanus madárnem típusfaja. Románia nemzeti madara. {{Védett-madarak|250 000 }} <br/> : Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, mára azonban európai állománya a Duna-deltába és a Fekete-tenger partvidékének egyes részeire szorult vissza. Afrikában és Ázsiában még mindig elterjedt fajnak számít. : A rózsás gödény nevét onnan kapta, hogy költési időszakban alapvetően fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap. Szárnyvégei feketék, begyén sárgás folt látható, torokzacskója sárga, szeme piros, úszóhártyás lába rózsaszín vagy pirosas. A szeme körüli csupasz arcfolt sárgás – narancssárgás árnyalatú. A fiatal egyedek 3-4 éves korukra fehérednek ki, addig barnás színezetűek. : Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza. : Ennek a gödénynek a farka különösen rövid, szárnyai lekerekítettek és szélesek, fesztávolságuk 270-360 centiméter. Testhossza 140-175 centiméter. A két ivar alapvetően hasonló, bár a hímek némileg nagyobbak: a körülbelül 10 kilogrammot nyomó tojókkal szemben átlagos testtömegük 11 kilogramm. : A rózsás gödény alapvetően társas madár, gyakran láthatóak csapatai, amint V-alakban vagy ferde vonalban köröznek a víz felett. Fő táplálékát a halak teszik ki, amiket nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, sekély brakkvízben vagy édesvizű tavakban keres. Mivel nagy testű madár, naponta akár két kilogrammnyi halat is el kell fogyasztania. A vadászathoz hosszú csőrét és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használja: miután megfelelő mennyiségű préda került a csőrébe, kipréseli onnan a vizet, és lenyeli a zsákmányt. Olykor csapatosan vadászik, ilyenkor több gödény vehemens szárnycsapkodással a sekély part felé tereli a kishalakat, ott aztán kedvükre meríthetnek a ficánkoló tömegből. : Európában rövidtávú vonuló, a téli időszakot Görögország és a török tengerpart vidékén tölti. A kifejlett állat meglehetősen csendes, azonban a fiatalabb példányok gyakran hallatják mély torokhangjukat. : A rózsás pelikán nádasokban, gyékényesben építi fel mocsári növényekből, tőzegből összerótt fészkét. A szülők felváltva ülnek a 2-3 mész-fehér héjú tojáson, amik 29-30 nap után kelnek ki. A fiókák csupaszok és vakok, mintegy 65-70 nap szükséges, amíg kirepülnek. Tollasodásuk és megerősödésük után egyre jobban eltávolodnak a fészektől. Addig az apa- és anyaállat egyaránt részt vesz táplálásukban, ami nem könnyű feladat: egyetlen fióka felnevelése mintegy 75 kilogramm halat igényel. Eleinte begytejszerű halpéppel etetik az utódokat, később azok maguk kotorják ki az ennivalót a szülők torkából. : Magyarországon hosszú ideje nem költ, csak alkalmi vendég. Eddig az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelték meg. Ugyan a vadonban nem találkozhatunk vele, állatkertekben a leggyakoribb pelikánfaj, tartják a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban, a Jászberényi Állatkertben, és a Szegedi Vadasparkban. : A rózsás pelikán fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Európai léptékben is ritka faj. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pelecanus onocrotalus|{{SUBPAGENAME}}}} s5ricaksczth52jz11va3uty25w0b3c 0 90459 551687 479154 2026-07-24T00:49:05Z KeFe 20 551687 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pelecanus crispus at Beijing Zoo.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Krauskopfpelikan Daehlhoelzli 22 Pelecanus crispus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pelecanus crispus|-}} {{népies|-}} : A borzas gödény a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gödényfélék családjába tartozó nagy méretű vízimadár. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, Délkelet-Európában, a Duna-deltában, Ázsiában és Kínában még elterjedt fajnak számít. : Testhossza 160-180 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkés vörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett. : A borzas gödény társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban. Nem költ olyan nagy telepeken, mint rokona a rózsás gödény. Sokszor élnek egy helyen, de külön kis csoportokat alkot, nem csatlakozik rokonához. Fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvizű tavakban keresi. Naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. A borzas gödények gyakran egymással összefogva halásznak, körbezárva, és összeterelve a halakat. A vadászathoz hosszú csőrüket és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használják. Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza. : Európában rövidtávú vonuló, a telet a Nílus deltavidékén, illetve Görögország nyugati partjainál tölti.Nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatoknál, fákon, bokrokon, nádasban telepesen fészkel. 2-3 tojásán 30-32 napig kotlik. : Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei legtöbbször május-július hónapokban alkalmi vendégként bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A 19. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek. : Rokonánál, a rózsás gödénynél ritkábban tartott állatkerti faj. Magyarországon a Budapesti Állatkertben él néhány egyede. 2012 őszén a Szegedi Vadasparkba is érkezett három példány a nemzetközi fajmegmentési program keretében, így ott már mindkét európai pelikánfaj megtalálható. A vadaspark munkatársai egy jelentős létszámú, szaporodó csapatot szeretnének létrehozni, amely majd a nagy méretű, halban gazdag Sancer-tavakon telepedhet meg. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pelecanus crispus|{{SUBPAGENAME}}}} 4w668h33vtadcvrck4whydl4y9wyqfv 0 90460 551688 480433 2026-07-24T00:49:27Z KeFe 20 551688 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pygmy Cormorant (19511279462).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Microcarbo pygmeus|[[Pelecanus pygmeus]]}} {{népies|-}} <br/> : A kis kárókatona a madarak osztályának szulaalakúak rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|}} <br/> : A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1773-ban, a Pelecanus nembe Pelecanus pygmeus néven. Sorolták a Phalacrocorax nembe Phalacrocorax pygmaeus néven is. : Dél-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában (Jáváig és Borneóig) honos. A természetes élőhelye mesterséges és természetes édesvizű tavak és tengerpartok. Vonuló faj. : Magyarországon rendszeres fészkelő 1991 óta, elsősorban a Hortobágyon, március-október hónapokban észlelhető, néha áttelelhet : Testhossza 45–55 centiméter, szárnya fesztávolsága 80-90 centiméter, a hím testtömege 650-870 gramm, a tojóé 565-640 gramm. Feje teteje, nyakszirtje, nyakoldalai rozsdás-barnák. Dolmánya és háta szürkés-fekete alapon bársony-fekete tollszegéllyel rajzolt, többi része, a fénytelen fekete evezők és faroktollak kivételével fénylő sötét fekete. A nászruha finom, keskeny, fehér, pehelyszerű ideiglenes tollakkal ékes. A szeme zöld. Testének csupasz helyei, a csőr és láb feketék. : Víz alá bukva keresi a 10-15 centiméteres nagyságú halakat, de elfogyasztja a vízirovarokat és piócákat is.[6] Halastavaknál károkat okoznak. : Más vízimadarak telepei közelébe, nagy nádasokba, ártéri erdők fáira rakják fészkeiket. 4-6 tojáson 27-30 napig kotlanak. Fiókáik fészeklakók. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Microcarbo pygmeus|{{SUBPAGENAME}}}} 2nhh87p0xdzfz3a1m4boecye45yqh7v 0 90461 551690 480209 2026-07-24T00:50:07Z KeFe 20 551690 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ixobrychus minutus|-}} {{népies|pocgém}} <br/> : A törpegém, a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a bölömbikaformák alcsaládjába tartozó kis méretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje. <br/> {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el. : Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog. A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos. : A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bújkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket. Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják. : Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed. Ez a megmerevedési ösztön sokszor akkor is úrrá lesz a faj egyedein, ha például madárgyűrűzés során kerülnek kézre: ha hálózással vagy más eszközzel befogott törpegémet a meggyűrűzését követően a talpára állítják a gyűrűzőasztalon vagy a gyűrűzőállomás más pontján, gyakran előfordul, hogy – a legtöbb másik madárfajjal ellentétben – nem repül el, hanem nádszállá merevedik, hogy megpróbáljon láthatatlanná válni. : Riasztóhangja „get”/„gek”, repülés közben „kir” kiáltást hallat, míg költési időszakban a bölömbikához hasonlóan mély, messze hangzó, brummogó hangot ad. : A törpegém vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza. : A törpegém nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban. : A törpegémek magyarországi állománya stabil, 4000-6000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze vizei mentén fordul elő. Az állomány az Északi-középhegységben és a Dunántúl egyes vidékein a legritkásabb. : Európai léptékben sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ixobrychus minutus|{{SUBPAGENAME}}}} hh774fdcidc4lq9jub6vyvwrnyzynq8 0 90462 551691 479150 2026-07-24T00:50:24Z KeFe 20 551691 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bihoreau Gris.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Nycticorax nycticorax|-}} {{népies|vakvarjú, kvakvarjú, oláhpap, kakcsó, vasfejű vakkánya.}} : A bakcsó a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|100 000}} : Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európa, Ázsia és Afrika nagy részén elterjedt. : A kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre, feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és hasoldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. : A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, és olykor összekeverhetőek a hasonló méretű, összességében világosabb színezetű és csíkos [[Kertészet/Madarak/Bölömbika|bölömbikával]]. : A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is kisebbnek tűnik. Hossza 58–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–112 centiméter, tömege 500–800 gramm. A nemek hasonlóak. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat|Nycticorax nycticorax|{{SUBPAGENAME}}}} 37zjr5z2geqvm5nzuwb73g5pbcax6fm 0 90463 551692 479220 2026-07-24T00:50:42Z KeFe 20 551692 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ardeola ralloides.üstökösgém.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:090504-squacco-heron-at-KAlloni-salt-pans.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ardeola ralloides|-}} {{népies|hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém. }} <br/> : Az üstökösgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. <br/> {{Védett-madarak| 500 000 }} <br/> : Dél-Európától a Kaszpi-tengeren keresztül Afrikáig terjed. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él. : Testhossza 44-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm. A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketés barna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdás sárgák. Dolmánya és a szőrszerű válltollak izabellaszínűek, többi része fehér. : Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát. A sekély vízben vadászik. Hosszútávú vonuló. : Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik. : Rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Délnyugat felé vonul, Olaszországon és Szicílián keresztül Tunéziába s onnan tovább a Szaharán átkelve Nigériába. Vándorlása során kb. 4000 kilométeres utat tesz meg. : Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ardeola ralloides|{{SUBPAGENAME}}}} rwgrh2jaee6ghqbwu58aand292z4uuw 0 90464 551693 532550 2026-07-24T00:51:03Z KeFe 20 551693 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Ardea ibis, Bahia de la Palma, Darién, Panama (28143623206).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bubulcus ibis|-}} {{népies|-}} <br/> : A pásztorgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó faj. A Bubulcus madárnem egyetlen faja, bár egyes ornitológusok a keleti és a nyugati állományokat két külön, önálló fajként kezelik. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Dél-Európában, Afrikában, Madagaszkáron és Közép- és Dél-Ázsiában fészkel. Az utóbbi időben feltűnt az amerikai kontinensen, Óceániában és Ausztráliában is. Nem ragaszkodik annyira a vizes élőhelyhez, mint a többi gémféle, néha növényevők által látogatott hegységek közelében is megtelepszik.Hozzánk legközelebb a Duna-deltában költ. Magyarországon eddig főleg az alföldi területeken (Hortobágy, Kiskunság, Dél-Alföld) figyelték meg. Az észlelések száma az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt. A Hortobágyon 2011-ben már a költését is feltételezték. : Testhossza 48-53 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-96 centiméter, testtömege 300-400 gramm. Zömök testű, kurtanyakú, rövid, de erős csőrű, alacsony lábú madár. Tollazata hófehér, nászruhában a feje teteje, melle és háta hosszas rozsdavörös dísztollakkal. A szem világossárga, a kantár és szemsáv zöldessárga. A csőre narancsszínű, a lába vörös-sárga. : A meleg égövi tájakon növényevők hátáról szedegeti az élősködőket, míg fészkelőhelyein, rovart, békát, apróbb halakat eszik. : Más gémfajokkal nagy telepeket alkot. Fára építi csésze alakú fészkét, nád felhasználásával. Fészekalja 4-6 kékesfehér tojásból áll, melyen a pár felváltva kotlik 21-25 napig. : Magyarországon alkalmi vendég, legtöbbször június-augusztus hónapokban. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Bubulcus ibis|{{SUBPAGENAME}}}} hgjp44pcj9t2eg542mfs5vwrv0vuu02 0 90465 551695 480345 2026-07-24T00:51:41Z KeFe 20 551695 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lightmatter egret.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Ardea alba 003.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Ardea alba (15799542277).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ardea alba|[[Egretta alba]], [[Ardea alba alba]]}} {{népies|nemes kócsag}} <br/> : A nagy kócsag a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. A magyar természetvédelem címermadara. {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : A világ nagy részén – Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint ritkábban Európa déli részén (Ardea alba alba) – előfordul. : Testhossza 85-100 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb, 1030 gramm körüli, míg a tojó mintegy 960 grammot nyom. : A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek; ilyenkor csőre rózsaszínes, pirosas, később fekete (olykor sárga tővel), arcbőre élénkzöld, lába pedig fekete. : A nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, brakkvizes lagúnák, árterek képezik. : Halakat, kétéltűeket,bogarak, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt a többi gémféléhez hasonló, kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet. : Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyarországi egyedek a Mediterráneum vidékén telelnek. : Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a többi gémféléhez képest kevésbé érdes, nyers. : A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak hozzájuk. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után, február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási szertartás előz meg, melynek során a hím mutogatja megnyúlt dísztollait. : A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken a két szülő 24-26 napig felváltva ül. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el. : Európán belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkel nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Fertőnél is találkozhatunk. (Ez utóbbi az osztrák résszel együttvéve viszont már jelentős állománynak tekinthető.) Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható. Ez azonban nem volt mindig így. Az 1940-es, 1950-es években még csak két telep volt az országban, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádrengetegében. Ennyi maradt a hajdan bizonyára sokkal nagyobb fészkelő állományból, amely felett a folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat kongatták meg a vészharangot. Jellemző, hogy a múlt század elején külön kócsagőrt alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje. Majd az 1970-es években a nagy kócsag hazai állománya erős növekedésnek indult. Az 1996-ban végzett számláláskor 1425 pár fészkelt Magyarországon. : A kócsagállományt a 19. században tizedelte meg a kócsagtoll viselésének divatja, azóta az állomány regenerálódik. A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület [1], mely ma Európa legnagyobb közhasznú természetvédelmi szervezete, 1889-ben alapvetően a kócsagirtás (pontosabban a dísztoll-kereskedelem) megfékezésére jött létre. : Vönöczky Schenk Jakab a hágai madárkongresszuson felolvasott dolgozata nyomán a védelem érdekében gyűjtés indult Hollandiában, de német és angol területeken is, sőt még hazánkból is befolyt egy kisebb összeg. Így lehetett felfogadni az első magyar természetvédelmi őrt, egy kócsagőrt a Kis-Balatonon. : Bár Magyarországon az állománya növekszik, a nagy kócsag, a magyar természetvédelem szimbóluma fokozottan védett : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ardea alba|{{SUBPAGENAME}}}} 3c50lu2qdky9lz4yuo9rulqb864srdi 0 90466 551697 480175 2026-07-24T00:52:30Z KeFe 20 551697 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:SL Bundala NP asv2020-01 img04.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple heron2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ardea purpurea|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörös gém a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. <br/> {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : A vörös gém a mérsékelt és a trópusi éghajlati övezetek lakója, így Dél-Európa, Dél-Ázsia és Afrika területén fordul elő. Az európai példányok a telet Afrikában töltik. A fajjal sekély édesvizek, mocsarak, nagy kiterjedésű nádasok, szikes rétek környékén találkozhatunk. : Magyarországon rendszeres fészkelő, az állomány 900-1500 pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Felső-Tisza nagy nádasaiban gyakori, de a Körösök és a Duna alföldi szakasza mentén is gyakori. A Dunántúlon elsősorban a Kis-Balaton és a Fertő környékén koncentrálódik az állomány. : Nevét az ivarérett példányok fekete csíkokkal tarkított vörösesbarna nyaki tollazatáról és gesztenyeszínű begyéről nyerte el. Ezen túl azonban meglehetősen sötét színű madarak: a kifejlett állatok hasa és fejteteje, illetve az innen induló kettős bóbita fekete, hátuk és szárnyaik pedig egyöntetű szürkék. A fiatal egyedek majdhogynem egyszínűek, tollazatuk a kis fekete „sapkát” kivéve fakó homokbarna. : A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nemek egyformák, bár a hímek némileg nagyobbak: átlagos testtömegük 0,6-1,2 kilogramm, míg a tojók csak 0,5-1,1 kilogrammot nyomnak. : A nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti, várva, hogy felbukkanjon a zsákmány, amire villámgyorsan lecsaphat. Elsősorban rovarokkal, halakkal, kétéltűekkel táplálkozik. A szürke gémhez viszonyítva félénk, a sűrűbb nádasokat kedveli. : Röpte a gémfélékre jellemző. Nyakát mélyen begörbíti S-alakban, fejét lefelé tartja, hosszú, hátrafelé kinyújtott karcsú lábai pedig hosszan túlnyulnak farkán. Alapvetően csendes madár, ritkán hallható hangadása a szürke géméhez hasonló, bár magasabb hangfekvésű recsegő kiáltás, egy-egy hangos, rezgő „krank”. : A mérsékelt éghajlati övben hosszútávú vonuló madár, kora ősszel indul Afrikába, majd tavasszal tér vissza fészkelni Európába. : Ez a gémfaj kis létszámú telepeket alkot, de nem elsősorban fákon, hanem nádasokban építi fel főleg nádszálakból készült, magas peremű fészkét, amelynek környékét vehemensen védelmezi a betolakodókkal szemben. A párzási időszakban a kifejlett példányok tollazata világosabb, színesebb lesz. A párzást különféle pózokból álló násztánc előzi meg. Az évi egy fészekalj 4-6 tojásból áll, amik 25-28 nap múltán kelnek ki. A fiókák 55-65 nap múltán repülnek ki, addig mindkét szülő táplálja őket. : A vörös gém világléptékben nem fenyegetett faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint. Európában más a helyzet a zavartalan vizes élőhelyek visszaszorulása miatt. Itteni léptékben sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ardea purpurea|{{SUBPAGENAME}}}} t61akqnnak6eu79xibt9f4vaio25niq 551719 551697 2026-07-24T05:32:06Z KeFe 20 551719 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:SL Bundala NP asv2020-01 img04.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple heron2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ardea purpurea|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörös gém a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. <br/> {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : A vörös gém a mérsékelt és a trópusi éghajlati övezetek lakója, így Dél-Európa, Dél-Ázsia és Afrika területén fordul elő. Az európai példányok a telet Afrikában töltik. A fajjal sekély édesvizek, mocsarak, nagy kiterjedésű nádasok, szikes rétek környékén találkozhatunk. : Magyarországon rendszeres fészkelő, az állomány 900-1500 pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Felső-Tisza nagy nádasaiban gyakori, de a Körösök és a Duna alföldi szakasza mentén is gyakori. A Dunántúlon elsősorban a Kis-Balaton és a Fertő környékén koncentrálódik az állomány. : Nevét az ivarérett példányok fekete csíkokkal tarkított vörösesbarna nyaki tollazatáról és gesztenyeszínű begyéről nyerte el. Ezen túl azonban meglehetősen sötét színű madarak: a kifejlett állatok hasa és fejteteje, illetve az innen induló kettős bóbita fekete, hátuk és szárnyaik pedig egyöntetű szürkék. A fiatal egyedek majdhogynem egyszínűek, tollazatuk a kis fekete „sapkát” kivéve fakó homokbarna. : A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nemek egyformák, bár a hímek némileg nagyobbak: átlagos testtömegük 0,6-1,2 kilogramm, míg a tojók csak 0,5-1,1 kilogrammot nyomnak. : A nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti, várva, hogy felbukkanjon a zsákmány, amire villámgyorsan lecsaphat. Elsősorban rovarokkal, halakkal, kétéltűekkel táplálkozik. A szürke gémhez viszonyítva félénk, a sűrűbb nádasokat kedveli. : Röpte a gémfélékre jellemző. Nyakát mélyen begörbíti S-alakban, fejét lefelé tartja, hosszú, hátrafelé kinyújtott karcsú lábai pedig hosszan túlnyulnak farkán. Alapvetően csendes madár, ritkán hallható hangadása a szürke géméhez hasonló, bár magasabb hangfekvésű recsegő kiáltás, egy-egy hangos, rezgő „krank”. : A mérsékelt éghajlati övben hosszútávú vonuló madár, kora ősszel indul Afrikába, majd tavasszal tér vissza fészkelni Európába. : Ez a gémfaj kis létszámú telepeket alkot, de nem elsősorban fákon, hanem nádasokban építi fel főleg nádszálakból készült, magas peremű fészkét, amelynek környékét vehemensen védelmezi a betolakodókkal szemben. A párzási időszakban a kifejlett példányok tollazata világosabb, színesebb lesz. A párzást különféle pózokból álló násztánc előzi meg. Az évi egy fészekalj 4-6 tojásból áll, amik 25-28 nap múltán kelnek ki. A fiókák 55-65 nap múltán repülnek ki, addig mindkét szülő táplálja őket. : A vörös gém világléptékben nem fenyegetett faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint. Európában más a helyzet a zavartalan vizes élőhelyek visszaszorulása miatt. Itteni léptékben sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ardea purpurea|{{SUBPAGENAME}}}} 6vb81rmenma6i1uvdgljgh5fwjxqnto 0 90467 551724 478937 2026-07-24T05:36:21Z KeFe 20 551724 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plegadis falcinellus Syracuse.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Plegadis.falcinellus.6874.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Batla]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Plegadis falcinellus|-}} {{népies|-}} : A batla a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és az íbiszformák alcsaládjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt. : Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel. A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek. : Testhossza 55-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-95 centiméter, testtömege 530-770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldes-fényű feketés-barna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke. : Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. Vegyes erdei gémtelepek, mocsarak, tavak nagy nádasaiban fészkel, melyet növényi anyagokból készít. Négy-öt hosszúkás alakú kékeszöld tojásán 21 napig kotlik. Mindkét szülő kotlik, de éjjel mindig csak a tojó. A fiatal madarak 5-6 hét múlva repülnek ki. : Magyarországon fészkel, április elején érkezik és augusztus, szeptember hónapokban távozik. : Nyáron, rovarlárvákat, férgeket és kifejlődött rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat zsákmányol. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Plegadis falcinellus|{{SUBPAGENAME}}}} 5ko90ognvj1jrw9orgaxcu5o5lgg7uo 0 90468 551726 478939 2026-07-24T05:37:08Z KeFe 20 551726 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Greater Flamingo 654.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Greater Flamingoes (Phoenicopterus roseus) taking off W2 IMG 9856.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Greater flamingo, Camargue.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phoenicopterus roseus|[[Phoenicopterus ruber]]}} {{népies|-}} <br/> : A '''rózsás flamingó''' a madarak osztályának flamingóalakúak rendjébe és a flamingófélék családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus roseus) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vizű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló. : Kedvelt állatkerti madár: Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Győri Állatkertben és a Debreceni Állatkertben is látható. : Testhossza 125–145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–165 centiméter, testtömege 2,1–3 kilogramm, a tojó kisebb és könnyebb mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halvány-rózsaszín, a szárnya felső része sötét-rózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól. : Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja annak felszínét. Dugattyúszerűen mozgatott nyelvével kinyomkodja a vizet és a finom iszapot, az apró rovarok, férgek és moszatok pedig fennakadnak a csőrben lévő finom szűrőlapokon, az úgynevezett lamellákon. Egyik legkedvesebb tápláléka a héjatlan levéllábú rákok ([[Anostraca]]) rendjébe tartozó sórák (sóféreg, [[Artemia salina]]). : Ha megzavarják, nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet. Kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik. Az állatkertekben mindig levágják az egyik szárnyukról az evezőtollakat, hogy ne tudjanak elrepülni. : A legidősebb ismert rózsás flamingó 83 évet élt az ausztráliai Adelaide állatkertben. : Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, amelybe 1 tojást tojik, majd 28–31 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Phoenicopterus roseus|{{SUBPAGENAME}}}} 36q6zs7uqzv9vbhx8bi91xwzbvjvti5 0 90472 551742 480431 2026-07-24T05:44:12Z KeFe 20 551742 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Accipiter brevipes 1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Accipiter brevipes, male.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Accipiter brevipes|-}} {{népies|-}} <br/> : A kis héja a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Európa keleti-délkeleti részén, Ázsia nyugati és középső részén, a Közel-Keleten illetve Afrika egyes területein él. : A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter, a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm. Az öreg madarak egész felső része kékesszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal mintázott, a szárny vége fekete. Szeme vörösbarna, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga. A fiatalok hasalja fehér, nagy barna foltokkal. : Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik. : Látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő 4–5 hét. : A Magyarország keleti részén ritka fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik itt. Hosszútávú vonuló. : Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Európában ritka fajnak számít. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Accipiter brevipes|{{SUBPAGENAME}}}} ttmplmkwod83hzuv8v3h4q6ajczymxz 0 90473 551744 480307 2026-07-24T05:44:47Z KeFe 20 551744 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Adlerbussard.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Long-legged Buzzard (24521858347).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Buteo rufinus|Falco rufinus}} {{népies|-}} <br/> : A pusztai ölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Falco nembe Falco rufinus néven. <br/> {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Európában a Balkán-félszigeten, Romániában, Bulgáriában és Törökországban található, de Észak-Afrikában és Ázsia középső részén is költ. Természetes élőhelyei a száraz puszták, félsivatagok, valamint nyílt hegyi területek. Egyes helyeken állandó, de van, ahonnan délebbre vonul. : Magyarországon főként a Hortobágyon szórványosan fészkel belőle pár példány. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során 13 pusztai ölyvet figyeltek meg Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 5 itthon telelő pusztai ölyvet figyeltek meg a madarakat számlálók. : Testhossza 50–65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 125–148 cm-es, testtömege 590–1760 gramm. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Csüdje tollas, a lába hosszabb, mint a többi ölyvé. : Nagyobb részt rágcsálókkal táplálkozik, de megeszi a gyíkokat, kígyókat és rovarokat is. : Síkságon általában a földön fészkel, de előfordul, hogy fészkét bokorra vagy fára rakja. A hegyvidéken sziklapárkányokon költ. A fészek ágakból és gallyakból készül, melyet fűvel, mohával és szőrszálakkal bélel ki. A fészekalj 2–3 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Buteo rufinus|{{SUBPAGENAME}}}} fbnwc33bo1vgc1fn94jj3cdxmel78ha 0 90474 551745 480143 2026-07-24T05:45:04Z KeFe 20 551745 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Keeping Watch (12396103804).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rough-Legged Hawk on Seedskadee NWR (22988829524).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Buteo lagopus|-}} {{népies|-}} <br/> : A gatyás ölyv a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részének tundráin és erdős tundráin költ, rövidtávú vonuló, de enyhébb időben áttelel. <br/> : Magyarországon októbertől márciusig rendszeresen előfordul, változó mennyiségben. A legtöbb télen viszonylag ritka, de egyes teleken jóval nagyobb mennyiségben is megjelenik. A legtöbbször az Alföldön észlelik. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 316 gatyás ölyv telelt Magyarországon. : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 264 itthon telelő gatyás ölyvet figyeltek meg a madarakat számlálók. : Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-150 centiméteres, testtömege 700-1600 gramm. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Faroktollainak töve fehér és fekete végszalagja van. A csüdje tollas. : Kisebb rágcsálókkal, lemmingekkel és pockokkal táplálkozik. Egy helyben lebegve kiszemeli áldozatát, majd lecsap. : Május hónapi nászrepülés közben hallatják hangjukat. Lehetőleg a tavalyi fészküket foglalják el. Fészküket sziklapárkányra, ritkán fára vagy földre rakják. A fészek ágakból és gallyakból készül, melyet fűvel és mohával bélelnek ki. Fészekaljuk függ a táplálékállatok számától, általában 2-5 tojást rak, de bőség esetén a 9 darab sem ritka, lemmingek hiányában viszont esetleg nem is költ. Táplálékhiány esetén csak a legerősebb fióka éli túl a költést. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Buteo lagopus|{{SUBPAGENAME}}}} j7nswchpei54wxz6iyfiocprfp00oxx 0 90475 551747 479192 2026-07-24T05:45:37Z KeFe 20 551747 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Greater spotted eagle.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Greater spotted Eagle ( Aquila clanga)10-31-2006 2-50-11 PM.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Clanga clanga|[[Aquila clanga]]}} {{népies|-}} <br/> : A '''fekete sas''', korábban (Aquila clanga) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : Európa keleti és Ázsia mérsékelt övi részén fészkel, Dél-Ázsiába vonul telelni. A sík vidék a vadászterülete, folyók és tavak környékén. : Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-180 centiméter, testtömege 1600-2500 gramm. A tojó nagyobb a hímnél. Tollazata barnásfekete. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas és erős. : Általában emlősökkel és madarakkal táplálkozik, de a dögöket is szívesen elfogyasztja. A víz környékén gyíkokra, békákra és rovarokra is vadászik. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. : Áprilisban a hím nászrepüléssel udvarol a tojónak. Fára, ágakból építi fészkét, de ha van rá mód, az előző évit foglalja el. Fészekalja 1-2 tojásból áll, de a gyengébb fióka általában elpusztul. A kotlási idő 42-45 nap, a fióka még 45-60 napig tartózkodik a fészekben. : Magyarországon alkalmi vendég, főleg a téli hónapokban kóborol erre néhány példány. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 6 fekete sas telelt Magyarországon. : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 4 itthon telelő fekete sast figyeltek meg a madarakat számlálók. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján veszélyeztetett faj, : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Clanga clanga|{{SUBPAGENAME}}}} nck2imvh94gviym4b535io0s3gvnlhs 0 90476 551748 480309 2026-07-24T05:45:57Z KeFe 20 551748 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aquila nipalensis 2010.JPG |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Steppe Eagle 4 (3937632763).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aquila nipalensis|-}} {{népies|-}} <br/> : A pusztai sas a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|250 000 }} <br/> : Európa keleti részén, Ázsia sztyeppvidékén költ. Telelni Irak és Irán irányában Szudánig vonul. A sík, fátlan vidéket kedveli. : Vadon Magyarországon csak kevés számú hitelesített előfordulása ismert, de állatkertekben megtalálható. : A madár testhossza kb. 62–74 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 165–190 centimétert is. Testtömege 2,4-3,9 kg között változik, a nemek súlya nem egyforma, a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a súlyuk. : A pusztai sas tollainak színe a feketés barna és barna között változik. A fiatal madarak nagyon jellegzetes széles fehér szalagot viselnek a szárnyuk alsó részén, ami a korral azután eltűnik. A szárny felső részén ez a csík vékonyabb. A szárny és a faroktollak feketés barnák, míg a szárnyfedők, a hát, a fej és a has barna. Az idősebb sasok egyöntetű sötétbarnák, a tarkójukon egy világosabb sárgás foltot találhatunk. A csőre erős és horgas. : Húsevő, rovarevő táplálkozására jellemző, hogy elsősorban ürgéket eszik, és más rágcsálókat és hüllőket, rovarokat, madarakat csak kisebb számban fogyaszt. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. Egyes megfigyelések szerint Afrika déli részén a termeszeket is megeszi. : Költési területe a hegyes vidékeken van, egészen 2300 m magasságig is elterjedt. Fészkét általában a talajra rakja vagy a kisebb bokrokra, fákra. Élőhelyének megváltozása és az ember közelsége miatt, néha mesterséges építményekre is rak fészket. A szaporodási időszak április és július közé esik, de függ attól, hogy mennyire tápanyag gazdag a terület zsákmányállatokban. A tojó ilyenkor 2 tojást helyez el a fészekbe és ezen 45 napon keresztül kotlik. A kikelt fiókákat a szülők még kb. 60 napon át táplálják, addig, amíg azok a fészekben tartózkodnak. A fiókák nagyon agresszívek és egymástól is elveszik a táplálékot, ezt a jelenséget káinizmusnak nevezik. : Európában sebezhető fajként tartják nyilván. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila nipalensis|{{SUBPAGENAME}}}} hug47gei9fkhonnn7bt0iveyeuvyu02 0 90477 551750 480249 2026-07-24T05:46:34Z KeFe 20 551750 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Golden Eagle 4a (6022930748).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Adler Arena Landskron 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aquila chrysaetos|-}} {{népies|kőszáli sas}} <br/> : A szirti sas a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara. {{Védett-madarak| 500 000}} <br/> : A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli. : Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon. Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon. : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók. : Testhossza 75-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 3-6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr. : Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 46 éves kort is Európában. Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. : Ivarérett csak 4-5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Szirtekre és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 nap kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65-70 nap múlva repül ki a fészekből. : A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca). : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila chrysaetos|{{SUBPAGENAME}}}} 6fmjzn98yvcp88fhpk6dc7zzm0pszkp 0 90478 551714 494187 2026-07-24T05:25:58Z KeFe 20 551714 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Habichtsadler.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Aguila perdicera.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bonelli's Eagle (Aquila fasciatus) (3153519829).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hieraaetus fasciatu|Aquila fasciatuss}} {{népies|Bonelli-sas}} <br/> : A héjasas a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1822-ben. Sokáig a Hieraaetus nembe sorolták Hieraaetus fasciatus néven. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Természetes élőhelyei mérsékelt övi erdők és füves puszták, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak. : Magyarországon három hitelesített megfigyelési adata van. Először 1907 szeptemberében, Aba-Kajtorszentivánon, majd másodszor 1943 tavaszán Kevermes környékén lőtték egy-egy példányát, harmadjára pedig 2021. július 30-án észlelték, amikor a rábapatyi kavicsbányatavaknál fotózták le egy gyűrűzött és jeladóval is felszerelt példányát. Ez utóbbi példányról a gyűrűjének és jeladójának adatai alapján gyorsan kiderült, hogy egy abban az évben Görögországban kikelt fiatal hím volt, amely öt nappal az első magyarországi megfigyelése előtt, július 25-én érkezett hazánkba, és az észlelését követő napokban sokan mások is megfigyelték az Északnyugat-Dunántúl térségében. A 2021-es megfigyelési adatok a bőséggel készült fényképanyagok jelentőségén felül azért is igen értékesek, mert az 1907-ben és 1943-ban lőtt bizonyító példányok mára megsemmisültek. : Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm. : Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. : Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február–május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila fasciatus|{{SUBPAGENAME}}}} nl4fx85jj1mffz2clan6g73aqs9h5nr 551716 551714 2026-07-24T05:28:04Z KeFe 20 551716 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Habichtsadler.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Aguila perdicera.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bonelli's Eagle (Aquila fasciatus) (3153519829).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hieraaetus fasciatus|Aquila fasciatuss}} {{népies|Bonelli-sas}} <br/> : A héjasas a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1822-ben. Sokáig a Hieraaetus nembe sorolták Hieraaetus fasciatus néven. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Természetes élőhelyei mérsékelt övi erdők és füves puszták, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak. : Magyarországon három hitelesített megfigyelési adata van. Először 1907 szeptemberében, Aba-Kajtorszentivánon, majd másodszor 1943 tavaszán Kevermes környékén lőtték egy-egy példányát, harmadjára pedig 2021. július 30-án észlelték, amikor a rábapatyi kavicsbányatavaknál fotózták le egy gyűrűzött és jeladóval is felszerelt példányát. Ez utóbbi példányról a gyűrűjének és jeladójának adatai alapján gyorsan kiderült, hogy egy abban az évben Görögországban kikelt fiatal hím volt, amely öt nappal az első magyarországi megfigyelése előtt, július 25-én érkezett hazánkba, és az észlelését követő napokban sokan mások is megfigyelték az Északnyugat-Dunántúl térségében. A 2021-es megfigyelési adatok a bőséggel készült fényképanyagok jelentőségén felül azért is igen értékesek, mert az 1907-ben és 1943-ban lőtt bizonyító példányok mára megsemmisültek. : Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm. : Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. : Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február–május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila fasciatus|{{SUBPAGENAME}}}} r5iat0rqrer91cyndhd1z0421j02s4l 551720 551716 2026-07-24T05:34:15Z KeFe 20 551720 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Habichtsadler.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Aguila perdicera.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bonelli's Eagle (Aquila fasciatus) (3153519829).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hieraaetus fasciatus|Aquila fasciatuss}} {{népies|Bonelli-sas}} <br/> : A héjasas a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1822-ben. Sokáig a Hieraaetus nembe sorolták Hieraaetus fasciatus néven. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Természetes élőhelyei mérsékelt övi erdők és füves puszták, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak. : Magyarországon három hitelesített megfigyelési adata van. Először 1907 szeptemberében, Aba-Kajtorszentivánon, majd másodszor 1943 tavaszán Kevermes környékén lőtték egy-egy példányát, harmadjára pedig 2021. július 30-án észlelték, amikor a rábapatyi kavicsbányatavaknál fotózták le egy gyűrűzött és jeladóval is felszerelt példányát. Ez utóbbi példányról a gyűrűjének és jeladójának adatai alapján gyorsan kiderült, hogy egy abban az évben Görögországban kikelt fiatal hím volt, amely öt nappal az első magyarországi megfigyelése előtt, július 25-én érkezett hazánkba, és az észlelését követő napokban sokan mások is megfigyelték az Északnyugat-Dunántúl térségében. A 2021-es megfigyelési adatok a bőséggel készült fényképanyagok jelentőségén felül azért is igen értékesek, mert az 1907-ben és 1943-ban lőtt bizonyító példányok mára megsemmisültek. : Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm. : Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. : Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február–május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aquila fasciatus|{{SUBPAGENAME}}}} j3iuidb221fnkrt993a6283dwo7xxjm 0 90479 551721 480155 2026-07-24T05:34:46Z KeFe 20 551721 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Osprey mg 9605.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Female Pandion.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:OspreyNASA.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pandion haliaetus|-}} {{népies|-}} <br/> : A halászsas () a madarak osztályba és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjéhez tartozik. A halászsasfélék (Pandionidae) családjának és a Pandion nemnek egyetlen képviselője. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul. Szibéria nagy részén, Dél-Amerika masszívumain, valamint Afrikában a Szaharától délre nem költ. Ausztráliában, Új-Kaledóniában, valamint Celebesz és Jáva szigetén rezidens, nem vonuló populációi élnek. Az európai madarak Afrikában telelnek, kisebb állandó populációik élnek a Mediterráneumban és a Vörös-tenger vidékén. Az észak-amerikai madarak Közép- és Dél-Amerikában töltik a telet. Rezidens állományok élnek Floridában és a Karib-tenger térségében. A halászsas telelőterülete egybeesik más halevő ragadozók areáival, kivéve Ausztráliát; ez magyarázhatja, hogy miért oly rendszertelen a faj fészkelése a déli féltekén. : Európa sok országában fészkelő faj, de hazánkban nem költ. Halakban gazdag nagy folyók és tavak közelében fordul elő. Egyes területeken a halászsas tengerparti madár, míg máshol a belső tavaknál és folyóknál is megtelepszik. : Testhossza 55–58 cm, szárnyfesztávolsága 145-170 centiméter, farkhossza 18 centiméter. Testtömege 1,2–2 kg. A tojó kicsit nagyobb, mint a hím. Szárnya a farkon valamivel túlterjed, a csüd roppant erős és vastag. A fej és a tarkó tollai sárgásfehér alapon feketésbarna hosszanti sávokkal rajzoltak, háta barnásfekete, finom fehér tollszegéllyel, fejének teteje, tarkója és hasa fehér. : A halászsas lába hosszú, lábfeje nagy, rajta erős lábujjakkal. Szarutüskékkel borított ujjai hosszú, hajlott karmokban végződnek. Kifejezett ragadozó életmódra utaló lába kitűnően tompítja a vízzel való ütközés erejét, ugyanakkor kiválóan alkalmas a sikamlós testű halak megragadására a vízfelszín alatt. Ezenfelül a madár külső ujja a baglyokéhoz hasonlóan hátrafelé is fordítható, így markolásának szélessége még tovább növelhető. Szorítása annyira erős, hogy egy termetesebb hal akár a gazdáját is magával ragadhatja a víz alá. Feje keskeny, hiányzik róla a sasokra jellemző kiugró szemöldökperem, ezáltal kisebb a reá nehezedő vízellenállás, orrnyílásait pedig zárólemezek védik, amelyek merüléskor becsukódnak, megakadályozva a víz bejutását. Amint a madár megette a halat, emésztőrendszere - mint a legtöbb halevő ragadozóé - alapos és gyors emésztésbe kezd. A halászsas szárnya is sajátos alakú: hosszú, keskeny, kissé szögletes és sirályszerű, a víz fölött való hosszas kutatáskor biztosítván a hatékony repülést. : A halászsas csapkodó és vitorlázó repüléssel kémleli végig az adott vizet meglehetősen nagy (10-15 méteres) magasságból , szitál is egy rövid ideig, ha szükséges, hogy bemérje kiszemelt zsákmányát, aztán szárnyait kissé bevonva, alázuhanva csap le a magasból a vízre. Szokatlan színezete, felül sötét, alul világos teste jó rejtőszín, mely elősegít; víz tükre alól a halak ne vegyék észre. Zuhanáskor, mielőtt a vizet elérné, előrenyújtja karmait, hogy megragadhassa zsákmányát. Néha sikerül mindjárt a felszínről elkapnia, az esetek többségében azonban maga is teljesen belemerül a vízbe, hogy a halat biztosan megragadhassa. Sikeres fogás után nyitott szárnnyal a felszínre emelkedik, erőteljesen csapkodva kirepül a vízből és meg-megrázkódik, hogy a felesleges víztől megszabaduljon. A halat karmai közt markolva, a haladása irányába fordítja, hogy a légellenállás minél kisebb legyen, majd zsákmányával felül valamely alkalmatos táplálkozóhelyre, vagy épp a fészekre. Költöző madár. : A költési idő kezdetén a hím látványos nászrepülést mutat be, amelynek során halat vagy épen fészekanyagot visz karmaiban. A madár 300 méter magasan vagy még feljebb, csapkod szárnyával, s közben kiabál. Farkát legyezőszerűen szétterítve, pillanatra szitálni kezd, lábát lelógatja, hogy a halat bemutassa, majd bevont szárnnyal zuhan alá. Ezt a mutatványt alkalomadtán több percen át is ismétli, amely arra szolgál, hogy odacsábítson egy tojót, vagy megtartsa már meglévő párját. Az előadás a fészekről indul, s rendszerint ott is végződik. További udvarlásra és a párzásra a fészken kerül sor. Nyílt vízparton álló fákon gallyakból készít fészket. Olyan szigeteken, ahol nincsenek emlős ragadozók, a talajon is rakhat fészket. A párok legtöbbször messze fészkelnek egymástól, s mindegyik pár kiterjedt territóriumot védelmez. Egyes helyeken azonban laza telepeket alkot, ahol több pár is költhet együtt. : Fészke hatalmas, de gondosan összerakott gallyhalmaz, melyet évek során át használhat. Fészekalja 2-4 tojásból áll. Költési idő 35-43 nap. A fiókák fészeklakók, még 55-60 napig gondoskodnak róluk a szülők. A tojások nem egy időben, hanem a lerakás sorrendjében, 1-7 napos időközönként kelnek. Kezdetben a hím hordja a fiókáknak a táplálékot, mint ahogy a kotló tojónak is, amíg az el nem hagyhatja el a fészket. A fiatalok 3-4 éves korban kezdenek költeni. Extrém esetekben a 15-20 évig is elélhet, de a kirepült fiataloknak csak mintegy 30%-a éri meg az ivarérettséget. : Elterjedési területe egyes részein, a halászsas állománya az 1960-as években nagymértékben visszaesett a DDT-vel való szennyezettségtől. A DDT betiltását követően az állomány lassan helyreállt. Azóta a folyamatos és gondos védelem hatására emelkedett a száma, s több helyre is visszatért mint fészkelő faj. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pandion haliaetus|{{SUBPAGENAME}}}} 0j90z6ium26xvo9ae951vofn2gl17ff 0 90480 551728 479198 2026-07-24T05:37:57Z KeFe 20 551728 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black-shouldered kite (Elanus caeruleus caeruleus) young adult.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Black-shouldered Kite (Elanus caeruleus) in Hyderabad W IMG 4415.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elanus caeruleus|-}} {{népies|-}} <br/> : A feketeszárnyú kuhi a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|}} <br/> : Afrika Szahara alatti részén, a trópusi Ázsiában és Európában, Spanyolország területén honos. Szavannák, sztyeppék és félsivatagok lakója. Magyarországon 2012-ben észlelték először, a Zámolyi-medencében – Európában Lengyelországban, Görögországban, Ausztriában és Németországban alkalmanként szintén észleltek már kuhikat. : Kiemelkedő pontról vagy a levegőben vadászik, rovarokból, főleg sáskákból álló táplálékára. : A sólymoktól eltérően készít fészket, általában tüskés bokorba. A fészekanyagot a hím hordja, míg a tojó a fészket építi. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 26 napig kotlik. : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Elanus caeruleus|{{SUBPAGENAME}}}} ssm3s5f90prlw0s56wr5f3dpckns6vn 0 90481 551730 480173 2026-07-24T05:39:02Z KeFe 20 551730 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Milvus milvus Jura.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Rotmilan.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Milvus milvus|-}} {{népies|-}} <br/> : A vörös kánya a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara. <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : Európában mindenekelőtt Közép-Európában, Franciaországban és Spanyolországban fordul elő. Száma erősen csökkent, vagy teljesen ki is pusztult Dél-Európa egyes területein, mindenekelőtt a Balkán-félszigeten, ahol egykor honos volt. : Magyarországon, alkalmi fészkelő, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során négy vörös kányát figyeltek meg. : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 41 itthon telelő vörös kányát figyeltek meg a madarakat számlálók. : A hím hossza 60–66 centiméter, a tojó hossza körülbelül 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 160 centiméter. A hím testtömege 800–1200 gramm között, míg a nőstény testtömege 980–1600 gramm is lehet. Tollazata vörös és feketés-barnás, feje pedig világosabb, majdnem fehér. Az evezőtollak hosszúak és ujjszerűen elállóak, sikló és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú és mélyen villázott farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek. : A vörös kánya tartós párkapcsolatban él. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Rendszerint 4–5 évet él a vadonban, de megfigyeltek már 26 éves madarat is. Fogságban elérheti a 38 éves kort is. : A vörös kánya ivarérettségét 3 éves korában éri el, a költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 1–4, fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32 napig kotlik. A kirepülés 48–54 nap múlva következik be. : A vörös kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő barna kánya (Milvus migrans) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Ez utóbbi faj egyes rendszerbesorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven. : A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, mint mérsékelten veszélyeztetett. Európában biztos állományúként van nyilvántartva. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Milvus milvus|{{SUBPAGENAME}}}} j4av6e1mz2ux8kapv87pf95xi3l9uow 0 90482 551732 479166 2026-07-24T05:39:49Z KeFe 20 551732 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Egyptian vulture.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Neophron percnopterus feeding in Belgrade Zoo.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Neophron percnopterus|-}} {{népies|egyiptomi keselyű}} <br/> : A dögkeselyű a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja. <br/> {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan. : Hossza 58-70 centiméter, szárnya fesztávolsága 155-170 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm. : Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik. : Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz. : Az 1800 években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Neophron percnopterus|{{SUBPAGENAME}}}} abtne7ze8rzc0fb18yzs2bkrzuwxipp 0 90483 551733 479174 2026-07-24T05:40:05Z KeFe 20 551733 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gyps fulvus 01 by Line1.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gyps fulvus (Frank Wouters).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gyps fulvus|-}} {{népies|-}} <br/> : A fakó keselyű a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár. <br/> {{Védett-madarak| 250 000}} <br/> : A fakó keselyűk hatalmas elterjedési területen fordulnak elő: a legmagasabb hegységek és a sűrű erdőségek kivételével Közép-Ázsiától és India északi részétől kezdve a Közel-Keleten át a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen találkozhatunk vele. Európában a Pireneusi-félszigeten és a Balkánon gyakori, de északabbra (például a Cévennekben és a Kárpátokban) is előfordul. Alapvetően a középhegységi, melegebb éghajlatú régiókat kedveli. : A faj elnevezése onnan ered, hogy a kifejlett állatok tollazata világos árnyalatú. Alapvetően barna, kivéve a fekete farok- és evezőtollakat, illetve a szürkés-krémszínű gallért és a hasonló színű, nyakat és fejet sűrűn borító pehelytollakat. A szárnyaljon világosabb sáv fut végig az evezőtollak felett. A lábak alapvetően szürkék, a csőr pedig kékesszürke. A fiatal állat sötétebb színű, vörhenyes beütéssel, és gallérja is barna. : A nemek egyformák. A fakókeselyű hatalmas termetű madár: szárnyfesztávolsága 240–280 centiméter között mozog, testhossza 95–105 centiméter, farokhossza 24–29 centiméter, testtömege pedig 6–11 kilogramm. : A faj kisebb kolóniákban él. Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre, amelyeken kolóniája tagjaival és más fajokkal – így a barátkeselyűvel – is hajlandó megosztozni. Erős csőrével a legellenállóbb szöveteket is képes feltépni. A dögöknek kizárólag a csontjait képtelen elfogyasztani. : Alapvetően állandó madár, bár a fiatal, ivar éretlen állatok telente délre húzódnak. Elsősorban sziklás hegyvidéken él, ahol a felszálló légáramlatok (termikek) kihasználásával emelkedhet fel és portyázhat. Hangadása változatos, sziszegő, nyávogó és károgó hangok egyvelege. Kiáltása messze hangzó, így egy csapat tagjai mindig értesülhetnek róla, ha táplálékforrásra talál egyik társuk. : Az egész életében monogám fakókeselyű gallyakból építi fészkét egy fára vagy sziklapárkányra. Fészke körül territóriumot tart fenn, ahova a költőpáron kívül nem hatolhat be más keselyű. A költési időszak december-januárra esik, ekkor egy vagy két tojást rak. A költés 47-55 napig tart. A fészeklakó, gyámoltalan fiókák 110-130 napos folyamatos szülői táplálás után repülnek ki. : A fakókeselyűt elsősorban különféle növényvédő szerek és más mérgek pusztítják, de a dögmennyiség csökkenése is szerepet játszik visszaszorulásában. Olykor – indokolatlanul – állataikat féltő földművesek irtják. : Ennek ellenére világméretű léptékben meglehetősen elterjedt madárfaj, a Természetvédelmi Világszövetség ezért jó kilátásúnak minősíti. SPEC-kategóriája a III., ami azt jelenti, hogy a faj európai állománya kedvezőtlen helyzetben van, de az összpopuláció zöme nem a kontinensen él. Számos visszatelepítési és védelmi program zajlik az ökoszisztémában kiemelt fontosságú faj megmentése és elterjesztése érdekében, így Olaszországban és Ausztriában vagy Franciaországban is. Magyarországon ritka kóborló, a legközelebbi populáció a horvátországi Cres szigetén él. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Gyps fulvus|{{SUBPAGENAME}}}} qcrdksa8ek6wcl6uwkvjtdksat44pag 0 90484 551734 479152 2026-07-24T05:40:22Z KeFe 20 551734 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Aegypius monachus, Catalan Pyrenees, Spain S4E7659 (25191007486).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Buitre negro (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aegypius monachus|Vultur Monachus}} {{népies|-}} <br/> : A barátkeselyű a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Aegypius madárnem egyetlen élő faja. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1833-ban, a Vultur nembe Vultur Monachus néven. <br/> {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos. : Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták. Az európai állománya állandó, Ázsiában délre vonul, eljut Szudánig. : Magyarországon rendkívül ritka kóborló. : Testhossza 100-110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250-300 centiméter, 7500-12500 gramm. A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna. : Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot. : Gallyakból fára készíti fészkét. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 15600-21000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Aegypius monachus|{{SUBPAGENAME}}}} a7dexn0p6puobv0g30v14xr4thw7t4i 0 90485 551736 480479 2026-07-24T05:41:21Z KeFe 20 551736 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Weibliche Kornweihe (circus cyaneus) - Spiekeroog, Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Circus cyaneus|-}} {{népies|-}} <br/> : A kékes rétihéja a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Megtalálható hegyek között, sztyeppéken, mediterrán területeken és sivatagokban is. Rövidtávú vonuló. : Testmagassága 44-53 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-120 centiméter. A hím 300-400 gramm, a tojó 400-600 gramm. A hím háti része és feje kékesszürke mely élesen elválik a fehér hasaljtól, szárnyában egy széles fekete szárnycsúcs található, a felső farkfedők fehérek, hátulsó szárnyszéle sötét. A tojó felsőteste barna, a felső farkfedői fehérek, a mell sárgás-fehér alapon csíkozott. A fiatal madár annyiban különbözik a tojótól, hogy a mell vörösessárga árnyalatú. : Kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, halakkal, békákkal és rovarokkal táplálkozik. : Talajra vagy talaj közelébe gallyakból építi fészkét. Fészekalja 4-6 tojás, a kikelési idő 29-39 nap, a kirepülési idő 5-6 hét. : Magyarországon októbertől és áprilisig tartózkodik. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 997 kékes rétihéja telelt Magyarországon.[2] : 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 785 itthon telelő kékes rétihéját figyeltek meg a madarakat számlálók : Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában sebezhető fajnak számít. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Circus cyaneus|{{SUBPAGENAME}}}} 98iysw59wy8xh4jfj6ogc14pkx0uw81 0 90486 551737 479176 2026-07-24T05:41:40Z KeFe 20 551737 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pallid harrier (Circus macrourus).jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Circus macrourus roosting in little rann of kutch.JPG |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Circus macrourus|-}} {{népies|-}} <br/> : A fakó rétihéja (Circus macrourus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak| 250 000 }} <br/> : Európa északi és Ázsia középső részén honos. Megtalálható a mérsékelt övi, a sivatagi és a sztyepp környezetben is. A nyílt területeket, pusztákat és gabonaföldeket kedveli. : A Kárpát-medencében általában ősszel fordul elő, a Dunántúlon szórványosan, a Tiszántúlon gyakoribb kóborló. : Költőhelyéről délebbre vonul, eljut Dél-Ázsiába és Afrikába is. : Testmagassága 40-48 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-120 centiméter. A hím 300-450 gramm, a tojó 450-550 gramm. Életmódja : Általában rágcsálókat és kisemlősöket fogyaszt, de megeszi a talajon fészkelő énekesmadarakat is, pintyeket, pacsirtákat, fürjeket, foglyokat és a réceféléket is. Néha gyíkokat és nagyobb rovarokat, sáskákat is zsákmányol. Afrikában a sáskajárások idején gyakoribb. : Április végén, május elején költ. Fészkét nyílt területen az aljnövényzetbe építi, sásból és növényi szárakból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28-30 napig kotlik. : A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetett. Európában veszélyeztetett fajnak számít. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Circus macrourus|{{SUBPAGENAME}}}} k9n0p4lf9rwis47dnn0q0egm32slu2x 0 90487 551751 479182 2026-07-24T05:47:25Z KeFe 20 551751 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lesser Kestrel from Fujeirah.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Falco naumanni, Israel 02.jpg|bélyegkép|230px|]] [[Fájl:Falco naumanni.jpg|bélyegkép|220px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco naumanni|-}} {{népies|-}} <br/> : A fehérkarmú vércse a madarak osztályának sólyomalakúak rendjébe, azon belül a sólyomfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Európa mediterrán területein, a Balkán-félszigeten, Közép- és Kelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részein, valamint Afrika Szaharán kívüli térségeiben honos, de ritkán az Óvilág más területein is előfordul. : Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi füves puszták, szavannák és sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonul faj. : Magyarországon ritka kóborló, korábban szórványosan költött is. : Testhossza 29–32 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-72 centiméter. A hím testtömege 90–172 gramm, a tojó 138-208 gramm. A hím hátoldala gesztenye-vörös, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A csőre és a lába sárga, a karmai fehérek. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek. : Főleg rovarokkal, nagyobb sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik, de bogarakat, gyíkokat és kisemlősöket is fogyaszt. Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál). Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen. : Emberi településeken, épületeken, magas falak üregeiben, sziklahasadékokban fészkel telepesen, sokszor egyéb madarakkal együtt. Fészke kapart mélyedés. Fészekalja 3–6 tojásból áll, melyeken 28–29 napig kotlik. A fiatal madarak 28–29 nap múlva repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajnak számít. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco naumanni|{{SUBPAGENAME}}}} 642odl4mue45fg4tqiyjjd2sl7i5u79 0 90488 551754 480447 2026-07-24T05:48:30Z KeFe 20 551754 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:MERLIN (12-31-05) carrizo plain, slo co, ca (543206273).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Merlin Falcon 3519308347.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco columbarius|-}} {{népies|-}} <br/> : A kis sólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Európában, Ázsiában, Észak-Amerika északi részén fészkel. Tundrákon, erdős tundrákon, fenyőerdőkben és mocsarakban él. Telelni délebbre vonul, eljut Afrikába és Dél-Amerikába is. : Testhossza 25-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-62 centiméter, a testtömege 130-300 gramm. A hím egyharmaddal kisebb, mint a tojó. A hím felül kékesszürke, a tojó barna, sötétebb mintázattal. Kampós tépőcsőre van. : Gyorsaságát kihasználva kisebb madarakra, emlősökre és rovarokra vadászik. A legmagasabb ismert kor 11 év. : A hím kettő, a tojó egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak május–június között van. Talajon és fákon, ágakból és növényi részekből készíti fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 28-32 nap kotlik. A fiatal madarak 25-27 nap múlva repülnek ki. : Magyarországon rendszeres téli vonuló. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során 28 kis sólymot figyeltek meg Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 28 itthon telelő kis sólymot figyeltek meg a madarakat számlálók. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco columbarius|{{SUBPAGENAME}}}} qllgv2cvmxrntob3n0uic3772wzezua 0 90489 551756 479168 2026-07-24T05:49:07Z KeFe 20 551756 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falke san telmo.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Eleonorenfalke JK.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco eleonorae|-}} {{népies|-}} <br/> : Az Eleonóra-sólyom () a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Nevét a Szardínia szigetén uralkodó I. Eleonóra arboreai királynőről kapta, aki 1340–1404 között élt. {{Védett-madarak| 250 000}} <br/> : A Földközi-tengernél, a Baleár-szigetektől Olaszországon keresztül Ciprusig fészkel. Nagy számban él a görög és török tengerpartoknál. Előfordul Algériában és Marokkóban is. Telelni leginkább Madagaszkárt választja. Tengerparti sziklák lakója. : Testhossza 36-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-120 centiméter, a testtömege 350-450 gramm. : Nem épít fészket, sziklafalakon, üregekben kapar egy mélyedést és odarakja tojásait. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyeken 28 nap kotlik. A fiatal madarak 35-40 nap múlva repülnek ki. : Magyarországon nagyon ritka alkalmi kóborló. Mindössze 3 bizonyított előfordulása ismert. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco eleonorae|{{SUBPAGENAME}}}} 5ao8vc5w0t87gr0too9lm8l3fwnuhu7 0 90490 551757 479202 2026-07-24T05:49:25Z KeFe 20 551757 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falco biarmicus feldeggii qtl1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco biarmicus|-}} {{népies|-}} <br/> : A Feldegg-sólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. <br/> {{Védett-madarak|100 000}} <br/> : Európában, az Arab-félszigeten és Afrikában honos. Általában sivatagok és füves puszták lakója, de nyílt erdőkben is előfordul. : Testhossza 43-50 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-105 centiméter. Arcrészén két lelógó bajuszszerű sötét folt van. Háta barna, hasi része világos, sötétebb foltokkal. Csüdje tollas, farka hegyes és hosszú. : A levegőben vadásznak madarakra, denevérekre és szárnyas termeszekre, de megfogják a patkányt és gyíkokat is. : Sziklahasadékokban és elhagyott madár fészekben költ. Fészekalja 3-4 tojásból áll. : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco biarmicus|{{SUBPAGENAME}}}} tac6xrq113hur7ws5nn97vu8pbdb1gp 0 90491 551759 479230 2026-07-24T05:50:01Z KeFe 20 551759 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Falcon September 2014-4.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Wiki-sirohayabusa2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Falco rusticolus|-}} {{népies|vadászsólyom}} <br/> : Az északi sólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjébe, azon belül a sólyomfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak| 100 000}} <br/> : Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van. Természetes élőhelyei a fenyőerdők, tundrák és tengerpartok, sziklás környezetben. Vonuló faj. : Testhossza 60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–135 centiméter és testtömege 1000-2150 gramm. A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet. : Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok. : Az ivarérettséget kétévesen éri el. A költési időszak április–június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Falco rusticolus|{{SUBPAGENAME}}}} 9myt05djcjdjdsuuh43w1e3m7qdsgj7 0 90493 551766 480473 2026-07-24T05:52:23Z KeFe 20 551766 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Purpurhuhn.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Porphyrio porphyrio|Fulica Porphyrio}} {{népies|-}} <br/> : A kék fú a madarak osztályának darualakúak rendjébe, a guvatfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fulica nembe Fulica Porphyrio néven. {{Védett-madarak|10 000}} <br/> : Európa déli részén, Ázsiában, Afrikában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában honos. Természetes élőhelyei a nádasok, gyékényesek, sásos mocsarak, tavak és tengerpartok. Édes és sós víz mellett egyaránt előfordul. Állandó, nem vonuló faj. : Magyarországon nagyon ritka kóborló. Mindössze egy alkalommal észlelték, 1967-ben a Velencei-tónál. : Testhossz 45-50 centiméter, szárnyfesztávolság 90-100 centiméter, tömege 520-1000 gramm közötti. A tojó kisebb a hímnél. : Növényi eredetű táplálékot fogyaszt, leveleket, gyékény és nád hajtásait, de megeszi a lucernát és a füvet is. Esetenként nagyobb rovarokat és csigákat is elfogyaszt. : A víz fölé, nádból és sásból építi fészkét, fészekalja 2-7 tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik. A fiókák még 60 napig szorulnak a szülők segítségére. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Porphyrio porphyrio|{{SUBPAGENAME}}}} qwh7gvp6akroskjoz49o8ke5es3r99k 0 90495 551768 480299 2026-07-24T05:53:16Z KeFe 20 551768 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tetrax tetrax, Castuera, Estremadura, Spain 1.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Stuffed Tetrax tetrax, Malta National Museum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tetrax tetrax|-}} {{népies|reznektúzok, reznek-túzok}} <br/> : A reznek, a madarak osztályának a túzokalakúak rendjébe a túzokfélék családjába tartozó Tetrax nem egyetlen faja. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Állandóan Európában Spanyolország, Portugália, Szardínia, Dél-Olaszország, Albánia, Görögország területén, illetve Kisázsiában és Észak-Afrikában él, de nyaranta megjelenik Franciaországban és a Duna medencéjében, illetve torkolatvidékén is. A Kárpát-medencében ritka kóborló. : Testhossza 40-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-115 centiméter, testtömege 700-950 gramm. A kakas nyaka fekete, rajta a fülétől a nyakon körbefutó sáv van. Begyén is széles fehér keresztsáv húzódik. Pofája sötétszürke, feje teteje világossárgás, barna foltokkal. Dolmánya világos vörhenyes sárga alapszínen hullámos fekete keresztsávozással. Szárnya szegélye, felső és alsó farkfedői, valamint alsóteste fehér. : A földön keresgéli rovarokból, kisemlősökből, lucerna-, lóhere-, repce leveleiből álló táplálékát. : Erdős és árvalányhajas, félmagas füvű sztyeppek talajára rakja fűszálakkal bélelt fészkét. 2-5 tojásán 20-21 napig kotlik. : A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) túzokvédelmi csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfajok közé sorolta a nagy túzokkal együtt. : A többi túzokfajhoz hasonlóan óvatos, az intenzív vadászat következtében ritka faj. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tetrax tetrax|{{SUBPAGENAME}}}} 8w05zxm1v8z588frdbmg0bgrzn6dxnw 0 90496 551770 479162 2026-07-24T05:54:03Z KeFe 20 551770 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Haematopus ostralegus He.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Haematopus ostralegus He2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Haematopus ostralegus|-}} {{népies|európai csigaforgató}} <br/> : A csigaforgató a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a csigaforgatófélék családjába tartozó faj. A Feröer-szigetek nemzeti madara. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Európában a tengerpartok mentén, Izlandon és a Brit-szigeteken, Ázsiában a Fekete-tengertől Kínáig, Kamcsatkáig honos. A természetes élőhelye sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok, valamint sós mocsarak, szikes tavak, édes vizű folyók és tavak. Vonuló faj. : Magyarországon ritka vendég, elsősorban április-május és augusztus-szeptember hónapokban. : Költőhelyén parti csigákkal, fövényférgekkel, kagylókkal, tengerisünökkel, apró rákokkal és rovarokkal táplálkozik. A kagylók héját lapított csőrével nyitja fel. Megeszi a vízicsigákat és puhatestűeket is. : Talajra, kisebb mélyedésbe rakja kövekkel , levelekkel , fűszálakkal kis kagylóhéjakkal kibélelt fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a második költésekor általában már csak 2 tojást tojik. A fiókák 24-28 nap után kelnek ki a tojásból, a szülők még 4-5 hetes korukig gondoskodnak róluk. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Haematopus ostralegus|{{SUBPAGENAME}}}} jxid18xzcc53ro0oyy9wptadtl4e6wp 0 90497 551775 479200 2026-07-24T05:55:41Z KeFe 20 551775 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Black-winged pratincole (Glareola nordmanni) at Mkhombo Dam, Mpumalanga (36861637734).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tyrkyshka.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Glareola nordmanni|-}} {{népies|-}} <br/> : A feketeszárnyú székicsér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül az székicsérfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : A fajt Fischer von Waldheim német anatómus, entomológus és paleontológus írta le 1842-ban. Tudományos faji nevét Alexander von Nordmann finn természettudósról kapta. : Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia területén fészkel. Telelni Afrikába a Szaharán túlra vonul. : Természetes élőhelyei a nyílt területek, ürmös sztyeppék, szikes gyepek, mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint művelt területek. : Magyarországon ritka kóborló, alkalmilag fészkel is, legtöbbször a Kiskunság szikes pusztáin, a Hortobágyon és Peszéradacson került elő, általában székicsér telepeken. : Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 60-68 centiméter, testtömege 87-99 gramm közötti.[5] A tojó kisebb, mint a hím. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben lévő vadászatot szolgálja. : Fecske módjára a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát. Csapatban vadászik. : Az elterjedési területe még nagyon nagy, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. Európában sebezhető fajként van nyilvántartva, : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Glareola nordmanni|{{SUBPAGENAME}}}} gdx3gjcvvigv3v45j2sz7418de1su3c 0 90498 551777 480321 2026-07-24T05:56:32Z KeFe 20 551777 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Charadrius hiaticula (34538066890).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Charadrius hiaticula tundrae Varanger.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Charadrius hiaticula|-}} {{népies|-}} <br/> : A parti lile madarak osztályának, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Európa és Ázsia északi részén fészkel, ősszel Afrika déli részéig vonul. Természetes élőhelyei a sziklás és homokos tengerpartok, sós és édesvizű tavak, víztárolók, folyók és patakok környéke. Hosszútávú vonuló. : Magyarországon rendszeres vendég, főleg az Alföldön észlelhető. Tavasszal és ősszel vonul át. : Átlagos testhossza 18-20 centiméter, szárnyfesztávolsága 48-57 centiméteres, testtömege 55-73 gramm. Csőre narancssárga, hegyén fekete folttal. Nyakán fehér és fekete gyűrű található. : Rákokkal, férgekkel, puhatestűekkel és rovarokkal táplálkozik, melyet talajon vagy sekély vízben keresgél. : Énekével csábítja a tojót. Fészkét földön lévő mélyedésbe készíti. A tojások hegyesek, ami megnehezíti az elgurulást, hegyük a fészek középpontjára mutat. Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 23-25 napig kotlik. A fiókák egy hónap után önállóvá válnak.[5] A fészke mellől elcsalja a támadót, miközben a fiókák a földön lapulnak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Charadrius hiaticula|{{SUBPAGENAME}}}} t6iyubms4qh0nmj9vp6e21zmc1lki1b 0 90499 551779 480261 2026-07-24T05:57:25Z KeFe 20 551779 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Greater Sand Plover.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Charadrius leschenaultii|Eupoda leschenaultii}} {{népies|-}} <br/> : A sivatagi lile a madarak osztályának, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Sorolják az Eupoda nembe Eupoda leschenaultii néven is. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Ázsia középső részén honos, telelni Ázsia déli, Afrika keleti részére és Ausztráliába vonul. Kóborló példányai eljutnak Európába is. Természetes élőhelyei a gyér növényzetű sztyeppék, fél-sivatagok, sivatagok. : Magyarországon rendkívül ritka kóborló, két esetben figyelték meg. : Testhossza 22-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-60 centiméteres, testtömege 80-100 gramm. : Főleg rovarokkal táplálkozik, de más gerincteleneket és apró gyíkokat is fogyaszt. : Fészkét földön lévő mélyedésbe készíti. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 24-25 napig kotlik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Charadrius leschenaultii|{{SUBPAGENAME}}}} dhqt1n3qkmpxnlxj5irag3x9ix0ldc8 0 90500 551780 480357 2026-07-24T05:57:44Z KeFe 20 551780 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Kentish plover (Charadrius alexandrinus) Cyprus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Charadrius morinellus|Eudromias morinellus}} {{népies|-}} <br/> : A havasi lile a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Egyes szervezetek az Eudromias nembe sorolják egyetlen fajként, Eudromias morinellus néven. {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : Európa északi részén, valamint Ázsiában Szibéria területén fészkel. Telelni Afrika északi részére vonul. Természetes élőhelyei a tundrák, mérsékelt övi gyepek és cserjések, valamint szántóföldek. : Magyarországon rendszeres átvonuló, augusztus végén jelenik meg, létszáma októberben tetőzik, a tavaszi vonulása kevésbé ismert. A Hortobágyon kívül a dél-alföldi szikes pusztákon látni kisebb csapatait, újabban a Dunántúlon is megfigyelték. : Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-64 centiméteres, testtömege 90-130 gramm. : Főleg rovarokkal, pókokkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik, de a tundra növényeit is fogyasztja. Zúzókövet is találtak a gyomrában. : A tojó nagyobb és színesebb, mint a hím és ők harcolnak a kegyeikért. Fészekalja 1-4 sötét pöttyös tojásból áll, melyen 24-28 napig kotlik, általában a hím. A fiókákat még 25-30 napig gondozza. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Charadrius morinellus|{{SUBPAGENAME}}}} qkka62v3cytr7j6d33ly03iw1cyczza 0 90501 551781 479146 2026-07-24T06:04:20Z KeFe 20 551781 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Kapustarinta.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Pluvialis apricaria -Iceland-8.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pluvialis apricaria|Charadrius apricarius}} {{népies|-}} <br/> : Az aranylile a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Charadrius nembe Charadrius apricarius néven. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A Brit-szigetektől Skandinávián keresztül Észak-Oroszországig költ, ősszel délre vonul a tengerpartokra, de megtalálható a szárazföld belsejében is. Természetes élőhelyei a nyílt tundrák, mocsarak, lápok és tengerpartok. : Magyarországon rendszeres vendég, március-április és szeptember-december hónapokban a vonulása idején. : Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-76 centiméter, testtömege 160-280 gramm. Nászruhában a hasa és a torka fekete, nyugalmi tollruhája barna, sárgás pöttyökkel. : Rovarokkal és lárváikkal, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pluvialis apricaria|{{SUBPAGENAME}}}} na71v57zxeej1ssdnv3m9dga4m0c0zn 0 90502 551782 479170 2026-07-24T06:04:45Z KeFe 20 551782 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pluvialis squatarola (summer plumage).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Black-bellied Plover (Pluvialis squatarola) RWD.jpg|bélyeg|jobbra|200px|téli tollazattal]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pluvialis squatarola|Tringa Squatarola}} {{népies|ujjaslile}} <br/> : Az ezüstlile, a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Tringa nembe Tringa Squatarola néven. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Alaszkában, Kanadában, Észak-Európában és Észak-Oroszországban költ. Ősszel délre vonul, eljut Ázsia déli részébe, Afrikába és Ausztráliába is. : Természetes élőhelyei a tundrák, vízpartok, halastavak és szikes tavak, valamint sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok. : Magyarországon rendszeres vendég, augusztus-november és április-május hónapokban, általában kis számban magányosan, vagy más fajokkal vegyes csapatokban vonul át. : Testhossza 27-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 71-83 centiméteres, testtömege 190-280 gramm. A hím nászruhája, feje teteje és a tarkója fehér, hasa, nyaka és arca fekete, háta és szárnya ezüstszürke. Télen háta világosbarna, homloka, arca és alsó fele fehéres. : Főleg rovarokkal táplálkozik, de férgeket, puhatestűeket, rákokat is fogyaszt, szezonálisan áfonyabogyót is eszik. : Köves, mohás talajra rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 23-24 napig kotlik. A szülők még egy hónapig gondoskodnak róluk, mire röpképesekké válnak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pluvialis squatarola|{{SUBPAGENAME}}}} 5gucmewxceopuimw9hpnbndmnsw3f8q 0 90503 551783 480199 2026-07-24T06:05:04Z KeFe 20 551783 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Spur-winged lapwing (Vanellus spinosus) Gambia.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Spur-winged lapwing (Vanellus spinosus) in flight.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vanellus spinosus|Charadrius spinosus}} {{népies|-}} <br/> : A tüskés bíbic a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Charadrius nembe Charadrius spinosus néven. {{Védett-madarak|25 000 }} <br/> : Sorolták a Hoplopterus nembe Hoplopterus spinosus néven is. Sorolják a Belonopterus nembe Belonopterus chilensis néven is. : Európa mediterrán vidékén, Szíriában, Izraelben, Jordániában, Irakban és Észak-Afrikában honos. Természetes élőhelyei a füves puszták, víz közelében, tengerpartok, sós és édesvizű mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj. : Magyarországon rendkívül ritka vendég, egyetlen alkalommal figyelték meg, 1993-ban a Csaj-tavon. : Testhossza 28 centiméter, szárnyfesztávolsága 69-81 centiméteres, testtömege 130–180 gramm.[6] Igen feltűnő, fekete-fehér és barna alapszínű madár. : Rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de apró gerinceseket, magvakat és zsenge hajtásokat is fogyaszt. : Vizes területek közelében a talajra, egy mélyedésbe készíti fészkét. Fészekalja általában négy tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 40-45 nap múlva lesznek önállóak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Vanellus spinosus|{{SUBPAGENAME}}}} ab8gh47vc9r9rz010ek0bvgyfxlna7b 0 90504 551784 480489 2026-07-24T06:05:30Z KeFe 20 551784 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:SociablePlover.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sociable Lapwing (Vanellus gregarius) (16702598671).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Vanellus gregarius - Sociable Lapwing XC467003.mp3|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vanellus gregarius|Charadrius gregarius }} {{népies|-}} <br/> : A lilebíbic a lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1758-ban, a Charadrius nembe Charadrius gregarius néven. Sorolják a Hoplopterus nembe Hoplopterus gregarius néven is. {{Védett-madarak|250 000}} <br/> : Elsősorban Oroszországban és Kazahsztánban költ, telelni Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Afganisztán, Örményország, Irán, Irak, Szaúd-Arábia és Szíria területére vonul. Kóborlásai során eljut Európa nyugati felébe, Indiába és Afrika északi részére is. : Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi füves puszták és sivatagok, sós tavak környékén, valamint szántóföldek. Vonuló faj. : Magyarországon nagyon ritka kóborló. : Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–76 centiméter, testtömege 150–250 gramm. Feje teteje és szemsávja fekete, szemöldöksávja fehér. : Főleg rovarokkal táplálkozik, például szöcskét, bogarat, tücsköt és lepkék lárváit, de néha magvakat is fogyaszt. : Laza telepekben költ. A csupasz földre, vagy alacsony aljnövényzet közé, fűvel és levelekkel bélelt fészket készít. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 25 napig kotlik. A fiókák a kikelés után nem sokkal elhagyják a fészket, a két szülő még 35-40 napig táplálja őket, mire kirepülnek. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 11200 példány körüli és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.[2] Európában veszélyeztetett fajként tartják nyilván, : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Vanellus gregarius|{{SUBPAGENAME}}}} md9o4r4pt5cxts88h37r8lj4i5nwj6v 0 90505 551785 479180 2026-07-24T06:05:49Z KeFe 20 551785 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:White-tailed lapwing (Vanellus leucurus).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:White-tailed lapwing, Multan,Pakistan.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vanellus leucurus|Charadrius leucurus}} {{népies|-}} <br/> : A fehérfarkú lilebíbic a lilealakúak rendjébe, ezen belül a lilefélék családjába tartozó faj. A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le 1823-ban, a Charadrius nembe Charadrius leucurus néven. Sorolják a Chettusia nembe Chettusia leucura néven is.[2] Sorolják a Hoplopterus nembe Hoplopterus leucurus néven is. {{Védett-madarak|500 000}} <br/> : Fészkelő területei Közép-Ázsiában vannak, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékén. Foltszerűen előfordul a Közel-Keleten is. Az ázsiai egyedek Afrika északkeleti részére és Indiába vonulnak, a közel-keletiek nem vonulnak. : Kóborlásai során eljut Európa nyugati részére is. : Természetes élőhelyei a sekély tavak vagy lassú folyók, de ritkábban előfordul sós tavak partján is. : Magyarországon ritka kóborló. : Rovarokkal, pókokkal, puhatestűekkel és férgekkel táplálkozik. : Telepesen a vízpart közelébe, a földön lévő mélyedésbe készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák a kikelés után nem sokkal elhagyják a fészket és 30 nap múlva válnak önállóvá. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Vanellus leucurus|{{SUBPAGENAME}}}} djgmv5eo4ff86312yznh5fx44wi7619 0 90506 551787 480271 2026-07-24T06:06:32Z KeFe 20 551787 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Red knot Delaware.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Red Knot RWD2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris canutus|Tringa Canutus}} {{népies|-}} <br/> : A sarki partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ban, a Tringa nembe Tringa Canutus néven.[ {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Alaszkán, Izlandon, Észak-Európában és Oroszország északkeleti részén fészkel. A mocsaras környéket kedveli, de a tengerparton is megtalálható. Magyarországon alkalmi vendég, tavasszal és ősszel. : Átlagos testhossza 23-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 110-160 gramm. Háta szürke, pikkelyes mintázattal, hasa világos. A hímek alsó fele a nászidőszakban vörös. : Rovarokat, férgeket, szúnyoglárvákat, rákokat és csigákat keresgél a vízparton. : A hím a levegőben csapkodva udvarol a tojónak. Fészkét a száraz tundrán mélyedésbe rakja. Fészekalja 3–4 kb. 40 milliméteres tojásból áll, melyeken 21-22 napig kotlik. : 1980-ban még több millió sarki partfutó élt, amely napjainkra mintegy 250 000 egyedből álló létszámra csökkent. A partfutók életben maradási esélyeit jelentősen rontja, hogy a globális felmelegedés hatására az általuk fogyasztott puhatestűek korábban kelnek ki, mint, a sarki partfutók fiókái a tojásból és a frissen kikelt egyedeknek kisebbé vált a csőre, amely miatt étrendjük megváltozott. Míg korábban a táplálóbb Loripes nevű puhatestűeket fogyasztották, addig napjainkban a kevésbé tápláló Dosinia, illetve a tengeri füvet (Zostera) kénytelenek fogyasztani. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris canutus|{{SUBPAGENAME}}}} dfgl36fw1mhax5vyj540k59kmgond6y 0 90507 551788 479206 2026-07-24T06:06:50Z KeFe 20 551788 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calidris alba running 6.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Sanderling In Mating Plumage.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Nyári tollazata]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris alba|Tringa alba, Ereunetes albus}} {{népies|-}} <br/> : A fenyérfutó () a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. A fajt Peter Simon Pallas német zoológus és botanikus írta le 1764-ben, a Tringa nembe Tringa alba néven {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Besorolásuk vitatott, egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes albus néven. : Alaszkán, Izlandon, Grönlandon és Oroszország észak részén fészkel. Fészkelőhelyén homokos tengerparton, teleléskor tavak partján él. Hosszútávú vonuló, még Brazíliába is eljut. : Magyarországon rendszeres vendég, augusztustól októberig ritkábban, májusban gyakrabban lehet megfigyelni. : Testhossza 20-21 centiméter, szárny fesztávolsága 35–39 centiméteres, testtömege 40–110 gramm.[3] Háta hamuszürke, hasa világos. A nászidőszakban háta feketés-barna, rozsdaszínű mintázattal. : Bogarakat, férgeket, rákokat és növényi anyagokat keresgél a vízparton. : Fészkét közvetlenül a hóolvadás után az első száraz helyre, mélyedésbe rakja. Fészekalja 4-8 tojásból áll, melyen 23-24 napig kotlik. A fiókák néhány hét múlva tudnak repülni és nemsokára el is menekülnek a sarki tél elől. : A Vörös Listán nem veszélyeztetett státuszban van. Európai állománya stabil. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris alba|{{SUBPAGENAME}}}} 2s07h30dp87wnmb3x6u5dqzdtkgrqvj 0 90508 551789 479140 2026-07-24T06:07:10Z KeFe 20 551789 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Little Stint (Calidris minuta) (1).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Little Stint (Calidris minuta) (6).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris minuta|Tringa minuta}} {{népies|-}} <br/> : Az apró partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa minuta néven. : Eurázsia északi részén költ, Afrikába és Ázsia déli részére vonul, Észak-Amerikában is előfordul. : Természetes élőhelyei a tundrák, vízpartok, halastavak és szikes tavak, valamint sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok. : Magyarországon rendszeres vendég, április-június és augusztus-november hónapokban vonul át, ritkán a nyarat is itt tölti. : Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 28–31 centiméteres, testtömege 17–44 gramm. Nászidőszakban háta és melle rozsdabarna, hasa fehér. Télen melle is kifehéredik. : Kisebb rovarokkal és lárváikkal, valamint rákokkal és férgekkel táplálkozik. Puhatestűeket és némi növényi anyagot is fogyaszt. : A tundrákon a növényzet közé készíti fészkét. Átlagos fészekalja 4 tojás, ritkábban 3. A kotlási idő 20-21 nap, a fiókák fészekhagyók : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris minuta|{{SUBPAGENAME}}}} gcopnoevuozvw1qh04u6wec5gqi943d 0 90509 551790 480217 2026-07-24T06:07:29Z KeFe 20 551790 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calidris temminckii 2 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Calidris temminckii 01 walking.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris temminckii|Ereunetes temminckii}} {{népies|-}} <br/> : A Temminck-partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. Magyar és tudományos nevét Coenraad Jacob Temminck holland zoológusról kapta. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa Temminckii néven. Egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes temminckii néven. : Skandináviában, Skóciában és Ázsia északi részén fészkel. Víz közelében, tundrákon él. Ősszel délre vonul, eljut Afrika közepéig. : Magyarországon rendszeres vendég, de nem nagy számban. : Testhossza 13-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-37 centiméteres, testtömege 15–36 gramm. Háta és melle hamuszürke, lába feketés-barna, a fiataloké sárgásszürke. : Rovarokat, férgeket, rákokat és puhatestűeket keresgél a vízparton. : Fészkét júniusban, víz közelébe az alacsony növényzet közé rejti. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. A fiókák 15-18 nap múlva tudnak repülni. : A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szerepel, még mint mérsékelten fenyegetett, Európában stabil állományként van nyilvántartva. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris temminckii|{{SUBPAGENAME}}}} aqvk1tqrgwpdpwn2z57zj4iqjr9opkw 0 90510 551791 480185 2026-07-24T06:08:16Z KeFe 20 551791 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pectoral Sandpiper3.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Fiatal vándor partfutó.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Mekszikópusztán gyűrűzött fiatal vándorpartfutó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris melanotos|Tringa melanotos}} {{népies|-}} <br/> : A vándor partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 819-ben, a Tringa nembe Tringa melanotos néven. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Európában és hazánkban is ez a leggyakoribb transzatlanti kóborló partimadárfaj. Nagy-Britanniában 1958 és 1992 között 1760 adata volt (csak 1984-ben százötven előfordulása vált ismertté). Európában többnyire fiatal madarak jelennek ősszel (szeptemberben és október elején), de minden hónapban előfordult már. : Magyarországon eddig közel ötvenszer látták, nagyrészt (az esetek 88%-ában) magányos példányait. Négy alkalommal (9%) két-két példány volt együtt, egyszer (2%) pedig három. Érdekesség, hogy 1999. október 10-én két vándor partfutót egyszerre sikerült befogni és meggyűrűzni (de ezeket is látták már a befogás előtt), majd 2007 szeptemberében ugyanitt ismét három példányt gyűrűztek. Negyvenhárom előfordulása közül tizennyolc (42%) a Tiszántúlról, tizenhárom a Duna–Tisza közéről (30%), tizenkettő (28%) pedig a Dunántúlról származik. A Tiszántúlon jellemző előfordulási helyei a halastavak, különösen a Hortobágy térsége, a Duna–Tisza közén ugyancsak a halastavak és a kiskunsági tavak (de a hatvani cukorgyár ülepítőin is megfigyelték), a Dunántúlon pedig a Fertő keleti részén lévő élőhely-rekonstrukciós területen került többször elő (megfigyelték még a Ferencmajori-halastavakon, a Kis-Balatonon, a Balaton partján, a Rétszilasi-halastavakon és Dinnyésen is). Megfigyelései az utóbbi években gyakoribbá váltak. : Testhossza 19–23 centiméter, szárny fesztávolsága 37–45 centiméter, a hím testtömege 45–126 gramm, a tojóé 31–97 gramm. Mérete hasonló, mint a hazánkon jelentős számban átvonuló havasi partfutóé, de a gyakorlott megfigyelők számára aránylag könnyen megkülönbözteti őket. Csőre majdnem egyenes, hossza kb. a fej hosszával egyező (a havasi partfutóé sokkal hosszabb és határozottan lefelé hajlik), töve sárgás színű, akárcsak a lába. Jellegzetes a begy sűrűn, sötéten vonalkázott mintázata, amely éles határvonallal válik el a has hófehér színétől. Hátát a több partfutó fajra is jellemző, 'V' alakú mintázat díszíti, farkcsíkja osztott. : A költőterületre érkezve a hím hozzákezd a násztevékenységhez. Amikor a hó elolvad és a tundrát borító mohaszőnyeg 5–7 cm mélységig felenged, elfoglalja revírjét. Az intenzív revírtartás és udvarlás június közepére esik. : A fészek helyét a tojó választja ki. Ez rendszerint a tőzegmohalápon a mohával és a fűvel borított rész határzónájában van. Magát a fűszálakból, nyír- és fűzlevelekből épített fészket rendszerint egy nagyobb fűcsomó ráhajló, tavalyi levelei rejtik el. Négy, a földön fészkelő fajokra jellemzően rejtőszínű és -mintázatú tojását délebbi költőterületein június elején, az északi részeken inkább június második felében rakja le. 21-23 napig kotlik, a fiókák ugyanennyi idő alatt fejlődnek röpképessé. : Az észak-szibériai populációk telelő területe Dél-Afrikában, kisebbrészt Ausztráliában van, ahová délkeletről érkeznek, így valószínűtlen, hogy a nálunk felbukkanó egyedek innen származnának. Ez a leggyakoribb olyan, Észak-Amerikában fészkelő faj, amely Európában megjelenik. : Az észak-amerikai partimadárfajok őszi vonulási stratégiáit elemezve nyilvánvalóvá vált, hogy az Európában – főleg a Brit-szigeteken – leggyakrabban előforduló észak-amerikai partimadarak azok közül azok a fajok közül kerülnek ki, amelyek Észak-Amerika távoli északi, északnyugati tájain fészkelnek, és vonulásuk első szakaszában Észak-Amerikában határozottan keleti-délkeletnek haladnak. : E madarak közül egyesek az atlanti partokra kiérve továbbsodródnak (repülnek) a tenger fölé, ahol az észak-atlanti ciklonok felkapják és északkeletnek, a Brit-szigetek délnyugati részeire sodorják őket. E madarak további amerikai vonulási útjáról kézenfekvő lenne azt feltételezni, hogy Észak-Amerika keleti partjain dél-délnyugatnak fordulnak a kontinens keleti partjai mentén, majd a Nagy- és a Kis-Antillákon át jutnak el dél-amerikai telelő területeikre. Sok madárfaj valóban ezt is teszi, de feltűnt, hogy az Európában felbukkanó észak-amerikai partimadárfajok Észak-Amerika keleti partjain is meglehetősen ritkák. A kutatók kiderítették, hogy ezek a fajok az őszi vonuláson Észak-Amerika keleti partjairól három-négy napig folyamatosan repülve érik el Dél-Amerika északi partjait, mégpedig úgy, hogy közbe mélyen besodródnak az Atlanti-óceán fölé. Az Atlanti-óceánnak az északi félteke 30. és 60. szélességi köre közötti északi részén – az ún. „nagy földi légkörzés” egyik elemeként – tartós északnyugati szelek fújnak, és itt alakulnak ki – az őszi időszakban szinte folyamatosan – azok a mérsékelt égövi ciklonok, amelyek kelet felé mozogva elérik Nyugat-Európát. : A vonulás főleg a hidegfrontok átvonulása után erőteljes, amikor a madarak a már említett erős északnyugati hátszéllel haladhatnak (amivel sok energiát takarítanak meg). Kezdetben délnek, illetve délkeletnek haladnak. Az Észak-Amerika keleti partjai mentén különböző szigetekről, hajókról és tengeri fúrótornyokról végzett radarmegfigyelésekkel kiderítették, hogy az északnyugati hátszéllel délkeletnek repülő madarak az Atlanti-óceán fölött a 25-30. északi szélesség tájékán nyugat-délnyugatnak fordulnak, hogy a 30. szélességi kör és az Egyenlítő között fújó északkeleti-keleti passzátszéllel érjék el a dél-amerikai partokat. Ha az induláskor vagy az óceán fölött a madarak túlságosan közel kerülnek egy mérsékelt övi ciklon alacsony nyomású központjához, és — mivel abban a szél a ciklon belseje felé fúj — nem tudják azt elhagyni, a keletre mozgó ciklon átsodorhatja őket Európa partjaira. Az óceán fölé kisodródott, elfáradt madarak közül sok a tengerbe hullik és elpusztul (az énekesmadarak nyilván nagyobb arányban, mint a parti- és más vízimadarak), csak néhány ér el Európába. : Míg Észak-Amerika keleti partjairól a fent említett stratégiát követő partimadarak délkeletnek, az énekesmadarak inkább déli-délnyugatnak repülnek. Az az óceán fölé kisodródó és ott elfáradó vagy viharba kerülő énekesmadarak ugyanis elpusztulnak, a partimadarak viszont túlélhetik a vízre szállást. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris melanotos|{{SUBPAGENAME}}}} rxj6yyihieqma0mjr3uylfe31yyncc3 0 90511 551792 480269 2026-07-24T06:08:36Z KeFe 20 551792 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Curlew sandpiper all the way from the Palearctic (37579262474).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Curlew sandpiper David Raju.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris ferruginea|Ereunetes ferrugineus}} {{népies|-}} <br/> : A sarlós partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. A fajt Erik Pontoppidan dán püspök, ornitológus írta le 1763-ban, a Tringa nembe Tringa Ferrugineus néven. Egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes ferrugineus néven. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Oroszország északi részén, tundrák homokos, kavicsos szigetein fészkel. Ősszel Afrikába vonul, de Európába is kóborol. Magyarországon rendszeres vendég, tavaszi és őszi átvonulása alkalmából. : Testhossza 18-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-46 centiméteres, testtömege 50-65 gramm. Nászruhában a hímnek rozsdavörös a begye és a hasa. : Főleg rovarokkal táplálkozik, de puhatestűeket, férgeket, rákokat, magvakat és más növényi részeket fogyaszt. : Tundrákon, földön lévő mélyedésbe készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll. : : A Vörös Listán mérsékelten veszélyeztetett, : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris ferruginea|{{SUBPAGENAME}}}} is3yddy2ez91kyrenrtgdgfhimp8779 0 90512 551793 480213 2026-07-24T06:09:06Z KeFe 20 551793 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calidris maritima.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Purple Sandpiper 2008-02-24 Northumberland.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris maritima|Tringa Maritima}} {{népies|-}} <br/> : A tengeri partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. A fajt Morten Thrane Brünnich dán zoológus írta le 1764-ben, a Tringa nembe Tringa Maritima néven. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Eurázsia északi és Észak-Amerika keleti részén él. Sziklás tengerparton, folyók mellett található. : Magyarországon ritka alkalmi vendég. Balatongyörökön 2008. november 14-15-én észlelték, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága ezt a (fényképekkel is hitelesített) észlelést tekinti a faj első, teljes mértékben hitelesíthető hazai előfordulásának. : Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-46 centiméteres, a hím testtömege 49–94 gramm, a tojóé 51–105 gramm. Rövid lábai sárgák. Feje és háti része sötétbarna, világosabb mintázattal, hasi része világosbarna, sötétebb foltokkal. : Férgeket, rákokat és gyűrűsférgeket keresgél a vízparton, de megeszi a növényi részeket is. : Fészkét júniusban rakja, földön lévő kisebb mélyedésbe. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 21-22 napig kotlik. : : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris maritima|{{SUBPAGENAME}}}} 9yl8uiz06cx1m0jgpx9oak5fn9x2sze 0 90513 551794 480359 2026-07-24T06:09:25Z KeFe 20 551794 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Calidris alpina - Correlimos comun - Santa Pola 2013.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Calidris alpina alpina, Riga, Latvia 1.jpg|bélyegkép|220px|Nászruhában, tavasszal]] [[Fájl:Dunlin (Calidris alpina) (16147149140).jpg|bélyegkép|250px|és télen a nyugalmi tollazatban]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris alpina|Ereunetes alpin}} {{népies|-}} <br/> : A havasi partfutó a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül a szalonkafélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ban, a Tringa nembe Tringa alpina néven. Besorolásuk vitatott, egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes alpin néven. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : Az Eurázsia északi részén élő madarak Afrikába és Ázsia déli részére vonulnak, az Alaszkában és Kanadában élő egyedek Észak-Amerika déli részére költöznek. : A természetes élőhelye tundrák, tengerpartok, sós lagúnák és mocsarak, édesvizű tavak és mocsarak, valamint szántóföldek és legelők. Vonuló faj. : Magyarországon rendszeres vendég, nagyszámú tavaszi és őszi átvonuló. : Átlagos testhossza 16-22 centiméter, szárny fesztávolsága 33–40 centiméteres, testtömege 33–85 gramm.[3] Nászidőszakban a hasán nagy fekete folt található, télen barnásszürke. Feje, háta és szárnyai világosbarna, sötétebb mintázattal. : Főleg rovarokkal, apró rákokkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik, de apró magvakat is fogyaszt. : Tundrákon, tengerpartokon, lápokon fészkel. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21-22 napig kotlik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris alpina|{{SUBPAGENAME}}}} cesexce1ilppdt2xfnybidgwvm4di9p 0 90514 551795 480223 2026-07-24T06:09:47Z KeFe 20 551795 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Myrsnäppa, Ottenby, Öland, September 2017 (38594025261).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calidris falcinellus|-}} {{népies|-}} <br/> : A sárjáró (Calidris falcinellus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Korábban a Limicola falcinellus néven a Limicola madárnem egyetlen fajának számított. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Oroszország északi részén és Alaszkában, a tőzeges vízállások környékén fészkel. Ősszel Afrikába vonul, eljut Madagaszkárig és Fokföldig is. Keleti vonulása során Ausztrália és Új-Zéland területérén is megtalálható. : Átlagos testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-39 centiméteres, testtömege 30-49 gramm. : Gerinctelen állatokkal és magvakkal táplálkozik. Lágyabb talajon szurkálással, máshol csipegetéssel szerzi zsákmányát. : A hím két-három fészket épít, amiből a tojó kiválaszt egyet és ebbe rakja tojásait. A fészek egy fűcsomó tetejére készül. Fészekalja 4 tojásból áll, melyek kiköltésében és gondozásában mindkét szülő részt vesz. A kikelt fiókák fészekhagyók. : Májusban és augusztustól szeptemberig Magyarországon rendszeres vendég. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Calidris falcinellus|{{SUBPAGENAME}}}} elcljnbjg89cb8czn9xhpr612fepjef 0 90515 551796 478977 2026-07-24T06:10:07Z KeFe 20 551796 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90517 551798 480528 2026-07-24T06:10:49Z KeFe 20 551798 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90518 551799 480558 2026-07-24T06:11:13Z KeFe 20 551799 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90519 551800 480612 2026-07-24T06:11:31Z KeFe 20 551800 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90520 551802 480524 2026-07-24T06:12:08Z KeFe 20 551802 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90521 551803 480526 2026-07-24T06:12:27Z KeFe 20 551803 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90522 551804 480544 2026-07-24T06:12:46Z KeFe 20 551804 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90523 551805 480614 2026-07-24T06:13:07Z KeFe 20 551805 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90524 551806 479007 2026-07-24T06:13:27Z KeFe 20 551806 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90525 551808 480554 2026-07-24T06:14:12Z KeFe 20 551808 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90526 551809 480566 2026-07-24T06:14:35Z KeFe 20 551809 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90527 551810 478987 2026-07-24T06:14:54Z KeFe 20 551810 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90528 551811 480586 2026-07-24T06:15:12Z KeFe 20 551811 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90529 551812 480552 2026-07-24T06:15:32Z KeFe 20 551812 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90530 551813 478973 2026-07-24T06:15:49Z KeFe 20 551813 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90531 551814 480634 2026-07-24T06:16:09Z KeFe 20 551814 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90532 551815 480542 2026-07-24T06:16:28Z KeFe 20 551815 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90533 551816 480636 2026-07-24T06:16:48Z KeFe 20 551816 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90534 551817 480568 2026-07-24T06:17:39Z KeFe 20 551817 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pomarine Jaeger (Alaska).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Stercorarius pomarinusPCCA20070623-3985B.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Stercorarius pomarinus|-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|25 000}} : A '''szélesfarkú halfarkas''' a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj. : A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Lestris nembe Lestris pomarinus néven. : Magyarországon ritka kóborló, az őszi időszakban. : Eurázsia és Észak-Amerika északi részén fészkel. Hosszútávú vonuló, telelni a trópusi és szubtrópusi tengerekre vonul. Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok és a nyílt tengerek. : Testhossza 46–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 125–138 centiméter, testtömege pedig 600–900 gramm. Fészkelőhelyén főleg lemmingekkel táplálkozik, de mivel táplálékparazita, más madarak, főleg sirályok zsákmányát is elragadja és a fiókáikat is megeszi. : A talaj kisebb mélyedésébe rakja sáslevelekből készített fészkét, melyet mohával és zuzmóval bélel ki. Egy fészekaljban többnyire 2 tojás található, melyen 25-27 napig felváltva mindkét szülő kotlik. A fiatal madarak 31-32 napos korukban repülnek ki. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Stercorarius pomarinus|{{SUBPAGENAME}}}} fm5nyyvmc0y3483uojxxw0xsfioc8ut 0 90535 551818 480536 2026-07-24T06:18:14Z KeFe 20 551818 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90536 551819 480610 2026-07-24T06:18:34Z KeFe 20 551819 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90537 551820 480618 2026-07-24T06:18:56Z KeFe 20 551820 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90538 551821 480157 2026-07-24T06:19:14Z KeFe 20 551821 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Larus ichtyaetus 5.png|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ichthyaetus ichthyaetus|Larus ichthyaetus}} {{népies|-}} A halászsirály a madarak osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó faj. A régebbi rendszerbesorolások a Larus nembe sorolják Larus ichthyaetus néven. {{Védett-madarak|25 000}} : Oroszország és Ázsia területein fészkel. Telelni Afrikába vonul. Kóborló példányai eljutnak Európa nyugati részéig is. : Testhossza 57-61 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-170 centiméter, testtömege 1100-1900 gramm. : Mindenevő, halakkal, rovarokkal, tojásokkal, hüllőkkel, kisebb emlősökkel és magvakkal táplálkozik. : A talajra, egy mélyedésbe készíti kezdetlagas fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból ál, melyen 25-29 napig kotlik. A fiókák fél fészekhagyók. : Magyarországon ritka kóborló március-október hónapokban. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Ichthyaetus ichthyaetus|{{SUBPAGENAME}}}} da354cp9j3230x391cjuxsfrftml5zc 0 90539 551823 480179 2026-07-24T06:20:00Z KeFe 20 551823 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Larus genei.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Larus genei El Fayoum Egypt.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chroicocephalus genei|-}} {{népies|-}} : A vékonycsőrű sirály a madarak osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : A fajt Ferdinando Arborio Gattinara di Breme olasz természettudós írta le 1839-ben, a Larus nembe Larus Genei néven, egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3][4] Tudományos faji nevét Giuseppe Gené olasz természettudósról kapta. : A Földközi-tengernél és az Indiai-óceán nyugati részén honos. Telelni Afrikába vonul. Kóborló példányai számtalan országban előfordulnak. A természetes élőhelye homokos és sziklás tengerpartok, sós és édesvizű tavak és mocsarak. Vonuló faj. : Testhossza 42-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 102-110 centiméter, testtömege 223-350 gramm.[ : Több ezer fős, általában vegyes kolóniát alkot. Fészkét beltengerek partvidékén, szigeteken, nedves réteken a talajmélyedésbe, növényi anyagokból és tollakból készíti. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A fiókák korán elhagyják a fészket, de a szülők tovább táplálják őket. : Főleg kisebb halakkal és vízi gerinctelen állatokkal táplálkozik. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : Magyarországon ritka kóborló, főleg tavasszal és nyár elején észlelték. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Chroicocephalus genei|{{SUBPAGENAME}}}} qz8e1p7jovhboctegy6rqc7dvbmhpn6 0 90540 551826 480624 2026-07-24T06:21:08Z KeFe 20 551826 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90541 551807 480600 2026-07-24T06:13:54Z KeFe 20 551807 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90542 551827 479031 2026-07-24T06:21:38Z KeFe 20 551827 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90543 551828 479172 2026-07-24T06:21:54Z KeFe 20 551828 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Larus argentatus (adult).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Larus argentatus ad.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Larus argentatus|-}} {{népies|-}} Az ezüstsirály () a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű. : A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. : A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki. : A szűken értelmezett ezüstsirály Magyarországon ritka kóborló, elsősorban télen fordulhat elő nagyobb folyóinkon vagy a Balatonon. : Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése. : Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Főként halakat fogyaszt. A parton és a hulladékok között is keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és az ürgéket is elfogyasztja. : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Larus argentatus|{{SUBPAGENAME}}}} ny4nikiz8sbknuzvggrho715xieby64 0 90544 551829 480582 2026-07-24T06:22:12Z KeFe 20 551829 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90545 551830 479045 2026-07-24T06:22:44Z KeFe 20 551830 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90546 551831 478981 2026-07-24T06:23:35Z KeFe 20 551831 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90548 551832 479178 2026-07-24T06:24:29Z KeFe 20 551832 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Xema sabini juv.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Larus sabini-USFWS.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Xema sabini|Larus sabini}} {{népies|-}} A fecskesirály a madarak osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó Xema nem egyetlen faja. Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Larus nembe sorolják ''Larus sabini'' néven. {{Védett-madarak|25 000}} : Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi területein fészkel. A kopár, sziklás területek, tengerpartok lakója. Telelni a tengerpartok mentén délre vonul egyesek elérik a Fokföldet is. : Testhossza 27-32 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 150-210 gramm. Az idősebbek feje fekete. : A tengerpartokon lévő sziklákon fészkel. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A tojásokon a szülők felváltva kotlanak. : Rákokkal, rovarokkal, csigákkal és apró halakkal táplálkozik. : Magyarországon rendkívül ritka kóborló : A Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett, Európában biztos állapotú fajként tartják nyilván. <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Xema sabini|{{SUBPAGENAME}}}} rgzr3z9x0cimnrt2jwaomkrxg48kgqg 0 90551 551835 480642 2026-07-24T09:59:14Z KeFe 20 551835 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90552 551836 480516 2026-07-24T09:59:30Z KeFe 20 551836 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90553 551838 480584 2026-07-24T10:00:16Z KeFe 20 551838 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90554 551839 480522 2026-07-24T10:00:45Z KeFe 20 551839 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 3ilxff1tvgf0aa15jzj4700ktytwu22 0 90555 551843 479138 2026-07-24T10:01:59Z KeFe 20 551843 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Razorbill iceland.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Razorbill in flight.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alca torda|-}} {{népies|-}} <br/> : Az alka a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül az alkafélék családjába tartozó Alca nem egyetlen faja. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Az alka megtalálható az Atlanti-óceán északi partvidékén, Skandináviában, Izlandon, Grönlandon és Északkelet-Kanadában; Helgolandon (Németország) is költ. : Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és nyílt vizek. Vonuló faj. Magyarországon rendkívül ritka vendég, egyetlen előfordulása ismert 1935-ben Hajdúböszörménynél. : Testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-68 centiméter, testtömege 524–890 gramm. Tollazata színe hasonlít a pingvinéhez, de télen, az álla és a melle felső része fehér színűvé válik. : Ősszel és télen egyesével vagy kis csoportokban keres táplálékot, a költési helyre általában mindegyik évben csak az a pár telepszik le. Fő tápláléka a homoki angolna és a csuklyás hal, ezek megszerzését merüléssel és a lundák csőréből való kicsípéssel szerzik meg. : Az alkák ivarérettségüket 3-5 évesen érik el, a költési időszak májusban kezdődik, de a madarak már februárban visszatérnek költőhelyeikre. A fészekaljban, amit csak egy sziklarepedésbe raknak 1 tojást tartalmaz, a tojások színe nagyon különböző: barna, beige, fehér vagy türkiz és rajtuk barna vagy fekete foltok vannak. A tojáson 35 nap kell kotlania, az alka szülőnek ahhoz, hogy kikeljen fiókája. Kikelés után körülbelül 18 nappal a fiókák még nem érték el méretüknek a negyedét, de azon az éjjelen elhagyják fészküket és beugornak a tengerbe, de ezután is a szülők gondoskodnak róluk. : A kihalt, röpképtelen óriásalka (Pinguinus impennis) rokona volt ennek a madárnak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Alca torda|{{SUBPAGENAME}}}} kmfqw2amf4hm81j3tga8aq87dc4nxaj 0 90556 551847 480315 2026-07-24T10:03:18Z KeFe 20 551847 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Clamator glandarius (juvenile).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Clamator glandarius (cropped).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pettyes kakukk]] [[Fájl:Clamator glandarius Barcelona.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Pettyes kakukk]] [[Fájl:Kuifkoekoek-2 (28102054694).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Clamator glandarius|-}} {{népies|szajkókakukk}} A pettyes kakukk a madarak osztályának kakukkalakúak rendjébe, ezen belül a kakukkfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} : Európa és Ázsia déli részén és Afrika északi részén honos. Telelni Afrika Szahara alatti területeire vonul. Ritkás erdőkben, bokrosokban található meg. Magyarországon nagyon ritka alkalmi vendég. Első bizonyított hazai előfordulását 2005 májusából, Balmazújvárosról publikálták. : Átlagos testhossza 35-39 centiméter, tehát valamivel nagyobb testalkatú, mint a kakukk, de jóval nagyobbnak tűnik kitárt szárnyainak és hosszabb farktollainak köszönhetően. A fején felállítható tollbóbita található. A feje, háta, szárnyai és hosszú farka sötétszürke. Nyaka és hasa alja fehér, pofája sárgás árnyalatú. Szárnyait és hátoldalát fehér pettyezés díszíti. Hosszú farktollai és erős lábai vannak. A két nem nem tér el egymástól méret tekintetében. A fiatal egyedek testén a felső részek és a fejtető inkább feketés árnyalatúak, míg szárnytollaik inkább gesztenyebarna árnyalatú. : E madárfaj röpte a [[Kertészet/Madarak/Szarka|szarkák]] röptéhez hasonló. Kedveli a fákkal borított, de nyitott, tisztásokkal, mezőkkel szabdalt térségeket. Rovarokat, pókokat, kisebb hüllőket, valamint szőrös hernyókat fogyaszt, melyeket rajta kívül csak kevés madár képes elfogyasztani. Főként nagyobb rovarokkal, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik. : Hívójele a cser-cser-kri-kri jelekből tevődik össze, melyet gyakran variál. : Fészekparazita, tojásait általában varjúfélék, varjú, szarka vagy kék szarka fészkébe rakja. Minden fészekbe csak egyet, a kakukkfióka 12-15 nap múlva már kikel, a gazdamadár fiókája csak később. A kakukkal ellentétben sem a tojó, sem, pedig a kikelt fióka nem túrja ki a fészekből a gazdamadarak tojásait, ugyanakkor a szülők később kikelő fiókái gyorsan háttérbe szorulnak az élelemért folytatott verseny során és ez okozza vesztüket. Ragadozók felbukkanása esetén a ragadozókat elriasztó szaganyagot bocsátanak ki a pettyes kakukkok fiókái, mely megvédi őket és a fészekben tartózkodó többi fiókát a támadástól. : A [[Kertészet/Madarak/Kormos varjú|kormos varjú]] (Corvus corone corone) fiókái nagyobb eséllyel maradnak életben, ha pettyes kakukkokkal osztoznak a fészken. A ragadozó madarak és a házi macskák kisebb eséllyel támadják meg azokat a varjúfészkeket, amelyekben pettyes kakukkok fiókái is megtalálhatóak. Ennek ellenére a varjúfiókák csak akkor húznak hasznot a pettyes kakukkfiókák jelenlétéből, amikor a ragadozók aktívan támadják a környéket élelem után kutatva. : A pettyes kakukkoknak kiterjedt élőhelye van, mely mintegy 10 millió négyzetkilométert foglal magába. Az európai populációt 84 100 és 252 000 költőpár közé teszik a szakemberek, ami alapján 168 000 és 505 000 felnőtt egyed élhet kontinensünkön. Európában él a havasi varjak teljes állományának körülbelül 5 százaléka. A globális populáció mintegy 3 363 000 és 10 140 000 egyed közé tehető. Nagy egyedszáma és jelentős elterjedési területe miatt a Természetvédelmi Világszövetség a nem veszélyeztetett fajok közé sorolja. A populáció részletesebb felméréséig azonban a szakemberek 3 000 000 és 10 499 000 egyed közé teszik egyedszámukat. : Az Európában élő egyedek létszáma stabilnak mondható, sőt az utóbbi években csekély emelkedés is megfigyelhető. E madarak az 500 méteres tengerszint feletti magasságtól kezdődően a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig találnak maguknak megfelelő élőhelyet. : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Clamator glandarius|{{SUBPAGENAME}}}} rjfmwdzm92c2yo6hgtpvi40vgdmxzgm 0 90557 551844 480638 2026-07-24T10:02:18Z KeFe 20 551844 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90558 551853 480405 2026-07-24T10:05:13Z KeFe 20 551853 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Surnia ulula Oulu 20170305 04.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Surnia ulula|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|50 000}} <br/> :A karvalybagoly a madarak osztályának a bagolyalakúak rendjéhez, a bagolyfélék családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja. :A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Strix nembe Strix Ulula néven. :Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikáig fészkel. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, erdős tundrák és a lomberdők. Kedveli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni.Állandó, nem vonuló faj. :Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg. :Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Surnia ulula|{{SUBPAGENAME}}}} 703vg1ita7u78fewqqbsxcsnm2zhe4z 0 90560 551859 479013 2026-07-24T10:07:04Z KeFe 20 551859 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90561 551861 480153 2026-07-24T10:07:46Z KeFe 20 551861 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Apuspallidus 9043.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Apus pallidus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Apuspallidus 9043.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Apus pallidus|-}} {{népies|-}} <br/> : A halvány sarlósfecske a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak rendjébe és a sarlósfecskefélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25 000}} <br/> : A sarlósfecskék, megtévesztő nevük és igen hasonló életmódjuk ellenére nem állnak közeli rokonságban a verébalakúak rendjébe tartozó fecskefélékkel, a hasonlóság valójában a konvergens evolúció eredménye. : A kontinentális elterjedésű sarlósfecskét váltja fel a mediterrán régióban. Ebből adódóan a két faj elterjedési területei részben átfednek. A nagy fokú hasonlóság miatt nem állnak rendelkezésre pontos adatok a teljes állományról, pusztán jó közelítő értékek. Fő költőterületei a Földközi-tenger régiójában találhatóak. Rendszeresen költ Spanyolországban, Franciaország egyes részein, Olaszországban, a Baleár-szigeteken, Korzikán, Szardínián, Szicílián. Elterjedtnek számít Görögországban és a környező szigeteken, akárcsak Cipruson, az Adriai-tenger partjai mentén azonban ritkán fordul elő. Fellelhető a Madeira-szigeteken, a Kanári-szigeteken, az Ibériai-félsziget atlanti partjain. Európán kívül gyakori Északnyugat-Afrikában Marokkótól Tunéziáig, a Líbiai partokon és Egyiptomban a Nílus völgyében és deltájában. Szétszórt populációi találhatóak Törökországban, Izraelben, nyugat Jordániában, Irak déli részén, Irántól és Pakisztántól keletre, valamint kisebb egyedszámban Libanon és Kuvait területén. A telet a legtöbb egyed Afrikában, a Szaharától délre (Cramp 1985), esetleg Délkelet-Ázsiában tölti. Mivel a repülő rovarok alkotják az egyetlen táplálékforrásukat, melyek repülését nagyban befolyásolja az időjárás, ezért a vonulásuk különböző időpontra tehető különböző előfordulási területeken. Miszerint a Kanári-szigetekre már januárban visszatérnek, Franciaország déli részeire pedig csak kora áprilisban. Alfajait tekintve a szürkésebb árnyalatú pallidus a közel keleti területeken, a sötétebb, kisebb torokfoltú brehmorum Törökországtól nyugatra fekvő területeken, a legsötétebb színezetű illyricus pedig az Adriai-tengert környező területeken jellemző. A költőterületeitől északabbra ritkán fordul élő, de igen jó repülő lévén vannak feljegyzések. : Magyarországon rendkívül ritka kóborló, mindössze egyszer észlelték. : Testhossza 16– centiméter, testtömege 42 gramm.[3] Sötétbarna tollazatú madár, sarló alakú szárnyainak fesztávolsága megközelítőleg 42–46 cm. Kecses felépítésű, repülésre termett. Ennek megfelelően szárnyai a testéhez képest hosszúak, nyaka rövid. A csőre a repülő életmódhoz és a rovarevéshez idomulva kurta, de igen széles, hogy kitátva nagy felületet adjon, ezzel megkönnyítve a repülő rovarok elkapását, de ugyanakkor a lehető legkevesebb fölös súlyt jelentse az állatnak a levegőben. : Lába igen apró, erre utal a sarlósfecskék nemének neve is, mely a görög apous szóból származtatható, jelentése láb nélküli. A fecskefélékhez tartozó füsti fecskékkel és a molnárfecskékkel ellentétben nem ül meg a villanydrótokon, ágakon, nem ereszkedik le a földre. Ha le is száll, kizárólagosan függőleges felületeken kapaszkodik meg. Gyönge lába nem lenne képes megtartani a testét, így a vízszintes aljzatról nehezen tudna újra fölszállni. : Igen hasonló a Magyarországon rendszeresen költő sarlósfecskéhez (Apus apus); elkülönítése a sarlósfecskénél vaskosabb alakja, tompább szárnyvégei, rövidebb farokvillája és világosabb színezete alapján lehetséges. A kevésbé sötét szárnyak és sötét barna test, illetve elülső szárnyélek kontrasztja adja a sápatag színezetet. A világosabb fej és a nagyobb méretű, fehér színű torokfolt erősen kiemeli a szemek körüli fekete mintázatot. A legmegbízhatóbb jegy a két faj megkülönböztetésére a határozottan eltérő hangjuk, mely rossz látási viszonyok mellett is támpontot adhat. A két ivar megjelenésében nincs különbség. : A kifejlett példányok szinte egész életüket a levegőben töltik. A fészekrakást és az utódgondozást leszámítva egyáltalán nem szállnak le. Magától értetődő, hogy rendkívül jó repülők, de erről tanúskodik aerodinamikus, remekül alkalmazkodott testük, felépítésük. A levegőben szerzik meg a táplálékukat, ott párzanak, de még az alvásra is repülés közben kerül sor. Ebből adódóan igen gyorsan tehetnek meg, igen nagy távolságokat. A kontinentálisabb sarlósfecskénél sokkal jobban igényli a víz közelségét. Legkedveltebb természetes költőhelyeit apró szigeteken, tengerparti területeken találjuk, ahol megfelelő sziklafalakat, barlangokat talál a fészek elkészítéséhez (Brichetti et al 1988). Azonban a szárazföld felé is behatol, gyakran dombos, hegyvidéki területeken fekvő városokban talál menedéket. Nem ritka nyugat illetve közép európai városokban, ahol adott a kellő vízfelület a város közelében. A régi épületek burkolati hibái, szellőzőnyílásai, ereszei alatti vájatokban ideális helyre lelnek kicsinyeik felneveléséhez, így a város üdítő vendégeivé válhatnak. Azonban a restaurációk és a modern építkezés nem kedvez számukra, amiből fakadhat kisebb helyi populációk hanyatlása. Az erőteljes urbanizációs folyamat egy opportunista jelenségnek tűnik, amit alátámaszt, hogy csupán ott jelentős, ahol foltokban a természetes vegetáció is megtalálható (Rolando et al 1997). Az egyöntetű városi területek jóval kihaltabbak. : Változó nagyságú kolóniákban fészkel függőleges sziklafalak repedéseiben, vagy azoknak megfelelő épületekben. Monogám, testméretéhez képest hosszú életű. Minden évben az előző évi fészkét keresi fel. A fészket a levegőben összegyűjtött anyagokból és saját nyálából építi fel. A két szülő egyformán veszi ki részét az utódok gondozásából. Általában 2 vagy 3 tojást rak. Fiókáikat repülő rovarokkal táplálják, így ezek jelenléte kulcsfontosságú. Több fióka esetén a szülők több alkalommal látogatják a fészket, hogy etessék a kicsiket, de az egy etetés alkalmával hozott rovarok tömege nem változik. Az esetleges zsákmányhiány nem mutatkozik meg a fiókák súlyában, a szülők súlyában azonban drasztikus csökkenés lép fel, melyet a rovarok ismételt bőséges előfordulása során visszanyernek (Cucco et al 1995). A tanulmány eredményeivel egybevág egy másik megfigyeléssorozat, amiből kiderült, hogy a repülő rovarok mennyisége nem befolyásolja a szülők által a kicsinyeknek juttatott táplálék mennyiségét. A rovarok fellelhetősége a napi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklettől függ, és nincs kapcsolatban a napi esőzéssel. A legjelentősebb megállapítás a rovarok előfordulása és a biomassza produkció közötti nem tökéletes egyezés (Cucco et al 1996). : A fiókákat etető szülők nem szelektálnak, így minden fióka azonos eséllyel jut élelemhez. A szülőket befolyásolja a fiókák kéregető viselkedése, illetve nagyobb valószínűséggel etetik a középen elhelyezkedő utódot. Így a fiókák közötti versengés a kéregetés és a központi pozíció megszerzésében merül ki. Ennek eredményeképpen a legkésőbb világra jött utód kevesebb élelmet kap, mint a legelőször világra jött : A halvány sarlósfecske hatalmas elterjedési területtel rendelkezik, mely becslések szerint 1 000 000–10 000 000 km². Bár a teljes állományról nincsenek pontos adatok, de bizonyítottan növekedett a számuk, különösen az olaszországi és a portugál populációk esetében. Szinte az összes előfordulási helyen stabil, vagy mérsékelten növekvő populációkkal rendelkezik. Így nem veszélyeztetett státuszban van. Európában megközelítőleg 77 000–320 000 példány fordul elő. A legnagyobb populáció Sevilla városából (Spanyolország) ismert. Egy megfigyelés szerint a kolónia néhány tagja esetenként egészen februárig áttelelt (Cuadrado et al 1985). Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Apus pallidus|{{SUBPAGENAME}}}} rj1dadka17332gtnkzmqnq8slvw2rdf 0 90562 551862 480365 2026-07-24T10:08:07Z KeFe 20 551862 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Avo apumel10.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Tachymarptis melba in flight.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tachymarptis melba|Apus melba}} {{népies|-}} <br/> : A havasi sarlósfecske a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak rendjébe és a sarlósfecskefélék családjába tartozó faj. : A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Hirundo nembe Hirundo melba néven. Egyes szerzők sorolják az Apus nemhez Apus melba néven is. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. Családjuk tudományos neve – Apodidae – lábatlant jelent, utalva kicsi, fejletlen lábaikra, amivel járni szinte képtelenek, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. : Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.[ : Magyarországon rendkívül ritka kóborló, ideig négy alkalommal figyelték meg. Jóval nagyobb, mint az itt fészkelő sarlósfecske. : Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-60 centiméter, testtömege 76-125 gramm.[4] Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. : Kizárólag a levegőben előforduló ízeltlábúakkal (legyek, szúnyogok, hártyásszárnyúak, méhek, lepkék, bogarak, sáskák, szitakötők, pókok) táplálkozik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül. : Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Tachymarptis melba|{{SUBPAGENAME}}}} e8fygyf8hxvap7yeov5mw9m07lw9b8h 0 90564 551873 480395 2026-07-24T10:11:48Z KeFe 20 551873 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90565 551878 480355 2026-07-24T10:13:20Z KeFe 20 551878 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Eremophila alpestris2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Horned Lark Pawnee National Grasslands CO 2018-06-07 10-41-54 (40892669363).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Eremophila alpestris|-}} {{népies| havasi pacsirta}} <br/> : A havasi fülespacsirta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|50 000}} <br/> : Európa és Ázsia jelentős részén, továbbá Észak-Amerikában költ. Ez a család egyetlen olyan faja, amely megtalálta az utat Amerikába. Mivel ott nem éltek hasonló életmódú madarak, messzire délen elterjedt és mára elérte Dél-Amerika északnyugati részét is. Sztyeppeken, sivatagokban, közép- és magas hegyvidéken is előfordul, Kolumbiában 2700 méter magasban is. Fészkelőterülete állandó, de messzire elkóborol. November és február között ritka vendég Magyarországon. A Kárpátokban többfelé fészkel. : Testhossza 22 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Fején mozgatható tollpamacsok vannak. Feje sárga, kivéve az arca kétoldalán és a torkán lévő fekete foltokkal. Háta, szárnya és farka vörösebarna, hasalja piszkosfehér. : Nyáron főleg rovarokat és lárváikat eszi, telelőhelyein inkább füvet és magokat. : Évente kétszer költ májustól június közepéig. Tundrákon, fátlan hegyi területeken fűcsomók közé rejti fészkét. Egy fészekalja 4-5 tojás; ezeken a tojó 10-14 napig kotlik. A kikelt fiókák még 9-12 nap múlva röpülnek ki. : : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Eremophila alpestris|{{SUBPAGENAME}}}} hg5tj2d4qwzeqty5fxej71369bqmvjt 0 90566 551881 480538 2026-07-24T10:14:24Z KeFe 20 551881 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} {{Védett-madarak|}} : <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 9ppec401zc75tfs66faypmh7jpsg3wq 0 90567 551885 510488 2026-07-24T10:16:19Z KeFe 20 551885 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Wiesenpieper Meadow pipit.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Meadow Pipit (Anthus pratensis) (W1CDR0001526 BD4).ogg|bélyegkép|jobbra|200px|A réti pityer hangja]] [[Fájl:Anthus pratensis 2 (1).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthus pratensis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 10 000}} <br/> : A '''réti pityer''' a [[Állatok/Madarak|madarak]] osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. : Európa északi részén és Szibériában költ, telelni Ázsia déli részére és Észak-Afrikába vonul. Nedves, mocsaras rétek és lápok lakója. Magyarországon rendszeres átvonuló. : Testhossza 14,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 22 centiméter, testtömege 20 gramm. Begye erősen csíkozott, világos testalja szürkés vagy barnás. Lábai világosbarnák, sárgásak vagy hússzínűek. Hívóhangja kettes vagy hármas szíp-szíp. : Fű közötti vagy leveleken lévő rovarokat fogyaszt. Télen magokat is eszik. Őszi vonulása szeptemberben és októberben zajlik, de enyhébb időben áttelel. : A tojó fészkét a földön lévő kisebb mélyedésbe rejti. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 13–14 napig. A fiókák még 12–14 napig tartózkodnak a fészekben, de egy ideig még utána sem tudnak repülni. A táplálásban mindkét szülő rész vesz. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Anthus pratensis|{{SUBPAGENAME}}}} huu0qx1tn5igeh2fp3nn3g2qfm1pnx3 0 90568 551886 480293 2026-07-24T10:16:37Z KeFe 20 551886 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90569 551887 480363 2026-07-24T10:16:54Z KeFe 20 551887 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Anthus spinoletta (35528238042).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Anthus spinoletta|-}} {{népies|-}} <br/> : A havasi pityer a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe és a billegetőfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|10 000}} <br/> : Európa, Ázsia mérsékelt övi részén és Kínában él. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Köves, sziklás, füves lejtőkön és fennsíkokon otthonos. A zord északi területekről délre vonul, míg megfelelő élelem és időjárás esetén állandó. : Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-29 centiméter, testtömege 20-25 gramm. Háta sötétbarna, hasa foltos. : Rovarokkal, pókokkal, százlábúakkal, apró rákokkal, csigákkal és gyűrűsférgekkel táplálkozik, melyeket az alacsony növényzet között vagy víz mellett a parton keresgél. A repülő rovarokat is elkapja. : Sziklarepedésekben, középmagas fűvel borított területeken fészkel. A tojó kisebb mélyedésbe, növényi anyagokkal bélelt fészekbe rakja 4-6 tojását, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kikelése után a tojó nekiáll a második költésnek, míg a hím felneveli az első költést. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Anthus spinoletta|{{SUBPAGENAME}}}} 3neeuum4wx4syqwndvtxxhsimwf6nwr 0 90570 551889 478979 2026-07-24T10:17:29Z KeFe 20 551889 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90571 551892 479164 2026-07-24T10:18:30Z KeFe 20 551892 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bohemian Wax Wing.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bombycilla garrulus Seidenschwanz.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bombycilla Garrulus Oulu 20180331 02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Svirbelis.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Bohemian Waxwing 2007.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Bombycilla garrulus|-}} {{népies|selyemfarkú csontmadár, selyemfarkú, selymeg, fenyőmadár, kontyos fenyőmadár stb.}} <br/> : A csonttollú a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a csonttollúfélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Észak-Európa, Ázsia és Amerika tűlevelű erdeiben fészkel, északi irányban csaknem a szubartikus fahatárig terjed az állománya. Otthonául a síkvidéki erdőket és a völgyeket választja. Ősszel a madarak csapatostul hagyják el az erdőt, hogy parkokban, kertekben és az utak védősávjaiban keresgéljenek bogyók után. Ebben az időszakban a csonttollú előfordulása már nem korlátozódik a fenyvesekre, a madár továbbra is a sűrű erdő közelében marad, noha táplálékát a bokrokon gyűjtögeti. : A csonttollú társas, barátságos madár. Nemigen tart az embertől. Olykor forgalmas utak mentén is találkozhatunk a bokrokon táplálkozó madárcsapatokkal. Ilyenkor teletömik a begyüket bogyókkal, pihennek egy kicsit, esetleg isznak rá egyet, majd folytatják az evést. Annyira szeretik a bogyókat, hogy testtömegük háromszorosát is el tudják fogyasztani belőlük. : A csonttollú röptében emlékeztet a seregélyre. Nemcsak gyors, egyenes vonalú röpte, de rövid, szögletes szárnyai miatt is. Ha a madarak gazdag táplálékforrásra találnak, evés közben sűrűn hallatják csilingelő hangjukat. Talán társaiknak jelzik így a táplálékforrás helyét. : Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 32-35 gramm. Világosbarna és a vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete. Csőre a tövénél széles, az itt eredő selymes tollak – a hideghez való alkalmazkodás miatt – az orrnyílásukat is beborítják. A háta gesztenyebarna, míg a testalja vörhenyes fahéjszínű. Szárnya hosszú és hegyes, rajta sárga és fehér mintázat látható. Az öreg madarak másodrendű evezőinek hegyi részén a tollgerinc megnyúlt, élénkpiros lemezkét alkot. Innen kapta a csonttollú nevet. : Költőterületén inkább rovarokkal táplálkozik, amiket akár a levegőben is elkap. A telelő példányok növényi terméseket és bogyókat is elfogyasztanak. A Magyarországra érkező csonttollúak a télen is hozzáférhető növényi koszton élnek. A nyugati ostorfa, a madárberkenye és a japán akác fán maradó terméseit csipegetik, de a vadrózsa áltermése, a fonnyadó alma és körte, valamint a sárga fagyöngy lédús terméseit kedvelik a legjobban. : A madarak télen állnak párba, még azelőtt, hogy visszatérnének a fészkelőhelyekre. A hím követi a kiszemelt partnert, és kiáltozással próbálja magára vonni a figyelmét. A násztánc során a hím felborzolja a bóbitáját, leereszti a farkát, és felfújja a tollazatát. Ilyenkor meglepően nagynak tűnik. : Amennyiben a tojó érdeklődést mutat, szintén felborzolja a tollát, és letelepedik mellé, majd átveszi az udvarlótól a "nászajándékként" felkínált táplálékot: egy faágat vagy háncsdarabot. A két madár a párzás bekövetkeztéig még többször megismétli a szertartást. : A fészket, amely mohával és fűvel bélelt, ágakból font csésze, egy fán készítik el 3-15 méteres magasságban, gyakran egy zuzmóval borított ágon. A három-hat fényes szürke vagy halványkék tojást sötétszürke pettyek díszítik. Főként a tojó melengeti őket 14-15 napon át. A kikelő fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz, és ha kedvező az időjárás, a fiatalok már kéthetes korukban elhagyják a fészket. : Magyarországon rendszeres vendég, október-április hónapokban, néha tömeges a jelenléte. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Bombycilla garrulus|{{SUBPAGENAME}}}} dtd5hd796jgupu6nfgw0giq3px4ttdt 0 90572 551896 480367 2026-07-24T10:19:51Z KeFe 20 551896 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alpine Accentor Lungthu Pangolakha WLS East Sikkim India 08.11.2015.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunella collaris|Sturnus collaris}} {{népies|-}} <br/> : A havasi szürkebegy a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a szürkebegyfélék családjába tartozó faj. A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz ornitológus írta le 1769-ben, a Sturnus nembe Sturnus collaris néven {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Európa és Ázsia magashegységeiben honos. Természetes élőhelyei a sziklás hegyi lejtők és alpesi rétek. A fahatár és a hóhatár közötti területen él. Télen alacsonyabb helyre húzódik. : Magyarországon rendszeres vendég november és március között. Kőfejtőkben, bányafalakon, romos épületeknél észlelték, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan. : Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–32 centiméter, testtömege 37–43 gramm. Feje szürke, hasa narancssárga. : Költési területén főleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Ősztől bogyókat, télen magvakat fogyaszt. : A tojó a fészkét fátlan, köves, sziklás hegyoldalakon, a földön lévő kisebb mélyedésbe készíti, mohából és fűszálakból. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 15 napig. A fiókák még 12–14 napig tartózkodnak a fészekben, utána a sziklák közt rejtőzködnek. A táplálásban mindkét szülő rész vesz. : Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Prunella collaris|{{SUBPAGENAME}}}} fjvok73dkxr6vvwytqz6f22v6mir5xb 0 90573 551901 480632 2026-07-24T10:23:11Z KeFe 20 551901 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90574 551902 479037 2026-07-24T10:23:29Z KeFe 20 551902 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90575 551906 480311 2026-07-24T10:24:53Z KeFe 20 551906 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90576 551908 479142 2026-07-24T10:25:28Z KeFe 20 551908 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90577 551909 478985 2026-07-24T10:25:44Z KeFe 20 551909 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90578 551911 480628 2026-07-24T10:26:19Z KeFe 20 551911 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Monticola solitarius philippensis.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Hím]] [[Fájl:Blue Rock Thrush (Monticola solitarius)- pandoo race- Female at Jayanti, Duars, West Bengal W IMG 5750.jpg|bélyeg|jobbra|200px|tojó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Monticola solitarius|-}} {{népies|-}} A kék kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. Málta nemzeti madara. : Európa déli, Ázsia északnyugati részén él, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába, Indiába és Ázsia délkeleti területeire is. Víz közeli sziklafalak lakója, 3000 méter magas völgyekben is előfordul. : Testhossza 21-23 centiméter. A hím palakék, vörös és fekete, a tojó barnás színű. : A talajon keresgéli rovarokból álló táplálékát, néha a gyíkot is megfogja, de bogyókat is elfogyasztja. : Májusban sziklarepedésekbe, üregekbe rakja fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még 18 napig maradnak a fészekben, a szülők még egy ideig utána is gondoskodnak róluk. : Magyarországon ritka, alkalmi vendég. 1975. májusában a Ságon észlelték, de nem került megerősítésre. : Egy újabb előfordulása a 2006 áprilisából, a Nagyharsány határában emelkedő Szársomlyóról ismert (Ónodi Miklós fotói), ezt tekinti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága a faj első hitelesített hazai előfordulásának. <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Monticola solitarius|{{SUBPAGENAME}}}} nyrnrtly5nt40vixe7x946fi509yvbk 0 90579 551912 479222 2026-07-24T10:26:38Z KeFe 20 551912 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90580 551916 509603 2026-07-24T10:27:50Z KeFe 20 551916 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Cotoneaster frigidus Turdus iliacus 1.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Turdus iliacus.ogg|bélyeg|jobbra|200px|A szőlőrigó éneke]] [[Fájl:Redwing Turdus iliacus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Turdus iliacus coburni MHNT.ZOO.2010.11.186.28.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Redwing nest.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiókák a fészekben]] [[Fájl:Redwing (10950243535).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egy szőlőrigó gyűrűzés közben]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Turdus iliacus|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A '''szőlőrigó''' a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. Észak-Európában, Ázsia északi részén, Szibériában fészkel. : A szőlőrigó Törökország nemzeti madara. : A testhossza 20–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 33–34 centiméter, testtömege 50–75 gramm. Palástja zöldes-barna árnyalatú testének felső részén, míg hasi testtája piszkosfehér, melyet fekete pöttyök hosszú sorai tarkítanak a torkától egészen végig a mellkasán. Szárnyai és szárnyainak alja narancsvörös, vöröses árnyalatú. Csőre sötét, sárga alapszínű. Lábai barnás-rózsaszínűek. A fiatal egyedek hasonló kinézetűek a kifejlett madarakhoz. Szeme fölött világos sáv húzódik, egészen a tarkójáig. : Költöző madár, melynek példányai a telet Nyugat-Európában, Dél-Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékén töltik. A szőlőrigónak két alfaja létezik. Kedveli a nyílt erdőségeket, bokrok közt, fákon és a földön is fészkel. Időnként más madárfajokkal közösen alkot csapatokat. : Észak-Európában és Ázsia nagy részen él, a Kárpát-medencében október-április hónapokban rendszeres látogató. Fészkelőterülete Izland keleti részétől kezdve, Skócia északi részét érintve, keletebbre Észak-Európában Skandinávia területén, a Balti-államokban, Kelet-Európában Lengyelország északi részein és Fehéroroszországban, valamint Oroszország és Szibéria nagy részén megtalálható. Újabban költőterülete kibővült Ukrajna északi területeivel, valamint meghonosodott Grönland déli vidékein Qaqortoq környékén is 1990-1991 között. A telet Nyugat- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger környékén, valamint a szomszédos Délnyugat-Ázsiában tölti. : Magasabb fekvésű területeken gyakran az [[örvös rigó]] ([[Turdus torquatus]]) élőhelyét veszi át : Bár nem minden egyede költözik el, hiszen a délebbi vidékeken költő madarak bizonyos esetekben áttelelhetnek, viszont más példányai, akár 6500-7000 kilométert is megtehetnek telelőterületeik elérése során. : A szőlőrigó esetenként feltűnik az Amerikai Egyesült Államok, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Japán, Jordánia, Kanada és Líbia területén. 2005-ben Washington állam területén, 2011-ben az alaszkai Seward településen jegyezték fel felbukkanását. : A szőlőrigó a költési időszakban a nyitott erdőségekben, erdős foltokkal tarkított nyílt térségekben, alföldeken, alacsonyabb hegyvidékeken, főleg folyók közelében, folyóvölgyekben és árterületeken telepszik meg, valamint kedveli még a nyílt fenyőerdőket és a kevert faállományú erdőségeket, erdőszéleket mezőkkel, tisztásokkal tarkítva, valamint az erdőirtások környékét, a parkokat és a kerteket. : Rovarokat, csigákat, gilisztákat és pókokat zsákmányol, de ősszel és télen elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Magyarországon ritkán alkot nagyobb homogén csapatokat, inkább magányosan, vagy fenyőrigókkal (Turdus pilaris) együtt lehet megfigyelni, de vegyes összetételű csapatokat alkothat még fekete rigókkal (Turdus merula), seregélyekkel (Sturnus vulgaris), valamint időnként léprigókkal (Turdus viscivorus), énekes rigókkal (Turdus philomelos) és örvös rigókkal (Turdus torquatus). Vándorlás során, vagy télen e madárrajok gyakran a 200 egyedet is meghaladhatják. Magyarországon főleg ősszel nagy számban vonul át, kisebb csapatai át is telelhetnek. : Nedves talajú elegyes és lomberdők fáin, vagy a talajon készíti száraz növényi anyagokból és fűszálakból álló fészkét. Fészekalja átlagosan 5-6 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik kizárólag a tojó. A fiókák a kikelést követően 12-15 napon belül öltik magukra tollazatukat és további 14 napig szorulnak szüleik általi táplálásra. A tojások 2,6 X 1,9 centiméteres méretűek, súlyuk átlagosan 4,6 gramm, melynek mintegy 5 százalékát a héj teszi ki. A hím nem hord táplálékot a tojónak, ezért annak rendszeresen el kell hagynia fészkét táplálkozás céljából. A fiókák etetésében azonban mindkét szülő részt vesz. A szőlőrigó két fészekaljat nevel fel évente. Éneke egyszerű, ismétlődő dallamokból épül fel. : Kedvelt fészkelőhelyei nyíresekben, égeresekben találhatóak, fészkét lucfenyők, nyírfák, égerfák alacsonyabban fekvő részeire építik, a kertekben akár épületek zugaiba is építik. A költési időszak áprilistól július végéig tart a földrajzi sajátosságoknak megfelelően. Tömzsi, csésze formájú fészkét fűszálakból, gallyakból, gyökerekből és mohából építi fel, melyet puha levelekkel, és egyéb puha növényi részekkel bélel ki. Fészkének szálait sárral tapasztja össze. A fészek a földön, vagy a föld közelében bokrokon helyezkedik el, vagy fák ágaira építik. Gyakran több szőlőrigófészek található egymás közelében. A szőlőrigók átlagos élettartama 5,2 év. : : Egyedszáma Európában és Oroszországban csökkenésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint mérsékelten fenyegetett fajnak számít. A szőlőrigó '''Magyarországon fokozottan védett!''' madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint. <br /> <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Turdus iliacus|{{SUBPAGENAME}}}} 6n843la35z496nbfqiv8halxnb5e8rj 0 90581 551918 478971 2026-07-24T10:28:27Z KeFe 20 551918 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:37-090505-cettis-warbler-at-Kalloni-east-river.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Cetti's Warbler (19347567671).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Seidensaenger malle09 400.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Cettia cetti - Cetti's Warbler XC432284.mp3|bélyeg|jobbra|Éneke fémes zengő]] [[Fájl:Cettia cetti distribution map.png|bélyeg|jobbra|200px|Előfordulása]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cettia cetti|-}} {{népies|-}} A '''berki poszáta,''' a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak rendjébe és a berkiposzátafélék családba tartozó faj. Tudományos nevét Francesco Cetti olasz zoológusról kapta. {{Védett-madarak|25 000}} : Európa déli részén, Észak-Afrikában és Ázsia nyugati részén költ. Kedveli a víz közeli bokros és mocsaras területeket, gyakran sűrű növényzetben költ. Az Európában és Észak – Afrikában költő példányok nagyrészt állandóak, de a költési időszak után a fiatalok északi irányba mozdulnak. A madarak egy része télre a költő terület déli szegélyére húzódik, a keményebb telek az egyébként nem vonuló példányokat is délebbre kényszerítik. : Teste hossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-19 centiméter, testtömege 9-17 gramm. Közepes méretű, meglehetősen zömök termetű poszáta. Szárnya rövid és erősen lekerekített, farka széles, nyaka meglehetősen rövid. Tollazata felülről egyöntetű vörösbarna, alulról piszkos szürkés-fehér, a testoldalon és a hason vörhenyes árnyalattal. : Leginkább a [[Kertészet/Madarak/Cserregő nádiposzáta|cserregő nádiposzáta]] és a [[Kertészet/Madarak/Nádi tücsökmadár|nádi tücsökmadár]] egyedeivel téveszthető össze. Elkülönítő bélyegei az ezeknél hosszabb szemöldöksávja, illetve a fülfedők, a nyak és a melloldal halvány szürkés árnyalata. Legjobb bélyegei testformája és rövid kézevező túlnyúlása. A nemek és korok hasonlóak, de a hím szárnya általában hosszabb (ssp cetti 59–66 mm). : Élénk, aktív madár. Rendszerint megbújik a növényzetben, gyakran ugrál a földön vagy alacsonyan a bokrosokban. Ritkán települések közelében, sűrűn beültetett parkokban is előfordulhat. Éneke fémes zengő hangok váratlan és hangos kirobbanása („plitt!”, sorozatban ismételve kereplő „plir’r’r’r’r”). : Főleg rovarokkal (szitakötőkkel, kabócákkal, levéltetvekkel, lepkékkel) és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik; fiókáit lágy-testű rovarokkal eteti. Alkalmanként, főleg télen apró magvakat is fogyaszt. : Évente egyszer, Ny- és D- Európában sokszor kétszer költ, a fészekalj pusztulásakor gyakori a pótköltés. Általában június közepén rakja le a tojásait a sűrű növényzetben nádszálakra, csalánra vagy bokrok ágaira rakott fészekbe. A 4-5 tojáson kizárólag a tojó kotlik, 16-17 napig. A tojó kirepülés után még 2-3 hétig eteti a fiatalokat, melyek csak újabb 15-20 nap után válnak önállóvá. : Magyarországon a Kis-Balatonnál néhány pár fészkel (2003-ban 1 pár költését bizonyították). : '''Magyarországon védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cettia cetti|{{SUBPAGENAME}}}} hg9da7jyec1plnqk2dqnj76pqyytgyz 0 90582 551919 480247 2026-07-24T10:28:45Z KeFe 20 551919 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Zitting Cisticola (Non-breeding plumage) I IMG 0365.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cisticola juncidis|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : A '''szuharbújó''' a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó rovarevő madárfaj. : Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án. Jellemző élőhelye a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok. : : Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel. : : Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat. : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' ==Galéria== <gallery> Zitting Cisticola I IMG 6874.jpg Zitting Cisticola (Breeding plumage) I- Kolkata IMG 5046.jpg Zitting Cisticola & morning dew I IMG 0489.jpg Cisticola juncidis MHNT 232 Ramdane Djamel Algérie.jpg| </gallery> <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Cisticola juncidis|{{SUBPAGENAME}}}} 74zrmmuosx9mqg6gdso4g6dtmibgh8z 0 90584 551925 480295 2026-07-24T10:30:43Z KeFe 20 551925 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90585 551931 479148 2026-07-24T10:32:35Z KeFe 20 551931 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Sylvia melanocephala, Portugal.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Curruca cantillans|Sylvia cantillans}} {{népies|-}} : A bajszos poszáta a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj. {{Védett-madarak|25&nbsp;000}} : Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia cantillans néven. : Európa déli részén, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten él. Tövises bokrok közt található. : Magyarországon első bizonyított előfordulása 2002. májusából való, amikor Cserépfalu határában észlelték egy kifejlett hím példány : Testhossza 12 centiméter. Torka vörhenyes színű. Rovarokkal, pókokkal és bogyókkal táplálkozik. : Tövises bokrok közé rejti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll. <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Curruca cantillans|{{SUBPAGENAME}}}} mgvtrnr3oxdm7xctkfhkp08uavfiev0 0 90586 551932 480465 2026-07-24T10:32:53Z KeFe 20 551932 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90587 551938 480425 2026-07-24T10:34:40Z KeFe 20 551938 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90588 551939 480183 2026-07-24T10:34:58Z KeFe 20 551939 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90589 551940 478975 2026-07-24T10:35:17Z KeFe 20 551940 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90590 551941 480263 2026-07-24T10:35:35Z KeFe 20 551941 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90591 551949 480457 2026-07-24T10:38:45Z KeFe 20 551949 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90592 551958 479023 2026-07-24T10:43:21Z KeFe 20 551958 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90595 551965 510492 2026-07-24T10:45:42Z KeFe 20 551965 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Lanius excubitor 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Lanius excubitor 3 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Egy tartalék rágcsáló]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lanius excubitor|-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak| 50 000}} <br/> : A '''nagy őrgébics''' a [[Állatok/Madarak|madarak]] osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. : Az őrgébics onnan kapta nevét, hogy régebben a solymászok kalitkában tartották, mert más-más hangokkal hívta fel figyelmüket a különböző ragadozó madarakra. Ez megkönnyítette a sólymok befogását. Az őrgébics jóval előbb felfedezte a sólymot, mint ahogy a solymász észrevette volna. : Európa, Ázsia területén és Észak-Afrikában honos. Nem válogatós madár, fás, bokros területeken, gyümölcsösökben és mocsarakban is megtelepszik. Vonuló faj. : Magyarországon rendszeres és gyakori téli vendég, de már kisebb fészkelő állománya is van. Homeyeri alfaja rendkívül ritka alkalmi vendég, első bizonyított hazai előfordulását 2002. november 15. és december 9. között Hortobágyon észlelték. : Testhossza 24-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 30-35 centiméter, testtömege 48-81 gramm. Szemsávja fekete. : Táplálékának jelentős része apróbb gerincesekből áll, de megeszi a rovarokat is. Pockot, egeret, tücsköt és lótetűt a földön zsákmányol, a kisebb madarakat a levegőben kapja el. Az állomány egy része állandó, egy része kóborol. A [[Állatok/Madarak/Tövisszúró gébics|tövisszúró gébicshez]] hasonlóan tüskés ágakra szúrja fel a tartalék élelmet. : Növényi szálakból épített csésze alakú fészkét tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 15-18 napig csak a tojó kotlik, s a párja eteti. A fiókák még 20 napig vannak a fészekben, ahol néha kakukkot is nevel. : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lanius excubitor|{{SUBPAGENAME}}}} 59nrlbwjmcgrcn6ydr4ogmky06qpct8 0 90596 551966 480165 2026-07-24T10:46:02Z KeFe 20 551966 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90597 551967 494148 2026-07-24T10:46:20Z KeFe 20 551967 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} d2ba8vehotptiswhhfbk0unpt1vgyao 0 90598 551968 480353 2026-07-24T10:46:38Z KeFe 20 551968 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alpenkauw2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Wieszczek.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Alpendohle.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Yellow-billed Chough (Pyrrhocorax graculus) (50123131348).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pyrrhocorax graculus|-}} {{népies|sárgacsőrű csóka}} <br/> : A havasi csóka a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. Két alfaja a magashegységekben költ Spanyolország keleti részeitől kezdve, Dél-Európán át, Észak-Afrikáig, Közép-Ázsiáig, egészen Kína és India magashegységeiig. {{Védett-madarak| 25 000}} <br/> : Képes nagyobb magasságokban költeni, mint más madárfajok. Tojása is alkalmazkodott a ritkás levegőjű környezeti viszonyokhoz. Ez abban mutatkozik meg, hogy nagyobb az oxigénfelvétele és kevesebb vizet veszít. : Tollazata fényes, fekete színű, csőre sárga, lába vörös, hangja jellegzetes. Könnyed, akrobatikus röpte van, mely során teljesen kitárja szárnytollait. Egy életre együtt marad párjával és fészkelőhelyéhez is ragaszkodik, ami igen gyakran egy üreg, vagy nagyobb repedés a meredek sziklafalakon. Fészkét gallyakkal béleli, melybe a tojó három-öt fehéres alapszínű, barna pöttyös tojást rak le. Többnyire csapatban jár táplálékért a lelegeltetett füves rétekre, ahol nyaranta főleg gerinctelen állatokat, míg télen növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Szívesen megjelenik a turisták által látogatott helyeken, ahol akár további élelemforráshoz is juthat. : Ragadozónak és élősködőnek tartott faj. A mezőgazdasági technológiák változása egyes populációinak csökkenését eredményezte, de mindazonáltal kiterjedt élőhelye és jelentős állománya miatt globális szinten nem veszélyeztetett. A klímaváltozás azonban veszélyt jelenthet a havasi csókákra, mivel felfelé tolódik a számára szükséges alpesi élőhelyek határa. : A havasi csóka felnőtt egyedének fényes, fekete tollazata, írisze sötétbarna, rövid sárga csőre és vörös színű lába van. Némileg kisebb, mint a havasi varjak, testhossza 37-39 cm-es, ebből 12-14 cm hosszúságú a farktolla, szárnyfesztávolsága 75-85 cm. A havasi varjúnál hosszabb farka van, ugyanakkor szárnya rövidebb, de hozzá hasonlóan lendületes és könnyed röptű madár. A hímek és a tojók megjelenése hasonló, ám a hímek egy kicsivel nagyobb testűek. A fiatal példányok tollazata fakóbb, csőrük halványsárga, lábuk barnás színezetű. A havasi csókákat aligha lehet összetéveszteni más hasonló kinézetű madárfajokkal, ugyan elterjedési területük közös a csókákéval és a havasi varjakéval, ám a csókák kisebbek, tollazatuk szürkés színezetű, a havasi varjaknak pedig hosszú vörös csőrük van. : A P. g. digitatus alfaj némileg nagyobb, mint a névadó faj, és 191-244 gramm testtömegű, szemben a P. g. graculus 188-252 grammos testtömegével, továbbá lába erősebb. Ez az úgynevezett Bergmann-szabállyal vág egybe, amely szerint a nagyobb madarak nagyobb magasságokban élhetnek, hidegebb és szárazabb körülményeket is képesek elviselni. Végtagjaik, csőrük és lábuk hosszabb lenne a melegebb éghajlatú területeken, az Allen-szabály szerint. A hőmérsékleti különbségek azok, amelyek a havasi csókák eltérő testméretét befolyásolják. : A havasi csókák röpte gyors és akrobatikus, ritkább, de nagyobb szárnycsapásokkal. Nagyobb manőverezőképességet érnek el farktollaik kitárásával és szárnyaik behajlításával, valamint kihasználják a sziklafalak közelében felfelé áramló légáramlatokat. Repülés közben is megkülönböztethető a havasi varjaktól, mivel kevésbé szögletesek szárnyai, és hosszabb farktollai kevésbé négyszögletűek. : Rovarokkal, pókokkal és apró gerincesekkel táplálkozik, de megeszi a magvakat és gyümölcsöket is. Állandó, nem vonuló madár, de élelemhiány vagy nagy hideg esetén lehúzódik az alacsonyabb részekre és a lakott helyeket sem kerüli el. Turisták által gyakran látogatott helyeken az emberrel barátságos és akár kézből is elfogadja a táplálékot. : A havasi csókákra vándorsólymok, szirti sasok, és uhuk vadásznak, míg a fiókákat hollók ejtik el. Az a viselkedése, amely szerint több madár csapatokba verődik, vélhetően amiatt alakult ki, mert így jobban képesek megvédeni a tojásokat és a fiókáikat. A havasi csókákat számos bolhaféle választhatja gazdaállatnak, mint például a Ceratophyllus vagabunda és a Frontopsylla frontalis, valamint a F. laetus is. Galandférgek is megtelepedhetnek bélrendszerükben, mint például a Choanotaenia pirinica, valamint rágótetvek is élősködhetnek a havasi csókákon, például Brueelia, Menacanthus, vagy Philopterus. : Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy az Európa különböző pontjain élő állománya a havasi csókáknak fészekaljak tekintetében milyen téren tér el, és megállapították, hogy az átlagos fészekalj 3,6 tojásból áll, melyből átlagosan 2,6 fióka kel ki és csak 1,9 egyed éli meg tollazata teljes kifejlődését. A felnőtt egyedek túlélési arányai 82 és 92 százalék közt mozognak, melynél nem mutatkozik különbség a nemek között. Az első éves fiatal egyedek túlélési aránya 77 százalék, ami alacsonyabb, mint a kifejlett példányoké. A turisták által és az emberi közreműködésből származó élelmiszertöbblet nem befolyásolja érdemben a költés sikerét. : Az IUCN Vörös Listáján szerepel, mint nem veszélyeztetett faj.[48] Európában biztos állományú faj. : '''Magyarországon védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat|Pyrrhocorax graculus|{{SUBPAGENAME}}}} 89d11kmve39r8czm1lfosei2jmr8rmt 0 90599 551969 479029 2026-07-24T10:47:02Z KeFe 20 551969 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 0 90600 551972 480461 2026-07-24T10:48:27Z KeFe 20 551972 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : : '''Magyarországon fokozottan védett!''' <br /> '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} <br/> {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} fkwjlf6s5zwnwkuf8hc7qohg2kwytlx 12 100943 551655 509608 2026-07-24T00:37:43Z KeFe 20 551655 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} evnm37f54coxocbetk4r10kr3wtdl98 551656 551655 2026-07-24T00:39:21Z KeFe 20 551656 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett-madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> {{Védett-madarak|}} <br/> : : : : : : : <br /> {{lásd|[[Latin/Védett állatok|Védett állatok]]| }} <br/> </div></div> {{Védett madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 7qytbuj5gv54nxp1qupiup00nfqvegk 0 107350 551980 477745 2026-07-24T11:46:15Z KeFe 20 551980 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Bombina bombina 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vöröshasú unka]] [[Fájl:Gelbbauchunke1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sárgahasú unka]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Bombinatoridae|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''unkafélék''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályának [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe, ezen belül az [[Állatok/Kétéltűek/Unkafélék|unkafélék]] családjába tartozó faj. : : Az unkákat dobhártyájuk hiánya és általában hallószervük fejletlensége, korong alakú, egész lapjával odanőtt nyelvük, keresztcsigolyájuk erősen kiszélesedett harántnyulványa, a keresztcsonthoz csak egy ízfejjel erősített farcsíkcsont és háromszögletű szembogaruk jellemzi. : Hátulsó lábuk ujjait úszóhártya köti össze, az elülső lábak ujjai szabadok. : '''A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak''' '''Barbourula''' nem * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]] ''([[Barbourula busuangensis]]'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]] ''([[Barbourula kalimantanensis]]'' '''Bombina''' nem * [[Állatok/Kétéltűek/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ''([[Bombina bombina]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Óriás unka|Óriás unka]] ''([[Bombina maxima]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina microdeladigitora|?]] ''([[Bombina microdeladigitora]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Keleti tűzhasú unka|Keleti tűzhasú unka]] ''([[Bombina orientalis]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]]''([[Bombina pachypus]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ''([[Bombina variegata]])'' : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Bombinatoridae|{{SUBPAGENAME}}}} l3bqzewtwps61r9vt0jzu1hd969j7du 551984 551980 2026-07-24T11:49:44Z KeFe 20 551984 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bombina bombina 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vöröshasú unka]] [[Fájl:Gelbbauchunke1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Sárgahasú unka]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Bombinatoridae|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''unkafélék''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályának [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe, ezen belül az [[Állatok/Kétéltűek/Unkafélék|unkafélék]] családjába tartozó faj. : : Az unkákat dobhártyájuk hiánya és általában hallószervük fejletlensége, korong alakú, egész lapjával odanőtt nyelvük, keresztcsigolyájuk erősen kiszélesedett harántnyulványa, a keresztcsonthoz csak egy ízfejjel erősített farcsíkcsont és háromszögletű szembogaruk jellemzi. : Hátulsó lábuk ujjait úszóhártya köti össze, az elülső lábak ujjai szabadok. : '''A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak''' '''Barbourula''' nem * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]] ''([[Barbourula busuangensis]]'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]] ''([[Barbourula kalimantanensis]]'' '''Bombina''' nem * [[Állatok/Kétéltűek/Vöröshasú unka|Vöröshasú unka]] ''([[Bombina bombina]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Óriás unka|Óriás unka]] ''([[Bombina maxima]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina microdeladigitora|?]] ''([[Bombina microdeladigitora]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Keleti tűzhasú unka|Keleti tűzhasú unka]] ''([[Bombina orientalis]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Bombina pachypus|?]]''([[Bombina pachypus]])'' * [[Állatok/Kétéltűek/Sárgahasú unka|Sárgahasú unka]] ''([[Bombina variegata]])'' : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Bombinatoridae|{{SUBPAGENAME}}}} o9frr928k74z5ilmt286opyziakjq1u 0 107351 551985 477750 2026-07-24T11:50:03Z KeFe 20 551985 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pelobates fuscus 2 (Marek Szczepanek).jpg |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Pelobatidae|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''ásóbékafélék''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába és a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe tartozó család, melyből manapság már csak egyetlen egy nem maradt fenn. :A békák egy ősi vonalát képezik, hiszen már a késő jura korszakban, azaz 155 millió éve jelentek meg. A legrégebbi fajt az Elkobatrachus brockit 2006-ban fedezték fel és írták le. : A ma élő fajok Európában és a Földközi-térségben - beleértve Észak-Afrikát és Ázsia nyugati részét is - fordulnak elő. : Akár a 10 centiméteres hosszúságot is elérhetik. Felső állkapcsuk fogas, lábujjízeik egyszerűek. Pupillájuk függőleges, rés alakú. : Mint minden békák, az ásóbékafélék is mindent felfalnak ami a szájukba belefér; az ebihalak, ha nem jók az életfeltételek, kannibálokká válhatnak. <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat|Pelobatidae|{{SUBPAGENAME}}}} nunx6h95bdp8dal9qluews3r056953o 0 107352 551986 477757 2026-07-24T11:50:27Z KeFe 20 551986 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Bufonidae|-}} {{népies|-}} <br /> : A varangyfélék a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába és a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe tartozó család. 35 nem és 463 faj tartozik a családba. '''Rendszerezés''' :- [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék/Adenomus|Adenomus]] – 3 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Altiphrynoides|Altiphrynoides]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Amazophrynella|Amazophrynella]] – 4 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Amietophrynus|Amietophrynus]] – 40 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Anaxyrus|Anaxyrus]] – 22 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Ansonia|Ansonia]] – 23 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Atelopus|Atelopus]] – 77 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Barbarophryne|Barbarophryne]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Bufo|Bufo]] – 254 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Bufoides|Bufoides]] :- [[Állatok/Kétéltűek/Bufotes|Bufotes]] – 14 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Capensibufo|Capensibufo]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Churamiti|Churamiti]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Dendrophryniscus|Dendrophryniscus]] - 7 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Didynamipus|Didynamipus]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Duttaphrynus|Duttaphrynus]] – 30 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Epidalea|Epidalea]] - 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Frostius|Frostius]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Ghatophryne|Ghatophryne]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Incilius|Incilius]] – 40 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Ingerophrynus|Ingerophrynus]] – 12 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Laurentophryne|Laurentophryne]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Leptophryne|Leptophryne]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Melanophryniscus|Melanophryniscus]] – 27 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Mertensophryne|Mertensophryne]] – 14 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Metaphryniscus|Metaphryniscus]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Nannophryne|Nannophryne]] – 4 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Nectophryne|Nectophryne]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Nectophrynoides|Nectophrynoides]] – 6 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Nimbaphrynoides|Nimbaphrynoides]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Oreophrynella|Oreophrynella]] – 6 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Osornophryne|Osornophryne]] – 6 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Parapelophryne|Parapelophryne]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Pedostibes|Pedostibes]] – 6 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Pelophryne|Pelophryne]] – 9 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Peltophryne|Peltophryne]] – 12 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Phrynoidis|Phrynoidis]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Poyntonophrynus|Poyntonophrynus]] – 10 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Pseudobufo|Pseudobufo]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Rentapia|Rentapia]] – 10 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Rhinella|Rhinella]] – 87 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Sabahphrynus|Sabahphrynus]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Schismaderma|Schismaderma]] – 1 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Sclerophrys|Sclerophrys]] :- [[Állatok/Kétéltűek/Sigalegalephrynus|Sigalegalephrynus]] (2 faj) :- [[Állatok/Kétéltűek/Strauchbufo|Strauchbufo]] :- [[Állatok/Kétéltűek/Truebella|Truebella]] – 2 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Vandijkophrynus|Vandijkophrynus]] – 5 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Werneria|Werneria]] – 4 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Wolterstorffina|Wolterstorffina]] – 3 faj :- [[Állatok/Kétéltűek/Xanthophryne|Xanthophryne]] – 2 faj <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Bufonidae|{{SUBPAGENAME}}}} 4hyfdkekynxymppseh6wxf5w7eygb50 0 107355 551987 477706 2026-07-24T11:51:00Z KeFe 20 551987 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> {{lásd|'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|||}} <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]| | |}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} mtx2fchnbhrupncj48w9xh4t1q2q0zo 0 107365 551983 477698 2026-07-24T11:48:38Z KeFe 20 551983 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Gelbbauchunke1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:BombinaVariegataJuv.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Bombina variegata tadpole Weinsberg 20070708 crop.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ebihal]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Bombina variegata|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''sárgahasú unka''' a [[Kertészet/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályának [[Kertészet/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe, ezen belül az [[Kertészet/Kétéltűek/Unkafélék|unkafélék]] családjába tartozó faj. : Franciaországtól kelet felé Közép- és Dél-Európán át a Fekete-tengerig, déli irányban Dél-Olaszországig és Görögországig. Délnyugat- és Észak-Európából hiányzik. : Magyarországon nagyobb állományai élnek a Bükkben és a Mátrában, a Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karsztvidéken. A Dunántúlon a Soproni- és Kőszegi-hegységben, a Bakonyban, de előfordul az Őrségben és a Somogyi-dombságon is. : A sárga hasú unka testhossza 4-5 centiméter; sokkal kisebb, mint a barna varangy. Teste lapos, egészen oldalt illeszkedő lábakkal. A nem feltűnő barnás, iszap-szürke vagy olaj zöldes felsőtest szemölcsös. Hasán a bőre csaknem sima, élénk citrom- vagy narancssárga, nagyobb szürke, szürkéskék vagy feketés foltokkal tarkázott – ezáltal a has márványozott benyomást kelt. A sárga mezőkben finom, fekete pontok láthatók, de a [[Kertészet/Kétéltűek/Vöröshasú unka|vöröshasú unkától]] eltérően a sötét mezőkben fehér pontokat egyáltalán nem vagy csak alig találunk. : A sárga hasú unka a környezetével szemben nem támaszt különleges igényeket, bármilyen kisebb vízzel beéri. Leggyakrabban olyan pocsolyákban és kis tavakban fordul elő, amelyekben másfajta békák nincsenek. Még a csupán néhány hétig vízzel telt keréknyomok is megfelelnek neki, de a folyóvizeket kerüli. Túlnyomórészt a vízben él, de néha hosszabb időre is kijön a szárazföldre. Magyarországon legfőképp a magasabb hegyvidékek vizeiben él. <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Bombina variegata|{{SUBPAGENAME}}}} szd6ua069iarc9xv1zx8bioj4u7rtu8 0 115331 551982 514086 2026-07-24T11:48:17Z KeFe 20 551982 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : A '''vöröshasú unka''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] ([[Amphibia]]) osztályának [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] ([[Anura]]) rendjébe, ezen belül az [[Állatok/Kétéltűek//Unkafélék|unkafélék]] ([[Bombinatoridae]]) családjába tartozó faj. : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} a3hbqb7at7hjhfp3vny7gddq621x6p1 0 115332 551981 477743 2026-07-24T11:47:59Z KeFe 20 551981 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Kétéltűek]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Bombina maxima|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''óriás unka''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályának [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe, ezen belül az [[Állatok/Kétéltűek/Unkafélék|unkafélék]] családjába tartozó faj. : : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Bombina maxima|{{SUBPAGENAME}}}} sl5c00ixybwzpw20d9f80pfhibjmdlr 0 115334 551979 514089 2026-07-24T11:43:45Z KeFe 20 551979 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Anura|-}} {{népies|farkatlan kétéltűek}} <br /> : A '''békák''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályának egyik [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendszertani rendjét alkotja. : Közös jellemzőjük a farok hiánya kifejlett állapotban, a lapított test, a viszonylag gyenge elülső és izmos, hosszú ugrólábbá fejlődött hátsó végtagok, a dülledt szemek. : : Mind ragadozók vagy rovarevők. A békák 10-12 évig élnek. : A ''béka'' ótörök jövevényszó (például kirgiz baka, oszmántörök baga). Bizonyára hangutánzó eredetű, ahogyan az állat hangját jelölő brekeg, brekeke, vartyog és kuruttyol szavak is. : Zömmel vízközelben élnek, bár akadnak szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott (például sivatagi vagy egész életüket vízben töltő) fajok is. Sok békafajnál kiemelt szerep jut a szaporodási időszakban a hangadásnak (brekegés, kuruttyolás és számos másféle hangadás), amelyet felfújható torokzacskók segítségével végeznek el – ez azonban nem minden fajra jellemző. : A békák a többi kétéltűhöz hasonlóan petékkel szaporodnak. A külső megtermékenyítésű békáknál előforduló álpárzási jelenség az amplexus. Lárváikat ebihalaknak nevezik, ezek változatosan táplálkoznak, általában vízben nevelkednek, kopoltyújuk van és hiányoznak végtagjaik. Fejlődésük során végül tüdejük, hátsó, majd elülső lábuk nő, végül eltűnik a farkuk. : A farkatlan kétéltűek a trópusoktól a szubarktikus éghajlatú vidékekig elterjedtek, de zömük a trópusi esőerdőkben él. Pusztulásuk oka elsősorban élőhelyük szűkülésében keresendő. '''A rendhez az alábbi alrendek és családok tartoznak (taxonómiai sorrendben).''' *Archaeobatrachia **Alytidae Fitzinger, 1843 **[[Állatok/Kétéltűek/Farkos kétéltűek|Farkos békafélék]] (Ascaphidae) – 2 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Ősbékafélék|Ősbékafélék]] (Leiopelmatidae) – 4 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Unkafélék|Unkafélék]] (Bombinatoridae) – 10 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Korongnyelvűbéka-félék|Korongnyelvűbéka-félék]] (Discoglossidae) – 11 faj) *Mesobatrachia **[[Állatok/Kétéltűek/Csücskösásóbéka-félék|Csücskösásóbéka-félék]] (Megophryidae) – 123 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Ásóbékafélék|Ásóbékafélék]] (Pelobatidae) – 4 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Lapátlábúbéka-félék|Lapátlábúbéka-félék]] (Scaphiopodidae) egyes rendszerek az ásóbékafélék családjába sorolják – 7 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Iszaptúróbéka-félék|Iszaptúróbéka-félék]] (Pelodytidae) – 3 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Nagyorrúbéka-félék|Nagyorrúbéka-félék]] (Rhinophrynidae) – 1 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Pipabékafélék|Pipabékafélék]] (Pipidae) – 30 faj *Neobatrachia **Allophrynidae – 3 faj **Alsodidae – 29 faj **Batrachylidae **[[Állatok/Kétéltűek/Nyergesbékafélék|Nyergesbékafélék]] (Brachycephalidae) – 6 faj **Brevicipitidae – 34 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] – 463 faj **Calyptocephalellidae **Ceratobatrachidae **Ceratophryidae **Ceuthomantidae **Conrauidae **Craugastoridae **Cycloramphidae **Dicroglossidae **Eleutherodactylidae **[[Állatok/Kétéltűek/Kísértetbékafélék|Kísértetbékafélék]] (Heleophrynidae) – 6 faj **Hemiphractidae **Hylodidae – 42 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Füttyentőbéka-félék|Füttyentőbéka-félék]] (Leptodactylidae) – 1132 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Mocsárjáróbéka-félék|Mocsárjáróbéka-félék]] (Limnodynastidae) más rendszerek a Myobatrachidae családba sorolják – 50 faj **Nasikabatrachidae – 1 faj **Micrixalidae – 26 faj **Myobatrachidae – 70 faj **Ptychadenidae – 55 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Gyomorköltő békafélék|Gyomorköltő békafélék]] (Rheobatrachidae) – 2 kihalt faj **[[Állatok/Kétéltűek/Seychelle-szigeteki békafélék|Seychelle-szigeteki békafélék]] (Sooglossidae) – 4 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Orrosbékafélék|Orrosbékafélék]] vagy szájköltőbékák (Rhinodermatidae) – 2 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Levelibéka-félék|Levelibéka-félék]] (Hylidae) – 856 faj **Amphignathodontidae egyes rendszerek a levelibéka-félékhez sorolják – 52 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Üvegbékafélék|Üvegbékafélék]] (Centrolenidae) – 135 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Szűkszájúbéka-félék|Szűkszájúbéka-félék]] (Microhylidae) – 395 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Lapátorrúbéka-félék|lapátorrúbéka-félék]] (Hemisotidae) – 9 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Nyílméregbéka-félék|Nyílméregbéka-félék]] (Dendrobatidae) – 251 faj **Aromobatidae – egyes rendszerek a nyílméregbéka-félékhez sorolják – 17 faj **Arthroleptidae – 49 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Aranybékafélék|Aranybékafélék]] (Mantellidae) – 156 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Valódi békafélék|Valódi békafélék]] (Ranidae) – 662 faj **Astylosternidae – 29 faj **Petropedetidae – 105 faj **Pyxicephalidae Bonaparte, 1850 **[[Állatok/Kétéltűek/Mászóbékafélék|Mászóbékafélék]] (Hyperoliidae) – 145 faj **[[Állatok/Kétéltűek/Evezőbékafélék|Evezőbékafélék]] (Rhacophoridae) – 221 faj **Ranixalidae – 10 faj **Telmatobiidae – 61 faj **Phrynobatrachidae – 87 faj **Odontophrynidae9 – 52 faj **Nyctibatrachidae – 29 faj : Jelenlegi listánk 4819 fajt tart nyilván, de ez a szám folyamatosan változik. : Gyakran két külön csoportként beszélnek a közönséges békákról és a varangyokról, ez azonban alaptalan, pusztán küllem alapján történik, nem rendszertani különállásuk miatt. A varangyok a Neobatrachia egyik családját alkotják, éppen annyira különülnek el a békák között, mint például a levelibékák a mászóbékáktól. <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Anura|{{SUBPAGENAME}}}} d7mczhig0etlootnucyoqq2d8nji1p7 0 118075 551988 477809 2026-07-24T11:54:29Z KeFe 20 551988 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} [[Fájl:Adenomus kelaartii.jpg|bélyegkép|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|Adenomus|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''Adenomus''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : ==Előfordulásuk== : Csak [[Srí Lanka]] szigetén honosak az ide tartozó fajok. ==Rendszerezés== : A nembe az alábbi 3 faj tartozik *''[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék/Adenomus dasi]]'' *''[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék/Adenomus kandianus]]'' - kihalt *''[[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék/Adenomus kelaartii]]'' <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|Adenomus|{{SUBPAGENAME}}}} 4g6szgd2a769qcjy3egadgjh2ehgygv 0 118076 551989 477759 2026-07-24T11:54:57Z KeFe 20 551989 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} [[Fájl:|bélyegkép|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|{{SUBPAGENAME}}|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}}} 4tdi88rak7umoqnadvze7wirwlj0md3 0 118077 551990 477760 2026-07-24T11:55:14Z KeFe 20 551990 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} [[Fájl:|bélyegkép|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|{{SUBPAGENAME}}|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}}} 4tdi88rak7umoqnadvze7wirwlj0md3 0 118078 551991 477761 2026-07-24T11:55:46Z KeFe 20 551991 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} [[Fájl:|bélyegkép|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|{{SUBPAGENAME}}|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}}} 4tdi88rak7umoqnadvze7wirwlj0md3 551995 551991 2026-07-24T11:58:50Z KeFe 20 551995 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}}} 2ig52u0khpjv4zzjirpxwybd1exdt3z 0 118079 551992 477762 2026-07-24T11:56:08Z KeFe 20 551992 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} [[Fájl:|bélyegkép|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin|{{SUBPAGENAME}}|-}} {{népies|-}} <br /> : Az '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Kétéltűek|kétéltűek]] osztályába, a [[Állatok/Kétéltűek/Békák|békák]] rendjébe és a [[Állatok/Kétéltűek/Varangyfélék|varangyfélék]] családjába tartozó nem. : : : : <br /> </div></div> {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kétéltűek-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonskat|{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}}} 4tdi88rak7umoqnadvze7wirwlj0md3 551994 551992 2026-07-24T11:57:19Z KeFe 20 551994 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ejt4lmsbmwd94tu8swiqv3frnhoxppg 0 118080 551993 477763 2026-07-24T11:57:02Z KeFe 20 551993 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Kétéltűek]] [[Kategória:Békák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{Latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : : <br /> </div></div> {{Kártevők-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ejt4lmsbmwd94tu8swiqv3frnhoxppg 0 136353 551573 2026-07-24T00:13:38Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551573 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136354 551574 2026-07-24T00:14:08Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551574 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136355 551575 2026-07-24T00:14:22Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551575 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136356 551576 2026-07-24T00:14:36Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551576 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136357 551577 2026-07-24T00:14:48Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551577 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136358 551578 2026-07-24T00:15:15Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551578 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136359 551579 2026-07-24T00:15:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551579 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136360 551580 2026-07-24T00:15:43Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551580 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136361 551581 2026-07-24T00:15:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551581 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136362 551582 2026-07-24T00:16:06Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551582 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136363 551583 2026-07-24T00:16:17Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551583 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136364 551584 2026-07-24T00:16:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551584 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136365 551585 2026-07-24T00:16:38Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551585 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136366 551586 2026-07-24T00:16:50Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551586 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136367 551587 2026-07-24T00:17:02Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551587 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136368 551588 2026-07-24T00:17:12Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551588 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136369 551589 2026-07-24T00:17:22Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551589 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136370 551590 2026-07-24T00:17:37Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551590 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136371 551591 2026-07-24T00:17:49Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551591 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136372 551592 2026-07-24T00:18:04Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551592 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136373 551593 2026-07-24T00:18:24Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551593 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136374 551594 2026-07-24T00:18:36Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551594 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136375 551595 2026-07-24T00:18:52Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551595 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136376 551596 2026-07-24T00:19:05Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551596 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136377 551597 2026-07-24T00:19:16Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551597 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136378 551598 2026-07-24T00:19:27Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551598 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136379 551599 2026-07-24T00:19:39Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551599 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136380 551600 2026-07-24T00:19:50Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551600 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136381 551601 2026-07-24T00:20:02Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551601 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136382 551602 2026-07-24T00:20:43Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551602 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 551797 551602 2026-07-24T06:10:31Z KeFe 20 551797 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} m8lvehb4b5le12r8galon1f7lo9j9wd 0 136383 551603 2026-07-24T00:20:58Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136384 551604 2026-07-24T00:21:09Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551604 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136385 551605 2026-07-24T00:21:25Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551605 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 551833 551605 2026-07-24T06:25:19Z KeFe 20 551833 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} m8lvehb4b5le12r8galon1f7lo9j9wd 0 136386 551606 2026-07-24T00:21:37Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551606 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136387 551607 2026-07-24T00:21:48Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551607 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 551834 551607 2026-07-24T09:58:42Z KeFe 20 551834 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] [[Kategória:Védett madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} m8lvehb4b5le12r8galon1f7lo9j9wd 0 136388 551608 2026-07-24T00:22:01Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551608 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136389 551609 2026-07-24T00:22:23Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551609 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136390 551610 2026-07-24T00:22:35Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551610 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136391 551611 2026-07-24T00:22:47Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551611 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136392 551612 2026-07-24T00:22:58Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551612 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136393 551613 2026-07-24T00:23:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551613 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136394 551614 2026-07-24T00:23:23Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551614 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136395 551615 2026-07-24T00:23:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551615 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136396 551616 2026-07-24T00:23:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551616 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136397 551617 2026-07-24T00:24:07Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551617 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136398 551618 2026-07-24T00:24:19Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551618 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136399 551619 2026-07-24T00:24:30Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551619 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136400 551620 2026-07-24T00:24:42Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551620 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136401 551621 2026-07-24T00:24:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551621 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136402 551622 2026-07-24T00:25:42Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551622 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136403 551623 2026-07-24T00:25:54Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551623 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 551642 551623 2026-07-24T00:31:34Z KeFe 20 551642 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} oybl3q7oysab273ymaleochnvuivybr 0 136404 551624 2026-07-24T00:26:07Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551624 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136405 551625 2026-07-24T00:26:17Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551625 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136406 551626 2026-07-24T00:26:27Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551626 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136407 551627 2026-07-24T00:26:39Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551627 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136408 551628 2026-07-24T00:26:50Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551628 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136409 551629 2026-07-24T00:27:10Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551629 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136410 551630 2026-07-24T00:27:21Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551630 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136411 551631 2026-07-24T00:27:31Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551631 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136412 551632 2026-07-24T00:27:48Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551632 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136413 551633 2026-07-24T00:28:01Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551633 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136414 551634 2026-07-24T00:28:16Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551634 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136415 551635 2026-07-24T00:28:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551635 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136416 551636 2026-07-24T00:28:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551636 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136417 551637 2026-07-24T00:28:53Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551637 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136418 551638 2026-07-24T00:29:06Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551638 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136419 551639 2026-07-24T00:29:16Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551639 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136420 551640 2026-07-24T00:29:27Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551640 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136421 551641 2026-07-24T00:29:40Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}” 551641 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Madarak]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} : : : : : : : <br/> </div></div> {{Madarak-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pub7d9s87s1vmo0odj733f0qw6rsz3g 0 136422 551711 2026-07-24T05:21:16Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja]] 551711 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Kékes rétihéja]] q77smo5nfdthcxy9swztl5xqmfruexa 0 136423 551712 2026-07-24T05:23:30Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja]] 551712 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Hamvas rétihéja]] cc72eqvt8cxyqkfwue65v3r26z93950 0 136424 551713 2026-07-24T05:24:04Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Kígyászölyv]] 551713 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Kígyászölyv]] divnde2x6ro0io6hn5trfxrd4or8dg9 0 136425 551715 2026-07-24T05:26:19Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Héjasas]] 551715 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Héjasas]] izgtec2ufv8a79gee9qrwl7fv6w5b24 0 136426 551717 2026-07-24T05:28:25Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Héjasas]] 551717 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Héjasas]] izgtec2ufv8a79gee9qrwl7fv6w5b24 0 136427 551718 2026-07-24T05:29:37Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Állatok/Madarak/Halászsas]] 551718 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Állatok/Madarak/Halászsas]] 7mj9fqugqlostot9aedpccoi7vevd3b